Magyar koronázási

jelvények
A Szent Korona

• A magyar Szent Korona Európa egyik
legrégebben használt és mai napig épségben
megmaradt beavató koronája. A hagyomány
szerint II. Szilveszter pápa küldött államalapító
Szent István királynak. A magyar államiság
 egyik jelképe.
Országalma

• Az országalma  az uralkodói
 hatalmi jelképek egyike.
Jogar

 A magyar koronázási
jelvényegyüttes valószínűleg
legrégebbi része, lehetett már 
Szent Istváné is. A jogar az
ítélkezés, az igazságosság, a
jogszolgáltatás jelképe, ősi
hatalmi jelvény.
Kard

• A magyar koronázási kard a magyar koronázási

jelvényegyüttes legfiatalabb tagja, készítése a 15.
század második felére datálható. 
A magyar királyok koronázásakor nagy szerepet
játszott: ezzel a fegyverrel hajtották végre az
újonnan megkoronázott királyok a három
ceremoniális kardvágást a koronázótemplomban
az ország birtokba vétele jeléül, valamint a négy
világtáj felé irányuló kardcsapásokat a koronázási
dombról, ami az ország megvédésének fogadalmát
jelentette.
Palást

• A magyar koronázási palást a 

koronázási jelvények egyike. A koronázási
 ornátus (díszöltözet) egyetlen fennmaradt
darabja, félkör alakú, kékeslilás színű,
aranyfonállal sűrűn kivarrt textil. 
Gizella királyné a miseruhát elkészülte után a 
székesfehérvári 
Nagyboldogasszony-bazilikának ajándékozta,
ahol később a hagyományos
koronázópalásttá vált. Jelenleg a 
Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik.
2000:
A Szt Koronát, a jogart, az országalmát és
a kardot ünnepélyesen az Országház
kupolacsarnokában helyezték el. A
koronázási palást a Nemzeti Múzeumban
maradt.