A KÖZÉPKORI MAGYAR

KIRÁLYSÁG FÉNYKORA
I. Károly (1308–1342)
I. (Nagy) Lajos (1342–1382)
Uralkodásának jellemzői

■ Hogyan jellemeztük I. Károly uralkodásának végén az országot?

–stabil politikai alapok
–stabil gazdaság → gazdag királyi kincstár
■ Nagy Lajos és utódja Zsigmond is aktív külpolitikát tud folytatni
– nápolyi hadjáratok
– déli hadjáratok → függő államok sora
– 1370: perszonálunió Lengyelországgal
– német-római császár, konstanzi zsinat (1414-1418)
■ Milyen irányokba vezetett
hadjáratokat? Mi lehetett ezek
célja?
– itáliai hadjáratok: Nápoly
(bűntető hadjárat)
– déli irány: török ellen, vazallus
államok
– észak: lengyel király
megsegítése
■ Hogyan került a Lengyel
Királyság a fennhatósága alá?
– apja és a lengyel király által
kötött szerződés nyomán
■ Nevezd meg a két állam közti
kapcsolatot szakszóval!
– perszonálunió
 Nagy Lajos belpolitikája: 1351-es törvények

Aranybulla, 1222 - II. András király

„Második András király úrnak előbb említett, s aranypecsétjével megerősített, minden gyanútól
egészen mentes, szóról szóra ide beiktatott levelét az abban foglalt minden szabadsággal
egyetemben elfogadván, helyeselvén és jóváhagyván, […] kivéve, […] hogy az örökösök
hátrahagyása nélkül elhaló nemeseknek jogukban és szabadságukban áll az egyházak, avagy
tetszésük szerint mások részére, élők közt vagy halál esetére adakozni, hagyományt tenni,
birtokaikat eladni vagy elidegeníteni. Sőt ellenkezőleg, éppenséggel ne legyen joguk ezt
megtenni, hanem birtokaik jog és törvény szerint, tisztán és feltétlenül, minden
ellenmondás nélkül, legközelebbi atyafiaikra és nemzetségeikre háramoljanak.”
ŐSISÉG TÖRVÉNYE
 Nagy Lajos belpolitikája: 1351-es törvények

“Ezenkívül bármely néven nevezett minden szabad faluban […] élő valamennyi
szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyainktól is – kivéve a fallal övezett városokat –
KILENCED ezek minden terményének és borának kilencedrészét [kilencedik tizedét]
fogjuk beszedni, […] és a […] bárók és nemesek bármely birtokaikon élő minden
szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyuktól hasonlóképpen hajtsák be, és szedjék be
azok minden terményének és borának a kilencedrészét a saját szükségletükre.”

CÉL: a jobbágyok földesúri szolgáltatásának egységesítése + bárók hatalmának gyengítése

(nemesekkel szemben, akik a király támogatóit adták)

“Ugyanazon nemeseknek kérésébe is beleegyeztünk: hogy az országunk határai

közt lakó valódi nemesek még az országunk határai közt fekvő hercegi
tartományokban levők is, megannyian ugyanazon egy szabadsággal éljenek.”
 Megállapítás I H

A kilenced bevezetése védte a köznemesi birtokok munkaerőellátását. X

I. (Nagy) Lajos 1351-ben a nemesség megnyugtatására adta ki törvényeit. X

A törvényekkel Lajos a királyra szálló birtokok mennyiségét is növelni kívánta. X

Lajos minden pontjában megerősítette az 1222-es Aranybullát. X

Lajos a törvényeivel kívánta biztosítani, hogy a köznemesség a saját költségén kísérje el hódító háborúira. X
Luxemburgi Zsigmond (1387–1437)
 Nagy Lajos halálát követő trónharcok

Nagy Lajosnak nem született fiú örököse → a magyar trónt Mária lánya örökölte (uralkodott : 1382–1395)

férje: Luxemburgi Zsigmond (IV. Károly német-római császár fia) ←→ Anjou-házbeli „Kis” Károly

bárói érdekcsoportok = bárói ligák → Zsigmondot támogató liga (Garaiak és Cilleiek) egységét jelképezte
a Sárkányos Lovagrend megalapítása (1408) + új hívek toborzása: háramlási jog révén a koronára
visszaszálló birtokokat felhasználva hozzá hű idegeneket és magyar nemeseket emelt bárói rangra (pl.
Ozorai Pipo)

Zsigmond a bárókkal szemben igyekezett elősegíteni a nemesség renddé szerveződését → növelte

szerepüket a vármegyében, s meghívta képviselőiket az országgyűlésekre → a báróktól (főnemesektől)
való megkülönböztetésül ekkortól nevezik a birtokos nemeseket köznemeseknek
Városfejlődés
A feladat a középkori magyar városfejlődéssel kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!

