A felvilágosult abszolutizmus

Magyarországon: Mária
Terézia és II. József reformjai
A felvilágosult abszolutizmus fogalma
-XVIII. században Európa fejletlenebb régióiban (a periféria országaiban:
pl. Poroszország, Habsburg Birodalom, Oroszország) az uralkodók által
megindított modernizációs folyamat,
-ahol a felvilágosodás eszméit követve, modernizációt szolgáló
reformokat hajtottak végre (pl.: oktatás fejlesztése, gazdaság
modernizációja stb.)
-Célok:
Felzárkózás Nyugat-Európához
Hatékonyabb államgépezet
Nagyhatalmi szerep megtartása
• Felvilágosult jellemzők:
Gazdaság, oktatás és kultúra fejlesztése
Emberi szabadságjogok kiterjesztése
Vallási türelem

• „Mindent a népért, de semmit általa!”- azaz az uralkodók abszolút

hatalmukat továbbra is féltve őrzik!!
• A Magyar Királyság ebben az időszakban a Habsburg Birodalom
része!
Mária Terézia (1740-80.)

 III. Károly lánya,

 a Pragmatica Sanctio (leányági örökösödés) révén lépett a trónra
 Hatalomra kerülése háborúval jár (osztrák örökösödési háború)
1740-48: osztrák örökösödési háború:
o II. Frigyes porosz király, bár III. Károlynak megígérte, hogy elfogadja M. T.-t
uralkodónak, azonnal trónra kerülése után megtámadja a Habsburg Bir.-t és elfoglalja
Sziléziát (elvesztése nagyon fáj, mert az egyik legfejlettebb, legiparosodottabb
tartomány)

o a magyarok azonban kiállnak a birodalom mellett (a királynő országgyűlést hív

össze, ahol segítséget kér, karján a csecsemő Józseffel, mire a magyarok „Vitam et
sanguinem! - Életünket és vérünket!” felkiáltással segítségükről biztosítják)

o Sziléziát nem sikerül visszafoglalni, de Frigyes végül békét köt

„Életünket és vérünket a Királynőért!”
Belpolitika
• a felvilágosult abszolutizmus szellemében, rendeletekkel kormányoz
• haderőreform: óriási kiadások → jövedelmek emelésére van szükség
• - Szilézia elvesztése komoly csapás: a legiparosodottabb tartomány
•↓ ↓ ↓
• - gazdasági reformok
 1754: kettős vámrendelet -
o vámhatárok: külső (a birodalom körül), és belső (Magyaro. és Ausztria között, ill. Magyaro.-n
belül)
o vámok: nyersanyagot behozni, ill. iparcikket kivinni olcsó, ellenkező drága

o célok: 1. az osztrák-cseh ipar védelme, 2. a magyar nemesség legalább vámot fizessen, ha

már adót nem akar
Urbárium/úrbéri rendelet 1767.
o ok: a földesurak korábban egyre több földet elvettek a jobbágyoktól (úrbéres
földből majorsági földet csináltak), ill. emelték a robotot (heti több nap)

o egységesíti a jobbágyterheket és megszabja felső határukat (heti egy

nap igás-, vagy két nap gyalogrobot),

o rögzíti a majorsági és az úrbéres földek (adóalap) arányát

o A magyar nemes nem adózik!!!

