AZ OROSZ É V K Ö N Y V N E K

A BYZANCZI-M AG YAR VISZONYRA VONATKOZÓ ADATAI.

A byzánczi írók némely adatainak megmagyarázására és

pontosabb időszámítás megállapítása czéljából az Ipátyevszkájá
vagyis Kijevszkájá *) évkönyvet használtuk, — mondja Vaszi-
lyevszki. Az egész, ezen időszakra vonatkozó irodalomban nem
találunk más forrást, mely részletességre, teljességre és pontos-
ságra nézve felülmúlná amazt abban, ami Meztiszlávics Izjá-
szlávra vonatkozik, amit, mint állítják (V. ö. Besztuzsev-Rjumin :
Ruszkájá Isztorijá, I. 27. 1.) az évkönyvíró Meztiszlávics Izjá-
szláv valamely társának följegyzéseiből merített. Mi itt az 1149. év
őszétől 1151. év őszéig történt eseményeket adjuk belőle, melyek
a Mánuel és Géza közötti küzdelemre vonatkoznak.

1149. év.
267. 1. Izjászláv és György közötti ütközet, melyben Izjá-
szláv megveretett. »Ez pedig augusztus hó 23. napján történt«
(Ipát. 267. 1. végén) ; a Lávrentyevszkájá szerint pedig (306. 1.) :
kedden; következőleg 1149.évben György bevonul Kievbe, Izjá-
szláv pedig volhiniai Vladimírba távozik.
269. 1. Izjászláv segélyt kér sógorától, Gézától, a lengyelek-
től és apósától, Vladiszláv cseh herczegtől. A király pedig meg-
tagadta, mondván : »háborúm van a császárral ; ha szabad leszek,
magam megyek, addig is elengedem seregemet.« Izjászláv másod-
szor is üzen a lengyel, cseh és magyar uralkodóknak : »fivéreim,
karácsony körül üljetek lovaitokra.« A lengyelek elmentek:
Az orosz irodalomban igen sok évkönyv ismeretes, melyek mind-
annyian a Nestor-féle, Karamsin szerint 1110. végződő krónikának foly-
tatásai. A legismertebbek az Ipátyevszkájá, a Lávrentyevszkájá, a Novgo-
rodszkájá, Volinszkájá, Voszkreszenszkájá, Troiczkájá stb. V. ö. az említett
»Polnoje Szobránije« ez. gyűjteményt. — Lyitopicz po Ipátszkomu szpiezku.
Szt.-Ptvár, 1871. Az archeograph. bizottság kiadása. V. ö. »Golosz« 1 8 7 1 .
e'vf. 2 6 8 . sz. -— Lyitopicz po Lavrentyevszkomu szpiezku. U. o. 1 8 7 2 .
Ugyanazon bizottság kiadásában. V. ö. >Golosz« 1 8 7 2 . évf. 145. sz.
 az orosz évkönyvnek a byzanczi-mactyar stb. 635

»a király nem volt szabad és 10000 magyart küldött neki stb.«

Ezzel az 1149. év végződik és kezdődik az
1150. év.
271. 1. A magyarok, kik Izjászlávot segíték György ellen,
hazatérnek.
272. 1. András Luck alatt megmenekül az őt fenyegető
veszélyből szt. Theodor oltalma alatt : »mert szt Theodor ünnepe
volt az napon.« (t. i. február 17.)
273. 1. Halicsi Vladimir közbenjáró szerepet játszik Izjá-
szláv és György között.
282. 1. Kereszt felmagasztaltatása körül (szept. 14.) Izjá-
szláv ismét összeköttetésbe lép Gézával ; — Vladimir fivérét
küldi a magyarokhoz amaz üzenettel sógora részére : »magad
mondtad nekem, hogy Volodimer (a halicsi) nem merészkedik
átpártolni ; én tehát kiűztem Györgyöt Kievből, Volodimer pedig
eljővén, az Olygovicsokkal szövetkezett és kiűzött engem Kievből ;
most tehát fivérem, mint Ígérted, ülj lóra.«
A király, miután összegyűjté egész udvarát és összeszedé
minden haderejét, maga is lóra ült és Izjászlávnak is amaz üze-
netét küldé, hogy ő is jöjjön elé egész hadával; most tudta meg
(halicsi) Volodimer, kivel kötött ki. De Vladimirkónak pártfelei
voltak a magyarok között, kik tudtára adták, hogy a király ellene
indult ; midőn tehát Géza elfoglalta Szánokot és fenyegette
Peremielt, megjelent itt Vladimirko. O összeköttetésbe lépett
Kuknis érsekkel, két püspökkel, úgyszintén a király embereivel
és megvesztegetéssel reá birta őket, hogy a királyt hazatérésre
birják. A király meghallgatta őket és maga is bizonygatta :
»ez már nem is alkalmas idő, a folyók már fagynak, tehát haza
térünk, mert ha befagytak, úgy lesz amint Isten adja.« Mert
már Demeter napja (okt. 26.) volt. A király tehát visszatért,
magával vivén Meztiszlávics Vladimírt, sógorát, kinek részére
már meg volt kérve a bán leánya.
283. 1. A király a hazatérő Volodimernek mondja : »atyá-
mat és Izjászláv fivéredet köszöntsd és jelentsd meg neki :
á görög császár haddal jön ellenem, azért e télen és a tavaszon
(1150—1151.) nem ülhetek lóra segélyedűl leendő, mindazonáltal
atyám, a te védelmed és az enyém nem különbözők, ha magam
nem mehetek, segélyedre 10000 embert vagy többet küldök,
amikor akarod ; midőn pedig az Isten nyarat ad, akkor sérel-
meinkre nézve végezni fogunk, amint az Isten fogja akarni.«
1151. év.
284. s köv. 11. Izjászláv ismét elküldi Volodimert a király-
hoz ama kérelemmel : »ha a császár megtámadott, úgy legyen
•636 AZ OROSZ É V K Ö N Y V N E K A B Y Z A N C Z I - M A G Y A R STB.

