Magyarország a kora újkorban

ÖSSZEFOGLALÁS

SZEMÉLYEK
II. Jagelló Ulászló (dobzse László – igen) 1490-1516
Mátyást követte a trónon, változások: nem szedhette be a rendkívüli hadiadót, saját költségen
kellett megvédenie az országot, együtt kellett kormányoznia a rendekkel (nemesek, papság).
A királyi jövedelmek 200.000 Ft-ra csökkentek, felbomlott a fekete sereg, csökken a királyi
birtokállomány.

Szapolyai János – erdélyi vajda 1526-1540

A Dózsa féle parasztfelkelés során (1514) Szapolyai János Báthori István segítségével
legyőzte a jobbágyokat Temesvárnál. II. Lajos halála után a rákosi végzésre hivatkozva
követeli a trónt. Az ország keleti felén ő lett az uralkodó. A bárok Habsburg Ferdinándot
választják meg, aki elűzi Szapolyait Lengyelországba, de a pénz elfogy, Szapolyai visszatér
Erdélybe, az ország kettészakad. Szapolyai a töröktől kér segítséget. 1538 – Váradi egyezség
I. Ferdinánd és Szapolyai között, elismerik egymás királyságát.

Dózsa György – végvári katona

Az 1514-es parasztfelkelés során a sereg élére Dózsa György állt. Temesvárnál azonban
Szapolyai János és Báthori István leverte a felkelést. Dózsa Györgyöt tüzes trónra ültették.

II. Lajos – II. Jagelló Ulászló fia 1516-1526

Gyermekként került a trónra, helyette a bárók uralkodtak, ezzel teljes belpolitikai zűrzavar
alakult ki. 1521-ben Szulejmán elfoglalta Nándorfehérvárat. 1526-ban újra támad a török, II.
Lajos király is harcba indul a nemesekkel, számít a horvátokra, csehekre, Szapolyaira. De
végül nem várja be őket, harcba indulnak, vereséget szenvednek Mohácsnál, II. Lajos a
megáradt Csele-patakba fullad: 1526. augusztus 29.

I.Ferdinánd 1526-1564
Szapolyai Jánossal egy időben követeli a trónt, őt a bárók választották meg. Az ország nyugati
területén ő lett az uralkodó, támogatói elvárták, hogy akadályozza meg Magyarország török
megszállását. Ferdinánd a zsoldosaival elűzi Szapolyait Lengyelországba. Ferdinándot a
bátyja, V. Károly pénzeli, amely elfogy. Szapolyai János visszatér Erdélybe. 1532-ben
másodszor indít támadást a Szultán Bécs ellen, de megtudja, hogy 100.000 zsoldost küldött V.
Károly Ferdinándnak, így Kőszeg váránál megtorpan. 1538 – Váradi egyezség Ferdinánd és
Szapolyai között, elismerik egymás királyságát, Szapolyai halála után I. Ferdinándra száll a
trón. 1541-ben megostromolta Budát, sikertelenül. 1541 – gyalui egyezmény Fráter György és
Ferdinánd között, ha Ferdinánd vissza tudja foglalni Budát, megkapja Fráter Györgytől a
keleti országrészt is. Ferdinánd elbukott, de 10 év múlva mégis Fráter átadja neki az ország
keleti területeit.
János Zsigmond
Szapolyai János halála után, a trónt újszülött fia, János Zsigmond örökölte. Szapolyai hívei:
Fráter György és Török Bálint koronáztatják meg. Szulejmán hadserege Buda alá vonult, a
törökök 1541-ben csellel foglalták el Budát. A csecsemőkirályt a szultán a sátrába kérette. Az
ország középső része a török birodalom fennhatósága alá kerül (hódoltság). A szultán János
Zsigmondnak átengedi a Tiszától keletre lévő területeket, ez lett az Erdélyi Fejedelemség.
1570 – Zsigmond lemondott a magyar trónról és megkapta az erdélyi fejedelem címet.
Báthory István már fejedelemként uralkodik (1571-1586) Speyeri szerződés

Zrínyi Miklós
Szigetvár várkapitánya 1566-ban, hetekig ellenált a török támadásnak. A harc során
Szulejmán elhunyt. Ezzel lezárul az Oszmán Birodalom nagy hódításainak az időszaka.