„A kereskedelem a legnagyobb szerepet játszotta Kassa jelentőségének növekvésében és lakossága szaporodásában. A Kassa fölött
hirtelen emelkedő hegységben már nem járhattak szekereikkel az alföldiek; a hegyvidékiek meg itt érhették legkönnyebben a Tisza
mellől, a Hernád-völgy vonalán jövő vásáros népet, melynek nyers áruira, gabonájára, borára szükségük volt.” (Borovszky Samu,
történész)

„Károly Róbert 1327–1328-ban a csehországi Kuttenbergből behívott telepesekkel alapította meg kuttenbergi jog szerint Körmöcbánya
városát. E csehországi [német] telepesek voltak a garasok első verői. […] Körmöcbánya alapítása és az alsómagyarországi bányavidék
központjává emelése mutatják az aranybányászat jelentőségének emelkedését.” (Hóman Bálint, történész)

„Budapest területén a legkorábban a Duna bal partján, Pesten indult meg a városi fejlődés. A települést a XI. században már
révátkelőhelyként említették. […] Rogerius feljegyzésében a tatárjárás idején Pest nagy és igen gazdag német helységként szerepel. […]
A XIII. század második felében Pest, a gyorsan fejlődő Budával szemben függő helyzetbe került. Csupán Zsigmond király uralkodása
alatt nyerte vissza a közigazgatási függetlenségét. 1413-tól maga választotta bíróját, esküdtjeinek száma pedig elérte a hatot.” (A
Budapesti Történeti Múzeum ismertetője)

a) Említsen meg a források alapján két természetföldrajzi tényezőt, amely elősegítette egy-egy város kialakulását vagy
fejlődését! (Elemenként 1 pont.)
hegy és síkság találkozása folyó vagy bányakincsek
1. _________________________________________________________________; 2. _________________________________________________________________
A városlakók többsége idegen /
b) Milyen etnikai sajátossága volt a középkori magyar városi társadalomnak? (1 pont) német származású volt.

c) Melyik területen helyezkedett el a legtöbb város a XIV–XV. században az alábbiak közül? Karikázza be a helyes válasz
 Egy új nagyhatalom: Oszmán Birodalom
▪ A kis-ázsiai nomád török törzseket Oszmán egyesítette a XIII.
században:
▪ A birodalom élén szultán állt. → ▪A szultánok célja a
Bizánci Birodalom területének elfoglalása volt:
▪ I. Murád szultán elfoglalta Drinápolyt (főváros),
▪ 1389 Rigómezőnél legyőzték a szerbeket,
▪ 1396-ban Nikápolynál győzelmet arattak Zsigmond
nemzetközi seregén, Bulgária is török fennhatóság alá
került.
▪ 1453-ban II. Mohamed elfoglalta Konstantinápolyt és
birodalma fővárosává tette (Isztambul).
▪ A terjeszkedés alapja a központosítás volt.
▪ A birodalom területe a szultán tulajdona volt, aki lovas
katonáinak (szpáhik) szolgálati birtokkal fizetett (a birtok zsold volt,
ezért nem örökölhető, elvehető).
▪ A török állam jellemzői: katonaállam (állandó hadsereg); fizetett
apparátus; a birodalmat közigazgatási egységekre osztották: vilajet
= tartomány, élén a pasa (beglerbég) állt + szandzsák (kisebb
közigazgatási egység), élén a bég vagy aga állt.
janicsár szpáhi
A török katonaság
Luxemburgi Zsigmond törökellenes lépései
● megszaporodó török betörések → 1396-os kereszteshadjárat: Nikápolyi vereség
→ védelem kiépítése
● Hűbéres államok 1420-as évekig
● 1428 Galambóc eleste végvárrendszer kiépítése, telekkatonaság bevezetése
Zsigmond halála utáni zavaros időszak
Hunyadi János életútja
Leghíresebb csatája:
nándorfehérvár, 1456

A Hunyadiak
felemelkedése