MAGYARORSZÁG

TÖRTÉN ELM I FÖL I) RAJZ A

A HUNYADIAK KORÁBAN.

A Μ. Τ. AKADÉMIA TÖI1TÉNELMI BIZOTTSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL

IRTA

Dk. CSÁNKI DEZSŐ.

I. KÖTET.

BUDA FEST.
KI ADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA.
1890.
HUNYADIAK K O M MAGYARORSZÁGON.
 HUNYADIAK KOKA
MAGYARORSZÁGON.

GR. TELEKI JÓZSEF MÜVÉNEK FOLYTATÁSA GYANÁNT,

A M. TUD. AKADÉMIA TÖRTÉNELMI BIZOTTSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL

szEiiKusm

Dk CSÁMvI DEZSŐ.

\I. KÖTET.

BUDAPEST.
1890.
HORNYÁNSZKY VIKTOR KÖNYVNYOMDÁJA,
 A MŰ T Ö R T É N E T E .

A Magyar Tudományos Akadémia, rendes tagja Tlialy Kál­

mán úr indítványára 1886-ban elhatározta, hogy gróf Teleki József­
nek «Hunyadiak kora» czimfl csonkán maradt nagy művét befe­
jezteti.
A mű irodalmi kivitelét a Történelmi Bizottság vette kezébe,
elhatározván, hogy a boldogult gróf kéziratai és a kiadott forrá­
sok nyomán mindenekelőtt a csonkán maradt földrajzi (VI.) kötet
fejezendő be, aztán — önálló kutatások alapján — a művelődés­
történelmi rész írandó meg, s végűi a meglevő három kötetnyi
(X., XL, XII.) oklevéltárhoz a korszak fontosabb okleveleiből a
körülményekhez képest még néhány kötet csatolandó.
Az egész munkálat szerkesztésével illetve megírásával, min­
den év végén teendő részletes jelentés kikötése mellett, engem
bízott meg.
A Teleki-féle kéziratokat a Történelmi Bizottság kézirat­
gyűjteményéből 1887. február 9-én átvévén, a munkálat megin­
dult. Azonban csakhamar kiderült, hogy a csonkán maradt föld­
rajzi részt az eredeti tervezet alapján befejezni teljesen meddő fel­
adat lenne. Magok a Teleki-féle kéziratok a munka kereténél egye­
bet alig nyújtanak, a kiadott oklevelek pedig épen a Hunyadiak
korára nézve oly csekély anyagot tartalmaznak, hogy azok alap­
ján a XV. századi Magyarországnak s főleg Erdélynek és a Tisza-
mentének vázlatos képét sem remél hetők.
Bőséges levéltári anyagról kellett tehát gondoskodni a föld­
rajzi rész számára is. így fogtam aztán már 1887. április havá-
VI A MŰ TÖRTÉNETE.

ban behatóbb kutatásokhoz a központban, aztán folytatólag a

vidéken levő gazdagabb vagy hozzáférhetőbb levéltárakban, okle­
vél- és kézirat-gyűjteményekben, melyeknek, mint e kötet kiadat­
lan kútfőinek jegyzékét (már csak az idézetek érthetőbbé tétele
végett is) e helyütt közölni kívánom:

Acta post advocatos mortuos. Örse. Levéltár.

Adólajstromok a XVI. századból. Ugyanott.
Akadémiai kézirattár. (Néhány oklevél.)
Batthyány herczegi és grófi levéltárak. Lásd : körmendi és lajtafalusi
levéltárak a.
Békássy cs. levéltára. M agy. Nemzeti Muzeum.
Berényi gr. cs. levéltára. Ugyanott.
Bosnyák család iratainak elenchusa. A gr. B a tth iá n y cs. lajtafalusi
levéltárában. (Litt. fasc. num.)
Bükk család levéltára. M agy. Nemzeti Muzeum.
Cimeliotheca episcopatus Quingueeccl. M. Nemzeti Muzeum. (2195.
Quart, lat. I. II.)
Csáky gr. család levéltára. Lőcsén. (A kassaiból csak a Lőcsén levő
elenchus után.)
Csicsery család levéltára. Országos Levéltár.
Danes (kövecsesi) család levéltára. M. Nem zeti Muzeum.
Diplomatikai része az Orsz. Levéltár-nak. (1526. évig. — LLl. alakban
idézve. Leggazdagabb kútforrásunk.)
Ecclesiastica acta. Orsz'. Levéltár. (Jíéhány oklevél.)
Egri káptalan (orsz.) levéltára. (Litt, és numer., avagy elenchus szerint.)
■J Egri káptalan (magán) levéltára. (Numerus, divisio, fasciculus, frustum.)
Eperjes város lltára.
Esztergomi káptalan (magán) levéltára. (Lad., fasc., num.)
Esztergomi primási lltár. Ecclesiastica : numerus szerint, és Secularia :
fasc., litt, és numerus szerint.)
Farkas család lltára. (A M. Tört. Társulat révén.)
Forgách cs. lltára. M. Nemzeti Muzeum.
Görgey cs. lltára. Ugyanott.
Gyulafehérvári protocollum. folio. Orsz. Levéltár.
Gyulay gr. cs. levéltára. Gróf K u u n Géza u rn á i Maros-Németiben.
Hanvay cs. lltára. M. Nem zeti M uzeum .
Hevenessy-féle gyűjtemény. (A Teleki-féle kéziratokból.)
Hosszúmező város levéltára.
Huszt város levéltára.
Ibrányi család levéltára. M. N. Muzeum.
J^szói orsz. levéltár, a) Pi‘otocollum-ok, folio. 6) Statutoria. Litt., fasc.
num. c) Más-féle oklevelek : fasciculus és numerus, avagy : litt., fasc. és num^
avagy: scrinia, litt., fasc. és num, szerint. — Elenchusok után.
 A MŰ TÖRTÉNETE. VII

.Tekelfalussy cs. lilára. Orsz Levéltár.

Jeszenák cs. Illára. M. N em zeti Muzeum.
Justh cs. Illára. Ugyanott.
Kállay cs. Illára. Ugyanott.
Kapy cs. Illára. (Újabban szintén a M. Nemz. M úzeumba került. Litt.,
fasc. num.)
Kassa, városi levéltár: a) rendezett része, numerus szerint; 6) .rendé-
zetlen része ; c) titkos része, birtokok szerint, ezeken belül pedig folyószá-
rnokkal ellátva.
Kazinczy Gábor gyűjteménye a M. Tudományos A kadém ia tört. bizott­
ságának kézirattárában. (Tört. I.)
Keglevich csal. levéltára. Ores. Levéltár.
Kende (kölesei) csal. Illára. M. Nemzeti Muzeum.
Kisfaludy csal. Illára. Ugyanott.
Kollár-tele okl.-gyűjternény. Ugyanott. (2297. föl. lat.)
Kolosmonostori konvent protocollumai. Orsz. Levéltár.
Kolosmonostori limbus. Ugyanott.
Koppy-féle okl.-gyűjtemény. M. Nemz. Muzeum. (2299. föl. lat.)
Körtuenden levő levéltára a berczeg Batthyány családnak, a) Acta
antiqua : Almárium, ladula. numerus, b) Acta miscellanea, köztök a Himfy
család iratai, c) Status antiquorum majoratuum. Lad. num.
Lajtataluban elhelyezett levéltára a gr. Batthyány családnak. (Előbb
Köpcsényben.) a) Dócziana. Capsa, fasc., numerus, b) Illésháziana. Ladula,
fasc. num.
Leleszi orsz. levéltár: a) Metales. Megyéken belül folyószám szerint.
b) Elenchus statutoriarum. A megfelelő oklevelek családok szerint betű­
rendben (ezer, belül folyó-számmal) vannak elhelyezve, c) Acta Bercsényiana,
fasc. num. d) Vegyes — leginkább hatalmaskodásokra vonatkozó — iratok.
Ezek közül hí két szám idéztetik: a fasciculus és numerus értendő; ha
pedig csak egy ; a numerus, mely esetben az oklevél az illető évszám segít­
ségével találha;ó meg a fasciculusbari.
Lőcse víros levéltára. (Tárgyak — római számmal jelölve — s ezeken
belül folyó-szán szerint.)
Máramar.is-szigeti lyceum gyűjteménye. (Szilágyi István úr gyűjte­
ménye is beleértve.)
Máriássy -esalád 11tára. M. N em zeti M uzeum . (A jVláríássy rész nélkül,
mely az' O rsz\l^evéltdr-ban az «Acta post advocatos» ez. gyűjteményben
részben megtalálható.)
Melczer (ksllemesi) csal. levéltára. (Néhány oklevél dr. Szendrei János
közvetítésével.)
Meskó csal levéltára. M. Nem zeti M uzeum.
Miskolcz varos levéltára.
Mokcsay csil. levéltára. Orsz. Levéltár.
Muzeum — Magy. Nemzeti — saját levéltára. (Év-rendben.)
Müncheni lllami levéltár. Ungarische Documente. Fasc.. num.
Dr. Fejérpataky Láizló szívességéből, regeszták és oklevélmásolatok nyomán.)
vm A MŰ TÖRTÉNETE.

Nadányi család levéltára Puszta-Kovácsiban, Biliarmegyében. Nadányi

Gyula úrnál.
Nagy Imre kúriai bíró úr akad. rendes tag oklevél-gyűjteménye
Bpesten.
Nagymihályi csal. levéltára. (A gróf Sztáray-oklevéltár Il-ik kötetének
kéziratából, tasnádi Nagy Gyula szívességéből. Közben e kötet megjelent.
Általam idézett oklevelei évszám szerint könnyen megtalálhatók.)
Neoregestrata Acta. Örse. Levéltár. (Néhány oklevél.)
Perényi család levéltára Nagy-Szöllösön, llgocsamegyében. báró Percnyi
Zsigmond úrnál.
Pogány (csehi) cs. lltára. (Jelenleg M áramaros-Ssigeten, a lyceuroban.)
Pongrácz csal. lltára. (Néhai Karagyena Miliálv szívességéből.)
Pozsonyi káptalan levéltára. Capsa Budensis. fasciculus, numerus.
Processus Tabulares. Örse. Levéltár.
Rédey gr. család lltára. M. Nemzeti Muzeum.
Somossy csal. oklevelei. (Tasnádi Nagy Gyula szívességéből,)
Soós (sóvári) csal. levéltára. M. Nemzeti M uzeum.
Szendrey János dr. oklevélgyűjteménye Bpesten.
Szentiványi csal. levéltárából pár oklevél, Majláth Béla ui másolatai
nyomán.
Szepesi kápt. levéltára. (Rendszerint: capsa, fasciculus, numerus.
Elenchus után.)
Tardy Sándor ur oklevelei az Apagyi cs. lltárából, Berettyó-Ujfaluban.
(Biharm. Legszívesebb köszönetem.'
Thegze Zsigmond ur oklevelei. (Dr. Ivomáromy András siivességéből.)
Theőke csal. lltára. Orsz. Levéltár.
Tized-lajstromok. Ugyanott.
Újhelyi csal. levéltára T.-Ujhelyen. llgocsamegyében. (Dr. Komáromy
András szívességéből.)
Urbaria et conscriptiones Orsz. Levéltár. (Néhány oklevél.)
Vécsey b. cs. lltára Sárköz-Újlakon. Szatmármegyében. (hr. Fejérpataky
László oklevélmásolatai nyomán.)
Zerdahelyi csal. levéltára. Letéve Nyitravárm egye Után,ban. (Tagányi
Károly oklevélkivonatai nyomán.)
Zsélyen levő levéltára a gr. Zichy családnak. (Alsó-szcpori Nagy Imre
úr szives engedélyével. )

Fő czélúl szolgált, minél több topographiai adat gyűjtése,

lehetőleg a helynevek írásmódját is tartalmazó eredeti oklevelek­
ből. Mert állandó értéket a szótárszerű, staiisztkai természetű
munkálatnak csakis az adatok lehető bősége nyújthatott. Magától
értődik azonban, hogy,. ily adat-halmaznál első sóiban az állandó
természetű anyag jöhetett tekintetbe, minők a határjáró-, igtató-,
adomány- és adás-vételi oklevelek.
 A MŰ TÖRTÉNETE. IX

Két évi és kilenc/ havi szakadatlan munkálkodás után ily

alapon jött létre és került az akadémiai bírálat után sajtó alá a
«Hunyadiak kora » Vl-ik kötete gyanánt a jelen dolgozat.
Előre látható volt azonban, hogy ilyen új adatokon épült
munkálattal tartalmilag nem álland arányban a Teleki—Szabó Ká-
roly-féle dolgozatnak a Duna-menti vidéket tárgyaló csonkán
m aradt része, mely csaknem kizárólag Fejér Codex Diplomati-
cus-án alapúit, a mint hogy a 60-as évek elejéig máson egyálta­
lában nem is alapúihatott. Ez okból a Történelmi Bizottság idő­
közben határozatkép kimondá, hogy ama Teleki·—Szabó Károly-téle
csonka kötet a főbb levéltárak megfelelő anyagának átbúvárlása
után szintén újra dolgozandó.
Ékké/) az egész földrajzi rész m egnyeri végleges terve­
zetét s három, m integy 50—50 ívnyi, — nagyobb részt· petit-
bőt szedendő — kötetre bővült, melyeknek elseje a Tisza-menti,
m ásodik a D una-vidéki megyéket, harm adik pedig főleg Erdélyt,
Szlavóniát, Horvátországot s a mennyiben lehetséges, a kap­
csolt részeket fogja tárgyalni. Végül e földrajzi rész IV. kö­
tete gyanánt annak kimerítő tárgym utatója következik, mely
a megyénként szétszórt anyagot egyesitendi s a mű összes ada­
tainak megtalálását és kiaknázását lehetővé teszi. E kötethez fog
csatlakozni a Hunyadiak korabeli Magyarország állapotát a jelen
munkálat alapján a lehetőséghez képest feltűntető térkép is.
Dolgozatomban a boldogúlt gróf által megállapított s később
Szabó Károly által is elfogadott formák megmaradtak. Ezeken belül
azonban részletes, teljes kidolgozásra törekedtem. De folyvást sze­
mem előtt lebegett a mű természete, mely a terjengősre csábító
genealógiai fejtegetéseket tárgyánál, — az Árpád- és korai Anjou­
kon állapotok bővebb tárgyalását pedig a megszabott kornál
fogva nem tűrheti. Mindkét irányban tehát csak a fölmerülő szük­
séghez képest, a lényegesebb és világosabb adatok értékesítése
volt ajánlatos, pl. az Árpád-kori új okmánytárból s a pápai tized-
lajstromból. és nem egyszersmind a helységek vagy családok leg­
első feltűnésének avagy eredetének kutatása. Ezenkívül, a hol válo­
gatnom kellett, inkább az ismeretlen, eredeti okleveleknek pontosan
megfigyelhető helyneveit értékesítőm, mint a Codex Diplomaticus-
nak a Czinár indexe által is hozzáférhető s amúgy is eltorzított
topographiai közleményeit.
X A MII TÖRTÉNETE.

Ez elveken alapúi a m ű szerkezete, melynek vázát e helyütt

röviden szintén elő kell terjesztenem.
I. Minden megyénél:
a) Bevezetésül: az illető XV-ik századi megye határairól, esetleg nevé­
ről és jobbágytelkei számáról; továbbá a nagy-, közép- és kis-, világi és egy­
házi birtokok eloszlásáról.
b) V árak, erősségek, kastélyok, melyek alatt a középkori oklevelek­
ben vagy krónikákban emlegetett: castra, fortalicia et castella értendők,
azaz : hegyen vagy síkon épült kő- vagy favárak, megerősített földesúri lakok
és helységek s városokban emelkedő erősségek. Mindezekre nézve a közép­
kori terminológia nem mindig biztos útmutató s azért egy czím alá voltak
foglalandók. — Tárgyaltatik nevök régi írásmódja, legrövidebb történetük,
lehetőleg visszanyúlva a XIV. századba s főleg Zsigmond király korába. Bir­
tokosaik. tartozékaik. A teljesség kedvéért itt-ott felvéve azok is, melyekről
csak a XIV. század második feléből maradt fönn emlékezet. — Fekvésükre
nézve rendszerint a hasonló nevű helységnél vagy városnál található útba­
igazítás.
c) Városok és mező-városok, azaz a XIV—XV. századi oklevelek civi-
tas-ai és oppidum-ai, s az országos vásáros helyek. — Leiratik nevök régi
írásmódja, rövid történetük: földesuraik (ha voltak), kiváltságaik, tarto­
zékaik, egyházi épületeik és testületeik, a bennök székelő kir. hivatalok, eset­
leg a jobbágy-telkek száma sat. — Végül fekvésük meghatározása.
d) Helységek. Főleg a XIV—XV. századi oklevelekben szereplő : pos­
sessiones et villae. (V. ö. Verbőczy, Tripart. part. I. tit. 24.) Tárgyaltatik
nevök régi írásmódja és fekvésűk lehető meghatározása, mindig valamely
közeli jelentékenyebb, ismertebb ponttól számítva, világtáják szerint. A prae-
diumok inkább csak akkor vétettek föl, ha valószínűnek látszott, hogy előbb
vagy utóbb (lakott) helységek voltak, vagy a melyek ma helységek.
e) Főbb birtokosok. Családok, testületek, egyházi és világi méltóságok,
városok. Inkább csak a XV. századból, fontosabb esetekben a XIV-ikbe is vissza­
nyúlva. Birtokaik megszerzése vagy elidegenítése módjának és idejének lehelő
megjelölésével; ehhez képest útalásokkal, genealógiai részletezések nélkül.
Minden külön nevű család külön fölvétetett, tekintet nélkül arra, hogy a kér­
déses nevet esetleg csak egy személy viselte, mit csak genealógiai kutatások
igazolhatnának. — Főszempont a birtok, kisebb vagy ismeretlenebb nemes­
nél : az előnév.
f) Főispánok. Csupán a <Hunyadiak korá»-ból. (1437—1490.)
II. Általános megjegyzések:
a) Kiadott kútfőknél az arab számok az illető könyv lapszámát, olykor
a kérdéses oklevél kezdetének lapszámát jelölik.
b) Minden egyes vár. város, helység és birtokos tárgyalásánál a fő­
fonal az időrend.
c) Mindeniknél a compact-ból szedett kezdő szavak az illető hely vagy
birtokos középkoi’i nevét, képzelhető régi kiejtés, de lehetőleg n m a i helyes­
írá s szerint adják, esetleg utánok zárjelben a változatok. Végül a helységek­
 A MŰ TÖRTÉNETE. XI

nél a megfelelő m ai elnevezés. Közben mindenütt — a lehetőség szerint —

a régi orthographia.
d) Várak, városok és helységek, ha különböző megyékben vagy külön­
böző nevek alatt fordulnak elő, egy megyében vagy egy név alatt dolgoz­
tatnak ki, de iitalással minden illető megyében vagy név alatt fölvétetnek.
e) Ez utalások, különféle elnevezések és más változatok mellőzésével
készül végűi mindenütt az összegezés. Helységeknél azonban a Kis, Nagy,
Alsó, Felső, Közép. Egyházas sat. összetételű helyek külön számítanak.

A feldolgozás módját illetőleg: a lényeges adatoknak rövid

de szabatos előterjesztése — volt a főszabály.
A legnagyobb nehézséget a helynevek topographiai megfej­
tése okozta, főleg a déli vidéken, hol évszázados viharok a közép­
kori helységeknek egész csoportjait seperték el, a hol tehát a hely­
névtárakban, többé-kevésbbé tökéletes és alkalmas térképeken s
összeírásokban való búvárkodás mellett inkább az óvatosság, mint
a merész hozzávetés útján kellett haladnom. Járni csak most indúló
középkori földrajzi és monographia-irodalmunk kalauzolására csak
itt-ott számíthattam. És akkor is, mivel e monographiák a hely­
nevek régi orthographiáját s a pontos idézeteket mellőzik, mindig
az eredeti forrásokhoz kellett visszatérnem.
*

E helyütt még egy kedves, kötelességet óhajtok betölteni

Hálás köszönetemet fejezem ki a Történelmi Bizottságnak úgy a
megtisztelő megbízatásért, mint a buzdító bizalomért, melyre kez­
dettől fogva szakadatlanul m éltatott; s főleg a Bizottság nagyér­
demű elnökének, Fraknói Vilmos püspök' urnák s tagjainak : Thaly
Kálmán, Szilágyi Sándor és dr. Hauler Gyula uraknak, kik jóin-
dúlatukkai s tanácsaikkal· nem szűntek meg támogatni; dr. Pauler
Gyula urnák pedig úgy is mint az Országos Levéltár igazgatójá­
nak, ki egyedül tette lehetővé, hogy ez intézet páratlan gazdag
oklevélkincsét e kötethez aránylag rövid idő alatt átbuvárolhattam;
alsó-szopori Nagy Imre úrnak, akadémiai bírálómnak, ki gazdag
gyűjteményét is felajánlá használatomra, sőt a gróf Zichy-család
levéltárának nála levő XV. századi részét is lekötelező szívességgel
rendelkezésemre bocsátá. S kegyelettel áldozom másik bírálóm:
Pesty Frigyes emlékének, ki mintegy atyai jóindúlattal mutatott
dolgozatom hiányaira, de a ki legnagyobb sajnálatomra annak
megjelenését már nem érhette meg.
XII A MŰ TÖRTÉNETE.

Fogadják továbbá hálás köszönetemet Majláth Béla, Csontosi

János, dr. Fejérpataky László és dr. Schönherr Gyula urak a M.
N. Muzeum kézirat- és oklevéltárában tett kutatásaim alkalmával
tapasztalt szives jóindúlatukért és fáradozásukért; tasnádi Nagy
Gyula és Komáromy András tiszttársaim és barátaim, Zemplén,
illetve Ugocsa és Bihar megyék topographiájához nyújtott becses
felvilágosításukért s a Nagymihályi illetve Újhelyi család levél­
tárából közölt nagy-értékű oklevelekért, s végűi Tagányi Karoly
barátom, ki szakszerű felvilágosításai és szakadatlan érdeklődése
által folyvást segítségemre és buzdításomra volt járatlan utamon.
Budapest, 1890. április 21-én.

Dr. Csánki Dezső.

 TARTALOM.

Oldal.
1. P i l i s ........................................................................................................... 3
2. P e s t .................... 20
3. Heves ...................................................................................................... 50
4. Nógrád .................................................................................................. 87
5. G ö m ö r...................................................................................................... 121
fi. B o r s o d ...................................................................................................... 161
7. A b a u j ................................................................. 195
8. T o r n a ...................................................................................................... 235
9. S z e p e s ......................................................................................... 24ö
10. Sáros ...................................................................................................... 278
11. Z e m p lé n .......................................................................................... .... . 330
12. ü n g ..................................................... 384
13. Bereg ...................................................................................................... 409
14. U g o c s a ...................................................................................................... 429
15. M á ra m a ro s .................... 443
.16. S z a t m á r .................................................................................................. 463
17. Szabolcs . . . . ·................................................... 503
18. K ö z.-S zo ln o k .......................................................................................... 545
19. Kraszna .................................................................................................. 57ÍJ
20. Bihar ...................................................................................................... 591
21. Békés ................................. 645
22. K ü l.-S z o ln o k .......................................................................................... 665
23. C so n g rá d .................................................................................................. 675
24. C s a n á d ...................................................................................................... 688
25. Z a r á n d .............................................................................................. ' . · 718
26. A r a d .......................................................................................................... 757
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNELMI FÖLDRAJZA

A HUNYADIAK KORÁBAN.
 agyarország a XV. században nagyobb földön terűit el, mint
M ma. Közvetetten testét1'alkotá még a Dráva és Száva közének
keleti fele: Szerém. Valkő, Verőeze és Pozsega megye is. Odább
délnyugatra pedig: Körös, Varasd (Zagoria) és Zágráb megye,
Szlavónia nevezettel, bánjuk alatt, főleg bíráskodás tekintetében
különböznek az ország többi megyéitől, épugv mint pl. az erdélyi
bét megye külön vajdájok alatt. A magyar állami és társadalmi
szervezetet jellemző megyeiség itt is az uralkodó, sőt átterjed
innen a Száva túlsó partján elterülő Bosznia némely északi tájaira
is. (Pl. Orbászmegye.) Croatia a Kulpán túl, — szintén bánnal
élén — zsupán-szervezetével már idegenebb, de azért szorosan
kapcsolódik az anyaországhoz s a magyar koronához, mely rá
nézve is minden birtokjog forrása.
Lazább a viszony az így alakult Magyarország déli és keleti
határaihoz csatlakozó többi népségekkel és területekkel. A mai
•Szerbia északi vidékén elterült mdcsói, s a vaskaputól k. dk. eső
Szörényi bánság, a dalm át városok, Raguza. Bosznia, Rács-
ország, Havasalföld és Moldva, részben külön fejedelmek alatt,
ellenségektől (Velencze s a török) szorongatva, szakadatlanul inga­
doznak Magyarországhoz való viszonyukban s körvonalaik — főleg
az Adriától Havasalföldig terjedő vonalon — homályba vesznek,
melyből csak időnkint tűnik föl egy-egv biztosabb p o n t: erősség
vagy város.-’

1 E bevezető sorokban csak álta- j állapítani. Más egyéb p ed ig nem tar-

lánosságban tárgyalhatjuk e kérdést. , tozik ide.
Az ország határai és. a megyék száma 2 E vidékek tehát — különben is
fölött előre értekeznünk meddő feladat elhanyagolva történetírásunk által —
lenne; annak idején minden megye j inkább csak általánosságban képez-
sat. határait igyekezni fogunk meg- I hetik kutatásunk tárgyát.
H unyadiak kora. VI. 1
 2

A kép tehát, melyet Magyarország e korszakbeli déli határairól

nyerünk, részben hiányos és elmosódott. De megfelel az egykorit
zavaros állapotoknak.
S magának az anyaországnak tagozódása.sem oly egyöntetű
elveken alapszik, mint napjainkban. Az ország közepén a jász és kun
területek ékelődnek a megyék, közé; Erdélyben a megyék, székely
és szász székek szelik, határolják egymást; itt-ott némely megye
is érezhetőleg külön részekre válik. így Szepesmegye a (német
eredetű) városok, a bár egy főispán alá rendelt de külön kiváltságok
által szétválasztott kis- és nagy-megye területére, Hunyad, Temes.
Krassó sat. megyék külön nemesi oláh kerületekre és megyei
területre oszlanak.
Tlykép az egész országnak s azon belül az anyaországnak
politikai fölosztása az előbbi korszakok fejleményeinek eredménye.
>s hű képe az élő társadalomnak, mely különböző jogokkal külön­
böző népelemekből alakult, s az egyenlőtlenség (kiváltságok) elvén
alapszik.
Ez egyenlőtlenség, párosulva az ingatag közbiztossági állapo­
tokkal — fegyverzé föl a nemes ember karját állandóan s szülte
a várakat és erősségeket is, a főurak uradalmainak központjai
és hatalmuk támasza gyanánt, életük és vagyonuk biztosítására:
a városok szabadalmait, bástyáit, kőfalait; a védtelen falvakat, a
kis nemesek udvarházaival, a jobbágyok viskóival.
E várakat, városokat, falvakat és azok birtokosait soroljuk
most föl az ország fővárosából: Budáról kiindulva a szomszédos
megyék, székek és más területek szerint, a mint a régi emlékekben,
főleg oklevelekben föltünedeznek.
 L M AG YAK O RSZÁG
S Z Ó II O S A B B É R T E L E Μ B E N.

1. PILISMEGYE.

Λ mai Pest-PzPs-Solt-Kiskúnmegye dunántúli részének felel

meg. Hajdan azonban valamivel nagyobb volt, mert némely határos
esztergommegyei és fejérmegyei helyek is hozzá tartoztak. De a
XV. századiján összébb zsugorodik, úgyhogy északon már (talán)
a mai Pilis-Marót vidéke és Kesztölcz, olykor Csév tartozik
hozzá, innen kezdve délnyugotnak Esztergommegye, — s Szomortól
és Gyarmattól délkeletnek pedig Fejérmegye felé nagyjából a mai
határt mutatja.1
Nagyobb uradalmat hasztalan keresünk e különben is csekélyke
területen, melynek fő-jellemvonását az egykori és az új főváros s
az ország egyházi középpontjának: Esztergomnak közelsége adta meg.
A főváros környékén: Ó-Buda, Szent-Jakabfalva és Kelenföld
tartozott együvé, mint rendszerint a királynék birtoka. Nagyobb
királyi uradalom e tájon nem volt. Visegrád — mint régibb főváros,
és környéke alkotott aránylag terjedelmesebb birtoktestet. Tartozékai
közül azonban csak Bogdányt és Szent-Endrét ismerjük.
A világiak birtokában Solymár képezhetett pagyobbacska
uradalmat, de hogy Solymáron kívül mely más falvak tartoztak hozzá,
— nem tudjuk. Odább nyugotra a határon Zsámbék, Tök és

1 V. ii. Pestrnegyénél.
J*
4 MAGYARORSZAG.

Perbál járnak rendszerint együtt, de a központjukat, képezett Ainárd-

vára a XV. századot már nem érte -meg. E birtoktest a század
elején az Ainárd-nemzetségé.
A többi falvakban a kisebb nemesség a földesúr; egyes elő­
kelőbb családok, mint: a lendvai Bánfiak, guti Országbok, Czoborok.
Ernuszthok, Kisvárdaiak csak csekélyebb részeket bírnak itt-ott.
Annál többet, azonban szintén elaprózva az egyháziak. A
fővároshoz közelébb: a budavári beginák, az esztergomi káptalan
és a nyulszigeti premontreiek; odább nyug.-ény. felé a budai káp­
talan, a nyulszigeti és főleg az ó-budai apáczák, a pilisi apátság és
a telki apátság; odább é.-ény. felé a Visegrád melletti pálosok, az
eszterg. egyh. Szent-Szűzről nevezett kápolnája, a demesi prépostság
és a Szántó melletti pálos kolostor.

VÁRAI :
Budavár. L. Buda városnál.
Ο-Buda. L. Ο-Buda város a.
Solymár, melyet 1435-ben Borbála királyné, 1442-ben zálogéi Erzsébet
királynétól a korbáviai grófok, 1444-ben pedig az olnodi Gzudarok kezén találunk,
a kik épen ekkor zálogosítják el 600 forintért a Rozgonyiaknak. 1455-ben azon­
ban már Garai László nádor, 1468-ban pedig fia Garai Jób és Újlaki Miklós
bírják. 1 »90-ben a Korvin János birtokában van. — Castrum Salmar. (1401 : Dl.
8650; 1409: Dl. 9540; 1435: Dl. 12746; 1442: Koppy gyűjt. Nemz·. Muz.
V .; 1444: Dl. 13774; 1455: Dl. 14950; 1457: Szendrei J. gyűjt.; 1468: Dl.
16618 ; 1490 : Dl. 19657.) Solymár falu is hozzá tartozott.
Visegrád, melyet már Sz.-István óta emlegetnek. A tatárjárás után
újra építették1 s 1310 óta itt ó'rizlék a szent koronát.3 A hegy aljában elterülő
kir. palotával az alsó váron3 keresztül közvetetten ósszeköllelésben állt s a
koronabollon kívül lakásul szolgáló szobákat is foglalt magában.
Összesen : 4 vár.

1 Montem tunc desertum — IV. Bélanak magva e „korona-bolt“ s tehát az egész

király M ária királynénak adta, ki a z tá n :
„castrum Wyssegrad opere sumptuoso“ föl­
építtette. Victorin, Visegrád hajdan és most.
II.
, Száz. 1868. 396. — V. ö. 1358: Zichy
III. 96., 1439: Dl. 24532. 13463; 1459: Dl.
15329; 1465: Dl. 16182.
a E helyiség m a is megvan még.
Henszelmann, közölvén a fellegvár alapraj­
zát, arra a következtetésre jut, hogy a vár­
erősség keletkezésének oka és főczélja: a
koronának és a királyi ékszereknek biztos
hajlékéi szolgálni. (Arch. Közi. IX. 1873.
1—O.15.)
’ 1459-ben: „Castellanus inferioris castri
nostri W.“ kitétellel találkozunk az uj király
egyik oklevelében, melyben a vár ostromá­
ról (obsidio) is megemlékezik. (Dl. 15329.)
 PILISMEGYE. Ο

VÁROSAI ÉS MEZŐVÁROSAI:
Buda. E város keletkezésére a tatárjárás adott alkalmat, mely a síkon
fekvő helyek védtelensógét s a hegyen épült erősségek szükségét oly szomorú
tapasztalatok árán bizonyítá be. Alapítását IV. Béla királynak köszönheti, a
ki a tatárok elvonultakor a Pesttel szemközt elterülő Várhegy benépesítéséhez
azonnal hozzálátott. 1255-ben a vár (castrum) már áll, (azaz a hegyet körítő
falak kiépítvék), lakosai megszaporodtak s templom építését tervezik.
E várhegy neve ez időben: «Mons novus Pestiensis», ellentétben a
«mons Pestiensis» (mons Pest) hegygyei. mely alatt a mai Gellérthegyet
értették.1 A várhegyen épült város latin neve pedig : «castrum novi montis
Pestiensis»12 vagy köznyelven : Buda, Budavár, ritkábban : Űj-Buda. A németek
Pest német nevét ruházzák rá, s Ofen-nek mondják.3 *
Hogy megalakul, gyorsan emelkedik s hamar megelőzi idősebb testvéreit:
<)-Budát és Pestet. Már IV. Bélától kap némely privilégiumot; 1287-ben pedig
IV. László királytól engedélyt, országos vásár tartására.4 Ez időben már
királyi palotája is van, mely mellé a városban országnagyok házai, palotái
sorakoznak. Erős voltát pedig az Árpádok kihaltakor támadt hosszas zavarok
mutatják meg. I. Károly 1808-ban «civitas nostra principalis»-nak czímezi,
székhelyét azonban nem itt tarlja.
Nagy Lajos király alatt rohamosabban emelkedik Buda város. A király
1346 óta gyakrabban tartózkodik benne, s 1347-ben az árú-megállítás jogát
csatolja különben is megbővített privilégiumaihoz.5 Ez óta ide futnak össze
a külföldi kereskedés szálai; polgárai — főleg kereskedők, bankárok —
megvagyonosodnak. s a város külső képe — házai alkotása, árúbódéik —
szintén jelzi polgárainak főfoglalatosságát.
A város jellege azonban nem magyar. Főtemploma a németeké, hiva­
talos nyelve, törvénykönyve (szokások és szabályok gyűjteménye) német,
birájává csak német polgár választható. De azért a magyarság is folyvást
izmosodik benne. Albert király alatt aztán — egy zendülés eredményeként —
szokássá válik, hogy a város bírája felváltva német majd magyar legyen, s
esküdtjei fele szintén magyar. És minél gyakoribb volt az udvar itt tartózko­
dása. s kényszerűit főúr és főpap házat tartani Budán, annál inkább tüne-
ilezett a város polgárias és német jelleme. Főleg Mátyás király korában.0
Papját (a Boldogasszony-templom plébánusát) maga választja, tisztvise­
lőit hasonlóképen ; a bírákat és esküdteket azonban a király nevében a királyi
vár várnagya erősíti meg. Nemes urak, kik a városba telepednek, részt
tartoznak venni a közterhekben.

1 L. Pest, városnál. Ó-Budát pedig: Eczelburgnak. (Salamon.

3 Pl. „castrum novi montisPestiensis Bp. t. II. 64., 194., 211. sat.)
seu civitas Budensis“ — mondja I. Károly ‘ U. ο. II. 240., 256., 266.
király 1324-ben. (Dl. 2223.) » U. ο. II. 330.
3 Ugyanekkor P estet: Alt-Ofennek, i ‘ U. o. III. 216., 233., 346. sat.
6 MAGYARORSZAG.

Felebbezési forum : a tárnokmester. A kincstárba a XV. század elején

4000 aranyat fizet évenkint. azonban együttesen Pest városával,1 mely csak
1413 táján válik el Budától. 1494 előtt 2000 arany e város rendes adója.12
A XV. században már mai értelemben vehető fejedelmi székhely.3
A királyi paloták a várostól elkülönítve — a várhegy déli sarkát ékesítik.
Magas kőfal övezi körűi ez épület-csoportot, melyből a kisebb-nagyobb kerek
és szögletes tornyok, bástyák és házfödelek raja emelkedik, folyosók, erkélyek,
födött tornáczok, ajtók és ablakok tekintenek alá. E királyi lak o t: vár
(castrum) nevezet alatt különböztetik meg a várostól (civitas). Alapját IV.
Béla vetette meg. Nagy-Lajos király öcscse a délkeleti sarkon a róla nevezett
magas István-tornyot ra k a tta ;4 első nagyobb, stílszerű, csúcsíves palotáját
azonban csak Zsigmond királynak köszönheti. Ez épület — a fris palota —
a m a i Szent-Györgv-tér délkeleti sarkát foglalá el. Előtte széles árok vonúll
kelet-nyugoti irányban, mely a királyi várlakot a várostól még jobban elvá­
laszd..* Ez árkon át híd vezetett a várnak külső s ebből belső udvarába.5
Mátyás trónraléptekor már ez udvarokat minden felől épületek köríték s a
király nem tehetett mást. mint a félbemaradt részeket befejez le lé, a régieket
új stílben átalakíttatá.
Ezzel a várlak nagyjából6 befejezést nyert, s bár különböző korszakok
kisebb-nagyobb értékű alkotásait egyesítő, méltó keretéül szolgált a nagy
fejedelem fényes udvarának. Függelékei kertek, nyaralók - lenyúltak a
hegy oldalán a mai Krisztina- és Bácz-város felé. keleten pedig istállók —
a Dunáig.7
A fris palota északi ablakai már a város egyik terére : a Zsigmond-
térre néztek alá, melyet m a Szt.-György-térnek ismerünk. E térnek észak­
keleti oldalán, a mai várszínház helyén állt a IV. Béla által ide tele­
pített ferenezrendieknek Szent-János evangélistáról nevezett templomuk és
kolostoruk ; ezzel szemben pedig — körülbelül a mai honvédelmi min. palota
helyén — a Zsigmond király által alapított prépostságé vagy káptalané, melyei
védőszentjeiről: a B.-Szűz új vagy kisebb, másként Szent-Zsigmond kápolná­
jának vagy templomának is szoktak nevezni.
E térről két utcza haladt északi irányban." Ezek egyikében feküdt a
Beginák kolostora, csaknem szemben — ény. — a'Szent-János templomával. » Ez
1 Utóbbi Vi részt. félbenmaradt u. n. Csonkaturony. (I. h.
2 Tört. Tár. 1880. 167. III. 280.)
’ „ . . Quae est sedes et solium regiae * Mert Mátyás után is maradtak részek
dignitatis caputque regni n o stri. . “ etc. írja — Bonfini szerint — befejezetlenül,
a király Budáról 1469 után. (Kaprinay, i. 7 V. ö. Salamon i. m. III. 264.
in. I. 479.) “ Ez utczákat Kupp szerint: Szent-
‘ É mellett áll! később a tárnoki ház, János-utezának (ma Szinház-utcza) és Szent-
mely kincs- és levél-tárul szolgált, melyet Zsigmond-utczának (ma Szent-Oyörgy-utcza)
azonban a városban levő tám okinesteri nevezték. (Kupp. Budap. 140., 442. kinek
háztól meg kell különböztetnünk, (gálámon előadása különben e helyen is zavaros.)
i. m. II. 539., III. 286. V. ö. 1447: Dl. " L. pl. 1459-hez: Domine begine ex
14118.) opposito claustri S. Johannis Ewangeliste
5 E két udvar választó pontján állt a in citte Budensi. (Szentiványi csal. lit. Lit.
Zsigmond király által megkezdett, de aztán F. fase. 1. n. 6.)
 PILISMEGYE. 7

a két utcza a (régi) Szent-György-tén'e1 vezetett, mely a m a i D ísz-térnek felel

meg.12 s mint napjainkban, hajdan is legnagyobb piacza volt a városnak.
Ezen állt — szabad helyen — a mai Dísz-tér és Úri-utcza sarkához közel :
a Szent-György vértanú temploma.. E térről nyűgöt felől az Olasz- (ma Úri-),
kelet felől a Mindszent- (ma Tárnok-) utcza húzódott párhuzamosan, dél­
északi irányban. Előbbi a Mária-Magdolnáról nevezett (ma helyőrségi) magyar,
utóbbi a Bold. Szűznek szentelt (ma Mátyás-templom) német plébániánál
végződött. Utóbbi IV. Béla korában épült. Lajos és Zsigmond királyok alatt
bővült s Mátyás király alatt — egy toronynak (1470.) hozzáépítésével —
mintegy befejezést nyert.3 Közel e főtemplomhoz észak felé állt a domonko­
soknak Szent-Miklósról nevezett templomuk és kolostoruk, melyben Mátyás
király a rajok bízott várbeli egyetemet is (1478 táján) .elhelyezte.4 Az elemi
iskola mellett ma is emelkedő torony még ez épületek maradványa.
Az előtte fekvő teret s az ebből kiágazó egyik (keleti) utczát aztán
szintén Szent-Miklósról nevezték, a másikat pedig (ma Fortuna-utcza) Olvös-
utc.zának. Végűi az ezzel nagyjából párhuzamos mai Országház-utezát Szent-
Pál-utczának.5 Terei közűi a mai Ferdinánd-kaszárnya előtt elterülő piaczot
«Szombathely »-nek hívták, a rajta tartatni szokott szombati heti vásárokról 6
Kapui szintén megfelelnek a maiaknak. A mai Ferencz-József vagyis
vízivárosi kaput hajdan Szent-János-utczainak.7 a mai fejérvárit Zsidó-utczai-
nak. a mai bécsit Szombat-kapunak (a szombat-napi vásárról) nevezték.8
A várhegy kerített városához9 csatlakoztak a külvárosok. Dél felől
Kispest vagy Kelenföld (Kreenfeld, Kreynfeld névből), a mai Tabán vagy

1 Ezen fejezték le Hunyadi Lászlót. egyháztól. Ugyanez utezában állt a királyi

2 Buda város topográfiájának fóbb j pénzverő-ház is. (Kupp. Budap. 118., 153.,
pontjait tisztán és szabatosan meghatározta 156. Salamon. II. 148., 536.)
tsíémethy Lajos. (Arch. Ért. 1885. 1., 65., 4 In loco Sabbati. (1392: Zichy cs.
289.) Mi ót vesszük vezérünkül a fűdol­ okmt. IV. 496.) In foro Sabbati. (1411:
gokban. Azt, hogy Budavár topográfiáját Perényi cs lit.) In area Zombathel, ex
e helyen eredeti források alapján megírjuk, opposito eccle. B. M. Magdalene. (1488 : U. o.)
— nem tarthattuk feladatunknak. Csak egy 1 Őrtoronynyal. (Salamon i. m. III. 289.)
eddig ismeretlen adattal járulunk e topo-
” U. ο. II. 411. A várpalotánál, a Vár­
gratíkus kérdések megoldásához. 1504-ben
hegy déli sarkán levezető Ferdinánd-kapu
ugyanis egy házról van szó: „in theatro
alagútszerű lejáratát csak njabban ásták.
S.-Georgii prope portam S.-Joannir, in vici­
Azonban a palotából, annak dny. fordulójá­
nitate archiepiscopalis domus“. A kérdéses
nál mégis nyílt egy kapu a Duna felé,
házak ott felehettek, ;l hol a mai Ferencz-
melyet 1302-ben kelenföldi kapunak nevez­
József-kapun a várba jőve, jobbra a mai
nek. (U. ο. III. 286.) Zombathkapw. (1459:
Dísztérre befordulunk. (Eszterg. prim. lit.
Acta post advocatos. Orsz. Lltár. 82—30.
sec. fase. 3. Q. 62.)
L. alább is.)
“ Némethy. A Nagyboldogasszonyról
* Salamon i. m. III. 289. A mai vár­
nevezett Budapest, vári főtempl. tört. 49. és
falak nem felelnek meg a régieknek, m e­
225. 1. (II. kiad.)
lyek jóval beljebb vonultak, itt-ott a mai
' Salamon i. m. III. 303— 304. ház-sorok alatt.
5 Állítólag a benne feküdt hasonló nevű
8 MAGYARORSZÁG.

Ráczváros.1 Benne találjuk (a XIV. sz. végén is) Szenl-Gellért püspök templo­
mát. — Kelet felől Szent-Péter külváros (a mai Víziváros) vonult a Duna
partján, melynek fó'utczáját szintén e néven nevezték, az itt feküdt (magyar)
Szent-Péter egyházról. ’ E városrész foglalta magában a karmelitáknak a
Szent-Szűzről,8 — valamint a pálosoknak Remete-Szent-Pálról nevezett zárdáját
is.4 Külön országos vásárját Mátyás királynak köszönheti. Dunára néző részét,
mely a városnak főkikötőjéűl szolgált. Taschenthal-nak nevezték németül.
Folytatása5 a várhegy é.-ék. lejtőjén elterülő Tótfalu (Zeiselspüchel),
nyűgöt felől pedig Logod 6
Szent-Péter és Tótfalu — a Várhegy ény. sarkától a mai Szent-János
kórházon át a Dunáig szintén kőfallal volt kerítve, már Zsigmond korában.’
A szombati kapu környékén egy csomóban laktak a zsidók.8
A város területéhez számíthatjuk a pálosoknak Szent-Lőrinczről neve­
zett kolostorát, mely a mai .lánoshegy keleti tövénél fekvő u. n. Szép-Juhászné
vendéglő mellett feküdt, s Szent-István kápolnájában első Remete-Szent.-Pál
testét (vagy annak részeit) őrízé.9 Egyéb kedvezményeken kívül pallos-jogot
is nyert (1466.) Mátyás királytól.
Végűi Buda városa mellé sorolhatjuk a tőle ók. elterülő Nyulak-
szigetét, melyei a benne levő kolostorról Boldogasszony vagy Szent-Mária
szigetének, budai szigetnek· (insula Budensis, és Turóczi szerint még Ursziget-
nek) is neveztek.IU Rajta állt már 1220-ban — s a XV. században is — a
premontreieknek Szent-Mihály arkangyalról nevezett prépostsága ; 11I továbbá a
Szent-Domonkos-rendi apáczáknak a Boldogságos Szűzről czímzell kolostoruk,
melyet IV. Béla alapított (1262.), a domonkos atyák felügyelete alatt, később
(1458.) a n élk ü l;12 végűi a ferenczrendieknek (minoriták) Szent-Kláráról

1 Ecclesia B. Gerardi m. de parvo Pest I I Salamon i. m. III. 294

seu Creynfeld. (1236: Fejér. IV. 1. 61.)
Villa nostra Kelenfeulde — írja 1380-ban
Erzsébet királyné. (Dl. 6726.) Villa Kelen-
fewlde. (1424: Magy. Tört. T. XII. 284.)
Kelenfewkl. 1430: Dl. 12290.) V. ö. Arch.
Ért. 1889. 205. 1.
2 Rupp szerint a bécsi kapu aljában
fekhetett, (I. m. 172., 187.)
s A mai kapucinus kolostor helyén.
ÍU. o. 171.) Utóbbiak még további nyomo­
zásra szorulnak.
* Rupp meghatározása szerint a Berger-
féle gőzmalom helyén. (174. V. ö. 117., 188.) város lakosainak száma állítólag 23,000-re
5 Salamon i. in. II. 401., 571.
* Logod fekvését határozottan még
nem tisztázták. Rupp (195.) zavaros, Némethy
)i. h. 4.) a várhegytől é. helyezi, Salamon
(II. 571.) egyszerűen attól ny. fekvőnek
mondja. S ez tán a legvalószínűbb. Ez oldalon
fut m a is északkeleti irányban a Logodi-
utcza, mely elnevezés eredetét nem ismerem.
* Egy 1440. évi oklevél két házat említ:
„in platea Judeorum Budensium versus por­
iam zombathkapw . . . inter Joh. de Capi ab
ima ae Judeos Marton et Aron ac alios
.ludeos Budenses in dictis duabus domibus
commorantes.“ (Kapy es. lit. K. III. 77.)
Egy másik 1439. évi oklevél szerint ez a
két h á z : „in civitate Budensi in loco Sabbati“
feküdt. (U. o. K. III. 70.) V. ö. Arch. Ért.
1885. 6. Salamon szerint (II. 401.) valószínű,
hogy Szent-Péter és Tótfalu az alsó vár­
falakon belül esett. Az így alakuló egész
becsülhető. (Tagányi. Száz. 1887. 56.)
3 Rupp. Budap. 198., 202.
"> Ma Margitsziget. V. 8. Arch. Közi.
1861. II.
II Úgy látszik az apáczákétól é. felé
III A sziget kel. oldalának közepe táján.
 PILISMEGYE. 9

nevezett zárdájuk, melyet szintén IV. Béla és fia István alapítottak 1270-ben.1
' -- Ezenkívül a kolostorokhoz tartozó cselédség, szolgák, jobbágyok és kéz­
művesek apró házai álltak a sziget különböző részein, melyeknek az apácza-
kolostorhoz tartozó csoportját <ez szigetbeli falu»-nak nevezi a Margit-legenda.12
Felhéviz, mely már a tatárjárás után külön helység, a Szent-János
vitézek kolostora3 és Szent-Háromságról nevezett temploma körűi. A mai
Császárfürdő vidékét s a mai Országút nagy részét foglalta el. Földesurai a
Szent-János vitézek, kik piaczi vásárjogát, száraz vámját is bírták, s dunai
révjoga fölött viszálykodtak a nyúlszigeti apáczákkal.4 E városban — a mai
Lukácsfürdő táján — állt a középkorban a Szent-Tamás vértanúról nevezett
plébánia-templom, s hozzátartozhatott az ágostonosoknak Szent-István első
vértanúról nevezett templomuk és kolostoruk is.5
0-Buda. E város határa valószínűleg a kelták idejében is lakott hely
volt.6 A rómaiak Traján császár alatt 113—114 körűi (K. u.) szállották meg.
Erősített táborhelyet alkottak itt. melynek védelme alatt már 138-ban muni­
cipium, 200 körűi pedig még magasabb rangú v áro s: colonia áll fönn.
Aquincum (col. Septimia) vagy köznyelven Acincum név alatt.7 E város
kitünően készült utak csomópontján, kereskedelmi és főleg hadi tekintetben
mind nagyobb fontosságra emelkedett s gyorsan fölvirágzott.
Még Alilla halála után (458-ban) is Acincum a neve. Aztán eltűnik
végkép. A birodalom kettészakadtával hadi jelentősége megdőlt, ereje elcse-
nevészett. Szláv népek lepték el vidékét, kipusztítván az előbbi civilizációt.
Ok adják e helynek a Buda nevet, melyen kívül azonban német ajkon az
Eczelburg (a régi Acincum ferdítése) elnevezés is használatos.8
A magyar uralom idején már a tatárjárás előtt kibontakozik a homály­
ból. Egy királyi kastély9 és egy (Szent-Péter apostolnak szentelt) prépostság
— káptalan — köré csoportosul. A tatárjárás után — hogy a budai vár
benépesül — lassankint az Ó-Buda nevezet ragad r á .10 1355-ben «civitas seu
oppidum» a czíme. Ekkor szabadul föl a budai káptalan teljes földesurasága
alól s válik nagyobb részében királyi várossá.11

1 Ennek épületéből ma is láthatók zeténél fogva számítjuk Felhévizhez, mert

némi romok a főherczegi nyaraló mellett.
(Arch. É rt. 1886. 166.)
” Rupp, Budap. 58., Pesty. Helynevek.
I. 190., 349.
3 Már I. Károly idejében hiteles hely.
Zsigmond király prépostsággá emelte, kano­
nokokkal. (Rupp. Bud. II. 53.)
4 Nagyobb városi privilégiumokat nem
élvezett, de egyszerűen a falvak közé még
sem sorolható. Oláh M. szerin t: „Oppidum
S. Trinitatis, hnngarice Felhéviz.“ Rupp
szerint külön tanácsa és bírája volt.
3 1404. 1493: Rupp. Búd. 180. Ma ;
ferenczrendieké (kapistrániak). Csak hely­
mint látszik, kívül állt a budai alsó falakon.
* Salamon. Budap. t. L, II., III., Rupp
Budap.
7 Septimius Severusról. Aquincum ne­
vét Ptolemaeus (140— 160) említi először
A később közkeletű Sicambria nevet Kézai,
Bonfini sat. fundálták ki, melytől aztán
tudákos írók sokáig nem bírtak megválni.
(Salam. Budap. t. 1.88., II. 52., 495., ΠΙ. 263.)
' Salamon. Budap. II. 61., 132.
9 IV. Béla itt szokta a nagyböjtöt tölteni
10 A budai káptalan azonban ezután is
csak : capitulum ecclesiae Budensis.
11 SaIam on.Budap.il. 339— 341. 481
10 MAGYARORSZÁG.

Oldalt tőle — valószínűleg a mai Királydombon — emelkedett a

királyi vagyis inkább a királynéi vár. melyet Nagy-Bajos király özvegy édes
anyja bírt és lakott sokáig, utána pedig menye: Erzsébet királyné örökölt. Később
szintén királyné: Borbála tulajdonába ment át. ki 1425 táján megújíttatá
épületeit.1 Majd Erzsébet királyné lett a földesura. á kormányzóság alatt
pedig a kincstár szedé jövedelmeit. Hogy a Mátyás király első neje meghalt
(1464.). anyjára. Szilágyi Erzsébetre szállt e vár birtoka. 1469-ben legalább
már a magáénak nevezi s meg is tartá egész haláláig.123Utána Beatrix királyné
kapta.
Kívülük azonban a (budai) káptalan is mindvégig földesura maradt a
város kisebb részének, mely tehát tulajdonképen királynéi és káptalani
0 - Budára oszlott, külön bíróval és tanácscsal.8
A vár 1477-ben egy kápolnát is foglalt magában, Szent-Erzsébet tiszte­
letére; magát a várost pedig két díszes templom és egy szép alkotású női
kolostor ékesíté. A templomok egyikét Erzsébet királyné. 1. Károly király
özvegye épületé fa királynéi részben) az általa (1331. 1334.) alapított ferencz-
rendi klarissza-apáczák számára, a Boldogságos Szűz tiszteletére. A kik látták:
Zsigmond király és Ranzani, bámúlatos szép mű gyanánt magasztalják. A
másik templomot: a káptalanét szintén ő újíttatá meg. — liasonlókép díszesen.4
Ezenkívül azonban más egyházi épületek is emelkedtek e városban.
Szent-Margit plébániáját és templomát már 1356-ben s később pl. 1461-ben is
emlegetik, a ferenczrendi (minorita) kolostort pedig a XIV. sz. eleje óta s a
XV. sz.-ban is gyakorta.5
A város maga nagyon falusias tekintetet nyújtott, alacsony, átlag a
mainál is csekélyebb magánépűleteivel. Vámját az illeni apáczák számára
szedték.6*
Tőle távolabb észak felé, a meleg forrás közelében állt a ródusi Szent-
János lovagoknak a Szentiélekről nevezett kórházuk és templomuk. 1 E vidéken,
(az ó-budai hegy aljában) feküdt a Boldogasszonyról nevezett fehéregyházi
templom is,8 Mátyás korában (1479.) már plébános nélküli egyszerű búcsújáró
hely, melyet a király pápai engedélyivel a pálosok gondjaira bízott. (1484.)

1 Egy 1425. évi levelében (Geschloss) 5 E barátok látták el a klarisszák temp­

Etzelburgnak nevezi. (U. ο. II. 483.) 1421-ben lomát, Kolostoruk kapuja „respicit versus
egy ízben: „civitas Veteris Budensis cum Eccl. Albam B. M. V.“ (Rupp. Búd., Salamon
castro suo.“ (1424: Magyar Történ. Tár. i. in. nem említi e testületeket.)
XII. 284.) 6 1465: Dl. 16247.
* Salamon szerin t: 1483-ban hunyt el. 7 1491-ben föltűnik: rector hospitalis
(I. m. II. 492.) i sancti spiritus de calidis aquis superioribus
3 Pecsétjét 1. (a királynéi városnak) j Budeusibus. (DI. 20213.)
1427-ból: Az Orsz. Levéltárban őrzött pecsé­ * 1421-benpl. „ante fores'·Albe Ecelesie
tek mutatója. ΧΓ. 48. in promontorio cittis Budensis“. (DI. 11152.)
4 Ez épületeknek m a m ár helye sem Régebben falu is volt. (Salamon i. m, II. 535.)
igen határozható meg. A káptalani templom 1511-ben: pálosok „in claustro apud Albam
tán a mai P éter és P ál templom helyén j ecclesiam B. Μ. V. supra Budam Veterem “.
állt. (Rupp. Búd. Iß., 21., 48., Salamon i. m. (DI. 35864,)
II. 497., 500.)
 PILISMEGYE. 11

Visegrád, melynek keletkezésére és fölvirágzására az I. Károly által a

várhegy aljában épített királyi palota adott alkalmat. Ez idő óta e város vált
királyi székhelylyé. S bár Nagy-Lajos Budára tette át lakását, a visegrádi
palota nem veszteit régi fényéből s Mátyás király haláláig sok nevezetes
történeti esemény és fényes látvány színhelyéül szolgált. A királyok ünnepelni,
üdülni, fogadni jártak csarnokaiba, kertjeibe, melyeket Mátyás király' az új
ízlés és saját tervei szerint új épületekkel és kertekkel gazdagított, képszobrokkal,
szökőkulakkal és más műtárgyakkal ékesített.
E földi paradicsomhoz — a mint 1483-ban egy olasz püspök nevezé —
csatlakozott maga a város.1 polgárok, egyházi testületek, főpapok és főurak
házaival és palotáival. A XIV. században magyar és német városrészre oszlott,
melyek közül az utóbbi közvetetten összeköttetésben állt a királyi palotával,
s kőfallal és kapukkal volt ellátva.3 a magyar városrész pedig mintegy külváros
gyanánt a mai Lepencz-völgy felé terjeszkedett. Zsigmond korában hanyat­
lásnak indult.” s Mátyás király alatt is sokat szenvedett a 70-es évek elején,
úgyhogy a király mesterségesen kénytelen szaporítani a «bájos fekvésű hely»
lakosságát s 1474-ben 100 jobbágy-családot kedvezmények ígéretével hiv e
városba telepedésre.4
Kiváltságai nem maradtak ránk. De azonosak leheltek az átellenes
Nagy-Maroséival (szabad bíró- és lelkész-választás, önálló törvényhatóság, vám-
mentesség (is más, helyi jogosítványok), mely szintén az I. Károly király
idetelepedésénck köszöné Kilendültél s mintegy Visegrád folytatásának, test­
vérének tekinlhető. Visegrádot azonban jobban beragyogja a királyi udvar
közeli fénye. 1381-ben a legkiválóbb városok közt foglal helyet s egyedül él
már 1378-ban a piros pecséttel, a középkori előkelőség e megkülönböztető
szimbólumával.5 Mátyás király ezenkívül más, rendkívüli kedvezményekkel is
dédelgelé e várost, azonban mind hiába, mert annak az udvar és az azt kísérő fő-
u rak6 ott tartózkodásán kívül semmi más természetes, állandó létalapja nem volt.
Közel a városhoz feküdt a benedekrendieknek IV. Béla által Szent-
Endre tiszteletére újon alapított kolostoruk.7 valamint — a Kékös hegyen —

1 Civitas VVyssegradien. (1342: Száz. | aliis editiciis . . sat. a lendvai Bánfiak-

1868. 403. sat., 1363: Dl. 5200., 5215; 1364: nak.
Dl. 5285; 1405: Dl. 9052; 1412: Dl. 10021., 3 Conspecta ruina civitatis nostre V. —
9932; 1417: Dl. 10597; 1469: Dl. 16919.) mondja a király 1412-ben. (Victorin. 27.)
Civitas Wyssegradiensis hungaricalis. (1343; 4 Ut ille locus egregius, qui maiestati
Száz. i. li., 1356: Victorin i. ni. 23., 1358; nostre gratissimum e s t . . . vigorem . . . suum
Zichy okmt. III. 89., 1361:1)1.5059.) Civitas pristinum . . . civium industria resum at. (Száz.
teutonicalis W. (1370 : Victorin i. m. 24., 1868. 406.)
1378: Dl. 4128., 6523.) Opidum W. (1452: 5 Száz. i. h,, DI. 4128. 1405-ben is. P e­
Dl. 14540.) Civ. W. (1474: Száz. 1868. 406.) csétje 1381-ben: a vár képe.
Plindenburg ain M arkt und Bergschloss. 6 így pl· az esztergomi érsek díszkertet
XV. sz. közepén: U. o.) is tartott e városban a XV. sz.-ban. (Száz.
2 Victorin i. m. 24. 1378-ban Erzsébet 1870. 284.)
királyné adományoz egy házhelyet e város­ 7 Rupp. Magy. org. helyr. t. I. 1. 48.,
részben „prope magnam portam, per quam 1417: Dl. 10597., 1493: Bakocs-Codex. (Ada­
pergitur in civitatem predictam, a parte tok az egri egyházm. tört. II. k. I l l —IV.
Danubii. . . simulcurn domo lapidea ac I fiiz.) 444. 1.
12 MAGYARORSZÁG.

a pálosoknak Szent-László királyról nevezett zárdájok.1 Magában a városban

szintén Szent-László király egyháza állt (1355.) s a magyar részben a ferencz-
rendieknek volt (1421.) Szent-Györgyről czímezett kolostoruk.2
Zsámbok (Zsámbék). — Sambek. (1401: Dl. 8650.) Villa Sambok prope
Budam. (1445 : Knauz. Orsz. tanács. 35.1.) Op. Sambok. (1467 : Pozsonyi kápt.
Ut. Capsa Bud. 1. f. 4. No. 4.. 1490 : Dl. 19681., Rupp. i. m. I. 1. 245.) Villa
Sambok. (1490: DI. 19657; 1511: M. Tört. Tár. XII. 145.) 1467-ben a Marótiaké.
1490-ben a Korvin Jánosé. A premontreieknek, később (1475 óta) a pálosoknak
Kér. Szent Jánosról nevezett kolostorával. Ma Zsámbék, Budától nv.-é. Sorsát
követték a szomszédos Tök és Perbál helységek is. (L. Marótiak a.)
Összesen: 5 város.

H E L YS É GE I :
Ákospalotája. Palatha. (1393: Fejér. X. 2. 181.) Akuspalota. Akuspalotaya.
(1396., 1418: Fejér. X. 2 . 360.. 385.. X. 6. 144.) Esztergom és Visegrád
közt feküdt.
Al-Keszi. L. Iveszi a.
Aszófő. Ozofeu villa. Ozofeu superior. (1322 : Anjouk, okml. 11. 16.)
Visegrád körűi feküdt.
Bajon. Bayon. (1435: Dl. 12934; 1469: Dl. 16812.) A Duna mentén,
Visegrádtól ny. felé fekhetett. (V. ö. 1395 : Fejér. X. 2. 385.)
Békás-Megyer. Bekasmeger. (1368: Dl. 5715; 1394: Dl. 7981; 1403:
1)1. 8878.) Budával határos é. felé. «Meger» formában is előfordul, (1367 :
Dl. 5624.)
Bia. Bia. Bya. (1446: 1)1. 28243; 1469: Dl. 25227.) Budapesttől k.
találjuk. (V. ö. Iványi. Bács-Bodrogm. helyn. 54.. 55. 1.)
Bogdány. Bogdan. (1464: Dl. 16039.) A mai Duna-Bogdány, Visegrád m.
Bogárfalu. Garancs. Várad, Fiizeg és Szent-Péter nevű (eltűnt) falvak­
kal együtt Pesty (Eltűnt m. I. 61.) említi.
Borony. Boron. (1367: Dl. 5623.. 5639; 1481: Dl. 18474.) A inai
Csobánka, Szent-Endrétől ny. (Bél M.)
Boros Jenő. L. Jenő.
Csaba. Chabva. (1393: Dl. 8014; 1477: Dl. 17910.) Chaba. (1 4 0 1 -5 :
Dl. 8647.) A mai Pilis-Csaba, Sz.-Endrétől ny.
Csép. Cheep. (1484': Dl, 30907.) Békás-Megyerrel együtt (a megye kitél.
nélk.) említik, mint a budavárosi beginák birtokát.
Cserged. Cherged. (1482: Dl. 29852.)
Csév. L. Esztergommegyében.
Demes. Demes. (1459: Dl. 15329.) Ma Dömös név alatt .Esztergom­
megyében. Visegrádtól dny. találjuk. Melyik megyében feküdt hajdan, nem

' Cl. b. r. Ladislai supra civitatem okmt. V. 527., 1412: Dl. 10021; 1458: Dl
Visegrád in monte Kekus. (1351: Anjouk. 15203. — Rupp i. m. I. 1. 243.)
* Victoria. 24., Eupp i. m. 1. 1. 50.
 PILISMEGYE. 13

tudtam kikutatni. Minthogy Tahhal együtt Visegráddal kapcsolatban említik

(mint az apátság birtokát). Pilisbe helyeztem. — Szent-Margit tiszteletének
szentelt káptalannal vagy própostsággal. melynek templomát már Álmos herczeg
kezdé (1111.) építtetni. II. Béla király pedig befejezte. (1138.) A XV. században
is fönnállt. (Nedeczky. Dömös tört.)
Diód. L. Pestmegyében.
Ébény. Eben. (1421 : Dl. 11097 ; 1422 : Körmendi lit. Aim. If. lad. 4.
No. 35.. 1457 : Dl. 15190.) Egymagában fordul elő. 1525-ben (mint az ákos-
házi Sárkány Ambrus birtoka) Érd, Diód, Berki. Tárnok. Tétény sat. helysé­
gekkel együtt szerepel. Tehát a mai Fejérmegyébe is átnyúlt régi Pest és
Pilis megyék határvidékén feküdt. (Lajtafalusi lit. Illésháziana. Lad. 23. f. 4.
No. 37.)
Fel-Keszi. L. Koszi.
Felső-Aszófő. L. Aszófő.
Felső-Kovácsi. L. Kovácsi.
Füzeg. L. Bogárfalu.
Garancs. Ma puszta Vörösvár és Csobánka közt. (L. Bogárfalu.)
Gercee. Gerche. (Dl. 16262. ) Ily előnevű nemesek mint Kande határosai
fordulnak elő 1466-ben. 1477-ben pedig ily nevű kir. ember tűnik föl. (Dl.
17910.)
Hidegkút. XV. század: Körmendi lit. acta mise. Himfiana. 514. sz.
Horhi. L. Pestmegvében.
Jászfalu. Jazfalw. (1477: Dl. 17910.) Ma puszta Pilis-Csaba m., a
melylyel együtt említik.
Jenő. flurusyeno villa. (1351 : Anjouk, okmt. V. 527.) Boros Jenevv
poss. (1435: Dl. 11859.) .lenew. (1367: Dl. 5623., 5624., 5639.) A mai Boros-
Jenő, Budapesttől ény. — 1408-ban «Kysienew» nevű helység merül föl, a
nélkül, hogy fekvését (azonos-e pl. a Telki melletti mai Jenővel) közelebbről
meghatározhatnék. (Dl. 9437.)
Kalász. Kalóz. Kalaz. (1449: Dl. 14214; 1482: Dl. 18677.) Budától
é. esik.
Kande. Kandy. (1349 : Anj. okm. V. 316.) Cande. Kande. (Határát meg­
járják 1367-ben. Dl. 5623.. 5639.) Boronynyal és Szántóval volt határos.
Kelenföld. L. Buda város a.
Keszi. (Kesző). Villa Olkezy — mint a «de Olkezu» cs. birtoka és a
«de Fulkezew» cs. tűnik föl 1390-ben. (Kapy .cs. lit.) Fel-Keszi ezenkívül:
Felkezyw, Felkezy sat. alakban gyakorta előfordul birtokos nemesek nevében
vagy előnevében. (1423 : Dl. 11424; 1427 : Lajtafal. lit. Illésli. Lad. 23. f. 14. N. 1.)
Keszi pedig m int: Kezű. (1296: Knauz. Mon. Strig. II. 390.) Kezyw. (1427: Id.
fentebb és 1465: Lajtafal. lit. u. o. No. 3.) Kezeu. (1434: 12611.) Kezy.
(1477 : Dl. 17910.) E helységek a mai Buda-Kesznek felelnek meg, mely a
középkorban Al-Keszőből vagy Keszőből és Fel-Keszőből állt s a Keszői illetve
Felkeszői és más, keszői vagy felkeszői előnevű nemes családoké (pl. Dobos,
Fodor, Jankó, Nemes, Szomori) volt. Galgóczi szerint «nyugotra a mai falu­
tól a szőlők felé terülő rét szélén» az «Öde-Kirchenwiese» jelölné a régi
14 MAGYARORSZÁG.

Fel-Keszi helyét, melyet az 1890. évi összeíráskor szintén az elpusztult helysé­

gek közé írtak be. (Id. m. III. 78. 1.)
Kesztelcz. (Kesztölcz.) Kesztucz. (1393: Dl. 8014.) Kesztelecz. (1439:
Fejér. XI. 266.) Keszthelcz. (1194: Bakocs Codex. 442.1.) 1439-ben határozot­
tan Pilismegyéhez számítják. A mai észtérgommegyei Kesztölcz, Esztergom­
tól d. felé.
Király-Szántó. Kyralzancha poss. (1367 : Dl. 5623, 5639.) Keralzantho.
(1465 : Dl. 16262.) Szántó, B.-Jenő, Borony sat. helységekkel volt határos.
Kis-Jenő. L. Jenó' alatt.
Kissing. Kysengh és Kesengh alakban fordul elő Békás-Megyer határ­
járó levelében. (1361; DL 5072.) 1523-ban pedig: portus vadi Danubii pos­
sessionis Kyssengh. (Dl. 23710.) Tehát egész a Dunára szolgált. Ma puszta
Megyei- és Ó-Buda közt.
Kovácsi. Koachy. (1401: Dl. 8650.) Felsew Kowachy. (1457 : Szendrei
gyűjt.) Kowachy. (1477 : Dl. 17910.) Ma Nagy-Kovácsi nevű helységet és Kis-
Kovácsi nevű pusztát találunk Budától ék. és Szent-Endre m. — 1401-ben
az előbbi értendő.
Körmösd. Kwrmwsd. Kwrmosd. (1434 : Dl. 12611; 1439 : Dl. 13280. )
Keszővel együtt említik.
Leányfalva. Leanfalwa. (1177: Dl. 17990.) Ma puszta Pócs-Megyer m.
Marót. (Villa Maroth. 1378 : Dl. 6521 ; 1398 : Dl. 8342.) A megye sza­
batos megjelölése nélkül. Ez oklevelekből és mai nevéből (Pilis-Marót) ítélve
azonban inkább Pilis- mint Esztergom-megyéhez számítható, mely utóbbiban
ma találjuk. (Esztergomtól k.)
Megyer. L. Békás-Megyer a.
Nyék. Nyék villa. (1389 : Kapy cs. lit. K. fasc. III. n. 4.) Nyék. (1425 : Dl.
11629 ; 1449 : Dl. 14214; 1472 : Dl. 17390.) Budától ény. a mai Jánoshegy
és Hárshegy tövében feküdt. (Rupp. Budapest, h. 213.)
Orosz. (1394: Fejér. X. 2. 219. és Dl. 7981.) Boros-Jenő, Békás-Megyer.
Pomáz sat. helységekkel együtt sorolják föl, a megye kitétele nélkül. Tán a
mai szentendrei szigeten fekvő Kis-Oroszit kell értenünk.
Örs. a) Wrs. (1367: Dl. 5624.) Üröm határosaként fordul elő több Ízben,
ennek határjáró levelében, b) Vrs. (1296., 1396., 1425 : Knauz. Monurn. Strig.
II. 390., Pesty. Eltűnt r. vm. I. 62., Fejér X. 6., 727.) A mai Buda-Örs. —
1282-ben a telki apátsággal kapcsolatban: «villa Kechkekvvrs» merül föl.
(Ház. okmt. VI. 283.) Tán az utóbbi Örs értendő.
Palota. L. Akospalotája.
Paszandok. Pazandok. (1452: Dl. 14578.) 1483-ban «Pwzadnok
predium». (Dl. 18841.) Az óbudai fensíkon feküdt. (Rupp.)
Páty. Paagh. (1342 : Anjouk, o. IV. 257.) Bpesttől ny. esik.
Perbál. Prebor. (1348 : Anjouk, ο. V. 187.) Perbar. (Határát megjárják
1401-ben: Dl. 8650. V. ö. 1401 —5: Dl. 8647.) Szent-Miklós tiszteletére épüli
templommal. Bpesttől ny. é. találjuk.
Pilis. Peles, Pelis. Pilis sat. néven gyakran emlegetik már a XIII.
században, mint possessio-t is, de még inkább az itteni egyházat és cisztercita
 PILISMEGYE. 15

apátságot, melyet III. Béla király alapított, s melynek kiváltságait és birtokait

a tatárjárás után IV. Béla eró'síté meg. (Rupp. I. 1. 35., Fejér. IV. 2.. 214,
.1360: Dl. 4969; 1494: Bakocs-Codex. 442. 1.) Ma Szent-Kereszt nevet visel.
Szent-Endrétől ny. é. esik. (Békefi Rémig úr szíves közlése szerint ez apátság
épületének egyes kőmaradványai ma is föltalálhatók a falu némely házaiba
beépítve.):
Pomáz. Pomaz. (1430: Dl. 12253.) Szent-Endre m. fekszik.
Sasad. ' Sasad villa. (1296: Knauz. Monum. Sírig. II. 390. 1., 1350:
Anjouk, ο. V. 407.) Parochia eccl. . . . de . . . Sasad Vesprim. dioec. 1 1425 :
Fejér. X. 6., 727.) Terra seu pred. Sassad. . .in comitatu Pilisiensi. . . in cuius
facie adhuc manet ecclesia lapidea . . . ad castrum Wissegradiense tenebatur.
(Mátyás király levele 1469 után. Kaprinay. Hist. Dipl. I. 480.) Fekvésére nézve
eltérők a nézetek. Pesty szerint (Eltűnt megyék. I. 61.) a Sashegy alatt feküdt.
Rupp szerint (Bpest hr. 209.) a Gellérthegy és Promontor közti síkon valahol.
Salamon szerint (Budapest t. II. 535.) hihető, hogy a mai déli vasút­
állomás táján. Némethy (Arch. Értés. 1886. 170.) szerint a kérdés egyelőre
nem oldható meg. A vezérkari térkép a Sashegy déli tövében elterülő vidéket
nevezi Sasad-nak. Ott feküdt tehát.
Solymár. Salmar poss. (1468 : Dl. 16618.) Bpesttől ény. esik.
Szamárd. Zamard. — Együtt merül föl Ákospalotájával. a mely in.
feküdt a Duna vidékén.
Szántó. Zanthou. (1367 : Dl. 5623. és 5639.) Fratres herein, in ecclesia
s. crucis prope Zantow degentes. Alább: Claustrum ecclesie s. crucis. (1393:
DI. 8014.) E pálos kolostor XIII. századi eredetű. (Rupp. I. 1.. 244.) A mai
Pilis-Szántó, Szent-Endrétől nyug.
Szekeres. Zekeres. (1398: Dl. 8363.; 1417., 1418: Körmendi lit. Alm.
II. lad. 4. No. 20., 26.) 1417-ben kir. ember nevében, Dióddal kapcsolatban
fordúl elő.
Szente (Szempte). Zenthe. (1322: Anjouk, okmt. II. 16.. 1413: Muz.
lltár.) Zempche. (1467: Magy. Tört. Tár. XII. 124., Huny. kora. Oklevélt. XI.
259.) Kalász és Pomáz m. feküdt.
Szent-Endre. Villa regalis Szentendre. (Másolat után. 1358: DL 15116.)
Circumsp. Thomas Cristel diet, hospes de Zenthendre. (1458: Dl. 15203.
V. ö. 1464: Dl. 16039; 1468: Dl. 16631.) Pagus Sancti Andreáé, in romanae
legionis situm vestigiis, ubi complura Romanorum extant epitaphia. (Ranzani.
Schwandtnernél. I. 563. 1.) A XV. sz. első felében szerbek szállották meg.
(Galgóczi. Pestm. tört. III. 71.) Bizonyára Pilism.-hez tartozott s talán m.-városi
kiváltságokat is élvezett. 1468-ban királyi birtok, a visegrádi várnagyok ható­
sága alatt.
Szent-Erz8ébet. Prope villam Zenthelsebeth — szokta tartani gyűlését
Pest és Pilism. (1374: Máram.-szigeti lyceum gyűjt.. 1399: Dl. 8400.. V. ö.
Rupp. Budapest. 166., Salamon i. m. II. 213., Archaeologiai Értesítő. 1889.
205. és köV. 1.) A Gellért-hegy déli tövénél, a mai Sáros-fürdőn alul állt, a
jeruzsálemi lovagrendnek kórházával és Szent-Erzsébet tiszteletére szentelt
templomával.
16 MAGYARORSZÁG.

Szent-Jakabfafva. Villa Sancti Jacobi Apostoli. (1355: Rupp. Budap. 46.i

Zenthyacapfalua villa. (1372: Dl. 6010.) Villa Sancti Jacobi. (1424: Magy.
Tört. T. XII. 284.) V. S. J. Weteribudensi. (1447: Szendrei gyűjt.) Száraz­
vámmal. O-Budával volt határos, a melyhez tartozott. Rupp szerint a mai
Szűz-Mária templomtól a Császárfürdőig terjedt s így a mai lljlaknak majdnem
egész területét elfoglalta.
Szent-Láezló. Pesly (Eltűnt m. I. 61.) említi. A mai Pilis-Szt.-László.
Szent-Endrétó'l ény.
Szentlélek. A Szentlélekről czímzett pálos kolostorral ÍClaustrum S.
Spiritus de Pilisio). mely 1287-ben már fönnállót! s pl. 1378-ban és 1425-ben
is. (Dl. 6521. Rupp, I. 1.. 38) Úgy vélem, szintén Pilismegyéhez sorolható. Ma
Esztergommegyében. Esztergomtól dk. fekszik.
Szent-Péter. Pesty említi. (Eltűnt, m. I. 61.) — Tótfalu fölött egy
templom-rom őrzi emlékét. (Galgóczy i. m. III. 101.)
Tah. Thah. Tah penes fluv. Danubii, in opposito insule. . .Rosdzygethe.
(1439 : Dl. 13301. 13302; 1447 : Dl. 14119.) Ma puszta Visegrád m.
Tárnok. L. Pestmegyében.
Telki. Telky. (1282: Ház. okmt. VI. 283.) Thelky. (1455: Dl. 14950..
Rupp. I. 1. 40.) Szent-István király tiszteletére 1198-ban keletkezett benczés
apátsággal, melynek kegyurai 1455 óta a Garaiak, késó'bb azonban g. Országh
Mihály. — Budától ny. esik.
Tinnye. Tennve. (1361: Dl. 5092.) Tynye. (1401—5: Dl. 8647.) Tynnye.
(1477: Dl. 17910.) 1361-ből Szent-Jakab tiszteletére épült templomának
emléke maradt fönn. — Budapesttől ény. találjuk.
Torbágy. Torbaagh. (1429: Dl. 12081; 1469: Dl. 26227; 1490: Dl. 19661.1
Bpesttől ny. esik.
Tótfalu. Thotfalw. (1447: Dl. 14119.) A szentendrei szigeten.
Tök. Thewk. (1490: Dl. 19657.) Zsámbék m. fekszik.
Várad. Szent-Endre körűi fekhetett. (L. Bogárfalu.)
Üröm. Ewryn. (Határát megjárják 1367-ben: Dl. 5624., 5639.) Eurym in
monte Monyaros dicto. (1371: Dl. 5914.) Ewren. (1388: Dl. 7419.) Buda m.
ény. találjuk.
Összesen ·. 63 helység.

FŐBB BIRTOKOSAI:
Atyai c.s. A Ivükéi (Ainardfi) és görögmezei Vér családokkal együtt mint
az «Aynard» nemzetség tagjai bírtak (1401-ben: de Athya László) Zsámbékon.
Perbálon, valamint Pestmegyében Monoron. (Dl. 8650. — V. ö. Wenzel.
Árpádk. új okmt. IX. 573. h o l: castrum Eynardi — is előfordiil. mely a
XV. században már csak rom lehetett).
Bánfi (lendvai) cs. Miklós 1482-ben Kalászon szerez részeket Kovács
István budai polgártól. (1482—3: Dl. 18677.. 18671.)
Barthos (szentendrei) cs. 1482 : Dl. 18677.
Battyáni cs. 1464-ben Cséven. (Körmendi 111. Aim. III. lad. 1. No. 48.)
 P ír ,ISMEGYE. 17

Bényi cs. A Szócsényieklől kapják 1435-ben Bajont, (Dl. 12934.)

Biai cs. 1465 : Dl. 16262 ; 1469 : 1)1. 25227. (L. tahi Botosok.)
Botos (tahi) cs, Albert kir. Tah helységet, a Tahiak raagvaszakadtával
Pököri vagy Pekri (de Pwkwr, de Pwker) Franknak adta 1439-ben. 1447-ben
azonban a tahi Botosokat igtatják vissza e helység birtokába. 1455-ben
ugyanezeknek és a farnosi Vidfieknek adja V. László király Biát, a magbansza-
kadt Semsei és Biai cs. birtokát. 1477-ben Leányfalván vesznek részeket a
Leányfalviaktól. (1439 : Dl. 13301.. 13302.. 24532 ; 1447 : Dl. 14037., 14119 ;
1455: Dl. 14930; 1477: Dl. 17990.)
Buda város. Sasadot (1. ott) kapta a királytól 1469. körűi.
Budavári beginák. Békás-Megyeren. Csergeden és Gsépen voltak
részeik. (1481 : Dl. 29821 ; 1482 : Dl. 29852 ; 1484 : DL 30907.)
Budai káptalan. Üröm részeihez tart jogot 1388-ban. Szentén is
földesúr 1407. és 1467-ben. (Dl. 7419.. Magy. Tört. Tár. XII. 17. és 125.)
Búza (gercsei) cs., 1477 : Dl. 17910.
Csapi cs. L. csévi Sáfárok a.
Csikó, tpomázi) cs. «Chyko. C.zyko» alakban. (141.3: Muz. Utár.. 1430:
Dl. 12253; 1477: Károlyi okit. II. 468)
Czobor (czoborszentmihályi) cs. L. az eszterg. káptalan a.
Dékán (felkeszi) cs. (1435 : Dl. 12262.)
Demesi prépost. Demesen és Tahon. (1459: Dl. 15329.)
Dersanócziak. Gergely mester földesúr 1465-ben Király-Szántón. (Dl.
16262.)
Diódiak (Gyódiak.) L. Pestmegyében Diód falu a.
Dobos (felkeszi) cs. 1430 : Dl. 12253.
Dobozi (felkeszi) cs. Az oklevél szerint: «Dobozy». (1469 : Dl. 25227.)
Dormánházi cs. L. Felsőkovácsiak.
Ernuszt János. 1472-ben Nyéken vesz házat, kertet, szőlőt, sat. földvári
Zubor Jánostól és Szemere Mihálytól. (Dl. 17390.)
Esztergomi egyház Szent-Szűz kápolnája. A XIV. század vége óta
Budán, továbbá Ákospalotája, Bajon és Szamárd helységekben. (Fejér. X. 2..
346.. 360., X. 6„ 144.)
Esztergomi káptalan. 1390-ben Sasad és Örs helységeket kapta.
1461-ben a prépost és káptalan ellenzése daczára igtatják Parlagi Lászlót és
czoborszentmihályi Czobor Mihályt Csév birtokába. 1393-ban és 1439-ben
Kesztelcz faluban és Nyír pusztán is földesúr. (Pesty. Eltűnt r. vm. I. 62..
Dl. 8014.. Fejér. XI. 266.)
Farnosi cs. L. péczeli Síké cs. a.
Felkeszi cs. 1423 : Dl. 11424 ; 1430 : Körmendi lit. Alm. II. lad. 4. No.
42.. 1482 : Dl. 18677. (L. Kesző helys. a. is.)
Felsőkovácsi cs. 1457-ben Dormánházi Miklósnak részeket zálogosítnak
el Felső-Kovácsiban. (Szendrei gyűjtem.)
Fodor (felkeszi) cs. 1465 : Dl. 16262. és Lajtaiak lit. Illésh. Lad. 23.
f. 14. No. 3.
Garai cs. L. Solymár várnál.
Hunyadiak kora. VI. 2
18 MAGYARORSZÁG.

Gercseiek. (1477: Dl. 17910.)

Henczi (gercsei) cs. 1466 : Dl. 16262.
Jankó (keszi vagy felkeszi) cs. 1473 : Dl. 17473.,. 1477 : Károlyi ο. II. 468.
Jenei cs. Boros-Jenó'n. (1430: Dl. 12253.)
Keserű (felkeszi) cs. (1435 : Dl. 12262.)
Keszi vagy Készéi cs. L. Keszi helys. a.
Király. Budaváron kívül bírta Visegrádhoz Bogdányt és Szent-Endrét.
1494-ben 786 irtot vetettek ki e megyei birtokaira. (1464: Dl. 16039., Engel.
Gesch. der ungarischen Reichs- und s. Neben! 31.)
Királyné. Zsigmond kir. 1424-ben nejének Borbálának a d ja : O-Buda
várost várával s Szent-Jakabfalva és Kelenföldé helységekkel és a szentjakab-
falvi vámmal. O-Buda különben is rendszerint a királynék birtoka. (L. ott.)
1494-ben 210 frt esett Beatrix özv. királyné pilismegyei birtokaira. (Magy.
Tört. Tár. XI! 284., Enge! 31.)
Korbáviai cs. L. Solymár vár a.
Korvin János. L. Solymár vár és Zsámbék város a.
Kovács István. L. lendvai Báníiak a.
Kovácsi cs. 1430: D! 12253; 1473: D! 17473.
Kükéi (Ainardfi) cs. L. Atyaiak a.
Laczk (szántai) cs. 1435-ben Boros-Jenó't átengedik a királynak, cserében
más birtokért. (D! 11859.)
Leányfalvi cs. 1413-ban Szentén. (Muz. Iliár., 1477: Kár. okmt. 1!
468. Lásd : tahi Botosok a. is.)
Maróti cs. Zsigmond királytól kapták 1401-ben atyai (de Athya) Zaar
János hűtlensége, majd a Kükéi János magvaszakadása következtében Zsámbék
(! a városok közt) és Perbál (és Pestmegyében Monor) részeit. (1401: D! 8650.
V. ö. 1465: D! 16262.)
Nemes (felkeszi) cs. 1465 : Lajtafa! lit. lllésh. Lad. 23. f. 14. No. 3.,
1469: D! 16919; 1482: D! 18677.
Nyulszigeti apáczák. Pomázon, Csabán és Dinnyén. (1279: Wenzel
Árpádk. ο. IX. 255., 573., 1467 : D! 16507., 1477 : D! 17910.)
Nyulszigeti premontreiek. Paszandokon. (1452: D! 14578.)
Óbudai apáczák. Kalász. Tinnye, Békás-Megyer, Üröm és Kande hely­
ségekben. (1349: Anjouk, okmt. V. 316., 1367: D! 5623., 5624., 5639; 1368:
D! 5715; 1459: D! 15375; 1477: D! 17910,— V. ö. Pesty. Eltűnt m. I. 62.)
Országh (guti) cs. Torbágyot György majd fia Lázár rácz despoták bírták.
Utóbbinak magva szakadván, Mátyás király 1459-ben g. Ország Mihálynak és
fiainak adta e helységet. (1429 : D! 12081; 1459 : D! 15411; 1464: D! 15993.)
Pányi cs. (Abaujbó!) 1469-ig Bajonban. (D! 16812.)
Parlagi cs. L. az eszterg. káptalan a.
Pilisi apát. Jászfalu, Kalász, Borony, Békás-Megyer, Paszandok és
Kovácsi helységekben s (1511.) Fedémes pusztán. (1452: D! 14578.; 1469. és
'1473: D! 16919., 17472. és 17473; 1477: D! 17910; 1481: D! 18474; 1511:
D! 35864. — V. ö. Pesty. Eltűnt r. vm. I. 62. és D! 383., hol az apátság 17.
századi birtokai összegyűjtve találhatók, minden különösebb hivatkozás riélkű!)
 PILISMEGYE. 19

Pomázi es. Szentén is. (1479: Magy. Tört. Tár. XII. 125.)
Poris (gercsei) cs. Úgy fordúl elő, mint a gercsei Henczi cs.
Pököri (Pekri) cs. L. tahi Botosok a.
Rácz despoták. L. guti Országh cs. a.
Sáfár (csévi) cs. Esztergommegyei család. 1422-ben Ébényben és Cséven
részeket adnak el Csapi Andrásnak, felesége része gyanánt. (Körmendi lit.
Alm. II. lad. 4. No. 35. — V. ö. 1393 : Dl. 8014.)
Seinsei es. L. tahi Botosok a.
Sike (péczeli) cs. 1434-ben a Farnosiaknak engedik át Kesző és Körmösd
részeit. (Dl. 12611., 13280.)
Szántó melletti pálosok. Csabán. (1393: Dl. 8014.)
Szécsi (somi) cs. János 1487-ben Horhit és Tárnokot a Tárczaiaknak
zálogosítja el. (Kol. mon. prot.)
Szemerék. L. Ernuszt János a.
Szilágyi Erzsébet. L. Ú-Buda városnál.
Szomori (felkeszi) cs. 1473 : Dl. 17473.
Szűk (szukóczi) cs. Ébény helységben. (1421: Dl. 11097; 1457: Dl. 15190.)
Tárczai cs. Lásd : somi Szécsiek a.
Telki apátság. Telkiben, Pátyon. (Pesty. Eltűnt m. I. 62.)
Újlakiak. Lásd : Solymárnál.
Várdai (Kisvárdai) cs. Diód és Horhi helységekben. (1466 : Dl. 16378.)
Vér (görögmezei) cs. L Atyaiak a.
Vidfi (famosi) cs. L. tahi Botosok a.
Visegrád melletti pálosok. (Engel, i. h. 31. 1.)
Zubor (földvári) cs. János bírt Nyéken 1465-ben. (Dl. 16262. L. Ernuszt J.
alatt is.)
Zsámbéki cs. 1401: Dl. 8650.
Összesen: 74 birtokos.

FŐISPÁNJAI:

Ezeknek sora a XIV. sz. második felében megszűnik. Addig a visegrádi

várnagyok viselték e lisztet. (Pesty. Eltűnt m. I. 63. L. Pestmegyében.)

2 *
 PESTMEGYE.

Alatta nagyjából a mai Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegyének Dunán

inneni északi felét kell értenünk, tehát a mainál több mint felényivel
kisebb területet. Észak felé: Vácz városa és környéke ez időszakban
Nógrádmegyét nagyobbítá; odább dk. feléNagy-Kátáig azonban Heves­
megyével és a Jászsággal a mai határ állt fönn hajdan is. Farnos
és Szele olykor Külső-Szolnok-, Jánoshida pedig néha Pest-, máskor
K.-Szolnok-, majd Hevesmegyének képezi részét. IJj-Szászjász terület,
Abony, Nyárasapát, Tetétlen, Jenő, Kécske, Szent-Király, Alpár
inkább Külső-Szolnokmegyéhez, Szent-Lőrinoz és Alsó-Alpár pedig
inkább Csongrádmegyéhez számítható. E tájon, azaz dél felé Kecs­
kemét város jelöli a megye szélső határát. Közbe itt-ott kun terü­
letek ékelődnek beléje. Dél és dny. felé Fejérmegye solti járásával
szomszédos.x) Pesten alul átlépi a Dunát, s a Csepel-sziget északi
része és a mai Fejérmegyéből: Diós, Érd, Tordas, Kuldó, Tárnok,
Sóskút, Zámor és Berki is hozzátartoznak.
A század végén mintegy 4500 adó alá eső telket számítottak
össze területén.2)
E megye első sorban a kis nemességé, melynek tekintélyes
csoportjából csupán a Péczeliek válnak ki. Péczel, Vecsés, Besnyő,
Ráda, Tarcsa, Kerepes, Gomba, Maglód stb. helységekből álló bir­
tokukat azonban különféle réven szerezték ők is.

1 L. ott. Itt csak azt jegyezzük meg.Szent-Miklóslól ny.) a D una mentén

hogy Ágasegyháza (ma p. Kecskeméttől
dny.) fejérmegyei vagy kán, — Adács,
Peszér, Eső, Dabas, Ürbő, Szúnyog,
Varsány pedig már inkább pestmegyei
helyek. Az Ordasházától (ina puszta
Majosháza m. é.) H alásztelekig (Kún-
húzódó falvakat hol Pest- hol Fejér­
megyéhez (solti j.) számítják. Sőt magát
Varsányt is (az említett Ordasházától
é.) szemünk előtt helyezik át Fejér­
megyéből Pestmegyébe.
2 Engel, i. m. HO. 142.
 PESTMEGYE. 81

Az előkelőbb családok szintén különböző úton csak apróbb

részek földesurai, mint a Bátoriak, lévai Csehek, olnodi Czudarok,
(taraiak, György rácz despota, Héderváriak, nánai Kompoltiak,
szántai Laczkok, serkei Lorántfiak, Losoncziak. Marótiak, guti
Országitok, Herényiek, Szécsényiek, Szécsiek stb.
Nagyobb uradalmat csupán a Rozgonyiak szereztek, jórészt
királyi adomány, megelőzőleg azonban csak zálog útján. (E bir­
tokok nagy részét csereképen szedte össze a király, előkelőbb csa­
ládoktól : a Zsidaiaktól vagyis Csákiaktól, a szántai Laczkoktól és
prodavizi Ördögöktől.) A hol a vidék síkról dombosra változik,
kezdődik az ő uradalmuk. Végpontjait délkeleten : Gomba és Gyömrő
jelölik. Odább északon pedig: Irsvaszeg, Szent-László, Túra, Hévíz,,
Bag, Iklad, Mácsa, Zsidó, Veresegyház, Szada és Gödöllő még na­
gyobb területet ölelnek át,
A Rozgonyiakon kívül még a királynék terjedelmesebb birtok
urai időnkint: Zsámbok, Sári és Kecskemét vidékén. Állandóbb,
összefüggőbb birtoktest azonban az ő jószágaikból nem alakúit.
Az egyháziak közül a nyúlszigeti apáczáknak a főváros kör­
nyékén, s főleg attól délre a Duna mentén, és kisebb részben a mai
fejérmegyei területen, — a váczi püspöknek és káptalannak Vácz
környékén, végül a nyúlszigeti apáczáknak Czegléden és vidékén
elterülő birtokaik ékelődnek nagyobb tömegben a világiak jó­
szágai közé.

KASTÉLYA :
Diód. 1417-ben mini a csévi Sáfárok birtokát kapja részben Csapi
Andrásné, a gutori Nagy János leánya. 1418-ban ugyancsak a csévi Sáfárok
és Fedémesiek (kik a Sáfároktól szerezték) örökre battyáni Csapi Andrásnénak
vallják be. 1424-ben Csapiné és a Sáfárok perelnek fölötte. 1430-ban mint a
Cséviek (!) volt birtokát említik utoljára. Ugyanez évben, midőn Diód már a
battyáni Csapiaké, s 1464-ben. midőn a Battyániaké, — a kastélyról nem
beszélnek többé. Különben már 1422-ben lakatlan. (L. Diód belys. a.)

VÁROSAI ÉS MEZŐVÁROSAI:
Czegléd Cegleed. (1358 : Dl. 4723.) Chegled poss. (1368 : Dl. 5696. és
5698; 1382: Dl. 6973.) Czegled oppidum. (1444 : Dl 13814; 1448 : Dl. 14166;
1465 : Dl. 16247. és 16292. sat.) Régi királyi birtoknak tartották már 1358-ban,
a mikor 1. Lajos király édes anyjának : Erzsébet királynénak adományozta.
Tőle nyerték 1368-ban az óbudai apáczák. Vámos, vásáros hely volt.
22 MAGYARORSZÁG.

Kecskemét. Kechkemeth. (1368: DL 5696: 1382: Dl. 6973; 1423 :

Gyárfás. Jászk. t. III. 578., 1424: M. Tört. Tár. XII. 284., 1445 : Forgách cs. lit.,
1458: Lelesz. Elench. Statut. — V. ö. Hornyik. Kecskemét tört.) 1382-ben
Erzsébet, 1415-ben vámjával együtt Borbála királyné bírja. 1423-ban a
király «oppidum nostrum»-nak nevezi, de 1424-ben ismét Borbála királyné­
nak adja. 1439-ben Erzsébet királyné a Kátaiaknak zálogosítja e l ; 1445-ben
pedig ugyancsak zálog czímen gutori Nagy. László tart hozzá jogot. Végre
1458-ban Mátyás király — mint a sókamarai ispánságával beszámolni nem
tudó kecskeméti Pero János birtokát — a Lábatlanaknak adja zálogba. Pero
utódai a hiányzott 5000 forintot lefizetvén, 1486-ban visszajutnak a város
birtokába. — E város a körülötte lakó kunoknak is központúi szolgált. Mint
ilyen szerepel Kecskemét-szék néven a XV. században. 1424-ben Borbála
királyné e várost és vámját «unacum comanis reginalibus prope eandem
K echkem eth» kapja. 1472-ben fordul elő' eló'ször mint «sedes Kechkemeth>..
a melyhez és egyssersm ind Pestmegyéhes tartozik az otas-ülési (puszta)
szállás. 1491-ben szintén mint «sedes Kechkemeth»-hez Lajosszállást számítják.
(Ma puszta e várostól ény. felé.) Ugyanekkor megnevezi a király e székhez
tartozó kúnjainak ispánját is. A XVI. sz. elején 1509-ben még Kencsegszállását
(dk. e várostól) említik e szék tartozéka gyanánt, mint egyszersmind fejér -
megyei (solti járás) szállást vagy helységet; végül 1517-ből ismét a kecskemét-
széki kirá lyn éi kunok ispánját. (1424: i. h., 1472: Gyárfás. III. 671.. 1491:
U. o. 702., 1509: U. o. 728., 1517: II. o. 735. 1.)
Kis-Hatvan. Oppidum Kyshathwan. (1492 : Dl. 19904.) A Hevesbe sorozott
Nagy-Hatvan (1. Hatvan) várossal együtt említik, mint a Hatvaniak birtokát.
Kőrös (Nagy-Kőrös). Keurus poss. (1368 : Dl. 5696.) lveures. (1382 : Dl.
6973.) Kewres. (1405-1424: Dl. 9037 ; 1423., 1435 : Gyárfás. III. 578., Hornyik.
Kecsk. tört., 1465 : Dl. 16292.) Naghkewrews oppidum. (1467 : Múzeumi lit.)
Kewrus op. (1481: Dl. 18585.) 1382-ben Erzsébet királyné a földesura; a
XV. sz. elején tán zálogban a Kaplaiak vagy Jolsvaiak és serkei Dezsőíiek.
1423-ban ugyanezeké és a Györkeieké. 1435-ben az özdögei Bessenyők
bírják zálogban a királytól. 1465-ben a Kátaiak itteni jobbágyait em lítik;
1467-ben pedig a Pásztóiak itteni részeit. Vámhely is volt. — Ma Nagy-Kőrös.
Pest. Ugyanazok a szláv népek, a melyek Budának1 nevet adtak,
nevezhették el a későbbi Gellért-hegy2 kidülleszkedő orma alatti révet is,
melyből később Pest városa alakult.3 E hely fontossága folyvást növekedett
az első királyok korában. Lakosai vegyes származásúak, köztök bolgár (moha­
medán) izmaeliták is. A tatárjáráskor (1241.) azonban már nagy és német
helység. Magvát — a mai Belvárosban a városház tájékán — úgy látszik egy
vár alkotá, melybe a mai plébánia-templom is beleértendő. A tömegesebben
betelepült németség aztán a Pest nevet, melyet a magyarság (mész- vagy
tégla-) kemencze értelemben elfogadott.4 0fen-re - Oven — fordítá le. E

1 L. Ó-Budánál. J E rév a mai Deák F.-útcza irányában

- „Pest“ jelentett barlangot, kősziklát, j fekhetett.
begyet. (Salamon, i. m. II. 64.) j 1 Egy 1586. évi oki. szerint Pest =
> téglaégető kemencze. (Salamon, i. m. II. 132.)
 PESTMEGYE. 23

nevek alatt értették a tatárjárás előtt a révnek két fejénél, tehát a folyó jobb
és bál p a rtjá n alakult várost. A jobb parti Várhegy ekkor még lakatlan. —
Midőn aztán a tatárjárás után ezt is betelepítik, a németek Pestet «Alt-Oven»-
nek azaz: Ó-Pestnek kezdik nevezni.1
Ez idő tájban a város jobb parti részét, némi távolban a várostól, már
széles árok övezi körül, mely mielőtt észak felé (a most készülő új országház
táján) a Dunába torkolnék, ketté vág egy kis helységet: Bécset vagy Uj-Bécset.
Ennek szomszédságában észak felé — Felhévizzel szemközt — feküdi még
Jenő falu is. Az árok aztán k.-dk. felé (a mai Újépülettől d.) a mostani Nádor-
útcza vidékét metszé, odább a mai Arofc-útcza vonalán haladt a mai evang.
tót templom táján a józsefvárosi templom s a vasúti híd alacsonyabb vidéke
felé. Új-Bócs az ároktól délre egészen, valamint északra eső kisebb része is
Pest városához tartozott.2
Ez a város maga azonban a hegy tetején odaát alakúit új civita,s-nak
a függeléke egész a XV. sz. elejéig. 1413-ban van először tudtunkra maga
választotta bírája, még pedig magyar ember, holott a túlparti Várhegyen
magyart választani bíróvá szabályok tiltották. Új szabadságukat a pestiek
Zsigmond királynak köszönhették, kit 1410-ben ezer arany ajándékkal segítettek
ki szokásos pénzzavarai egyikéből.
Ekkor azonban Pest még évtizedeken át mostoha testvére a magas
Budának. Sem falai, sem kitűnő épületei nincsenek, s azért falusias tekintetű,
bár folyton terűi. Mátyás király korában (1471.) tűnik föl kőből épült körfala.
melynek, valamint a tövében futó útczának irányát a mai Magyar. Újvilág és
Fehér-Hajó útc.zák jelölik. E király uralkodásának elején tehetett rá szert. Ez
időtájt szaporodnak meg országos vásárai is, ekkor szökken föl a királyi
(tárnoki) városok sorában a második helyre, mindjárt Buda mellé. (1477.. 1479 .
1487.) Sőt fő útjai3 hosszában külvárosi házcsoportjai is támadnak.
Míg Budát privilégiumai alapján az előkelőbb külföldi forgalom emeli.
Pest a belföldi czikkek fő vásárhelye. Országos vásárjogát I. Lajos, majd
Zsigmond király alatt szerezte.4
Lóvásárait nagyszerűnek mondja már 1433-ban egy itt átutazott franczia.
A marha-kereskedésnek is ez az első piacza s a hazai borok főtelepe, utóbbi
a hajósok czéhének kezében. Széna- és Buzapiacz5 nevű útczái szintén a
belföldi marha- és gabona-kereskedés állandósultát jelzik.

1 Ugyanekkor az Aquincum vidékén volt. (Az 1281. évi kiegyezés szerint.) V. ö.

tám adt eddigi Buda az Ó-Buda nevet veszi
föl. Pestnek (németül) Alt-Ofen neve még a
XV. sz. elején is fölmerül. Erzsébet királyné
Pestmegyét érti 1425-ben „Alt-Ofner Graf­
schaft“ alatt, s így Pestet Alt-Ofen néven
ßsmeri. (U. o. 11. 484.) Az „Ofner Stadtrecht“
hasonlóképen. Latinál is) nevezik különben
„Pest Antiqua“ (1313., 1367.), „Pest Vetus“
(1367.) néven. (U, o. 578.)
a A többi rész a nyúlszigeti apáezáké
1406: Dl. 9202., 9203.
J A mai Váczi, Kerepesi és Üllei utak.
Ezeknek megfelelnek később a városnak
régi k ap n i: a váczi (régebben bécsi, Bécs
faluról), hatvani (régebben egri), és a kecs­
keméti kapuk. (Rómer. Régi Pest. 155.)
* Salamon, i. in. II. 343., 1395: Dl. 8056.
5 Úgy látszik a Dunaparton, az alsó
hévízzel szemben feküdt az utóbbi. (Sala­
mon, i. m. III. 248.)
24 MAGYARORSZÁG.

De távolabbi vidékre is járlak,.polgárai árúczikkekkel. Mátyás király

azért menté föl őket 1480-ban a Zeng és Zágráb közti úton levő királyi
vámok alól.
S ez állapotnak megfelelően a város ez időben már teljesen magyar
jellegű.1 Benne nem találunk német főtemplomok mint oda át Budán; Boldog-
asszonyról nevezett plébánia-templomának'Á oltárai a magyar czéhek: a vargák,
paizs-, nyíl-, sisak- és nyereg-gyártók, borbélyok, szabók, kovácsok, csiszárok,
tímárok, kerékgyártók, kőművesek, kádárok, asztalosok és szűcsök birtokában
vannak. Védő-szentjeik is magyarok.
A város egy másik temploma a domonkosoké, Szent-Antal tiszteletére.
A tatárjárás előtti időből való, miként a Boldogasszony egyháza. A harmadik a
Szent-János-vitézeké (Szent-Miklósról nevezve), melyet csak 1467-ben említenek.123
Végül a ferenczrendieké, mely Szent-Péter tiszteletére már a XIII. sz. végén
fönnállt s máig is megvan.4* Ezenkívül az ágostonosok klastromáról maradt
fenn némi nyom a XV. sz. közepéről.6
Kir. sókamara-hivatal is volt e városban.6 A nagy árkon túl pedig — a
mai Városliget táján — Mátyás király szép vadaskertje terült el, kőfallal
övezve, mely még a XVI. sz. közepén is állt. ’
Szecső. (Szecsőd). Zechw. Zechew. (1426 : Zsélyi lltár., 1464: Dl. 24541 ;
1471 : Dl. 17254. és 17258.) Zechewd. (1474 : Dl. 17526.) Z. oppidum. (1472 :
Dl 17351.) A Perényieké 1426-ban és 1454-ben. Ugyanők, miután előbb
Lábatlani Gergelynek elzálogosították, 1471-ben a Bátoriaknak 16.000 forintérL
eladják. Az utóbbiak kezén találjuk aztán 1474-ben is. Orsz. vásárát már
1427-ben említik. — Ma Tápió-Szecső, Nagykátától ny. é.
Összesen: ti város.

HELYSÉGEI:
Abád. Abad. (1447: Dl. 14117.. 14118.) Hévíz, Monostor. Túra sat. hely­
ségekkel együtt tűnik föl.
Ácsa. Acha. (1462 : Acta post Adv. 82—30.) Nógrádm. szélén. Vácztól
kel. fekszik.
Adács. Adach. (1480—84: Dl. 18368.) Kun-Sz.-Miklóstól k.
Akos-Monostora. L. Monostor a.
Alafl. Alag possessio. (1447 : Dl. 14097 ; 1464: Forgách cs. lit.. 1489 :
Dl. 19551.) Ma puszta Dunakesz m.

1 Rómer, i. m. 61., Salamon, i. m. H. 588. a Nagy-útczát (1511.) a mai Üri-útczával.

2 A mai eskütéri pléb.-templom.
3 Az előbbi tán a mai angol kisasszo­
nyok temploma, — az utóbbi a Károly-
kaszárnya vidékén állhatott. (Rupp. Budap.
241—266., Róm er i. m. 177.)
4 Utczái közül a Czeglédi-utczát (1490.)
Rómer a mai Kecskeméti-utczával azonosítja,
(Rómer i. m. 67.)
5 „Prior herem itarum Saneti Anthonii
in Pesth fund.“ (1 4 5 ..: Rédey es. lit.)
“ 1433: Fejér. X. 7. 481., 1440: Dl.
13563.
' .Salamon, i. ro. II. 609—611. III. 324.
 PKSTMEGYE. 25

Alberti (Albert). Albertb. (1390: Process. Tabui. 190.) Alberthy. (1469:

Kár. Okit. II. 391., 1483: Múzeumi lit.) Czeglédtől ény. esik.
Almás. Almas. (1406—9 : Dl. 9153; 1409 : Kapy cs. lit. E. fase. 1. n.
2.. 1410: U. ο. K. fasc. 11. n. 3.) Rókával együtt szerepel,· tehát bizonyára
a mellette fekvő mai Tó-Almást kell értenünk.
Babli. Babl poss. habitatoribus destituta. (1406: Hajnik. Kir. köny­
vek. 17. 1. Akad. Ért. 1880.) Bably poss. deserta. (1409.. 1410: Kapy cs.
Iit. E. f. 1. n. 2.. K. f. 2. n. 3.) Zsámbok. Kóka sat. vidékén fekhetett.
Alsó-Mácsa. L. Mácsa.
Bag. Haag. (1394: Dl. 7934.) Pagh pred. (1430: Dl. 12259.) Bak. (1467:
Dl. 16488.) Ma Bag helység és Kis-Bag p. Aszód m. d.
Bankháza. Bankhaza poss. (1461. és 1515: Proc. Tabui. 400.) 1461-ben
Pest-, 1515-ben Fejérmegyéhez számítják. 1453-ban pedig : Bankhaza al. nőm.
Hazwgd — néven szintén Fejérhez. (Dl. 14667.) Ma puszta. Laczháza m. k.
Barabásszállása (-háza). L. Mindszent alatt a kún területnél. _
Barocz. Barocz — . nemesi névben. Harasztival kapcsolatban. (1440:
Dl. 13566.) Bizonyára a mai baracsi pusztának felel meg, lyún-Szt-Miklóstól k.
Báté. L. Bátéiak.
Battyán. Bathian. (1422 : Csáky cs. lit. f. 5. n. 15.) Bathyan. (1446 :
Dl. 14004; 1482: Kár. Okit. II. 509.) Ma Bottyán, Vácztól dk.
Becs. VVybech terra. (1281 : Árp. 'okmt. XII 339.) Villa Wybech.
(1341 : Anjouk, ο. IV. 84.) Wybech. Bech. (1406: Dl. 9202.. 9203.) Bech.
(1435: Dl. 12696.) Pest m. é. feküdt, (L. Pest városnál is.)
Bene. Beune. (1458 : Kár. okit. II. 316.) Mint Örkény és Eső határosa
merül föl. E tájon találjuk ma Bene pusztát Lajos-Mizse m. dny.
Bénye. Benye. (1459: Dl. 35807.) A Monor melletti Bénye helység.
Ugyanily alakban fordul elő Czegléd város határleirásában 1368-ban. (Dl. 5696.)
Bérezel (puszta). Pred. Bérezel. (1482 : Dl. 18683.) Ma falu. dk. Alberti­
től, a melyhez tartozott.
Berki. Berky poss. (1455 : Dl. 14955 ; 1464 : Lajtafal. lit. lllésh. Lad.
23. f. 14. No. 2., 1483: Forgách lit.. 1486: Dl. 19100.) A mai fehérmegyei
Tárnok m. fekvő Berki puszta.
Besenyő. Besenew. Bessenyew. (1436: Dl. 12878.) Péczellel együtt
említik; Ettől é. felé, Gödöllő m. találjuk m a Besnyő pusztát, ügy látszik ez
a helység fordúl elő Hatvannal együtt 1492-ben, mint vámszedő hely. (Dl.
19904. V. ö. Dl. 12298.) — Ugyanily nevű falu 1331-ben a Káda-családdal,
— 1374-ben Bahassal, 1410-ben mint «edificiis destituta» Sárival merül fö l;
1468-ban pedig Ványnyal együtt. Ez bizonyára a mai Sári és Ocsa közt
fekvő Nagy- és Kis-Besnyő pusztáknak felel meg. Vány puszta, Sáli sat. köze­
lében. (M.-szigeti lyc. gyűjt, és Dl. 16689.) Ugyanezt 1410-ben és 1449-ben is
említik. (Dl. 9668., 14257.)
Bikcse. (Bicske). Villa Bikchey. (1275 : Wenzel. Árp. okmt. IX. 138.)
Bykche. (1390 : Process. Tab. 190. és 400., 1470 : Dl. 17081; 1482 : Dl. 18649.)
Bichche. Bykche. (1419: Zerdahelyi lit. fasc. 2. n. 41. és 165.) Bychke.
(1426: Zsélyi lit.) Vámszedő hely is volt. A mai Tápió-Bicske, Nagy-
káta m.
26 MAGYARORSZÁG.

Billye. Bille, (1426: Zsélyi Ut.) Billye. (1431 : Acta post A. 35—41.)
Ma puszta Mende és Maglód közt.
. Bódogfalva. (Bódogháza.) Bodogfalwa. (1466: Egri kápt. lit. Num. 9. div.
7. fase. 1. trust. 5 , 1474 : Dl. 17526 ; 1499 : Dl. 20817.) Ma Boldog, é. felé
Zsámboktól. — E helységet ez időben a B átoriá k bírták. — 1466-ban és
1473-ban egy: «Badaghaza, Bodoghaza» nevű falu merül tol, egymagában.
(1466-ban: ugyanaz nap kelt egyik oklevélben Pest-, égy másikban Külső-
Szolnokmegyében.) E falut 1466-ban Mátyás király pleskóczi Nagy Demeternek
és Rédei Gábornak adományozza, mint a magbanszakadl bodogházi Zubor
Pál birtokát. Utóbbinak 1473-ban más birtokot ad e helyett Hevesmegyében.
E helység tehát nem igen látszik azonosnak a Bátoriak birtokában levő
Bódogfalvával. melyet Buják várral együtt 1439-ben kapott e család. Ez alka­
lommal : <al. nomine Bodogazzonhatwana» néven is nevezik. (Dl. 13403.) Ez
utóbbi nevezet alatt kapja még 1424-ben Borbála királyné Zsigmond királytól.
(Boldogazzonhathwana. Magy. Tört. Tár, XII. 279.. 283.) Azonban Bódogháza
és Bódogfalva azonosságát is bizonyítni látszik az a körülmény, hogy az
1466-ban föltűnő bóclogfalvi Thantho-család 1484-ben bodogházi Thantho-nevet
visel. E családot különben já sz eredetűnek vélem. Kétségtelenül jászok voltak
azonban a Zuborok. kik közűi Pált föntebb említettük. (V. ö. 1458-hoz: Gyárfás.
Jász-kúnok t. III. 637. és 1484: U. o. 685., 687.)
Boldogasszonyhatvana. L. Bódogfalva a.
Boldogasszony-Káta L. Ráta a.
Bő. L. Hevesmegyében.
Búd. (Bugyi.) Búd — nemesi névben. 11446: Dl. 13915 ) Fejérm. solti
járásához vagy (inkább) Pestmegyéhez tartozott. A mai Bugyinak felel meg
("Laczházától ny.-é ). mely néven szintén fölmerül már 1390-ben. mint pest­
megyei helység. (Process. Tabui. 400.) 1507-ben «Bwgh» alakban találjuk föl
újra, szintén Pestmegyében. (Dl. 21791.)
Bűd. Brvd. (1403: Dl. 8874; 1431: Acta post Adv. 35—41.) Billye
körűi feküdt.
Csaba. Chaba. Chabia. (1411: Dl. 5991.. Pesty. Helyn. I. 56., 1471:
Körmendi lit. Alm. I. lad. 1. No. 7., 1499 : Alm. I. lad. 5. No. 43.) A mai
Rákos-Csaba, Bpesttől k.
Csamád. Chamad. (1430: Dl. 12298; 1469: Dl. 16835.) Ma Csornád,
Gödöllőtől ény.
Csapol. Chapol. (1453 : Dl. 14601; 1467: Dl. 181.39.) Szent-Lászlóval és
Bikcsével együtt emlegetik.
Cseke-Káta. L. Kata.
Csemer. Chemer. (1447: Dl. 14097; 1484: Dl. 18948.) Chemwr. (1434:
Dl. 12611.) Ma Csömör. Pest m. k.
Csév. Chew poss. (1447: Dl. 14097; 1466: Muz. lit.) Ma puszta Pilis m. ny.
(L, Nyáregyháza a. is.)
Csőt. Choth. (1345 : Anjouk, okmt. IV. 550.) Alag körűi feküdt.
Cső. Chew. — L. Nógrádmegyében.
Czinkota. Villa Scingatha. (Wenzel. Árp. ok. IX. 534.) Zynkotha. (1452:
Dl. 14154.. 14155 ; 1465 : Dl. 16180.) Pest m. k. találjuk.
 PESTMEGYE. 27

Dabas. Dabas. Dabos. (1447 : DI. 14097 ; 1490 : Forgách 111.) Ma Alsó-
és Felsó'-Dabas. Bpesttó'l dk.
Damony. Daman. (1430: Dl. 12298.) Damon. (1446: Dl. 14Θ04.) Zsidóval
és Veresegyházzal volt határos. Ma (Domony) puszta e vidéken.
Dány. a) Dani. (1324—42: Dl. 2232.) Dán. (1463: Muz. lit.) Máskor
Wydan, Wydam — alakban mint a Perényiek birtoka fordúl eló' egy pestm.
helység. (1454: Dl. 24541., 1481: Dl. 16236.) ügy látszik az Aszódtól dk. eső
mai Dány felel meg mindkettó'nek. 6) Daan. (1376 : Dl. 6353.) A mai Dán-
Szent-Miklós pusztának felel meg, Alberti és Vacs közt.
Délegyház. Deleghaz. (1516: Aeta post Adv. 35—41.) Ma Alsó-és Felső-
Délegyháza. Soroksártól d.
Diód. (Diós.) E helységet hol Fejér-, hol Pest-, hol Pilismegyébez számítják
az oklevelek, miből következik, hogy e három megye határán feküdt. Nevét
is csaknem mindig máskép és máskép írják. 1363-ban : poss. Dius in cottu
Alben. (Fejér. IX. 3.. 358.) 1466-ban: Dyod in c. Pilis. (Dl. 16378.) Egy évvel
előbb «de Dyod» András pilism egyei szolgabiró. (Dl. 16262.) Ekkor tehál
Pilismegyéhez tartozott. — De már előbb s utóbb is (meglehet csak részben) Pest-
megyéhez számítják. A Diódi vagy Gyódi család Pestmegyében is szerepel.
(Péld. 1430: Dl. 12181 ; 1467: Dl. 16512.) Maga a helység pedig elég
sűrűn föl-fölmerűl e megyében, következőleg: «Poss. Gyod cum castello et orto
lapideis et ecclesiis», alább : «cum pred. Fete et Kawil». (1417 : Körmendi lit.
Alm. II. lad. 4. No. 26.) Poss. Gyogh, in qua eccl. par. in hon. Sete Sabine
esset fundata ac castellum et ortus lapidei et altera ec.cl. simii, lapidea sub
vocabulo B. Bartholomei apii. A lább: 2 pred. seu poss. deserte Feetel et
Kewyl — melyek hozzá tartoznak. (U. o. No. 21.) 1418-ban m egint: Gyod
(TI. o. No. 23.), m ajd : Gyod a. parte D anubii adiacens. (U. o. No. 20.)
Castellum desertum in villa Dyod. (1422: IJ. o. No. 35. Ezúttal a megye kitétele
nélkül.) 1424-ben ism ét: Gyogh, melyben v a n : Castellum et Ortus Kwkert
voc. (U. o. No. 36.) 1430-ban : castellum Dyod, majd : possessio Dyogh. Ekkor
említik az innen Budára vezető ólat is. (II. o. No. 41. és 42.) 1464-ben: Diód.
(TI. o. No. 48.) Végűi 1525-ben — Érd, Berki, Tétény sat. társaságában: Dyod.
(Lajtaiak lit. Illésh. Lad. 23. f. 4. No. 37.) Kétségtelen, hogy folyvást ugyan­
arról a helységről van szó (v. ö. Diód kastély), mely a mai fejérmegyei Diósdnak
felel meg, Tétény és Érd szomszédságában.
Dömsöd. L. Fejérm. solti részében.
Duna-Harasztja. L. Haraszti.
Dusnok. Dwsnok. (1434: Dl. 12611.) Valahol Póczel vidékén íekhetett.
(A Kalocsától d. eső — hajdan fejérmegyei — Dusnokra nem gondolhatunk.)
Ecser. Echer. (1447 : Dl. 14097.) Péczeltől dny. találjuk.
Egerszeg. Egwrzeg. (1406: Dl. 9170.) Ma puszta Gödöllő mellett é. felé.
Érd. (1450 : Forgách lit., 1464: Lajtaiak lit., Illésh. Lad. 23. f. 14. No.
2.. 1486 : Dk 19100.) Ma Fejérmegyében, Budától d. fekszik.
Erkes. Erkus. (1376: Dk 6353.) Erkesbudaya in vicinitate possnis Cegled.
(1374 : Dk 6253.) Bizonyára a mai Mikebuda puszta vidékén feküdt, mert az
1376. évben föltűnő Erkes eme helység és Dán (ma szomszédos: Dán-Szent-
Miklós) közt soroltalik elő.
28 MAGYARORSZÁG.

Erkes-Budája. L. Erkes.
Eső. Esew. (1407. és 1451 : Kár. okit. I. 539.. II. 283.) Ma puszta
Örkény m.
Farkasd. Farkasd. (1508 : Magy. Tört. Tár. XII. 141.) Ma puszta, Gomba
és Mende közt.
Farnos. L Külső-Szolnokmegyében.
Félegyház. Feelegyhaz. (1389 : Gyárfás. III. 510.) Poss. Feleghaz prope
civitatem Kechkemelh, — Borbálajdrálvné birtokába jut. (1424: II. o. 580.) Mint
k ú n helységre — nem találok nyomot ez időszakból.
Felső-Mácsa. L. Mácsa.
File-Harasztja. L. Polt-Harasztja.
Folt. Folth. (1406 : Dl. 9202.) Nádori ember nevében. (Egyéb nyomot e
helységre nem találtam.)
Gomba. Gomba. (1390: Process, tabui. 190., 1437: Dl. 13092.) Monor m.
Göd. Gud. Gwd. (1415 : Magy. Tört. Tár. IX. 133. Többi forrás id. a
Szécsiek a.) Ma puszta Szöd melleit d.
Gödöllő. Gudullew. Gudulleu. Gedele. (1368: Dl. 4104; 1467: Dl. 1648S..
Pesty. Helyn. I. 119.) Bpesttől ék.
Gubacs. Gwbach poss. (1430: Dl. 1.2181; 1467: Dl. 18139; 1468: Dl.
16780.) Ma puszta Pest közelében d. Az 1430. évi oklevél Csepel szigetére
helyezi.
Gyál. Gyalan. Galan. Gyal. (1407. és 1451 : Kár. okit. I. 53.. II. 283.)
1323-ban Sz.-György tiszteletére templom állt e faluban. Ma puszta Soroksár m.
Gyófl. (Gyód.) L. Diód a.
Gyoldocs. (?) Gyoldoch. Gyosdacz. (?) (1434: Dl. 12611: 1439: Dl. 13280.)
Tivadarral együtt szerepel.
Gyón. Gyoon. (1447 : Dl. 14097.) Dabas és Örkény közt fekszik.
Gyömrő. Gwmerew. (1424: Magy. Tört. Tár. XII. 285.) Gewmerew.
Gemre. Gemerew. (1440: Dl. 13516; 1446: Dl. 13982; 1447: Dl. 14097.)
Pesttől dk. esik.
Györk Gyerk. (1481^: Dl. 18560) Rókával együtt merül töl. Ma Héviz-
és Tót-Györk nevű helységeket ismerünk. Aszódtól dk. és ény., a Galga vize
mellett. Előbbi közelebb esik Rókához. Ezt kell értenünk az 1470-ben Kartallal
és Tótfaluval kapcsolatban előforduló Vámosgyörk alatt is. («Molendinum in
poss. Wamusgyewrk in fluvio Galgawyze.» Pozsonyi kápt. lit. Capsa Bud.
2. fase. 1. No. 10.) L. Nógrádm. Gyürke a. is.
Halásztelek. L. Fejérmegye sol ti részében.
Halom. 1390-ben «de Halmy» nemes család szerepel. (Proc. Tabui. 190.)
Halom poss. (1440 : Dl. 13517 ; 1446 : Dl. 13982.) Ma Alsó- és Felső-Halom
pusztákat ismerünk Vecsés m.
Haraszti. (Haraszt.) Harazlhy. (1440: Dl. 13566: 1449., 1453., 1488:
Forgách lit.) Harazth. (1452: Dl. 14572.) Dwnaharazthia. (1453: Dl. 14630:
1464: Forgách lit.) A kétféle elnevezés egy helységet jelöl. — a mai Harasztit.
Soroksár m.
Hártyán, a) Harthvan. (1480 : Kár. okit. II. 494.) Kakucscsal kapcsolatban
fordul elő. Mellette találjuk ma llj-Hartyán falut. — b) Harchan. (1425: Muz. lit.)
 PESTMEGYE. 29

Hártyán. (1426: Fejér. X. 6., 798.) A mai Vácz-Hartyán. Váeztól dk. (Lásd:
Sikátor a. is.)
Hazugd. L. Bankháza a.
Hatvan. L. Bódogfalva és Püspök-Hatvan helységek és Kis-Hatvan város a.
Hegyes. L. Hegyes és Bő a. Hevesm.
Hernád. (Harnád.) Harnad. (1390: Proc. Tab. 190.) Hernad. (1466 : Kár.
okit. II. 376.) Ma Alsó- és Felsó'-Hernád pusztákat találunk Dabas és Örkény. —
és egy Hernád nevű pusztát Iklad (és Aszód) m.
Hévíz (-völgye). Hewyz. Hewiz. (1425: Muz. 111.. 1440: Dl. 13520; 1447:
Dl. 14117., 14118.) Hwyzwelge. 11447 : Dl. 14052.) Aszódtól kd. találjuk. 1447-ben:
Szentfalva. Ilsvaszeg, Túra, Zsidó, a két Macsa, s a heves- és borsodmegyei
Gyöngyös. Halász, Szászberek, Bene, Ernőd, Poroszló és Zsadány helységekkel
együtt a mezővárosok közé sorolják, de valószínűleg tévesen, t. i. az «in
oppidis» kitétel után kimaradhatott: «et possessionibus». Mert e pestmegyei
helységeket különben, bár gyakran előfordúlnak, sohasem nevezik oppidumok-
nak. (L. Rozgonyiak.)
Horhi. Horhy. (1467: Dl. 16509.) Szentfalvával és Tárnokkal együtt
tííhik elénk. 1470-ben egy átíratos oklevélben : Borhy elferdített alakban. —
1487-ben pedig m in t: Horhy — Pilismeyyében. (Dl. 16378. és Kolosmon.
prot.) IJgy látszik, a mai Fejérm. ény. zugában feküdt.
Hügye. L. Fejórmegyében. (Solti j.)
Iklad. Iklad poss. (1446: Dl. 14004; 1461: Hevenesi gyűjt.) Zsidó m.
fekszik. 1422-ben még : predium. (Csáky cs. lit. f. 5. n. 15.)
Inarcs. Terra superior Inarch. (1302: Acta p. Adv. 35—41.) Poss. Inarch,
(1395: Proc. Tabui. 287. és 400.) Inarch. (1464. és 1490: Forgách lit.) Ma
Alsó- és Felső-Inarcs puszták, Bahastól é.
Irsa. Irsa. (1407: Kár. okit. I. 539.) Alberti m.
Irsvaszeg. (Ilsvaszeg) Irswazegh. Irsazeg. Jrsovazeg. (1400: Dl. 8567;
1430: Dl. 12259 ; 1450: Dl. 14385.) Ilswazegh. (1447 : Dl. 14052.) A Buda­
pesttől k. eső mai Isaszeg.
Istvánháza. L. Fejérmegyében. (Solti j.)
Jánoshida. Janushida. (1465: Kol. mon. prot.) Jászberénytől dk., ma
J.-Nagyk.-Szoln.-megyében találjuk; 1401-ben (Külső-) Szolnokhoz számítják
s vámját is em lítik; 1426-ban pedig Hevesmegyéhez. — III. Béla király
idejében Szt.-János tiszteletére alapított premontrei prépostsággal. (1401:
Perényi cs. lit., 1426: Wagner. Dipl. Sáros. 375.. Rupp. I. 2. r. 707.)
Jenő. Villa Jenev. (1281 : Árp. okmt. XII. 340.) Jenew. (1425: Dl.
11628.. 11735 ; 1453 : Dl. 14696.) Kys Jenew. (1438 : Dl. 13194.) Pesttől (1. ott)
é. feküdt s révje is volt, átellenben a félhévizi révvel.
Kákát. Kokath poss. (1397 : Gyárfás. Jászk. t. 527.. 530.) Lakatlan volt
ekkor. Ma is puszta, Kunhegyes és Kenderes közt. 1480-ban Pestmegyéhez
számítják. (Poss. Kakath. Lajtafal. lit. Bosnyák cs. lit. elench. A. fasc. 17.
No. 38.)
Kakucs. Kakwch. (1465 : Kapy cs. lit. P. fasc. 1. n. 4.. 1480: Kár. okit.
491.) Czeglédtől ny. é találjuk.
30 MAGYAHORSZAG.

Kálva. (Kálna.) Kalwa al. nőm. Kalna. (1435., 1437 : Nagy Imre gyűjt.)
Kalna. (Nemesi névben. 1437 : Dl. 13092.) Kalwa. (1459 : Dl. 35807 ; 1463 : Aeta
post Adv. 35—41., 1476 : Dl. 17848.) Ma Káva, Pilis m. é.
Káposztás-Megyer. Kapoztasmeger. (1486 : Dl. 19164.) Ma népes puszta
Pest m. é.
Kartal. Karthal. (Határjárás. 1461 : Kisfaludy cs. lit.. 1472 : Dl. 17351.)
Ma Kis-Kartal puszta és Nagy-Kartal helység Aszód m.
Káta. E néven több helység van ma s volt hajdan is a megyében.
1390-ben fordul e lő : poss. Katha s pl. 1453-ban «nobiles de Katha» Czegléd
körül. (Process. Tab. 190. és Dl. 14684.) Úgy látszik a mai Nagy-Káta értendő.
1426-ban: Zenthmarthonkatha. 1467-ben és 1474-ben: «poss. Zenthmarthon-
kathaya» tűnik föl, mely — Szentmártonkáta néven — ma is megvan Nagy-
Káta m. (Zsélyi lit. és Acta p. Advoc. 82—30.) 1474-ben és 1476-ban pedig
nemesi névben: Chekekathaya, Chethekatha, 1498-ban Chekekatha alakban
egy harmadik. (U. o. s Dl. 17848. és 22529.) Végűi 1473-ban: «Zenth-
lewrynczkathaya, Bodogazonkathaya, Zenththamaskathaya» egyszerre. (Acta
post. Adv. 82—30.) Szent-Ló'rinczkáta helység ma is .megvan, a másik kettő­
nek a mellette (d.) fekvő mai Boldogkáta és Tamáskáta puszták felelnek meg.
Kenderes. L. Kenderes és Bő a. Hevesm.
Kér. (Kéregyház.) Keer poss. (1421 : Csáky cs. lit. f. 118. n. 15.) Később
csak puszta, olykor Kérvölgy (Keerwelgh, Kerwelgh, Keerwegh, 1430. és
1438: Dl. 12260., 13172., 13173.) néven. Mácsához tartozott, a melynek
határában találjuk ma a kéri pusztát. 1422-ben Mindenszentek tiszteletére
épült templommal. (Csáky cs. lit. f. 5. n. 15. — Egy másik ily nevű helységre
nézve, melyet Kéregyháznak is neveztek, 1. Kenderes a. Hevesmegyében.)
Kerekegyház. Kerekyghaz. (1323 : Kár. okit. I. 53.) Kerekeghaz. (1343 :
II. o. 151., 1424: Magy. Tört. Tár. XII. 284. 1. Sárival együtt említik. 1444:
Kár. okit. II. 241.) Keregegdhaz. (1447 : Dl. 14097. Nemesi névben.) Kerek­
eghaz prope et iuxta poss. Gyal. (1481: Dl. 18443. Ugyanaz 1484-ben: Dl.
18911.) Gyálnak nyűgöt felé szomszédja volt.
Kerepes. Kerepes. (1467 : Dl. 16531.) Budapesttől ék. találjuk.
Kesző. Kezew. Kezzew (1317., 1329.. 1407 : Körmendi lit. Alm. II. lad.
4. No. 14., 15., 18., 1406: Dl. 9202., 9203; 1415: Magy. Tört. Tár. IX. 133..
1455 : Müncheni lit. Ung. Doc. X. 47.) A mai Dunakcsz, Pesttől é.
Kis Jenő. L. Jenő a.
Kis-Némedi. L. Némedi a.
Kóka. Koka. (1409: Kapy cs. lit. E. fase. 1. n. 2., 1439: Okit. Huny.
korához. X. 59., 1472 : Dl. 17351.) Pesttől kel. esik.
Konyó. Konyo. (1419: Zerdahelyi lit f. 2. n. 165.) Bitesével együtt,
említik.
Kormányos. Kurmanus. (1323: Kár. okit. I. 53.) Gyállal ny. felé határos volt.
Körtvélyes. L. Nándorföld.
Küldő. Kwldo. (1450: Dl. 14383.) Kolto. Koklo. (Nemesi névben. 1455 :
Dl. 15014.) A Martonvásártól ény. eső. ma Fejérmegyéhez tartozó Kuldó helység,
melynek vidéke ez időben Pestmegyének része volt.
Lázár. Lazar. (1434: Dl. 12611.) Tivadarral együtt szerepel.
 PESTMEGYE. 31

Lob. (Léb.) Leeb. (1447 : Dl. 14097 ; 1489 : Dl. 19517.) Lewb. (1459 :
Dl. 35807.) A mai Lob puszta, Üllő mellett d.
Ligetegyház (puszta). Lygetheghaz praed. (1446: Dl. 13967.) A Zsidó
melletti m ai Liget puszta.
Locsod. Luchud. (1326: Dl. 28575.) Lochod. (1513: Orsz. Lit. Eccl.
Camald. f. 34. n. 2.) Ma puszta Péczel mellett k. é.
Lőrinczi. Lewrinczy. (L. Hevesmegyében.)
Mácsa. Alsomacha. Felsewmacha. Macha. (1421., 1422: Csáky cs. lit.
f. 5. n. 15., és r. 118. n. 86., 1430 : Dl. 12259. és 12260 ; 1446 : Dl. 14004;
1447: Dl. 14117., 14118.) Felső-Mácsa ez időben Nógrádmegyében feküdt. Ma
csak egy Mácsát ismerünk Pestmegyében, Aszódtól ény. a nógrádi határon.
Maglód. Maglód. (1461: Dl. 15676.) Bpesttől kd. esik.
Majosháza. L. Fejérmegyében. (Solti járás.)
Mántelke. Mantheleke. (1458: Kár. okit II. 316.) Ma puszta Dabas
m. dny.
Megyer. a) Megyer. Meghier. (1461. és 1464: Forgách lit.) Az Abonytól
é. fekvő mai megyeri puszta. V) 1438-ban hévizvölgyi helységek határosaként
merül föl — nemesi névben — egy másik «Megyer» (Dl. 13163.), melynek
bizonyára a mai Megyerke p. felel meg, Mácsa és T.-Györk közt. (V. ö.
Káposztás-Megyer.)
Mende. Mende. (1411: Percnyi lit.) Budapesttől kd. esik.
Mikebuda. Mykebuda. (1376: Dl. 6353 ; 1395 : Process. Tabid. 287. és
400., 1441 : Dl. 13629.) Ma puszta Gzegléd m. ny.
Mindszent. L. a kún területnél.
Monor. Monar. Monaar. (Határát megjárják 1401-ben: Dl. 8650. —
V. ö. 1446 : Dl. 13968.) Bpesttől dk. esik.
Monostor. Monostor. (1467 : Dl. 16488.) Baggal együtt jő elő, mint a
Rozgonyiak birtoka. Ma puszta Hévíz m. Azonosnak látszik az 1425-ben
fölmerülő «Monostorosalya» birtokkal, melyet ekkor prodavizi Ördög
Miklós Baggal együtt a királynak engedett át. (Múzeumi lit.) Nemkülönben
Akosmonostorával. mely 1394-ben: «Akwsmonostora», 1421-ben: monasterium
de Ákos, 1488-ban pedig : «Akosmonostor» néven tűnik elénk. Az itteni apát­
ság kegyurai — a XV. század elején (1421.) a Csákiak vagy Zsidaiak;
a XV. század közepe óta a Rozgonyiak. (Dl. 79.34. és 19377. és 1421: Csáky
cs. lit. f. 118. n. 86.)
Monostor-Sáp. Monosthorsap. (1484: Dl. 18948. és 24573.) A Tisza m.
feküdt. Vele együtt fordúlnak elő Jenő és Sárszög falvak is, s így a mai
J.-N.-K.-Szolnokmegyében Czibakháza m. elterülő Sáp pusztát kell értenünk.
— Ugyanezt 1420-ban még Szolnok- (t. i. a későbbi Külső-) megyéhez soroz­
zák. (Jászó. Ser. B. 17.) Ugyané helységet — vagy egy másikat mellette —
kell értenünk az 1347-ben «in cottu Zonuk» föltűnő «Saap» alatt is. (Anjouk, o.
V. 124.)
Monyoród. Monyorod. (1447 : Dl. 14097; 1453: Dl. 14620.) Szt.-László
király által alapított (Szent-Mártonról vagy Szent-Györgyről nevezett) benezés
apátsággal. (Rupp. I, 2. r. 719.) Ma Mogyoród, Gödöllő m. ny.
32- MAGYARORSZAG.

Nándorföld. «Nandorfeld és Kwrthueles» együtt szerepelnek Péczellel:

1434-ben m int: «Nándor és Kerthueles». (1400: Dl. 8554; 1434: Dl. 12611:
1437: Dl. 13108.)
Némedi. a) Neueg. Nemegh. (1383: Acta p. Adv. 36—41.. 1400: Fejér.
X. 2., 812.. 1464: Forgách cs. lit.) A mai Alsó-Nemedinek felel meg. Sorok­
sártól dk. ft) 1400-ban pedig a mai Kis-Némedi (Vácztól dk.) fordul elő ily —
és 1426-ban Nemeg. majd : Kis-Nemed — alakban. (Múzeumi lit.. Fejér. X.
2.. 819.. X. 6... 798.)
Nyárasapát(i). Nyarasapath. (1445: Forgách lit.) Nyarasapathy poss.
(1450: Zsélyi It.) Gyakran szerepel Gzegléddel együtt, mely mellett most puszta
Nyársapát néven. — 1465-ben és 1466-ban Külső-Szolnokhoz szám ítják. (Dl. 16173.
és 16419.)
Nyáregyháza. (Nyári, Nyár.) Poss. Nyareghaz ; nemesi névben pedig :
de Nyár. de Nyári, de Nyareghaz kitételekkel találkozunk már 1411-ben s
később is. (1411., 1441 : Muz. lit.. 1489 : Dl. 19517.) . . . . inter poss. Nyári
et Chew. (1466 : Muz. lit.) Ma Alsó- és Felső-Nyáregyháza. (Czeglédtől ény.
Tőszomszédságában terűi el az érintett Csév. mely szintén előfordul már
1411-ben. (Ma puszta.) Nyáregyházán különben már 1411-ben földesurak : a
Cséviek, N yáriak, N yáregyháziak és csévi Farkasok
Nyir. a) Nyr poss. (1425: Muz. lit. 1438: Dl. 1.3163; 1440: Dl. 13520:
1447 —62: Dl. 14117.14118.) Úgy látszik'a mai Nyíregyháza nevű puszta értendő
Valkó m., a melylyel együtt (is) előfordul. (V. ö. 1281: Wenzel Árp. o.
XII. 339.) — 6) A XII. században Taksony és Varsány közt emlegetnek «Nyr»
nevű földet. (1297 : U. ο. X. 280.)
Olcsa. Olcha. (148.. . : Acta post. A. 35—41.) A mai Ocsa, Pesttől dk.
ügy látszik e helység értendő az 1440-ben Vasaddal együtt előforduló «Ewse»
alatt is. (Dl. 13518.) 1454-ben : «Abbas de Olcha» is szerepel. (Dl. 14906.)
Ordasháza. L. Fejérm. (Solti járás.)
Oszlár. Ozlar poss. (1426: Muz. III.. 1438 : Dl. 13163; 1440: Dl. 13520.)
Ma puszta, Péczeltől kd.
Ökörd. Ikurd poss. (1343 : Kár. okit. I. 159.) Úgy látszik a Csik-Tarcsa
melletti mai Ökörtelek értendő és nem a Kis-Kőrös m. ény. fekvő Ökördi
puszta, melynek vidéke már Soltmegyéhez tartozott.
Örkény. Ewrkyn. (1424: Magy. Tört. Tár. XII. 284.) Ewrken. (1490:
Forgách. lit.) Czeglédtől ny. fekszik.
Pákony. Packan. (1417 : Kapy cs. lit. P. fasc. 1. n. 2.) Pákán. (1440:
Dl. 13566 ; 1447 : Dl. 14097.) Pakon. (1449 : Kapy cs. lit. P. fasc. 1. n. 4. és
3.) Ma Alsó- és Felső-Pákony nevű pusztákat ismerünk Haraszti határában.
Palota. Palatha. Palotha. (1447 : Dl. 14097 ; 1467: Dl. 16580.) A mai
Rákos-Palola Bpest m.
Pánd. Villa Pang. (Ί275 : Wenzel. Árp. ο. IX. 138.) Pand. (1424: Dl.
11600; 1459 : Dl. 35807.) Panth. (1455 : Dl. 15004.) Czeglédtől ény. esik.
Pardi. Pardy posses. (1467: Dl. 16538.) Valahol Pest .vidékén
fekhetett.
 PESTMEGYE. 33

Péczel.Pechei.Peczel.(1434:Dl. 12611; 1436: Dl. 12878; 1410: Dl. 13658.)

Pesttől kel. esik.
Pereg. Pereg. (1417: Dl. 14044.) Laczháza mellett d. találjuk. 1453-ban
(Pereg) és 1454-ben (Perek) Fejérmegyébez számítják. (Dl. 14729., 14785.)
Peszér Pezer. (1458: Kár. okit. II. 316.) Örkény és Eső határosaként
említik. E tájon — dny. — találjuk ma Peszér falucskát.
Péteri. Pethery. Pethury poss. (1421: Dl 14592. 13897 ; 1455: Dl.
15003.) Pethry. (1472 : Dl. 17387.) Monor m. ény.
Pilis. Pilis. (1424: Dl. 11600.) Hartyán-Pilise nevű pusztával együtt
merül föl. Pilis Czeglédtől ény. fekszik.
Polt-Harasztja. (Polta-Harasztja.) Polthharastya poss. (1404: Békássy cs.
lit., 1441 : Dl. 13629 ; 1449 : Kapy cs. lit, P. fase. 1. n. 3.. 1485 : Dl. 19027.)
Ma Pótharaszt p. Pilistől ny. — Különben olykor: Phyleharastya, Fileharazthya
— néven is említik. (1465 : Kapy cs. lit. P. fase. 1. n. 1. és 4.)
Püspök-Hatvan. Pyspekhatwana. (1462 : Acta p. Adv. 82—30.) Hatwan
— a váczi püspök birtokai közt. (1460: Dl. 15531.).Ma is Püspök-Hatvan,
Vácztól keletre.
Ráda. Rada. (Wenzel. Árp. ο. X. 440.. 1434 : Dl. 12611; 1490: Forgách. lit.)
Ma Alsó- és Felső-Ráda puszták. Harasztitól dk.
Rátoit. Ratold. (1283 : Árpádk. új okmt. XII. 382.) Rathold. Ratholth.
(1465: Dl. 16161; 1482: Kár. okit. II. 509.) Vácztól dk. esik.
Ság. Saagh. (1390., 1453 : Process. Tabui. 199., 1469: Egri kápt. lit. Num.
16. Div. 4. fase. 1., 1478: Dl 18114.) A mai Tápió-Ság értendő. Nagy-Káta
mellett ny.
Sáp. Terra Sáp. (1283: Wenzel. Árp. ο. IX. 361.) Saap. (1 1 73 : Acta p.
Adv. 82—30.) A mai Tápió-Sáp, Pesttől kel. (L. Monostor-Sáp a. is.)
Sári. Sary. (1374., 1410: M.-szigeti lyceum gyűjt., 1424: M. Tört. Tár.
XII. 284.) Laczházától kel. esik.
Sikátor. Sicator poss. (1421: Dl. 11128.) Sikathor poss. (1489: Dl. 19551.)
Sykathor al. nőm. Hártyán. (1472: Dl. 17278.) Ma puszta Dunakeszin. 1472-ben
úgy látszik az innen kissé távolabb északkeletre eső Vácz-Hartyánra történik
czélzás. '
Sikond. Sykwnd. (1471. L. Szentiványiak.)
Sira. Syra. (1434 : Dl. 12611.) Péczel vidékén, keresendő.
Sokró. Inter possessiones Sukrow etLuchud. (1326: Dl. 28575.) Lecsód­
dal volt határos.
Soroksár. Soroksár pred. (1403 : Dl, 8874; 1478 : Forgách lit.) Sorwksar
poss. (1429 : Zsélyi lit.) Ma falu Pest m.
Sóskút. Soskwt. (1495: Engel. 142.) Ma Fejérmegyében fekszik. Vaáltól
északkeletre.
Só’reg. SewregH poss. (1368: Dl. 5696; 1455: Dl. 15003; 1498: Process.
Tab. 199.) Mint Czegléd határosa fordul elő, a melynek határában mint
pusztát találjuk ma. Talán Pest- (1498-ban kétségtelenül), talán (mint a szom­
szédos Farnos vagy Szele) Külső-Szolnokmegyéhez tartozott a XV. szá­
zadban.
Hunyadiak kora. VI. 3
34 MAGYARORSZÁG.

