A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon

Mária Terézia uralkodása

A felvilágosult abszolutizmus:
Olyan kormányzati rendszer, amelyben az uralkodók a felvilágosodás eszméinek
hatására reformokkal akarják korszerűsíteni, fejleszteni az országukat. Nem a
feudális rendszer megváltoztatása a cél, hanem az állam modernizálása. Például:
- merkantilista gazdaságpolitikával (ipar, kereskedelem fejlesztésével)
- az oktatás, egészségügy javításával
- jobbágyok védelmével a földesúrral szemben stb.

Mária Terézia uralkodása (1740-80)

III. Károlynak (1711-1740) nem volt fiú utódja– ezért a Habsburg család
elfogadta a leányági örökösödés törvényét, a Pragmatica Sanctiót (törvényes
szabályozás)
1722-23-as országgyűlésen fogadták el a magyar rendek a törvényt, azaz Mária
Teréziát uralkodónak, és biztosítékot kaptak:
- kiváltságaik megtartásáról és
- az esetleges török támadás elleni védelemről

Mária Terézia 1740-ben került trónra:

Poroszország, Spanyolország, Franciaország nem ismerte el uralkodónak, ezért kitört
az osztrák örökösödési háború (1740-48)

1741-ben a pozsonyi országgyűlésen kérte a királynő a magyar rendek segítségét.

A rendek „életüket és vérüket” ajánlották fel a királynőnek és megszavazták a
szükséges pénzt és katonákat a háborúhoz. A királynő megvédte a trónját a
háborúban, de elvesztett Sziléziát.
A hétéves háborúban (1756-63) próbálta visszaszerezni Sziléziát a poroszoktól
sikertelenül.
A háborúk után vált nyilvánvalóvá a reformok szükségessége és a hadsereg
fejlesztése. Ehhez pénzre volt szükség, ezért →
CÉL: az állami bevételek növelése

RENDELETEI: (felvilágosult szellemű tanácsadói segítik a rendeletek

kidolgozásában)

1754. VÁMRENDELET (merkantilista gazdaságpolitikát tükröz)

Kettős vámrendszert hozott létre:

- Külső vámhatár: a Habsburg Birodalom körüli magas vámokkal kizárta a
külföldi iparcikkeket, ösztönözte az iparfejlődést és a birodalmon belül tartotta
a nyersanyagokat
- Belső vámhatár : Magyarország és az örökös tartományok közt
(Ausztria,Csehország)
Cél: a birodalmon belül tartani a magyar mezőgazdasági termékeket,
 rákényszeríteni a magyarokat az osztrák és cseh iparcikkek vásárlására
Sajátos munkamegosztás jött létre a birodalmon belül, de a magyar ipar nagyon
lassan fejlődött.

Kettős vámhatárt bemutató ábra

1767: URBÁRIUM – az úrbéri viszonyokat rendező rendelete

Cél: nagyobb állami bevétel biztosítása a földesurak önkényes adószedésének
korlátozásával. A jobbágyság védelme a földesurával szemben
1. rögzíti a jobbágyok földesúri szolgáltatásait :
kilenced, 1 forint fejadó, heti 1 nap igás vagy két nap kézi robot
2. meghatározta a jobbágytelek nagyságát: 16-40 hold külső telek (1 hold
belső telekhez)
Eredmény: megállította a parasztság elszegényedését, a telekrendszer megszilárdult,
stabilabb az adófizetés, nagyobb az állami bevétel, a feszült jobbágy-földesúr viszony
enyhült

1777.RATIO EDUCATIONIS (oktatási rendelet)

Államilag szabályozza az oktatásügyet
- 6-12 év közt ösztönözte az iskolalátogatást (de nem tette kötelezővé)
- központi követelmények, az oktatás anyanyelven folyt, a német tanítása
kötelező
- állami felügyelet az iskolákban
- növelte az elemi népiskolák számát
kevés volt a tanító, az oktatásügy nem oldódott meg, de szervezettebbé vált

1770. EGÉSZSÉGÜGYI RENDELET:

minden településen legyen egy vizsgázott bába, és minden város, járás rendelkezzen
1 orvossal.

Mária Terézia 1765-től nem hívta össze a rendi gyűlést, hanem rendeletekkel
kormányzott!

Kulturális hatás:
- a felvilágosodás eszméje ekkor terjed el Magyarországon . Ebben nagy szerepe
volt az 1760-ban Bécsben felállított magyar nemesi testőrségben szolgáló
testőríróknak.