Szondi György
Drégely várát védte, sikertelenül, a csatában el is hunyt. Ellenfele a várral szemközt temettette
el.

Dobó István
1552-ben a török támadás ellen győzelmet aratott az egri vár védelmében. Könyv is született:
Egri Csillagok. Tanulság: a török megállítható, + kevesebb veszteség.

Habsburg Rudolf
A drinápolyi béke után egy nagyobb török támadásra válaszként Rudolf megpróbálja kiűzni a
törököt, visszafoglalják Fülek, Nógrád és Drégely várát. A Bocskai-szabadságharcban a
Habsburgok pénze elfogyott, így a magyar főurak vagyonát próbálják elvenni (vallási okok),
ezzel az egész magyar rendiséget magára haragítja Rudolf.

Báthori Zsigmond - erdélyi fejedelem

A 15 éves háborúban Báthori Zsigmond is csatlakozik a török kiűzéséhez. Az erdélyi hadak
vezérével Bocskai Istvánnal győzelmet aratnak Gyurgyevónál 1595-ben.

Bocskai István – erdélyi hadak vezére

Bocskai a hajdúi élén szembeszáll Habsburg Rudolffal, ez volt a Bocskai felkelés (1604-
1606). Álmosdnál döntő győzelmet aratnak a császárok ellen.
Bocskai fennhatósága alá került a királyi Magyarország és Erdély. Erdélyi fejedelemmé
választották. Véget akar vetni a háborúnak, békét akar a nagyhatalmak között. A török által
küldött koronát nem fogadja el, mert hűbéresi függést jelentene.
1606 – bécsi béke (magyar-Habsburg), lezárul a háború, Bocskai lemond a fejedelemségről,
rendi jogok megerősítése, a jobbágyok kivételével szabad vallásgyakorlás. 1606 – zsitvatoroki
béke (Habsburg-török), ezzel lezárult a 15 éves háború. A Habsburgoknak nem kell éves adót
fizetni a törököknek, letelepítik a hajdúkat, akik földeket, adómentességet kapnak.

Báthori István
Az 1514-es Dózsa féle parasztfelkelés során Temesvárnál Szapolyai János segítségével
legyőzte a jobbágyokat. 1570 – speyeri szerződés idején már fejedelemként uralkodik (1571-
1586)
Bethlen Gábor – erdélyi fejedelem 1613-1629
Ekkor Erdély az aranykorát élte. Legyőzte Báthori Gábort. Erős fejedelmi hatalom, fejedelmi
birtokok növelése, kibékült a szászokkal, növelte az adókat, vámokkal védte a termelést,
bányászokat telepített be a Felvidékről, Gyulafehérváron fényes fejedelmi udvart hozott létre.
A 30 éves háborúban Felvidék elfoglalása kötődik a nevéhez, a felajánlott koronát nem
fogadja el, pedig egyesíthetné a királyi Magyarországot és Erdélyt, de a török és a Habsburg
Birodalom nem engedi. 1621 – nikolsburgi béke Bethlen és a Habsburgok között, Bethlen
lemondott a királyi címről, cserébe 7 kelet-magyarországi vármegyét megkapott.

I.Rákóczi György 1630-1648

Bethlen politikáját folytatta, erősödött a fejedelemség. A törökkel hűvösebb viszony. A
vallásszabadságot kiterjesztette a jobbágyokra. Erdély gazdaságilag, kultúrálisan és
külpolitikailat is a „csúcsán” van.