Süly. Sewl. Sywl. (1426: Zsélyi lit., 1447: Dl. 14097; 1472:111. 17351.)
A mai Tápió-Süly, Pesttől kel. 1465-ben világosan Külső-Szolnokmegyéhez
számítják. (Acta post Adv. 82—30.)
Szada. Zada. (1430: Dl, 11859.. 12298; 1446: Dl. 14006.) Gödöllőtől
északra esik.
Szajos. Zahyus. (1341 : Anjouk, okmt. IV. 84.;
Szakáios Zakolos. (1391 : Dl 7694.) Pest vidéki helységekkel együtt
merül föl.
Száezhalom. Zazhalom. Zashalom. (1447 : Dl. 14097 ; 1460: Dl. 15444;
1478 : Forgách lit.) ügy látszik a Duna mentén feküdt. 1460-ban Káposztás-
Megyerrel együtt szerepel.
Székely. Zekul poss. (1380—83: Dl. 6734., 6878.) Zekel pred.
(1388—9: Dl. 19376. és 24579.) Zekwl pred. (1480., 1489: Lajtafal. lit.
Illésh. Lad. 23. f. 7. No. 6. és 7.) Tárnokkal határos volt. (Ma Fejérm.)
Szele. Poss. Zele — határjáráskor, a megye kitét. nélk. (1450:
Zsélyi Utál·.) Zele. (1476 : Dl. 17848. Ma Tápió-Szele, Czeglédtől északra. —
1422-ben Szolnok- (Külső-Szolnok-) megyébe sorozzák. (Dl. 11229.). valamin!
már 1347-ben is: «Nogzele és Kyszele» név alatt. (Anjouk, okmt. V. 134.)
Szemere. Szemere. (1454: Kállay lit. Ujabbkori egysz. más.)
Szent-Dienes. Villa Sancti Dyonisi. (Wenzel. Árp. ο. X.’ 440.) Zenth
Dienes. (1424: M. Tölt. Tár. XII. 284.) Zenthdienes. (1464., 1465., 1486:
Forgách lltár.) A mai Dienes puszta Soroksár és Haraszti közt.
Szent-Egyed. Senthegud poss. (1324—43: Dl. 2232; 1380: Dl. 26567.)
Zentheged poss. deserta. (1409 : Kapy. cs. 111. E. f. 1. n. 2.) Zsámbokkal és
Maglóddal együtt fordul elő.
Szentfalva. Zenthfalva poss., Z iu x la civ. Pestiensem. (1467: Dl.
16509 ; 1468 : Dl. 16789 ; 1490 : Dl. 19916.) Egy ízben Gubacscsal, máskor
meg Horhi és Tárnok helységekkel együtt merül föl.
Szent György, a) Zentgywrgh. (1426 : Dl. 11846.) Szentkirály m. tűnik
föl s így bizonyára a mai Szentkirály puszta mellett elterülő Szent-Györgv
pusztának felel meg Isaszeg határában. Úgy látszik e helyet emlegetik gya­
korta a Rozgonyi-féle birtokok k ö zt: «pred. Zenthgywrgtheleke» alakban,
mint Irsaszeg tartozékát. (Péld. Dl. 12259., 13163. sat.) 6) A megye délebbi
tá jain : Kún-Szent-Miklóstól k. é. eső mai Tatár-Szent-György Gyárfás szerint
1508-ban fordul elő. (I. m. III. 353.)
Szent-lvány. (Szent-Ivánháza.) L. Fejérmegyében.
Szent-Jakab. Zenthiacob. (1430: Dl. 12298.) Ma puszta Gödöllő m. ny.
Szent-Király. Zenthkyral poss. (1438: Dl. 13163.) Ma puszta Isaszeg
mellett. — Egy másik Szent-Király Gyállal együtt 1371-ben tűnik föl. (Kár.
okit. I. 329.) Úgy látszik ez alatt a Duna mentén Laczháza m. elterülő mai szent­
királyi, pusztát kell értenünk. Utóbbit 1447-ben is Pestmegyéhez számítják, a
szomszédos Pereggel együtt; 1453-ban és 1454-ben azonban már Fejérmegyé­
hez. (Dl. 14044^,14729. és 14785.)
Szent László. Zentlazlo. (1425 : Muz 111.. 1438 : Dl. 13163; 1447 : ül.
14117.) A mai Vácz-Szent-László. Aszódtól dk.
 PESTMEGYE. 35

Szent-Lóri ncz. Zenth Lewryncz. (1424 : M. T ört Tár. XTI. 284.) Zenth-
lerincz poss. (1445 : Forgách lit.) Ma puszta Pest mellett.
Szent-Lőrincz-Káta. L. Káta.
Szent-Márton. L. Tápió-Szent-Márton.
Szent-Márton Káta. L. Káta.
Szent-Mihály. Zenthmyhal poss. (1467 : Dl. 16538.) A mai nagy-szent-
mihályi puszta Pest m. — Egy másik ily nevű helység fordul elő 1515-ben:
Poss. Zentmihal in insula Chepelzigethe in cottu Pestiensi. (Proc. Tabui.
400.) Ez a Szent-Mihály a mai Csép mellett feküdt, a sziget közepe táján.
Galgóczy azonban téved, hogy e helység azonos Cséppel, s hogy ez elneve­
zés újabb eredetű. Mert az 1283-ban és 1296-ban «in magna insula Danubii»
fölmerülő «terra Chepteluk» és «populi de Chepteluk» kitételek a mai Csépre
illenek. (Ház. okmt. VI 297. és Dl. 30587.)
Szent-Miklós. Zenthmyklos. (1430: Dl 12298.) Kyszenthmyklos. (1493:
Jászó. f. 23. n. 35.) A mai Kis-Szent-Miklós, Vácztól dk.
Szent-Péter. Zenthpeter. (1458: Kár. okit. II. 316.) Kún-Szent-Miklós
és Dabas közt feküdt valahol.
Szent-Szalvátor. Zenth Saluator poss. (1465 : Kapy cs. lit. P. fasc. 1.
n. 4.) Kakucscsal együtt említik.
Szent-Tamás-Káta. L Káta.
Szent-Vid. 1390-ben és 1453-ban mint «villa« Bikcsének és Ságnak
szomszédja. (Process. Tab. 199.) A Bicske határában elterülő mai vidi
pusztának felel meg. (ügy vélem, e helységgel nem zavarandó össze a
jász : Vidszállása)
Szér. Zeer. (1426: Zsélyi lit.) Kóka és Szecső vidékén feküdt.
Szód. Zeud. Zewd. (1415: Magy. Tört. Tár. IX. 133., 1458: Dl.
15203. Többi forrást 1. Széosiek a.) Vácztól dk. esik.
Szörény. Zwryn. (1425 : Muz. lit.) Zewryn. Zewren. (1426: Dl.
11846; 1467 : Dl. 16488.) Isaszeg vidéki helységekkel együtt tűnik föl.
Szúnyog. (Másolat után. 1479 : Dl. 32731.) Ma puszta, Laczházától dk.
Tabajd. Thobayd. (1493: Jászó. fasc. 23. n. 35.) Kis-Szent-Miklóssal
együtt szerepel.
Taksony. Terra Toxun. (1281 : Wenzel. Árp. ο. IX. 310.) Taxon
poss. (1400: Fejér. X. 2 , 812.) Taxon poss. in insula llbew. (1453: Dl.
14643.) A Haraszti melletti Taksony falu. a Duna partján. Hajdan — mint
látjuk —- szigeten feküdt.
Tápió-Szent-Márton. Thapyzenthmarthon. (1495 : csehi Pogány cs. lit.)
Czeglédtől é. esik. - - 1459-ben egy Szent-Márton nevű helységnél (villa)
tartja gyűlését Pest- és Pilismegye. (Proc Tabui. 199.) Kétségtelenül ugyanez
a Tápió-Szent-Márton értendő.
Tarosa, a) Tharcha. (1447: Dl. 14097; 1452: Dl. 14154.. 14155.) A
tárcsái Csík cs. birtoka, melyről a Csik-Tarcsa név ragadt rá. Pest m.
fekszik. — b) 1467-ben a Kerepessel szorosan határos «Tharcha» nevű falu szere­
pel, mint a Péczeliek birtoka. (Dl. 16531.) Ez alatt kétségkívül a Kerepessel
tőszomszédos mai Kis-Tarcsát kell értenünk, Csik-Tarcsától é.
3*
36 MAGYARORSZÁG.

Tárnok. Tharnok. (1467: Dl. 16509.) A mai Fejérm. ény. sarkában

fekvő Tárnok vagy Kis-Tárnok. 1487-ben Pilismegyéhez számítják. (Kolosmon.
protoc.)
Tas. Poss. Thaas. (1421 : Csáky cs. lit. f. 118. n. 86.) Később mindig
mint pusztát emlegetik. Mácsához tartozott. (V. ö. Rozgonyiak a.)
Tété. Thete. (1441 : Muz. lit.. 1454: Dl. 14857; 1480: Dl. 18368.) Ma
ily nevű puszta terűi el Gomba és Mende közt.
Tétény. Teten. Thethen. (1405: Kapy cs. lit. K. fase. III. 6. n. 7. és 8.,
1409: 11. o. E. fase. 1. n. 2., 1409. U. o. num. 2., 1424: M. Tört. Tár.
XII. 284.. 1430: Dl. 12290.. 1454: Dl. 14906.) A század elején Pest-.
1424-ben Fejérmegyéhez szám ítják; máskor a megye kitétele nélkül emle­
getik. Ma Kis- és Nagy-Tétény, Budától d. Helyesebben Pestmegyébe soroz­
ható, hová a szomszédos Érd, Tárnok sat. is tartozott. 1525-ben'mint oppidum,
az ákosházi Sárkány Ambrusé (Lajtafal. lit. Illésh. Lad. 23. f. 4. No. 37.
— V. ö. Új Magy. Muzeum. 1852. 852.)
Tivadar. Tywadar. (1434: Dl. 12611; 1439: 13280.) Úgy látszik, vala­
hol Ócsa és Dabas táján feküdt, vagy Péczel vidékén.
Tordas. Thardas. (1444: Dl. 13793; 1487: Dl. 19284.) Ma Fejérin.
Martonvásártól ény. találjuk.
Tótfalu. Thothfalw. (1470 : Pozs. kápt. lit. Capsa Buden. 2. fase. 1. No. 9.)
Ma Tófalu puszta. Aszód m. k.
Tura. Thura. (1394: Dl. 7934; 1438: Dl. 13163; 1467: Dl. 16528 )
Vámszedő hely volt. Aszódtól dk. esik.
Új-Bécs. L. Bécs a.
Új-Dány. L. Dány a.
Újfalu, a) Wyfalw. (1446 : Dl 14004.) Zsidó szomszédja gyanánt említik,
tehát a mai Kis-Újfalu értendő, Zsidótól ény. — b) Vyfalw. (1324—43 : Dl.
2232. V. ö. 1437 : Dl. 13092 ; 1446 : Diplom. Békés. 60. 1.) Vámhely is volt.
Úri és Dány m. sorolják föl. E tájon, Monor m. találunk ma egy ily nevű
pusztát.
Úri. Huri. Wry. (1324: Anjouk, ο. II 115., 1450: Soós cs. lit.) Monoi­
tól é. esik.
Ülbő. Ilbew. (1435: Dl. 11859.) Ma Ürbő néven puszta Kún-Szent-
Miklós és Dabas közt.
Üllő. Illew. (1452: Dl. 14530; 1487: Dl. 19284; 1489: Dl. 19469.)
Olykor pl. 1487-ben: locus sedis iudiciarie comitatus. Bpesttől dk. találjuk.
Vacs. Poss. Wach cum possessione Wathya voc. ih territorio posses­
sionis Wach habita. (1415 : Muz. lit.) Vach. (1440 : Dl 13601.) Czeglédtől ny.
(Rupp tévesen Vácznak — a városnak — érti) esik, közel Valya pusztához,
mely tőle ény. terűi el. Vatya különben nemesi családnévben: Vatha, Wachya
alakban többször föl-fölmerűl. (Péld. 1388 : Dl. 7371 ; 1441 : Muz. lit., 1485 :
Dl. 19027.)
Vadasiilése. Wadas Ilese. (Nemesi névben. 1437: Nagy Imre gyűjt.)
Kálvával kapcsolatban szerepel.
Valkó. Walko. (1440: Dl. 13520.) Aszódtól dk. esik.
Vámos-Györk. L. Györk a. *
 PESTMEGYE. 37

Vány. (Ványa.) Eccla deserta et terra vacua ac habitatoribus destituta

Wayn. (1368: Acta p. Adv. 35—41.) Poss. Wanya. Waan. (1383: U. o.) Poss.
Wany. 'Wan. (1447: DI. 14097 ; 1468 : DI. 16689.) Ma puszta, Ócsától nyd.
Várok. Warok. (1473: Acta p. Adv. 82—30.) Ma puszta Kóka m.
Varsány. Terra Wosyan. (1281 : Wenzel Árp. ο. IX. 310.) Vossyan.
(1391: DI.7694.) Warsan. (1449 : Dl. 14251 ; 1453: Dl. 14711.) A Taksony melletti
mai Duna-Varsány puszta, melyet mint helységet, a nyulak szigeti apáczák
kérelmére Fejérmegyéből Pestmegyébe helyez át a kormányzó 1449-ben. a
király pedig 1453-ban.
Vasad (puszta). Wasad pred. (1440: Dl. 13517.) Ma ily nevű falut
találunk Monor m. dny.
Vatya. L. Vacs a.
Vecsés. Wechech. (1434: Dl. 12611; 1481: Kár okit. II. 283.. 1489:
Dl. 19469.) Budapesttől dk. esik.
Veresegyház. Wereseghaz. (1426. és 1430 : Dl. 11859.12298.) Aszódtól ny.
Versegd. Wersegd. (Határjárás 1461-ben : Nagy Imre gyűjt., 1446 : Dl.
14004.) A mai Verseg, Aszódtól ók.
Vikte. Nobiles de Vikthe. (1394.. 1424: Process. Tabui. 287.) Irsával
kapcsolatban emlegetik.
Zámor. Zamar. (? 1458 : Akad. kézirattár.) E helységet, mint a mag-
banszakadt Pohárnok Mihály birtokát adományozza ekkor a király Parlagi
Lászlónak. Kétségtelen, hogy a régi birtokos alatt az 1454-ben előforduló
sóskúti Pohárnok Mihály értendő, s így a kérdéses helység Fejérmegyében
Sóskúttól ny. eső mai Puszta-Zámorral ugyanegy. (Dl. 14906.)
ZsámboK. Zambok. Sambok. (1380: Dl. 26567 ; 1 4 0 6 -9 : Dl. 9153 ;
1440: Dl. 13570; 1441: Dl. 13634: 1452: Dl. 14513.) A nógrádmegyei
szandai várhoz tartozott. Gödöllőtől kd. esik.
Zsidó. Sydo. (1421., 1422: Csáky cs. lit. f. 5. n. 15. és f. 118. n. 86.
1446 : Dl. 14004.) 1446-ban határát is megjárják és (premontr.) prépostságát is
említik. («Ecclesia seu m onasterium in eadem existens». alább pedig : «terre
arabiles prepositure antedicti monasterii».) E monostor Szent-Balázs vértanú
tiszteletének volt szentelve. Patronusai 1421—2-ben a Zsidaiak vagyis Csákiak.
— Vácztól dk. találjuk.
Zsiger. Zigher. (1390: Process. Tabui. 199.) Seger. (1446: Dipl.
Békés. 60.) Syger. (1469: Egri kápt. lit, Num. 16. div. 4. fasc. 1. frust. 4.)
Zyger. (1494 : Bakocs-Codex. 441.) A mai Zsiger p. Monor. Gomba és Káva m.
Összesen: 200 helység.

FŐBB BIRTOKOSAI:
Adonyi cs. L. Soroksáriak.
Alagi cs. Alagi részöket 1455-ben a mikebudai Békéseknek zálogosítják
el; 1472-ben pedig ugyanazt és a sikátorit mikófalvi Bekény Dénesnek. (Dl.
14957., 17278., 18393., 19551.)
Alberti cs. Albertin kívül Alagon és Sikátoron is földesurak. (1390:
Proc. Tabui. 199., 1482: Dl. 18683., 1489: Dl. 19551.)
38 MAGYARORSZÁG.

Ampoth (pilisi) cs. 1455 : Dl. 15004; 1459 : Dl. 35807.

Atyai cs. L. Atyaiak és Marótiak alatt Pilismegyében.
Bád (küldői) cs. 1450: Dl. 14383.
Bályoki cs. Jánoshidát, 1465-ben dengelegi Pongrácz Jánosnak elzálogo­
sítják. (Kol. mon. prot.)
Barocziak. (1440: Dl. 13566.)
Bárson (küldői) cs. 1450: Dl. 14383; 1455: Dl. 15014. '
Bátéi cs. 1447-ben «de Bathe» családból való kir. ember is szerepel.
(Dl. 14097.) Tán a falu is e megyében feküdt
Bátori cs. Bódogfalvát és Szeeső várost bírták. (L ott.)
Battyáni cs. L. Diód kastély a.
Bényeiek. L. Külső-Szolnokmegyében.
Beke (bugyi) cs. 1446 : Dl. 13915.
Beke (küldői) cs. 1450 : Dl. 14383.
Bekény (mikófalvi. alagi) cs. L. Alagiak.
Békés (mikebudai) cs. Poltharasztja részét 1441-ben zálogba veszik aPáko-
nyiaktól; 147£-ben ezenkívül Szt.-László és Bőidre pusztákon bírnak. (Dl. 13629.,
18188. és 1478 : Dl. 141z7. — L. Alagiak, Harasztiak és pákonyi Sürgye cs a. is.)
Berki cs. László 1485-ben Berkiben és Érden bírt részét (tolnai) Bor- '
nemisza Jánosnak zálogosítja el. (Dl. 19052.) E részek úgy látszik atyjától (!)
Keszi Benedektől valók, ki 1454-ben a Szécsényiektől vette. Keszi Györgynek
is voltak itt 1464-ben részei. (Dl. 14906. és 14955 ; Lajtafal. lit. Illésh. Lad.
23. f. 14. No. 2.)
Becenyei cs. Besenyőn 1449-ben részeket zálogosílnak el a Gyóniak-
nak. (Dl. 14257.)
Betieni cs. Bírta Úri felét. (1486 : Dl. 19106.)
Bikcsei (Bicskei) cs. 1390., 1447., 1498: Process. Tabui. 199., 1426:
Zsélyi lit., 1430: Dl. 12181 ; 1469 : Dl. 16907.
Billyei cs. 1426 : Zsélyi Ili, 1469 : Dl. 16836.
Blasko (halomi) cs. 1486 : Dl. 14127.
Bódé (györgyi) cs. Gergely a tahi Botosokkal együtt kapta a királytól
(a gombai Nemze, majd a Maróti, majd a gyömrei Vinczló cs. birtokait):
Gyömrő és Gomba részeit. (1454 : Dl. 14821.)
Bojtorján (péczeli) cs. Boytoryan. (1449 : Lelesz. 34.)
Boldogasszonykátai cs. L. Kátaiak a.
Bolgár cs. 1447-ben gyóni, — 1464-ben dabasi előnévvel. (Dl. 14097
és Muz. lltár.)
Bornemisza (kartali) cs. (1482 : Huny. kora. XII. 195.)
Bornemisza János (tolnai). Szentfalván is. (1490: Dl. 19666. L. Berkiek a.)
Borsfi (bácstövisi) cs. L. Péczeliek a.
Borsos (bugyi) cs. 1446 : Dl. 13916 ; 1507 : Dl. 21791.
Borsvai (sülyi) cs. Ságon. is. Benedek 1487. és 1489-ben alispánja volt
a megyének. (Dl. 18114., 19284., 19469. és 19551.)
Both (bajnai) cs. L. Fejéregyháziak a.
Botka (széplaki) cs. 1490-ben zálogba veszi á Rozgonyiaktól Irsaszeget.
Págy és Szent-Györgytelke pusztákkal. (Dl. 19627.)
 PESTMEGYE. 39

Botos (harapkói) cs.· L, Rozgonyiak a.

Botos (tahi) cs. 1440-ben nyerik Erzsébet királynétól Gyömrőt. Halom
és Vecsés helységeket (a Halomiak birtokát), végűi Ősét (Ócsát?) és Vasad
pusztát. Gyömrő, Halom, Vecsés és Péteri (részeinek) birtokába 1446-ban az
országnagyok is beigíattatják őket. 1453-ban a magbanszakadt Gyömreiek
itteni birtokát is elnyerik. (Dl. 13516., 13517., 13518., 13981., 14952., 15625.
és 14929. V. ö. Dl. 14648. L. györgyi Bodók a, is.)
Brankóvics György rácz despota. L. Rozgonyiak a.
Budafi (mikebudai) cs. Budaf'y. — Azonos cs. lehet a Mikebudaiakkal.
(1482: Dl. 14127.)
BUdi cs. 1467 : Dl. 16512.
Bugyi (bugyi) cs. 1507: Dl. 21791.
Csákiak. Avagy Zsidaiak. Lásd a Rozgonyiak a.
Csamádiak. (1469 : Dl. 16835.)
Csapi (battyáni) cs. L. Diód kastély a.
Császár (bugyi) cs. 1507: DL 21791.
Cseh (csekekátai) cs. 1474: Acta p. Advoc. 82—30.
Cseh (lévai, Vajdafiak). Ősi birtokuknak nevezik 1447-ben Pereget és
Szent-Királyt. (Dl. 14044.)
Csekekátai cs. L. Kátaiak a.
Csetneki cs. Újfalut és Úrit kapják 1386-ban cserében a királynőtől,
De nem tudjuk a XV. században bírták-e még. (Dl. 7202.)
Csévi cs. 1447 : Dl. 14097 ; 1484 : Dl. 14127. L. Nyáregyháza a. is.
Csik (tárcsái) cs. 1452 : Dl. 14154., 14155.
Csoda (kartali) cs. 1438: Dl. 13163.
Ceutha (baracskai) cs. L. Parlagiak a.
Czinkotai cs. 1411 : Muz. lltár.
Czudar (olnodi) cs. L. Rozgonyiak a.
Dabasi cs. 1455 : Dl. 15004; 1467 : Dl. 16512.
Damonyi cs. 1461: Nagy Imre gyűjt.
Darabos (kókai) cs. 1426 : Zsélyi lit.
Dávidháziak. Beregm. család. 1478-ban a magbanszakadt Jakabfi (Polt-
haraszti) Istv. birtokát kapják : Poltharasztján. 1481-ben Kerekegyházán szerez­
nek részeket. (1478: Dl. 14127 ; 1481 : Dl. 18442.. 18443. V. ö. Dl. 18188.
L. Nagylucseiek a. is.)
Dezső (vecsési) cs. 1489 : Dl. 19469.
Diódi cs. L. Diód helys. a.
Eoseri cs. 1426 : Dl. 11859 ; 1447 : Dl. 14097.
Egervári cs. L. Radványiak a.
Egri püspök és káptalan. A püspök jószágaira 160—194 frt esett az
1494., 1495. évi adóból. De e jószágok családiak is lehettek. — A káptalan
jószágaira 1494-ben 68 frt adó esett. (Engel. 30.) Utóbbi 1446-ban — cseré­
ben a Marótiaktól — Monor, Újfalu és Zsiger helységeket szerezte meg s
bírta 1494-ben is. (Dipl. Békés. 60., Bakocs Cod. 441.)
Elyvedi cs. Elwedy. - Pándon. (1467: Dl. 16512; 1469: Dl. 16907,—
V. ö. 1459: Dl. 35807.)
40 MAGYARORSZÁG.

Érdi cs. 1418 : Körmendi lit. Alm. II. lad. 4. No. 27.
Esztergomi érsek: Dénes. L·. szandai Tárnok cs.
Etele (sülyi, majd: kartali) cs. 1505-ben ily nevű o. gy. követe is volt a
megyének. (V. ö. 1472: Dl. 17351. és 1483: Dl. 18774.) 1469-ben a kartali
Ethele cs. tűnik föl. mint a Siily melletti Ság földesura. Úgy látszik tehát, e
két előnevű család ugyanegy. (Egri kápt. lit. Num. 16. div. 4. fase. 1. frust. 4.)
Ethre (gecsei) cs. L. Gecseiek a.
Farkas (csévi) cs. L. Nyáregyháza helység a.
Farkas (imregi) cs. L. gutori Nagyok a.
Farkas (rádai) cs. 1507 : Dl. 21791.
Farnosiak. L. péczeli Sike cs. a.
Fedémesi cs. L. Diód helys. a.
Fejéregyházi cs. Az eresztvényi Gödé (Gwde) családdal együtt 1480-ban
Székely pusztát az ákosházi Sárkányoknak adják e l ; a kik meg 1489-ben
bajnai Both Jánosnak adják zálogul. (Lajtafal. lit. Illésh. Lad. 23. f. 7. No. 6.
és 7.. Dl. 24579.)
Fejérvári prépost. Jószágaira 1494 -5-ben 36—32 frt adó esett. (Engel.
30.. 142.)
Fodor (bugyi) cs. 1507 : Dl. 21791.
Fiisthös (szentiványi) cs. Fyzthes. (1459: Dl. 35807.)
Gálit (lébi) cs. Galfy. (1486 : Dl. 14127.)
Galsai cs. L. Kókaiak a.
Garai cs. Jób bírt Szelén 1476-ban. (Dl. 17848.)
Gatályi cs. 1467: Dl. 16512.
Gecsei cs. 1453-ban új adományul kapják (a magban szakadt Imregiek
birtokát) Duna-Harasztja felét. E család azonosnak látszik a gecsei Ethre
családdal, melynek egyik tagja Kálmán 1482-ben Orbán (Nagylucsei) gyó'ri
püspöknek Haraszti felét eladta. (Dl. 14630. és 18612 ; 1453. és 1464: Forgácb
cs. lit.)
Gelerth ("bugyi) cs. 1507 : Dl. 21791.
Gombai cs. 1390 : Process. Tab. 199., 1455 : Dl. 15004.
Gotvicz (palotai) cs 1468: Dl. 16618.
Gödé (eresztvényi) cs. L. Fejéregyháziak a.
Gubacsi (kerekegyházi) cs. E család ugyanegy a későbbi (1480.) Kerek­
egyháziakkal. (Dl. 14127. és 1441 : Múz. lit. — L. pákonyi Sürgve cs. a. is.)
Gyódi cs. L. Diód helys. a.
Gyóni cs. 1447 : Dl. 14097; 1461: Process. Tab. 400. — L. Besenyeiek a. is.
Gyömrei cs. L. tahi Botos cs.
Györgyi! (bugyi) cs. 1507 : Dl. 21791.
Györki cs. L. Kenderesiek a.
Halomi cs. 1447 : Dl. 14097. — L. tahi Botos cs. a. is.
Haniki cs. Gyálon és Esőn. (1455 : Kár. okit. II. 283., 303.)
Haraszti cs. Ferencz Szörényi bán bír Harasztin kívül 1478-ban Soroksár
pusztán, 1483-ban Berki, 1486-ban K.-Megyer helységben is. 1459-ben a
Szilasiakkal. Vincze váczi püspökkel, a Kerekegyháziakkal, m. Békés és Polt-
 PESTMEGYE. 41

haraszti családdal együtt földesurak : Szentdienes, Poltharasztja, Pilis és Pánd

helységekben, de még csak ideiglenes jogon. Poltharasztját különben már
1407-ben kapták Zsigmond királytól, s általok a Pákonyiak is. (Békássy lit.)
Örkénybe 1490-ben II. Ulászló kir. rendeletére igtatják be ó'ket. De tán eló'bb
is bírták. (1459: Dl. 15349; 1486: Dl. 19116 . Forgáchcs. lit. és Dl. 16618.)
Harcza (sápi) cs. L. némái Kolos cs. a.
Hartyáni cs. 1467 : Dl. 16512 ; 1484: DL 14127. L. Péczeliek a. is.
Hatvani cs. Kis-Hatvan m.-városban és Besenyőn. (1492 : Dl. 19904.)
Havas (körösi) cs. 1461-ben Ferencz kir. ember. (Proc. Tabui. 400.)
Hédervári cs. Tétényben. (1454: Dl. 14906.)
Heranth Miklós. Palotán 1486-ban. (Dl. 19116.)
Horhi cs. L. Kenderesiek a.
Horváth János (brezai). Kisvárdai Aladárral együtt kapja kir. ado-
mányúl a magbanszakadt Kerekegyházi Gergely birtokát Kerekegyházán.
(1484: Dl. 18911.)
Horváti cs. Ádám a megye o. gy. követe volt 1505-ben.
lm regiek. L. Gecseiek a.
Inarcsi cs. Gyömrőn is földesúr. (1476: Dl. 17848. — V. ö. 1390:
Proc. Tabui. 199.)
Ireai cs. 1395-ben (privil. 1406-ban) az istvánházi Szentiványiakkal
(vagy Szentivánháziakkal) és szentiványi Sáfárokkal együtt vétel útján meg­
szerzik : Szentivány, Mikebuda, Hügye, Inarcs, Majosháza. Bugyi és Ordasháza
«pest- és fejérmegyei» helységek részeit. Később földesurak: Irsán és Alberti­
ben. Antal 1457-ben hűtlenségbe esvén, jószágait a Kozmái testvérek kapták.
(Dl. 18683. és Jászó. Ser. B. No. 25.)
Isti (dabasi) cs. Isthy. (1482: Dl. 14127.)
Jakabfi cs. Jakabfy. — 1478-ban a Poltharasztiakkal (I. ott) azonos
«Jakabfy» család, —- 1484-ben pedig az. inarcsi Jakabfi-család emléke merül
föl. (Dl. 14127.)
Kakas (gyáli) cs. 1407-ben Gyálon és Esőn. (1407. és 1451: Kár. okit.
I. 539. II. 283.)
Kálmán (alberti) cs. 1455 : Dl. 15004; 1469 : Dl. 16788.
Kálmán (ó-budai) Péter. L. guti Országh cs. a.
Kalmár (dömsödi) cs. Dénes 1461-ben kir. ember. (Proc. Tabui. 400.)
Kálnaiak. L. gutori Nagyok a.
Kálvaiak. Máskor Kálnaiak. (1455: Dl. 15004. — L. Palicsnaszent-
péteriek a.)
Kapi cs. A század elején : 1405-ben mint Kapronczaiak : Tétényt kap­
ják (András) a királytól s mint Tétényiek bírják 1409-ig, a midőn Zsigmond
király: Kóka, Zsámbok, Almás népes, Babli és Szent-Egyed néptelen birtoko­
kat — a magbanszakadt kókai Kácsi (Kachy) János jószágait — adja nekik
Tétényért sat. cserében. Egy év múlva azonban — ismét cserében Kapi
váráért - · e birtokokat is elvette tőlök az üzletszerűleg adományozó király.
De azért a Kapiak később is földesurak még e megyében. így 1465-ben
elzálogosítják pákonyi Nagy Jánosnak: Pákony, File-Harasztja, Kakucs és
42 MAGYARORSZÁG.

Szent-Szalvátor részeit. (1405: Kapy cs. lit. K. fase. III. num. 7. és 8..
1409: U. o. E. fasc. 1. n. 2., 1410: U. ο. K. fasc. 11. n. 3. és fase. II. n.
12.. 1465 : IJ. o. P. fasc. 1. n. 4.)
Kápolnaiak. Fejérmegyei család. Részei voltak Kálván. (1462: Acta p.
Adv. 35—41.. 1476 : Dl. 17848. L. Palicsnaszentpéteriek és Szentiványiak a. is.)
Karácson (inarcsi) cs. Karachon dicti. (1484 : Dl. 14127.)
Kartali cs. 1461: Nagy Imre gyűjt.
Kátai cs. A Káta-nemből. 1423-ban : Csekekátaiak ; 1467-ben : Boldog-
asszonykátaiak. (Századok. 1874.. 247. V. ö. Acta p. Adv. 82—30. és Dl.
16512. — L. Kókaiak. Kecskemét és Kőrös v. a. is.)
Kenderes! (gyáli) cs. 1472-ben a Györkiektől és Horhiaktól Péteri (Petri)
részeit zálogba veszik; 1474-ben a Nésaiaktól zálogban bírnak részeket
Bottyánban és Zsidón; 1482-ben ezenkívül (kitől?) Rátolton is. 1483-ban
Gyál és Eső helységeket, Alberti. Kenderes és Hegyes részeit bírják. (Dl.
17387. és 17612., Kár. okit. II. 509., 1483 : Muz. lit.)
Kerekegyház! cs. L. kerekegyházi Gubacsiak, Harasztiak, Nagylucseiek
és brezai Horváth J.)
Keszi (diódi) cs. 1455 : Dl. 15004. L. Berkiek a. is.
Kesző (péczeli) cs. Keseu. — Bírt Körtvélyesen is. (1449: Lelesz. 34..
Jászó. Ser. B. No. 8.)
Király. Jószágaira 227—246 írt esett az 1494—1495. évi adóból.
(Engel. 30. és 142.)
Királyné. Zsigmond kir. 1424-ben Borbála királynénak adományozza:
Boldogasszonyhatvana helységet; Kókát. Almást (a beigtatási parancsban:
Bódogíalvát is) és Zsámbokot. Rábi (1409-ben és 1410-ben mindig : Bably)
és Szent-Egyed pusztákat (nógrádmegyei Szanda vár tartozékai gyanánt);
Dömsöd, Gubacs, Szent-Lőrincz, Haraszti, Szent-Dienes helységeket; Kecskemét
várost vámjával és a királynéi kunokkal Kecskemét város k ö rű i; Félegyházát
és Gödöllőt; továbbá Örkényt. Sárit. Kerekegyházát s Péczel. Gyömrő és
Halásztelek részeit. Erzsébet királyné 1439-ben csak Zsámbok, Almás és
Kóka helységeket kapja e megyéből. 1494. és 1495-ben a királyné e megyei
jószágaira 220 és 130 írt adó esett. (1409 : Kapy cs. lit. E. fasc. 1. n. 2. és
1410: II. o. K. fasc. 11. n. 3.. 1424: Magy. Tört. Tár. XII. 279.. 1439: Okit.
Huny. k. X. 52.. Engel i. h.)
Kiskántor (tétéi) cs. A Tételekkel együtt Tétén. (1481: Lelesz, el. stat.)
Kisvárdai cs. L. brezai Horváth .1. a.
Kókai cs. A Galsaiakkai és Kátaiakkal együtt: Várok. Szent-Lőrincz,
Szent-Tamás és Boldogasszony-Káta, valamint Sáp helységekben. (1473: Acta
p. Adv. 82—30.)
Kolos (némái) cs. Már 1415-ben uj adományul kapják Vacsöt, Vatyával
és Tördemez (Thwredemez) pusztával együtt. I. Ulászlótól' pedig 1440-ben
ismét, de sápi Harcza Pállal együtt, Vacsot. (1415: Muz. lit.. 1440: Dl. 13601.
L. g. Országh cs. a. is.)
Kotnádi cs. L. Biharmegyében.
Kompoiti cs. L. Tariak és Rozgonyiak a.
 PESTMEGYE. 43

Kornis os. Kis-Szent-Miklós és Tabajd helységekben s Szent-László

pusztán. (1493 : Jászé. f. 23. n. 35.) Jószágaikra 31 frt esett az 1494. évi
segélyből. (Engel. 30.)
Kővári cs. Bő helységben. (1483 : Muz. üt.)
Kozmái cs. L. Irsaiak a.
Küldői cs. 1417: Körmendi lit. Alm. II. lad. 4. No. 26., 1455: Dl.
15014.
Kükéi (Ainardfi) cs. L. Atyaiak és Marótiak a. Pilismegyében.
Lábatlan! cs. L. Kecskemét és Szecső városok a.
Labdásvarsányi cs. Féjérmegyóből. A Rozgonyiaktól bírtak részeket
zálogban 1489-ig. (Dl. 19573.)
Laczk (szántai) cs. 1435-ben átengedik — cserében más birtokokért —
a királynak Veresegyházát (úgy látszik csak részben), Sárfő. Iklad, Iváncz,
Szabadteleki. Gárdony pusztákkal és Ülbőt. (Dl. 11859. V. ö. Dl. 11128.
és 1. a guti Országhok a. is.)
Lanczok (bugyi) cs. 1507 : Dl. 21791.
Lorántfi (serkei) cs. 1467-ben perelnek a Szapolyaiakkal Szentfalva,
Horhi és Tárnok fölött. (Dl. 16509.1
Losoncziak. L. Szécsényi cs. a.
Lobi cs. 1459 : Dl. 35807. V. ö. Kapy cs. lit. P. fasc. 1. n. 1.
Maglódiak. (1469 : Dl. 16835.)
Maróti cs. Monoron, Gyomron, Gombán és a Gomba m. Újfaluban.
(1437 : Dl. 13092. V. ö. 14821. Lásd az egri püspök és káptalan a. s Pilis­
megyében Marótiak a. is.)
Mikebudai cs. L. Vértesiek a.
Miké (irsai és bikcsei) cs. 1447.. 1453 : Proc. tabui. 199.
Móré cs. Jószágukra 15 frt esett az 1494. évi adóból. (Engel. 30.)
Nagy (beretkei) cs. 1472 : Dl. 17351.
Nagy (gutori. haraszti) cs. Imregi Farkas Dénessel és Szerdahelyi Mik­
lóssal együtt bírja 1440-ben Haraszti felét; 1448-ban a Kálnaiakkal együtt
Berki, Érd és Szászhalom részeit; Hunyadi Jánostól kapja 1452-ben László
Haraszt egész felét; 1465-ben pedig új adományul Szentdienest. (1448 : Zsélyi
lit., 1452: Dl. 14572; 1453.. 1464., 1465. és 1488: Forgách cs. lit. L ásd :
Kecskemét város a. is.)
Nagy (hévízi) cs. Antalnak (élete tartamára) Hévizén és Túrán levő
birtokát 1470-ben minden adó alól kiveszi a király. (Nagy Imre gyűjt.)
Nagy (pákonyi) cs. Lásd : Kapiak a.
Nagy D. (pleskóczi). L. Bódogfalva a.
Nagy (tekeli) cs. 1479-ben kapják a királytól a hűtlen Szunyogi Imre
és szentdienesi Uras Bálint részeit Szúnyog és Ágasegyház (1. a kún terület­
nél) helységekben. (ÜL 32731.)
Nagyluceei cs. 1484-ben kapják Mátyás királytól a magban szakadt
Kerekegyháziak birtokait: Kerekegyháza, Poltharasztja, (Adács), Ráda, Gyömrő,
Gomba. Ság, Süly és Tété helységekben. Ezek egy részét N. Orbán egri püspök
a Dávidháziaktól — a kiknél zálogban voltak — váltotta ki. Kerekegyházát
44 MAGYARORSZÁG.

Mátyás király .később elvette ugyan tőlök, de Korvin J.-tól 1490-ben vissza­
kapták. (Dl. 18368,, 18443. és 19644. L ásd: Gecseiek és brezai Horváth J. —
V. ö. 1480: Dl. 14127.. és 1485: Lajtafal. lit. Dóczyana. Cap. 2. f. 1. No. 13.i
Nemes (boldogasszonykátai) cs. 1450: Acta p. Adv. 82—30.
Nemes (pákonyi) cs. Kapy cs. lit. P. fasc. 1. n. 1.
Nemze (gombai) cs. Gyömrőn és Gombán bírtak. (1390: Proc. Tabui.
199., 1437., 1454. és 1476 : Dl. 13092., 14821. és 17848.)
Nésai cs. 1482-ben Rátolt, Zsidó és Battyán helységekben. (Lajtafal. 111.
Bosnyák. csal. ir. elench. A. fasc. 17. No. 39. L ásd: Kenderesiek és Dl.
14004. a. is.)
Nyárasapáti cs. Sokat viszálykodtak a Czeglédet bíró óbudai apáczákkal.
(Dl. 15003.. 15012.)
Nyári, Nyáregyházi cs. (Idéz. Nyáregyháza a.) 1467-ben a bikcsei
Nyáriakról olvasunk. (Hevenesi gyűjt. — V. ö. 1459 : Dl. 35807.)
Nyuiszigeti apáczák. Sáp (1283. Később nem találom), Tordas, Hártyán
(ma Új-), Taksony, Bécs (Új-Bécs), Jenő, Czinkota, Szent-Mihály, Szakálas.
Üllő és (Duna-) Varsány helységekben. 1450-ben Kuldó birtokát igénylik. A
jenei révet a budai káptalannal együtt bírták. (Dl. 5510., 7371., 7694., 9201—3.,
11628., 13194.. 14154., 14155., 14530., 14711., 14383. és 11735. V.ö. 1281: Wenzel.
Árp. ο. IX. 310., 1283 : U. ο. IX. 361. Egyéb, régebbi birtokaikra nézve pedig
Pesty. Helynevek. I. 201.)
Óbudai apáczák. Czegléd volt az övék. (L. ott és Hegyes a. Hevesm.)
Országit (guti) es. V. Lászlótól kapja 1457-ben Mihály, némái Kolos
Jeromossal együtt a németi (szántai) Laczk családnak Sikátor (Hártyán) és
Veresegyház helységekben bírt részeit. Ugyanő 1460-ban a (szadai) Reichel
Sebold birtokának részeit Szadán és Veresegyházán. A Szécsényiek révén
szerzett káposztásmegyeri részét 1486-ban óbudai Kálmán Péternek zálogosítja
el László. A Tariak pestmegyei hagyatékából is szereztek részeket. (1457: Dl.
15130., 15131; 1460: Dl. 15517 ; 1486 : Dl. 19164. V. ö. Szécsényiek és Tariak.)
Ölyvedi cs. L. Elyvedi a.
Ördög (prodavizi) cs. L. Rozgonyiak a.
Pákonyi cs. Pallosjogukat 1417-ben kapták Zsigmond királytól. 1480-ban
Alberti részeihez formálnak jogot. (1417 : Kapy cs. lit. P. fasc. 1. n. 2. V. ö.
U. o. num. 1., 1449 : U. o. num. 3.. 1480 : Lajtafal. lit. Bosnyák cs. ir. elench.
A. fasc. 17. No. 37. — Lásd mikebudai Békés és Haraszti cs. a. is.)
Palicsnaszentpéteri cs. 1435-ben — ellenmondással — igtatják őket
Kálva (Kálna) birtokába. Az e miatt támadt pörben (végét nem ismerjük) a
Kálvaiak és Kápolnaiak (1. ott is) e birtokot a magukénak mondották. (Nagy
Imre gyűjt.)
Palotai cs. 1426: Dl. 11859; 1447: Dl. 14097; 1459: Dl. 35807.
Vérrokon cs. a palotai Szilasiakkal.
Pándi (csévi) cs. 1455: Dl. 15004; 1484: Dl. 14127.
Pányi cs. 1495-ben Tápió-Szent-Mártonban. (Csehi Pogány cs. lit.)
Parlagi cs. 1454-ben V. László király Lászlónak és baracskai Csutha,
Jánosnak adja a Gubacsiak kezén levő Szemerében rejlő kir. jogot. (Kállay
lit. — L. Zámor a. is.)
 PESTMEGYE. 45

Pásztói cs. Gátolton. (1454: Dl. 15684.)

Pécsi püspök. Jószágaira az 1494. évi adóból 52 írt esett. (Engel. 30.)
E jószágok azonban családiak is lehettek.
Peczeli cs. 1408-ban a Hartyániakkal együtt Péczelen és Maglódon, —
1443-ban báestövisi Bol-sfi Gáspárral együtt Vecsésen kapnak részeket adomá-
nyúl. Ezenkívül földesurak: Besenyőn, Körtvélyesen. Nándorföldén, Sirán
(utóbbi hármat inkább pusztáknak vehetjük); 1467-ben Tárcsán és Kerepesen.
1476-ban Gombán. — Ugyanegy család lehetett a péczeli Sike (Syke) családdal,
melynek egy (Péczeli lánytól származott) tagja: János 1434-ben a Farnosiaknak
engedi á t : Péczel, Sira, Dusnok, Körtvélyes, Nándor, Csemer, Vecsés, Ráda.
Besenyő, Tivadar, Gyoldocs és Lázár helységekben bírt részei felét. (Dl. 7353..
9438., 13747., 14385., 16531., 16720., 17848; 1434: Dl. 12611.)
Perényi cs. Bírta Új-Dánt és Szecsőt. (1454: Dl. 24541. Lásd: Szecső
m.-város a. is.)
Pernye (nyári) cs. 1446: Muz. lit.
Péró (kecskeméti) cs. L. Kecskemét v. a.
Pest város. L. a 23. lapon.
Pesti cs. András 1461-ben kijelölt kir. ember. (Process. Tabui. 400.)
Péteri cs. De Pethery. (1390: Proc. Tabui. 199., 1438: Tört. Tár. 1889.
749. 1.. 1455: Dl. 15004; 1467: Dl. 16512.)
Pilisi cs. 1390: Proc. Tabui. 199., 1459: Dl. 35807; 1467: Dl. 16512;
1469: Dl. 16907.
Pécs (Pócsi, zsegrai) cs. Úrin 1436-ban. (Perényi lit. — V. ö. 1450;
Soós Ili. és 1438 : Dl. 13163.)
Pohárnok István (berzeviczi). Borbála királynétól 1425-ben adományul
(valószínűleg zálogot kell értenünk) kapta (az óbudamegyei!) Bódogfalvát.
(Pesly. Eltűnt m. I. 63.)
Pohárnok (sóskúti) cs. 1454: Dl. 14906. L. Zámor helység a. is.
Pohárnok (vámosgyörki) cs. 1470-ben Vámosgyörk helység, továbbá
Tótfalu és Kartal határának részeit a Sápiaknak zálogosítják el. (Pozs. kápt.
lit. Capsa Buden. 2. fase. 1. No. 9.)
Poitharaszti cs. 1478-ig, a mikor (Istvánnak) magvok szakadt, bírtak ·
Poltharasztja helységben, Szent-László és Bőidre pusztákon. (Dl. 18188. V. ö.
Harasztiak és Dávidháziak.)
Pongrácz (dengelegi) cs. L. Bályokiak.
Porkoláb (palotai) cs. 1468: Dl. 16618.
Rádai cs. A Rátold-nemből. (1446: Dl. 13915; 1478: Dl. 14127; 1490:
Forgách lit.)
Radványi cs. Lukács kapja Egervári Mihálylyal együtt Egerszeget
Zsigmond királytól. (1406 : Dl. 9170.)
Rédei cs. L. Bódogfalva a.
Reichel (Reier, 'szadai, machalfalvi) cs. Szepesmegyei (1. ott) eredetű
család. 1430-ban: Péter «circumspectus, alias urburarum regalium comes».
Családja 1452-ben még Gödöllőn is földesúr, később már csak Szadán,
Veresegyházán, valamint Ivács és Szávatelke pusztákon. (L. Rozgonyiak és
guti Országhok a. — V. ö. Pesty. Helyn. I. 121. és 1430 : Dl. 11859.)
46 MAGYARORSZÁG.

Rozgonyi es. 1430-ban Zsigmond kir. elzálogosítja nekik Irsaszeget

(Szent-Györgytelke és Dusnok pusztákkal), Zsidót (Págy pusztával), Alsó-
Mácsát (Kápolna, Tas és Kérvölgy — régebben Kér — pusztákkal). Ugyané
(1422 eló'tt Irsaszegen kívül Csáki- és Zsidai-féle) birtokokat (Págy m. még
Ikladtelke pusztát is), valamint Hévíz. Túra, Szent-László, Valkó. Nyír. Szörény.
Oszlár helységeket, (melyeket Monostorosalja, Bag, Némedi és Hártyán hely­
ségekkel együtt 1425-ben kapott a király cserében prodavizi Ördög Miklóstól),
továbbá Szent-Király helységet, Diódtelke. Szent-Györgytelke (ism ét!) Liget­
egyház. Oroszló, Szent-Pálárnyéka és (a pest- és nógrádmegvei) Onch vagy
Ondtelke pusztákat is 1438-ban örök adományul nyerik Albert királytól.
Utóbbi birtoktest (Hévíztől kezdve) György rácz despotánál volt zálogban
5000 írtért, a melyet a Rozgonyiak 1439-ben és 1440-ben teljesen lefizettek.
(A puszták közt ekkor Szent-Király is előfordúl; Onchtelke «Wnch» alak­
ban, Szent-Pálárnyéka. Szent-Pálilise, 1446-ban pedig Szent-Pálteleke alak­
ban merül föl.) 1440-ben Rozgonyi Simon egri püspök a nánai Kompoltiakkal
együtt Zsámbokot kapja I. Ulászlótól. 1446-ban már Szentfalván is Jjírnak :
1453-ban pedig Gödöllőt s a fejérmegyei Vitány vár tartozéka gyanánt Csapol
és Szent-László helységeket, Garda és Kürt pusztákat kapják V. Lászlótól;
majd Kerekegyház, Gyömrő és Gomba helységeket (a magbanszakadt harapkói
Botos György jószágait) 1458-ban Mátyás királytól. 1465-ben szadaiReier Szebold
4000 írtért Szadát és VeresegyTházát köti le Jánosnak és Rajnáidnak, kik
aztán, Szebold nótáztatván. Ivács és Szávatelke pusztákkal együtt kir. ado­
mányban kapják e falvakat 1467-ben. Ugyanekkor Gubacs, Bikcse. Csapol,
Bag és Monostor helységekben. 1482-ben pedig Bikcsén is földesurak már.
1470-ben végűi az olnodi Czudarok révén (L. Abaujban: Czudarok a.)
Lőrinczi helység jut birtokukba. (1421: Fejér. X. 6., 460; 1430: Dl. 12259.,
12260; 1438: Dl. 13163., 13172.. 13173; 1439: Dl. 13404; 1440: Dl. 13520.
és 13570; 1446: Dl. 13967; 1453: Dl. 14601., 14620; 1458: Dl. 15237;
1465 : Dl. 16192 : 1467 : Dl. 16542., 16488., 18139 ; 1468 : Dl. 16780; 1470 :
Dl. 16976; 1482: Dl. 18649. Lásd széplaki Botkák és Labdásvarsányiak a.
is. — V. ö. 1422 : Csáky cs. lit. f. 5. n. 15. és 1425 : Muz. lltár.)
Sáfár cs. 1461-ben Mátyás király Bikcse és Bankháza kir. birtokokat.
(Magnifico) Sáfár Mihálynak (aule nostre capitaneo) és testvérének Lászlónak
adományozza. Azonos-e e család valamelyik alábbi Sáfárral, nem tudom
eldönteni. (Proc. Tabui. 400.) Úgy látszik azonban még leghamarabb a szent-
iványi Sáfárokkal.
Sáfár (csabai) cs. 1426 : Dl. 14859.
Sáfár (csévi) cs. L. Diód helység a.
Sáfár (ecseri) cs. 1453 : Dl. 14607.
Sáfár (szentiványí) cs. L. Irsaiak a.
Sági cs. Ikladon. (1461: Hevenesi gyűjt., 1484: Okit. Huny. kora,
XII. 265.)
Sándor (bugyi) cs. 1446 : Dl. 13915.
Sápi cs. L. vámosgyörki Pohárnok cs. a.
Sári cs. Péter bírt Gyálon és Esőn s bizonyára Sáriban is. (V. ö.
Dl. 14648.)
 PESTMEGYE. 47

Sárkány (ákosházi) cs. 1.. Fejéregyháziak a.

Sike (péczeli) cs. L. Péczeliek a.
Simonfl (mikebudai) cs. Dányon. (1490 : Acta p. Adv. 35—41.)
Somogyi (váli) cs. Tárnokon. (1454: Dl. 14906.)
Soroksári cs. 1390-ben is föltűnnek. (Proc. Tabui. 199.) 1429-ben az
Adonyiakkal együtt földesurak Soroksáron. (Zsélyi lit.)
Sőregi cs. 1390.. 1498: Proc. Tabui. 199.. 1455: Dl. 15004; 1469: Dl.
16907.
Siirgye (pákonyi) cs. Swrde. Swrge. — 1447—48-ban kerekegyház!
«Gwbachy» Gergely volt pesti bírónak s a mikebudai Békéseknek zálogosá­
nak el részeket Poltharasztján. (Dl. 14127 ; Lajtafal. lit. Dócziana. Capsa III.
f. 1. No. 23. V. ö. 1449 : Kapy cs. lit. P. fasc. 1. n. 3.),
Szajoli cs. Hálván. (1476 : Dl. 17848.)
Szapolyai cs. L. serkei Lorántfiak a.
Szarka (bugyi) cs. 1507 : Dl. 21791.
Szászhalmi cs. 1447: Dl. 14097; 1467: Dl. 16512.
Szécsényi cs. 1454-ben Keszi Benedeknek eladják érdi és berki részei­
ket. Ezenkívül: Káposztás-Megyeren és Szászhalmon bírtak. Előhbit (fele
Megyert) még V. László, majd 1461-ben Mátyás k. guti Országh Mihálynak
és Losonczi Albertnek adta. (1454: Dl. 14906; 1460: Dl. 15444; 1461: Dl,
15674. V. ö. Dl. 16504 és 19116. I.. Szécsényiek a. Hevesben és Nógrád-
ban is.)
Szécsi (rimaszécsi) cs. A Balog-nemből. 1317 óta I. Károly kir.
adományából Göd, Sződ és Kesző helységekben földesurak. 1439-ben a már
Zsigmond királytól adományul nyert dunai Gödszigetét (insula Gewdzygetbe ex
opposito possnis Gewd) Erzsébet királynétól új adományul kapják. 1471-ben:
Göd, Sződ és Csaba (!) helységekre nézve, kölcsönös öröködési szerződésre
lépnek az Újlakiakkal. Ugyanezeket még 1499-ben is bírják. (Körmendi lit.
Alm. II. lad. 4. No. 14., 15., 18.. 43., 1471-hez: Alm. I. lad. 1. No. 7..
1499-hez : Alm. I. lad. 5. No. 43. — V. ö. Magy. Tört. Tár. IX. 133.)
Szécsi (somi) cs. Szentfalvi részüket 1487-ben a Tárczaiaknak zálogo­
sítják el. (Ivói. mon. prot.)
Szentdienesi cs. 1447: Dl. 14097.
Szentiványi cs. 1459-ben rokonaikkal a Kápolnaiakkal együtt egy akkor
keletkezett s tán Pestmegyéhez számítható szigetet kaptak a királytól, mely
keleten a Csepelszigettel, északon a budavári beginák Dák nevű szigetével
volt határos. 14i2-ben Sikondfölde pusztát nyerték adományul ugyancsak a
Kápolnaiakkal egyetemben; 1463-ban pedig ugyanezekkel együtt Kálva helységet
és Sikond pusztát igénylik. Ezenkívül Vány helységben és Lábrét pusztán is
vannak részeik. (1459., 1462., 1463 : Szentiványi cs. lit.. Lit. F. fasc. 1. η. 6.
8. 9., 1463., 1471 : Acta post Advoc. 35—41. — L. Irsaiak a. is.)
Szentmihályiak. Harasztiban. (1455 : Dl, 15017.)
Szerdahelyi cs. L. gutori Nagy cs.
Sziláéi (palotai) cs. 1459-ben Palotán és Sikátoron. (Dl. 15344. V. ö.
Harasztiak és Palotaiak. )
48 MAGYARORSZÁG.

Szobonya (emőkei) es. 1447 : Dl. 14097 ; 1453 : Dl. 14620.

Szokolyi (zeléndi) cs. A János özvegye bírt 1478-ban Gubacson. (Dl.
18115.)
Szőke (dabasi) cs. 1464: Muz. lit.
Szunyogi cs. L. tekeli Nagyok a. V. ö. 1411 : Muz. lit.. 1462 : Acta
post Adv. 35 —41.. 1507: Dl. 21791.
Szunyogh (szentmártonkátai) cs. 1426 : Zsélyi lit.. 1466 : Dl. 28990.
Tánczos (kerekegyházi) cs. 1480 : Dl. 18368.
Tárczai cs. L. somi Szécsiek.
Tari cs. Rátolti vészüket 1465-ben g. Országh Mihálynak és a n. Kompol-
tiaknak zálogosítják el. 1472-ben magvok szakadván, kir. adomány útján lett
a kérdéses jószág az eddigi zálog-birtokosoké, ügy látszik azonban a Pásztóiak­
kal pörbe keveredtek miatta. (Dl. 16161.. 1472 : Forgách lit.)
Tárnok (szandai) cs. Demeter 1452-ben Zsámbok, Mácsa, Zsidó és
Szentfalva helységekbeli jószágait elzálogosítja Dénes esztergomi érseknek.
(Dl. 14513.)
Temesközi (kartali) cs. 1472: Dl. 17351.
Tenki (bikcsei) cs. 1447 : Process. Tab. 199.. 1467 : Hevenesi gyűjt.
Tétéi cs. Idéz. a helységnél.
Tétényi (kókai) cs. Később K a p i cs. (L. Sárosm. Kapi vár a. is.)
Turóczi (kókai) cs. 1453 : Dl. 14637 ; 1472 : Dl. 17351.
Török (szajoli) cs. Thewrek. — L. Vértesiek.
Uras (szentdienesi) cs. L. tekeli Nagyok.
Váczi (atyai) cs. Waczy de Athya. (1489 : Dl. 19517.)
Váczi püspök és káptalan. Mindkettő bírta (1400.) Kis-Némedit. A püspök
kapta 1426-ban a királytól ugyanezt Hartyánnal, s bírta Püspök-Hatvant is.
(Idéz. az ill. helységeknél. V. ö. Dl. 15349., Galgóczy i. m. III. 119., 346.)
Ványi cs. 1468-ban Vány és Besenyő részein és Sikond pusztán földesúr.
(Dl. 16689.)
Váradi püspök: János. Kerepesen. (1467 : Dl. 16531.)
Vatyai es. L. Vacs helység a.
Vér (görögmezei) cs. L. Pilism. Atyaiak és Marótiak a.
Verebi cs. Az ekkor Pestmegyéhez számított Monostorsápon. (1484;
Dl. 24573.)
Versegdi cs. 1461 : Nagy Imre gyűjt., 1494: Engel. 30.
Vértesi (püspöki) cs. Külsőszolnokmegyei cs. — 1463-ban a Mikebudaiak-
kal és szajoli Törökökkel együtt osztályosak Dány és Mikebuda helységekben.
(Muz. lit.)
Vidfi (mohorai) es. Farnoson. (XV. sz. Turul. 1885. I. 3.)
Vinczló (gyömrei) cs. Gombán is. (1453: Dl. 14602. V. ö. 1454: Dl. 14821.)
Vízaknai cs. Poltharasztján. (1485 : Dl. 19027.)
Zay (csemeri) cs. 1459 : Dl. 35807 ; 1484: Dl. 18948.
Zubor (bódogházi) cs. L. Bódogfalva a.
Zsidai cs. Avagy Csákiak. L ásd : a Rozgonyiak a.
Összesen: 260 birtokos.
 PESTM EG Y E. 4 9

F Ő IS P Á N JA I:
E megye főispánjáúl a nádor illetve annak helyettese az alnádor
tekintendő — a legrégibb időtől fogva. 1446-ban a megyebelieknek abbeli
panaszára, hogy Hédervári Lőrincz nádor erőszakosan főispá.nt (comitem
parochialem) akar a nyakukra tolni, az országnagyok megerősítik a megyé­
nek ama régi kiváltságát (libertates et exemptiones ipsorum, per divos reges
Hungarie eis concessas et indultas), hogy sohase legyen főispánjuk, és senki,
még a nádor se mondhasson ügyükben másként ítéletet, hanem csak megyei
közgyűlésen, törvényszerű megidézés után. (Dl. 24760. — V. ö. 1244-ből:
Fejér. IV. 327. és 1272-ből: Wenzel. Árp. új okmt. VIII. 394.) Az 1492. évi
100. t.-cz. szintén meghagyja: «Item sicuti. . . .hactenus Pestiensis et Pilisiensis
comitatus comites non habuerunt, sic nec in futurum comites habere
debeant.»

H unyadiak kora. VI. 4

 HEVESMEGYE

Eleinte Uj-Vármegye és Hevesujvármegye, a XV. század elején

Hevesujvárni., később mindinkább csak Hevesmegye néven fordul elő.
Verbőczi Kis- és Nagy-Hevesmegyét ismer, mely megkülönböztetés
azonban az oklevelekben nem használatos a Hunyadiak korában.'
Területe hajdan jóval nagyobb volt, mint napjainkban. Északon
Gömör-, nyugaton és keleten Nógrád- és Borsodmegye félé nagy­
jából megtartotta ugyan régi határait, dél felé azonban már a jász
területbe is beékelődött egv-egy faluval (Monostor, Mizse, Alattyán.
Kér, Jánoshida, Kürt, Iván stb.). Jánoshidától dny. felé pedig csak­
nem Szolnok városig levonult, olykor még Álcsi is hozzátartozott.
Innen Kürűnél átkelve a Tiszán, Szakállast. Fegyverneket (részben
Kenderest, Rakatot. Hegyest), Bánhalmát, Tomajt, Szent-Györgyöt
(akkor mind megannyi helységeket), Őrsöt, Nagy-Ivánt és Tiszafüredet
is magába zárta. Kisebb jószágok pedig olykor a mai Túrkevi
vidékén és Békésmegye területéből is tartoztak hozzá.2
Adó alá eső házhelye 5500 körűi volt a XV. sz. végén.3
Területén az egyháziak és világiak nagy uradalmai váltakoznak
a közép nemesség kisebb jószágaival.
Az egyháziak közt az egri püspökség és káptalan áll elől.
melyek részint adomány, részint vétel útján nagy kiterjedésű jó- 1

1 Hevesmegye régibb viszonyait ; megjegyeznünk, hogy a nevezett tudó­

fejtegetik : Balássy F. a Századok j sok Kis-Heves alatt a régi Kemejt, a
1872. évi folyamában és Pesty Fr. az Tisza bal partján, a későbbi Külső-
Eltűnt régi vármegyékben. A mi fel- \ Szolnokban — értik,
adatunk csak a XV. századbeli Heves- 3 L. ott a bevezetésben,
megye rekonstruálása, — oklevelek 8 Engel. 31., 139.
alapján. Itt csak annyit szükséges
 H EV ESM EG Y E. 51

szagok urai. Az egri püspök északon: Fedémestől kezdve, két

erősségén: Szarvaskőn és Egeren át le Tisza-Nánáig és Tisza-Örsig
az egész Eger-völgyén uralkodik. Fiók-uradalmai: a mai Túrkevi
és Gyöngyös-Püspöki vidéke — A káptalan birtokai északon Ara­
nyostól kezdve szintén az Eger-völgy mentén sorakoznak. Ugyanitt
terűinek el a tárkányi karthauziaknak és az Eger melletti pálosoknak
szerényebb jószágaik is. Az uj egri prépostság birtokainak a Tárná
szomszédos völgyében Kápolna és Kompolt helységek a központjai.
Utóbbi a kompolti apáté is. — A sári apátság a Tárná mellék-völ­
gyein : Sár, Karácsond és Tarnócza vidékén, a veresmarti pálosok
fentebb Gyöngyös táján a Mátra alján, végűi a váradi püspök és
káptalan a Tisza m entén: Füred körül bír. már csekélyebb, de
összefüggő jószágokat.
A világiak közül az itten törzsökös Aba nembeli nánai
Kompoltiak uradalmai a legrégibbek és legterjedelmesebbek. A
Mátra alján, Gyöngyös és Eger között vertek gyökeret. E tájon:
Nána, Domoszló, Debrő, Tótfalu, Kál, Kompolt, Detk. Szaránk.
Tarna-örs, Visznek, Vámos-Gvörk, Encs. Tas, Karácsond. Ugra.
Visonta és Márkáz helységek jelölik több négyszög mértföldre ter­
jedő uradalmük körének szélső pontjait. Ehhez csatlakozik a Tisza
mentén a: Heves, Kömlő. Pély, Taskony, Roff, Gyenda, Fegyver­
nek, Kürű és Sülv helységekből álló, szintén összefüggő hatalmas
birtoktest. Fiók-uradalmuk: a dévaványai, melyet a kunság. Békés-
és Szolnokmegye fog körül.
A Mátra nyugati és északi oldalán két más családnak: az
egy eredetű, de már megosztozott Pásztóiaknak és Tariaknak bir­
tokai terülnek el. Szurdok Püspökitől észak felé: Pásztó, Hasznos.
Tar, Terebes, Dorog félkör-alakban fogják körül a Mátrát. Odább
nyugatra pedig Sírok várban uralkodnak. (A Tariak.) A Tari-féle
uradalmak később a güti Országhokra és Kompoltiakra szálltak át,
Közbűi, a Mátra dny. oldalán: Bene vár. Gyöngyössel (rész­
ben), Gy.-Tarjánnal és Gy.-Patával együtt következik. Ily módon
a nagy uradalmak köröskörűi fogják a különben néptelen, hatal­
mas hegységet. Bene vára a Szécsényieké, kik a megye legdélibb
vidékén, Szolnok m. egy szintén terjedelmes, több faluból és egy
városból (Szászberek) álló birtoktestnek is urai. Nagy vagyonuk a
gúti Országhokra és Losoncziakra s kisebb részben a Rozgonyiakra
szállt a század közepén.
4*
52 M AGY ARO RSZÁG .

Az utóbbi család: a Rozgonyiak a Pálócziakkal együtt év­

rend szerint utolsó beszármazott nagybirtokosai a megyének. Dél­
keleten : Poroszló, Iván és Farnos részei, a Mátra-vidéken: Gyön­
gyös (részben) és Halász, s e kettő közt középen Debrő-vár és
Zsadány a főbb pontjai a Rozgonyiak itteni birtokainak. A Páló-
cziak a Mátrától északra Kövesd és Pétervásár m.-városok, délre
pedig Szűcsi és Csász vidékén urai összefüggőbb, számos faluból
álló jószágoknak.
A többi főúri családok közül az olnodi Czudarok, Rátoriak,
Rebekek, kazai Kakasok s pl. berzeviczi Pohárnok István már
kisebb földesurak,hasonlókép a király és királyné is. Melléjük sora­
kozik a közép-nemesség: az Abádiak, Besenyeiek, Nagylucseiek a
Tisza m entén; a Kenderesiek a Nagykunsággal határos részeken;
a Debrőiek a Tárná mentén; a Rédeiek Gyöngyös, a Nagyhatvaniak
Hatvan vidékén.

VÁRAI :

Ágasvár. a Tariaké. — Castrum Agas. (1265 : Wenzel. Árp. okm. XI.

548.) Locus castri Agaswar dicti. (1472 : Forgách lit.. 1478 : Dl. 18065.) Pesty
Fr. szerint Hasznos közelében feküdt, a Mátra szélén. V. Istvántól kapta még
1272 táján István mester, a Pásztóiak és Tariak őse. (Pesty. Elt. vm. I.
150.) A XV. században már csak romjai álltak, a Tariak nem sokat törődtek
vele ; holott a Pásztóiaknak Hasznoson még ép váruk volt.
Bene. 1411-ben a Szécsényieké, 1424-ben a királyé. 1460-ban pedig a
királynéé. — Castrum Benee. (1411: Dl. 9845 ; 1424: Dl. 11560; 1480: Dl.
12290. A megye kitétele nélkül.) Később csak mint «locus castri deserti in
territorio possessionis Bene» fordul elő, 1497-ben, a Kanizsaiak birtoka gya­
nánt. Maga Bene helység 1485-ben a Rozgonyiak birtokába került, Gyöngyös
felével együtt. (Id. ott. V. ö. 1497: Dl. 20521. — L. Ajnácskő vár alatt is
Grömörmegyében.)
Debrő. a Rozgonyiaké. — Castrum Debrew. (1459 : Dl. 15401 ; 1461:
Dl. 15609 ; 1464: Dl. 16063 ; 1465 : Dl. 16202.)
Eger, mely a XV. században, a csehekkel folyt harczokban gyakorta
szerepel. Az egri püspöké. — Castrum Agriense. (Lásd pl. 1414-ből: k.
Danes lltár., 1462: Dl. 14493; 1465: Dl. 16185.) Castrum nostrum Agriense.
(Az egri püspök levele szerint. 1475 : Egri kápt. lit. Num. 1. div. 4. fasc. 1.
trust. 11.)
Erk. 1435-ben megengedte a király berzeviczi Pohárnok Istvánnak,
hogy erki birtokán várat építhessen. Nincs nyoma, hogy fölépítette volna.
(Nagy Iván. M. o. Csal.)
 H EV ESM EG Y E. 53

Hasznos vára a Pásztóiaké. — Castellanus de Haznos. (1329 : Körmendi

lit. Alm. IT. lad. 4. No. 14.) Castrum Haznos. (1441: Dl. 13606; 1454: Dl.
15684; 1489 : Dl. 19479. V. ö. Ágasvár.)
Nána, a nánai Kompoltiaké. — Castrum Nana. (1468: Kapy es. lit.
Z. num. 3., 1476 : Dl. 17838 ; 1489 : Dl. 24581.) Az 1445. évi IV. törv.-czikk
e várnak fentartását rendelte el. (Kov. Vest. Com. II. 17.) Bizonyára a mai
Domoszló és F.-Nána vidékén állt a Mátrában.
Oroszlánkő, 1325-ben már a nánai Kompoldfiaké. — Castrum Orozlan.
(1325 : Anjouk, okmt. IV. 233.) Castrum Orozlankw. (1468 : Kapy cs. lit. Z.
num. 3.) Castr. Orozlankew. (1489 : Dl. 24581.) Hol feküdt ? — nem tudjuk.
Pata, melyben a csehek építettek erősséget. — Patha. Ligneum in
monte castellum. (1459 : Bonfini. Decad. 528.) Foitalicium in Patha. (1460 :
Dl. 15472. és 32354. L. a városok közt is.)
Sírok. A XIV. században királyi vár. 1372-ben Lajos kir. kijavíttatja.
E munkálat költségeit — 2000 frt — azonban Domoszlai Miklós hevesm.
ispán és siroki várnagy viselvén, zálogúl az egész vár az ő kezén marad.
1388-ban Zsigmond király megengedi Tari Lászlónak, hogy e várat Domoszlai-
tól kiválthassa, majd 1389-ben örökre adományozza neki. Ettől fogva a
Tariak kezén marad 1465-ig, midőn György g. Országh Mihálynak és a n.
Kompoltiaknak elzálogosítja s illetve· 1472-ig, midőn az utóbbiak királyi
adományul is nyerik e várat és tartozékait. — Castrum Syrak. Syrok. (1371 :
Dl. 5946., 5917 ; 1372 : Dl. 6047.. 6049 ; 1388 : Dl. 7447. L. Tariak a. is.)
Szarvaskő az egri püspöké «Castellanus castri Zarwaskw» említtetik
1438-ban. mint az egri püspök tisztje. (Dl. 12260. V. ö. 1494-hez : Bakocs-
Codex 354. 1.)
Összesen : 11 vár.

VÁROSAI É S ME Z Ő V Á R O S A I :

Apcz. Opuz. (1332—7: Páp. tiz. 1. 358.) Apch. Apcz. (1425: Dl. 11667.
1447 - 8 : Dl. 14077 ; 1482 : Dl. 24756 ; 1484: Dl. 18945.) Orsz. vásárait 1482-ben
és 1484-ben emlegetik. Földesurai a Szántaiak. C.serőiek, apczi Berczelek sat.
Nógrádm. határán fekszik, Gyöngyöstől ny.
Eger. hol Szent-István püspökséget és káptalant (Sz.-János evangélista
tiszteletére) alapított. Állítólag még alatta kezdték építeni a várhegyen a székes-
egyházat is, melyet később püspökjei — ez időszakban főleg Hédervári László és
Nagylucsei Orbán — teljesen átalakítottak és felékesítettek. A melléje épített
kápolna számára alapította Rozgonyi Péter püspök 1430-ban a B. Szűzről
nevezett prépostságot, s ő élesztette föl 1436-ban a Szent-Istvánról czímzetl
prépostságot is. — Ferenczrendi (minorita) és domonkos-rendi zárda s Ágoston-
rendi perjelség (Szent-Miklósról nevezve) is állt fönn e városban; közel
hozzá (prope Agriam), pedig, Felnémet felé, Mária Magdolna tiszteletének szentelt
pálos kolostor is. — Almagyari nevű részének (piatea) heti vásár-jogát földesura
az egri káptalan és prépost kérelmére 1424-ben erősíti meg Zsigmond király;
E részét — Almagyary — Egernek 1493-ban Borsod-megyéhez számítják s
54 M AGYARORSZÁG.

már 1331-ben említik benne a Szent-László tiszteletére «opere lapideo» épült

templomot. (Basillica.) A város nagyobb részének földesura különben a püspök
volt.1 1494-ben «de teatro, Platea Sancti Nicolai. Olazwcza, Zabadhel et
Wywaras» jár az egri püspöknek az adó.12 Újváros nevű városrészét vagy
útczáját (piatea Vywaras) már 1448-ból ismerjük. Hozzája csatlakoznak ezen­
kívül olykor külön helység gyanánt: Harangozó és Gzegléd is.3 A püspöki
város 1362-ben kap heti vásár-jogot, s úgy látszik külön orsz. vására volt
már 1381-ben.4
Fegyvernek. Feguernek. (1337 : Gyárfás. Jászk. t. III. 477., 1381: Dl. 6788;
1417: Dl. 10585.) Feghwernek. (1430: Dl. 24721; 1489: Dl. 24581.) Vámszedő
hely volt már 1381-ben. A század elején a Domoszlaiak bírták, kiknek érde­
meiért Zsigmond kir. 1417-ben orsz. vásár-tartásra adott jogot a helységnek.
Később a nánai Kompoltiaké lett, kik alatt 1430-ban országos vá sá ra i meg­
szaporodtak s heti vásár-tartásra is engedélyt nyert a királytól. Bizonyára
«oppidum» volt. Ma falu Török-Szt.-Miklóstól ék.
Gyöngyös. Gywngus. Gyengus. Gyongus poss. (1322: A njouk.okmt.il.
5., 28., 1350: U. ο. V. 365., 384.) Genges. Gynges. Gyenges opp.(1424: Dl.
11560; 1435: Dl. 12260., 12725; 1438: Dl. 13163; 1446: Dl. 13790; 1447:
Dl. 14117 ; 1455 : Dl. 14943.) Zsigmond korában felét a Salgaiak bírták. Ezek
hűtlenségbe esvén, a város fele a király kezére került, ki azt előbb a Berze-
viczieknek, majd a Rozgonyiaknak zálogosítá el. Albert király idejében a
zálogösszeg nagyon felgyűlt s a város fele végleg a Rozgonyiak kezére került.
Másik felét a Szécsényiek bírták (1327 óta), kiktől 1455-ben g. Országh Mihály
és Losonczi Albert birtokába ment át. (Lásd Szécsényiek a.) Állítólag 1400 óta
ferenczrendi kolostorral. (1500-ban is : Dl. 20934.)
Hatvan. (Nagyhatvan.) Hatuan. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 358.) Hathwan
opp. (1406 : Ház. okmt. VII. 442.) Naghathwan opp. (1444 : Dl. 13812 ; 1484 :
Dl. 18953.) Opp. Hathwan. (1446: Rédey lit.) Országos vásárját a Csallóközből
is látogatták. Sz.-Mária-Magdolnáról nevezett pleb. egyházának, valamint
(1484-ben) az itteni (Sz.-Margit vértanúról nevezett) premontrei prépostságnak
a Nagyhatvaniak a kegyurai s bizonyára a m.-város földesurai is. Vámhelyis
volt. (1423 : Fejér. X. 6. 583. V. ö. Rupp. I. 2. r. 701.)
Heves. Hewes. (1271 : Árpk. új okmt. VIII. 334.) Ilewes opp. (1467: Dl.
16545., 16550; 1468: Dl. 16607; 1489: Dl. 24581.) A nánai Kompoltiak
bírták. (L. Bánfiak a. is.)
Kövesd. Kewesd opp. (1445 : Dl. 13846; 1446: Dl. 13190.) A gömör-
megyei Ajnácskő vár sorsában osztozott. Ez időszakban tehát a Pálócziaké
volt. Ma Erdőkövesd. Pétervására m., melylyel együtt szerepel.

1 Bakocs-Codex. 1493 : Dl 441., Rnpp. magyari templomra nézve: U. o. Num. t.

II. 1— 33.
* Bakocs.-Cod. 439., 445., 450.
3 L. utóbbiakat a helységek közt — A
minoritákra nézve 1307-ből: Egri kápt. lit.
Num. 3. div. 1. fasc. 1. frust. 1. — Az al-
div. 4. fasc. 1. frust. 1. — Újvárosra nézve
I U. o. frust. 7.
4 1362: U. o. Num. 3. div. 2. fasc. 1
frust. 1. — 1381-ben „forum, civitatis Agrien
sis“. U. o. frust. 2.
 H EV ESM EG Y E. 55

Mező-Tárkány Terra Tharkan. (1270: Egri kápt. lit. Num. 17. div. 4.
Case. 1. trust. 2.) Poss. capituli Eghazastharkan. (1323: U. o. frust. 3.) Poss.
Eghazastarkan et Oltarkan. (1329 : U. o. frust. 4.) Villa Tarkan prope aquam
Egur. (1350: U. o. Num. 12. div. 8. fasc. 1. frust. 1.) Poss. Eghazastarkaan
et Kapulnastarkaan. (1358: U. o. Num. 17. div. 4. fasc. 1. frust. 12.) Poss.
Kapulnastarkan al. nom. Oltarkan. (1373: U. o. fasc. 2. frust. 8.) Poss. capituli
Tharkan al. nom. Terpezeegh. (1380: U. o. frusta 13. és 14.) Poss. capituli
Eghazastarkan. Határosok v ele: Zemere és Tarkan nobilium. (1388: U. ο.
frust. 17.) Poss. Mezewtharkan capituli. (1423. és 1444: U. o. fasc. 3. frust. 1.
és 2.) Pred. Kezeptarkaan. (1481 : U. o. fasc. 3. frust. 3.) Ez elnevezésekből
kiderül, hogy: Kápolnás-Tárkány és Al-Tárkány azonosak ; Egyházas-Tárkány,
Törpeszeg, Mező-Tárkány, sőt Közép-Tárkány szintén, mely utóbbi t. i. egy 1388.
évi határjáró-levél szerint szintén nem más m int: Törpeszeg. (U. o. Num. 17.
div. 4. fasc. 2. frust. 18.1 Kápolnás- vagy Al-Tárkány, valamint Egyházas-
vagy Mező-Tárkány az egri káptalané volt (ma is az), s 1423-ban Mező-Tárkány
néven orsz. vásárjogot nyervén a királytól, a mezővárosok közé sorozható.
Különben a fentebbi összes elnevezések s illetve helységek a mai Mező-Tár-
kányban egyesülnek (Egertől dk.), melynek többi részeiben köz-nemesek voltak a
földesurak. A XV. sz. végén «Alsotharkan» Borsodmegyéhez tartozott. (1493.,
1494 : Bakocs-Codex. 438., 441. I. — V. ö. Felsó'-Tárkány a. Borsodmegyében)
Pásztó. Pastuh. (1265 : Wenzel. Árp. ο. XI. 547.) Pazthoh poss. (1441 :
1)1. 13606; 1454:1)1. 15684.) Pazthoh oppidum. (1407: Berényi cs. lit., 1465:
l ’orgách lit., Dl. 16161; 1470: Rédey lit., 1474: Dl. 17547; 1488: Dl. 19440 ;
1489: Dl. 19513.) A Pásztói és Tari rokon családok, később a Pásztóiakon
kívül a gáti Országhok és nánai Kompoltiak bírták. A B. Szűz tiszteletének
szentelt cisztercita-rendi apátsága — mely 1138-ban már fönnállt — a XV.
századot is túlélte. — Zsigmond király 1407-ben Buda város kiváltságaiban
részelteté.
Pata. Patina poss. (1328: Gyárfás i. m. III. 471.. 1343: Anjouk, okmt.
IV. 355., 1403: Dl. 8918; 1405: Dl. 9004; 1411: Dl. 9845.) Patha oppidum.
(1460 : Dl. 15472 ; 1461 : Forgách lit.) A század elején még a Nekcseieké volt,
kik hűtlenségük miatt elvesztvén, 1403-ban kir. adományul nánai Kompolti
István kapja. 1405-ben a Szécsényiek kezén találjuk, zálogban a királytól s
1411-ben is, de csak felét. Mikor 1460-ban elénk tűnik, már mint a gúti
Országh M. és Losonczi Albert birtoka szabadul meg a benne erősséget emelt
csehektől s a «lucrum camerae» fizetésétől, mely alól, szenvedett káraiért, a
király örökre felmenti. Bizonyára e város is 1455-ben került az Országhok és
Losoncziak kezére, mert egy évvel később elzálogosítása ellen tiltakoznak a
1. Bánffyak. Ma Gyöngyös-Pata. Gyöngyöstől ny. é. (L. Bonfini, i. h. 528.,
529. 1. — V. ö. Szécsényiek.)
Pétervására. Petherwasara opp. (1445 : Dl. 13846 ; 1446 : Dl. 13190;
1460 : Lelesz. 71. 23.) A gömörmegyei Ajnácskő vár sorsában osztozott. Ez
időszakban tehát a Pálócziaké volt. — Ma Pétervásár, a Mátrától é.
Poroszló. Puruslow. (1320: Egri kápt. Ili Num. 9. div. 7. fasc. 1. frust. 4.)
Porozlo. (1381: U. o. div. 4. fasc. 1. frust. 6., 1407—1450: Kapy cs. lit. P.
fasc. 1. n. 2., ί. V. n. 12.. 20. és 23. K. fasc. III. 28.) Poroztho poss. penes
56 M A G Y A RO RSZÁ G .

fluT. Tbicye. (1421 körűi: Dl. 30158.) Porozlo poss. (1421 : Kár. okit. II. 60..
1430: Dl. 12260; 1438: Dl. 13163; 1440: Dl. 13563; 1446: Dl. 13967; 1449:
Dl. 14313; 1451: Dl. 14461; 1457: Lelesz. 3.. 1470: Kár. okit. II. 415.)
Porozlo oppidum. (1460: Dl. 15486.) 1407 táján Zs. király 6000 forintban
magához váltotta a p. Hanczkófi családtól s felét 3000 forintban a Kapi (Tétényi)
családnak adta zálogba (1407.), mely a Hanczkófiakkal és Zsadányiakkal
sokáig pörösködött e város fölött, részeit azonban pl. 1451-ben is bírta. De
magok a Hanczkófiak is visszajutottak Poroszló birtokába. Már 1421-ben
poroszlai Hanczkófi Jakab Zsadányi Tamásnak vallja be a helység felét.
Később zálogban, majd adományúl kapják részeit Zsigmond királytól a Rozgo-
nyiak (1. ott). Bírtak itt ezenkívül: a váradi püspök, a ludányi Püspökiek
(1449.), az Egerszalókiak és Vetésiek is, pl. 1470-ben, mikor részben Heves­
részben Borsodmegyébez számították. Állítólag benczés apátsággal (1292.) a
B. Szűz tiszteletére. (Rupp. II. 98.) 1421 körűi a Szent-Péter és Pál tisztele­
tének szentelt itteni monostor nyomára is akadunk. Patronusai a Hanczkófiak.
— Kir. sókamara-hivatal. rév a Tiszán és szárazvám is volt e városban.
1421 táján a Hanczkófiak: Iván falut, «Rabaytheleke, Paltheleke, Thoththelek.
Fekethethelek, Gylmeththeleke, Konchmolna, Komyathy, Mathylulysse, Azon-
rabaya, Aponthethew (heves-) és Abayzeg» (borsodmegyei) pusztákat számítják
hozzá, 22 megnevezett tiszai halastóval.
Sírok vagy Sirokalja. Syrok. Syrokalya villa. (1426: Dl. 11840; 1454:
Dl. 15684.) Opp. Sírok. (Év nélk. a XV. századból: Lelesz, el. stat.) Vámszedő
hely is volt. a hasonló nevű vár aljában, melynek sorsában osztozott. Egertől
ény. esik.
Szászberek. Zazberegh. — ek. (1438: Dl. 12260; 1461., 1481: Forgách
lit., 1470: Dl. 16959.) Opp. Zazberek. (1489 : Dl. 19544.) 1438-ban Sz.-Mária
tiszteletére emelt templommal. — A Szécsényiek és Rozgonyiak, majd a g.
Országitok, Losoncziak s a Nagylucseiek is bírták. (L. a birtokosok közt.) Ma
Alsó- és Felső-Szászbereg puszta, Szolnoktól kissé ény. J.-N.-K.-Szolnok-
megyében.
Tar. Thar poss. (1454: Dl. 15684; 1459: Dl. 15398; 1465: Forgách
lit.) Thar oppidum. (1478: Dl. 18065.) Mátyás király a Tariak e birtokát
minden adófizetés alól kivette 1459-ben és 1464-ben. Vámszedő s bizonyára
vásáros hely is volt. Pásztó m. ék. fekszik.
Tarján. Tarian maior et minor. (1275: Wenzel. Árp. ο. XII. 135.)
Tharyan opp. (1461., 1481 : Forgách lit.) Ez években mint a Szécsényiek
birtokát. Tarjánt is g. Országh Mihálynak és Losonczi Albertnek adta — új
adományúl — Mátyás király. Zálogban a Parlagiak és Nagylucseiek is bírtak
itt. (L. utóbbiak a.) A mai Gyöngyös-Tarjány.
Visonta. Wyssontha poss. (1421: Dl. 11103., 11104.) Wisontha oppidum.
(1445 : Dl. 24534.) A Visontaiak majd a n. Kompoltiak birtoka. (L. utóbbiak a.)
Összesen: 17 város.
 H EV ESM EG Y E. 57

HELYSÉGEI:
Abád. Abad. (1348: Anjouk, ο. V. 241., 1400: DL 13563; 1480: Dl.
24754; 1487 : Forgách cs. lit. Révje a Tiszán át már Anonymusnál is. ok­
levélben pedig már 1251-ben és 1348-ban («portus consvetus») említtetik.
Száraz vámja is volt. 1440-ben királyi sókamara-hely. (1251 : V. ö. Árp. okmt.
VII. 324.) — Ma Tisza-Abád, Jász-Nkún-Szolnokmegye ék. sarkában.
Abak. Abak. (1323: Egri kápt. lit. Num. 9. div. 4. fase. 1. frust. 1..
1323. és 1380: Sztáray okit. I. 46. és 451., 1381 : Egri kápt. lit. i. h. frust. 6.)
Szőke, Lövő és Iván szomszédságában feküdt.
Abony. Abon. (1291 : Adatok az egri egyházm. tört. I. 366.) Obon. Obong.
(1332—7: Páp. tiz. 1. 324. 359.) Abon. (1494: Bakocs Cod. 439.) A mai
Füzes-Abony, Egertől d.
Adács. Adacz. (1421: Egri kápt. lit. Num. 9. div. 7. fase. 1. frust. 4.)
Adach. (1423: Dl. 11415., 11137—11139; 1474: Dl. 17581.) Vámszedő hely
volt. Gyöngyöstől kissé dk. találjuk.
Agarcs. Agarch poss. (1342: Anjouk, okmt. IV. 201., 1410: Dl. 28953.,
28947.) Agarch poss. deserta. (1409 : Dl. 9497.) Csány vidékén felehetett.
Agó. L. a jász területnél.
Alatk. Alatk. (1371: Dl. 5736.) A mai alatkai puszta Boczonád m.
Alattyán. Aláthyan. (1449: Lelesz. 61. 18.) Vámszedó'hely volt. Jász-
Berénytől kissé dk. a Zagyva m. fekszik. (L. Kér a. is.)
Álcsi. Alchy. (1399: Dl. 8410; 1461. 1481 : Forgách lit. 1470: Dl.
16959.) Ma puszta J.-NK.-Sz.-megyében Szolnok mellett. — 1324-ben és 1353-ban
még «Szolnok»-megyéhez sorozzák. (Anjouk, o. 11. 115., Fejér. IX. 2., 207.Í
AlsóBátony L. Bátony a.
Alsó-Szólát. L. Szólát a.
Al-Tárkány. L. Mező-Tárkányt a városok közt.
Andoknak. E helység véleményem szerint a páp. tiz. lajstromban (348.)
Cserép, Novaj, Ostoros sat. m. föltűnő «Vgarad» helynévben rejtőzik. 1435-ben
puszta. (L. Liptaiak a.)
Apa-Szent-Miklós. L. Szenl-Miklós a.
Apáti. Apaty. (1261 : Fejér. IV. 3. 36.) Makiár és Szénhalom közt
sorolják föl az egri püspökség birtokai sorában.
Aranyas. Terra Anaras. Via Anarozou. (1295 : Wenzel. Árp. ο. X. 201.)
A későbbi Aranyos falu, Pétervásár m. k. Az 1494. évi egri püsp. számadások­
ban mint az egri kápt. birtoka : Aranyas. (Bakocs Cod. 441.)
Átány. Athan. (1407 : Fejér. X. 4. 839., 1409 : Dl. 9593.) Heves m. fekszik.
Atkár. Athkar. (1394: DL 7924; 1468: Kapy cs. lit. Z. num. 3., 1472:
DL 17405.) Gyöngyöstől d. esik.
Atyásháza. L. llomok-Terenne a.
Báb. Bap. (1473: Dl. 26632.) Baab. (1478 : DL 28317.) Ma puszta Zsadány
mellett.
Bakta. Villa Bagcha. (1295: Wenzel. Árp. ο. X. 200.) Bakta. (1332—7:
Páp. tíz. 1. 359.) Baktha. (1494: Bakocs Cod. 440.) Eger m. ény.
58 M AGY ARO RSZÁG .

Bala. Bala. (1899 : Kubinyi. II. 888., 1490 k ö rü l: Lelesz, proli parv.)
Ma puszta a Tisza pariján. Török-Szent-Miklóstól ó.
Bala-Szent-Miklós. L. Szent-Miklós a.
Bálpiispöki. L. Püspöki a.
Bánhalma. Banhalma. (1486: Dl. 19160.) Ma puszta (Kis- és Nagy-
Bánhalma) Kenderes m. ény.
Baraszó. Barasow. (1887: Dl. 7238.) Kerekudvarral volt határos d. felé.
Barla. Barla. (1447 : Dl. 14075.) Lakkal együtt fordul elő. A mai Balla
helység, Pétervásártól dny.
Bátony. Bachon. Bathon. (1231 : Wenzel. Árp. ο. XI. 238.) Bathon.
(1421 : Dl. 11066.) Also Balhon. (1487: Jászó. pr. A. föl. 93.) Ma Nagv-Bátonv
helység és Kis-Bátony puszta. Pásztótól ék.
Bátor. Villa (terra) Batur. (1295: Wenzel. Árp. ο. X. 200.) Batur.
(1332—7: Páp. tíz. 1. 359.) Bathor. (1372: Egri kápt. lit. Num. 7. div. 4.
fasc. 1. frust. 1.. 1494 : Bakocs-Cod. 440.) Ma Bátor helység és Kis-Bátor puszta.
Egertől ény.
Bekölcze. Bekewlche in cottu Borsod. (1492: Ház. okit. 443., Di.
19806.) B. (megye nélkül, majd) in cottu Heves et Borsod. (1499: Dl. 20818.)
Ma Heveshez tartozik. A borsodmegyei Apátfalvától ény. esik.
Bene. Zurdukybene. (1299 : Wenzel. Árp. ο. X. 329.) Bene. (1435 : Dl.
12725; 1438: Dl. 13163; 1447: Dl. 14117.. 14118; 1457: Dl. 15166.) Ma
puszta Gyöngyös m. é.
Bény. Beny. (1387: Dl. 7238.) A mai F.-Szent-György és Monostor vidé­
kén : Kerekudvar keleti határosaként tűnik föl.
Bernold. Mező-Tárkány vidékén. Laksó határjárásakor tordúl e lő :
«via de Bernold (ha jól olvasom) ad Tharkyan». (1381 : Egri kápt. lit, Num.
12. div. 8. fasc. 1. fr. 2.)
Besenyő és Besenyőtelek. Beseneutelek iuxta poss. Bachanad. (1347 :
Anjouk, ο. V. 153.) Besneuteluky. (1371: Dl. 5946., 5947; 1372: Dl. 30706.)
Besenyew. (1423 : Dl. 11415 ; 1466 : Dl. 16347.) Ma csak Besenyő nevű hely­
séget találunk Boczonádtól kissé távolabb ék. felé. - Régebben, a XIII. sz.
végén e vidéken egy : «Buger Beseneu» is létezett, Abony, Szikszó, Makiár.
Buda. Tárkány, Besenyő és Han között. E helység az elősoroltak közt közé­
pen fekvő mai Dormándnak felel meg, mely különben a XV. században m ár:
Dorman és Dormanhaza — alakban szerepel. (Adatok az egri egyhm. tört. I.
366. Határjáró oklevél után. V. ö. Dormánháziak a.)
Beze vagy Bezetelke. (Bezdretelke.) Beze. Bezetheleke poss. (1399: Dl.
8410.) Bezdretheleke al. nőm. Bezethelke. (1489: Dl. 19544.) A Szolnoktól
é. felé fekvő Szent-lvánnal volt határos. Ma Besenszög határrésze.
Bocs. Terra Buehey. (1295: Wenzel. Árp. ο. X. 200.) Boci). (1438:
Ház. okit. 398., 1492 : Hazai okit. 443.) Pétervásártól k. esik.
Boczonád. Bocbonad. (1371: Dl. 5736., 5946., 5947; 1418: Dl. 10725.)
Boczonod. (1486 : Dl. 19166.) Hevestől ny. é.
Bőd. Bőd. Bood. (1446: Dl. 13953.) Mint Kaál határosa fordúl elő ; mellette
délre ma is megtaláljuk.
 H EV ESM EG Y E. 59

Bodony. Kodon. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 358.) Pétervásártól dny.

Bodonháza. L. Bodonháziak a.
Boldogasszony-Réde. L. Réde a.
Bolya. (Buja.) Bolya. (1492: Ház. okit. 443.) 1489-ben és 1498-ban
fordúl elő a «de Bwlya Otrokachy, Ottroczeky»-család, (Dl. 19441.. 20731.)
mint a mely bírt «in Bwya». Bizonyára a Pétervásár m. fekvő mai Bolya
puszta értendő. (V. ö. Dl. 26606.)
Botond. Ralhond. (1388 : Egri kápt. lit. Num. 17. div. 4. fasc. 2. frust.
16.) Bothond. 1(1432 : Dl. 12470 ; 1465 : Dl. 16243 ; 1466 : Dl. 16362.) Besenyő.
Tepély és Mező-Tárkány helységekkel volt határos.
Bő. a) Beu. Bew. (1349 : Anjouk, ο. V. 303.. 1453: Dl. 14709; 1455: Dl.
14940 ; 1465 : Kár. okit. il. 372.) A mai Tisza-Bő (Jász-N.-K.-Szolnokmegye).
Dny. esik (Kun-) Hegyestől, a melylyel együtt fordúl elő 1465-ben. Ez alka­
lommal Kenderes és B ő helységeknek Kenderesi Balázs birtokában levő
részeit Mátyás király Hevesből Pestmegyébe helyezi át, az egész Hegyessel
együtt. Utóbbinak (valamint Kenderesnek és Bőnek) réssel 1183-ban is Pest­
megyéhez tartoznak; ellenben 1487-ben egyenlő fele m ár Heves·, s részei
1489-ben ismét Pestmegyéhez. 1455-ben birtokosai révjogot nyernek a király­
tól, ez, ekkor még hevesmegyei helységre nézve. — Kenderesen 1405 előtt
kánoknak is voltak birtokaik (Gyárfás. III. 529. 542 —548.), a XV. században
pedig a szentlőrinczi pálosoknak is. Utóbbiak részei 1470-ben Külső-Szolnok-
megyéhes tartoztak. (Múzeumi lit.. Kár. ο. II. 525., Dl. 19461. 1470: Dl.
17062.) Kenderes Kún-Hegyestől d. esik. (Jász-N.-K.-Szoln.-m.) —- 6) 1446-ban
és 1466-ban «Bew. Bey» formában Besenyő és Tepély m. a mai Szárazbő
pusztán feküdt falut találjuk föl. (Dl. 13953. 16362.)
Buda. Villa Buda. (1291 : Adatok az egri egyhm. tört. I. 366.) Buda.
(1332—7; Páp. tiz. 1. 358.) Poss. Buda Episcopi. (1339: Egri kápt. lit.
Num. 17. div. 4. fasc. 1. frust. 7.) Kysbwda. (1491: Bakocs-Cod. 439.) Ma
Kis-Buda puszta M.-Tárkány és F.-Abony közt.
Bura. Bura. Burateluk. (1345 : Anjouk, ο. IV. 551-, 1370: Dl. 5878 ;
1371 : Dl. 5736., 5946., 5947 ; 1372 : Dl. 30706.) Bwra. (1486 : Dl. 19166.)
A Tisza partján, Roff m., Jász-N.-K.-Szolnokmegyében fekszik.
Butaj (puszta). Bwthay pred. (1480 : Rupp. II. 7.. 1484: Egri kápt. lit.
Num. 8. div. 1. fasc. 1. frust. 17. és 19., 1492 : Ház. okit. 443.) Ma is puszta
Arany as m. é.
Csál. Ghal. (1417: Dl. 10565; 1446: Dl. 13948; 1461: Dl. 15609.)
Debrő. Tótfalu és Kaál helységekkel együtt említik.
Csány. Zentmikloschanya poss. populosa. (1409: Dl. 9497.) Chan.
(1445: Dl. 24534; 1450: Dl. 24734.) Hatvan és Vámos-Györk közt fekszik,
mely utóbbinak szomszédságában tűnik föl 1445-ben.
Csász. Chaz. Chas. (1455: Dl. 14936; 1462: Dl. 15745; 1474: Dl.
17581.) Ma puszta Heves m.
Csehi. Due ville Chechy. (1310: Wagner. Dipl. Sár. 316.) Chehy. (1492:
Ház. okit. 443.) Egertől ény. esik.
60 M A GY ARO RSZÁG .

Cserőbáb. Cherewbab poss. a parte fluv. Tharna. (1439: Dl. 26604.)

Cherewbaabya poss. (1478 : Dl. 28317.) 1439-ben a Cserőbábiak, 1478-ban a
Bábiak birták. Egy előttem fekvő térképen Báb puszta (Boczonádtól é.) m.
egy Cserőbát nevű puszta is föl van jegyezve. Talán ez őrzi emlékezetét.
Cserőköz. Chereukuz. Chereulkuz. (1343 : Ház. okmt. VII. 398.) Cherew-
kewz. (1480 : Dl. 24754.) Cherekes. (1484: Dl. 18964.) Ma puszta Tisza-Szőllős m.
(V. ö. Fejér. IV. 3., 36.)
Csonka-Szent-Miklós. L. Szent-Miklós a.
Csontfalva. Chonthfalwa. (1472 : Dl. 17405.) Tán Hevesben feküdt. Ma
Nógrádmegyében (Pásztó m. dk.) találjuk.
Czegléd. Czegled. (1494: Bakocs Cod. 346.. 439.) A püspöki Eger város
része volt.
Debrő. Debreu. (1352 : Egri kápt. lit. Num. 13. div. 3. fase. 1. frust. 1.)
Debrew. (1438: Dl. 13161; 1446 : Dl. 13948; 1461: Dl. 15609.) A mai Al-
Debrő és Fel-Debrő. közel egymáshoz és Verpeléthez.
Dédtelek. Ded. (1343 : Ház. okit. VII. 398.) Dedthelek. (1484 : Dl. 18964.)
Alatk és Cserőköz között sorolják föl.
Demjén. Demyan. (1332—7 : Páp. tiz. I. 359.) Kysdemyen. (1480 : Lelesz.
9.) Demyen. (1494 : Bakocs Cod. 440.) Ma Deménd, Eger m. d.
Derecske. De Reske. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 342.) Derechke. (1479: Dl.
18185.) Pétervásártól d.
Derzs. Ders. (1343 : Ház. okit. VII., 1461 : Lelesz, el. stat., 1482 : Egri
kápt. lit. Num. 10. fase. 1. frust. 2.) Kúnoknak is voltak itt némi részeik.
(1420 : Gyárfás. III. 568.) Ma Tisza-Derzs, T.-Füredtől dny.
Detk. Detk. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 358.) Kysdetk. (1438: Dl. 13160;
1424 : Dl. 11592 ; 1489 : Dl. 24581.) Ugra szomszédságában tűnik fö l; ma is
mellette találjuk Detk községet.
Dézmás (?). Desmas. (? 1261 : Fejér. IV. 3.. 36.) Abony és Szikszóközt
sorolják föl az egri püspökség bírt. sorában.
Dob. Dob. (1430 : Dl. 12282., 1494: Bakocs-Cod. 440.) Ma ily nevű pusztát
találunk Verpeléttől é.
Dóba. Dóba. (1423: Dl. 11439 ; 1488: Dl. 19.36.3.) A mai Nagykörű.
Kőtelek és Besenszög közt feküdt. Máskor Haczokkal (1. ott) együtt Külsö-
Ssolnokba számítják. (A sági konventé volt.)
Domoszló. Domozlo. (1415 : Dl 10372 ; 1489 : Dl. 24581.) Gyöngyös és
Verpelét között fekszik.
Dománháza. Domanbaza. (1482: Dl. 18611.) T.-Szőlló's, Derzs sat.
helységekkel kapcsolatban, kir. ember nevében fordúl elő. ügy vélem a
T.-Szőlló's és Örvény közt elterülő mai Domaháza pusztának felel meg, mely
különben 1427-ben: Damahaza — alakban is fölmerül. (Sztár. ο. II. 255.)
Donaháza. Donahaza. (1446: Dl. 1.3953.) Mint Kaál és Kápolna határosa
fordul elő ily nevű nemes ember. (Tán az előbbivel azonos ?)
Dormán. (Dormánháza). L. Besenyő helys. a.
Dorog. (Dorogháza.) Dorogh poss. (1296: Árpk. okmt. XII. 598.)
Rabashaza. (1.3.32—7 : Páp. tiz. 1. 358.) Doroghaza. (Nemesi névben.) Dorog
 H EV ESM EG Y E. 61

poss. (1465 : Dl. 16161 ; 1479 : Acta p. Adv. 50—253.) A mai Tiribes pusztával
együtt tűnik föl 1461-ben. Most ott találjuk Dorogháza falut és Dorog pusztát.
— Pásztótól ék. Vámját 1479-ben említik.
Ecséd. Eched. Echyd. (1412 : Dl. 9952., 9953.. 1129 : Dl. 12104.) A mai
Ecséd, Gyöngyöstől dny.
Ecseg. Echeg. Echek. (1475: Dl. 17640; 1481 : Dl. 18498.) Részbeni
Külsö-Ssolriok-. részben Heves-megyéhez tartozott 1475. és 1481-ben. 1498-ban
pedig azt írják róla, hogy előbb Be'fces-megyéhez tartozott, de újabban Külső-
Szolnokba tették át. (Dl. 20777.) A mi lehető is, mert e három megye (s a
Kúnság) határán feküdt. A Túrkeve melletti mai Ecseg puszta. (Jász-Nk.-
Szoln.-m.)
Eger-Szalók. Egerzalouk. Egerzalok. (1370 : DL 5820 ; 1403 : Dl. 8929 ;
1470 : Kár. okit,. II. 417.) Eger m. dny. fekszik.
Egyek. L. Szabolcsban.
Egyházas-Erdőtelek. L. Erdőtelek a.
Egyházas-Hán. L. Hán a.
Egyházas-Méra. L. Méra a.
Egyházas-Nána. L. Nána a.
Egyházas-Szent-Erzsébet. L. Szent-Erzsébet a.
Egyházas-Tárkány. L. Mező-Tárkányt a városok közt.
Emberesd. Emberesd. (1296: Árpk. új okmt. XIT. 599.) Pétervásár
vidékén feküdt.
Encs. Ench. (1406 : Dl. 9153 ; 1441: Dl. 13634.) Ma puszta Gyöngyös­
től délre.
Endréd. Endréd. (Fejér. ÍV. 3., 36.) 1261-ben Makiár után sorolják föl
az egri püspökség birtokai közt.
Erdőtelek. Kapulnaserdeutelek. (1446: Acta p. Adv. 107—51.)Eghazas-
erdewthelek. (1423 : Dl. 11415 ; 1446 : Acta p. Adv. 107—51.) Erdewtheluk.
(1473 : Dl. 26632.) Hevestől é. esik.
Erk. Erk. Ewrk. (1391: Dl. 29738; 1443: Dl. 13744; 1456: Dl. 15074;
1460: Dl. 15432.) Tarna-Örs m. találjuk, a melynek szomszédságában
tűnik föl.
Fajzat. (Fejzed.) Fayzad. (1328 : Gyárfás, i. m. III. 471., 1429 : Dl. 12104. )
Feysed. (1412 : Dl. 9952., 9953., 9954.) Ma puszta Gyöngyös-Tarján m. é.
Fancsal. Fanchal. (1231: Wenzel. Árp. ο. XI. 238., 1296: U. o.
XII. 599.) Fanchalthelky. (1351 : Anjouk, ο. V. 454.. 1421 : DL 11066.)
Apcz m. találjuk.
Fedémes. Fedemes. (1426 : DL 11753.. 1492 : Ház. okit. 443.) Pétervásár
mellett ék.
Fekécs. Feketh. Fekech. (1323 : Egri kápt. lit, Num. 9. div, 4. fase. 1.
trust. 1. 2.. 1376. és 1381 : U. o. frust. 3., 1323. és 1380: Sztár. okit. I. 46.,
451. 1.) Fekech pred. (1446 : Egri k. lit. i. h. frust. 8., 14., 15. és 20.) A mai
borsodmegyei Egér-Lövő és Ivánka m. feküdt.
Felemer. Villa Felemer. (Fejér. IV. 3., 36.) 1261-ben az egri püspökség
birtokai közt Eger város és Tálya közt sorolják föl.
62 M AGY ARO RSZÁG .

Felfalu. Felfalu. (1446 : Dl. 13953.) Ma puszta Vécs m.

Felnémet(i). L. Németi a.
Felsö-Kompolt. L. Kompolt a.
Felső-Szólát. L. Szólát a.
Felső-Tárkány. L. Borsodmegyében : Tárkány a.
Fogacs Fogach. (1323 : Egri kápt. lit. Num. 17. div. 4. fase. 1. frusl.
3.) Fagach. (1333 : Dl. 30625 ; 1420 : Muz. lit., 1450 : Dl. 14327 ; 1462 : Dl.
15745.) Ma puszta Boczonád m.
Fokoro. Fokoro. Fokorow. Fokro villa. (1461., 1481: Forgách lit. 1467: Dl.
16536 ; 1470 : Dl. 16959.) A mai fokorui puszta Jász-NK.-Szolnokmegyében.
Szolnoktól ék. — 1428-ban (Fokorow) még Szolnok-(Külső-) megyéhez számít­
ják. (Dl. 30294.)
Folt. Nobiles de Folch. (1261 : Fejér. IV. 3. 36.) Folth poss. (1411: Dl.
9792.) Szőke mellett tűnik föl. 1416-ban már «poss. deserta». (Dl. 10498.)
E tájon — a mai Ivánka mellett — 1470-ben már a «Follheghaza» nevű
puszta fordul elő. (Kár. okit. 11. 417.)
Fügéd. Fyged. (1427 : Gyárfás. Jászk. III. 587.) Árokszállástól k. é.
Füred. Fyred villa. (1334: Kár. okit. I. 95., 1412 : Tört. Tár, 1884. 236.)
A megye kitétele nélkül fordul elő az Egyekbó'l Füredbe vezető út. Bizonyára
a mai Tisza-Füred értendő, Egyek m.
Füzes. Fyzes. (1296: Árpk. okmt. XII. 598.. 1426: Dl. 11773; 1479:
Dl. 18185.) Pétervásár mellett d.
Gelmecs. Gelmec. (1323: Egri kápl. lit. Num. 9. div. 4. fasc. 1. trust.
1.) Gelmeth. Gelmech. Gulmech. (1323: U. o. frust. 2., 1376., 1381 : U. o.
frust. 3. és 6.) Gelmech. (1323., 1380: Sztár. okit. I. 46. és 451.) Pred.
Gelmech. Gyelmeth. (1446., 1461., 1478 : Egri k. Ili i. h. frust. 8.. 14.. 15. és 20.)
Szőke (ma puszta) és Poroszló szomszédságában feküdi.
Gibard-Sár. L. Sár a.
Gombos. Gombos. (1447. Dl. 14077.) Ma puszta Hatvan mellett é.
Gyáma. Gyama pred. (1472 : Dl. 17341.) Gyama poss. (1480 : Dl. 24754.)
T.-Szőllős, Igar és Örs m. fordul elő.
Gyanda. (Tisza-Gyanda.) Genda prope fi. Ticie. (1350: Anjouk, ο. V.
381.) 1414-ben «Gyanda vacua et habitatoribus destituta», 1435-ben hasonlókép:
«predium». (Kapy cs. lit. C. fasc. 1. n. 2.. Dl. 12260.) Tyzagyanda. (1484:
Dl. 18948.) Tisza-Roff m. fekszik, Jász-NK -Szolnokmegyében.
Gyöngyöspüspöki. (L. Püspöki a.)
Györk. Gurk. Gewrk. Gyerk. (1394: Dl. 7924 ; 1396 : Dl. 8177; 1445 :
Dl. 24534.) Vámját 1445-ben említik. A mai Vámos-Györk, Árokszállás m.
Halász, a) Halaz. (1446 : Dl. 13967 ; 1447—62 : Dl. 14117.14118.) A mai
Gyöngyös-Halász. — 6) Halaz. (1494. Bakocs-Codex. 439.) A mai Tisza-Halász
p. Poroszló m. d. Utóbbi fordul elő az egri püspökség birtokai közt 1261-ben
«in Csereuheukeuz». (Fejér. IV. 3. 36.)
Halásztelek. L. Békésmegyében.
Halmaj. Halmay. (1466: Dl. 16347.) Visonta m.
Han. Hon. Hony. (Adatok az egri egyhm. tört. I. 366. 1.) Han. (1381:
Egri kápt. lit. Num. 12. div. 8. fasc. 1. frust. 2.) Poss. Eghazashan. Han-i
 HEV ESM EG Y E. 63

család. (1467: Rédey lit.) Naghhan. (1494: Bakocs-Cod. 441.) A mai hanyi
pusztának felel meg. Besenyő és Erdőtelek közt. A pápai tizedlajstrom:
llunga, Unga alakban ismeri. (341., 343., 357.)
Harangozó (utcza). Harankozow. (1332—7: Páp. tíz. 1. 372.) Eger
vidékén merül föl. — Az 1494. évi egri püsp. számadásokban : Harangozo-
wcza. (Bakocs-Codex. 441.) A püspöki Eger város része volt.
Hasznos. Haznos. (1454: Dl. 15684; 1472: Dl. 17405.) Pásztó m.
Hegyes. (Hegyesegyház.) a) Hegyes. (1465 : Kár. okit. II. 372., 1487: U. o.
525.) Ecclesia Hegyes a megye kitétele nélkül. (1311: Gyárfás. Jászk. III. 461.)
Hefiyeseghag. (1459 : Dl. 15372.) Mint a Kenderesnek birtoka fordúl elő (1465.
1459.) Hegyes is Hegyesegyház is ; ennélfogva kétségtelenül a mai Kunhegyes
értendő alattok. Kenderes m., Jász-N.-K.-Szolnokmegyében. (Lásd Bő a. és
a kún területnél Kákát a. is.) — 6) Hegyeseghaz. (1391 (?): Gyárfás. Jászk. III.
516.) Jász-Apátival és Kisérrel volt határos. Úgy látszik ez a falu értendő a
budai apáczák birtoka gyanánt 1411-ben Pestmegyéhez számított: Kylseuheges
és Belseuheges lakatlan birtokok a. is. (Dl. 9782.)
Heréd. Hered. (1447: Dl. 14077.) Úgy látszik, ez időben Hevesmegyéhez
tartozott; mert e megyével viszonyban, kir. ember nevében fordúl elő. Ma
Nógrádmegye dk. zugában találjuk.
Hidvég. Hydvegh poss. (1346 : Kár. okit. I. 166.) Hydvegy. (1381 : Egri
kápt. lit. Num. 12. div. 8. fase. 1. frust. 2.) Poroszló m. tűnik föl, a hol ma
Hidvég puszta terül el. — Az 1493—6. évi egri püsp. számadásokban:
Hydwegh, Mezehydwegh. (Bakocs-Cod. 356., 439.)
Himesegyház. Hymeseghaz poss. (1399 : .Dl. 8410.) A mai Jász-Ladány
vidékén fekhetett, úgy látszik d.-dk. felé.
Homok-Terenne. (A megye kitét. nélk ü l: Homoktherene. 1296: Árp. o.
XII. 599.) Homokterenne al. nőm. Athyazhaza. (1418: Berényi lit., Századok.
1875 705.) Ma Hevesm. határszélén, Nógrádmegyében találjuk.
Hort. Horth. (1418: Dl. 11464; 1422: Dl. 11229.) Hatvan m. k. é. fekszik.
Igar. (fgal.)Igor (1314: Száz. 1887. 8 .íuz. 76.) Ikor.(1335: Kubinyi.H. 112.)
Igar. (1455: Dl. 14954; 1472: Dl. 17341.) Kys Igái. (1480: Dl. 24754.) Tisza-
Füredtó'l d. fekszik. Hajdan Szabolcsmegyéhez is tartozott; 1455-ben épen e
megyébe helyezi át a király. Kis-Igal is e tájon tűnik elénk 1480-ban, mint az
Abádiak birtoka, s bizonyára szintén a mai Igarnak felel meg.
Inavására. L. Szent-Miklós a.
Istenmezeje. Istenmezeye. (1477 : Dl. 17996.) Pétervásártól ény. esik.
Ivágy. Iwagh. (1456 : Dl. 15031.) Ma Ivád, Pétervására m. ny.
Iván. (Ivánd, Ivánka.) a) Iwan. Juwan. (1323., 1381 : Egri kápt. lit. Num.
9. div. 4. fase. 1. frust. 1., 2., 6.) Iuuan. (1323., 1380 : Sztár. okit. I. 46. és
451.) Iwand. (1413: Egri kápt. lit. Num. 18. div. 3. fase. 1. num. 4.) Iwanka.
(1451 : Kapy cs. lit. P. fase. V. n. 24.) Iwan (1470 : Kár. okit. II. 417.) E helység
Poroszlóval és Lövővel együtt szerepel, s ezért a köztök fekvő Ivánka helység
értendő, mely ma Borsodba tartozik. 1424-ben részben Heves-, részben
Borsodmegyéhez számították. (Dl. 11541.) — 6) A p. tiz.-lajstromból egy másik
ily nevű helységet is ismerünk. (Iwan. 358.) Megfelel a mai Iványi pusztának
Balla és Szuha közt. (Lásd : Nagy-lván a. is.)
64 M AGYARORSZÁG.

Iványi. (Iván.) Iwany. (1421., 1466: Egri kápt. lit. Num. 9. div. 7. fasc.
l. frust. 4., 5. és Dl. 11137., 11139.) Mint a Visontaiak, majd Pálócziak birtoka,
Körével együtt fordúl elő. E tájon találjuk ma Heves-Iván pusztát, Jász-Apáti
m. kel. S kétségkívül ez értendő, mint a melynek szomszédjaiul a közel fekvő
Apáti, Kisér, (Tárná-) Örs, Csász és Fogacs említtetnek 1462-ben. (Dl. 15745.)
Jákóhalma. L. a jász területnél.
Jánoshida. L. Pestmegyében s Kér a. Hevesben is.
Kaál. Nemutkal. (1341 : Acta post Adv. 107—51.) Haromkaal in valle
Debrew. (1352 : Egri kápt. lit. Num. 13. div. 3. fasc. 1. frust. 1.) Kaal. (1447.,
1448 : Dl. 14136; 1461 : Dl. 15609.) Ma Kál, Verpeléttől d.
Kajra. Kayra poss. (1341: Pesty. Helyn. I. 148.) Ma dűlő Istenmezeje
faluban.
Kápolna. Kápolna. (1430: Fejér. X. 7. 203.. Dl. 12259, 12282.) Verpe-
léttó'l d. esik.
Kápolnás-Erdőtelek. L. Erdőtelek a
Kápolnás-Tárkány. L. Mezó'-Tárkányt a városok közt.
Karácsond. Karachond. (1421 : Fejéi·. X. 7. 396.. 1445: Dl. 24534.)
Gyöngyöstől dk. találjuk.
Katymad. Kaghmath. (1480: Dl. 18341) Máskor (1482: Dl. 18611.) mint
pusztát említik. Ma is az (Katymár) Tisza-Abád m,
Kelecsen. (Kerecsen.) Kelechen. (1461 : Dl. 15609.) Debrő, Tótfalu sat.
határosaként tűnik föl. E tájon találjuk ma Kerecsenti helységet, mely azonban
előbb (a páp. tiz.-lajstromban) Keresnuch, Kerechev formában is előfordúl.
(343., 369) Az egri püspöki számadásokban i s : Kelechen. (1494: Bakocs-
God. 440.)
Kenderes Kenderes. Kenderez. (1422: Dl. 11169; 1465: Kár. okit. II.
372.) Kenderes alio nomine Kerekhaz, Kerekeghaz. (1397: Bakocs-Cod. 15.,
1405 : Dl. 9029.) Kenderes alio n. Keer. (1352 : Kár. okit. I. 205.) Kenderes
a. n. Keereghaz. (U. o. 542.) Pálos kolostorral 1453-ban. (Dl. 14709. L. Bő a. is.)
Kendi. Kendi poss. (1454: Dl. 14828.) A Pálócziak valamelyik birtokával
volt határos.
Kenterháza. Ketherhaza. (1450: Egri kápt. lit. Num. 9. div. 4. fasc. 1.
Ír. 11., 1412 : Dl. 9975.) Kenlherhaza. (1480 : Lelesz. 9.) Szólát és Eger-Szalók
szomszédságában tűnik elénk.
Kér. 1426-ban: Hlapjan (alább: Mapianl), Kir, Janoshigya — hevesm.
helységek merülnek föl (Ladány, Szent-György, Badonkúlja és Szent-Jakab
pusztákkal), mint eddig a Csirke, ezután kir. adomány alapján a Semsei cs.
(Frank) birtoka. — A közel egymáshoz fekvő mai Alattyán és Jánoshida
helységeket s az előbbi m. fekvő Potkér (egy térképen az 50-es évekből)
pusztát kell értenünk. (Wagner. Dipl. Sáros 375.) 1465-ben különben (mint
a Bályokiak birtoka) egy «Keer> nevű helység is (szintén Alattyánnal együtt)
föltűnik. (Kol. mon. prot. — L á sd : alattyáni Csirke cs. a. is.)
Kéregyház. (Kér.) L. Kenderes a.
Kerekudvar. Kerekwdwor. (1347: Anjouk, ο. V. 151.) Kerekodwar.' (1371:
Dl. 5736.) Tykus alio nomine Kerekodwar. (1387: Dl. 7238.) Ma puszta Jász-
 H EV ESM EG Y E. 65

Berény m. — 1324-ben és 1353-ban még «Szolnok»-megyéhez számítják.

(Anjouk, okmt. II. 115., Fejér. IX. 2. 207.)
Keresztfölde. Villa Keresztfölde. (? Fejér. IV. 3. 36.) 1261-ben Makiár
m. az egri püspökség bírt. közt sorolják föl.
Kérsziget. Kerzygeth a megye kitétele nélkül fordúl elő. (1481 : Dl. 18798 ;
1483: Dl. 18794 ) Keerzygethe in cottu Heves. (1498 : Dl. 20777.) Ma puszta
Kisújszállás és Dévaványa közt.
Keve (-egyház). L. Turkeve a.
Kis-Buda. L. Buda a.
Kis-Demjén. L. Demjén a.
Kis-Detk. L. Detk a.
Kis-Er. L. a jász területnél.
Kis-lgal. L. Igar a.
Kis-Kompolt. L. Kompolt a.
Kis-Maklár L. Makiár a.
Kis-Nána. L. Nána a.
Kis-Szőllős. L. Szőllős a.
Kis-Tálya. L. Tálya a.
Komjáti. Komyati poss. (1359: Sztár. Okit I. 308.) A Tisza m., a mai
Tisza-Örvény és T.-Szőlló's közt feküdt.
Komor. Chumur. (1488 : Dl. 19363.) A mai Komorszög puszta őrzi nevét,
Jász-Ladánytól dk.
Kompolt Kompolth. Felsew Kompolth. (Anjouk, ο. IV. 204., 231., 1409:
Fejér. X. 4. 794., 1430: Fejér. X. 7. 203., 1430: Dl. 12259.) 1483-ban és
1494-ben: Kyskompolth. mely hihetőleg Felső-Kompoltnak felel meg. (Egri
kápt. lit. Num. 22. div. 5. fase. 1. frust. 2., Bakocs-Codex. 440. 1.) A B.
Szűz tiszteletének szentelt — valószínűleg benczés apátsággal. — Vámszedő hely
is volt. s főleg a XIV. században nevezetesebb helység, a megyei törvény­
kezés székhelye, egy 1345. évi oklevél szerint: Locus cathedralis, in quo
. . . comes et quatuor iudices nobilium causas universarum nobilium et in-
nobilium ipsius comitatus discutere solent. (U.o.Num.17. div. 4. fase. 1. frust. 8.)
Kőkút. Kwkwth poss. (1438 : Di. 13160.) Ma puszta Sírok m. d.
Kőláb. L. Szentimre a.
Kölkes. Kewlkes. Kulkez. (1393 : DI. 7894; 1399 : DI. 8410.) Kewlkez
pred. (1489: DI. 19544.) 1393-ban a hevesmegyei Szabolcscsal együtt mint abauj-
rnegyei helység fordúl elő ; 1399-ben pedig, midőn mint hevesmegyei helységnek
határát megjárják, Szabolcs és (a mai Jász-) Ladány fekszenek körülte.
Kömlő. Kumleu. (1343: Dl. 3555.) Kemle. Kewmle. (1468: Dl 16702;
1478 : Dl. 18130.) Hevestől k. esik.
Köre. lvywre poss. populosa penes Ticiam. (1421 : Egri kápt. lit. Num.
9. div. 7. fasc. 1. frust. 4. és Dl. 11137.11139.) Kere. (1486: Dl. 19166.) A mai
Kis-Köre, Poroszlótól dny.
Kőtelek. Kwthelek poss. (1446: Dl. 14040; 1468: Kapy cs. lit. Z. num.
8.) A mai J.-NK.-Szolnokmegyében Szolnoktól ék. fekvő Kőtelek.
Közép-Tárkány. L. Mező-Tárkányt a városok közt.
Hunyadiak kora. VI. °
66 M AGY ARO RSZÁG .

Kürt. Kyrth poss. inter descensus philisteieales Kyseer et Ladan . . . sita-

(1409: Dl. 9583.) Kywrth. (1438: Dl. 13227.) Kyrth. (1450: Dl. 24734.) Jászok­
nak is volt itt birtokuk. (V. ö. 1421: Gyárfás. III. 569., 1438: U. o. 605.. 607. >
Ma puszta Jász-Ladány és Jász-Kisér közt. — Másik Kürt helység az, méh'
1479-ben Derecske mellett föltűnik. Ez a Pétervásár m. fekvő mai kürti pusz­
tának felel meg. (Dl. 18185.)
Kürű (-monostora). Kureu. Kwrew. (1325 : Anjouk, ο. IV. 231.. 1468 :
Kapy cs. lit. Z. num. 3.) Kwrw. (1424: Dl. 24717.) Curu. (1488 : Dl. 19388. )
Ma Nagy-Kürű a Tisza m.. Szolnoktól ék. Jász-N.-K.-Szolnokmegyében. (V. ö.
Pesty. Helyn. I. 219.)
Lak. «Laak possessio» fordul elő 1377-ben és 1447-ben. (Dl. 30134..
14075.) Ma ily nevű pusztát találunk Pétervásár m. d.
Laksó. Laxow poss. (1350: Egri kápt. lit. Num. 12. div. 8. fasc. 1.
trust. 1.) Laxo. (1484: U. o. Num 8. div. 1. fasc. 1. fiúst. 17.) Ma a Kerecsend.
Abony és Mező-Tárkány m. folydogáló kis Laskó patak őrzi emlékét. Úgy’
látszik már 1484-ben is csak puszta.
Lelesz. Lelez. (1332—7: Páp. tíz. 1. 358.. 1492: Ház. okit. 443.) Pétei-
vásártól ék. esik.
Lengyénd. (Lengyeid.) Lengend. (1421: Dl. 11066.) A mai lengyéndi
puszta N.-Bátony helység m.. a melylyel együtt említik. — 1231-ben «Lengeid»
alakban merül föl. S 1482-ben is egy «fancsali Lengeldy» nevű nemes e
vidéken a kir. ember. Bizonyára e falutól vette nevét, melyet tehát ez időben
is ejtettek Lengyeidnek. (1231 : Wenzel. Árp. ο. XI. 238.) A páp. tiz.-lajstrom­
ban is Lengel-nek írják. (358.)
Lovász-Nána. L. Nána a.
Lovásztelek. Lasztelek. Luasteluk. Keetluazteluk. (1261., 1281—1323 :
Fejér. IV. 3. 37—39. és Vili. 2. 680.) Luazteluk. (1346 : Anjouk, okmt. IV.
562.) Nána és Kömlő m. feküdt. (Tán az előbbivel azonos.)
Lőrinczi. Lewrynczy. 1415-ben Nógrád-, 1467-ben Heves-, 1470-ben
pedig Pestmegyében találjuk. Mikor 1470-ben föltűnik, azt is megemlítik róla.
hogy azelőtt Hevesmegyéhez tartozott. (Dl. 10333., 18139.. 16976.) A mai
nógrádmegyei Lőrinczi helység, a hevesmegyei Hatvan m. é.
Lövő. Leveu. Luweu. (1323: Egri kápt. lit. Num. 9. div. 4. fasc. 1. frust.
1. és 2.) Leuew. (1323., 1380: Sztár. okit. I. 46. és 451. 1.) Lewo. (1381:
Egri kápt. lit. i. h. frust. 6.) Lewd. (1413 : U. o. Num. 18. div. 3. fasc. 1. fr.
4.) Lewe. (1461 : U. o. Num. 9. div. 4. fasc. 1. frust. 14. és 15.) A mai Eger-
Lövő Borsodmegye déli részében, Hevesm. szélén. A XV. században inkább
Borsodhoz tartozott, a hová pl. 1454-ben is számítják. (Lewew. Lewe. Sztár,
okit. II. 509-512.)
Ludas. Lwdas. (1464: Forgách lit.) Gyöngyöstől kd. találjuk.
Maczonka. Machonka. (1396: Justh lit.) Maczonka. (Száz. 1875. 236.,
1424: Dl. 11603.) Pásztóhoz ék. fekszik.
Magyarád. Magyarad. (1261 : Fejér. IV. 3. 36.) Magiarad. (1494: Bakocs-
Cod. 439.) Ma puszta Poroszló m. dny.
 H EV ESM EG Y E. 6 7

Makiár. Maclar. (1317 : Egri kápt. lit. Num. 1. Div. 1. fase. 1. frust. 1.,
1332—7 : Páp. tiz. 1. 203., 1467 : Kassai titk. lit. «Telon.» 68.) Nagh Maklar.
Kys Maklar. (1493 - 6 : Bakocs-God. 346.) Vámszedő hely volt. Egertől d. esik.
Márkáz. Márkáz. (1489: Dl. 24581.) A Mátra tövében, Gyöngyös és
Verpelét közt fekszik.
Márktelek. Marklhelek. (1381 : Egri kápt. III. Num. 12. div. 8. fase. 1.
fr. 2.) Hidvég (ma puszta) vidékén feküdt.
Ménesitó. Menyto. Menusitou. Menusithou. (1261: Fejér. IV. 3. 37—39.,
1281—1323: U. ο. VIII. 2. 680.) A Tisza (Halász, Szalók. Őrem, Nána sat.)
vidékén feküdt. Olfa (?), Lovászlelek és Pok birtokokkal együtt.
Méra. Myra. (1365 : Dl. 30122.) Mera. Vakmera. Eghazasmera. (1472 :
Dl. 17280.) Felsemeva. Mezewmera. (1479: Rédey lit.) Vakmera pred. (1479:
U. o.) Zentmartonmeraya. (1437: Dl 19292.) Ma csak egy Méra helységet
ismerünk, Hevestől ény.
Mező-Hidvég. L. Hidvég a.
Mező-Méra. L. Méra a.
Mező-Szent-György. L. Szent-Györgv a.
Mikófalva. Mikofalwa. (1468: Dl 16635; 1470: Dl. 16986.) Egertől
északra.
Miske. Miske. (1332—7: Páp. tiz. 1. 204.) Myske. (1404: Dl. 8954.) Ma
puszta Árokszállás és Tarna-Ors közt.
Mizse. Myse. (1448: Dl. 26609; 1476: Muz. lit.) Mysee. (1475 : Rédey
llt.) Misse. (1478 : ti. o.) Ma puszta Alattyán m. (J.-N.-K.-Szolnokm.)
Mogatő. Mogatbeo pvope Tyciam. (1261.: Fejér. IV. 3. 36.) A mai Tisza-
Örvény táján fekhetett.
Molnos-Bél. L. Bél a. Borsodban.
Monostor. L. Péter-Monostora.
Most. Mosth. (1488: Dl. 19333) Körűvel volt határos.
Muzsla. Mwsla. (1488: Dl. 19457; 1489: Dl. 19441.) Ma puszta Pásztó m. d.
Nagy-Berek. Naghberk. (1454: Dl. 15684; 1465: Forgách lit.) Vámszedő
hely is volt. Ma puszta Recsk és Sírok m.
Nagy-lván. (Iván.) Nagh Iwan. (1480 : Dl. 24754; 1486 : Lajtafal. lit.
Dócziana. Capsa 2. f. 6. No. 1.) Naghvwan. (1494: Bakocs-Cod. 441.) Imán.
(1482: Egri kápt. lit. Num. 10. fasc. 1. frust. 2.) Tisza-Füredtó'l dkeletre
találjuk. 1347-ben Szabolcsmegyébe sorozzák, a melynek határán csakugyan
feküdt is.
Nagy-Maklár. L. Makiár a.
Nagy-Tálya. L. Tálya a.
Nagyút. Negut. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 357.) Nagyút poss. (1327: Anjouk,
okmt. II. 280.) Nagwth. (1473 : Rédey lit.) Ma puszta Kál és Kompolt m.
Nána. a) Nana. (1261 : Fejér. IV. 3. 37. és köv. 11.) Eghazasnana. Lowaz-
nana. (1325: Anjouk, okmt. II. 231.) Nana. (1346: U. ο. IV. 562.) Tyzanana.
(1493—6: Bakocs-Codex. 373., 439.) A mai Tisza-Nána, Poroszlótól dny. —
b) Kysnana. (1415 : Dl. 10342.) A mai Felső-Nánának felel meg. Domoszló m.,
melylyel együtt szerepel.
5*
6 8 M AGYARORSZÁG.

Németi. Nempti. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 203.) Makiár és Tárkány közt

sorolják föl, s így csak a mai Felnémetre gondolhatunk. Eger m. é. Máskor
azonban (372.) Felnemptinek is írják. 1493—6-ban: Nemethy, majd: Felnemeth.
(Bakocs-Codex. 346., 394., 439. — V. ö. Sajó-Németí helység alatt Borsod-
megyében.)
Nemet-Kál L. Kaál a.
Olfa(P). Olpha (Osua) — az egri püspökség bírt. közt. (1261: Fejér. IV.
3.. 37—39., 1281-1323 : U. o. Vili. 2. 680.) L. Ménesitó a.
Oroszi. Orozi. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 358.) Orozy. (1438 : Dl. 13243.) Ma
Gyöngyös-Oroszi, Gyöngyöstől é.
Ördögfalva. Eordegfalwa. (1484: Arch. Közi. VI. Ipolyi ez. XXII.) Ma
puszta. Apátfalvától nyd.
Őrem. Ewren, Ewrem — alakban fordúl elő. (1346 : Kár. okit. I. 166..
1Í82: Egri kápt. lit. Num. 10. fase. 1. no. 2., 1494: Bakocs-Cod. 439.) A mai
Tisza-Örvény. Füred m. nyd.
Örs. Ewrs. — Két ily nevű helység volt hajdan — s van ma is — a
megyében. Egyik 1456-ban Erk határában fordul elő, a «Torna» folyó mellett
és 1466-ban, mint (Jász-) Apáti szomszédosa. Ez a m a i Tarna-Örs, Jász-
Berénytől ék. — A másik pedig 1472-ben Igarral s 1482-ben Nagy-Ivánnal együtt,
melyek mellett ma Tisza-Örs helységet és Örs pusztát találjuk. (Tarna-Örsre
nézve : Dl. 15074. és Egri kápt. lit. Num. 9. div. 7. fase. 1. No. 5. — Tisza-
Örsre nézve pedig: U. o. Num. 10. fase. 1. frust. 2., Dl. 17341. és 1494-hez:
Bakocs-Codex. 439.)
Pályi. L. Szent-György a.
Pap-Monostora. L. Péter-Monostora a.
Pázmán. Pazman. (1330: Arch. Közi. VI. Ipolyi ez. IV.) A mai pázmándi
pusztának (Deménd m. d.) felel meg.
Pely. Pel. (1416 : Dl. 10498. Cum tribus desertis Kumlo, Folth et Makeg-
haza. V. ö. 1417 : Dl. 10595 ; 1466 : Egri kápt. lit. Num. 9. div. 7. fasc. 1.
frust. 5.) Peel. (1468: Kapy cs. lit. Z. num. 3.) Hevestől d. esik.
Péter-Monostora. Petermonostora. (1387: Dl. 7238.) Kerekudvar (ma
puszta) északi határosaként, Szent-Györgygyel együtt fordúl elő. E helyen
találjuk ma Monostort. Ugyané vidéken tűnik föl 1474-ben : «Papmonosthora»
is. mint a «de Monosthor» cs. birtoka. (Dl. 17581.)
Petri. Petritelwk. (1335: Kubinyi. II. 113.) Pethry. (1480: Dl. 18341.)
Pettry. (1480 : Dl. 24754.) Pethry predium. (1482: Dl. 18611.) Cserőköz és
Szent-Miklós m., mint az Abádiak birtoka tűnik föl.
Pok. Pook. Pokah. Poch. (1261., 1281—1323: Fejér. IV. 3. 37—39. és
VIII. 2. 680.) Pok. (1346 : Anjouk, okmt. IV. 562.) Nana és Komló' m. feküdt.
Pösváralja. Poustornalia. (1332—7 : Páp. tiz. I. 358.) Posuaralia. (1428:
Dl. 11992; 1498: Dl. 20731.) Hevesmegye li28-ban e helyről ad ki levelet.
A mai Pósvár nevű puszta őrzi emlékét, Pétervásár közelében.
Puszta-Szikszó. L. Szikszó a.
Püspöki. Ily nevű hely régente több volt a megyében. Erről tanúskodik
tx mai Gyöngyös-Püspöki, Gyöngyössel összeépülve és a bálpüspöki p. Detk
 H EV ESM EG Y E. 69

m. Előbbi (Pyspeky) pl. 1446-ban (Gyengyespyspeky a XV. sz. végén).— utóbbi

(Balpyspeky) 1473-ban merül föl. (Rédey lit.) Végűi a Pásztó és Apcz közt fekvő'
s 1472-ben Nógrádba és Hevesbe számított Szurdok-Püspöki m in t: Pyspeky,
Zurdokpyspeky szerepel. (1424: Dl. 11603; 1454: Egri kápt. lit. Num. 23.
div. 1. fase. 1. trust. 1. és 8,, Dl. 14845 ; 1465 : Dl. 16161 ; 1472: Rédey lit.
V. ö. 1406: Dl. 9153; 1493 - 6 : Bakocs-Cod. 440.)
Ráczfalu. Raczfalw. (1454: Dl. 15684; 1465 : Forgách lit.) Szajlával és
Sírokkal együtt említik.
Rátoldfalva. L. Borsodban.
Recsk. Resk. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 342.) Rekch. (1478: Dl. 18065.)
Pétervásártól d. esik.
Réde. Rede. (1429: Dl. 22104.) Redezenthmarthon és Zenthmarton-
redeye 1415-ben, 1424-ben és 1446-ban fordái elő ; Bodogassonrede, Bodogazon
Rede 1422-ben, 1450-ben és 1464-ben (Rédey lit., 1450 k ö rű i: Dl. 28987 ;
1464: Dl. 28275); Kysrede, Nagrede 1438-ban és 1483-ban; Alsorede pedig
1467-ben. (Rédey lit.) Rede utraque. (1446 : U. o.) Ma Réde helység és Kis-
Réde p. terűi el nem messze Gyöngyöstől.
Rof. Raph. (1349: Anjouk, ο. V. 306.. 1411., 1412: Dl. 9996., 1468:
Kapy cs. lit. Z. n. 3.) Révvel a Tiszán, melynek partján fekszik ma is
J.-N.-K.-Szolnokmegyében.
Rozsnok. Rosnok. (1409: Kapy cs. lit. E. fasc. 1. n. 2.. 1454: Dl. 15684;
1465 : Forgách lit.) Ma puszta Sírok m.
Sár. Saar. (1445: Dl. 24534.. Rupp. II. 98.) A XI. sz. első felében
Szűz-Mária tiszteletére alapított benczés apátsággal. Gyöngyös m. k. fekszik. —
Más Sár nevű helység fordul elő 1435-ben a Zagyva m., azon a vidéken, a hol e
megye Külső-Szolnokkal érintkezett; egy 1476. évi oklevél szerint a mai
Alattyán helység és Mizse p. táján. E falu (vagy része) 1475-ben Gybardsaar
alakban merül föl. (1435 : Dl. 28819., 1475 : Rédey lit., 1476 : Muz. lit.)
Sarud. Sorwld. Sorousd. (1332- 7: Páp. tiz. 1. 343., 359.) Sarwd. (1494:
Bakocs-Cod. 439.) Poroszló m. dny.
Solymos. Solmos. (1430 : Fejér. X. 7. 203.) Gyöngyöstől é.
Süly. Swlh. (1421 : Dl. 11107.) «Swl» és «Sw» nevű két helység fordái
elő egymás mellett 1466-ban. (Dl. 16347.) Előbbi alatt a mai Tisza-Süly helység
és Süly p. értendő, T.-Roffal szemben, J.-N.-K.-Szolnokmegyében. (L. Sző a. is.)
Szabolcs. Zabolch poss. (1393: Dl. 7894; 1399: Dl. 8410.) Sabocz,
Saboch poss. (1455 : 14943; 1460: 15444.) Zabolch pred. (1489 : Dl. 19544.)
Szent-Iván és Álcsi közt tűnik föl.
Szajla. Zayna. Zayla. (1389: Dl. 7506; 1454: Dl. 15684; 1465: Forgách
lit.) Sírok m. fekszik.
Szakállas. Zakalos. (1325. és 1341: Anjouk, ο. IV. 112.. 231.) Ma puszta
J.-N.-K.-Szolnokmegyében, Török-Szent-Miklós határában.
Szalók. V. ö. 1454 : Dl. 14838; 1487 : Forgách 111. Lásd: Eger-Szalók.
Tisza-Szalók és Terzse-Szalók a.
Szántó. 1421-ben (Jász-Alsó-) Szent-György. Alattyán, Kürt sat. vidékén
végbemenő határjáráskor «Zanthowth» kitételt használnak. (Gyárfás. III. 571.)
70 M A GY ARO RSZÁG .

Úgy látszik megfelelő Szántó nevű falura kell gondolnunk, az ugyanekkor

előforduló : Zenthgwrghutha, Alathyanvtha és Rasanghut analógiájára.
Szarvaskő (-alja). Zarvaskw. (1438: Dl. 12260.) Zarwaskew. Zarwaskwalya.
(1493—6 : Bakocs-Cod. 345., 440.) Vamhely volt. Egertől é. ma is megvan a
hasonló nevű várrom aljában.
Szederjes. Zederyes. (1446—69: Dl. 17112.) A gömörmegyei Zabar
szomszédja volt. s így a mai szederkényi pusztának felel meg. Hevesm. é.
határán.
Szeg. Zeeg villa iuxta fluv. Tycie. (1395 : Dl. 8036 ; 1399 : Dl. 8410.)
Szolnoktól é. felé több Szög nevű pusztát találunk ma.
Szék. Zeek. (1438: Ház. okit. 398; 1*445: Dl. 24534. Nemesi névben.
Birtokúl pedig 1461-ben: Turul. 1889. 6.) Pétervásár m. dk. találjuk.
Szekeres (-egyház). Zekeres possessio deserta. (1422 : Dl. 11229.) Horttal
együtt fordul elő, 1433-ban mint «poss. Zekereseghaza» (Száz. 1872. 637.),
1302-ben pedig a szabolcsmegyei Polgárral, mint «Scekeresyghaz». (Egri kápt.
lit. Num. 16. div. 2. fasc. 1. frust. 1.)
Szénpataka. Zenpataka. (1430: Dl. 12282.) Zentpataka. (? 1430: Rupp.
II. 4.) Lentpataka. (? 1430: Fejér. X. 7. 271.) Zeenpathak. (1494: Bakocs-Cod. 440.)
Szent-András. Szent ,András. (1423: Gyárfás. Jászk. 111.577.) Poss. seu
terra (habitat, destituta) Szent András al. nőm Captalon Püspöke. (Másolat
után. 1399: Berényi lit.) Pred. Zent András Teleke. (1459: Rédev lit.) Ma
puszta Jász-Apátitól é. (Jász.-N.-K.-Szolnokmegye.)
Szent-Domonkos. Zenthdomonkos. (1459 : Rédev llt.i Zenthdomankos.
(1466: U. o.) Pétervásártól ék.
Szent-Erzeébet. Sancta Elisabeth. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 358.) Eghazas-
zenthelsebeth. (1451: k. Danes lit.) Zenthersebeth. (1466: Rédey cs. lit.) Páter-
vásár m. ék,
Szent-György a)Zenthgyerg.(1472: Dl.17341.) Mezewzenthgyergh al.nom.
Paly. (1480 : Dl. 24754.) 1472-ben T.-Örs és Igar határleirásában. 1480-ban
pedig Szent-Imre m. fordul elő, a hol ma Szent-Gyöigy pusztát találjuk. —
b) Egy «Zengurgh» nevű falu 1352-ben Debrő és Tótfalu közt «in valle Hebrew»
tűnik elénk, a hol ma semmi nyomát sem találjuk. (Egri kápt. lit. Num. 13.
div. 3. fasc. 1. frust. 1.) c) 1387-ben poss. Zenthgerg, mint a váczi káptalan
birtoka merül föl Kerekudvar határosaként nyugat felé. (Dl. 7238.) Nem érthe­
tünk alatta mást, mint a mai Felső-Szent-Györgyöt (Jászberény m. ny.),
melynek ez időből mint jász helynek tudtommal semmi nyoma nincs.
Szent-Imre. Scenthemruh. (1336: Kubinyi. 11.117.) Zenthemreh. (1482
Dl. 18611.) Zenth Emreh al. nőm. Kewlab. (1480: Dl. 24754.) A mai Tisza-
Szent-Imre, Füredtől d. Jász-N.-K.-Szolnokmegyében.
Szent-Iván Zenth Iwan. (1399: Dl. 8410; 1461.. 1481: Fórgách lit.,
1467 : Dl. 16536 ; 1485 : Lajtafal. lit. Dóczyana. Cap. 2. f. 1. No. 13.) Szolnok
m. ma több ily nevű pusztát találunk.
Szent-Jakab.a jZenlhyacab. (1423: Dl. 11310; 1472: Dl. 17405.)APásztótól
d. eső Szent-Jakab helység, mely hajdan Nógrádba is tartozott olykor. 1423-ban
például, miután előbb Hevesmegyében aztán Nógrádban feküdt, most (mint a
 H EV ESM EG Y E. 71

a nánai Kompoltiak birtokát) ismét Hevesbe helyezi ál a király. — b) Egy másik

ily nevű helység (Scentiacab) 1336-ban mint Szent-Imre szomszédja. 1480-ban
pedig mint az Abádiak birtoka (1482-ben puszta), Nagy-Iván és Igar vidékén
fordul elő. (Kubinyi. 11. 117., Dl. 18611., 24754.); c) a páp. tíz. lajstromban pedig
(Sanctus Jacobus) Eger vidékén, Tályával együtt. (372.)
Szent-Kozma-Demjen. a) Zenthkozmademyen. (1480: Dl. 18341.) Zenth-
kozmadamyan. (1480: Dl. 24754.) Z. predium. (1482 : Dl. 18611.) Nagy-Iván és
Igar helységekkel együtt tűnik föl. — 6) Más Sz. lehetett az a néha szintén
Hevesmegyébe sorozott jász helység, mely a mai Jász-Berény és Jákóhalma
vidékén szerepel. (L. a jász területnél.)
Szent-Mária. Zenthmarya. Zenmarva. (1417: Dl. 10595; 1446: Dl. 13953;
1464: Muz. lit., 1489: Dl. 19538.) Nemesi névben. — Verpelét m. é. fekszik.
Szent-Márton-Mérája. L. Méra a.
Szent-Mihály. Sanctus Michael. (1332 —7: Páp. tiz. I. 204. 372.) De
Zenthmyhal — nemesi névben. (1460: Lelesz. 71.. 23.) Eger vidékén merül föl.
Szent-Miklós. a) «(ihonkazenthmyklos ultra tluv. Ticie in commetaneitate
possnis Hoff.» (1424: Dl. 11592; 1425: Dl. 11648.) —b) «Apazenthmiklos» Tisza-
Örs vidékén 1472-ben. (Dl. 17341. és 26004.) Úgy látszik, az utóbbit kell az Abá­
diak birtokai közt 1480-ban feltűnő «Zenlhmyklos» alatt is értenünk. (Dl. 24754.)
E helység különben 1482-ben Nagy-lvánnal és Tisza-Örssel együtt, határjárás­
kor. mint: «Inawasara al. nőm. Apazenthmyklos« szerepel. (Egri kápt. lit.
Num. 10., fasc. 1.. frust. 3.) — c) 1399-ben Hevesmegye közgyűlésén Bálá­
val együtt említenek egy «Zenthmyclos» nevű falut. (Kubinyi. II. 388.)
Ez alatt nem érthetünk mást, mint a mai Bala pusztával határos Török-
Szent-Miklóst (Szolnoktól k.), mely 1490 körűi — mint: Balazenthmyklos —
szintén Bálával és a tőle d. eső Szent-Tamással (ma puszta) együtt merülvén
fel. a mai Török-Szent-Miklóssal való azonosságára nézve mi kétséget sem
hagy fenn. (Lelesz, proí. parv.) E helységet azonban már Külső;Szolnokhoz
is számíthatták a XV. században, mert 1450-ben Paladics határosai közt
sorolják föl. (Zsélyi 111.)
Szent-Pál. Sanctus Paulus. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 358) Szent-Jakab m.
fordul elő az összeírásban.
Szent-Péteregyháza. Zenthpetereghaza. (1415: Dl. 10342.) Visznek és
Fegyvernek közt sorolják föl.
Szent-Tamás. Zenththamas. (1490 k ö rü l: Lelesz, prot. parv.) A mai
szenttamási pusztának felel meg, Török-Szent-Miklóstól d. (J.-N.-K.-Szolnokm.)
Szépháza. Szépháza (Isopfája) — formában sorolják föl 1261-ben az
egri püspökség birtokai közt, Buda m. (Fejér. IV. 3., 36.)
Szikszó. Zykzow. (1291 : Adatok az egri egyhm. tört. 1. 366.) Zikzo.
Zekzon. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 324., 359.) Ma Puszta-Szikszó. Makiár m. dny.
Az 1493—96. évi egri püspöki számadásokban: Pwzthazykzo, majd : Zykzo.
(Bakocs-Cod. 355., 406.)
Szilvaegyház. Zyluaeghaz. (1371: Dl. 5946.. 5947 ; 1372: Dl. 30706.)
Boczonád és Bura helységekkel együtt emlegetik.
Szinyértelke. Zynertelke. Mint lakatlan hely Adácscsal együtt tűnik föl
1421-ben. (Dl. 11137.. 11138., 11139.)
72 M AGY ARO RSZÁG .