,neked, amint az Isten adni fogja ; ha magad nem jöhetsz, küldj

segítséget, amint Ígérted ; engem az Isten segíteni fog György,
az Olygovicsok és a halicsi fejedelem ellen.« Volodimer 10000
magyart hozott fivérének segítségére ; Izjászláv bevonul velők
Kievbe ; halicsi Vladimirko pedig, ki Györgygyei együtt műkö-
dött, felboszankodva ennek hanyagságán, hazatér ; Izjászláv
-követet meneszt Vjácseszlávhoz.
291. 1. Vjácseszláv és Izjászláv (nagypéntek, ápr. 6. után)
nagy tisztelettel haza küldik a magyar hadosztályt, azután Izjá-
szlávics Meztiszlávot küldik a királyhoz azon üzenettel, hogy ők
nagy köszönettel adóznak a királynak, mert ő úgy járt el velők
szemben, mint édes fivér fivérével, vagy mint fiu atyjával szemben,
hogy ők saját részökről mindig készek leendenek ugyanily viszon-
zásra, hogy az ő sérelme egyszersmind az övék is, hogy ők fejük-
kel állnak jót ezért, és hogy továbbra is számolnak segélyére :
»most végezd szerencsésen ügyedet,téged személyesen nem hivunk.
.mivel háborúd van a császárral, de adj nekünk segélyt, akái
ugyanolyat, akár még erősebbet, mivel György erős. . . most pedig
.fivérünk e tavaszon segíts meg ; ha e tavaszon szabadokká leen-
dünk, segíteni fogunk téged, ha ellenben te szabadulsz meg a
-császártól, légy te segélyünkre.«
292. 1. György ugyanez időben Csernigovba küld Olygovics
Szvjátoszlávhoz : »Izjászláv márKievben van, jöjj segítségemre.
Szvjátoszláv elment húsvét hétfőjén (t. i. ápr. 9.)
293. 1. György nap (ápr. 23.) Az ismert csónak-ütközet a
Dnieperen Izjászláv és György és mindkét fél szövetségesei között.
Ütközet R u t h mellett. Vladimirko ezt hallván, visszafordul, de
megtudván, hogy Izjászlávics Meztiszláv közeledik a magyar se-
gélylyel, megtámadja és megsemmisíti a részeg magyarokat.
306. 1. Izjászláv ennek hírét Boris és Glyib ünnepén
(jul. 24.) vette és tudósította a királyt a seregét ért csapás felől.
308. 1. Ezután következik e kitétel : »6660. évben«, ami az
indictio kezdetét, azaz szept. l-jét 1151-ben jelenti és részletesen
leíratik magának Gézának hadjárata. A Szán folyó mellett Izjá-
szláv egyesűit Gézával ; Vladimirko a másik parton táborozott,
de megveretett és békéért kezdett könyörögni, egyebek közt arra
is hivatkozva a király előtt: »atyád vak volt és én nagy segélyére
voltam és ügyében harczoltam a lengyelekkel.« Izjászláv és Mez-
tiszláv ellenzése daczára, mint tudjuk, a ravasz Vladimirko
békét nyert.
Mindez 1151. év őszére esik. Csak ezután (316.1.) említtetik
a tél kezdete (»már tél felé vaia«) és azután (317. 1. elején) 1152.
február hava.
HODINKA ANTAL.