II.Rákóczi György – 1648 – 1660

Fejedelem, önálló külpolitikát folytatott, török engedély nélkül próbálta meg elfoglalni a
lengyel trónt, de kudarcot vallott. A hadserege török fogságba esett, Erdély katonai védelem
nélkül maradt. Oszmán bosszúhadjárat, Rákóczi védekezett, az évekig tartó háború romba
döntötte Erdélyt, területi veszteség lett a vége – Partium – Erdély elveszíti a területe felét.

Pázmány Péter
A katolikus megújulás fő vezetője volt. Térítő munka a nemesség köreiben, esztergomi
érsekként kiállt a rendek mellett. Zrínyi Miklós (dédunoka) nevelője volt.

Zrínyi Miklós (a szigetvári hős várkapitány dédunokája 1620 – 1664)

Ő volt a katolikus főnemesség vezető alakja, felismerte az Oszmán Birodalom gyengeségét és
rájött, hogy ki kell űzni a törököt. Költő és író is volt (Szigeti veszedelem c. eposz, Az török
áfium ellen való orvosság). Nevéhez fűződik az 1664-es téli hadjárat, amikor felégette az
eszéki hidat, elvágva ezzel a török utánpótlást. Egy vadkan balesetben halt meg.

Montecuccoli
Őt nevezték ki Zrínyi Miklós helyett fővezérnek, 1664-ben legyőzte a törököket
Szentgotthárdnál.

I.Lipót 1657 - 1705

Habsburg király volt, a török helyett inkább a franciákkal harcolt, nem akart konfliktust az
Oszmán Birodalommal. Békét kötött a törökkel, ez volt az 1664-es vasvári béke. Zrínyi
Miklós halála után a főurak több összeesküvést is szerveztek Lipót ellen, sikertelenül, 1670-
ben elfogatja az összeesküvőket, több főnemest kivégeztet. Lipót kísérletet tett az
abszolutizmusra (egyeduralom), felfüggeszti a rendi alkotmányt, nem nevez ki nádort,
elbocsátja a végvári katonákat, adókat emel, támadást indít a protestánsok ellen, de kudarcot
vallott. A túl sok adó miatt mindenki szembefordult vele, az üldözött nemesek és katonák
Erdélyben gyülekeztek = bújdosók / kurucok. Lipót háborúba keveredett a franciákkal,
visszavonja intézkedései jó részét, a kurucok elutasítják a békülést. 1683-ban I. Lipót
Lotharingia Károly vezetésével döntő győzelmet aratnak Bécstől nem messze a török ellen.

Thököly Imre
A Felvidékről menekült főúr, a kuruc mozgalom élére állt. Francia és török támogatással
megtámadják a habsburgokat, így azok kiszorulnak a Magyar Királyság északkeleti részéről.
A felvidék középső és keleti felén Kassa központtal létrehoz egy kuruc fejedelemséget. Ez a
Felső-magyarországi Fejedelemség – 1682 – Thököly Fejedelemség.

Lotharingiai Károly
Lotharingiai Károly vezette azt a sereget, mely I. Lipóttal együtt Bécstől nem messze döntő
győzelmet aratott a török ellen 1683-ban.

Savoyai Jenő
Az 1697-es zentai csatában Savoyai Jenő császári hadvezér fényes diadalt aratott a törökök
ellen. Az Oszmán Birodalom békét kért tőle. 1699 – karlócai béke a Habsburgok és a törökök
között.
ÉVSZÁMOK