Szólát. Zolath. Alsozolath. Felsewzolath. (1412: Dl. 9975; 1447: Dl·

14136 ; 1461: Dl. 15609.) A mai Szólát helység és puszta, Eger és Verpelét közt.
Sző. (Szó'telek.) Sewthelek. (1381: Egri kápt. lit. Num. 12. div. 8. fasc.
l. fr. 2.) Sw. (1421: Dl. 11107.) Syw. Sew. (Nemesi eló'névben. 1438: Gyárfás,
i. m. III. 607.. 608.) Poroszló, Tepély és Hidvég (utóbbiak ma puszták) vidé­
kén fordul elő. Azonos Szőkével, mely ugyané tájon következó'kép szei’ep el:
Poss. Zeuke. (1323: Egri kápt. lit. Num. 9. div. 4. fasc. 1. frust. 1.) Poss.
Zeuke — határjárása. (1381: II. o. frust. 6.) Poss. Zewke. Pred. Z.
(1411 : Dl. 9792 ; 1438 : Gyárfás. Jászk. III. 601) Poss. Zewke. (1464: Egri
kápt. lit. id. h. frust. 18. és 1478: U. o. frust. 20.) Ma Szőke néven puszta
Poroszló és Farmos m.
Szőke. L. Sző a.
Szőllőe. Zeuleus. (1369: Sztár. Okit. I. 308.) Zevvlews. (1480: Dl. 24754.)
Kyszewles. (Nemesi névben. 1482 : Dl. 18611.) A mai Tisza-Szó'llős, T.-Füred
m, d. — Egy másik ily nevű falu a pápai tized-lajstromban: Scuilus (Seulus)
prope Agriam, majd Zeleus alakban; 1417-ben és 1434-ben mint: poss. Zeleus.
1445-ben m in t: poss. Zewlews (az Eger m. ék. magasló Eged hegygyei együtt),
végre az egri püspöki számadásokban (1493., 1494.) m int: Zeleske fordul elő
s az Eger m. fekvő mai szó'lló'skei érseki majorságnak felel meg. (Páp.
tíz. 1. 204.. 248.. Egri kápt. lit. Num. 1. div. 1. fasc. 1. frust. 5., Num. 3.
div. 2. fasc. 1. frust. 4.. Num. 1. div. 4. fasc. 1. frust. 9. és Bakocs-Cod.
438., 440.)
Szőllőskc L Szó'llős a.
Szuha. Zoha. (1441 : Dl. 13606.) Zwha. (1463. Lelesz. Act. Béres. fasc.
8. No 11.) Pásztótól ék. esik.
Szuna. L. Szabolcsin.
Szurdok Bene. L. Bene a.
Szurdok-Püspöki. L. Püspöki a.
Szűcs. «Zwch» formában ismerjük. (Ház. oklevélt. 443.) A Pétervásártól
ék. fekvő mai Szúcsnak felel meg.
Szűcsi. Zeuch (1412: Dl. 9952.). Zewchy (1413: Dl. 10052.). Zwch.
Zwchy (1416: Dl. 10477.) alakban fordul elő. s a Gyöngyöstől ny. eső mai
Szűcsivel azonos.
Taksony." Taxon poss. (1371: Dl. 5736.) A mai Taskony puszta T.-Bura m.
Tálya. Talha. Talha minor. Talya maior. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 204..
323.) Villa episcopalis — egri püspöké — Nagtalya. (1398: Egri kápt. 111.
Num. 1. div. 4. fasc. 1. frust. 5.) Kystalya. (1430: Fejér. X. 7. 271.) Utóbbit
a megye kitétele nélkül említi az egri püspök a szomszédos Novajjal együtt,
mint a melyeket más birtokok fejében az újon alapított egri új prépostságnak
adományoz. — Ma Kis-Tálya helység és Nagy-Tálya p. Egertől d.
Tar. Tor. (1265 : Wenzel. Árp. ο. XI. 545.) Thar. (Lásd : Tariak a. a
XV. sz.-hoz.) Pásztó közelében é. felé találjuk. Néha (pl. 1469-ben : Dl. 16927.)
Nógrádba is sorozzák, de inkább Hevesbe tartozott.
Tarosa. Tharcha. (1399 : Dl. 26576 ; 1446 : Dl. 26607.) Ma puszta Árok­
szállás közelében k.
 H EV ESM EG Y E. 73

Tárkány. L. Mező-Tárkány város és Borsodmegyében : Tárkány a.

Tárná. Torna. (1325 : Anjouk, ο. IV. 231.. 1332—7 : Páp. tíz. L 359.) A
nánai Kömpoldfiak osztálylevelében említik. (1325.)
Tarnócza. Tornowcha. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 358.) Ma p. Kápolna és
Ugra közt.
Tas. Thas. Thaas. (1406 : Dl. 9153 : 1441: Dl. 13634 ; 1452 : Dl. 14513.)
Ma puszta Gyöngyöstől dny.
Tasony. Thason. (1463: Dl. 15867.) Nemesi névben. Fügéd és Tas
vidékén fekhetett.
Tekszeháza. 1470 körűi fölm erül: Ladisl. Thexe de Thexehaza — nevű
nemes. (Rédey lit.) ügy látszik Hevesben létezett ily nevű helység.
Tenk. Tenk. (1421: Egri kápt. lit. Num. 9. div. 7. fase. 1. frust. 4.)
Thenk. (1467 : Rédey lit.) Ma p. Heves m. ék.
Tepély. (Tó'pe.) Thepel. (1466 : Dl. 16347.. 16362.) Ma puszta Besenyő
és Poroszló közt. Bizonyára ennek felel meg az 1479-ben fölmerülő «Thewpe
poss.» is. (Huny. k. X1T. 91.)
Terebes. Thereebes. (1465: Dl. 16161.) A Zagyva m. feküdt; tehát a
mai Tiribes puszta értendő. Pásztótól é.
Terenne. L. Homok-Terenne a.
Terpes. Trebes. (1409.. 1410 : Kapy cs. lit. E. fase. 1. n. 2. és K. fasc.
II. n. 3.) Therpes. (1466: Dl. 16347.) Pétervásártól dk.
Terzse-Szalók. Thersezalok — mint a Rédeiek (részben) birtoka merül
föl 1469-ben. (Rédey lit.)
Tikos. L. Kerekudvar a.
Tipászó. Thypazow. Thypazo. (1438.. 1492: Ház. okit. 398., 443.) Ma
puszta Sz.-Domonkos és Bekölcze közt.
Tisza Nána L Nána a.
Tisza-Szalók. Tyzazalok. — zalouk. (1370: Dl. 5820; 1403: Dl. 8929;
1428: Dl. 12015 i A mai Tisza- vagy Abád-Szalók. Jász-N.-K.-Szolnokmegye
ék. vidékén.
Tomaj (-monostora). Thomaymonustura poss. (1340: Gyárfás. Jászk. III.
179.) Thomav. (1486 : Dl. 19160 ; 1521: Gyárfás. III. 745.) A Losoncziaké volt.
s úgy látszik állandóan (1486-ban kétségtelenül) Hevesmegyéhez tartozott. A
mai Tomaj puszta, Kún-Hegyes m. é. (Jász-N.-K.-Szolnokmegyében.)
Tötfalu. Tothfalw in valle Debrew. (1352 : Egri kápt. lit. Num 13. div.
3. fasc. 1. frust. 1.) Tothfalu. (1417: Dl. 10565: 1438: Dl. 13161; 1446: Dl.
13948: 1461: Dl. 15609.) Kaál és Debrő vidékén emlegetik, a hol ma Tófalu
helységet találjuk.
Törpeszeg. L. Mező-Tárkányt a városok közt.
Turkeddi. L. Külső-Szolnokmegyében.
Turkevi. (Keve.) L. Külső-Szolnokmegyében.
Ugra. Ugra. (1438 : Dl. 13160.) Gyöngyös m. kd. találjuk.
Újfalu. Wyfalw! 1463-ban Szuhával és Maczonkával együtt fordul elő,
s így kétségkívül a mai Nád-llj falut kell értenünk, Pétervásártól ny. (L. a
jász területnél is.)
η M A G Y A RO RSZÁ G .

Vaja. Réde határjárásakor merül fö l: via Halazywlh, via Wayaywth.

(1446 : Rédev lit.) Halász helységet ma is találunk e tájon ; Vaja azonban már
eltűnt. Utóbbit a páp. tized-szedó'k is ismerték. (Vava. 358.)
Vak-Méra. L. Méra a.
Vámos-Uraj. 1487-ben Alsó-Bátonynyal együtt mint hevesmegyei helység
fordúl elő. (Jászó, prot. A. 93.)
Ványa. Wanya. (Dl. 11202.) A mai Dévaványa J.-N.-K -Szolnokmegyében,
Békésmegye határán, a melyből a hevesmegyei birtokos Kompoltiak kedvéért
egy egész megyén: Külső-Szolnokon keresztül helyezi át Zsigmond király
1422-ben Hevesmegyébe, a hol 1468-ban is találjuk. (Kapy cs. lit. Z. num. 3.)
Varaszó. Warasow. (1451: k. Danes lit.) Varazo. (1459: Rédey lit.)
Warozlo. (1466: U. o.) Pétervásártól é. esik.
Varsány. L. Nógrádban.
Vécs. Weck. (1332—7: Páp. tíz. 1. 358.) Weche. Wecb. Weecz. (1428: Dl.
11973.) Poss. W reck — mint a «de Wecb» cs. birtoka. (1484: Dl. 18964.)
Gyöngyöstől kel. találunk ily nevű helységet.
Veresmart. Szent-Mária tiszteletének szentelt pálos kolostorral. (1302-től
1496-ig : Rupp. III. 307., V. ö. 1457 : Dl. 15166.) Ma puszta Gyöngyös m. ék.
Verpelét. Welpreth. (1347: Anjouk, ο. .V. 63.. 1424: Dl. 11604; 1429:
Dl. 12044 ; 1461. 1462 : Dl. 15653.) A megye gyűléseit leginkább itt tartotta.
A Tariak bírták Sírok várához.
Verset). Verseg. (1261: Fejér. IV. 3. 38.) Tisza-Nána vidékén fekhetett.
Vésze. Poss. nobilium de genere Apuc.h. Veyczezetgh nőm. (1261: Fejér.
TV. 3., 37.) Weyze. (1343 : Ház. okmt. VII.) Wese. (1461 : Lelesz, el. stab) Wese.
iNemesi névben. 1463: Dl. 15835) Tisza-Ders vidékén fekhetett.
Vezekény. Wezekyn. (1344: Anjouk, ο. IV. 400.) Ily nevű falut találunk
Heves mellett, pusztát pedig Pétervásár m. Az előbbi (Wezekyn) 1344-ben a
szomszédos Kömlővel (Anjouk okmt. IV 400 ), — az utóbbi 1351-ben mint
- Wezeken iuxta Peturwasara» tűnik föl. (Zichy okmt. III. 1 )
Visznek. Wyznek. (1415 : Dl. 10342.) Árokszállás m. kel. fekszik.
Zaráng. (Zaráng.) Zarank. (1325: Anjouk, ο. IV. 231.) Zarang. (1468:
Kapy cs. lit. Z. num. 3.) Ma Zaránk. Árokszállás m. k.
Zsadány. Sadan. (1435: Dl. 12725; 1447: Dl. 14117.. 14118.) Gyön­
gyöstől dk. esik.
Összesen ·. 27!) helység.

FŐBB BIRTOKOSAI:

Abádi cs. 1417-ben Folt birtokához tartanak jogot; 1480-ban elzálogo­

sítják a Besenyeieknek Abád (vámjával és tiszai révjével), továbbá: Mező-
Szent-György. Szent-Imre. Nagy-Jván, Szent-Jakab. Szent-Kozma-Demjén,
Kis-Igal, valamint Cserőköz, Szent-Miklós. Petri. Szőllős és Gyoma helységek
s Katymád puszta részeit; 1483-ban pedig Gecsei Györgyné. Abádi Borbála
ugyané birtokok (kivéve Cserőközl és Szent-Miklóst) részeit Nagylucsei Orbán
győri püspöknek és testvéreinek. (Dl. 10532.. 24754 . 18611.. 18617.)
Abafalvi cs. L. Dormánháziak n.
 H liV E S M E G Y K . 7δ

Aczél (császi) es. 1489 : I)]. 19538.

Asszupataki es. L. kazai Kakasok a.
Athfi (Adfl) cs. 1-172 : Dl. 17105.
Atyai cs. Be regből. 1182-ben valamelyik Szátokon. (1182 : Lelesz. 8.)
Bábi cs. 1118-ban kapják Hunyadi János kormányzótól a magban szakadt
Tárcsáink után Tárcsa részeit. (Dl. 26607. — L. «Cserőbáb» a. is. V. ö. 1399:
Dl. 26576.)
Bagaméri cs. A Hortiakkal együtt 1155-ben Császon. (Dl. 14936.)
Bajon! cs. Az Esz (áriakkal együtt Igaron. (1155 : Dl. 14960.. Lásd :
Szabolcsmegyében is.)
Baksai cs. L. l'elsőmérai Veres cs. a.
Bálái cs. 1490. körül: Bala, Bala-Szent-Miklós és Szent-Tamás helysé­
gekben. (Lelesz, prof,, parv.j
Bályoki cs. 1465-ben dengelegi Pongrácz Jánosnak elzálogosítják Alattyán.
Kér és Szent-.fakab helységekben bírt részüket. (Kol. mon. prot.)
Bánfi (lendvaD cs. Tiltakoznak 1456-ban a Szécsényi-féle Pata, Tarján
és Álcsi elzálogosítása ellen ; 1489-ben pedig anyai ágon (Miklós és Jakab,
mint a Kompolthi István leányának, Erzsébetnek fiai) követelik részüket a
n. Kompoltiaktól: Oroszlánkő és Nana várakból. Heves m.-városból. Domoszló,
Márkáz, Visonta. Detk, Györk és Kegyvernek helységekből. (1456 : Dl. 15111 ;
1489: Dl. 24581.)
Bán vagy Bánó (fogacsi) cs. 1450-ben «Ban dictus». (Dl. 14327. — V. ö.
1475 : Turul. 1889. 7.. 1492 : Dl. 19862.)
Basófi (szenterzsébeti) cs. 1405-ben a hűtlen Bélieknek Szent-Domonkos
és Molnosbél helységekben hirt részeit nyerik Zsigmond királytól. (Jászó.
prot. B. f. 161.)
Batha (mizsei) cs. (1480: Hédey lit.;
Bátori cs. Egyik ily nevű család e megyei eredetű. (Dl. 17405.) De a
hírneves Bátoriaknak is voltak itt jószágaik. (L. Lapispatakiak.)
Bebek (pelsőczi) v. Pelsőczi cs. 1351-ben és 1438-ban földesurak Bocson.
1147-ben a Ságiaknak zálogosítnak el részeket Lakon és Barlán. (1351 : Egri
kápt. lit. Num. 12. div. 3. fasc. 1. frusl. 2.. 1438: Ház. okit. 398., 1447:
Dl. 14075. - V, ö. Dl, 17112.)
Becsi (szalóki) cs. Bechy. (1489: Dl. 19441.)
Bedö (nemtii; cs. Szederjesen. (1446: Dl. 17112.)
Beji cs. L. Bői cs. a.
Bekény (alagi) cs. Máskép még «mikóíalvi» vagy «sajónémeti» Bekények.
Köldesurak .1424-ben Lövőn. (1413 : Dl. 10140 ; 1424 · Egri kápt. lit. Num. 12.
div. 9. fasc. 1. fr. 1.; 1455 : Dl. 14918 ; 1468 : Dl. 16635 ; 1470 : Dl. 16986.
L. Bellényiek a. Borsodban.)
Bekölczei cs. 1484-ben magvok szakadván, Bekölczén és Eelső-Szóláton
bírt jószágukat a czoborszentmihályi Czoboroknak és Farnosiaknak adta a
király. (Dl. 18927.)
Bélháromkúti apátság. Úgy látszik : Pázmánon. (L. ott.)
Bellényt cs. Szúos helységben. (1492: Ház. okit. 443. — L. Borsodban is.)
Bérezel (rédei. apezi; cs. (1469 : Rédey lit., 1489 : Dl. 19538.)
76 M AGY ARO RSZÁG .

Bernát (szenterzsébeti) cs. 1489: Dl. 19441.

Berzeviczi cs. L. Rozgonyiak és b. Pohárnok I. a.
Besenyei cs. 1409-ban nyerik kir. adományúl a hűtlen Császiak császi
jószágait; 1466-ban bírnak Besenyő', Süly, Szó', Tepély, Halmaj és Terpes
helységekben s 1472-ben kapják Mátyás királytól a magban szakadt mérai
Sántha cs. birtokait: Méra, Vak-Méra és Egyházas-Méra helységekben, a
melyeket János 1487-ben az egri székesegyháznak hagyományoz. 1475-ben
Bőn is földesurak. 148ü-ban János, a Gecsei Györgynétől (Abádi leány volt)
zálogban nála levő részeket Abád. Mező-Szent-György, Szőllős, Nagy-Iván.
Sz'ent-Jakab, Katymad, Szent-Kozma-Demjén, Gyáma. Kis-Igar, Cseró’köz, Szent-
Imre, Szent-Miklós és Petri helységekben — a Szőllősieknek adja zálogba.
1489-ben halászi Besenyei György tanúskodik. — Czímerlevelöket 1452-ben
V. László királytól, pallosjogukat pedig 1464-ben Mátyás királytól nyerték.
(1403: Jászó pr. B. föl. 160., 1466 : Dl. 16347 ; 1472 : Dl. 17280 ; 1480: Dl.
18341; 1487: DL 19292 ; 1489 : Dl. 19538. A többire : Turul. 1889. 1. sat. 1. —
V. ö. felsőmérai Veresek, sóvári Sósok és Terpesiek.)
Biki cs. János 1480-ban a megye alispánja volt. (Rédey lit., Dl. 18342.)
Bíró (mizsei) cs. (1453 : Dl. 14709.)
Bocsi cs. 1492 : Ház. okit. 443.
Bodi cs. 1447 : Dl. 26607 ; 1482: Egri kápt. lit. Num. 10. fase. 1. frust. 2.
Bodó (tárkányi) cs. Mező-Tárkány részeiben. (1432 : Dl. 12470 ; 1466 :
Dl. 16362; 1461, 1481. és 1493: Egri kápt. lit. Nurn. 9. div. 4. fasc. 14. és
15., és u. o. Num. 17. div. 4. fasc. 3. frusta 3. és 4.)
Bodonházi cs. A hevesmegyei nemesek közt «de Bodonhaza» nevűre is
akadunk 1489-ben. — Tán a megfelelő falu is e megyében állt fönn. (Dl.
19538., 19441.)
Boldogasszonyrédei cs. (1450. k ö rű i: Dl. 28987 ; 1464: Dl. 28275.)
Bolyai cs. 1489: Dl. 19441.
Bono (Bon) Mózes (velenczei polgár). 1467-ben zálogban bírja Szent-
Ivánt, Fokorót s Alcsi és Szászberek részeit, mint látszik a Szécsényiektől. de
csak 1470-ig, mert ekkor g. Országh Mihályt és a Losoncziakat iktatják e
jószágokba, a Bono ellenmondása daczára is. (Dl. 16536., 16959.)
Bői (Beji. Bei) cs. A mai Száraz-Bő pusztául feküdt Bő helységről van
szó. (1466 : Dl. 16362.) —- Egy másik Bői cs., mely Kenderesen is földesúr
volt, 1479-ben Ecsegen a szentlőrinczi pálosoknak ad zálogba részeket. (Dl.
18223.) Kétségkívül a mai Tisza-Bő értendő ez alkalommal, valamint az
1455-ben fölmerülő «de Bey*· nemesi névben is. (Dl. 14940.)
Csányi cs. Agarcson és Szent-Miklóscsányán is. (1342 : Anjouk, okmt.
IV. 201.. 1409: Dl. 9497; 1410: Dl. 28953 — V. ö. 1445: Dl. 24534; 1472:
Dl. 17405.)
Csathó (figei) cs. 1427-ben Dománházát (Damaházát) a Recskieknek
zálogosítják el. (Sztár. okit. II. 255.)
Cseh (bői) cs. 1453: Dl. 14709; 1455: Dl. 14940.
Csehi cs. 1492: Ház. okit. 443.
Ceerőbábi cs. L. Cserőbáb falu a.
 H EV ESM EG Y E. 7 7

Csirke (alattyáni, pólyi) cs. 1423-ban elzálogosítják a csekekátai Kátaiak-

nak jánoshidi birtokukat. 1472-ben a pólyi Csirke cs. tagjai Alattyánban
zálogosítnak el részeket a leleszi konventnek s ugyané család 1477-ben Alattyán,
Kér és Jánosbida helységekben is földesúr. (Száz. 1875. 247., 1472: Jászó.
pr. B. f. 299., 1477 : Lelesz. 24. — L. Kér falu a. is.)
Csontfaivi cs. 1472: Dl. 17405.
Csőze (mizsei) cs. Chewze. (1421: Dl. 11107.) Cheze. (1448 : 1)1. 26609.)
Csutha (baracskai) cs. L. Parlagiak a.
Czobor (czoborszentmihályi) cs. L. Bekölczeiek a.
Czudar folnodi) cs. Ló'rinczi, Selyp és Varsány helységekben. (1440:
Dl. 13528; 1467: Dl. 18139. — V. ö. 1415: Dl. 10333., 10335. - L. a
Debrőiek a. is.)
Dancsi (Danchy, apczi) cs. 1469: Rédey lit.
Dánfi (dobozi) cs. 1472-ben a nánai Kompoltiaktól Atkárt és Szent-
Jakabot, — a Pásztóiaktól pedig Hasznos részeit veszik zálogba. (Dl. 17405.)
Daróczi cs. Tamás 1478-ban a megye alispánja. (Muz. lit., Rédey lit.)
Debrői cs. 1438-ban e család birtokait — hűtlensége miatt — a Roz-
gonyiaknak adta a király. Rozgonyi István azonban «lelke üdvösségéért»
Debrői Imrének adományozza 1446-ban az 1438-ban kapott Debrő. Tótfalu,
Kál és Csál helységek és Jánosdi (Jánosd) puszta részét. 1440-ben az olnodi
Czudaroktól veszik zálogba Lőrinczit és Varsányi (Dl. 13161.. 13198., 13948.
és 13953. V. ö. veresmarti pálosok.)
Demjéndi (halászi) cs. 1457: Dl. 15166.
Derzsi cs. 1482 : Dl. 18611.
Dománházi cs. L. Dománháza a.
Donaházi cs. L. Donaháza a.
Dormánházi (dormánházi Dormán) cs.· Dormán János 1447-ben Hevesm.
orsz.-gy. követe. Családja azonos lehet a Dormánházi családdal, mely 1456-ban
a Recskiekkel, Szentmártoniakkal (Bánfiak) és Abafalviakkal együtt új ado-
mányúl nyeri Mákegyháza (Maakeghaza) és Vilyó (Wylo) pusztákat. 1464-ben
dormánházi Dormán Miklós neve merül föl, 1480-ban pedig a dormánházi
Sáfár Miklósé (ugyanegy személynek látszik), a ki Kenterházán is földesúr
volt s a kire szálltak a Kisdemjéniek egerszalóki jószágai. (1456: Dl. 15031;
1464: Lelesz. 4U., 1480 : Lelesz. 9.)
Dorogházi cs. Dorogon kapnak részeket 1479-ben a nánai Kompoltiak­
tól és gúti Országhoktól. (Acta p. Adv. 50—253. V. ö. 1463: Lelesz. Act.
Béres. fasc. 8. No. 11., 1488. és 1489 : Dl. 19441.)
Dósa (rédei) cs. Szentdomonkoson és Varaszón is. (1466. és 1467:
Rédey lit.)
Eger m. pálosok. 1406 óta Botondon, Nagy-Ivánban, Fel-Németiben.
Botondon 1465-ben együtt bírtak a Tárkány m. kartauziakkal. 1478-ban
Szőkén is voltak részeik, s 1479-ben ugyanitt a Vasváriaktól is vesznek bir­
tokot. (1432: Dl. 12470; 1465: Dl. 16243., Rupp. II. 32., 1478: Egri kápt.
Ili Num. 9. div. 4. fasc. 1. frust. 20; 1479: U. o. Num. 17. div. 2. fasc. 1.
frust. 2.)
78 M AGY ARO RSZÁG .

Egerszalóki cs. A Vetésiekkel 1470-ben egyezkednek Poroszló, valamint

Iván helység és Foltegyháza, Konczmolnaszigete. Kabateleke, Tótteleke, Fekécs
és Gelmecz «heves- és borsodmegyei» puszták részein. Eger-Szalók is az
övék volt. (Kár. okit. II. 415. 1.. 1478 : Egri kápt. lit. Núm. 9. div. 4. fase. 1.
trust. 20.)
Egri káptalan. A feltűnés időrendje szerint földesül': Almagyar (1315.),
Tárkánv (Mező-. 1317.). Makiár (Ítélet útján : 1317.), Terzse-Szalók (1318.).
Gelmecs. Fekécs (1323.), Demjén (1331.). Al-Tárkány (1367., 1373-ban Kápolnás-
Tárkány). Bátor (1372.). Szőke (1464., 1481.) és Laksó (1484.) helységekben;
Kocs (1256., 1483.), Szent-András (1399., 1423., 1459.), Hegyenülése (1447.) és
Butaj (1480., 1484.. 1489.) pusztákon. 1494-ben a Bakocs-Godex szerint :
Aranyas, Bocs, Tárkány, Egyek. Nagy-Iván, Nagy-Hán helységekben és Haran-
gozó-útczán. (1256: Egri kápt. 111. Num. 12. div. 3. fasc. i. frust. 1., 1315:
U. ο. N. 3. d. 2. f. 1. fr. 1.. 1317 : U. ο. N. 17. d. 4. f. 1. fr. 2. és N. 1. d. 1.
f. 1. fr. 6., 1323 : U. ο. N. 9. d. 4. f. 1. fr. 1. és Sztár. Okit. I. 46.. 1331 :
Egri kápt. lit. N. 9. d.1. fasc. 1. fr. 1.. 1367 : U. ο. N. 17. d. 4. f. 2. fr. 1.,
1372 : U. o. N. 7. d. 4. í. 1. fr. 1.. 1373 : II. ο. N. 17. d. 4. í. 2. fr. 8„ 1399 :
U. o. N. 6. f. 1. fr. 1. és 4., 1447 : II. ο. N. 9. d. 4. f. 1. fr. 10., 1464 : U. o.
N. 9. d. 4. f. 1. fr. 18., 1481 : II. o. N. 17. d. 2.f. 1. fr. 4., 1483: II. o. N. 12.
d. 3. f. 1. fr. 7 —10., 1484: II. o. N. 8. d. 1. f. 1. fr. 17.. 1492: Ház. okit.
443., 1494: Bakocs-Cod. 439. A többire nézve: Rédey cs. lit., Rupp. IT. 5. és
Engel i. h. — L. Homokterenneiek és pinczi Jonhos cs. a. is.)
Egri prépostság (a B.-Szíízről nevezett). Alapítója Rozgonvi Péter egri
püspök 1430-ban (a hevesmegyeí) Kis-Tálya és (a borsodmegyei) Novaj helysé­
geket szakítja ki számára a püspökség jószágaiból, s kárpótlásul a székes-
egyháznak és püspökségnek: Solymos, Kápolna, Dob, Szénpataka. Felső-Kompolt
helységeket és Bedetelke pusztát adja, melyeket mint a magbanszakadt Soly-
mosiak birtokát Zsigmond királytól kapott. (Fejér. X. 7. 271—278., Dl. 12282.
L. az egri püspök a. is.)
Egri püspök. A püspökség birtokai 1261. évi megerősítő oklevelének
elferdített helyneveiből a következő hevesmegyei birtokok vehetők k i : Fel-
Tárkány. Al-Tárkány, Fel-Német, Eger város. Felemer,Tája, Makiár, Keresztfölde.
Endréd, Apáti, Szépháza, Buda, Abony, Dézmás, Szikszó, Kerecsend, Baksa.
Fedémes, Magyarád, Halász. Mogatő, Orem, Ménesitó, Olfa. Nána, Lovásztelek.
Pok és Szurdok-Püspöki. Később, más oklevelekben időrend szerint következő
birtokai merülnek föl a püspökségnek : Eger város, Buda, Szikszó (1332—7,),
Sarud (1343.), Bocs (1346.), Bátor (1372.). Nagy-Tálya (1398.), (írem (1417.),
Hidvég, Fedémes. Abony. Felső-Tárkány (1457.), Makiár (1467.), Örs (Tisza-)
és Őrem (1482.), Kápolna. Kis-Kompolt (1483.); 1494-ben pedig : Eger városon
kívül Fel-Német, Czegléd, Nagy-Tálya, Nagy- és Kis-Maklár, Abony, Puszta-
Szikszó, Kis-Buda, Mező-Hidvég, Sarud, Magyarád, Halász, Örs, Őrem, Tisza-
Nána, Turkeddi, Halásztelek, Turkevi, Méra, Gyöngyös-Püspöki, Szarvaskőalja,
Fedémes, Bocs, Bátor. Baksa, Demjén és Kelecsény. Ide számítják ugyanekkor:
Solymos, Szénpataka, Kápolna. Kis-Kompolt, Dob helységeket is. Birtokaira
1495-ben 1117 forint adót vetettek ki. (Páp. tiz. 1.. 1343: Ház. okmt. VII..
398., 1417 : Egri kápt. elench. IV. 20.. 1438 : Ilaz. okit. 398. — V. ö. 1346 :
 H EV ESM EG Y E. 79

Kár. okit. I. 166.. 1:189 : Sztár. Oki. 1. 308., 1426 : Dl. 11753 ; 1467 : Kassai
titk. 1. «Telon.» 68., 1472: Dl. 17341; 1346: Egri kápt.lit. Num. 8. div. 1.
fase. 1. Trust. 5. és 13., 1372: II. ο. N. 7. d. 4. fasc. 1. fr. 1., 1398: U. o.
N. 1. d. 4. fasc. 1. fr. 5.. 1457: TI. ο.N. 19. d. 3. fasc. 1. fr. 2., 1482:U.o.
N. 10. fasc. 1. fr. 2., 1483 : U. ο. N. 22. div. 5. fasc. 1. fr. 2., 1498 : U. o.
N. 18. div. 2. fasc. 1. fr. 5.. 1494: Bakocs-Codex és Engel i. h. — Lásd:
Besenyeiek alatt, valamint a birtokosok k özt: a B.-Szűzről nevezett egri
prépostság a. is.)
Encsi cs. 1469 : Rédey 111.
Érsek (pásztói) cs. 1488: Dl. 19457.
Esztári cs. L. Bajoniak a.
Esztergomi érsek : Dénes. L. szandai Tárnok cs. a.
Farkas (hasságyi. ala^tyáni) es. L. Pálócziak a.
Farkas (sári) cs. L. Sáriak a.
Farnosi cs. 1420-ban Derzsen és Rakaton — úgy látszik zálogban.
1470-ben e családból való a megye egyik alispánja. (Gyárfás i. m. III. 568..
569., Rédey cs. lit. — L. Bekölczeiek a. is.)
Fedémesi cs. L. szuhai Jákófiak a.
Felfalvi cs. Körszigeten föidesúr. (1498: Dl. 20777., 20778.. V. ö. 1446: Dl.
13953.)
Felsőtárkányi kartauziak. L. Borsodmegyében.
Fogacsi cs. 1420. körűi: Muz. lltár.
Fiigedi (tasonyi) cs. Fygedy. (1463 : Dl. 15867.)
Galabóczi es. «deGalabooz» János alispánja volt a megyének 1475-ben.
(Dl. 17657.)
Gombosi cs. 1447 : Dl. 14077.
Hanczkófi (poroszlai) cs. L. Poroszló város a.
Hani cs. L. Han helys. a.
Hassa (egyházas-erdőtelki) cs. 1446 : Acta p. Adv. 107—51.
Hegyesi cs. Mint Tisza-Örs határosai tűnnek föl 1482-ben. (Egri kápt.
lit. Num. 10. fasc. 1. frust. 10. — V. ö. 1459 : Dl. 15372.)
Herédi cs. 1447 : Dl. 14077.
Homokterennei cs. 1484-ben Laksó és Butaj pusztákon adnak el részeket
az egri káptalannak. (Egri kápt. lit. Num. 8. div. 1. fasc. 1. fr. 5.)
Horti cs. L. Bagamériak a.
Istenmezei cs. 1466 : Rédey lit.
Ivágyi cs. 1456 : Dl. 15031.
Ivání cs. 1426-ban : Iván, Újfalu. Szuha és Füzes helységekben. Később
birtokosokul feltűnnek ism ét: 1441-ben Szuhán s a Pásztóiaktól zálogban
Pásztó egy részében; 1463-ban megint Szuhán és (Nád-) Újfaluban. (Dl.
11773., 13606. és Lelesz, acta Béres. f. 8. n. 11.)
Jákó(fl) (szuhai) cs. A Fedémesiekkel együtt (1414.) Fedémesen. Rédén
és Fancsalon anyai ágon. (1414: Dl. 26581; 143.: Rédey cs. Ili, 1448:
Kállay lit.)
Jánosi cs. L. Kopólcsiak a.
Hü M AGY AHORSZAG.

Jászok. Birtokaikra 1495-ben 907 írt adó esett. (Engel. 139.)

Jenéi cs. Kápolnás-Erdó'teleken. (1446: Aeta p. Adv. 107—51.)
Jonhos (pinczi) cs. 1484-ben Butaj pusztán az egri káptalannak adják
el részeiket. (Egri kápt. lit. Num. 8. div. 1. fase. 1. fr. 19.)
Kabalaszói es. Szederjesen. (1446—69 : Dl. 17112.)
Kakas (kazai) cs. 1415-ben új adományul kapják: Pásztó, Dorog és
Bátony részeit. 1487-ben az Asszupatakiaknak elzálogosítják Alsó-Bátony és
Vámos-Uraj részeit. (Fejér. X. 5. 580., Jászó. pr. A. f. 93.)
Kállai cs. Rédén. (1448: Kállay lit.)
Kanizsai cs. 1494-ben 2261/a Irtot vetettek ki birtokaira. (Engel, i. h.)
Kántor (bó'i) cs. 1406-ban kenderesi részöket elzálogosítják. 1453-ban
részeik vannak Bó' helységben. (Kár. okit. I. 533., Dl. 14709.)
Kántor (varaszói) cs. 1451 : köv. Danes lit.
Kapi cs. Poroszlón, továbbá Iván és Szőke helységekben voltak zálogos
részeik. (1407. 1451: Idéz. 1. Poroszló város a.)
Kátai cs. 1427-ben a magban szakadt Mizseiek birtokát kapják Mizsén
és részben Fügédén Zsigmond királytól. (Száz. 1875. 247., 1874. 260. —
V. ö. alattyáni Csirke cs.)
Kende (bolyai) cs. 1492 : Ház. okit. 443.
Kenderesi cs. Hegyes, Kenderes és Bó' helységekben. (1460: Dl. 16429 ;
1465 : Kár. okit. II. 372.)
Kendi cs. 1454 : Dl. 14828.
Kenter (farnosi) cs. Kenterházán is. (1480: Lelesz. 9.)
Keresztúri (fügedi) cs. 1489: Dl. 19538.
Király és királyné. 1424-ben Zsigmond király nejének Borbálának
Encs, Tas, Terebes és Rozsnok helységeket adományozta. 1494-ben a király
birtokaira 172 írt, a királyné birtokaira 15 írt adót vetettek ki. (Magy. Tört.
Tár. XII. 283., Engel. 31.)
Kisdemjéni cs. L. Dormánháziak a.
Kisszőllósi cs. 1482: Dl. 18611.
Rókái (bójái) cs. Kokay. (1489 : Dl. 19441.)
Kompolth (szentkozmademjéni) cs. L. a jíisz területnél.
Kompolti apát. Kompolton. (1409: Dl. 9549.)
Kompolti (nánai, kürűi Kompoldfiak) cs. Az Aba nemből eredő Kom-
poldíiak 1325-ben osztozkodnak: Domoszló, Kürti, Zaráng, Örs, Rof, Visznek,
Györk, Egyházasnána. Lovásznána, Szakálos. Torna, Gyenda, Taksony és
Kompold helységeken; Oroszlán várát közösnek hagyván. 1337-ben vétel
útján Adács jut kezökre. 1399-ben Sülyben is volt birtokuk, mert ide teszik
át rofi révjöket. 1403-ban István mester a hűtlen Nekcseiek Pata és Pély nevű
birtokát, 1404-ben a magban szakadt Miskeiek miskei jószágait, majd
1409-ben Szent-Miklóscsánya (népes) és Agarcs (néptelen) birtokokat, —
1411. és 1412-ben a Rof melletti néptelen Szent-Miklóst, — 1416-ban pedig
már új adományúl Pélylyel együtt: Komló', Folt és Makegyháza elpusztúlt
helységeket nyeri a királytól. Ugyancsak Zsigmond király 1417-ben megengedi
Istvánnak, hogy a magban szakadt Debró'i Miklós birtokait: Debrőn, Osálon,
Tótfaluban és Kálón elfoglalhassa; 1421-ben pedig cserében a pestmegyei
 H EV ESM EG Y E. Hl

Irsaszegért a magban szakadt Visontaí István birtokait adja neki Visontán

(Szentkeresztföldével) és Karácsondon. 1422-ben (és 1483-ban bírnak) Ványán
(I. ezt) is. 1424-ben Kisdetken bírt részüket az Ugraíaknak adják, cserében a
Rof melletti Csonka-Szent-Miklósért. 1430-ban birtokukban találjuk Fegyver-
neket is. 1438-ban már a magban szakadt Ugraiak birtokait kapják Ugra,
Kisdetk és Kőkút helységekben és Árpás pusztán. 1440. és 1441-ben a
Rozgonyiakkal együtt Tas és Encs helységeket nyerik I. Ulászló királytól;
1465-ben pedig a gáti Országhokkal együtt a Tariak birtokait veszik zálogba,
majd kapják 1472-ben kir. adományul. 1481-ben Körszigeten is van jószáguk;
1489-ben egyebek közt Hasznos birtoka fölött perelnek a Pásztóiakkal s
ugyanez évben Oroszlánkő és Nana várakon és más, már említett birtokokon
kívül Heves város és Márkáz falut is kezükön találjuk. (1291 : Wenzel.
Árp. ο. X. 34., 1325: Anjouk, ο. IV. 231., 1337: Száz. 1887. 8. fűz. 76,
Gyárfás. Jászk. III. 477, 1399 : Dl. 8436, 24698; 1403 : Dl. 8918; 1404: Dl,
8954; 1409: Dl. 9497; 1411-1412: Dl. 9996; 1416: Dl. 10498; 1417: Dl.
10565; 1421: Dl. 11103, 11104; 1422: Dl. 11202; 1424: Dl. 11592; 1424 :
Dl. 24717; 1430: Dl. 24721; 1438: Dl. 13160; 1440. és 1441: Dl. 13570. és
13634; 1435. és 1472 : Forgách lit. Dl. 16161, 24553. (1466-ból) 1481 : Dl.
18498; 1483: Dl. 18794; 1489: Dl. 19513. és 24581. V. ö. Dorogháziak,
Tariak, dobozi Dánfiak, Fegyvernek város és Szent-Jakab helység a.)
Kondé (pókatelki) cs. 1494-ig Bocson. (Egri kápt. lit. Num. 8. div. 1.
fasc. 2. frust. 2.)
Konkal (fügedi) cs. Kontói. (1489: Dl. 19441.)
Kopólcsi cs. 1470-ben a hűtlen Mihály birtokát Bánhalmán a Madácsiak
és Jánosiak kapják. (Huny. kora. XI. 427.)
Korláth (szó'i) cs. 1438 : Gyárfás i. m. III. 607., 1450-ben — valószínűleg
hibásan — «de Gyew». (Dl. 14327.)
Kormos (füzesi) cs. 1489: Dl. 19441.
Kővári cs. 1407-ben a Zelizfiekkel együtt beigtatják őket Kenderes
(Kéregyház) birtokába. Bírtak Bő helységben is. (Kár. okit. I. 542. — V. ö.
1428: Dl. 11973 ; 1453 : Dl. 14709.)
Kán (erdőteleki) cs. 1460 : Dl. 15491; 1482 : Egri kápt. lit. Num. 10.
fasc. 1. frust. 2.
Lapispataki cs. 1438-ban a Segnyeiekkel együtt azon panaszkodnak,
hogy a király Tarján nevű birtokukat Szécsényi Franknak adományozta, a ki
egyszersmind Bátori Istvánnal közösen Oroszi nevű falujokat is elfoglalta. —
A Bátoriak Oroszit 1458-ban is bírják. (Dl. 13243 , Kol. mon. protoc.)
Leleszi konvent. L. Csirke cs. a.
Lengyéndi cs. 1421-ben Lengyénd, Bátony és Fancsal helységeket új
adományként nyerik. László 1449-ben e megye alispánja. (Dl. 11066, Rédey lit.)
Liptai (kisfaludi) cs. 1435-ben Andornak pusztát nyerték adományul.
(Nagy Iván i. m , 1483: Egri kápt. lit. Num. 12. div. 3. fasc. 1. frust. 7 ,
1488—1489 : Dl. 19441.)
Lorántfi (serkei) cs. L. Borsodmegyében.
Losonozi cs. Abádon, már 1393-ban. (Dl. 7898. — L. Tomajmonostora
helység s a Szécsényiek, Bono M. és Nagylucseiek a. is.)
H unyadiak kora, VI. 0
82 M A G Y A RO RSZÁ G .

Lövei cs. 1424 és 1461 : Egri kápt. lit. Num. 12. div. 9. fase. 1. frust.
1. és u. o. Num. 9. div. 4. fase. 1. frust. 14. és 15.
Ludasi cs. 1445: Dl. 24564.
Maczonkai cs. 1463: Lelesz act. Béres. fasc. 8. n. 11.
Madácsi cs. L. Kopólcsiak a.
Markházi cs. 1489: Dl. 19441.
Merse (szinyei) cs. 1364-ben Orosziban. Kétes, vájjon a XV. sz.-ban is.
(Wagner. D. Sáros. 343.)
Mikoosa (kisrédei, szentmártonrédei) cs. Mikocza. Mykocha. Osztályosok
a Nagyrédeiekkel. (1438: Dl. 26603; 1470. körűi: Dl. 32374.)
Mizsei cs. 1421: Dl. 11107 ; 1427., 1438. és 1484: Gyárfás. Jászk. III
587., 607., 609.
Monostori cs. Császon, Pap-Monostoron. (1474: Dl. 17581.)
Monyorósi cs. Mikófalvi részöket 1468-ban a Nádasdiak és Ományiak
(és tán mások is, az oklevél hiányos) kapták. (Dl. 16635. — V. ö. 1470:
Dl. 16986.)
Muzelai cs. Mwslay. (1488—1489 : Dl. 19441.)
Nádasdi cs. L. Rédeiek és Monyorósiak a.
Nagy (mikófalvi) cs. 1492: Ház. okit. 443.
Nagy (szó'kei) cs. 1447: Egri kápt. lit. N. 9. d. 4. f. 1. frust. 10., 1461:
U. o. Num. 9. div. 4. fasc. 1. frust. 14. és 15.
Nagyhatvani cs. L. Hatvan város a.
Nagyluceei cs. 1484-ben a hűtlen Vécsi Gáspár birtokait : Vécsen,
Alatkon, Dédteleken és Cserőközön Orbán győri püspök és kincstartó s édes
testvérei — Nagylucseiek — kapják a királytól. 1485-ben bírják Szentmiklóst
és Szent-Iván részeit. 1486-ban Nagy-Iván felét visszabocsátják — cserében a
pozsonymegyei Nagylucseért — a király kezébe. Ugyanez évben Parlagi
György után kapják (végrendeletben) a nála — a Losoncziaktól — zálogban
levő' Tomajt, Bánhalmát, Tarján felét és Abád részeit. Végre 1489-ben gúti
Országh Lászlótól és Losonczi Lászlótól zálogba veszik: Alcsit, Fokorót és
Szent-Iván részeit. Szászberek város részeit, Szabolcs, Kölkes, Bezetelke és
Iván pusztákkal. (1484: Dl. 18964; 1485: Lajtafal. lit. Dóczyana. Gap. 2. fasc.
1. No. 13., 1486: Dl. 19143., 19127., 19120., 19160; 1489: Dl. 19544. —
L. Abádiak a. és Szabolcsban Nagylucseiek a. is.)
Nagyrédei cs. L. Rédeiek a.
Nemti cs. Szederjesen 1446 előtt. (Dl. 17112.)
Oláh cs. Szent-Domonkoson. (1492 : Ház. okit. 443.)
Olcsvári cs. Istenmezején és Szederjesen. (1400—1465: Dl. 16751 ;
1477: Dl. 17996.)
Országh (guti) cs. A Gutiak révén bírja Guti Gáspár fia: gúti Országh
János 1427 óta Tisza-Szalók felét s 1487-ben ezenkívül Abádot is; majd a
Tariaktól és Szécsényiektől szereznek nagy terjedelmű birtokot. (1427: Dl.
11933. és 11935 ; 1456 : Dl. 15111 ; 1459 : Dl. 15384 ; 1460 : Dl. 15472 ; 1487 :
Forgách lit. — V. ö.Tariak, Nagylucseiek, Szécsényiek, Dorogháziak és Bono M.)
Otrokocsi cs. L. Bolya helység a.
 H EV ESM EG Y E. 83

Ördög (ördögfalvi) cs. 1456: Dl. 16031; 1484: Arch. Közi. VI. Ipolyi ez. XXII.
Palocsai cs. Horton és Szekeresegyházán. (1433: Száz. 1872. 637.)
Pálóozi cs. Zsigmond királytól kapja Mátyus 1412-ben a magban-
szakadt Szűcsiek birtokát : Szűcsi, Ecsed, Fajzat és Rede, — 1421-ben pedig
a magban-szakadt Visontai István jószágait: Adács, Iványi (Iván) és Köre
helységekben és Szinyértelke pusztán. 1445-ben bírják Pétervására és Kövesd
m.-várost (utóbbit 1444-ben is), 1462-ben Csász és Fogacs helységeket is.
Ugyanekkor kapják kir. adományul az ezen falvak közt fekvő Meszli pusztát.
<1412 : Dl. 9952., 9953., 9955; 1421 : Dl. 11137., 11139 ; 1444: Egri kápt-
clench. IV. 25 ; 1445: Dl. 13846; 1462: Dl. 15745.)
Parlagi cs. 1454-ben V. László király Lászlónak és baracskai Csutha
-Jánosnak adja a zágorhidai Tárnok Demeter kezén levő Tasban rejlő kir.
jogot. (Kállay lit. — L. Nagylucseiek a.)
Pásztói cs. A Túriakkal egy őstől származtak. 1454-ben s később is
bírták Pásztót, Hasznos várát és Hasznos helységet s Vésze és .Ders részeit.
<1454: Dl. 15684; 1461: Kol mon. prot., Lelesz, el. stat.. 1489: Dl. 19479.
és 19513. — V. ö. Tariak és dobozi Dánfiak.)
Pethó’ (gyöngyösi) cs. 1439 : Lelesz, elench. stat.
Pohárnok István (berzeviczij. Erken és Kürtön birt. Halálával e birtokai
is a Rozgonyiakra (I. ott) szálltak. (1438: Dl. 13227 ; 1450: Dl. 24734; 1456;
Dl. 15074; 1160: Dl. 15432. — L. Erk vár és Gyöngyös város a. is.)
Pongrácz (dengelegi) cs. L. Bályokiak a.
Porkoláb (istenmezei) cs. 1489: Dl. 19538.
Pósvárallyai cs. 1489: Dl. 19441
Pozsgai (ugrai) cs. 1489: Dl. 19472
Püspöki (ludányi) cs. L. Poroszló város a.
Radnóth (apezi) cs. 1480: Rédey cs. lit.
Ragályi cs. Nagy Iván. i. m.
Rátoldfalvi cs. Mikófalván. (1413: Dl. 10140.)
Recski cs. 1447-ben Miklós Hevesm. egyik orsz.-gy. követe volt. (L.
Dormánháziak és figei Csatók a. is.)
Rédei cs. Rédén kívül 1459-ben Varaszó és Szent-Domonkos,— 1462-ben
Eger-Szalók és Tisza-Szalók, — 1467-ben (zálogban Tenki Istvánnétól) Tenk
helységekben ; 1467-ben (a Nádasdiakkal és Varaszóiakkal együtt) Varaszón
és a hozzá tartozó Kunafölde, Espánfölde és Mátyástelke pusztákon, — 1469-ben
(és 1472-ben) Szurdok-Püspöki és Terzse-Szalók, 1476-ban Mizse és Sár (1478-ban
is) helységekben földesurak. 1473-ban Nagyút és Bál-Püspöki részeit adja János
volt érd. vajdának a király. Valószínűleg e család értendő az 1438-ban és
1483-ban föltűnő «Nagyrédeiek» a. is. (1438: Dl. 26603; 1476., 1478., 1483:
Muz. l i t , 1462 : Lelesz, el. stat. — A többire nézve : Rédey l i t )
Rozgonyi cs. 1411-ben a Poroszlaiaktól zálogba veszik Szőkét és Foltot
s kapják a királytól Farnost; 1418-ban ugyancsak királyi adományul nyerik
a magban szakadt Domoszlai Demeter birtokát Boczonádon; 1430-ban pedig
zálogban a királytól Ivánt és Poroszlót. 1435-ben megengedi nekik a király,
hogy a hűtlen Salgaiaktól rászállt s a Berzeviczieknek 2000 írtban elzálogo­
sított következő birtokokat: Gyöngyös felét, Benét és Zsadányt, Halász és
6*
8 4 M AGY ARO RSZÁG .

Szászberek részeit kiválthassák s 4100 írtban zálogul bírhassák. ·. Ugyané

birtokokat, Poroszló részével együtt adományul kapják 1438-ban Albert király­
tól. Ez évben a hűtlen Debrőiek: Debrő, Tótfalu, Kál és Csál helységekben
bírt részeibe is beigtatják őket. 1440-ben és 1441-ben Rozgonyi Simon egri
püspök a nánai Kompoltiakkal együtt kapja I. Ulászló királytól Tas és Encs
helységeket. 1453. és 1454-ben a Szalókiaktól zálogba veszik Szőke és Szalók
részeit. 1459-ben Debrőn váruk is van; 1460-ban már új adományúl kapják
a b. Pohárnok-féle Kürtöt és Erket. 1486-ban Köre, Bura és Boczonád «van
kezükön». (1411: Dl. 9792. és 9812; 1418: Dl. 10725; 1430: Dl. 12260;
1435: Dl. 12725; 1438: Dl. 13163., 13170., 12260. és 13161; 1440: Dl. 13570.
és 13634; 1453. és 1454: Dl. 14701., 14838; 1459: Dl. 15401; 1460: Dl. 15432.
15491; 1486: Dl. 19166.)
Sáfár (dormánházi) cs. L. Dormánházíak a.
Sáfár (szőkéi) cs. 1461 : Egri kápt. lit. Num. 9. div. 4. fase. 1.
frust. 14. 15.
Sági cs. L. Bebekek a.
Sági konvent. L. Dóba lielys. alatt.
Sándor (rédei) cs. 1466: Rédey cs. lit.
Sántha (mérai) cs. L. Besenyeiek a.
Sári cs. Az osztályos sári Farkasokkal együtt Sáron. 1446-ban Mizsén
s 1475-ben Gibardsáron is. (1435: Dl. 28819; 1436. és 1446: Muz. lit.,
1475: Rédey lit.)
Sári benczés apátság. Sár. Tarnócza és Karácsond helységekben és
Kompolt pusztán. (Rupp. II. 99.)
Sárosi (péterfalvi) cs. Sarosy. (1446—69: Dl. 17112.)
Segnyei cs. L. Lapispatakiak a.
Semsei cs. L. Kér helység a.
Solymosi cs. 1426-ban a Zsadányiaktól jószágot vesz a Heves- és
Borsodmegyébe számított Iván helységben. (Dl. 11541.)
Sós (sóvári) cs. 1479-ben Sző és Tőpe részeit eladják a Besenyeieknek.
(Huny. kora. X. 92.)
Sőreg (csekekátai) cs. Mizsén. Gibard-Sáron. (1475 : Rédey lit.)
Szajoii (halászteleki) cs. A Tari-féle birtokokból zálogban bírták 1480-ig
Terebest. Ekkor (és 1490-ben is) Verebélyi Simon egri várnagynak zálogosít­
ják el. (Dl. 18372. és 19636.)
Szalóki cs. L. Rozgonyiak a.
Szántai cs. Apczon. (1447. és 1448: Dl. 14077.)
Szécsényi cs. 1405-ben és 1411-ben zálogban (a Nekcseiektől s ezek
hűtlensége után a királytól) hirják Patát. 1411-ben osztozkodáskor Bene várát
közösnek hagyják. 1455-ben László (László fia, a ki Frank vajda fia, a ki
Konye bán fia) Gyöngyös város felét s Szászberek, Szabolcs, Szentiván, Fo-
koró és Alcsi helységeket (más megyebeli jószágokkal együtt) 40,000 forintban
gűti Országh Mihály kir. főajtónállónak és Losonczi Albertnek elzálogosította.
E Lászlónak — ki 1460-ban már nem élt — két leánya maradt: Hedvig,
a kit Losonczi Albert vett el, és Anna, ki 1860-ban a g. Országh Mihály fiának
Jánosnak jegyese. E két leányt íiúsíttatták. hogy a birtok a két vő családja
 H EV ESM EG Y E, 85

kezén mondhasson. S csakugyan már 1461-ben (s 1481-ben ismét) új ado-

mányúl kapják utóbbiak Mátyás királytól Gyöngyös város felét. Pata és Tarján
városokat, valamint Fokorót és Szent-Ivánt s Szászberek felét. (1405: Dl. 9004;
1411: Dl. 9845; 1455: Dl. 14943; 1460: Dl. 15439. és 15444; 1461. és 1481:
Forgách lit. — L. Lapispatakiak a. is.)
Széki cs. Tipászón is. (1492: Ház. okit. 443. — L. Szék helység a.)
Szél. (szederjesi) cs. Zeel. (1446—69: Dl. 17112.)
Szentdomonko8i cs. 1459: Rédey lit., 1492: Hazai okit. 443.
Szenterzsébeti cs. Egyház-Szent-Erzsébetiek. (1451: k. Danes lit.)
Szentlőrinczi pálosok. L. Bőiek'a.
Szentmáriai cs. L. Szentmária a.
Szentmártoni cs Borsodmegyéből. L. Dormánháziak a.
Szentmihályi cs. Idéz. 1. Szent-Mihály helység a.
Szőllősi cs. Igaron és Gyámán. (1472: Dl. 17341.) 1487-ben kezükön
van a Bessenyeiektől Vakméra, Egyházasméra és Szentmárton-Méra is. (Dl.
19292. Lásd: Besenyeiek a. is.)
Szuhai (korotnoki) cs. <De Korothnyk Zohay» Györgyöt beigtatják
1446-ban Kőtelek birtokába. (Dl. 14040.)
Tarosai cs. 1466: Dl. 16362.
Tárczai cs. Sárosmegyéből. Komlón. (1478: Dl. 18130.)
Tari cs. Bírta Sírok várát 1389 óta, Sírok. Verpelét, Nagyberek és
Szajla helységekkel; 1424-ben Drégel váráért Püspökit (is) kapják cserében
a királytól. De már a huszas években elzálogosítják e birtokok jó részét.
1454-ben György a Pásztóiakkal megegyezik, hogy családjok kihalása esetén
egymás birtokait örököljék. A Tariak ekkor Pásztó, Tar, Ráczfalu. Rozsnok
és Terebes helységekben is földes urak a fentebbieken kivűl. (Püspökit ekkor
nem említik.) S bár 1464-ben a király beleegyezését is megnyerték, Tari György
mégis 1465-ben gáti Országh Mihálynak és a n. Kompoltiaknak zálogosította
el 24,000 írtért összes birtokait, a melyek közt Dorog és Püspöki helység
s a Mátrahegye nevű hegység (cum montibus Matrahegye) és Ágasvár (várhely)
is előfordul. E miatt később pörük is támadt a Pásztóiakkal, de 1472-ben a
Tari György (hűtlensége s) magtalan halálakor Országh M. és a Kompoltiak
kapták e nagy uradalmat a királytól és 1475-ben a Pásztóiak is lemondtak
igényükről. (1389: Dl. 7506; 1424: Dl. 11603; 1426: Dl. 11840; 1429: Dl.
12044; 1454. és 1464: Dl. 15684. és 14856; 1466: Dl. 16351; 1465., 1472. és
1475: Forgách lit.. V. ö. 1489: Dl. 19513.)
Tárkány melletti kartauziak. L. az Eger m. pálosok.
Tarkövi cs. 1468-ban elzálogosítják János vál. egri püspöknek komiéi
részöket. (1468: Dl. 16702.)
Tárnok (szandai) cs. Tasi jószágát 1452-ben Dénes esztergomi érseknek
elzálogosítja. (Dl. 14513.)
Tasi (tasonyi) cs 1463: Dl. 15867. .
Temesköz! (felsőszóláti) cs. 1493: Egri kápt. lit. Num. 17. Div. 4.
fasc. 3. fr. 4.
Tenki cs. 1460: Dl. 15491. — L. Rédeiek a. is.
8 6 M AGY ARO RSZÁG .

Terpesi cs. Miklósnak terpesi és széki jószágait 1461-ben a Besenyeiek

kapták a királytól. (1465: Turul. 1889. 3—6. 1.. 1489: Dl. 26399.)
Theze (mizsei) cs 1434: Dl. 26640. — Tán a következővel azonos.
Thexe (tekszeházi) cs. L. Tekszeháza a.
Therpes (ivágyi) cs. 1488: Dl. 19457; 1489: Dl. 25399.
Thombolth (vezekényi) cs. 1489: Dl. 19441.
Tipászói cs. Szűcs pusztán is. (1438: Hazai okit. 389.)
Tóth (bátori) cs. 1489: Dl. 19441.
Török (derzsi) cs. 1482: Egri kápt. lit. Num. 10. fase. 1. trust. 2.
Ugrai cs. A sári monostornak egyik patronusa. Zálogban bírta Lövő
részeit. (1424: Egri kápt. lit. Num. 12. div. 9. fasc. 1. fr. 1., 1425: Fejér. X.
6. 753. — L. Kompolthiak.)
Ujfalusi cs. Jászok. 1441-ben új adományul nyerik Kürt felét. (Dl. 13628.)
Váradi püspök és káptalan. Poroszlón 1451-ben. János püspök kétség­
telenül Füreden is pl. 1486-ban. (Lel. el. stat. Dl. 14461., 19117.)
Varaszói cs. L. Rédeiek.
Varjú (szentdomokosi) cs. 1480: Egri kápt. lit. Num. 12. div. 8. fasc. 1.
frast. 2.
Vasvári (szőkéi) cs. 1464: Egri kápt. lit. Num. 9. div. 4. f. 1. fr. 18.
(L. az Eger m. pálosok a. is.)
Vatha (farnosi) cs. 1450: Egri kápt. lit. Num. 9. div. 4. fasc. 1. frust. 11.
Vécsi (fügedi) cs. Vécsi László 1438-ban a megye alispánja. (Ház. okit.
398., 1489: Dl. 19441. - L. Nagylucseiek a.)
Verebélyi cs. Simon 1488-ban a megye alispánja. (Rédey lit. — L. Sza-
joliak a. is.)
Veres (erdőteleki) cs. 1460: Dl. 15491.
Veres (felsőmérai) cs. 1479-ben a Baksaikkal (de Baxa) együtt tiltakoz­
nak, hogy a Besenyeiek az ő jószágukat: Mezőméra és Szentmártonméra
helységekben és Vakrnéra pusztán felkérhessék a királytól. (Muz. lit.)
Veresmarti pálosok. 1356-ban Benén kapnak részeket; 1441-ben V.László­
tól Fügédét nyerik, 1461-ben pedig Debrői Imrétől Varsányt és Lőrinczi felét.
(Rupp. III. 307.)
Vészei cs. 1463: Dl. 15835.
Vetési cs. L. Poroszló város és Egerszalókiak a.
Zsadányi cs. L. Poroszló városnál.
Összesen: 225 birtokos.

FŐISPÁNJAI:
Ezek közűi ismeretesek: Tari Rupert 1440-ből és 1441-ből (szeptember);
nánai Kompolti Pál és János szintén 1441-bó'l (január); Rozgonyi Rajnáid
1442-ből; berzeviczi Pohárnok István 1443-ból; ugyanő és Berzeviczi Detre
1444-ből. — (Leh. Stemmat. I. 124., Huny. kora. X. 104. 107. 123., Dl. 13606.
13744., Kát. Hist. Crit. VI. 208.. Kov. Sylloge deer. I. 90.)
 NÓGRÁDMEGYE.

Nagyjából a XV. században is mai területét foglalta el. De

Vácz városa is hozzátartozván, a Duna felé jobban kikerekedett
mint, ma,1 Adó alá eső telke 5000 körül volt.2
A nagy uradalmak megyéje. Délnyugati sarkában két főrangú
egyházi hatóság birtokai terűinek el, nagyrészt jelentékeny helyek.
Vácz, tőle ény. Nógrád és Verőcze városok, s a megye déli vidékén
hét falu a váczi püspöké; Patak, Dejtár m. városok, Vadkert és
Szátok (része) pedig az esztergomi érseké. Utóbbinak fiók-uradalmai:
Szécsény környékén Sipek, Csitár és Hugyag; Fülek mellett Fülek-
Püspöki. Még egy harmadik egyházi testület: az esztergomi Szent-
János rendház bírja e tájon, a megye dk. sarkában, a szintén köz­
ponti helyzetű Szirák részeit.
A többi nagyobb jószágok világi főurak kezén vannak. (Diós-)
Jenő, Szokolyával együtt a váczi püspök birtokainak szomszédsá­
gában a lévai Cseheké. E tájon: a megye déli vidékén terűinek el
a királynéi uradalmak is, melyeknek azonban a 40-es évek óta
fölötte változékony sorsuk volt, míg végre a Bátoriak kezén nyu­
godtak meg. Szanda és Buják várak képezik ezek központjait,
utóbbi a megye dk. sarkában elterülő 10 egész faluval, s egy
másnak részével.

1 Comitatus Neugrad, Neograd,megye azonban, mint törvényható­

Novigrad, Nograd — nevek alatt em­ ság sohasem volt két felé válva.
legetik okleveleink. A XV. sz. előtt (Pázmán. Synod. Appendix. I. 82.,
Kis-és Nagy-Nógrádmegye is fölmerül. Desericius. Episc. Vácién. 6.. 1384:
Az esztergomi érsek hatósága alá tar­ Fejér. X. 1. 161.)
tozó részét ugyanis Nagy-Nógrádnak, a Az egy forintos adóból 1494-ben
a váczi püspöki megyéhez tartozót 5026, 1495-ben pedig 4911 frt esett
pedig Kis-Nógrádnak is nevezték. A Nógrádmegyére. (Engel. I. 13., 26.)
8 8 M AGYARORSZAG.

Tőlök ény.-ra a Tariak kisebb uradalmát találjuk, Sámson-

háza vagy Fejérkő (puszta-)vár körül csoportosulva; még odább
ez irányban (tehát a heves- és gömörmegyei határon) a serkei
Lorántfiakét: Zagyvafő (szintén puszta-)vár környékén.
Odább észak felé, folyvást a határon, a Perényi-család birto­
kába jutott füleki uradalomnak, Fülek városból és 14 nógrád­
inegyei faluból álló, összefüggő teste következik, melynek az északi
határ mentén szintén egy tagban fekvő terjedelmes függeléke:
Uhorszka környéke, négy más faluval. Az ezekkel szomszédos
Ozdin a csehek egyik főfészke, különben a kálnai Etthre cs.
birtoka.
Ozdintól keletre és délre a Losoncziak törzsbirtokai kezdőd­
nek: Divén vár, Losoncz helység és Galsa vár körül mintegy 34
helység, kis részben a megye délebbi vidékein A Divén és Losoncz
közt fekvő Gács váráról nem tudunk egyebet, mint hogy szintén
a cseheket uralta a század közepén.
Délnyugot felé a honti határon a két legjelentékenyebb pont:
Kékkő vára és Gyarmat városa, az ekkor még csekély szerepet
játszott gyarmati Balázsfi vagy Balassa családé.
Az ily módon nagy uradalmakkal körülzárt megye közepén
a legvagyonosabb nógrádi főúri családnak: a Szécsényieknek a
honti határtól a hevesiig és gömöriig húzódó, mintegy 45 faluból
állott nagy terjedelmű jószágait találjuk. A főközpont: Szécsény
vár és város, a kisebbek: Hollókő vár, az előbbitől dk., továbbá
Baglyas, Salgó és Somoskő várak: keletre és é.-keletre. Salgót a
század közepén a lévai Csehek kezén találjuk, a többi nagy ura­
dalom — mely Szécsénytől é. a falvak hosszú során át Rárosig,
Sztraczinig, Libercséig, Borosznokig, sőt időnkint még fölebb, Maracz-
káig, Ábellehotáig felért — ugyanez idő tájt a Losoncziak és gúti
Országhok birtokába került.
Kívülök a főbbrangú családok közül: a Rozgonyiak, nánai
Kompoltiak, nádasdi Ongorok — a Losoncziak és Tariak stb. bir­
tokainak részeit szerezték m eg; a Bebekek Füleket bírták egy ideig
zálogban; a Berzevicziek, olnodi Czudarok, Ernusztok, Fraknóiak,
Garaiak, Pálócziak, kazai Kakasok, Szapolyaiak, Szécsiek, Szent-
györgyiek és maga a király is (Nagyoroszi vidékén) csak kisebb
birtokok és részek urai.
 NÓGRÁDM EGYE. 89

A közép nemességből: a Derencsényiek, Berényiek, Madácsiak,

Pásztóiak, Rédeiek, Ságiak, keszi Székelyek és a Szobiak válnak
ki terjedelmesebb birtokokkal. Melléjük sorolható a két kisebb egy­
házi testület: a gombaszögi pálos kolostor és a sági konvent is.

VÁRAI É S E R Ő S S É G E I :

Baglyas. Gastrum Baglas. (1324: Fejér. VIII. 2. 504.) Poss. Bogloskw.

Locus castri B. (1327 : Anjouk, ο. II. 290.) C. Boglyas. (1341: Fejér. VIII. 4
502.) Romjai Baglyasalja helység közelében porladoznak. A XV. században
nem emlegetik, s maga a helység is Somoskő várához tartozott.
Buják. 1386-ban Mária királynőtől (majd 1393-ban Zsigmond királytól
is) a Garaiak kapják. 1424-ben Zsigmond király nejének (Ciliéi) Borbála
királynénak, Albert király pedig Bátori Istvánnak adományozza. A Bátoriak
bírják 1474-ben és 1499-ben is. — Castrum Buyak. (1386., 1393: Dl. 7196.,
1424 : M. Tört. Tár. XII. 279—283., 1439 : Dl. 13403., 1454: Kállay lit., 1474 :
Dl. 17526., 17527., 1499 : Dl. 20817., V. ö. Budai. Polg. Lexic. I. 159.) 1439-ben
hozzátartoznak : Buják, Szirák, Héhalom, Tarcsa, Palotás-Hatvan, Henyel, Bér.
Kér, Csőri és Bokor helységek Nógrád-, Bódogfalva vagy Bódogasszony-Hatvana
Pest-, és Nándor részei Nógrdd-megjébö\.
Csővár. 1448-ban állítólag a Ráskaiak kezén volt. Az 1460-ik év előtt
szadai Reichel Sebold (cseh zsoldosokkal), 1461-ben pedig Csövi Miklós garáz­
dálkodott e várból a vidéken. Maga Cső vagy Csővár falu azonban a váczi
püspök birtokai közt szerepel. — Fortalicium Chew. (1460: Dl. 15531.) Castrum
Chew. (1461: Dl. 31762. 1448-ra nézve : Korabinsky )
Divén. A Losonczi családé, melynek tagjai: a két László és Zsigmond
(Dezső bán fiai) hűtlenségbe esvén, a vár tartozékaiban bírt részüket gúti
Országh Mihály nádor kapta 1467-ben. 1473-ban pedig Losonczi Mihály is
elösmeri, hogy bűnei miatt a király «másnak» adta birtokait s ő is átengedi
azokat nádasdi Ongor Jánosnak, ki ez évben már rendes birtokai közt sorolja
föl, midőn Szobi Mihálylyal kölcsönös öröködési szerződést köt. Az Ongoroké
1502-ben is. — Castrum Dyuen. (1393: Dl. 7898.) C. Dywyn. (1467—69:
16585., 16805.) Castrum Dewen. (1473: Kol. mon. prot.) C. Dywen. (1473.
1502 : Kol. m. prot. «Extraxit.» 173.) Az 1469. évi beigtatáskor (g. 0. M. részére)
ellenmondtak: Bússá helységben a gyarmati Balassák s az összes birtokokra
nézve Losonczi (Dezsői!) János és fia Mihály. (Ellenmondásukat azonban nem
vették figyelembe.) Úgy látszik 1473-ban ez a (néhai János fia) Mihály beszél. —
1467-ben a várhoz tartoznak: Bukován, Gergelyfalva, Kotmanlehota, Losoncz,
Bússá, Terbeléd, Bolyk, Tosoncza, Tamási, Petrocsány, Udornya, Vámosfalu,
Váralja (Divén) Polichna, (Lónya-)Bánya, Buda-Lehota és Dobrocsa ; 1473-ban
még : Toman-Lehota és Kis-Petrocsány, 1502-ben Bússá, Sztravisia (?) és Fűrész
is. Ugyancsak 1473-ban a Losoncziak birtokai a távolabb e ső : Újlak, Kalapács,
Kürt, Zobor és Újfalu, melyeket tán nem is számítottak Divén várához; vala­
mint még korábban — 1393-ban — Tolmács, Berény, Rétiság, Szomolya, Dályó.
90 M AGY ARO RSZÁG .

Rodnok, s a kétségtelenül Divén várához (vagy Losonczhoz) számított: Bede-

háza, Szinnabánya, Brtolehotája (Buda-Lehota ?) és Stok-Lehotája is.
Ecseg. Castrum Echeg cum quatuor poss. circa id. castrum existentibus.
(1324 : Anjouk, ο. II. 115 , 13-47 : Fejér. IX. 2. 209.) Ily nevű helységet találunk
ma — fölötte régi várrommal — Sziráktól ék. s bizonyára ezt kell értenünk.
E helység azonban a XV. sz.-ban — mint a Szécsényiek s birtokutódaik
tulajdona — Hollókő várához tartozott s így maga a vár aligha létezett.
i,L. Szécsényiek a.)
Fejérkő. Possessio Samsonhaza cum loco castri Feyerkw. (1409:
Kapy cs. lit. E. fase. 1. η. 2., 1410: U. o. K. fase. 11. η. 3., 1424: Magy.
Tört. Tár. XII. 279.) Sampsonhaza simulcum loco castri Feyerkw dicti. (1472:
Forgách lit. — Lásd a birtokosok k ö zt: a királyné és Tariak a.) Tehát
inkább csak várhely vagy rom volt.
Fülek. 1385-ben királyi vár. 1435-ben egyéb jószágokkal együtt zálogban
— a pelsőczi Bebekek kezéből — a Perényieknek adja Zsigmond király,
1438-ban pedig Erzsébet királyné. A Perényiek bírták 1454-ben és 1483-ban is.
— Castrum Phylek. (1384., 1385 : Dl. 7086.) C. Fylek. (1435 : Dl. 12770 ; 1438 :
Dl. 13248; 1439: Dl. 13414; 1454: Dl. 24541; 1483: Huny. kora. XII. 252.)
1435—1454. közt hozzá tartoznak: Fülek város, Alsó- és Felső-Rátka, Bába­
falva, Bolgárom. Láz, Kovácsi, Nyitra, Bozita, Sávoly, Uhorszka, Garáb,
Hradistye, Brezó és Lehota nógrádmegyei (és némely gömörmegyei: Guszona,
Bucsony, Balogfalva, Bó'dfalva) helységek. (V. ö. Jolsva vára a. Gömörm. és
Egyeg falu a.)
Gács. A csehek erőssége 1451-ben. Praesidium Giscrae in monte Galchure.
(Bonfini. Dec. 478.)
Galsa. A Losoncziaké. — Castrum Galsa. (1469: Dl. 16805.) Ez időben
Istváné és Lászlóé, néhai Albert fiaié.
Hollókő. A Szécsényi, később a Losonczi és gáti Országh családoké. —
Castrum Holoukw. Hollokw. Hollokew. (1313: Fejér Vili. 1. 489., 1327:
Anjouk, ο. II. 286., 1456 : Dl. 16105 ; 1481: Forgách lit., sat. Részletek és
idézetek csoportosítva : Szécsényiek a.)
Jenő. 1456-ban Újlaki Miklós 2200 forinton váltotta ki a csehek
(Axamit) kezéből s ez összegért (zálog-)birtokosának lévai Cseh Lászlónak
kezébe vissza is bocsátotta. — Fortalicium Jenew. (1456 : 1)1. 15075 ; 1458 :
Forgách lit.) Castrum sive fortalicium super poss. Jenyew erectum. (1460: Dl.
15467.) Jenő falut Zsigmond király 1437-ben adta zálogba 1. Cseh Péternek,
s ez okon magának a várnak zálogi minőségét 1460-ban is kitüntetik. (Lásd :
lévai Cseh cs. a.)
Kékkő. A gyarmati Balassáké (Balázsfiaké). — Castrum Keykkw. (1290:
Knauz. Monum. II. 260.) C. Kekkew. (1446: Dl. 13980.) Szécsénytől ény.
találjuk ma a hasonló nevű várost, fölötte a régi várral.
Nógrád. Melyet már a XIII. sz.-ban sűrűn emlegetnek. A váczi püspöké
volt, kik közűi Bátori Miklós Mátyás.király idejében egy traui építőmesterrel
megújíttatá. — Castrum Nougrad. (Anonymus. Schwandt. 33. fej.) C. Nevgrad.
(1216 : Wenzel. Árp. ο. XI. 139.) C. Novigrad. (1229 : Fejér. III. 2. 194.) C.
 NÓGRÁDM EGYE. 91

Neogradiense. (1246 : U. ο. IV. 1. 408.) C. Neugrad. (1248: U. ο. IV. 2. 14.)

V. ö. Istvánffy. Hist. Hung. XXVIII. 381.
Ozdin, A csehektó'l a király 1460-ban foglalta el. Különben úgy látszik
a kálnai Ettbre családé volt. — Vsdin, praesidium. (Bonfini. Decades. 529.)
Castrum (vel fortalicium) Osdyn. (1454: Dl. 15307.) E vár nevét rendszerint
hibásan szokták Osgyánra értelmezni. Romjai ma is láthatók Ozdin falu m.,
Divéntől k.-é. (Mocsáry. Nógrádm. I. 187., III. 255., IV. 24.)
Salgó. 1411-ben a Szécsényieké, de már 1454-5 6 -b an a lévai Cseh
Péter özvegye és fia László pörlekednek rajta. Mátyás király 1460-ban foglalta
vissza a csehektől. — Castrum Salgov. (1341 : Fejér. VIII. 4., 501.) C. Salgo.
(1411: Dl. 9845; 1481: Huny. kora. XII. 195., 196.) Saigon. (1460: Bonfini.
Decad. 529.)
Somoskő. A Szécsényi, késó'bb a Losonczi és gúti Országh családoké. —
Castrum Somoskew, Somoskw. (1323: Anjouk, ο. II. 65., 1462: Dl. 15784;
1484: Dl. 18931. sat. Részletek és idézetek csoportosítva: Szécsényiek a.)
Szanda. E vár a XIV. század végétől a XV-ik végéig gyakran urat cserélt.
1387-ben a Csetnekiek kapják Zsigmond királytól, 1424-ben pedig már Borbála
királyné. 1439-ben Albert király — elvévén Borbála királynétól — nejének :
Erzsébet királynénak adományozza. Úgy látszik utóbbi zálogosította el aztán
Farkas László budai polgárnak, majd tőle elvévén, a zálog-összeg kifizetésének
kötelezettsége mellett Zágorhidi Demeternek adományozá. I. Ulászló azonban
1440-ben a Rozgonyiaknak és nánai Kompoltiaknak adta s bár őket 1441-ben
be is igtatják e vár birtokába, 1444-ben a Rozgonyiak már egyedül a magok
számára kívánják a statutiót. 1465-ben pedig a Lábatlaniak adják el az
esztergomi érseknek és egyháznak. (3000 forintért.) Ennek daczára 1466-ban
a király parancsára Kollár Pétert igtatják abba zálog czímen. 1474-ben és
1490-ben már a Bátoriak bírják ; 1504-ben pedig a zágorhidi Tárnok-család
(Demeter utódai) porolnék miatta az esztergomi érsekkel. — Castellanus de
Zonda. (1301., 1347 : Fejér. IX. 1., 509.) Castrum Zonda. (1387 : Dl. 7318 ;
1424: Magy. Tört. Tár. XII. 279—283., 1437: Kár. okit. II. 188., 1439: Huny.
kora. X. 50., 1440 : Dl. 13570; 1441 : Dl. 13634; 1444 : Dl. 13809 ; 1465 : Dl.
16206; 1474: Dl. 17526., 17527; 1490: Perényi cs. lit., Erzsébet királyné
korához : Eszterg. prim. lit. Sec. f. 3. T. 55. és 64., Q. 62.) 1387-ben, 1440-ben
és 1441-ben : Surány, Váralja, Szanda helységek és a gutái vám, — 1465-ben
ezenkívül Németi, Becske része és a tolmácsi vám is hozzátartoznak. Utóbbit
1437-ben Borbála királyné Aranyi István nógrádi főispánnak elzálogo­
sította.
Szécsény. A hasonló nevű város sorsát osztotta, a melyben a Szécsényiek
építették. — Opp. Zechen simulcum castello in eodem habito. (1461: Forgách
lit.) Castrum Zechen. (1481: U. ο.) V. ö. Szécsényiek.
Szentkirály. Losoncz mellett — a mai Királydombon — Giskra
építtette a Sz.-István királynak szentelt kolostorból. Hunyadi J. kormányzó
1451-ben ostromolta. — Castellum Zenthkiraly prope opp. Losoncz. (1451:
Fejér. Genus et incunab. 161.) Datum in obsidione castelli Zenthkíral. (1451
Lelesz. 63. 17.)
32 M AGY ARO RSZAG .

Sztrahora. Castrum Strahora. (132-4: Fejér. VIII. 2., 504.) C. Ztrahura

(1327 : Anjouk, ο. II. 286.) Romjai Felső-Esztergály falu m. láthatók. A XV.
században hallgat róla az írás. (Mocsáry. I. 328.)
Vácz. A váczi píispöké. — Castrum Vaciense. (1455 : Dl. 14923 ; 1465 :
Dl. 16213; 1489: Dl. 30917.)
Zagyvafő vagy Zagyva. 1435-ben még rom, a csehek idejében az ő
egyik fészkök egész 1460-ig, a midó'n a király visszafoglalta tőlök. Különbén
a serkei Lorántfiak tulajdona, kikkel (1478—83.) a Tornaiak porolnék ez
immár ismét puszta vár (zálog-) birtokán. — Castrum desertum Zaghwafew.
(1435: Fejér. X. 7. 653.) Zaygriapheon. (1460: Bonfini. Dec. 529.) Fortalicium
Zaghwa. (1469: Rédey lit.) Castrum desolatum Zaghwafew. (1478—83: Dl.
18044.) L. a falu a.
Összesen : 22 vár.

V Á R O SA I E S M E Z Ő V Á R O S A I:

Dejtár. Dahtar. (1397: Vécsey lit. f. 1 n. 69.) Dehtar. Dehthar. (1427. és

1436: Eszterg. prim. lit. Sec fasc. 3. F. 59., 72. és 73.) Oppidum Dehtar.
(1438: U. o. F. 78. és 80.) 1397-ben Losonczi István bán özvegye Orsolya,
mint férjétől hagyományúi nyert jószágot, Patakkal együtt Vezsenyi Lászlónak
adta. Úgy látszik azonban a király kezére került, kitől 1436-ig machalfalvi
Reichel Péter kezén volt zálogban, ugyancsak Patakkal együtt. 1436-ban a
király az eszterg. érseknek adta zálogba; 1438-ban pedig Albert király
ugyanannak, szintén Patakkal együtt örök adományúl. — Nagy-Oroszitól
ék. esik.
Fülek. Oppidum Fylek. (1423: Fejér. X. 6. 583—7., 1435: Dl. 12770;
1454: Dl. 24541.) Fülek várához tartozott, s vámhely volt. 1435-ig a Pel-
sőcziek, ettől fogva a Perényiek bírták, zálogban a királytól. (L. Perényiek a. is.)
Gyarmat. 1244-ben még Hont várához tartozó puszta. 1246-ban kapták
a Balassák ősei. 1290-ben már nógrádmegyei, s 1330-ban már vásáros hely.
A XIV. és XV. században rendszerint e helyen tartja gyűlését Nógrádmegye.
Tehát bízvást a mezővárosok közé sorolható. Száraz vámja is volt. (1246 :
Uj Magy. Muz. 1858. I. 207.. 1290-1330: Fejér. V. 3. 498., VIII. 6., 116.
X. 6., 583., 1343: Anjouk, ο. IV. 379.)
Inaszó. L. a serkei Lorántfiak a.
Jenő. Hospites de Jeneu — mint a nógrádmegyei Bérén (Borsos-Berénke)
haszonbérlői említtetnek. (1282: Fejér. V. 3. 147. és 148.) Jenew. (1437:
Dl. 29784; 1465: Dl. 16166.) Oppidum sive poss. Jenew. (1460: Dl. 15467.)
A lévai Csehek (1. ott) s az ő révükön a Bodók és g. Országh M. is a föl­
desurai. 1465-ben a Szepesieket igtatják egy kis részébe. Vámhely is volt. —
A mai Diós-Jenő falu, Nógrádtól é.
Losoncz. Oppidum Losoncz. (1451: Fejér. Genus et íncun. Huny. 161.,
1502: Kolosmon. prot. «Extraxit». 173.) Lossoncz. (1467: Dl. 16585.) Divén
vár tartozéka volt. (L. Losoncziak és guti Országhok a. is.)
 NÓGRÁDM EGYE. 9 3

. Oroszi. Nagy-Oroszi első lakóit Kálmán király hívta be Galicziából.

s kir. udvari ajtónállókká tette őket. Valószínűleg mezőváros volt. (A város
levéltárában az I. Károly, I. Lajos, Zsigmond, II. Ulászló sat. által megerősített
szabadság-levelek ma is megvannak. V. ö. Uj Magy. Muz. 1857. II. 592., és
Mocsáry. Nógr. I. 306. )
Patak. Patak. (1397: Vécsey lit. f. 1. n. 69.) Pathak. (1-121: Dl. 11088;
1470: Akad. kézir.) Oppidum Pathak. (1434: Eszterg. prim. lit. Sec. fasc. 3.
F. 70., 1438: U. o. fasc. 4. F. 78. és 80. — V. ö. Fejér. XI. 37. és 42.) Vám­
szedő hely volt s ez időszakban az esztergomi érsek bírta. (L. Dejtár a.)
Nagy-Oroszitól ék. találjuk.
Szanda. Oppidum Zonda. (1439: Huny. kora. X. 52.) Szanda városá­
hoz tartozott s ezzel együtt változó sorsa volt. — Sziráktól ény. esik.
Szécsény. Zechen poss. (1327: Anjouk, ο. II. 299.) Oppidum Zechen.
(14.39: Dl. 13405; 1461: Forgách. lit. — V. ö. 1.330: Fejér. Vili. 6.. 116., 1423:
Fejér. X. 6., 584., 587.) Felét előbb a Salgaiak, 1439. óta egészen a Szé-
csényiek, majd a g. Országhok és Losoncziak bírták. (L. Szécsényiek és
Gömörmegyében: Ajnácskő vár a.) Néha itt is tartá a megye üléseit. (1453:
Dl. 14664.) Száraz vámja is volt.
Vácz. Vachia. Vacyensis civitas, forum comprovincionale cottus Neu-
gradiensis. (1414: Tud. Gyűjt. 1834. VIII. 54., V. ö. 1423-ból: Fejér. X. 6., 584..
587., Galeotti. Schwandtn. XXXI. fej. és Bonfini. Decad. I. 1., 18. 1.) Watzia.
(1446: Knauz. Orsz. tan. 40.) Vacia. (1449: Dl. 14316.) Civitas teutonicalis et
hungaricalis — úgy látszik Váczra értve. (1436: Zsélyi lit.) Civ. thetunicalis
Waciensis. (1470: Akad. kézir.) Cives utrarum· civitatum Vácién. (1489 :
Dl. 30917.) Vámjával együtt a váczi püspöké volt. Bátori Miklós püspök díszes
palotával ékesíté, melyet szép kert környezett.
Veréb vagy Verebély. Wereb. (1398: Dl. 8316; 1485: Dl. 19030.) We-
rebel. (1482: Dl. 18658. V. ö. 1484: Dl. 18944.) E helység Zsigmond királytól
1398-ban szabadalmat nyert országos .vásár tartására, s így a mezővárosok
közé sorolható. Ma Verebély vagy Mátra-Verebély falu; Pásztótól ék. —
Mellette 1482-ben Tótveréb (Thothwereb) nevű helység is föltűnik.
Verőcze. Vereucze. (1324: Fejér. VIII. 2., 515.) Werewcze oppidum
penes Danubium. (1444: Dl, i3812.) Werecze. (1460: Dl. 15531.) Vácz és
Nagy-Maros közt a Duna m. fekszik. A váczi püspöké volt.
Összesen: 13 város.

HELYSÉGEI:

Ábel-Lehota. Abellehota. (1460: Dl. 15444.) Északra esik Süllyétől,

melylyel együtt említik.
Ácsa. Acha. (1422 : Dl. 11229.) Később inkább Pestmegyéhez tartozott.
Ácsfalva. Achfalwa. (1435 : Fejér. X. 7. 653.) Zagyvafő várához tartozott;
ma e néven nincs meg.
94 M A GY ARO RSZÁG .

Agárd. Agard. (1439: Huny. kora. X. 52., 1454: Dl. 14783.) Szanda
várához tartozott; Nógrádtól dk. esik.
Almás, a) Villa Almas. (1439 : Huny. kora. X. 52.) Mint Szanda vár tarto­
zékát említik, Zsámbok és Róka pestmegyei helységek közt. Hihető tehát,
hogy a mai pestmegyei ΐ ό -Almás falu értendő. — 6) «Puztha Almas» említtetik
1455-ben (Dl. 14943.) és 1461-ben mint Hollókő tartozéka (Forgách lit.) Zsuny
helység mellett. Ott találjuk ma Zsuny-Almás pusztát. — c) Egy harmadik Almás
1333-ban (Lelesz, met. Nógr. 4.) mint Szécsény határosa tűnik elénk. Ez
bizonyára a mai Farkas-Almás puszta, Szécsény határában dny., mely mint
«Farkasalmas, Farkasaimasa» is előfordul. (1461. és 1481: Forgách lit.) Egyik
közűlök — úgy látszik az utóbbi — vámhely is volt. (1423: Fejér. X. 6. 583—7.)
Alsó Bérezel. L. Bérezel a.
Alsó-Bokor. L. Bokor a.
Alsó-Libercse. L. Libercse a.
Alsó-Petény. L. Petény a.
Aisó-Rátka. L. Rátka a.
Alsö-Szkáinok. L. Szkálnok a. Hontmegyében.
Aleó-Tőrince. L. Tőrincs a.
Apáti. Terra Apathy. (1299 : Kubinyi. 1. 176.) Nógráddal és Szántóval
volt határos.
Arany. Aron terra. Aran. (1246 : Fejér. IV. 1. 408., 1379 : Kár. okit. I.
371., 1499 : Dl. 20843.) Araan. (1492 : Kol. mon. pr.) Ragyolcz és Berény közt
említik, hol ma Nagy- és Kis-Aranyi nevű pusztákat találunk.
Arnófölde. L. Mártonfölde a.
Asszupatak. Azzywpatak. (1461 : Dl. 15571; 1484 : Dl. 18944.) A mai
Szúpatak, Szécsénytől dk.
Bába vagy Bábafalva. Baba terra. Babafalwa poss. Felsewbaba. (1246 :
Fejér. IV. 1. 408., 1435 : Dl. 12770 ; 1439 : Dl. 13414.) Baba al. nőm Zenth-
elsebeth. (1416 : Berényi lit.) Bába Fülek várához tartozott. Ma (Bábi) puszta,
Fülek m. ny. E tájon fekszik a szenterzsébeti puszta is.
Baglyas vagy Baglyasalja. Bagloch. Boglyas. (1341: Fejér. Vili. 4. 503.)
Baglyasalya. (1461. és 1481 : Forgách lit.) Somoskő vár tartozéka volt. Ma
Baglyasalja. Szécsénytől k.
Bágyon. Bagyon. (1391 : Kubinyi. II. 334., 1488: Dl. 19407.) Szirák
mellett k. fekszik.
Baharan. L. Hártyán a.
Bakfölde. L. Mártonfölde a.
Bak-Péterfölde. L. ugyanott.
Bánya. Banya poss. (Dl. 16585.) Divén vár tartozékai közt 1467-ben fordúl
elő. E tájon (k.-kd. felé) Szinó-Bánya és Lónya-Bánya helységeket találjuk
ma. Kétségkívül az utóbbit kell értenünk, mert a vár tartozékainak sorában
1473-ban csak «Lonabanya» említtetik. (Kol. mon. prot.)
Baratony. L. Gömörmegyében.
Bárkány. Barkan. Kysbarkan. Naghbarkan. (1415: Fejér. X. 5. 581...
1416 : Egri kápt. orsz. lit. AB. 19., 1465 : Forgách lit.) Ma szintén Nagy- és
Kis-Bárkány helységeket találunk Szécsénytől dk.
 NÓGRÁDM EGYE. 95

Barna. Barna. (1475: Dl. 17737.) Fülektől (távolabb) dk. felé esik.
Bást. L. Gömörben.
Bátka. Bathka. Baathka. (1455: Dl. 14943; 1461. és 1481: Forgách lit. )
Hollókővárához tartozott; ma e vidéken Bátka helységet és pusztát találjuk.
Becske. Bechke. (1465 : Dl. 16206.) Sziláktól ény. esik.
Bedeháza. Bedehaza. (1393: Dl. 7898.) Losonczhoz tartozott. Gergely-
falva és Petrocsány közt sorolják föl.
Bénafő. Benafew poss. (1335: Kár. okit. 1. 103.) Karancsalja és Ettes
határában tűnik föl, Bénapataka folyócskával és Bénateleke birtokkal együtt.
Bénatelek. Banaíeluk és Benateluke poss. (1335: Kár. okit. I. 103.)
Karancsalja, Ettes falu és (a mai) Kotroczó puszta határosa volt. Itt ma egy
Mikótelek nevű puszta terűi el. (L. Bénafő a. is.)
Bér. Beyr. (1428: Dl. 30294.) Byer. (1439: Dl. 13403.) Beer. (Év nélk.
Mátyás k. korából: Kovachich. Form. sol. 277.) Sziláktól é. esik.
Bérezel. Alsoberscely. (1441 : Dl. 13634.) Felsew Bérezel alio nomine
Nagh Bérezel. (1468 : Dl. 16680.) Ma Nagy- és Kis-Berczel helységeket találunk
Gutától észak felé. Talán e falut kell értenünk az 1434-ben: «Berzer> alakban
(az ismeretlen «Zuhna»-val együtt) föltűnő helység a. is. (L péczeli Sike cs. a.)
Berendfölde. Berendefelde és Berendfeulde poss. (1336: Kár. okit. I.
120., 342.) A Záh család birtokai közt, Karancs alji helységgel együtt említik.
Berény. Berin. (1246 : Fejér. IV. 1. 408.) Fülek vár határjárása alkal­
mával fordul elő. 1341-ben pedig Somoskő határjáró levelében. (V. ö. 1464:
Forgách lit.) A mai Karancs-Berény. — Egy másik Berény (Berin, Bereny)
nevű helység merül föl 1393-ban és 1470-ben, melynek a Diós-Jenő és Szo-
molya szomszédságában fekvő mai Borsos-Berénke falu, vagy pedig a közvetetlen
Diós-Jenő m. elterülő Berény p. felel meg. (Dl. 7898.. Huny. kora. XI. 427.)
Berkenye. Bizonyára e helységet kell értenünk az 1299-ben Nógrád
határában fölmerülő: «terra Werebenye» alatt. (Kubinyi. 1. 177.)
Berki. Berki. (1483: DL 18829.) Nógrádtól ék. találjuk.
Berzova. Berzua. (1332: Kár. okit. I. 77.) Talán a Divéntől é. eső két
Bzova helység értendő.
Bocsár. Bochar. (1464: Forgách lit.) A mai Bocsár puszta. Karancs-
Berény vidékén.
Bodony. Bodon. (1465: Muz. lit.) Nemesi névben, Fogacscsal kapcso­
latban. A mai Alsó- és Felső-Bodony. B.-Gyarmattól d., közel a mai fogási
pusztához.
Bokor. Felsevvbokor. Alsobokor. Kysbokor. (1436: Lelesz, met. Nógr.)
Ma Nagy-Bokor nevű falut és Bokor pusztát találunk Kutasó m., a melynek
határában ama három helység föltűnik. — E falut kell értenünk bizonyára
az 1265-ben e tájon előforduló : villa Bukut, — valamint a Buják vár tarto­
zékai közt 1439-ben fölsorolt: Bokor — alatt is. (Wenzel. Árp. okmt. XI.
546.. Dl. 13403.)
Boldogasszonyháza. Bodogazzonhaza. (1469: Dl. 16927.) Tar mellett
feküdt, a mely hajdan Heves- és Nógrádmegyébe is tartozott.
Bolgárom. Bolgárom. (1435 : Dl. 12770.) Fülek m. ék. fekszik, a melynek
hajdan tartozéka volt.
96 M AGYARORSZÁG.

Bolyk. Bwlyk. (1467: Dl. 16585.) Bőik. (1473: Kol. mon. prot.) Bolyk.
(1481 : Forg. lit.) Divén várához tartozott. A Fülektől é. eső Ipoly-Bolyk falu.
Borosznok. Buruznuk. (1327 : Anjouk, ο. II. 296.) Boroznok. (1446: Dl.
13922; 1460: Dl. 15440.) Sztregova m.. a melynek határjáró levelében említik.
Bót-Hartyán. L. Hártyán a.
Bozita. Bositha. (1435 : Dl. 12770.) Ma puszta Ipoly-Nyitra mellett, a
melylyel együtt Fülek várához tartozott.
Brezó. Bryzow. Bryzo. (1435: Dl. 12770. és 1454: Dl. 24641.) Fülek
tartozékai közt Hradistye mellett említik. A mai Cseh-Brezó, Hradistye
tőszomszédja.
Bucsony. L ásd : Gömörben.
Buda Lehita Budalehotha. (1467: Dl. 16585.) Dívány mellett fekszik,
a melynek tartozéka volt. — Talán azonos az 1393-ban föltűnő «Brtolehutaya»
helységgel. (Dl. 7898.)
Buják. Bwyak. (1370: Fejér. IX. 4. 316.) Sziráktól é. esik.
Bukován. Bokuan. (1393: Dl. 7898.) Bwkowan. (1467 : Dl. 16586.)
Divén vár tartozéka volt.
Bússá. Bwssa. (1473: Dl. 17422. és Kol. mon. protoc.) Az Ipoly m.
fekszik, Szécsénytől é. ,
Csákányháza. Chakanhaza. (1439: Dl. 13414.) Délre esik Fülektől.
Csalár. Chalar. (Év nélkül: Fejér IV. 3. 559.) Chalard. (1436: Dl. 12964.)
Szécsénytől é.
Csama. Chama poss. (1335: Kár. okit. I. 106.) Megyei* és Karancs-Ságh
vidékén tűnik föl. Úgy látszik megfelel ennek az 1436-ban föltűnő «Choma-
thelky predium, inter poss. Saagh et Zalmaterch situm». (Kár. okit. II. 169.)
Cséose. Cheche. (1429: Dl. 12104., 26596.) Sziráktól k é esik.
Cseke. Cheke. (1391: Kubinyi. II. 334., 1469 : Rédey lit.) Ma Vácz
és P.-Hatvan közt találunk ily nevű pusztát.
Csengsrháza (Csenkerháza). Csengerhaza. (1463: Dl. 15885 ) Chenker-
haza. (1469: Rédey lit.) Ma Chengerháza p., Verebély és Terenye közt.
Csesztve. Chezthwe. (1423: Eszterg. prim. lit. Sec. fasc. 2. F. 54..
1472: Dl. 17392; 1476: Dl. 17895.) Gyarmattól d. esik.
Csitár. Chitar minor et maior. (1384: Fejér. X. 1., 161.) Nagy Chitar
és Chitar. (1423: U. ο. X. 6. 578.) 2 Chytar. (1455: Dl. 14943.) A mai
Kis- és Nagy-Csitár, dny. Szécsénytől, a melyhez tartoztak.
Csókás. Chokas. (1447: Muz. lit.) Gács vidékén (dny. felé?) fekhetett.
Csór (Csőri). Chor. Chory poss. (1330: Fejér. VIII. 6. 117., 1386: Dl.
7193; 1439: Dl. 13403; 1499: Dl. 20817; 1501: Acta p. Advoc. 82—30.) A mai
csőri puszta Iliny és Surány közt.
Cső. Poss. habitatoribus destituta Chew. (1414: Muz. Ut.) Poss. Chew.
(1460: Dl. 15531; 1469: Muz. lit.) A mai — Vácztól ék. eső — pestmegyei
Csővár helység. Melyik megyéhez tartozott inkább ez időben, nem találtam
rá biztos adatot.
Czered. L. Gömörmegyében.
 NÓGRÁDM EGYE. 9 7

Dályó. Dalyow terra. (1327: Anjouk, ο. II. 296.) Dalyou. (1383: Dl. 7027.,
Dalio. (1393: Dl. 7898.) Ma Nagy- és Kis-Dályó puszták az Ipoly m. Lo-
soncztól d.
Dangatelke. Dangatelke. (1335: Fejér. VIII. 4. 109.)
Darócz. a) Darocz. (1488 : Dl. 19407.) Uzsával együtt fordul elő. Ma puszta
Sziráktól d. Dengeleg m. — b) «Terra Draus» a füleki uradalom határleirásában.
(Fejér. IV. 1., 407.) Ma három ily nevű hely van Fülek k ö rű i: Panyit-Darócz,
Losoncz és Vilke közt; ettől é. Kis-Darócz p., és Nagy-Darócz, Fülektől é.
Dengeleg. Dengele. Dengelegh. (1379 : Kubinyi II. 299., 327.) Dengeleg.
(1484· Dl. 19008.) Sziráktól d. esik.
D etrefalva. Detrefalwa. (1460: Rédey lit.. 1493: Egri kápt. elench.
IV. 33.) Szirákkal együtt tűnik elénk.
Divénalja. (Divén.) Dywyn. (1469: Dl. 16805.) Dewen Alya. (1473: Kol.
mon. prot.) Lásd : Váralja helys. a.
Dolyán. Dalian. Dalyan. (1423: Fejér. X. 6. 584., 1461: Forgách lit.,
1472 : Muz. lit.) Vámhely volt s a széosényi uradalomhoz tartozott. Szécsénytől
ék. találjuk.
Dobrocsa. Dobrocha. (1393 : Dl. 7898 ; 1467 : Dl. 16585.) Ma Dobrocs,
Divén m. ók.
Dráh. Drah. Dra. (1461. és 1481 : Forgách lit.) A szécsényi uradalomhoz
tartozott. Ma puszta B.-Gyarmattól keletre.
Ebeczk. Ebeczk. (1337 : Fejér. VIII. 4. 266., Ház. okmt. V. 273.) B.-Gyar­
mattól é. esik.
Ecseg. Echegh. (1423: Fejér. X. 6. 584., 1461., 1481: Forg. lit., 1456:
Dl. 19124.) Vámhely volt. — Sziráktól ék. esik.
Ecskend (puszta.). Echkend pred. (1430: Dl. 12259.) Ma Pestmegyéhez
tartozik. Püspök-Hatvan m. terűi el.
Egyeg. Egeg. Eged. 1435—1454 közt több ízben fordul elő mint (vámja
szerint) Fülek vár tartozéka, a megye kitétele nélkül. Tán Nógrádban (vagy
Gömörben ?) feküdt. Vele együtt e várhoz tartozott még a hosszúaszói és a
gömöri vám is. (Gömörm.) V. ö. Fülek vára.
Egyházas-K alanda. L. Kalanda a.
E gyházas-Lihercse. L. Libercse a.
Egyházas-Rom hány. L. Romhány a.
E gyházas-Terenye. L. Terenye a.
Elesztyén. Eleztyen. (1332: Kár. okit. I. 77.)
E ndrefalva. Endrefalwa. (1461. és 1481: Forgách lit.) A szécsényi ura­
dalomhoz tartozott; Szécsénytől nem messze ék. ma is megtaláljuk.
E perjes. Eperies poss. (1335: Kár. okit. I. 103.) Karancsaljával volt
szomszédos.
Esztergály. «Terra Vduarnicorum nostrorum . . . . Estergur vocata.»
(Béla kir. oki. 1243: Fejér. IV. 1. 285.) Terra Strugar. (1247: Fejér IV. 1.
475.) Ma Felső- és Alsó-Esztergály falukat találunk Kékkő vidékén.
E ttes. Helhes. '(! 1449: Dl. 14316.) Ethes. (1481 : Huny. kora. XII. 195.)
Szécsénytől k., a Karancs alján fekszik.
H unyadiak kora. VI. 7
9 8 M AGY ARO RSZÁG .

Falkustelke. Folkusteleke poss. (1368: Kár. okit. I. 298.) Falkustelek.

(1379: U. o. 371.) A mai Karancs-Keszi és Gerge m. tűnik föl. Ugyanekkor
(1368.) «Folkusfeulde terra» is említtetik. (308.)
Farkasfalva. Farkasfalw. —falwa. (1439: Dl. 13405; 1461., 1481: Forg.
lit.) A Szécsény m. elterülő mai Farkas-Almás puszta őrzi emlékét. (Lásd:
Almás a. is.)
• Feketeerdő. Feketeerdew poss. (1335 : Kár. okit. 1. 107., 1474: Müz. lit.)
Forró m. tűnik föl.
Felfalu. Felfalw. (1460: Dl. 15440.) Szécsénytől é. esik.
Felső-Bába. L. Bába a.
Felső-Bokor L. Bokor a.
Felső-Gécz. L. Gécz a.
Felső-Kürtös. L. Kürtös a.
Felső-Libercse. L. Libercse a.
Felső-Parucza. L. Parucza a.
Felső-Ragyolcz. L. Ragyolcz a.
Felső-Rátka. L. Rátka a.
Felső-Romhány. L. Romhány a. ε
Felső-Szkálnok. L. Szkálnok a. Hontm.
Felső-Tőrincs. L. Tőrincs a.
Fogacs. Fugacz. (1441: Dl. 13634.) Fogach. (1465: Muz. lit.) A mai
fogási puszta Szonda határában.
Forró. Forrow poss. (1335., 1379 : Kár. okit. I. 107. 371.) Litke hatá­
rában tűnik föl. Ott találjuk ma a Kis-Gergéhez tartozó Forró pusztát.
Fűrész. Fyreez. (1502: Kolosmon. prot. «Extraxit.») Divén vár tart. közt
(csak ekkor) említik. — Ma is megtaláljuk, Divéntől ény.
Galábocs. Galaboch. (1431: Muz. lit.) Szécsénytől ény. esik.
Galsa. Galsa. (1246: Fejér. IV. 1. 407.. 1482: Dl. 18600.) Fülek és
Losoncz közt fekszik.
Gáncs. Ganch. (1435 : Fejér. X. 7. 653.) Zagyvafő várához tartozott.
Garáb. Terra monasterii Grab. (1265 : Wenzel. Árp. o. XL 547.) Garab.
(1327 : Anjouk, ο. II. 286., 1470: Ház. okmt. V. 299.) E falu alatt a mai
Garáb helység és puszta értendő, Szécsénytől dk. (Premontrei monostorral.) —
Egy másik «Garab» nevű falu pl. 1435-ben és 1451-ben fordul elő, mint Fülek
vár tartozéka (Dl. 12770. és Kapy. cs.r llt. Mise. I. n. 2.) Ennek a mai Garáb
falu és Tót-Garáb puszta felel meg, Fülektől ény.
Gécz. Geech terra. (1333 : Lelesz, met. Nógr.) Felsegech. Kezepsewgech.
(1448 : köv. Danes lit.) Alsogeecz. (1457 : Dl. 15174.) Ma Nagy-Gécz falu, Kis-
és Karpi-Gécz puszták, Szécsény m. kel.
Gede. Gede. (1326 : Fejér. VIII. 3., 87.) Kerekgede. (1425 : Dl. 11667.)
Hogy mindkettő alatt a mai Szarvas-Gede értendő Sziráktól délkeletre, —
kétségtelen.
Geregye. (Geregyegyháza.) Gerege. Ighazas Geregye. Geregyeghaza. (1333 :
Kár. okit. I. 102., 481.) Ma Nógrádban Szécsénytől ék. a Karancs a ljá n : Lipta-
Gerge. Mihály-Gerge és Kis-Gerge nevű falvakat találunk.
 NÓGRÁDM EGYK. 9 9

G ergelyfalva. Gergerfalwa. (1467 : Dl. 16585.) Divén várához tartozott.

Gács mellett é. találjuk.
Guta. Gwtba. (14-14 : Dl. 13809 ; 1465 : Dl. 16206.) Vámja Szanda várá­
hoz tartozott. — Sziráktól ny. esik.
Gyúr (puszta). Gywr pred. (1425 : Dl. 11667.) Mint pusztát m a is meg­
találjuk Jobbágyi és Szántó közt. — hová az oklevél is helyezi.
Gyürke. Gerge. (1484 : Okit. XII. 265.) Iklad. Mácsa és Túra pestmegyei
helységek szomszédságában fordul elő', s így hihetőleg a ma Vácztól k. (Pest­
megyében) fekvő Tót-Györk falu értendő. (L. összehasonlításúl Pestm. Györk a.)
Hagymásvölgy. Haghmasweulgh poss. és terra. (1368 : Kár. okit. I. 308.)
Falkustelke és Szalmatercs (poss.) közt sorolják föl.
Haláp. Halaph. (1395 : Dl. 8036.) Halap. Kyshalap. (1400 körül és 1480
előtt: Acta post Adv. 82—30.) Ma Kis-Haláp és Nagy-Haláp, B.-Gyarmattól dk.
Halász. Halaz. (1372: Dl. 1484.) Ma Halászi. Szécsénytó'l é. az Ipoly
völgyén.
H ártyán. Harkyan. (Határát megjárják 1327-ben: Anjouk, ο. II. 296.)
Hártyán. (1446: Dl. 13922.) A mai Tót-Hartyán, Felső-Sztregova m., a mely-
lyel együtt említik. — Másik két Hártyán (Harkyan) az. mely 1335-ben elő­
fordul Újfalu (Ságh-Ujfalu) mellett. Ez a mai Kis- és Sós-Hartyánnak felel
meg, Szécsénytől keletre. (1447-ben: Muz. lit.) Ugyanitt 1383-ban^egy «Baha-
ran». 1398-ban pedig egy «Bothartyan» nevű (az előbbivel azonos) falu tűnik
föl. (1383: Dl. 7027; Kár. okit. I. 104., 482.)
Hatvan. Villa ecclesie Strigoniensis nomine Hatuan, castro Filek a
vicino coniuncta. (1246: Fejér. IV. 1., 403.) Hothuon terra. (1327: Anjouk, o.
II. 286.) Fülek m. ma nem találjuk. Talán a szintén az eszterg. érsek által
bírt: Fülek-Püspöki falu értendő. (L. Palotás-Hatvan a. is)
Hegyalja. Heghalya. (1449: Rédev lit.) Hegyallya. (1496: Acta p. Adv.
79—219.) Nemes ember nevében fordúl elő. Ma ily nevű pusztát találunk
Fülektől nem messze dny.
Héhalom. (Hihalom). Hywhalm. (1385—1406: Dl. 7175; 1439: Dl. 13403.)
Hewhalom. (1461: Nagy I. gyűjt.) Hyhalom. (1499: Dl. 20817.) Vámhely
volt s Buják várhoz tartozott. Ma is Hihalom vagy Héhalom, a megye dk.
részében.
Helimbafalva. Helimbafolwa. (1335: Kár. okit. I. 100.) Tarnócz. Litke és
Gerege közt tűnik föl. Bizonyára ugyanez a helység az is, mely ugyanekkor
«Heleba» név alatt (U. o. 109.), 1368-ban pedig «Habafolua» változatban föl­
tűnik. (U. o. 306.) Később. 1374-ben: Halymbafolua alakban is írják. (U. o.
342.) Ma Galamba puszta, Karancs-Berénytől é.
Henyel. Henel. (1391: Dl. 29739.) Hemyel. (1499: Dl. 20817). A mai
Henyel puszta Szirák mellett k. é.
Heréd. Hered. (1461: Nagy I. gyűjt.) Kartal és Versegd határleirásá-
ban (a megye kitétele nélkül) tűnik föl. Ma Nógrádmegyének legdélkeletibb
pontja.
Herenceény. Herenchen. (1432: Dl. 12465; 1436: Lelesz, met. Nógr. 3.)
Szécsénytől d. esik.
7 *
1 0 0 M AGY ARO RSZÁG .

Hidegkút. L. Gömörben.
Horpács. Horpach. (1291: Knauz. Monum. II. 285., 1397: Vécsey lit.
f. 1. n. 69., 1452. és 1480: Dl. 14525; 1473: Kol. mon. prot. <Extraxit.»)
Nagy-Oroszi szomszédságában találjuk.
Hradistye. Hradissa. Haradihcha. (1435: Dl. 12770; 1454: Dl. 24541.)
Fülek városának tartozéka volt. A mai Hradistye, Divéntó'l kissé ék.
Htrgyag. Hukhak in qua forum celebratur. (1330: Fejér. VIII. 6. 116.)
Poss. Archiepiscopalis Hurgyak. (1423: U. ο. X. 6. 578.) Szécsénytől ny. esik
s ma is az esztergomi érseké.
liiny. L. Tab a.
Illésfalva. Villa Elyasfolua. (1290: Knauz. i. m. II. 260.) Ma puszta
B.-Gyarmat mellett ny. é.
Iriny. Iryn poss. (1374: Kár. okit. I. 341.) Gerege vidéki helységekkel
együtt említik.
Iván. Terra Iwan. Villa Iwan. (1278: Kubinyi. I. 107.) Szügygyel volt
határos.
Iváncz. Iwanch terra. (1265: Wenzel. Árp. ο. XI. 546.) Sipek, Kutasó
és Told vidékén feküdt. Tán az előbbivel azonos.
Jobbágy(i). Jobagh. (1328: Gyárfás i. m. III. 471.) Jobag. Jobbagy.
(1406—9: Dl. 9153; 1465: Forgácb lit.) Sziráktól k. találjuk.
Kaim la. Kalanda. (1352: Kár. okit. I. 207., 1346: Acta p. Adv.
76—219.) Feulkalanda. (1368: Acta p. Adv. 76—219.) Kewzepkalonda. Eg-
hazas Kalonda. (1496: U. o.) Az Ipoly m., Losoncztól d. fekszik.
Kalapáos. A Derencsényi-birtokok közt előfordul 1413-ban: «Varaskala-
pach, Kozarwelgh al. nőm. Kalapach, et Kalapach». (Dl. 9489.) Kalapacli.
(1450: Dl. 14377; 1473: Kol. mon. prot.) Terenne m. fekhetett, a hol ma
K a zá rt is találjuk.
Kalló. Kalló. (1460: Dl. 15531.) Sziráktól dny. esik.
Kálnó. Kalno. (1441: Dl. 13634.) Losoncztól é.
Kaplon. Terra Koplon. (1279: Acta p. Adv. 76—219.) Poss. Koplon.
(1346 : U. o.) Kalandával együtt emlegetik.
Karakó. Karakón.. (1350: Fejér. IX. 1. 794.) Ma puszta, Szécsénytől d.
Karancsalja Korunchalya·. (1335: Kár. okit. I. 103.) Ettes határában
említik. Szécsénytől ék. esik.
Kármánháza. Karmanhaza. (1451: Kapy cs. 111. Mise. I. n. 2., 1460:
Dl. 15444.) Borosznokkal és Süllyével együtt tűnik föl.
Kazár. (Kozár). Kazar. Kozar. (1406: Dl. 9153; 1409: Kapy cs. lit.
E. fasc. 1. n. 2.. 1424: M. Tört. Tár. XII. 283.) Szécsénytől k., a hevesi
határhoz közel találjuk. (L. Kalapács a. is.)
Kér. Ily nevű helység (Keer villa) Vaskó határjárásában 1327-ben tűnik
föl. (Fejér. VIII 3. 207.) Ott találjuk ma Ipoly-Kiskér és Ipoly-Nagykér falucs­
kákat. melyek 1481. és 1486-ban «Naghkeer» és «Kyskeer» alakban is szere­
pelnek. (Dl. 18585. és 19116.) — Másik Kér az, mely 1439-ben Csórral együtt,
1441-ben pedig Surány határában előfordúl. (Dl. 13403. és 13634.) Ez a mai
Kéri pusztának felel meg, Terény m.
 M ÓGKÁDM EGYE. 101

Kerecsény (Kelecsény). a) Kerechen. (1482.," 1483. és 1485: Dl. 18593.

18830. és 19030. Alispán előnevében.) Valószínűleg a mai Fülek-Kelecsényt
kell értenünk. — 6) Kelechen. (1379: Nemesi névben. Kubinyi. i. m. 298. és 299.)
A Nándor vidéki mai Kelecsényi pusztát látszik érteni.
Kerekgede. L. Gede a.
Keresztur. Kerezthwr. (1429: Dl. 26596; 1461. és 1481: Forgách lit.)
A szécsényi uradalomhoz tartozott; ma puszta Iliny mellett.
Keszi. Kezű. Kezey. (1368. és 1379: Kár. okit I. 293. 371.. 1390—1416:
Dl. 7638.) Kyskezew. (1423: Szendrei gyűjt. Nemesi névben.) A mai
Karancs-Keszi a Karancsalján.
Kis-Bárkány. L. Bárkány a.
Kis-Bokor. L. Bokor a.
Kisfalud. Kysfalu poss. (1335: Kár. okit. I. 103.) Kysfalwd. (1448:
k. Danes lit.) Ettes és Karancsalja határosa volt; nem messze ezektó'l dél felé
találunk ma egy Kisfalud nevű pusztát.
Kis-Haláp. L. Haláp a.
Kis-Keszi. L. Keszi a.
Kis Kürtös L. Kürtös a.
Kis Libercse, L. Libercse a.
Kis-Luczin. L. Luczin a.
Kis-Petrocsány. L. Petrocsány a.
Kis Romhány. L. Bomhány a.
Kis-Szátok. L. Szátok a.
Ko(j)tfalva. Koythfalwa. Kothfalva. (1448: k. Danes lit.) A Karance
vidékén — nemesi előnévben — tűnik föl. (L. Kojtháza a. is.)
Kojtháza. Koythaza. (1439: Dl. 13426.) Kir. ember előnevében, Sám-
sonházával kapcsolatban merül föl. Az előbbivel azonos lehet. — A mai
Kotyháza pusztának felel meg, Terenyétől é.
Kokána. L. Hontmegyében.
Konczháza. Cunchaza. (1324: Anjouk, ο. II. 115.) Ecseg várához
tartozott.
Konczhida. Konchyda praed. cum thelonio. (1461: Forgách lit.) Koncz-
hyda poss. (1471: Rédey lit.) Tán az előbbivel ugyanegy.
Korlátfalva. Korlathfalwa. (1478—83 : Dl. 18044.) A mai Korlát, Fülektől
ék. 1489-ben «Korlathy» alakban találjuk föl újra. (Dl. 19665.) 1342-ben
ugyané tájon «Korlathteluky» nevű helyet említenek. (Anjouk, okmt.
IV. 217.)
Kösd. Kösd. (1460: Dl. 15531.) Vácz m. ék. találjuk.
Kotman-Lehota. Kothmanlehutaya. (1393: Dl. 7898.) Kothmanlehotha.
(1467: Dl. 16585; 1473: Kol. mon. prot.) Észak felé esik Divéntől, a mely­
hez tartozott.
Kotroczó. (Kotroszó.) Kodorzo. Kudurzow. (1335: Kár. okit. I. 102.,
1335: U. o. 100.) Kocrozou. (1383 : Dl. 7027.) Kanazo. (1398: Kár. okit. I.
482.) Kothroehow. Kotrozoo. (1420-, 1423 : Szendrei gyűjt.) Ma puszta (Nagy-
és Kis-Kotroczó) közel Ettes faluhoz, Szécséntől k. é.
1 0 2 M AGY ARO RSZAG .

Kovácsi. Kowachy. (1454: Dl. 24541.) Fülekhez tartozott. Ma Fülek-

Kovácsi. — Egy másik ily nevű helység, a mai Szécsény-Kovácsi 1461-ben
fordúl elő. (Forgách lit.)
Kozárd. Kozard. Kazard. (1413—1476: Dl. 10144; 1462: Dl. 15786;
1499: Dl. 20817.) Sziráktól ék. esik.
Kozmaháza. (Kozma-Lehota.) L. Linter-Lehotája a.
Kökényes (-monostora). Kekynes. (1413: Dl. 9489.) Kwkenyesmanostora.
— monastora. (1428: Dl. 30294.) Kwkenes. (1424: Dl. 11612.) Ma Kökényes,
a megye dk. sarkában.
Kövesd. Kwesd. (1391: Kubinyi. II. 334.) Kewesd. (1409 : Fejér. X. 8.
499., 1470: Akad. kézir.) Mohorától d. esik.
Közép-Kalanda. L. Kalanda a.
Középsö-Gécz. L. Gécz a.
Krakó. L. Mártonfölde a.
Kraskó. L. Hontmegyében.
Kurtány. Curtan. (1246: Fejér. IV. 1. 407.) Ma puszta Fülek m.
Kutas. (Kutasó.) Kutas. (1436: Lelesz, met. Nógr.) Bizonyára a Szé-
csénytől d. eső mai Kutasó község fordúl elő e néven, mely azonban mint
«terra Kuthasov» már 1265-ből is ismeretes. (Wenzel. Árp. ο. XI. 546.)
Kürt. a) Kyurth. (1373 : Kubinyi. Tört. E. II. 264.) Kyrth. (1427 : Dl.
11010; 1481: Dl. 18585.) A mai kürti puszta Szécsénytől nem messze ény.
Pöstyén m. — b) Kywrth. (1469 : Muz. lit.) A mai Kürt (Kürth) helység,
Sziráktól dny.
Kürtös. Kywrthews. (1484: Dl. 18945.) Kyskwrthes. Felsewkwrthes.
(1482: Dl. 18600.) Ebeczkkel kapcsolatban, melynek vidékén ma Nagy- és
Kis-Kürtös helységeket találjuk.
Lapasd. Lapasd. (1374: Fejér. VII. 3. 134., 1415: U. ο. X. 4. 581.)
Megyerrel együtt fordúl elő. Ma dűlő e helység határában.
Lapujtő. Lapuhtu. Lapuhtw. (1332 : Kár. okit. I. 77. 109.) Lapwhthew.
(1455 : Dl. 14943.) Somoskő várához tartozott; Fülektől dny. esik.
Láz. Laaz. (1435 : Dl. 12770.) Ma puszta nem messze Fülektől, a mely­
hez hajdan tartozott.
Leánytelek. L. Mártonfölde a.
Legénd. Legend. (1480: Acta p. Adv. 82—30.) Nógrád és Szirák közt
fekszik.
Lehota. Lehotha. (1435 : Dl. 12770.) A mai Sós-Lehota, Divéntől k., a
megye határszélén. Mint Fülek vár tartozéka a mai Hradistye és Cseh-Brezó
helységekkel együtt szerepel.
Libercse. (Lebercse.) Eghazasliberche. Alsavliberche. (1425: Dl. 30294.)
Naghliberche. Kys—. (1446: Dl. 13922.) Nagleberche. Felsewleberche. (1447 :
Muz. lit.) Lyberche. (1461. és 1481 : Forgách lit.) Ma Nagy- és Kis-Libercse,
Gácstól délre. A XIV. században egy határjárás alkalmával előforduló ily nevű
helység alatt a mai Kis-Libercse értendő. (1336: Kár. okit. I. 108.)
Linter-Lehotája. Linterlehothaya al. nőm. Kozmahaza. (1447 : Muz. lit.)
A mai Gács-Lehotának látszik megfelelni. — Ugyanez a helység egy évvel
előbb m in t: Kozmalehotha — említtetik. (Dl. 13922.)
 NÓGRÁDÉEOYE. 103

Liszkó. Lizkou. (1395: Dl. 8036.) Lysko. (1439 : Dl. 13414.) Ma puszta
Herencsény deli határában.
Litke. Lythke. (1335: Kár. okit. I. 100.) Az u. o. (481.) előforduló
»Luhu» helység alatt is kétségtelenül Litke értendő. — Litke. (1448: Dl. 14134.)
Losoncztól d. találjuk.
Lócz. Loocz. Locz. (1475: Dl. 17736.) Loch. (1461., 1481: Forgách lit.)
Hollókő várához tartozott; Szécsénytől dk. fekszik.
Lönya-Bánya. L. Bánya a.
Lőrinczháza. L. Mártonfölde a.
Lőrinczi. Lewrinchy. (L. Hevesmegyében.)
Lubna (?). Poss. Lubua-nak írják két ízben is. (1374: Kár. okit. I. 341.)
Geregye, Pálfalva sat. vidéki helységekkel együtt szerepel.
Luczin. Kysluchyn. (1382—1405 : Dl. 6970.) Lwczyn. (1465: Forgách lit.)
Ma Luczin, Szécséntől kd.
Ludány. Ludan. (1372 : Dl. 1484.) Ma Alsó- és Felső-Ludányt találunk
Szécsénytől északra.
Ludvég. Lwdweg. (1335 : Kár. okit. I. 102. 1383: Dl. 7027.) Lwduygh.
(1374: Kár. okit. I. 342.) Karancs-Ság és Dályó közt tűnik föl.
Lukatelek. L. Mártonfölde a.
Madács. Madach. (Id. Madácsiak a.) Tán a következővel azonos.
Madarszka vagy Maracska. Madarzka. Maraczka. (1460: Dl. 15444;
1461: Forgách lit.) A mai Madácska, Nedelistye és Ábel-Lehota közt, a
melyekkel egyszerre említik.
Marczal. Marchal. (1441 : Dl. 13634.) Surány szomszédja gyanánt merül
fö l; e tájon megtaláljuk ma is, Gyarmattól dk.
Markháza. Markhaza. (1439 : Dl. 13426.) A mai Tót-Marokháza falu
vagy Markháza puszta Sámsonháza m.
Mártonfölde. 1413-ban a Derencsényi-uradalomban a következő birtokokat
is fölsorolják Kalapács és Terenye k ö zt: «Arnofevlde, Martonfelde (?), Bak-
peterfelde, Syma, Papfelde, Lerynczhaza, Krokow, Leanthelek, Lwkathelek,
Myhalwelgew, Bakfel dev.» Valószínűleg ekkor is csak telkek, puszták voltak.
Ma egyet sem találunk közűlök e vidéken.
Mátyásteleke. Matyasteluke. (Idéz. 1. Tenkőteleke a.)
Megyer. Megyei·. Kysmeger. (1375 : Fejér. IX. 6. 187., 1393: U. ο. X. 2.
830., 1415: U. ο. X. 5, 581.) Szécsénytől k. esik.
Mihályvölgye. L. Mártonfölde a.
Mike-Hatvana. L. Palotás-Hatvan a.
Mikótelek. Mykothelek. (Nemesi névben. 1470 : k. Danes lit.) Ma puszta
Ettes m.
Mindszent. Mendzenth. (1386: Dl. 7228.) A mai mindszenti puszta a
pestmegyei Verseg m., a melylyel együtt tűnik elénk.
Mohora. (Mohara.) Mohora. (1405: Fejér. X. 8. 471.) Mohara. (1434: Dl.
12633.) B.-Gyarmattól d.
Mucsiny. Mwszink terra. (? 1246: Fejér. IV. 1. 407.) Mochi. (1448: Dl.
14134.) Muchyn. (1496: Acta p. Adv. 79—219.) Fülek vár határjárásában
említik 1246-ban. — Ma puszta Fülektől ny.d.
104 M AGYARORSZÁG.

Mulyád. Mwlyad. (Kír. ember nevében. 1484: Dl. 19004.) Ma Ráros-

Mulyád, Szécsénytől é.
Nádasd. Nadasd. (1467. és 1469: Rédey lit.) Nemesi névben merül
föl. Úgy vélem a Pásztó és Told közti mai nádasi puszta értendő.
Nagy-Bárkány. L. Bárkány a.
Nagy-Libercse. L. Libercse a.
Nagy-Rónya. L. Rónya a.
Nagy-Szele. L. Szele a.
Nándor. Villa Nándor. (1278: Kubinyi. I. 107.) Nándor. (1336: Fejér.
VIII. 4. 250., 1429: Muz. lit., 1439: Dl. 13403.) Mohorától d. esik.
Nedellstye. Nedelysche. Negelvsthe. (1460: Dl. 15444; 1461: Forgách
lit.) Gácstól ék. esik.
Nemti (Németi). Nemthy. (1465: Dl. 16206.) Szanda várához tartozott;
ma puszta Szandától dk. — Más «Nempti» az, mely 1429-ben egy nemes
ember nevében eló'fordúl s Hevesmegyére utal. (Dl. 12104.) T. i. a Pásztótól
ék. eső mai Nemti, Hevesm. határán. E falu 1413-ban a Derencsényi ura­
dalomban: Nemethy — nevet visel. (Dl. 9489.)
Nézsa. Nesa. Nyza. (1460: Dl. 15467.) N.sa. (1469: Muz. lit.) Vácztól
ék. esik.
Nógrád. Terra seu poss. Neugrad. (1299: Kubinyi. I. 175.) Newgrad
poss. (1423: Fejér. X. 6. 584. és 587; 1460: Dl. 15531 ) Vámszedő hely s
valószínűleg mezőváros volt. A váczi püspök bírta.
Novák. Nowak. (1384: Fejér. X. 1. 161; 1431: Muz. lit.) A mai
Mátra-Novák falu Hevesm. határán.
Notice. Neutych. (1317. és 1329: Körmendi lit. Alm. 11. lad. 4. No. 14.)
Neuchech. (1407: U. o. No. 18.) Newtyth. (1415: Magy. Tört. Tár. IX. 133.)
Newtych. (1471: Körmendi lit. Alm. I. lad. 1. No. 7.) Newtheth. (1499:U. o.
lad. 5. No. 43.) A (rimaszécsi) Szécsieké volt. — Ma Nó'téncs, Vácztól é.
Nyitra. Nytra. (1435: Dl. 12770; 1454: Dl. 24541.) Vámszedő hely volt.
A mai Ipoly-Nyitra, Fülektől — a melyhez tartozott — északra.
Ó-Bást. L. Gömörben Bást a.
Ompod. Ompod. (1386: Dl. 7228.) A mai pestmegyei Verseggel együtt
tűnik föl.
Ordas. Ordas. (1441: Dl. 13634.) Sziráktól ény. esik.
Oroszd. Vruzd. (1346: Fejér. IX. 1. 408.) Orozd. (1435: Dl. 12667.)
1435-ben Mohorával együtt a Fraknóiak új adományúl kapják.
Ozdin. Idéz. 1. a vár a.
Pálfalva. Paalfalva. (1374: Kár. okit. I. 342.) Palfalwa. (1482: Dl. 18593.)
Hártyán m. tűnik föl, hol ma Alsó- és Felső-Pálfalva helységeket- találjuk.
(Kelet felé.)
Palotás-Hatvan. Palathashathwan. (1428: Dl. 30294.) Palotashatvan.
(1439: Dl. 13403.) Palothashathwan. (1499: Dl. 20817.) Henyel m. sorolják
föl. E tájon’ (d.) találjuk ma Palotás helységet. — Ugyané vidéken fordúl elő
1425-ben «Mykehathwana» is. (Dl. 11667.) Utóbbi t. i. kétségtelenül Gyúr
pusztával volt határos.
 NÓGRÁDM EGYE. ÍOŐ

Papfölde. K. Mártonfölde a.
Paruoza. (Parocza). Felsewparowcha et alia poss. Parowcha. (1425
Dl. 30294.) Parwcha. (1447: Muz. lit.) Ma Parocza, Gácstól dny.
Patvarcz. Pathwarcz. (1460: Dl. 15444; 1461. és 1481: Forgách lit.)
A szécsényi uradalomhoz tartozott; B.-Gyarmattól dk. esik.
Pauli. Pauli poss. (1374: Kár. okit. I. 341.) Litkével, Pálfalvával, Szá-
nással sat. együtt említik. — Tán a mai Paló pusztának felel meg, Litke
m. ék.
Pencz. Pencz. (1461: Dl. 31762; 1473: Kol. mon. prot. «Extraxit.»
f. 173. etc.) Ma Felső-Pencz falu és Alsó-Pencz puszta, Vácztól k. é.
Perseháza. Perzehaza. (1439: Dl. 13414.) Fülek határosaként említik;
tőle északra ma Perse falucskát találjuk.
Pestyén. Peschan. (1333: Lelesz, met. Nógr. 4.) Szécsénynyel volt hatá­
ros. E tájon ma is megtaláljuk.
Petény. Due ville Pethen. (Wenzel. Árp. ο. IX. 107.) Pethyen. Also-
pethyen. (1440: Dl. 13569; 1472: Dl. 17392.) A mai Alsó- és Felsó'-Petény,
Vadkerttó'l d.
Petőfalva. Pethewfalwa. (Alispán nevében. 1482: Dl. 18593.) A mai
Pető', Szécsény m. ény.
Petrocsány. Petrochan. (1467: Dl. 16585.) 1473-ban ezen kívül: Kys-
petrochan. (Kol. mon. prot.) A mai Podrecsány, délkeletre Divéntől, a melyhez
tartozott.
Pilin. (Pelen). Pelyn villa. (1368: Kár. okit. I. 303.) Pelen. (Nemesi
névben, pl. 1448: köv. Danes lit.) A mai Piliny, Szécsénytó'l ék.
Pilis. Pylys. (14.36: Dl. 12964.) Fülektől dny. esik.
Pincz. Pynch. (1326: Anjouk, ο. II. 256.) Losoncztól kel. é. találjuk.
Polichna. (Polyhna. 1467: Dl. 16585.) Délre esik Divéntől, a melyhez
tartozott.
Poltár. Polthar. (1439: Dl. 13414.) Losoncztól ék.
Puszta-Almás. L. Almás a.
Püspöki. L. Hevesmegyében.
Rád. Raad. (1395: Acta post Advoc. 82—30., 1422: Dl. 11229.) Vácz­
tól nem messze k. é. találjuk.
Ragyolcz. Radocz. Ragyowcz. (1439: Dl. 13414; 1464: Forgách lit.
1484: Dl. 18945.) Felsewragyolcz. (1440: Dl. 13574.) Ma Ragyolcz, Fülektől d.
Rap. Köp terra. (Rop helyett.) (1312: Fejér. VIII. 1. 486.) Losoncz­
tól d. esik.
Ráros. Rorows. (1.335: Kár. okit. I. 107.) Raros. (1460: Dl. 15440.)
Lásd: Szakáinál.
Rátka. Felsewrathka. Alsorathka. (1435: Dl. 12770.) A mai Rátka p.
Fülek m. d., a melyhez tartozott.
Rendvég. Rendwey terra, vicina terre Bwsa. (1248. és 1249: Fejér.
IV. 2. 14. és 53.) Rendwegh terra. (1335: II. ο. VIII. 4. 104.) Busa és Zellő
m. feküdt.
106 M A G Y A RO RSZÁ G .

Rétiság. Retisag. (1393: Dl. 7898.) Rethysag. (1486: Dl. 19100.) A mai
Rétság, Nagy-Oroszitól dk.
Riba. Riba. (1439: Huny. kora. X. 48.. 1446: Dl. 13922.) B.-Gyarmat
m. ny. d. találjuk. — 1443-ban részben Nógrádhoz, részben Honthoz számítják.
(Muz. lit.)
Rimabánya. L. Hontmegyében.
Rimócz. Rymolcz. Naghrymolch. Kysrymolch. (1324. és 1327: Anjouk.
0. ll. 286.. 1461: Forgách lit.) A szécsényi uradalomhoz tartozott; közel
Szécsényhez — délre — ma is megvan.
Rodnok. Rodnuk. (1393: Dl. 7898.) Rodnok. (1465: Forgách lit.) A mai
Rudnok puszta Jelsőcz és Kis-Libercse közt, Losoncztól d.
Romhány. a) Felsewrohman. (Nemesi névben.) Poss. Kysrohman. (1433 :
Dl. 12516.) Kis-Szátokkal együtt fordul eló' s így bizonyára a Szátok melletti
mai Romhány (és nem a Fülektől dny. eső Kis-Romhány p.) értendő. —
b) 1368-ban karancsvidéki helységekkel kapcsolatban tűnnek föl a Kalondaiak
mellett a Romhányiak (de Rohmaan) s 1496-ban «Egyhazas Rohman és Felsew
Rohman». Ekkor bizonyára a Kalondától nem messze dk. elterülő mai Kis-
és Nagy-Romhány puszták értendők. (Kár. okit. T. 298., Acta post Adv.
79—219.)
Rónya. Ronna. Nagh Ronna. (1341 : Fejér. Vili. 4. 500., 501.) A mai
Zagyva-Rónya puszta a Szilváskő hegy alatt, Salgó-Tarján közelében.
Rozsnok. Roznok. (1439: Huny. kora. X. 52.) Szanda várához tar­
tozott.
Ság. Saag. Saagh. (1348: Kár. okit. I. 175., 1354: Száz. 1875. 254.,
1383 : Dl. 7027 ; 1481: Huny. kora. XII. 196.) I. Lajos király 1348-ban vásár­
tartás jogával ruházza föl. A mai Karancs-Ság falu, Szécsénytől ék.
Salgó. Salgo. (1439 : Dl. 13405.) Ma puszta Szécsénytől k., S.-Tarján m.
Sámsonháza. Samsonhaza. Sampsonhaza. (1409: Kapy cs. lit. E. fasc.
1. n. 2.. 1439: Dl. 13426; 1465: Forgách lit.) Szanda várához tartozott;
Szécsénytől dk. esik.
Sáp. Sáp villa. (1219: Váradi reg. .Endlichernél. 642.) Saap. (1379
Kubinyi. II. 297—299.) A mai Alsó- és Felső-Sáp, Vácztól ék. — Más alka­
lommal a megye dk. csücskében fekvő Sáp (ma puszta) fordul elő. (1460:
Dl. 15531.)
Sávoly. Sawol. (1435: Dl. 12770.) Fülekhez tartozott; tőle északra ma
is megvan.
Selyp. Selyp. Selp. (1415: Dl. 10333; 1447 : Dl. 14077; 1473: Kok
mon. prot. «Extraxit.») Ma puszta Szántó és Apcz m.
Sikár. Sykar. (1422: Dl. 11229.) Rád és Ácsa (utóbbi most Pestm.)
helységekkel együtt tűnik föl.
Sima. L. Mártonfölde a.
Sipek. Terra Chipeg. (1265: Wenzel. Árp. ο. XI. 546.) Sypek. (1461.,
1481 : Forgách lit.) A szécsényi uradalomhoz tartozott.
Sój. Terra Seu. (1327: Fejér. VIII. 3. 208.) Sew. (1472: Dl. 17392;
1473: Kol. mon. prot. «Extraxit.» 173.) Ma puszta B.-Gyarmattól dk.
 NÓGRÁDM EGYE. 107

Sokor. Sokor. (1499 : Dl. 20817.) Surány táján merül föl, a hol ma (d.)
a csikori pusztát találjuk.
Somoskő. Somoskew. (1341 : Fejér. VIII. 4. 501.) Ma puszta Somoskő
vár romjai m. Fülektől d.
Somos-Újfalu. L. Újfalu a.
Stok-Lehotája. Stoklehutaya. (1393: Dl. 7898.) Divény m. említik. Tán
később nevet cserélt.
Strázs. Stras. Zthras. (1461. és 1481 : Forgách lit., 1486 : Dl. 19164.)
A szécsényi uradalomhoz tartozott. A mai Trázs falu B.-Gyarmat és Szé-
csény közt.
Súlyom. Súlyom. (1383 : Fejér. X. 1. 77.)
Surány. Suran. Swran. (1429: Dl. 28968; 1440: Dl. 13570; 1444: Dl.
13809.) Szanda várához tartozott, melytől é. fekszik.
Siillye. Swlye. Syle. (1460: Dl. 15444; 1461 : Forgách lit.) Gácstól k. esik.
Szakái. Sakal. (1384: Fejér. X. 1. 161.) Zakói. (1456: Dl. 15111.) Zakal.
(1487: Dl. 19300.) Rárossal együtt említik. Bizonyára a mai Szakái helység
Ráros p. és Ráros-Mulyad helység mellett, Szécsénytől északra.
Szakolya. Zakolya. (1453. és 1466: Forgách lit., 1470: Dl. 17026;
1474: Dl. 17529.) Vámhely volt. A Nógrádtól dny. eső Szokolya, Hontmegyé-
ben, a hová néha szintén számítják.
Szalatna. Zalathna. (1299: Wenzel. Árp. ο. X. 346., 1446: Dl. 13922;
1451: Kapi cs. lit. Mise. I. n. 2.) Zalathnya. (1414 : Tud. Gyűjt. 1834. VIII.
48.) Ma (Szalatnya) puszta Losoncztól nem messze ék.
Szalmatercs. Zalmaterch. (1436 : Kár. okit. II. 169.) Szécsénytől ék. esik.
Szánás. Zanas. (1335. és 1398: Kár. okit. I. 100., 481.) Karancs vidéki
helységekkel együtt Kisfalu határosa gyanánt tűnik föl. Ma Etteshez tartozó
puszta.
Szántó. Zantho. (1425 : Dl. 11667; 1482: Dl. 18655.) A hevesmegyei
Apcz m. fekvő Szántó helység értendő. — Más alkalommal (1460 : Dl. 15531.)
a Nógrád várostól nem messze k. eső mai Szántó említtetik, mely különben
mint «terra Zantho» pl. 1299-ben is fölmerül. (Kubinyi. I. 176.)
Szátok. Zatok. Utraque Zatok. Kis Zatok. (1383: Fejér. X 1. 103.,
104.. 1423: Dl. 11438; 1433: Dl. 12516.) A középkorban bizonyára Nagy- és
Kis-Szátok; ma Felső-Szátok falu és Alsó-Szátok puszta Vadkert mellett
dkeletre.
Szele. Zele. (1475 : Dl. 17737.) Barnával együtt fordul elő, a melytől d.
találjuk ma Mátra-Szele helységet, Gömörm. határán.
Szente. Zenthegh. (1416: Egri kápt. orsz. lit. AB. 19.) Zentheh. (1472:
Dl. 17392.) Zenthe. (1473: Kol. mon. prot. «Extraxit».) Balassa-Gyarmattól d.
Szent-Erzsébet. Zenthersebeth. (1435: Fejér. X. 7. 653.) Zagyvafő várához
tartozott; ma puszta Fülek m. (L. Bába a. is.)
Szent-lván. Told és Kutasó határjárásakor merül fö l: Scentiwan Berecha.
(1265: Wenzel. Árp. ο. XI. 546.) E tájon találjuk ma Szent-lván falut, Pásztótól
ny. (V. ö. 1475 : Dl. 17736.)
Szent-Jakab. L. Hevesben. \
108 M A GY ARO RSZÁG .

Szent-Lőrincz. Zenthlewrincz. (1423: Eszterg. prim. lit. Sec. fasc. 3. Q.

60., 1439 : Huny. kora. X. 48., 1446 : Dl. 13922 ; 1483 : Dl. 6986.) Vadkert,
Szügy és Riba helységekkel együtt említik. Ezek szomszédságában találjuk ma
Ló'rinczi pusztát.
Szil. Poss. iuxta fiúm. Ipul . . . Zylu. (1334: Fejér. VIII. 3. 727.)
■i Szirák. Zyrak. (1472: Dl. 17392.) A megye dk. részének főhelye.
Szkálnok. L. Hontmégyében.
Szklabonya. Sklabinia. (1384: Fejér. X. 1. 181.) B.-Gyarmat és Kékkő
közt találjuk.
Szob. Zob. (1453: Dl. 14662; 1472: Dl. 17392.) Rendszerint Hont-
megyéhez szám ítják; ma is ott fekszik az Ipolynak a Dunába ömlésénél.
Szobok. Zobok. (1400 : Lel. met. Nógr. 1.) Ma puszta B.-Gyarmat és a
hontm. Kővár vidékén.
Szomolya. Zomolia. (1393: Dl. 7898.) Zomolya. (1470: Huny. kora. XI.
427.) Ma puszta N.-Oroszi m. délre.
Szökellő. Zewkellew. (1469 : k. Danes lit., 1496 : Acta p. Adv. 79—219.)
Királyi és szomszédos nemes emberek nevében, Kalondával kapcsolatban
tűnik föl.
Szőllős. Zeleus. (1348 : Anjouk, ο. V. 247.) Zewlews. (1439: Dl. 13414.)
Ma Szécsénytó'l dk. találunk ily nevű helységet.
Szőrös. Zewrus. (1406 : Dl. 9153; 1472 : Dl. 17393.) Zewres. (1409 :
Kapy cs. lit. E. fasc. 1. n. 2.) Ma puszta Kazártól é.
Sztracsin. Ztraczyn. (1439: Dl. 13405 ; 1460: Dl. 15444.) Ztrachen.
(1454 : Muz. lit.) A szécsényi uradalomhoz tartozott; ma Kis- és Nagy-Sztra-
csin nevű helységek vannak Kékkó'től délre.
Sztravistya. Strawyschia. (1502: Kol. mon. prot. «Extraxit.»173.) Divón
vár tart. közt csak ez alkalommal szerepel, Petrocsány, Gergelyfalva és
Udornya m. — Tán az e tájon fekvő mai Sztráska pusztának felel meg.
Sztregova. Strigua. (1327: Anjouk, ο. II. z96.) Stregwa. Ztrehowa.
(1461. és 1487 : Forg. lit.) Ma Felső- és Alsó-Sztregova faluk, Kékkőhöz k. és ék.
Szuna. L. Bérezel a.
Szügy. Villa Scud. (1278: Kubinyi. I. 108.) Zywgh. (1439: Anjouk, o.
X. 48., 1476: Dl. 17895.) Ma Alsó- és Felső-Szügv helységeket ismerünk,
közel B.-Gyarmathoz dél felé.
Szvinyebánya. (Szinnabánya.) Zennabanya. (1393: Dl. 7898.) Scivina.
Schiuina. (In Herdeuhath. 1342: Anjouk, okmt. IV. 217. 1.) Zwynyebanya.
(1460: Dl. 15444; 1461. és 1481: Forgách lltár.) A mai Szinóbánya helység
a megye é. részében, Divény közelében. Talán mezőváros volt. (L Zelene
helys. a? is )
Tab. Tap. Tab. (1327: Anjouk, ο. II. 299., 1330: Fejér. VIII. 6. 117.)
Taab. (1391: Kubinyi II. 334.) Varsány és Iliny határában említik; ott talál­
juk ma Alsó- és Felső-Tab pusztákat. (Szécsénytől dny.)
Tapolcza. L. Toplicza a.
Tamási. Thamasy. (1467: Dl. 16585.) Divén várához tartozott, melytől
dk. megtaláljuk ma is.
 NÓGRÁDM EGYE. 109

Tar. L. Hevesben.
T aro sa. Tarcha. (1430: Dl. 13403.) Ma Erdó'-Tarcsa, Sziráktól d.
T arján. Taryan. (cPrope castrum Solgou.» 1348: Anjouk ο. V. 247.,
V. ö. 1423: Fejér. X. 6. 584. és 587.) Vámhely volt. A mai Salgó-Tarján,
Szécsénytől k.
Tarnócz. Tarnoch. (1335: Kár. okit. I. 109.) Tarnulch. (1379. U. o.
371.) Tarnouch. (1384: Fejér. X. 1. 161.) Tharnocz. (1492: Kol. mon. prot.)
Szécsény és Losoncz közt az Ipoly m. fekszik.
T enkőteleke. Tenkeuteluke. (1332: Kár. okit. I. 77.) A Záh család bir­
toka volt. Polihna m. sorolják föl az oklevélben.
Tepke. Thepke. (1454: Dl. 15684.) Bárkánynyal egyszerre tűnik föl. Tőle
nem messze d. találjuk ma Tepke pusztát.
Terbedéd. Therbedid. (1246: Fejér. IV. 1. 408.) Therbeded. (1467:
Dl. 15585.1 1246-ban mint Fülek-, 1467-ben pedig mint Divény vár tartozéka
fordúl elő. Bizonyára — részben — mindkettőé volt. Ma Terbeléd, Losoncz
és Fülek közt.
T erebes. Terebes villa. (1439: Huny. kora. X. 52.1 Szanda várához
tartozott.
Terenye. Eghazas Therennye et Wasaros Therenye. (1413: Dl. 9489.)
il450: Dl. 14377.) Kalapácscsal és Újlakkal együtt említik mint a Derencsényiek
birtokát. Ma Kis-Terenye falu és Nagy-Terenye puszta, Pásztótól ék.
Tereske. Thereske. (1383: Fejér. X. 1. 105., Dl. 6986.) Vadkert, Szátok
és Szente szomszédjául említik, mely helységekkel csakugyan határos is.
(V. ö. Rupp. I. 2. r. 726.)
Terjen. Theryen. (1441: Dl. 13634.) Mint Szanda és Surány határosa
említtetik; ott találjuk ma Terény falut, Sziráktól ény.
Tiszolcz. L. Hontmegyében.
Told. Thold. (1470: Ház. okmt. V. 299.) Ma Alsó- és Felsó'-Told nevű
falvakat találunk Sziráktól északra.
Tolmács. Tolmach terra. (1299: Kubinyi. I. 176.) Tholmach. (1465: Dl.
16206.) Vámja Szanda várához tartozott. — Nógrádtól ék. esik.
Tom anlehota. Thomanlehotha. (1473: Kol. mon. prot.) Divén várához
tartozott Kotman- és Buda-Lehota falvakkal együtt. Ugy látszik, hogy a szom­
szédos mai Rózsalehotát kell értenünk.
Toplicza. Poss. Thoplycha. (1374: Kár. okit. 1. 342.) Litke. Tőrincs,
Lapujtő sat. m. sorolják föl.
Tosoncza. Thosontha. (1467: Dl. 16585.) Thosoncza. (1473: Kol. mon.
prot.) Divénhez tartozott, a melytől nem messze dk. találjuk ma Tosoncza
helységet.
Tótveréb. L. Veréb vagy Verebély város a.
Tőrincs. Teurencz. (1335: Kár. okit. I. 100.) Theurinch. (1327. és 1343:
Anjouk, ο. II. 296., IV. 317.) Turinch. Alsoturynch. Felsu—. (1368: Kár. okit.
I. 306.) Terrewchyn. (1379: U. ο. I. 371.) Thewreuch. (1448: Dl.14134.) Ma
egy Tőrincs helységet ismerünk Szécsény és Losoncz közt.
1 1 0 M AGY ARO RSZÁG .

