A felvilágusult abszolutizmus Magyarországon

Maga a felvilágosult abszolutizmus az 1700-as évekre jellemző uralkodási forma. Közép- és Kelet-
Európában válik jellemzővé. ott is a fejletlenebb országokban. Az urakodókat a felvilágosulás eszméi
vezérlik, céljuk az ország modernizációja, anélkül, hogy a politikai viszonyokat háborgatnák, ettől lesz
abszolutizmus. Hisznek a társadalom jobbátételében, gazdaság, egészségügy, és oktatás fejlődésében.
Reformokat használnak, rendeleti úton kormányoznak az uralkodók. "Mindent a népért, semmit a mép
által!" - II. József

Mária Terézia:

1722-23-as országgyűlésen elfogadott Pragmatica Sanctio lehetővé tette a Habsburg ház nőági
örökösödési jogát, mivel III. Károlynak nem volt fiú utódja. Így került Mária Terézia a trónra. 1740-80-ig
uralkodott.

Külpolitikai problémákkal küzdött, uralkodása elején zajlott az osztrák örökösödési háború (1740-48), oka
az, hogy Nagy Frigyes porosz uralkodó nem ismerte el Mária Teréziát. 1740-ben a királynő a magyar
rendektől kért segítséget, melyet színháziasan adott elő (fekete ruha, kezében II. József), a rendek
"életüket és vérüket" ajánlják. Sziléziát elveszíti, viszont királynő marad. Sziléziát megpróbálja
visszaszerezni (1756-63), de nem sikerült, így tartózkodik a nagy háborúktól.

Belpolitikája a birodalom megerősítésére fókuszált. Rendeleti úton próbál változtatni. A rendek nem
támogatták elképzeléseit, így országgyűlést ritkán hívott össze, mégsem volt rossz viszonya velük udvari
testőrsége magyarokból állt.

1754-ben bevezette a vámrendeletet, amely egy kettős vámhatár volt, egy volt az egész birodalom körül, és
egy Magyarország és a tartományok között. A hazai ipar fejlődését, megerősítését célozta meg, és, hogy a
külföldi iparcikkeket csökkentse. A magyar mezőgazdasági cikkek alacsony vámmal jutnak el az örökös
tartományokba, onnan pedig az ipari cikkek Magyarországba. Torzítja a magyar gazdaság fejlődését, mivel
a mezőgazdaságra terelődik a hangsúly, az ipar pedig elmarad. Magyarország a birodalom éléskamrája
lesz.

Urbarium (úrbéri rendelet) 1767-es rendelet a jobbágyok terheit központilag szabályozza. A jobbágyokat
túlzott terhek jellemezték ebben a korszakba (kilenced, robot, ajándék, tized, hadiadó, katonák ellátása,
háziadó). Különösebb problémát a robot okozta, ami egy kötelező ingyenmunka. A jobbágyság
tönkremenetele nem érdeke az államnak, mert adózókat veszít, igy szabályozza a robot mértékét. Heti 1
nap igás, vagy 2 nap gyalogrobot, majorság arányának nagyságát is megváltoztatta.

A felvilágosodást leginkább a Ratio Educationis (1777) tükrözi. Célja az oktatás állami irányítás alá vonása,
fejlesztése és színvonalemelés. Nem teszi kötelezővé, viszont szorgalmazza a 6-12 éves kor között az
iskolábajárást, hogy az alapvető ismeretekkel mindenki rendelkezzen. támogatja a népiskolák létrehozását
is.

II. József, a "kalapos" király:

Uralkodása a felvilágosult abszolutizmus kiteljesedése, gyorsan akart radikális változtatások hozni. A nép
első szolgájának hívta magát, hogy ne kösse meg a kezét a rendi jogok, nem koronáztatta meg magát
(kalapos király), rendeleti úton kormányoz. Körübelül 6000 rendelet született uralkodása alatt. 1780-90,
vagyis 10 évig volt uralkodó.

Egyik legfontosabb rendelete a Türelmi rendelet (1781), vallási türelmet fogalmaz meg. Protestánsok és
görögkeletiek szabad vallásgyakorlását biztosította. Lehetett imaházuk, papjuk és tanítójuk. Eltörölte a
hivatali esküt, a protestánsok sokszor emiatt nem vállaltak hivatalt, de most megnyilt erre a lehetőségük.
A pápai bullák kihirdetését uralkodói engedélyhez kötik. Betegápolást, vagy tanítást nem végző
szerzetesrendeket felosztlatja.

Több közigazgatási rendelete is volt. 1784-ben a birodalom hivatalos nyelvévé a német nyelvet tette,
felháborodást keltett a magyar lakosságban, "nemzeti ellenállás" bontakozott ki. A birodalmat 13 körzetre
osztja, ebből Magyarország 1 körzet, melyet 10 kisebb kerületre bontja fel. Megszűnik a vármegyerendszer,
ami újra felháborítja a nemességet, mivel a nemesség politizálásának területe volt.

Jobbágyrendelet, 1785. Eltörli a jobbágy név használatát, biztosítja a szabad munkavállalást, és költözést.
Független bírósághoz is fordulhattak. Nem történik jobbágyfelszabadítás, viszont kibővültek a jogaik, ez
afajta hangulatjavító intézkedés volt.

Uralkodása utolsó éveiben tervbe vette a nemesség megadóztatását is, de erre nem került sor. 1790-ben, 3
rendeletén kívül, ebből két fontosabbat a jobbágy és türelmi rendelet kívételével az összes rendeletet
visszavonta. A Habsburg uralkodók közül a legmesszebbre tekintő uralkodó volt. Elképzelései jó célt
szolgáltak, eszközei viszont rosszak voltak, sok ellenséget szerzett.

II. Lipót (1790-92):

Összehívta az országgyűlést és lemondott a rendeleti kormányzásról, "Magyarországot a saját törvénye

szerint kell kormányozni". A földesurak ellen hangolta a jobbágyakat. Ettől függetlenül próbálta
helyrehozni a II. József okozta konfliktusokat, az uralkodó és a nemesek között.