1490-1516: II. Jagelló Ulászló

1516-1526: II. Lajos (Ulászló fia)
1521: augusztusában Szulejmán Szultán elfoglalja Nándorfehérvárat
1526: augusztus 29. mohácsi csata, vereség
1526-1540: Szapolyai János uralkodása
1526-1564: I. Habsburg Ferdinánd uralkodása
1538: váradi egyezség I. Ferdinánd és Szapolyai titkos megállapodása (Habsburg-
Magyar)
1541: Buda elfoglalása csellel, valamint a gyalui egyezmény (Habsburg-magyar)
Fráter György és Ferdinánd között, az ország 3 részre szakadása: Hódoltság,
Magyar Királyság, Erdélyi Fejedelemség
1552: Drégely, Temesvár, Szolnok, Nógrád-megye, Temesköz, Tiszántúl nagy része
elesik, de Dobó István várkapitány Egernél megállítja a törököt (Egri
Csillagok),
1566: Zrínyi Miklós Szigetvárat hetekig védi az ostromló törököktől, sikertelenül,
Szulejmán halála
1613-1629: Bethlen Gábor uralkodása
1621: Nikolsburgi béke Bethlen és a Habsburgok között (magyar-Habsburg)
1630-1648: I. Rákóczi György uralkodása
1648-1660: II. Rákóczi György uralkodása
1664: Zrínyi Miklós téli hadjárata, valamint Montecuccoli Szentgotthárdnál legyőzi
a törököket, valamint vasvári béke: Lipót békét köt a törökkel, (Habsburg-
török) Zrínyi Miklós vadkanbalesetben meghalt
1657- 1705: I. Lipót uralkodása
1683: Bécs ostromlása a török által, sikertelenül
1686: Buda visszafoglalása
1687: Nándorfehérvár visszafoglalása, 1687-es országgyűlés
1697: a zentai csata
1699: karlócai béke a Habsburgok és a törökök között
FOGALMAK

Rákosi végzés: 1505 – az országgyűlés kimondja, hogy a továbbiakban csak magyar

születésű királyt emelnek a trónra.
Váradi egyezség: I. Ferdinánd és Szapolyai János titkos megállapodása: elismerik egymás
királyságát, Szapolyai halála után a trón I. Ferdinándra fog szállni.
Drinápolyi béke: 1568 - I. Miksa magyar király és II. Szelim szultán között

kettős adóztatás: Magyarország 3 részre szakadása után növekedtek az adóterhek: a

magyar és a török birtokos is beszedte az adót

speyeri szerződés: 1570 – János Zsigmond lemond a magyar koronáról, Báthori István már
fejedelemként uralkodik 1571 – 1586-ig. A szerződés a korábbi
drinápolyi békével együtt rögzítette a fennálló állapotot.

Partium: Az Erdélyi Fejedelemséghez tartozó kelet-magyarországi megyék közös

neve. Erdély elveszíti területe felét az Oszmán bosszú hadjárat idején.

15 éves háború: 1591-1606 cél: a török kiűzése, visszafoglalják Fülek, Nógrád, Drégely
várát, 1595 Gyurgyevó Bocskai győz, 1596 – Eger elesik, nem sikerül a
török kiűzése

hajdú: fegyveres marhapásztorok, később zsoldos katonaként is funkcionálnak

Szent Liga: A pápa támogatásával létrejövő szövetség a török kiűzésére, tagjai:

Habsburg Birodalom, Lengyelország, Velence.

fegyverváltság: a magyar akkor kapta vissza a földjét, ha be tudta bizonyítani, hogy az az

övé volt és megfizeti a birtok becsült értékének 10 %-át a kincstárba, ún.
fegyverváltságként

porció: Egy katona egy napi élelmiszer-ellátását jelentette.

forspont: A katonák szállítása a parasztok feladata lovaskocsival.

kurucok: Azok az üldözött katonák és nemesek, akik Erdélyben gyülekeztek, ők

voltak a kurucok/bújdosók. A kuruc mozgalom élére a felvidékről
menekült főúr, Thököly Imre állt.
 HELYEK

1541-ben a törökök csellel elfoglalták Budát, ezzel az ország 3 részre szakadt:

- az ország nyugati és északi fele a Magyar Királyság a Habsburgok
vezetésével, (Habsburg Ferdinánd)
- az ország középső területei az Oszmán Birodalom fennhatása alá
kerültek HÓDOLTSÁG
- az ország keleti felét a szultán Szapolyai gyermekének adományozta,
ez lett az Erdélyi Fejedelemség, vezetője Szapolyai János, majd fia
János Zsigmond

Erdélyi Fejedelemség: Erdélyt hagyományosan a király által kinevezett vajda irányítja. Nem
esik a török hódítás fő útvonalába. A török megelégszik egy hűbéresi
viszonnyal: évente egy összegben adót fizet, a fejedelem személyét a
szultán megerősíti és nincs önálló külpolitika. 1507: speyeri
szerződés: János Zsigmond lemondott a magyar koronáról, Báthori
István már fejedelemként uralkodik.

Királyi Magyarország: Pázmány Péter: a katolikus megújulás fő vezetője, kiállt a rendek

mellett esztergomi érsekként. Zrínyi Miklós, a katolikus főnemesség
vezető alakja, a szigetvári hős várkapitány dédunokája, író és költő
(Szigeti veszedelem, Az török áfium ellen való orvosság). Az
oszmán birodalom gyengeségét látva próbálja kiűzni a törököt, a
Habsburgok nem segítenek, II. Rákóczi György elbukik. 1664 – téli
hadjárat, felégeti az eszéki hidat, a török utánpótlás elvágására. 1664
Montecuccoli Szentgotthárdánál győz a török ellen. Lipót előnytelen
békét köt a törökkel: Vasvári béke. 1664: Zrínyi meghal egy vadkan
balesetben, Wesselényi Ferenc nádor felajánlja az országot a
szultánnal hűbéresül, de nem fogadja el. Nemesi összeesküvések.
Lipót 1670-ben elfogatja őket és többet kivégeztet. I. Lipót kísérletet
tett az abszolutizmusra, felfüggeszti a rendi alkotmányt, támadás a
protestánsok ellen, kudarc, mindenki szembefordul vele, nem nevez
ki nádort, elbocsátja a végvári katonákat, adókat emel. elutasítják.
Thököly a kurucok élére áll, Lipót békülését. A felvidék
középső és keleti felén Kassa központtal létrehoz egy kuruc
fejedelemséget, ez volt a Thököly Felső-magyarországi
Fejedelemsége, így az ország 4 részre szakadt.

Hódoltság: Az ország középső, törökök által megszállt területe. Török törvények

és közigazgatás volt, élén a budai vilajet (tartomány) vezetője, a
budai pasa. A török végvárrendszer védi 40.000 katonával. Növekvő
adóterhek pl. kettős adózás, magyar és török birtokos is beszedi az
adót. Magyarországot a török nem tudja a saját képére formálni. Pl.
 nem tudja tömegesen áttéríteni a népet az iszlám vallásra, oka:
állandó háborúskodás. Fürdők, dzsámik (imaházak) és minaretek
(imatornyok) létrehozása.

Thököly Felső-magyarországi Fejedelemsége: Thököly állt a kuruc mozgalom élére és a

Felvidék középső és keleti felén, Kassa
központtal létrehoz egy kuruc
fejedelemséget, ez a Felső-magyarországi
Fejedelemség, vagy Thököly
Fejedelemsége.

Nándorfehérvár: 1521 augusztusában Szulejmán szultán elfoglalja Nándorfehérvárat,

majd 1687-ben visszafoglaltuk.

Mohács: 1526. augusztus 29. mohácsi csata, a magyarok totális vereséget

szenvedtek, II. Lajos menekülés közben a Csele-patakba fulladt.

Várad: 1538. váradi egyezség: I. Ferdinánd és Szapolyai János titkos

megállapodása: elismerik egymás királyságát, Szapolyai halála után a
trón I. Ferdinándra száll.