Tugár. (1477: Mocsáry. Nógr. I. 82) Losoncz m. találjuk.

Tuznspola. Tuznapola poss. (1352: Kár. okit. I. 208.) Úgy látszik —
Kalonda vidékén feküdt.
Udornya. Wdornya. (1467: Dl. 16585.) Délkeletre esik Divéntó'l, a mely­
hez hajdan tartozott.
Uhorszka. Vhorska. (1454: Dl. 24541.) Fülekhez tartozott; Divéntől
k. találjuk.
Újfalu. Wyfolw. (1335: Kár. okit. I. 102.) Hártyán és Ság közt fordúl
elő s igy bizonyára a mai Ság-Ujfalu értendő. — Egy másik Újfalu, neveze­
tesen a mai Somos-Újfalu említtetik 1455-ben, mint Somoskő vár tartozéka,
a melynek közelében fekszik ma is. (Dl. 14943.) Utóbbi (1481: Forgách lit.)
mint «Somoswyfalw» is feltűnik egy oklevélben, melyben Ság-Ujfalut szintén
feltaláljuk. — 1473-ban Zoborral és Kürttel együtt említnek egy »Wyfalw»-t.
E helységnek bizonyára a Kékkő' és Gyarmat közt fekvő mai Kisujfalu felel
meg. (Kol. mon. prot.) Lásd Zavoda a. is.
Újlak. Wylak. (1413: Dl. 9480; 1450: Dl. 14377.) A mai újlaki puszta
Nagy- és Kis-Terenne m., a melyekkel együtt tűnik föl.
Újváros. Wywaras. (1455: Dl. 14943.) Szécsény és Endrefalva közt
sorolják elő.
Uzsa. Vsa. (1391: Kubinyi. II. 327.) Usa. (1483: Dl. 18829; 1488: Dl.
19407; 1489: Dl. 19584.) Ma puszta Dengeleg és Szirák szomszédságában.
Vadkert. Condicionarii nostri (eszterg. érsek) de Wodkerth. Eccl. de W.
(1283: Knauz. Mon. II. 160.) Vodkerk. Vodkerch. (Határjárás. 1383: Dl. 6986.)
Wadkert. (1423: Eszterg. prim. lit. Sec. fasc. 3. Q. 60. és fasc. 2. F. 54.,
Fejér. X. 6. 582., 584. és 587.) Vámhely volt. B -Gyarmattól dny. esik.
Vall. Walth. (1408: Dl. 9438; 1460: Dl. 15440.) A mai Vált vagy Vát
puszta, Kékkőtől nem messze kelet felé.
Vámos. Wamus poss. (1374: Kár okit. I. 342.) Geregye vidéki hely­
ségekkel együtt említik.
Vámos-Lehota. Wamuslehutaya. (1.393: Dk 7898.) Wamuslehota. Wamus-
lehotaya. (1423: Fejér. X. 6. 584. és 587.) Vámszedő hely volt. Úgy látszik
azonos a Divén vár tartozékai közt 1467-ben vagy 1473-ban említett «Wamos-
falwa, Wamusfalw» helységgel, Divén m. é. (Dl. 16585., Kol mon. prot.)
Vanyarcz. Wanyarch. (1391: Kubinyi. II. 333.) Wanyarcz. (1484: Dl.
19008.) Szirák m. ny. találjuk.
Várad Varad. (13.33: Lel. met. Nógr.) Szécsény m. említi egy oklevél.
Váralja. «Waralya» nevű helység több is volt e megyében. 1439-ben
(Huny. kora. X. 52.) a mai Szanda-Váralja fordúl elő, mely a XIV. század
végén «Balhadaya» nevet is visel s ma puszta Szanda m. (Dl. 7318.) — 1455-ben
(Dl. 14943.) a Somoskő alatti Váralja helység (bizonyára a mai Somoskő falu)
említtetik, mint e vár tartozéka. — 1467-ben pedig Divény vár tartozéka
gyanánt tűnik föl egy Váralja nevű falu, melyet ekkor «alio nomine Dywyn-
alya» (1393-ban pedig «sub castro Dyuen») néven is neveztek, s a mai Divén-
nek felel meg. (Dl. 7898., 16585.) — Végűi a Hollókő vár alatt feküdt helységet,
(ma Hollókő, Szécsénytől dk.) is nevezték e néven. (1481: Forgách lit.) —
 NOGRÁDM EGYE. I ll

1147-ben Gács vidékén is említnek egy «Waralya» nevű helységet, mikor

birtokosának palásti Radó Simonnak magvaszakad. (Muz. lit.)
Váraskalapács. L. Kalapács a.
Varbó. (Varbok.) Warbok Warbo. (1416: Egri kápt. orsz. lit. AB. 19.,
1461. és 1481: Forgách lit.. 1455: Dl. 14943; 1486: Dl. 19164.) A szécsényi
uradalomhoz tartozott. A mai Varbó falu B.-Gyarmathoz k.
Varsány. Utraque Vossyan. (1327: Anjouk, ο. II. 299. Határleirás.
V. ö. 1461. és 1481: Forgách lit.) Szécsénytó'l dny. ma csak egy Varsányt
ismerünk. — Más Varsány (Wassan) az, a melyet 1415-ben Lőrinczivel
együtt említenek, a hol — Heves-, Pest- és Nógrádm. összeszögelésénél ma
is ó'rzi nevét a varsányi puszta. Utóbbit máskor Hevesbe sorozzák. (1440:
Dl. 13528.)
Vásáros-Terenye. L Terenye a.
Vataháza. Wathahaza. (1439: Dl. 13414.) Fülek vár határosai közt
említik.
Velike. Welike. (1423: Fejér. X. 6. 584. és 587.) Ma Vilke, Losoncztól d.
Vendégi. Vendegy. (1455: Dl. 14943.) Mint Somoskő vár tartozéka,
Lapujtő és Baglyasalja közt fordul elő.
Vizslás. Wyslas. (1481: Dl. 18585.) Szécsénytől k. esik.
Zagyvafő. Castrum desolatum Zaghwafew cum villis similiter Zagh-
wafew............... . (1478: Dl. 18048.) Ma Zagyva falu a régi Zagyvafő v árro m ­
jai mellett, Fülektől d.
Záhfalva. (Záhtelek.) Zahfolva. (1368: Kár. okit. I. 293.) Zahtelek.
(1371: U. o. 1. 371.) A mai Karancs-Keszi m. tűnik föl. Ugyanekkor (1368.)
«terra Zahfeulde» is említtetik. (308.)
Zavoda. Zawuoda. (1446 : Dl. 13922.) Wyfalw al. nőm. Zawoda. (1447 :
Muz. lit.) Együtt szerepel Nagy-Libercsével, melytől dk. Zavodát ma is meg­
találjuk.
Zelene. Zelene. (1438: Dl. 24728; 1439: Dl. 13401.) Úgy látszik Kis-
Hontmegyéhez számítják Szvinyebányával (Zwinebania, Zwynyebanya) együtt,
mint Ajnácskő tartozékát. — Divéntől kd. esik.
Zellő. Zeleu terra. (1248., 1249 : Fejér. IV. 2. 14., 53.) Villa Zeleu (?).
(1335: Fejér. VIII. 4. 104.) Nagzelew. (1457: Dl. 15177.) Zelew. (1482:
Dl. 18600.) Ma Kis- és Nagy-Zellő falvak, Kékkőtől dk.
Zobor. Zubur. (1373 : Kubinyi, i. m. II. 264.) Zobor. (1420 : Dl. 11010.)
Zwbor. (1498 : Dl. 20755.) Szécsénytől ény. találjuk.
Zobrivoj. Zobrywoy. (1378: Ház. okit. 304.)
Zombor. Zombor poss. (1374: Kár. okit. I. 341. 1.) Pálfalva, Geregye
sat. helységekkel együtt említik.
Zsély. Zeel. (1384: Fejér. X. 1. 161.) B.-Gyarmattól é. esik.
Zsuny. Swn. Soon. (1423 : Fejér. X. 6. 584—7., 1455 : Dl. 14943 ; 1461:
Forgách lit.) Vámszedő hely volt s Hollókő várához tartozott. Ma Alsó- és
és F.-Zsuny puszták Hollókő közelében.
Összesen ■ 353 helység.
112 M A GY ARO RSZÁG .

FŐBB BIRTOKOSAI:
Abolgán (kotroczói) cs. Abolgaan diet. (1423: Szendrei gyűjt.)
Alagi cs. 1472-ben bágyoni részüket mikófalvi (alagi) Bekény Dénesnek
elzálogosítják. (Dl. 17278.)
Almási cs. L. Szobiak a.
Alsópetényi cs. L. Szobiak a.
Aranyi cs. Lásd Szanda vár a.
Asszupataki cs. 1470: köv. Danes lit.
Bágyoni cs. (1477: Dl. 17997.)
Bak (mohorai) cs. 1470: Akad. kézir.
Bakos (osgyáni) cs. L. Méhiek.
Baksa (szalmatercsi) cs. 1450: Muz. lit.
Balassa (gyarmati, Balázsfi) cs. Gyarmat város és Kékkő vár földes­
urai. (1400: Lel. met. Nógr. 1., 1475: DS. 17737. — V. ö. Losoncziak és
Kékkő vára s a XIII. századra nézve Nagy Iván i. m. a Balassák a.)
BalOjjh (hartyáni) cs. 1419: Dl. 14316; 1452: köv. Danes lit.
Baiogi cs. Sandrin 1462-ben a megye alispánja volt. (Dl. 15784.)
Bárkányi cs. 1414. és 1416: Nagy Iván i. m.
Barócz (vizslási) cs. Kazáron, Vizsláson, Szőrösön és Mizsérfa pusz­
tán. (1456: Berényillt., 1472: Lelesz. 32., 1475: Dl. 17737., 1481: Dl. 18581.)
Batori cs. Bírják: Buják és Szanda várát. (L. ott.)
Bebek (pelsőczi) cs. L. Fülek váránál.
Bekény (alagi) cs. L. Berkiek és Alagiak a.
Berczeli cs. 1410: Nagy Iván i. m.
Berenyi (karancs-berényi) cs. Karancs-Berény és Szent-Erzsébet helysé­
gekben. (1266: Fejér. IV. 3. 344—345.. Mocsáry. Nógr. I. 174.)
Berki vagy Nagy (berki) cs. György, a kir. gyalogosok kapitánya az
Uzsaiaktól megveszi 1483-ban Uzsát, de már 1489-ben eladja alagi Bekény
Dénesnek. (Dl. 18829. és 19584.) — Berki László, a Keszi Benedek fia Réti-
Ságon bírt részét 1485-ben tolnai Bornemisza Jánosnak zálogosítja el. (Dl.
19052.)
Berzeviczi cs. Berzeviczi Pohárnok István és berzeviczi Schwarcz János
is bírta Agárdot. (Nagy Iván. I. m., Századok. 1881. 54.)
Bocsári cs. 1491 : Mocsáry i. m. I. 152. — A mai Mocsáry család.
Bodó (györgyi) cs. L. lévai Cseh (Vajdafi) cs. a.
Bodonyi cs. 1465 : Muz. lit. — V. ö. Nagy Iván, i. m.
Bornemisza János (tolnai). L. Berkiek a.
Csabi cs. 1431-ben György Nógrádm. alispánja volt. (Berényi lit.)
Cseh (lévai, Vajdafi) cs., 1437-ben zálogba veszi Cseh Péter Zsigmond
királytól Jenőt és Szakolyát. Utóbbit (a Péter fia) László már 1453-ban
györgyi Bodó Gergelynek adja, [előbb zálogul, majd 1466-ban örökre. De
azért Szakolyához valamint Jenőhöz is jogot formál ipával: g. Országh M.
nádorral együtt 1470-ben, a mikor e birtokaikat, hosszú pereskedés után
zágorhidai Tárnok Jánostól visszaveszik. Salgó és Jenő vár is az övék volt.
 NÓGRÁDM EGYE. 113

(1437: DI. 29784; 1453. és 1466: Forgách lit., 1454: Dl. 14880—89; 1456:
Dl. 15018; 1464: Dl. 15960. és 23114; 1470: Dl. 17026. — Lásd Jenő vár
alatt is.)
Csenger (csengerházi) cs. Chenger. (1463: Dl. 15885.)
Csitári cs. 1429: Muz. lit.
Csövi cs. L. Csővár a.
Csuda (alsóberczeli) cs. Alsóberczeli (1441: Dl. 13634.), majd: bodonyi
(Nagy Iván i. m. Bodonyiak a.) előnéwel.
Czakó (lesznei) cs. Riba helységben. (1443: Muz. lit.)
Czudar (olnodi) cs. Lőrinczi, Varsány és Selyp helységek földesura.
(1415: Dl. 10333.)
Dályai cs. Dályót és Rodnokot; továbbá 1458 óta zálogban a Ságiaktól
Dályó és Tőrincs részeit s 1482-ig ugyancsak zálogban a gáti Országhoktól
Szakái felét bírják. (1458: Hevenesi gy., 1465: Forgách lit., 1482: Dl. 18676.)
Daróczi cs. Jakab orggy. követ 1447-ben. (I. h.)
Déméndi cs. Halászi, Ludány és Galábocs helységekben. (1419: Weszpr.
Biogr. Medic. III. 67.)
Derencsényi cs. 1413-ban kapják új adományúl Zsigmond királytól:
Vámos-Kalapács, Kozárvölgy, Kökényes, Egyházas- és Vásáros-Terenye, Újlak,
Németi, Kalapács és a Mártonfölde a. fölsorolt (1. ott) «birtokokat». Később
földesurakúl föl-fölmerűlnek: Terenye, Kalapács és Újlak helységekben. (1413:
Dl. 9489; 1450: Dl. 14377; 1481: Dl. 18585.)
Dreski cs. György kapja Barátonyt guti Országh M. és Losonczi Albert
közös birtokosoktól 1460-ban. (Dl. 15439. és 15440.)
Duzma (felsőgéczi) cs. 1448: k. Danes Ili, 1449: Dl. 14316.
Ebeczki cs. 1464: Hazai okmt. V. 273., 1484: Dl. 19260.
Ernuszt János. Nógrádi birtokaira 1495-ben 63 frt adó esett. (Engel. 132.)
Esztergomi érsek. Bírta Vadkertet, Hugyagot, az egyik Szátokot és
Fülek-Püspökit, s Patak és Dejtár m.-városokat. 1438-ban Sipek, — 1452-ban
vétel és ítélet útján (a Csitáriaktól) Csitár részeibe igtatják. (1383: Fejér. X. 1.
103., 1423: Dl. 11438; 1436: Fejér. X. 7. 750-753. 11., 1438: U. ο. XI. 37.1.,
1438. és 1452: Eszterg. prim. lit. Sec. fasc. 4. F. 78., 79. és 96. V. ö. Szanda
vára és Szécsényiek a.)
Esztergomi háza a jeruzsálemi Szent-János-rendnek. Bírta Szirák
részeit, hol 1453-ban a mohorai Vidfieknek ad praedialis jószágot. (1443:
Fejér. Genus etc. 54., 1453: Turul. 1885. 3.)
Etthre (kálnai) cs. L. Ozdin vára a.
Farnosi cs. L. péczeli Sike cs. és a Jánokiak a.
Fejér (keresztúri) cs. 1423: Szendrei gyűjt.
Feketeerdei cs. 1470: k. Danes lit., 1474: Muz. lit.
Felsóromhányi cs. L. Rédeiek a.
Fogacsi cs. 1465: Muz. lit.
Fraknói cs. L. Oroszd a. V. ö. 1434: Dl. 12633.
Gáni cs. Somogymegyei család. Részei voltak Petény helységben
1460-ban. (Jeszenák lit.)
H unyadiak kora. VI. 8
114 .M A G Y A K O R S Z A G .

Garai cs. Szügy és Csesztve felet — jogtalanul a mohorai Vidfiek

kezén — g. Országh Mihálynak adja 1476-ban Garai Jób. E birtokot a
Losonczi László magvaszakadtával 1469-ben kapta adományul Garai László.
(1439: Turul. 1383. 21.. 1476: Dl. 17895.)
Géczi cs. 1448: k. Danes lit., 1475: Dl. 17736.. Nagy Iván, i. m.
Gereb (vingárti) cs. L. palásti Radó cs.
Gombaszögi pálosok. Kurtányban. (Rupp. II. 120.)
Gutái cs. 1441: Dl. 13634.
Hartyáni cs. 1448.. 1449. és 1469: köv. Danes lit., 1449: Dl. 14316.
Hegyaljai cs. 1449: Rédey lit., 1496: Acta p. Adv. 79—219.
Hencz (asszupataki) cs. 1481—4: Dl. 18585.. 18830. és 18944. (V. ö.
Toldiak.)
Herencsényi cs. 1420: Szendrei gyűjt.
Huszti cs. L. gáti Országhok a.
Ilsvai cs. Lásd Jolsvai cs. a.
Jákófi (szuhai) cs. Anyai ágon Csécsén. (143. : Rédey lit.)
Jánoki cs. Szentlőrinczen. 1451-ben pörösködnek a Farnosiakkal (Nagy-
csalomja és tart.) Garáb, Szalatna, Váralja, Kozmalehota, Borosznok és Kár-
mánháza fölött. (1451 : Kapy cs. lit. Mise. I. 2.. 1456: Nagy Iván, i. m. —
V. ö. 1446: Dl. 13922.)
Jánosi cs. L. Madácsiak.
Jolsvai cs. Leusták fiát Györgyöt a nógrádmegyei vám-birtokosok közt
említik. (1423: Fejér. X. 6. 583—6.)
Jonhos (pinczi, eszlári) cs. L. Pincziek.
Kakas (kazai) cs. 1416-ban igtatják őket Sárkány, Varbok. Szente,
Luczin és más (hont- vagy nógrádmegyei) helységekbe. Bárkányt 1415-ben
új adományul kapták (ekkor a Pásztóiak kezén volt), Megyer részeivel és
Lapasddal. (1415: Fejér. X. 5. 580., 1416: Egri kápt. orsz. lit. AB. 19.,
1474. Muz. lit.)
Kalandai cs. Kalanda és Kaplon helységekben. (L. ott.)
Kállai cs. Csécsén. (1454: Kállay lit.)
Kálmán Péter (óbudai). Gúti Országh Lászlótól zálogba veszi 1486-ban
Varbót és Strázst. (Dl. 19116., 19164.)
Kálnai cs. Lásd: Nagy Iván, i. m.
Kartali (nemtii) cs. Zsigmond orggy. követ 1505-ben. (Dl. 22559.)
Kenderesi cs. L. petényi Török cs.
Keresztúri cs. 1448: k. Danes lit., 1449: Dl. 14316.
Kéri cs. 1441: Dl. 13634.
Király. A kir. oroszokra (rutheni regii) az 1494. évi adóból 170, a király
nógrádi birtokaira 1495-ben pedig 225 frt esett. — Zsigmond király 1408-ban,
cserélte el keresztúri Garázda Miklóstól és Szilágyi Lászlótól Csécsét (és
hevesmegyei négy helységet) Horogszegért és tartozékaiért. (Engel. I. 26. 132..
Dl. 9472.)
Királyné. Zsigmond neje Ciliéi Borbála kapja 1424-ben Buják és Szanda
várakat, Agárdot, Sámsonházát (Fejérkő vár romjaival). Szőröst és Kazár
részeit. Ugyanő és Albert neje Erzsébet bírta (Szanda várán és városán
 NÓGRÁDM EGYE. 116

nógrád- és pestmegyei tartozékain kívül) Nógrádban: Szentlőrincz. Szügy és

Riba helységeket, mint a hontmegyei Csalomia tartozékait. A királyné jószá­
gaira 1-494-ben 150 frt adó esett (1424: Magy. Tört. Tár. XTI. 279—283..
1439: Huny. kora. X. 47. 50., Engel 26.)
Kisfalud! cs. 1448: k. Danes lit.
Kizdi (dicső-szentmártom) cs. L. keszi Székelyek a.
Kollár Péter. L·. Szanda vár a.
Kompolti (nánai) cs. L. Szanda vár és a Tariak a.
Kornis (ruszkai) cs. A Ruszkaiakkal együtt földesurak 1493-ban Rom-
hányon és Kalondán. Ugyanazokkal együtt részeket adnak el 1496-ban Egy-
házas-Kalondán. (Jászó, fasc. 23. n. 35., Acta p. Adv. 79—219.)
Korom (csitári) cs. 1426 : Eszterg. prim. lit. Sec. fasc. 3. F. 56. és. 57.
Kothon (szentiváni) cs. 1476: Dl. 17841.
Kotroozól cs. 1420. 1423: Szendrei gyűjt.
Kővári cs. Terbedéden és Mohorán. (1405: Lelesz, el. stat., 1405. és
1409: Fejér X. 8. 473. 4 9 5 -8 .)
Koyth (kojtházi) cs. 1439 : Dl. 13426. — 1448-ban a kojtfalvi «Koth» cs.
tűnik föl. Úgy látszik azonos ama másikkal. (K. Danes lit.)
Kövesdi cs. 1429: Muz. lit.. 1470: Akad. kézir.
Kürti cs. 1469 : Muz. lit.
Lábatlani cs. L. Szanda vár a.
Landó (berczeli) cs. 1456: Dl. 28990.
Laposrévi cs. 1463-ban Litkén a Ságiaktól részeket vesznek zálogba.
(Heven, gyűjt.)
Legéndi cs. Ágoston 1448-ban a megye alispánja volt. (K. Danes lit. —
A XV. sz.-hoz : Nagy Iván i. m.)
Légrádi cs. Bertalan a megye alispánja volt 1479-ben. (Rédey lit.)
Lengyel (ragyolezi) cs. 1432: Dl. 15784.
Libercsei cs. László alispán volt 1473-ban. (Mocsáry i. m. I. 110. 120.)
Liptai (geregyei) cs. Lypthay de Geregye. (1483. és 1485: Dl. 18830.
és 19030.) János a megye alispánja volt ez idó'ben. Kisfaluban (Kisfaludon)
is birtokosok. (Nagy Iván i. m.)
Liszkói cs. L. Surányiak a.
LAczi cs. 1474: Muz. lit.
Lorántfi (serkei) cs. 1449-ben Szele, Kürt és Zobor helységekben földes­
urak. 1467-ben Agárd fölött perelnek a Szapolyaiakkal; 1475-ben b írják :
Barnát (és Szelét, 1481-ben és 1498-ban Kürtöt ésZobort); 1478-ban Zagyvafő
puszta várat, Zagyvafő, Garáb, Korlátfalva és Szenterzsébet helységekkel és
Inaszó pusztával. (1435-ben ugyanily viszonyban ; «Inasom opidum .») Utóbbi
uradalomhoz ez időben zálog czímen a Tornaiak (bizonyára még 1435-böl,
mikor Zsigmond kir. e jószágokat az ezdegei Besenyőknek, a Tornaiak birtok­
társainak elzálogosította) tartanak jogot. (1435: Fejér. X. 7. 653., 1467: Dl.
16509 ; 1475 : Dl. 17737 ; 1478 : Dl. 18044; 1481. és 1498 : Dl. 18585. és
20755.)
Losonczi cs. L. Divén vár. a Szécsényiek, Garaiak és Madácsiak a. —
V. ö. Turul. 1883. I.
8*
116 M A GY ARO RSZÁG .

Madácsi vagy Madács cs. Madácsi (de Madach) László, Jánosi Gáspárral
együtt kapta Mátyás királytól Berény (Borsos-Berénke) és Szomolya helysé­
geket 1470-ben. A Losoncziaktól zálogba veszik Sztregova részeit (hol már
1430-ban is földesurak) 1487-ben. (Huny. kora. XI. 426., Ház. okmt. IV.
435.. Nagy Iván i. m.)
Marczali cs. 1 4 i l : Dl. 13634; 1480: Acta post Advoc. 82—30.
Mark (markházi) cs. 1439 : Dl. 13426.
Méhi cs. 1374-ben és 1383-ban Tapolcza. Litke, Tőrincs, Dályó,
Geregye, Ság. Ludvég, Újfalu, Baharán, Hártyán, Ettes, Kotroszó és Lapujtő
helységekben bírt némely részüket az osgyáni Bakos cs. kapja. 1398-ban
(Tapolczán kívül) mind eme helységekben s Szánáson is földesurak. (Dl.
7027., Kár. okit. I. 342. 481.)
Mucs'nyi cs. 1496 : Acta p. Adv. 79—219.
Mulyádi cs. DénesJ 1462-ben. Salatiel 1467-ben a megye alispánja volt.
(Dl. 15784. és 16473. L. Verebélyiek a( is.)
Nagyfái (pálfalvi) cs. Nagfay de Palfalwa. (1482 : Dl. 18593.)
Nagyszelei cs. Alsó-Géczhez formálnak jogot. 1457-ben. (Dl. 15177.)
Nemti cs. 1429: Dl. 12104.
Nézsai cs. 1460: Dl. 15467.. 1469: Muz. lit.
Nováki (Bekefi) cs. Galábocson. (1431 : Muz. lit.)
Ongor .1. (nádasdi) cs. L. Divén vár és a Szentgyörgyiek a.
Orbonás (kaploni) cs. 1421-ben kapja cserében Zsigmond királytól
Szügyöt. (Nagy Iván i. m.)
Ordasi (terjéni) cs. 1441: Dl. 13634.
Országh (gúti) cs. Losonczi Albertiéi 'együtt zálogba veszik, majd ado­
mányát kapják a Szécsényi-féle, hasonlóképen a nánai Kompoltiakkal együtt
a Tari-féle birtokokat. 1467-ben a hűtlen két Losonczi L ászló. és Losonczi
Zsigmond birtokait kapják a divéni vár tartozékában. 1470-ben Mihály
nádor jogot látszik formálni v eje: lévai Vajdafi Jánosnak Szakolya és Jenő
nevű birtokaihoz. 1472-ben ugyanő Huszti Gergelynek adja Dolyán részeit.
1476-ban Garai Jóbtól Szügyöt és Csesztvét k ap ja; s 1482-ben bírja
Sámsonházát is. (Lásd: Divén vár, a Szécsényiek, Tariak, Kálmán P.,
Verebélyiek, Dályaiak, izsófalvi Pán cs., továbbá 1467 : Dl. 16585; 1470: Dl.
17026; 1472: Muz. lit., 1476: Dl. 17895; 1482: Dl. 18658.)
Pálóczi cs. Gsécsén. (1429: Dl. 12104.)
Pán (izsófalvi) cs. Péter kap 1475-ben gáti Országh M. nádortól része­
ket Lócz helységben. (Dl. 17736.)
Pásztói cs. 1424 előtt bírták Buják és Szanda várát, de a Jakab
hűtlensége miatt elvesztették; 1432-ben a Péter özvegye és fia János elzálo­
gosítja ujfalusi birtokrészét Rozgonyi Péter egri püspöknek. 1454-ben Tépkét
és Bárkányt bírták. (Magy. Tört. T. XII. 279., Kár. okit. II. 143., Dl. 15684.
V. ö. «Tariak» a. Nógrádban és Hevesben.)
Péczeli cs. L. péczeli Sike cs. a.
Pek(ö)ri cs. 1446; Dl. 13922.
Pelsőczi cs. L. Fülek váránál.
 NÓGRÁDM EGYE. 117

Penczi cs. Penczen. tLásd ott. V. ö. 1414-hez : Muz. lltár., 1416-hoz :

Egri kápt. orsz. Itt. AB. 19.)
Perényi cs. Fülek várát bírták. (L. ott.)
Petényi cs. 1414-ben zálog czímen jogot formálnak Csőhöz. (Muz. lit.)
Pető (petőfalvi) cs. Pál hosszú ideig alispánja volt a megyének.
(1479: Rédey Ili. 1480—82., 1483—85 : Acta p. Adv. 82—30., Dl. 18593..
18830. és 19030.)
Pilini (Peleni) cs. 1448-ban Péter. 1493-ban Pál a megye alispánja.
(K. Danes lit., Orsz. lit. pecsétmutató.)
Pinczi cs. Azonos család az eszlári (pinczi ) Jonhossal. Nógrádban
Pinczet bírták. (1484: Jászó, prot. A. föl. 61.)
Pohárnok (berzeviczi) István. L. Berzevicziek a.
Radnóth (terjéni) cs. György országgy. követ volt 1505-ben. (Dl. 22559.)
Radó (palásti) cs. 1447-ben Simonnak magva szakadván, Hunyadi J.
kormányzó (az országnagyokkal egyetértve) vingárti Geréb Jánosnak ado­
mányozza a birtokaiban: Nagy-Libercse, Felső-Libercse, Újfalu (Zavoda),
Csókás, Váralja, Linter-Lehotája (Kozmaháza), Parucza, Garáb, Szalatna és
Hártyán helységekben s Rocska pusztában rejlő kir. jogot. (Muz. lit. — V.
ö. 1446-ból: Dl. 13922.)
Ragyolczi cs. Szőrösön. (1484: Dl. 18945.)
Ráskai cs. L. Csővár a.
Rátkai cs. 1484: Jászó, pr. A. föl. 57.
Récse (gyürkéi) cs. 1484: Huny. kora. XII. 166.
Rédei cs. 1422-ben Csecse, — 1433-ban (a Felsőromhányiakkal együtt)
Kis-Romhány és Kis-Szátok helységekben s Lazonya pusztán, — 1469-ben
Cséke. — 1471-ben Konczhida. — 1472-ben Püspöki. — 1484-ben Herencsény.
Dengeleg és Vanyarcz helységekben földesurak. (Rédey lit.. Dl. 12516..
26596. és 19008.)
Reichel (szadai) cs. L. Csővár vár és Dejtár m.-város a.
Rimái (megyeri) cs. 1474: Muz. lit.
Romhányi cs. 1493-ban birtokot adnak el Ecsegen. (Egri kápt. el.
IV. 33.)
Rozgonyi cs. Zsigmond és Albert kir. idejében előbb zálogban, majd
kir. adományul Felső-Mácsát szerzik meg Ecskend pusztával. (1430. és 1438 :
Dl. 12259., 12260., 13163. és 13170. L. Pásztóiak és Szanda vár a. is.)
Ruszkai cs. L. ruszkai Kornis cs. a.
Sági konvent. Bírta 1436-ban és 1470-ben Garábot (Told mellett). (Dl.
12928.. Ház. okmt. V. 299.)
Sági cs. Mucsiny, Litke, Tőrincs, Geregye. Dályó, Ság, Ettes és Újfalu
helységekben. (1448: Dl. 14134; 1481: Huny. kora. XII. 195. és 196. —
L. Laposréviek és Dályaiak.)
Salgai cs. 1423-ban a Miklósé: Szent-Lőrincz és Csesztve. (Eszterg.
prim. lit. Sec. íásc. 2. F. 54. — L ásd : Szécsényiek a. is.)
Sánta (felsőkürtösi) János. 1482: Dl. 18600.
Schwarcz (berzeviczi) J. L. Berzevicziek a.
118 M A GY ARO RSZÁG .

Sike (péczeii) cs. Eme. a Péczeliekkel valószínűleg azonos (1. Pestm.

Péczeliek a.) család 1434-ben a Farnosiaknak engedi át Bérezel (?) és Szuna
részeit. (Dl. 12611. )
Surányi cs. A Liszkóiakkal együtt új adományúl kapják 1443-ban
1. Ulászlótól Surányt. (Század. 1869. 634.)
Szalai (kelecsényi) cs. Zalay de Kerechen. — Demeter több éven át
alispánja volt a megyének, (ki. petó'falvi Petó'k a.)
Szalmatercsi es. I,. Szécsényiek a.
Szántai cs. Gyúr pusztái kapják 1426-ben a királyiéi. (Dl. 11.667. és
18655. — V. ö. Nagy Iván i. in.)
Szapolyaics. Az István nádor birtokaira Nógrádban 1494-ben 222,1495-ben
pedig 2411/2 írt esett. (Engel. 26.132.. V. ö. Dl. 16509. L. serkei Lorántliak a. is.)
Szarka (kürtösi) cs. 1474: Muz. 111.
Szátoki cs. 1423: Dl. 114.38.
Szécsényi cs. 1411-ben osztozkodáskor Hollókő vára Lászlónak. Salgó
vára Simonnak jutott; Somoskő vára közösnek maradt. 1421-ben Sz. László
5000 forint fejében zálogba veszi Zsigmond királytól Patakot és Dejtárt.
Úgy látszik ugyanő (vagy a liai 1436-ban Csomatelke pusztáját Szalmatercsi
Dénesnek adja. 1437-ben pedig az eszterg. érsektől cserében az eszterg.
megyei Kúráiért Keresztúri szerzi meg. A László fia László 1439-ben a hamis
pénzverés miatt hűtlenségbe esett Salgai Miklós birtokait: Szécsény .város
valamint Almás és Sztracsin felél és Farkasfalvát kapja Albert királytól.
1455-ben a László összes uradalmait megismerjük. Ez évben ugyanis egész
Szécsény városi. Farkasfalva. Újváros, Endrefalva, Felfalu. Dolyán, Gécz.
Rimócz, Varsánv, a két Csitár, Keresztül·. Sipek, Dráh. Varbók és Strázs helysé­
geket; továbbá Hollókő várál a hozzá tartozó Puszta-Almás, Zsuny, Bátka
helységekkel; végűi Somoskő várát és tartozékait: Váralja, Újfalu, Lapujtő.
Vendégi és Baglyasalja. valamint a később (1461-ben) Gömörből Nógrádba
áthelyezett Czered, Barátony, Hidegkút és O-Bást helységeket más megyei
uradalmakkal együtt (I. Hevesben) g. ürszágh Mihály nádornak és Losonczi
Albertnek zálogosítja el. A László halála után e nagy birtok kir. adomány­
kép szállt (1461. és 1481.) a g. Országhok illetve a Losoncziak birtokába.
A mikor is (1461-ben) a szécsényi uradalomban az említett helységeken kívül
még Patvarez és Kovácsi is előfordulnak, ellenben Gécz, Felfalu és Újváros
elmaradnak, s Szécsényben erősség is föltűnik; 1481-ben Szakái helység is
ide foglaltatik s Szécsényt már várnak nevezik. Hollókő tartozékai közi
1460— 81-ben Ecseg helység, Konczhida puszta, vámmal, Lócz és Farkas-Al­
más is előfordulnak; Somoskő tartozékai közé pedig 1481-ben. a máskor
(Kis-) Hontmegyébe, most Nógrádba sorolt: Tiszolcz, Rimabánya. Alsó-Szkálnok.
Felső-Szkálnok. Kraskó. Kokána, valamint a nógrádmegyei Bolyk, Libercse.
és Szvinyebánya helységeket is fölveszik, sőt 1461-ben Sztregovát, Ábel-Lelio-
tát, Maraczkát. Nedelistyét. Süllyét és Kármánházát is. Holott ezeken kívül
Ráros és Borosznok is e családok uradalmaihoz sorolható. (1411: Dl. 9845:
1421: Dl. 11088; 1436: Kár. okít. II. 168., 1437: Fejér. X. 7. 841.. 1439:
Dl. 13405: 1455: Dl. 14943; 1456: Dl. 15111; 1460:- Dl. 15440.. 15444:
1461: Dl. 15646. és Forgách lit.. 1464. és 1481: Forgách lit. L. Szuhaiak.)
 NÓGRÁDM EGYK. 119

Szécsi (rimaszécsi) es. 1317-ben kapják I. Károly királytól Nőtics és

IJzsa helységeket. Később azonban utóbbit sohasem említik birtokaik közt.
Idéz. Nőtics helys. a.)
Székely (tarnóczi és keszi) cs. 1499-ben osztozkodnak Keszi. Tarnócz.
Geregye, Tőrines és Arany helységeken. E birtokokat 1492-ig a (dicső-) széni -
mártoni Kizdi családdal közösen bírták. (Kol. mon. prot.. Dl. 20843 )
Szentéi cs. 1414: Muz. lltár.. 1416: Dl. 13922.
Szentgyörgyi grófok. László 1473-ban Busa részeit a nádasdi Ongorok-
nak eladja. (Dl. 17422.)
Szepesi cs. L. Jenő város a.
Szilasi cs. 1477-ben nyerték kir. adományul (Losoncz-)Tugárt. (L. ezt.)
Szobi cs. 1440-ben kapják I. Ulászló királytól a magbanszakadl Alsó­
petényiek birtokát Alsó-Petényben; 1472-ben földesurak: Csesztve. Peténv.
Guta, Szirák, Szob. Szente és Sój, — 1473-ban pedig ezenkívül: Selyp, Bér­
ezel (?), Pencz és Horpács helységekben is. Mihály Bátori Istvánnal Bér fölött
perel Mátyás idejében. 1480-ban Horpács részeit az Almásiaknak adják cseré­
ben. 1493-ban pedig Kökényes, Szirák és Detrefalva részeit adják el. (1440:
Dl. 13569; 1472: Dl. 17392.. Kov. Form. sol. 277.. 1473: Kot. mon. prot.
'Extraxit» f. 173., 1493: Egri kápt. el. IV. 33.)
Szolnoki (bágyoni) cs. 1436: Dl. 12879 ; 1477 : Dl. 17997.
Szökellői cs. Idéz. Szökellő falu a.
Szuhai cs. 1450-ben Antal megveszi a Szécsénviektől Lócz részeit.
(Múzeumi lit.)
Szügyi cs. 1488: Nagy Iván i. m.
Tabi cs. (1427 : Forgách cs. lit.)
Tarosai cs. Szakolyán is. (1461 : Muz. Utál.)
Tari cs. Erzsébet királynétól kapja László Kis-Luczinl 1382-ben;
1424-ben pedig Lőrincz és fia Rupert — cserében Drégel váráért — Zs. király­
tól .Jobbágyit (is). Ugyanőt 1439-ben Sámsonháza birtokába igtatják be.
1454-ben a Rupert fia György a rokon Pásztóiakkal megegyezik, hogy esalád-
jok kihalása esetén egymás birtokait örököljék. A Tariak ekkor Nógrádban
a fentebb említett Jobbágyot, Luczint és Sámsonházát bírták. Később azon­
ban, előbb (1465.) zálogul, majd (1472.) a György halálával végleg a
g. Országh M. nádor és nánai Kompoltiak kezére jutottak e birtokok.
Kis-Bárkány, Nagy-Bárkány helységekkel. Tapács pusztával és Fejérkő (más­
ként Sámsonvára, Sámsonháza rn.) puszta várral együtt, (1382: Dl. 6970:
1424: Dl. 11603; 1424: Dl. 11612; 1439: Dl. 13426; 1454—1464: Dl. 15684.
és 14856; 1465. és 1472: Forgách lit., 1466: Dl. 24553; 1478: Dl. 18065.
Lásd Hevesben is: Tariak a. Fejérkőről Pesty (Helyn. I. 295.) írja: Talán már
a Hunyadiak korában fennállt. Mint látjuk. 1472-ben már csak romjaiban.)
Tarnóczi cs. 1496 : Acta p. Adv. 79 —219.
Tárnok (zágorhidai) cs. Agáid birtokához formálnak igényi 1454-ben.
(Dl. 14783. L. lévai Cseh cs. a. és Szanda vár a. is.)
Temesvári cs. 1464-ben Ebeczk fölött perelnek az Ebeczkiekkel. (Ház.
okmt. V. 273.)
120 M A GY ARO RSZAG .

Toldi cs. Toldon kívül Nagy-Kéren. Itteni részük 1481-ben asszupataki

Hencz Pálnál volt zálogban. (Ház. okmt. V. 299., Dl. 18585. — V. ö. 1480-hoz:
Acta post Advoe. 82 —30.)
Tornai cs. L. serkei Lorántfiak.
Tóth (herencsényi) cs. 1432 : Dl. 12465.
Török (petényi) cs. 1477-ben Petény részeit a Kenderesieknek zálogo­
sítják el. (Lajtafal. lit. Bosnyák csal. ir. elench. A. fasc. 17. Nr. 36.)
Uzsai cs. 1488-ban Uzsán, Daróczon és Bágyonban. (Dl. 19407. — V. ö.
Kubinyi i. m. II. 327. L. Berkiek alatt is.)
Váczi püspök. Bírta Vácz várát és városát, Nógrád várát és helységét,
továbbá Veró'cze várost, Kálid, Cső (Csővár), Sáp, Guta. Kösd, Szántó és Ber­
kenye helységeket. (Kubinyi. I. 175 ; 1460: 15531.)
Verebélyi (Verebi) cs. Bírtak Verebélyen (Vereben). 1484—86-ban
zálogba veszik gáti Országh Lászlótól a Mulyádiakkal együtt Ecseget. (1482 :
Dl. 18593. és 18658 ; 1484: Dl. 18944. és 19004 ; 1486 : Dl. 19124.)
Vesselényi cs. (Deák F. A Vesselényiek őseiről. Akad. Ért. 1878.) .
Vidfi (mohorai) cs. Mohorán és a Losoncz vidéki Garábon. (Turul.
1885. 3.1., 1451: Kapy cs. lit. Mise. I. n. 2. — L. a jeruzsálemi Sz.-János-rend
észt. háza és a Garaiak a. is. — V. ö. 1446 : Dl. 13922.)
Vitéz (trajai) András. 1440-ben mint «comes cottus Nógr.» tűnik
föl. Valószínűleg csak alispán volt. (Dl. 13574.)
Zima (hartyáni) cs. 1449: k. Danes lit., 1475 : Dl. 17736.
Összesen : 181 birtokos.

FŐI SPÁNJ AI :
Ismeretesek: 1437-ben Aranyi István1; 1442-ben Kozgonyi Rajnáid*;
1443-ban és 1444-ben Szécsényi László8; 1454-ben ugyanő és Rozgonyi
György4; 1459-ben Szécsényi László6; 1470-ben (talán főispán) sztregovai
Madács László6; 1487-ben (talán főispán) Szunyogh Gáspár.7

1 Katona. Η. Ο . XII. 782., 208., Kár. * Dl. 14868., 14006.

okit. II. 188. 1 Kaprinay. H. Dipl. II. 245.
= Katona H. Cr. XII. 782., 208., Kár. ‘ Leh. stemmat. II. 230.
okit. Π. 188. 1 Hormayr. Medny. Taschenbuch. 1824.
s Huny. kora. X. 135., Kov. Sylloge 178.

deer. I. 00.
 GÖMÖRMEGYE.

E megyét aranyban, ezüstben, rézben és vasban gazdagnak

mondják.1 Az 1427. évi adóösszeírás szerint 4883 portája,12 a
század végén pedig mintegy 4000 házhelye volt.3
A XV. században is ugyanazon a területen feküdt, mint
napjainkban; csakhogy hajdan a ma Gömörhöz csatolt Kis-Hont
— mely e néven is föltűnik4 már a XV. század elején — még
nem tartozott Gömörmegyéhez. E vidék körülbelül a mai Osgyán,
Hegymeg, Rimaszombat, Zeherje vonalától északra — és Zeller­
jétől Pokorágyon át a Rima mentén Tiszolczig menő' vonaltól
nyugatra terjedt.5 Ezenkívül a megye déli sarkában Czered vidé­
kén ingadozott a határ; északkeleten: Rozsnyó táján pedig a
Hárskút—Dernő—Kovácsvágástól keletre eső mai zug hajdan Tor­
namegyéhez tartozott.
E megye szintén hatalmas családok fészke, nagy uradalmak
hazája. Nyugaton a Gortva és Rima folyócskák, észak-keleten a
Sajó felső völgye és a beléje siető: Gsetnek, Murány és Túrócz
patakok völgyei, valamint a közbül maradó Ralog folyó mentén
sorban találjuk őket. A kisebb nemesség a Sajó alsó völgyének két
oldalán mutatkozik tömegesebben.

1 Bonfmi i. m. 16.. Ranzani 3 Engel i. m. 141.

i. m. 46.
2 Thallóczy. A kamara haszna.
186 —194. (A birtokosoknál e műre
való hivatkozáskor mindig a kérdéses
helységnél közölt, lapszám értendő.
Az adólajstrom eredetijét használjuk.
Dl. 35801. 35802.)
4 1419: Dl. 10797.
5 Csakhogy a XV. században
Rahó, Szelcze. Bakos-Törék, Surány.
Pokorágy és Kelecsény Gömörbe is
tartoztak. Alapúi az 1427. évi adó­
lajstromot vettük.
122 M .A G Y A R O R S Z Á C .

Délnyugaton kezdve Ajnácskő vára emelkedik a gömör-

nógrád-hevesi hármas határ közelében. A Szécsényi-dinasztia, a
királyné, majd a Pálócziak birtoka. Az 1431. évi adólajstrom sze­
rint — úgy látszik — nyolcz falu tartozott hozzá, de ezek közül
öt csak részben ; 1439-ben pedig: Ajnáeskőtől kezdve föl Tiszolczig
s át Nógrádba Zelenán keresztül Szvinyebányáig 19 gömör-, (kis-)
hont- és nógrádmegyei falu, részben vagy egészen.
E tájon még a Nógrádban törzsökös Szécsényiek bírtak néhány
falut Somoskő várukhoz: Czered, Barátony, ()-Bást, Hidegkút,
Hangony sat. képében. A század elején még Ajnácskő is az
Övék volt.
A szomszédos vidék az ősi Rátold-nembeli: Jolsvai (Kaplai),
serkei Lorántfi (Dezsőfi) és Feledi családoké. Három vár egymás
közelében : Gede, Serke és Kapla képezi magvát mintegy 20 falura
terjedő (a három, különben megosztozott családot együttvéve) ura­
dalmaiknak. A Jolsvaiak kihalván, utánuk részben a Lorántfiak
örököltek.
Valamivel föntebb a Herényieknek van részük négy faluban,
nógrádmegyei Fülek várukhoz s bentebb. a Balog mentén két falu­
ból álló kisebb birtokuk. (Radnolt, Balázsfalva.)
A Rima hosszú völgyétől nyugatra két hatalmas, összefüggő,
itt-ott egymásba fonódó birtoktest következik. Egyik a Derencsé-
nyieké (Rimaszombattól észak-észak-kelet felé), melynek két erős­
ségből és mintegy 45—55 faluból álló testét délen: Padár, Balog.
Morhó falvak, északon pedig : a Tiszolcz táján fekvő: Pólóm, Kro­
kova, Gerlicze és Bisztró falvak jelölik. E vonalakon belül csaknem
valamennyi falu az övék. Csak itt-ott van részök némelyikben a velők
egy törzsből eredő Szűcsieknek. Utóbbi család birodalmának Balog
vára az északi oszlopköve, melytől kezdve, mintegy 24 falu során
át vonul az dél-kelet felé (Rima-)Szécsig, a másik ősi fészekig.
E tájaktól észak-kelet felé ismét két hatalmas es gazdag
család uradalmai terűinek el, a rokon, megosztozott, de szakadat­
lanul viszálykodó : Pelsőczi vagy pelsőczi Bebek és Csetneki csa­
ládoké. Főfészkeik: Pelsőcz és tőle északra: Csetnek. Ezektől nyu­
gatra pedig: Rákos vagy7 Kövi, keletre: Krasznahorka várak,
északra meg Dobsina város góczpontjai uradalmaiknak, melyekhez
a Bebekeknek mintegy 36 és a Csetnekieknek mintegy 27 fafajok
tartozik e század folytán.
 GÖM ÖRM EGYE. 123

A Bebekek és I'erényiek hatalmas faja küzd a Muránv szom­

szédos felső völgyében elterülő jolsvai uradalomért, mióta a sokat
szerepelt .lolsvaiak magva a Zsigmond uralkodása végén megsza­
kadt. Jolsvátől Murányig terjed ez összefüggő jószágtest s mintegy
16 falu tartozik hozzá.
A herényiek kapták egy másik, a Bebekekkel szintén osztá­
lyos, régi, magban szakadt családnak : a Gömörieknek (sajó-)gömöri.
valamint a Rozsnyó melletti Kőrös, Berzété és Rudna falvakból
s tán Berzéte várából — álló jószágait is.
A mi a hegyvidéken, északnyugaton még nagyobb uradalom :
a rozsnyói, Csúcsom és Nadabula falvakkal, egyházi méltóságé:
az esztergomi érseké, kinek Putnok mellett is van egy. Püspöki
és Velkenye falvakból alakúit, kisebb jószága. Rozsnyó azonban,
a közeli Sajóval együtt évtizedeken át a csehek itteni uralmának
képezé erős alapját.
Az egyházi testületek közül főleg e tájon a gombaszögi pálo­
soknak voltak apróbb részeik: délnyugaton pedig: az egri kápta­
lannak, a jánosi apátságnak és a hangonyi pálosoknak.
Más előkelőbb családok: a Rozgonyiak, Szapolyaiak. kazai
Kakasok, nánai Kompoltiak, gersei Petők, gúti Országhok, ezdegei
Besenyő Pál, Berzevicziek stb. csak időszerűleg vagy kisebb részek
urai e megyében.
Végül a közép-nemesség soraiból — nyugatról keletnek haladva:
az osgyáni Bakos, .lánosfalvi, Balogi, runyai Soldos, panyiti Uza.
Giczei. Tornaijai, Recski, kövecsesi Danes, Szentkirályi és Putnoki
családok válnak ki 5— 10 faluból álló terjedelmesebb birtokokkal.

VÁRAI ÉS ERŐSSÉGEI:
Ajnácskő. 1-111-ben a Széchényieké; 1124-ben mái-királyi vár. 1438-ban
— mint a Széchényiekkel egy ágból való, nótázott Salgai Miklós birtokát a
Pálócziaknak adta zálogba, majd a következő évben (jun. 15.1 örök adomá­
nyul Albert király. Ezóta állandóan e család kezén maradi. — Castellanus
de Anyaskw. (1344 : Kubinyi.IIl. 133.) Castrum Aynaskew. Aynaskw, Aynachkw.
11411: Dl. 9845; 1424: Dl. 11560; 1435: Fejér. X. 7. 680.. 1438: Dl. 24728 ;
1439: Dl. 13401; 1442: Dl. 13692: 1446: Dl. 13190; 1450. 1459: Lelesz
62. 1. és 70. 5.. 1451: Dl. 14474. Fejér egy jegyzete szerint (Wagner egy
jegysete után) 1435-ben berzeviczi Pohárnok Istvánnak adta (bizonyára csak
zálogban) Borbála királyné. Ekkor Nógrádhoz számítják. 1427-ben Ajnácskő-
alja és környéke — az adólajstrom szerint — csakugyan a királyné birtoka.
124 M A GY ARO RSZÁG .

A Salgai István nótázásának tehát még előbb kellett történnie. Sőt még 1424-né!
is előbb, mert már ekkor a király mondja magáénak, liene várával együtt,
mely előbb szintén Salgai-Szécsényi birtok volt. 1438-ban és 1439-ben
Ajnácskőhöz tartoznak : Ajnácskő, Kerek-Gede, Csomafalva vagy Csomatelke.
Majom. Hegymeg, Szelcze, Cserencsény, Alsó- és Felső-Pokorágy gömörmegyei.
nyolcz kishontmegyei (Rimabánya, Lehota, Brezó, Tiszolcz, Hilistye, (?) Likér-
falva, Klenócz, Rimolcza) és két m a i nógrádmegyei (Szvinyebánya és Zelene),
de akkor szintén vagy Gömör- vagy (Kis-) Honthoz számított helység, részben
vagy egészen.
Balogvár a Balog-nemből való Szécsieké. kiktől a csehek elfoglalták.
1459- ben. Hogy ezektől a király vezére: Rozgonyi Sebestyén visszavette.
12000 forintnyi költsége fejében az ő kezén maradt. Tartozékai egyes részeit
azonban 1481-ben és 1498-ban Szécs várossal együtt s 1500-ban magát a várat
is ismét a Szécsiek (Rimaszécsiek) birtokában találjuk. De bírták a Rozgo-
nyiak is. 1493-ban és előbb a néhai Rozgonyi László leányai, s még előbb
maga Rozgonyi László. — Balogh. Balog. I. Károly idejében is állt már. (1323: Száz.
1869. 610.. 1360 : Körmendi lit. Alm II. lad. 4. Nr. 68., V. ö. 1460 : Dl. 15508.
és 15518.) Balozuar. (Bonfini. Decad. 529.) Castrum Baloghwara. (1500: Jászó.
fase. 23. n. 32.) Hozzátartoztak 1460-ban : Szécs m.-város, Dobócza, Szutor.
Tihany, Bakt, Peszéte. a két Tamási (részei); Hács. Izsép, Újfalu, Czakófalva.
Ivánfalva. Balog, lakóháza. Meleghegy és Váralja ; továbbá Perjése, Budikfalva.
Szelistye, Hrusova, Dobrapataka, Rónapataka és Kőbánya (részei). V. ö. 1481-hez:
Körmendi lit. Alm. II. lad. 4. Nr. 52.. és 1493-hoz: Dl. 19936.)
Berzéte. Castrum Berzethe. (1327 : Anjouk, okmt. II. 273., 1341 : U. o.
IV. 94.. 1352 : U. ο. V. 587., 1416 : 10481; 143.3 : Muz. lit., 1489: Jászó. stat.
M. fasc. 2. n. 42.) A XV. sz.-ban a Gömöriek vagy pelsőczi Bebekek (tán
közösen), az előbbiek kihaltával a Bebekek bírhatták. 1489-ben márkusfalvi
Máriássy Istvánt iktatják e vár, valamint Berzéte, Rudna és Kőrös helységek
birtokába, (mint az oklevél-kivonat mondja, mert eredetijét nem láthattam) e
család és a pelsőczi Bebekek Ősei közt létrejött csere révén. (A Máriássyak
csakugyan egy törzsből valók a Gömöriekkel. L. ott.)
Derenk (Derednek) vár, és Derencsény erősség. — a Derencsényieké.
Derenk v á rá t: «castrum Derednek» alakban 1413-ban látjuk föltűnni, egy
Váralja nevű helységgel együtt. 1450-ben, mikor a Derencsényiek birtokait
újra fölsorolják, Derenk várát már nem említik többé, hanem csak Derenk-
alja nevű falut. Azonban ezért még fönnállhatott a vár s kétségkívül ezt kell
értenünk az alatt a «Drench» alatt, melyet Bonüni szerint Mátyás király
1460- ban a csehektől elfoglalt. — Ma a Lipócz, Szilistye. Ispánmező és Uj-
vásár közt fekvő derenki várrom őrzi-emlékét. (1413: Dl. 9489; 1450: Dl.
14377., Bonfini i. h. 529. 1.) — A derencsényi ei'ősségel szintén 1443-ban ismer­
jük meg először, m in t: «Derenchen unacum quodam castello ligneo ibidem
exstructo» birtokot. Bonfini szerint ezt (castellum temporarium in valle Dere-
chen) Giskra építette, s a kormányzó 1451-ben foglalta el a csehektől. Később,
1466-ban a Kállaiak azt állították, hogy magok e Derencsényiek rakatták, a
mit ha igaz. úgy kell értenünk, hogy az 1451. évi ostrom után újraépítették.
 GÖM ÖRM EGYE. 125

A Kállaiak szerint szintén: castellum Derenchen. (Bonfini, i. h. 478. 1. és

Kállay lit. az 1466. évhez.)
Gede, a Jolsvai (llsvai) és a serkei (gedei) Lorántfiak, a Jolsvaiak kihal­
tával (1427—1435.) pedig csak a Lorántfiak birtoka. A XV. század közepén
sok viszontagságot élt át. — Castrum Gedee. Gewde. Gedew sat. 1421: Dl.
11055 ; 1427 : Dl. 11949 ; 1439 : Dl. 13287 ; 1439 : Dl. 13371 ; 1441: Dl.
13637 ; 1466 : Dl. 16443 ; 1494: Száz. 1876. 85. 1.) Castellum Gewde. (1466 :
Kállay lit.) 1421-ben a Lorántfiak tiltakoznak e várnak Jolsvai György által
leendő elzálogosítása ellen. 1427-ben még élt Jolsvai György, más jószágait
(Jolsva vár) azonban már 1435. előtt elzálogosította Zsigmond király, tehát
halála ez idő tájt történhetett. Gedét úgy látszik a Lorántfiak örökölték. Mert
csupán 1427-ben olvassuk,..hogy a király Gedét és Jolsvát (!) el akarja zálogo­
sítani, a mi ellen a Feledi, Dezsőfi és Lorándfi egész rokonság tiltakozott.
Lehet, hogy Jolsvai György már ekkor nem ólt, s Zsigmond király már ekkor
zálogosította el Jolsvát a Bebekeknek. (L. ott.) Gedét azonban nem idegenítette
e l; legalább némely tartozékainak a Lorántfiakra szálltáról biztos hírünk van.
Lengyelek elfoglalták ; 1439-ben a Marczaliaknak és gersei Petőknek adomá­
nyozta a király ; 1441-ben a Pálócziak és g. Országh Mihály, 1466-ban ezdegei
Besenyő Pál után a Tornaiak tartanak hozzá — zálog czimen — jogot.
Gömör régi, a XIV. század végén királyi vár, a hussziták benlaktakor
ismét szerephez jut. 1459 —60-ban ragadja vissza tőlök a király. — Castrum
Gumuriense. (1389: Dl. 7487; 1392: Dl. 7803.) Ghemerum. (Bonfini i. m.
529.) Bonfini azonban nem tűnteti ki határozottan : a vár (a begyen) vagy
a megerősített város értendő-e.
Jolsva, a Jolsvaiaké vagyis ilsvaiaké,kiknek(1427—1435.) kihaltával zálog­
ban a pelsőczi Bebekek és Perényiek birtokába került. — Castrum Ilswa. (1421 :
Dl. 11055 ; 1435 : Dl. 12770 ; 1438 : Dl. 13248 ; 1439 : Dl. 13323. és 13334.) Op.
Jolswa cum loco castri ibidem habito. (1453: Dl. 14627. és 14628; 1454:
Jászó. Stal. P. fasc. 3. n. 57.) Caslellum Elwswa. (1461 : Dl. 15589.) 1421-ben
tiltakoznak a Lorántfiak, hogy a Jolsvaiak (György) a pelsőczi Bebekeknek el­
zálogosíthassák. 1435-ben azonban már ki is kerül a Bebekek kezéből, hová
egyebekkel (Fülek) együtt a királytól 7707 forintban jutott. (Előbb 5707
forintban a királyné kezén volt.) Ez idő alatt tehát a várnak ura fogyott.
1435-ben a Perényiek még 3300 forintot kölcsönözvén a királynak, ők kap­
ták zálogba (szintén Fülekkel együtt). De 3 év múlva (1438.) Erzsébet királyné
azt állítja, hogy ez uradalmak eddig 6000 forintban a Pelsőcziek (Bebekek )
kezén voltak ugyan, de most ez összeg és újabb 6007 forint fejében a Perényiek-
nek kötötte le azokat, t. i. Jánosnak — élete tartam ára Öt aztán 1439-ben
be is igtatták a zálogos birtokba, miután előbb a Bebekeket annak élveze­
tétől eltiltották. 1453-ban V. László uj adományként (jus regium) mint ura­
fogyott vagyont (néhai Jolsvai Györgyét) adja ugyan Perényi Jánosnak (Füle­
ket már nem említik), de megjegyzi, hogy ez idő szerint a Bebekek tartják
kezükön. A vár ekkor már csak «várhely», azaz : rom. — 1461-ben megint
«castellum» ugyan, de a Bebekek és nem a Perényiek kezén; bár utóbbiakat
annak birtokába zálog czimen már 1454-ben beigtatták. 1466-ban még foly a
126 M AGY ARO RSZAG .

küzdelem a két család közt az uradalom fölött, melynek most már Jolsva
város a feje, de 1469-bcn e birtoktest egyik főhelye Murány — s bizonyára
többi része is — még mindig a Bebekeket uralja. S úgy látszik huzamosabb
ideig nem is bírták a Percnyiek, legalább 14£4. évi nagy birtoklevelök hall­
gat róla. — Hozzátartoztak Jolsva városon kivííl — 1435-ben, 1438-ban és
1453-ban: Nagy-Rőcze, Hosszúrét. Husnoró, Lubenyik. Kis-Jolsva, Tapolcza.
Süvete, Periasz. Monyóréte. Monyorós, Murány, Kis-Rőcze, Kerekrét,Lehota és
Sarló helységek. Ezeken kivűl 1427-ben még Rester falu (része) tartozik a
Jolsvaiak birtokához. (Kútfőket 1. Jolsva város a.)
Kapla. Castrum Kappla. (1449 : Muz. lit.) Csak ez egy ízben fordúl elő
mint a serkei Lorántfiak birtoka. Azelőtt bizonyára az ezekkel rokon, kihalt, hír­
neves Kaplai családé volt. Serke határában feküdt. (Ház. okmt. VII. 205.)
Kövi. Lásd : Rákos vár a.
Krasznahorka, a Csetnekiek, majd főleg a Bebekek s általok a Szapolyaiak
birtoka. Castrum Kraznahorka. (1341: Anjouk, ο. IV. 94., 1352: U. ο. V. 587.)
C. Craznahorka. (1426: Dl. 11826; 1433: Muz. lit., 1471: Dl. 17243.) C.
Kraznahora. (1472 : Dl. 17374.) Ügy látszik 1470-ben a Csetnekieknek mint
Rákosban, e várban is volt valami részük vagy igényük. (Lásd a XIV. sz.-ra
nézve : pelsőczi Bebekek. a többire nézve : Rákos vár a.)
Murány. 1469-ben a pelsőczi Bebek, 1499-ben pedig Szapolyai István
kezén találjuk. — Castrum Mwran. (1271: Árpk. új okmt. VIII. 334.) Forta-
licium Mvran. (1461: Wagner. Anal. Seep. I. 85., 1469: Dl. 16807.) Castrum
Murán. (1499 : Dl. 20867.) Maga a helység — előbb — Jolsva várához tartozott
(1. ott) s az 1427. évi adólajstromban föltűnő «Murányalja» nevezet szintén a
helység fölött emelkedő várat jelez, melyet a csehek legalább romokban
— mint várhelyet — találhattak, mikor itteni erősségüket fölépítették. (L.
Rozsnyó a.)
Rákos vagy máskép Kövi vára, a pelsőczi Bebek és Csetneki családoké.
Castrum Kwi. Locus castri in poss. Kwy. (1367: Dl. 5523. és 5599.) C. Kewy.
(1437: Dl. 13034.) Castrum Rákos, Rakoswar. (1461 : Dl. 15589; 1465: Dl.
16278; 1472: Dl. 17374.) C. Kewy al. nőm. Rákos. (1470: Dl. 16970., V. ö.
1469: Dl. 16917; 1470: Dl. 17054.) Rákos és Kövi falvak közel egymáshoz
ma is megvannak Jolsva vidékén. — A XIV. sz.-ban e vár még közös birtoka
a két családnak; 1437-ben azonban már azon panaszkodnak a Csetnekiek,
hogy a Bebekek egészen a magok kezén ta rtjá k ; 1465-ben pedig az ellen
tiltakoznak, hogy a Bebekek e várra és Krasznahorkára nézve a Szapolyaiakkal
kölcsönös öröklési szerződésre lépjenek, (Imre neje Orsolya, Bebek-leány volt),
minthogy e váraknak a Csetnekiekre mint vérrokonokra kell szállniok a p.
Bebek család magszakadása esetén; 1470-ben pedig, hogy a Bebekek e várakban
bírt részüket a Szapolyaiaknak elzálogosítsák. Ama szerződés azonban létrejött,
s a Szapolyaiak — feltételesen — az összes Bebek-féle birtokokat felkérték
1469. táján a királytól s 1470-ben e várakból indulnak ki a Bebekek és
Szapolyaiak emberei a Csetnekiek elleni támadásra s ide térnek vissza a
zsákmánynyal.
 GÖM ÖRM KGYK. 127

Rozsnyó, melyei a csehek építettek. — Praesidium (Bohemorum) ad

Rosnauum. (Bonfini, i. h. 478.) Castellum Rosno — Írja V. László király
1456-ban. (Dl. 15069.) 1454-ben Komorovszki Péter liptó- és árvamegyei ispán
kötelezi magát, hogy e várat Olcsva, Murány, Szárdvár, Brezó és Ozdin
áltatok emelt vagy épített várakkal (castra et fortalicia . ..) együtt Rozgonyi
((zsvát felső-magyarországi kapitány kezébe átadja. (Dl. 15307.) A város maga
különben az esztergomi érseké volt.
Sajó. a csehek vára, melyet 1459-ben ragadtak ki kezökből a király
vezérei. — Sajou castellum. (Bonfini, i. h. 529.) Úgy látszik a Dobsinától dny.
eső mai Sajó falu m. emelkedett.
Serke. A Lorántfiaké. — Fortalicium Serke. (1450 : Dl. 14349; 1460 :
Dl. 15496.) Castellum Serke. (1475 : Dl. 17686.) Castrum Serke. (1494: Száz.
1876. 85.) György gömörmegyei főispán kezén volt, midőn Giskra 1443-ban
megvívta. Mátyás király 1460-ban foglalta vissza. Bonfini ez alkalommal
♦Zyrchiethum»-ra torzítja. (529.)
Szécs (Rima-Szécs), melyet a király 1460-ban foglalt el a csebektől. —
Zeechum. (1460: Bonfini. i. b. 529.) Castellum Zeech. (1499 : Körmendi 111.
Alm. I. lad. 5. No. 43.)
Összesen: lfí vár.

V ÁROSAI É S M E Z Ő V Á R O S A I :

Csetnek. Villa Clrytnuk. Chytnek. Chythnyk. (1328: Századok. 1876.

VIII. 54., 135.1: Anjouk okmt. V. 467., 1362 : Dl. 5145; 1417—21: Dl. 10601 ;
1423: Fejér X. 6. 575.. 1475: Dl. 17644. — V. ö. Dl. 16807. és Thallóczy, i. h.
189.) Már 1421-ben «civitas»-nak czímezi az egri kápt., 1417-ben pedig
oppidum-nak a király, mikor orsz. vásár-tartásra jogosítja föl. Hetivásár­
jogot már I. Károlytól kapott 1328-ban. A Csetnekiek bírták, kiknek itt
vasbányájok. vámjok és vasműhelyük is volt s 1427-ben 70 jobbágy-portájok.
Dobsina. Dobsina. Dopsina. Dobschina sat. 1326 körűi alakúit. Bánya-
művelésének nyomai azonban a tatárjárás előtti időre vezetnek vissza. 1408-ban
per-egyezség jött létre földesurai: a Csetneki és Bebek családok közt. Ekkor
említik a várostól ók. emelkedő hegyen művelt vasbányákat és a Gölnicz
vize melletti hámorokat. 1429-ben rézbányákat is műveltek itt, általában az
egész században virágzott a bányászat s hasonlókép a város, mely 1417-ben
mint «oppidum» vásárjogot nyert s 1472-ben is oppidum czimet visel. Földes­
uraik a Csetnekiek és Bebekek azonban folyvást viszálykodtak. Előbbieknek
7, utóbbiaknak 46 portájok volt itt 1427-ben. (Tört. Tár. 1880. 609., 1427 :
Thallóczy. i. m. 190.. 1429 : Dl. 12110 ; 1466 : Dl. 16369; 1472 : Dl. 17374.
— V. ö. Wenzel. Bányászat tört. 102—106., 373—393.)
Gede vagy Gedealja. Gedealya. (1427: Thallóczy, i. h. 186.) Gwdew.
(1441: Dl. 13637.) Op. Gede Alya. (1478—83: Dl. 18044.) A serkei Lorántfiak
(1. ott) bírták, kiknek 38 jobbágy-portájok volt itt 1427-ben. Ma Várgede.
Rima-Szombattól d.
128 M A GY ARO RSZÁG .

Gömör. Opidum nostrum — írja a király 1423-ban. midőn Pelsőczi Nagy

János volt-tárnokmesternek elzálogosítja. Az előtt az e tájt kihalt Gömöri
család bírta. Berzéte, Rudna és Kőrös helységekkel mint tartozékokkal.
1430-ban ugyanezekkel s a gömöri vámmal együtt kir. adományul a Perényiek
kapják, kik 1454-ben és tán 1466-ban is bírják; 1460-ban pedig Rozgonyi
Sebestyén és Szapolyai Imre. (1352: Anjouk, okmt. V. 587., 1416: Dl. 10481;
1423. és 1466: Dl. 11366; 1430: Dl. 12284—6; 1454: Dl. 24541; 1460: Dl.
15519.) A megyének már a XIV. században e város a székhelye, népességre
második helysége, 1427-ben 105 jobbágy-portával. (1342: Anjouk, okm. IV.
269., V. 45., 1427 : Thallóczy. i. h. 192., 1440 : Dl. 13593; 1445 : Dl. 13844.
sat.) A mai Sajó-Gömör.
Jolsva. Poss. Elswa. (1271 : Árpk. új okmt VIII. 334.) Elsva. (1406 :
Tört. Tár. 1881. 494.) Ilswa. (1427 : Thallóczy, i. h. 190.) Op. Ilswa. (1436 :
Fejér. X. 7. 639., Dl. 12770 ; 1438 : Dl. 13248 ; 1453: Dl. 14627., 14628 ;
1466 : Dl. 16451 ; 1469 : Dl. 16807.) 1427-ben a megye legnépesebb városa
volt, Jolsvai Györgynek 155 portájával. Orsz. vásárját (forum liberum) pl.
1469-ben említik. Sorsa a hasonló nevű váréval azonos. — A megye északi
részében, a Murány völgyében fekszik.
Pelsőcz. Pelseuch. Pelsewcz. (1427 : TballóczyTT. h. 189., 146?: DlrttX 150;
1476: Dl. 17801.) A XV. század közepén kezdik mint oppidumot emlegetni,
vámja azonban már 1423-ban és 1424-ben is föltűnik s heti vásárát még I.
Károly királytól kapta 1328-ban. (Századok. 1876. VIII. 54., Fejér X. 6. 575..
Dl. 11522.) Földesurai a pelsőczi Bebekek. kiknek 52 jobbágy-portájok voll
itt 1427-ben.
Rozsnyó. Rosnoubaria. (1291: Knauz. Mon. II. 278.) Rosnavv. (1291.,
1320., 1417., 1423: Fejér. VI. 1. 98., VIII. 2. 451., X. 5. 765., X. 6. 575..
V. ö. 1488 : Kassa v. lltár 18112. sz., s Wenzel. Bányászat tört. 93—97. és
351—359.) 1291 óta kir. adományban az esztergomi érsek birtoka. Már
1340-ben nyert I. Károlytól szabadalmakat; I. Lajos korában oppidum-nak
czímezik, Zsigmond idejében (1414.) pedig civil as-nak. Régi szabadságait Zsig-
mond király 1418-ban erősíté meg.
Szécs. (Rima-Szécs.) Zeech. (1347.. 1360 : Körmendi lit. Alm. II. lad. 4.
No, 8., és 68., 1471: U. o. Alm. I. lad. 1. No. 7., 1481: U. o. Alm. II. lad.
4. No. 52.) Zeech. Szeech. (1427: Thallóczy, i. m. 188.) Vicecamerafius
salium . . . de Rimazech. (1467 : Wenzel. Bány. tört. 88.) Az adóösszeirás 41
jobbágy-portát tűntet föl e helységben (1427.) a Szécsiek birtokában. Mikor
1460-ban Balog várával együtt a Rozgonyiaknak adja, oppidumnak czímezi a
király. Hasonlóképen egy másik oklevél 1481-ben, mikor ismét a Szécsiek
birtokában találjuk. Különben övék 1471-ben is. 1498-ban «Rymazeech»
alakban merül föl. (Dl. 15508., 20804.)
Ö sszesen: 8 város.
 GÖM ÖKM EGYE. 120

H E LY SÉ G EI :
Abafalva. Abal'alwa. (1339 ■ Egri kápt. lit. Nurn. 3. div. 3. fasc. 1.
fr. 1.. 1427—31: Thallóczy, i. li. 192.) A Rima-Szécstől kel. eső mai Abafalu.
— 1379-ben még Borsodmegyéhez számítják ; 1465-ben meg mint gömörmegyei
helyet — másként Kis-Várkonynak nevezik s ezenkívül Kís-Abafalvát is
ismernek. (Nagy Iván i. m. Pótköt. 5. 1.)
Abloncz. Abloncz. (1449 : Dl. 14224.) Ma puszta Kálosa m.
Agtelek. Ogteluk. Agtellek. (1358. és 1390 : Kubinyi. II. 203. és 325.)
Agthelek. (1424 : Dl. 11534; 1427: Thallóczy, i. h. 191.) 1427-ben 26 jobbágy­
portát találtak itt az adószedők. Jelentékeny helység volt tehát. — S.-Gömörtől
k. é. találjuk.
Ajnácskő(-alja). Aynaskewalya. (1427—31: Thallóczy, i. h. 186.) Aynach-
kev. (1439: Dl. 13401.) A mai Ajnácskő. a megye dny. zugában.
Alker. L. Kér a.
Almágy. Almag. (1343 : Anjouk, okmt. IV. 340.. 1427 : Thallóczy. 187.)
A megye dny. sarkában ma is megvan.
Alsó-Füge. L. Füge a.
Alsó-Haripan. L. Haripan a.
Alsó Kálosa. I,. Kálosa a.
Alsó-Kisfalud. L. Barcziháza a.
Alsó-Padár. L. Padár a.
Alsó-Poprócs. L. Podprócs a.
Alsó-Recske. L. Recske a.
Alsó Rochfalva. L. Rochfalva a.
Alsó-Sajó. L. Sajó a.
Alsó-Szkálnok. L. Szkálnok a. Hontmegyében.
Al8Ó-TÓ8ke. L. Téske a.
Alsó-Vál. L. Vál a.
Apátfalva. Apatfalua. (1427 : Thallóczy. i. h. 189.) Perbesháza melleit
lűnik föl.
Apáti. Appati. Apathy, a) 1350-ben és 1351-ben Kövecses és S.-Keszi
vidékén említenek egy ily nevű falut. 1412-ben szintén. (Ház. okltár. 257..
Anjouk, ο. V. 439.. köv. Danes lltár.) h) Az 1427—31. évi adólajstromban a
Rima-Szombattól dny. eső Apáti fordul elő. Ugyanez pl. 1479-ben is, mint
a Feledlek birtoka. (Jászó. stat. F. fasc. 1. n. 23.)
Aranyas. Aranas. (1362 : Dl. 5145 ; 1427 : Thallóczy, i. h. 190.) Rozsnyó
és Csetnek vidékén fekhetett.
Ardó. Ordo. Pelsewczardo. (1362: Dl. 5145; 1425: Dl. 11713.) A
Csetnekieknek 31 jobbágy-portájok volt itt. A jelentékenyebb helyek közé
sorolható tehát. (Thallóczy, i. h. 190.) A mai Pelsőcz-Ardó, Pelsőcz m. dk.
Aszó. Ozow. Ozou. Azow. (1294. és 1347 : Kubinyi II. 40. 41. és 155.)
Harmacz m. a Rima mentén feküdt.
Hunyadiak kora. VI. 9
130 M AGY ARO RSZÁG .

Azajnok. Azaynok. (1450: Dl. 14377.) A Derencsénvi-birtokok sorában

Kőbánya-Lehota, Szilistye sat. táján sorolják föl.
Babaluska. Babaluchka. (1413: Dl. 9489; 1450: Dl. 14377.) Rima-
Szombattól é. találjuk. Az 1427. évi adólajslromban mint Babafalva fordul
elő. (Thallóczy, i. h. 188 )
Bablikó. Bablyko. (1413: Dl. 9489.) A Derencsényi-birtokok sorában
Lukovistye m. sorolják föl.
Bagaly. Bagal. (1427 : Thallóczy. i. h. 191.) C,soltó vidékén tűnik fel
az adólajstromban.
Bagosföld. Bagosfewld. (1413: Száz. 1869. 633. és 634.) A mai Bakos-
Törék. Susány m , a melylyel együtt említik. Rima-Szombattól ény. —
Máskor (év nélkül) Bakosfölde néven szerepel. (U. o.)
Bakóháza. Bakobaza. (1427 : Thallóczy, i. h. 187.) Ma puszta Péterfalva
és Hidegkút közt a megye déli zugában.(L. Sikátor a. is.)
Bakt(a) vagy Bagd. Baktha. (1427 : Thallóczy, i. h. 187.) Bagd. (1430:
Körmendi lit. Alm. II. lad. 4. No. 50.)Bakth. (1460: Dl. 15508; 1481 :
Körmendi lit. u. o. No. 52.) A mai Bakti p. Rima-Szombat mellett k.
Balázsfalva. (Balázsfölde.) Balasfalua. (1427: Thallóczy, i. h. 187..
1454: Dl. 24541.) Úgy látszik a megye dny. részében feküdt, hol a mai
Balázsfölde puszta felel meg neki,, délre Radnóttól, a melylyel (mint Radnót-
falvával) 1454-ben együtt fordúl eló' Balázsfalva, a Perényiek birtoka gyanánt.
Balog. Bolug. (1347: Körmendi lit. Alm. II. lad. 4. No. 8.) Balog.
(1427 : Thallóczy. i. h. 188.. 1450 : Dl. 14377.) Balogh. (1460: Dl. 15508 ;
1466 : Körmendi lit. u. o. No. 12.) Vámhely volt. Az adólajstromban két ily
nevű helységet találunk s ezenkívül még egy Váralját is. (187. 1.) 1460-ban
Balog vár tart. közt szintén egy Balogot és egy Váralját. Ma Alsó- és Felső-
Balog, Rima-Szombattól ék.
Balogfalva. Balogfalva. (1427 : Thallóczy, i. h. 186.. 1435: Dl. 12770.)
Fülek várhoz is tartozott. A mai Balogfalu, Rima-Szombattól dny.
Balogfő. Baloghfew. (1413: Dl. 9489.) Ratkó vidékén fekhetett.
Bánréve. Banrewe. Banrew. (1427: Thallóczy. i. h. 199., 1446: Dl.
13913.) Putnok m. ny. találjuk.
Baracza. (Barcza.) Baracha. (1384 : Hanvay cs. lit.) Barathza. Baracza.
(1427 : Thallóczy, i. h. 188.. 1471: Dl. 28859.) Rima-Szécstől é. esik. — K
helység az egri püsp. számadásokban 1494-ben: Barcz, 1495-ben: Barcza
alakban fordúl elő, mint az egri kápt. birtoka. (Bakocs-Codex. 441. 447.)
Baraticz. Baratych. (1413: Dl. 9489.) A Derencsényi-birtokok sorában
Kőbánya-Lehota, Borosznok sat. vidékén említik.
Baratony. Barathon. Barakon. (1427: Thallóczy, i. h. 187., 1455: Dl.
14943 ; 1460: Dl. 15440; 1461: Dl. 15646.) Somoskó' várához tartozott. A
mai Baratony p. Czered m. Nógrádmegyében, hová 1461-ben Mátyás király
helyezte át;
Barcsfölde Barchfelde. (1407- 1422: Száz. 1869. 633.)
Barcziháza. Barczihaza alio nomine Alsokysfalud. (1464 : Dl. Γ5980.)
A mai Barczaháza puszta Zsip m., Rima-Szombattól kd.
 GÖM ÖRM EGYE. 131

Bást. Basth. Obasth. (1127 : Thallóczy. i. h. 186., 1455 : Dl. 14943 ;

1461: Dl. 15646.) A ipái Egyházas-Bást és O-Bást helységek Nógrádmegyében
(Fülektől dk.), hová Ó-Bástot 1461-ben Mátyás kir. helyezte át, a hol pl.
1481-ben is találjuk. (Forgách cs. lit.)
Bataháza. Bothahaza. (1469 : Dl. 16863.) Bathahaza. (Nemesi tulajdon­
névben. 1475: Dl. 17664.. 1481 : Dl. 18531.) Tán a megye dny. vidékén
feküdt.
Bátka. Bathka és alább : Bakthka. (1427 : Thallóczy, i. h. 187.) Baathka.
(1466: Kállay lit.) A mai Alsó- és Felsó'-Bátka, Rima-Szombattól k.
Beje. Beye. (1427: Thallóczy. i. h. 188.. 1435: Rédey lit.) Sajó-
Gömörlől dny. esik.
Bekeháza. Ά ζ 1427. évi adólajstrom ban: Bekahaza. (Thallóczy, i. h.
188.) A XVI. századiakban értelmesebben : Bekehaza.
Békés-Pataka. Bekespathaka. (1427: Thallóczy. i. h. 190.) Csetnek
vidékén fordúl elő.
Belesér. Beleser. (1461: Forgách lit. 1483: Dl. 18889.) Ma puszta
Almágy m.
Bellény. Beleyn. (1427 : Thallóczy. i. h. 187.) Rima-Szombattól dk. esik.
Belna. Belna. Nagbelna. Kysbelna. (1427 : Thallóczy, i. h. 186. 187..
1450: Dl. 14377.) A mai Béna falu és Kis-Béna p., a nógrádmegyei Fülek m.
dk., Gömörm. dny. sarkában.
Beretke. Berethke. Brethke. (1427 : Thallóczy, i. h. 189.190.) Berethke.
(1483: Dl. 18853.) Ma csak Beretke nevű helységet találunk Sajó-Gömör
és Pelsó'cz közt.
Berzéte. Berzethe. (1423: Fejér. X. 6.575., 1430: Dl. 12284.-5. — 6.,
1433: Muz. lit., 1454: Dl. 24541.) A hasonló nevű vár aljában feküdt, Rozs­
nyótól dny. 1427-ben a Pelsőczieknek (vagy Bebekeknek) 53 portáját számít-
tották itt össze. (Thallóczy, i. h. 189.) Vámhely is volt.
Bikszög. Bykzwgh. (1427: Thallóczy, i. h. 188.) R.-Szombattól é. k.
találjuk.
Bisztra. Byztra. Byztre. (1427: Thallóczy, i. h. 187., 1450: Dl. 14377.)
A mai Bisztró. Tiszolcztól dk.
Bizófalva. Bizofalwa. (1481: Dl. 18512.) Ma puszta Vár- és Kerek-
gede m.
Bodóháza. Bodobaza. (1449: Dl. 14224.) Ablonczczal szomszédos volt.
Bordegyháza. (Századok. 1869. 634. 1.) Pálóczi László orszb. korában
Telekkel és Fügével együtt említik.
Borosznok. Boroznok. (1366: Hanvai lit. 1427: Thallóczy, i. h. 187.)
Pelsó'cztől ny. esik.
Bozókháza. Bozokhaza. (1409: Ház. ókit. 345.. 1449: Dl. 14224.) Ma
puszta Sajó-Gömörtől ny.
Bőd. (Béd, Bődfalva). Beed poss. Bewdfalwa. (1341: Anjouk, okmt-
IV. 148., 1435: Dl. 12770.) Bedfalwa. (1431: Thallóczy, i. h. 194.) Bewd.
(1454: Dl. 24541.) Csorna, Só'reg és Belna (Béna) helységek mellett tűnik fel.
Az e vidéken elterülő mai Bőjtfalu p. értendő, Rima-Szombattól dny. 1435-ben
mint Bődfalva Fülek vár tartozéka.
9*
132 M AGY ARO RSZÁG .

Bucsony. Bwchon. (1427: Dl. 35801; 1435: Dl. 12770; 1454: Dl. 24541.)
Ma puszta Sávoly m., Nógrád- és Gömörm. határán. Inkább Gömörmegyébe
számították, bár Fülek vár tartozéka volt.
Budikfalva. (Bodikfalva.) Budikfalua. (1427: Thallóczy. i. h. 188. Budák -
falua helyett.) Bodikfalwa. (1460: Dl. 15508.) A mai Bugyikfalu. R.-Szom-
battól ék.
Bulfalva. Bulsfalua. (1427: Thallóczy. i. h. 187. Az eredeti oklevél
szerint, tehát helyesen: Bulfalwa.) A megye dny. részében merül föl.
Csákán. Chakan. (1357: Zichy okmt. 111. 80., 1427: Thallóczy. i. h. 191..
1433. és 1434: Dl. 12548; 1453: Dl. 14759.) Ma puszta Imola m.
Cselén. Célén. (1427: Thallóczy, i. h. 191.) Chelen. (1435: 1)1. 12712,)
Sajó-Gömör vidékén tűnik föl.
Cserencsény. Cherenchen — Ajnácskő vár tart. közt. (Dl. 24728. és
13401.) Cherenczen. (1462: Nagy Imre gyűjt.) Fekhetett Kis-Hontban is.
Rima-Szombattól ény. találjuk.
Csintalan. Chyntalan. (1431: Thallóczy, i. h. 193.) Putnok és Kövecses
vidékén tűnik föl.
Csirk. Chyrk. (1427: Thallóczy. i. li. 189.) Pelsó'cz vidékén tűnik föl.
Csirkevágása. Chirkeuagasa. (1427: Thallóczy. i. h. 190.) Úgy látszik
Pelsó'cz vidékén feküdt.
Csíz . Ghyz. (1427: Thallóczy, i. h. 189.) Chys. (1475: Dl. 17679.)
Rima-Szécs m. ék. fekszik.
Csobánkaháza. Chobankahaza. (1427: Thallóczy. i. h. 186.. 1481:
Dl. 18531.) A mai Csobánka p. Rima-Szécstől dny. felé.
Csoltó. Chokothow. (1291: Wenzel. Árp. ο. X. 53.) Goíthow. (1427:
Thallóczy. i. h. 191.) Ma Nagy- és Kis-Csoltó helységek vannak Pelsó'cztől d.
Nemesi tulajdonnévben Kis-Csoltó már 1480-ban előfordúl. (Jászó. pr. B. f. 24.)
Csomatelke. (Csomafalva.) Chamaieluke poss. Chamatelke. (1341:
Anjouk, ο. IV. 148., 1427: Thallóczy, i. h. 187.) A mai Csorna, Gömörm.
dny. sarkában. 1438-ban mint: Chomatheleke, 1439-ben mint: Chamafalwa.
Ajnácskő' várához tartozott. (Dl. 24728. és 13401.)
Csúcsom. Poss. Nadabolya et Chuchom. Cives de Nadabolya et Chu-
chom. (1414: Wenzel. Bány. t. 351.) Chuchum. (1461: Dl. 15533. és a
XV. századból: Eszterg. prim. 111. Sec. fase. 1. S. 8. Elenchus után.) Rozsnyó
m. é. találjuk.
Czakófalva. Chakofalua. Czakofalwa. (1427: Thallóczy, i. h. 187.,
1460: Dl. 15508.) A mai Czakó, Rima-Szécstől ény.
Czéncz. Chyncz. (1481: Dl. 18531; 1485: Jászó, fasc. 21. n. 20.) Ma
p. Serke és Détér közt.
Czenteháza. Chentehaza. (1392: Dl. 7803; 1466: Körmendi lit. Alm. II.
lad. 4. η. 12.) A mai Czenteháza puszta. Uzapanyit és Rakottyás közt.
Czered. Cheregh. (1427: Thallóczy, i. h. 186.) Chered. Czered. (1461:
Forgách lit., 1461: Dl. 15646; 1455: Dl. 14943.) Somoskő várához tartozott.
A mai Czered, Nógrádmegyében (Gömörm. d. határszélén), hová 1461-ben
Mátyás király helyezte át.
 GÖM ÖRM EGYE. 133

Czikóháza. Cykohaza. (1418: Nagy Imre gyűjt.) Chykohaza. (1427:

Thallóczy. i. h. 187.) A mai Czikóháza puszta Rima-Szécstől dny., Jene m.
Czokfalva. Chokfalwa. (1431 : Thallóczy, i. h. 194.. 1489: Dl. 19552.)
Chakfalwa. (1478—83: Dl. 18044.) Gömöri. Kisfalud. Dúsa. Gede sat. hely­
ségekkel együtt emlegetik.
Czomporfalva. (Czomporháza.) Chomporfalua. (1427: Thallóczy, i. h. 188.)
Zádorháza m. fordul eló'. Czomporhaza. (1471: Dl. 28859.) Chomporhaza.
(1480: Rédey 111.) Baracza és Runya vidéken tűnik elénk 1471-ben. Úgy vélem:
a két elnevezés egy helységet jelöl.
Dapsa. Dapsa. (1427: Thallóczy, i. h. 188.) Lukovistye m. sorolja föl
adólajstromunk.
Darnócz. Darnocz. (1446: Dl. 13964.) Nemesi tulajdonnévből ismerjük.
Gömör- vagy Borsodmegyében feküdt, Putnok vidékén.
Darnya. Darna. (1427: Thallóczy, i. h. 187.) Darnia. (1431: Thallóczy.
i. h. 193. Darma helyett.) Rima-Szécstó'l dny. esik.
Daruság. Poss. Darusag. (1347: Kubinyi. II. 158.) Harmaczczal és
llangonynyal volt határos.
Derecsk. L. Derencsénfő a.
Derencsénfő. (Derecskfő.) 1413-ban a Derencsényi-birtokok sorában
találjuk: «Derenchyenfew» helységet, Rónapatak és Lipolcz m. (Dl. 9489.)
Az 1427. évi adólajstromban pedig, szintén e tájon mint a Derencsényiek bir­
tokát: «Derechkfew» falut. (Thallóczy. i. h. 189.) Ma hasztalan keressük
akármelyik néven. — Különbözik ezektől az adólajstrom: «Derechk» hely­
sége (190. 1.), a Bebek cs. birtoka, melynek a Pelsőcztől dny. eső mai Deresk
felel meg.
Derencsény. Derenchen. (1413: Dl. 9489; 1427: Thallóczy. i. h. 188.
és 189., hol három ízben is előfordul. V. ö. 1450: Dl. 14377.) Vámhely volt·
'1423: Fejér. X. 6. 583. és 587.) Ma csak egy ily nevű helységet találunk
Rima-Szombattól é. felé.
Derenkalja. Derenkalya. (1450: Dl. 14377.) A mai Derenk pusztának
felel meg, Ratkótól dk. — 1413-ban: Warallya (t. i. Derenk-Váralja) néven
említik. (Dl. 9489.)
Détér. Detber. (1427: Thallóczy, i. h. 187.) Dvther. (1489: Dl. 19552.)
Rima-Szombattól d. esik.
Dienesfalva. Dvenesfalua. (1427: Thallóczy. i. h. 191.) Gyenesfalua.
(1431: Tallóczy. i. h. 193.) Ma puszta Putnok m.
Diófa. Dyofa. (1413: Dl. 9489; 1427: Thallóczy, i. h. 188.) Ispán-
mező' vidékén fekhetett.
Dobfenék. Dobsenek. Dobfenek. (1427—31: Thallóczy. i. h. 187.. 193.)
A megye d. sarkában találjuk.
Dobócza. Doboulcha. Dobolcza. Dobowcha. (1336.. 1430. és 1481:
Körmendi 111. Alm. II. lad. 4. No. 44., 50., 52.; 1427: Tallóczy, i. h. 187.,
1460: Dl. 15508.) A megye nagyobb helységei közé tartozott; a Szécsieknek
55 portájuk volt itt 1427-ben. Rima-Szécstó'l ny. esik.
134 M A GY ARO RSZAG .

Dobrapataka. Dobrapathaka. (1336: Körmendi lit. Alm. II. lad. 4.

No. 44., 1427: Thallóczy, i. h. 188.. 1450: DI. 14377; 1460: DI. 15508.)
Rima-Szombattól é. találjuk, ‘t a4Y« i-r-f -r*. ■
Dobszög. Dobzewgh. (1427: DI. 35801.) Serke és Feled helységekké!
együtt fordúl elő.
Dománháza. (Domaháza, Domafalva.) Ilangonfew alio nornine Dama-
haza. (1416: Dl. 10487.) H. a. n. Domanhaza. (1425: Dl. 11693.) Doman-
haza. (1455: Dl. 14943.) Domafalwa. (1431: Dl. 35802: 1479: Jászó. Stat. F.
fasc. 1. n. 23.) Ma Domaháza helységet találunk a megye d. sarkában, nem
messze Alsó- és Felsó'-Hangonytól, a melylyel együvé is foglalják.
Dúsa. Dowsa. (1427: Thallóczy, i. h. 187.) Dúsa. (1431: Thallóczy.i.L 194.)
Rima-Szombat m. dny. fekszik.
Elekesfölde. Elekesfelde. (1487 : Kol. mon. prof.) Tán a Rima-Szées és
R.-Szombat közti vidéken feküdt.
Eperjes. Eperyes. (1427 : Thallóczy, i. h. 187.. 1486 : Dl. 19158.) A mai
Eperjeske pusztának felel meg. Jeszle és Domaháza közt.
Erdőszád. (Száz. 1869. 634.i Füge m. sorolják föl. (Pálóczi László orszb.
korában.)
Ezeren. Ezeren. (1426 : Dl. 11866.) Nemesi előnévből ismerjük. A ΧΥΙ.
sz. adólajstromok szerint — puszta.
Esztrény. Estran. Ozthran. (1427: Thallóczy, i. h. 187. és 188., a 188. lapon
közölt Özchian helyett.) Oztren. (1450: Dl. 14377.)Rima-Szombattól ók.esik.
Farkasfalva. Farkasfalwa. (1341: Anjouk, okmt. IV. 148.) A mai nógrád-
megyei Korlát vidékén fekhetetl. Tán a mai «Faluhely» pusztának felel meg.
az említett helységtől ény. felé.
Feketepatak. Fekethepatak. (1498 : Dl. 22529.j Rozsnyótól ény. esik.
Feled. Feled. (1283: Árpk. uj okmt. XII. 382.. 1427 : Thallóczy, i. h.
186—7.) Rima-Szombattól dk. találjuk.
Felsőfalu. (Felfalu.) Felfalu. Felsewfalw. (1343 : Anjouk, okmt. IV. 385..
1427: Thallóczy. i. h. 188.) Ma Felfalu, Pelsőczlől ny. ,
Felső-Füge. L. Füge a.
Felső-Haripan. L. Haripan a.
Felső-Kálosa. L. Kálosa a.
Felső-Padár. L. Padár a.
Felső-Poprócs. L. Podprócs a.
Felső-Recske. L. Recske a.
Felső-Rochfalva. L. Rochfalva a.
Felső-Sajó. L. Sajófő a.
Felső-Szkálnok. L. Szkálnok a. Hontmegyében.
Felső-Teske. L. Téske a.
Fillér. Filleyer. (1427 : Tallóczy. i. Ji. 189.) Tiszolcztól dk. találjuk.
Forró. Forro. (1427 : Thallóczy, i. li. 189.) Ma puszta Ratkó m.
Főczénháza. Fewechyenhaza. (1427: Thallóczy. i. h. 189.) Rács és
Perbesháza közt sorolják föl.
Füge. (Fige.) Figew. Alsowfyge. Felsewfygey. (1409: Száz. 1869. 633..
1427 : Thallóczy, i. h. 187.. 189.) A mai Füge. Rima-Szombattól kel.
 GÖM ÖKM EGYE. 13δ

FUlöpháza. Phylyphaza. (1362 : Dl. 5115 ; 1427 : Thallóczy, i. h. 190.)

Cselnek és Rozsnyó vidékén fekhetett.
Füzes. Fyzes. (1439: Dl. 13329; 1446: Dl. 13964.) Nemesi tulajdon­
névben fordul elő. A S.-Gömörtó'l k. eső vidéken (s talán a mai Borsodm.
területén) keresendő.
Gacsalkfalva vagy Gacsalk. Gachakfalva. (1346 : Anjouk, ο. IV. 559.)
Gachaak. (1427 : Thallóczy, i. li. 190.) Gachalk. (1427 : Thallóczy, i. h. 191.)
A mai Gacsalk, Csetnek m. d. felé.
Gálfölde. (1399: Egri kápt. lit. Num. 9. div. 6. fasc. 1. fr. 1.) A
gömör-borsodmegyei határon : Uraj és Várkony közt feküdt.
Geczelfalva. Gechelfalwa. (1426: Dl. 11826.) Kencelfalwa. (1427: Dl.
35801.) Geczelfalwa. (1472: Dl. 17374.) Geczel. (1498: Dl. 22529.) A mai
Geczelfalva. Csetnektől ény.
Géczpataka. Gechpathaka. (1427 : Thallóczy, i. h. 189.) Pelsőcz vidékén
fekhetett.
Gede. L. Gede város és Kerekgede li. a.
Genes. Gwnch. Gencb. (1424: Dl. 11486 ; 1427 : Thallóczy, i. h. 189.)
Gwnch. (Tört. Tár. 1884. 412.) Csetnek m. ma is megvan.
Gergelyfalu. Gergelfalu. (1427: Thallóczy i. h. 189.) Sajó-Gömörtől ny.
Geriicze. Gerlyche. (1413: Dl. 9489 ; 1450: Dl. 14377.) Tiszolcztól dk.
Gesztes. Gesthes. (1413 : Dl. 9489.) Gezthes. (1427: Thallóczy, i. h.
188.. 1450: Dl. 14377.) Rima-Szombattól ék. esik.
Gesztete. Gezthele. (1431 : Dl. 12369 ; 1439 : Dl. 13341. i A megye dk.
határvidékén fekszik.
Gicze. Gyche. (1427 : Thallóczy, i. h. 189.)) Gycze. (1479 : Dl. 18260.)
Pelsőcz mellett ék. fekszik. Hajdan jelentékeny helység volt, 1427-ben 32
portával.
Göbisháza. Gobvshaza. (1423 : Dl. 11366.) Ma puszta Bálka m., Rima­
szombattól k.
Gócs. Az 1427. évi adólajstromban (Thallóczy. i. h. 189.) előforduló
«Bowch» helység alatt bizonyára a mai Gócs — Rozsnyótól ény. — értendő.
Gombaszeg. Gombaszeg. (1406: Dl. 9240.) Pelsőcztől nem messze ék.
laláljuk. — Rupp szerint hajdan Zavasallya. (!) A Bcbekek által (1371.) Boldog-
asszony tiszteletére alapított pálos kolostorral. (Rupp. II. 119.)
Gortva. Gowrthwa. (1427: Thallóczy, i. h. 186.) Ma puszta Ajnács-
kőtől é.
Gömöri. (Gemeri.) Gemery. (1489: Dl. 19552.) A mai Kis-Gömöri,
Rima-Szombattól d.
Guszona. Guzona. (1435: Dl. 12770.) Gwsona. (1454: ' Dl. 24541.) Fülek
várához s úgy látszik Gömörmegyéhez tartozott. Ma is e megyében találjuk,
Fülektől ék.
Gyenesfalva. L. Dienesfalva a.
Hács. Haach. (1427: Thallóczy, i h. 189.. 1460 : Dl. 15508.) Ma puszta
Uza-Panyittól d.
136 M AG Y A RO RSZA G .

Hangony és Hangonyfő. Hangun. (1347 : Kubinyi. II. 157.) Hangon. Han-

gonfew alio nomine Domanhaza (máskor Domahaza). Hangunuulge. (1327 :
Anjouk, ο. II. 271., 1116 : Dl. 10187 ; 1125 : Dl. 11693 ; 1127 : Thallóczy, i. h.
186.) A mai Alsó- és Felsó'-Hangony, a megye dny. vidékén. Tó'le dny. talál­
juk Domaházát, melylyel a XV. században — úgy látszik — összeért. Han-
gonyon a Hangonyiak által 1368-ban Szent-Anna tiszteletére alapított pálos
kolostor állt. (Rupp. II. 126.)
Hanva. Hanwa. (1352 : Anjouk, ο. V. 565., 1127 : Thallóczy, i. h. 188. )
Kolostor is említtetik itt a XIV. században, Szent-György vértanú tiszteletére.
Jelentékeny helység volt, 1127-ben a Hanvaiaknak 30 portájukkal. Rima-
Szécstől ék. fekszik. (L. Kis-Hanva a. is.)
Haripan. (Heripan.) Haripan superior et inferior. (1351 : Anjouk, okmt.
V. 139.) Sajó-Keszi. Recske és Kövecses vidéken tűnik fel. határjárás alka-
mával. Olt ma nem találjuk. E tájon merül fel már 1310-ben: Zenthdemeter
al. nőm. Felharipán, majd ism ét: Heripan. Alharipan, Felharipan; 1183-ban
pedig egy «Herepan» nevű puszta is. (1340: k. Danes lit., 1483 : Jászó. pr. A.
tol. 16.) Szent-Demeter ma puszta Hubó m.
Harkács. Harkach. (1427: Thallóczy, i. li. 188.) llarkach. (1168: Dl.
16712; 1469: Dl. 16923.) S.-Gömörtó'l nem messze ény. esik.
Harmacz. Harmach. Harmath. (1111: Dl. 13639; 1180—83: Dl. 18369.)
Rima-Szécstó'l dny.
Hegy. Hegh. (1425: Dl. 11693.) Baratony és Hangonfő közt sorol­
ják eló'.
Hegymeg. llegymeg. Hegymegy. (1427 : Thallóczy, i. h. 188., 1139 : Dl.
13401.) Ma Magyar- és Tót-Hegymeg van a megyében, Rima-Szombattól dny.
és ék. Az előbbit 1460-ban Honiba számították; az utóbbi, t. i. Tót-
Hegymeg helység értendő az adólajstromban, valamint a «poss. Thenethnek»
alakban 1450-ben Lukovistve és Padár közt (a hol épen a kérdéses Tót-
Hegymeget találjuk) föltűnő falu alatt is. (Dl. 11377.) Utóbbit mint a Szécsiek
birtokát, 1336-ból is ism erjük: «Hegymegey» alakban. (Körmendi lit, Alm.
II. lad. 1. Nr. 14., 1460: Dl. 15476.)
Herény. Heren. (1170: Dl. 17054.) Pelsőcz és S.-Gömör közt találjuk.
Hermanháza. Hermanhaza. (1127 : Thallóczy, i. h. 190.1 Pelsőcz vidékén
feküdt.
Hét. (Héti.) Hehthy. (1427 : Thallóczy. i. Ii. 192.i Heeth. (1177 : Dl. 17912.'
Putnok m. dny. találjuk.
Hidegkút. Hydegkwth. (1455: Dl. 14943; 1461: Dl. 15616.) Somoskő
várához tartozott. Ma Nógrádmegyében fekszik (Gömörm. dny. határán), hová
1461-ben Mátyás király helyezte át.
Horka. (Harka.) Harka. (Nemesi névben. 1149 : Dl. 11224.) Horka alias
Malach. (1183 : Jászó, prot. A. föl. 46. ) Ma Horka (Pelsó'cztől dny.) Máié
mellett.
Hosszúszó. (Hosszúaszó.) Hozywzow. Hozwzo. (1425: Dl. 11713; 1151:
Dl. 24541.) Wziuzow. (1427: Dl. 35801.) Hozywazow. (1135: Rédey lit.)
Vámja Fülek várához tartozott. — Pelsó'cztől dk. találjuk.
 GÖM ÖRM EGYE. 1 3 7

Hosszúrét. Hozywreth. Ma Murány-Hosszúrét és Krasznahorka-Hosszúrét

nevű helységeket találunk Gömörben. Előbbit, mint Jolsva tartozékát 1453-ban
említik (Dl. 14628.); utóbbit pedig 1435-ben. (Dl. 12770. V. ö. 1341 : Anjouk,
okmt. IV. 94.)
Hrusova. Hurusua. (1433 : Körmendi lit. Alm. II. lad. 4. No. 44.) Hrwswa.
(1427: Thallóczy. i. h. 189.) Hrwrswa. (1460: Dl. 15508.) A mai Hrussó.
Rima-Szombat és Ratkó közt.
Huba. Hwba. (1449 : Dl. 14224.) A mai Hubó vagy Huba, Tornallya
m. dk. ügy vélem e helységet kell értenünk a IV. Béla korában e tájon föl­
tűnő «Habon poss.» a. is. (Wenzel. Árp. ο. XI. 613.)
Husnoró. Hwrnosw. (1413 : Dl. 9489.) Hysnoro. (1427 : Dl. 35801.)
Husnorow. (1453 : Dl. 14628.) Jolsva tartozéka volt.
Igálom. Igalum. (1427 : Thallóczy, i. h. 191.) S.-Gömör vidékén fordul elő.
Illyefölde. Ilyefewlde. (1416: Dl. 10487; 1492: Dl. 19806.) A megye
dny. vidékén fekbetett.
Imola. Imola. (1424: Dl. 11534 ; 1498: Jászó. Statut. K. fase. 1. n. 28.)
Sájó-Gömörtől k. találjuk, a megye határszélén. (L. Novák a. is.)
Irmes. Irmes. (1362 ; Dl. 5145 ; 1427 : Thallóczy, i. h. 189.) Rozsnyó és
Csetnek vidékén fordul elő.
Ispánmező. Spanmezew. —ey. (1427 : Thallóczy. i. h. 188.. 1450 : Dl.
14377.) Rimaszombattól ék. esik.
Ivánfalva. Ivanfalua. Janosfalua. (1427 : Thallóczy. i. h. 186., 191.) Az
adólajstromban említett eme két kis helység egyikének nyomát fentartá a mai
Ivánfalva puszta. Rima-Szombattól d. Feled m. — Más alkalommal Czakófalvával
együtt említtetik egy Ivánfalva nevű helység. A mai Gzakó mellett csakugyan
találunk is egy Iványi nevű falut. (1460: Dl. 15560.)
Izsép. Iseph. (1427 : Thallóczy, i. h. 187.. 1460 : Dl. 15508.) A mai Zsip,
Rima-Szécstől ény.
Jakóháza. Jacohaza. (1460: Dl. 15508.) Balog és Meleghegy közt fordul elő.
Jánosfalva. L. Ivánfalva.
Jánosi. Janosy. (1427 : Thallóczy, i. h. 186.. 187., V. ö. Rupp. II. 129.)
Keresztelő-Sz.-Jánosról nevezett benezés apátsággal, melynek itt, 1427-ben 38
jobbágy-portája volt. A mai Jánosi helység. Rima-Szombattól dk. — Ugyancsak
az adólajstromban Hai'macz m. is fordúl elő egy ily nevű falu. Ennek ma
ugyanitt János puszta őrzi nevét.
Jene. Jene. (1431: Thallóczy. i. h. 193., 1 4 8 0 -8 3 : Dl. 18369.) Jenye..
(1446 : Dl. 13964.) Rima-Szécs mellett dny.
Jeszte. Jesthe. (1427 : Thallóczy. i. h. 186.) Rima-Szombattól d. esik.
Jólész. Jolees. (1427 : Thallóczy, i. h. 190.) Rozsnyótól dk. találjuk.
Jóvá. Nagioua. (1427 : Thallóczy. i. h. 187.) Rima-Szombattól dél felé
eső helységekkel együtt tűnik föl.
Kabalaszö. Kabalazow. (1427 : Thallóczy. i. h. 187.) Bellény és Zabar
közt tűnik föl.
Káiné. Kalnow. (1427 : Thallóczy, i. h. 191. Kanlovv helyett.) Kalno.
iKassa V. titk. lit. Kalnay. 1—29.) A mai Kánó. Putnoktól ék.
138 M AG Y A RO RSZÁ G .

Kálosa. Kalosa. K a la sa .— Az 1427. évi adólajstromban két ily nevű

helység fordul elő; 1458-ban Alsó-Kálosa. '1477-ben pedig «Felsew-Kalosa»
is. (Thallóczy. i. h. .188.. 189.. Nagy Iván i. m.. 1477: Dl. 17996.) Ma is meg­
van mindkettő Alsó- és Felsó'-Kálosa néven, S.-Gömörtől nyd.
Kápolna. Kápolna (1427 : Thallóczy. i. h. 187.) Ma puszta Füge m.
Kecső. Kechew. (1344.. 1390 : Kubinyi. II. 133.. 325.) Kethew. (1431:
Thallóczy, i. h. 192.) Pelsőcztől dk. esik.
Kelecsény. Kelechen. (1427 : Thallóczy, i. h. 187. 188., 1450 : Dl. 14377.)
Ma puszta, Rima-Szombattól dk. Szutor és Radnót közt.
Kelemér. Kelemer. (1427 : Thallóczy, i. h. 191.) A Dobiaknak 40 jobbágy-
portájok volt itt. Putnoktól é. fekszik.
Kenozelfalva. L. Geczelfalva a.
Kér. Alker. (1435: Dl. 12711.) Méhi és Runya m. feküdi.
Kerekgede. Keregede. Kerekgede. (1427 : Thallóczy. i. h. 186.. 1438: Dl.
24728 : 1451 : Dl. 14474.) Rima-Szombattól d. találjuk.
Kerekrét. Kerekreth. (1427: Thallóczy. i. h. 190.. 1453: Dl. 14628.)
Murány és Rőcze vidékén tűnik fel. a hol most Vizesrétli helységet találjuk.
Jolsvához tartozott.
Kerektó. Kerethow. (1427: Thallóczy, i. h. 191.) Putnok vidékén fordul elő.
Kerepecz. Kerepech. (1427: Thallóczy, i. h. 191.) Kerepes. (1435 : Rédev
lit.) Kerepecz. (1489 : Dl. 19574.) Ma puszta Kövecses m.
Keszi. Kezy. (1412: k. Danes lit., 1427: Thallóczy. i. h. 191.) A mai
Sajó-Keszi, Görnör és Putnok közt. (L. Recske a. is.)
Kiette. Kyethe. (1427: Thallóczy, i. h 189.. 1450: Dl. 14377; 1462 :
Nagy Imre gy.) Rima-Szombattól é. esik.
Királyi. Kyraly. (1386 : Kapy cs. lit. S. fasc. 1. n. 13.) Kyrali. (1436:
Dl. 12968; 1482: Dl. 18708.) Sajó-Gömörtől d. esik. — 1340-ben Királytelke
néven tűnik elénk. (Fejér. VIII. 4. 469.)
Kirsán. Kyrsan. (1427: Thallóczy. i. h. 188.) A mai Krizsán p. Rima-
Szécs m. k.
Kis-Abafalva. L. Abafalva a.
Kis-Csoltó. L. Csoltó a. >
Kisfalud. «Kysfalud» több ízben előfordul az 1427. évi adólajstromban.
(Thallóczy, i. h. 187.) Égy ízben világosan a mai Gortva-Kisfalud értendő.
Rima· Szombattól délre; máskor pedig a Sajó-Gömörtől dny. eső mai kisfalud]
puszta. Utóbbit 1470-ben is említik. (Hevenesi gyűjt.) R.-Szombattól é. felé
is szerepel (év nélkül) egy ily nevű helység a XV. sz.-ban. (Száz. 1869. 634.
— V. ö. 1431 : Dl. 12369 ; 14.39 : Dl. 1.3343.)
Kis-Hanva. Kyshanva alio nomine Kysrunya. 1384-ben, határjárás
alkalmával fordúl elő e kitétel. (Hanvai lit.) Runya és Hanva ma egymás
mellett fekvő két község, Rima-Szécstől kissé ék.
Kis-Jolsva. (Kis-Ilsva.) Kysilswa. (1427 : Thallóczy, i. h. 190.. 1453 : Dl.
14628.) Jolsvához tartozó külön helység gyanánt tűnik föl.
Kis-Nenke. L. Nenke a.
Kis-Ragály. L. Ragály a.
Kis-Röcze. L. Rőcze a.
 GÖM ÖRM EGYE. 139

Kis-Runya. L. Kis-Hanva a.
Kis-Sáros. L. Sáros a.
Kis Szalabina. L. Szalabina a.
Kis-Szuha. L. Szuha a.
Kis Várkony. L. Abafalva a.
Komoróvágása. Kowmorouagasa. (1427: Thallóczy. i. h. 189.) A Cset-
nekieké volt.
Konrádfalva. (Konrádfülde.) Goradfeulde. alább: Coradfolwa poss. (1341 :
Anjouk, okmt. IV. 148. 152.) Fülek vidékén fordul elő. hol ma Korlát helységei
találjuk ék. Fülektől. (Nógrádmegyében.)
Kornutfalva. Kornuthfalwa. (1427: Tallóczy. i. h. 191.) Sajó-Gömör
vidékén (ettől dél felé) fekhetett.
Kórógy. Korogb. (1427: Thallóczy. i. h. 188.) Ratkó-vidéki helységek­
kel együtt tűnik fül.
Kőbánya(-Lehota) L. Lehota a.
Kökényes. Kwkenes. (1427: Thallóczy, i. h. 187.) Dobfenék és Hangony
közt tűnik fel az összeírásban.
v Kőrös. Kewres. (1454: Dl. 24541.) Rozsnyó közelében fekszik nyd
Kötélverő. Kethelwerew. (1426: Dl. 11826.) Keuteluerew. (1427: Thal­
lóczy, i. h. 190.) A megy« ék. vidékén fordúl elő.
Kövecses. Koweches. 11427 : Thallóczy, i. h. 191.) Putnoktól ény. találjuk.
Kövi. Kwy. (1359: Dl. 4835.) Kewni. Kwni. (1427: Thallóczy. i. h.
189—190.) Népes helység volt; 1427-ben a Pelsőczieknek 81 portáját vették
itt föl adó alá. — Jolsvától dny. esik. (L. Tornaija a. is.)
Kraszkó. Kraszko. (1462: Nagy Iván, i. m.) Rima-Szombattól 'é . esik.
Krasznahorka. Kraznahorka villa. (1423: Fejér. X. 6. 575.. 1430:
Muz. lit.) A hasonló nevű vár alatt feküdt vámszedő hely volt, s a nagyobb
helységek közé tartozott a megyében. Mert 1427-ben 67 j.-portájok volt itt
a Pelsőczieknek. (Thallóczy. i. h. 190.) A mai Krasznahorka-Várallya.
Rozsnyó m.
Krokova. Crokwa. Krokowa. (1427: Thallóczy, i. h. 188.. 1450: Dl.
14377.) Tiszolcz és Ralkó közt fekszik, a Tá-íjéiferv
Kun. Kun. Kwn poss. (Wenzel. Árp. ο. XI. 612.) IV. Béla korában
Lapsával volt határos.
Kuslód. Cuslood. (1216. és 1357: Hanvay cs. lit.) Rima-Szécs körűi
keresendő.
Laczháza. Lachhaza. (1413: Dl. 9489.) Lachaz. (1427: Thallóczy. i. h.
189.J A Derencsényi birtokok sorában 1413-ben Kiette m. sorolják föl. Ugyan-
egynek vehető a szintén Derencsényi uralom alatt 1450-ből ismeretes : Lach-
Lehotával. (L. Lehota a.)
Laponya. Laponya. (1427: Thallóczy, i. h. 188.. 1450: Dl. 14377.)
Balog és Derencsény vidékén tűnik föl.
Lapsa. Lapsa. (1427: Thallóczy, i. h. 192.) Ma puszta Sajó-Gömör m. k.
Lászlófalva. Lazinofalwa. (1427: Thallóczy, i. h. 191. Cazmofalua
helyett.) Lazlofalwa. (1431: Thallóczy, i. h. 193; 1435: Dl. 12711.) Ma puszta
Méhi m., a hol fel is tűnik.
140 M AGY ARO RSZÁG .

Latrántfalva. Latrandfalwa. Latranfalua. Latranthfalwa. (1424: Dl. 11.166;

1427: Thallóczy. i.h. 191., 1484: Dl. 18931.) Ma Latránfalva vagy Latrán puszta.
Zádorfalva és Szub afő helységek közt.
Léh. Leeh. Lee. (1439: Dl. 12369. és 13341.) A mai Léhi puszta
Gesztete mellett. Az 1427. évi adólajstromban «Lewch» alakban fordul elő.
(Thallóczy, i. h. 187.)
Lehota. 1413-ban fölmerül a Derencsényi uradalomban: Zazalehotha
utraque, alább: Kwbanyalehota. (Dl. 9489.) 1450-ben pedig: Lehotha, Lach-
lehota, Zazlehotha. (Dl. 14377.) A k é t: Szaszalehota vagy Szászlehota ugyan-
egynek vehető a mai Szászával, mely e néven is fölmerül olykor. (L. ott.)
Lachlehota ma nincs meg (1. Laczháza a. is); úgy látszik: Kiette, Pólóm és
Zdisova táján feküdt. Az 1450. évi Lehota alatt a mai Ratkó-Lehotát ért­
hetjük. Az 1413. évi Kó'bánya-Lehota a. pedig a mai Kőbánya pusztát (Ispán­
mező m.). mely e néven (Kewbanya) szintén előfordúl 1427-ben és 1460-ban.
(Thallóczy, i. h. 188. és Dl. 15508.) Az 1427. évi adólajstrom e helységek
nevei mellől a Lehota szót elhagyja. — De ugyané tájon: Szlatina és Padár
közt egy (ha jól olvasom) Strewrichlehota (Thallóczynál: Smewnchkhaza.
188. 1.) nevű helységet sorol föl a Fügeiek birtokában. — Végűi ugyané
lajstromban s más alkalommalis a Murány melletti Lehota (1453: Dl. 14628.).
és a Nagy-Rőcze melletti Umela-Lehota (1427: Tallóczy, i. h. 191.. 1435:
Dl. 12770.) emléke merül föl.
Lekenye. Lekene. (1426: Dl. 11866; 1482: Forgách lit.) Sajó-Gömörtől
é. találjuk.
Lfnártfalva. Lenarthfalua. (1427: Thallóczy. i. h. 188.) I.enardfalwa.
(1487: Kol. mon. prot.) Rima-Szécs m. k.
Lenke. L. Nenke a.
Lévárt. Lewarth. (1427: Thallóczy. i. h. 190.) Pelsőcztől dny. esik.
Licze. Lycbe. (1427: Thallóczy, i. h. 190.) Pelsőcztől nem messze ny.
találjuk. Hajdan a Bebekeknek 39 jobbágy-portájok volt itt.
Lipócz. (Lipolcz.) Lypolch. (1413: Dl. 9489.) Lypowch. (1427: Thal­
lóczy. i. h. 189.) Lypoch. (1450 : Dl. 14377.) Ratkótól d ’-fekszik. 'A j,
Lócz. Villa Louch udvarnicorum. (1230: - Anjouk, ο. V. 79.) Loth.
(1386: Zichy okmt. (V. 317.) Locz. (1455: Dl. 14937.) A mai Lócz puszta.
Sajó-Keszi m., a melynek határosa volt.
Lökösháza. Lewkushaza. (1427: Thallóczy. ^i. h. 188.) Lekeshaza, (1478:
Dl. 18044.) Sajó-Gömör m. ny. é. — (L. Luka a. is.) ^
Lőrinczfalva. Lewriczfalwa. (1445: Dl. 13844.) Ma puszta, Putnoktól é.
Lubenyik. Lwbnyk. (1427: Dl. 35801.) Lwbenyk. {1435: Dl. 12770:
1453: Dl. 14628.) Jolsva tartozéka volt; tőle nem messze esik ma is ény.
Luka. (Lukaháza.) Lwka. (1469: Dl. 16923.) Harkácscsal együtt említik.
lTgy látszik azonos az ugyanez oklevélben nemesi előnévben előforduló
Lukaházával (Lwkahaza— 1449-ben is: Dl. 14224.) s tán megfelel a Harkáes
melletti mai Lőkösházának. melyet különben e néven is ismerünk a középkorból.
Lukovistye. Lwkowische. 2 Lwkowyschya. Naglewkowesche. (1427:
Thallóczy, i. h. 188. és 189.. 1450: Dl. 14377.) A mai Lukovistye. Rima-
Szombattól é.
 GÖM ÖRM EGYE. 141

Lyukva. Lwkua. (1427: Thaílóczy, i. h. 186.) Lwka. (1468: Dl. 16742.')

A mai Lyukva puszta Rima-Szombattól dny., Majom és Guszona közt.
Majom. Moyun. (1334: Anjouk, ο. III. 79.) Mayom. (1427: Thaílóczy.
i. h. 187.. 1439: Dl. 13401.) Rima-Szombattól dny. esik.
Mái. (Mála. Máié.) Malah. Nagmale. Kysmal. (1423: Dl. 11366., 1427:
Thaílóczy, i. h. 191) Ma Putnok m. ény. egy Máié nevű falut, Pelsőcz m.
nyugatra pedig egy Máié nevű pusztát találunk Gömörmegyében. Nagy-Máié
helységben a Putnokiaknak 41 j.-portájuk volt 1427-ben, a mi már igen
jelentékeny népességre mutat ez idó'ben. (L. Horka a. is.)
Márkréte. Makrethe. (1386: Anjouk, okmt. IV. 317.) Markrete. (1412:
k. Danes lit., Marhrethe. (1427: Thaílóczy. i. h. 191.) A mai Mákrét puszta.
Sajó-Gömörtől dk. — Különben már 1488-ban «Markrethe» nevű pusztáról
van szó. (Küv. Danes lit. — L. Szuha a. is.)
Marmaion. Gyarmalo. (? Másolat után. 1413: Dl. 9489.) Marmaion.
(1427: Thaílóczy, i. h. 188.) Marmalom. (1500: Jászó, fasc. 23. n. 32.)
Mártonfalva. Martonfalua. (1427: Thaílóczy, i. h. 187.) Rima-Szom­
battól dk.
Mártonháza. L. Rovna a.
Méhi. Mehy. (1427: Thaílóczy. i. h. 191., 1435: 12711.) Sajó-
Gömörtől d.
Meleghegy. (Meleg.) Meleg. (1427: Thaílóczy. i. h. 188.) Meleghegh.
(1460: Dl. 15508.) Rima-Szombattól ók.
Mellété. Mellethe. (1428: Dl. 26595.) Pelsőcz és Sajó-Gömör közt talál­
juk. — Ily nevű helység (Melete) Hangony vidékén is szerepel 1347-ben.
(Kubinyi. II. 157.)
Miglészpataka. Myglizpataka. (1427: Thaílóczy, i. h. 190.) A mai
Miglész, Csetnektől dny. 1383-ban — tévedésből Nógrádmegyéhez számítva —
«Mygleztapulcha . . . . versus fluv. Ilswa» néven említik, határába beléfog-
ván a Miglészszel tőszomszédos Tapolczát is. (Dl. 7027.)
Mihályfalva. Myhalfalwa. (1427: Thaílóczy, i. h. 190.) Sajó-Gömörtől
ny. találunk ma ily nevű helységet.
Miklósfalva. Myklosfalwa. (1431: Thaílóczy, i. h. 193.. 1487: Kol. mon.
prot.) Rima-Szócs vidékén merül fel.
M.kofáivá. Mykofalua. (1407—13: Száz. 1869. 633., 1427: Thaílóczy,
i. h. 188.) Az adólajstromban kétszer is előfordul, Szécs m. Úgy látszik, egy
helységről van szó. Ma csak Mikóháza nevű pusztát ismerünk, Uza-Panyit
m., ez azonban a régi Mikófalvával nem lehet azonos.
Mikolcsán. Mykochan. (1351: Anjouk, ο. V. 467.) Mykolcha. (1427:
Thaílóczy, i. h. 190.) Mykolchan. (1486: Dl. 19158.) A mai Mikolcsány hely­
ség, Csetnektől dny.
Mojsa. Moysa. (1334 : Anjouk, okmt. III. 79.) Majommal (Moyun) együtt
merül föl.
Monosza. Monoza. (1427 : Thaílóczy. i. h. 187., 1450: Dl. 14377.) Susa
és Bást helységek közt fordúl elő. Bizonyára a mai Monosza puszta, Fülek­
től dk., a mai Nógrádmegye azon részében, mely hajdan Gömörhez tartozott.
142 M A G Y A RO RSZÁ G .

Monyóréte. Monorethe. (1427: Thallóczy, i. h. 190.) Monoreth. Monno-

reth. (1435 : Dl. 12770 : 1438: Dl. 13248.) Jolsvához tartozott.
Monyorós. Monoros. (1427: Thallóczy. i. h. 191.) Monyorosd. (1453:
Dl. 14628.) Szintén mint Jolsva tartozéka fordul elő'.
Morhó. Morhow. Morho. (1427: Thallóczy. i. h. 187., 1450: Dl. 14377. )
Ma puszta Balog m. k.
Murány(-alja). Moranalya. (1427 : Dl. 35801.) Mwran. (1435 : Dl. 12770 :
1453: Dl. 14628.) Jolsvához tartozott; vámszedő hely volt. A mai Murány.
Nadabula. Nadabolia.'— Csúcsommal együtt szerepel (1. ott), mint az
eszterg. érsekség birtoka. Ma is szomszédja, Rozsnyó mellett ny. é.
Nádfő. Nadfew. (1413: Dl. 9189.) Ratkó vidékén fekhetett.
Nagy-Jóva. L. Jóvá a.
Nagy-Lukovistye. L. Lukovistye a.
Nagy-Rekcse. L. Recske a.
Nagy-Röcze. L. Rőcze a.
Nandrás. Nandraz. (1346: Anjouk, ο. IV. 559.) Nwdrus. (1427:
Thallóczy, i. h. 190.) Jolsvától dny. A vámhelyek közt 1423-ban fölsorolt
«Nazyucz» a. úgy látszik ezt a helységet kell értenünk. (Fejér. X. 6. 575.)
Naprágy. Napragh. (1427: Thallóczy, i. h. 191. Nagragh helyett;
1455 : Dl. 14937.) Putnoktól é. esik.
Nenke. Nenyke. Kysnehe. Nenyenke. (1427 : Thallóczy, i. h.191., 192.)
Kysnenke. (1464: Dl. 15980; 1470: Hevenesi gyűjt.) Tornallyával, illetve
Rarczaházával együtt tűnik föl. Bizonyára a mai Lenke, Tornallyához közel.
— Ezt kell értenünk az 1386-ban fölmerülő «Lynthe» a. is. (Zichy okmt.
IV. 317.)
Nosztraj. Nostre. (1351: Anjouk, okmt. V. 467.) Naztrad. (1427 :
Thallóczy, i. h. 189. Nasztad helyett.) Nostray. (1486: Dl. 19158.) A mai
Nasztraj, Pelsőcz m. ény.
Novák. Nouak al. nőm.................. la. (1344 : Kubinyi II. 133. 134.)
Noak. (1358: U. o. 203.) Bizonyára a mai Imolára kell gondolnunk az olvas­
hatatlan helynévben. E mellett, Agtelek felé (a melylyel együtt szerepel
1358-ban) fekhetett a kérdéses Novák helység.
Ó-Básth. L. Básth a.
Ohtina Ohtyna. (1346: Anjouk, okmt. IV. 559.) Ohthina. (1427 :
Thallóczy, i. h. 189.) A mai Ochtina, Csetnektó'l ény.
Oláhpataka. Alahpathaka. (1427: Thallóczy, i. h. 189.) 01ahpathaka.„
(1470: Dl. 17054.) Dobsina m. d. ma is megtaláljuk. A Csetnekieknek hajdan
33 jobbágy-portájok volt itt.
Orovány. Orohwan. (1291: Wenzel. Árp. ο. X. 53.) Ma puszta Sajó-
Gömör mellett k. é.
Osztrény. L. Esztrény a.
Otrocsok. Olrochwk. (1449: Dl. 14224.) Otthrochok. (1488: k. Danes
lit.) A mai Otrokocs, S.-Gömör m. ny.
Ördögteleke. Wrdegtheleke. (1427: Thallóczy, i. h. 187.) Ma Rima-
Szombat m. ény. találunk egy Ördögbokra nevű helyet.
 GÖM ÖRM EGYE. 14»

Pacsapataka. Pathchapataka. (1841 : Anjouk, ο. IV. 94.. 1483: Muz.

lit.) A mai Pacsa, Rozsnyótól k. é.
Padár. Felsevpadar. Alsopadar. (1413 : Dl. 9489.) Felsewpadar. Padar.
(1427 : Thallóczy, i. h. 188.. 1450: Dl. 14377.) Ma Padár, R.-Szombattól ék.
Pagony. Pagon. (1449: Muz. lit.) A megye kitétele nélkül, a serkei
Lorántfl-birtokok közt szerepel. Ma Pogony. Nógrádmegvében, Heves-, Nógrád-
és Gömörmegve egybeszögelésénél.
Pálfalva. Palfalwa. (1431 : Thallóczy. i. h. 194., 1495 : Engel. 141Λ
R.-Szombattól dk. esik.
Panyit. a) Panith. Majd: Kyspanyth. Nog—. (1383: Dl. 7027.) Panith.
(1427: Thallóczy, i. h. 191.) Alsopanyth. Felsewpanyíh. (1435: Dl. 12712,) A mai
Gömör-Panyit. Sajó-Gömör közelében é. felé. — 6) Panith (az Uza családé).
(1427 : Thallóczy, i. b. 187.) A mai Uza-Panyit, Rima-Szombattól ék.
Pápócs. Papoch. (1427 : Thallóczy, i. h. 188.) Rima-Szombattól ék. esik.
Páskaháza. Paskahaza. (1424: Dl. 11486.) Pelsőcztől é. találjuk. Úgy
látszik az 1427. évi adólajstromban (Thallóczy, i. h. 189.) e tájon előforduló
Pataháza alatt ezt a Páskaházát kell értenünk.
Pelsőcz-Ardó. L. Ardó a.
Perbe8(-háza). Perbes. (1384: Hazai oklevéltár.) Perbeshaza. (1443 :
Dl. 13750; 1427: Thallóczy, i. h. 189.) A mai Perpes p.. Sankfalu m..
Sajó-Gömörtől ény.
Perjése. Peryese. (1336. és 1430 : Körmendi lit. Alm. II. lad. 4. No.
44.. és 50., 1460: Dl. 15508.) Rima-Szombattól ék. találjuk.
Periasz. Perlaz. (1435: Dl. 12770; 1453: Dl. 14628.) Délre esik
Jolsvától, a melynek tartozéka volt.
Peszéte. Pescethe. Pezethe. (1336., 1430., 1481 : Körmendi lit. Alm. IL
lad. 4. No. 44., 50. és 52.) Pezethe. (1427 : Thallóczy, i. h. 188., 1460: DL
15508.) Ma puszta, Rima-Szombattól nem messze ék.
Péterfalva. Peterfalua. (1427: Thallóczy, i. h. 187.) A megye déli
sarkában fekvő mai Péterfalu. (L. Sáros a. is.)
Peterman(-háza). Petermanhaza. (1426: Dl. 11826.) Peterwagasa. 1427 :
Thallóczy. i. h. 189.) Petherman. (1498: Dl. 22529.) Kétségtelenül a mai
Peterman, Csetnektó'l é.
Péterváflása. Lásd : Peterman-háza a.
Pingfalva. Pingfalwa. (1427: Thallóczy. i. h. 186.) Szent-Simon és
Simonyi közt tűnik fel.
Podpröcs. (Paprócs.) Felseupoprocz. Alsopoprocz. (1413: Dl. 9489.)
Pathproch. (1427 : Thallóczy, i. h. 188. — V. ö. Dl. 35801.) Podproch. (1450 :
Dl. 14377.) A mai Poprocs, Tiszolcztól dk.
Pogony. Poss. Pogan alias Nehe. (1384: Eszterg. prim. lit. Sec. fase. 2.
Η. 16.)Fogon. (1427 : Thallóczy, i. h. 187. és 190., 1480 : Dl. 18422.) A lajstrom­
ban kétszer is. feltűnik. Ma csak egy ily nevű pusztát ismerünk Putnok m..
ny.. melyet 1384-ben mint (Sajó-) Püspöki szomszédját említenek.
Pokajfalva. Pokayfalua. Pokay. (1427—31: Thallóczy, i. h. 191. és 193.)
Tornallya, Méhi és Putnok vidékén tűnik föl.
144 M AGY ARO RSZÁG .

Pokorágy. Also Pokoragh, Felsew Pokoragh, — Ajnácskő vár tart. közt.

(1438 : Dl. 24728 ; 1439 : Dl. 13401.) Pokorad. (1458 : Dl. 31684-5.) Ma is
Alsó- és Felsó'-Pokorágy, Rima-Szombattól nem messze é. felé.
Pólón. Pólón. (1427: Thallóczy, i. h. 188.. 1450: Dl. 14377.) A mai
Pólóm, Tiszolcztól d.
Poloszka. Palazka. (1413 : Dl. 9489.) Polozka. (1450 : Dl. 14377.) A mai
Poloska vagy Ploszkó, Ratkó m.. a melylyel együtt említik. Talán az 1427.
évi adólajstromban eló'forduló «Palazth Emerici» alatt is e helység (a Deren-
csényiek birtoka) rejtőzik.
Polyánfalva. Polanfalwa. (1427 : Thallóczy, i. h. 188.) Pólón in. tűnik föl.
Poszoba. Pozoba. (1427 : Thallóczy, i. h. 191.) Putnoktól é, találjuk.
Prözsa. Prosa. (1427 : Thallóczy, i. h. 188.) Ma puszta Ratkó m.
Puhaháza. Az 1427. évi adólajstrom szerint: Pwhaza. (Thallóczy, i. h.
188.) A XVI. sz. adólajstromokban értelmesebben: Pwhahaza. — Ma Puha
néven puszta, Uza-Panyit m.
Putnok. Pulhnuk. (1283: Árpk. uj okmt. XII. 382.) Puthnok. (1423:
Fejér. X. 6. 575., 1427: Thallóczy, i. h. 191., 1446: Dl. 13913.) Jelentékeny
helység, sókamara- és vámhely volt, 1427-ben a Putnokiaknak 53 jobbágy­
portájával, (V. ö. Wenzel. Bány. tört. 88. 1.)
Püspöki. 1384. és 1411: Eszterg. prim. lit. Sec. fasc. 2. H. 16. 20.
(Elenchus szerint.) Ma Sajó-Püspöki, Rima-Szécstől kd.
Radnoltfalva. Radnothfalua. (1427 : Thallóczy, i. h. 187.) Radnolthfalwa.
(1430: Dl. 12284., Iz285., 12286., 1454: Dl. 24541.) A mai Radnót, a Balog
völgyében, Rima-Szécstől ény.
Ragály. (Ragályfölde.) Ragal. Kyusragaal. Ragalfeulde. (1357: Zichy
okmt. III. 80.) Ragal. (1424: Dl. 11534; 1427: Tallóczy, i. h. 191.) Agtelek
és Imola vidékén találjuk.
Rakonczás. Rakonchas alio nomine Zenegetew sívé Wyfalu. (1416:
Dl. 10481. V. ö. Tört. Tár. 1884. 412. sat. 1.) Határjárás alkalmával fordái
elő. A mai Rekenye-Ujfalu.
Rákos. Rakws. (1427 : Thallóczy, i. h. 189.) Ratkó és Jolsva közt
fekszik.
Rás. Raas. (1410: Dl. 16135; 1476: Dl. 17770.) Ras. (1467: Percnyi
lit.) Ma Raás falu és Alsó-Raás puszta, Sajó-Gömörtől ny.
Ratkó. Rathko. (1413: DL 9489; 1450: Dl. 14377.) Rathkow. (1427:
Thallóczy, i. h. 188.) Jolsvától dny. esik.
Rátoldfalva. Ratowlthfalwa. (1427: Thallóczy. i. h. 187.) Rima-Szombat
vidékén tűnik föl.
Ratonknecht. L. Újfalu a.
Razinalja. (Razim.) Razynalya. (1427: Thallóczy. i. h. 190.) Razym.
(1498: DL 22529.) A Csetnekieké volt.
Recske. Rechke. Nogrekche Rekche alio nomine Kezw. (1347: Anjouk, o.
V. 79., 1427: Thallóczy, i. h. 192., 1436: Dl. 12968; 1455: Dl. 14924.) Fel-
sewrechke. (1469 : Dl. 16923.) Alsórechke. (1479 : Dl. 18304.) Ma Nagy-Recske
(vagy csak: Recske) helység és Kis-Recske puszta Putnoktól ény., közel
Sajó-Keszihez.
 GÖM ÖRM EGYE. 145

Répás. Repas. (1427: Thallóczy, i. h. 187. 188.) Az adólajstromban

két ízben is előfordul ez a falu. Egyik esetben a mai Péterfalu m. dk. eső
Répás puszta, — másik esetben pedig a Ratkó melletti Répás falu értendő.
R ester. Resther. (1427: Thallóczy, i. h. 189.) Rethther. (U. o. az eredeti
szerint. V. ö. Thallóczy. i h. 190.) Jolsva és Lubenyik közt merül föl, más
helységre tehát nem gondolhatunk Csetnek m. ény. fekszik. Hajdan arány­
lag nagyobb volt mint ma. 1427-ben a Csetnekiek jobbágyai 33 portától
adóztak itt.
Rimaháza. Rymahaza. (1435: kölesei Kende lit.) Valahol Kálosa vidé­
kén fekhetett.
Roohfalva. Rohfalva. Rowfalwa. Alsowrohfalua. (1346: Anjouk, o.
IV. 559., 1367: Dl. 5529; 1427: Thallóczy, i. h. 190.) Felsewrohfalwa. (1469:
Dl. 16807.) Also Rosalwa. Felsew Rosfalwa. (1498: Dl. 22529.) A mai Roch-
falva vagy Rohfala, Csetneklől ény.
Rogas. Rogas. (1216. és 1387: Ház. okit.) Rima-Szécs körűi keresendő.
R önapataka. (Rovnapatak.) Rownapathak. (1413: Dl. 9489.) Ronapathaka.
(1427: Thallóczy, i. h 188. és 189., hol hibásan á ll: Kouapathaka és Rowa-
pathaka.) Ronapathaka. (1450: Dl. 14377; 1460: Dl. 15508.) Ma Rónapatak.
Ratkó m.
Roszosna. Rasosna. Rosozna. (1427: Thallóczy. i. h. 190.1 A mai
Roszlosna, Csetnektől dny.
Rovna. Rowna et Marthonhaza possessiones deserte — a Derencsényiek
birtokai közt, úgy látszik Derenk vidékén. (1413: Dl. 9489.)
Rőcze. Rewche. Kysrewche. Noghrewche. (1427: Dl. 35801; 1435:
Dl. 12770; 1453: Dl. 14628.) Jolsvához tartoztak. Nagy-Ró'czén 1427-ben
70 portájok volt a Jolsvaiaknak — Ma is Kis- és Nagy-Rőcze.
Rudna. Rodna. (1291: Knauz Mon. II 278., 279.) Aurifodina . . . in pos­
sessione Rudna. (1331: Wenzel Rány tört. 102.) Rwdna. (1430: Dl. 12284..
12285., 12286; 1454: Dl 24541.) Rozsnyótól ny.
Runya. Runya. Rwnna. (1384: Hanvay lit., 1427: Thallóczy, i. h. 188.)
Rima-Szécs és S.-Gömör közt fekszik a Sajó völgyében. (L. Kis-Hanvát is.)
Sajó és Sajófő. Alsosayo. Felsesayo. Sayowfew. (1423: Fejér. X. 6. 575.,
1426: Dl. 11830.. 1427: Thallóczy, i h. 189. 190., 1466: Tört. Tár. 1881. 494.)
A mai Alsó- és Felső-Sajó, Dobsina m. dél felé. Utóbbiban, melynek vámját
is említik, — 36 jobbágy-portájok volt 1427-ben a Pelsőczieknek.
Sajó-Németi. L. Eorsodban.
Sankfalva. Sankfalua. (1421: Dl. 11041.) Sajó-Gömörtől ény. esik.
Sarló. Sarló. (1453: Dl. 14628.) Jolsvához számították. Murány vidé­
kén tűnik föl.
Sáros. Sarus. Kyssarus. (1427: Thallóczy, i. h. 186. 187.) Saaros al.
nőm. Peterfalwa. (1489: Jászó. Stat. C. fasc. 2. n. 41.) Péterfalva, a melylyel
egynek veszik, a megye déli sarkában fekszik. Sáros e néven ma nincs meg.
Sebespatak. Sebespatak. (1362: Dl. 5145., 1498: Dl. 22529.) Rozsnyó
m. ny. találjuk.
Sebestyénháza. Sebestyenhaza. (1413 : Dl. 9489.) Dobrapataka m. sorol­
ják föl a Derencsényi-birtokok sorában.
H unyadiak kora. VI. 10
146 M AGY ARO RSZÁG .

Serész. Serez (1439 : Dl. 13329.) Egymagában fordul elő. Tán a Sajő-
Gömörtől és a Sajótól k. eső vidéken feküdt.
Serke. Serke. (1427 : Thallóczy, i. h. 186.) Rima-Szombattól dk. esik.
Jelentékeny helység volt. a serkei Dezsőfieknek 64 portájokkal 1427-ben.
Síd. Syd. (1427: Thallóczy. i. h. 186.) Seed. (1431 : Thallóczy, i. h.
194.) Rima-Szombattól dny. találjuk.
Sikátor. Egy 1446—69. évi perben Zabar és Szederjes (Hevesm.) hatá­
rosaként fordul elő «Andr. de Sykathy». (Dl. 17112.) Bizonyára a Gömörm.
dny. zugában fekvő mai Sikátort kell értenünk, mely nemesi névben 1455-ben:
«Sykathor» alakban is fölmerül. (Dl. 14937.) Ugyancsak a kérdéses pörben
em líttetik: «Joh. Beke de Bakouhaza» is. Bakouháza az ugyané tájon el­
terülő mai Bakóháza (1. ez alakban is) pusztának felel meg.
Simonfalva. Symonfalwa. (1478—83 : Dl. 18044.) Ma puszta Vár-Gedé-
től dny.
Simonyi. Symoni. (1427: Thallóczy, i. h. 186.) Rima- Szécstől nyd.
Somkut. Somkuth. (1429: Dl. 12110; 1427: Thallóczy, i. h. 190. i
Ma Paskaháza és Mikolcsány közt fekvő puszta. 1429-ben rézbányáit is említik.
Soór. Sowor. (1427: Thallóczy. i. h. 189., hol hibásan áll: Somwor.)
Soor. (1460: Dl 15163.) Lászlófalva és Szentlélek közt sorolják föl. Ma Zsoór.
Sajó-Gömörtől dny.
Söreg. Sowregh. Sewrugh. (1427 : Thallóczy. i. h. 186., 1442: Dl. 13692.)
Gömörm. dny. sarkában fekszik.
Stebvár. Sthebwar. (1427: Thallóczy. i. h. 190.) Pelsőcz-Ardó rn
merül föl.
Susa. Swsa. (1427: Thallóczy. i. h. 187.) Ma Susa pusztát találunk
Rima-Szécs m. ny., és Susa helységet u. attól dél felé.
Susanföld. Susanfewld. (1413 : Száz. 1869. 633.) A mai Susany, Rima-
Szombattól ny. é.
Süvete. Swethe. Zwyhete. (1435 : Dl. 12770; 1453: Dl. 14628.)
Sywethe. (1470 : Dl. 17054.) Dk. esik Jolsvától, a melyhez tartozott.
Szadafdlde. Zadafewlde. (1416: Dl. 10487: 1492: Dl. 19806.) Mint
lakatlan helyet említik. A megye dny. részén fekhetett.
Szalab na. Kyssalabina. (1427: Thallóczy, i. h. 188.) Derencsény m.
sorolja föl adólajstromunk.
Szalóczháza vagy Szátok. Zalochhaza. (Más néven : Szénégető.) Zalowk.
(1416 : Dl. 10481; 1427 : Thallóczy. i. h. 189., 1433 : Muz. lit.) A mai Szalócz·
Pelsőcztől ék.
Szász. (Szásza, Szászalehota.) Zaz. (1427: Dl. 35801.) Zaaz. (1432:
Fejér. X. 7. 449.) A mai Szásza, Ratkótól nem messze dk. (L. Lehota a. is.)
Szelcze. Seilyche. (1427 : Thallóczy, i. h. 188.) Rima-Szombattól ény.
találjuk. 1438-ban és 1439-ben Ajnácskő várához számítják, de határozottan
nem közlik, Gömör- vagy (Kis-) Hontmegyében feküdt-e. (Dl. 24728. és 13401.)
Srendrő. Zwndereu. (1336 : Körmendi lit. Alm. VI. lad. 4. Nr. 44.) A
Szécsiek birtokai közt csak ez alkalommal említik.
Szénégető. L. Rakonczás a.
 GÖM ÖRM EGYE. 147

Szent-Demeter. Zenthdemeter. (1407: Dl. 9290; 1427: Thallóczy, i. h.

