Az ország 3 részre szakadása és a három országrész jellemzői

Kettős királyválasztás:
A mohácsi csatában (1526) meghalt II.Lajos király (a Csele- patakba fulladt). A király nélkül maradt
országban Habsburg Ferdinánd főherceg és Szapolyai János (erdélyi főúr) versengett a magyar
trónért.
Szapolyai Jánost Fehérváron koronázták meg (a nemesek támogatásával) 1526- 40-ig uralkodott)
Habsburg I.Ferdinándot a főurak Pozsonyban választották meg királlyá. 1526 – 64-ig uralkodott.
A két király küzdelme:
Szapolyai egyezkedni próbált, de Ferdinánd 1527-ben Szapolyai ellen támad (testvére, V.Károly
német-római császár segítségével) és Szapolyait legyőzik, majd kiszorítják az országból.
Szapolyai szövetséget kötött a szultánnal (1528) Isztambulban. I. Szulejmán segítséget ígér a
Habsburgok ellen.

Az ország két részre szakadása

1529-ben a szultán hadjáratot indított Bécs ellen. Elfoglalta Ferdinánd zsoldosaitól Budát, amit át
is adott Szapolyainak, de nem tudta felszámolni Ferdinánd uralmát Magyarország nyugati
szögletében. Hiába ostromolta meg Bécset, október közepén el kellett vonulnia a város falai alól
(1529). Ezzel 1529-ben az ország két részre szakadt.
1532-ben a Bécs felé vonuló török hadat Kőszeg feltartóztatta. (A vár parancsnoka, Jurisics Miklós
mindössze 700 katonával védte meg a várat)

A váradi egyezmény
A két király harcát a török használta ki. A szultán egyre több végvárat vett oltalma alá. Szapolyai ezt
felismerve tárgyalni kezdett a Habsburgokkal.
1538. február 24-én Váradon titkos egyezség jött létre, mely szerint János halála után az ő része is a
Habsburg- házra száll.
A következő évben (1539) Szapolyai megnősült, és a lengyel király lányától, Izabellától megszületett
fia, János Zsigmond. Szapolyai 1540-ben meghalt, de halála előtt megeskette híveit, hogy a váradi
béke ellenére sem adják át az országot Ferdinándnak.
Végakarata teljesítésével Martinuzzi Fráter Györgyöt bízta meg.
Fráter György megszervezte a csecsemő János Zsigmond királlyá választását. Ezzel megszegte a
váradi egyezséget, ezért Ferdinánd hadai ostrom alá vették Budát 1541-ben.

Buda török kézre kerülése -az ország 3 részre szakadása

I. Szulejmán 1541 augusztusában visszaverte Ferdinánd hadait, de ezután csellel elfoglalta Budát. A
sátrába hívatta a magyar főurakat a gyermek János Zsigmonddal együtt, és ezalatt a török janicsárok
behatoltak a városba és harc nélkül elfoglalták.
1541. augusztus 29-én Buda török kézre került. Ezzel az ország 3 részre szakadt
1. rész: Királyi Magyarország : a Habsburg Birodalom része, I. Ferdinánd uralkodik, központja
Pozsony
2. rész: Török Hódoltság: a Török Birodalom része, a szultán uralma alatt áll, központja Buda
3. Erdélyi Fejedelemség: megszervezése Fráter György nevéhez fűződik, uralkodója II. János,
központja Gyulafehérvár

Fráter György célja az ország egyesítése volt:

1541-ben a gyalui egyezményben megegyezett I. Ferdinánddal, hogy az egész ország uralkodója
lehet, ha kiűzi a törököket. I Ferdinánd azonban nem tudta visszafoglalni Budát a törököktől.
1551-ben Fráter György újra próbálkozott az ország egyesítésével: lemondatta János Zsigmondot és
Habsburg katonákat hívott Erdélybe. Közben tárgyalt a törökökkel is, hogy nehogy támadjanak.
Fráter György taktikázásának következménye: hogy a Habsburgok vezére, Castaldo megölette, mert
árulónak tekintette Fráter Györgyöt.
A törököket végül nem sikerült kiűzni Magyarországról, és az Erdélyi Fejedelemség élére visszakerült
János Zsigmond (1540-1571).