Eger: Eger várát Dobó István várkapitány 1552-ben megvédte a török

támadástól (Egri Csillagok), majd 1596-ben a török elfoglalta Eger
várát.

Szigetvár: 1566-ban Zrínyi Miklós heteken át védi a szigetvári várat a töröktől,

de végül elveszíti a csatát, meghal. Szulejmán is meghal.

Drinápoly: Miután Szulejmán meghalt, utódja II. Szelim megköti a drinápolyi

békét 1568-ban I. Miksával, szentesíti a meglévő határokat. Rögzítette
Magyarországnak a török hódoltság, a Habsburg királyság és az
Erdélyi Fejedelemség közötti felosztását.

Gyurgyevó: 1595-ben az erdélyi hadak vezére, Bocskai István megveri a

fejedelemség megbüntetésére érkező török hadakat.

Mezőkeresztes: Miután a törökök elfoglalták Eger várát 1596-ban, a magyar erdélyi

hadak fosztogatni mentek Mezőkeresztesre, ahol végül a visszatérő
törökök legyőzték őket.

Bécs: A török állandó célpontja Bécs elfoglalása volt, de nem sikerült. 1606
bécsi béke: a magyarok és a Habsburgok békét kötöttek, lezárult a
Bocskai által vezetett felkelés. Bocskai lemond a magyar
fejedelemségről. 1683-ban a törökök, a tatárok, az erdélyiek, kurucok
és a románok Bécs ostromlására indultak, de sikertelenül, Lipóték
győztek.
Zsitvatorok: 1606 – a 15 éves háborút lezáró zsitvatoroki béke (Habsburg-török),
szentesíti a fennálló helyzetet, a Habsburgoknak nem kell éves adót
fizetni a törököknek, letelepítik a hajdúkat, jelentős a haderők száma,
nemességet kapnak, főleg Bocskai birtokain telepítik le őket.

Nikolsburg: 1621 nikolsburgi béke Bethlen és a Habsburgok között. Bethlen

lemond a trónról, cserébe 7 kelet-magyarországi vármegyét
megkapott.

Linz: 1645-ben I. Rákóczi György és a Habsburgok között kötött béke,

amelyben megerősítették a bécsi békét, és kiterjesztették a
vallásszabadságot a jobbágyokra is.

Szentgotthárd: 1664-ben Montecuccoli Szentgotthárdnál legyőzi a törököket.

Vasvár: I. Lipót király 1664-ben egy előnytelen békét köt a törökkel, ez volt
a vasvári béke, amely a császáriak győzelme ellenére a török kezén
hagyta csaknem minden hódítását.

Buda: 1541-ben a török csellel elfoglalta Budát. Az ország 3 részre szakadt.

1686-ban Buda visszafoglalása a Szent Liga által.

Zenta: 1697 zentai csata, ahol Savoyai Jenő császári hadvezér fényes
diadalt aratott, az Oszmán Birodalom békét kér tőle.

Karlóca: 1699 karlócai béke, a Habsburgok és a törökök békéje, ennek során

Temesköz kivételével Magyarország felszabadul, Erdély Habsburg
fennhatóság alá kerül.
KIFEJTŐS KÉRDÉSEK