191; 1480: Jászó. Statut. S. fasc. 2. n. 46.) Ma puszta Hubó m.. S.-Gömörtó'l
dk. (L. Haripan a. is.)
Szent-György. Zenthgeorg. (1431: Thallóczy, i. h. 193.) Ragály m.
tűnik föl.
Szent-György-Szuha. L. Szuha a.
Szent-Király. Zenthkyral. (1443: Dl. 13750; 1455: Dl. 14934.) Putnok-
tól ény. fekszik. (L. szentkirályi Biró cs. a. is.j
Szent-Leiek. Zenthlelek. (1435: Dl. 12711; 1486: Dl. 19158.) Zenth Lelek.
(1490: Kassa v. titk. lit. Darholcz. 4.) Füge, Runya és Méhi vidékén tűnik föl.
Szent-Simon. Zenthsimon. (1427: Thallóczy, i. h. 186.) Zenthsymon.
(1360. és 1499: Körmendi lit. Alm. I. lad. 5. No. 43. és Alm. II. lad. 4.
No. 68.) Ma Szent-Simony, Hangony m„ a melylyel együtt szerepel.
Szépiák. Zeplak. (1291: Wenzel. Árp. ο. X. 53.) Gömörrel volt
.szomszédos.
Szilaszó. Zylazow. Zylaszo. (1427 : Thallóczy. i. h. 186. és 193.) Ma
Szilakszó néven puszta, a megye dny. sarkában.
Szilistye. Slysche. (1413: Dl. 9489.) Scylische. Scilyche. (1427: Thal­
lóczy. i. h. 188., 1460: Dl. 15508.) Ratkótól d. esik.
Szkáros vagy Iszkáros. Scarus. Skarws. Izkarus. (1384: Hanvay lit.)
A mai Szkáros, S -Gömörtől ény.
Szlatina. Zlathyna. (1413: Dl. 9489.) Slatyna. Zlathwyna. (1427:
Thallóczy, i. h. 188.. 1450: Dl. 14377.) Ratkó vidéki helységekkel együtt
fordúl elő.
Szlavosfalva. (Szlavosháza, Szlavos.) Slavosfalva. (1346: Anjouk, okmt.
IV. 559.) Slauoshaza. (1367: Dl. 5529.) Zlauos. (1498: Dl. 22529.) Ma Ris­
es Nagy-Szlabos, Csetnektől ény.
Sztárna(falva.) Ztamnafolua, Sztamafolua és Ztamateleke, Ztamna-
teleky. (IV. Béla kor. Wenzel. Árp. ο. XI. 613. és 618.) Starnafalwa. (1291:
U. ο. X. 53.) Starna. (1427: Thallóczy, i. h. 191.) A mai Sztárnya, Sajó-
Gömör m. d.
Sztrevricz Lehota. L. Lehota a.
Sztrizs. Strys. (1424: Dl. 11534; 1427: Thallóczy, i. h. 191,, 1435:
Rédey lit.) Triss. (1496 : Jászó. Statut. M. fasc. 1. n. 5.) A mai Trizs, Sajó-
Gömörtől kd. — Különbözik ettől az a «Stryz» vagy «Sthres» helység, mely
pl. 1413-ban, 1450-ben és 1462-ben (Dl. 9489. 14377., Nagy Imre gyűjt.) for­
dúl elő, s a mai Sztrizs falunak felel meg, Rima-Szombattól é. felé.
Szuha és Szuhafő. a) Zwha. Zuhafew. (1427 : Thallóczy, i. h. 191. és 192.)
Zwha al. nőm. Markrethe. (1479: k. Danes lit.) Kyszwha. (1484: Dl. 18931.)
A mai Alsó- és Felső-Szuha (Szuhafő). Putnoktól é. felé. 1499-ben egy
Szent-György-Szuha nevű helység tűnik föl e tájon, hol különben egy
Szent-György nevű falu is állt 1431-ben. (Jászó. Statut. T. fasc. 1. n. 27.) —
b) Zuha. (1357: Zichy okmt. III. 80.) Zwha. (1450: Dl. 14377.) A mai Ratkó-
Szuhának felel meg.
Szútor. Zwchor. Zwthor. (1427: Thallóczy, i. h. 186., 1430: Körmendi
111, Alm. II. lad. 4. No. 44, 1460: Dl. 15508.) Rima-Szombattól dk. esik.
10*
148 M A GY ARO RSZÁG .

Talota. Thalotha. (1427: Thallóczy, i. h. 190.) A Bebekeké volt.

Tama. Thama. (1427: Thallóczy, i. h. 188.) Baracza m. tűnik föl.
Tamásfalva. Tamasfolua. (Wenzel. Árp. ο. XI. 612.) A Sajó mentén.
Sztárnya és Gömör-Panyit közt fekhetett IV. Béla korában.
Tamási. 2 Thamasy. (1423: Fejér. X. 6. 575., 1427: Thallóczy. i. h. 189.)
1460: Dl. 15508.) Vámhely volt. Rima-Szombattól k. esik.
Tamástelke. (Tamásfölde.) Thamastheleky. (1427: Thallóczy, i. h. 187.)
Thamastheleke. (1480: DL 18422.) 1449-ben egy ízben mint: Thamastbelke.
majd mint Thamasfeldew — tűnik föl. (Muz. levéltár.) Ma puszta a megye
dny. vidékén, Péterfalu és Jeszte közt.
Tapolcza. Tapolcha. Thopolcha. a) A mai Kun-Tapolcza— Csetnektó'l d .—
1351-ben és 1362-ben fordái eló'. (Anjouk, ο. V. 467., Dl. 5145.) b) A Jolsvától
d. eső Jolsva-Tapolcza pedig 1453-ban (Dl. 14628.), mint Jolsva tartozéka.
(L. Miglészpataka a. is.)
Tehány. Thehan. (1430: Körmendi lit. Aim. If. lad. 4. No. 50., 1460:
Dl. 15508.) A mai Tihany p. Rima-Szombat m. dk.
Telek. L. Bordegyháza a.
Teresztenye. Terstene (1427: Thallóczy, i. h. 191. Perstene helyett;
Ház. okit. 383.) Therezthenve. (1435: Dl. 12712.) Ma puszta j Gömör
mellett k.
Téske. Thyske. (1427: Thallóczy, i. h. 187.) Felsewteske. Alsoteske.
(1435: Nagymihályi lit.) Ma puszta Füge m. d.
Tiba. Thyba. (Kir. ember nevében. 1475: Dl. 17718. Pelsó'cztől d.
találjuk.
Tordosó. Thordoso. (1427: Thallóczy, i. h. 189.) A Bebekeké volt.
Tornaija. Tornalya al. nőm. Kewy. (1291: Wenzel. Árp. ο. X. 53.)
Tornalya. (1418 : Dl. 10651; 1427 : Thallóczy, i. h. 191., 1446 : Dl. 13913.)
Jelentékeny hely 1427-ben, 46 jobbágy-portával. Olykor itt is tartotta gyűlé­
seit a megye a XV. században. — Sajó-Gömörtó'l d. esik.
Tornává. Thornawa. (1427: Thallóczy, i. h. 190.) Thornoua. (1471 :
Dl. 17180.) Ma dűlő Csetnek határában.
Traja. Traja. (1427: Thallóczy, i. h. 189.) Thraya. (1466: Körmendi
lit. Alm. II. lad. 4. No. 12.) Ma puszta Balog m.
Trizs. L. Sztrizs a.
Tukaj. Thukay. (1476 : Hevenesi gyűjt.) Hanva vidékén fekhetett.
Újfalu. Wyfalw. (1460: Dl. 15508.) A mai Bodolló-Ujfalu értendő.
Rima-Szécstől ény. — Egy másik ily nevű helység: «Wyfalw al. nőm.
Ratonkeneht». (1362: Dl. 5145. V. ö. 1341: Anjouk, ο. IV. 94.) Utóbbi a mai
Rekenye-Ujfalunak felel meg, (Rozsnyó m. ny.), mely egy ízben Rakonczás
vagy Szénégető néven is előfordul. (L. Rakonczás.) Az 1427. évi adólajstrom
is ismeri mindkettőt. (Thallóczy, i. h. 188. és 190.)
Ujvásár. Wywasar. (1413: Dl. 9489; 1427: Thallóczy, i. h. 188., 1450:
Dl. 14377.) Jolsvától dny. ma is megtaláljuk. Í ha * w v cvu-lí ·
Uraj. Wray. (1216. és 1387 : Hanvay Ili, 1431: Thallóczy, i. h. 93.)
Vraj. (1360: Körmendi lit. Alm. II. lad. 4. No. 68.. 1470: Dl. 26628.) Wralya.
(1427: Thallóczy, i. h. 186.) Rimaszécstől d. esik.
 GÖM ÖRM EGYK. 149

Utas. Wthaas. (1427 : Thallóczy, i. h. 186.) Ma puszta Hidegkút m.

Vály. (Vál.) Yaly. Waal. (1426: Dl. 11830.) Alsowwal. (1427: Thallóczv.
i. h. 188. Alsowmal helyett.) Alsóval. (1480: .Taszó. Statut. C. fasc. 2. n. 45.)
Ma Alsó- és Felsó'-Vály, S.-Gömörtó'l ny.
Váralja. Waralya. (1427: Thallóczv, i. h. 187.. ,1460: Dl. 15508.)
(Lásd Balog helys. a.)
Várfölde. Warfeulde poss. (1347: Anjouk, ο. V. 79.) Határjárás alkal­
mával tűnik föl a Sajó m , Kerepecz szomszédságában.
Vasas. Vasas. (1427: Thallóczv. i. h. 192., 1471: Jászó, fasc. 23. n. 25.i
Ma puszta Sajó-Gömör m.
Vaskapu. Waskapw. (1435: kölesei Kende lit.) Ma puszta Rakottyás
és Kálosa közt.
Velkenye. (1411: Eszterg. prim. lit. Sec. fasc. 2. H, 20. Elenchus után. i
Rima-Szécs közelében kd. találjuk.
Venécze. Veneche. (1427: Thallóczy. i. h. 191.) Putnok vidékén
tűnik föl.
Vereskő. Wereskw. (1427 : Thallóczy, i. h. 189.) Ily nevű helységei
Muránytól ék. találunk. E vidéken más falut nem ismer adólajstromunk.
Veszverés. Wesweres. (1427 : Thallóczy. i. h. 189. és 190.) Két ily nevű
helység fordúl elő; az egyikben 32, a másikban 23 jobb.-portájok volt a Pel-
sőczieknek. A mai Kis- és Nagy-Veszverés, Rozsnyótól énv. ,
Vidtelke. Vid telke. (1427: Thallóczy, i. h. 190.) A mai Yiglelke. Pel-
sőcztől ék.
Visegrád. Vysegrad. (1427 : Thallóczy. i. h. 190.) A Csetnekieké volt.
Visó. (Vistyó.) a) Wyscho. (1413: Dl. 9489.) A Derencsényiek bírt.
közt Babaluska m, sorolják föl. — b) 1498-ban Imolával és Csákánynyal
együtt szerepel egy Visó nevű helység, (Jászó. Statut. K. fasc. 1 n. 2,8.) Ma
egyikei sem találjuk.
Visnyó. Wysnow. (1427 : Thallóczy, i. h. 188.) l ’elsőcztől nyd. esik.
Zabar. Zabav. (1430: Dl. 12284,, 12285.. 12286.. 1454: Dl. 24541.)
A mai Magyar- és Tót-Zabar helység. Gömör, Nógrád és Heves megyék
érintkezésénél.
Zádorháza. (Zádorfalva.) Zadorhaza. (1427: Thallóczy. i. h. 188.)
1486-ban nemesi előnévben: Zádorfalva. (Jászó. Statut. B. fasc. 1. n. 45.)
Rima-Szécs m. é. találjuk.
Zagrágy. (Zábrágy.) Zágráb, Zabragli poss. (IV. Béla kor. Wenzel. Ávp.
ο. XII. 613.) Zogragh poss. Zegrag rivulus. (1435: Dl. 12712.) Csoltó. Teresz-
tenve és (Gömör-)Panyit m. tűnik föl.
Zdisova. Zdyhaua. (1427 : Thallóczy, i. b. 188. Zyyliaua helyett,
Zdysovva. (1450: DL 14377.) A mai Ratkó-Zdisova, Tiszolcz és Ratkó közt.
Zerhő. Zerhew poss. (1413: Dl. 9489.) A Derencsényiek bírt. közt.
Balog m. sorolják föl. Az e tájon fekvő mai Zeherjének látszik megfelelni.
Zubngy. Zubud. (1357: Zichy okmt. III. 80.) Zwbogh. Zwbog. (1427:
Thallóczy, i. h. 191.) Putnoktól ék. esik, a megye határszélén.
Összesen ·. 390 helység.
150 M AGY ARO BSZAG .

FŐBB BIRTOKOSAI:
Abafi (Aba, abafalvi) cs. 1379-ben I. Lajos királytól (az ekkor borsod-
megyei) Abafalvára kapnak megerősítő adományt, valamint a már ekkor is
Gömörmegyéhez tartozott Liczére és Kis-Hanvára is. 1465-ben igtatják őket
Abafalva másként Kis-Várkony, Kis-Abafalva, Jánosfalva másként Kis-Málé
helységek és néhány puszta birtokába. (Nagy Iván i. m. Pótkötet. — L. János-
falviak a. — V. ö. 1489: Dl. 19574.
Ablonczi cs. 1449: Dl. 14224. - V. ö. 1392: Dl. 7803.
Adfi (Atíi, Otfi. trajai és balogi) cs. Az 1427. évi adólajstrom szerint
Balogon is földesurak. (Thallóczy, i. h. 187. — V. ö. 1406: Körmendi lit.
Alm. II. lad. 4. η. 12., 1472 : Rédey cs. lit., 1494: Jászó. AAAA. n. 23.
Almágyi cs. 1427: Thallóczy, i. h.
Bakóházi cs. 1427 : Thallóczy, i. h.
Bakos (osgyáni) cs. Harmaczon, hol 1480-ban és 1481-ben a Jeneiek-
nek részeket zálogosítnak el. (1480: Dl. 24755 ; 1481 : Dl. 18531; 1480—3:
Dl. 14369. L. Méhiék a. is.)
Balajti cs. Gesztéte, Kisfalud és Léh helységekben, zálogban is. Ezen­
kívül 1455-ben Lóczon. (1455 : Dl. 14937 ; 1481: Dl. 18512. — V. ö. Nagy
Iván. Pótköt. 44. 1.)
Balogi cs. Mikófalva, Barcsfölde, Bakosfölde, Kisfalud, Erdó'szád, Füge,
Bordegyháza és Telek birtokába igtattatja őket Pálóczi L. orszb. (Századok.
1869. 634.)
Bánrévi cs. Az 1427. évi adólajstrom szerint: Bekefiek. (Thallóczy, i. h.
191. - V. ö. 1446 : Dl. 13913 ; 1455 : Dl. 14918.)
Barczi cs. Barcziházán és Kis-Nenkén. (1464: Dl. 15980.)
Barna (mellétéi) cs. 1411-ben Horkán és Mellétén kapnak jószágot
Zsigmond királytól. 1479-ben földesurak Szentléleken s 1483-ban jogot tarta­
nak : Kövecses. Keszi (Horkai és Mála részeihez is. (Nagy Iván i. m. — V. ö.
1470: Muz. lit.)
Barócz (mellétéi) cs. Gergely 1467-ben, 1468-ban és 1469-ben a megye
alispánja. (1428 : Dl. 26595., 1467 : Kassa v. lit. 19187. sz.. 1468 : Máriássy lit.,
1469: Dl. 28298.)
Barócz (vizslási) cs. Mártonfalván. (1467 : Lelesz. 17.)
Barthók (jánosi, zádorfalvi) cs. 1486-ban igtatják őket a nenkei Petrozlár
cs. nenkei birtokrészeibe. ((1436 : Dl. 12956 ; 1486: Jászó. Statut. B. fasc.
1. n. 45).
Basó (Basófi, szenterzsébeti, csoltói) cs. Hidegkuton, Ragályon, Csoltón s
(a hol Borsodba, hol Gömörbe sorolt) Sajó-Németiben. (1405: Magy. Tört.
Tár. IX. 132., Jászó. pr. B. f. 161., 1427 : Thallóczy, i. h.. 1471: Jászó. fasc.
23. n. 25.)
Básti (Básdi) cs. (1427 : Thallóczy, i. h., 1446—69 : Dl. 17112.) 1445-ben
a lőrinczfalvi Básdi (Baasdi) családról olvasunk (Dl. 13844.), mely tán a
Bástiakkal ugyanegy.
 GÖM ÖRM EGYE. 151

Bataházi cs. 1469 : Dl. 16868: 1475 : Dl. 17664.

Bátkai cs. Bátkán, Tehányban. (1411 : Eszterg. prim. lit. Sec. fasc. 2.
H. 20.; 1427: Thallóczy, i. h )
Bebek (pelsőczi) cs. Rokon család a Csetnekiekkel, kikkel együtt még
IV. Bélától kapták Berzétét, Pelsó'czöt és Csetneket. 1320-ban megosztozván,
a Csetnekiek külön családdá váltak. 1341-ben Berzéte és Krasznahorka várak.
Berzéte, Szalóczháza, Kőrös, Rakonczás,, Rudna, Pacsapataka, Újfalu, Kraszna­
horka és Hosszúrét fölött perel, 1352-ben pedig egyezkedik e várak és 6
falu fölött e két család s a Gömöriek (gömöli Batizfiak) és szentmihályi
Máriásfiak. Ugyancsak a Csetnekiek és Bebekek 1408-ban Dobsina fölött egyez­
nek ki. 1416-ban e két család ismét a Gömöriekkel (Batizfiak) perlekedik az
utóbbiaknak : Kőrös, Rudna és Berzéte. s az előbbieknek : Rakonczás, Újfalu
és Szalóczháza nevű falvaik közt elvonuló határ fölött. Kőrös, Rudna és Ber­
zéte azonban Gömör várossal és Páristelke pusztával együtt 1423-ban a Pel-
só'czi (Nagy) János volt kir. tárnokmester kezére kerül, — zálogban Zsigmond
királytól. A Gömöriek (Batizfiak) ága tehát már kihalt. Ugyanez a János,
ugyanez évben (cserében) Zabart és Radnoltfalvát kapja a királytól. (E két­
féle birtokok további sorsát 1. a Perényieknél.) Ez idő tájt — az 1427. évi
adólajstrom szerint — Bekeháza, Rátoldfalva. Rákos, Roszosna, Stebvár,
Lévárt. Licze, Derecsk, Zabar. Berzéte, Szalók, Páskabáza, Vereskő, Veszverés,
Tordosó, Géczpataka, Gsirk, Gócs, Pelsőcz, Kőrös, Rudna. Sajófő, Talota,
Somkut, Nandrás, Hermanháza. Miglészpataka. Köví. Jólész. Csirkevágása.
Dobsina, Gacsalk, Gömör, Susa és Genes helységeket találjuk birtokukban. Ez
időtájt s később is Jolsva várát és tartozékait és a gömöri vámot is bírták a
Perényiek ellenében. (Bevezető adatok Nagy Ivánnál. 1341: Anjouk, ο. IV. 94..
1352 : Anjouk, ο. V. 587., 1408 : Tört. Tár. 1880. 609., 1416 ■ Dl. 10481 ; 1423:
Dl. 11366. és 11367 ; 1424 : Dl. 11485 ; 1427 : Thallóczy, i. h.. 1435 : Dl. 12770 ;
1439 : Dl. 13323; 1453 : Dl. 14628; 1469 : M. Tört. Tár. IX. 167. — Lásd :
Jolsva, Krasznahorka. Bakos. Berzéte. Murány. Gede várak és Gömör
város a. is.)
Bejei cs. Beje. Hosszuaszó és Sztrizs helységekben. (1435 : Rédey lit,
1465: Hevenesy gyűjt.)
Bekell cs. L. Báni-éviek a.
Beke (bakóházi) cs. L. Sikátor helvs. a.
Bekény (lőrinczfalvi) cs. L. mikófalvi Bekény cs. a.
Bekény (mikófalvi, sajónémeti) cs. 1489-ben földesúr Szentkirályon is.
1492-ben új adományul kapja a már ősei által bírt (de most idegen kézen
levő) Hangonyfőt (Dománházát), Szadaföldét és Illyeföldét m. B. Dénes és Pál.
(Dl. 19574. 19806.) 1431-ben és 1484-ben lőrinczfalvi előnévvel tűnik föl ily
nevű család. (Thallóczy, i. h. 193.. Dl. 18931.) Azonos-e az előbbivel, —
nem tudom.
Beleséri cs. 1427 : Thallóczy, i. h., 1483: Dl. 18889.
Bell-nyi cs. László 1489-ben a megye alispánja volt. (Dl. 19565. —
V. ö. Thallóczy, i. h. 187.)
Berencsi cs. L. Tornaiak a. Gömör- és Tornám.
152 M A GY ARO RSZÁG .

Besenyő (ezdegei) Pál. L. serkei Lorántfiak s Tornaiak a. Gömörben

és Tornában.
Bikszögi cs. 1427 : Thallóczy, i. h.
Biró (szentkirályi) cs. Blasius Bory, — az 1427. évi adólajstrom ere­
detije szerint, az adószedő' egyik szolgabiró nevében. (Dl. 35801.) De való­
színűen : Biró értendő, mert alább a helységek k ö zt: Zenthkyral Blasii Judi­
cis — áll.
Bízó (bizófalvi) cs. 1481: Dl. 18512; 1484: Dl. 18931.
Bódé (bodóházi) cs. 1449 : Dl. 14224.
Bodon (mibályfalvi) cs. 1469 : Dl. 28298; 1475: Dl. 17718 ; 1481: Dl. 18531.
Bolki cs. 1470-ben Uraj részeit hanvai Sándor Péternek zálogosítják
el. p l . 26628. — V. ö. 1431: Thallóczy, i. h. 193.)
Borlach (kálosai) cs. Jogot tartanak Csákányhoz 1453-ban. (Dl. 14759.)
Borosznoki cs. 1427 : Thallóczy. i. h.
Bozás (kisfaludi) cs. 1470 : Hevenesi gyűjt.
Bozókházi cs. 1449: Dl. 14224.
Buzgó (horkai) cs. 1475: Dl. 17718.
Csákányi cs. 1480-ban igtatják őket a kálosai Korláth János csákányi
részeibe. 1498-ban földesurak : Csákány, Imola, Lénártfalva és Visó helysé­
gekben. (Jászó. Statut. C. fasc. 2. n. 49. és K. fase. 1. n. 28. — V. ö. 1484:
Dl. 18931.)
Csamasz (básti) cs. Chamaaz dictus. (1431 : Thallóczy, i. h. 193., 1448 :
k. Danes lit.)
Csató (fügéi, alsóváli) cs. Az 1427. évi adólajstrom szerint földesurak :
Alsó-Füge és Répás helységekben. 1480-ban Alsó-Vál. — 1489-ben Sáros más
néven Péterfalva részeibe igtatják őket. (1427: Thallóczy, i. h., 1480: Jászó.
Statut. C. fasc. 2. n. 45.. 1489: Γ. o. n. 41. — L. felsőfügei Kozma cs. a. is.)
Csetneki cs. Kezdetben közösen bírtak a p. Bebekekkel. (L. ott.) 1362-ben
egymás közt osztozkodnak: Tapolcza, Rester. Ardó, Szalóczháza, Ratonknecht.
(Rakonczás, Újfalu). Sebespatak. Aranyas. Irmes. Fülöpháza és Sajófő bir­
toka fölött. 1427-ben földesurak : Dobsinán, Csebreken, Sajó, Újfalu, Visegrád.
Tornává, Somkut. Razinalja. Rester. Roclrfalva, Fülöpháza, Pétervágása.
Ohtina. Oláhpataka. Geczelfalva, Komoróvágása. Kötélverő, Irmes, Genes,
Békéspataka. Aranyas, Szlavosháza. és Ardó, — 1498-ban pedig ezeken kívül
Szalók, (Felső-Sajó). Lekenve (már 1414-ben is). Sebespatak és Feketepatak
helységekben is. Anyai ágon részük van (1436—1482.) a Szalonnai-féle Királyi
és Recske helységekben is. (1362: Dl. 5145; 1414: Dl. 10188; 1427: Thallóczy.
i. h., 1435-82 : Dl. 12968.. 14924., 18708 ; 1498 : Dl. 22529. — V. ö. Wenzel.
Bány. tört. 373. 1. — Lásd : Csetnek és Dobsina városok. Rákos és Kraszna-
Horka várak a. is.)
Cseze (bataházi) cs. Cheze. (1469: Dl. 16863.)
Csicseri cs. Pokorágyon kapják a nótázott Pokorágyiak birtokait.
(1458 : Dl. 31684. és 31685.)
Csikoltó dukaházg cs. Chykoltho dictus. — Perbesházán földesúr. (1469:
Dl. 16923.)
 GÖM ÖRM EGYE. 153

Csizi cs. Benedek 1480 ban csizi részeit czomporházi Czompor Mik­
lósnak zálogosítja el. (Rédey lit. — V. ö. 1427: Thallóczy, i. h. 189.)
Csobánka (csobánkaházi) cs. Vagy Csobánkaháziak. (1418: Nagy Imre
gyűjt., 1427: Thallóczy, i. h., 1484: Jászó, prot. A. föl. 55.)
Csoltói cs. Ragályon és Beretkén. (1480: Jászó. pr. A. f. 24.. 1483:
Dl. 18853.)
Czenczi cs. 1481: Dl. 18531.
Czentc cs. 1466-ban: czenteházi. — 1481-ben: balajti — előnévvel.
Körmendi lit. Alm. II. lad. 4. Nr. 12. és Dl. 18512.)
Czikó (czikóházi) cs. Másként: Czikóháziak. (1418: Nagy Imre gyűjt,
és Muz. lit., 1475: Dl. 17664.)
Czinege (kövecsesi, málai) cs. Kövecses. Keszi. Mála, Alsó-Heripan.
Szent-Demeter, Márkréte és Apáti helységekben 1412-ben (1427-ben) és
1488-ban, a mikor Borsfölde és Dezsőfölde nevű pusztájokat is említik.
(1412. és 1488: k. Danes lit., 1427: Thallóczy, i. h., 1435: Rédey lit.)
Czompor (czomporházi) cs. Avagy Czomport'alviak. (1427: Thallóczy, i. h.
- L. Csiziek a. V. ö. 1471 : Dl. 28859.)
Danes (kövecsesi. keszi) cs. Kövecsesen. (Sajó-)Keszin. Répáson.
Apátiban, Szent-Demeteren, Dorkán és Haripan pusztán. (1413. és 1488 :
k. Danes lit., 1427: Thallóczy, i. h.. 1483: Jászó. pr. A. föl. 46.)
Daróczi cs. Apátiban és Lyukván. (1427: Thallóczy. i. h.)
Darvas (hanvai) cs. 1435: k. Kende lit.. Sztár. okit. II. 314
Derencsényi cs. 1413-ban új adományul nyerik a királytól: Derenk
(Derednek) várát, Rovna és Mártonháza elpusztult helységekkel; továbbá
Zerhó', Balog, Marmaion, Derencsén (fa-erősséggel). Alsó- és Felső-Padár.
Alsó- és Felső-Poprócs. valamint Hegymeg, Lukovistye, Bablikó, |Visó (Vistyó),
Babaluska. Husnoró, Sztrizs, Kiette, Pólón. Laczháza, Sebestyénháza., Dobra-
pataka. Rovnapatak, Lipolcz, Derencsénfő. Nádfő. Balogfő, Szlatina, Gerlicze.
Bisztra, Poloszka, Ratkó. a két Szásza-Lehota, Uj-Vásár. Váralja, Ispánmező.
Diófa, Kőbánya-Lehota. Baraticz, Szilistye és Gesztes helységeket, és a Turócz
és Rima közti «kerületet». Később, 1427-ben, illetve 1450-ben a következő
birtokaik nyomozhatok ki: Kelecsény, Morhó, Laponya. Balog, a két Padár,
Meleg, Tót-Hegymeg. a két Lukovistye, Esztrény, Sztrizs, Babaluska. Kiette.
Lacz-Lehota, Pólóin, Xdisova, Rónapatak, Poprócs, Dobrapataka. Lipócz.
Szuha, Szlatina, Krokova. Gerlicze, Bisztró, Lehota. Poloszka. Rátkó. Szász-
Lehota (Szász). IJjvásár. Ispánmező. Derenkalja. Azajnok. Gesztes. Deren-
csény, Belna. Monosza; továbbá Nagy-Jóva, Szelcze, Diófa és Derecskfő hely­
ségekben. (Az utóbbiakra nézve lásd az 1427. évi adólajstromot, a melyben
az «Emerici Johannis» név alatt a Derencsényiek értendők. V. ö. 1413 : Dl,
9489; 1450: Dl. 14377. — L. Derenk vár a. is.)
Dezsőit (serkei) cs. L. serkei Lorántfiak a.
Dobi cs. Keleméren és Poszobán. 1424-ben e jószágokhoz a Monokiak
is jogot tartanak. (1424: Dl. 11559; 1427 : Thallóczy. i. h.)
Dómé (zádorfalvi) cs. Dome. Domee. (1484: Dl. 18931.)
Egri káptalan. Gál földén és Baraczkán. (Idéz. a helvs. a.)
154 M AGY ARO RSZÁG .

Esztergomi érsek. 1291-ben kapta III. András királytól Rozsnyót.

1384-ben (Sajó-)Püspökit, 1411-ben ugyanezt és Velkenvét, a XV. században
pedig Csucsomot és Nadabulát is birtokában találjuk. (1291: Knauz. Monum
II. 278., 1423 : Fejér. X. 6. 573. — L. az illető' helys. idéz. is.)
Farkas (szkárosi) cs 1436: Dl. 12956.
Fedémesi cs. L. szuhai Jákófiak a.
Feledi cs. Rokon család a s. Lorántfiakkal. 1424-ben (később is) föl­
desurak : Feled, Serke, Simonyi, Gesztete, 1451-ben Baracza, 1479-ben Újfalu.
Domafalva és Apáti, 1480-ban Pogony és Tamástelke helységekben. (1424:
Dl. 11479; 1430: Dl. 12322; 1438: Dl. 13154; 1479: Jászó. Statut. F. fase. 1.
n. 23., 1480: Dl. 18422. V. ö. karancsi Tiszaiak.)
Felsőfügei cs. L. Fügeiek a.
Felsőkálosai cs. 1477: Dl. 17996.
Forgács cs. Lekenyén. (1427: Thallóczy, i. h., 1482: Forgách lit.)
Forgon (mihályfalvi) cs. 1469: Dl. 28298.
Fiigedi cs. Zálogba vették a Forgácsoktól Lekenyét 1482-ben. (Forgácb
lit. Lásd: Jánosfalviak a. is.)
Fügéi (Figei) cs. Thallóczy, i. h. 188. lapon: Figey. — Czikóliáza, Téske
és Sztrevricz-Lehota helységekben az 1427. évi adólajstrom szerint. 1435-ben
a Felsó'fügeiek Rimaházán és Felső-Fügén. (Thallóczy, i. h. 187—189., köl.
Kende lit.)
Füzesi cs. Serész helységben. (1439: Dl. 13329.)
Giczei cs. Simon 1486-ban Gicze, Mikolcsány, Nosztraj, Szent-Lélek és
Eperjes helységekben birt részeit a gesztelyi Oroszoknak zálogosítja el.
(Dl. 19158. — V. ö. 1492: Jászó. Stat. D. fase. 1. n. 20.)
Góbis (góbisházi) cs. 1423: Dl. 11366.
Gubacs (málai) cs. Gubach. (1426: Dl. 11866.)
Gombaszögi pálosok. Kápolna, Szalók (Szalóczháza), Teresztenye, Licze.
Berzéte és Domaháza (Hevesben?) helységekben és pusztákon. (Rupp. II. 120.
V. ö. 1462: Dl. 15694.)
Gortvai cs. 1427: Thallóczy, í. h.
Gömöri (Batizfi) cs. L. Gömör város, Berzéte vára. s a Perényiek
és Bebek cs. a.
Hangonyi pálosok. Rupp szerint Balázsföldén, az 1431. évi adólajstrom
szerint Balázsfalván. (1418: Rupp. II. 127. 128., Thallóczy, i. h. 194.)
Hangonyi cs. Hangonyban és Szilakszón. (1427: Thallóczy, i. h.)
Hanvai cs. Hanván, Tukajon és Kirsánban. (1427: Thallóczy, i. h., 1476:
Hevenesi gy. — L. a Jánokiak a. is.)
Herényi cs. 1426: Dl. 118.30; 1427: Thallóczy. i. h. 189.. 1470:
Dl. 17054.
Horkai cs. 1449: Dl. 14224.
Hős cs. 1468-ban Harkács és Lyukva helységekben a Sánkfalvaiakkal
együtt új adományt nyernek a királytól. Földesurak Sánkfalván is; s a két
család úgy látszik vérbeli atvaíiságban állt. (1421 : Dl. 1104i. és 1468:
Dl. 16742.)
Hubai cs. 1449: Dl. 14224.
 GÖM ÖRM EGYE. 1 5 5

llsvai cs. L. Jolsvai cs. a.

Iván (ivánfalvi) cs. 1484 : Dl. 18931.
Jákófi (szuhai) cs. A Fedémesiekkel együtt Harmaczon. (1414: Dl.
26581. 10008.)
Ján <ki cs. 1446-ban Harmaczon részeket zálogosítnak el a Hanvaiak-
nak. (Kapy cs. lit. I. n. 1. — L. jánoki Vajdaiak a. is.)
Jánosfalvi cs. Kelecsény, Barcziháza (?), Elekesfölde, Lénártfalva, János-
talva, Mikldsfalva és Szentkirály helységekbeli részüket «örökös vétel útján»
Fügedi Balázs bírta 1487-ig, a mikor is abafalvi Abafi Zerátnak adta el.
(Kol. raon. prot.)
Jánosi cs. Ivánfalván. Darnyán és Jánosiban. (1427: Thallóczy, i. h.)
Jánosi apát. Jánosiban. (1427: Thallóczy, i. h.)
Jenei cs. Mártonfalván és Harmaczon. (1427: Thallóczy. i. h., 148D
Dl. 18369. L. osgyáni Bakos cs. a.)
Jolsvai cs. Rokon család a Lorántfiakkal, kik a György halála után
némely birtokaikat örökölték. Főfészkük Jolsva vára volt, melynek későbbi
sorsát a maga helyén beszéltük el. (L. ott és a Lorántfiak a.)
Kabalaszói cs. 1427: Thallóczy, i. h.
Kakas (kazai) cs. Baraczán. (1427: Thallóczy, i. h. 188., 1442: Dl.
13692 ; 1471 : Dl. 28859 ; 1485 : Jászó. pr. A. f. 63.)
Kállai cs. Bátkán. (1466: Kállay lit.)
Kálnai cs. Kassa v. titk. lit. «Kalnaj» és 1439: Dl. 13329; 1453: Dl.
14759. — L. Teresztenyeiek a. is.
Kápolnai cs. 1435: k. Kende 111.. 1494: Engel, i. m. 141.
Katancsi es. V. ö. karancsi Tiszaiak.
Kerepeczi cs. 1427: Thallóczy, i. h„ 1489: Dl. 19574.
Kétyi cs. Lóczon 1455-ben. (Dl. 14937.)
Királyné. Ajnácskőalja, Csomatelke, Bó'dfalva, Balogfalva, Kerek-Gede.
Majom, Bucsony és Guszona helységekben. (1427—31 : Thallóczy, i. h. 186..
187., 194.)
Kisfalud! cs. 1427 : Thallóczy, i. h. 187., 1432 : Száz. 1876. VIII. 70..
1455: Dl. 14937.
Kisnenkei cs. 1427 : Thallóczy, í. h.
Kompolti (nánai) cs. Az adólajstrom szerint Gömör-Panyíton. (1427:
Thallóczy, i. h.)
Korláth (alsókálosai) cs. Alsó-Vál, Kisfalud, Gergelyfalu és Kálosa
helységekben. (1427 : Thallóczy, i. h., 1435 : kölesei Kende lit., 1458 : Nagy
Iván i. m., 1466 : Körmendi lit. Alm. II. lad. 4. No. 12. — V. ö. Csákányiak a.)
Körógyi cs. 1427 : Thallóczy, i. h.
Kozma (felsőfügei) cs. 1435-ben osztályos atyjokíiaival az alsófügei
Csatokkal együtt iktatják őket Alsó- és Felső-Fige s Alsó- és Felső-Téske
birtokába. (Nagymih. lit.)
Kövér (velezdi) cs. Harmaczon földesúr. (1404: Dl. 8963; 1427 -
Thallóczy, i. h.)
Kutas (oroványi) cs. 1483 : Dl. 18853.
Lászlót! (bánrévei) cs. 1489 : Dl. 19574.
156 M AGY ARO RSZAG .

Latránth (latránfalvi) cs. 1423: DL 11366 ; 1484: Dl. 18931.

Lénártfalvi cs. 1427: Thallóczy. i. h.. 1440: Dl. 13593.
Lóczi cs. 1455 : Dl. 14937 ; 1489 : Dl. 19574.
Lorántfi (serkei, kazai) cs. Mint kazai Loránlliak: Sőreg. Jeszte és
Kisfalu helységekben földesurak az 1427. évi adólajstrom szerint. Mint serkei
Lorántfiak Serke, Kapla és (Jede várakat, Gedealja, Gesz liete. Léh, Kisfalud.
Serke, Feled, Simonyi, Doiriafalva, Tamástelke, Pagony helységeket bírják a
XV. század közepe felé. A vérrokon Jolsvai György halálával (1427—1435. i
is örökölnek e helységek némelyikében. (Az 1427. évi adólajstromban elő­
forduló «palatinus, filius palatini» egy személyt jelent s alatla Jolsvai Györgyöt
kell értenünk, a ki ekkor : Síd, Balogfalu, Gömöri. Dúsa, B ulfalva, Guszona,
Pingfalva, Gedealja és B ucsony helységekben bírt. A dőlt betűkkel szedett
helységeket később Fülek tartományában találjuk föl.) Birtokuk részei (később
főleg Gede váruk) zálogban úgy látszik már a 2()-as évek, kétségtelenül 1435
óta az ezdegei Besenyő Pál kezén voltak, a kiről aztán a Tornaiak birtokába
jutottak. Utóbbiak az 1478—83. években igénylő pert kezdenek a s. Loránt-
fiakkal Gede vár, Gedealja m.-város, Gömöri, Kisfalu, Czokíalva, Dúsa.
Gesztete, Simonfalva. Léh, Ló'kösháza és Báni-éve fölött. 1489-ben ezeken kívül
Détér birtokukat is említik. E családból valók a serkei (kazai) Dezsőfiek is
(az adólajstromban : Ladislai Desew), kik Détéren és Tamástelkén is bírnak
1427-ben, s később (1438. és 1439.) is föltűnnek. (1427: Thallóczy az id.
helvs. a.. 1431: Dl. 12369; 1438: Dl. 13162; 1439: Dl. 13343; 1478—83:
Dl. 18044; 1489: Dl. 19552. L. Gede és Serke várak a. is. — V. ö. karancsi
Tiszaiak.)
Losonczi cs. L. Szécsényiek a.
M adar (malahi) cs. 1423: Dl. 11366.
Makó cs. Nenkén. (1427—31 : Thallóczy. i. h.)
Málai cs. 1470: Muz. 111.
M áriássy (márkusfalvi. szentmihályi) cs. L. Berzéle vár. a Gömöriek.
Bebekek sat. a.
Marmaloni cs. 1427 : Thallóczy, i. h.
Martonosi cs. L. jolsvafői Tekes cs. a.
Méhi cs. 1383-ban Méhi és Panyit (Kis- és Nagy-) helységekben bírt
némely részüket az osgyáni Bakosok kapják; 1435-ben földesurak: Alkér.
Alsó- és Felső-Panyit (s bizonyára Méhi) helységekben. (Dl. 7024.. 12711.
és 12712.)
Mikófalvi cs. Mikófalván, Barcsföldén, Bakosföldén és Susan földén;
továbbá Kis-Panyil. Füge és Kisfalud helységekben. (1407—1422: Száz.
1869. 633.)
Monoki cs. L. Dobiak a.
Nádasdi cs. Ily nevű család bírt 1477-ben Felső-Kálosán. (Dl. 17996.
L. jolsvafői Tekes cs. a. is.)
Nagy (kasuhi) cs. 1475-ben új adományban kapták C.sizt. (Dl. 17679.)
N aprágyi cs. 1427 : Thallóczy, i. h.. 1489 : Dl. 19574.
Nenkei cs. 1475: Dl. 17664. — L. Otrocsokiak a. is.
 GÖM ÖKM EGYK. 157

Ományi cs. Felső-Recskén. (^1469 : Dl. 16929.)

Orosz (geszlelyi) cs. L. Giczeiek a.
Oroványi cs. 1449: Dl. 14224.
Orros cs. Zubogy és Kápolna helységekben. (1427 : Thallóczy. i. h.)
Ország i (gáti) cs. L. Szécsényiek és Gede vár a.
Oth (lőkösházi) cs. 1435 : Rédey lit.
Otrocsiki cs. 1489-ben Kelecsényben zálogosítnak el részeket a Nen-
keieknek (1409: Ház. okit. 345.. 1489: Jászó. pr. A. f. 100. — V. ö.
Dl. 78>/4.)
Ö dögh cs. Mihályfalván. (1427 : Thallóczy, i. h.)
Pátóozi cs. Ajnácskó' várát bírták. (L. ott és Gede vár a.)
Pápócsi cs. 1427 : Thallóczy, i. h.
Pataki cs. L. jolsvafó'i Tekes cs. a.
Pelbárt (sajónémeti) cs. 1489: Dl. 19574.
Perbes íperbesházai, szentkirályi) cs. Zálogban Szentkirályon. (1443:
Dl. 13750; 1489: Dl. 19574.) Valószínűleg azonos a Perbesházi családdal, a
melyből való volt György, a megye 1468. évi egyik alispánja. (Máriássy lit.)
Perényi cs. 1430-ban Gömör várost, Berzéte, Kőrös és Rudna falvakat'
mint a magbanszakadt Gömöriek, — s Zabart, Radnoltfalvát és Balázsfalvát.
mint a magbanszakadt Zabari Decse birtokát nyerik (előbb: patens, m a jd :
priv. alakb.) Zsigmond királytól; 1431-ben pedig Páristelke pusztát. E birtok­
testek 1454-ben is az ő tulajdonuk, valamint Fülek várához: Guszona, Bucsony,
Balogfalva és Bődfalva helységek is. 1460-ban a hussziták elleni hadjárat
költségei fejében Rozgonyi Sebestyénnek és Szapolyai Imrének adta ugyan a
király Gömört és tartozékait, de a Perényiek úgy látszik még 1466-ban is
bírták. Végűi zálogban (a királytól) igényelték s beigtatás alapján olykor tán
bírták is Jolsva várát, városát és tartozékait. (1430: Perényi lit., és Dl.
12284 -6 .. 1431: Perényi lit., 1454: Dl. 24541. Ezenkívül a jolsvai urada­
lomra nézve lásd : Jolsva vár a., a fülekire nézve pedig (Nógrádm.) Fülek
vár és a Perényiek a. — V. ö. Berzéte vára, Gömör város és a pelsőczi
Bebek cs. Gömörben)
Péterfavi cs. 1455: Dl. 14937.
Pethes cs. Radnótfalván. (1427 : Thallóczy, i. h.)
Petőfi (kisfaludi) cs. 1435 : Rédey lit.
Petrozlár (nenkei) cs. L. zádorfalvi Barthók cs. a.
Pohárnok (berzeviczi) István. L. Ajnácskő vár a.
Pokorágyi cs. L. Csicseriek a.
Polhos (radnoltfalvi) cs. 1481: Dl. 18531; 1490: Jászó. Statut. 0. fasc.
1. n 5.
Porkoláb cs. Kozmafalván. (1427 : Thallóczy, i. h.) 1423-ban : harkácsi
előnévvel tűnik föl ily nevű család. (Dl. 11366.)
Puhaházi cs. 1427 : Thallóczy, i. h.
Putnoki cs. Putnok, Nagy-Máié, Pokajfalvá, Pagony, Dienesfalva és
Igálom helységekben. (1427: Thallóczy. i. b. Lásd a jolsvafői Tekes
cs. a. is.)
168 M AGY ARO RSZÁG .

Ragályi cs. Ragályon. (1427: Thallóczy, i. h.)

R ivasz cs. Derencsényen és Dapsán. (1427 : Thallóczy, i. h.)
Recskei cs. Recskén. (1427: Thallóczy. i. h. 191.)
Recski cs. Sároson, Kis-Sároson, Utason, Eperjesen, Dobszögön, Dob­
fenéken és Péterfalván. (1427 : Thallóczy, i. h. 186—7.. 1467 : Kassa v. lit.
19187. sz)
Rimái cs. Imolán. (1427 : Thallóczy, i. h.)
Rozgonyi cs. 1460-ban a Szécsi-féle birtokokat (1. Balogvár), s ugyanez
év b en : Lászlófalva, Soór és Szentlélek helységeket kapják kir. adományul.
(Dl. 16463. V. ö. 20804. L. Perényiek a. is.)
Sáfár (berencsi, tornai) cs. L. Tornaiak a. Gömörben és Tornában.
Sági cs. Méhiben és Panyiton. (1427. és 1431 : Thallóczy. i. h. 1483:
Dl. 18853)
Sándor (hanvai) cs. 1474: Rédey lit. — L. Bolkiak a. is.
Sánkfalvai cs. L. Hős cs.
Sánta cs. Harkácson. (1427 : Thallóczy, i. h.)
Sárosi cs. Kökényesen. (1427 : Thallóczy, i. h. — V. ö. 1469 : Dl. 16863.)
Schop (domoszlai) H. Lásd: Tornaiak a. Gömör- és Tornám.
Setéth (szentkirályi) cs. 1443: Dl. 13750.
Sikátor (péterfalvi) cs. Avagy Sikátoriak. (L. Sikátor a. — V. ö. 1455 :
Dl. 14937 ; 1481 : Dl. 18512.)
Soldos (runyai) cs. Felsó'falu, Forró, Fillér, Runya, Raás, Prózsa,
Polyánfalva és Répás helységekben. (1427 : Thallóczy, i. h.)
Soóri cs. 1427 : Thallóczy, i. h. 1435 : k. Kende lit.
Sós (ezereni) cs. Soos. (1426: Dl. 11866)
Susa (otrocsoki) cs. Swsa. (1488: k. Danes lit.)
Szalai (lukaházi) cs. Zalay. (1449 : Dl. 14224.)
Szalonnái cs. L. jolsvafó'i Tekesek és Gsetnekiek a.
Szamár (naprágyi) cs. Zamar dictus. (1455: Dl. 14937.)
Szapolyai cs. L ásd : főleg Rákos és Murány, továbbá Krasznahorka
várak, Gömör város, a Perényiek és Tornaiak alatt.
Szecsényi cs. 1425-ben Barátonyt, Hegyet és Hangonyfőt kapják kir.
adományul. Különben bírták a nógrádmegyei Somoskő vár tartozékai gyanánt
Dománházát, Czeredet, Barátonyt, Hídegkutat és Ó-Bástot, melyeket 145’-ben
egyebekkel együtt gáti Országh Mihálynak és Losonczi Albertnek elzálogo­
sítottak. Utóbbiak kertére aztán a király e helységeket — az első kivételével
— Nógrádba helyezi át 1461-ben. (L. Nógrádban és Hevesben is: Gömörben
pedig Ajnácskő vára a. V. ö. Dl. 11693.)
Szécsi (Rimaszécsi) cs. A Balogh-nemből. Az 1427—31. évi adólajstrom
szerint: Barátony, Szent-Simon, Rónapataka, Szutor, Dobócza és Tehany
helységekben. (Thallóczy, i. h. Dl. 20804.) Bírták Balog várát és tartozékait
(1. ott), köztök (Rima-)Szécs várost.
Székely cs. Mikolcsánban. (1427: Thallóczy, i. h.)
Szél (aranyi) cs. 1424-ban igtátják őket Imola részeibe. (Jászó, Statut.
Z. fasc. 2. n. 48.)
 g ö m ö r m e g y e . 159

Széni es. L. jolsvafó'i Tekes cs.

- Szentkirályi cs. 1386-ban: Szentkirály, Zubogy, Szuha, Márkréte, Lócz
és Lenke helységekben (a Zubogyiakkal); 1483-ban Kövecses, Keszi, Szent-
Demeter, Horka, Répás helységekben és Haripan pusztán (a kövecsi Dánosok­
kal). (Zichy okmt. IY. 317., Jászó. pr. A. föl. 46.)
Szentlélek! cs. 1427: Thallóczy, i. h., 1475: Dl. 17664.
Szentmiklósi cs. 1460: Nagy Iván i. m.
Szkárosi cs. Tamás 1480-ban a megye alispánja volt. (Rédev cs. lit. —
V. ö. 1427: Th. 189.)
Sztárnál cs. Sztárnán és Vasason. (1427: Thallóczy. i. h.)
Szuhafói cs. 1427: Thallóczy, i. h.
Szuhai cs. Zubogyon, Szentgyörgyön, Szuhán, Venéczén. (1427. és
1431: Thallóczy, i. h., V. ö. 1484: Dl. 18931. — L. Teresztenyeiek a. is.)
Tar (kisfaludi) cs. A Feled m. mai Kisfalu értendő'. (1485: Jászó. fasc.
21. n. 20.)
Tardi (szuhai) cs. László 1483-ban a megye alispánja. (1483: Rédey lit.)
Tekes (jolsvafői) cs. A vérrokon Szalonnaiakkal és Széniekkel együtt
bírtak: Királytelke (Királyi) és Recske (Alsó-Recske) helységekben. —
1473-ban a Patakiakkal és Martonosiakkal egyezkednek Királyi fölött, s ugyan­
ekkor itteni saját részüket a Putnokiaknak zálogosítják el. 1477-ben és 1479-ben
leányágon a Nádasdiak kapnak (zálogul) részeket ama két faluban. (1430:
Fejér. VIII. 4. 469., 1473: Jászó. pr. A. föl. 9. 10.1477—1479:01. 17992. és
18304.)
Teresztenyei cs. 1439-ben Serészen. (Dl. 13329.) 1486-ban a Kálnaiak-
kal együtt a Szuhaiak, szuhai részeibe igtatják őket. (Dl. 13329; Jászó. Statut.
T. fasc. 2. n. 46.)
Thombolth (szkárosi) cs. 1435: kölesei Kende lit.. Sztár. okit. II. 313.
Tibai cs. Id. Tiba falu a.
Tiszai (karancsi. czibakházi) cs. A Felediektől Feled és Baracza részeit
— a Karancsiakkal együtt — zálogban bírták 1451-ig, a mikor a s. Lorántíiak
tó'lök kiváltották. (Dl. 14466.)
Tornai cs. Torna várához bírták: Rást, mely tehát ama vár sorsában
osztozott. (L. Tornaiak s Tornavár a. Tornamegyében és serkei Lorántíiak a.
Gömörben.)
Tornaijai cs. 1427-ben földesurak: Tornaiján, Kelecsényben, Alsó- és
Pelső-Panyiton; 1489-ben Lapsán; 1496-ban Hosszúszón, Lekenyén és Trizsen
is. (1427: Thallóczy, i. h. és Fejér. X. 6. 916., 1474: Muz. lit., 1489: Jászó.
pr. A. föl. 104., 1496: Jászó. Statut. M. fasc. 1. n. 5.)
Török (naprágyi) cs. 1484: Dl. 18931.
Törpe cs. Balázsfalván. (1427: Thallóczy, i. h.,i
Udvar cs. Kornutfalván. (1427: Thallóczy, i. h.)
Ugfi (sajónémeti) cs. 1489: Dl. 19574.
Uza (panyiti) cs. Panyíton, Ördögtelkén. Tamásiban, Traján, Szilistyén.
Kőbányán és Budikfalván. (1427: Thallóczy, i. h., 1436: Dl. 12956.)
Vajdai (jánoki) cs. A Jánokiakkal együtt 1474-ben Harmaczon. (Jászó.
JJ. fasc. 1. n. 49.)
160 M AGY AHORSZAG.

Váli cs. 1426: Dl. 11830; 1427: Thallóczy, i. h. 187... 1453: Dl. 14781
Várkonyi cs. Jánosfalván. (1427: Thallóczy, i. h.)
Vas (vaskapui) cs. Másként: Vaskapuiak. (1435: k. Kende 111.. 1458-
Dl. 14759.)
Vidtelki cs. 1427: Thallóczy, i. h.
Zabari cs. 1475: Dl. 17664. — Lásd Perónyiek a. is.
Zádorházi cs. 1427: Thallóczy. i. h.
Összesen: 207 birtokos.

FŐ ISPÁ N JA I :

Ez idő-szakból ismeretesek: serkei Lorántíi György 1443 ból1), Rozgosyi

Simon egri püspök, kir. fó'kanczellár 1445-ból L, Bebek István 1447-bóP
Pelsőczi László 1448-ból‘). Czobor Mihály 1454bó'l6), és szandai Tárni
Demeter.6)

>) Huny. Kora. X. 139. ·} W agner Coll. gén. 47. I.

*).D1. 13844. ”) Dl. 14842.
3) Leh. Stemmat. I. 121. ·) Ijeh. Stemmat. I. 124.
 BORSODMEGYE.

A XV. században is mai határai közt terűit el s csupán

ék. csücskében szenvedett némi csekély ingadozást.3 Adó alá eső
’lázhelye 5000 körül volt a század végén.2
Területén a nagyobb uradalmak a kisebbekkel váltakoznak.
Előbbiek hazája inkább a hegy- és dombvidék, utóbbiaké a sík.
A Tisza mentén S a megyének a Bükk hegységtől dk. eső
felében három összefüggőbb birtoktest alakult. Egyik az olnodi, mely
Ölnöd vár környékén egy városból (Ölnöd), öt borsod- és egy
szomszédos zeinplénmegyei helységből állt, s a Czudar majd ezek
kihaltával (1470.) a Rozgonyi családokat uralta. Másik a cserépi,
Cserép vár környékén hat faluval, mely Borbála királyné, majd
berzeviczi Pohárnok I., s ennek halálával (végleg) szintén a
Rozgonyiak kezére került. A harmadik e kettő között a kácsi
vagy kácsvári, az Örs nembeli Darócziak vagy daróczi Tiboldok,
Gesztiek, Sályiak és Váraljaiak birtokában, mintegy 15 falu és
több puszta, részint egy nagyobb tömegben T.-Darőcz körül, részint
elszórva a Tisza mentén.
E tájakra azonban már Diósgyőr királyi vagy királynéi vár
tartománya is leér. Mező-Kövesd és Keresztes városok s (1365—
1366-ban) Tárd a végső pontjai dél felé. Odább északon az
Olnoddal szomszédos Mohi, Bala, Nyék, Aranyos és Kis-Győr vonalán
kezdődik nagyobb tömegben ez uradalom, s Petri, Mályi, Tokaj,
Csaba, Zsolcza, Miskolcz, Szirma, Besenyő, Bábony, Lászlófalu,
Kápolna, Parasznya, Hradistyán és Varbó helységeken át keletről
(a XIV. században Visnyó és Várad által nyugatról is) öleli a1

1 Az illető helységeknél feltün- j 2 1494-ben 4708, — 1495-ben

tettük. j 5000 frt adót róttak rá. (Engel. 26.
; és 138.)
H unyadiak kora. VI. 11
162 M AGY ARO RSZÁG .

Bükköt, melynek belsejében Diósgyőr vár és város a központja.

Összesen öt (1438-ig Szentpéterrel együtt: hat) városból és mint­
egy 18—20 faluból áll.
Folytatása dny. felé, a Bükkhegység ény. oldalán fekvő Dédes
vár, a hasonló nevű m.-városból s Tardona, Tapolcsány, Mályi,
Visnyó és Szilvás-Várad helységekből álló uradalommal, melyhez
1438 óta S.-Szentpéter is járúlt.
Ehhez csatlakoznak észak felé a Sajó mentén a Bátold-nem-
beli kazai Kakasok, serkei Lorántfiak és Feledlek uradalm ai: Kaza
és Kazincz helységekkel élükön. A Kakasok 5, a Lorántfiak 14, a
Feledlek 9 város vagy falu illető részeiben földesurak.
Még odább északra Csorbakő vára képez állandó központot,
a Perényiek birtokában. Nyárád és Szuhogy vidékén hét falu tar­
tozik hozzá. Ide számítható a megye déli felében a síkon elterülő
Ernőd város is, melynek szintén a Perényiek a földesurai.
A csorbakői uradalommal végül délen Edelény város, északon
Szendrő vár határos. E két jelentékeny pont s tőlök dk. a Sajó
menti Vámos vár a Pelsőczi- vagy Bebek-család fészkei. Tartozékait
egyiknek sem ösmerjük pontosan; de bizonyára hozzájok kell
számítnunk a megye ék. sarkának legnagyobb részét.
E tájon Szalonna és Szent-Jakab vidékét, tehát a megye
csücskéjét a Tornai, Szalonnái. Széni és Tekes családoknak1
néhány faluból álló uradalmuk tölti be.
Kisebb részek fóldesurai időnkint: a Szapolvaiak, Hunyadiak,
Ernusth János és Brankovics György — a főurak közül; továbbá
a csehek, kik a Mátyás uralkodásának kezdetéig a Sajó menti
Vadna, Sajó-Németi és Galgócz vidékét tartották megszállva.
Az egyháziak közül a bélháromkuti apátságnak jórészt a
mai Apátfalva vidékén feküdt, mintegy 18 faluból álló uradalma,
a legösszefüggőbb s a legnagyobbak egyike. Dél felé a felső-tár-
kányi karthauziak birtokai (Noszvaj, Zsércz), s az egri prépostságé
(Novaj) csatlakoznak hozzá; északnyugat felé pedig a dédesi
pálosoknak öt, — s a diósgyőri pálosoknak három falubeli részeik.
— Miskolcz környékén a tapolczai benczéseknek is 6 faluban (és
Miskolczon) volt jószáguk s ugyané tájon a gombaszögi pálosok
és a váradi káptalan szintén kisebb részek urai. — A Sajó legalsó1

1 L. Tornamegyében.
 B O RSO D M EG Y E. 163

folyása mentén azonban a ládi pálosok látszanak az egyháziak

közül a legvagyonosabbaknak. Mert különböző réven mintegy
18—20 faluban és városban bírnak kisebb-nagyobb részeket. —
Végül a megye dk. harmadában az· egri káptalan nyert vagy
szerzett össze terjedelmes jószágokat, melyek Palkonyától kezdve
a Tisza mentén egész Eger vidékéig terjednek, hol Bogács, Paszág
és Szomolya képezik a végső pontokat. Összesen mintegy 18—20
faluban vagy pusztán merül föl időnkint ez egyházi testület
földesúr gyanánt. Az Edelény melletti Szirákot kivéve e tájakon
terül el az· egri püspök nyolcz, s az esztergomi érsek egyetlen
faluja (Verebély) is.
A kisebb nemesség sorából a bánfalusi Barius, sajónémeti
Bekény, Bálái, Tömöri, Semsei és Szerdahelyi családok válnak ki,
mint terjedelmesebb birtokok urai.

VÁRAI ÉS ERŐSSÉGEI:
B árcza, a Balaiaké. l-í57-ben tűnik föl (hatalmaskodás alkalmával) a
megye kitétele nélkül: Castellum Georgii de B ala in possessione Barcsa. —
a bánfalvi Barius családdal kapcsolatban. Másra mint a borsodmegyei Bár-
czára nem gondolhatunk, melynek környékén (Bánfalva épen szomszédos)
terűitek el a Bariusok birtokai; s a hol a falu fölött ma is találhatók némi
erősségnek maradványai. (Lelesz. 68. 16. — V. ö. Egri egyhm. Közi. 1885. 70.)
Borsod a Bódva mellett. Már az Árpádok korában állt s 1399-ben is
föltűnik. — Castrum Borsod. (Anonymus. Endlichernél. 11. 1., 1218: Egri
kápt. lit. Num. 8. div. 2. fasc. 2. fr. 5., 1399 : Dl. 8116.)
Cserép. E várat más várakkal együtt 1131-ben zálogul Rozgonyi István­
nak adta Borbála királyné. — (L. Diósgyőr.) 1137-ben frankussói Justhnak és
szomszédvári Henningnek zálogosítja el Zsigmond király ; Erzsébet királyné
azonban 1 év múlva visszacseréli. 1153-ban a berzeviczi Pohárnok István
kezén találjuk (a falut magát már 1113-ban is), ki e miatt évekig viszálykodott
a Rozgonyiakkal, mígnem ezeket Mátyás kir. 1158. évi adománya alapján
1159-ben egyezségileg bebocsátá a vár felébe. A Pohárnok I. halálával (1162
után) végleg a Rozgonyiak kezére szállt. Castrum Cherep. (1108 : Egri kápt.
lit. Num. 2. div. 2. fasc. 2. fr. 1., 1131: Dl. 12351.. 1137—1111 : Justh lit..
Száz. 1875. 212., 1153: Dl. 11617; 1158: Dl. 15279; 1159: Dl. 15331.
15367; 1160: Dl. 15173., 15132; 1189: Dl. 8116.) Cserép, Tárd, Nyárád
Olaszi, Marczelfölde és. Ároktő helységek tartoztak hozzá.
Csorbakő. A Perényieké már 1103-ban, a mikor is kérésökre megengedi a
király, hogy — mivel nagyon megrongálódott — újra felépíthessék e várat.
— Castrum Chorbakw. Chorbakew. (1103: Dl. 8911 ; 1131: Perényi lit..
1115: Lelesz. 57. 2., 1151: Dl. 21511.) Nyárád, Szuhogy. Ormos, Kelecsén,
■Alsó- és Felső-Telekes s Tövisses tartoztak hozzá.
1 1 *
164 M AGYARORSZÁG.

Dédes. 1325-ben (újonnan ?) építik a király parancsára s 1385-ben is

királyi vár. 1431-ben Borbála királyné Diósgyőr és Cserép várakkal együtt
Dédest is zálogúl adja Rozgonyi Istvánnak, 1438-ban pedig Albert király örök
adományúl a Pálócziaknak, kik Mátyás kir. idejében is bírják. — Castrum
Dedus. Dedes. Dedews. (Anjouk, okmt. II. 226., 1385: Dl. 7169; 1431: Dl.
12351 ; 1438 : Dl. 13151 ; 1472 : Dl. 17288.)
Diósgyőr. Már az Árpádok korában állt, 1271-ben az Ákos nembeli
Ernei bán, 1315-ben az e nembeli István nádor bírta. A XIV. száz. közepén
I. Lajos király szerezte meg, újra építteté, s terjedelmes uradalom központ­
jává tette. Borbála királyné 1431-ben e várat köté le első sorban Rozgonyi
Istvánnak ama 60,000 forintban, a melyért neki Zsigmond kir. elzálogosította.
Albert kir. azonban 1439-ben Erzsébet királynénak adományozta. Királynői
vár Beatrix idejében is. Szép fekvése miatt kedvelt mulató és pihenő helye
volt I. Lajos óta uralkodó családainknak. I. Lajos király megszerző hozzá
Miskolczot és Mohit, más helységekkel együtt. Úgy hogy 1439-ben ezenkívül még
Keresztes és Kövesd, Kis-Győr, Aranyos, Varbó, Parasznya, Hradistyán, Kápolna,
Lászlófalva, Bábony, Zsolcza, Petri, Szirma és Nyék tartoztak hozzá. (Oláh M.
Hung. Bélnél. 21., 1440 : Dl. 13582. Wenzel. Diósgyőr tört. jelent. Akad. Értek.)
Eleskő. 1365 óta, mikor a Szécsiektől cserében Nagy Lajos kir. kezére
kerül, nyoma vész. — Castrum Eleskw — a megye kitétele nélkül, Miskolcz,
Tárd, Bala sat. helységekkel. (1360: Körmendi lit. Alm. II. lad. 4. Nr. 68. és
69.) C. Eleskw in cottu Borsod. (1365: U. o. lad. 5. Nr. 6., 1366: Wenzel.
Diósgyőr, regeszták. 28. 1.) 1365-ben és 1366-ban: Miskolcz, Várad, Besenyő,
Tokaj, Tárd, Bala, Mályi, továbbá Csaba, Bós és Visnyó fele tartoznak hozzá.
A király birtokába jutván, Diósgyőr mellett — mely már ekkor az itteni
királyi uradalom központja — elhanyatlott.
Galgócz. A csehek erőssége. — Bonfmi, i. h., 524. 525. — 1459-ben
foglalták el a csehektől a Mátyás kir. vezérei.
Ölnöd. Az olnodi Czudaroké. Péter kezdé építtetni a király tudta nélkül,
fiai kérésére azonban a király 1413. és 1415-ben megengedő, hogy teljesen
felépíthessék. A Czudarok kihaltával 1470-ben a Rozgonyiakra szállt, kik pl.
1472-ben is a magukénak mondják. — Castrum Ölnöd. (1413 : Dl. 10061. és
10073; 1415: Dl. 10332; 1470: Dl. 16976; 1472: Máriássy cs. lit.) Ölnöd m.-város,
Őrös, Bába, Szederkény, Igriczi (és Nagy-Bölcs) helységek tartoztak hozzá.
Sajó-Németi. A, csehek erőssége. — Castellum Saiomenthe. (Bonfini. 528.)
1459-ben foglalták vissza a csehektől.
Szendrő. A pelsőczi Bebek családé. — Castellanus de Zendrew. (1370 ·
Dl. 5850.) Castrum Zendrew dom us.. . habitationis Georgii Bewbek de Pelsewcz
(1467 : Dl. 16463.)
Vadna. A csehek építették. — Fortalicium Wadna. (1458 : Bonfini. D.
524., Dl. 15278.) Komorovszkitól és Valgatától ez évben foglalta el Rozgonyi
Sebestyén, a király vezére.
Vámos. A vámosi vagy pelsőczi Bebekeké (Vajdafiaké). Az 1445. évi
törvény megengedte fentartását. — Castrum Wamus. Wamos. (1449: Dl.
14244; 1459 : Dl. 15412.) L. Csetnekiek a. is.
Összesen: 13 vár
 B O RSO D M EG Y E. 165

MEZŐVÁROSAI:

Abrány. Ábrán. Abram. (1324: Egri kápt. lit. Num. 4. div. 1. fase.' 1.’
ír. 3., 1392: U. o. fr. 7., 1396: Dl. 8152; 1442: Egri kápt. lit. i. h. fr. 11.)
Eghazas Ábrán. (1454: U. o. fr. 15. és 18.) Alsoabran al. nőm. Barath-
nyarad. (1461: Lelesz. 33. 72., Egri kápt. lit. i. h. frust 9. 14; 16.) Also
Ábrán. (1462., 1463: U. o. fasc. 2. frust. 19. 22. 23.) Barát-Nyárád néven
(U. o. fasc. 1. fr. l.)m á r 1323-ban az egri káptalan birtoka. De, úgy látszik,
csak részben. Mert 1462 körül a Sásváriak is földesurak Alsó-Ábrányban.
Előbbi 1461-ben országos és hetivásárt nyert a királytól. — Ma Alsó- és
Felső-Ábrány Mező-Keresztestől é., Mező-Nyárád m.. mely az 1461-ben föl­
tűnő Barát-Nyárád alatt értendő. A hajdani Egyházas-Ábrány a mai Alsó-
Ábránvnak felel meg.
Dédes (Dédös). Dedes poss. (1383 : Dl. 8825 ; 1438: Dl. 13151.) Oppidum
Dedews. (1473: Dl. 17459.) Apátfalvától ék. fekszik a Bán völgyében. — A
Szentlélek tiszteletére (az Ákos nembeli István nádor által 1312 körűi) alapí­
tott pálos kolostorral. (Rupp. II. 55.) Dédes várához tartozott s így annak
sorsát követte.
Diósgyőr. Villa Dyosgewr. Gyosgewr. Gewr. (1304: Dl. 5350; 1387: Dl.
8829.) Poss. reg. Dyosgewr. (1412 : Dl. 9971.) Oppidum Dyosgyewr. (1439 :
Wenzel i. h. 56., 1440: Dl. 13657., 13582.) Diósgyőr várához tartozott; mező­
városnak Albert kir. kezdi nevezni, a «hospites de Gewr» azonban már
1373-ban szerepelnek. A város végén a pálosoknak Krisztus szent testéről
czímzett, István nádor által (1304.) alapított monostora állt. (Rupp. II. 55.)
Edelény. Villa Edéién. (1363 : Egri kápt. lit. Num. 22. div. 5. fasc. 1. fr.
8.) Edelyn. (1382 : Dl. 6905.) Opp. Edéién. (1430 : Dl. 12345.) 1382 előtt az
ó-budai apáczáké v o lt; ekkor cserében a király kezére szállt (máj. 2.). 1430-ban
mint mezővárost a Pelsőczi (Bebek) Péter birtokában találjuk.
Ernőd. Emewd. Emed. (1412: Dl. 9995; 1444: Dl. 13803; 1465: Dl.
16210.) Emewd opp. (1454 : Dl. 24541.) A Perényieké volt. (V. ö. Pálócziak.)
Kaza. Kaza. (1283: Árpádk. uj okmt. XII. 382., 1343 : Anjouk, ο. IV.
301., 1423 : Fejér. X. 6. 575., 1435 : Wenzel. Diósgyőr. 56.) Opp. Kaza. (1461: Dl.
15565; 1487. D1. 19267; 1489: Dl. 19493; 1485—6: Rupp. III. 273., 1487: Dl.
19267.) 1343-ban e helységben tartja gyűlését a megye. 1435-ben Borbála királyné
majd a serkei Loránlíiak kapják zálogba a kihalt Jolsvaiak itteni részeit.
Különben a Lorántfiak és Feledlek már előbb is bírtak benne ; nagyobb részé­
nek azonban a kazai Kakasok voltak földesurai. 1485—7-ben Szent-Ágoston
rendű kolostor (perjelség) tűnik föl e városban. i
Keresztes. Universi Valahi in poss. valahait Kereztes nuncupata. (1409 :
Wenzel. Diósgyőr. 44.) Walachi, cives et hospites in oppido Kereztes. (1456:
U. ο. 57.) Circumspecti cives et inhabitatores oppidi Kereztes. (1471 : U. o.
61.) E mezőváros lakosságának nagy részét eredetileg vándorló, baromte­
nyésztő oláhok képezték, kik mint jobbágyok e vidékre is eljutottak s több
felé megtelepedtek már a nemes urak birtokain. így pl. Torna és Jászó
vidékén is feltűnnek s úgy látszik gyakran cseréltek urat még a XV. sz. elején
166 M AG Y A RO RSZÁ G .

s, a mint az 1409. évi diplomából megérthetjük. Még 1473-ban is meg

volt azonban az a joguk, hogy barmaikat «a Tisza mindkét partján» legel­
tethették a nemesi birtokokon. 1456-ban pecsétet illetőleg czimert kapnak a
királytól s ekkor föltűnnek vajdáik is, kik mezőváros korában is mint elöl­
járóik szerepelnek. 1471-ben azonban a király privilégiuma szerint egyedül a
városi bíró és esküdték elé tartoznak peres ügyeikben. — Különben a város
Diósgyőr vár tartozéka volt s így annak, 1437. és 1441-ben azonban Cserép
várnak és Mező-Kövesd városnak sorsát követte. Ma Mező-Keresztes.
Kövesd. Kwuesd. Kwesd. Kewesd. 1324-ben: terra Kuesd. 1437-ben
Cserép vár sorsában osztozott. (L. ott.) 1439-ben Diósgyőr tartozékai közt
tűnik föl. 1464-ben Mátyás király pecsét — s bizonyára czimer — haszná­
latára jogosítja fel a várost; 1472-ben pedig a lengyelektől szenvedett káraik
pótlásául évi királyi adójukat (census) 200 frtra szállítja le, s a saját birájok,
ettől pedig a diósgyőri várkapitány s a kir. személynök alá rendeli. Vámot
sehol sem fizettek. (1324: Egri kápt. lit. Num. 8. div. 4. fase. 1. fr. 2., 1437 :
Justh lit., Századok. 1875. 242., 1464—72: Dl. 23302. egy 1520. évi átiratból.)
A mai Mező-Kövesd.
Miskóicz. Miskoch. Myskouch. Myskolcz sat. 1281-ben: terra Myskouch.
1320-ban: poss. Miscolch. — A XIV. sz. kezdetéig (1312.) a Miskolcziaké volt,
1320 óta a Szécsieké, kiktől 1366-ban cserében I. Lajos király birtokába jutott.
Ettőlfogva mint Diósgyőr vár tartozéka, több mezővárossal együtt folyvást királyi
vagy királynéi birtok. 1320-ban hozzátartoznak: Csaba és Mályi helységek
is. A XIV. sz. végén fordúl elő a «cives seu hospites de M.» kitétel (1399).
1411-ben, mikor Zsigmond királytól a szabad plébános-választási jogot nyeri,
már szervezett városi elöljáróság, de egyszersmind két külön v áro s: a régi
és az uj Miskolcz (civitas) tűnik föl s ezután még több ízben a következő
század elején is. Az «oppidum Myskolcz» azonban az állandóbb kitétel s külön­
ben is az egyik város a másik nélkül nem szerepel. Bizonyára egyforma
szabadalmaik voltak, melyeket Nagy Lajos óta folyton gyarapítottak királyaink,
így pl. valószínűen Zsigmond királytól nyerték czímerüket s pecsétjüket.
1467-ben minden vám alól, 1471-ben minden adó alól felmenti őket Mátyás
király ; 1472-ben pedig megerősíti azt a privilegiumjokat, hogy városukba
senki se vihessen be bort eladásra. A megye Mátyás kir. idejében rendszerint
itt ülésez. (Wenzel i. m. oki. reg., 1281: Határjárás. Körmendi lit. Alm. II.
lad. 4. Nr. 67., 1312: U. o. Nr. 66., 1320: U. o. Nr. 65.. 1347. és 1360: U.
o. Nr. 8. és 68., 1365 : U. o. lad. 5. Nr. 6., 1411. 1467. 1471 : Miskolcz v.
lltára., 1462 : Dl. 15763 ; 1479 : Kassa v. 11t. 462., 1488 : Dl. 19396.)
Mohi. «Cives et iobagiones nostri de Mohy» — mondja a király 1366-ban
midőn őket — bűnügyeket kivéve, — a kir. tiszteknek és saját birájoknak
hatósága alá helyezi. E kiváltságokat 1470-ben Mátyás király is megerősíti,
«oppidum nostrum»-nak nevezvén a várost. Ugyanő 1471-ben számukra a
plébános szabad választásának még a szent királyoktól nyert jogát is biz­
tosítja. Különben a XIV. században mint «villa regalis» Diósgyőr kir.
várhoz tartozott vámjával együtt. 1473 óta csak ennél fogva. 1440-ben
mint oppidum-ot Erzsébet királyné a Rozgonyiaknak adományozta ugyan,
de Mátyás alatt mint Diósgyőr tartozékát ismét a király birtokában látjuk.
 BO RSO D M EG Y E. 167

(1366. 1473: Dl. 5494. m ásolat; 1387. és 1392: Dl. 7312. és 7776; 1440 :
Dl. 13576., 1473: k. Danes lit., Wenzel. Diósgyőr. 64.) Ma Muhi néven puszta
Ónod mellett d.
Ölnöd. Ölnöd. Rendszerint «possessio»-nak nevezik. 1343. és 1346-ban
«Felseu Ölnöd» fordúl elő'. (Anjouk, ο. IV. 306. 580., 1358: Dl. 17107; 1416:
Dl. 10416; 1470: Dl. 16976.) Zsigmond kir. egy 1413. évi oklevelében azon­
ban oppidum. (Dl. 10061.) A benne épült vár sorsát követte. Miskolcztól dk.
fekszik.
Poroszló. L. Hevesben.
Rudabánya. (Ruda.) Rudabanya. (1378. 1383: Zichy okmt. IV. 37.
257.) Opp. Rudabanya. (1437 : Dl. 13089.) Oppidum nostrum — regis —
Ruda. (1439: Wenzel. Bány. tört. 344.) Vicecamerarius salium . . . de Ruda­
banya. (1467 : U. o. 88.) Már 1378-ban «iudex, iurati, cives et univ. hospites»
kitétellel találkozunk, mely arra mutat, hogy e hely ekkor is mezővárosi
privilégiumokat élvezett. 1439-ben a hét felső-magyarországi bányaváros közt
a harmadik helyet foglalja el. (Wenzel i. h. 359.)
Sajó-Szentpéter. Zenpeter. Sayozenthpether. Oppidum már a XV. sz.
elején, hol a megye gyakran tart gyűlést. (1429., 1446., 1456: Dl. 15098.)
1438-ig Diósgyőrhöz tartozott; ez évben Albert királytól vámjával együtt a
Pálócziak kapják, kik aztán 1446-ban orsz. vásárjogot eszközölnek ki számára
a kormányzótól. — Szent-Péter apostolról czimzett prépostsága állítólag már
a XV. sz.-ban, fennállt. 1468-ben az itteni «vicecamerarius salium» említtetik.
(1397—1417: Dl. 10160; 1429: Dl. 12128; 1431: Dl. 12405; 1438: Dl. 13151;
1446: Huny. kora. X. 188.. Dl. 13190; 1446: Dl. 13941; 1467 : Wenzel. Bány.
tört. 88., Rupp. II. 104.)
Összesen : 13 város.

HELYSÉGEI :
Abod. Opud. Obod. (Páp. tiz. 1. 322. és 338.) Abod. (1420: Dl. 11010;
1424: Dl. 11479; 1431: Dl. 12387.) Ma e néven egy falut találunk Szendrő
m. dk., és egy pusztát Bódva mellett. 1420. és 1424-ben ez utóbbit keü érte­
nünk. A XIV. sz. elején mindkettő külön egyházközség volt.
Adolmán. L. Odoma a.
Aka. Aka. (1461: Dl. 15551.) Kir. ember nevében.
Alacska. Alachka. (1489 : Dl. 19575.) Szent-Pétertől ny. esik.
Al-Kács. L. Kács a.
Al-Kemej. L. Kemej a.
Al-Magyari. L. Hevesben Eger városnál.
Alsó-Ábrány. L. Ábrány m.-város a.
Alsó-Baba. L. Baba a.
Alsó-Barcz. L. Barcz a.
Alsó-Disznós. L. Disznós a.
Alsó-Jetyö. L. Jetyő a.
Alsó-Kórógy. L. Kórógy a.
16 8 M AGY ARO RSZÁG .

Alsó-Tárkány. L. Tárkány mezőváros a. (Hevesben.)

Aisó-Velezd. L. Velezd a.
Alsó-Zsolcza. L. Zsolcza a.
Apátfalva. Villa Abbatis. (1330: Arch. Közi. VI. Ipolyi ez. IV.) Apath-
íalva. (1338 : Dl. 13154.) A megye nyug. szélén, Egertől é. fekszik. (L. Bél a. is.)
Aranyos. (Aranyas.) Aranos. (1391: Dl. 7702 ; 1439: Wenzel. Diósgyőr.
56.) Aranyas. (1479: Máriássy llt.j Miskolcztól d. esik.
Arló. Nagharlo. Kysarlo al. nőm. Daykafalva. (1454: Dl. 15684.) Egha-
zas Arlo. (1484: Jászó. pr. A. f. 55., 1486: Egri kápt. lit. Num. 17. div. 3.
fasc. 1. fr. 5.) Kisarló 1323-ban Mátyusfölde nevet is visel. (1323: U. o. Num.
4. div. 3. fasc. 1. fr. 1.) Ma Arló, Putnoktól dny.
Arnold. (Arnolt.) Arnolth. (1420 : Egri kápt. lit. Num. 8. div. 3. fasc. 1.
fr. 4.) Arnold. (1467 : Dl. 16481.) A mai Sajó-Arnót, Miskolcz mellett k. é. —
Tán megfelel az 1330-ban fölmerülő «Ornolth»-nak. (Arch. Közi. VT. Ipolyi
ez. IV.)
Ároktő. (Árkitelek.) Arokthew. (1459: Dl. 15374; 1460: Dl. 15492.)
Arokthev al. nőm. Arkythelek. (1466 : Müncheni lit. XII. 62.) A Tisza partján
Csáttól d. fekszik.
Ata(n)velezd vagy Ataveleze. L. Velezd a.
Bába. Baba. Felsewbaba. (1343 : kell. Melczer cs. Ili, 1409 : Bük cs. lit..
1461: Dl. 15551.) Alsobaba. (1461: Dl. 15551.) Szalonla m. fordul elő ; ott
találjuk ma Hejő-Bába helységet.
Babartelke. Pobor pred. (1435 : Dl. 12719.) Babartheleke. (1477 : Dl.
17992 ; 1479 : Dl. 18304.) Martonival együtt emlegetik.
Bábolna. Babana. (1396: Dl. 8152., 8142., 8143.) A mai Tísza-Bábolna
a megye déli határán.
Bábony. Bábán. (1440: Dl. 13582.) Babon. (1441: Zsélyi lit.) Diósgyőr
várához tartozott 1441-ig, ez évben Jánosi István és runyai Soldos Gergely
kapta a királytól. — Miskolcztól ény. esik.
Bala. Bala. (1360: Körmendi lit. Alm. II. lad. 4. Nr. 68., 1365: U. ο.
lad. 5. Nr. 6., 1443: Egri kápt. Ut. Num. 8. div. 2. fasc. 2. fr. 11.) A mai
Mohi és Tullus puszták közt feküdt. 1443-ban m ár: praedium.
Balajt. Balazth. (1382 : Dl. 6967.) Balahth. (1446: Dl. 13964.) Edelény-
től ék. esik.
Balaton. Balathon. (1449: Muz. lit.) A megye kitétele nélkül, gömör-
megyei helységekkel együtt fordul elő a serkei Lorántfiak birtokában. Bizo­
nyára az Apátfalvától ény. eső Balatont kell értenünk, mely különben — mint
borsodmegyei helység — már 1388-ban előfordul ily alakban. (Dl. 28105.)
Balázsháza. Balashaza. (1404: Zichy okmt. V. 359.) F.-Nyárád vidékén
feküdt.
Bánfalva. Poss. Banfalusy. (1433 : Kazinczy gy.) Banfalwa. (1485 : Muz.
lit.) S.-Szentpétertől ny. találjuk.
Barát-Nyárád. L. Ábrány m.-város a.
Barbó. Barbo poss. (1475: Dl. 17686.) Egymagában merül föli
 B O RSO D M EG Y E. 169

Barcz. Borch. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 347.) Alsoubarch. (1381: Ház. okit.
212.) Barch. (1431: Dl. 12405.) Barcz. (1450 k ö rű i: Dl. 24607.) Felsewbarcz.
(1466 : Dl. 16457.) 1450 körűi mint Vadna és Velezd határosa tűnik föl Barcz.
A mai AIsó-Barczika falu és Felső-Barczika puszta értendő. (V. ö. Bárcza
és a XVI. sz. adólajstr. az orsz. lit.-ban.) ■
Bárcza. Terra Borcha. (1194 : Árpk. új okmt. XI. 56.) Terra Fulbarcha.
(1287: U. o. 460.) Kysbai'cha. (1485: Arch. Közi. VI. Ipolyi ez. XXIII.) Ma
Nagybárcza falu és Kisbárcza puszta, Putnoktól dk.
Bás. Lásd Zemplénmegyében : Kerem helység a.
Bata. Batha poss. (1347 : Kubinyi. II. 159.) A mai (Sajó-) Velezddel
volt határos.
Bekölcze. L. Hevesben.
Bél. Beel. (1456 : Dl. 15031.) Molnosbeel. (1405 : Magy. Tört. Tár. IX.
132., 1423 : Dl. 11317., 1483 : Dl. 18780.) A XIV. sz. elejéig három helység állt
Bél néven : Fel-Bél a mostani Szent-Márton, Közép-Bél a mostani (Mikófalva ?)
Apátfalva, és Al-Bél a mostani Molnos-Bél. Utóbbit 1405-ben Hevesmegyéhez
számítják. E helység m. virágzott hajdan a Nagyboldogasszonyról nevezett
bélháromkuti cziszterczita rendű apátság, melyet II. Kilit egri püspök és káp-
talana 1232-ben alapítottak, de a mely Mátyás uralkodása végén hanyatlásnak
indúlt. (Arch. Közi. VI. Ipolyi ez.)
Berente. Berenthe. (1454: Dl. 14884 ; 1475: Dl. 17686). S.-Szentpéter m. ny
Besenyő. Besseneu. (1336: Dl. 16098.) Besenew. Bessenew. (1365
Körmendi lit. Alm. II. lad. 6. Nr. 6., 1366 : Wenzel. Diósgyőr. 28. 1.) Besse-
nyew. (1420 : Egri kápt. lit. Num. 8. div. 3. fase. 1. fr. 4.) Besenew. (1435:
Dl. 7927.) A Miskolcztól é. felé fekvő mai Besenyő és Szirma-Besenyő helysé­
geket kell értenünk.
Betlen-Kécs. L. Kécs a.
Bezzeg. L. Zemplénmegyében.
Bikk. Byk. (1292 : Ház. okmt. VI. 394., 1443: Kállay lit., 1447: Dl.
14135.) Csáttól ék. Nemes-Bikk nevű falu és Paraszt-Bikk nevű puszta van ma.
Bogács. Boganch. (1332—7: Páp. tiz. 1. 348.) Bogach. (1438: Dl.
31486 ; 1443 : Egri kápt. lit. Num. 8. div. 2. fasc. 2 fr. 11.) Egertől k.
Bold. L. Tullus a
Boldva. Boldwa. (1431 : Dl. 12387., 1488 : Dl. 19.332.) Vámszedő hely
volt. Ma Bódva, S.-Szentpétertől k
Bőik. (Bulk.) Boyk. (1332-7 : Páp. tiz. 1. 335.) Bőik. (1349: Anjouk, o.
V. .30.3., 1360 : Körmendi lit. Alm. II. lad. 4. Nr 68.. 1446: Dl. 13964.)
Bwlk. (1441: Zsélyi lit.) A mai Bolyok, Gömörm. szélén, Apátfalvától ény.
Bolta. Bolcha. (1494: Bak. Cod. 442., 1495 : U. o. 448.) A mai Bóta,
Apátfalvától é.
Borsod. Villa Borsad. (1363: Egri kápt. lit. Num. 22. div. 5. fasc. 1.
fr. 8.) Borsod. (1382 : Dl. 6905.) Edelény mellett ék. találjuk.
Bős. Boos. (1365: Körmendi lit. Alm. II. lad. 4. No. 68., 1366: Wenzel.
Diósgyőr. 28. 1.) Fele részben Miskolczhoz tartozott.
Bölcs. Bewlcz. (1453: Dl. 14935.) Ma Külső- és Belső-Böcs, Zemplén-
megye határán, Ónodtól ék. (Lásd Zemplénben is.)
170 M A GY ARO RSZÁG .

Börkes. (Berkes1). Bewrkes. Berkes. (1507: Somossy cs. lit.) Byewrkes.

(1533: U. o.) Hegymeg és Szakácsi közt sorolják föl.
Burok puszta. Bwrok. (1474: Muz. lit.) Ma is puszta Csáttól ény.
Buska. Buska. Bwska poss. (1336: Dl. 16098; 1420: Egri kápt. lit.
Num. 8. div. 3. fase. 1. fr. 4.. 1425: U. o. frust. 8.) Szikszó, Arnolt sat. m.
említik. Ezek közt találjuk ma Zbuska pusztát. — Hajdan Busteleknek, az
egri káptalan itteni részét pedig «Káptalan földéinek is nevezték. (V. ö.
Pesty, Helyn. I. 51.)
Csaba- Chaba. (1320: Körmendi lit. Alm. II. lad. 4. No. 65., 1440:
Dl. 13582; 1487: Dl. 19242.) Miskolczhoz s később általa Diósgyőrhöz tar­
tozott. Miskolcztól d. esik.
Császta. Chasta. (1477: Dl. 17912.) Ma puszta D.-Horvát m. é.
Csát. Chath. (1414: Kapy cs. lit. C. fase. 1. n. 2., 1474: Muz. lit.,
Pesty. Helyn I. 62.) A megye dk. sarkának főhelye.
Cseb. Cheb. (1455 : Dl. 14958 ; 1459 : Dl. 26616 ; 1461 : Dl. 15642.)
Ma puszta Edelény mellett d.
Csécs. (Csécse,. Csécsegyháza.) L. Zemplénben.
Csemperd. Chemperd. (1455: Dl. 14958.) Kir. ember nevében, Csebbel
kapcsolatban tűnik föl.
Csen(e). Chen helység is előfordúl a béli apátság birtokai közt 1330-ban.
Később pedig (1388.) ugyané tájon «de Chene» nevű kir. ember. Tán ugyanegy
a két helység. De nem valószínű, hogy az e vidéken fekvő mai Csernelynek
felelnének meg. (Arch. Közi. VI. Ipolyi ez. IV. X—XV.)
Csenik. (Csenyek.) Villa Chenyek prope Geur. (1339: Egri kápt. el.
IV. 5.) Chenik poss. mint a diósgyőri pálosok birtoka fordul elő 1364-ben.
(Dl. 5350.)
Csépány. Chepan. (1446: Dl. 13964; 1480: Jászó. fasc. 20. n. 24.)
Apátfalvától ény. esik.
Cserép. Villa Cherep. (1408: Egri kápt. lit. Num. 8. div. 2. fasc. 2.
frust. 1.) Cherep poss. (1443 : U. o. fr. 11., 1459: Dl. 15367.) A mai Cserép­
falu, Egertől ék., közel a mai Cserép-Váraljához, mely inkább Váralja néven
fordul elő.
Csernej. (Cserne.) Cherne. (1377 : Archeol. Közi. VI. Ipolyi ez. VII,
1439: Dl. 13329; 1483: Jászó. CCCC. n. 3.) Cherney. (1471 : DL 17265.)
Apátfalvától ék. (L. Csen a. is.)
Csitke. Checthe. (1455: Lelesz. 22.) Chythke pred. (1474: Muz. lit.) Ma
is puszta Csát m. ny. é.
Csokva. Chakva. Chokva. (1330. és 1362 : Arch. Közi. VI. Ipolyi ez.
IV. V., 1362: Egri kápt. lit. Num. 8. div. 5. fasc. 1. fr. 3., 1378: U. o. fr. 11.)
Apátfalvától é. esik.
Czepös (?). Chepus terra. (1300: Egri kápt. lit. Num. 8. div. 4. fasc. 1.
fr. 1.) Cepus poss. (1324: U. o. fr. 3.) Szemere, Szihalom sat. vidé­
kén feküdt.
Czinegéd. Terra Cheneged. (1300: Egri kápt. lit. Num. 8. div. 4.,
fasc, 1. fr. 1.) Poss. Chyneged. (1339: U. o. Num. 17. div. 1. fasc. 1. frust.
1. és 2.) Szihalommal, Szemerével, Budával sat. volt határos.
 BO RSO D M EG Y E. 171

Czenterfalva. Zentherfalwa. (1437: Dl. 13125.) Centherfalua. (1479:

Kassa V. lit. 462.) A mai Czenter, Putnok m. dny.
Dabaosány. Fluvium Sayow Dabachanyw dictum., (1347: Kubinyi.
II. 159.) Úgy látszik utóbbi helynév alatt falut, a mai Dubicsányt kell érte­
nünk. a Sajó m.. Putnoktól k.
Dajkafalva. L. Arló a.
Damak. Damak. (1478: Jászó. HHH. n. 1.) Edelénytó'l k. é. esik.
Darnócz. L. Gömörben.
Darócz. Darowcz. (1453: Dl. 14743.) A mai Tibold-Darócz, Geszt m.,
a melylyel egyszerre fordúl elő. (V. ö. Kács.) — 1485-ben kir. ember nevé­
ben Sétával és Ománynyal együtt valószínűleg a mai Lénárd-Darócz (e tájon)
fordúl elő (Muz. lit.), mely különben mint «poss.» már 1357-ben is fölmerül.
(Arch. Közi. VI. Ipolyi ez. IV.)
Debrete. Debrethe. (1469: Dl. 16817; 1476: Dl. 17770.) A megye északi
sarkában fekszik. 1409-ben Tornamegyébe sorozza egy oki. (Dl. 16132.)
Déta. Detha. (1323: Anjouk, ο. II. 110.) Kysdeta. (1366: Dl. 5447.)
Deetba. (1411: Dl. 3448; 1472 : Dl. 14884.) Detba pred. (1453: Dl. 14754.)
Ma puszta Sajó-Lád m.
Dévény. (Dövény.) Dyuin. (1349: Anjouk, ο. V. 303.) Deven. (1415:
Fejér. X. 5. 583., 1487: Szendrei gyűjtem.) S.-Sz.-Pétertől ény. találjuk.
Disznós. Alsó- és Felső-Disznós. (1484: Jászó. pr. A. f. 55.) Ma Disz-
nósd. Putnoktól dny.
Dochond. Dochond. (1330: Arch. Közi. VI. Ipolyi ez. IV.) A bélhárom-
kuti apátságé volt. (Dukány?)
Dorogma. (Dorogman.) Dorogma. Dorogman. (1348: Anjouk okmt. V.
207., 1468: Dl. 30199; 1464: Egri kápt. lit. Num. 9. div. 4. fase. 1. fr. 18..
Pesty. Helyn. I. 86.) A Tisza m.. a megye déli szélén fekszik.
Dukány. Kysdukany. (1330: Archeol. Közi. VI. Ipolyi ez. IV.) A bél-
háromkuti apátságé volt.
Ecseg. Echegh. (1461: Dl. 15565.) Ma Sajó-Ecseg, Sz.-Péter m. dk.
Egyházas-Ábrány. L. Ábrány mezőváros a.
Egyházas-Arló. L. Arló a.
Egyházas-Nyék. L. Nyék a.
Egyházas-Szemere. L. Szemere a.
Egyházas-Szomolya. L. Szomolya a.
Egres. Egres. (1480: Dl. 18329.) Ma puszta Sz.-Péter és Edelény közt.
Farnos. (Fornas). Furnus. (1346: Kár. okit. I. 167.) Fornas. (1333:
Egri kápt. lit. Num. 17. div. 4. fasc. 1. fr. 5., 1405: Dl. 9053; 1411: Dl. 9812.)
A Borsodmegyében fekvő mai Farmos értendő, Poroszlótól ény.
Fejéregyház. Feyeregyhaz. (1448: Lelesz. 23., 1467: Processus Tabula­
res. 280.) Ma puszta, Csáttól d.
Fel-Bárcza. L. Bárcza a.
Fel-Kács. L. Kács a.
Felső-Baba. L. Baba a.
Feleő-Barcz. Lásd: Barcz a.
Felső-Disznós. L. Disznós a.
 172 M AGY ARO RSZÁG .

Felső-Kórógy. L. Kórógy a.
Felső-Négyes. L. Négyes a.
Felső-Olnod. L. Ölnöd mezőváros a.
Felső-Szomolya. L. Szomolya a.
Felső-Tárkány. L. Tárkány a.
Felső-Velezd. L. Velezd a.
Felső-Zsolcza. L. Zsolcza a.
Finke. Fintha. (1332-1337: Páp. tíz. 1. 347.) Fynke. (1475: Dl 17718.)
Edelény m. fekszik.
Földes. Feldes. Fewldes. (1424: Dl. 11559 ; 1478: Dl. 18095.) Nemesi,
névben és eló'névben. ügy látszik, ily nevű faluja is volt e megyének.
Gaigócz. Galgocz. (1485: Jászó. pr. A. f. 63.. 1494: Bakocs. Cod. 441.)
Putnoktól k. esik.
Galvács. Kalvach. (1332—1337 : Páp. tíz. 1. 248.) Szendrő m. ék. találjuk.
Gelej. Geley. (1489: Dl. 19468.) Csát m. ny.
Geszt. Gezth. (1447. és 1453: Dl. 14135. 14743.) M.-Keresztestől é.
Gomonna. Gomonna. (1400 --1465: Dl. 16751.) Egymagában fordul elő.
Tán mai Gubona pusztának felel meg Arló és Csépány közt.
Görömböly. (Rupp. II. 105.) Miskolcztól d.
Gyanda. L. Abaujban
Hangács. Hangach. (1426: Dl. 11842; 1457: Somossy es. Ut.) Ede-
lénytől k. esik.
Harkány. L. Zemplénmegyében.
Harnócz. Harnolcz. (1420: Dl. 11010; 1487: Dl. 19267.) Sajó-Szent-
Pétertől ény.
Harsány. Harsan. (1332—1337: Páp. tíz. 1. 321., 1493: Bakocs Cod.
438.) Miskolcz és M. Keresztes közt fekszik.
Hegymeg. Hegluneg. (1457: Kassa v. lit. 19183.) Edelénytől ék.
Hejőtő. Heyuthew poss. (1292: Ház. okmt. VI. 394., 1455: Lelesz. 22.)
Közel fekhetett a Hejő folyónak a Tiszába szakadásához.
Hidvég. L. Zemplénben.
Horvát. (Horváti.) Horwathy. (1413: Dl. 10059.) Horwath. (1449: Muz.
lit., 1488: Dl. 19443.) Kurittyánnal együtt fordul elő 1413-ban Mellette talál­
juk ma Disznós-Horvát helységet. — Horwath. (1330: Arch. Közi. VI.
Ipolyi ez. IV.) A mai Bán-Horvát, Putnoktól dk.
Hradistyán. Hradystyan. (1439: Wenzel. Diósgyőr. 56.) Diósgyőrhöz tar­
tozott, melytől ény. ma is megvan.
Hurussó. Hwrwsso. (1468: Dl. 16635; 1470: Dl. 16986.) Monyorós és
Szent-Márton vidékén feküdt.
Igriczi. (Igricz.) Igriczy. (1343: kell. Melczer cs. lit.) Igrichy. (1431:
Dl. 12387; 1430: Dl. 12322.) Igrycz. (1466: Dl. 16378.) Csáttól é.
Irota. 1499: Jászó. Statut. C. fasc. 2. n. 76. Szendrőtől keletre esik.
Isztreng. Poss. Iztreng. (1324: Anjouk, ο. II. 331.) Aranyossal együtt
említik.
Iván. Iwan. Juan. (1425: Dl. 11710; 1450: Dl. 14390.) A Vadna mel­
letti mai Ivánka helység. (L. Hevesben is.)
 BO RSO D M EG Y E. 173

Jakabtelke. Jakabthelke praed. (1435: DI. 12719.) Jacobtheleke poss.

(1477: DI. 17992.) Martonival együtt merül föl.
Jákófalva. Jakowfalwa. (1299: Wenzel. Árp. ο. X. 341.) Kis-Zuha al. nőm.
Jakofalua. (1415: Fejér. X. 5. 580.) Nyárád volt a szomszédja (1299.). tehát a
mai Jákfalvának felel meg, Putnoktól ék. — Közel hozzá — Gömörben —
találjuk ma Alsó-Szubát.
Jenke. Jenke. (1413. és 1417: Dl. 10056.. 10639.) Kysyenkew. (1439:
Dl. 13429.) Ma Jenke puszta A.-Zsolcza mellett.
Jetyö. Jetyew poss. (1366: Kazinczy gyűjt., 1382: Dl. 6955.) Jethyew.
(1484: Arch. Közi. VI. Ipolyi ez. XXI., 1485: Muz. Ili) Bánfalva és Bánhorvát
felé Vadnával szomszédos volt. 1453-ban nemesi családok eló'nevében: Alsó-
és Középső-Jetyő szerepel. (Proc. Tabui. 363.)
Jordán háza. L. Mocsolyás a.
KáC3(-monostora). Monast. de Kach. (1248: Egri kápt. lit. Num. 8. div. 2.
fasc. 2. fr. 5.) Abbas monast. Sc. Petri Ap. de Kach. (1291 : Adatok az egri
egyhm. tört. I. 366. 1.) Kaach. (1339: Sztáray Okit. I. 155., 1453: Dl. 14743.)
Kach Monustora. (1381.) Kach alias Darocz. Felkach. Alkach al. nőm. Darocz.
(1347: Proc. Tabui. 280.) Ma Kács, Darocz szomszédságában, Mező-Keresztes­
től ény. — Hajdan Szent Péter és Pál tiszteletére (tán a XIII. sz. elején alapí-
tatott) benezés apátság is állt itt, mely (1317 körűi) pálos perjelséggé alakúit
volna át. Kácsi apátot 1467-ben is említenek. (V. ö. Pesty. Helynév. I. 154.)
Lásd: Váralja a. is.
Kaczala (puszta). Kaczala praed. (1449: Dl. 14247.) Ma is puszta
(Kaczola) S.-Kaza mellett.
Kápolna. De Capellis. (1332—7: Páp. tiz. 1. 347.) Capulna. (1341:
Hazai okit. 228. t Kápolna. (1470: Dl. 17100.) Diós-Győr várához tartozott;
tőle északra, Szent-Péter m. fekszik.
Karácsony. Karachan terra. (1234: Fejér. IV. I. 62., II. 300.) Karachon.
(Nemesi névben. 1456: Dl. 15072.) A Sajó mentén (Bába vidékén?) feküdt.
Kárló. Karlo. (1421: Dl. 11055; 1462: Lelesz. 73. 1., 1478: Dl. 18044.)
Vámszedő hely volt; 1421-ben Kazával együtt fordúl elő, tehát bizonyára a
mellette fekvő mai Szuha-Kálló értendő.
Kazincz. Nogkazynch. (1385: Dl. 7169; 1386: Dl. 7198.) Kazynch.
(1431: Dl. 12405.) 1385-ig Dédes várhoz tartozott; ekkor kapják Erzsébet
királynőtől a Kaplai testvérek. A XV. században a Lorántfiak bírták. Vám­
szedő hely s valószínűleg mezőváros volt. — A mai Sajó-Kazincz, S.-Szent-
Pétertől ény.
Kécs. Kech. (1459: Dl. 26616.) Nyomárral szomszédos nemes nevében
fordúl elő. Keech. (1523: Somossy cs. 11.) Szakácsi és Senye közt sorolják
föl. — E falu hihetőleg megfelel a Szemereiek birtokában 1498-ban fölmerülő
Bethlenkeech-nek, s egyszersmind a mai Kércs pusztának, Hegymeg és Lak
között.
Kelecsény Kelechen. Kelezen. (1405: Zichy. okmt. V. 359., 1430: Fejér
X. 7. 230. 238.) Ma Felső-Kelecsény helységet találunk Szendrőtől dny.
a megye határán.
174 M AGY ARO RSZÁG .

Kemej. Olkemey. (1345 : Egri kápt. lit. Num. 8. div. 3. fase. 1. fr. 3.)
Kemey. (1406: Dl. 9240.) Kemey, Alsokemey. (1453: Process. Tab. 363.)
Ma puszta Zsolcza és Sajó-Lád vidékén.
Kerem. Lásd: Zemplénben.
Keresztes-Püspöki. L. Püspöki a.
Keresztur. Kerezthwr. (1336: Dl. 16098; 1412: Dl. 9971. és 9995.)
Sajó-Keresztur Miskolczról északra, és Hejó'-Keresztur Ónodtól dny. Utóbbit
1332-ben: «Nozkadkerezthur» (iuxta fluv. Heyo) néven említik. (Dl. 2744.) —
(V. ö. «ládi pálosok«.)
Keszi. Kezzew penes fluv. Ticie. (1487: Dl. 19249.) Tisza-Keszi, Csáttól dk.
Királd. Kyrald. Kerald. (1330. és 1398: Arch. Közi. VI. Ipolyi ez. IV.
XVIII.) Putnoktól dny. esik.
Kis-Arló. L. Arló a.
Kis-Bárcza. L. Bárcza a.
Kis-Déta. L. Déta a.
Kis-DUkány. L. Dukány a.
Kisfalud. Kysfalwd. (1412: Dl. 9971.) Kysfalw. (1464: Dl. 15642.)
Kisfalud nevű pusztát találunk ma S.-Szent Péter és Sajó-Keresztur mellett.
1454-ben (és 1465-ben) egyiket révjével együtt mint a Rozgonyiak birtokát
emlegetik. (Dl. 24541., 16210.) — 1478-ban pedig a Palkonyával határos
Kisfaludot, melynek emlékét ma a hasonló nevű puszta tartja fönn. (Egri kápt.
lit. Num. 15. div. 2. fasc. 3. fr. 4.)
Kis-Győr. Kysgewr. (1439: Wenzel. Diósgyőr. 56.) Diósgyó'rhöz tartozott.
Tó'le d. ma is megvan.
Kis-Jenke. L. Jenke a.
Kis Nyék. L. Nyék a.
Kis-Szuha. L. Jákófalva a.
Kis-Várkony. L. Várkony a.
Kondó. Kondo. (1.343. és 1429: Sztár. Okit. I. 169.. II. 283.. 1414:
Process. Tabui. 280.) Kőtemploma volt már 1343-ban. Sz.-Mihály arkangyal
tiszteletére. — Sz.-Pétertől dny. esik.
Kornisháza. 1409-ben (és 1470-ben is) «Paulus Komis diet, de Kornis-
haza» nevű nemes tűnik föl. 1411-ben és 1425-ben «de Petri», 1419-ben
pedig «de Mezeunyek» előnévvel említnek ily nevű nemest. (Dl. 3448., 9556.,
9977., 11627; 1470: k. Danes lit.) Kornisházát tehát e nyomok szerint Nyék
és Petri tájára kell helyeznünk.
Kórógy. (Korh. Kóróh.) Alsokoroh. Felsewkoroh. (1454: Dl. 14885;
1456: Dl. 15072.) Korh. (1456 : Dl. 15072.) Korhy. (1472: Dl. 14884.)
Alsó-Kórógy 1455-ben mint puszta tűnik föl. (Dl. 15002.) Felső-Kórógyról pedig
1454-ben megjegyzik, hogy «inter castrum Ölnöd et claustrum Laad» fekszik.
Koromháza. Koromhaza. (1443: Zsélyi lit., 1467: Process. Tabui. 280.
és 363.) Nemesi névben. Valószínűleg borsodmegyei falu volt.
Köbli. Kübli — a megye kit. nélk. határjáráskor. (1347: Kubinyi. II.
149. 152.) Kewbly. (1469: Dl. 16798.) Ma puszta, a megye északi zugában
fekvő Szent Jakab mellett. 1409-ben és 1476-ban Abaujmegyéhez számítják.
ÍDl. 16132 és 17770.1
 B 0R S0D M EG Y E. 175

Közép-Jetyő. L. Jetyő a.
Közép-Kács L. Váralja a.
Kurittyán. Korythyan. (1413 : Dl. 10059.) Kvrythyap. (1418: Dl. 10705.)
Sz.-Pétertől ény. találjuk.
Kürt. Kurth. (1 3 3 2 -7 : Páp. tíz. 348.) Kyrth. (1493: Bakocs God. 438.)
A mai Tisza-Kürt, Csál m. ék.
Lád. Lad. (1480 : Dl. 18311 ; Rupp. II. 82.) Az olnodi Czudarok által
Sarlós Boldogasszony tiszteletére 1387-ben alapított pálos kolostorral. Ma
Sajó-Lád, Ónod m. é.
Ládháza. Ladhaza. (1450: DL 14361; 1492: Jászó, fasc. 22. n. 9.)
Ónod m. ny. találjuk.
Lak. Lak. (1489: Dl. 19468.) Szendrőtől dk.
Lászlófalva. Lazlofalwa. (1439: Wenzel. Diósgyőr. 56.) Diósgyőrhöz
tartozott; S.-Szent-Péter m. fekszik, dny.
Leányfalva. Leanfalwa. (1443: Kállay lit.. 1447 : Dl. 14135.) 1339-ben
mint «poss. Lean» Kács m. fordúl elő. a hol ma a leányfalusi puszta elterül.
(Sztáray Okit. I. 155.)
Lubna vagy Lugna. Lubna. Lugna. (1343: Sztáray Okit. I. 170.. 1390 :
Dl. 7624 ; 1471: k. Danes lit.) A mai Ludna puszta Kondó és Tardona vidékén.
Magy. Magy. (1330: Árch. Közi. VI. Ipolyi ez. IV.) A bélháromkuti
apátságé volt. Talán megfelel az 1485-ben ugyanez apátság birtokában föltűnő
«Megy predium»-nak. (U. ο. XXIII.)
Mályi. Maly. (1320. 1365 : Körmendi lit. Alm. II. lad. 4. Nr. 65. és u. ο.
lad. 5. Nr. 6.; 1431: Miskolcz város lit.. 1464: köv. Danes lit., 1487: Dl.
19242.) Miskolczhoz s később általa Diósgyőrhöz tartozott. — Ónodtól ny. esik.
Mályin. Malen. (1438 : Dl. 13151.) Malyn. (1461: Kazinczy gy.) Dédes
várához tartozott; bizonyára a mai Dédes m. fekvő Mályinka helység.
Marczelfölde. Marczelfelde. (1460: Dl. 15491.. 15492.) Cserép várához
tartozott. Egy ízben pusztának írják.
Marton! Martond. (1386: Kapy cs. Ut. S. fasc. 1. n. 13.) Marthony.
(1474: Huny. kora. XI. 507.. 1477 : Dl. 17992. és 1479 : Dl. 18304.) A megye
ék. zugában fekszik. 1474-ben Tornamegyéhez számítják. Mellette feküdt állí­
tólag a pálosoknak a B. Szűzről nevezett háromhegyi kolostora. (Claustr. B.
M. Virg. de Haromhegh ord. S. Pauli.. Eres. heremitae in claustro Harumhegh
vocato. 1480: Dl. 18436; 1491 : Kapy cs. Ili S. fasc. III. n. 12. — V. ö.
Rupp. II. 128.)
Mátyusfölde. L. Kis-Arló a.
. Meggyes. Lásd Tornamegyében.
Mekcea. Medsa. (1330: Arch. Közi. VI. Ipolyi ez. IV.) Mekcha. (1494:
Bakocs Codex. 442., 1495 : U. o. 448.) A bélháromkuti apátságé volt.
Mercse(j). Merchey. (1330: Arch. Közi. VI. Ipolyi ez. IV.) Ma Mercse.
Putnoktól d.
Meszalja. L. Váralja a.
Meszes. Mezes. (1437: Dl. 13074; 1477: Dl. 17992.) Szendrőtől ék.
esik. 1436-ban Tornamegyéhez számítja egy oki. (Dl. 12968.)
176 M AGYARORSZÁG.

Mező. 1366-ban egy «de Mezew» nevű kir. embert említenek. (Dl. 5447.
Ma egy Kismező nevű pusztát ismerünk Omány m. kd.
Mező-Nyárád. L. Nyárád a.
Mező-Nyék. L. Nyék a.
Mindszent. Rupp. II. 105. — Miskolcz m. találjuk, mely várossal ma
összefügg.
Mocsolyás. Mocholyas al. nőm. Jardanhaza. (1412: Dl. 9877.) A mai
Mocsolyás puszta és Jordánháza helység. Apátfalvától ény.
Molnos-Bél. L. Bél a.
Monte vagy Montaj. Monte. Monthay. (1396 : Dl. 8152. és 8167., 1402
Dl. 8734—5.) A mai Montaj puszta Keresztes-Püspöki és Szent-István m.
Monyorósd. Monyorosd. Monoros. (1383—8 : Arch. Közi. VI. Ipolyi ez.
X—XV., XVI.) Monyoros. (1468: Dl. 16635). A mai Mogyorósd, Apátfalvától
é., Szent-Márton m. a melylyel együtt fordul eló'.
Mucsony. Mwchon. (1489: Dl. 19467.) Edelénytó'l dny. esik.
Nádasd. Nadásd. (1471 : Rédey lit.) Apátfalvától ény. — Ily nevű
falut a daróczi Tiboldok birtokai közt is gyakorta emlegetnek. (L. ott.) ügy
vélem, e helység a. is az említett Nádasdot kell értenünk.
Nagy-Arló. L. Arló a.
Nagy-Kazincz. L. Kazincz a.
Nagy-Mihály. Nagmyhal. (1443 : Kállay lit., 1447 : Dl. 14135.) M.-Keresz­
tes m. dk.
Nagy-Zsolcza. L. Zsolcza a.
Négyes. Neges. (1413: Egri kápt. lit. Num. 18. div. 3. fasc. 1. fr. 4.)
Felsewneges. (1446 : U. o. div. 1. íasc. 1. fr. 6.) Negyes az «Egerwyze» mel­
lett. (1452 : Dl. 14557.) Tilaj határában tűnik föl, a hol ma is megtaláljuk,
Poroszlótól é.
Nekéseny. Nekcsen. (? 1415 : Fejér. X. 5. 580.) Nekesen. (1453 : Process.
Tab. 363.) Putnoktól d. esik.
Németi. Nempti. (1293: Wenzel. Árp. ο. X. 129.) Nempty. (1437: Dl.
13125.) Nemethy. (1413: Dl. 10140.) A mai Sajó-Németi, Putnok m. dny.
Noé. L. Abaujban.
Noszkad-Keresztur. L. Keresztül· a.
Noszvaj. Villa Nozway. (1298: Egri kápt. lit. Num. 8. div. 2. fasc. 1.
fr. 1.) Neznay. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 348.) Nozway. (1456: Lelesz. 11.) Együtt
merül föl Zsérczczel, melynek szomszédságában találjuk ma Nyoszvát.
Novaj. Nouay. (1332—7: Páp. tiz. 1. 321.) Villa Nouay. (1408: Egri
kápt. lit. Num. 8. div. 2. fasc. 1.) M.-Kövesdtó'l ény. esik.
Nyárád. Két ily nevű helységet ismerünk. Egyik a mai Mezó'-Nyárád,
M.-Keresztes m. é. Cserépvár tartozéka (is) és vámszedó' hely volt. 1435-ben
és 1478-ban Heveshez (!) számítják. (Nyarad. Nyaragh. Mezewnaryagh. —
1427: Dl. 11949., 1435: Dl. 12760., Fejér. X. 7. 653., 1460: Dl. 15432 ; 1478:
Dl. 18044. -■ L. Ábrány m.-város a. is.) A másik, a mai Felső-Nyárád (Ede-
lénytől kissé ény.) Kurittyánnal együtt szerepel. Utóbbiban — Sz.-János tisz­
teletére — a Perényiek által alapított pálos-kolostor állt, melyet néha a szomszé­
dos Kurittyánról is neveztek. (1413 : Dl. 10059 ; 1467 : Lelesz, metal. Borsod. 2.)
 B O RSO D M EG Y E. 177

Nyék. Mezeunyek. (1412: Dl. 9977.) Kysnyek inter possessiones Egha-

zasnyek et Mali. (1431: Miskolcz város lltára.) Nyék. (1439 : Wenzel. Diós­
győr. 56., 1454: Forgách lit.) Osztozkodás alkalmával tűnik föl a Miskolczról
(dél felé) Nyékre vezető, ma is meglevő «via publica». 1439-ben Diósgyőr­
höz tartozott. — Ma Nyék, Ónod m. ny.
Nyilas. Nylas poss. (1355. 1473: Jászó prot. B. f. 2.. 195.) Ma (Lak
helységhez tartozó) puszta. 1449-ben Abaujhoz számítják. (Dl. 14269.)
Nyomár. Nomar. (1457: Dl. 15147 ; 1478: Jászó. HHH. n. 1.) Edelény
m. kel.
Odoma. Adolman. (1454: Dl. 24541.) Odoma. (1465 : Dl. 16210.) Ernőd­
del és Kisfaluddal együtt emlegetik mint a Perényiek birtokát.
Olaszi. Olozyghaz. (1285: Wenzel. Árp. ο. XII. 328.) Olazy poss. (1460:
Dl. 15432.) Mint Cserép vár tartozéka tűnik elénk. (1460.)
Omány. Human. Urnán. Oman. (1362. 1378. 1383—8 : Arch. Közi. VI.
Ipolyi ez. V., VI. és X—XV.) Wman. (1378 : Egri kápt. lit. Num. 8. div. 5.
fase. 1. fi. 11.) Apátfalvától é. esik.
Ormos. Ormus. Ormos. (1417: Dl. 10592; 1445: Lelesz. 57. 2.) Ma
puszta F.-Nyárád vidékén.
Orosz. Poss. Oroz. (1333 : Egri kápt. lit. Num. 17. div. 4. fase. 1. fr. 5.)
Wrucz. (1366 : TI. o. Num. 17. div. 1. fase. 1. fr. 3.) Szemere tőszomszédja
volt, de talán már 1366-ban is csak puszta.
Ostoros. Ostoros. Hostorosch. (1330. 1377: Arch. Közi. VI. Ipolyi ez.
IV. VI.) Osthoros. (1494: Bakocs Codex. 442.) Egertől dk. találjuk.
Osziár. Ozlar. (1447: Dl. 14135.) Ma Tisza-Oszlár. C.sáttól ék.
Ózd. Ózd. (1388 : Dl. 28105 ; 1471 : Dl. 17265.) Gömörmegve határszé­
lén, Apátfalvától ény. esik.
Ördögfalva. 1470: Jászó, fasc. 23. n. 11. — Monyorós és Apátfalva
vidékén (ny. felé) fekhetett.
Őrös. Ewrews. Wewes. (1440: Dl. 13524. és 13538.) Ma Sajó-Őrös.
közel a Sajónak a Tiszába szakadásához.
Pácstelke. Poss. Pachteleky. — Pálfalvával (1. ott) együtt említik.
Pálfalva. Paulfalva. (1386—1409: Dl. 16098.) A mai Sajó-Pálfalu.
Szikszó és Miskolcz közt.
Palkonya. Polcuna. (1245 : Századok. 1874. 511.) Palkonya. (1459. és
1461: Egri kápt. lit. Num. 8. div. 6. fasc. 1. fr. 3. és Num. 15. div. 2. fasc'.
2. fr. 19., 1494: Bakocs Cod. 441.)Vámhely volt. — A Tisza partján Ónodtól
dk. fekszik.
Papi. Papy. (1332—7 : Páp. . tíz. 1. 321., 1493: Bakocs Cod. 438.)
Csáttól é.
Parasznya. (Peresznye). Pereznye al. nőm. Thouthpalteleke inter poss.
Zenthpeter et Capulna. (1341 : Ház. okit. 228.) Paraznya. (1439 : Wenzel. Diós­
győr. 56.) Bizonyára a Diósgyőrtől é. eső mai Parasznyát kell értenünk, bár
az 1341. évi oklevél helymeghatározása nem is illik reá.
Parcsa. Parcha poss. (1347 : Kubinyi. II. 158.) A mai (Sajó-)Velezddel
volt határos.
Hunyadiak kora. VI. 12
178 M A GY ARO RSZÁG ,

Paszág. Pazagh. (1423: Dl. 11317.) Posogh. Posog. 1439: Egri kápt.
Ili Num. 8. div. 2. fasc. 2. fr. 9., 1443: U. o. Num. 8. div. 2. fasc. 2. frust.
9. és 11., 1447 : Dl. 14135.) Ma puszta Bogács határában.
Pély. Pély. (1423: Process. Tabui. 280.) Peel. (1443 : Kállay lit.) Ma
puszta Csáttól d.
Petri. Peturi. (1352 : Anjouk, ο. V. 573.) Wenzel. -Diósgyőr. 1439: Dl.
56.) Eghazaspethry pred. (1454: Dl. 14886.) Diósgyőrhöz tartozott. A mai
Sajó-Petri, Ónod m. ény.
Poga. Puda. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 349.) Ónod m. találjuk.
Püspöki. Pyspeky. (1332—7: Páp. tiz. 1. 348.) A mai Keresztes-Püspöki
(M.-Keresztes m.), mely alakban (Kerezthespyspeky) már 1493-ban is előfor-
dúl. (Bakocs Cod. 438.)
Rakacza. Rakatha. (1409: Dl. 16132.) Rakacza. (1467: Perényi lit.)
Rakacha. (1476: Dl. 17770.) 1409-ben Tornába sorozzák. A megye ék. sar­
kában fekszik.
Rákosháza vagy Rákos. Rakushaza. (1414: Dl. 10214.) Rákos. (1425:
Dl 11647., Rupp. II. 82.) Mint a ládi pálosok birtoka fordul elő mind a kettő;
tehát bizonyára csak egy helységnek veendő. Megfelel az Ónod melletti mai
Rákos pusztának. Vámszedő hely volt.
Rátoldfalva. Ratholdfalwa. (1413: Dl. 10140.) Mikófalva és Molnos-Bél
közt sorolják föl a megye kitétele nélkül. Úgy vélem meg kell különböztet­
nünk a Bebekek gömörm. hasonló nevű falujától s inkább Borsodban (vagy
Hevesben?) keresnünk. Ugyané tájon 1455-ben egy «Ratholdfelde» nevű pusz­
tát említenek. (Dl. 14918.)
Sajó-Németi. Saionempthy. (1462: Kassa v. lit. 462., 1483: Dl. 18780;
1484: Dl. 18931.) 1484-ben Gömörmegyéhez sorozzák. — Az 1332—7. é. páp.
t.-lajstromban egy ízben «Felneumpti» néven (Velezddel, Horváttal sat. együtt)
említik. (363.) Putnok m. fekszik.
. Sáiy. Sál. Saab Saaly. (1415: Process. Tabui. 280., 1431: Miskolcz
y. lltára., 1443: Kállay Ili) Diós-Győrtől d. esik.
Sáp. Terra castri Borsod Sáp. (1277: Wenzel. Árp. ο. IX. 167.) Villa
Saab. (1363: Egri kápt. lit. Num. 22. div. 5. fasc. 1. fr. 8.) Saap. (1382:
Dl. 6905.) Együtt fordul elő Edelénynyel, a melynek szomszédságában talál­
juk ma a sápi pusztát.
Sáta. Sata. Satha. (1378: Egri kápt. Ili Num. 8. div. 5. fasc. 1. fr. 11.,
1485: Muz. lit.) Apátfalvától é.
Senye. Úgy látszik a S.-Szentpétertől kd. eső Senye helység értendő az
1411-ben föltűnő -Scynye poss.» alatt. (Perényi lit.) Különben «Senye, Sennye»
alakban is előfordul. (1431: Dl. 12405; ,1478: Jászó. Stat. K. fasc. 1. n. 3.)
Somsály. Somsai. (1446: Dl. 13964.) Ma puszta Ózd és Jordánháza közt.
Szakácsi. Sakachy. (1489: Dl. 19468.) Szendrőtől kd.
Szakáid. Zemchad. (1332—7: Páp. tiz. 1. 349.) E plébániát Poga m.
sorolják föl s így (ha nem Szögednek) a tőszomszéd Szakáidnak felel meg.
Szaládtelke. Poss. Zaladtbelke. (1439: Dl. 13429.) Alsó-Zsolcza és Petri
vidékén fekhetett.
 B 0R S0D M EG Y E. 179

Szalonna. (Zalona. 1386: Kapy cs. lit. S. fase. 1. n. 13., 1474: Huny.
kora. XI. 508., és Wenzel. Bány. tört. 373., 1477: Dl. 17992; 1487: Dl. 19230.)
Szendrőtó'l é. találjuk a Bódva völgyében. 1436-ban Tornainegyéhez számít­
ják. (Dl. 12968.)
Szalonta. Zalontha. (1455: Dl 14969; 1461: Dl. 15551.) Ónodtól d. esik.
Szászd-Monostora. Zazdmonostora. (1368: Egrikápt. lit. Num. 13. div. 3.
fasc. 1. fr. 1., 1400: Adatok az egri egyházm. tört. II. 213. 1.) Zaz Monostora
poss. (1404: Egri kápt. el. IV. 17.) A Csat melletti mai Szászd p. értendő.
Péter ispán által 1067 körűi a B. Szűz tiszteletére alapított apátsággal:
«Monasterium Sancte Marie, quod dicitur Zasty». (Árpk. uj okmt. I. 24. 1. —
Tévesen zásztyi apátságnak szokták nevezni, s Foltin János egy értekezésében
szintén tévesen a szabolcsmegyei Nagy-Halászra helyezi.)
Szederkény. Zederkin. Scederken. (1440: Dl. 13524. 13538.) Zederkeen.
(1489: Dl. 19516.) Ma Tisza-Szederkény, Ónodtól dk.
Szemere. Terra Scemera. (1300: Egri kápt. lit. Num. 8. div. 4. fasc. 1.
fr. 1.) Terra Scemere. (1324: U. o. fr. 2.) Poss. Scemere. (1333: U. o. Num. 17.
div. 4. fasc. 1. fr. 5.) Poss. Scemere inter poss. seu terras Eghazaszemere et
Wruz. (1366: IJ. o. div. 1. fasc. 1. fr. 3.) Zemere. (1498: Dl. 26657. —
V. ö. Liptaíak.) M.-Kövesd m. dny. találjuk.
Szend. Scend. (133 2 -7 : Páp. tiz. 1. 347.) Zend. (1474: Dl. 17611.)
A mai Rakacza-Szend, Szendrőtől ék.
Szendrő. Scendereu (1.332—7: Páp. tiz. 1. 347.) Zenderew. (1437: Dl.
13089.) A megye északi vidékének fó'helye.
Szent-Albert. Zenthalberth poss. (1454: Dl. 14884; 1343—1456: kell.
Melczer cs. lit., 1456: Dl. 15092.) Szegeddel, Csécscsel és Őrössel volt határos.
Szent-lstván. Zenthestfan al. nőm. Warmas. (1409: Dl. 16132.) Zenth
Isthwan a. n. Warmus. (1476: Dl. 17770.) 1409-ben Abauj-, 1476-ban Borsod-
megyéhez számítják. A megye északi vidékén fekhetett. — Más «Scenthstephan»
fordúl elő 1333-ban, «Zenfhesthwan» 1413-ban, «Zenth Isthwan» 1467-ben
Farmos, Négyes, Tilaj, Valk sat. határosaként. (Egri kápt. lit. Num. 17. div. 4.
fasc. 1. fr. 5.. Num. 18. div. 3. fasc. 1. fr. 4. és u. o. div. 1. fasc. 1. fr. 12.)
Ezek a Mező-Keresztestől d. eső mai Szent-lstván helységnek felelnek meg.
Szent-Jakab. Zenthiakab. (1340: Fejér. Vili. 4.469., 1409: Dl. 16132; 1472:
Dl. 17770.) 1340-ben Borsod-, 1409-ben Torna-. 1472-ben ismét Borsodmegyében
tűnik föl. Inkább utóbbihoz tartozott, a melynek ék. csücskében fekszik m a is.
Szentlélek. Zenthlelek. (Nemesi névben. 1471: k. Danes, lit., 1478:
Dl. 18095.) Ma ily nevű pusztát találunk Diósgyőrtől ny.
Szent-Márton. Zenthmarton. (1438: Dl. 13151.) Apátfalva m. é. (L. Bél a.)
Szent-Miklös. Zenthmiklous poss. (1383: Zichy okmt. IV. 257.) A Szendrő
melletti Szent-Miklós puszta.
Szihalom. (Szénhalom.) Villicus et universi hospites de villa Scenholm.
Scenhalm. (1324: Egri kápt. lit. Num. 8. div. 4. fasc. 1. fr. 2. és 3.) Zenhalm.
(1339: U. o. Num. 17. div. 1. fasc. 1. fr. 1.) Zenhelym. Zenholm. (1332—7:
Páp. tiz. 1. 348. 364.) Zyhalom. (1417: Egri kápt. lit. Num. 17. div. 1.
fasc. 1. fr. 6., 1493: Bakocs Cod. 438.) Vámhely volt. (1467: Kassa v. titk. lit.
«Telon.» 68.) M.-Kövesdtől dny. esik.
12*
180 M A GY ARO RSZÁG .

Szilvás-Várad. Sylvasvarad. (1383—8: Arch. Közi. VI. Ipolyi ez. X—XV.)

Ziluaswarad. (1373: Dl. 6132.) Zylwaswarad. (1438: Dl. 13151; 1461: Kaz.
gy.) A XV. században Dédes várhoz tartozott. Visnyó m. fordul elő, a hol
ma Szilvás helységet találjuk. — A pápai tizedlajstromokban Várad (Warad,
Warada) néven szerepel. (1332—7: 321. 347. 1.) Hasonlókép 1365-ben és
1366-ban, mint Éleskó' vár tartozéka. (Varad. Warad. 1385. 1366: Körmendi
lit. Alm. II. lad. 4. No. 68. és lad 5. No. 6., Wenzel. Diósgyőr. 28. 1.)
Szinye. Poss. Zinye nunc habitatoribus destituta. (1411: Fejér. X. δ. 587.)
Szirák. Zyrach. Zyrak. (1332—7: Pápai tiz. 1. 322. 348.) Zyrak. (1470:
Dl. 17705; 1493: Bakocs Codex. 438.) Edelény m. dk. találjuk.
Szirma. Zyrma. (1415: Dl. 28959; 1418: Fejér. X. 6. 90., 1439: Wenzel.
Diósgyőr. 56.1 Diósgyőr várához tartozott; Miskolcz m. dk. fekszik.
Szolga. Szolga poss. (1469: Muz. lit., 1489: Jászó. prof. A. f. 104.)
Ma puszta S.-Szentpéter és Ecseg közt.
Szomolya. Ighazas Zumula. (1269: Egri kápt. lit. Num. 17. div. 3.
fasc. 1.) Zomolya. (1406: Dl. 9150; 1408: Egri kápt. lit. Num. 8. div. 2.
fasc. 2. fr. 1.) Felsewzomolya. (1421: Egri kápt. lit. II. o. Num. 17. div. 3.
fasc. 1. fr. 3.. 1486: U. o. fr. 5.) Somala. (1423: Dl. 11317.) Zamolya. (1494:
Bakocs Cod. 441.) Ma Szomolya, Eger m. k.
Szöged. (Szeged.) Zewged. (1363: Dl. 5185.) Zeged. (1425: Dl. 11627;
1464: k. Danes lit.) Zeuged. (1471: U. o.) Ma Sajó-Szöged, Ónodtól dk.
Szuhogy. Terra Zymhud. (1229: Árp. uj okmt. I. 263.) Zanhod.
Zonhod. Zohod. (1317., 1319. és 1430: Fejér. VIII. 2. 234. 681., X. 7. 230.
238.. 1445: Lelesz. 57. 2.) Telekes vidékén tűnik föl, a hol ma Szuhogy
helységet találjuk.
Tapolcsány. Tapolchan. (1438: Dl. 13151.) Dédes várához tartozott.
S.-Szentpétertől nyd. esik.
Tapolcza. Thapolcha villa. (1412: Dl. 9971; 1415: Dl. 28959; 1450.
körűi: Dl. 34973; 1453: Dl. 14674.) Sz.-Péter és Pál ap. tiszteletére emelt benezés
apátsággal (már 1217-ben), melynek patronusi joga Diósgyőr várához volt
kapcsolva. (1366: Wenzel. Diósgyőr. 28.) Kies fürdőhely Miskolcz mellett
őrzi emlékét.
Tárd. Thord. Toord. (1360: Körmendi lit. Alm. II. lad. 4. No. 68)
1365: U. o. lad. 5. No. 6., 1366: Wenzel. Diósgyőr. 28. I.) Thard. (1443:
Egri kápt. lit. Num. 8. div. 2. fasc. 2. fr. 11., 1459: Dl. 15367.) Mező-
Kövesdtől é.
Tardona. Tardana. (1438: Dl. 13161.) Dédes várához tartozott; S.-Szenf-
pétertől dny. esik.
Tarján. Tharyan. (1459: Lelesz. 70. 17.) Ma Tisza-Tarján, Csáttól k.
Tárkány. Villa Tharckaan. (1444: Egri kápt. lit. Num. 17. div. 4.
fasc. 3. frust. 1.) Tharkan. (1452: Dl. 14557; 1456: Lelesz. 67. 11., 1462:
Muz. lit., 1463: Lelesz, met. Borsod 1.) Felsewtharkan. (1457: Egri kápt. lit.
Num. 19. div. 3. fasc. 1. frust. 2.) Felsetharkan. (1493. és 1494: Bakocs-Cod.
438. 441. 1.) A B.-Szűzről nevezett segítség-völgyi (claustr. vallis auxilii . . .
supra Th.) karthauzi kolostorral. Úgy látszik, inkább Borsodba (mint Hevesbe)
számítható. — Ma Felső-Tárkány, Egertől ék. (L. Tárkány a. Hevesben is.)
 B 0RS0D M EG Y E. 181

Telekes. Telekes utraque. (1426: 111. 11842.) Felsethelekes. Alsó. —

(1454: DI. 24541.) Ma Alsó- és Felsó'-Telekes, Szendrőtől nyugotra.
Tetes. Thethes poss. (1413: Egri kápt. lit. Num. 18. div. 3. fase. 1.
fr. 4.) Thethes predium. (1446: U. o. div. 1. fase. 1. frust. 6.) T. poss. seu
pred. (1467: II. o. fr. 12.) Négyessel, Tilajjal és Valkkal volt határos.
Tihemer. Thyhemer. (1363: Egri kápt. lit. Num. 18. div. 2. fase. 1.
fr. 1.. 1446: Arch. Köziem. VI. Ipolyi ez. XIX.. 1458: Lelesz. 39.) Eger tő-
szomszédságában feküdt.
Tilaj. Thylay. Thilay. (1396: Dl. 8152; 1413: Egri kápt. lit. Num. 18.
div. 3. fase. 1. fr. 4., 1452: Dl. 14557.) Ma puszta a megye déli határán,
Négyes és E.-Lövő közt.
Tokaj. Tokay. Thokay. (1365: Körmendi lit. Alm. II. lad. 5. No. 6..
Wenzel. Diósgyőr. 28. 1.) Thokay. Kysthokay. (1405: Dl. 9054; 1454: For-
gách lit.) Mályi szomszédja gyanánt tűnik föl. Ott találjuk ma Kis-Tokaj
községet Miskolcz m. dk.
Tornaháza. Thornahaza. (1466: 1)1. 16395.) Ma puszta Lak m.
Tót-Vadna. L. Vadna a.
Tövieees. Twyses. (1404: Zichy okmt. V. 359.) Tywísses. (1430: Fejér.
X. 7. 230—8.) Thewysses. (1454: Dl. 24541.) Ma puszta F.-Nyárád m.
Tullus. Twlus. (1422: Muz. lit.) Thwlus. (1456: Dl. 15072.) Thullos al.
nőm. Bold. (1497: Bükk 1.) Ma Tullus puszta Nyék m., a melynek határá­
ban említik. — «Bold poss.» 1332-ban önállóan is eló'fordúl. (Dl. 2744.)
Újfalu. Wyfalw. (1476: Dl. 17770 ) Debrete ésRakaczaközt sorolják föl.
Uppony. Upon. (1484: Arch. Közi. VI. Ipolyi ez. XXI.) Wppan. (1494:
Bakocs God. 442.) Wppon. (1495: U. o. 447.) Putnoktól d. esik.
Vadna. Thouthewdna. (1347: Kubinyi. II. 158.) Wodna. (1366: Kazinczy
gyűjt.) Wadna. (1425. és 1430: Dl. 11710. 12322.) Tothwadna — mint Vadna
határosa is előfordúl 1450 körűi. (Dl. 24607.) Ma Vadna S.-Szent-Péter és
Putnok közt, a Sajó m.
Valk. (Vajk.) Welk. (1332—7: Pápai tíz. 1. 249.) Walk. (1413: Egri
kápt. lit. Num. 18. div. 3. fase. 1. fr. 4.) Wavk. (1447: Forgách lit.) A mai
Tisza-Valk. a megye déli szögletében.
Vámos. Wamus. (1317. és 1319: Fejér. VIII. 2. 234. 681., 1420: Egri
kápt. lit. Num. 8. div. 3. fase. 1. fr. 4. — V. ö. Tud. Gyűjt. 1821. VIII. 120.)
1335-ben megyei gyűlést tartottak itt. A mai Sajó-Vámos. Miskolcztól é.
Vapnó. Wapnow poss. (1322: Anjouk, ο. II. 57.)
Váralja. (Kács-Váralja.) Warallya poss. (1453: Dl. 14743.) Geszt és
Kács közt tűnik föl. Hajdan e tájon Sálv határában állt Kacs vára, alatta a
völgyben Közép-Kács vagy Kács-Váralja helység. 1347-ben: «Mezallya sive
Varallya», 1348-ban: «Mezallya poss.», 1447-ben pedig: «pred. Meszallya et
Varallya» alakban találjuk föl. mint a Tibold-rokonság birtokát. (Anjouk, o.
V. 207., Process. Tabui. 280., Pesty. Helynevek. I. 157.)
Varbó. Warbo. (1439: Wenzel. Diósgyőr. 56.) Diósgyó'rhöz tartozott,
melytől ény. ma is megvan.
Várki. Varky. (1468: Dl. 16635.) Monyorós és Szent-Marton vidékén
feküdt.
182 M A G Y A RO RSZA G .

Várkony. Varkun. Kyswarkun. (1345: Egri kápt. lit. Num. 18. div. 6.
fase. 1. fr. 1., 1399: U. o. Num. 9. dÍY. 6. fase. 1. fr. 1.) Warkon. (1423:
Dl. 11317; 1494: Bakocs Codex. 441.) Putnoklól dny. esik.
Varmos. Lásd: Szent-István a.
Vasvár. Waswar. (1475: Dl. 17718.) Nemesi névben. — Ma puszta
Várkony és Csépány m.
Vata. Watha. (1440: Dl. 13557; 1454: Forgách lit.) Ma Vatta. Mező-
Keresztestől é.
Velez vagy Velezd. Welez al. nőm. Athauelezy. (1347: Kubinyi. II. 158.)
Welez. Athaueleze. (1348: Anjouk, okmt. V. 245.) Welezd. Varaliauelezd.
simulcum loco castri. (1379: Kubinyi. II. 281. 282.) Alsowelezd. Felsew-
welezd al. n W aralya (1404: Dl. 8963.) Welezd (1441: Dl. 13639.) Velesd et
Athanwelese. (1448: Dl. 14208) Welezd al. nőm. Athawelezd. (1450 körűi:
Dl. 24607.) Ma Velezd. közel Putnokhoz. Váralját (Varalya) 1441-ben mint
külön falut említik. (Dl. 13639.)
Velin. Velyn. (13.30: Arch. Közi. VI. Ipolyi ez. IV.) A Tisza m. feküdt.
Verebély. Werebel, az eszterg. érsek birtoka, «in contigua commeta-
neitate possnis Wayk» (mely a Forgách-oké). (1447: Forgách cs. lit.) A
Tisza vidékén feküdt, úgy látszik a mai T.-Valk m.
Vilyó. Vilo. (1413: Dl. 10140.) Visnyó és Molnos-Bél m. sorolják föl
a megye kit. nélk. Tán Borsodhoz tartozott. 1455-ben ugyané vidéken mint
pusztát említik. (Dl. 14918.)
Visnyó. Wysniow. (1366: Wenzel. Diósgyőr. 28. I.) Vysnyo. (1413:
DL 10140; 1438: Dl. 13151.) 1438-ban Dédes várához tartozott. Apátfalva és
Dédes közt ma is megtaláljuk.
Viszló. Wyzlo. Wyslow. (1410. és 1411: Dl. 14132; 1469: Dl 16798.)
A megye északi sarkában fekszik. 1409-ben Abaujhoz számítják. (Dl. 16132.)
Zeléz. Zelez (1332—1337: Páp. tiz. 1. 347; 1459: Dl. 26616; 1470:
Dl. 17705.) Ma Ziliz. Edelénytől dk.
Zsércz. Sercz. (1456: Lelesz. 11.) Syrcz. (1457: Egri kápt. lit. Num. 19.
div. 3. fasc. 1. fr. 2.) Egertől ék. esik.
Zsolcza. Felsolcha. (1317. és 1319: Fejér. IX. 2. 234. 681.) Nogsolcha.
(1380: Dl. 6691.) Zsolcha. (1387: Dl. 8829.) Solcha utraque. (1392: Dl. 7776.)
Alsolcha. (1411: Fejér. X. 5. 858.) Vámját 1392-ben említik. Diósgyőr várá­
hoz tartozott. Ma Alsó- és Felső-Zsolcza Miskolcz mellett.
Összesen: 250 helység.

FŐBB BIRTOKOSAI:
Abafalvi cs. L. Szentmártoniak a.
Acsádi cs. Alsó-Ábrányban. (1463: Egri kápt. lit. Num. 4. div. 1. fasc.
3. fr. 25. és 26.)
Alacskai cs. Alacskán. (1489: Dl. 19575.)
Bábái cs. 1416 óta Palkonyán is. (Egri kápt. lit. Num. 15. div. 2. fasc.
2. fr. 2. - V. ö. 1425 : k. Danes lit., 1456 : Dl. 15072.)
 BO RSO D M EG Y E. 183

Baji cs. 1447: Kovach. Suppi, ad vest. com. — V. ö. Nagy Iván i. m.