o cél: az állam érdeke a jobbágyok védelme (adóalap - „Etetni kell a juhot, ha

nyírni akarjuk.”)
• „… a mi anyai fáradozásunk és királyi gondunk, hogy egyrészről a földesurakat szabadon és sértetlenül
megőrizzük igaz jogaikban, másrészről pedig minél jobban gondoskodjunk a szegény adózó nép
megmaradásáról és az egész országnak ezzel elválaszthatatlanul összekapcsolt javáról, következésképp az
adózó népet megóvjuk a földesuraknak minden igaztalan és törvénytelen elnyomásától [...] .
Az alattvalók [a jobbágyok] a szabályozásban foglalt szolgáltatásoknál nagyobbakra már csak azért sem
kényszeríthetők, mert a szolgáltatások és kötelezettségek ily módon létrejövő egyenlőtlensége könnyen okot
és alkalmat adna új mozgalmakra és nyugtalankodásokra, különösen a jelen körülmények között, amikor a
közcsend még nem állott egészen helyre […] Minden egésztelkes jobbágy köteles lesz az
úrbérszabályozás értelmében hetenként egy napi igás robotot teljesíteni az úrnak...” (Urbarium, 1767.)
A jobbágyok terhei:
Ratio Educationis 1777.
•- tanügyi rendelet; cél: modernizáció, színvonal emelése
•- Habsburgok: az oktatás királyi felségjog
•- egységes, egymásra épülő iskolaszerkezet (népiskolától az
egyetemig)
•- egységes állami tantervek → cél: hűséges és hasznos polgárok
•-hangsúly: „modern” tantárgyak (történelem,
természettudományok), német nyelv
• „Az ifjúság helyes nevelését és az egész közoktatásügynek intézését a józan
erkölcsű népek mindenkoron oly nagy fontosságúnak tekintették, hogy benne
látták országaik legfőbb sarokkövét és az általános jólét alapját […] Senki sem
fogja tagadni, hogy a történelem tanulmányozása a közérdek szempontjából
rendkívül hasznos, … semmi esetre sem nélkülözhető …. a király, családja, s
a haza iránt, a kötelességteljesítéshez nélkülözhetetlen hűségre, a közérdek
ápolására serkent s szilárd alapot vet az összes polgári erények számára [...]”
(Ratio Educationis, 1777.)
A magyar nemesekhez való viszonya
• igyekszik a magyarokat megnyerni:
• Pl.:
• Bécsben magyar nemesi testőrség
• Theresianum- iskola Bécsben a magyar nemes
ifjaknak
II. József (1780-90.) (M.T. fia)
• Céljai:
• erős központosítás, az egységes
összbirodalom megteremtése
• nem volt hajlandó felesküdni a rendi alkotmányra,
ezért elmaradt a magyar királyi koronázás, ugyanakkor a
Szent Koronát Bécsbe vitette
• >>kalapos király!
• Uralkodása alatt több ezer
(mintegy 6200 !!!) rendeletet bocsátott ki,

• A korabeli adminisztráció képtelen volt ennek a sok

rendeletnek a végrehajtását felügyelni,
Türelmi rendelet 1781.
•növelte az állam befolyását az egyház felett
•szabadabb vallásgyakorlat az evangélikusok,
kálvinisták és görögkeletiek (ortodoxok) számára →
híveik hivatali pályára is mehettek
• II. József – a tanító és betegápoló rendek kivételével
– feloszlatta a szerzetesrendeket,
• az egyházi vagyont az állam felügyelete alá
helyezte>>Pápának nem tetszett!!
• A pápa ezért Bécsbe látogatott (fordított Canossa-járás,
1782),
• Hogy II. József vonja vissza ezen rendeleteit!
• de az uralkodó visszautasította az egyházfő kéréseit!!
Nyelvrendelet 1784.
• előírta a német nyelv használatát a
közigazgatásban és az oktatásban (a latin helyett).
• az ügyintézés hivatalos nyelve a német lett,
• óriási felháborodáshoz vezetett.
• Az eredeti céllal ellentétes hatást váltott ki, és felhívta
a figyelmet a magyar nyelv ügyére.
Jobbágyrendelet 1785.
• Előzménye: véres román parasztfelkelés Erdélyben
1784.
• mindenki számára biztosította a szabad
költözködés jogát,
• megszüntette a „jobbágy” elnevezést is
• a parasztok mesterséget tanulhattak, örökíthették javaikat
• eredmény: a parasztság kiszolgáltatottsága csökken
• 1786-87. népszámlálást rendel el, amelynek
során felmérték a nemesség létszámát is.
• A nemesek megadóztatásának tervét szolgálta
a földbirtokok nagyságának és az abból
származó jövedelmeknek a felmérése is
Kudarca

 nemesi ellenállás bontakozik ki ellene - a nemesek tüntetőleg

magyaros ruhákban kezdenek járni, és magyarul beszélnek

 halálos ágyán "egyetlen tollvonással" visszavonja a

rendeleteit (kivéve: türelmi és jobbágyrendelet, és egy az
alsópapság fizetésére vonatkozó)

 halálakor az országban nagy a felfordulás

Megítélése

• II. Józsefet már a kortársak is ellentétesen ítélték meg:

• sokan gyűlölik a magyar hagyományok semmibe vétele miatt,

• de vannak lelkes hívei is (jozefinisták), akik a felvilágosult

reformok miatt támogatták (pl. Széchényi Ferenc - Széchenyi
István apja)