Az önálló magyar királyság bukása

1. Mátyás halála után II. (Jagelló) Ulászló kerül a trónra 1490-1516

2. sok változás, királyi birtokállomány csökken, felbomlik a fekete sereg
3. Werbőczy István Hármaskönyv (joggyűjtemény)
4. A bárók és a köznemesség (Szapolyai hívei) szemben áll egymással
5. 1505 rákosi végzés: csak magyar születésű király kerülhet a trónra
6. Dózsa féle parasztfelkelés – 1514, parasztok terhei nőnek
7. Bakócz Tamás esztergomi érsek keresztes háborút hirdet a török ellen, amiből
jobbágyfelkelés robban ki
8. Temesvárnál a jobbágyokat Báthori István és Szapolyai János legyőzik, új szabályok
jönnek létre, Dózsa Györgyöt tüzes trónra ültetik
9. végvári vonal összeomlása, erősödik a török
10. Ulászló halála, a trónt fia II. Lajos veszi át (1516-1526)
11. 1521. Szulejmán elfoglalja Nándorfehérvárat
12. Tomori Pál kalocsai érsek lesz a védelem fő alakja, kisebb sikerek, de a török
terjeszkedik
13. 1526 újabb nagyobb török támadás, augusztus 29-én Mohácsnál totális magyar
vereség
14. II. Lajos a Csele-patakba fullad
15. Szulejmán Budára vonul, kifosztja, leégeti
16. Végül a Szultán kivonul, Buda megtartása költséges lenne, a királyi hatalom
meggyengülve és kiszolgáltatva áll a török előtt.

Bocskai szabadságharc

1. Bocskai István az erdélyi hadak vezére volt

2. a 15 éves háború (1591-1606) idején Bocskai sikeresen harcolt a törökkel
 3. visszafoglalásra került Fülek, Nógrád és Drégely vára
4. 1595-ben Bocskai csapatai Gyurgyevónál legyőzik a törököt
5. 1596-ban a török elfoglalja Eger várát
6. végül a törököt nem sikerül kiűzni
7. a Habsburgok erősödnek, elhúzódó háború, elnéptelenedett vidékek
8. az elmenekült, földönfutó emberek egy része hajdúnak áll (fegyveres marhapásztorok
voltak), később zsoldoskatonák lesznek
9. Bocskai szabadságharc 1604-1606
10. a Habsburgok pénze elfogyott, és a magyar főurak vagyonát próbálják elvenni
11. Bocskai ellenáll, mellé állnak a hajdúk
12. Bocskai megfutamítja az ellene küldött császári erőket Álmosdnál
13. néhány hónap alatt elfoglalták a Magyar Királyság jelentős részét
14. Bocskai helyreállította a rendet Erdélyben
15. erdélyi fejedelemmé választották, békét akar a nagyhatalmak között
16. a török által küldött koronát nem fogadja el
17. 1606-ban békét kötött Bocskaival a Habsburg-uralkodó, ez volt a bécsi béke, lezárul a
háború
18. Bocskai lemond a magyar fejedelemségről
19. rendi jogok megerősítése, szabad vallásgyakorlás, kivéve a jobbágyoknak
20. 1606-ban zsitvatoroki béke a Habsburgok és a törökök között
21. szentesíti a fennálló helyzetet, a Habsburgoknak nem kell többé éves adót fizetniük a
törököknek
22. letelepítik a hajdúkat, nemességet kapnak Bocskai birtokain
23. jelentős haderők

A török kiűzése Magyarországról

1. 1683 Bécs ellen indulnak a törökök, tatárok, erdélyiek, kurucok, románok

2. védelem: Habsburg sereg + lengyelek + németek
3. A harcot Lotharingiai Károly vezetésével Lipót király nyeri
4. követik a törököt, Esztergom várát elfoglalják
5. XI. Ince Pápa hatására összefogott I. Lipót király és az európai uralkodók
6. létrejött a Szent Liga (Habsburg Birodalom, Lengyelország, Velence) a török
kiűzésére
7. Thököly Imre és a kurucok átállnak a török oldalára
8. 1686. Buda visszafoglalása
9. 1687. Nándorfehérvár visszafoglalása
10. XIV. Lajos hátba támadja a Habsburgokat
11. 1697. zentai csata, Savoyai Jenő császári hadvezér fényes diadala
12. Az Oszmán Birodalom békét kér
13. 1699. karlócai béke a Habsburgok és a törökök között
14. Magyarország a Temesköz kivételével felszabadul
15. Erdély Habsburg fennhatóság alá kerül, Erdély a birodalom része lesz
16. a törököt a császár űzi ki