Bálái cs. 1441., 1443: Zsélyi lit. (Lásd: Bárcza kastély a. is.)
Balajti (gadnai) cs. Zálogban Kazinczon 1481-ben. (1479: Dl. 18304;
1481 : Dl. 18512.1
Balás (montaji) cs. 1409 óta. (Egri egyhm. Közi. 1885. 53.)
Balog (babai) cs. 1450: Dl. 14361; 1455: Dl. 14958.
Bán· (szentmártoni) cs. 1426: Dl. 11773.
Bánfalvi cs. L. bánfalvi Barius cs. a.
Bánrévi cs. L. sajónémeti Bekény cs. a.
Barczi cs. 1431 : Dl. 12405.
Barius (bánfalvi, sátai) cs. E családot már 1343-ból és 1357-ből ismer­
jük, a midőn Szent-Alberlen szereznek részeket, mint vadnai Bariusok. V.
László királytól kapja 1453-ban Bánfalva, Sáta és Zsolcza helységeket. Jenke
és Iklód pusztákat. E birtokukat 1478-ban és 1485-ben is emlegetik. 1439-ben
«ábrányi» előnévvel mint Cserép szomszédosa jelenik meg B. János. Osztá­
lyosok velők a Bánfalviak a XV. sz.-ban. (1357: kell. Melczer lit.. 1366:
Kazinczy gyűjt., 1439 : Egri kápt. lit. Num. 8. div. 2. fasc. 2. fr. 9., 1448 :
Lelesz. 23., 1453. 1478: Process. Tabui. 36!.. 1453. 1485: Muz. lit.. 1457:
Lelesz 68. 16 ; 1478 : Kazinczy gyűjt.)
Basó (-fi, szenterzsébeti) cs. L. Gömörben.
Bebek (pelsőczi) cs. avagy : Pelsőcziek, Vámosiak. Szendrő és Vámos
várát s Edelény m.-várost (1. ott) bírták, kétségkívül tartozékaikkal, melyek közűi
azonban csak Arnótot és Alsó-Kemejt ismerem. (Pesty. Helyn. I. 51., Egri kápt.
lit. Num. 8. div. 3. fasc. 1. fr. 7. az 1424. évhez, és 1453: Proc. Tabui. 363.)
Birtokaikra 1495-ben 131 frt adót vetettek. (Engel.)
Bekény (sajónémeti, mikófalvi. alagi) cs. 1455-ben a Bánréviekkel
együtt Sajó-Németi és Czenterfalva helységekben. Rátoldfölde, Vilyó és Visnyó
pusztákon földesurak. 1483-ban a hűtlen Molnosbéliek birtokát kapják : Sajó-
Németiben, Molnos-Bélen és Czenterfalván. 1471-ben Nyomáron kapnak része­
ket szintén kir. adományul. (Dl. 13125. 14918. 18780., Rédey lit. — L. Bel-
lényiek a.)
Bekenschläger János eszi. érs. 1470-ben földesúr Szirákon. mint püs­
pök-e avagy mint magánember ? nem tudom. (Dl. 17705. — Lásd : Tornaiak
a. is Tornában.)
Bélháromkúti apátság. Alapításakor kapta (a későbbi) Apátfalvát, Királ-
dot, Dochondot. Ostorost, Mekcsát. Magyot, Kis-Dukányt, Arnoldot, Horvátot.
Mercsét, Csokvát, Velint, Csent. Később Kis-Bárcza, Upony, Sáp, Szent-Márton.
és Molnos-Bél részei is ez apátság birtokában tűnnek föl. (1330 : Arch. Közi.
VI. Ipolyi ez. IV., Sápra nézve. 1473-hoz: Jászó. prot. A. f. 14. — L. az
illető helységeknél is.)
Béli (Molnosbáli) cs. 1474.-ben Bábolnán és Montajon is voltak részeik.
(Egri kápt. lit. Num. 7. div. 1. fasc. 2. fr. 7. — V. ö. 1388: Arch. Közi. VI.
Ipolyi ezikke. X—XV.. 1423: Dl. 11317 ; 1456 : Dl. 15031; 1470 : Jászó, fasc.
23. n. 11.)
Bellényi cs. 1440-ben kapja Péter Ulászlótól a magbanszakadt László-
falviak és Kápolnaiak birtokát Lászlófalván és Kápolnán. Be is igtatják. még
184 M AGYARORSZÁG.

ez évben Kápolna birtokába. 1499-ben az alagi Bekényiekkel Bekölcze fölött

(kik e falut 1492-ben kapták) egyezkednek. (Muz. lit., Ház. okit. 401.. Dl.
19806., 20818.)
Belzsei cs. Mart. Belsey (de Belse) in Maly commorans. (L. Berenteik a.)
Benkes (tornallyai) cs. 1469-ben Szolgán. (Muz. lit.)
Berencsi cs. Lásd : Tornaiak a. Tornában.
Berentei cs. János 1484—1489-ben a megye alispánja volt. Földes­
urak Szögeden is, hol 1464-ben a Belzseieknek adnak el részeket; 1471-ben
pedig Szöged és Szent-Albert részeit a Lugnaiaknak és szentlélek! Porkolá­
boknak. (Dl. 18931. 19283. 19267. 19249. 19468; 1440. és 1471: kell. Melczer
cs. Ili, 1464: k. Danes cs. lit. — L. ládi pálosok a.)
Besenyei cs. Besenyőn. (1466: Lelesz. 56.)
Besenyő (ábrányi) cs. 1447: Process. Tabui. 280.
Besenyő (deregnyei, bogácsi) cs. Bírtak Bogácson. 1404 körűi kapták
adományúl. (Száz. 1873. 622., 1439: Egri kápt. Ili Num. 8. dív. 2. fasc. 2.
fr. 7. és 9., 1443: U. o. fr. 11.)
Besenyő (ezdegei) cs. L ásd: Tornaiak a. Tornában és a serkei Loránt-
ílak a. Borsodban.
Bihari (vatai) cs. 1467: Process. Tabui. 280.
Bikki cs. Úgy látszik az egy eredetű Zsujtaiakkal együtt Bik, Hejőtő,
Csitke (?) és Csát helységekben voltak földesurak. 1472-ben Bábolna és Montaj
részeibe igtatják őket. (1455: Lelesz. 22., 1456: Dl. 15072. és Bükk lit..
1472: Egri kápt. lit. Num. 7. div. 1. fasc. 2. fr. 4. — V. ö. ládi pálosok a.)
Bikkedi (bogácsi) cs. Bykedy dicti, és: de Byked. (1411: Egri kápt. lit.
Num. 8. div. 2. fasc. 2. fr. 2., 1439: U. o. frusta 8., 9.)
Bogácsi cs. (1416: Egri kápt. lit. Num. 8. div. 2. fasc. 2. fr. 6., 1438:
Dl. 31486.)
Bolyár (csebi) cs. L. csebi Torkosok a.
Borsos (bezzegi) cs. 1462-ben Montén, Bábolnán. (Muz. lit.)
Brankovics György rácz despota. Keszi és Ároktő helységben. Utóbbi
Tokaj vár (1. ott) tartománya volt. (1448: Lelesz. 60. 5.)
Bulki cs. 1441: Zsélyi lit.
Csabai cs. Csabán, Felsó'-Kórógyon. (1454: Dl. 14885. — V. ö. 1438:
Fejér. XI. 107.)
Császlóczi cs. L. daróczi Tibold cs. a.
Császtai cs. 1477: Dl. 17912.
Csáti cs. 1437: Pesty. Helyn. I. 62.. 1460: Dl. 15491.
Csató (fügéi) cs. 1497: Bükk lit.
Csebi cs. 1455: Dl. 14958; 1459: Dl. 26616.
Cséosi (Pósacsécsi) cs. De Posachechy. De Cheche. (1446 : Egri kápt.
lit. Num. 18. div. 1. fasc. 1. fr. 6., 1476: U. o. fr. 14.. 1480: Dl. 18396.)
Csemperdi cs. Id. Csemperd a.
Csente (balajti) cs. 1481: Dl. 18512.
Csernelyi cs. Ozdon és Csernelyen, hol 1471-ben részeket zálogosítnak
el a Latránfalviaknak. (1439: Dl. 13329; 1471: Dl. 17265 ; 1483: Jászó.
CCCC. n. 3.)
 BO RSO D M EG Y E. 1 8 5

Csetneki cs. 1474-ben Szalonnára nézve bányajogosítványt nyernek a

királytól. (Wenzel. Bány. tört. 373.) 1492-ben örökjogon a magokénak mondják
Vámost és Pálfalvát. (Dl. 19846. — Lásd Tornamegyében is.)
Csirke (pólvi) cs. Nyilas és Gyanda helységekben. (1477: Lelesz. 24.)
Csiter (babai) cs. 1455 : Dl. 15002. (L. ládi· pálosok a.)
Csobánka (csobánkaházi) cs. Lőrincz 1484-ben tiltakozik, hogy rokonai
Alsó- és Felsó'-Disznós és Egyházas-Arló részeit elidegenítsék. (Jászó. prot.
A. f. 55.i
Czinege (kövecsesi) cs. 1422: Muz. lit.
Czobor (szenterzsébeti) cs. Mihály 1455-ben a megye alispánja volt
(Dl. 14969.)
Czoja (Gzaja, keresztesi) cs. Bábolnán és Montajon 1474—1477-ben.
(Egri kápt. lit. Num. 7. div. 1 fasc. 2. fr. 5 —11. L. serkei Lorántfiak a. is.)
Czudar (olnodi) cs. Ölnöd várát (1. ott) tartozékaival. 1456-ban bírtak
Petriben is. (1456: Dl. 15072; 1460: Dl. 15510.)
Oamasa (sátai) cs. 1479: Kazinczy gyűjt.
Daróczi cs. L. daróczi Tibold cs. a.
Decse (bikki) cs. 1467: Process. Tabui. 280.
Dédesi pálosok. Miskolczon, továbbá Csenik, Sajó-Keresztur. Kisfalud
és Gséb helységekben. (Rupp. 11. 54. 55.)
Derencsényi cs. Zálog czímen bírták a gimesi Forgácsoktól Csaba és
Mályi helységek részeit. (1487: Dl. 19242.)
Diósgyőri pálosok. Földesurak: Csenik. Harkány. Nagy-Zsolcza helysé­
gekben. Birtokukra 1494-ben 18 frt adót vetettek ki. (1315: Fejér. VIII. 6. 34.,
1364: Dl. 5350; 1380: Dl. 6691; 1494: Engel, i. h.)
Dobi cs. Palkonyán (1449.) és Tarjánban. (1449: Egri kápt. lit. Num. 15.
div. 2. fasc. 2. fr. 8.. 1459: Lelesz. 70. 17.. 1468: Dl. 16725.)
Dormánházi cs. L. Szentmártoniak a.
Egri káptalan. Buska (1294.), Palkonya (1295. 1464.), Paszág (1300 kö­
rűi és 1323.), Alsó-Ábrány (1323. 1461.), Bogács (1323. 1404.). Czepös (1324.),
Gzinegéd (1339.), Várkony (1345.). Tihemer (1363.), Olaszi (1371.), Csokva
(1378. 1452.), Tetes (1383. 1389.). Szomolya (1408. 1439.), Montaj (1446.),
Bábolna (1474. 1477.), s a kazai Kakasok révén 1485 óta Galgócz és Bárcza
helységekben. Végűi már 1383-ban: Ugtelke, Aranyos és Hosszúföld — a
megye déli határvidékén feküdt — pusztákon. Az 1494. évi számadások sze­
rint: Tihemer, (Almagyari), Szomolya, Szihalom, Bogács, Montaj, Bábolna,
Palkonya, Várkony, Csokva és Galgócz helységekben. (1294: Egri kápt. lit.
Num. 8. div. 3. fasc. 1. fr. 1.. 1295: U. o. Num. 15. div. 2. fasc. 1. fr. 3.,
1323: U. o. Num. 16. div. 1. fasc 1. fr. 1., Num. 4. div. 1. fasc. 1. fr. 1. és
Num. 8. div. 2. fasc. 1. fr. 2., 1324: U. o. Num. 8. div. 4. fasc. 1. fr. 1. és 2.,
1339: U. o. Num. 17. div. 1. fasc. 1. fr. 1., 1345: U. o. Num. 18. div. 6.
fasc. 1. fr. 1., 1362:11. o. Num. 8. div. 5. fasc. 1. fr. 3., 1363: II. o. Num. 18.
div. 2. fasc. 1. fr.. 1., 1371: II. o. Num. 14. div. 1. fasc. 1. fr. 1.. 1383: U. o.
Num. 18. div. 1. fasc. 1. fr. 2., 1389: U. o. frust. 3., 1404: U. o. Num. 8.
div. 2. fasc. 1. fr. 10., 1408: U. o. Num. 17. div. 3. fasc. 1. fr. 2., 1439:
II. o. Num. 8. div. 2. fasc. 2. fr. 10.. 1446: U. o. Num. 18., div. 1. fasc. 1. fr. 6..
186 M AGY ARO RSZÁG .

1461: U. o. Num. 4. div. 1. fase. 1. fr. 14., 1464: II. o. Num. 8. div. 6.
fase. 1. fr. 8., 1478: U. o. Num. 7. div. 1. fasc. 2. fr. 14., 1485: TI. o. Num. 7.
div. 3. fasc. 1. frusta 1. 2. 3. — V. ö. 1336—1409: Dl. 16098; 1423:
Dl. 11317; 1437: Dl. 13125; 1452: Lelesz. 3., 1458: Lelesz. 39., 1494:
Bakocs Codex 441. 1. és Rupp. II. 6.)
Egri prépostság. (B. Szűzről nevezett.) L. Hevesben.
Egri püspök. A püspökség birtokainak 1261. évi megerősítő leveléből
kiolvasom: Szénhalom, Cserép, Zsércz. Kis-Győr, Harsány, V atta(?), Papi.
Gelej (?), Mező-Püspöki (Hantasi?. Szép?) birtokokat. A mi időszakunk végén
1493-ban és 1494-ben földesúr a püspök: Felső-Tárkány, Harsány, Kürt, Papi.
Keresztes-Püspöki, Szirák, Ároktő és Szihalom helységekben. Ez idó'tájt jutot­
tak — Bakocs T. útján - - a püspökség birtokába a bélháromkúti apátság
birtokai is. (1261: Fejér. IV. 3. 36., Bakocs Cod. 438. 440., V. ö. 1339 (Szi-
halomhoz): Egri kápt. lit. Num. 17. div. 1. fasc. 1. fr. 1... 1347: Anjouk o.
V. 118., 1467: Kassa vár. titk. lit. «Telon.» 68.. Pesty. Helyn. 1. 62. —
Lásd a felsó'-tárkányi karthauziak a. is.)
Egyed (bábái) cs. 1461: kell. Melczer cs. lit.
Elek (bárczi) cs. 1464: Dl. 15971.
Ember (alsójetyei) cs. 1453: Proc. Tabui. 363.
Erdély (keresztúri) cs. Kárlón. (1462: Lelesz. 73. 1.)
Ernusth János (Csáktornyái). 1495-ben 100 frt adó esett itteni birto­
kaira. (Engel. 138.)
Esztergomi érsek. 1343-ban Szent-Alberten. 1447-ben Verebélyen. (1343:
kell. Melczer cs. lit.. 1447: Forgács, lit.)
Farkas (tokaji) cs. 1456: Dl. 15072.
Fedémesi cs. L. szuhai Jákófiak a.
Fekete (bezzegi) cs. 1456 : Dl. 15072.
Fekete (négyesi) cs. 1454 : Sztár. okit. II. 511.
Feledi cs. Osztályos család a serkei Lorántíiakkal, de utóbbiaknak nem
minden birtokában voltak ők is részesek. 1424-ben (s később) Kaza, Iván,
Harnócz, Kazincz. Boldva, Abod, Igriczi. — 1425-ben pedig Vadna, 1479-ben
és 1480-ban Mucsony helységben is földesurak. (1424: Dl. 11479 ; 1425 : Dl.
11710; 1430: Dl. 12322; 1449: Muz. lit., 1479: Jászó. Statut. F. fasc. 1. n.
23.. 1480: Dl. 18422.)
Finkei cs. 1443: Zsélyi lit., 1455: Dl. 14958; 1459: Dl. 26616.
Fodor (bikki) cs. 1480: Egri egyhm. Közi. 1885. 93.
Forgács (gimesi) cs. L. Derencsényiek a.
Földes cs. Szalonnán. (1478 : Dl. 18095.)
Fűhesi (egyházas-arlói) cs. Fywhesy diet. (1486: Egri kápt. lit. Num.
17. div. 3. fasc. 1. fr. 5.)
Gagyi cs. Aranyos helységben és Sreng pusztán. (1479 : Máriássy lit.)
Gatályi cs. Bogácson. (1435 : Század. 1873. 622. és 1449: Egri kápt.
lit. Num. 8. div. 2. fasc. 2. fr. 12.)
Gecsei cs. Besenyőn 1477-ben zálogosítnak el részeket. (Turul. 1886. 186.)
Geleji cs. 1489-ben Szakácsiban is. (1427 : Kapy cs. lit. K. fasc. III. n.
44.. 1454 : Sztár. Okit. II. 512.. 1489 : Dl. 19468.)
 BO RSO D M EG Y E. 187

Geszti cs. L. daróczi Tibold cs. a.

Gombaszegi pálosok. Kemejt kapják a Bebekektől 1406-ban. (Dl. 9240.
V. ö. 1453 : Proc. Tab. 363.)
Hanczkófi (poroszlai) cs. Tilajon, s tőlök zálogban (1451-ben is) a
Kapiak. (1427—1451: Kapy cs. lit. P. fase. V. n. 12. 15. 20. és 23.)
Hangácsi cs. 1478-ban: Hangács, Nyomár, Damak és Cseh helységekben.
Tornaháza, Hatház és Egres pusztákon. (Jászó. HHH. n. 1. — V. ö. 1467 :
Lelesz, el. stáb, 1471. Rédey lit. Lásd: csehi Torkosok a. is.)
Hegymegi cs. 1427 : Kapy cs. lit. K. fasc. TIT. n. 44., 1431 : Dl. 12405 ;
1467: Processus Tabui. 280.
Hennig (szomszédvári) es. L. Cserép vár a.
Héti cs. Császta faluban. (1477: Dl. 17912.)
Hunyadi cs. A Tokajhoz tartozott Ároktőt zálogban; később Szilágyi
Erzsébet s utána Korvin János is bírta. (Dl. 15374.. 19003. és 1466: Müncheni
lit. XII. 62.)
Hurussói cs. 1468: Dl. 16635.
Jákófi (szuhai) cs. A Fedémesiekkel együtt a két Velezden. (1379:
Kubinyi. 11. 280.. 1414: Dl. 26581.. 10008.)
Jánosi cs. L. Bábony falu a.
Jenei cs. 1480-ban földesurak Bolkon. 1482-ben Felső-Disznós részeibe
igtatják őket. (Jászó. fasc. 20. n. 24. Dl. 24851.)
Jetyei cs. Id. Jetyő helységnél.
Jolsvai cs. L. serkei Lorántfiak a.
Jordánházi cs. 1479-ben Galgóczon kapnak részeket a kazai Kakasoktól.
(Egri kápt. lit. Num. 9. div. 5. fasc. 1. fr. 1. — V. ö. 1482 : Dl. 24851.)
Justh (fankussói) cs. L. Cserép vár a.
Kakas (kazai) cs. 1415-ben új adományul kapják: Jákófalvát (Kis-Szuhát).
Nekésenyt, Dövóny felét, Kaza részeit és Kaczola (s nem Paczikán) pusztát.
A század végén Galgóczon is földesurak. E család egyik ága (1487-ben)
«Gyulafy» nevet viselt. (V. ö. 1415: Fejér. X. 5. 580. 581., 1485: Jászó. pr.
A. f. 63, 1487 : Szendrei gyűjt.. Dl. 19267 ; 1488: Dl. 19403. — L. az egri
káptalan, a Jordánháziak. Kaza m.-város, Melléteiek és jetyei Némethek a. is.)
Kálnai cs. Egy eredetűek a kálnai Szendiekkel (1. ott). 1437-ben Szende!
kapják új adom ányul; 1434-ben Almást és Szőkeházát. 1475-ben Besenyőn is
földesurak. (Nagy Iván, i. m., 1475 : Lelesz el. stat. — L. Szuhaiak a. is.)
Kántor (bikki. korhi) cs. 1440. 1461 : kell. Melczer cs. 11b. 1450:
Dl. 14361.
Kányi cs. 1478-ban igtatják őket Senye birtokába. (L. Senye a.)
Kapi cs. L. poroszlai Hanczkófiak a.
Kápolnai cs. L. Bellényiek a.
Karácsony (babai) cs. 1417: Dl. 10639.
Kardos (geleji) cs. 1427 : Kapy cs. lit. K. fasc. III. n. 44.
Kécei cs. 1459 : Dl. 26616.
Keczer (ábrányi) cs. 1447 : Processus Tabui. 280.
Keresztúri cs. Keresztáron, Kápolnán. Csabán. Kisfaludon. (1412. 1454 :
Dl. 9971., 1440: Ház. okit, 401.)
188 M A GY ARO RSZÁG .

Kinizsi (vatai) cs. 1467 : Processus Tabui. 280.

Kis (szepesi) cs. 1464-ben zálog czimen Szőkén és Dorogmán. (Egri
kápt. lit. Num. 9. div. 4. fasc. 1. fr. 1. és 18.)
Király és királyné. A király, vagy ha volt a királyné bírta Diósgyőr
várat tartozékaival, különösen Miskolcz, Mohi, Diósgyőr. Keresztes és Kövesd
m .-városokkal; 1438-ig Dédes várát és S.-Szentpéter m.-várost is.
Kisidai cs. Szinyét (1. ott) új adományúl kapják 1411-ben.
Koncz (vatai) cs. 1467 : Processus Tabui. 280.
Kondói cs. 1429 : Sztár. okit. II. 283.
Korláth cs. 1449 : Egri kápt. jk. I. 176.
Korneth cs. A vérrokon dadai Mórék és Kornethek együtt bírlak Őrös
helységben. (1480: Dl. 18394.)
Komis cs. L. Kornisháza helység a.
Kórógyi (Korhi) cs. 1456: Dl: 15072 ; 1464: Dl. 15971. — 1456-ban
bikki «Korhy»-ak. (Kell. Melczer cs. lit.)
Korom (Koromházi. koromházi) cs. 1417 : Dl. 10639 ; 1443 : Zsélyi lit,
1453. és 1467 : Process. Tabui 280. és 363.
Korvin János. L. Hunyadiak a.
Kovács (csabai) cs. 1487: Dl. 19242.. 1495: .lászó. Statut. K. fasc.
I. n. 26.
Kövér (velezdi) cs. Alsó- és Felső-Velezden. Váralján. (1379 : Kubinyi.
II. 280.. 1404: Dl. 8963; 1441: 13639.)
Ládházi cs. 1480: Dl. 18408.
Ládi pálosok. 1387-ben Czudar Péter adományozza számukra kolostor­
helyűi ládi részbirtokát, ezenkívül (Hejő-) Keresztur falut s Ernődön és Mályi-
ban szőlőket, Szederkényen halastavakat. 1392-ben keresztúri jobbágyaikat
Mária királyné kiveszi a Mohiban és Zsolczán fizetendő vám alól. 1414-ben
a Czudaroklól kapják ismét Rákosházát. 1429-ben «Szalaipétertelek»±[nevű
pusztájokat említik. 1439-ben a Kornisoktól Petri részeit, 1440-ben Szendi
Tamásnétól Vata részeit kapják, s 1453-ban Déta pusztán is bírnak. 1454-ben
megveszik az egyházas-petri pusztát a Berenteiektől ; 1454-ben Korhiban
kapnak részeket; 1455-ben Szalontán, 1456-ban Berentén, Szegeden és Szent-
Alberten is földesurak. s ugyanekkor (és 1455-ben) Alsó- és Felső-Kórógy
puszták jutnak (a Bikkiek, babai Csiterek sat. révén) birtokukba. 1461-ben a
Montajiak és Csiterek felső-babai és szalontai birtokához formálnak jogot.
1)1387: Dl. 7312; 1392: Dl. 7776; 1414: Dl. 10214; 1429: Dl. 12128; 1439:
Rupp. II. 82.. 1440 : Dl. 13557 ; 1453 : Dl. 14754; 1454: Dl. 14886; 1455 :
Dl. 14967., 15002.. 14969 ; 1456 : Dl. 15072. 15092 ; 1461 : Dl. 15551. — V. ö.
1472 : Dl. 14884. — L. Zemplénmegyében a birtokosok közt és Kerem falu
alatt is.)
Laki cs. Lugnán. (1390—1406: Dl. 7624.)
Lászlófalvi cs. L. Bellényiek a.
Laeztóczi cs. Ládházán. (1466: Lelesz, el. stat.)
Latránfalvi cs. L. Csernelyiek a.
Liptai (libellei, kisfaludi) cs. 1435-ben Szemerét kapják adomáhyúl
(Nagy Iván i. m.)
 B O RSO D M EG Y E. 189

Liszkai cs. L. Ohatiak a.

Lorántfi (serkei, gedei. kazai) cs. 1449-ben (midőn a leánynegyedet
némely birtokaikból Perényi Dánielnének kiadják) Balaton, Vadna, Iván.
Horvát, Kaza. Kazinez, Mucsony, Igriczi, Boldva, Abod és Harnócz helységek­
ben, 1464-ben Kesziben is (melynek felét 1487-ben a keresztesi Gzojáknak
adták zálogba) földesurak. A rokon Jolsvaiak kihaltával (1. Gömörben) e
helységek némelyikében más részeket is örököltek (legalább Kazán és a hozzá
tartozó Kaczala pusztán kétségtelenül, bár az árát a királynak úgy látszik
megfizették); Kárló és a Hevesmegyéhez is számított Nyárád miatt azonban,
mely zálogban (még a 20-as évek előtt, s 1435 óta Zsigmond királytól is)
az ezdegei Besenyők kezére, majd ezek révén a Tornaiak birtokába jutott.
— utóbbiakkal még 1478-83-ban is pörben álltak. (1420: Dl. 11010; 1421:
Dl. llOóö ; 1427 : Dl. 11949 ; 1435 : Fejér. X. 7. 653., Dl. 12716 ; 1438 : Dl.
13162 ; 1449 : Muz. lit.. 1478 : Dl. 18044; 1487 : Dl. 19249.)
Lövei cs. 1454-ben némely részeikbe a Szigeti és szigeti Pipis cs. tag­
jait igtatják zálogképen. (Sztár. okit. II. 511.)
Lugnai (szegedi) cs. 1456 : Dl. 15072 ; 1461 : Dl. 15551. (L. Berenteiek
a. is.)
Mellétéi cs. 1487-ben a kazai Kakasoktól (és Gyulafiaktól) Dévény részeit,
a seregélyesi pusztát és Kaza határának részét kapják. (Szendrei gyűjtem.)
Molnosbéli cs. L. sajónémeti Bekény cs. a.
Montaji cs. Montajon és Bábolnán. 1476-ban mint bábái Montajiak
tűnnek föl. (1406: Dl. 9150; 1447: Egri kápt. lit. Num. 7 div. 1. fase. 1. fr.
9.. 1476 : U. o. Num. 18. div. 1. fase. 1. fr. 14.)
MonyorÓ8Í cs. Jakab 1456—7-ben a megye alispánja volt. 1468-ban a
János birtokát Szent-Márton, Monyorós, Várki és Hurussó helységekben a
Nádasdiak és Ómányiak (s tán mások is, az oklevél hiányos) kapják adomá-
nyúl. 1470-ben földesurak Ördögfalván. (1456—7 : Dl. 15031. 15098 ; 1468.
1470: Dl. 16635. 16986. és Jászó, fasc. 23. n. 11.)
Móré (dadai) cs. L. Korneth cs. a.
Nádasdi cs. Egy ily nevű család 1471-ben Nyomáron kap részeket kir.
adományúl. (Rédey lit. — L. Monyorósiak és Tornában jolsvafői Tekes cs. a.)
Nagy (deregnyei) cs. Bírtak Bogácson. (1426. Száz. 1873. 624.)
Nagy (leleszi) cs. Csáton. (1477 : Lelesz, el. stat.)
Négyesi cs. 1452-ben: lövei előnévvel. (Sztár. okit. II. 490. — V. ö.
1452: Dl. 14557 ; 1462 : Muz. lit.)
Német (alsójetyei) cs. 1480-ban a kazai Kakasoktól zálogba veszik Gal-
gócz részeit. (Jászó. Stat. N. fasc. 1. n. 17. — V. ö. 1453 : Proc. Tabui. 363.)
Nyárádi (kurittyáni) pálosok. Kurittyánban. (Id. ott.)
Nyéki cs. Tulluson, Nyéken és Jenkén. (1417 : Dl. 10639 ; 1422 : Muz.
lit. 1431 : Miskolcz város lit.)
Nyilas (mucsonyi) cs. 1479-ben elzálogosítják a szakácsi Tokosoknak
Szakácsi és Gelej részeit. (Dl. 18263.)
Nyirő (kisnyéki) cs. 1431 : Miskolcz v. lltár.
Nyomári cs. 1459: Dl. 26616.
190 M AGY ARO RSZÁG .

Ohati cs. Dorogmapban. 1458-ban magvok szakadt; birtokukat a Pér

csiek és Liszkaiak nyerték. (Dl. 30199.)
Olcsvári cs. Gomonnán. (1400—1465 : DL 16751.)
Ományi cs. 1388-ból is ismeretesek. 1471-ben Nyomáron kapnak része­
ket. (1388 : Dl. 28105 ; 1453 : Process. Tabui. 363.. 1471: Rédey lit. 1480
18389 ; 1485 : Muz. lit. — L. Monyorósiak a.)
Orosz (gesztel yi) cs. 1484-ben a daróczi Tiboldoknak elzálogosítják
Ábrány részeit. (Dl. 18946.)
Orros (becskeházi) cs. L ásd : Tornaiak a. Tornában.
Pálóczi cs. Bírták 1383-ban Szuhogyot (Zichy okmt. IV. 257.1.); később
Dédes várát Dédes várossal, Tapolcsány, Visnyó, Szilvás-Várad, Mályin és
Tardona helységekkel; Sajó-Szentpéter m.-várost; 1444-ben (bizonyára zálog­
ban a Perényiektó'l) Emődöt; 1461. óta Kisfaludot is. (Utóbbiakra nézve : Dl.
13803. 15642. 15702. 15947. L. az illető várak és városok a.)
Paszági cs. Bogácson 1404 körűi nyertek részeket kir. adományúl.
(Nem «Pozsegaiak.» V. ö. Századok. 1873. 622. 1. és Egri kápt. lit. Num. 8.
div. 2. fase. 1. fr. 12.. U. o. fasc. 2. fr. 6. 9. és 11. az 1404., 1406.. 1439.
és 1443. évekhez )
Pásztói cs. Nagy- és Kis-Arlón és Vadnán. (1409: Dl. 9608; 1454:
Dl. 15684.)
Patha (szomolyai) cs. 1439 : Egri kápt. lit. Num. 8. div. 2. fasc. 2. fr. 9.
Pelbárth (sajónémeti) cs. 1470 : Dl. 17015.
Peleni (Pilini) cs. Lásd : jólsvafői Tekes cs. a. Tornában.
Pércsi cs. L. Ohatiak a.
Perényi cs. 1404-ben igtatják őket a hűtlen Vadászi Imre birtokába:
Balázsháza. Nyárád, Ormos. Tövisses és Kelecsény helységekben. Ez időtájt
bírják már Csorbakő várát (1. ott) tartozékaival; Ernőd várost Kisfalud, Adolman
és Csécsegyháza helységekkel 1430-ban és 1454-ben. Igréczi birtokába 1472-ben
lépnek be. (1405 : Zichy okit. V. 359.. 1425: Dl. 11694., 11695 ; 1426: Dl. 11766.,
11842; 1430: Perényi lit., 1454: Dl. 24541; 1472: Lelesz, el. stat. — V. ö.
Pálócziak és serkei Lorántfiak.)
Peres cs. 1412-ben «berentei». 142ö-ben «négyesi» előnévvel. (DL
9977.. k. Danes, lit.)
Pethres (vatai) cs. 1448: Lelesz. 23.. 1484: DL 18946.
Pető' (középjetyei) cs. 1453 : Proc. Tabui. 363.
Petri es. Petri és Szeged helységekben. (Dl. 11627. — Lásd a ládi
pálosok a. is.)
Pipis (szigeti) cs. L. Löveiek a.
Pohárnok István (berzeviczi. cserépi). Berzeviczi Pohárnok I. bírta
Cserép várát tartozékaival (1. ott); Nyárádot (Mező-) már 1435-ben. (DL 12760;
1447 : Proc. Tabui. 280.)
Porkoláb (szentléleki) cs. L. Berenteiek a.
Pósa (pósacsécsi) cs. Szalontán 1411-ben, Montajon és Bábolnán 1454-ben
igtatják őket jószágrészekbe. (Lelesz, el. stat.)
Putnoki cs. Horvát és Omány helységekben. (1488 : DL 19443 ; 1477 :
hocess. Tabui. 280.. V. ö. daróczi Tibold cs.)
 BO RSO D M EG Y E. 191

Rátoldfalvi cs. 1413-ban Németi, Czenterfalva, Visnyó, Rátoldfalva,

Molnos-Bél és Vilyó helységekben. (Dl. 10440.)
Rebego (szomolyai) cs. Rebegew diet. (1450: Egri kápt. lit. Num. 9.
d'v. 1 . fase. 1 . fr. 11.)
Recski cs. L. Szentmártoniak a.
Rédei cs. Kárlón. (1484: Dl. 19008.)
Réz (kárlói) cs. Reez. (1436: Dl. 12956.)
Rozgonyi cs. Bírták Cserép várát (1. ott) tartozékaival, Ölnöd várát (1. ott)
tartozékaival 1470 ó ta ; Mohit egy ideig 1440-ben és Kisfaludot (1. o tt);
Bábolnát és Montajt pedig 1454 óta. (Dl. 15491., 15492. — Lelesz, el. stat.)
Sáfár (berencsi) cs. L. Tornaiak a. Tornában.
Sályi cs. 1431 : Miskolcz. v. lit. — L. daróczi Tibold cs. a. is.
Sas (rnolnosbéli) cs. 1470: Dl. 17015.
Sásvári (alsó-ábrányi) cs. 1467 : Process. Tabui. 280. — V. ö. Ábrány
m.-város a. ^
Schop H. (domoszlai). L ásd : Tornaiak a. Tornában.
Senyei cs. 1440: Ház. okit. 402.
Sigér (Csigér. szomolyai) cs. Sygeer dicti. Chyger dicti. Seger dicti.
(1408: Egri kápt. lit. Num. 8. div. 2. fasc. 2. fr. 1., 1446: U. o. Num. 18.
div. 1. fasc. 1. fr. 6., 1464: U. o. Num. 8. div. 6. fasc. 1. fr. 3.)
Semsei cs. 1477-ben a Szerdahelyiekkel együtt igtatják ő k et: Mályi,
Csaba, Szalonna, Martoni, Méhes, Dévény és Jákófalva részeibe. (Lelesz, el. stat.)
Senyei cs. 1431 : Dl. 12405.
Siketh (hodászi, szegedi) cs. 1425-ben Szeged és Szent-Albert részeibe
igtatják őket. Ugyanitt 1438-ban és 1440-ben is földesurak. (Kell. Melczer cs. lit.)
Soldos (runyai) cs. L. Bábony falu a.
Solymosi cs. L. Hevesben.
Szalai (petri) cs. János 1467-ben a megye alispánja volt. 1470-ben «de
Pethtry Zalay dictus» Benedek nyomára akadunk. (Process. Tabui. 280.. k.
Danes 111.)
Szalonnái cs. L ásd: jolsvafői Tekes cs. és Csetnekiek a. Tornában.
Szalontai cs. 1476: Egri kápt. lit. Num. 17. div. 3. fasc. 1. fr. 14.
Szapolyai cs. Tokajjal együtt 1459-ben Ároktőt kapták zálogba. (Dl.
15374.) 1494-ben 387, 1495-ben 473 frt adót vetettek István nádornak itteni
birtokaira. (Engel. I. 26. 138. — Lásd : Tornaiak a. is Tornamegyében.)
Szarvad: cs. Bábolnán és Montajon. (1478 : Egri kápt. lit. Num. 7. div.
1. fasc. 2. fr. 16.)
Szemerei cs. Az abaujmegyei. Szemereiek 1470 óta Zelézen is. (Dl. 17705.
— V. ö. 1294: Egri kápt. lit. Num. 8. div. 3. fasc. 1.fr. 1. és 1381: U. o.
Num. 9. div. 4. fasc. 1. fr. 6. és Dl. 26657. — L. Kécs. helys.a. is.)
Szendi (kálnai) cs. 1474-ben Szend helységben, Almás és Szőkeháza
pusztákon bírt részüket a Kálnaiaknak (1. ott) adják. (Dl. 17611. — V. ö.
ládi pálosok.)
Széni cs. Lásd : jolsvafői Tekes cs. a. Tornában. I
192 M AGY ARO RSZÁG .

Szenterzsébeti cs. 1480-ban Csépánban földesurak. (Jászó. fasc. 20, n. 24.)

Szentmáriai cs. 1468-ban kapják a királytól Alsó-Ábrány részeit. (Jászó.
Statut. Z. fasc. 2. n. 49.)
Szentmártoni (Bánfi) cs. Szentmárton helységet és Endretelke pusztát
együtt kapják 1456-ban új-adományúl a Recskiekkel, Dormánháziakkal és
Abafalviakkal. (Dl. 15081.)
Szerdahelyi cs. L. Semsei cs.
Szigeti cs. L. Löveiek a.
Szirmai cs. 1448: Zsélyi lit.
Szomolyai cs. Felsó'-Szomolyán 1421-ben új-adományt kapnak. (Egri
kápt. lit. Num. 17. dív. 3. fasc. 1. fr. 3. — V. ö. 1460: Dl. 15491. és 1486:
Egri kápt. Ilt. u. o. fr. 5.)
Szőke (pósafalvi. temerkényi) cs. 1411-ben Szalonta részeibe igtatják
őket. (Lelesz, el. Statut.)
Szuhai cs. Hegymegen. Csabán. — Utóbbi helységben 1486-ban részeket
veinek zálogba a Teresztenyeieknek és Kálnaiaknak. (1457 : Kassa v. lit.
19183., 1484: Jászó. prot. A. f. 54., 1486 : Jászó. Statut. T. fasc. 2. n. 46.)
Tapolczai benczés apátság. Tapolcza. Jenke. Görömböly. Valk, Mind-
szent, Csaba helységekben. Miskolczon és (a S.-Lád melletti) Nóta pusztán
kisebb-nagyobb részei voltak. (Rupp. II. 105. Lásd Valkhoz 1467-ből: Egri
kápt. lit. Num. 18. div. 1. fasc. 1. fr. 11.)
Tárkányi (felső-) karthauziak. Tilajon, Zsérczen, Noszvajon. Utóbbi két
helységben bírt jószágukat Felső-Tárkányért cserében kapták az egri püspöktől
1457-ben. (1452 : Dl. 14557 ; 1456: Lelesz. 11., 1467 : Egri kápt. lit. Num.
19. div. 3. fasc. 1. fr. 2., 1463: Lelesz, metal. Borsod. 1.)
Tekes (jolsvafó'i) cs. Lásd: Tornamegyében.
Teresztenyei cs. L. Szuhaiak a.
Tibold (Tiboldfi, daróczi) cs. Vagy Darócziak; vérrokonok a Geszti.
Sályi és Váraljai családokkal, kikkel 1347-ben osztoznak m á r: ΔΙ-Kács vagy
Darócz, Leány, Nádasd, Dorogma, Bíkk, Mészalja vagy Váralja, Fel-Kács, Geszt
és Oszlár helységeken. A Darócziak (Tiboldok) már 1357-ben bírtak (Ipolyi
szerint) Lénárd-Daróczon is. 1414-ben a Tiboldíiak megveszik Kondót. 1423-ban
a Tiboldíiak. Gesztiek és Sályiak bírnak Pélyben is. 1443-ban a daróczi
Tiboldokkal és Gesztiekkel szemben egy Császlócziné és a Putnoki család
igényli a magbanszakadt S á lyi László birtokait: Nagy-Mihály, Leányfalva,
Pély, Senye, Sály és Bikk helységekben; 1447-ben azonban ugyané László
birtokait (most: Nagy-Mihály, Bikk, Oszlár, Leányfalu, Geszt falvakat, Mészalja
és Váralja pusztákat) a Gesztieknek és Tiboldoknak adja Hunyadi János. —·
A Tiboldíiak 1449-ben (Alsó-) Ábrányban is bírtak, hasonlókép' 1462-ben
Lázártelke és Mikolatelke pusztákon, 1467-ben pedig B'ejéregyházán is. 1462-ben
a Váraljaiak tűnnek föl, mint dorogmai és nagymihályi (és lázártelki) föld-
birtokosok. (1357: Archeol. Közi. VI. Ipolyi ez. 9. 24. V., 1443: Kállay lit.,
1447: Dl. 14135; 1448: Lelesz. 60. 23., 1462: Muz. lit. A többire nézve:
Process. Tabui. 280. — V. ö. 1429: Sztár. okit. II. 283. L. a. gesztelyi
Oroszok a. is.)
 BO RSO D M EG Y E. 193

Tiszai (pándi) cs. Csabán. (1443 : Zsólyi lit.)

Tokaji cs. 1450 : Dl. 14361., 1452 : k. Danes lit.. 1467: Process. Tabui. 280.
Tokos (szakácsi) cs. 1479 : Dl. 18213. L. mucsonyi Nyilasok.
Tombolth (vezekényi) cs. 1492-ben Mályiban. (Jászó, fasc. 22. n. 9.)
Tömöri cs. Mátyás 1479-ben a megye alispánja. 1507-ben új-adomány ál
kapják (Pál) Bürkest, 1523-ban pedig (LóTincz és Lajos) Hegvmeg. (Börkes).
Szakácsi, Kécs. Senye, Cseb és Nyilas birtokokat. (Dl. 18241.. 18263; 1507.
1525 : Somossy cs. lit.)
Torkos (csebi) cs. László, a csehi Bolyár Mihály fia 1457-ben a Han­
gácsiaknak eladja Cseb és Berente helységekben s Hatház pusztán bírt részeit.
(Somossy cs. lit.)
Tornaházi cs. 1459 : Dl. 26616.
Tornaijai cs. 1474-ben Csáton s Csitke és Burok pusztákon új-adomány­
ként; 1489-ben Szolga helységben is. (Muz. 111.. Jászó. pr. A. f. 104.)
Tullusi cs. 1422: Muz. lit.. 1456: Dl. 15072: 1470: k. Danes lit.
Ugfi (sajónémeti) cs. 1487 : Dl. 19267.
Vad (válni) cs. 1467 : Process. Tabui. 280.
Vámosi cs. L. pelsó'czi Bebekek.
Váradi káptalan. Felső-Zsolezán 1407 óta. (Bunyitay. Váráéi püsp. t. II.
283.) 1453-ban is. (Proc. Tabui. 363.)
Váraljai cs. L. daróczi Tibold cs. a.
Varból cs. 1406 : Egri kápt. lit. Num. 8. div. 2. fasc. 2. fr. 6.
Várdai (Kisvárdai) cs. Igriczit és a hozzátartozó falvakat (ville) bírták
1466-ban. (Dl. 16378.)
Varjas (körtvólycsi) cs. 1425: kell. Melczer cs. lit.
Vatai cs. 1427: Kapy cs. lit. K. fasc. III. n. 44., 1439: Egri kápt. 111.
Num. 8. div. 2. fasc. 2. fr. 9.. 1456: Dl. 15072.
Verebélyi cs. 1449-ben Lakhoz tartanak jogot. (Dl. 14269.)
Zelézí cs. 1470: Dl. 17705; 1475: Jászó. Stat. 7. fasc. 1. n. 23.
Zsadányi cs. L. Solymosiak a. Hevesben.
Zsidó (geszti) cs. 1467: Processus Tabui. 280.
Zsujtai cs. L. Bikkick a.
Összesen : 235 birtokos.

F Ő IS P Á N J A I:

Rendszerint a diósgyőri várnagyok vagy kapitányok voltak.1 1439-ben:

Szécsi János: 1440-ben Pelsőczi Imre diósgyőri várnagy és a székelyek
ispánja; 1456-ban és 1457-ben: Frangepáni Duimo diósgyőri várnagy; 1461-ben
és 1462-ben: (táji Gergely; 1464-ben és 1467-ben: Horváth Gergely név alatt

1 1439: Kapy es. Mt. K. III. 75.,
144U: Dl. 13581; 1455. 1457: Dl. 15070.
15071. 15609. — 1459: Kállay lit, 1401:
Muz. lit., 1464: Dl. 15971; 1464:1)1.16048
H unyadiak kora. VI.
1467: Kállay lit, 1467: Process. Tabui. 28ο
1468: Dl. 16718; 1471 Dl. 17220; 1477
Kazinczy yyűjt.
13
194 M AGY ARO RSZÁG .

ugyanő, s ugyancsak 1464-ben és 1466-ban (comes in Diosgewr); 1468-ban:

Parlagi György s bizonyára 1469-ben is, a mikor csak diósgyőri kapitánynak
czimezik; 1471-ben: Neziger János; 1477-ben és 1478-ban: runyai Soldos
András. — Kívülök diósgyó'ri várnagyok és hihetőleg borsodmegyei főispánok
is voltak: 1459-ben: Parlagi Pál; 1470., 1471-ben: Ne(he)ziger János és
Thurzó Márton várnagyok; 1472. és 1479-ban: Zbugyai István várkapitány:
(pl. 1478-ban: Soldos András comes castri D.); 1482-ben: Monelli Bernát :
1485 kőről: Bánczai (de Bancha) Gergely (comes castri D.); 1484.. 1485-ben:
Paviai Albert (comes c. D.); 1487-ben: Ácsai Zsigmond; 1490-ben: Csapi
lános várnagy. 1

1 Wenzel. Diósgyőr. 11— 12., Száz. 1874. 657., Dl. 19005. — 1482-re és 1157-re
nézve: Nagy Im re gyfijt.
 ABAUJ VÁRMEGYE.

Abaujvármegyében vagy a mint gyakran nevezik: Újvár-

megyében az 1.427. évi adólajstrom szerint 5184 jobbágy-porta.1)
1191— 5-ben pedig körülbelül 3500 adó alá eső házhely volt.2)
Nagyjából ugyanazt a területet foglalta el a középkorban is.
mint manapság (nem számítva a hozzá csatolt Tornamegyét): a
zemplénmegyei oldalon azonban még Kozmától kezdve bolhása.
Biszte, Kázmér, Vily és Bedmecz vidéke is rendszerint hozzá tar­
tozott hajdan.
R megye területén mindenfelé találunk terjedelmes uradal­
makat. Δ legnagyobbakat azonban két előkelő család: a Perényiek
és Hozgonyiak birtokában, kik e megyének egy-egy falujáról nyerék
híressé vált nevüket.
Λ I'erényiek uradalmai a megye legdélibb határszélén: Kemejen
kezdődve, legészakkeletibb pontjáig: Bánkig terjednek föl. Kemej
szomszédságában : Újfalu, Sziget, Szikszó, A.-Vadász, Jánosd egy
tagban, föntebb F.-Vadász és Vizsoly táján 2—3 falu, a megyének
középvonalán pedig a Szepsi melletti Szőllőstől és Rodolótól keletre
haladva, Nagy-ldán és Gsányon, másfelől Lánczon, Perényen, Aba-
[Jjváron és a füzéri uradalmon át a zempléni határig a falvak
széles csíkja (mintegy 36—38 helység) jelzi uralmukat. Végül a
megye ék. sarkában: Szinve m.-város vidékén szintén mintegy 10
helység, összesen: két vár, 4 mezőváros, mintegy 52 falu és 2 puszta
uralja őket.

1 Thallóczy. A kamara haszna. , eredeti adólajstromot (Dl. 24819.)

172—180. A helységeknél, e művet j használtuk,
idézve az (írsz. Levéltárban levő í 2 Engel i. m. 28. és 140. 1.
18*
196 M AGY ARO RSZAG .

A Rozgonyiak jószágai kisebbek ennél, de még mindig elég

terjedelmesek. Mert három városból vagy részeiből (Szepsi. Vizsoly,
Szína), a Kassától k. é. eső tájakon pedig vagy 1i faluból állanak.
S 1470 óta rajok szállt a hatalmas Czudar-vagyon is, melyhez a
megye déli vidékén: Forró és Kázsmárk, közepén Telkibánya és
Nádasd város, s ugyané tájakon szintén mintegy 11 falu tartozott.
A megye déli részében még két v á r: Boldogkő és Regécz
körül alakúit nagyobb birtoktest. Eleinte (és utóbb is) mindkettő­
nek a király, közben Brankovics György (és kis ideig Regécznek
Szapolyai Imre) a földesura. Utóbbinak nem ismerjük tartozékait.
Boldogkővárhoz az idő folyamán mintegy 7 szomszédos lalut szá­
mítottak. Ezenkívül a rácz despota s utána Szapolyai István a
szomszédos Szántó várost is bírta.
E tájon a népes Göncz város a Bebek dinasztiáé: föntebb
ék. pedig, a zempléni határon: Szaláncz vára 8 faluval a Loson-
cziaké. Kívülök a világiak közül még Kassa város mondható nagy-
birtokosnak, mint a megye különböző részeiben s főleg e város
körül szintén mintegy 15 falunak, s pl. 1467-ben zálogban Boldog­
kővárának is földesura.
A többi előkelő családok zálogban vagy csak kisebb részeket
bírnak, mint a Csákiak. Drugethek, Magyar Balázs. Kinizsi Pál. a
Thurzók, Pálócziak és serkei Lorántíiak.
Az egyháziak közül a jászéi prépostság a legvagyonosabb,
mint .Taszó vár, város és (nagyrészt e tájon) vagy 1.8 falu bir­
tokosa. Utána sorakozik a mislyei prépostság. Mislye környékén
öt faluval, s a széplaki apátság, szintén e vidéken 8 falu részeivel.
Odább dél léié a regéezi pálosoknak négy, — Kis-Ida táján a sze­
pesi káptalannak három. — s délen a váradi káptalannak két hely­
ségben vannak részeik. Végül az egri püspöké: Hécze s a gomba­
szögi pálosoké: Onga egy része.
A kisebb nemesi családok sorából: a Bárczaiak, (fagyiak.
Gecseiek, ruszkai Kornisok, nádasi Uaczkfiak és Semseiek válnak
ki terjedelmesebb birtokokkal.
 A B A U J V Á I Í M F .G Y R . 197

VÁRAT ÉS E R Ő S S É G E I :
Aba-Ujvár vagy Újvár. Újvár helység a Perényieké voll. 1399-ben meg­
engedi nékik a király, hogy itt is erősséget emelhessenek. Hogy építettek-e?
— nem látjuk nyomát. Az engedélyt azonban ismétli a király l-í05-ben.
(herényi cs. lit.)
Boldogkővár. 1383-ban királyi vár, melyet Zsigmond 1388-ban tarto­
zékaival együtt 8838 frtérh majd 1396-ban 10830 írtért az olnodi Czudaroknak
ad zálogba. 1427-ben. 1433-ban és 1453-ban a rácz despota kezén találjuk.
1461-ben Mátyás király a Parlagiaknak adományozza, de már 1467-ben
3000 majd további 1500 írtért Kassa városának zálogosítja el és 14”l-ben
ismét a magáénak mondja. — Castrum Boldogkew. Boldokw. (1383—1396 :
Dl. 8825. 7454. 8170. és 8171; 1427—53: Fejér. X. 7. 450.. Lelesz. 64. 36.,
1461: Muz Illái·.. 1467: Kassa v. titk. lit. Boldokeő.. 1471: Dl. 17175.) Tar­
tozékai 1388-ban: Vizsoly. Szerencs, Novaj, Abatelke. Újfalu, Árka. 1461-ben
és 1467-ben pedig: Boldogkő. Rád. fiaskó. Szerencs. Újfalu és Árka.
Füzér. Már 1270-ben fennállt. Úgy látszik, Zsigmond kir. ideje óta
1383- ig Jolsvai Leusták k ír. főajtónálló. ettőlfogva neje Anna bírták zálogban
a királytól (3000 aranyban ι. 1389. felír. 2-án a herényiek már új-adománv-
kénL nyerik. A XV. század 40-es éveiben a Pálócziak kerítették kezükre,
rövid idő múlva azonban isinél: visszaszerezték a herényiek. — Castrum
Fyzer. Fizer. (Kassa v. titk. 111. «Kalsa». Dl. 7417. 13190. 16827.) 12”0-ben
hozzátartoztak: Füzér, Kornlós, Nyíri, Kápolna. Telki(-bánya), Vereng, Rátka.
Kanasfölde(?), Kajála. Derzstelke, liiszta. A XV. században pedig: Váralja vagy
Füzér, Kornlós, Nyíri, Kápolna. Riszté. Pusztafalu. Radvány, Kajáta, Pálháza.
Vereng és Közép-Németi. (1270: Árpk. új okmt. Vili. 256.. 1324: Egri kápl.
lit. Num. 8. div. 4. fase. I. IV. 2.)
Göncz. Caslrum (lunch. (1371: Dl. 5973. és 7055.) Mária királyné
1384- ben «eastpllano suo de (lunch. Regech el de Boldokw» ad ki rendeletét.
Bizonyára mint a másik két helyen. Gönczön is királyi vár állt ekkor.
(111. 8825.)
Jászé, az itteni praemontrei prépostságé. — Forlalicium Jazo. (1447:
Xsélyi lit.. 1456: Huny. kora. X. 529. 539. 540., 1459: Lelesz. 70. 22..
1466: Dl. 16451. A Kassa városi lltárban számos oklevél.) Jasou (Jason)
Boemorum praesidium, ad lemplum quoddam aedificatum. (Boníini. Decad.
525.j A csehekkel folytatott hosszas küzdelemben jelentékeny szerepe volt.
1457-ben Kassa kezére került. Boníini szerint ezt is visszafoglalták a Mátyás
vezérei 1458-ban.
Mislye. Castellum Mysliae, quod ad lemplum divae virginis illi (a csehek)
quondam exaedificarunt. (Boníini, i. h. 525.) Mátyás uralkodása elején (1458.)
mindjárt elveszik a csehektől. Az itteni prépostság megerősített épületét kell
bizonyára értenünk.
Nagy-lda, melyet a herényiek Zsigmond kir. engedelmével 1411—1414
Iáján építettek. Giskra idejében — a 40-es években — herényi János fej-
váltsága fejében 240(H) forintban Giskra. majd tőle zálogban Modrar Pál
198 M A G Y A R O l'.S Z A C ,.

körmöezi polgár kezére került, ki azonban a 60-as évek óta a Percnyiekkel

együtt bírta. De ugyanez időtől fogva egy vészéhez Szapolyai lnne is jogot
formál. — Castrum Nagyda. Nogyda. (A Percnyi Hibán több oki., továbbá
Dl. 12781.. 14058.. 14059.. 14244.. 14405., 14686.. 14668.. 15582.. 15718..
17065. és Lelesz. 71. 36.) Tartozékai a XV. században: Nagy-Ida íváros).
Komarócz. Szeszla. Gsécs. Makrancz. Bodoló. ITjvár. Pányok. Zsujta. Nagy-
és Kel-Németi, Kenyhecz. Perény. Láncz. Detk. Csány. Szikszó. Sziget. Újfalu
és Al-Vadász helységek. Sobrák. Zsadánv és Szaka puszták.
Regécz, mely a XIV. sz. végén, valamint Zsigmond uralkodása elején
is királyi vár. 1433-ban és 1457-ben a Rrankovics György rácz despola kezén
találjuk. 1461-ben a királyé; 1464-ben és 1467-ben Szapolyai Imre. 1471-ben
pedig ismét a király mondja magáénak. — Castrum Regech. Regecz. Hegeecz.
(1322: Anjouk, okmt. II. 53., 1375: Zichy okit. III. 596.. 1383: Dl. 8825:
1406: Dl. 9156: 1412: Dl. 9910. 9929: Pesly. Rrankovics bírt. 21., 1443:
01. 13704; 1457: Muz. 111.. 1461: Dl. 15628: 1464: Kállay 111.. 1467: Wenzel.
Bánv. tört. 88.. 1471: Dl. 17175. Az utóbbi oki. közel egyk. más.)
Szaláncz a Losoncziaké. kik 1387-ben már új adományéi kapják.
— Castrum Xalanch, Zalancz. (1330: Wagner. Dipt. Sáros. 230.. 1387: Pesly.
Krassóm. I. III. 169.. 1446. 1454. és 1468: Lelesz. 58. 33.. Dl. 14834. 15824 ;
1478: Dl. 18033.) 1446-ban megjegyzi az oklevél, hogy a vár «in confiniis
emulorum regni (a csehek) positum». 1387-ben Zemplénmegyéhez tartozott.
Később inkább Abaujhoz. (Tartozékait I. a Losoncziak a i
Összesen ·. 0 vár.

V Á R O S A I É S M E Z Ő V Á R O S A I:

Forró. Foss. Furro iuxta apuam Herrad. (1271: Árpk. uj okmt. VrIII.
334.) Forro. Forrow. (1347: Anjouk, ο. V. 113.. 1416: Dl. 10416; 1440:
Dl. 13524: 1451: Dl. 14464.) Abaujmegyc 1347-ben e helyen adja ki egyik
levelét, :1470-ben mint «oppidum» fordúl elő. mikor az olnodi Czudar-család
kezéről a Rozgonyiakéra megy át (L. Czudarok a.) Vámszedő hely is volt
s a Czudarok idejében 61 jobbágy-portából álll. (Thallóczy, i. Ii. 176.)
Göncz. Gunch, (1371: Dl. 5973: 1427: Thallóczy. i. h. 177.) Gwncz
oppidum. (1424: Dl. 11553; 1446: 1)1. 13965; 1450: Dl. 14390-14392; 1467:
Lelesz. 28.. 1.471: Dl. 14175; 1473: Dl. 17523.) A pelsőczi Bebekeket uralta,
kiknek 1427-ben 191 jobbágyportájok volt itt. 147.1 -ben és 1473-ban azonban
a király mondja magáénak. Utóbbi évben Diósgyőrhöz lariozoth A város
végén, a vár alján, a B. Szűz tiszteletére I. Lajos kir. által 1371-ben alapí­
tott pálos kolostor is állt. melyhez később a Sz.-Katalin tiszteletére szentelt
pálos kolostor járulI. (Rupp II. 291.. Dl. 5973.. 8825.. 9156.. 9929.. 14390..
14396., 15628.. 18722.)
Jászé, Jazow. Jazo. (Rupp. II. 130.. 1423: Fejér 6. 575.. 1427: Thal­
lóczy. i. h. 174.) Iver. Sz.-.fános tiszteletére még a tatárjárás előtt alapítóit
praemontrei préposlsággal. mely hiteles hely is volt, Jászon 1427-ben 70 job­
bágy-portával bírt s 1394-ben Mária királynétól országos vásár tartásra
 AB AU JV A K M EG Y E. 199

privilégiumot eszközölt ki e helység részére. Jászó különben régi bányahely.

Már 1243 eló'tl kapla első bánya-szabadságát, melyet a prépostság számára
I. Lajos király is megerősített 1364-ben. 1437-ben Zsigmond király a hatodik
helyen sorolja föl a felsó'magyarországi bányavárosok közt. (Wenzel i. m.
88. 345. és 359. 1.) Vámját 1423-ban említik.
Kassa. Flandriái és szász gyarmatosok alapították. Mikor felliinedezik.
Alsó- és Felsó'-Kassa néven két városból áll. Kiváltságai már a XII. század­
ban is voltak. Hatalmának, gazdagságának tetőfokára azonban a XIV. században
1. Károly és Nagy-Lajos idejében emelkedett. Ez idő óta az egész középkoron
át — Buda. Pozsony. Szeben és Brassó m. — e város a hazai és külföldi
kereskedelem egyik elsőrangú központja. Polgárai főleg az ország keleti vidé­
keire s az ezekkel határos külső országokba hordozzák iparczikkeiket. támo­
gatva a legelőnyösebb szabadalmak s az atyáskodó királyi kegy hathatós
erejével, melyet — főleg Mátyás idejében — gyakorta viszonoznak rendes és
rendkívüli adó gyanánt az aranyforintok ezreivel avagy árúc.zikkekkel.
Már I. Károly megadta nékik az önbíráskodás nagybecsű jogát. Nagy­
hajós pedig 1346-ban a szabadispánságot (ius gladii). Tőle ezenkívül más
értékes privilégiumokat is nyertek 1347-ben. melyek egyházi, bíráskodási,
magánjogi és vagyoni függetlenségüket betetőzték.
Ezekre következtek még a kereskedelmi kiváltságok. Már I. Károly
fölmenté őket (1319.) az Abauj- és Zemplénmegyében a Tiszáig és Sajóig
fizetendő vám, — Nagy-Lajos király pedig (1347.) minden útvám és a városi
vásárvám alól is. E szabadalmaknak Mátyás király is a legszigorúbb őre volt.1
Nagy-Lajostól nyerték ezenkívül országos vásáraikat s 1361-ben a legritkább
privilégiumot: a teljes árú-megállító jogot, melyet 1367-ben megerősítvén, a
lengyel és orosz kereskedőkre is kiterjesztett a király. Hasonlóképen I. Ulászló is;
E kiváltságok élvezetében, megizmosodva, meggazdagodva lépett át a
város a XV. századba. A későbbi uralkodók már csak a régi szabadalmakat
ismételhették, újakul csak kisebbeket adhattak. Mint Zsigmond király, ki
1411-ben főleg a város borkereskedését szabályozta, vagy V. László, a ki
időnkint (pl. 1453. 1454.) a harminczad fizetése alól menté föl a várost, avagy
(1453.) az egész évi harminczadot a város szükségei fedezésére engedő át.
Ily kedvezményekért azonban a város más utón mindig busásan megfizetett.
Maga Mátyás király is elismeri ezt, midőn 1464-ben a 30-ad felét Kassának
átengedi, avagy midőn — ugyanez évben — a 30-ad fizetése alól teljesen
felszabadítja e várost. — Ugyanő 1462-ben a pénzverés jogát engedte át
Kassának.
Ezenkívül harminczad és kir. bánya- és sókamara-hivatal is állt fönn e
városban.
Falakkal már IV. László idejében körűlövezték. s más erődítésekkel is
ellátták, melyeket később, főleg Zsigmond alatt még inkább megnöveltek.
Legszebb ékessége a városnak —- és hazánknak is — a Szent-Erzsé-
betről nevezett főegyház, melynek építését még a XIII. század közepén kezd
lék meg (franczia stílben), s I. Károly és Nagy-Lajos sőt Mátyás király

1 Számos speciális rendelet n város levéltárában, egyesekhez és városokhoz.

2 0 0 M AGY ARO RSZÁG .

ide ében is folytatták, részben ez uralkodók költségén. Mellette találjuk ma is a

Sz.-Mihály arkangyalról czímzett kis templomot, mely valószínűleg a XII. sz.
végéről való még. Ezenkívül 1482-ben a városon kívül is állt egy lemplom,
melyet Szent-László királyról neveztek.
A domonkosoknak s állítólag a ferenczrendieknek is volt e városban
kolostoruk és templomuk. Nagyboldogasszony tiszteletére.
A husszita uralom idején sok viszontagságot élt át e város. 1450-ben
hosszabb időre a Giskra kezére került, melyből csak a Mátyásé szabadította
ki végkép. (F orrások: Tutkó. Kassav. tört. évk., Rupp. II. 245—256.. Wenzel,
Hány. tört. 359.. Fejér. IX. 3. 241.. IX. 4. 139. 176. és 342., IX. 5. 387.,
Anjouk, dipl. emi. II. 54. Száz., 1868. 146., Dl 14576., 1474: Soós es. lit.,
Kassa V. titk. lit. «Cassoviae. Telon.. Trices., Eccl.» — M. Tört. Tár. IX. 130.)
Kázsmárk. Also Kasmark. 11406: Dl. 25344.) Felsew Kazmark. (1427:
Thallóczy, i. h. 176.) Kasmark. (1440: Dl. 13524.) 1470-ben. mikor a kihalt
Czudar-család birtokából a Rozgonyiak kezére átmegy, egy ízben oppidum-
nak czímezik. ( Dl. 16973.) Különben 1427-ben Kázsmárkon 31 portájok voll
a Czudaroknak. — Ma Alsó- és Felső-Kázsmárk. Szikszó és Forró közt.
Nádasd. Nadasd. (1416: Dl. 10416; 1440: Dl. 13524.) Vámszedő hely
volt s 1470 ben. mikor a kihalt Czudar-család birtokából a Rozgonyiak
kezére jut. — oppidumnak czímezik. (Dl. 16974. és 17121.) Füzértől ény.
találjuk. Ezenkívül az 1427. évi adólajstromban «Kys Nadasd» is előfordul,
melynek — úgy vélem — a megye ék. sarkában fekvő mai Nádaska falu
felel meg. (Thallóczy, i. Ír. 178.) E helység 1477-ben mint Felső-Nádaska
tűnik föl. (Ház. okmt. V. 336.)
Nagy-lda Ida superior. (1.332—7: Páp. tiz. 1. 319.) Nogyda, Felyda.
(11. o. 352.) Ida. Nag Ida. (Perényi cs. Ilt. több oki. 1399 óta. 1427: Thal­
lóczy, i. h. 173.. 1454: Dl. 24511.) Opp. Nagyida. (1461: Perényi lit.. 1473:
Lelesz, el. stat. V. ö. Wenzel. Bány. tört. 359. 1.) A Percnyieknek 61 portájok
volt itt 1427-ben. 1437-ben a felsőmagyarországi bányavárosok közt foglalt
helyet. — Nagy-lda vár sorsát követte. (L. ott is.) E városon kívül időnkint
más helységek is merülnek föl ezen a néven, mint: Kis-Ida vagy (lergely-
falva (1. ott) vagy Gergelv-Idája. és Amadé-Ida. (L. ott.) Ma Nagy- és Kis-Ida.
ulóbbi kissé messzebb é. felé
Szántó. «Fel Zantho» határ-járásakor említik «Naghzantho» helységet
1326-ban. (Lelesz, met. Abauj. 10.) 1378 ban már Fel- és Al-Szántó (Dl. 6540.').
az 1427. évi adólajstromban pedig Szántó és Kis-Szántó néven. Fel-Szántó és
Kis-Szántó, valamint Szántó. Nagy-Szántó és Al-Szántó azonosak tehát. —
Szántón 1427-ben 109 jobbágy-portája volt a rácz despotának s így nagyságra
nézve (Kassát kivéve) mindjárt a legnépesebb Göncz után következett a me­
gyében. 1459-ben Tokaj várával együtt a Szapolyaiak vették zálogba-a király-
lói. — már mint oppidumot. Az előtt a király, illetőleg Hunyady János hirta.
(Dl. 15374.)
Szepsi. 1345-ben még «civitas regia Scepsy». s már 1347-ben (mint
«possessio») a Rozgonyiak birtoka. 1379-ben Nagy Lajos «hospites nostri»-nak
nevezi lakóit. 1393-ban (Op. Sepsy al. nőm. Sekeres) felét, már a Kaplaiak
bírják, de úgy látszik csak zálog czímen, — a tulajdonjog a Rozgonyiaké.
 A B A U .I V A R M E G Y E . 2 0 1

J460-ban felét Homonnai Bertalan veszi zálogba. A XV. században leginkább

oppidum-nak czímezik. Az 1427. évi adólajstrom — az eredeti szerint — csak
150 forintnyi hátralékát (tenetur) emitti. (1845 : Anjouk, ο. IV. 508., 1847 : U. ο­
ν. 94., 1879: Dl. 6588; 1393: Dl. 7859: 1395: Dl. 8107; 1397: Dl. 8267;
1419: Dl. 10829; 1460: Dl. 15522.)
Szikszó. Syxo. Zykzow. Zykzo. Sixo. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 318.) —
1392-ben kir. városnak (civitas nostra) czímczi Mária királyné (Dl. 7795.) i
1404-ben a hozzája tartozó Vadász, Sziget és Újfalu helységekkel együtt kir·
adományúl a herényiek kapják. A század közepén Nagy-ída vár sorsát követte.
(Több oki. a Perényiek és Kassa város lltb an ; továbbá: Dl. 7795., 9225.·
10258., 18049.. 24541.. 31742.) Ugyanekkor már állandóan mint «oppidum»
szerepel s vámját és vásárját is említik. Λ B. Szűz tiszteletére emelt templo­
mának emlékezete e század elejéről maradt fenn. 1467-ben «vicecamerarius
salium» székhelye. (AVenzel i. ni. 88. 1.)
Szína. Syna. (1390—1401: Dl. 7645; 1430: Fejér. X. 7. 186.) Kyszina.
Kuszyna. (1491: Kassa v. Ili. rendezeti. — L. Kenyheez helys. a. is.) Szína
helységet 1390-ben nyerik Zsigmond királytól a Perényiek, kiknek 1427-ben
91. portájuk volt itt (Thallóczy. i. h. 179.); 1430-ban a Perényi (Báníi) Miklós
halálakor mint urafogyott vagyoni, a Bozgonyiak kapják. 1460-ban mint
«oppidum» tűnik fül. a mikor is ’/» része zálogúl a Homonnai Bertalan kezére
jut. Vámját már a XIV. században emlegetik. (1430: Dl. 12186; 1460: Dl.
15522; 1463: Dl. 15890. — L. a Buzlaiak a. is.j Ma Szína. Nagy-ldálól dk.
Szinye. Szyna. (1427 : Thallóczy, i. h. 179.) Swynye. (1454: Dl. 24541 ;
1487: Dl. 19309.) Zynye. (1482: Kassa v. Ili.) 1454-ben oppidum-nak Írják, s
csakugyan már 1427-ben 70 jobbágy-porlájok volt itt a Percnyieknek. Vámját
1454-ben említik. 1487-ben «örök jogon» a Lapispatakiak kívánják magukat
birtokába beigtaltatni. A mai Szinye vagy Peló'-Szinye. Kassától ke).
Telkibánya. (Telki.) Régi kiváltságos bányaváros. Telnky néven 1270-ben
még a szomszédos Füzér vár tartozéka. 1341-ben azonban már. m ini: «Teluk-
banya montana nostra» a királyé. 1367-ben ugyancsak a király «civitas nostra
Telki »-nek nevezi, mint olyan helyet, a hol «comes és urburarius regius»
székel. Oivitas-nak czímezi Zsigmond király is 1395-ben. 1447-ben Hunyadi
János mint oppidum regale-t (Thelkebanya) a Rozgonyiaknak adományozza,
de úgy látszik a 60-as években, legalább részben, az olnodi Czudarok bírták,
a kiknek kihaltával ez a város (opp.) is a Rozgonyiaké lett. 1471. márcz 6-án
azonban még a király mondja a magáénak. A XV. században a város végén
Sz.-Katalin szűz egyháza állt. Ugyanekkor. 1438-ban előfordul: «villa Chechicz
vocata in territorio Thelkybanya». (1270: Árpk. új okmt. Vili. 256.. 1341 :
Anjouk, okmt. IV. 121.. 1367: Dl. 5783 ; 1395: Dl. 8122; 1438: Dl. 13191;
1447: Dl. 14062'; 1450: Dl. 14390—92; 1468: Dl. 16769; 1470: Dl. 16973:
1471: Dl. 17175; 1475: Kassa v. lit. 428. — V. ö. Wenzel. Bányász, töri.
90-93.. 346—351. és 359. 1.)
Vizsoly. Wysol. (1388 : Dl. 7454; 1398: Lelesz, el. stat.. 1436: Dl. 12260:
1454: Dl. 24541; 1458: Lelesz. 69. 43.) A XV. sz. közepén (1454.) kezdik
oppidum-nak nevezni; vámját azonban már a XIV. sz.-ban emlegetik. 1398-ban
még a Debrőieké. Előbb: 1388-ban Boldogkő várához tartozott. Az 1427. évi
‘2 0 2 MAGY A KORSZAG.

adólajstrom szerint Juga Jánosnak 31 portája volt ill ; 1436-ban pedig Közményi
(Kusmen. Cozmyn. Kezmen) Moszticz. kir. adományú! bírt felét a Rozgonyiaknak
zálogosító el. Valamivel később a Petényieké lett.
K városokon kívül (az 1427. évi adólajstrom szerint) lakosságra nézve
kiemelkednek s részlten lalán városi kiváltságokat is élveztek a következő'
helységek : Ruszka. Meczenzéf, Makranez. Vilraány. Újvár, Gyürke. Szesz la,
Csées és Al-Vadász.
Ö sszeseit: H varos.

H ELYSÉGEI :

Abatelke. Abatelke. (1388: Dl. 7454.) Boldogkő várához tartozott. A

mai B.-Váralja m.. dny. elterülő abai pusztának felel meg.
Alpár. Alpar. (1429 : Muz. Utál·. 1479 : Jászé. BBB. f. 2. n. 39.) Szántó
m. ék. találjuk.)
AMnáncs. L. Ináncs a.
Al-Németi. L. Németi a.
Al-Szántó. L. Számtó város a.
Al-Szend. L. Szend a.
Al-Zsebes. L. Zsebes a.
Alsó Bárcza. L. Bárcza a.
Alsó-Bénye. h. Bénye a.
Alsó-Figed. L. Figed a.
Alsó-Gagy. L. (fagy a.
Alsó-Kakaó. L. Kaksó a.
Alsó-Kaksó-Mindszent. L. Kaksó a.
Alsó-Kázmér. L. Kázmér a. Zemplénmegyében.
Alsó-Kázsmárk. L. Kázsmárk város a.
Alsó-Kemej. L. Kemej a.
Alsó-Kemencze. L. Kemencze a.
Alsó-Kenéz. L Kinizs a.
Alsó-Meczenzéf. L. Meczenzéf a.
Alsó-Méra L. Mára a.
Alsó-Redmecz. L Redmecz a.
Aleó-Szebenye. L. Szebenve a.
Alsó-Szedlecz. L. Szedlecz a.
Alsó-Tőkés. L. Tőkés a.
Alsó-Tuzsa. L. Tuzsa a.
Alsó-Vadász. L. Vadász a.
Amadé-lda. Possessio dudum Cherhay. nunc vero alio nomine Amadeyda
vocata. (1400: Petényi lit. — L. Nagy-Ida város a.)
Ambrusháza. Ambrushaza. (1427 : Thallóczy, i. m. 175.) Ambrushaza
al nőm. Tornor. (1472 : Jászó. AAA. f. I n 31.) Ambroshaza. (1507 : Somossy
es. 111.) Ma puszta Tornor in. é.
 ABA U JV ÁR M EG Y E. 203

Apáti. (1472: Kassa v. lit. 416.) A mai Apáti. Alsó-Gagy és Újlak közt,
a melyekkel együtt emit Hetik. -- Másik ily nevű helység fordúl elő az 1427.
évi adólajstromban, mint a széplaki apát birtoka. (Thallóczy. i. m. 179.)
Szép-Lak mellett ék. felé ma Szilvás-Apáti helységet és Apáti pusztát találjuk.
— 1453-ban végűi: poss. Sup al. nőm. Apathy merül föl C.sány m.. a hol
rna Zsúp-Apáti puszta terűi el. F, helységet 1263-ban «Supuch» formában
találjuk föl. (Lelesz met. Abauj .3. és Lelesz, el. stat.)
Arany-lda. Aran-Ida. (1349: Kassa v. litk. lit. 1.) Arany-Ida. (1459:
li. o. 2.) Bányászok lakták már I. Lajos idejében. A XV. században Kassa
város a földesura. Határa délen a Jászóéval összeért. (Kassa v. lit. 19190.)
Ma Aranv-Idka. Kassától énv.
Árka. 1467 : Kassa v. liik. 111. Boldokeo. 1.. 2.. 3 Boldogkő-Váraljától
é. k. esik.
Aszaló. Azalow. (1407 : Fejér. X. 4. 614.) A megye déli sarkában.
Bágyok. (tíádok). Kysbadoeh. Nagybadyok. (1427: Thallóczy, i. m. 179.
és 180.) Kysbagk. Nagbagk. (1454: Dl. 24541.) A mai Bátvok. a megye ék.
sarkában.
Bakóháza. Bakohaza. (1483: Jászó. prol. A. f. 50.) Egymagában fordúl elő.
Baksa. Baxa. (1262: Ái-pk. uj okmt. Vili. 38.) Alsow Baxa. Felsew
Baxa. 11427 : Thallóczy. í. in. 172.) Baxa. (1488 : Kassa v. lit. 19190.) Báreza
határosa gyanánt jön elő. Bizonyára a mai Koksó-Baksa. Bárczától dk. —
Egy másik Baksa a megye déli vidékén tűnik föl, a hol ma is megtaláljuk.
Aszalótól k. é. (Thallóczy. i. m. 177.)
Bakta. Bakiim. (1405: Kassa v. litk. lit. K. 6.. 1.427: Thallóczy. i. h.
175., 1451 : 1)1. 14464.) Forrótól é. ny. fekszik.
Balogd. Balok. (1427: Thallóczy. i. h. 180.) Balogd. (1485: Dl. 12720. )
A mai Bologd. Kassától dk
Báreza. Barcha. (1262: Árpk. uj okmt. Vili. 38. 1.) Barcha. Albarcha.
(1332—7 : Páp. tiz. 1. 368.) Felsew Barcza. (1337 : Kassa v. Ilik. lit. Cassovia.
11., 1488: Kassa v. lit. 19190.) Alsowbarcha. Felsewbarcha. (1427: Thallóczy.
i. h. 173.) Also Barcza. (1453: Dl. 14612.) A mai Báreza. Kassától d.
Bask. Bask. (1395 : Kassa v. lit. 18073.) Kassa város határában említi
ez oki., bizonyára a mai Baska-t kell értenünk, e város mellett ny. Az 1427
évi adólajstrom szintén «Bask» néven ismeri. (Thallóczvnál hibásan: Bath
1 m. 172. 1.)
Baskó. Basko. (1467 : Kassa v. litk. lit. Boldokeo 1.. 2 . 3.) Boldogkő-
Váraljától kel. esik
Bátor. Bathor. (1427 : Thallóczy. i. h. 174.) A nagyobb helységek közé
tartozott. A Bátoriaknak 42 portájok volt itt 1427-ben. — Forrótól énv. találjuk.
Belenicze. Beleniche. (1427 : Thallóczy. i. h. 177.) Úgy látszik a megye
déli vidékén (Fügéd táján?) keresendő.
Belzse. Belsa. (1262: Árp. uj okmt. VIII. 38.) Belse. (1372: 1)1. 6015.)
Kapolnas Bevvlse. (1472: Dl. 16887.) Beize. (1483: Dl. 18835.) Zigethbelse.
Felsew Belse. Kozepse Belse. Sándor Belse. (1489 : Jászó. prot. A. f. 109.
Ma Sziget-. Sándor-, és Kápolna-Bölzse falvak és Kánya-Bölzse puszta. Nagy-
ldától nein messze kd.
204 M AGY ARO RSZÁG .

Bénye. Az 1427. évi adólajstromban Garadna vidékén tűnik föl: Bene

falu mint a Szór cs. birtoka (Thallóczy, i. h. 174.); 1473-ban pedig Szurdok
tá já n : Zurbenye. Zorbenye helység, és (egyedül): Alsó- és Felső-Bénye.
(Lelesz, el. stat.. Jászó. pr. A. f. 11. 12.) Bizonyára egy falu különböző részei­
ről van szó.
Benyék. Benek. (1427 : Thallóczy. i. h. 179.) Kassától ék. esik.
Berencs. Berench. (1427: Thallóczy, i. h. 176.. 1453: Dl. 16143; 1462 :
Dl. 16145.) Berenth. (1490: Kapy cs. lit. T. fase. IV. n. 2.) Forrótól dny. esik.
Beret. Berech. (1427: Thallóczy. i. m. 176.) God Beretli. (1478: Dl.
26638.) Az utóbbi név a. bizonyára Gagy-Beret (Gagy nem messze fekszik
ide) értendő. — Ma Beret, Forró m. ény.
Bernátfalva. Bernaldfalwa. (1488 : Kassa v. lit. 19190.) Bárcza halárusa
gyanánt említik, melytől dk. fekszik ma is.
Beszter. Beztther. (1427 : Thallóczy. i. h. 180.) Kassától kd. esik.
Biszte. Bysla. Byzthe. Bisthe. (1270: Árp. uj okmt. Vili. 256., 1389:
Dl. 7479—80: 1427: Thallóczy. i. h. 179.. 1454: Dl. 24541.) 1270-ben és
1389-ben Füzér várához tartozott. — Ma Zemplénmegyében. Abaujrri. halárán.
S.-A.-Újhelyiül ény. találjuk.
Bodoló. Bodola. Bodolo. (1427 : Thallóczy. i. h. 174. 176.) Bodolo.
Bodolou. Bodolow. (1431 : Dl. 1273.1 ; 1454: Dl. 24541.) Szepsi mellett d.
fekszik.
Bogdány. Bagdan. Bogdan. (1416 : Dl. 10416; Thallóczy. i. h. 178..
1440: Dl. 13524.; Kassától dk. találjuk.
Bolesárd. Balchard. (1427 : Thallóczy. i. h. 173.) Bolchard. 1 148:1 : Jászéi.
Stat. B. f. 1. n. 54.) — Ma Bocsárd. Nagy-Ida mellett kd.
Boldogkő. Boldokeo poss. 71467: Kassa v. titk. lit. 1.. 2.. 3.) Pálos
kolostorral. (Rupp. III. 261.) A mai Boldogkő-Váralja.
Bordafalva. Bordafalwa. (1427 : Thallóczy. :i. h. 180., 1454 : Dl. 24541 ;
1487 : Dl. 19309.) Ma Borda puszta, Kelecsény m. a megye ék. határán.
Borsfalva. Borsfalwa. (1411: Dl. 9784 ; 1488 : Dl. 19358.) Dediczliázával
majd Dobszávai, Tnáncscsal sat. együtt tűnik föl.
Borsva. Borswa. — Az 1427. évi adólajstrom bárom ily nevű hely­
séget sorol föl. Egyiket Vadász és Újfalu, a másikat Misivé és Zsír, a har­
madikat Csáj és Puszta-Újfalu közt. (Thallóczy, i. h. 177.. 178.. 179.) Az
utóbbi keltő megfelel a mai Kis- és Nagy-Bózsvának, Telkibánya m. k.
Ugyanez 1447-ben, nemesi névben, mint Telkibánya határosa szintén : Borswa
alakban szerepel. (DL .14063.)
Bozinka. Bozinka. (1485 : Jászó. prof A. f. 76.) Ma Buzink», Enyicz-
kétől ny. Az 1427. évi adólajstrom : Bozinich alakban ismeri, mint a Dobóiak
birtokát. (173 1. — L. Kácsik lielys. a. is.)
Bozita. (Buzita.) Bosica. (1332: Páp. tíz. 1. 368.) Bozitha. Bwzytha.
(1450: Lelesz. 62. 24.. 1463 : Kár, okit. II, 356.. I486: Dl. 19105.) Vámja is
volt. Ma Buzita, Szepsitől dk.
Bőd. Bwd. (1427: Thallóczy. i. h. 179.) Bewd. (1454:111. 24541.)
Szinyével együtt fordúl elő. Ma is ott találjuk Böőd helységet — Kassától k.
Bölcs. L. Zemplénmegyében.
 A B AU J VARMEGYE. 205

Bukolcz. Bukolch. (1395 : Kassa v. lit. 18073.) Bowkowlch. (1427 :

Thallóczy, i. h. 172.) A Kassa mellett, dny. eső mai Bukócz.
Buzafalva. (Buza-Péterfalva.) L. Kaksó a.
Bűd. Bywd. (1326 : Lelesz, met. Abauj. 10., 1429 : Muz. lit.) Bwd. (1427
Thallóczy, i. li. 177.) Szántó határjárása alkalmával említik. Ma is ott találjuk
Hernád-Bild helységet.
Büttös. (Bittes.) Bytus. Bythus. (1302—1369 : Kubinvi. 51.. 243. sat.)
Bvthes. (1427 : Thallóczy. i. h. 174.) Szepsitől d. esik.
Csaj. Chay és Felsewchay. (1427 : Thallóczy. i. h. 179.) Kethchay. (1465:
1)1. 16195.) 1472-ben vámját is említik. (Lelesz, el. stat.) Ma Alsó- és Felső-
C.sáj Szaláncztől ény. az Osva mellett.
Csákány. Chakan, (1427: Thallóczy, i. h. 179.) Chakan. (1454: Dl.
24541 ; 1487 : Dl. 19309.) A megye ék. sarkában fekszik.
Csaiános. Chalanus. (1471: 1)1. 17202.) A mai Csalános falu, Megyaszótól
dny.. Zemplénmegyében, a hová rendszerint számították.
Csány. Chaan possessio. (1427 : Thallóczy, i. h. 172.) Nagyobbacska
helység volt, 1427-ben a Gsányiaknak 30 portájával. — Nagy-Idálól k. esik.
Csapóháza. Chapohaza. (1498 : Dl. 20740.) Egymagában fordul elő.
Csatóháza. Chathohaza. (1427 : Thallóczy. i. h. 177.) Pere és Vadász
közt tűnik föl az adólajstromban.
Cseh. Cheb. (1427: Thallóczy. i. li. 174., 1457: Dl. 15138.) Chop.
(1463 : Kár. okit. II. 356.) A mai Csehi puszta Buzita m. dk.
Csécs. Chech. Cheech. (1431: Dl. 12731 ; 1454: Dl. 24541.) A Perényiek-
nek 53 portájok volt itt 1427-ben. (Thallóczy. i. h. 173.) Nagy-Idától ny. esik.
Csenéte. Chenote. (1403: DL 8886; 1479: Dl. 18263.) A mai Csenyéte,
Garadnálól ny.
Cserhaj. Lásd: Amadé-Ida a.
Csobád. Chodbad. (1 3 3 2 -7 : Pap. tíz. 1.) Chobad. (1451: Dl. 14464..
1470 : Muz. lit.) Forrótól d. fekszik.
Csontosfalva. L. Kaksó a.
Czécze. Alsowcheche és Felsewcheche fordul elő az 1427. évi adó-
lajstromban. (Thallóczy, i. h. 176.. 177.. hol hibásan áll Felsewchethe sat.) A
Boldogkő-Váralja m. ny. eső mai Alsó- és Felsó'-Czéczének felel meg.
Czekeháza. Chekehaza. (1453: Dl. 14632.) Czekehaza. (1464: Lelesz,
el. stat.) Szántó m. k. é. találjuk.
Czókháza. Chokhaza. (1427 : Thallóczy. i. h. 178. Cliekhaza helyett.)
Czokhaza. (Nemesi előnévben. 1437 : Kapy cs. 111. K. f. III. n. 6. és 67.) Az
1427. évi adólajstrom Vily és Lapispatak közt sorolja föl, az 1531. évi azonban
már nem ismeri.
Debred. (Debreg.) Debred. (1427 ; Thallóczy. i. h. 174.) Debregh. (1438 :
Lelesz, met. Abauj. 6.) A mai Debró'd. .Jászó mellett d.
Dediczháza. (Diczháza.) Didiczhaza. Dedychhaza alio nomine Erdewtelke.
(1399 : Percnyi l i t . 1411: Dl. 9784 ; 1423 : Lelesz, met. Abauj. 7.) Alsowdychaza
és Dydichhaza. (1427 : Thallóczy. i. h. 177.) Bizonyára a mai Diczháza puszta
őrzi emlékét e helységeknek. Monaj és Pocsaj (ma puszta) vidékén, a melyekkel
együtt is szerepel.
206 M AGY ARO RSZÁG .

Derzstelke. Ders Teluky. (1270: Árpk. új okml. Vili. 256.) Fűzéi· vámhoz
tartozott. Később tán nevet cserélt.
Detek. (Detk.) Dechk. (1427: Thallóczy. i. 1). 175.) Deethk. Delhk.
Detheek. (Fejér. X. 7. 231., 1454: Dl. 24541 ; 1470: Jászé. Stat. B. f. 1. n. 47. )
A mai Detek. Selyeb és Forró közt. Az utóbb említett oklevélben Deekch és,
Detheek is előfordul., az előbbinek megfelelő helységet, azonban ma nem
találunk.
Devecser. Villa Deuecher. (1262 : Árpk. új okml. Vili. 34.) Dewecher.
i 1405 : Kassa v. litk. lit I 6., 1477 : Tmul. 1886. 186.) Forró mellett é. fekszik.
Dezsőháza. Desewhaza. (1427 : Thallóczy, i. h. 175.) D. al. nőm. Kys-
Ihomor. (1483: Jászó. pr. A. f. 50.) Novaj m. fordái elő.
Dobsza. L. Zemplénmegyében.
Domoszlo. Dumuslau terra. (1263: Árpk. új okml. Vili. 70.)
Egyházas-Mislye. L. Mislye a.
Egyházas-Szaka. L. Szaka a.
Encs. Enc.h. (1409—1.476: Dl. 16132., 16135. és 17770; 1467: .Perényi
lit í Forrótól kel. fekszik, a Kís-Hernád mellett,
Enyiczke. Enyczke. (1.463: Kár. okit. II. 356.) Kassától cl. fekszik.
Eszkáros. E. Szkáros a.
Fáj. Fay. (1427: Thallóczy. i. h. 175.) Flay. (1430: Muz. lit.) Forrótól
é, fekszik.
Fancsal. Fonclial. (1262: Árpk. új okim. Vili, 34.) Fanchal. (1365
Fejér. IX. 7. 536.. 1427 : Thallóczy, i. h. 175.) Forrói«»! é. találjuk.
Fel-Garadna. E. Garadna a.
Fel-Németi. E. Németi a.
Fel-Szántó. L. Szántó városa.
Fel-Vadász. L. Vadász a.
Felső-Bárcza. L. Bárcza a.
Felső-Belzse. L. Belzse a.
Felső-Bénye. E. Bénve a.
Felsö-Czécze. L. Gzécze a.
Felsö-Figed. E. Figed a.
Felső-Gadna. E. Gadna a.
Felső-Gagy. L. Gagy a.
Felső-Gecse. L. Gecse a.
Felső-Golop. L. Golop a. Zemplénin.
Felsö-Hutka. L. Hutka a.
Felső-Kaksó-Mindszent. L. Kaksó-Míndszent a.
Felső-Kázsmárk. E. Kázsmárk város a.
Felső-Kéked. L. Kéked a.
Felsö-Kemencze. E. Kemcnczí? a.
Felső-Kenéz. E. Kinizs a.
Felső-Komlós. E. Hollóháza a.
Felső-Láncz. E. Eáncz a.
Felső-Meczenzéf. E. Meczenzéf a.
Felsó’-Méra. L. Móra a.
 ABAU J V A R M EG Y E 207

Felsö-Monaj. L. Mona.j a.
Felső-Nádaska. L. Nádasd in.-város a.
Felsö-Redmecz. L. Redmecz a.
Felső -Szedlecz. L. Szedlecz a.
Felső-Szend. L. Szend a.
Felső-Tomor. L. Tömör a.
Felső-Tőkés. L. Tőkés a.
Felső-Tuzsa. L. Tuzsa a.
Felsö-Zsebes. L. Zsebcs a.
Fertes-Kupa. L. Kupa a.
Figed. Fyged. Felsewfyged. (1431: Muz. 111.. 1452: Dl. 14542; 1455:
Dl. 15011.) Also Fyged. (1478: Jászó. HHH. n. 10.) A mai Alsó- és Felső-
Füged. Forró m. k.
Filkeháza. Fylkchaza. (1485: .lászó. Slalut. II. f. 1. n. 19. Telkibányától
ny. esik.
Finta. Fyntha. (1466 : Kassa v. titk. lit. K. 8.) Kassa város birtoka volt.
Fony. Főni. (1332—7: Páp. liz. 1. 351.) Fony. (1352: Anjouk, okúit.
V. 542.) Göncziül délre megvan ma is. (V. ö. korlátfalvi Korlálh cs. a.)
Füzér(-alja). Fyuzer. (1270: Árpk. uj okmt. Vili. 256.) Waralya al. nőm.
Fyzer. (1389: Dl. 7479.) Fyzyralia. Fyzyralya. (1430: Fejér. X. 7. 230. és 238..
1454: Dl. 21541.) A mai Filzér. mely hajdan a hasonló nevű vár aljában feküdi.
Fűzi. Fizy. (1470: Jászó. Statut. B. 1. n. 44.) L. Zsebes a.
Gadna Gadna. Felsew Gadna. (1416 : Kassa v. titk. 111. Karácsom!.
1 —3.. 1424: Dl. 116.11.) A mai Orosz-Gadna. Borsodra, határszélén.
Gagy. Gog. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 352.) Gaad. (1427: Thallóczy, i. h.
174.) [Alsjovvgad. (11. o. 1.75.) Alsogagh. Felsewgagh. (1472: Kassa v. 111. 416.)
Alsó- és Fetső-Gagy helységeket ma is megtaláljuk. Garadnálól nyugatra. —
Felsö-Gagyon hajdan (mikor?) benczés apátság is volt. (Rupp. II. 290.)
Garabócz. Garaboch. (1427 : Tballóczy, j. li. 178.) Ma Garbócz. Kassá-
lói dk. esik.
Garadna. Garadna. (1405 : Lelesz el. sla t. 1.466—7 : Kassa v. titk. lit.
Η—10.. 1452 : Dl. 14542 ; 1462 : Dl. 15769.) Fel-Garadna máskép Pelri. (Rupp.
11. 159.) Vámhely voll. A megye leginkább itt lartá gyűléseit a XV. században.
A llernád m. Göncz tői dny. fekszik.
Gárd. Górd. Goord. Gaard. (Határát megjárják 1330-ban : Kassa v. lit.
18072.) Foss. Gard. pred. Szent-Lőrincz al. nőm. Felgrad. (1426 : Fejér. X. 6.
815. 851.. 1427: Thallóczy, i. h. 172., Fejér X. 6. 851.) A mai gárdi pusz­
tának felel meg. Kassától d., Pólyi vidékén.
Gecse. Geclie. Felsewgeche. (1427 : Thallóczy. i. ,. 172. 173.) Ma Gecse
helység és puszta. Enyiczke mellett k.
Gergelyfalva, (-Idája). Gergelfalva. (1427 : Tballóczy. i. h. 172.) Geiger-
falwa al. nőm. Gergérydaya. (1398: Dl. 8311; 1411: Ház. okit. 353.) Gerger-
falva al. nőm. Kysbyda. (1399: Perénvi lit.) Gergerfalwa. (1483: Jászó. Slat.
H. f. 3. n. 52.) Tehát Kis-Ida mellett feküdt. Hogy nem volt teljesen azonos
e helységgel, az is mutalja, hogy az 1427. évi adólajslromban Kis-Ida külön
is előfordul.
208 M A G Y A H O I tS Z A G .

Gergelytelke. L. Kinizs a.
Gibárt. Gybarlh. (1427 : Thallóczy. i. li. 176.) Gybareb. (1455: 1)1.
15011.) A Hernád partján. Szántótól ny. é. fekszik.
Góbisfölde. L. Keres a.
Golop. L. Zemplénmegyében.
Gönyő. Gewnew. (1427 : Thallóczy. i. li. 173.) A mai Gönyű, Nagy-ldálól k.
Guta. GuLha villa castri Awa Wyuar. (1262 : Árpk. aj okmt. Vili. 34.)
Devecserrel és Fancsallal együtt szerepel.
Gyanda. (Gyenda) Genda. (1351: Zichy okrnt. 111. 1., 1427: Thallóczy,
i. h. 174) Gyanda. (1473 : Jászó. pr. B. f. 2.) Ma puszta Tornor m. d. —
1477-ben Borsodhoz számítják. (Lelesz. 24.)
Györgyi. Gergy. (1.378—91 : Dl. 6577.) Env. esik Gyürkétől, a melylyel
együtt szerepel.
Györke. Gywrke. Gyrke. (1369: Dl. 5719; 1430: Dl. 12190.) Gwrke.
(1427 : Thallóczy. i. h. 178.) A Ruszkaiaknak 1427-ben 51 portájuk volt itt s
ezért igen jelentékeny helység lehetett. — Kassától kel. esik.
Gyulatelke. L. Kinizs a.
Halmaj. Holme. (1332—7 : Páp. tiz. 1.) Halmay. (1352 : Anjouk, ο. V.
558.. 1427 : Thallóczy. i. h. 176.) Aszalótól é. találjuk.
Haradisa. Haradyscha. (1483: Máriássy lit.) Bárcza és Kisfalud közt.
sorolják föl
Haraszti. Naghharasly. Harasti. (1427: Thallóczy. i. h. 180., 1488: Dl.
19422.) Kassától ék. esik.
Harján. Haryan. (1487 : Dl. 19309.) A mai Herlány. Ránk m.
Hatkócz. (Hotkócz.) Hothkowch. Hallikocz. (1427 : Thallóczy, i. h. 172..
1457 : Dl. 15138.) Jászótól kel. esik.
Hécze. Heche. (1427 : Thallóczy. i. h. 176.) Heeze. (1493 : Bakocs Codex.
438.) A nagyobb helységek közé tartozott. Az egri püspöknek 1427-ben 40
portája volt itt. (1493-ban meg 40 forint adót. kaplak innen.) A Göncz m. d.
fekvő mai Hejcze falu.
Hegyalja. Hegalya. (1427 : Thallóczy. i. h. 179.) Hegballya. (1447 : Dl.
14063.) A mai hegyaljai puszta Kolbása m. Zemplénmegyében.
Hernád-Németi. L. Németi a.
Hertvára. Herthwara. (1488: Jászó. prot. A. f. 107.) Beret. Delek és
Tengerfalva helységekkel együtt említik.
Hilyó. Helio. Hylo. Hylow. (1367 : Dl. 5521., 1.395 : Kassa v. lit. 18073 ;
1427 : Thallóczy, i. h. 172.) Kassától nyug. találjuk.
Him. Hem. (13.32—7 : Páp. tíz. 1. 368.) Hem. Heem. (1415 : Herényi lit.,
1427 : Thallóczy, i. h. 173.) Hvm. (1478 : Jászó. Stat. 0. f. 1. n. 3.) Nagy­
idétól d. esik.
Hollóháza. Hollóháza. (1341 : Wenzel. Bány. tört. 349.. 1402 : Dl. 8716.)
Hollóháza al. nőm. Felsekomlos. (1417 : Dl. 10550.) A Göncztől ék. eső mai
Hollóháza. Ivomlós szomszédságában.
Homrogd. (Homrog.) Homrogh. (1427: Thallóczy. i. h. 177.. hol hibásan
á l l: Komrogh.) Homrogd. (1423: Lelesz, met. Ab. 7.) Felsewhormod. Also-
hormod. (1523 : Somossy cs. lit.) Szikszótól é. esik.
 AB AU J VÁRMEGYE. 209

Horvát-Németi. L. Németi a.
Horvát(i). a) Horwathy. (1423: Dl. 16137.) Határát megjárván, említik
a kupái nemeseket és a Kupáról jövő' régi utat. Bizonyára a Kupa mellett
elterülő mai Horváti pusztáról van tehát szó. b) Horwath. (1451: Dl. 14464..
1468: Dl. 16146.) Tán az előbbivel azonos? (Lásd a tornamegyei Horvátit is.)
Hutka. Felsewhwthka. (1456: Máriássy lit.) Hwthka. (1465., 1483 : U. o.)
Ma Alsó- és. Felső-Hutka, Kassától dk.
Ináncs. Olynanch. (1337 : Somossy cs. lit.) Inanch. Felsew Inanch.
alio nomine Zenlh András. (1409: Dl. 16132—16135; 1430: Dl. 12270.) Ma
a Kis-Hernád mentén Ináncs és Szent-András nevű helységeket találunk,
közel egymáshoz. — «Zentandras» különben egyedül e néven is fölmerül.
(1405: Kassa v. titk. lit. K. 6.. 1427: Thallóczy, i. li. 176.)
Iszkáros. L. Szkáros a.
Jáno.k. Janók. (1359 : Dl. 4917 ; 1427 : Thallóczy. i. h. 175.) Vámszedő
hely volt. Tornától dk. esik.
Jánosdi. Janusdy. (1404: Zichy okwt. V. 359.) Janosdy. (1427: Thallóczy.
i. h. 176.. 1454: Dl. 24541.) A mai Jánosd, Alsó-Vadász m., a melylyel
egyszerre tűnik föl. Bizonyára ez a helység felel meg a Vadász m. 1329-ben
föltűnő' «Iwanustheleke»-nek is. (Zichy okmt. IV. 624.)
Kácsik. Az 1427. évi adólajstrom egy : «Kwchyk» nevű falut, mint a
Himiek birtokát. Szína, Miglész. Zsebes. Szeszta sat. társaságában sorol föl.
(173. 1.) 1459-ben. 1463-ban és 1486-ban ugyané vidéken: Buzita, Reste.
Cseb sat. helységekkel együtt mint a Kardos. Radványi, Magyar sat. cs. birtoka
eg y : Pwzthakachv nevű puszta és Kachyk nevű falu merül föl. (Dl. 15412.,
19105. és Kár. okit. II. 356.) Végűi 1469-ben szintén ugyané tájon: «Kochyk
al. nőm Polyankfalwa inter (!) metas possessionis Bozinka» szerepel, mint a
Bozinkaiak és Dobiak birtoka. (Elenchus után. Jászó. Statut. B. f. 1. n. 46.)
A 16. századi adólajstromok s a mai térképek ily nevű helységet (vagy
pusztát) nem ismernek. Az elősorolt adatok azonban ugyanegv helységre nem
igen mutatnak.
Kajáta. (Kajta.) Koycha. (1270: Árpk. új okmt. VIII. 256.) Kayetha.
Kayta. (1389—1405: Dl. 7480.) Kaytha. (1427: Thallóczy, i. li. 177.) Füzér
várához tartozott; közel hozzá megvan ma is.
Kaksó. (Koksó.) Ivoxo. (1262 : Árpk. új okmt. VIII. 38. 1.) Also Kokso
alias Clionthosfalwa. (1418. és 1435 : Jászó. Stat. L. f. 2. n. 52., 1462 : U. o.
n. 53.) Buzapeterfalva. (1427 : Thallóczy, i. h. 173.) Alsow Kaxomenthzenth.
Felsew—. (U. o. 173.) Kaxo et Buzafalwa al. nőm. Also Kaxo. (1444: Máriássy
lit.) Buzafalva al. nőm. Kaxomentzenth. (1460 : Lelesz, el. stat.) Poss. Kakso
et Bwzafalwa. (1454 : .Jászó. Stat. R. f. 2. n. 35.) Ma egy Koksó nevű pusztát,
Koksó-Mindszent. Csontosfalva és Buzafalva nevű helységeket találunk.’ Kassától
d.. közel egymáshoz.
Kaksó-Mindszent. L. Kaksó.
Kalácsán. Kalaczan. (Kassa v. lilk. lit. «Kavacsán.» 1. 2.. Dl. 11422.)
A Kassával ény. felé határos sárosmegyei Kavccsán falucska értendő.
Kalsa. Kalsa. (1427 : Thallóczy. i. li. 180.) Nagy-Szaláncztól nem messze
dk. találjuk. 1491-ben Zemplénmegyében merül föl. (Kassa v. Ili. rendezeti.)
H unyadiak kora. VJ. 14
2 1 0 JIAGYAHORSZAG.

Kanasfölde. (?) Villa Kanasfelde. (1270: Árpk. uj okml. VIII. 256.)

Füzér várához tartozott. Később tán más nevet vett föl.
Kány. Kan. Kaan. (1459—64: Dl. 15412; 1463: Kár. okit. II. 356.,
1486 : Dl. 19105.) Szepsitől d. találjuk.
Kápolna, (lapulna. (1270: Árpk. uj okml. VIII. 256.) De Capellis.
(1332—7 : Páp. tiz. 1. 353. 369.) De Capella. Capolna. Kápolna. (1389 : Dl.
7479; 1427: Thallóczy, i. h. 178.. 1430: Fejér. X. 7. 2 3 0 -8 .) Füzér várá­
hoz tallózott, vámhely v o lt; ma puszta Füzértől délre.
Kápolnás-Belzse. L. Belzse a.
Karácsond. Karachond. (1427: Thallóczy. i. h. 174.) Ma puszta F.-Gagy
és Szászfa közt.
Kázmér. L. Zemplénmegyében.
Kázmér-Dobsza. L. Zemplénmegyében Dobsza a.
Kéked. Villa Kekyd. (1341 : Wenzel. Bány. tört. 347.) Keked. Kyked.
(1447: Dl. 14063; 1462: Dl. 15711.) Felsewkeked. (1483: Rédey lit.) Felső-
Kékedet 1470-ben Laczfalvának is nevezik. (Jászó. Stat. B. f. 1. n. 44.) Ma
Alsó- és Felső-Kéked. Gönczíől ék.
Kelecsény. «Kelechcn» néven több helység volt hajdan e megyében.
Az 1427. évi adólajstrom hármat ismer. Az egyik a mai kelecsényi pusztá­
nak felel meg. Pamlény m.. Szepsitől d. felé. (Thallóczy. i. h. 175.) A másikat
Kinizs és Hécze közt sorolja föl. (II. o. 176.) Utóbbi megfelelni látszik az
1488-ban Szántó vidékén föltűnő Kelecsénvnek. (Dl. 19358.) Végre a Kassá­
tól k. fekvő mai Kcleesényt a ma is szomszédos Csákány mellett említi.
(179. 1.) E helység később pl. 1487-ben szintén szerepel. (Dl. 19309.)
Kemej. Kemey. Alsovvkemey. (1427 : Thallóczy, i. h. 176. 177. — V. ö.
Pesty. Helyn. I. 51.) A mai kemeji puszta a megye legdélibb sarkában, Onga m.
Kemencze. Alsowkemenche. Felsewkemenebe. (1427: Thallóczy, i. b.
178., 179.) Kemenche. Kemencze. (1453: Huny. kora. X. 412., 1487: Dl.
19309.) Alsó- és Felső-Kemeneze ma is megvan, a megye ék. sarkában.
Kendeléd. Kendeled. (1427 : Thallóczy. i. h. 179.) Olcsvár és F.-Redmecz
közt sorolja föl adólajstromunk.
Kendi. L. Monaj a.
Kenyhecz. Kehnech. (1431: Dl. 12731.) Kneynyecz al. nőm. Kuszyna.
(1449 : Dl. 14244.) A mai Kenyhecz Szína mellett. Hajdan — mint látjuk —
egyes részeit Kis-Szinának is nevezték.
Kér. Kér. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 351.) Keer. (1427: Thallóczy, i. h.
177., 1458 : Lelesz. 69. 10., 1459 : 1T. o. 70. 22.) Ma Kis- és Nagy-Kér, Szántó
mellett északra.
Kérés. Kerts. Keerch. Két ily nevű hely van ma s volt hajdan is a
megyében. Az egyik : Hernád-Kércs, dk. (libáidtól, a melylyel 1455-ben együll
említik. (Dl. 15011.. 14939.) Ezzel ugyanegy az 1477-ben föltűnő: Kercz alias
Gobisfelde. (Jászó. pr. A. föl. 16. 17.) — A másik, a mai Fuló-Kércs, For­
rótól é., az adólajstromban s pl. 1480-ban fordúl elő. (1427 : Thallóczy, i. li.
176., 1480 : Kassa v. titk. 111. K. 1—19.)
Keresztéte. Kereztete. (1347: Kubinyi. II. 148.) Kerezthelhe. (1427 :
Thallóczy, i. h. 174.. 1472 : Kassa v. lit. 416.) Tornától dk. esik.
 AB AUJ VÁRMEGYE. 211

Kéty. (Kék. Kécz.) Keg. (1332—7': Páp. tiz. 1. 214.) Kech. Keeeh. (1423 :
Dl. 11380 ; 1427 : Thallóczy, i. h. 175., 1464 : Muz. lit., 1469 : Dl. 16818.)
Kok. (1440 : Nagy Imre gyűjt.) Poss. Keeeh et pred. Keechfew. (1470: Lelesz,
act. Béres. 9. 5.) Keecz. (1481 : Jászó. Stat. B. f. 2. n. 70.) Keethy. (1496 :
Rédey es. lit.) Ma Kék vagy Kéty, Forrótól ény.
Kinizs vagy Kenéz. Kenyz al. nőm. Geregethelke inter poss. Baxa et
Kerch. (1352 : Anjouk, ο. V. 558.) A mai Nagy-Kinyizs, Baksa és Hernád-
Kórcs közt. — Keniz al. nőm. Gyulatelke. (U. o.) A Halmaj m. fekvő' mai
Kis-Kinyizs helység. — Az 1427. évi adólajstromban e két helység: Keniz
és Kenyz alakban fordul elő. (Thallóczy, i. h. 176.) 1447-ben pedig mint
Alsó- és Felső-Kenéz. (Lelesz, el. stat.)
Királynépi. Kyralnepi. (1488 : Dl. 19422.) A Kassától ék. eső mai Király­
nép falu.
Kis-Bágyok. L. Bágyok a.
Kisfalud. Ivysfalud. (1427: Thallóczy, i. h. 179., 1453: Lelesz, met.
Abauj. 3.) Ma csak egy Kisfalu nevű helységet találunk Göncztől dny. Két­
ségkívül ezt kell értenünk az 1483-ban előforduló «Kysfalud» alatt is. (Muz.
lit. — Lásd : Bárczaiak a.)
Kis-ida. L. Nagy-lda város és Gergelyfalva a.
Kis-Lapispatak. I.. Lapispatak a.
Kis-Mislye. L. Mislye a.
Kis-Nádasd. L. Nádasd m -város a.
Kis-Németi. L. Németi a.
Kis-Pocsaj. L. Pocsaj a.
Kis-Rozgony. L. Rozgony a.
Kis-Szaláncz. L. Szaláncz a.
Kis-Szántó. L. Szántó m.-város a.
Kis-Szina. L. Szína m.-város és Kenyhecz helys. a.
Kis-Vilmány. L. Vilmány a.
Kocsik. L. Kácsik a.
Kolbása. Kolbaza. (1427 : Thallóczy. i. h. 178.) Ma Zemplénmegyében
(Füzértől kel.) találjuk, hová különben pl. 1476-ban is számítják. (Lelesz,
act. Béres. f. 9. n. 21.)
Komarócz. Comarocz. Komaroch. (1431 : Dl. 12731; 1453: Dl. 14668. és
1454: Dl. 24541.) Nagy-lda mellett dny. fekszik.
Komlós. Cumlovs. (1270: Árpk. uj okmt. VIII. 256.) Komlos. (1389 :
Dl. 7479: 1454: Dl. 24541.) Komplos. (1427: Thallóczy, i. h. 178.) Füzér
várához tartozott vámszedő hely volt. Füzértől délre ma is megtaláljuk.
Korlátfalva. (Konrádfalva.) Villa Corrardi. Villa Conradi. (1332—7:
Páp. tiz. 1. 215. 351.) Korlathfalwa. (1485 : Dl. 19038.) A mai Korlát, Vizsoly m.
Kozmafalva. Kozmafalwa. (1427 : Thallóczy, i. h. 179.) A mai zemplén-
megyei Kozma, Szaláncztól dk.
Kübli. Lásd Borsodmegyében.
Kölkes. Kulkes. (1393—1406 : Dl. 7894.) Egymagában fordúl elő.
Közép-Monaj. L. Monaj a.
14*
212 MAGYAUORSZAG.

Közép-Németi. L. Németi a.
Középső-Belzse. L. Belzse a.
Középsó'-Lánoz. L. Láncz a.
Krasznok. Craznok. (1302—1323: Kubinyi. II. 51.. 57.. 67.. 80.) Ma
Vajda-Krasznik (Krasznyik) falu és puszta, Szepsitől cl.
Kucsik. L. Kácsik a.
Kupa. Kupa. (1332—7: Páp. tiz. 1. 367.) Ferteskupa. (1415: Dl. 1162.
Kwpa. (1423 : Dl. 16137.) Forrótól nyug. találjuk.
Kuliin. Kwthlyn. Kwclyn. (1410: Dl. 9704; 1411 : Dl. 9744; 1427 :
Thallóczy, i. h. 180.. 1454: Dl. 24541.) Biszte, Radvány, Kázmcr. Kolbása
és más, Abauj- és Zemplénmegye határán fekvő falvakkal együtt lűnik föl.
mint a Perényiek birtoka.
Laczfalva. L. Kéked a.
Láncz. Mokalanch. (1429: Muz. Utár.) Lancli. (1468 : Dl. 16147.) Felsew-
lancz. Kezebselancz. (1485: Muz. lit.) Ma Alsó- és Felsó'-Lánez. Nagy-Idá-
tól délre.
Lapispatak. Lapuspatak. (1270: YVenz. Árp. ο. IX. 36., 1363 : Dl. 5191 ;
1410: Dl. 9672.) Kyslapispalak. (1427 : Thallóczy, i. h. 178.) A mai Lapis­
patak, déli határán Sárosmegyének, a melyhez olykor szintén számították.
(L. ott is.)
Lebenye. Lebenye poss. (1262: Árpk, uj okmt. VIII. 38.) Lebenye.
(1488: Kassa v. lit. 19190.) Bárcza határjárásakor tűnik föl 1488-ban. Ma
puszta Kassától dk. Bizonyára ez a helység értendő az 1427. évi adólajstrom­
ban előforduló «Legene» alatt is. (Thallóczy, i. h. 173.)
Léh. (Léhi). Lehy. Lebe. (1427 : Thallóczy, i. h. 177. 1.. 1467 : Ibrányi
lit.) Ma Léh. Forrótól dny.
Lengyelfalva. Lengenfalwa. Lengelfalwa. (1416 : Dl. 10416 ; 1440: Dl.
13524.) Kassától kd. esik.
Litka. Lythka. (1472 : Kassa v. lit. 416.) Alsó- és Felső-Gagygyal együtt
említik. Ezektől nem messze é. ma is megtaláljuk.
Litéri. Lytery. (1330 k ö rű i: Dl. 24459.) Nagy-Idával együtl íordúl elő.
Lucska. Lwchka. (1427 : Thallóczy, i. h. 179.) A Kassától k. és dk. eső
helységekkel együtt fordul elő az adólajstromban.
Lyuba. (Luba.) Luba. (1427 : Thallóczy, i. h. 175.) Lyuba. (1473 : Jászó.
Stat. F. f. 1. n. 14. és 15.) Büdöshöz és Buzitához több ily nevű puszta tar­
tozik ma.
Makrancz. Makranch. (1431 : Dl. 12731.) 1427-ben a Perényieknek 51
portájok volt itt. (Thallóczy, í. h. 174.) Szepsivel szomszédos.
Marczelfalva. Villa Maltelhin, Marselli. (1332—7: Páp. tiz. 1. 214.)
Marcelfulud. (U. o. 351.) Marchelfalva. (1427 : Thallóczy, i. h. 177.) Vizsoly
és Keér közt tűnik föl. (1427.) Forró vidékén fekhetett.
Mátyásháza. Mathyashaza. (1427: Thallóczy, i. h. 178.) Mathyashaza.
(1430: Fejér. X. 8. 230.) Ma Zemplénmegyében — Abauj szélén — Füzértől
dk. fekszik.
 AB AUJ VÁRMEGYE. 213

Meczenzéf. Alsowmeohsew. Felsewmeczezef. (Az eredeti szerint.

Thallóezy, i. h. 175.) Mechcnzeff poss. (1438 : Lelesz, met. Abauj. 6.) A Jászó
melletti Metzenzéf. hajdan a préposlság birtoka, melynek Felsó'-Meczenzéfen
28, Alsó-Meczenzéfen pedig 58 portája volt.
Megyaszó. L ásd: Zemplénmegyében.
Méra. Óiméra. (1332 —7: Páp. tíz. 1. 352.) Felmera. (U. o. 353.) Mera.
(1427 : Thallóezy, i. h. 176.) Mera. Alsóméra. (1401 : Dl. 8638 ; 1476 : Dl.
17770; 1467 : Perényi cs. lit.) Felsew Mera. (1482 : Jászó. fasc. 20. n. 3.,
1484: Dl. 19013.) Ma is Alsó- és Felsó'-Méra. Forrótól ék.
Mező-Bénye. L. Bénye a. Zemplénmegyében.
Miglész. L. (Németi a.
Miklósiéivá. L. Vadász a.
Mikóháza. Mykohaza. (1427: Thallóezy. i. h. 179., 1444: Dl. 13803.)
A Perényieknek 33 portájuk voll itt 1427-ben. Ma Zemplénmegyében Ujhelytől
ény. fekszik.
Mindszent. Menthsenth praepositi de Jazow. (1427 : Thallóezy. i. h. 175.)
A mai Jászó-Mindszent. (L. Kaksó-Mindszentet is Kaksó a.)
Mislye. Misle. Aliud Misle. (13.32—7 : Páp. tíz. 1. 353.) Mysle. (1427 :
Thallóezy. i. h. 178., 179.) Két ily nevű falu fordul eló' az adólajstromban.
Egyikben 25. másikban 41 portája volt a Szent-Miklós hitvallóról nevezett
nagy-mislyei praemontrei prépostságnak. (L. Lapispatakiak.) Nagy-Mislye.
Kys —. (1435: Dl. 12720., Jászó. Mislyei prép. ir.) Eghaz Mysle. Felsew—.
(1456: Görgey 111.) Ma Alsó- és Felsó'-Mislye, Kassától dk.
Miszloka. Myzloka. (1395 : Kassa v. lit. 18073., 1408. Kassa v. titk. lit.
Miszloka 1.) Kassa város határában fordúl elő. Ma is ott találjuk Miszloka
vagy Deutschendorf falut. Az 1427. évi adólajstrom : Myzlowka alakban említi.
(Thallóezy, i. h. 173.)
Moka-Láncz. L. Láncz a
Monaj. Monaj. (1423 : Lelesz, met. Ab. 7., 1427 : Thallóezy, i. h. 174.,
Nagy Iván i. m. «Monajiak».) Az 1427. évi adólajstromban «Kewzepmonay és
Monay» fordúl elő ; 1482-ben pedig Felső-Monaj is. Ma Monaj, Szikszótól é. —
A XIII. sz.-ban a jászói prépostság birtokai közt egy.Monaykeddy nevű földet
is említenek, mely kétségtelenül a mai Monajnak és a m. fekvő Kendi pusz­
tának felel meg. (Dl. 16087. — V. ö. 1531. évi adólajstr. az Orsz. Lltban.)
Nagy-Bágyok. L. Bágyok a.
Nagy-Bölcs. L. Zemplénben Bölcs a.
Nagy-Haraszti. L. Haraszti a.
Nagy-Mislye. L. Mislye a.
Nagy-Németi. L. Németi a.
Nagy-Rozgony. L Rozgony a.
Nagy-Szaláncz. L. Szaláncz a.
Nagy-Szántó. I.. Szántó város a.
Németi. 1299-ben «Felnempty, Kuzepnempty és Alnempty» fordúl elő
<iuxta fluv. Harn ad.» (Perényi IU.) A XIV. században ugyanezeket s különö­
sen Közép-Németit emlegetik, a hol 1324-ben gyűlését is tartja a megye.
214 MAGYARORSZÁG.

(U. o. és 1324: Anjouk, ο. II. 159., 1389: Dl. 7479.) 1399-ben «Harnadnempti»
is feltűnik (Per. cs. lit.), de ez alatt a zemplénmegyei helység értendő. Az
1427. évi adólajstromban Al- és Közép-Németi fordul elő csupán (Thallóczv.
i. h. 172.) mint a Perényiek birtoka, utóbbi 71 portával; 1454-ben pedig
ugyané család birtokaiként Németi, Közép-Németi és Nagy-Németi említtetnek.
utóbbi vámmal. (Dl. 24541.) Ez időtájt Kis-Németi, majd Alsó-Németi is föl­
tűnik, de csak egyedül. (1453: Dl. 14668; 1460: Lelesz. 71. 7.) Kis-Németit
«alio nomine» Miglésznek is nevezi egy 1416. évi oklevél. (Per. Ili.) Miglész csak­
ugyan ma is szomszédja Tornyos-Németinek, s mint külön helység is elő-
fordúl 1399-ben. (U. o.) Ezeken kívül 1430-ban még Horvát-Németi. Hernád-
Németi és Sándor-Németi helységek (Fejér. X. VII. 230—8.), 1431-ben pedig
«kétNempthy» helység «cum tributo.» (Dl. 12731.) Ma közepe táján a megyének
— a Hernád mentén — két Németi van : Tornyos- és Hidas-Németi s lent a
megye határán, de már Zemplénben : Hernád-Németi; bizonyára ezekre mint
Perényi birtokokra vonatkozik a hármas elnevezés, s Abaujban hajdan is
rendszerint csak két Németi volt. — (V. ö. 1394-hez : Körmendi Hl. Majorat.
Lad. I Nr. 1.)
Noé. Noé. (1255—1393: Lelesz, met. Abauj A.) Nyésta és Pocsaj falvakkal
együtt emlegetik, mint a jászai konvent birtokát. —- 1288-ban Borsodban
tűnik föl egy «Nohe». mint az egri püspök birtoka (Knauz. Mon. Str. II.
243.) A páp. tiz. 1. Szend, Méra sat. mellé helyezi. (352.)
Novaj. Nawala. (1427 : Thallóczy, i. h. 176.) Noway. (Határát megjár­
ják 1425-ben : Dl. 11611. — V. ö. 1388 : Dl. 7454.) Vámhely volt. Forrótól
é. fekszik.
Nyésta. Neste. Nesta. (1255—1393 : Lelesz met. Ab. A. és 4. 5.) For­
rótól ny. é. esik.
Nyilas. L. Borsodmegyében.
Nyíri. Nyri. (1270 : Árpk. uj okml. Vili. 256.) Nyry. (1389 : Dl. 7479 :
1427: Thallóczy, i. h. 180., 1454: Dl. 24541.) Füzér várához tartozott. Göncz-
től ék. esik.
Olaj. Olay. (1352 : Anjouk, okml. V. 558.) A mai Nagy-Kinyizs hatá­
rában tűnik föl, — 1405-ben «Oláh» alakban. (Lelesz, el. stat.)
Oicsvár. Olchwar. (Határát megjárják 1337-ben: Kassa v. lit. 18075.
sz. — V. ö. 1379 : U. o. 18079. sz., 1427 : Thallóczy, i. h. 179.) Ma Alsó-
és Felső-Ülcsvár Kassa m. kel.
Olsva. (Ósva). Ozwa. (1427: Thallóczy, i h. 179.) Olswa. (1435: Dl.
12720.) Kassától kel. esik.
Özd Euzd villa castri Awa Wyuar. (1262 : Árpk. uj okmt. Vili. 34..
1272 : IX. 10.) Devec.ser, Fancsal stb. helységekkel együtt merül föl.
Pálháza. Palhaza. (1389: Dl. 7479; 1454: Dl. 24541.) Füzér várához
tartozott; Göneztó'l kel. esik.
Pamlény. Pomlyn. (1410., 1411: Dl. 14132-14135; 1476: Dl. 17770.,
Abauj-. Borsod- és Tornamegye összeszögelésének vidékén fekszik. A XV.
század elején Tornához számítja egy oklevél. (1409 : Dl. 16132.)
Pány. Paan. (1339. és 1343 : Perényi cs. lit., 1495 : csebi Pogány cs.
Itt.) Sepsi m. fekszik.
 ABAUJVARM KGYK. 21 δ

Pányok. (Pányik.) Panyk. Pank. (1324: Anjouk, okmt. II. 158., 173.,
190. 1.) Panyk. (1417 : Dl. 10597.) Panak. (1427 : Thallócay. i. h. 178.) Panyok.
(1431 : Dl. 12731.) Panuk. (1454 : Dl. 24541.) Pálóczi Mátyásnak 32 jobbágy-
portája volt itt 1427-ben. Göncztől ék. találjuk.
Papi. Papy. (1431 : Muz. lit.. 1468 : Dl. 16617 ; 1492 : Somossy cs. lit.)
A mai Papi puszta. Garaclna m. nyug.
Pápolcz. Popolch. (1302—1323 : Kubinyi. II. 51.. 57., 67.. 80.) «Pariagy
és Raxon» birtokokkal együll a Jánok. Vajda és Büttös társaságában emle­
getik. A XVr. századot alig ha érték meg mint helységek.
Parlagi. L. Pápolcz a.
Péder. Pudur. (1 3 3 2 -7 : Páp. tiz. 1. 368.) Peder. (1480: Dl. 18410.)
Tornától dk. esik.
Pere. Pere (1453: Dl. 14612.) A Hernád m.. Szántótól ny. fekszik.
(L. Tövispere a. is.)
Perecse. Perecbe. (1347 : Kubinyi. II. 150., 1427 : Thallóczy, i. h. 175..
1472 : Kassa v. lit. 416.) Szepsitó'l d. találjuk.
Perény. Peren. (1430: Fejér. X. 7. 231.. 1454: Dl. 24541.) Hidas-
Németilől kissé ény. fekszik. Hajdan jelentékeny helység volt. 1427-ben
45 portával (Thallóczy. i. h.)
Petri. Petri. Pethry. (1427 : Thallóczy, i. h. 175.. 1451: Dl. 14464.) A
mai Hernád-Petri, Hernád-Vécse m. (V. ö. Garadna.l
Pocsaj. Pochay poss. deserta. (1410: Kapy cs. lit. K. fase. II. n. 21.)
Pochay. Kyspochay. (1423: Lelesz, met. Ab. 7. és A.) A mai pocsaji puszta
Monaj m.
Pocsin. Pochin. (1255—1393 : Lelesz, met. Abauj A.) Pocsajjal együtt
emlílik.
Polyánkfalva. L. Ráesik a.
Pólyi. Pauli. (1332—37: Páp. tiz. 1. 352. 368.) Pauly. (1330. és 1377 :
Kassa v. 111. 18072. 18076.) Poly. (1427 : Thallóczy. i. h. .172.) A XIV. szá­
zadban Gárd határjárásakor lűnik elénk «Paulynogwth» formában. Ma Pólyi.
Nagy-Idától északra.
Pusztafalu. (Puszta-Újfalu.) Puztawyfalu. (1389: Dl. 7479; 1427:
Thallóczy, i. h. 179.)Pusthafalw.(1454: Dl. 24541.) A mai Pusztafalu, Zemplénin,
határán. Füzér m., a melyhez (is) tartozott.
Puszta-Szerencs. L. Szerencs a.
Puszta-Tomori L. Tornor a.
Rád. Raad. (1427: Thallóczy, i. h. 177.. 1467: Kassa v. titk. Ilt.
Roldokeö. 1., 2. és 3.) Boldogkő vár tartozéka volt.
Radvány. Radwan. (1427 : Thallóczy. i. h. 175. és 180.) Adólajstromunk
két ily nevű helységet sorol föl. Egyiket: a Radványiak birtokát Novaj és
Kelecsény közt, mely tehát a H.-Vécse és Petri közt elterülő mai radványi
pusztának felel meg (Radwan. Páp. tiz. 1. 351.); a másikat — mint a
Perényiek birtokát: Kalsa és Beszter között. Utóbbit, mely különben Füzér
vár tart. volt, Telkibányálól ny. ma is megtaláljuk. — Előbbi pl. 1459-ben is
föltűnik. (Dl. 15412.)
216 MAGYARORSZÁG.

Rákos. Rákos. (1427 : Thallóczy, i. h. 179.) Kassától dk. esik.

Rakottyás. Rakathvas. (1427 : Thallóczy, i. h. 179.) Kisfalud és Csákány
közt sorolják föl.
Ránk. Rank. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 369., 1427 : Thallóczy, i. h. 179.)
Rank. (1487 : Dl. 19309.) A megye ék. sarkában fekszik.
Rás. (Rásfölde.) Ras. (1337 : Kassa v. 111. 18075.) Raaz. (1427:
Thallóczy. i. h. 178.) Ma Raás, Kassa m. ék. Ugyanott Rozgony m. tűnik
föl 1410-ben : Rasfeulde poss. is. (Dl. 8672.)
Rásony. Rassen. (1355: Kapy cs. lit. K. fasc. 11. n. 1.) Rason. (1410:
U. o. R. fasc. II. n. 2.. 1427 : Thallóczy, i. h. 177.. 1467 : lbrányi cs. lit.)
Forró m. dny. találjuk. (L. Pápolcz a. is.)
Rátka. Telkibánya határleirásában 1341-ben mint szomszédos helység
előfordul: villa Rachka, Radka. (Wenzel. Bány. tört, 348.1.) De már 1270-ben
föltűnik mint Füzér vár tartozéka. (Árp. k. új okmt. Vili. 256.) A XV. szá­
zadban még emlegetik (Lelesz, el. stat.). de Füzér vár tartozékai közül
már kimarad.
Redmecz. Alsowredmech. (1386: Dl. 7190; 1454: Dl. 24541.) Felsew-
redmecz. (1430: Fejér. X. 7. 230—8.. 1437: Dl. 13046; 1454: Dl. 24541;
1491 : Dl. 19730.) Vámmal Alsóredmeczen. — Ma Nagy- és Kis-Redmeczet
találunk Zemplénmegyében (a hová 1387-ban Alsó- és Felső-Redmeczet
sorozzák. Dl. 7310.) Abaujm. halárán. ('V. ö. 1365 : Lelesz, met. Abauj. 12..
1350 : Anjouk, ο. V. 419.)
Regécz. Regcch. (1412: Dl. 9910., 9913. és 9929; 1443: Dl. 13704.)
Sz.-Fiilöp és Jakab ap. tiszteletére szentelt pálos kolostorral. Vámszedő hely
is volt. A mai Regéczke. Vizsolytól kel.
Regete. Regeche. Regeibe. (1427: Thallóczy. i. h. 178.. 1454: Dl.
14834.) Szaláncz várhoz tartozott. Ma puszta Kis-Szaláncz m.
Reglöd. Reglwd. (1427: Thallóczy, i. h. 178.) Rozgony és Garbócz
közt tűnik föl.
Resite. (Reste.) Rechche. (1427: Thallóczy, i. h. 174.. hol hibásan áll:
Rechke.) Rechythe. Rechethe. Rechthe. (1450: Lelesz. 62. 24.. 1463: Kár.
okit. II. 356.. 1479 : Dl. 18200., 1486—9 : Dl. 19105.) Vámszedő hely volt.
— Ma Reste, Buzita m., a melylyel együtt szerepel.
Rodnok. Rodnok. (1427 : Thallóczy. i. h. 174.) A mai Rudnok, Jászó m.
Roszput, Rozpuch. (1427 : Thallóczy. i. h. 173.) Rozpwth. (1457 : Dl.
15138.) Hatkóczczal és Csebbel egyszerre tűnik föl.
Rozgony. Utraque Rozgon. Nagrozgon. (1363 : Dl. 5191.) Kys Rozgon
és Rozgon. (1427 : Thallóczy. i. h. 178.) A középkorban Kis- és Nagy-Rozgony ;
ma Rozgony, Kassától ék.
Ruszka. Rwzka. Két Ruszka nevű helység virágzott hajdan e megyé­
ben. Mindkettő megvan ma is. Egyik, a jelentékenyebbik, a mai Göncz-
Ruszka, hol 1427-ben a Ruszkaiaknak 52 portájok, s Szt.-Katalinról nevezett
pálos kolostor is volt. (1424 : Dl. 11532 ; 1427 : Thallóczy, i. h. 176., Rupp.
II. 292.) A másik a mai Regete-Ruszka, ény. Nagy-Szaláncztól, a melyhez
tartozott. (1427 : Thallóczy. i. h. 179.. 1454 : Dl. 14834.)
 ABA U JV Á K M EG Y E. 217

Sacza. Saczza. Sahcza. (1424: Dl. 11553.) Sechcha. Socha. (1426:

Fejér. X. 6. 815. 851.) Nagy-Idától ény. esik.
Sándor-Belzse. L. Belzse a.
Sándor-Németi. L. Németi a.
Sáp. Saap in c. Wyuar iuxta Zagoa. (1318 : Kapy cs. lit. S. fasc. TII.
n. 1.) Saap al. nőin. Chymbahaza. Cympohaza. Chypohaza. (1353 . U. o. n.
2. és 3.) Saap al. nőm. Chypohaza. (1364: U. o. n. 5.. 1410: U. ο. K. fasc.
II. n. 12. és 21.) Saap. (1490. és 1491: U. o. T. fase IV. n. 2. és S. fasc.
III. n. 12.) 1410-ben puszta. 1427-ben azonban már 7 jobbágytelkük van itt
a Napiaknak. (Tliallóczy, i. h. 176.) — Forró m. ny. találjuk.
Sárvár. Saruar. (1381 : Fejér. IX. 7. 428.) Sarwar. (1479 : Jászó. Stat.
G. f. 2. n. 42.) Ma puszta Garadna m. dk.
Selyeb. Selep. (1410: Kapy cs. lit. R. fasc. II. n. 2.) Seleb. (1430:
Fejér. X. 7. 231.. 1454: Dl. 24541.) Forrótól ny. esik.
Semse. (Sempse.) Zense. Zemze. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 352. 368.)
Zempse. (XIV. század: Kassa v. lit. 18072.) Scemse. Semse. Scempse. (1427:
Thallóczy, i. h. 172., 173., 176.) Ma Semse, Kassától dny.
Somogyi. Somogyi. (1359: Dl. 4917; 1420: Dl. 11010; 1439: Dl.
13370; 1447: Dl. 14131.) Vámszedő hely volt. A mai Somodi, Sepsitől
nyugatra.
Szaka. Zaka. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 351.) Zaka poss. iuxla fluv. Hor-
nad. (1339: Wenzel. Árp ο. Vili. 131.) Zaka. (1349: Anjouk, okmt. V. .303.)
Eghazaszaka. (1416 : Dl. 10484.) Mint látszik, a Hernád m. feküdt. Az adó­
lajstromok már nem ismerik.
Szakái. (Szakály.) Az 1427. évi adólajstrom : Z akaal és S a kala nevű
helységeket ismer, e) Előbbi az oklevelekben: ZakaJ, Zokoly formában
(a páp. tiz. lajstromban : Zakul, péld. 368. 1.) fordul elő. s megfelel a mai
Kis- és Nagy-Szakái vagy Szakály helységnek. Nagy-Ida és Enyiczke közt.
(Thallóczy. i. h. 173.. 1450: Dl. 14431; 1459—6 4 :-Dl. 15412.) h) A másik:
Sakala pedig, melynek (mint Rozgonyi birtoknak) az adólajstromban Pdnyok
és Kis-Rozgony a szomszédosai. Zakala, Zakalya alakban. 1420-ban Kis-
Lapispatakkal és Harasztival együtt mint a Tárcza bal oldalán fekvő hely­
ség. szintén a Rozgonyiak birtoka gyanánt szerepel, valamint 1488-ban és
1489-ben is. Azóta eltűnt. (Dl. 10957., 19422. és 19590.) Utóbbit meg kell
különböztetnünk a tőle ny. felé nem messze, de már Sárosmegyében a
Hernád jobb partján feküdt, ma is meglevő Szokolytól vagy Ssakalyától,
mely a hasonló nevű vár tartozéka volt. (L. ott.) Utóbbiakat a páp. tiz.
lajstrom: Zekole ; Alzokole, Felzokole néven ismeri. (369.)
Szakalya. L. Szakái a.
Szala. (Zala.) Sala. (1427 : Thallóczy, i. h. 175.) Zala. (1479 : Jászó.
Statut. H. f. 3. n. 50.) Forrótól é. esik.
Szaláncz. Zalanthalia. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 353.) Zalancha. (1390 :
Lelesz, m. Abauj. 11.) Szalancz Allya. (1399 : Kassa v. lit. Kalsa. 6.) Nagy-
salanch. (1427 : Thallóczy, i. h. 179.) Warallya. (1454 : Dl. 14834.) Kyszalanch.
(1480: Rédey lit.) Váralja Nagy-Szaláncznak felel meg. — Ma Nagy- és
Kis-Szaláncz, Kassától kd.
218 MAGYARORSZÁG.

Szászfa. Zazfa. Sazfa. (1351 : kell. Melczer cs. 11L. 1427 : Thallóczy,
i. b. 174.) Szépeitől dny. esik.
Szebenye. Zebenie. Sebenha. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 214., 319.) Alsó-
Zebenye. Kozepse —. (1473 : Jászó. pr. 11. f. 1.) Zebenye. (1480 : Jászó. pr. A.
f. 23.) Felsew Zebenye. (1483: II. o. f. 48.) Ma pusztarész Garadna és
Szala közt.
Szedlecz. Zedlech. (1347: Kubinyi. II. 150.) Sedlech. (1427: Thallóczy.
i. li. 174.) Poss. Also Zedlecz et pred. Felsok al. nőm. Felsew Zedlecz.
(1486 : Jászó. Statut. K. f. 1. n. 24.) A megye ny. é. vidékén fekhetett.
Szemere. Zemeret. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 318.) Semeie. (1427 : Thal­
lóczy. i. h. 175.) Zemere. (1470: Dl. 17705.) Utraque Zemere. (1477 : Ház.
okmt. V. 336.) Forrótól északra esik.
Szend. Send superior. (1332—7: Páp. tiz. 1. 215.) Scend. Aliud Scend.
(I I. o. 351.) Zend. Olzend. (1365: Fejér. IX. 7. 536.) Zend. Alzendy. (1423:
Dl. 11380; 1454: Lelesz: 65. 28.) Send. (1427: Thallóczy. i. b. 174.) Pred.
Izbegzend. (1493 : Dl. 19941.) A mai Alsó- és Felső-Szend, Forrótól ék.
Szent-András. Sanctus Andreas. (1332—7: Páp. tiz. 1. — L. Ináncs a.)
Szent-lstván. L. Borsodmegyében.
Szent-János. A mai Hernád-Kércs és N.-Kinyizs helységekkel s a
szintén ismeretlen Venencze-vel együtt tűnik föl. (1477 : Jászó. pr. A. föl.
16. 17.) Utóbbit 1418-ban «Veneti a »-nak írják. (Pesty. Helyn. I. 415.)
Széplak. Terra Sceplak. poss. monasterii B. Virginis. (1262: Árp. k.
uj okmt. VIII. 38.) Ziplak. (1332—7: Páp, tiz. I. 319.) Zeplak. Aliud Zeplak.
(U. o. 353.) Zeplak. (Határát megjárják 1337-ben: Kassa v. lit. 18075., Kassa
V . titk. lit. Cassovia. 11.. V. ö. 1416: Dl. 10416., Rupp. II. 319.) Az 1427.
évi adólajstrom szerint a Czudaroknak 23, a Sztancsicsoknak 19 portájok
volt benne ; s ezenkívül a Boldogasszonyról nevezett itteni benczés apátság
is bírta némely részeit.
Szerencs. Zerench. (1388 : Dl. 7454.) Serench. (1427: Thallóczy, i. h.
177.) Pusthazerenci. (1459: Lelesz: 70. 22.) Boldogkő vára tartozékai
közt sorolják föl, 1461-ben — tán íráshibából — egy a kir. kanczelláriából
kikerült oklevélben: Puzthazenthlewryncz alakban. (Muz. lit.) Vámot is
szedtek benne. Az adólajstromban Diczháza és Fügéd közt, foglal helyet.
Szeszta. Seztha. (1427 : Thallóczy, i. h. 173.) Zeztlia. Zestha. (1431 :
Dl. 12731; 1453: Dl. 14668.) A Semseieknek 30. a Perényieknek 58 portájok
volt itt 1427-ben. Thallóczy. i. h. 173.) Nagy-Ida m. ny. fekszik.
Sziget. Sygeth. (1427 : Thallóczy. i. h. 177.) Zygetli. (1431 : Dl. 12730.
12731 ; 1462 : Lelesz. 73. 20.) Ma puszta Szikszó m.
Sziget-Belzse. L. Belzse a.
Szkáros. Eskarus. (1416: Dl. 10416.) Skaros. (1427 : Thallóczy, i. h.
178., 1440: Dl. 13524.) .ízkaros. (1468: Dl. 16642.) A mai Szkáros, Nádasd és
Zsadány közt.
Szokoly. L. Szakái a.
Szolnok. Solnok. (1427 : Thallóczy. i. h. 174.) Forrótól ény. esik.
Szor-Bénye. L. Bénye a.
 A B A U .1V Á R M E G Y E . 219

Szőled. Zewled. (1832—7 : Páp. tiz. I. 367.) Zewled. (1437 : Kapy cs.
lit. K. f'asc. III. n. 67.. 1447: Lelesz, el. slat.) Garadna és Szemere közt
fekvő falucska.
Szőllős. (Szőllőske.) Zeuleus. (1339. 1343 : Perényi lit.) Sewles. (1427:
Thallóczy. i. h. 174.) A Perényieknek 38 portájok volt itt 1427-ben. Tán
a mai Szőllőske puszta értendő. Szepsi m.. a melynek kétségtelenül meg­
felelő helységet azonban magában az 1427. évi adólajstromban föntebb
(172. 1.) Közép-Németi és Láncz közt (mint a Pányiak birtokát), továbbá
1495-ben «Zelewske prope Paan» alakban találunk. (Csehi Pogány cs. lit.)
Szurdok. Surdowk. (1427: Thallóczy. i. h. 172.) Zwrdok. (1491: Kassa
V. lit. rendezeti.) A mai Ilernád-Szurdok. Hidas-Németi m. délre.
Tengerfalva. (Tengerlaka.) Tengur poss. (1355: Kapy cs. lit. K. fasc.
II. n. 1.) Thengerfalva. (1418: Dl. 10705: 1427: Thallóczy. i. h. 175.)
Tengerlaka. (1420: Dl. 10978.) Ma Tenger. Delekkel összeépülve.
Tihany. Thyhan. (1351 : Anjouk, ο. V. 520.) A mai Tihany vagy Tehán
Kassa m. é.
Tobolka. Thobolka. (1411: Dl. 9784: 1488. 1489: Dl. 19358.) Dedicz-
házával együtt fordul elő.
Toka. Thuka. (1416 : Dl. 10416.) Toka poss. in commetaneitate pos­
sessionis Forrow. (1380: Dl. 6745.) Mini a Czudarok birtokát említik.
Tornor. Thomor. (1427 : Thallóczy, i. h. 175.) Felselomor. (1479 : Dl.
18263.) Ma Tornor. Szikszótól é. Úgy látszik ez a helység értendő (vagy
e körűi) «poss. Puztatamar» a. is. mely 1403-ban tűnik föl. (Dl. 8886. — L.
Ambrusháza a. is.)
Tőkés. Due ville Twkes. (1374 : Dl. 6344.) 2 Tukes. (1395 : Kassa v. lit.
18073.) Alsothewkes. Felsewthekes. (1491: Kassa v. lit.) Ma is Alsó- és
Felső-Tőkés, Kassától ny. é.
Tövis-Pere. Tyuyspere poss. (1389 : Lelesz, met. Abauj. 14.) Ma Tövis
puszta Pere és Szántó m. ny.. a melynek határában elénk tűnik. — 1481-ben
ugyané tájon : Körrel együtt «Thyvissy» nevű helység fordúl elő. (Jászó. R.
f. 1. n. 19.) Hihetőleg ugyanegy az előbbivel.
Tövisi. L. Tövis-Pere a.
Tuzsa. Tusa. Thusa. (1288: W. Árp. okmt. IX. 481.. 1300: U. ο. X.
409.) Thusa. (1427: Thallóczy. i. h. 177.. hol hibásan áll: Iliusa.) Thwsa·
Twsa. (1451: Dl. 14464; 1453: Dl. 14612.) Alsolhwsa, Felsewthwsa. (1471:
Máriássy cs. lit.) Ma puszta Gibárt m. é.
Újfalu. Wyfalw. Több ily nevű helységei ismerünk Abaujban. 1438-ban
fordúl elő a mai Jászó-Ujfalu. (Dl. 13192.) Már a XIV. század elején pedig a
Kassa m. fekvő Újfalu helység, a Szent Kereszt tiszteletére épült kápolnájá­
val. (1317 : Kassai litk. lit. Cassovia 10., Thallóczy. i. h. 173.) — Abaujhoz
tartozott a mai zemplénmegyei Szilvás-Újfalu helység is. (1427 : Thallóczy.
i. h. 178.) Sűrűn emlegetik a mai Boldogkő-Újfalut, mint Boldogkő vár
tartozékát. (1388: Dl. 7454; 1467: Kassa v. titk. lit. Boldokeő. 1.. 2.. 3.) —
Végűi igen jelentékeny helységnek találjuk a Szikszó mellett dk. fekvő mai
ujfalusi pusztát is, hol a Perényieknek 30. a szeri) despotának pedig .40
portájuk volt 1427-ben. (Thallóczy. i. h. 176.. 1431 : Dl. 12370.. 12371.)
220 MAGYARORSZÁG.

Újlak. Wylak. (1472: Kassa v. lit. 416.) A Gagyiaknak 36 portájok

volt itt 1427-ben. (Thallőczy. i. li. 176.) Felső-Gagytól. a melylyel együtt
fordúl elő, — kissé dny. fekszik.
Újvár. Wywar. (1394: Körmendi lit. Majorat. Lad. I. Nr. 1., 1431:
Dl. 12731 ; 1454: Dl. 24541.) Jelentékeny helység voll 1427-ben. a Percnyieknek
61 jobbágy-portájával. (Thallőczy, i. h. 179.) Ma Abaujvár. Göncztől é.
Újváros. Vyuaras. (1332—7: Páp. tiz. 1. 353.) Wywaros. (1427:
Thallőczy. i. h. 179.) A Losoncziaknak 35 portájok volt itt. Ezenkívül azon­
ban még 27 jobbágy-portától adózott. — Kassától dk. Zemplénm. határán
fekszik.
Unga. Hugna. Unga. (Dí32—7: P. tiz. 1. 214. 351.) Wnga. Uunga.
Ungha. Unga. (1352 : Anjouk, okmt. V. 542., 1436 : Muz. lit., 1439 : Lelesz,
met. Abauj. 15., 1456 : Dl. 15103 ; 1470 : Jászó. Slat. U. f. 1. n. 2.) A mai
Onga, a megye déli sarkában.
Vadász. Wadaz al. nőm. Michlosfalwa. (1329 : Zichy okmt. IV. 624.)
Feluodoz. Aluodaz. (1332—7. Páp. tiz. 1. 352.) Alsowadaz. Al wadaz.
Felwadaz. (1431: Dl. 12731.. 1454: Dl. 24541.) A mai Al-Vadász (a régi
Miklósfalva.) Szikszótól é.. és Fel-Vadász, Forrótól ny. é. Előbbiben 51. utóbbi­
ban pedig 38 portájok volt 1427-ben a Petényieknek. (Thallőczy. i. h.
174., 177.)
Vágás. Vagas. (1427: Thallőczy, i. h. 178.. 1531. évi adólajstr. az
Orsz. Útban.) Wagas. (1438: Dl. 13192.) A mai Kovácsvágásnak felel meg,
(Telkibányától kd.). melyet e néven nem ismerünk e századokból.
Vajda. Way da. Woyda. (1302.. 1369: Kubinyi. II. 51. 150. 243.)Vayda.
(1427 : Thallőczy. i. h. 1.75.) Szepsilől d. esik.
Vajkócz. Waykolcz. (1488: Dl. 19422.) Abauj-Tornam. és Sárosra,
határán fekszik a Tárcza m.
Váralja. L. Füzér és Szalánez helys. a.
Varmos. L. Szent-István a. Borsodban.
Vécse. Weche. (1467 : Ibrányi 111.) A mai 1lernád-Vécse. Garadnától é.
Velkenye. Welchene. (1472: Kassa v. lit. 416.) Apáti, Újlak, Gagy sál.
helységekkel együtt tűnik föl. 1472-ben Apátival együtt — puszta. (L.
Gagyiak a.)
Vendégi. Vendegy. (1427 : Thallőczy, i. h. 175.) Forrótól ény. esik.
Venencze. L. Szent-János a.
Vereng. Wereng. (1270 : Árpk. új okmt. VIII. 256., 1389: Dl. 7479 ;
1454: Dl. 24541.) Füzér várához tartozott vámszedő hely volt.
Vereskút. Wereskwtli. (1454 : Dl. 14834.) Szalánez vár tartozékai közt
abaujmegyei helységekkel együtt tűnik föl.
Vilmány. Kysvilman. (1427 : Thallőczy, i. h. 176.. hol hibásan á l l :
Kystwlman.) Vilmán. (1427: Thallőczy, i. h. 177.) Jelentékeny helység volt
ez időben, a szerb despotának 55 jobbágy-portájával. Göncztől dny. esik. —
1469-ben és 1480-ban: «Kyswilman» ismét fölmerül. (Muz. lit.. Ródey lit.)
Vily. Wyl. (1427: Thallőczy, i. h. 178. 179., 1454: Dl. 24541; 1491:
Dl. 19730.) Vámszedő hely volt. Ma Zemplénmegyében találjuk föl, Újhelyiül
kissé ény.
 AB AU J VÁRMEGYE. 221

Viszló. L. Borsodmegvében.
Vitány. Vythan. (14-27: Thallóczy, i. h. 178.) Ma Zemplénmegyében
Ujhelytó'l ény. fekszik.
Zdoba. Sdoba. (Határát megjárják 1337-ben: Kassa v. lit. 18075. sz.,
Kassa v. titk. lit. Cassovia. 11.) Zdoba. (1427 : Thallóczy. i. h. 178.) Kassa
mellett kd. találjuk.
Zor-Bénye. L. Bénye a.
Zsadány. Sedan poss. (1262: Árpk. uj okmt. Vili. 38.) Sadan. (1416:
Dl. 10416; 1449: Dl. 14244.) Vámszedó' hely volt, 1427-ben 36 jobbágy-
portával. (Thallóczy, i. h. 177.) Csány m. kel. fekszik.
Zsebes. Poss. inferior Zebes al. nőm. Fizy. Superior Zebes. (1262:
Árpk. új okmt. VIII. 38. 1.) Sebes. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 367.) Olzebus al.
nőm. Fizy. (1338: Fejér. VIII. 7. 161.) Zebes. (Thallóczy, i. h. 173.) A
szepesi káptalannak 39 portája volt itt 1427-ben. Kassától d. esik. Közel
hozzá — Enyiczkétó'l ény. — találjuk ma a fűzi pusztát.
Zsír. Gyr. (1427 : Thallóczy, i. h. 178.) Syr. (1454: Dl. 24541.) A mai
Zsír vagy Zsér, Kassától k. é.
Zsujta. Suchta. (1404: Perényi lit.) Sustha. (1427 : Thallóczy, i. h.
178.) Suhtha. (1431: DJ. 12731.) Swktha. (1463: Lelesz. 74. 27.) Göncz m.
ék. találjuk.
Zsúp. L. Apáti a.
Összesen: 318 h elysét).

FŐBB BIRTOKOSAI:

Abádi cs. 1482-ben Gecseiné. Abádi Borbála Nagylucsei Orbán győri

püspöknek és testvéreinek elzálogosítja Szent-András részeit. (Dl. 18611.)
Alpári cs. 1429: Muz. Utár.
Alsóbárczai cs. 1427 : Thallóczy. i. h. 173.. 1453 : Dl. 14612.
Ambrusházi cs. 1427: Thallóczy, i. h. 175.. 1449: Dl. 14266 ; 1472 :
Jászó. AAA. f. 1. n. 31.
Ányos (vitányi) cs. 1423-ban cserében (a Perényiektől) kapja Kutlin
részeit. (Dl. 11345.)
Bácskái cs. 1459-ben Buzitán. (Dl. 15412.)
Baglyas (hegyaljai) cs. 1427: Thallóczy, i. h. 179.. 1447 : Dl. 14063 ;
1484: Lelesz. 5.
Bajomházi cs. Kéren. (1458 : Lelesz. 69. 10.)
Bakó (al-szebenyei) cs. 1489-ben Zalán. 1491-ben Szedleczen is földes­
urak. (1429 : Muz. Utál·., 1455 : Dl. 14939 ; 1484 : Dl. 18930 ; 1489 : Jászó.
Stat. B. f. 1. n. 48., 1489: IT. ο. I. f. 1. n. 2.)
Bakos (bátori) cs. 1472: Jászó. BB. f. 2. n. 70.
Baksai cs. 1427 : Thallóczy. i. h. 177.. 1429. és 1488—9 : Muz. lit..
Dl. 19358. *
Baktai cs. 1427 : Thallóczy. i. h. 175.
222 MAGYAR ORSZÁG.

Balajti ifelső-mérai) es. Balaythy. (1484: Dl. 19013.)

Bárczai cs. Földesurak 1427-ben Enyiczke. — 1471-ben. 1483-ban és
1484-ben: Alsó- és Felső-Báreza, Hutka, Kaksó. Alsó- és Felső-Tuzsa, Pere.
Kisfalud és Haradisa helységekben. Ugyanezek részeihez 1471-ben a Jekel-
falusiak is jogot formálnak. (Máriássv 111. — V. ö. 1427: Thallóczv, i. h..
1484: Jászó. BBB. f. 2. n. 30., 1488: Kassa v. lit.)
Barócz es. Perén. (1427 : Thallóczy, i. li. 177.)
Baski cs. 143ő-ben pallosjogol kapnak a királyiéi Baskra nézve.
íKassa v. litk. lit. Baska.)
Bátori (gagyi) cs. Osztályosok a Gagyiakkal és Vendégiekkel. 1473-ban
becskeliázi Orros Jánosnak részeket zálogosítnak el Bátoron; 1479-ben
Horváth Jánosnak Alsó- és Felsó'-Gagyon ; 1489-ben pedig a Szemereieknek
Szemerén. Ugyanekkor Újlakon is földesurak. (1427: Thallóczy. i. h. 174;
1473. 1489: Jászó. pr. A. f. 10. 108.. 1479: Jászó. H. f. 3. n. 01., Ház.
okmt. V. 336. — V. ö. nádasdi Laczkíiak.)
Bátvai cs. Ivókét 1440-ben új-adományúl kapják a németi Szocsikokkal
együtt. (Nagy Imre gyűjt.)
Bebek (pelsó'czi) cs. Göncz városának (1. ott.) Bubának és (egyik)
Újfalunak voltak földesurai. (1427 : Thallóczy, i. h. 173. 175.)
Beke (baksai) cs. A Márton özvegye bírt 1425-ben a lipcseiekkel együtt
Kétyen. (Lelesz, el. stat.)
Bekenschläger János észt. évs. L. Tornaiak a. Tornában.
Beleczky (Pólyák) Henrik. 1444-ben igtatják Koksó és Búza falva bir­
tokába, melyeket I. Ulászlótól ez évben kapott. 1445-ben körtvélvesi Pólyák­
nak nevezik. (Lelesz, el. slat.. Máriássy lit.)
Belzsei cs. 1460-ban (a Füziekkel együtt) Buzafalva, (Kaksó-Mindszent),
1483-ban Belzse. 1488-ban Keleesény (Inánc.s körűi) helységben tűnnek föl
földesurakúl. (Lelesz, el. stat.. Dl. 18835. 19358.)
Benkes (kérési) cs. Hernád-Kéresen. (1411 : Muz. Illái·.. 1427 : Thallóczy.
i. h. 176., 1488. 1489: Dl. 19358)
Benyéki cs. 1427 : Thallóczy. i. h. 179.
Berczeli cs. 1462-ben Csenéto részeit a szakácsi Tokosoknak zálogosít­
ják el. (Dl. 15769.)
Berencsi (Sáfár) cs. L. Tornaiak a. Tornában.
Berentei cs. Ungán. (Muz. lit.)
Bereti cs. Gagy-Bereten. (1478: Dl. 26638.)
Bernát (bernátfalvi. Bernald) cs. Másként Bernátfalviak. (1454: Dl.
14834; 1484: Dl. 18930.)
Besenyő cs. Földesurak: Felső-Inánes vagy Szent-András, Ilim és
Devecser helységekben. (1427 : Thallóczy, i. h.. 1430: Dl. 12270.)
Besenyő (ezdegei) cs. L. Tolnaiak a. Abaujban és Tornában.
Bezdédl CS. Kis-Nádasd és Ruszka részeibe igtatják őket 1177-ben.
(Lelesz, el. stat.)
Bolcsárdi cs. 1476-ban földesurak Bolcsárdon és Halmajon. 1481-ben a
Péderiektó'l Péderen szereznek részeket. (Jászó. pr. A. f. 15.. U. o. Statut. B.
fase. 1. n. 54.)
 ABADJ VÁRMEGYE. 223

Bor (gibárti, halmaji) cs. Gibárton, Mórán, Vécsén és Halm ajon s zálog­
ban Fügédén és Kérésén is földesurak. 1483-ban Gibárton a Felsőkékediek-
nek zálogosítalak el részeket. (1427 : Thallóczy, i. h. 176., 1455 : Dl. 15011 ;
1463: Lelesz, el. slat.. 1467 : Jbrányi ]]t„ 1483 : Rédey lit.)
Borsi (borsfalvi, csobádi) cs. Máskor Borsfalviak. (1470. 1472: Muz.
lit., 1475 : Jászéi. Stal. K. f. 1. n. 18., 1488 : Dl. 19358.)
Borsvai cs. 1469-ben a Kisvilmányiakkal együtt Kis-Szalánczon zálo­
gosítalak el részeket a tíuzlaiaknak. (Muz. lit. — V. ö. 1427 : Thallóczy, i. h. 177.)
Botos (kéri) cs. 1484: Dl. 19013.
Bozinkai cs. 1469-ben igtatják őket a Dobaiakkal együtt Kocsik vagyis
Polyánkfalva részeibe, Bozinkán. 1170-ben pedig Csécs és Delek részeibe,
hihetőleg zálog czímen. 1479-ben (a máskor Zemplénbe sorozott) Mező-Bénye
és Kázméi'-Dobsza részeit a Zbugyaiaknak zálogosítják el. (1469 : Jászó. Statut.
B. f. 1. n. 46., 1470: U. o. n. 47., 1479: jászó. pr. A. f. 18., 1495: Kapy
cs. lit. B. fasc. Vili. n. 1.)
Brankovics György rácz despota. Bírta Regécz és Boldogkő várát tar­
tozékaival, valamint Vilmány. Marczelfalva és Szántó részeit. (L. a várak a.
és Thallóczy, i. h.)
Budaméri cs. L. Lapispatakiak a.
Buzlai (Buczlói) cs. Földesurak: Enyiezkén és Ináncson. Zálog czímen
1469-ben itt és Encs. Csány, Szaka helységekben és Szína m.-városban.
1481-ben pedig Kécz és Szend helységekben is. (1427 ■ Thallóczy, i. h. 173..
1469 : Jászó. Statut. B. f. 1. n. 49.. 1481 : Jászó, Stat. B. f. 2. n. 70., 1487 :
Dl. 19340.) Miklós 1480-ban és 1484-ben a megye alispánja volt, (Máriássv
lit., Dl. 18930. — V. ö. szorbényei Szór. Borsvai, Fűzi, Méhészi, Csányi, Csobádi
és kápolnás-belzsei Kun cs.)
Butkai cs. L. Magyar cs. a.
Budi cs. Nagy Iván i. m., Thallóczy, i. h. 177., 1429 : Muz. lltár.
Csáki cs. L Rozgonyiak a.
Csányi cs. Földesurak Csányon, hol 1469-ben a Buzlaiaknak zálogosá­
nak el részeket. (Thallóczy. i. h. 172., Dl. 16887.)
Csapi (eszényi) cs. 1460-ban a keresztúri Erdélyiekkel (Erdélyben lakó
cs.) együtt Széplakon földesurak. hol azonban az Erdélyiek részeibe 1470-ben
Kecseti Gált igtatják be. (1460: Lelesz. 71. 8., 1470: Jászó. Stat. K. f. 1. n.
20., 1485 : Dl. 31987.)
Csató (csatóházi) cs. Másként: Csatóháziak. — Földesurak Csatóházán
és Szebenyén. (1427 : Thallóczy, i. h. 177., Kassai titk. lit. Szebenye.)
Csehi (damáki) cs. Alsó-Bárczát 1453-ban kapják adományúl. (Dl. 14612.)
Csirke (kisidai, alattyáni, pólyí) cs. B’öldesurak : Hilyón (1367.), Pólyi-
ban (1427., 1477.), Miszlokán és Tőkésen. (Dl. 5521., Lelesz, el. stat., Thallóczy,
i. h. 172., Kassa v. talk. lit. Miszloka, Tőkés. — V. ö. Semseiek a.)
Csobádi cs. Gergely 1459-ben a megye alispánja. Földesurak: Felső-
Kinizsen és Felső-Dobszán. 1472-ben Füziben és Csobádon részeket zálogo-
sítnak el a Buzlaiaknak. 1482-ben a hűtlen Simon csobádi, dobszai és
kinizsi részeit székelyfalvi Szepesi (Zepwsy) Mihály kapta. (1447 : Lelesz, el.
stat., 1472 : Dl. 16887 ; 1482 : Jászó. Stat. Z. f. 1. n. 26., 1487 : Dl. 19323.)
224 MAGYARORSZAG.

Csontos (legenyei) cs. Máskép : Legenyeiek. — Zsigmond kir. adománya

alapján igtatják Alsó-Kaksó másként Csontosfalva birtokába. (1418. 1435 :
Jászó. Stat. L. f. 2. n. 52. — V. ö. 1462-höz : U. o. n. 53.)
Csontos (zombori) cs. 1470-ben elzálogosítják Csenétén, Korlátfalván
és Tomorban bírt részjószágukat. (Dl. 17055.)
Csősz (baktai, Cheuz) cs. 1478: Dl. 26638.
Czéczei cs. Alsó- és Felső-Czéczén. (1427: Thallóczy, i. h. 176. 177.)
Czeke (czekeházi) cs. 1484: Dl. 19013 ; 1489 : Máriássy lit.
Czók (czókházi) cs. Vagy Czókháziak. (1427: Thallóczy, i. h. 178.
1437 : Kapy cs. lit. K. fase. III. n. 6. és 67.)
Czudar (olnodi) cs. Még I. Lajos kir. adományából bírták Fony és
TJnga, valamint Nádasd, Zsadány, Iszkáros, Széplak, Bogdány, Lengyelt'alva
helységeket, utóbbiakat cserében Bártfa városáért. (Ezekből 1435-ben a
homonnai Drugeth-eket kielégítik.) 1401-ben Alsó-Mérához formálnak jogot.
1416-ban új-adományként igtatják őket Bölcs, Forró, (Nádasd, Szkáros.
Zsadány. Bogdány. Lengyelfalva. Széplak), Toka és Kázsmárk birtokába,
melyeket aztán 1440-ben János 4000 forintért a Rozgonyiaknak elzálogosított.
A család 1470-ben kihalván, e birtokok jogszerű egyezség alapján is a
Rozgonyiakra szálltak. Ezenkívül a Czudarok bírlak Telkibányán s 1416-ban
Egyházas-Szakán is. (1352: Anjouk, okit. V. 542., 1401 : Dl. 8638; 1416:
Dl. 10416., 10484; 1435: Dl. 12676; 1440: Dl. 13524. 13532; 1470: Dl.
15510.. 16973., 16974., 16976. 17121. L. Telkibánya város a. is. és v. ö.
1471-hez: Máriássy cs. lit.)
Darnói prépostság. 1472-ben Horváton hagyományúi nyerlek némi
részeket. (Jászó. Stat. D. f. 1. n. 10.)
Decse (csobádi) cs. 1467 : Lelesz. 21.
Dengelegi cs. L. Magyar cs. a.
Ders cs. Vajdán. (1427 : Thallóczy, i. h. 175.)
Dézsi cs. L. Ficza Demeter a.
Dezsőházi cs. 1427 : Thallóczy, i. h. 175.
Dohai (Dobói) cs. Sárosm. csal. L. Bozinkaiak a.
Dobi cs. Kéken. Garadnán. Szent-Andráson, Novajon, Devecseren és
Baktán birtokosok. (1405 : Kassa v. titk. lit. K. 6. és Lelesz, el. stat.. 1427 :
Thallóczy. i. h. 176.. 1429 : Jászó. SS. f. 1. n. 11.)
Dobó (ruszkai) cs. A ruszkai Dobók Lányokon már 1324-ben földes-
urak. Dobó András 1427-ben az adólajstrom szerint Selyeben birtokos.
Ugyanez az András «szőledi» előnévvel volt hihetőleg a megye alispánja
1437-ben. (1324 : Anjouk, okmt. II. 158.. 1325 : II. o. 173. ISO.. 1417 : Muz.
lltár., 1427: Thallóczy, i. m. 174., 1437 : Kapy cs. lit. K. fasc. III. n. 67.)
Dobszai cs. Dobszán és Felső-Kázsmárkon. (1427: Thallóczy, i. h.
176. — V. ö. 1482 : Jászó. DDD. n. 3.)
Drugeth (homonnai) cs. avagy Homonnaiak. L. olnodi Czudarok.
Rozgonyiak, Szína és Szepsi város a.
Egri püspök. Héczén. (1261 : Fejér. IV. 3. 40.) Az 1494. évi segélyből
42, az 1496. éviből pedig 43 frt esett az ő jószágára. (Engel 23. 140.)
Enyiczkei cs. Ináncson. (1487 : Dl. 19323.)
 ABAU.IVARMEGYE. 225

Ercsi (buzitai) cs. Erchv. — 1489-ben e család egyik tagjának

Jánosnak buzitai részeibe betlenfalvi Thurzó Teofilt igtatják be. (Jászó. stal.
F. f. 1. n. 29.)
Erdélyi (keresztúri) cs. 14Bő : Máriássv lit. — L. eszénvi Csapiak a. is.
Ernei (szendi) cs. Erney. — Földesurak Kelecsény. Korlátfalva és
Szend helységekben. (1485 : Jászó. pr. A. f. 70.,)
Etreh (gecsei) cs. 1491 : Kapy cs. lit. S. fasc. III. n. 12.
Etreh(-fi. kálnai) cs. Devecseren. (1431: Lelesz, el. stat.)
Fájl cs. Fájón és Szebenyén. Utóbbiban 1480-ban Kassa városának
adnak el részeket. (1427 : Thallóczy i. b. 175.. Kassa vár. titk. lit.. Szebenye.
1430: Muz. 111... 1480: Jászó. Stat. C. f. 2. n. 47.)
Fakó cs. Lucskán. (1427 : Thallóczy, i. h. 179.)
Fancsali cs. Fancsal, Kinizs és Felső-Kázsmárk helységekben. (1485 :
Jászó. pr. A. f. 75.. 1486: Jászó. FF. f. 1. n. 21.)
Felsődobszai cs. 1487 : Ul. 19323.
Felsőkékedi cs. L. Bor cs.
Felsőmonaji cs. 1473: .Jászó. Statut. F. fasc. 1. n. 22.
Ficza Demeter. 1472-ben Dézsi Péter és Ficza Demeter egyezségileg
kapja a Gagyiaktól és Vendégiektől Keresztéte és Perecse. — 1473-ban pedig
a Gagyiaktól zálog czímen Lyuba, Láncz és Kemej részeit. Mátyás király
1476- ban Demeternek minden abaujmegyei birtokát kiveszi az adófizetés alól.
(1472: kell. Melczer cs. III., 1473: Jászó. Statut. F. f. 1. n. 14. és 15.,
1476: Kassa v. lit. 439.)
Figedi cs. 1487-ben: kinizsi előnévvel. 1477-ben Felső-Figed. Horváti
és Gadna helységekben bírt némely részeikbe a Tarkövieket és Gadnaiakat
igtatják. 1427-ben földesurak Beleniczén is. (1427: Thallóczy. i. h. 177,.
1477: Jászó. Stal. R. f. 2. n. 37.. 1487: Dl. 1932.3. 19340.)
Fiike (filkeházi) cs. 1481 : Jászó. Stat. R. f. 1. n. 19.
Finkei cs. Bodolón. (1427 : Thallóczy. i. h. 176.)
Fuló (kérési) cs. 1468 : Muz. lit., 1475 : Máriássv lit.
Fiizi cs. 1470-ben Mihálynak Füziben és Felső-Kékeden más néven
Laczfalván bírt részeit a Buzlaiak számára igtatják. (Jászó. Slat. B. f. 1. n.
44. — L. Belzseiek a. is.)
Gadnai cs. 1427 : Thallóczy, i. h. 172. — L. Figediek a. is.
Gagyi cs. Felső- és Alsó-Gagy, Perecse. Újlak. Keresztéte, Szakái.
Litka. Büttös és Gagy helységekben. Apáti és Velkenve pusztákon voltak
birtokaik. (1427 : Thallóczy. i. h.. 1472 : Kassa v. lit. 416. és kell. Melczer
cs. Ili;. — V. ö. nádasdi Laczkfiak. gagyi Bátoriak és Ficza D. a.)
Gecsei cs. 1427-ben Bukolczon, Hilyőn és Gecsén. 1464-ben Felső-
Baksán föklesurak. 1466-ban kapják a hűtlen Tornai Ozsvát birtokát Ináncson.
1477- b e n : Deveeser. Szent-András, Ináncs. Bukolcz és Hilvó helységekben
és a nyavalyád) pusztán zálogosítalak el részeket. (1427: Thallóczy, i. h.
172., 1464: Lelesz, el. stat.. 1466.. 1477: Turul. 1886. 186.)
Gergelyfalvi cs. 1427 : Thallóczy. i. h. 172.
Gibárti cs. Földesurak: Gibárt, Figed és Kércs helységekben. Ugyan­
ezek részeihez a Kőszegiek is jogot formálnak. (1455—62: Dl. 16011.)
H unyadiak kora. VI. 15
226 AiAGYARORSZAG.

Góbis (rakattyási. keresi) cs. Rakatlyásuii. Kérésen. (1477: Jászé, prot-

A. f. 16. 17.. 1488 : Dl. 19358.)
Góbisföldi cs. L. Kérésiek a.
Gombaszögi pálosok. Ungán. (Rupp. II. 120.)
Gönyői cs. Gönyő, Csány, Perény, Láncz, Papi. Figod és Csenéle hely­
ségekben földesurak. (1427 : Thallóczy, i. h. 173., 1461 : Lelesz, eleuch. stat·.
1495 : Jászó. Stat. B. f. 2. n. 74.)
Gyó’ni cs. De Gewn. — 1492-ben Papiban részeket zálogosának el.
(Somossy cs. lit.)
Györgyi cs. 1454 : Dl. 14834; 1480: Jászó. pr. A. f. 22.
Hangácsi cs. Alsó-Bárczát 1453-ban. Tusát és Perét 1456-ban kapják
kir. adományúl. 1480-ban pedig Féder részeit. 1478-ba.n Diczházán is földes-
urak. (Dl. 14612. 18410. és Jászó. HHH. n. 1.)
Hegyaljai cs. 1405-ben Kéty, Gibárt és Miglész helységek részeibe
igtatják őket. (Békássy cs. lit. 1454. évsz. a.)
Hegymegi (kinizsi) cs. 1482 : Jászó. DDD. n. 3.
Himi cs. Him, Bozinka, Papi, Kucsik és Felső-Láncz helységekben.
(1427 : Thallóczy, i. h. 173.. 1457 : Lel. el. stat.. 1485 : Muz. lit.)
Homrogdi cs. András 1459-ben a megye alispánja. (Dl. 15341. — V.
ö. 1427 : Thallóczy. i. h. 177.)
Horváth cs. L. gagyi Bátoriak és Papiak a.
Horváti cs. Földesurak Pocsaj. Németi és Horváti helységekben.
1478-ban felső-figedi előnévvel tűnik föl egy ily nevű család. (1422 : Jászó.
pr. B. f. 172., 1478 : Jászó. HHH. n. 10.)
Hrusófalvi cs. Kalsán. (1427 : Thallóczy. i. h. 180.)
Huszti (györgyi) cs. 1479-ben új-adomány alapján igtatják Bálintot
Szala vagy Zala birtokába. 1484-ben ugyanez a Bálint a megye alispánja
volt.. {Jászó. Statut. H. f. 3. n. 50., Dl. 18930.)
itnregi cs. Szent-Andráson. (1427 : Thallóczy. i. h. 176.)
Jánoki cs. L. Vajdaiak a.
Jászai konvent. Bírta Jászó várát s ezenkívül részei voltak: Monaj.
Kendi, Perecse. Zsúp. Rudnok. Novaj. Apáti, Pocsin. Pocsaj. Jászó, Debreg.
Metzenzéf, Nyésta és Kércs helységekben. (1255: Dl. 16087; 1427: Thallóczy.
i. h.. 1423: Lelesz, met. Abauj 7.. 1438: Dl. 16142; 1487: Lelesz, met.
Abäuj. 4. 5., 1489 : Lelesz, el. stat.)
Jokelfalusi cs. L. Bárczaiak a.
Jonhos (homrogdi) cs. 1467 : Lelesz. 21., 1479 : Jászó. BBB. í. 2. n. 39.
Juga cs. Vizsolyon 1427-ben. (Thallóczy. i. h. 177.)
Kádár (csobádi) cs. 1475: Jászó. Stat. K. f. 1. n. 18.
Kakaói cs. 1454-ben e családnak kaksói és buzafalvi részeibe kir.
adomány alapján Rüdiger vagy Rudiger Fülöpöt, Kassa v. jegyzőjét igtatják
be. (Jászó. Stat. R. f. 2. n. 35. és f. 3. n. 52.)
Kállai cs. Rátkán. (1454: Lelesz. 65. 63.)
Kálnási cs. 1463-ban igtatják őket Bakta vagy Baksa részeibe. (1,elesz.
el. slat.)
Kántor (lengyelfalvi) cs. 1473 : Jászó. Stal. K. f. 1. n. 19.
 ARAliJ VARMEGYE. 227

Kányi es. 1486-ban zálog· czímen igtatják őket Alsó-Szedleez helység

és Fel-Sok vagyis Kelső-Szedlecz puszta birtokába. (1475. 1485 : Muz. lit...
1486: .iászó. Slat.. K. f. 1. n. 24.1
Kapi es. 1410-ben kapják a magbanszakadt szaplonczai Poharos
Ozsvát birtokát: Sápot és Pocsajl. mint pusztákat s bírják Sápot (mini falut)
1440-ben és 1490 -1491 -.ben. Pocsaj helység részeit pedig 1427-beri is. (1427:
Thallóezy, i, li.. 175. 176. és 1440: Dl. 13589.)
Kápolnai es. 1488—89-ben és 90-ben Zsigmond a megye alispánja
voll. (Dl. 19358. és Ivapy es. lit. T. fase. IV. η. 2.)
Kápolnásbelzsei es. Az osztályos Szigetbelzseiekkel együtt igtatják őket
1454-ben Dezsőháza részeibe. (Lelesz, el. stat.)
Karácsondi es. 1427 : Thallóezy. i. h. 174.
Kardos (buzitai) cs. Buzi tán. (1427 : Thallóezy, i. h. 175.) Továbbá
Bestén. Kányban. bácsikon és Ősében 1459-ig. a mikor a család némely
tagjai hűtlenség miatt e birtokukat elvesztették. (Dl. 15412 ; 1475: Muz. 11, i
Kassa város. Birtokai voltak Miszlokán és a két Tőkésen. Zsigmond
királytól kapta 1423-ban Kalacsánt s 1447-ben birtokába jutott Bask helység.
1461-ben bírja Fintát. 1466-ban pedig Garadnát. 1467-ben zálogba veszi
Boldogkő várát és tartozékait; 1480-ban pedig Kalsa s zálogban Szebenye
részeit szerzi meg. Kassai polgároknak Szikszón is voltak szőleik. II. Ulászló
király 1491-ben: Garadnán, Miszlokán és a két Tőkésen kívül még Szebenye.
Vécse, Szurdok. Arany-Ida. Újfalu, Kis-Szina és Lengyelfalu birtokában
erősíti meg e várost. (Kassa v. titk. lit. az illető falvaknál; Kassa v. lit.
330. és 419. sz., 1427: Thallóezy, i. h. 173.. 1480: Jászó, prot. A. föl. 23.
és Kassa v. HL. rendezetlen. — L. a Sárváriak és Fájiak a. is.)
Kasuhi es. 1483-ban Zsujia részeibe igtatják őket. (Lelesz, el. stat.)
Kázméri es. Az 1476-ban Zemplénmegyéhez számított Kázméron és
Kolbásán. (1427: Thallóezy. i. h. 178. 179.. 1476: Lelesz act. Béres. f.
9. n. 21.)
Kecseti es. L. eszényi Csapiak a.
Keczer (lipóezi) cs. Szurdokon, hol 1480-ban a Zbugyaiaknak zálogo-
sítnak el részeket, de 1496-ban is földesurak. (1427 : Thallóezy, i. h. 172..
1480: Jászó, pr. A. f. 21. és Jászó. Stat. K. 1. 25., 1496: Jászó. f. 23.
n. 27.)
Kéked! cs. 1447 : Dl. 14063.
Kelecsényi cs. 1427: Thallóezy, i. h. 175.
Kendelédi cs. 1427 : Thallóezy. i. b. 179.
Kéri cs. Kéren és Tövisiben 1481-ben. (1427: Thallóezy. i. h. 177..
1429: Jászó. K. f. 1. n. 23.. 1481: Jászó. R. f. 1. n. 19., 1484: Dl. 19013.)
Kércsi cs. Másként: Góbisföldiek. Azonos vagy (inkább) egy eredetű
család leliet a kérési Góbisokkal. 1477-ben földesur: Keres. Szent-János.
Kinizs és Veneneze helységekben. (Jászó. pr. A. f. 16. 17.)
Keresztesi cs. Léhen. (1480: Lelesz, el. stat.)
Kétyi cs. 1470-ben Kéty és Gecse helységekben, Miglész, Kétyfő és
l’eczen pusztákon. (1470 : Lelesz, el. stat. és Lelesz, act. Béres. 9. 5.)
15*
228 MAGYARORSZÁG.

Kinizsi Pál. 1464-beii «Egregius Paulus de Kenezy» kapja a király­

tól zálogban a hűtlen Kétvi Bálint minden birtokából a királynak járó
részekéi. (Muz. lit. — L. Magyar cs. a. is.i
Kinizsi cs. 1478-ban az alsó-íigedi «Knezy» cs. tűnik tol. 15U5-ben a
csobádi Kinizsiek földesurak Tömör helységben is. (1362 : Anjouk, okmt. V.
558.. 1411: Muz. lit.. 1427: Thallóczy. i. h. 17b.. 1464: Acta p. Adv.
29—104. 1478: .lászó. IfflH. n. 10.. 1 488-9 : 01. 19358., 1505: Somossv
cs. 11.)
Király. L. Tárczaiak a.
Kisidai cs. Az uszfalvi Usz (Uszfalvi) osztályos családdal együtt, új-
adományúl kapják 1411-ben Kis-Ida (Gergelv-Ida) helységet. (Ház. okit.. 353.)
Kisvilmányi (Detreli) cs. 1480: Muz. 111. — 0. Borsvaiak a.
Komjáti cs. L. Kőszegiek a.
Kopasz (mindszenti) cs. 1487 : Dl. 19309.
Korláth (korlátfalvi) cs. M ásként: Korlátfalviak. — Földesurak:
Korlátfalva és Láncz helységekben. Izbég-íöny és Zsidmárkfölde pusztákon.
— 1490-ben: miglészi eló'névvel tűnik föl egy ily nevű család. Bizonyára
azonos vagy rokon az előbbivel. (1427 : Thallóczy, i. h. 172., 1429: Muz.
lit., 1457 : Muz. Itt., Blikk 1.. 1490 : Jászó. Slat. S. í. 2. n. öl.)
Kornis (ruszkai) cs. Az 1427. évi adólajstrom, szerint a Ruszkaiak
bírtak Ruszkán és Gyürkén. (Amott 52. itt öl jobbágytel.) E család vérrokon
a ruszkai Komisokkal s később (1456-ban) is föltűnik. A r. Kornisok (1480.)
Garadnán és Dobófölde pusztán (1463.) is földesurak. (1427: Thallóczy. i. h..
1456: Dl. 15088; 1480: Jászó. pr. A. f. 20., 1482: Dl. 18722; 1493: Jászé,
íasc. 23. n. 35.)
Kovácsi (kétyi) cs. 1496 : Rédey cs. 111.
Kozmafalvi cs. 1427: Thallóczy. i. h. 179.. 1447: Dl. 14063; 1456:
Dl. 15103.
Körtvélyesi cs. Kalsán. (Kassa v. titk. 111. Kalsa.)
Kőszegi cs. 1415-ben az osztályos Komjátiakkal és Nenkeiekkel együtt
(Tornamegyéből) új-adományúl kapják Fertes-Kupát. (Dl. 1162. — L.
Lapispatakiak és Gibártiak a. is.)
Kövér (velezdi) cs. A két Csáj helységben. (1465 : Dl. 16195.)
Krucsai cs. Bolcsárdon. (1480 : Jászó. pr. A. f. 22.)
Kun (kápolnás-belzsei) cs. 1472-ben belzsei részüket a Buzlaiak igénylik.
(Dl. 16887.)
Kurittyáni (Korittyán) cs. E borsodra, eredetű család 1420-ban a
Herényiektől kapja cserében Tengerlakót. 1490-ben egyik tagját, mint tenger-
falvi «Korythyan dictus» Benedeket találjuk föl újra. (1420: Dl. 10978:
1490: Kapy cs. lit. T. fase. IV. n. 2.)
Laczkfi (nádasdi) cs. 1477-ben az Aba nemből való Gagyiak, Bátoriak
és Vendégiek jogot formálnak az elhalt nádasdi Laczkfi Domokosnak Nádasd.
Zsadány. Szkáros, Bogdány, Lengyelfalva, Széplak. Felső-Nádaska és a kél
Csáj helységekben levő birtokaihoz. (Ház. okmt. V. 336.)
Lanczaláti cs. Korlátfalván és Csenétén. (1427: Thallóczy. i. h.
174. 176.)
 ABA U.IVA KMEGYE. 229

Lánczi cs. 1427: Thallóczy. i. h. 173.. 1475 : Muz. 111.

Lapispataki cs. Bírtak a Zsegnyeiekkel és Kőszegiekkel. Budamériakkal
és tíomosiakkal együtt — mint osztályos atyafiak — Felső-Kemenczén s
övék volt az őseik által alapított nagy-mislyei prépostság patronatusi joga is.
Ezenkívül a Lapispatakiak 1487—89-ben (sőt a Zsegnyeiekkel együtt már
1438-ban) a Percnyiek némely — a megye ék. részében fekvő birtokaihoz
tartanak .jogot. (1427: Thallóczv. i. h. 179.. 1435: Dl. 12720; 1438: Dl.
13243; 1453: Huny. kora X. 412 , 1487: 1)1. 19309: 1489: Dl. 19475. — L.
Márosmegyében is.)
Lasztóczi es. L. 1Tjfalusiak a.
Legenyei CS. L. legényei Csontos e s . a.
Léhi cs. 1427: Thallóczv. i. h. 177., 14(17: Ibránvi es. 111... 1489:
Jászé. Statut. L. Γ. 1. η. 20.
Liptai cs. Fancsalon. (1427 : Thallóczv. i. h. 175.)
Lorántfi (serkei) es. A Tornaiak ellenmondása rn. a somogyi vám
birtokába igtatják őket 1449-ben. (Dl. 14131. 14266.) De már az 1427. évi
adólajstromban «Somogyi» után birtokosként álló «Desew» is e családot jelzi.
Losonczi cs. Bírták Szaláncz várát Regele. Kuszka. Váralja vagy
Nagv-Szaláncz. Vereskut. Rákos, Újváros. Puszta-Újfalu és Kis-Nádasd hely­
ségekkel. illetve azok részeivel. (1427 : Thallóczv. i. h. 178. 179. — V. ö.
1454: Dl. 14834.)
Lugnai cs. Dobszán. (1468: k. Danes lit.)
Madarast (helzsei) cs. 1489-ben Sziget- és Felső-Belzse helységekben.
Jászó. pr. A. f. 109.)
Magyar (buzitai) cs. Mátyás kin. 1459-bpn a hűtlenségbe esett buzitai
Kardos Mihály és Radványi Balázs birtokait Magyar Balázsnak és testvé­
rének Kelemennek adományoz (a. E birtokok: Buzita, Reste. Kány. Radvány.
Szakály falvak s Puszta-Kácsik és Cseh puszták. 1463-ban Dengelegi Bernát
és Butkai István e falvakban (Radványt és Szakályl kivéve), valamint
Enyiczkén bírt részjószágukat ugyancsak a két Magyar testvérnek zálogosítják
el. 1486-ban azonban a buzitai, rested. kánvi. puszta-kácsiki. csebi és kdlnosi
(utóbbi 3 puszta) részbirtokokat már Magyar Balázs és Kinizsi Pál 2000
forintban betlenfalvi Thurzó Teotilnak és nejének kasszái Magyar Borbálának
(Balázs leányának) adják. Balázs 1472-ben iá Perénviektől) Újvár, —
Kelemen 1475-ben (kitől?) Somodi részeit veszi zálogba. (1459: Dl. 15412;
1463: Kár. oki. 11. 356.. 1479: Dl. 18200; I486: DL 19105. - V. ö.
1472-höz és 1475-höz: Jászé. Statut. M. f. 1. n. 12. és 13.)
Makó (zéténvi) cs. Fel-Németiben. (1466 : Lelesz, el. slat.)
Méhészi cs. 1483-ban Szala és F.-Szebenye helységekben zálogosítalak
el részeket Buzlai Miklósnak. (Jászé. A. f. 48.)
Mérai cs. 1,. m é ra i P e tő k a.
Mindszenti cs. 1454: Dl. 14834.
Mislyei prépostság. E gazdag monostor : Kis- és Nagy-Mislyén.
Balogdon. Olsván és Kisfalud helységben volt földesúr. (.1427 : Thallóczy.
i. h., 1435: Dl. 12720; 1453: Lelesz, met. Ab. 3. — V. ö. Lapispatakiak.)
Mislyei cs. Kisfaludon. (1427: Thallóczy. i. h. 179.)
230 MAGYAIÍORSZAG.

Modrar cs. L. Nagy-Ida vár a.

Móka (moka-lánczi) cs. 1429 : Muz. Illái-.
Monaji cs. 1482-ben (s előbb is) Felső-Monaj. Gadna. a két Kinizs és
Szolnok helységekben. (Nagy Iván. i. m. — V. ö. 1427 : Tballóczy. i. h. 174·)
Monoki cs. Golopon. (1427 : Thallóczy, i. h. 1770
Nagy cs. Ber-encsen. (1427 : Thallóczy. i. h. 176.)
Nagylucsei cs. L. Abádiak a.
Németi cs. Keren. (1427 : Thallóczy. i. b. 177.)
Nenkei cs. Vagy Lenkeiek. — L. Kőszegiek a.
Novaji cs. 1427 : Thallóczy, i. h. 175.. 1484: DL 189.30.
Nyak (kupái) cs. 14.37 : Kapy cs. lit. K. fasc. 111. n. 67. és S. Case.
III. n. 6.
Nyilas (mucsonyi) cs. 1479-ben a szakácsi Tokosoknak adják zálogba
Csenétén és Felső-Tomoron bírt részüket. (Dl. 18263.)
Nyomári cs. Gyendán. (1427 : Thallóczy. i. h. 174.)
Olcsvári cs. Györgyiben is. (1463: Dl. 15824; 1427: Thallóczy.
i. h. 179.)
Orros (becskeházi) cs. 1478-ban igtatják őket örök jogon Him részeibe.
(Jászó. Stat. 0. 1) 1. n. 3. — L. Tornában is. Abaujban pedig a Bátoriak a.)
Pálóczi cs. Lányokon 1417-ben új-adományban ; Mikóházán és Vizsoly­
ban (bizonyára zálogban a Herényiektől) 1444-ben. (Dl. 10597. 13803.)
Pán (dohai) cs. Sárosra, család. 1495-ben földesül' Bozinkán. (Kapy
cs. lit. B. fasc. Vili. n. 1.)
Pányi cs. Pányon. Szőllősön. (1427: Thallóczy. i. h. 172.. 1495. 1519.
csehi Pogány cs. 111.)
Papi cs. 1468-ban a Jlorváthokat. — 1484-ben pedig a Tomoriakat
igtatják e családnak papi részeibe. (Jászó. Slal. 11. f. 1. n. 11. és T. f. 2. n.
31. — V. ö. 1427 : Thallóczy. i. h. 175.)
Parlagi cs. L. Boldogkővár a.
Pataki cs. 1460-ban igtatják őket Fairs, 1461-ben Mára birtokába.
(Lelesz. el. stat.)
Péderi cs. 1449: Dl. 14266; 1480: Dl. 18410. — L. Boiesárdiak a. is.
Perényi cs. Bírták Füzér és Nagy-Ida várakat tartozékaikkal; Szikszó.
Vizsoly és Szinye városokat; földesurak ezenkívül: Alsó- és Felső-Bedmecz.
Vily. Selyeb. Ránk. Mikóháza. Csákány, Bordafalu, Bőd. Keleesény, Fel-Vadász.
Kis- és Nagy-Bágyok. Mátyásháza. Miglész. AIsó-Kemej. Bakócz. Alsó-Kemencze.
Jánosdi. Zsír. Lapispatak, Szőllős és Katiin helységekben. (A XIII—XV. század­
ból több oki. a Perényi cs. lltárában; továbbá 1389: Dl. 7479; 1410: Dl.
9672., 9704 ; 1427 : Thallóczy. i li.. 1449 : Di. 14244. és főleg 1454: Dl. 24541.
Lásd az illető váraknál. Szína város, a Magyar cs.. Lapispatakiak, Tárcsa iák
és Pálócziak a. is.)
Pető (mérai) cs. A Méraiakkal és Somiakkal együtt Mérán. 1452-ben:
Felső-Mérán. (1427 : Thallóczy. i. h. 176. Czíinerlevelük 1432-ből : Jászé. Ser.
A. Ni·. 25. — V. ö. 1452-höz : Jászó. fasc. 20. n. 3.)
Petri cs. Csőben. (1466: Dl. 16458.)
 A RAU.IVA 1ί Μ ΕΓ; Y F.. 231

Piros vs. Szálán és (1493-ban'i Szelíden. (1437 : Thallóczy. i. h. 175..

1493; Dl. 19941.1
Pohárnok (vicziduli) István. 1473-ban mint tályai várnagyot Zombori
(Nagy) Islván testvérévé fogadván, béresben részeket enged át neki. (Békássy
cs. lit.) '
Pólyák Henrik. 1,. Releczky (Pólyák) H. a.
Porkoláb (czekeházi. kéri) es. 1464-ben Nagy-Németi. Perény és Szurdok
— 1470-ben pedig (Dorottyái) Csecs és Detek részeibe (a Perényiektől ?) igtat-
ják. 1478-ban: kéri előnévvel tűnik föl egy ily nevű. — tán az előbbivel
azonos — család. (1464: Lelesz, el. stáb, 1470: Jászó. Slat. B. f. 1. n. 47..
1478 : Jászó. BBB. f. 2. n. 42.)
Radványi es. Rad vány és Szakái helységekben. (1427 : Thallóczy. i. h.
175.. 1478: Jászó. Statut. Z. f. 1. n. 24.. 1485: Muz. lit. — L. Magyar es.)
Rakottyási cs. 1427: Thallóczy. i. h. 179.. 1447: Dl. 14063; 1456:
Dl. 16103.
Ramocsa cs. 1476-ban és 1479-ben: mérai, majd: alpári. 1481-ben és
1484-ben : kéri előnévvel. (1476 : Máriássy cs. lit.. 1479 : Jászó. BBB. f. 2. n.
39.. 1481: Jászó. R. f. 1. n. 19., 1484: 1)1. 19013 )
Rásonyi cs. 1427: Thallóczy. í. h. 177.. 1437 : Kapy cs. lit. K. fasc.’VII.
n. 67.. 1487 : Dl. 13340.
Rátkai cs. István 1488-ban. 1489-ben és 1490-ben Abau.jin. alispánja volt.
(Dl. 19358. és Kapy cs. III. T. fase. IV. n. 2.)
Regéczi pálosok. Golop. Horváti. Vilmánv és Kis-Vilmány helységekben
voltak jószágaik. (Rupp. II. 306.)
Reglődi cs. 1427 : Thallóczy. i. h. 178.
Rostéi cs. 1427 : Thallóczy. i. h. 174.
Ricsei cs. L. baksai Beke cs. a.
Roskoványi cs. Keres (és egy olvashatatlan nevű helység) birtokába
igtatják őket 1466-ban. (Lelesz el. slat.')
Rozgonyi cs. 1347-ben már bírják Szepsi várost (1. ez t); 1410-ben új-
adományként nyerik Rozgonyi. Rásföldét és Lapispatakot. Szerencset. Szaka-
lyát ; 1420-ban Kemenczén kapnak jószágot a Budamériaktól. 1436-ban (zálog
czímen) Vizsoly jut közökre, 1470-ben pedig (örök jogon) a terjedelmes Czudar-
birtokok. Ezenkívül Kis-Rozgony, Vajkócz. Királynépe. Haraszti és 1430. óta
Szína város is az övéké voll. 1454-ben pedig a szintén terjedelmes Gyürke
helységet találjuk birtokukban. (Dl. 14834.) 1489-ben leánynegyed gyanánt:
Rozgony. Vajkócz. Szakalya. Királynépe. Haraszti és Kis-Rozgony részei a
Csákiak kezére jutnak zálogúl. (1410: Dl. 9672; 1420: Dl. 10958; 1436: Dl.
12260; 1488: Dl. 19422; 1489: Dl. 19590.)
Rudas (kéri ) cs. 1478 : Jászó. BBB. f. 2. n. 42.
Ruszkai cs. L. ruszkai Komisok és Sernseiek a.
Rüdiger Fülöp. L. Kaksóiak a.
Sáfár (tornai, berencsi) cs. L. Tornaiak a.
Salgai cs. 1447-ben Szakalya részeibe igtatják őket. (Lelesz, el. slat.>
Sándor (belzsei) cs. 1484: Dl. 18930.
232 .MAGYARORSZÁG.

Sárvári os. 1479-ben Sárvár részeit Kassa városának zálogosítják el.

1484-ben e helységet új-adományúl igtatják számukra. (Jászó. Statut. C. f. 2.
n. 42. és S. f. 2. n. 47.)
Schop (domoszlai) H. L. Tornaiak a. Tornában.
Semsei cs. Szabad-ispánsággal bíró család. 1426-ban az alattyáni (pólyi,
kis-idai) Csirke Péter birtokait kapják: (Járd. Pólyi. Miszloka. Sacza, Enyiczke
és Ruszka helységekben és Szent-Lőrincz (Fel-Gárd) pusztán. Az 1427. évi
adólajstrom szerint földesurak : Buzapéterfalván, (Gárdon), Roszputon, Semsén,
Szesztán, Hatkóczon, (Pólyin és Enyiczkén). 1446-ban Roszput, 1466-ban a két
Csaj és Borsva részeibe igtatják őkel. 1486-ban Ruszkán zálogosának el része­
ket a Ruszkaiaknak. (1426., 1427 : Thallóczy. i. h. 172. 173., Fejér. X. 6. 815.
851. A többire nézve : Lelesz el. stat. és Jászó. pr. A. f. 83.. Nagy Iván i. m.)
Somi cs. Mérán. (1427 : Thallóczy, i. h. 176.)
Somosi cs. L. Lapispatakiak a.
Szabó cs. 1475-ben alpári. — 1479-ben: íigedi előnévvel merül föl
ily nevű nemesi család. (Jászó. Stat. S. f. 1. η. 12. és Jászó. BBB. f. 2. n. 39.)
Szádelei cs. L. varjufalvi Varjú cs. a.
Szakáll cs. 1478: Jászó. Stat. Z. f. 1. n. 24.
Szalánczi cs. 1436: Lelesz. 8.. 1494: Jászó. Stat. D. f. 1. n. 16.
Szapolyai cs. Bírlak Regécz várát. (L. ott.) 1462-ben igtatják őket Alsó-
Vadász, Újfalu és a (Zemplénbe sorozott) Hernád-Németi birtokába. 1487-ben
Ináncson is földesurak. 1494-ben az István nádor jószágaira 700, 1495-ben
pedig 775 frt adó esett. A 60-as évek óta Nagy-Jda várra és tartozékaira is
igényt táplálnak. (Engel i. h.. Lelesz, el. stat., Dl. 19232.. Kállav lit. — L ásd:
Tornaiak és Szapolyaiak a. Tornában is.)
Szedleczi cs. 1469-ben Gadna részeibe igtatják őkel. (1427: Thallóczy,
i. h. 174., 1459 : Dl. 15412; 1469 : Jászó. Statut, f. 2. n. 43.)
Szemerei cs. 1427 : Thallóczy, i. h. 175., 1470 : Dl. 17705 ; 1475. 1488 :
Jászó. Stat. Z. f. 1. n. 11. és 23. — L. Bátoriak a. is.
Szendi cs. Földesurak Szend, Kéty. Gibárt és Miglész helységekben.
(1405.. 1454: Békássy cs. lit.. 1427: Thallóczy, i. h. 174.. 1485: Jászó. pr.
A. f. 67.)
Szepesi káptalan. Kis-Idán. Zsebesen, (Fel-Garadnán azaz) Petiiben.
(1427 : Thallóczy. i. h. 175., Rupp. II. 159., 1477 : Huny. kora XII. 43.)
Szepesi (székelyfalvi) cs. L. Csobádiak a.
Széplaki apát. Földesur : Raás, Széplak. Lucska. Zdoba, Lebenye, Gara-
bócz. Beszter és Apáti helységekben. (1364: Zichy okmt. III. 240., 1379:
Kassa V. 111. 18079.. 1427 : Thallóczy, i. h.)
Szigetbelzsei cs. L. Kápolnásbelzseiek a.
Szobonya (buzafalvi) cs. 1450: Máriássy lit.
Szocsik (németi) cs. L. Bátvaiak a.
Szolnoki cs. 1427 : Thallóczy. i. h. 174.. 1437 : Kapy cs. lit. K. fasc.
III. n. 6. és 67.
Szór (szor-bényei) cs. Földesurak : 1407-ben Dobófölde pusztán, 1447-ben
Szőled helységben. 1473-ban Szor-Bényén és Szurdokon adnak el részeket
Buczlói Miklósnak. (Lelesz, el. stat.. Jászó. pr. A. f. 11.)
 AHA UJ VA RM EG YE . 233

Szöllosi cs. Szőllőson. Kélven. (1427: Thallóczy, i. h. 17ö.. 1472:

Jászó. Statut. S. f. 2. n. 36.)
Sztancsics cs. Széplakon. (1427 : Thallóczy. i. h. 180.)
Tamásfalvl cs. Sárosmegyei család. Bírt Gergelyfalván azaz Kis-Idán.
(1483 : Jászó. Statut. H. f. 3. n. 52. — V. o. Kisidaiak.)
Tárczai cs. 1473-ban zálogba vesznek a királytól némely, a Perényiek
által elzálogosított részeket Csecsen és Makranczon. (1473: Muz. Ili. 1475:
Dl. 17724.)
Tarkövi cs. Szakályon. (1450 : Dl. 14431. — L. Figediek a. is.)
Tengerfalvi cs. 1427 : Thallóczy, i. h. 175.
Teresztenyei cs. L. Tornában.
Thurzó (betlenfalvi) cs. L. Magyar és buzitai Ercsi cs. a.
Tobolkai (Tobolka) cs. A Tobolkai cs. 1488—9-ben tűnik föl. (Dl.
19358.) Azonos lehet e családdal az 1437-ben föltűnő kispocsaji «Thobolka»
cs. is. (Kapy cs. 111. S. fase. III. n. 6.)
Tokos (szakácsi) cs. L. mucsonvi Nyilasok. Vendégiek és Berczeliek.
Tömöri cs. 1507-ben (Pál) új-adományúl kapja A m brusházát; 1523-ban
pedig (Ló'rincz és Lajos) Devecser, Besenyő' (ez alatt úgy látszik a mai
borsodm. Besenyőt kell értenünk, Miskolcz m. é.) Gvanda. Borsfalva, Csobád.
Alsó- és Felső-Homrogd részeit. (1427 : Thallóczy, i. h. 175., 1449: Dl.
14268 ; 1507. 1523: somossy cs. lit. — L. Papiak a. is.)
Tornai cs. Azonos a tornai (berencsi) Sáfár-családdal. 1439-ben kapják
Alsó-Méra felét és a somogyi vámot, melyet először (az elhunyt) ezdegei
Besenyő Pál nyert Zsigmond királytól. (1439 : Zsélyi 111. — Lásd : Gecseiek
a. és Tornamegyében a Tornaiak a.)
Török (figedi) cs. 1431 : Muz. lit.
Trochan (halmaji) cs. Vecsón. (1467 : Ibrányi lit.)
Ujfaiusi cs. Földesurak Újfaluban. Vágáson és Kalsán, hol 1471-ben a
Lasztócziaknak zálogosítnak el részeket. (1406: Lelesz el. stat., 1438: Dl.
13192 ; 1471 : Szepesi kápt. Ili és XV. század : Kassa v. titk. lit.)
Ungai cs. 1456 : Dl. 15103 ; 1470 : Jászó. Stat. 17. f. 1. n. 2.
Usz (uszfalvi) cs. L. Kisidaiak a.
Uza (szászfái) cs. 1427 : Thallóczy. i. h. 174.. 1497 : Jászó. AAA. n. 4.
Vad (szendi) cs. 1429 : Muz. lit.
Vajdai (jánoki) cs. Osztályosok a Jánokiakkal. Eredetileg (a XIV. sz.-ban)
Szügyiek. Jánok, Vajda és Büttös helységekben és tartozékaiban (Pápolcz,
Rásony. Parlagi. Krasznok) földesurak inár a XIV. sz.-ban s 1503-ban is.
ÍKubinyi. II. 336., 369.. 371. stb.. 1424: Dl. 11611; 1474: Jászó. 99. f. 1. n.
49.. 1503: Jászó. prot. B. f. 1.)
Váli (keresi) cs. 1482 : Jászó. DDD. n. 3.. 1487 : Dl. 19323.
Vámos (baksai) cs. 1429 : Muz. 111.
Váradi káptalan. Aszaló és Béos ( V Kérés ? Kétv ? helységeket) kapja
kir. adományul 1407-ben. (Fejér. X. 4. 613.)
Varjas (varjasí és figedi) cs. Máskor Varjasiak. (1478 : Jászó. HHH. n. 10.)
Varjú (varjufalvi) cs. 1483-ban a Szádeleiekkel együtt Dezsőházán.
(Lásd ott.)
234 MAGYA KOHSZAG.

Vécsei cs. 1427 : Thallóczy, i. h. 174.

Vendégi cs. A Gagyiakkal osztályosok. 1479-ben Bátoron vészeket zálo­
gosának el a szakácsi Tokosoknak. 1485-ben földesurak : Vendégi. Alsó- és
Eelső-Gagy, Újlak és Bátor helységekben. (Dl. 18213.. 1485 : Jászó. pr. A. f.
70. — V. ö. 1427: Thallóczy. i. li. 175. U. Gagyiak. Ficza Π. és nádasdi
Laczkfiak a. is.)
Verebélyi cs. 1449-ben Nyilashoz és Gyandához tartanak jogot. .(Dl.
14269.1
Veres (felső-mérai) cs. 1479 : Jászó. Rt!. Γ. 1. n. 10.
Vidfl (ráskai) cs. 1438-ban kapja új-adományúl Vágást, hol különben
már az 1427. évi adólajstrom szerint is földesúr. (Thallóczy. i. h. 178.. Dl.
13192.)
Vitányi cs. 1427 : Thallóczy, i. h. 178.
Zbugyai cs. 1472-ben igtafják ő k et: Nádasd. Zsadány. Szkáros. Lengyel-
falva. Széplak. Bogdány és a két Csáj (Czudar-Rozgonyi réven ?i. — 1473-ban
pedig Alsó- és Felsó'-Bénve birtokába. (Belesz, el. slat. - - V. ö. Bozinkaiak
és lipóczi Keczerek.)
Zelézi cs. Szemerén (1475: Jászó. Statui. / . f, I. rí. 23.i
Zombori cs. Lásd: v. Pohárnok István.
Zsegnyei cs. L. Lapispatakiak a.
Zsujtai cs. 1455 : Lelesz. 22,
Összesen : 2775 birtokos.

FŐ ISPÁ N JÁ T :
Ezek közűi 1469-bó'l Rozgonvi Rajnáid. 1484-ből pedig osztopáni Zöld
János ismeretes, kik ugyanekkor Zemplénmegyének is főispánjai. (Dl. 16930..
Szepesm. t. t. évk. IV. 154.)
 TORNAMEGYE.

Hajdan nagyobbacska voll, mint századunkban. Mert a mai

(iömörmegyéből Hárskút, Dernő és Kovácsvágás helységeket, továbbá
a mai Borsodmegyenek Szalonnától és Rakaczától é. fekvő csücs­
két (utóbbit csak néha), a mai Szepesin egyébül pedig Stószt
szintén hozzája számították. Végűi 1437-ben egy ízben még Göl-
nicz kir. várat is. Adó alá eső házhelyet 1430 körűi 800-at. a
XV. század végén pedig mintegy 1000—1100-at számítottak össze
benne.1 Bonfini és Ranzani vasérczekben gazdagnak mondják.
E kis területnek majdnem fele része egy nemzetség birtoka
volt a XV. század elejéig. Ebből eredtek a jolsvafői Tekesek. Széniek.
Szalonnáink és Tornaiak, kik a megye ék. vidékén Lucskától és
Ajtói kiindvdva (d.-dnv. majd énv. irányban), ezenkívül: Barkó.
Udvarnok, Torna és Újfalu, odább: Bakó. Prekopa. Szén. Varbócz,
Petri. Kápolna, Jolsvafő, Szilicze. Borzva, Ardó, Kisfalud. Feketefűz
és némely más. azóta eltűnt helységek urai.
A Széniek. Szalonnaiak és j. Tekesek megtartják az egész
századon át a megye dny, és ny. részében fekvő régi birtokaikat,
csupán női ágon (és zálogban) juttatnak azokból némely más csalá­
doknak, mint a Csetnekieknek. Forgácsoknak. Derencsénvíeknek.
Semseieknek stb.
A Tornai-ág azonban 1406-ban kibal. Helyét, ugyané néven,
már a. század első felében a nyitramegyei Berencsiek foglalják el

1 Az 1480. köríti szerkesztett s az 1430. év körüli időre tehető. Lehel,

közepén immár olrongyolloll. adó- ■ hogy mini a Gömör. Abauj. Sáros
lajstrom az Orsz. LevélIárban: Dl. i és Ung megyei adólajstromok, ez is
34088. sz. a. őriztetik. Évszámja | épen 1427-bői való. — A többire
nincs, de mind Írásánál, mind a nézve : Engel, i. h. 32 és 131.
benne előforduló személyeknél fogva
236 MAG YARORSZÁG.

kir. zálog, majd adomány útján. Az ő kezűkre jut Torna vára.

városa, kilencz tornamegyei falu e tájékon, s kettő (Rákó é.s Kápolna)
odább délnyugaton. E második Tornai-család azonban csakhamar,
már a harmadik generáczióban szétbányja új fészkét. Birtokai
1476-ban örök vétel útján a Szapolyai-Bebek dinasztia birtokába
kerülnek, mely a hetvenes években együtt tartja kezén a szom­
szédos szárdvári uradalmat is.
A Szapolyaiak azonban csak beszármazotl földesurak, minden
valószínűség szerint a nagy-hatalmú Imre neje: Bebek Orsolya
révén, kinek családja, gömörmegyei uradalmuk folytatása gyanánt
már e század kezdetén csaknem mindazt bírja, a mi a Széni-Tekes-
Tornai rokonság jószágain kívül e megyéből még megmaradt: a
Tornától délre eső Vendégin kezdve hatalmas ívben a Hidvég-
Ardó, Szent-András. Kovácsi, Szegliget, Szilas. Derén, Szárdvár,
.labloncza, Körtvélyes. Almás, Hárskút, Dernő és Kovácsvágása
helységek által jelölt területet, a megye kellő közepét s ezenkívül
legdélibb pontját: Szőllős-Ardót is.
Kívülök a kisebb nemességnek a Bódva mentén, az egy
háziak közül pedig: a gombaszögi pálosoknak és a (szepesmegyei)
menedékkövi kartbausiaknak vannak itt-otf apróbb részeik.

V Á líA I:

Gölnicz. L. Szepesmegyében.
Sólyomkő. melyen 1386-ban a jolsvaíői Tekesek és Széniek cgv rész­
ről s a Szalonnaiak más részről osztozkodnak. — Castrum . . . Solumkw
a parte possessionis Ja b lo n ch a..................... el a p. poss. Ivwchya aliter
Kisfalu, in qua videlicet parte olim porta ipsius castri luisset. (1386 : Kapy
cs. lit. S. fase. 1. η. 13.) Közel esett tehát Szárdvárboz. A XV-ik században
sohasem emlegetik e családoknak szép számmal fönmaradt irataiban.
Szárdvára. melyet, a XTV. sz. közepén a király, aztán 1415-ben a-
pelsőczi Bebekek (Pelsőcziek). majd (mint kir. várat) a csehek. 1459-ben a
Pelsőczi (Bebek) István özvegye. 1462-ben és 1466-ban ismét a Pelsőczi
(Vajdafi) Pál. 1470-ben pedig a Szapolyai Imre ("neje Pelsőczi Orsolya volt)
birtokában találunk. — Castellanus de Zaard. (1324: Egri kápt. lit:. Num. 8.
div. 4. fasc. 1. írust. 2 , 1335: Kapy cs. lit.. 1415: Muz. lit.) — Castrum
Zaard. Zárd. Zardwar. Zardwara. Zarduara. (1354—60 : Dl. 16109 ; 1406 :
Perényi lit.. 1415. Muz. IU.. 1454: Dl. 15307 ; 1459: Dl. 15363; 1462 : Dl.
15694; 1466 : Dl. 16451 ; 1470 : Dl. 16999. és Jászó. fasc. 21. n. 37.) A XIV.
sz. közepén (Hidvég-)Ardó és Vendégi tartoznak hozzá. 1406-ban a (Tornaiak
mágvaszakadtával) e vár (és Tornai eladománynzása ellen tiltakoznak a
 TORNÁM K.GYK. 237

Széniek és rokonaik. Lehel azonban, hogy Szárdvára tévesen áll Torna

helyett az egyik oklevélben. — A m. közepén, a mai Derenk m. k. feküdt.
Torna. 1357 körűi a Tornaiak építették s bírták magvok szakadtáig
(141)6.); utánok pedig 1409 óta ezdegei Besenyő^, Pál és Berencsi (Sáfár )
István. 1436 óta egyedül utóbbi s maradékai a Tornaiak, majd a 70-es
években János észt. érs. és rokonsága, kiktől Szapolyai Imre és neje 1476-ban
megvette. - - Castrum Thorna. (1357: Dl. 16114.) Castrum Tornawara.
(1406: Dl. 9209.) Castellanus castri nostri Torna — Írja a király 1437
áprilisban. (Dl. 13037. - A többire nézve lásd : Tornaiak a.)
Összesen: -Ί vár.

VÁROSA:
Torna. Thorna poss. (1357: Dl. 16114.) Torna opp. m ajd: civitas.
(1409. és 1410: Dl. 16132. és 16135; 1428: Dl. 12002. i Thorna civitas.
(1476 : Dl. 17770.) A megyei törvénykezés székhelye és vámszedő hely volt.
Torna várához tallózóit s ennek sorsát követte.

HELYSÉGEI :
Acskó. Achko. i 1430 körűi: Dl. 34088.) Szil as és Kőszeg ni. sorolja
föl adó la js írom un k.
Aj. Ay. Ayh. Torna várához tartozott. (L. ezt.) Tornától é. esik.
Almás. Almas. (14.30 k ö rű i: Dl. 34088.) Tornától ny. esik.
Ardó. Három ily nevű helység állt fönn hajdan e kis megyében.
a) Ordo. (1275: Dl. 16091.) Hospites ville regalis Ordou. (1354—60: Dl.
16109.) Ignobiles (et) hospites de Hydwegardov. (1428 : Dl. 12002.) Hydueg-
ardo. (1430 körűi: Dl. 34088.) A pelsőczi Bebek családé volt. 1430 körűi 43
jobbágy-portával. Ma is Hidvég-Ardó. Tornától dny. — b) Zelewsardo. (1423 :
Zsélyi lit.,) Sczylesardo. (1430 körűi : Dl. 34088.) Zewlesardo. (1487: Dl.
19230.) Szintén a Bebek dinasztiáé. 14.30 körül 50 jobbágy-portával. Ma is
Szó'llős-Ardó, Szendrőtől énv. c) Ardo. Korothnokardo. (1436: Dl. 12968 ;
1455: Dl. 14924; 1478: Dl. 18093.) Ardo. (1430 körűi: Dl. 34088.) A Széni
rokonságé volt. — A mai Ardócska vagy Korotnok-Ardó puszta. Borzova és
Szilicze közi.. (Ez utóbbi Ardó neve egy 1340. évi oklevélben, bizonyára
elferdítve «Karacho. Erdeu» alakban merül föl. (Fejér. Vili. 4. 469.)
Barakony. Barakon. Barkón. (1428: Dl. 12002: 1469: Dl. 16818:
1479: Jászó. fasc. 2.1. n. 20. ) Torna és Szendrő közi (Abauj-Tornam.) fekszik.
Barka. Barka. Borka. Torna várához tartozott. (L. ezt.) Tornától
ny. é. esik.
Baronkaháza. iiaronkahaza. (1415 : Muz. lit.) Kir. ember nevében,
tornamegyei birtokokkal kapcsolatban fordúl elő.
Becskháza. (Becskeháza.) Bechkhaza. (14.30 körűi : Dl. 34088.)
Bekczhaza. (1446: Dl. 13991.) Becheliaza. (1468: Dl. 16149.) Bechkehaza.
(1469 : Dl. 16798.) Tornától d. találjuk.
238 MAOYARORSZAG.

Berczefölde. Berchefelde. (1410: Dl. 16135.) Borczefeldc. (1176: Dl.

17770.) Kápolna rn. sorolják föl.
Bognárvágása. L. Újfalu a.
Borzva. Bolzw . . . (1130 körűi: Dl. 31088.) Borzwa. (1155: 1)1.
11921.) Borswa. (1177: Dl. 17992.) Ma Borzova a megye dny. részében.
1136-ban egy oklevél llsvafő és Szelicze közt Brozna nevű helységet emlíl.
Kétségtelen, hogy a mai Borzovát érti. (Dl. 12968.)
Debrete. L ásd: Borsodban.
Derén. Dervn. (1130 körűi : Dl. 34088.) A mai Derenk értendő.
Tornától dny.
Dernő. Ihvrnew. (1361—1110: Dl. 5313. 5311. 5315.) Dernew. (1130 körűi:
Dl. 31088.) Hárskuttal egyiilt em lítik; ma is ott találjuk mellette. —
Gömörmegyében.
Dobódél. Doboldel. (1386: Kapy cs. lit. S. l'asc. 1. n. 13.) Dobodéi.
(1130 körül: Dl. 31088; 1136: Dl. 12968.) Dobodén. (1187: Dl. 19230.) A
Bódva mentén, Tornától dny. találjuk.
Domolaháza. (Domaháza.) Domolahaza. (1386: Kapy es. lit. S. fasc.
1. n. 13.) Ma Domolóháza néven puszta Józsafő mellett d. — Bizonyára ez
a helység értendő az idéz. adólajstromban Ardó (a mai Ardócska p.) mellett
fölsorolt: «Domahaza» helység a. is. (Dl. 31088.)
Égerszög. Egerzegh. (1103: Dl. 8886; 1435: Dl. 1 1859; 1484: Jászó.
prot. A. f. 62.) A régi Tornám, déli határán fekszik.
Erdőteleké. Villa Erdewteleke. (1386: Kapy es. lit. S. fase. 1. η. 13.)
A mai Bzilicze és Borzova táján fekhetett.
Feketefűz. Eekethefiz. (1430 k örűi: Dl. 34088.) Fekethefyz. Feketheviz.
(1136: Dl. 12968; 1155: Dl. 14924; 1487: Dl. 19242.) Ma puszta
Sziliczétól ék.
Felsó'-Rákó. L. Rákó a.
Gergő. Gergew. (1345: Anjouk, okmt. IV, 507., 1430 körűi: Dl. 34088:
1187 : Dl. 19242.) 1430 körűi Szobonya Imrének 48 jobbágy-portájától szed­
tek itt adót. — Tornától ny. esik.
Halyagos. (Halagos.) Halagus. (1.335: Jászó. pr. B. f. 6.. 1415: Dl. 1162.)
Halyagus. (1364: Acta p. Adv. 18—15.) Szent-Andrással és Lenkével volt
határos.
Hárskút. (Háskut.) Haaskuth. (1.364—1410: Dl. 534.3., 5344.. 5345 ;
Rupp. II. 129.) Haskuth. (1430 körűi: Dl. 34088.) Állítólag cziszterezita apátság­
gal a B. Szűz tiszteletére. — A pelsőczi Bebek családnak 1430 körűi 34 adózó
jobbágy-portája volt e helységben. Vámot is szedlek benne. — Ma Gömör­
megyében Rozsnyótól dk. találjuk.
Hermanvágása. Hermanuagasa. (1409 : Dl. 16132.) Torna vár tartozékai
közt Kápolna és Rákó m. említik.
Hidvég-Ardó. L. Ardó a.
Horváti. Horuathy. (Határát megjárják 1123-ban: Dl. 16137. és 1470-ben :
Dl. 16978.) Horuathy. (1430 k ö rű i: Dl. 34088.) 1468-ban — részben — Abauj-
hoz számítják. (Dl. 16149.) Tornától d. esik.
 t o r n a m e g y e :. 2 3 9

Jabloncza. Poss. Jabloncha. (1386: Kapy cs. lit. S. fase. 1. n. 13.. 1102:
I). o. n. 18.) Jabloncza. (1130 körűi: Dl. 34088.) Tornától nyd. esik.
Jolsvafö. (Ilsvafő.) Ilswafeu. Ilchuafew. (1310: Fejér. Vili. 4. 169.. 1136 :
Dl. 12968.) Olswafew. (1430 körűi: Dl. 31088). Jolswafew. (1187: Dl. 19230.)
A mai Jösvafcí vagy Józsafő, a régi Tornám, dny. határán.
Kápolna. Kápolna. Torna várához tartozott. (L. ezt.) A volt Tornám,
déli szögletében találjuk.
Kertvélyes. Kerthueles. (1130 k ö rű i: Dl. 34088. i Ma Körtvélyes. Tor­
nától ny.
Kisfalu vagy Kisfalud. Poss. Kwchya aliter Kysfalu. (1386: Kapy cs.
lit. S. fasc. 1. n. 13.) Kisfalud. (1130 körűi: Dl. 31088.) Kysfalw. (1137: Dl.
13074.) Kysfalwd. (1455: Dl. 11921.) Kysfalwd alias Kwthya. (1182: Dl.
18708.) — 1136-ban: Kwthya, Kisfalud nélkül. (Dl. 12968.) Szilieze m. emle­
getik. Ettől kel. találjuk ma Kisfalu pusztát.
Komjáti. Komyathy. Komyath. (1118—21: Dl. 11019.) Tornától dny. esik.
Korna. Koma. (1361—1110: Dl. 5343.. 5314.. 5315.) Lipával együtt
Demo vidékén keresendő, — a m a i Gömörmegyében. Az adólajstrom e két
helységet egybefoglalva : Kornalipa-nak Írja. (Dl. 34088.)
Korotnok-Ardó: L. Ardó a.
Kovács(i). Kowach. (1418 : Dl. 11019.) Kowachi. (1130 körűi : Dl. 31088.)
Kowaehy. (1168: Dl. 16117.) Mint Horváti határosa tűnik föl 1168-ban. E
tájon találjuk ma Felső-Kovácsi, s dél felé Szt.-András m. Alsó-Kovácsi pusztát.
Kovácsvágása. Kowachwagasa sub monte Deurnew. (1364—1410 : Dl.
5313.. 5314., 5345.) Kouachuagasa. (1430 k ö rű i: Dl. 31088.) Dernő m. fekszik
— a mai Gömörmegye ék. zugában.
Kőszeg. Kewzeg. (1128: Dl. 12002 ; 1181: Dl. 18938.) Kwzeg. (1130
körűi: Dl. 31088.) Ma puszta Tornától dny., Szent-András m.
Kuttya. L. Kisfalu a.
Lazó. (Laza.) 1155-ben: de Lazo. 1168-ban: de Lazza nevű kir. ember
szerepel. (Dl. 11995., 16117.) A XV. sz. első feléből való adólajstrom a meg­
felelő helységet «Lazo» alakban írja. (Dl. 34088.) A kérdéses helynév bizo­
nyára a mai Lázi pusztának felel meg, Varbócz m.
Lenke. Lenke. (1128 : Dl. 12002.) Nenke. (1430 körűi: Dl. 34088.) Lewke.
(1169 ; Dl. 16817.) Nenke. (1155 : Dl. 11995.) A mai Lenke helység, a Bódva
völgyében, Tornától dny.
Lipa. Lypa. (1361—1410: Dl. 5343. 5341.) Lásd Koma a.
Lucska. Luclika. Lwczka. Torna várához tartozott. (L. ott.) Ma Gömör-
megyében találjuk, Rozsnyótól k.
Martoni. L. Borsodme gyében.
Meggyes. Megyes. (1409: Dl. 16132; 1160: Dl. 16114.) Torna vár
tartozékai közt. Szent-Jakab és Kovácsi vidéken tűnik föl. 1470-ben praedium ;
1176-ban pedig borsodmegyei falu. (Dl. 17018. 17770.)
Méhész. Mehez. (1130 k ö rű i: Dl. 34088 ; 1116 : Dl. 13991 ; 1470: Jászó.
f. 21. n. 30.) Torna m. dny. találjuk.
Meszes. L á sd : Borsodmegyében.
240 MAGYAR OR SZÁ G.

Mile. Mylee. (1335: Jászó. pr. Η. 1. 6.. 1415: Dl. 1162.) Myle. (1364:
Acta post Adv. 18—15.) Szent-András, Lenke és Barakony vidékén fekhetett.
Nádasd. Nadasd. (14z8 : Dl. 12002.) Komjátival együtt mint Lenke és
Kőszeg határosa tűnik föl. Bizonyára a mai Nádaska helység értendő alalta.
Komját in.
Nenke. L. Lenke a.
Olsvafő. L. Jolsvafő a.
Pamlény. Lásd : Abaujmegyében.
Péterháza. Peterhaza. (1483: Jászó. prof. A. f. 48.) Ma puszta
Udvarnok és Barka közt.
Petri. Petri. (1430 körűi: 1)1. 34088.) Pethry. (1455: Dl. 14924.)
Tornától dny. esik.
Prekupa. (Prekopa.) Prokopa. (1430 k ö rű i: Dl. 34088.) Prekupa. (1436 :
Dl. 12968.) A mai Perkupa. Tornától dny.
Rakacza. Lásd : Borsodmegvében.
Ráki. Rakó. Felsew-Rako. (1340 : Fejér. Vili. 4. 469.) Torna várához
tartozott. (L. ezt is.) Ma Rákó, Tornától dny.
Sernő. Sernew. (1430 körűi : Dl. 34088.) Becskháza és Szent-András
közt sorolja föl adólajstromunk.
Stósz. Stosz. (1484: Dl. 18967. 25265. ) A voll Tornám, határán.
Szepesmegyében fekvő bányaváros. (V. ö. Szepesin. Bevezetés.)
Szádelej. (Szádelő.) De Zadelev. (Nemesi névben. 1355 : Fejér. IX. 2.
466., 1429 : Dl. 12137.) Zedeley. (1430 körűi: Dl. 34088.) Ma Szádelő, Torna
mellett ny. é.
Szájbülése. Savbilese deserta. (1410: Dl. 16135.) Saybilese. (1476: Dl.
17770.) Barka és Újfalu közt sorolják föl.
Szalonna. L ásd : Borsodmegyében.
Szegliget. Zegliget. (1430 körűi: Dl. 34088.) A p. Bebekeknek 39 j.-
portájával. — Ma Szögliget. Tornától dny.
Szén. Sen. (1455 : Dl. 14924. ) Sczyn. (1430 k ö rű i: Dl. 34088.) Zeen.
(1462 : Dl. 16145 ; 1487 : Dl. 19242.) Ma Szín. .lósvafőlől ény.
Szent-András. Zenthandras. (1364 : Acta p. Adv. 18—15.) Zenthanderas.
(1415: Muz. Ut.) Ignobiles et hospites de Zenthandoryas. (1428: Dl. 12002.)
Zenthandras. (1430 körűi: Dl. 34088.) Tornától dny. esik.
Szent-Jakab. L. Borsodmegyében.
Szilas. Silas. (1415: Muz. lit.) Zylas. (1430 körűi: Dl. .34088; 1446:
Dl. 13991.) 1430 körűi a pelsőczi Bebekeknek 33 jobbágv-portájok volt e
helységben. Tornamegye 1446-ban itt tartotta gyűlését. Tornától dk. találjuk.
Szilicze. (Szedlicze.) Zedlyche. (1386 : Kapy cs. lit. S. fasc. 1. n. 13.)
Zylicze. (1430 k ö rű i: Dl. 34088.) Zelyche. (1436 : Dl. 12968.) Sylice. (1455 :
Dl. 14924.) Ma egy Szilicze nevű helységet találunk Gömörmegyében Torná­
tól dny., és egy Szelcze nevű pusztát, ettől dk.
Szöllős-Ardó. L. Ardó a.
Teresztenye. Therestlien. Theresthene. (1380: Fejér. IX. 7. 431..
1455 : Dl. 14995.) Therezthenve. (1430 k ö rű i: Dl. 34088.) A voll Tornamegye
dny. sarkában találjuk.
 TOKNAMEGYE. 241

Udvarnok. (Udvavnoki.) Odwarnok. (1437: Dl. 16141.) Wdwarnikv.—noky.

T<ima várához tartozott. (L. ott.) Ma Udvarnok. Tornától ny.
Újfalu. a) Wyfalw poss. deserta aiio nomine Bognarwagasa, és : Wvfalw
populosa. — Torna várához tartozott. (L. ott.) A mai Torna-Újfalu, Torna in.
— V) Egy másik «Wyfolu» 1364-ben (és 1410-ben) a mai gömörmegyei
Kovácsvágása m. merül föl (Dl. 5343.)
Varbócz. Varbocz. (1430 k ö rű i: Dl. 34088.) Varboucz. (1436: Dl.
12968; 1487: Dl. 19242.) Perkupa m. találjuk.
Vendégi. (Vendigi.) Hospites villarum regalium (Ordou et) Wendegy.
(1354—60: DI. 16109.) Vendigi. (1415: Muz. lit.) Vendigy. (1430 körűi: Dl.
34088.) A XV. században a Bebek dinasztiáé volt. 1430 körűi 30 jobbágy­
portával. Tornától d. esik.
Zemlén. Zomlyn. (Nemesi névben. 1429: Dl. 12137.) Zemlyn. (1430
körűi: Dl. 34088.) Pred. Zemleri. (1470: Jászó. fasc. 21. n. 37.) Ma Zemplén
néven puszta Udvarnok mellett.
Zsarnó. Sarnou. (1347: Kubinyi. II. 149.) Zárná. (1409: Dl. 16135.)
Sarno. (1484: Dl. 18938.) Torna szomszédságában találjuk dk.
Összesen: <i3 helység.

FŐBB BIRTOKOSAI :
Apród (szent-andrási) cs. 1459 : Kapy cs. lit. Mise. T. n. 4.
Barakonyi cs. 1428 : Dl. 12002 ; 1479 : Jászó, fasc. 21. n. 20.
Baronkaházi cs. Idéz. 1. Baronkaháza a.
Bebek (pelsó'czi) cs. Avagy: Pelsó'cziek. Olykor: Vajdafiak is. 1402-ben
Hárskút, Jabloncza és Szedlicze, — 1415-ben Szárd várán (1. ott is) k ív ü l:
Szilas, Szent-András és Vendégi birtokában találjuk őket. Az 1430 körüli
adólajstrom főleg e család három ágának birtokait részletezi. E szerint: a
vajda fia Imre : Acskó, Derén. Kovácsi, Szilas. Vendégi, Kertvélyes, Almás.
Jabloncza és Hidvég-Ardó, — a nádor fia Péter (egy ízben határozottan
Bebek Péter): Szilas. Acskó, Kovácsi, Szegligel, Derén. Vendégi, Szent-András.
Hárskút, Almás, Kertvélyes. Jabloncza. Koma. Lipa. Hidvég-Ardó és Demo,
— végűi a nádor fia Miklós (máskor határozottan : Pelsó'czi Miklós):
Szent-András, Jabloncza, Almás, Szőllős-Ardó, Hárskút, Dernő és Kovács­
vágása helységekben földesúr. Hárskút. Dernő, Korna, Lipa, Kovácsvágása
és Újfalu helységeket 1364-ben 1. Lajos királytól az olnodi Czudarok kapták,
de úgy látszik még ugyané században elvesztették vagy elcserélték. (1364:
Dl. 5343. 5344; 1402 : Kapy cs. lit. S. f. 1. n. 18.. 1415 : Muz. lltár.. 1430.
körűi : DL 34088. )
Becskházi vagy Becskeházi cs. (1430 körűi : Dl. 34088.)
Bedé (kőszegi) cs. Rokon a Kőszegiekkel. Földesúr : Lenkén, Komjáti-
ban és Kőszegen. A hűtlen János jószágait 1484-ben Himfi Imre kapta.
(1418: Dl. 11019; 1428: Dl. 11989; 1484: Dl. 18938.)
Bekenschläger János észt. érs. L ásd : Tornaiak a.
Berencsi cs. Lásd : Tornaiak a.
Hunyadiak kora. VI. 16
242 MAGYARORSZÁG.

Besenyő (ezdegei) cs. Lásd : Tornaiak a.

Bócsári (temérdek-egyházi') cs. L ásd : jolsvafői Tekes cs. a.
Buzlai vagy Buczlói cs. L. Méhésziek a.
Csetneki cs. 1474-ben Martomra nézve bányajogosítványt nyernek.
(Wenzel. Bány. tört. 373. 1.) Anyai ágon bírnak (1436—1482.) a Szalonnaiak-
nak összes (torna- és borsodm.) részeiben. (Lásd : jolsvafői Tekes cs. a.)
Derencsényi cs. 1483-ban kir. új-adomány alapján igtatják őket Gergő
birtokába. (Jászó. Stat. I). fasc. 1. n. 14. — Lásd: gimesi Forgácsok a. is.)
Dohai (Dobói) cs. Sernőn. (1430 körül : Dl. 34088.)
Fértés (komjáti) es. J428: Dl. 12002.
Fodor (szádelei) cs. 1421 : Muz. lltár.. 1429: Dl. 12137. és Dl. 34088.
Forgács (gimesi) cs. Szén. Gergő. Fekelefuz és Varbócz helységekbe]!
részüket 1487-ben Derencsényi Imrének adják zálogba. (Dl. 19242. V. ö.
19230.)
Gombaszögi pálosok. L. jolsvafői Tekes cs. a.
Gönyői cs. 1496-ben Pelri és Szedlicze helységekben földesurak.
i Jászó. Stat. B. f. 2. n. 74.)
Himfi cs. L. kőszegi Bedék a.
Horváti cs. Talán azonos volt a horváti Mályi (Maly) családdal,
melynek Szaniszlóban (1468.) magvaszakadván, horváti jószágát a Teresz-
lenveiek kapták. (Dl. 16089., 16091.. 16146, 16147.)
Ináncsi cs. 1487 : Dl. 19230.
Kálnai cs. Méhészen. (1470: Jászó. fasc. 21. n. 30.)
Kányi cs. Szádelőn és Zemlén pusztán. (1470 : .lászó. fasc. 21. n. 31.)
Komjáti cs. L. Kőszegiek a. — V. ö. 1486: Jászó. pr. A. f. 86.
Kovácsi cs. 1418: Dl. 11019.
Kőszegi cs. 1415-ben a Komjátiakkal és Nenkeiekkel együtt — mint
osztályos atyafiak — új-adománvúl kapják: Kőszegei. Nenkét, KomjátiI.
Halagost és Miiét. (Dl. 1162.)
Laczk (szántai) cs. 1435-ben átengedik a királynak Egerszeget.
(Dl. 11859.)
Lazai cs. Idéz. 1. Lazo helys. a.
Lenkei vagy Nenkei cs. Lásd: Kőszegiek a. — V. ü. 1418 : Dl. 11019 :
1428: Dl. 11989 ; 1455 : Dl. 14995.)
Luka (széni) cs. 1487 : Dl. 19242.
Mályi (horváti) cs. Lásd : Horvátiak a.
Martonosi es. L. jolsvafői Tekes cs. a
Méhészi cs. (1430 körűi: Dl. 34088.) Pólerházán (1. ott) bírt jószágukat
1483-ban Buzlai Miklósnak elzálogosítják.
Menedékkövi karthauziak. 1449-ben és 1484-ben Stószon kapnak
birtokokat. (Wagner. Anal. Beep. I. 426.. Kupp. 11. 211.)
Nádasdi cs. L. .jolsvafői Tekes cs. a
Nagybesenyei Bertalan. L. jolsvafői Tekes cs. a.
Orros (becskeházai) cs. Lásd : Tornaiak és Teresztenyeiek a.
Pataki es. I,. jolsvafői Tekes cs. és Krassómegvében: Patakiak a.
Peleni (Pilini) cs. L. jolsvafői Tekes cs. a.
 TO B N A M EG TK . 243

Pelsőczi cs. L. pelsőczi Bebek cs. a.

Pohárnok István. Lásd : Tornaiak a.
Putnoki cs. L ásd : jolsvafó'i Tekes cs. a.
Sáfár (tornai, berencsi) cs. L. Tornaiak a.
Schop H. (domoszlai). L ásd: Tornaiak a.
Semsei cs. 1477-ben a Szerdahelyiekkel együtt igtatják ő k et: Szén.
Gergő. Varbócz, Feketefűz és Kisfalu részeibe. (Lelesz, el. stat.)
Szabó (komjáti) cs. 1486: Jászó prot. A. f. 86.
Szádelei cs. 1429: Dl. 12137; 1483: Jászó. prot. A. f. 50.
Szakai (zsarnai) cs. 1475 : Jászó. PPP. n. 13.
Szakolyi cs. János 1446-ban a megye alispánja. (Dl. 13991.)
Szalonnal cs. L ásd : jolsvafő! Tekes cs. és C.setnekiek a.
Szapolyai cs. Bírták: Torna várát, városát és Szárd várát. (Lásd: Tor­
naiak. Teresztenyeiek és Szárd vára alatt.) Jószágaikra 1494 - 95-ben 596V2
és 602 frt adót vetetlek ki. (Engel. 32. 131.1
Széni cs. Az 1430 körüli adólajstrom szerint — mely e család
többi rokonságát nem említi — földesurak: Teresztenye, Petri. Dobódél.
Varbócz, Szén, Feketefűz, Domaháza. Kisfalud. Szilicze, Borzva, Olsvafő és
Ardó helységekben. (Dl. 34088. — Lásd : jolsvafői Tekes cs. a. is.)
Szentkirályi cs. Méhészen. (1470: Jászó. f. 21. n. 30.)
Szerdahelyi cs. L. Semseiek a.
Szobonya cs. Gergőn. (1430 körűi: Dl. 34088.)
Tekes (jolsvafó'i) cs. A vérrokon Szalonnaiákkal és Széniekkel együtt
földesurak: Jolsvafő. Szén. Petri. Varbócz, Ardó, Borsva. Szilicze, Kisfalu,
Feketefűz. Dobódél. Prekopa. (és a rendszerint Borsodba számított) Szalonna.
Meszes. Martoni, Babartelke és Jakabtelke helységekben és (a két utolsó)
pusztákon. — 1473-ban a P atakiakkal és M artonosiákkal egyezkednek
Jolsvafő, Korotnok-Ardó, Szilicze. Petri, Prekopa, Dobódél (és más megyebeli)
helységeken. Ugyanekkor Pataki Mihály a Tekeseknél zálogban levő borsvai
részét a gombaszögi pálosoknak adja ; a Tekesek pedig az utóbb (1473-nál)
elszámlált helységekbeli részöket P utnoki Mihálynak zálogosítják el. —
1477—79-ben leányágon a N ádasdiak kapnak (zálogban) részeket a Tekes
és Széni cs. összes birtokaiban; 1478-ban pedig a Széniek, a Patakiaktól és
Martonosiaktól kiváltott j. Tekes-féle jószágokat (1. 1473-nál) Nagybesenyei
Bertalannak és általa a temérdekegyházi Bócsdri-aknak zálogosítják el. a
kik aztán a Csetnekieknek adják tovább zálogba. — Végűi 1479-ben és
1487-ben a Pelenieket igtatják be zálog czímen a Széniek és j. Tekesek
összes birtokaiban levő részekbe. (1435 : Dl. 12719 ; 1436 : Dl. 12968 ; 1455:
Dl. 14924 ; 1473 : Jászó. pr. A. föl. 1. 9. 10.. 1477 : Dl. 17992 ; 1478 : Dl.
18093 ; 1479 : Dl. 18286. 18304 ; 1480 : Dl. 18398 : 1482 : Dl. 18708 ; 1487 :
Dl. 19230. Lásd : Sólyomkő vár, a Széniek, Csetnekiek és Tornaiak a. is.)
Teresztenyei cs. 1468-ban az ez évben kapott horváti (Torna- és
Abaujm.) részüket a becskeházai Orrosoknak adják. 1477-ben utóbbiakkal
együtt Szapolyai Imrének adják Horvátit, cserében (az abaujmegyei) Köbliért.
(Lásd: Horvátiak a. is. — V. ö. Dl. 16148. 16149; és 1423: Zsélyi lit.)
16*
244 MAGYARORSZÁG.

Tornai cs. A Széni. Szalonnái és jolsvafői Tekes családdal rokon

Tornai családnak 1406-ban magvaszakadván, Zsigmond király 1409-ben az
urafogyott Torna várát és városát az egy vidéken elterülő lldvarnoki, Aj.
Lucska. Barka, a két Újfalu. Szájbülése, Rákó. Kápolna, Hermanvágása.
Berczefölde rendszerint Torna-, Meggyes, Szent-Jakab, Újfalu, Debrete,
Viszló, Rakacza, Szent-István rendszerint Borsod-, s Köbli, Pamlény, Enes
és Ináncs rendszerint Abaujmegyéhes számított (és más távolabbi) helysé­
geket és az (abaujmegyei) somogyi-i vámot Ezdegei (Besenyő) Pálnak és
Berencsi (Sáfár) Istvánnak adja (cserében a kőrösmegyei Kő-Kaproncza várért).
1417-ben azonban, mint olyan zálogot adja Torna várát 5 torna-, abauj- és
zemplénmegyei faluval a nevezetteknek, mint a melyekért Besenyő (Csázmai)
Pál régebben 2000, a Tornaiak pedig most 3000 forintot adtak. Ezdegei
Besenyő Pál halálával (a királylyal folytatott per után) Berencsi I. jutott
1436-ban az egész uradalom birtokába. Fia (Szilveszter) már a Tornai nevet
viseli, a kinek utódai 1469-ben Köbli, Viszló és Debrete (Borsodm.) valamint
Kápolna (Tornám.) helységbeli részeiket a becskeházai Orros-oknak, —
1470-ben pedig Újfalut (Tornám.) Pohárnok Istvánnak zálogosítják el. -—
1476-ban már János (Bekenschläger) esztergomi érsek és rokona domoszlai
Schop Henrik az egész uradalmat, mint vett birtokukat Szapolyai Imrének
és nejének, Pelsőczi Orsolyának 10,000 írtért eladják. Övék volt különben
Egerszeg is. melyet ezdegei Besenyő Pál halála után kaptak a királytól.
(1406: Perényi lit., 1409-1476: Dl. 16132. 16135. 9512. 13991. 16145.
16798. 16817. 17018. 17770. 30310. — Az 1410. évi igtató-levél: Ház. okit.
349. 1. is megjelent. 1436-hoz : Zsélyi lit. — A s 1430 körüli adólajstrom a
tornai uradalm at teljesen mellőzi. — Lásd : Szárd vára a. is.)
Vajdafi cs. L. pelsőczi Bebek cs. a.
Varjú (varjufalvi) cs. Szádelőn. (1483 : Jászó. prot. A. f. 50.)
Zelnai cs. Prekopán. (1430 k ö rű i: Dl. 34088.)
Zemlcni cs. 1429-ben földesurak : Zemlénben és Szádelőn. 1475-ben
zsarnai előnevet viselnek. (Dl. 12137. és Jászó. PPP. n. 13.)
Zsarnai cs. 1409: Dl. 16135 ; 1484: Dl. 18938.
Összesen: 60 birtokos.

F Ő ISPÁ N JA I:
1439-ben: Tornai (Sáfár) István s fiai Szilveszter és V id; 1443-ban
és 1444-ben pedig az említett Tornai Szilveszter. 1 1470-ben úgy látszik
Szapolyai Imre. s

■ Zisélyi lit, Huny. kora. X. 135. ugyanő a Szapolyai Im re szárdvári vár-

- Nagy Im re ú r szíves közlése sze- ! n ag y a ; tehát csakis a Sz. I. alispánja lehe-
rint Roskoványi Tam ás e megye alispánja j tett. (1470: Jászó, fasc. 21. n. 37.)
volt. E gy 1470. évi ad at szerint pedig ,
 SZEPESVÁRMEGYE.

Azon a vidéken, melyet ma e néven ismerünk, több egy­

mástól független hatósággal bíró terület állt fönn a XV. szá­
zadban.1
1. A tulajdonképeni Szepes vármegye,12 rendes megyei szer­
vezettel.
2. A lándzsások széke vagy a kis megye,3 melynek kivált­
ságait IV. Béla 1.243-ban. majd I. Károly is (1312-ben) megerősíté.
Külön megyei szervezettel élvén, a főmegyéhez csak a közös főispán
személye kötő. Lakói a király zászlaja alatt katonai szolgálatot
teljesítő, adót nem fizető nemesek.4
3. A szászok földje, mely e században 24 várost foglalt magában.
E városok az 1271. évi szabadságlevél alapján a Lőcsén székelő
külön ispánnak vagy grófnak (comes terrestris) valamint a váro-

1 Lásd az alábbiakra nézve: A Évk. IV. 58. 55. — V. ö. 1469:

szepesin. Tört. Társ. Evk. 1—IV. k.
Főleg a II. és III. kötetben Hradszky
és a lV.-ben Hradszky és Weber ki­
váló dolgozataikat. (Idézve: Evk.)
Lásd alább, a főispánoknál is.
2 Comitatus Scepusiensis. Később
«Sedes inferior» is.
8 Universitas nobilium decem lan­
ceatorum de terra Scepus — a II.
Ulászló 1511. évi megerősítő oklevele
szerint. «Sedes superior»-nak is ne­
vezték. (Wagn. Anal. Seep. 1. 102. 1..
Muz. lit.. Száz. 1872. 674.)
4 E községek voltak 1802-ben.
midőn a főmegyébe beolvadtak: Áb-
rahámfalva, Levkfalva, Csantafalva.
Primfalva. Mahálfalva. Komarócz.
Horka. Szent-András. Hisfalva. Hoze-
lecz, Jánfalva, Filefalva, Betlenfalva,
Edösfalva. Hajdan azonban Pikfalva,
s 1418 előtt Réti (s tán még más
helység is) ide tartozott. Gyűléseiket
rendszerint Csütörtökhelyen tartották.
(Évk. IV. 16. 53.)
246 MAGYARORSZÁG.

sok biráinak és esküdtjeinek hatósága alatt álltak a század kez­

detén. 1
E városok közűi azonban 1412-ben Zsigmond király tizen­
hármat. Lubló várával, Podolin várossal és erősségével s Gnézda
várossal együtt, (melyeket nem számítottak a szepesi városokhoz)
a lengyel királynak 37,000 cseh széles garasért elzálogosított.123 Ez
idő óta e városok a lengyel király helyetteséül Lublóváron székelő
helytartó (sztaroszta) és kapitány, mint. a zálogbirtokos politikai és
katonai hatóságának fejei alatt, élték napjaikat. A többi XI város®
pedig régi hatósága alatt külön csoportosult.4 I. Ulászló 1440-ben
nem-létezőnek tekintvén az elzálogosítást, ismét az összesr>városok
által választat Kézsmárkon székelendő ispánt De az ő halálával
ismét életbe lépett a lengyel királyok zálogjoga és hatósága.
4. A bányavárosok (különösen: Gölnicz és Szomolnoki
területe, külön kamara- (vagy bánya-(grófokkal, saját elöljárósá­
gukkal, mely a megyétől és a szepesi városoktól függetlenül intéz­
kedett, s bíráskodott a város és a hozzá tartozott helységek lakóinak
mindennemű ügyes-bajos dolgában.0
1 Comes terrestris (cie Leutscha) olvasható összeállítás is. Ezzel ellen­
necnon iudices. iurati ceíerique cives kezni látszik egy 1427. évi oki. köz­
et hospites ac tota communitas XXIV. leménye, mely 23 szabad városi
civitatum (regalium) terre Scepusien- megnevezvén: Michelsdorf, Olaszi.
sis. (1388: Wagner i. m. I. 327., Matzdorf, Szalók. Sümeg és S. Quiri­
1416 : DI. 10494; 1344 : Anjouk, o. nus városokat elhallgatja, Vilksdorf.
IV. 443.. 1433 : Wagner i. m. I. 53.) Svábfalva, (Nagy-)Lomnicz és Hun­
2 E városok: Béla, Leibicz. Mén- falu helységeket pedig közbe vegyíti.
hárd, Poprád. Michelsdorf, F'elka. (Suppl. anal. Seep. II. 225.)
Olaszi, Váralja. Igló, Ruszdorf. Matz- 4 Pecsétjük fönmaradt 1458-ból:
dorf, Georgenberg és Puránd. (Dl. Sigillum saxonum undecim civitatum
9984.) terrae Scepusiensis — körirattal. (Évk.
s Szalók ( Xagy-i. Mühlenhach, IV. 157.)
Eulenbach, Izsák. Káposztafalva, Csü­ 6 Kivéve — elhallgatott okból —
törtökhely, Sümeg. Sperendorf. Pálma­ Káposztafalvát. A miért a király maga
falva. Edéién és S. Quirinus. — Lőcse is XXIII. várost említ. (Wagner. Anal.
és Kézsmárk mint sz. kir. városok .1. 222. — V. ö. 1434-hez: Suppl.
nem számítandók id e; \Talamint a anal. Seep. 11. 242. 1.)
földesúri hatalom alatt állt, de városi 6 A bűnügyekben való bíráskodás
kiváltságokat élvezett Ófalu. Márkus- jogát már a IV. László kiváltságlevele
falva, Wagendrüssel (s mint fent biztosítja Gölnicz számára. (Wagner,
lá ttu k : Gnézda és a szintén szabad i. m. I. 194.) E városok tartozékait
kir. város : Podolin) sem. (V. ö. Évk. 1. az említett két fő-bányaváros a.
IV. 156.) S így értendő az u. o. 56. 1.
 SZK PESV A K M K G Y E. 247

bányászattal azonban másutt is foglalkoztak e vidéken, külö-

nösen Igló, melyet szintén neveznek bányavárosnak (montana), s
földesúri hatalom alatt álló kisebb helyek is.1 Úgyhogy e század­
ban az arany-, ezüst-, vas-, higany- és rézbányászat a Szepes-
ségen (in terra Scepus) kiterjedtnek és virágzónak mondható.
Adó alá eső házhelyet 1500—2000 körül számítottak össze
e megyében 1494—5-ben.3
Nagyobi i uradalmakat természetszerűleg inkább csak a városok
és a lándzsások területén kívül kereshetünk, tehát a megyének
inkább déli és északi harmadában.
A délkeleti határvidékről kiindulva, a Hernád völgye mentén
a riehnói uradalom területére lépünk, melyhez a környéken fekvő
falvak közül Szepesből 11, Sárosból pedig 3 tartozik, részben vagy
egészben. Földesurai a cseh korszak előtt a Herényiek, azután a
Szapolvaiak.
Ezzel szomszédos a Jekelfalusiak birtoka, mely e tájon 5
helységből és egy pusztából, föntebb pedig: Váralja vidékén (e. felé)
4 faluból és egy pusztából áll.
Ezek közé ékelődik a szepesvári uradalom, szintén a dk. határ
mentén fekvő 11 faluval, 1460 előtt jogilag királyi birtok, ezóta a
Szapolyai-dinasztiáé. Részben e tájakon, részben odább nyugaton:
Görgő, északon: Répás, és még föntebb Toporez vidékén az e
megyében törzsökös Görgeiek jószágai terűinek el, összesen mint­
egy 32 falu részei és 3 puszta.
Az északi határ mentén a Berzevicziek birtokai következnek.
Dunajecz vár a központja egyik, Kakas-Lomnicz pedig a másik
uradalmuknak. Ezekhez az egész megyében mintegy 15 falu tar­
tozik, részben vagy egészben. Dunajecz várára azonban a 60-as
években szintén a Szapolvaiak tették rá a kezüket, kik ezenkívül
Kézsmárkon s az el nem zálogosított városokon is uralkodtak.
Világiak birtokában még egy terjedelmesebb jószágot találunk

1 Pl. Merény, Vojkfalva, Krornpach. badságában részesíti, óvatosan kell

Jekelfalva. Margitfalva. Kolysó stb.
(Wenzel G. Bány. tört. ez. műve
7ö—99. 11. beszél Szepesm. közópk.
bányászatáról. A mit. azonban arra az
oklevélre épít. melylyel I. Károly
1327-ben Gölniczet Selmeczbánya sza­
fogadnunk, mert ez oklevélben nem
Gemelnech, hanem «Semelnech (Szo-
molnok) áll. Helyesen közölte Nagy
Gyula: Anjouk, o. 1.1. 384.)
2 Engel, i. h. 20. és 133.
248 MAGYAUOKSZAG.

délnyugaton: a márkusfalvit. melyhez e vidéken s kisebb részben

fönt a Tátra alján Batizfalva környékén — két várost és 11 falut
számíthatunk. Földesurai a márkusfalvi Máriássyak.
A többi nagyobb jószágok egyházi testületek birtokában
vannak. A szepesi társas káptalan az idő folvaihán különböző
czímeken terjedelmes, de kevésbbé összefüggő birtokokhoz jutott,
mintegy 25 falu részeihez, leginkább Szepesvár és Kis-Lomnicz
táján. A megye nyugoti közép vidékén, nagyrészt a kis-megyében
s föntebb Rókusz és Frankóvá környékén a letonkövi karthauziak
mintegy 13 falu részeinek, — a szomszédságban pedig a savniki
czisztercziták 13 falunak (némelyiknek részben) földesurai.
Az északi határ mentén viszont a lechniczi karthauzi kolostor
a legvagyonosabb. Ófalu városon kívül 8 faluban vannak terje­
delmes részei. Melléjük sorakoznak a kisebb birtokú landeki keresz­
tesek, két falujokkal, s a · Tátra alján a stolai benczések, mátéfalvi
részükkel. Végül még a cserneki apátságnak van a megyében
kisebb jószága s az olaszi kér. Sz.-.János templomnak egy faluja.
(Kolinfalva.)
A közép-nemesség sorából ez időben emelkednek ki a bet-
lenfalvi Thurzók, ideiglen Szepes várának is urai. Jelentékenyebb
birtokuk van ezenkívül a rokon betlenfalvi Tatároknak, továbbá
a machalfalvi Reioheleknek, Svábiaknak, Tárczaiaknak és Tar-
kövieknek is.

V Á R A I:
I
Dunajecz. melynek 1461-ben kapitánya. 1462-ben pedig örököse (heres)
gyanánt íratja magát, Berzeviczi János. Ezzel azonos az a berzeviczi
Schwarz János, kit (mint néhait.) 1463. nov. 1-én rokonuknak (fráter) nevez­
nek a serkei Lorántfiak. a kiktől, mint jogos birtokosoktól a Szapolyaiak
Dunajecz várát elfoglalták. — Novum castrum de Dunajecz. (1330: Wagner.
Anal. I. 127.) C. Danavich. (1344: Anjouk, ο. IV. 471.) — Castrum Dono-
wecz. (1451: M. Tört. Tár. II. 208.) Dunawicz. (1460: Dl. 25988; 1463:
Dl. 15758., 15889. V. ö. Évk. IV. 20.) 1463-ban a tartozékok k ö zt: «oppida,
ville, possessiones» említtetnek. — Nedecz m. é.. a Dunajecz partján állt.
Gölnicz, melyet 1437-ben a király. 1447-ben és 1460-ban a csehek
kezén találunk. Castellanus regie maiestatis in c. Gylnich. (1437 : Máriássv
lit.) — Castrum Gelnycz. (1437 : Dl. 13077 ; 1447. Zsélyi 111.) C. G. in cottu
de Torna. (1437. Wenzel. Bány. 82.) Capit, in Gilnicza. (1460: Wagner.
Dipl. Sáros. 66.) Castrum Gclnecz. (1468: Dl. 16777. 16779; 1476: Dl.
17843.)
 SZEPKSV AHM EGYE. 249

Kézsmárk. 1447-ben a Giskra. 1498-ban a Szapolvaiak birtokában. —

Caslrum Késmárk 1447-ben és 1498-ban. (Zsélyi lit.. Acta p. Artv. 104—77.)
Lőcse. L. a város a.
Lubló, melyet I. Károly 1323-ban (Drugetb) Fülöpnek ad s Willermes
1330-ban testvérére hagy. 1408-ban Zsigmond király mint királyi várat
adja Perényi Imrének, de már 1411-ben Újvárért (Sárosm.) visszacseréli s
1412-ben a lengyel királynak tartozékaival együtt elzálogosítja. — Gastrum
Liblou. Liblo. (1311 : Fejér. IX. 427.. 1323: Wagner. Dipl. Sár. 52.) C. Lublou.
(1330: Wagner. Anal. S. I. 127.) C. Lyblyo. (1408: Dl. 9431. 9432. 9434.)
€. Lyblio. (1411 : Dl. 9774.) G. Lwblo alias Lwblaw. (1412: Dl. 9984;
1445 : Wagner. Anal. I. 334.) 1408-ban hozzátartoznak : Ó-Lubló és Podolin
városok. Uj-Lubló. Gnézda. Hopfengart. Jakabvágása, Forbasz. O- és Uj-
Rauschenbach, Laczenhau, Stein. (Kemenik), Petersdorf, Girem (Szombach ?)
Deutschenhau s (egy másik oki. szerint) a sárosmegyei Kenéz és Málévágása
(Matiszova) szintén. (Lásd a Bevezetésben is.)
Podolin. Lásd Podolin város a.
Richnó. A Perényieké volt. mikor Giskra elfoglalta. 1448-ban. 1449-ben
és 1454-ben Talafuz I. a kapitánya. 1460-ban (nov. 27.) Szapolyai Imrének
és llozgonyi Sebestyénnek adja a király 12.000 forintban. De csak 1462-ben
veszik vissza a esehektől. 1478-ban Szapolyai Imre mondja a magáénak.
— Castrum Richnawa. (Év nélk. Wagner. Anal. Sc. II. 100.) C. Richno.
(1448: Muz. lit.. 1454: Soós cs. 111., 1460: Dl. 15524; 1461: Wagner. Dipl.
Sáros. 70.. 1438. 1478: Soós cs. lit.) 1460-ban csak azt mondja a király
hogy az adománvosok körülvették és hosszabb idó'n át vívták e várat
1461-ben már «ad occupandas bastas et fortalicia sub et contra c. Richno»
kell a segílség Bártfától. 1460-ban hozzátartoznak Ssepesböl: Richnó, Olcznó,
Ka Ivó. Risócz. Folk már. Krompach. Kluknó, Székelyfalva, a két Szlovinka
és Margit falva része. Sárosból: Szedlicze, Miklósvágása és Jakabfalva. — Ez
uradalmat (a vár nélkül) már 1391-ben és 1408-ban is a Perényiek kezén
találjuk. 1454-ben is, a mikor a tarkítvi Tárczaiak: Krompach, Kályó.
Podprocs, Ludvig. Richnó, Kluknó, Piknó, lljvágás és jakabfalva részeit
«iure femineo» a magokénak mondják. (Szepesi kápt. c. Álba. f. 2. No. 14.
és Muz. lit. — V. ö. Kapy cs. lit. K. fase. III. n. 78. és 1449-hez : Századok.
1878. VIII. 110.)
Szepesvára, melyet 1249 óta folyvást emlegetnek. 1434-ben királyi
vár, melyet ez idő tájban (?) Zsigmond kir. Berzeviczi Péternek zálogosított
el. a kitől Perényi János 12,000 forinton kiváltotta. 1437-ben Rozgonyi
Istvánnak és Györgynek adja. a király (durante beneplacito) a szepesi ispäni
tiszttel együtt s 1439-ben Istvánnak, élete tartamára, Albert király is. Majd
(1443.) a csehek kezére került. 1452-ben a cseh dobrai Bertsal Miklós bel-
lenfalvi Thurzó Györgynek zálogosította el, a ki 1454-ben is bírta, 1455 óta
pedig már mint királyi várat, V. Lászlótól zálogban. 1459-ben Rozgonyi
Sebestyén tart hozzá jogot. — 1462-ben foglalják vissza a esehektől. Azon­
ban már 1460-ban Szapolyai Imre es testvérei kapják a királytól zálogul
ama 4200 forintért, melylyel e várat a betlenfalvi Thurzóktól kiváltották.
Később (1462?) aztán a megye fó'ispánságával együtt örök adományúl nyerik
250 M AG YA RORSZA G.

a királytól. — Castrum Scepus. (Wagner. Anal. I. 34. ('s köv, Γ. o. 147.

294,, 1434 : II. ο. I. 276. és Perényi lit, 1437: Dl. 13005; 1439: 1)1. 13420 ;
1452: Dl. 14576; 1454: Dl. 14799; 1455: Dl. 14921., 1459: Dl. 15356;
1491: Wagner. Anal. I. 74.) Castrum Kirchperg. (1445: Görgey es. 111.)
Castrum Scepeswara. (1465: Dl. 16195.) 1452-ben Polendorf, lielierócz és
Hotkóez, a váraljai két vám. Kolinócz. a kézsmárki és lublói 30-ad fele és
más haszonvételek járnak a várral. 1460-ban pedig: Mindszent. Hotkóez.
Beherócz. Zsegra. Dubra, Olsafka, Szék, Vojkfalva. Ilarakócz. Szent-Margita
és Olsavicza helységekkel együtt jut a Szapolyaiak kezére. (Az 1460. évi
oklevél — Muz. lit. — XVII. századi másolat, de teljes hitelű s szerencsének
mondhatjuk, hogy így is fönmaradl.)
Zöldvár. L. Sárosban.
Összesen : 8 vár.

VAROSAT :

Altendorf. (Antiqua villa.) I, Ofalu a.

Balmar. (Balmer.) L. Pálmafáivá a.
Béla. Béla. Beela. Byala. (1072 (?) óta: Évk. IV. 104.) Opp. m ajd;
civitas. (Perényi lit, 1431—81 : Dl. 12419.) Zálogos. 1498-ban Nerer és Krdő-
falva közt sorolnak fel egy Bélát, mint a Tarczniak birtokál. Béla várost —
mely 1416-ban Nagy-Béla néven is előfordul — Kézsmárk m. é. találjuk.
(Suppl. anal. Seep. II. 201.)
Compositi villa. L. Káposztafalvánál.
Csötörtökhely. Civitas S. Ladislai regis. (1280: Wagner. Anal. I. 111.)
Civitas Zenthlazlou. (1344: Anjouk, ο. IV. 443.. (141.1 —18: Dl. 13499.) S.
Ladisl. alias Quintoforum. (1294: Jászó. prut. B. fol. 1.) Civitas Quinto forum.
(1424 : Wagner. Anal. I. 217.. 1431—81 : Dl. 12419.) Op. Ohetherthekhel.
(1479: Dl. 18282.) A lándzsás nemesség törvényk. székhelye (loc. séd. iudrie)
1514-ben, sőt mint látszik már 1406-ban is. (1)1. 13496.) Szent-László liszt,
emelt templommal. — Ma Csötörtökhely (Donnersmark) I.öcsétől kd.
Deutschendorf. L. Poprád a.
Duránd. (Durelsdorf.) DwrelsdoríT opp. (1412: t. li.) Durand villa.
(1431—81: Dl. 12419.) Zálogos. — Kézsmárktól dk. esik.
Edéién. (Edelény.) Odorinain poss, Edelin villa. (1263: Dl. 13467;
Acla p. Advoc. 104—77.) Odorinum sive Edéién. Opp. Edéién. Cives de
Edéién. (1435: Dl. 13467.) Ma Odorin. Igló m. dk.
Eilenbach. Eulenbach. Eylunbach. Ewlenbach. (1298 óla: Évk. 11.108.
109.. IV. 24.) lUenbacli. (1324: Évk. Hl. 30.) Civitas 1418-ban. (Dl. 107«).)
Ma Welbach, Sz.-Olaszi m. nv.
Eisdorf. L. Izsák a.
Felka. Welka. Fiika. (1279 óta: Évk. 11. 109.. 111. 32.) Opp. Vilka.
(1417: Suppl. anal. Seep. II. 204. és Acla p. Advoc. 104—77.) Zálogos.
Georgenberg. E. Szentgyörgy város a.
 SZEPKSVARMEGYE. 251

Gnézda. (Gnézna.) Villa Gnezua. (1288: Wagner. Anal. I. 195.) Genyzd

V. (1344: Anjouk, okmt. IV. 471.) Gnezda, Knysna poss. (1408: Dl. 9431.
9432.) Gnysna opp. (1412 : I. h. és Suppl. anal. Seep. II. 181.) Zálogos. —
1412-ben Zsigmond király városi rangra emelte. (Lásd: Lubló vár a. és a
llevezetésben is.) A megye ény. sarkában fekszik.
Gölniczbánya. Gulnuch. Gylnechbana. Gilnyez. Gelnecz. (1264. ó ta :
Évk. 11.110. és 111.. IV. 22. és 69. stb., Dl. 26704.) Stath Gelnicz. (1472—9 :
Dl. 34977. — V. 0. Wenzel. Bány. t.) A XIII. sz.-ban már civitas és vámhely.
IV, Béla 1264-ben újakat csatol a város régi szabadalmaihoz, melyeket (gyara­
pítva) IV. László. 1. Lajos (1368. 1374.) és Zsigmond (1435.) királyok is meg­
erősítitek. 1374-ben hozzátartoznak : Zsakár, Folkmár, Prakfalva, Henczman-
i'alva, Remete. Svedlér és Abaczuk. — Domonkos rendi kolostorral 1457-ben.
(L. a Bevezetésben is. — V. ö. 1374: Fejér. IX. 4. 564.. 1457: Wagner. Anal.
I. 427., Wenzel. Bány. I.) A megye dny. sarkában fekszik.
Igló. Nova villa. (1298 : Fejér. VI. 2. 167.) Igloszasza. (1279 : Wagner.
Anal. S. I. 264.) Iglo. (1312 : Fejér. Vili. 5. 79.) Iglow al. nőm. Nova Villa.
(1380: Suppl. anal. Seep. II. 134.) Cives, hosp. seu montani de Newendorph.
(1399: Dl. 8420.) Nova civitas alias Iglo app. (1416 : Dl. 10494.) Bányaváros.
1380-ban heti vásár tartásra nyer jogot I. Lajos királytól. Kiváltságait Zsig­
mond kir. 1435-ben erősíti meg. (Wagner. Anal. I. 219.) Zálogos.
Izsák. Isac villa. (1299: Évk. II. 115.) Villa Isaac alias Eysdorff. (1462:
Wagner. Anal. I. 278. — V. ö. Évk. IV. 157.) Ma Zsákócz (Eisdorf), Kézs-
rnárktól d.
Johannis villa. L. Olaszi a.
Káposztafalva. (Kapszdorf.) Kapusdorf. (1284: Évk. II. 117.) Villa Com­
positi. (1298 : Fejér. VI. 2. 167.) Kabisdorf. (1328 : Wagner. Anal. I. 198.) Villa
Kabuz. (1427: Suppl. anal. Seep. 11.224.) Civitas Kaposztafalva. (1440: Wag­
ner. Anal. I. 222.) Lőcsétől dny. esik.
Kézsmárk. Kaszmark. Késmárk. (1269.) Kesemark. (1396.) Civitas Kés­
márki. (1404.) Forum Caseorum. (1307.1447 : Évk. II. 109. 118. stb. és Wagner.
I. 48—68. — V. ö. 1452: Dl. 14576.. Század. 1872. 683.) Már IV. Bélától
nyert szabadalmakat. Zsigmond kir. 1417-ben .önbíráskodását védi a szepesi
városok eomes-éve! szemben (mi által a többi szepesi városoknál magasabb
rangra emeli), majd 1435-ben megerősíti orsz. vásárait s más régi (leginkább
kereskedelmi) kiváltságait. I. Ulászló 1440-ben a szepesi városok székhelyévé
leszi. majd 1447-ben V. László nevében Giskra erősíti meg szabadalmaiban.
Mátyás kir. 1463-ban czimer és vörös viasz használásának jogával ajándé-
kozla meg ; azonban nemsokára a Szapolyaiaknak adhatta, mert Imre 1464-ben
és 1466-ban már a magáénak mondja s pl. 1498-ban István is. Kőfallal volt
kerítve már 1404-ben. de azért a hussziták 1433-ban és 1441-ben is elfoglal­
ták. Csak 1462-ben szabadult meg tolók a város. Ilarminczadját már 1452-ben
említik. Templomai : a Szent-Kereszt, s a tálakon kívül Szent-Erzsébet és
Szent-Mihály tiszteletére. (1269-hez és 1464-hez : Suppl. Anal. Seep. II. 10.
és 286. 1.. 1465-höz : Wagner. Anal. IV. 15.. 1498-hoz : Acta. p. Advoc. 104—77.
— V. ö. a Bevezetés és a íőisp. a. és lásd : Évk. IV. 58. 147. is.)
Kirchdorf. L. Váralja a.
252 MAGYARORSZAG.

Krompach. Korompah. (1437—69: Dl. 17110.) K. opp. (1450: Szepesi

kápt. lit. met. Seep. Ser. III. f. 3. 17.) Crompach. (1460: Dl. 15524.) Richnó
vár tartozéka gyanánt említik 1460-ban. (L. Lapsz helység a. is.)
Latina villa. L. Olaszi a.
Leibicz. Lubieza. Libisza, Lewbych, Leubicz. (1251 ó ta : Ház. okit.
22.. Évk. III. 4. sat. 1294: Suppl. Anal. Seep. I. 390.. IT. 18., 1409: II. ο.
153 —165.) Oppidum 1412-ben. Zálogos. — Kézsmárk m. d. fekszik.
Lőcse. Leucha. Lejucze. Lewche. (1263 ó ta : Évk. IV. 23. 58., III. 3.
sat., 1271 : Wagner. Anal. I. 190.) Hapthschtath Deutsch. (1328: Wagner.
Anal. I. 198.) Civitas Leutschoviensis. (1440 : Wagner i. in. I. 84.) 1271-ben
már a szepesi városok fó'lielye és ispánjok székhelye volt. Ló'esét magát azon­
ban mint (szabad) kir. várost nem számították a 24 szepesi városhoz. Hozzá­
tartoztak 1328-ban: Köperen. Wilksdorf, Friedrichsdorf. Durst és Gottfrieds­
dorf. — Kir. harminczadhivatalát már 1415-hó'l ismerjük. Maga a város
azonban a harminczad alól már Zsigmond királytól (1419-ben) mentességei
nyert, melyet 1439-ben Albert király is megerősített. Ugyancsak Zsigmond
király újította meg 1434-ben e városnak az egész Szepességre szóló árumeg­
állító jogát is. E részben, s általában a város kiváltságaira vonatkozólag fon­
tos — bár csonka — ítélet-levelet őriz ma is a város levéltára az 1437. évből.
— Erődítéséről már a XIV. sz. elejéről maradtak fenn némi nyomok. 1318-ban
föltűnnek: «die Vorwercken und Höwen.» 1400-ban körűlzárolla. de be nem
vehette István nádor. Végűi Mátyás király a lengyelektől szenvedett káraik s
egyszersmind a város megerősítésére mindenféle census fizetésétől fölmenti a
város polgárait. Szent-Jakab tiszteletére emelt plebánia-templomának magva
a XIII. századból való s nagy értékű középkori műkincseit korunkig meg
bírta őrizni.. (L. Kézsmárk város a. és e megye Bevezetésében is. — V. ö.
Dl. 10406., Magy. Tört. Tár. IX. 141., Szepesi kápt. lit. capsa P. fasc. 2. Nr
3., Lőcse város lit. IV! 1. és 2.. VIII. 1. és Dr. Demkó K. értekez. Lőcsének
erődítéséről és védelmi rendszeréről.)
Lubló. 1256-ban tűnik föl s 1330-ban már vámhely. I. I .ajostól 1342-ben
Kassa város kiváltságait nyerte. 1408-ban és 1412-ben: «oppidum». (Olyb-
lyo, Lwblo al.-Lublau.) Harminezad-hivatala 1412-ben les 1452-ben) már
fennállt. Lubló vár sorsát követte. (L. ott és Fejér. IX. 1. 50.. Évk. IV. 24..
1452: Dl. 14576. — V. ö. 1352. 1412: Suppl. anal. Seep. II. 107. 184.) A
megye ék. vidékén fekszik.
Márkusfalva. Marci villa. (XIII —XIV. sz. Évk. III. 8.) Szent-Michal-Hr.
(? 1328: Suppl. anal. Seep. II. 70.) Sanctus Michael. (1331 : Acta p. Adv.
i. h.) Marcusfalua. (1425: Dl. 11653; 1443: Dl. 13728.) Villa Marci oppidum.
(1433 : Görgey lit.) Iglótól dk. esik. Törzsbirtoka volt a Máriássv családnak,
mely előnevét is innen vette. 1423-ban vámját is emlegetik. (Fejér.· X. 6. 575.)
Matzdorf. (Mátéfalva.) Villa Mathei. (1251. 1285: Évk. IV. 24.. III. 9..
1308: Suppl. anal. Seep. II. 30.) Matzdorf. (1279 : Fejér. V. 2. 598.) Opp.
Madttsdorff. (1412 : I, h.) Zálogos. — Ma inkább : Matheócz. Kézsmárktól dny.
Ménhard. Verben. (1294: Suppl. anal. Seep. II. 19.) Villa Meynhardi
quae Virbo appellatur. (1312 : Suppl. anal. Seep. II. 42.) Werbew. Villa Men-
hardi. Menarhvalddorf. Menhardsdorff. (1251 óta: Ház. okit. 22.. Évk. III.
 SZKPESVARMEGYE. 253

10.) Az elzálogosításkor: opp. Maynharthsdorff. (I. h.) Kézsmárktól cl. esik s

Virbo vagy Virbov nevet is visel.
Michelsdorf. Villa Michaelis. (1317: Évk. III. 10.) Opp. Michelsdorff.
(1412: I. h.) Zálogos. — Ma Michelsdorf vagy Sztrázsa. Poprád m. k.
Mühlenbach Millenbach villa. (1298: Fejér. VI. 2. 168.) Millumbacb.
Möllenbach. (1318: Fejér. VIII. 5. 108.. 1328: Wagner. Anal. I. 198. — V.
0. Évk. IV. 157.) Kézsmárktól dny. esik.
Nagy-Szalók. L. Szálúk v. a.
Nova villa. (Neudorf.) L. Igló a.
Odorin. L. Edelény a.
Ófalu. Ofalu. (1108 óta : Évk. IV. 36.) Aldendorf. (1382 : Dl. 31110.)
Opp. seu villa Ofalw. (1410—1473: Dl. 9641; 1453: Kassai tilk. 11t. «Tricesi-
malia.») Anticjua villa. (1411. 1474: Wagner. Anal. I. 2. és 20.) A Drugethek
adományából 1337 óta a lechniczi kart. kolostor birtoka. Kir. harminczad-
hivatallal. — A megye é. határszélének közepe táján fekszik.
Olaszi. Olaszi. (1265: Fejér. IV. 3. 312.) Villa Latina. (1270: Ház. okit. 379.
1.. 1399: Supplem. anal. Seep. IT. 140.) Villa Johannis. (1317 : Évk. TI. 117.)
Opp. Wallendorf. (1404: Wagner. Anal. 1. 272. — V. ö. 1328: Wagner, i. m.
1. 198.) Olozy alias villa Latina. (1487 : Wagner, i. m. I. 280.) Zálogos.
Hozzá tartoztak 1328-ban : Jánosfalva, Olcznő és Kolinfalva. — Ma Szepes-
Olaszi. Váraljától cl.
Ó-Lubló. L. Lubló a.
Pálmafalva. (Palmesdorf.) Villa Palmarum. (1298 : Évk. III. 14.) V. Balt-
mani. (1307 : II. ο. II. 103.) Palmesdorf. (1328: Wagner. Anal. I. 198. —
V. ö. Évk. IV. 157.) Balmar. Balmer. (1412 : Acta p. Advoc. 104—77.) Bal­
mar. (1413 : Suppl. anal. Seep. II. 193.) Ma Pálmafalu (Harikócz), Igló mellett é.
Podolin. Podolin. (1244: Fejér. IV. 1. 353.) Paladyn. (1382 : Dl. 6905.)
Oivitas murata Podalen. (1408: Dl. 9432.) Civ. Podolyn muro circundata.
(1409 : Dl. 9535.) Opp. Podoliriyecz eum fortalicio. (1412 : Dl. 9984. — V. ö
Wagner. Anal. I. 211.. 1442-hez : U. o. 223. 1456-höz : Suppl. anal. Seep. II.
276.) Vámszedó', kőfallal kerített város volt. s a XV. sz.-ban Lubló várához
(1. ott) tartozott, melynek sorsát követte. Zsigmond kir. 1409-ben Perényi
Imrének megengedi, hogy e város falain belül erősséget (bokkam seu fortali-
cium) építhessen ; 1412-ben pedig (az elzálogosítás előtt) a szabad városok
sorába veszi föl Podolint. I. Ulászló 1442-ben e vidék árúlerakó-helyévé (depo­
situm generale) teszi. 1449-ben várát a csehek (Komorovszki) kezén találjuk.
(Száz. 1878. VIII. 110.)
Poprád. Poprad. (1256 : Suppl. Anal. Seep. I I , 1287 : Fejér.. V. 388.)
Poppart. (1326: Wagner. Anal. I. 405., 1439 : Suppl. anal- Seep. II. 257.)
Villa Teutonicalis. (1298 : Fejér. VI. 2. 168.) Teutschendorff. (1328 : Wagner.
Anal. I. 198.) Opp. Dewchendorff. (1412 : Dl. 9984.) Popraph. Popragh. Pogragli.
(1436 : Suppl. anal. Seep. II. 265.) Zálogos. — Kézsmárktól dny. esik.
Quintoforum. L. Csütörtökhely a.
Quirinus Sanctus. 1298: Wagner. Anal. I. 266., V. ö. Évk. IV. 157. —
Ma Kurimján (Kirn), Lőcse m. dny.
254 MAGYARORSZÁG.

Ruszdorf. (Ruszkin.) Villa Ruskeny. (1277: Wagner. Anal. 1. 296.)

Risdorff. (1312: Wagner. Anal. I 198.) Opp. Rwsdorfí. (1412: Dl. 9984.)
Zálogos. — Ma Riszdorl' vagy Ruszkin(ócz), Kézsmárktól dk.
Sperndorf. (Villa Sperarum.) Villa Ursi. (1263—1328: Évk. 111. 30.)
Villa Sperarum, (1263: Fejér. VT. 3. 138.) Cives, hosp. et pop. de Speren-
dorpli. (1399: Dl. 8420; 1416: Dl. 10494.) Ma lllésfalva is, Lőcsétől dny.
Stilbach. L. Lassupatak a.
Sümeg. (Somogy.) Sumug. (1254: Fejér. IV. 2. 211.. 1361: Dl. 6102.
V. 5. IV. 157.) Somogy. (1382 : Dl. 6905.) A mai Szepes-Siimeg (Szmizsánt.
Igló m. kissé ény.
Swedlér. Trés Swedler. (1338: Wagner. Anal. I. 203.) Opidum nostrum
— regis — Swedler. (1459: Dl. 15363.) Szomolnokbánvától (1. ott) é.
felé esik.
Szalók. (Slakendorf.) Slakendortl. (1312 : Wagner. Anal. I. 198.) Slavik
villa. (1318: Fejér. VIII. 5. 109.. V. ö. Évk. IV. 157.) Schlaukendorff. (1352:
Suppl. anal. Seep. II. 112.) Slangdorff. (1407 : Suppi, anal. Seep. II. 151.)
Oppidum Nagy-Szalok. (! ? 1454: Γ. ο. 275. 276.) Már 1312-ben a kiváltsá­
gos szász községekhez tartozott. — Ma Nagy-Szalók (Nagy-Szálok). Kézsmárk-
t ól dny.
Szent-György. Forum Sabbathe. (1256: Suppl. Anal. Seep. II. 8.)
Sanctus Georgius. (1289: Kvk. IIT. 20. és 1427: Suppl. anal, Seep. II. 224.)
Mons Sancti Georgii és Civitas montis S. G. (1317. és 1411: 1.1. o. 11., 1380:
Suppl. anal. Seep. II. 135.) Opp. Georgenbergh. (1412: I. h.) Zálogos.
1380-ban I. Lajos királytól szombati napra heti vásár jogot nyert. — Ma
Georgenberg vagy Szepes-Szombat. Poprád m. ók.
Szent-László. I.. Csötörtökhely a.
(Szepee-)Szombat. L. Szent-György a.
Szomolnoki-bánya . Semelnech. (1327 : Anjouk, ο. II. 284.1 Civitas Smul-
nuezbanya. (1332 : Wagner. Anal. 1. 200.) Szmolnicza. (1397: Dl. 16128.)
Civitas nostra Smolnycz — Zsigmond király levele szerint. (1437 : Dl. 13037.)
Smolnyczbanva. (1439: Dl. 13417.) I. Károly 1327-ben Selmeczbánya város
kiváltságaival ajándékozza meg. 1338-ban pedig e várost és Gölniczbányát
a határaikon belül fekvő három Swedlér és Remete birtokába igtattatja. Majd
1344-ben Lassupatak vagy Stilbach bányahelycl Ítéli oda e városnak a tárnok-
mester. (Wagner. Anal, I. 203. 204. és Wenzel. Bányász, tört., i. h.) A megye
dk, sarkában találjuk.
Ursi villa. L. Sperndorf a,
Wagendrüssel. Villa Vagundriczul. <? 1290: Suppl Anal. Seep. II. 10.)
Wagendruczul. (1315: Fejér. VIII. 5. 97.) Wagendresser. (1346 : Anjouk, o.
IV. 569.) Wagondruzel. (1354: Fejér. IX. 2. 336.) 1290-ben alakúit, s szintén
a szomolnoki jog vidékéhez tartozott. 1358-ban Nagy Lajos a, IV. Lászlótól és
I. Károlytól nyert, talán városi kiváltságokban erősítő meg. A mavkusfalvi
Máriássyak bírták. (L. ott és Wenzel. Bány. tört. 76. 82.) Ma Merény.
Göllnicztől ny.
Wallendorf. L. Olaszi a.
 SZKl'ESVARMEGYE. 255

Váralja. Suburbium. (1281 : Wagner. Anal. I. 301.. 1452: Dl. 14576.)

Opp. KyrehdorlT. (1328: II. ο. I. 198.. 1412: Dl. 9984.) Civ. Waralva. (1412:
Suppl. anal. Seep. II. 176., 1418 : Dl. 10740 ; 1456 : Évk. III. 32. — V. ö.
Kupp. II. 167.) Hozzá tallózlak 1328-ban: Kolbach. Heinrich Richtersdorf és
Nádas. Szenl-Ágoston remetéinek Szent-Erzsébetről nevezett perjelségével, s
B.-Szűzről nevezett pleb.-lemplommal. 1442-ben «claustrum B. Elisab. begine»
merül föl e városban, mely a nevezett perjelséggel nem lehet azonos. (Szepesi
kápl. 111.) 1456-ban V. László királytól orsz. vásárjogot nyert e v’áros. Külön­
ben színién a zálogosok közé tartozott. (Suppl. anal. Seep. II. 279—280. 1.)
.Ma Szepes-Váralja (Kirchdrauf), Lőcsétől kd.
Verbo. (Verbó.) L. Ménhard város a.
Összesen: !l(i város.

HELYSÉGE]:
Abaczuk. L. Szlovinka a.
Ábrahámfalva. Villa Abrahe. (1.323: Dl. 1.3472.) Abramfalva. (1436
Dl. 13513.) Poprádtól k.
Alcznó. L. Erdőfalva és Olcznó helys. a.
Almás. Almás. (1249: Wagner. Anal. Sc. I. 295.) Villa Scriptoris.
1319: Évk. III. 21.) Jabulanc. (1.321: Évk. II. 116.) Sraibersdorph. (1346:
Fejér. IX. 1. 238.) Ma Almás (Jablonov). Sz.-Váraljától ény.
Alsó-Erdöfalva. L. Erdőfalva a.
Alsó-Jakabvágása L. Jakab vágása a.
Alsó-Répás. L. Répás a.
Alsó-Szalók. L. Sárosmegyében: Szálúk a.
Aranyas. Aranyas. (1443: Dl. 13728; 1453: Dl. 14599.) Szepesvár
szomszédosai egyikének nevében, majd Jemnikkel kapcsolatban fordul elő.
Arnótfalva. (Arnoldfalva.) Villa Arnoldi. (1.367: Szép. kápt. lit. Ser. 3.
f. 2. N. 7.. 1405: Évk. IV. 68.) Már a XIII. századból ismeretes (1250.
1281.) Heymuth néven. (II. ο. II. 113.) I,öcsétől dny. esik. (L. Domán a. is.)
Babaréte. L. Pólyánk a.
Baldfalva. Villa Henriéi iudicis et Erhardi. (1312 : Suppl. anal. Seep.
II. 41.) Das Dorf Heinrich Richters. (1328: Wagner. Anal. I. 198.) Baldfalvva.
1 14.38: Dl. 1.3443.) Balthfalua. (1468: 1)1. 16649.) A mai Baldócz lehel.
Sz.-Váralja m. dny. (1314-ben: Eckersdorf, 1344-ben: Ekkersdorf alakban
merül föl. Évk. IT 108.. Anjouk, ο. IV. 417. — V. ö. Évk. II. 113.)
Bareltfalva. L. Giráltl'alva a.
Batizfalva. Két ily nevű helység volt hajdan a megyében : a) Batis-
falva. (1.319-1412: Acta p. Advoc. 104—77.) Villa Bothys. (1417: Suppl.
anal. Seep If. 204.) Ezt Felkától ék. laláljuk. — b) Villa Botyz. Batysfalua.
Bothvzfolua. (1412 : U. o. és 1413. Suppl. anal. Seep. II. 194.) A mai Márktis-
falva és Matheócz vidékén feküdt.
Beherócz. Hospites de Beherouch. (1418: Kapy cs. lit. P. fasc. Vili. 2.)
Heheroez. (1452: Dl. 14576.) Szepes várához tartozott. — Ma Beharócz, Sz.-
Yáralja rn. kel.
256 MAGYAR ORSZÁG.

Béla. L. Rikolfalva a.
Bender. Bender. (1323: Suppi, anal. Seep. If. 60.) Görgey-birtok voll..
Betlendorf. L. Giráltfalva a.
Bellenfalva. Bethlenfalva. Bethlem—. (1422. és 1423: Dl. 11289;
1425 : DL 11654.1 Káposztafalu m. találjuk.
Biczir. L. Langwartdorf a.
Birbron. Berben. (1269: Supp. Anal. Seep. 11. 11.) Byrbron. (1290:
Wenzel. Arp. ο. X. 9.. 1431—81 : Dl. 12419.) Berbarn. (1344: Anjouk, okmt.
IV. 471.) Viborna. (1463: 1)1. 25922.) A mai Bierbrunn (Viborna). Béla
mellett ék.
Borkút. L. Keresztfáivá a.
Bosafalva. Bosafalua. (1350: Anjouk, ο. V. 349.. 1412—18: 1)1.
9872.) Buschon. (1414: Dl. 10178.) ügy látszik a mai Bussócz vagy Bauschen-
dorf. Béla m. é. felé.
Botfáivá. Bothfalwa. (1405: Dl. 9091.) Nemesi névből ismerjük. Úgy
látszik nem azonos Baldfalvával. Tán Betlenfalva körűi feküdt? (V. ö..
1425: Dl. 11654.)
Brumfölde. Possessio, m áskor: terra Brumfeulde. (1436: Dl. 13467.)
Csépánfalvával, Odorinnal és Márkusfalvával volt határos.
Busón. L. Bosafalva a.
Canis villa. L. Hunczdorf a.
Csákánföld. (Csákány.) L. Réti a.
Csantafalva. Chanta villa. (1318 : Évk. 11. L05.) Ghanlal'alwa. (1418 :
Dl. 10740 ; 1435 : Dl. 13510.) Santhafalua. (1439: Görgey lit.) A mai Csont-
falvának felel meg, Lőcsétől ny. Valószínűleg ez értendő az 1474-ben
«Chanfalva» név alatt (nemesi névben és falu gyanánt) a lándzsások székén
föltűnő helység alatt is. (Muz. lit.)
Csépánfalva. Villa Chepani. (1307: Dl. 14016.) Chepanfalua. (1435 :
Dl. 13467.) Czepanfalva. (1463: Görgey lit.) Stepanfalwa. (1474: Dl. 17602.)-
Alarkusfalva m. fekszik.
Csetenye. (Csetenyetelke.) Haereditas Chetena. (1308: Suppl. Anal.
Seep. II. 29.1.) Chetene poss. (1342., 1353: Acta p. Adv. 104—77.) Chetene-
telke. (1456 : 11. o.) Gerlachfalva és Stola vidékén feküdt.
Darócz. Villa Draucariorum. Darouch. (1263: Rupp. JL 178.) Drawcz..
1,1436: Dl. 13513.) Ma Dravecz, Csötörtökhely m. ék. találjuk. A XIII. sz..
vége (1288 körűi) óta a Szent-Antalról név. keresztes rend háza állt benne.
Dénesfalva. Villa Dionisii. (1317 : Évk. II. 107.) Ma Danisócz is. Igló
mellett k. é.
Derencsény. L. Lapsz a.
Detrikfalva. L. Olcznó a.
Deutschenhau. (?) Deuchenham. Dewazenhaw. (1408: Dl. 9432.) Lubló-
vár tartozékai közt emlegetik.
Dolina. Dolyna. — 1373-ban és 1484-ben Körtvélyes és Kis-Kolcsva
közt tűnik föl. (L. Kolcsva.) A mai Dolyánt kell értenünk. Lőcsétől kd. (V.
ö. 1424: Dl. 13504; 1474: Dl. 17525.)
 S Z E PE SV Á R M E G Y E . 257

Domán. Doman. (1331: Acta p. Advoc. 104—77.) Kysdoman. (1414:

DL 10178.) A mai Domanyócz, Iglótól ék. — Kis-Domán.(Évk. IV. 67.) Utóbbi
Amótfaluval azonos. (L. ott is.)
Dubra. (Dubrava.) Dubra. (1293: Évk. II. 108.) Dubraua. (1300: Ház.
okmt. VI. 457.) Dubra. (1460 : Muz. lltár.) Ma Dubrava, Olaszitól kd.
Durst. Durst. (1312: Suppi, anal. Seep. II. 41.. 1328 : Wagner. Anal.
I. 198.) Ma Dvorecz. Lőcsétől é.
Eckersdorf. L. Baldócz.
Edösfalva. (Edöstornya.) Edesfalwa. (1437 —8 : Dl. 13141.) Edusfalwa.
(1452: Dl. 14550.) A mai Hadusfalva (Hedelsdorf), Iglótól kissé ény. —
Ugyanez a helység értendő az 1329-ben, 1364-ben és 14H2-ben föltűnő:
Edustornya a. is. (Suppl. anal. Seep. II. 74. 1.. Dl. 5292. és Évk. II. 108.)
Erdőfalva. Alczenow. (1326 : Suppl. anal. Seep. II. 66.) Superior villa
Silvestri. (1435: Máriássy lit.) Felsewerdewfalwa. Also —. (1437—69: Dl.
17110.) Pwzthaerdewfalwa. (1498: Acta p. Advoc. 104- 77.) A mai Ó- és
Uj-Leszna (Walddorf) Kézsmárktól nyug. Uj-Leszna 1315-ben, Ő-Leszna
(Alcznow) 1398-ban is fölmerül. (Fejér. VIII. 5. 96., Évk. IV. 133.)
Erős-Miklósfalva. Villa Ervz Miklosfalva. (1405 : Dl. 9091.) Ervsmiclos-
t'alwa. (1452 : Dl. 14550.) Tamási és Edösfalva m. feküdt.
Falstin. (?) 1471: Évk. IV. 25. — Ófalutól ény. esik.
Farkasfalva. Fareasfolwa. (1278: Kubinyi. I. 102.) Farkasfalua. (1345 :
Anjouk, okmt. IV. 501., 1412—18: Dl. 9872.) Kézsmárktól d. találjuk.
Felső Erdőfalva. L. Erdőfalva a.
Felső-Jakabvágása. L. Jakabvágása a.
Felső-Répás. L. Répás. a.
Fel-Szék. Felzek. (1401: Dl. 8627.) Székfalvával (részével) volt azonos ?
Filefalva. Filefalua. (1474: Muz. lit.) A mai Filicz, Poprád m. dél felé.
Fladdánfalva. Villa Fladdani. (1348: Wagner. Anal. I. 322.)
Folkmár. (Folmark.) Folkmar. (1460: Dl. 15524.) Folmark. (1477 : Dl.
26716.) GölnicztŐl k. esik.
Folyvark. (?) 1342 : Évk. IV. 25. — Gnezdától ény. találjuk.
Forbasz. Furbas. (1408: Dl. 9432.) Ma Forbász, Gnezda m.
Forwerk. Villicus de Forwerk. (1438 : Görgey lit.) Ma Forberg, Kézs­
márktól ény.
Frankvágása. Frankuagasa. (1424: Dl. 31062.) A mai Kis- és Nagy-
Frankova, Ofalutól dny.
Fridmanvágása. FVidmanvagasa. (1320: Fejér. VIII. 2. 289.) Ma Frid­
man, a megye ény. zugában.
Fridrichsdorf. Villa Friderici. (1312: Suppl. anal. Seep. II. 41.)
Friderichsdorff. (1328 : Wagner. Anal. I. 198.) Ma Hradiszkó, Kézsmárktól dk,
Gahánfalva. Gahanfalua. (1405 : Dl. 9091.) Tamási környékén feküdt.
(Szomszédos volt Erős-Miklósfalvával.) Talán ezt (és nem Gánfalvát) kell
értenünk a több ízben fölmerülő: «Gehanfalva» a. is. (1446. 1470: Muz. lit.)
Gánfalva. Ganfalva. (1470: Wagner. Anal. 1. 343.) A mai Gánócz,
Poprád m. dk.
Gebefalva. L. Göbelfalva a.
H unyadiak kora. VI. 17
258 M AG YA RORSZA G.

Gerlachfalva.(-földe). Gerlachfevlde. (1386: Évk. II. I li.) Villa Gerlachii.

(1383: Acta p. Adv. 104—77.) Gerlaelifalwa. (1148: Görgey HL. 1456: IT. o.)
Felkától ény. esik.
Giráltfalva. (Gerardfalva.) Geraltlalua. (1348: Anjouk, ο. V. 234.)
Gerardfalna. (1388 : 1)1. 7369.) Bareltfalva. Dettendorf. (1463 : Évk. II. 103..
104.) Ma Dobravola p.. Olaszi m. é.
Girem. Gyrem al. noni. /um bach. Gyrem a. n. Hombach. (1408: Dl.
9432. 9433.) Lubló tartozékai közt: sorolják föl. A mai .larembina és Krem-
pach. helységekre kell utalnunk. (O-Lubló m. é.i bár ezek közöl «Jeruhina»
1329-ben és 1342-ben. — Krempach 1342-ben és 1352-ben e néven is elő­
fordul. (Évk. 11. 116.. IV. 25.. 1352: Suppl. anal. Seep. II. 108.)
Goldbach. (Goldenbach.) Goltpacli. (1456: A da p. Advoc. 104—77.)
Goldenbach. (1457 : Evk. IV. 67. ) Toplicza vidékén fekhetetl. A mai Kolter-
bachnak látszik megfelelni. Márkusfalvától dk. (V. ö. Kuffurbach.)
Gottfrieds (Meister) Dorf. Villa magistri Gottfredi. (1312 : Suppl. anal.
Seep. II. 41.) Das Dorf Meister Gottfriede». (1328: Wagner. Anal. I. 198.)
Ma Dvorecz, Kézsmárktöl dk.
Göbelfalva. (Gebeifalva. Göbelfölde.) Goebelfalua. Gebei —. (1373: Dl.
13477 ; 1484: Dl. 19218. ) Gubulfelde. (1385 : Fejér. X. 1. 237. 263.) Gebefaiua.
(1456: Görgey lit.) Körtvélyessel együtt emlegetik. — A mai lluglócz.
amattól ény.
Görgő. (Gargó.) Gergeu. (1341 : Dl. 13473.) Gargow. (1352 : Anjouk, o.
V. 586.) Thotgargov. Nemesgargov. (1369: Görgey 111.) Girgi. (1422. Dl.
11289.) Gergow. (1423 : Fejér. X. 6. 575.) Thotgargow. (1435 : ül. 13512.)
Vámhely volt. Ma Görgő'. Lőcse m. dk.
Granaszto. (?) 1342 : Évk. IV. 25. — Lublótól é. esik.
Grancs. Grancb.. (1446 : Dl. 14086.) Szepes-Váralja m. k. találjuk.
Grancza. L. Körtvólyes a.
Grénicz. Granicz. (1320: Fejér. Vili. 2. 267.) Grenic. Grenicia. (1447.
1470: Wagner. Anal. II. 77.) Leprádtól d. esik.
Gyemnik. L. Jemnik a.
Gyonfalva. L. Risovecz a.
Gyuk(-falva.) Villa Gyük. (1294 : Suppl. Anal. Seep. 20.) Szenl-László,
Csötörtökhelv és Gsantafalva közt fekhetetl.
Hafka. (?) 1337 : Évk. IV. 25. — Ófalutól dk. találjuk.
Hanus. Menus. (1344: Anjouk, ο. IV. 471.) H. villa. (1424: Dl. 31062.)
A mai Hanusfalva. ((falutól d.
HarakÓCZ. (Herkócz.) Herkovich. (1321 : Supp. anal. Seep. II. 52.)
Herkocz. (1410: .Jászó. pr. B.) Harakocz. (1460: Muz. 111.) Ma llarakócz.
Sz.-Váraljálól k.
Haraszt. Harasl. (1425 : Dl. 11653.) Markusfálva közelében ék. találjuk.
Heinrich Richter’sdorf L. Baldfalva a.
Hejmut. L. Arnótfalva a.
Helihvágása. (Helbeczvágása). Hellyhwagasa. (1344: Anjouk, ο. IV.
47.1. ) Helbechvagasa. (1414 : Évk. IV. 68.) A mai Haligócz, Lechnicz m. dk.
 KZKPK-SVAIiMKUYR. 259

Henczfalva. Ilencz falna. 1 1-164: Dl. 16020.) A mai Hinczócz. Sz.-Olaszi

mellett k. é.
Henczman(-falva). L. Kunczfalva a.
Hisfalva. (Hisfalva). Kisfalu. (Nemesi névben. 1368: Dl. 5712.') Hyst-
fnlua. (1425: Dl. 11653: 1480: Dl. 18327.) A mai Kissócz. Poprádtól dk.
Holló-Lomnicz. L. Lomnicz a.
Hondormark. (Hundertmark). Ilundurmark. (1401 : Perényi lit.) Hun-
derlmark. (1437—69 : Dl. 17110.) Ma Hodermark, Bélától k.
Hopfengart. (Hopgarlen). Hophgart. (1315: Suppl. Anal. Seep. II. 45.)
Hobgarten. (1352: Évk. II. 114.) Hopfengorth. Hoppongarth. (1408: Dl. 9431.
és 9432.) Ma Hobgarl (Hofgarten). O-Lubló m. dk.
Horka. Horka. (1438: Évk. II. 114.) Gsütörtökhelytól énv. esik.
Hotkócz. Hodkocz. (1452: Dl. 14576.) Hotbkocz. (1460: Muz. lit.)
Ma puszta Sz.-Váralja és Zsegra közt.
Hozelecz. Ilozelecz. (1504: Évk. II. 114.) Poprádtól dk. esik.
Hunczdorf. Villa Canis. (1308: Suppl. Anal. Seep. II. 31.. 1348:
Wagner. Anal. I. 320.. 1519 : U. ο. II. 194.) Hundsdorf. (1336: Fejér. Vili. 4.
202.) Villa Poloni. (1427 : Suppl. anal. Seep. II. 224.) Honezdorf. (1431—81 :
Dl. 12419.) A mai (Hunsdorf) Hunfalu, Kézsmárk m. dny. — Az 1437—69-ben
Lomniczczal együtt fölmerülő «Stepanfalva», valamint az 1445-iki «Zepfalva»
szintén e helységnek látszik megfelelni, (Dl. 17110. és Évk. III. 25.. IV. 64.)
Istvánfalva. Istwanfalua. (1425: Dl. 11654. 11655.) Betlenfalvával és
Savnikkal volt határos. Dgyanily nevű (Estfanfalua) helység 1422—23-ban
szintén Betlenfalvával együtt merül föl. (Dl. 11289.) E két helység azonosnak
vehető. De mindkettő különbözni látszik az Iglólól dny. eső mai Istvánfalu-
tól, mely 1412-ben merül föl. (Istvanfalva. Évk. II. 116.)
Jabulanc. L. Almás a.
iakabfalva. (Jakabvágása.) .(akabfalwa. (1454: Muz. lit.) A Perényi-
birtokok sorában Richnó, Kluknó sat. helységekkel együtt említik. 1408-ban
*Jakabuagasa»-l írnak helyette. (Szepesi kápt. lit.)
lakabvágása. (Jakabfalva.) Villa Jacubina. (1322: Suppl. anal. Seep.
II. 55.) Alsowiacabuagasa. Felsew —. .iacabuagasa. (1408: Dl. 9432.) Villa
Jacobi. (1498: Évk. II. 116.) A mai Jakubján (.Takabfalu), O-Lublótól d.
Jánkfalva. SLokfalva. másként Jankfálva vagy Kloszdorf — ma Han-
zoveez, Olaszitól ék. (1480 : Évk. IV. 154.)
Jánosfalva. (Jánfalva.) Villa Johannis. (1312: Suppl. anal. Seep. II.
41.) Janofalwa. (1448 : Máriássy lit.) Janfalwa. (1465: Dl. 16204.) Janusfalwa.
(1475: Dl. 17713.) A Mahálfalva melletti mai Jánócz. (Lásd: Lagyina a. is.)
Jarembina. L. Girem a.
Jazarmegy. (Jazor.) L. Mihályfalva a.
Jekelfalva. Villa Jeclini. (1368: Fejér. IX. 4. 116.) Jekelfalwa. (1477 :
Dl. 26716.) Krompachtóí dk. esik.
Jemnik. Jemlek. (1425 : Dl. 11717.) Jenmik. Jempnik. (1426. és 1454:
Dl, 11769. és 14789.) Gemnyk. Gempnick. (1463 : Akad. kézir., Dl. 14599:)
Ma Jamnik. Igló és Sz.-Olaszi közt.
17*
260 M AG YA RORSZÁ G.

Jurgov. (?) 1412 : Évk. IV. 25. — Ófalutól nv. d. esik.

Kaczwinkel. Kachwinkel. (1340 : Dl. 31090.) Kaezwinkel. (1438: Görgey
lit.) Ma Kaczvin (is),. Ófalutól kd.
Kakas Lomnicz. L. Lomnicz a.
Kalács. (Kolacskó.) 1293. után alakúit. (Wagner. Anal. í. 305. 443.)
Kalacs. (1390 : Fejér. X. 1. 633.) Kalach. (1391: Suppl. anal. Seep. II. 138.)
Ma Kolacskó. Lublótól dny.
Kalyó. (Kalyava.) Kaloua. (1300: Ház. okmt. VI. 457.) Kalawa. (1310 :
Évk. II. 117.) Kalo. (1454: Muz. lit.) Kalyo. (1460: Dl. 15524.) A mai
Kalyava, Olcznó és Riehnó közt, a melyekkel együtt Riehnó várlioz tartozott.
Kattuny. Kathun. (1345: Wagner. Anal. I. 320.) Sz.-Váralja m. dny.
találjuk.
Kázmérfalva. Kazmirfalua. (1438: Dl. 13443.)
Kelecsenfölde. L. Szent-László város a. a birtokosok közt.
Kemenik. L. Stein a.
Keresztfáivá. Kerezthfalwa. (1498 : Acta p. Advoc. 104—77.) Ma
Kreutz, Réla m. kel. — 1401-ben : «poss. Zenthkerezth, Hundurmark,
Boorkwth» merülnek föl, a mint kir. adományúl a Perényiek birtokába jutnak.
(Perényi lit.) Szent-Kereszt alatt a fentebbi Keresztfalvát érthetjük, Hodermark
m.. Borkút eló'ttem ismeretlen. (L. Hondormark.)
Kis-Domán. L. Domán a.
Kis-Kolcsva. L. Kolcsva a.
KisLomnicz. L. Lomnicz a.
Kis-Szalók. Vili. S. Michaelis. (1361 : Évk. III. 24.) Kyszulok. (1431—81:
Dl. 12419.) Kézsmárk m. ny. fekszik.
Kis-Tamásfalva. L. Tamási a.
Kis-Toporcz. L. Toporcz a.
Kloszdorf. L. Jánkfalva a.
Klukno. Klykno. (1454: Muz 11!.. 1460: Dl. 15524.) Riehnó m. fekszik,
a melyhez tartozott.
Kolbach. (Kaltenbach.) Kalderbach. (1312: Suppl. anal. Seep. II. 41.)
Kaldenbach. (1321: U. ο. II. 52.) Kolba. (1465 : Dl. 16204.) Kolbab. (1468 :
Dl. 16649.) Szepes-Váralja m. találjuk.
Kolcsva. (Kolcsván.) Kolchvan. (1282: Dl. 14007.) Kyskolchwan. (1373:
Dl. 13477.) Kyzkolzwa. (1474: Dl. 17525.) Kyskolchwa. (1484: Dl. 19218.)
Körtvélyessel együtt emlegetik. A mai Kolcsó, Lőcsétől dk.
Kolinfalva. (Kolinócz.) Villa Colinii. (1312: Suppl. anal. Seep. II. 41.)
Coloni villa. (1317: Évk. II. 106.) Kolynfalva. (1404: Suppl. anal. Seep. II.
147.) Kulynfalva. (1456 : U. o. 280.) Cholinowitz. (1452 : Dl. 14576.) Kolendorff
alias Kolinfalva. (1494: Wagner. Anal. I. 281.) Ma Kolinócz, Sz.-Olaszi és
Krompach közt.
Kolyis. (Kojs.) Koys. (1437: Máriássy lit.) Kolys. (1477: Dl. 26716.)
Folmarkkal és Sakárral együtt említik. A mai Kojsó-nak felel meg, Gölnicz-
től dk
 SZ E PE SV A R M E G Y E . 261

Komárfalva. (Koniarócz.) Komarfalva. (1480: Máriássy lit.) Kamarouch.

(1341 : Dl. 13473 ; 1436 : Evk, 11. 120.) Ma Komarócz, Horka és Jánócz közt.
Poprádtól dk.
Koritnik. Korythnyk. (1297: Wagner Anal. I. 114.) Korythnyk. (1416:
Dl. 10417 ; 1423: Máriássy cs. lit.) Ma Korotnok. Sz.-Váraljától k.
Kosztrosinfő. (?) L. Rikolffalva a.
Koterbach. L. Kuffurbach és Goldbacb a.
Köperen. Vilula Kypperserde. (1312: Suppl. anal. Seep. II. 41.) Köpe-
ren. (1328 : Wagner Anal. I. 198.) Ma TJlozsa. Lőcse m. ék.
Körtvélyes. Grancza. (1399: Suppl. anal. Seep. II. 141.) Kwrthueles.
Kerthweles. (1.37.3: Dl. 13477 ; 1484: Dl. 19218.) Szepes-Olaszitól ny. találjuk.
Kravlyán. Cravan. (Wagner. Anal. III. 155.) Poprádtól dny. esik. —
1436-ban: villa Michaelis al. nőm. Krawen. (Suppl. Anal. Seep. II. 253.)
Krempach. L. Girem a.
Krieg. Crygo. (1.355: Wagner. Anal. I. 325.) Krygh. (1431—81: Dl.
12419.) Podolintól ny. esik.
Kromló. Kromlow. 1392: Wagner. Anal. I. 1.37.) Kromlo. (1484: Dl.
19218.) 1484-ben Kis-Kolcsvával együtt sorolják föl. — (V. ö. Évk. IV. 25.
és 114.)
Kubach. Kubach. (1294: Rupp. II. 239.) Poprádtól dny. esik.
Kuffurbach. «Poss. Kuffurbach et Lendernow» 1360—64. évben Harasz­
tival és Milajjal együtt merülnek föl. mint a Görgeiek birtokai. Azonosoknak
látszanak az c vidéken 1512-ben föltűnő Kotherbach és Lendva pusztákkal.
(Dl. 5179., Acta p. Advoc. 104-77.)
Kunczfalva. Kunchfalva. (1326 : Évk. IV. 22.) Villa Henchmanni. (1374 :
Fejér. IX. 4. 564.) Ma Helczmanócz, Gölnicztől nyd.
Laczenhau. (Laczenseif.) Laczonhau al. nőm. Laczonseyf. Laczenhaw
al. nőm. Laczenseiff. (1408 : Dl. 4932.. 9433.) Rauschenbach m. említik Lubló
tartozékai közt. ügy látszik a mai Laczkovát kell alatta értenünk. Gnézda
m. ny.
Lagyina. L agyna, Jánkf'alva — 1424-ben Filefalvával együtt fordulnak
elő. L agynn — már 1357-ben is. egyedül. (Dl. 13479., 13480. 13505.) Jank-
falva Jánócznak látszik megfelelni. «Lagyna» előttem ismeretlen.
Landek. (Landok.) Landok. (1290: Wenzel. Árp. ο. X. 9.) Landek.
(1344: Anjouk, okmt. IV. 471.) Ma Landok. Bélától ény. 1313. óta a (1212-ben
II. Endre által a sárosmegyei Komlóson alapított) Sz.-Ágoston szabályait követő
jeruzsálemi szent-sir kanonok-rendnek (keresztesek) Sz.-Miklósról nevezett
prépostságával. (Wagner. Anal. Sc. I. 398.)
Langwartdorf. Villa Byczir. (1360: Suppl. anal. Seep. II. 124.) Poss.
Bychir. (1411: Dl. 9825.) Langwarthdorf. (1424: Dl. 13504.) Ma Lengvárt.
Lőcsétől k.
Lapsz. Laps. Derenscheyn. Korompab — együtt fordúlnak elő 1437—69.
ben. (DL 17110.) 1462-ben : Felső-Lapsz is. (L. Berzevicziek a.) Alá Alsó- és
Felső-Lapsz, Durstin és Krempach a megye ény. sarkában.
262 M AGYA ROIÍSZAO .

Lassupatak. Nova montana seu aurifodina in vulgari Lassyupalak in

teul. nőm. Stilbach voc. (1344: Wagner, i. m. 1. 204.) Jud. iur. el cives de
Stilbach. (1346: Anjouk, okmt. IV. 568. ) 1358-ban I. Lajos király IV. László­
tól nyert kiváltságaiban erősíté meg e helységet. 1437-ben mint bányahely
(montana) tűnik föl. (Wenzel. Bány. tört. 82.) Szomolnoktól (I. ott is) ény. esik.
Lazsnó pataka. L ásd: Podprocs a.
Leányfalva. Leanfalwa. (1456: Acla p. Advoc. 104—77.) Márkus- és
Csépán falva körül l'ekhetetl.
Lechnicz. Lecbnycb villa. (1349. és 1351 : Anjouk, okmt. IV. 471.. V.
528.) Lechnicz. (1393: Dl. 7910; 1415: III. 10406.) Villa nova Lechnicz.
(1419: Wagner Anal. Sc. 111. 185.) Ma Lechnicz és Sub- (Alsó-)Leelmicz.
üfalu m. kel. felé. — 1319. óta a kartauziaknak a Sz.-Szűz és Kér. Sz.-János
tiszteletére alapított kolostorával. (Prior monasterii ord. Cavthus. de valle
(vallis) S. Antonii prope villam Lechnicz iuxla fluv. Dunajecz. 1337 : Wagner,
i. m. 173—180. Conv. mon. vallis. S. Antonii in Donauicz ord. 1382: DI.
31110. — Fratres o. C. de Antiqua villa terre Seep. 1452: 1)1. 14Ő64. — V. <">.
Évk. II. 58.)
Lendernó. Lásd: Kullurbach a.
Leszkován. Lezkowan. (1435: Dl. 13467.j Ma Leszkovján. Igló ni. dk.
Lesznicz. Lisnech. (1414: Évk. IV. 68.) Lesznicza. (1441: Évk. IV. 69.)
Ma Lesznicz. Ofalutól ék.
Letán. (Leton.) Villa Loton. Lelun. (1278.. 1280: Wagner. Anal. 1.297.
111.) Judex de Lethan. (1494: Dl. 25240.) A mai Letánfalva. CsötörlOkhely
m. d. — Közelében állt a Jordán ispán által 1299-ben a Szent-Szűz. Kér.
Sz.-János és Sz.-Margit tiszteletére alapított letonkövi vagy menedékkövi
kartauzi kolostor. (1307-ben: (larth. de lapide Leton. Később, pl. 1412-ben :
Conv. monasterii B. Joli. Bapt. lapidis ide lapidei refugii ord. Cartliusiensis.
Lásd a birtokosok közi : menedékk. kait a. Dl. 1711. és Wagner, i. m. I. 393.)
Levkfalva. Leck. (1280: Wagner, i. m. I. 111.) Lewkfalwa. (1431—81:
Dl. 12419.) A mai Levkócz-nak felel meg. Duránd és Farkasl'alva közt.
Llsznecz. L. Lesznicz a.
Litmanova. ? 1412: Évk. ÍV. 25. — Gnezdálól é. esik.
Lomnicz. Parva Lumpnicz. (1412: Rédev lit.) Parva Lumpnicia. (1461 :
DL 28988.) Ma is Kis-Lomnicz. Podolintól nem messze dk. — Naglompnicb.
(1422: Dl. 11289.) Ma Nagy- vagy Kakas-Loinniez. Kózsmávk közelében dny.
Utóbbi 1454-ben és 1498-ban : Kakaslumpnicz. Kakas Lompnycza - alakban is
fölmerül. (Dl. 14788. és Acla p. Advoc. 104—77.) Végül a harmadik ily
nevű helységre : I lolló-Lomniczra nézve (Podolin m.) lásd : a szepesi kápl il­
lan bírt. közi. — (V. ö Évk. IV. 141.) K néven előfordúl-e ez időben. —
nem tudom.
Lucsivna. (Lucsva). Luchyna. (1382: Dl. 6905.) Lwcliwa. (1398: Wag­
ner. Anal. IU. 155.) Felka határa egy részének leírásakor tűnik föl : Via qua
itur de Lucsivna ad villam Bottis. 11417: Acla p. Advoc. 104—77.) 1382-ben.
vámszedő hely. — Folkától ny. esik,
Lucska. ? 1273: Évk. IV. 23. — Lőcsétől k. találjuk.
 SZ EPE S VÁ RM EG YE. 263

Ludvig. Lwdwyg. (1408 : Szepesi kápt. lit.. 1454: Muz. lit.) Krompacli.
Richno sat. helységekkel együtt emlegetik.
Lupnak. hupnuk et alia Lupnuk. (1344: Anjouk okiul. IV. 471.) Lupnak.
(1414: Évk. IV. 68.) Ma lapuik. Ofalutól k.
Mahálfalva, ( földe). Villa Mohol. (1209: Évk. III. 11.) Villa Marsilii.
(1312: Suppl. anal. Seep. II. 41.) Machalfeulde. (1336: ü. ο. III. 7.) Villa
Marsini. (13.49: Suppl. anal. Seep. II. 103.) Machalfalwa. (1422—1423: Dl.
11289; 1425 : 1)1. 11654.) Csötörtökhely m. fekszik.
Maldur. ? Kvk. IV. 24.. 65. 69. szerint már 1297-ben. — Podolin in.
dny. találjuk.
Margitfalva. Margylhfalwa. (1460: Dl. 15524.) Ma Margitfalva vagy
Margiczán. Korompachtól dk. — 1300-ban és 1350-ben m int: Senlhmargita.
Scenthmargita. 1423-ban és 1476-ban pedig mint (a .lekelfalnsiak birtoka)
«Zentlimargita» helység lűnik föl. 1423-ban vámjával, mely a sárosmegyei
Szakalya várhoz tartozol!. (Ház. okmt. VI. 457. Anjouk okmt. V. 398.. 1)1.
11422. és 2071.2.) Bizonyára az előbbivel azonos.
Marsili villa. L. Mahálfalva a.
Mártonfölde. J,. Szent-László város a. a birtokosok közt.
Mátéfalva. Villa Mathei. (1277. és 1331 : Aeta p. Advoc. 104—77.)
Mathefalwa. (1512: 1T. o.) A mai Matheócz. Iglótól dk. — (V. ö. Rikolffalva.)
Mátyásfalva, (-vágása). Mathesnagasa. (1340: Dl. 31090.) Mathiasfalva.
(1352: Anjouk, okmt. V. 586.) Ófalu m. d. találjuk.
Mécsedeletfalva. (MieseleHálva.) Micheleth. Michelelhfalva. (1351: Suppl.
anal. Seep. 11. 104. 106.) Myezedelethfalwa. (1411—18: Dl. 13499.) Ma Mecse-
delfalu. Gsötörlökhely m. dk. — 1448-ban Jánosfalvával együtt «Miebeleth-
falwa* nevű praedium is szerepel. (1448: Máriássy lit.)
Mengusz. Mengusz. (1398: Wagner. Anal. III. 155.) Ma Menguszfalva.
Felkátéd k.
Mihályfalva. Michalfalua al. nőm. Jazarmegy. Pertinende : Ponclifelde.
Hegy. Welezepataka. Hennengpalaka. Buehlahege. (1426: Dl. 11867.) Talán a
mai Mihalicska p. értendő. Felső-Szabik m. d. — 1476-ban: «predium .lazor
al nőm. Welcz,» fordul elő. (Dl. 26712.) Ugyané birtokokat 1342-ben (Jazor-
megy., Velehpoioka, I lenningpotoka. Zolokhege. Ponehfeulde) és 1349-ben (J.
Wlchynepataka. II. Buhlahege. P .) is emlegetik. (Anjouk, okmt. IV. 191., V.
321. — L. Veikenye és Kravlván a. is.)
Miklósfalva. Villa Sancti Nicolai. (1.31.7 : Suppl. anal. Seep. II. 50.)
Myklosfalwa. (1401 : 1)1. 8627.) Poprádtól dk. esik. 1416-ban nemesi névben :
Szenl-Miklős alakban szerepel. (Supjil. anal. Seep. II. 201.)
Milaj. Milay. (1360—64: Dl. 5170; 1487: Dl. 32170.) Vitkfalvával együtt
említik. — Ma puszi a Vilkócz és Körtvélyes vidékén.
Mindszent. Méndzenth. (1349. 1351 : Anjouk, ο. V. 321. 458.) Villa
Omn. Sanctorum. (1352: U. o. 612.) PclendoiT. (1452: Dl. 14576.) Ma Mind­
szent (Belendorf) Szepesvárlól ék.
Nádasd. Duó Nadoss. (1.312: Suppl. anal. Seep. II. 41.) Nadasd. (1464:
Dl. 16020; 1468: 16649.) Körtvélyessel. Baldfalvával és Henczfalvával együtt
 264 M AG YA RORSZÁ G.

emlegetik. Ma puszta Nádas vagy Tersztyán néven, Hinczócz és Baldócz közt.

1368-ban kij. kir. emb. nevében «Teresten» alakban találjuk föl. (Dl. 5712.)
Nagy-Lomnicz. L. Lomnicz a.
Nagy-Répás. L. Répás a.
Nagy-Toporcz. L. Toporcz a.
Nemes-Gargó. L. Görgő a.
Nerau. (Nerer.) L. Őr a.
Nisicz. (Nisznecz.) V. Nyznecz prope Donaycz. (1326 : Wagner. Anal.
III. 176.) Poss. Nysicz. (1382 : Dl. 31110.) Ma Nedecz, Ófalutól ény.
Ó-Leszna. L. Erdőfalva.
O-Rauschenbach. L. Rauschenbach.
Olcznó. Altznow quae villa alibi Detrici appellatur. (1312: Suppi,
anal. Seep. 11. 41.) Villa Ditrici. (1317 : Évk. II. 107.) Altznow. (1399: Suppl.
anal. Seep. II. 141.) Olczno. (1460: Dl. 15524.) Alzna. (1487: Wagner. Anal.
I. 280.) Szepes-Olaszi mellett dny. találjuk.
Olsavicza. (Olsafka, Olswa.) Olsowycha. (1350: Anjouk, okmt. V. 398.)
Olsva. (1399: Suppl. anal. Seep. II. 142.) Orsowycza. (1461: Dl. 15654.)
Zsigra és Podprocs helységekkel együtt emlegetik. Az utóbbitól ény. esik. —
Más «Olsovica» fordúl elő 1245-ben. (Évk. III. 13.) Ez a mai Olsavkának
felel meg, (Olaszi m. ék.) mely e néven — Olsafka — 1460-ban is fölmerül.
(Muz. lit.), 1300-ban pedig: «Olsoua» alakban. (Ház. okmt. VI. 457.)
Oszturnya. (?) 1313: Évk. IV. 25. — Ófalutól dny. esik.
Őr. Eur. (1251: Ház. okit. 23.) Nyrer. (IV. László kora : Wenzel. Árp.
IX. 563., 1290: U. ο. X. 9.) Ewr villa. (1302: Fejér, VIII. 1. 93.) Nerau.
(1449 : Wagner. Anal. I. 63.) Nerer. (1498: Acta p. Advoc. 104—77.) Ma
Nagy-Eőr (Sztráska, Nehre) Kézsmárk m. ék. (E helység a szomszédos (Nagy-)
Bélával szemben Kis-Béla nevet is viselt. L. Suppl. anal. Seep. II. 201.)
Pálócz. L ásd : Porács.
Petendorf. L. Mindszent.
Petenye. Poss. Pechenie, Pethenye. (1383: Dl. 13487.) Tán Pikfalva és
Abrahámfalva körűi feküdt.
Petersdorf. Petersdorf. (1408: Dl. 9432. és 9433.) Lubló tartozékai közt
emlegetik. Már 1315-ben előfordúl «villa Petri> alakban. (Suppl. anal. Seep.
II. 45. 1. E forrásmű szerkesztője szerint a mai Kamjonka. E falu azonban
más néven szerepel a XV. sz. elején. L. Stein a.)
Petrócz. Petrocz villa. (1464: Dl. 16022.) Ma puszta Granes m., a
melylyel kapcsolatban fölmerül.
Pikfalva. Puekfalwa. (1401: Dl. 13492.) Pikfalua. (1436 : Dl. 13513.)
Pitkfalua. (1447: Dl. 14086.) Ábrahám falvával volt szomszédos. Ma Pikócz,
Ábrahámfalu és Csontfalu közt.
Piknó. Pykno. (1454: Muz. lit.) A (Krompach-vidéki) Perényi-uradalom-
ban sorolják föl.
Pissarócz. (?) Évk. IV. 131. — Ma puszta Kattuny m. ny.
Plavnicz. Scultetus de Plaunicz de distr. Plaucz. (1382 : Dl. 31110.) A
lechniczi kartauziaké volt.
 SZ E PE SV A R M E G Y E . 2 6 5

Podprocs. Blasyneupataka. Blasynowpatak. (? 1321: Suppi, anal. Seep.

II. 51.) Pochproch al. nom. Lazsnowpataka. (1350: Anjouk, okmt. V. 398.)
A mai Podprocs, Szepesvártól kissé ék. — 1408-ban és 1454-ben Richnö,
Kályó és más, a Perényi-uradalomhoz tartozó helységekkel együtt egy
«Pothproch»-ot is említnek. (Szepesi kápt. lit., Muz. lit.) Volt-e e tájon is
ily nevű falu, döntsék el hivatottabbak.
Pokoj. Pokay. (1278 : Kubinyi. I. 102.) Farkasfalvával együtt tűnik föl.
Polán. Polan. (1242. 1309: Évk. III. 15.) Ma Pavlján. Sz.-Váraljá-
tól ény.
Poloni villa. L. Hunczdorf a.
Pólyánk. (Pólyáidra.) Pólyánk al. nom. Babarethy. (1352: Anjouk,
okmt. V. 622.) Pályánk. Palyanka. (1415., 1416: Dl. 10338., és 10417.) Kys-
polyanka. (1464: Dl. 16020.) Szalók határosaként említik. A mai Polyanócz-
nak felel meg, F.-Szalóktól d. — «Babareche» nemesi névben már 1346-ban
fölmerül. (Anjouk, okmt. IV. 568.)
Pongráczfalva. Pongrachfalwa. (1410: Kapy cs. lit. K. fase. II. n. 3.)
Pancraczfalua. (1429: Ház. okit. 389.) Sz.-Váraljától ék. esik.
Porács. Weresheg al. nom. Palocz. (1474: Dl. 17602.) Werezheg et (!)
alias Rothenberg. (1476 : Dl. 17795.) Megfelel a mai Porácsnak. (Iglótól dk.)
mely «Porach» alakban 1474-ben és 1512-ben merül föl. (Évk. IV. 23., Acta
p. Advoc. 104—77.)
Prakendorf. (Prakfalva.) Villa praconis. (1368: Fejér. IX. 4. 116.)
Gölnicztől dny. esik.
Primfalva. Villa Primi. (1312: Suppi, anal. Seep. II. 41.) Villa Prym-
falva. (1411 : Wagner. Anal. I. 422. és helyesebben Suppi, anal. Seep. II.
167—169.) Prynfalwa. (1412 : Lőcse vár. lit. VI. 6.) Ma Primócz, Csütörtök­
helytől ny.
Puszta-Erdőfalva. L. Erdőfalva a.
Ragyolcz. Radyolcz. Redyolcz. (1347: Anjouk, okmt. V. 65., 1439:
Dl. 13390; 1443: Dl. 13728.) Ragyoueh. (1418: Máriássy cs. lit.) A mai
Ordzovján, Szepesvártól ék.
Rauschenbach. Haereditas Ruschenbach. (1303: Suppl. Anal. Seep. II.
23.) Antiqua Rauschenbach. Nova R. (1408: Dl. 9432.) Ma Alsó- és Felső-
Ruzsbach (Rauschenbach), Gnezda és Podolin közt.
Relyov. L. a landeki keresztesek a.
Remete. Remethe. (1255 : Évk. IV. 24., 1338 : Wagner. Anal. I. 203.)
Villa Heremitae. (1374: Fejér. IX. 4. 564.) Ma Szepes-Remete (Einsiedl),
Szomolnoktól (1. ott is) ék.
Répás, a) Repas villa. (1310. 1321 : Évk. III. 17.) Repach. (1319:
Lőcse vár. lit. VI. 2.) A mai Alsó-Répás. Lőcsétől ék. — b) Repecz. (1498 :
U. o. 18.) A mai Felső-Répás, u. o. — Már 1347-ben fölmerül ezek egyike
gyanánt: Nagy-Repas (Wenzel. Bány. tört. 99. 1.). az 1400. évi Görgei-féle
osztálylevélben: Nagrepas poss. és Wyrepas villa, — 1454-ben: Repas és
Alsorepas, — 1474-ben pedig. Felsewrepas. (Görgey lit.)
Repiszko. (?) 1400 körűi: Évk. IV. 25. — Ófalutól nyd. esik.
266 M AG YA RORSZÁ G.

Réti. Poss. Rethy al. nőm. Chakanfeld. Majd : Zaluhan. Zalusan.

(1412 —14: Dl. 14008.) Valahol Szepesvár körűi keresendő. Megfelelhet az
1297-ben és 1309-ben fölmerülő <(lhacan»-nak. mely ma Nomessán nevel
visel. (Evk. Π. 105.)
Ribnik. A XIII. sz. végén. (Evk. IV. 112.) Ma Jtilmiosek p.. Vár­
aljától d.
Richnó. Ryhno. (1460: Dl. 15524.) Krompachlioz közel találjuk, kel.
Richwald. (Reichwald.) Ryhwald. Reychwald. (1397: Dl. 13489. és
13490.) Ma is mindkét néven nevezik. (Podolintól énv.)
Rikolffalva. 1378-ban kapják I. Lajostól, a lótselymesi Apródok :
«poss. sen terras Costrosynfew al. nőm. Rykolfalwa prope fluv. Jlarnai) el
Mathel'alua al. nőm. Bela»: 1382-ben mcgerősfttelnek: «(losarosinfew el
Mathefalwa in ulraque parte lluvii Hamad» birtokában. (Dl. 6497., 6498.)
«Silva seu terra Béla» már 1277-ben. «poss. Béla» pedig 1341-ben fordul elő
e tájon. (Acta p. Advoc. 104—77.. Dl. 13474.) Kélséglelenűl a mai Mátó-
l'alvának egy (határ-)része értendő. (Iglótól dk.)
Risovecz. (Risóez.) Rysowecz. (1460: Dl. 15524.) Ma Hrisórz. liiehnó
m. ö. 1350-ben: Gyonfalva alakban merül föl. (Évk. 11 113.)
Rókusz. Rókus. (IV. László kova: Wenzel. Arp. ο. IX. 563.) Ituguz.
Rwkws. (1412—18 : Dl. 9872 ; 1431—81: Dl. 12419.) Bélától ny. esik.
Roskfalva. Roskfalua. (1424: Dl. 13504.) Dolinával voll szomszédos.
A mai Roskócz, (Dolyán és) Lőcse m. k.
Sagittarii villa. 1349: Suppl. anal. Seep. II. 104. I. Λ kismegye
területén feküdi.
Savnik. ScJiaunik villa. (1294: Fejér. VI. 1. 330.) C.lionyk. (1425: Dl.
11654.) Káposzlafalu m. ény. fekszik. — A Boldogságot Szűzről nevezett
(savniki vagy szepesi) cistereila r. apátsággal, mely 12:16-ban vagy 1222-ben
alakúit. (Abbas monasterii R. Μ. V. de Scopus iuxta Schevnik. 1436:
Wagner. Anal. I. 426. Y. ö. Iíup|). II. 238.)
Sancti Michaelis villa. L. Kis-Szalok.
Sch ewerberg. Schewerberg. (1414: Évk. IV. 68.) Ofalu vidékén feküdi ?
Schönau. (Sunyava). Schona.w. Schönau. (1321 : Fejér. Vili. 2. 3.1.1.)
Schovna. Sunyava. (1398: Wagner Anal. Hl. 155.) Ma Alsó- és Foiső-
Sunyava. Poprádtól ny.
Schönwald. Senewaltli. (.1310: Suppl. Anal. Seep. 11. 32.) Swniiald.
(1400: Görgey es. Hl.) Schoenwall. (1439: Η. o.) Snnwald. 1 1454 : | i . o.)
Ma puszla Podolin m. ény.
Silvestri villa. L. Erdőfalva a.
Sriptoris villa. (Schreibersdorf.) L. Almás a.
Stein. Steyn. (1408 : Dl. 9432.) Lnbló várhoz tartozol!. Ma Kamjonka
(Síéin, Köve falva) O-Lublótól ény. — Ugyané helység ugyanez évben (Dl.
9431.) «due Kemenyk» alakban tűnik föl Lubló (arlozékai közt; 1352-ben
pedig: «Villa Lapidis» néven. (Suppl. anal. Seep. II. 108.) Lásd: Peters­
dorf a. is.
Stepanfalva. L. Hunczdorf és Csépánfalva a.
 S Z E PE SV A R M E G Y E . 267

Stevkfalva. Stewkfalwa. (Miként fordul elő. 1. velezdi Kövér cs. a.)

Stokfalva. Lásd : Jánkfalva a.
Stóla. Stola. Stole. (1319—1412: Acta p. Advoc. 104—77.) A XIV. sz.
eleje óta a B. Szűznek szentelt henczés kolostorral.— A Poprád forrás-völgyé­
ben, Felkátó) énv. találjuk.
Svábfalva. (Sváb, villa Svevi.) Zoap. (1414: Dl. 10178.) Villa Sweui.
(1427: Suppl. anal. Seep. IT. 224.) Villa Svevi. (1428: Wagner. Anal. S. III.
54.) Swapfalwa, máskor: poss. Swap. (1509. és 1517 : Acta p. Advoc. 104—77.)
Ma Svábócz. Poprádtól kd.
Szadek. (?) 1342: Évk. IV. 24. — bubid m. k. találjuk.
Szaloba. Saloba. (1456: Acta p. Advoc. 104—77.) Wagendrüssel és
Toplicza közt feküdi valahol.
Szalók. L. Sárosmegyében: Szabik helység. Szepesijei! pedig: Szalók
város a. is.
SzékelyfaJva. (Székfalva. Szék.) Zeek. (1300: Ház. okmt. VI. 457..
1460: Muz. 111.) Zyk. (1428: Máriássy lit.) Zekelfalwa. (1460: Dl. 15524.)
Zeekfalva. (1463: Évk. 111. 33.) Richnó vár tartozéka gyanánt merül föl.
(1460.) Ma Szlalvin, Krompaehtól é. (Évk. IV. 7. — L. Fel-Szék a. is.)
Szent-András. Zenlandras. (1412—18 : Dl. 9872.) Poprádtól dk. esik.
Szent-Erzsébet. Zenthelsebeth in districtu Donauicz. (1439 : Görgey lit.)
Krompaeh és Lapsz helységekkel együtt sorolják föl.
Szent-György. Zenlhgyurtli. (Zenthgorgh. Zendgyewrgh) és Zenthlerincz
(Zenthlerench, Zendlerycz) 1418-ban. 1439-ben és 1486-ban Ragyolczczal együtt
tűnnek löl. (Máriássy cs. 111... Dl. 1.3390.. 19155.) Szentgvörgy a mai Orlócz
pusztának felel meg. Szenl-Lőrincz pedig Brutócznak d. és é. felé Podprocs
m. (V. ö. Évk. 111. 33. 34.)
Szent-Kereszt. L. Keresztfáivá a.
Szent-Lélekfalva. L. Zsigra a.
Szent-Lőrincz. L. Szent-György a.
Szent-Margita. L, Margitfalva a.
Szent-Márton(hegy). Scepus Capitulum.(1264—1478: Évk. 111. 21 (Sanctus
Martinus ubi capitulum haberet residendam. (1348 : Anjouk, okmt. V. 234.,
1400: Wagner, i. m. I. 417.) Mons S. Martini. (1494: IT. ο. I. 351.) Ma Szepes-
hely vagy Szepes-Káptalan. Váraljam, ny. — 1198 (1202) óta a Szent-Marton-
vól nevezett, szepesi társas káptalan vagy préposlság székhelye.
Szentmihály(-ur). L. Markusfalva város a.
Szent-Miklós. L. Miklósfalva a.
Szlovinka. Ahucuk. (1368: Fejér. IX. 4. 116.) Abacuk. (1374: U. o.
564.. — V. ö. Évk. II. 102.) Zlowinka ulra(|ue. (1460: 1)1. 15520.) A mai
Alsó-(Abaczuk) és Felső-Szlovinka. Krompachhoz nem messze dny.
Szombach. (?) Lásd: Girem.
Sztojánfalva. Stoyanlálua. (1340: Dl. 31090; 1383: Dl. 26569: 1412:
Rédey cs. Ili.) «Terra Stoyanfelde» 1411-ben tűnik föl. s kétségtelenül a mai
Sztrázsa iMiclielsdorf) egy részének felel meg. (Wagner, i. m. 422. 1.. Évk.
IV. 133.) Villa Stojanfalva in vicinatu . . . civitatis Montis sancti Georgii
adiac. (1411 : Suppl. anal. Seep. II. 169. 1.) Az előbbivel azonos lehel.
268 M AG YA RORSZA G.

Sztragár. Ztragar. (1344: Anjouk, okmi. IV. 471.) Ma Zsil jár. Pótló­
imtól ny. é.
Szulin. (?) 1342 : Évk. IV. 24. — Lublótól ék. esik.
Tamási. (Tamásfalva.) Thomasi major, minor. (1278: Évk. III. 29.)
Keth Thamasy. (1320: Jászó. prot. B. f. 36.) Kis-Tamásfalva fordul elő
1367-ben. (Szepesi kápt. lit. ser. 3. f. 2. No 7.) Thomasy. Thamasy. (1383 :
Dl. 26569.) Villa Thomae. (1412 : Supp. anal. Seep. II. 179.) A mai Tamás­
falu (Tamsdorf, Thomasdorf) Csötörtökhelytől d. — (V. ö. 1378: Dl. 6543.)
Teplicz. Teplicza. (1354: Évk. III. 29.) Teplika. (1436: U. o.) Tepliska.
Teplyka. (1436: Suppl. anal. Seep. II. 253. 254.) Poprád m. ny. felé fekszik.
Tersztyén. L. Nádasda.
Tobiásfölde. Tabyasfelde poss. (1410: Rédey 111.) Gsötörtökhelv táján
feküdt? — (V. ö. Rupp II. 175.)
Toplicza. Topplicha. Tőplicze. (Nemesi névben. .1412 : Acta p. Advoc.
104—77., 1474: Dl. 17602.) A Markusfalva melletti mai Teplicska értendő.
Toporcz. 1256. után alakult. (Wagner. Anal. I. 136. 442.) Tupurch.
(1323: Évk. III. 30.) Nogtoporch. Kystoporch. (1400: Görgey lit.) Thoporcz.
Kysthoporcz. (1454: U. o.) Podolin m. ény. találjuk.
Tornaija. Tornalia poss. (1.399: Dl. 8420; 1416: Dl. 10494.) Igló körűi,
a Hemád m. feküdt.
Tótfalu. Villa sclavonicalis. (1311 : Wagner. Anal. I. 397.) Tolhfaluw.
(1382: Dl. 6905.) Thotfalu. (1431—81 : Dl. 12419.) 1382-ben várnhely. —
Ma Szepes-Tótfalu (Wünschendorf), Béla m. kissé ény.
Tót-Gargó. L. Görgő a.
Uj-Lechnicz. L. Lechnicz a.
Uj-Lubló. Vylyblyo poss. seu villa. Ó-Lubló várossal (opp.) együtt sze­
repel 1408-ban. (Dl. 9432.) Ó-Lublótól d. ma is megvan.
Uj-Rauschenbach. L. Rauschenbach.
Ujvágás. Wyuagas. (1344: Anjouk, okmt. IV. 471.) Ófalu és Lechnicz
körűi merül föl. — Ily nevű falu szerepel Richnóval, Kluknóval sat. együtt
is, a Perényi-birtokok sorában, 1408-ban és 1454-ben. (Szepesi kápt. lit..
Muz. lit.)
Urbánfalva. Villa Urbani. (1343: Suppl. anal. Seep. II. 92. 1.) Urban-
falwa. Wrbanfalwa. (1475 : Dl. 17665; 1494: Dl. 25240 ; 1494: Dl. 20250.)
1494-ben szomszédosai: a Csantafalviak, Szentandrásiak. Erdősfalviak, Mahál-
falviak, továbbá Letán falu, Káposztafalu sál. Tehát a kis-megyében vagy
annak határszélén fekhetett.
Velkenye. Wlchyna. (1346—49: Anjouk, okmt. IV. 584., V. 321.)
Wlchyne. (1350. és 1351 : ti. ο. V. 387. 458.) Wylchynie póss. (1431 :
Máriássy lit.) Welchene pred. (1479: II. o.) Szepesvár és Mindszent körűi
feküdt.
Viborna. L. Birbron a
Vidnicz. (Vidernek.) Wydniez. (1425 . Dl. 11654.) Schawnik m. (István-
falva határában) említik. Ott találjuk ma Vidernik falut, mely azonban
«Vidernek» alakban is fölmerül 1398-ban. (Wagner. Anal. S. III. 155.)
 SZ E PESV A R M EG Y E. 2 6 9

Vikardi. Vykavdi. (1283: Wagner. Anal. III. 155.) Ma Vikartócz, Pop-

rádtól dny.
Vilksdorf. Wylkosdorff. (1312: Wagner. Anal. I. 198.) Wykistdorph.
(1317 : Évk. III. 32.) Vilgustorph. (1427 : Suppl. anal. Seep. II. 224.) Ma Vil-
kócz, Lőcsétől ény.
Vinyecz. Vyhnech. (1331: Acta p. Advoc. 104—77.) Jemnik határjárá­
sakor említik, mint határos falut.
Vitkfalva. (Vitfalva.) Vythfalva. Vithkfalva. (1395 : Dl. 13488; 1487 :
Dl. 32170.) Ma Vitkócz, Iglótól kel.
Vojkfalva. Woykfalva. (1301—1367: Dl. 13471; 1494: Dl. 20250.)
A mai Vojkócz. északra Krompachtól, a melylyel együtt fordul elő 1494-ben.
Zabsfalva. Zabschfalva. (1326 : Suppl. anal. Seep. II. 69.) Kakas-Lom-
nícz és Izsákfalva közt fekhetett.
Zaluzsán. L. Réti a.
Zavoda. Zawoda. (1456 : Acta p. Advoc. 104—77.) Ma Zavadka. Wagen­
drüssel (Merény) m.
Zsakár. Zachari. (1374 : Fejér. IX. 4. 564.) Sakaar. (1477: Dl. 26716.)
A mai Zsakarócz. Krompachtól dk.
Zsegra. (Zsigra.) Sygra. (1300: VI. 457.. 1350: Anjouk, okmt. V. 398.)
Villa de Sancto Spiritu. (1337 : Evk. III. 20.) Segre. (1461 : Dl. 15654.) Ma
Zsegra. Sz.-01aszi in. é.
Összesen: 224 helység.

FŐBB BIRTOKOSAI:
Ábrahamfalvi es. 1431-ben Zsigmond királytól czímeres levelet kapnak.
Földesurak voltak Ábrahámfalván. (Dl. 13509. 13513.)
Aczél cs. Filefalvi (1411 : Suppl. anal. Seep. II. 170.), körtvélyesi
(1403. 1424: Évk. IV. 63., Dl. 13503.) majd szent-andrási (1439: Görgey cs.
lit.. 1480: Dl. 18327.) előnevekkel.
Apród (tót-selymesi) cs. L. Rikolffalva, a Fricsiek és Görgeiek a.
Aranyosi cs. 1425 : Görgey lit., 1443: Dl. 13728.
Baluch István. 1456-ban Görgőn. (Évk. IV. 64.)
Bárczai cs. L. .lekelfalusiak a.
Bariabás (pikfalvi) cs. L. Görgeiek a.
Bask Tamás. 1442-ben Jamnikon. (Évk. IV. 64.)
Belez (csánfalvi) cs. 1474: Muz. lltár.
Bertschal (dobrai) Miklós. L. Szepes vár a.
Berzeviozi cs. 1278-ban kapják Farkasfalvál és Pikfalvát. 1320-ban
bírják Fridmant. 1403-ban (és 1477-ben) Leszkovánt és Wagendrüsselt.
1405-ben pedig Erdőfalvát is. 1425-ben Jemniket kapják. 1437 előtt, ez év
óta (valamint 1469-ben is) a zsegrai Pócs-oknál vannak zálogban: Lomnicza.
Stepánfalva (1. Hunczdorf), Hundertmark, Birbron, Alsó- és Felső-Erdő-
falva; Lapsz, Derencsény és Krompach (1. Lapsz helység a. is) helységekben
bírt, részeik, más részeket pedig : Krompach. Lapsz, Szent-Erzsébet és Far­
270 MAGYAllORSZAG.

kasfalva helységekben a Görgeieknek zálogosítnak el 1439-ben. 1462-ben ber­

zeviczi Pohárnok István és a berzeviczi Detrefiek : Hunczdorf, Nagy-Lomnicz.
Alsó- és Felsó'-Erdó'falva, Birbron, Hundertmark, Krompach. Szent-Erzsébet,
Durstin és Felsó'-Lapsz helységekben bírt részüket Berzeviczi (Schwarcz ?)
Jánosnak és Szinnyei Jánosnak adják zálogba. 1498-ban övék ismét : Kakas-
Lomnicz. (Évk. IV. 64., 1405: Dl. 9091; 1435 69: Dl. 17110; 1439: Görgey
lit., 1462 : Nagy Iván i. h., 1498 : Acta post Advoc. 104 -77. —- V. ö. Dl.
14799. Lásd: Szepes és Dunajecz vár s a birtokosok közt: Lőcse város és a
menedékk. kart. a. is.)
Betienfalvi cs. L. betlenfalvi Thurzók a.
Bokros (ragyolczi) cs. 1439 : Dl. 13390.
Borsvai cs. 1441-ben : Domán, Lomnicz, Edösl'alva és Birbron helysé­
gekben. (Évk. IV. 64.. Szép. kápt. Hl.)
Borzó (Borza) cs. Földesurak 1438-ban és 1448-ban Kis-Szalókon.
1456-ban Petróczon. (1438 : Görgey cs. lit.. 1448. 1456 : Évk. IV. 64.)
Bótfalvi cs. L. menedékk. karlh. a. és a gargói Both cs. a. is.
Both (gargói) cs. A Görgei családból válhatott ki s tán a Bótfálviakkal
is ugyanegy. (1425. 1434 : Görgey lit.)
Bölcs (Beles, gahánfalvi) cs. 1469. 1470: Muz. lit.
Butkai cs. Miklós 1462-ben a megye alispánja. (Evk. IV. 43.)
Buczlói (Buczlai) cs. 1436-ban Buchlói Balázs. 1462-ben Kazlai Miklós
a megye alispánja. (Evk. IV. 43.)
Csantafalvi cs. 1435: Dl. 13510: 1439: Görgey 111.
Csépánfalvi cs. 1433: Dl. 12558: 1443: Dl. 13728.
Cserneki apátság. Jószágaira 1495-ben 118 Irt adó esett. (Engel i. h.)
Csoltói cs. L. betlenfalvi Tatárok a.
Csorba (hisfalvi) cs. Rokon a hisfalvi Szepesivel. 1 1474 : Görgey lit.)
Czepes (jekelfalvi) cs. L. Jekelfaiusiak a.
Czudák (aranyasi) cs. 1444: Évk. IV. 64.. 1478: Muz. üt.
Czudar (olnodi) cs. Szalók és Pólyánk helységeket 1415 és 1416-ban
kapják Zsigmond királytól. (Beigtatáskor csak Szalók szerepel. Dl. 10338.
10417.)
Detrikfi (berzeviczi) cs. L. Berzevicziek a.
Dezső (hisfalvi) cs. L. a savniki cisterciták a.
Dörholcz (Darholcz, tepliczi) cs. A Máriássv-féle helységekben. (1466.
1467. 1482: Évk. IV. 64.)
Drewczó (petróczi) cs. 1480: Dl. 18327.
Edösfalvi cs. 1447 : Dl. 14086.. 1483: Görgey lit. — L. boti. Tatár cs. a. is.
Eperjesi cs. L. Kóriek a.
Farkasfalvi cs. 1315-ben Rókusz, 1340-ben Farkasfalva. (Rókuszi.
Frankvágás és Kaczwinkel helységekben földesurak. (Muz. 111., Dl. 31090.
L ásd: mened. kövi kart. a. is.)
Fejér (milaji) cs. 1478: Jászó. Case. 20. n. 7.
Fias (jekelfalusi) cs. L. Jekelfaiusiak és Fricsiek a.
Fifefalvi cs. 1424-ben F. leányok: Filefalva. Lagyina és Jánkfalva
helységekben. (Dl. 13505.)
 SZÉP ESV ARM EGYE. 271

Fodor i beüenfalvi) cs. 1434: Görgey 111. — Egy Fodor Györgyöt 1461-ben
Dolina és Körtvélyes részeibe iglatnak. (Szepesi kápt. lit.)
Fogas (tarkovi) cs. I., Tarköviek a.
Fricsi cs. 1439-ben részeik vannak : Ragyolcz, Szent-György és Szent-
Dőrincz helységekben, zálog czímen. 1486-ban ugyanitteni, a tót-selvmesi
Apródoktól zálogban bírt részeiket jekelf. Fias Istvánnénak zálogosítják el.
(Dl. 13390.. 19155.)
Gabanszki (olsaviczai) cs. 1478: Dl. 18076.
Georgenberg város. 1411-ben kapja Stojánföldét cserében Primfalváérl.
(Wagner. Anal. I. 422.)
Göbel (göbolfalvi) cs. M ásként: Göbelf'alviak. — A göbelfalvi. Göbel cs.
1373-ban és 1450-ben: Körtvélyes. Dolina és Kis-Kolcsván (lásd betlenfalvi
Tatárok a. is). — Gewbel Hedvig 1459-ben Krompach, György 1493-ban
Betlenfalva. — Göbel falviak 1462-ben Göbelfalva. 1480-ban Báldfalva. 1484-ben
Körtvélyes. Dolina. Kis-Kolesva és Kromló helységekben földesurak. 1480-ban
a mátéfalvi Göbel cs. szerepel. (1373., 1450: Dl. 13477; 1480 : Dl. 18327 ;
1484: Dl. 19218.. Évk. IV. 65.)
Gölniczbánya. L eme és Szomolnokbánya város a.
Görgei (Gargói) cs. 1278-ban kapják Görgőt; 1282-ben szerzik Daróczot,
1293-ban Sztrágárt. 1297-ben bírnak Malduron. 1300 után Vítkfalván. 1310-ben
földesurak a Répás m. uj telcpítvényben (Olsavicza?), valamint Krompach és
Kalyó. 1323-ban Tót-Görgő, a két Répás. Toporcz, Schönwald. Szent-Margita
és Richwald helységekben. Szent-Péter. Bender és Kis-Toporcz pusztákon;
1341-ben Réla és Milaj, 1369-ben Nemes-Gargó falvakban is. 1360—64-ben
János: Milaj, Haraszt, Kuffurbach és Lendemó helységeket a tót-selymesi
Apród családnak adja. 1424-ben a runyai Soldosokkal Farkasfalva és Rókusz
fölött egyezkednek, :1425-ben (1454-ben is) bírnak Farkasfalván. 1435-ben egy
Görgei-leány (és férje uszfalvi Usz Pál) Göbelfalva. Tót-Gargó és Olsavicza
helységekben vétel utján birtokos. 1442-ben Zsegra. — 1446-ban Szent-Mar-
gita, - 1452-ben Ragyolcz. Szent-Lőrincz és Szent-György, — 1456-ban
Gebefalva (1463-ban is). — 1463-ban Olsavicza és Csépánfalva. — 1466-ban
Domán helységekben is földesurak. 1463-ban egy Görgei-leánytól a markus-
lalvi Máriássyak kezére jutnak zálogban: Gargó, Olsavicza. Göbelfalva és
Csépánfalva részei ; 1474-ben pedig Görgő. Felső-Répás, Olsavicza és Podproes
részeihez ugyancsak egy Görgei-leány révén (zálog czímen) hisfalvi Szepesi
György formál jogot. Komárfalvai részjószáguk 1480-ig a pikfalvi Barlabás.
ez óta a. csépánfalvi Szabó családnál volt zálogban. — Jószágaikon itt-ott
jelentékeny bányáik is voltak. Pl. 1400-ban «Iglószászán». (Évk. IV. 65.,
1341: Dl. 13474 ; 1360 -64 : Dl. 5179 ; 1435 : Dl. 13512 ; 1452 : Szepesi kápt.
lit., 1480 : Máriássy lit. A többire : Görgey Itt. — V. ö. Wenzel. Bány. tört.
99. Dásd : Berzevicziek, a szepesi káptalan és a men. kövi kart. a. is.)
Grancsi cs. 1443 : Dl. 13728 ; 1447: Dl. 14086.
Greb (csépánfalvi) cs. .1412: Acta p. Advoc. 104—77.
Hank (istvánfalvi) cs. 1439 : Görgey lit.
Haraszti cs. 1425: Dl. 11653.
272 MAGYARORSZÁG.

Helmes (hisfalvi) cs. 1416: Suppi, anal. Seep. II. 201. 1., 1447: Dl.
14086 ; 1474 : Görgey lit.
Hisfalvi cs. 1480 : Dl. 18827.
Jánosfalvi cs. Jánosfalván (1341. és 1487.) kívül 1423-ban Körtvélyesen.
(Évk. IV. 66.. 1487 : Dl. 19238.)
iekelfalusi cs. Egy család a jekelfalusi Fiasokkal és jekelfalusi Gyepesek­
kel, Bírtak Jekelfalva, Szent-Margita. Folmark, Kojs, Zsakár helységekben
és Jazor pusztán. (E birtokokat — Szent-Margitán kívül - 1477-ben a
Szapolyaiak akarják elfoglalni.) E tájon bányáik is voltak. 1431-ben és
1479-ben ezenkívül Ragyolcz, Szent-György, Szent-Lőrincz, Granes helységek­
ben és Velkenye pusztán is földesurak. 1479-ben a Bárczaiak leány ágon
követelik e birtokok részét. (1431.. 1437.. 1479: Máriássy lit.. 1476: Dl.
26712 ; 1477 : Dl. 26716., Wenzel. Bány. t. 99. — L. Fricsiek a. is.)
Kaczinkai cs. László 1474-ben (zálogban) Vereshegy. — János 1479-ben
Nagy-Lomnicz, Haraszt és Farkasfalva helységekben. (Dl. 17602.. Évk. IV. 66.)
Kakas (delnei) cs. Olsaviczán. (1482 : Máriássy lit.)
Kapi cs. A sárosmegyei Kapi várához kapták 1410-ben Pongrácz-
falvát. (1410: Kapy cs. Ut. K. fasc. 11. n, 21., 1440: Dl. 13589.)
Karácsonymezei (Drágíi) cs. 1443-ban igtatják őket a Madaras-féle
aranyasi — és a Liptai-féle szent-ló'rinczi jószágokba. (Szepesi kápt. 111.)
Kázmérfalvi cs. 1418-ban igtatják őket Ragyolcz, Szent-György és
Szent-Lőrincz részeibe. (Máriássy cs. 111. — V. ö. 1485 : Évk. IV. 66. L.
Mihályfalviak a. is.)
Kepes (mátéfalvi) cs. Kepes. Kepws. (1433: Görgey 111.. 1433—4: Dl.
12558.)
Kéri cs. László, valamint Eperjesi András 1434-ben a megye alispán­
jai. (Évk. IV. 43.)
Kézsmárk város. 1429-ben Rókusz felét kapja Zsigmond királytól.
1464-ben igtatják Kis-Szalók részeibe. (Suppl. anal. Seep. II. 228. 1. és Sze­
pesi kápt. lit,)
Király (pikfalvi) cs. 1449: Máriássy lit. — 1476-ban(?) «Kral*. (Akad.
kézir.)
Koncz (olsaviczai) cs. 1439 : Ház. okit. 400.
Koritniki cs. A koritniki Lengyelekkel együtt szerepel. (1416: Dl.
10417; 1423: Máriássy cs. lit.)
Körtvélyesi cs. Földesurak : 1341-ben Körtvélyesen. 1415-ben Retlen-
falván és Tronfalván (??). 1428-ban jogot form álnak: Dolina és Kis-Kolcsván
helységekhez. 1434-ben bírnak Olsaviczán is. (Évk. IV. 66·. 1428: Dl. 13508;
1434: Dl. 14010. L. betlenfalvi Tatárok a. is.)
Kövér (velezdi) cs. Földesurak: 1465-ben Ragyolcz, Szent-György.
Szent-Lőrincz és Stevkfalva helységekben. (1418: Máriássy cs. lit., 1465: Dl.
16195.)
Krigi (csantafalvi) cs. 1487: Dl. 19238.
Kurta (filefalvi) cs. 1469. 1474: Muz. 111.
 KZHWiSVAUMKGYK. 273

Keresztes (landeki) cs. 1344-ben emlí Hetik : «2 ville cruciferorum de

Landek Kehholho et Henus.» Az előbbi alatt aligha érthetjük a Hanusfalva
melletti Relyovot. minthogy ez 1351-ben : «Rulnow, Reliow» név alatt a
lechniczi kartauziak birtokába ment át a menedékköviekéből. (Évk. II. 62..
Anjouk, okmt. IV. 471.)
Langwart (langvvarldoríi) cs. 1424: Dl. 13504.
Lapispataki cs. Tamás 1439-ben a megye alispánja. (Görgey lit.)
Lechniczi kartauziak. 1319-ben Lechniezet kapják. 1326-ban pedig
NiSicz patron, jogál és tizedéi. 1332-ben megveszik az ófalvi, 1337-ben a rich-
waldi soltészságot. 1337-ben Druget Villermes nádortól Ofalut kapják s
1344-ben lljvágásl. is bírják. 1351-ben Relyov falunak jutnak birtokába.
1382-ben földesurak Plavniczon ; 1409-ben Richwaldon kapnak részeket.
1455- ben pedig a Svábiaktól Gánfalván. (Évk. II. 58. 1344: Anjouk, okmt.
IV. 471.. 1382: Dl. 10406.)
Lengyel király. Lásd a bevezetésben és Lubló vár a.
Lengyel (Lengyen, koritniki) cs. Lengek Lengen dictus. Földesurak:
1300-ban Koritnikon. 1445-ben Szent-Lőrinezen : 1448-ban zálogba veszik a
Máriássyaktól Gerlachfalva és Batizfalva részeit. (Évk. IV. 66.. 1.416. és 1439 :
Dl. 10417. és 13390.. 1448 : Görgey cs. lit.)
Letonkövi kartauziak. L. a menedékkövi kart. a.
Levkfalvi cs. 1476 : Akad. kézir.. 1478 : Muz. lit.
Liptai cs. L. Karácsonymezeiek és Szapolyaiak.
Lomniczi cs. 1453: Dl 14599.
Lőcse város. 1441-ben igtatják .Temnik birtokába. 1453-ban ugyanezt
kapja V. Lászlótól. A beigtatásnak azonban a Berzevicziek mindkét alkalom­
mal ellenmondtak. (Akad. kézir. Dl. 14599. Lásd : a város a. is.).
Madaras cs. L. Karácsonymezeiek a.
Mahálfalvi cs TJgyanegv lehet a m. Reichel családdal. (1494: Dl.
25240.)
Máriássy (márkust'alvi) cs. Földesurak : 1209-ben Márkusfalván (Szent-
Mihálvon). 1328-ban Leszkovánon és Wagendrüsselen, 1353-ban Csetenyén.
1412-ben Batizfalván, (1433-ban Wagendrüsselen), 1435-ben Kis-Dománon is.
1456- ban új-adományiil kapják : (Wagendrüssel), Zavoda, Szaloba. Toplicza,
Goldbach. Leányfalva, Csépánfalva, (Márkusfalva. Leszkován, Batizfalva).
Gerlachfalva és (Csetenyetelke) helységeket. (Valószínűleg e család révén bírt
a cseh rniliczi Pazek Péter 1457-ben Márkusfalva, Teplicza, Goldenbach.
Zaloba és Zavada helységekben.) E vidéken jelentékeny bányáik is voltak.
(Wagner, i. m. I. 126. 1. Évk. IV. 67.. 1353.. 1412. 1456 : Acta p. Adv.
104-- -77., 1433: Dl. 12558. V. ö. Wenzel. Bány. tört. 99.. 1. koritniki Len­
gyelek és Görgeiek a.)
Melczeri cs. L. Öszödfalviak a.
Ménárth (gánfalvi) cs. 1459 : Muz. lit.
Menedékkövi (letonkövi) kartauziak. 1320-ban iSchőnauban. 1366-ban
Arnótfalva, Frankvágása. Rókusz és Farkasfalva helységekben kapnak jószá­
gokat : 1358-ban pedig Mátéfalván szereznek. 1405-ben a Berzevicziektól
H unyadiak kora. VI. 18
27-4 MAGYARORSZAG.

Tamásiban és Gahánfalván, a Bótfalviaktól és Farkasfalviaktól Tamásiban

vesznek részeket; 1411-ben meg a Tarköviektől Bicziren. 1416-ban (Tamási),
Arnoldfalva és Miklósfalva részeibe. ... 14(12- -)18-ban Gargói Lászlónak
Frankvágása, Farkasfalva és Rókusz helységekben bírt jószágába igtatják
őket. Ez idó'tájt cserében Jánosfalván is szereznek jószágot. 1424-ben Frank­
vágását nádori ítélet alapján kapják. 1467—8-ban Edösfalván, 1452-ben Erős-
Miklósfalván földesurak. 1475-ben az urbáníálvi Sibak családtól vesznek
zálogba részeket Urbánfalván. (1378 : Dl. 6497 ; 1405 : Dl. 9091; 1411: Dl.
9825; 1412—18 : Dl. 9872; 1416. Szép. kápt. 111. c. L. f. 1. 5., 1424: Dl.
31062; 1437—8 : Dl. 13141; 1449: Wagner. Anal. 1. 426. ]., 1452: Dl.
14550; 1475: Dl. 17665. A többire nézve v. ö. Rupp. i. in. II. 211. 1. Lásd:
Letonfalva a. is.)
Mihályfalvi cs. Kázmérfalvi és Mihályfalvi leányok bírják Mihályfalvát
(1. ott) és tartozékait 1426-ban.
Miklósfalvi cs. 1489 : Máriássy lit.
Moceulyai cs. 1448-ban János falva helység és Micseletfalva pusztához
tartanak jogot. (Máriássy 111.)
Nádasdi cs. 1423 : Máriássy cs. lit.
Olaszi (Ker.-Sz.-János) templom. 1404-ben kapja Zsigmond királytól
Kolinfalvát, melynek birtokában (1494.) II. Ulászló is megerősíti. (Wagner.
Anal. I. 272., 281.)
Olaszi város. L. a városok közt.
Olsaviczai cs. 1421 : Muz. lit., 1480: Dl. 18327.
Öszödfalvi cs. 1418-ban igtatják őket (ellenmondás mellett, a Melcze-
riekkel, a Kázmérfalviakkal és velezdi Kövérekkel együtL) Ragyolcz, Szent-
György és Szent-Lőrincz részeibe. (Máriássy cs. 111.)
Perényi cs. L ásd : Richnó, Lubló és Szepes várak. Podolin és Lubló
városok s Keresztfáivá helység a.
Pestyéni cs. 1461-ben igtatják őket Dolina és Körtvélyes részeibe. (Sze­
pesi kápt. lit.)
Petróczi cs. 1456. 1463. sat. Petróczon. (Évk. IV. 63. és 67.)
Pezea P. (miliczi). Lásd : m. Máriássyak a.
Pikfalvi cs. 1456: Évk. IV. 67. — 1375-ben egy Pikfalvi «Wyllam fi»
Detre nevű nemes is élt e faluban. (Dl. 26564.)
Pócs (zsegrai, széki) cs. Lásd : Berzevicziek, Szapolyaiak és Tarkőviek.
(V. ö. 1412—14: Dl. 140u8.)
Pohárnok (berzeviczi) 1. L. Berzevicziek a.
Polyánkai cs. (Polyánkiak.) Földesurak: Pólyánkon kívül 1464-ben
llenczfalván, 1466-ban Pongráczfalván és Harakóczon, 1469-ben Felső-Sza-
lókon. (Dl. 16020., Évk. IV. 68., Szép. kápt. lit.)
Ragyolczi cs. 1447: Dl. 14109.
Reichel (Reier, mahálfalvi) cs. Betlenfalva és Istvánfalva részeit új-
adományúl kapja 1422-ben. 1465-ben Szebold. halála esetére Mahálfalva.
Ján(os)falva, Baldfalva, Kolbacb és Nádasd helységeket és Betlenfalva részeit
a Rozgonyiakra hagyja, a kik azonban e jószágokat (Mahálf. és Betlenf.
 KZEPtiSVARMEGYE. 275

kivételével), Szebold nótáztatván, még az ő életében (1467—8.) megkapják.

(Dl. 11289., 16204.. 16542., 16649. Lásd : a savniki apátság birt. a. is.)
Réti cs. 1 4 1 2 -1 4 : Dl. 14008.. Évk. III. 75.
Rozgonyi cs. L. Szepes és Richnó várak s a mahálfalvi Reichel cs. a.
Sági cs. L. Tárczaiak a.
Sáska (csantafalvi) cs. 1412: Acta p. Advoc. 104—77.
Saskó (Sáska, ábrahámfalvi) cs. 1438: Görgey lit., 1450: Akad. kézir.
Savniki (szepesi) cisl. apátság. 1294-ben Sztojánföldét bírja s Grénicz és
Kubach fölött egyezkedik ; 1347-ben Savnikra nézve kap kiváltságot a király­
tól. 1398-ban: Kravlyán, Vikardi, Vidernek, Teplicze, Sunyava, Lucsivna,
Mengusz és Alcznó helységekben is földesúr. 1411-ben Sztojánföldeért cseré­
ben Prim fal vát, kapja ; 1425-ben a betlenfalvi Tatár, mahálfalvi Reichel és
hisfalvi Dezső' családok részére lemond Istvánfalváról. 1436-ban bírja Tep-
liczet is. (1398 : Wagner Anal. III. 155., 1411 : U. ο. I. 422.. 1425 : Dl. 11653 ;
1436 : Wagner. Anal. I. 426., Rupp. II. 237. — V. ö. Suppi, anal. Seep.
II 187. 1.)
Scherfel (gahánfalvi) cs. 1446-ban Gahánfalván részeket zálogosítnak el
a (betlenfalvi) Tatároknak. (Muz. lit.)
Schwarcz (berzeviczi) János. L. Dunajecz vár és a Berzevicziek a.
Sibak (urbánfalvi) cs. Sybak. 1475-ben a menedékkövi kartauziak-
nak zálogosítnak el részeket Urbánfalván. (Dl, 17665. V ö. 1494: Dl. 25240.)
Soldos (runyai) cs. Farkasfalván és Rókuszon. (1424. 1438 : Görgey
lit. — L. Görgeiek a. is.)
Soldovár (csépánfalvi) es. «Soldouar.» (1480 : Dl. 18327.)
Sperndorf város. Tornaiján. (1399. és 1416 : Dl. 8420 és 10494.)
Stolai benezés apátság. 1333 óta részei voltak a Gargóiak adományá­
ból Mátéfalván. (Wagner. Anal. I. 409. — V. ö. 1378 : Dl. 13485.)
Stoll János. Lőcsei polgár. 1475-ben Görgőn, Lomniczán és Malduvon.
(Évk. IV. 68.)
Svábi cs. 1294-ben Svábfalvát szerzik meg, 1414-ben földesurak: Sváb,
Körtvélyes. Busón, Schewerberg, Lupnak, Helbeczvágása, Lisznecz, Szent-
Margita és Kis-Domán helységekben ; 1480-ban pedig Szent-Lőrinczen és
Szent-Györgyön is. Azonos család a Tótfalvival, mely Tótfalván (1344.) és
Arnótfalván (1405.) is földesúr. (Évk. IV 21. 68., 1414 : Dl. 10178.)
Szabó (csépánfalvi) cs. L. Görgeiek a.
Szapolyai cs. Ismétlés kikerülése végett lá sd : Szepes, Richnó és Duna­
jecz várak. Kézsmárk város, a főispánok közt a Szapolyaiaknál és a Jekel-
falusiak a. — Zsegrán, mely előbb a zsegrai Pócs Mihályé volt, 1464-ben
részeket adományoznak Liptai Péternek (Dl. 15654. 16011.)
Szepesi prépost és káptalan 1248-ban IV. Bélától kapja Almást, s
1249-ben Szepesvárban torony-építésre alkalmas helyet; 1250-ben Hejmut és
Leton falut, 1264-ben Viszoka pusztát. Ugyanekkor bírja Roskfalvát is.
A század végén III. Endrétől azt a területet kapja, melyen később: Holló-
és Kis-Lomnicz, Kalács (Kolacsko) és (hajdan) Kromló is állott. Birt Jam-
nik (?), a XIII. sz. vége óta (malmot) Ribnik, 1345-ben Kattuny, 1355-bén
Krieg helységekben is. Ez időtájt a mai Kolcsva körül is hagyományoznak
18*
276 MAGYARORSZAG.

részére jószágol. 1387-ben (zálogban) bírja (a inai) Pissaróczot, 1402-ben

pedig a mai Lucskát. 1412—-14-ben Csákányföldét (Rétit) vásárolják meg, a
30-as években Alsó Szalókon földesurak. 1473 óta Aranyoson, 1475-ben Pet-
róczon és Herkóczon, 1478-ban Alsó-Szalókon. 1480-ban pedig egy Görgei
leánytól : Ragyolcz, Szent-Ló'rincz, Szent-György és Stokfalva belységekben.
már 1446-ban egy másik Görgeitől Szent-Margitán kapnak hagyományul jószá­
gokat. (Rupp. II. 157.. Évk. IV. 98. sál.. Wagner. Anal. I. 293.. 1412—14:
Dl. 14008.)
Szepesi (hisfalvi, urbánfalvi) es. 1473-ban Ábralián»falván is. (Kvk. IV.
68., 1454-hez: Lelesz. 51.. - L. Görgeiek a. is.)
Szentandrási cs. 1 4 1 2 -1 8 : Dl. 9872: 1423: Dl. 11289; 1494:
Dl. 25240.
Szent-Láezli város. 1336-ban: lerre seu poss. Marlonlölde, Machal-
lölde, Kelechenfölde, Gerlachfölde — tartoznak hozzá. Utóbbiak (Gerlachfelde.
Kelechenfelde) 1344-ben is fölmerülnek. (Wagner. Anal. I. 201... Anjouk, o.
IV. 443.)
Szolnoki cs. Földesurak: 1441-ben Domán, Lomnicz, Lesznicz. Edös-
falu és Birbron helységekben. (Évk. IV. 69.)
Szomolnokbánya. L. a városok közt.
Szöllősi cs. 1437-ben Márton a megye alispánja volt. (Évk. IV. 43.)
Tabiás (jánosfalvi) cs. Jánosfalván és Micseletfalva pusztán. (1439: Dl.
13390.. 1448 : Máriássy lit.)
Tárczai cs. 1480-ban Alsó-Szaiók felét a Ságiaknak zálogosítják el.
1498-ban b írn ak : Krompach, Keresztfáivá, Nerer. Béla és Puszta-Erdőfalva
helységekben (pusztán ?) (Jászó prot. A. f. 21.., Acta p. Adv. 104—77. — L.
llichnó vár a. is.)
Tarkövi cs. 1438-ban zsegrai Pócs Mihálynak elzálogosítják (Kakas-)
Lomnicz részeit. (Dl. 13228.) Ugyanitt birtokuk volt. a rokon tarkövi Foga­
soknak is. (1498: Acta p. Adv. 104—77. — V. ö. 1423 : Dl. 11422.)
Tatár (betlenfalvi) cs. 1422—23-ban új-adományúl kapják Bellenfalva
és Istvánfalva részeit. 1474-ben Dolina és Kis Kolcsva birtokába beengedik : a
göbelfalvi Göbel, Körtvélyesi és Edösfalvi családokat. 1483-ban bírnak Bélán,
Vitfalván és Milajon is. 1487-ben Vittálva felét a Csoltóiaknak (de Choltho)
zálogosítják el. (Dl. 11289., 17525. és 33170; 1483: Szép. kápt. Ut. c. L. f.
8. No. 23. L a savniki apátság bírt. és a gánfalvi Scherfel cs. a. is.)
Thurzó (betlenfalvi) cs. 1457-ben Pongráczfalván is földesurak. Máskép:
Betlenfalviak. (Évk. IV. 68. — V. ö. Ház. okit. 388. — L. Szepesvár a. is.)
Tompa (mahálfalvi) cs. 1423: Dl. 11289.
Topliczai cs. Idéz. 1. Toplicza helys. a.
Toporczi (szalóki, kis-szalóki) cs. 1439-ben új-adományúl kapják kis-
szalóki részüket. 1455-ben Görgőn is van jószáguk. — (1439 : Görgey lit.,
1455: Szép. kápt. lit.)
Tornak (csépánfalvi) cs. 1474: Dl. 17602.
Tótfalvi cs. L. Svábiak. — V. ϋ. I 416: Dl. 16417.
 SZ E P ES V Λ 11M KG YE. 2 7 7

Tőke (csépánfalvi) cs. A család levéltárából ez alakban 1507-ben tűnik

elénk. De a Görgey-levélt&rban már 1483-ban fölleljük őket. (Dl. 22565.)
Azonos cs. a C.sópánfalvival ? — (V. ö. Évk. Hí. 75.)
Túron (hisfalvi) cs. 1480: Dl. 18327.
Urbánfalvi cs. 1446: Muz. 111.. 1450 : Akad. kézir.
Usz (uszfalvi) cs. 1433-ban Pólyánkon. (Evk. TV. 60. D. (iörgeiek a. is.)
Vajdai cs. 1479-ben Ilaraszlon. (Évk. IV. 69.)
Váralja város. L. a városok közt.
Várallyai cs. 1446-ban Körtvélyes. Dolván és Kis-Kolcsva helységekben.
(Évk. IV. 69.)
Vargócz cs. 1496-ban Svábfalván. (Évk. i. h.)
Veres (hisfalvi) cs. 1480: Dl. 18327.
Vitkfalvi cs. 1443: Dl. 13728.. 1483: Görgey lit.
Összesen : 142 birtokos.

F Ő IS P Á N JA I:

Ismeretesek: Rozgonyi István és György’ 1437-ben1. Rozgonyi István

1439-ben2. Perényi Miklós 1.440—42-ben8. Perényi János 1447-ben4. dobrai
Rertschal Miklós 1448-ban és 1450-ben.5 Szapolyai Imre 1462-ben e, 1464-ben7.
1465-ben8 s 1468 ó ta9 állandóan mint Szepesmegye örökös ispánja és a
szepesi föld örökös ura. 1487 óta pedig testvére István, ki azonban a szepesi
ispáni czímet bátyja életében is viselte.10

• Dl. 13005. (L. Szepes vár a.)
2 Dl. 13420. (L. ugyanott.)
;t Évk. IV. 40.
4 Száz. 1874. 723.
5 Alispánja Görgei Renedek. (Görgői cs.
lit. és Kapy cs. lit.)
·■· Száz. 1872. 674. és Máriássy üt.
> Dl. 16022.
* Száz. 1872. 674 és Máriássy lit.
'* Tudtom ra 1468-ban illetik először
Im rét határozottan a „comes perpetuus
terre Scepusiensisu czírmnel, de W agner
szerint 1465-ben kapta. (Forrást nem idéz.)
Évszám nélkül m aradt fönn egy oklevél
Mátyás királytól, a melyben Sz. Im rét és
utódait „super castro et districtu Scepusiensi
in perpetuos et liberos comites“ nevezi
(creamus) és „prefatum comitatum Scepu-
siensem cum castro Scepus ac civitatibus
— appellatis“ minden haszonvételeivel együtt
I adományozza. E z adom ányba bele kell
I értenünk nemcsak a megye és kis-megye
' (fő-) ispánságát, hanem az elzálogosítatlan
városokat is (1. a bevezetésben). M ert az
i egész s z e p e s i f ö l d ispánjának, sőt néha
i urának (dominus) is nevezi m agát Im re s
1465 óta Dénesfalu és Domán helységeken
1 kivűl Csütörtökhely, Illésfalva, 8. Quirinus,
j Müllenbach, (Nagy-)Szalók, Edelény, Pálm a­
falva, Eulenbach és Izsák városokat (Évk.
J IV. 69. a forrás megnev. nélk.) sőt 1466-ban
ί Kézsm árk várost is bírja. (V. ö. Szepes
I vára, —- 1466: W agner. Anal. IV. 15.,
; 1469 : Dl. 16823; 1476: Dl. 17839.)
10 Évk. i. h. — Mikor 1477-ben (aug.
28.) Szapolyai I s t v á v i Trencsént zálogul
kapja, a király „ com es S c e p u s i e n s is 1-nek
czímezi őt, testvérét Im rét (frater suus
major) pedig: „comes p e r p e t u u s Seepusien-
sis“-nek. (Dl. 17981. 17982.)
 SÁROSVÁRMEGYE.

Régebben Újvármegye nevet viselt. 1427-ben 6618 jobbágy­

portája, — a XV. század végén pedig mintegy 2000 adó alá eső
házhelye volt. Régi határait máig megtartotta. A XV. században
azonban a Sztropkó-Szvidnik-Dubova vonalától k. é. elterülő
csücske csak kevéssé volt helységekkel benépesítve.1
Első rangú városok, nagy uradalmak és törzsökös kis-nemes-
ség teszik változatossá.
Középütt Eperjes és Szeben, északon Bártfa város a legelő­
kelőbb pontjai. Utóbbi, város létére mintegy 11 helységnek válik
urává e század folyamán.
A nagy uradalmak a déli határon kezdődnek. Kassa vidékén.
E város, a közelében (é.) fekvő Tihanytól kezdve, Szakalya váron
át Berkiig s másfelől Turináig 17 faluban birtokos.
Falvai három oldalról környeznek egy szomszédos birtok­
testet, melynek Kőszeg és Makovicza várak (a XIV. században
Somos vár is) s egy város képezik központját s 29 falu és 4 puszta
összefüggő területét. Földesurai: a Lapispataki, Zsegnyei, Kőszegi,
Somosi és Budaméri osztályos családok, kik közül egyik-másik
egyébütt is szerzett jószágokat a megye területén, mint a Lapis-
patakiak a közeli Sebes várában, vagy a Somosiak a Hanusfalvá-
tól é. eső Szécsi-féle uradalomban. Viszont a Somosiak némely
törzsbirtokaiban a század második felében a Berzeviczieket talál­
juk benn.

1 Századok. 1872. 231., Engel 30. j 401 helységet sorol elő. ezek közűi
135.— Az 1427. évi, eddig ismeretlen ! azonban mintegy 20—30-a.t két. sőt;
adólajstrom (Dl. 32690.) egymásután több ízben is.
 SA RO SV A R M U G Y Ii. 279

Kelet, felé a lipóczi Keczer-családnak 7 faluból álló jószága

— a század elején Lipócz várral élén — csatlakozik Makovicza
és Somos oldalához; északon pedig a sóvári Sósok birtokai;
Sóvár vár és Hanusfalva város, több sókúttal s 15 faluval a kör-
nveken, valamint időnkint szintén részek a szomszédos Szécsi-féle
jószágokban.
E jószágok a somi Szécsieken ((iá).szűcsieken) kívül a Csa-
holyaiákéi is. Hanusfalván kezdődve Margonyáig hosszú vonalban
mintegy 17—18 lakiból állanak. Párhuzamosan halad ezekkel
nyugat, felé a kapi uradalom kisebb teste. 1 város és 10 falu, —
a Kapi-család birtokában.
E tájaktól észak felé: a makoviczai uradalom a megye
északkeleti részét, területének mintegy egy negyedét foglalja el.
Központja a Bártfától é. eső Makovicza vár, főbb pontjai ezen­
kívül Ladomér kastély és Kurima város, területe: 64 falu és
vidéke. A megyének eme legterjedelmesebb, legösszeluggőbb nagy­
birtoka 1470-ig az olnodi Czudar, ennek kihaltával pedig a
Rozgonyi-családot uralta, mely ezenkívül különböző czímeken
még mintegy 20...150 falut szerzett és bírt időnkint e megye
különböző pontjain, köztök magát. Szeben várost is
Mint Abaujban, itt is a Perényiek a Rozgonviaknak közvetetlen
szomszédjai —■ délnyugat felé. A Kurima város melletti Kozsán-
töl nyugati irányban; egyfelől (a Bártfától ny. eső) Kriváig, más­
felől (a Szebentől k. é. fekvő) Haradisáig mintegy 20—25—28 falut,
látunk időnkint birtokukban. Eme tekintélyes jószágokhoz még két
nagyobb és egy kisebb uradalmat, is csatoltak a Perényiek.
Újvár várát a mai Héthárs vidékén 5 - 6 faluval, Sáros várát
a megye közepén, a hasonló nevű várossal, öt faluval és az
eperjesi vámmal, s végül Szent-Kereszt város részeit, valamint
— a század első felében — három, szintén e tájon fekvő falut,
mint a szepesmegyei Riehnó vár tartozékait
Nyugat felé még három nagyobb birtokcsoport következik.
Az egyik a tarkövi, mely Tarkő várából, Héthárs városból és 26
sárosmegyei helységből1 áll. s a Tarkövi, (Fogas) és Tárczai csalá­
dokat uralja. A másik a berzeviczi, a Berzeviczi rokonságé. Utóbbi

1 Nagy íván szerint i. U. Az j (Héthárs) és 16 falut sorol föl e

1427. évi adólajstroni csak I várost rokonság birtokában.
280 MAGYAROK SZAG.

a központi fekvésű hasonló nevű erősségből kiindulva, észak-nyugat

felé: Feketekútig, dél-kelet, felé pedig: Szinye-Lipőczig és .lernyéig
terjed és mintegy 16 falut foglal magában. Végűi a harmadik a
palocsai, 1427-ben Palocsa várán és városán kívül még vagy
9 falu. a Bebek-család birtokában.
Ez előkelő családokon kívül még a Szapolyaiak, Homonnaiak
(Drugethek), szent-miklósi Pongráczok és Újlaki Miklós időnk int
zálogban avagy kisebb részek urai.
Egyháziaknak alig van birtokuk e megyében Mindössze is
a mislvei prépostság három, — a harapkői ágostonos remeték
egy, — és a sárosi ág. remeték egy faluban bírnak állandóbban
részeket.
A közép-nemesség főleg az Eperjes körűi észak felé fekvő
tájakat: a Hanusfalvától Szebenig terjedő félkört, — továbbá a
Héthárs—Szeben—Sáros vonalától nyd. terjedő vidéket foglalja el.
s jórészt régi törzsökös eredetű.1 Nagyobb birtokokkal a Bertótiak.
alattyáni Csirkék, szinyei Mersék, Semseiek és uszfalvi Úszók vál­
nak ki közfllök.

VÁRAI ÉS ERŐSSÉGET:

Bártfa, melyei Zsigmondi kir. 1412-ben Bártfa városára bízott. Porta

^civitatis sub castro nostro regali intra muros eiusdem civitatis exstructo)
simul cum lurri et toto castro super eadem constructis. (1412: Wagner.
Dipl. Sáros. 102.)
Berzevioze. 1458-ban a rokon : Berzevicziek, Pohárnok István. Detrik-
iiek. Schwarcz János és berzeviczi Lomniczkiak (szepesi ág) birtoka. —
Castrum in Berzevicze. (1355: Wagner. Dipl. Sáros. 55.. 1438: Eperjes v.
lit.. 1447: Zsélyí lit.) Castrum Brzozowytza. (1448 : Wagner. Dipl. Sáros. 110. i
Casi ellum Berzevicze. (1458: Wagner. Anal. Seep. I. 143., Bonfini i. h. 526.)
1438-ban Eperjes város Erzsébet királyné számára foglalta el. E vár is voll
a csehek kezén (pl. 1449-ben is) 1458-ig. a mikor a Mátyás király vezérei
visszafoglalták. (V. ö. Századok. 1878. Vili. 110.)
Ctimelov. L. Komlós vár a.
Kajáta. Castellanus de Kayata. (1477: Dl. 17918.i A ttozgonyiakc
lehetett, a kik Kajáta vagy Kajota helységet bírták.
Kapi. A helységet, Maglócz vagy Baglócz nevű várhegygyei egyiitl
1347-ben adla 1. Lajos király egykori nevelőjének : Poharas Péter abaujiu.
ispánnak: :1410-ben pedig a (szaplonczai) Poharas Ozsvál magvaszakadtéval

L. a lloskoványi. Sí el laki és Kálnási csa ládok a. a birtokosok közt.

 SÁllOSVÁUMKGYE. 2 8 1

Zsigmond király, cserében némely pest.-, heves- és nógrádmegyei helységek­

éi·! (Kapronczai, majd Tétényi, majd) Rókái András deáknak, a kir. lucrum
cameraé ispánjának : Rapi vagy Maglócz vár néven, Rapi várossal és némely
sáros-, abauj- és szepesmegvei falvakkal egyetemben. Ez az András (f 1416.)
alapította meg a Kapv-családol. Már 1410-ben engedélyt kapott a királytól a
vár újjáépítésére. 1440-ben Ulászló király az András fiától Jánostól hűtlen­
sége miatt elkobozván, a Rozgonyíaknak adta. a kik azonban nem jutottak
be a vár valóságos birtokába. 1464-ben ugyanis megint egy Kapi János
kezén találjuk azl. 1468-ban a király Szapolyai Imrét küldi ki az e várba
befészkelődötl lengyel rablók ellen. — Foss. Copy .. . cum loco castri Bogloch
(m ajd:) Mogloch.' (1847: Kapy es. lit. K. Case. II. n. 1. és 4.) — Castrum
Capi alio nomine Magloch. (1410: U. o. K. fase. II. n 3. és 21.) Castrum
seu fortalicium Kapy. (1410: Wagner. Dipl. Sáros. 59.) Castrum Kapi. Kapy.
(1424: Magy. Tört, Tár. XII. 280.. 1440: Dl. 13589 ; 1453: Dl. 14629 ; 1464:
Kapy cs. 111. K ln.se. II. n. 45.. 1468 : Eperjes v. 111., Wagner. Dipl. Sáros.
72.) Sárosmegyei tartozékait 1410-ben következőleg sorolják föl: Kapi város.
Fulyán. Láda, Kökény, Német-Láda (lakatlan). Mályusvágása, Fálvágása, Gerla-
vágása. Malczo (Malczno) és Venécze. 1440-ben pedig (a midőn Német-Ládát
már nem ismerik) ezenkívül Kis- és Nagy-Tölgvszékel is hozzászámítják,
melyekei a család külön, szintén 1410-ben kapott adományul s pl. 1427-ben,
1463-ban és később is bírt. K kél helységet 1439-ben Albert király. 1453-ban
pedig V. László a Percnyieknek adta. de mint látszik, szintén minden foga­
nat nélkül. (Idéz. Tölgyszék a.)
KomlÓS, a csehek erőssége. Fortalicium Komlos novi ter prope villam
Johannis erectum. (1460: Wagner. Dipl. Sáros. 63., 66. — Kassa v. lit. 321.)
Lerontását Ígérik a csehek. — Azonos az ez időtájt fölmerülő «castrum
Ghmelow» erősséggel, mely szintén Komlósra mutat. Wagner szerint Keresz-
tes-Komlós értendő.
Kőszeg, a Lapispataki. Zsegnyei, Kőszegi, liudaméri és Somosi osztá­
lyos családoké. Castrum Kwzeg, Kewzegh. (1431: Dl. 12371; 1435: Dl.
12720; 1454: 1)1.14806; 1464: Dl. 15950.) Hozzátartoztak 1435-ben : Kőszeg.
Somos. Zsidópatak (Magyarfalu), Lemos. Terebő, Lovagháza, Ábránv, Kis-
Ábrány. Újfalu. Mocsármái. Abos, Dicsérd. Polyánka, Kis-Kassa, Pekelnik.
Sznhadulina. Lubócz. Szent-lmre. Kajáné. Jesztreb helységek. Rozuha. Ke-
rekrét és lgricze puszták. (L. Lapispatakiak a.)
Ladomér, az olnodi Czudaroké. majd ezeknek magvaszakadtával —
1470. — a Rozgonyiaké. kik pl. :l 493-ban is bírják. Castellum Ladamer.
(1458: Lelesz. 69. 15.. 1493: Dl. 19986.) Ladomer. (1470. 1471: Lásd Ma-
koviczánál.) Bizonyára a Makovicza lartozékai közt előforduló Ladomérvágása
faluban épüli,
Lipolcz vagy Lipócz. A XIV. században a (bárány am egy ei) Nekcseiek
bírlak. 1496-ban az ezekkel rokon lipóczi Reczerek. Közben azonban —
úgy látszik részben, leányágon — mások is. Már 1406 ban a Dobiak és
Vajdaiak kezén találjuk e vár kél tartozékát: Modrafalvát és Felső-Lipóczot:
1427-ben pedig ezeken kívül Tizsetét. Opinál és Bonvitát is. 1429-ben meg
tanúi vagyunk, a mint a Somosi- és Dobi-rokonság egyebek közt e várat
282 Μ ΑΓ.ΥΑ KO KSZ ÁG .

is elörökíti a Rozgonyiaknak. — Castrum Lypowcb. (1362: Dl. 5140.) C.

Lypouch. (1396: Dl. 8141.) C. Lypolch. (1402: 1)1. 87.14. 8715 ; 14 .6 : Dl.
9251; 1429: Jászó. SS. fase. 1. η. 11. Ez oklevelet csa,k elenchus után
ismerem, az alábbi, 1496. évivel együtl. 1447 : Zsélyi lltár.) Castellanus
castri. Lypoucz. (1433: Lelesz. 12.) Castrum Lypoez. (1496: Jászó, fase. 23.
π. 27.) A mai Keczer-Lipócz értendő, mely mellett — a térképek szerint —
ma is van várrom. 1406-ból csak Modrafalvát és Felső-Lipóczol ismerjük
tartozékai közűi. 1496-ban hozzátartoznak: Veresvágás. Opina, Patacskő,
Purina, Bonyita és Peklén helységek. (V. ö. 1427-hez: Dl. 32690.)
Makovicza, mely kir. adományban 1364 óta a Czudaroké, kiknek
magvok-szakadtakor — 1470. — e vár is a Rozgonyiakra szállt. 1483-ban az
utolsó Czudarnak, Jakabnak leányát: Csetneki Lászlónál igtatják — királyi
fiúsítás révén — e vár és tart. birtokába. 1492-ben (s már előbb is) azonban a
Rozgonyi-rokonságé és a királyé, a ki 1493-ban mint «castrum nostrum»
adományozza Schellenbergnek. — Castrum Macauycha. Makauiohe. (1364:
1)1. 5343—4 ; 1367 : Dl. 24482; 1414: Dl. 10187 ; 1415: Dl. 10333 és
10335; 1410: Dl. 10440; 1470: Dl. 16971: 1471: Dl. 17120; 1480: Dl.
17122; 1483: Jászó. Statut. C. fasc. 2. n. 46. Utóbbi — fontos — oklevelet
csak elenchus után ismerem. 1492: Dl. 3022: 1423: 1)1. 19974. — V. ö.
Wenzel. Mezőgazd. tört. 258. 1.) Tartozékait részben 141 4-ben. teljesen pedig
1415-ben és 1416-ban sorolják fel. következőkép : Koma ró, Újfalu. Hosszú-
mező. Sárpatak, Rikató. Parnó, Ferzsó, Kiíró. Cibolt. Pétervágása. Csetle-
vágása, a három Turóspataka. Aranyospataka. lizbró. a két Szobapataka,
Komlós. Szemelne. Miklósvágása. a két Feketepatak. Endre vágása. Belavezsa.
Grabócz. Polyak. Dubinna, Sasanicza. Ortolt, Henszling. Hirinna. Róna.
Molnárvágása, Benedekvágása. lljváros. Osztracsina. Vaiszló. Visk, Agyagos.
Mérgesvágás. Oroszfalu. Csizeny (?), Baksa. Kenczölvágása. Fias, Szobos,
Stuffurka. Kaproncza, Radoma. Kerekrét. Tapolyszeg. Kűri ma, Krucsán
(? máskor : Chynthan). Sztaskvágása, Duplin, Bukócz, a kél Szvidnik, Ladamér-
vágása. a két Orlich. Dubova. Szács (?) és Kőberlier. — K tartozékok (ősz-
szesen : 65 helység) közöl 4 Iáiul. Bártfa város kapott (1. a birtokosok közt):
Kapronczát. Luzsánt és Bujákot, mint hasonlókóp Czudar-birtokokat pedig
— a melyekbe 1471-ben a Rozgonyiakal: szintén beiktatva látjuk — Zbugyai
István 1472-ben. — Az 1427. évi adólajstrom a következő (kétségkívül Ma­
kovicza várához számított) 49 helységet sorolja föl a Czndarok birtokában :
Eszleng. Hosszumező, Szverzsó. Szobos. Puróspatak. Fekelepatak. Kis-Fekete-
patak, Gavabócz. Komaró, Stuffurka, Agyagasfalva. Bukolcz (V). Újváros, Ke-
lovezsa. Dubinna, Oroszfalu. Vaiszló. Korekrél, Parnó. Viskvágása. Endre-
vágása. Róna, Sztaskvágása, Krucsó. Sárpatak. Kuró. Bikaló. Kaproncza, Rú­
zsán. Tapolyszeg, Fias. Ozboró. Kenczelvágása. Aranypatak. Benedekvágása.
Radoma, Gibolt, Sztrucsina, Sassavicza. Molnárvágása, Mérgesvágása. Kurima.
Czigla. Szemelne. Baksa, Újfalu. Pétervágása. Miklósvágása és Szobapataka.
(1427: Dl. 32690; 1472: Lelesz, elench. slat, és 1448. 1481: Muz. lltár.)
Makovicza, másként Bodonvára. a Lapispataki. Kőszegi. Zsegnyei és
Somosi osztályos családoké. — Castrum Makowycza al. nőm. Bodonwara.
(1435: Dl. 12720.). Tartozékai ez időben: Lapispnlak. Bogdán. Zsegnye.
 SAHOSVAItM KGYK. 2 8 3

Roziiba. Krdőcske. Rosztoka. Ujvágás, Várgony és Decske helységek, l'orró-

kat. puszta egészen és Márk helység féle (másik féle a mizslyei prépostságé
volt). E tájon fékhetett a vár is. (V. ö. Lapispatakiak.),
Palocsa. melyet a XIII. sz. derekán, a Svábiak őse : Szepesi Detrik
építtetett s 1294-ben III. András kir. magához váltott. 1323-ban I. Károly
Drugeth Fülöp számára igtattatja. 1366-ban ismét a királyé. 1427-ben bizo­
nyára Palocsa város földesuraié: a Bebekeké. 1433-tól 1460-ig a hussziták
tartják elfoglalva, valamint 1474-ben is. midőn Komorovszki székel benne.
1490- ben a Korvin János birtokai közt sorolják föl. — Castrum Palocha.
(1294: Szepesin, tt. Évk. III. 41. 47.) C. Palawcha. (1323: Wagner. Dipl.
Sáros. 52.) Castellanus de Palocha. (1344: Anjouk, okmt. IV. 471.) Castr.
Palocha. (1366 : Suppl. anal. Seep. II. 130.) Castrum Plawcz. (1456: Wagner.
Dipl. Sáros. 65.) Castellanus de Palocha. 1480: Dl. 18378.) Az 1427. évi
adólajstrom : Urkuta, Bajorvágása, Györkvágása, Somos, IJjak, Plavnicza.
Ajatvágása, Endrejoka és Orl — helységek földesurát a következő szavakkal
jelzi: dom inorum de Palocha. E helységek tehát a palocsai uradalmat
alkották. Csupán Palocsánál teszi ki lajstromunk határozottan: dom inorum
Bubek. Végül Urkuta helységnél, miulán egy ízben a szokásos : dominorum
de Palocha kitételt használta, máskor az: Em erici de V am us szavakkal él,
jelezvén, hogy e helység részeit a Bebek családnak az az ága bírta, melyei
a borsodmegyei Vámos várról Vámosinak is szoktak nevezni. (Dl. 32690.)
Sáros, királyi vár még 1436-ban is. Ebben, vagy a következő évben
Zsigmond király a Petényieknek zálogosította el 1590 Írtban, a sárosmegyei
ispánsággal együtt. S bár 1438-ban a Petényieknek (és Tárczaiaknak) a
zálogösszeget a sóvári Sósok mint a vár kapitányai kifizették, 1439-ben már
örök adományul nyerik e várat a Perényiek Albert királytól. Azonban Er­
zsébet királyné rendelnie szerint a vár birtoka a váltságösszegben egyelőre
a Sósokat illette. E közben foglalta el e várat is Giskra s bírta 1461-ig, a
midőn a Mátyás király vezérei embereitől visszavették. Ettől fogva ismét a
Perényiek kezén találjuk pl. 1474-ben, 1476-ban és 1483-ban is. Ekkor azon­
ban a hüllen Istvántól a király elfoglaltatta. 1490-ben a Korvin Jánosé. ·—
Castrum Saras. Saruswar. (1259: Wagner. Dipl. Sáros. 284., 1386: Dl. 7221;
1387: Dl. 7305; 1389: Dl. 7493: 1405: Dl. 9077; 1436.. 1438. és 1439:
Soós lit. Dl. 13410; 1438. 1455: Dl. 24541. és 14908., 1461: Bonfini i. h.
530.. 1474: Eperjes v. lit.. 1476: Wagner. Dipl. Sáros. 391., 1483: U.
o. 190., Magy. Tört. Tár. IX. 173.) Hatalmas vár lehetett. Romjai a mai
Nagy-Sáros közelében ma is láthatók. Hozzátartoztak Sáros városon kívül
1427-ben és 1454—1455-ben: Kis-Sáros, Megyepataka. Rét. Zsetek és Ha-
radisa helységek és az eperjesi vám. '"Lásd a főispánok a. is. V. ö. 1427:
Dl. 32690; 1490: Dl. 19657.)
Sebes vár. — Castrum Sebes. Sebeswar. Sebeswara. (1437 : Soós cs.
lit., 1491 : Kassa v. tit.k. lit. Sebes 1.) 1437-ben a Sebest (Sinkafi) családé:
1491- ben II. Ulászló király e várat (s átalában a L a p isp a ta k i Miklós m inden
birtokát) Kassa városának adja. Nagy-Sebesről már 1480-ból tudjuk, hogy a
Lapispatakiaké, bár meglehet, hogy csak részben.
284 MAGVARORSZAG.

Somos várát 1368-ban. mint a Somosiak birtokát restaurálják. A XV.

században nem tordúl elő. — Gastrum Somus. (Dl. 5695.1
Sóvár a sóvári Sós családé, kik már 1288-ban, IV. Lászlótól kaplak
engedélyt Sóváron leendő' várépítésre. Gastrum Sowar. (1288: Wagner.
Dipl. Sáros. 52.. 1437.. 1438. és 1474: Soós cs. lit., 1458: Dl. 15296.)
1438-ban e várat Így Írják t e : «castrum lapideum cum turri pro maiori
parte cum lignis praeparata». 1458-ban Mátyás kir. e vár részét Hanusfalva.
Szent-László és Meggyes részeivel együtt (mint a hűtlen s. Sós János bir­
tokát) olnodi Czudar Simonnak és Rozgonyi Ozsvátnak adta De hogy utób­
biak bírták volna valaha, nincs semmi nyoma.
Szakalya, vagy Szokoly királyi vár, melyet 1387-ben — új adomány­
ként — Bebek Detrének adott Zsigmond király, de már 1405-ben ismét a
magáénak mond. 1429-ben más (zemplénmegyei birtokokért visszakapja a
Pálócziaklól (kiknek 1423-ban adta s kik tartozékait az 1427. évi adólajstrom
szerint is bírják), s mint lerombolandó várat tartozékaival együtt a kassaiak­
nak adományozza. — Gastrum Zakala. Zakalya. /okolva, /okol. (1330:
Wagner. Anal. Seep. 1 127.. 1386 : Dl. 7221 ; 1387 : DL 7267 ; 1405 : Dl.
9077; 1423: Dl. 11422; 1429: DL 12092., Kassa v. titk. lit. Szakalya 1—2.
és Kassa v. 111. rendezeti. 1491-hez.) A mai Szokoly falu őrzi nevét. 1423-ban
Sárosból hozzátartoznak: Szakalya (1. ott is). Szent-ístván. Újfalu. Berki.
Rikszád, Ruszin. Felső-Ladna. Alsó-Ladna és Tapolcsánv.
Szeben, a Rozgonyiaké. 1461-ben a Rozgonyiak megígérték a király­
nak, hogy városukban. Szebenben. a Sáros és Richnó várakban levő’ csehek
elleni védelemre «castellum»-ot építenek. (Dl. 15564)
Tarkő, a Tarkövi (Rikolt!), tarkövi Fogas és Tárczai családoké. —
Castrum Tharkow. Tliarkw. Tarkw. (1438. 1439 : Eperjes v. 111.. 1139: Dl.
13377 ; 1456 : Wagner. Dipl. Sáros. 65.. 1467 : Dl. 16539 ; 1471 : Wagner.
Dipl. Sáros. 483.. Nagy Iván i. m. XI. 44.) 1438-ban Eperjes város Erzsébet
királyné számára elfoglalta, de már 1439-ben benn ültek e várban a tarkővi
Fogasok. (L. Tarköviek a. is.)
Újvár, melyet Miez bán családja I. Károly tói még mint fa-várat kapott
s 1342 óta királyi engedélylyel kőből újra épített. 1370-ben cserében az
olnodi Gzudarok birtokába jutott, kiket 1374-ben újra beiktatnak abba.
1404-ben Zsigmond kir. mint a Szentgyörgyi (máskor Újvári cs.) magva-
szakadása következtében rászállt birtokot zálogba adta Baliczky Procopiusnak.
majd 1408—1410—11-ben a szepesmegyei Lublóvár helyett: kir. adományul
a Petényieknek. Ők bírják 1430-ban és 1454-ben is. Azonban e váruk is a cse­
hek kezére került. 1448-ban Percnyi János vissza akarja venni ezektől, de
1460-ban, midőn még mindig bizonyos Ralkovicz nevű cseh kezén volt,
Mátyás király saját aláírásával szentesített levélben 3000 forintért Podma-
niczky Lászlónak zálogosító el. 1461-ben foglalta vissza a csehektöl a király
s úgy látszik, bizonyos összeg lefizetése után a Percnyieknek adta vissza, kik
azt 1483-ban is bírják. — Castrum Wywar. (1342: Anjouk, omt. IV. 263., 1370 :
Dl. 33674; 1374: Dl. 6179; 1375 : Dl. 5959; 1404: Dl. 8944; 1408: Dl.
9404. 9431; 1410: Wagner. Dipl. Sávos. 182. Dl. 9657. és 9670: 1411 : Dl.
 SA KOSV AKMEG V E. 285

9774; 146-t: Dl. 24541; 1460: Dl. 15496., 1461: Uoníini i. h. 530.. 1483:
Wagner. Dipl. Sáros. 190) Magas kőszirlen, Tarkő szomszédságában épüli.
1557-ben vetették szél puskaporral a német katonák. (Tud. Gyűjt. i. h.)
Hozzátartoztak: Újfalu, Karakó. Letenye, a kél. Táreza a XIV. században;
Ugyanezek (Karakón kívül) és Makiár a XV. század elején. A Perényiek úgy
látszik más falvakat is csatoltak hozzá.
Zöldvár, Fortalicium Zeldwar. (1454: Dl. 14799.1 Úgy látszik a Kerze-
viczieké volt és Sárosban (vagy Szepesben V) feküdt.
Összesen: 20 vár.

VÁKOSAI ÉS MEZŐVÁROSAI :

Bártfa, melynek helyén mái- a tatárjárás előtt állt helység. Kiváltsá­

gait 1. Károly (1320.) s főleg Nagy Lajos királynak köszönheti, a ki 1376-ban
(már mint kőfallal kerített várost), Duda és Kassa szabadságával ajándékozta
meg. miután az I. Károly-féle privilégiumokat már előbb (1346. 1361.) meg­
erősítő. 1364-ben azonban a város vámját, majd 1370-ben magát a várost is
«örökre» olnodi Czudar Péternek adta. de — úgy látszik nemsokára visszaváltotta,
némely abauj- és sárosmegyei helységekért.— Szabadságukat Zsigmond király
biztosííá újra számukra, ki 1427-ben orsz. vásár-jogukat is megerősíti. V-dik
Lászlótól czímerükel. kapták. (1453.) 1490 körűi 700 forint évi rendes kir.
census! fizetlek. - Szent-Egyednek szentelt, templomuk 1332-ben; a Sz.-
Ágoston remete-rendnek K.-Sz.-Jánosról nevezett perjelsége pedig 1493-ban
tűnik föl. — Kir. harminczad-hivatal is volt e városban. — Civitas nostra
Bartpha. Π. Károly 1320. évi oki. szerint Wagner Dipl. Sáros. 98.) Civitas
nostra murata Bardfa. (1. Lajos 1376. é. oki. sz. Wagner. Dipl. Sáros 99.
A többire nézve: Wagner. Dipl. Sáros. 133. lapig.. Dl. 5343. 5344. 5345.
5892. 16642. 14576 . Ilupp. 11 274. 275.. Fejér. V. 2. 406., VIII. 2. 253., IX.
3. 508., IX. 4. 230., X. 6.892., Katona. Hist. Grit. X. 600.. Fejér. X. 2. 61..
Tört. Tár. 1880. 167. — V. ö. Bártfa vára, továbbá Bártfa város mint bir­
tokos és Abaujban olnodi Czudarok a. is.)
Eperjes. 1233-ban tűnik föl először. A szabad bíráskodás jogát 1324-ben
nyerte I. Károlytól, ki már civitas-nak nevezi. Kereskedését pedig 1. Lajos
1347. évi szabadalma inozdítá elő. mely a teljes vámmentességet biztosítá
polgárai számára, s az 1374-iki, melylyel a vászon és egyéb iparkészítmé­
nyek eladásánál Buda város jogát jelölte ki számára mintául. Zsigmond
király a korona heti vásár-vámját törli el 1435-ben, V. László király pedig
orsz. vásár tartásra ad kiváltságot e városnak 1455-ben. Mátyás király 1468-ban
szabad sóárulási jogukat védi, 1474-ben pedig 500 ar.-forintban állapítá meg
évi adójukat, melyet a század vége felé is ez összegben fizetett aztán a
város. Különös gondot fordítottak királyaink e vár kőfalainak és erődítései­
nek fentartására. I. Lajos 1374-ben rendelte el kőfalai, tornyai, árkai teljes
kiépítését, később pedig (idejét pontosan nem tudjuk) Eperjes. Sáros és Szeben
egy évi adóját rendelte e czélra. Zsigmond kir. 1404-ben a városnak 12 évi
286 M A(iYA KORSZAG.

adóját utalta az erődítések kijavítására. 1411-ben pedig azt is megengedte,

hogy az e czélra adott 2000 forint ára sót el is adhassák. Majd Mátyás király
engedte el az árúczikkeiktől bárhol fizetendő vámot és harminczadot 3 évre
1459-ben. hogy erődítéseiket helyreállíthassák; 1472-ben pedig a megyét
utasítá. hogy e végre a városnak segédkezet nyújtson. — Czimerél 1453-ban
V. László királytól nyerte. — Csehektől. lengyelektől e város is sokai szen­
vedett. tiiskra, bejövetele után nemsokára megszállotta s csak mikor Mátyás
királynak meghódolt, 1462-ben hagyta el. — A megye gyakran e városban
tartá törvénykező üléseit. — Szent-Miklósról czírnzelt plébánia temploma úgy
látszik a XIV. sz.-ban épült; a XV. sz. végén Boldogasszonyról czímzetl sze­
gényháza is volt. A. karmelitáknak Szent-Háromságról nevezett kolostoruk
pedig 1288 óta az egész XV. sz.-ban fönnállt. — 1474-ben a király itt lévő
kamaráját említi s bizonyára sókamarát ért, mert épen a sóvári Sós család
sófőzéséről van szó. — Theotonici de E. (1247.1 Hospites (nostri) de Epuryes
(1316.) Civitas E. (1324.) K ú tfő k : Wagner Dipl. Sáros. 210—240.. Hupp. II.
284.. 1474: Sods cs. lit., Eperjes v. lit. — V. ö. Sáros vára a.
Hanusfalva. Hanusfalwa. (1332 : Wagner. Dipl. Sáros. 447.. 1438: Sods cs.
lit.) Forum in poss. Hannwsfalwa. (1455: Lelesz. 66. 2.) Opp. Hannusfahva.
(1488 : Jászó. prot. A. f. 105.) Sóvárnál is jóval nagyobb hely volt, tornyos
kőtemplommal minden szentek, egy kőkápolnával Szl.-Kozma és Dömjén, s
egy kórházas templommal (ecclesia lapidea videlicet spilale cum magistratu)
a Szenl-Lélek tiszteletére (1438-ban), s 1427-ben Sós Péternek 136 j.-portá­
jával. (Dl. 32690.) Heti vásárjait már 1332-ben emlegetik, a midőn I. Károly
az Eperjeséhez hasonló szabadságokban részesítő. — A sóvári Sós család
bírta, mely 1488-ban egy részét a Semseieknek zálogosítá el.
Héthás. (Héthárs.) Hethas. (1427 : Dl. 32690.) Septemtiliae. (1437 : Gör­
gey lit.) Op. Helhasch. (1159: Dl. 15380 ) Hethas. (1469 : Dl. 16944.) üp. Hethars.
(1471 : Wagner. Dipl. Sáros. 483., 1477 : Szép. kápt. lit. G. ser. 16. f. i. No
20.) A Tai'kövieké, Fogasoké és Tárczaiaké volt. 1427-ben a Tarkövi Ber­
talan. Fogas János és Henrikfi László jobbágyai összesen 80 portától adózlak
itt. 1459-ben (Nyiressel és Pesztreczczel együtt, tán csak részeit) Gurrian Miklós
kassai polgár bírta zálogban. — Kis-Szebentől ny. é. esik.
Kapi. Copi. Kapy. Kopy poss. seu villa. (1.332: Wagner. Dipl. Sáros.
448. — Határjárások 1358-ban: Kapy cs lit. K. fase. 11. n. 5. és 1372-ben:
U. o. n. 11., 1410. 1411 : U. o. n. 15. és 20., 1418 : U. o. n. 31.. 1427 : Dl.
32690; 1440: Dl. 13589.) Kapy oppidum. (1410: Kapy cs. lit. K. fase. Η. n.
12., 1449 : Soós cs. 111.) E városban (vagy talán Tölgyszéken) a XV-ik szá­
zad végén kolostoruk (claustrum heremilarum Sancti Philippi et Jacobi) is
volt földesurainak: a Kapiaknak. kiknek kérelmére 1410-ben és 1411-ben
heti, — 1418-ban pedig orsz. vásárok tartására is jogot nyert a királytól.
Vámot is szedtek benne. 1427-ben 65 j -portát számítottak itt össze. Külön­
ben Kapi vár sorsában osztozott. — Eperjes közelében ék. találjuk.
Kurima. Kurima poss. (1364: Dl. 5354; 1367: Dl. 24482.) Curima civi­
tas. (1415 : Dl. 10395.) Korina. (1427 : Dl. 32690) A Czudaroké volt s Mako-
viczához tartozott (1. ott isi; 1427-ben 102 j.-portával. — Bártfától dk. esik.
 SÄUOSVAHMRfiVE. 287

Palocsa. Cives eiusdem loci (Palócba). (1493—6 : Bakocs Codex. 391.)

ügy látszik nem tekintették nagyobb városnak, mert ugyanez alkalommal Bárt-
fánál, Eperjesnél. Szcbennél: cives eiusdem civitatis kitétellel élnek. De a
«cives» szó mégis városi kiváltságok élvezetére vall. S csakugyan már 1427-ben
népes hely, - - a Bebekeknek 76 jobbágy-portájokkal. (Dl. 32690.) — A megye
énv. sarkában találjuk.
Sáros: (Nagy-Sáros.) Sarus. Sáros. (1345: Anjouk, okml. IV. 519.. 1347 :
Wagner. Dipl. Sáros. 449.. 1370 : Dl. 5891 ; 1431 : Muz. lit.. 1436 : Dl. 12954.)
Naag Sarus. (1351: Wagner. Dipl. Sáros. 216.) Civitas S. (1354: Wagner.
Anal. Seep. I. 28.) Opp. Sáros. (1454. és 1455.) A megye rendesen e város­
ban tartotta üléseit. 1370-ben az itteni Ágoston-rendi szerzetesek (említve már
1274-ben) Szent-Szaniszlóról czimzett kolostoráról gondoskodik Erzsébet
királyné. — 1347-ben a király az Eperjes városához hasonló szabadságaiban
védi. A XV. században Sáros várához tartozott s annak sorsát követte. (L.
ott.) Ma Nagy-Sáros, Eperjes m. nv. é.
Somos. Somos. Somus. (1349: Eperjes v. 111,.. 1427: Dl. 32690; 1449:
Dl. 14265; 1454: Dl. 14806; 1467: Kassa v. titk. lit. telon. 69.. 1480: Dl.
18344. 18378.) Somos opp. (1470 : Wagner. Dipl. Sáros. 453.) Vámhely volt
s Kőszeg várához tartozott. (L. ott.) 1449-ben azonban a Szentiniklósiak.
kik a Somosiaktól zálogban bírták, ugyanily ezímen miliczi Paskó (Paszek)
Péter cseh nemesnek adták (Lemessel együtt), a ki e városban 1454-ben is
uralkodott. — 1470-ben földesura Berzeviczi István (már 1467-ben e családé)
kérésére ad orsz. vásárjogot e városnak a király. 1479-ben a Liptaiak is
igényt tartanak részeihez, a Berzevicziek ellenmondása mellett, a kik 1480-ban
is földesurak itt, hihetőleg a Somosiak régi birtokaiban. — Az 1427. évi adó­
lajstrom szerint a Somosiaknak 35, a Budamériaknak pedig 21 j.-portájok
volt benne. — Kassától é. találjuk.
Sóvár. Oppidum Sowar. (1417: Kapy cs. lit. K. fasc. 111. η. 29.) Poss.
Sowar. (1427: Dl. 32690; 1438. és 1474: Soós lit.) Már I. Károlytól kapta a
s; Sós család, melynek itt 1427-ben 62, 1438-ban (meglehet, csak részben)
41 népes j.-telke és három sókutja volt. Ugyanekkor két kőtemplom állt e
helységben, az egyik kőtoronynyal Szent-István király, — a másik torony
nélkül a B. Szűz tiszteletére. 1491-ben az itteni «Claustrum B. Marie Virginis*
fordul elő egy nemes asszony végrendeletében. (Kapy cs. lit. K. fasc. III.
n. 97.)
Szeben. Zybcn. Zeben. (1322 : Anjouk, okmt. II. 36., 1370: Fejér. IX.
4. 230., 1406. és 1453 : Palugyay. Vármegyék III. 82.. Kapy cs. lit. K. fasc.
III. n. 48., 1461 : Kaprinay i. m. II. 504., Wagner. Dipl. Sáros. 171—192.)
«Civitas» már 1370-ben és 1437-ben is. (Dl. 13038.) «Oppidum» 1460-68-ban.
(Dl. 15530., 15564., 15572., 15583., 15873. és 16774.) I. Lajos vette ki 1370-ben
minden idegen törvényhatóság alól s ezóta mint város fordul elő. Zsigmond
király 1405-ben engedte meg, hogy e város is kőfallal vehesse magát körűi
s bizonyos korlátozásokkal Kassa város szabadságaiban részesíté. 1427-ben
ugyanő a város körűi 4 mérföldnyire található minden kir. vám alól föl­
menté őket. — 1453-ban régi szabadságai megerősíttetnek. — Újlaki Miklós
■érd. vajda 1460-ban e várost (a király engedelmével) a Rozgonyiaknak adta.
3X8 M a g y a r o r s z á g '.

kiket abba 1461-ben be is igtattak. A király azonban — mint ez évben

mondja — sokat költött e városnak a csehektől való visszafoglalására, s ezért
a maga számára foglalta le. De aztán a Rozgonyiaknak. e hadjárat alatt ki­
érdemelt kétezer forintnyi zsoldjuk és tett fáradozásuk lejében, mint jogos
lulajdonosoknak odaadományozta. S bár még ez évben biztosítá a várost,
hogy a magyar koronától el nem idegeníti, mégis a Rozgonyiak kezén hagyta,
kik azt 1464-ben és 1467-ben is bírták. — A város ez időben leljesen leégell
s ezért 215 Irinyi rendes censusából évenkint 15 Irtot örökre elengedett a
király. — a Keresztelő-Szent-János tiszteletére épült egyháza újból felépítésére
és kijavítására. 1472-ben pedig Buda és Kassa város szabadságait biztosítá
számukra. (L. Szeben vár a. is.)
Szent-Kereszt. (Nagy-Szent-Kereszt) Zenth-Kereztli poxs. (1321 : Wagner.
Dipl. Sáros. 325.. 1310: Wagner. Dipl. Sáros. 518. 519., 1421: Muz. Utár.,
1427: Dl. 32690; 1428: Dl. 11959; 1472: Kell. Melczer es. üt.) S anda crux.
(1430 : Muz. Ut.) Zentkerezth oppidum. (1427 : Muz. 111... 1437 : Dl. 13038. )
Foss. Xaghzenthkerezt. K ys—. (1485: Jászó. pr. A. f. 70.j Senthkereslb. Kys
S. — (1468 : Muz. lit.) A XIV. sz. elején a Perényiek (1. ott) szereznek itt
birtokot; részeit azonban a Bertótiak, Sirokaiak, Fricsiek, Hedrichiek (1454.),
Gagyiak és Vendégiek (1472. 1485.) is bírták. - Sóvártól ny. találjuk. (L.
S iro ka ia k és Gagyiak a. is.)
E városokon kívül az 1427. évi adólajstrom szerint lakosságra nézve
kiemelkednek s részben talán m.-városi kiváltságokkal is éltek : Berzevicze.
Czigla, Henszling, Kaproncza, Kellemes, Kis-Sáros, Oltóit, Osztracsina. Plav-
nicza. Radoma, Richwald, Szinye, Tarkő, Tölgyszék, Újfalu (a Petényieké),
ITjváros és Veresvágás, tehát — a mi feltűnő — főleg a megye északi vidé­
kén fekvő, a Czudarok földesurasága alatt élő helységek.
Össsesen: 12 város.

HELYSÉGEI :
Abos. Abos. Abows. (1427 : Dl. 32690.) Abos. (1431 : Dl. 12731; 1.453 :
Huny. kora. X. 412.) Somos m. kel. találjuk.
Ábrahám. (Ábránfalva.) Abranfalua. (1427 : Dl. 33690.) Abraham. Ábrán.
(1466: Acta p. Adv. 52—32.) Ma Ábrahámfalu. Bárlfától dk.
Abrány. Abraad. (1427 : Dl. 32690.) Ábrán. Kysabran. Naghabran. (1431 :
Dl. 12731; 1435: Dl. 12720; 1453; Huny. kora. X. 412.. 1463: Dl. 15804.)
Ma Ábrány. Sóvártól dk.
Ádámföide. Adamfeulde. (1405 : Dl. 9077 ; 1432 : Dl. 12353.) Adamfelde
(1427 : Dl. 32690.) 1405-ig Sáros kir. várhoz tartozott, tőle é. felé ma is meg­
találjuk,
Ajatvágása. Ayathuagasa. (1427: Dl. 32690.) Palocsához tartozott. Ma
Hajtuvka vagy Hajtufka, Palocsától ény.
Agyagos(-faiva). Agyagus. Agyagas. (1415: 01. 10333 ; 1416: DL 10440.)
Agagasfalua. (1427: Dl. 32690.) Makovicza várához tartozott; 1427-ben 20
j.-portával. Talán a mai Krusinyecz értendő. Szvidniktől dk.
 SÁROSVÁRMEGYE. 289

Alsó-Babapatak L. Babapataka a.
Alsó-Bajor. L. Bajor a.
Alsó-Herman(-falva). L. Herman(-falva) a.
Alsó-Ladna. L. Ladna a.
Alsó-Őr. L. Őr a.
Alsó-Szent-Antal. L. Szent-Aulai a.
Alsó-Ternye. L. 'Pernye a.
Alsó-Telki. L. Telki a.
Alsó-Tvarocz. L. Turóspataka a.
Alsó-Újfalu. L. Újfalu a.
Aisoncz. Alsonch. (1387: Zichy okml. IV. 336.) Trocsány és Kohány
in. fordul elő. Olt találjuk ma Orsócz falucskát.
Andrásvágás. Andreas Vágássá. (1366: Suppl. anal. Seep. II. 130.)
Ollóval együtt szerepel. A mai Andrejovka pusztalielynek felel meg, Palocsá-
tól ék. — Egy másik «Andraswagasa» 1190-ben Bajorral, Izséppel stb. együtt
merül föl. mely tájon ma is megtaláljuk. (Kapy cs. lit. K. fase. III. n. 98.)
Utóbbit az 1427. évi adólajstrom is ism eri: Andrasuagassa alakban. (Dl. 32690.)
Aranyas. Aranvas. (1-178 : Dl. 18076.) Aranyasi (máskor : Nagyfalusi)
Demeter birtokos voll Nádfőn. 'Palán e tájon egy Aranyas nevű helység is
feküdt.
Aranypataka. (Aranyaspataka.) Araniaspathaka. ( I l i n : Dl. 10333.)
Aranpalhak. (1127: Ifi. 32609.) Aranpathaka. (1181: Muz. lit.) Ma Arany­
pataka, Bártfától ény.
Ardó. Ardo Nyara. (1218 : Wagner. Dipl. Sár. 158.) Ordou. (1319: U. o.
171.) Ardo. (1127 : Dl. 32690.1 Nyarsardo. (1166 : II. o. 181.) A mai Nyárs-
Ardó, Kis-Szeben m. iL. Salgó a. is.)
Asgut. Vzgutli. (1137 : Kapy cs. lit. P. fase. II. n. 7.) Asgwtli. Assguth.
(1127 : Dl. 32690.) Asgulli. (1137 : Soós lit.) Felsewasguth. (Nemesi névben.
1138: Kapy cs. lit. T. fasc. 111. n. 2.)1127-ben az Asguti, Sebesi (Sinka) és
Daezó családoknak összesen : 30 j.-portájokkal. — Ma Alsó- és Felső-Asguth,
Eperjestől ék.
Asszupatak. L. Szuhadolna a.
Babapataka. a i Babapathaka. (1127 : Dl. 32690.) Babapalhak. (1437 : DL
13131.) Balpataka. (1158 : Lelesz. 69. 15.) Bapathaka. (1187 : Dl. 19263.) Mint
a Szécsíek, s. Soósok és Csaholyiak birtokát ugyanazt a falut jelöli mind a
három név. Ma egy Babafalu nevű helységet találunk azon a vidéken, a hol e
helységnevek föltűnnek. — b) Balpataka nevű falu Szebentől ék. ma is van, ez
azonban lü l- b e n más helységekkel együtt tűnik föl, s a fentebbi Babapata-
kával nem tévesztendő' össze, bár a pápai tizedlajstrom «Kalapataka, Paba-
pataka» néven nevezi. (317 . 370. 1. és Lelesz, el. stat.) Utóbbi helységet az
1127. évi adólajstrom : Felsebabapathaka (a Gombos családé), és Alsobaba-
pathaka (nobilium) néven ismeri.
Bacsamező. Bachamezej. (1218: Wagner. Dipl. Sáros. 281.) Bachame-
zew. (1127 : Dl. 32690.) A mai Pusztamezőnek látszik megfelelni. Palocsa
mellett dk.
H unyadiak kora. VI. 19
290 MAGYAUOUSZAG.

Bajánó. ßayano. i ll-35: Dl. 12720; 1462: Dl. 15733.) Szeni-Imre és

Jesztreb szomszédságában tűnik föl.
Bajor. Felsebayor. Bayor. (1427 : Dl. 32690.) Felsew.Bayor et Alsobayov.
(1490: Kapy cs. 111. K. fasc. III. n. 98.) 1427-ben Felső-Bajoron 8. —Bajoron
26 jobbágy-portát találtak. — Ma Bajor. Sóvártól nyd.
Bajorvágása. (Bajorhau.) Bejei· Vágássá. (? 1366: Suppl. anal. Seep.
II. 130.) Bayorhawo. (1427: Dl. 32690.) Bayorwagasa. (1437: Dl. 17110 ; 1480:
Dl. 18378.) Boyarsyagasa. (1478: Dl. 18076. i 1427-ben kisebb része (3 jobbágy­
porta) Palocsálioz tartozott, nagyobb része ( 10 jobbágy-porta) a Berzeviczieké
volt. — Ma Bajorvágás. Paloesától délre.
Baksa. Basa. (1415: Dl. 10333; 1416: Dl. 10440; 1427: Dl. 32690.)
Makovicza tartozéka volt: 1427-ben 24 jobbágy-portával. — Ma Boksa, a
megye határszélén, Sztropkó m.
Balázsvágása. Balazuagasa. (1427: Dl. 32690.) Balaswagasa. (1480: Dl.
18378.) Berzeviczétől nv. esik.
Bálintvágása. Mint a Csaholviak birtoka fordul elő Margonya é,s Máté-
vágása vidékén. (1477: Lelesz, el. slat.)
Balpataka. L. Babapalaka a.
Bartosfalva. Barthusfalwa. (1427: Dl. 32690.) Barlhasfalwa. (1454:
Muz. lit.) Bártfától d. esik.
Beharó. L. Ivőberher a.
Beke. Beke poss. (1475: Dl. 17735.) Siroka vidékén fekhetelt.
Belcella. Belcella. (1427 : Dl. 32690.) Krucsó és Ortoll közt sorolja föl
lajstromunk, mint 20 jobbágy-portás helyei.
Belovezsa. Belauese- —ueze. (1415: Dl. 10333; 1416: Dl. 10440.)
Belouisa. Belauesse. (1427: Dl. 32690.) Belowesa. (1492: Dl. 3022.) 1427-ben
a Czudaroknak 58 (avagy, két ízben soroltatván föl — csak mintegy felényi)
jobbágy-portájokkal. — A mai Belovezsa, Bártfától kel.
Benedekvágása. (Benedikócz.) Bencdekuagasa. (1. 415: Dl. 10333; 1416:
Dl. 10440; 14-27 : Dl. 32690.) Makovicza várhoz tartozott; a mai Benedikócz.
Kurima m. k. 1492-ben már «Bencdikoez»-nak is nevezik. (Dl. 3022.)
Berettő. Berethc. (1420: Dl. 10958: 1427: 1)1.32690 ; 1435: Dl. 12720;
1462: Dl. 31786.) Somos közelében dél felé találjuk.
Berki. Berky. (1427 : Dl. .32690; 1429: Kassa v. lilk. lit. Szakalga.
1 —2.. 1478: Dl. 18154.) Eperjestől dny. esik.
Bertold. (Bertót.) Villa Bertholdi. (1320: Wagner. Dipl. Sáros. 323.)
. Bertoth. Berthold. (1340: Anjouk, okmt. IV. 39.. 1432: Muz. lit.) Berthowld.
(1427 : Dl. 32690.1 Szebentó'l dny. esik.
Berzenke. Bezdenke. (1-1-47: Dl. 31567; 1470: Dl. 31932. ) .Radács és
Dobrova közt sorolják föl. Ott találjuk ma Berzenke helységet (Sóvártól ny.).
mely azonban 1427-ben és 1481-ben ez alakban (Berzenke) is fölmerül. (Dl.
32690. és Lelesz, el. stat. — L. Karacsatelke a. is. )
Berzevicze. (Brezevicze.) Brezeuiche. Brezeuice. (1427: Dl. 32690.)
Berzewicze. Brezewieze. (1432: Dl. 12448; 1169: Dl. 17110.) 1427-ben a
Berzeviczi rokonságnak (Henrik. Mihály, Péter) összesen 58 adózó jobbágy­
portájával. — A Tárcza m., Hétbárstól ny. fekszik.
 SÁROSVÁRMEGYE. 291

Bezdenke. 1.. Berzenke a.

Bikszád. Bykzad. (1423 : Dl. 11422.) Bichzad. (1427 : Dl. 32690.) Sza­
kaivá várához tartozott.
Bisztra. Bistra. (1427: Dl. 32690.) Bystra. (1438.. 1465. és 1474 : Soós
cs. lit.) 1438-ban Szent-Antal tiszteletére szentelt tornyos kőtemplommal.
Részben sóvári Soós. részben Rozgonyi birtok volt (V. ö. 1402 : Dl 8749.);
részben Sárös-. részben Zemplénmegyében feküdt, Hanusfalva m., a melynek
szomszédja ma is dk. felé. (Sárosra.)
Bisztre-Keezi. L. Keszi a.
Bodonlaka. Bodonlaka. (1427 : Dl. 32690 : 1473 : Jászó. prot. B. föl. 2..
1495: Kapy cs. 111. B. fase. VIII. n. 1.) Kis-Szeben mellett k. é. találjuk.
Bodos. (Bodolófalva. Bodosfalva.) Poss. Varhegye alias Bodolofalva.
(1346 : Wagner. Dipl. Sáros. 54.) Sáros vártól elválasztatván, a Mocsolyaiak
kezére jut. kik «Bodos» néven 1427-ben is bírják. (Dl. 32690.) Bizonyára
ugyané helységet kell értenünk az 1456-ban föltűnő «Bodos alio nőm.
Varhegyallya» (1. Usz család), valamint az 1363. évi: Bodusfalva s az
1483-ban említeti: Bodos a. is. (1363: Ház. okit. 267.. 1456: Szepesi kápt.
lit. L. f. 1. n. 4.. 1483: .Jászó. Statut. H. 3. n. 52.)
Bogdány. Bogdan. (1427 : Dl. 32690 ; 1435 : Dl. 12720.) Somostól dk.
találjuk.
Bokva. (Bokócz.) L. Bukolcz a.
Boltafalva. (Boltfalva.) Bolthfalwa. Bothafalwa. Bollfalva. (1419: Dl.
10853; 1427: Dl. 32690; 1437., 1438. és 1474: Soós lit.) Sóvár vidékén
feküdt, — úgy látszik Hanusfalva felé.
Bolyár. Balar. (1291 : Wenzél. Árp. ο. X. 71.) Bolar. (1427 : Dl. 32690.)
Bolyai·. Í1435: Dl. 12720 ; 1453: Huny. kora. X. 412.) 1427-ben 20. j.-portá­
val. — Somostól dk.. Abaujmegye határán fekszik.
Bolykvágása. L. Valykvágása a.
Bonyita. Bonitha. (1427: Dl. 32690.) Bonvtba. (1447: Dl. 14048;
1496 : Jászó. f. 23. n. 27.) A megye dk. szögletében találjuk.
Boroszló. Porozlo. (1427: Dl. 32690.) Borozlo. (1435: Dl. 12720.)
1427-ben a mislyei prépostság jobbágyai 31 portától adóztak itt. Somos m.
kel. fekszik.
Böglér. Bewgler. (1454 : Dl. 24541.) Olajpatakkal együtt tűnik föl.
Böki. Buky. Bcky. (1351: Anjouk, okmt. V. 510.. 1430: Dl. 12190.)
Bwky. (1427 : Dl. 32690.) Somostól d. esik.
Bruchekmal. Poss. Pruchekmal. (1410: Wagner. Dipl. Sáros. 360.)
Uszfalva körűi feküdt ? Úgy látszik ennek a helységnek felel meg az 1427.
évi adólajstromban a Gombos cs. birtoka gyanánt Osztropataka és Szék közt
fölsorolt: Pebchelmal nevű falu.
Buczló. (Buzió.) Buchlo. (1408 : Dl. 9434.) Buzlow. (1427 : Dl. 32690.)
Buzlo. (1475: Lelesz. Act. Béres. f. 9, n. 35.. 1483: Jászó. pr. A. f. 50.) Ma
Buczló, Bártfától dk.
Budamér. (Bodomér.) Bodomer. (1427: Dl. 32690.) Kysbudamer. Nag-
budamer. (1435: Dl. 12720.) Budomir. (1462: Dl. 31786.) Ma Budamér,
Abaujm. szélén. Kassától ék.
19*
292 MAGYARORSZÁG.

Budina. Villa Budina. (1320 : Wagner. Dipl. Sáros. 323.) Hermány és

Szinye-Lipócz helységekkel együtt merül föl.
Buják. Bwyak. (1427 : Dl. 32690; 1435: Fejér. IX. 7. 699., 1486:
Kassa V. titk. lit. Buják. 1., 1490: Kapy cs. lit. K. fasc. III. n. 98.) Sóvár­
tól ny. esik.
Bukolcz. Bokoch. Bokouch. (1379 : Dl. 6593.. 6594.) Bokwa. (1379: Dl.
6598.) Bukolch. Bwkoch. Bwkovcli. (1414: Dl. 10187; 1416: Dl. 10440.)
Makovicza várához tartozott; a megye határszélén, Szlropkólól ék. fekszik. —
1379-ben Zemplénhez számítják. — l így látszik ezt a falut kell értenünk az
1427. évi adólajstromban a Czudarok birtokában fölmerülő : Buchke a. is.
(1427 : Dl. 32690.)
Csábolcz. Chabolth. (1320: Wagner. Dipl. Sáros. 323.) Chabolch. (1427:
Dl. 32690.) Szinye és Bertót helységekkel együtt emlegetik. (1320.) Az 1427.
évi adóiajstrom Kisfalud és Osztropataka közt sorolja föl.
Csalános. Chalanus. (1427 : Dl. 32690.) Chalanos. (1438. és 1474:
Soós Ili.) Sóvár vidékén feküdt, úgy látszik a mai Sós-Ujfaluhoz közel.
Csaplyan. Chaplyan. (1387 : Zichy okmt. IV. 336.) Caplan. (1427 : DL
32690.) Trocsány vidéki helységekkel együtt tűnik föl. (1387.)
Cselfalva. Chelfalua. (1427 : Dl. 32690.) Kelfalua. (1439 : Kapy cs. lit.
T. f. III. n. 2.) Chelfahva. (1465: Soós lit.) 1427-ben Varjú Györgynek 10, —
egy Miklós nevű nemesnek pedig 13 j.-portája volt itt. — Ma Gselfalu, Eper­
jesről ék. (L. Komlós a. is.)
Cservelyes. Cherweles. (1412: Wagner. Dipl. Sáros. 365., 1479—80:
Dl. 18303.) Cherueles. (1427: Dl. 31690.) Cerveles. (1463: Kapy cs. lit. K.
fase. IX. n. 10.) Kükemező vidékén keresendő.
Csipkés. Ghypkes. (1427 : Dl. 32690.) Szeben m. k. találjuk.
Csizeny. Cliyzen. (1415. 1416.) Makovicza várhoz tartozott. (Idéz. ott.)
Talán a mai Tisinyecz ? Szvidniktől dk.
Csonkafalva. Chonkafalva. (1366 : Lelesz, met. Sáros.) Jakabfalva hely­
séggel volt határos. Szeben m.
Csudafalva. (Czudafalva.) Chudafalva. (1427: Dl. 32690.) Gzudafalwa.
(1475 : Dl. 17735.) Chindafalwa. (1497 : Wenzel. Bány. t. 400.) Nemesi név­
ben és előnévben akadunk rá.
Czerne. Cerne. Cherne. (1427 : Dl. 32690.) A Tarkövi-Tárczai rokon­
ságnak 27 jobbágy-portájával. — Berzevicze és Héthárs vidékén feküdt.
Czernina. Czernyna. (1492: Dl, 3022.) Bártfától k. esik.
Czetlevágása. Chetleuagasa. Cetlewagasa. (1415. 1416.) Makoviczához
tartozott (idéz. o tt); Gáboitó m. í'ordúl elő. Talán a mai Czigelka, Gáboltó
m. ény. — 1492-ben egy : Czygla és egy Czygloka nevű helység merül föl
e tájon. Az utóbbi látszik a régi Czetlevágásának, illetve a mai Czigelkának
megfelelni. (Dl. 3022.)
Czigla. Cékla. (1427 : Dl. 32690.) Czygla. (1492 : Dl. 3022.) 1427-ben
a Czudarok jobbágyai 44 portától adóztak itt. — Zborótól k. találjuk.
Damonkosfalva. Damancosfalua. (Nemesi névben. 1370: Ház. okit.
289.) Az llsz családdal kapcsolatban említik.
 SÁROSVÁRMEGYE. 2 9 3

Darócz. Daroch. (1427 : Dl. 32690.) Darocz. (1462 : Dl. 15758.) Héthárs-
tól ny. esik.
Decske. Dechke. Deczke. (1427: Dl. 32690; 1435: Dl. 12720; 1462:
Dl. 15793.) Erdőcskével együtt tűnik löl 1462-ben. A mai Decskő major.
Várgony in.. Somostól k.
Deczelhalma. L. Pósalaka.
Deléte. Deletha. (1320: Wagner. Dipl. Sáros. 323.) Delethe. (1427: Dl.
32690.) Nagy-Sárostól ny. találjuk.
Deine. Deine poss. iuxta aquam Deine sita. (1329 : Sztárav okit. 1. 60.)
Deine. (1474: Soós lit.) L. delnei Kakasok a.
Delne-Keszi. L. Keszi a.
Deméte. Demelhe. (1427: Dl. 32690; 1455: Dl. 14908.) Alsó-Demethe.
Felsew Demelhe. (1461 : Lelesz. 25.) Szóbelitől k. esik.
Dienesfalva. Dienesfalva. (1412 : Wagner. Dipt. Sáros. 365.) Kálnással
és Pósfaluval együtt tűnik elénk.
Dobó. Dobow. (1423: Dl. 11351.) Dobo. (1427: Dl. 32690.) 1427-ben a
Dobóiaknak 15, s a pannonhalmi apátnak 17 j.-portájával. — Héthárstól d.
találjuk.
Dobrova vagy Dubrava. Dubnává. Dobrowa. (1343. 1349: Anjouk,
okmt. IV. 350., V. 320.. 1470: Dl. 31932.) Ma puszta Sebes és Sáros közt.
Dolnafő. Dolnafw. (1453: Huny. kora. X. 412.) A megye dk. vidékén
fekvő helységekkel együtt merül föl. Eperjestől nem messze dél felé feküdt.
Dubinna. Dubynna. (1415. 1416: Dl. 10333. 10440.) Dubina. (1427 : Dl.
32690.) Makoviczához tartozott; 1427-ben 35 j.-portával. — Ma Dubine,
Bártfától dk.
Dubova. Duboua. Dubva. (1415. 1416.) Makoviczához tartozott (idéz.
o tt); Zborótól kel. esik.
Dukafalva. Dukafalwa. (1482: Lelesz, el. stat.) Ma Dukafalu. Hanus-
falvától énv. — Hgy vélem e helységet kell értenünk az 1427. évi adólaj­
stromban a Bánó László birtoka gyanánt fölsorolt: Lukafalua helység a. is.
(1427 : Dl. 32690.) Dukafalvát e lajstrom nem ismer.
Duplin. Dublen. (1379: Dl. 6593.) Dupplyn. Duplen. Dopplen. (1414:
Dl. 10187 ; 1415 : 1)1. 10333.) A mai Duplin, a megye határszélén. Sztropkótól
kissé ény. — 1379-ben Zemplénhez számítják. Tán ez a falu értendő (vagy
tán Dubova ? vagy épen : Dolhony ?) az 1427. évi adólajstrom ismeretlen :
Dorphin helysége alatt, melyben a Czudaroknak nem kevesebb mint 40
j.-portájok volt. (Dl. 32690.)
Eberharthf-vágása). Eberharthwagasa. (1408: Szepesi kápt. lit.) Eber­
hard. (1427: Dl. 32690.) Eberczhaw al. nőm. Eberharth. (1449: Lelesz. 61.
21—28) Oberharth. (1454 : Muz. lit.) KIucsó. Siba és Richvald helységekkel
egyszerre említik. Bizonyára az e tájon fekvő mai Hervartó. mely különben
1448-ban «Herborlhow» alakban is fölmerül. (Muz. lit.)
Endrejoka. Endreoka. (1427: Dl. 32690.) Palocsához tartozott. — Ma
puszta. Andrejovka néven, Palocsától ék.
2 9 4 MAGYARORSZÁG.

Endrevágása. Endreuagasa. (1415. és 1416: Dl. 10838. és 10440;

1427 : DL 32690.) 1415—1416-ban Makovicza várához tartozott; 1427-ben 24
j.-portával. — Ma Andrejovo, Bártfa és Zboró közt.
Enyiczke. Enizke. (1427 : Dl. 82690.) Enezke. (1438: Kapy cs. 111. T.
fasc. III. n. 1., 1478 : Dl. 18076.) Sóvár m. dny. fekszik.
Erdőcske. Erdechke. Erdewske. Erdewczke. (1402: Dl. 8728; 1427:
Dl. 32690; 1435 : Dl. 12720; 1462 : Dl. 15793.) Sóvártól dkel. esik.
Estvánvágása. Estuanuagasa. (1427: Dl. 32690.) Ma Istvánvágás. Kis-
Szebentől dny.
Eszleng. L. Henszling a.
Feketekut. Fekethekwlh. (1427: DL 32690.) Fekelheguth. Feketeknth.
(1469: Akad. kézir., DL 16876.) Swarczbron. (1478: Dl. 18076.) Fekethewth.
(1480 : DL 18378.) Palocsától dny. esik.
Feketepatak. Fekethepathak és Kysfekethepathak. (1427: DL 32690.)
2 Fekethepatak. Fekethewpathak. (1415. 1416.) Makoviczához tartozott (idéz.
o tt); Zboró vidékén feküdt. A mai Gsarnó lehet. Zborótól nem messze dk.
Fel-Sebes. L. Sebes a.
Felsö-Asgut. L. Asgut a.
Felső-Babapataka. L. Babapataka a.
Felső-Bajor. L. Bajor a.
Felső-Hermán(-falva). L Ilermán(-íalva) a.
Felsö-Ladna L. Ladna a.
FeiSŐ-Lipócz. L. Lipócz falu és vár a.
Felső-Szent-Antal. L. Szent-Antal a.
Felső-Ternye. L. Ternye a.
Felső-Tvarócz. L. Turóspataka a.
Felső-Újfalu. L. Újfalu a.
Ferenczvágása. Ferenczwagasa. (1437: DL 13131; 1458: Lelesz. 69.
15.. 1487 : DL 19263.) Ma Ferenczvágás puszta. Girált m.
Ferzsó. L. Szverzsó a.
Fias. Fyas. (1415 : Dl. 10333 ; 1416 : DL 10440; 1427 : Dl. 32690.)
Makoviczához tartozott. Hanusfalvától kissé ék. esik. 1474-ben Zemplénhez
számítják. (L. ott.)
Finta. Terra speculatorum nostrorum (a király) Eur vulgariter dicto­
rum Fyntha. (1272: Wagner. Dipl. Sáros. 287.) Fyntha. (1373: Dl. 6159.,
1345 : Ház. okmt. V. 66., Dl. 6160 ; 1435 : DL 23801.) Finlha. (1427 : Dl.
32690.) A Dobiaknak 50 j.-portájával. — Eperjestől ék. találjuk.
Főipatak. Fewlpathak. (1492 : Dl. 3022.) Makovicza várához tartozott.
Bizonyára megfelel valamelyik e tájon 1415. és 1416. évben előforduló, szintén
«patak» összetételű helységnek.
Frankvágása. Frankuagasa. (1427 : Dl. 32690.) A Somosiaké volt ek­
kor, 12 j.-portával.
Fries. Ferych. (1330: Wagner. Dipl. Sáros. 236.) Frych. (1427: Dl.
32690.) Frich. (1454: Dl. 25210 ; 1470 : Soós lit.) Eperjestől ny. esik.
Frishau. Frychhaw. (1427: Dl. 32690) 24 j.-portával. IJgy látszik a
Kis-Szebentől ék. fekvő mai Fricsko értendő.
 SÁROSVARMEGYE. 2 9 5

Fulyán. Fvvlyan. (1410: Kapy cs. lit. K. fast·, fi. n. 21.) Fulyan.
(14-27 : Dl. 32690 ; 1440 : Dl. 13589.) Eperjestől ék. fekszik.
Galbatő. L. Gibolt a.
Garabócz. (Garbócz. Gvabócz.) Garbolch. (1352 : Anjouk, okmt. V. 542.)
Kurirna, Dubina, Sasova sat. helységekkel együtt tűnik föl. Talán az odább
ny. nem messze fekvő mai Hrabócz. — 1415 és 1416-ban, mint Makovicza vár
tartozéka ugyané vidéken eg y : Grabolch, Graboch, — 1427-ben mint a
Czudarok birtoka, egy: Garabolch nevű helység fordul elő. ügy látszik ez
alatt is a mai Hrabócz értendő. E helységet különben 1492-ben mai
«Hrabocz» alakjában is föltaláljuk. (Dl. 32690., 10333.. 10440.. 3022.)
Gerált. Geralth. (1427: Dl. 32690 ; 1476: Wagner. Dipl. Sáros. 391.)
Eperjes és Bártfa közt fekszik.
Gércze. — Gercze. (1480: Dl. 18327.) Nemesi névben. Tán Sárosban
feküdt.
Gerendely. 1261 : Nagy Iván i. m. Bánó csal. a. — Megymezejével és
Mavgonyával együtt merül föl.
Gerenye. Gerenye. (1379 : Zichy okmt. IV. 91.)
Gergellaka. (Gergelyfalva.) Geregurlaka. (1332—7: Páp. tiz. 1. 370.)
Gergellaka. (1427 : Dl. 32690 ; 1476., 1506 : Wagner. Dipl. Sáros. 242., 393.)
Azonos lehet az 1248-ban és 1347-ben ép e tájon föltűnő «Gregorfalva»-val
és az 1274-ben előforduló Geregurfelde-vel is. (U. o. 290. 458. 1. és 1347-hez :
Kapy cs. lit. K. fuse. II. n. 2.) Nagy-Sárostól é. esik.
Gorla(-vágása). a) Gerlawagasa. (1410: Kapy cs. Ut. K. fase. II. n.
21.) Gerlah. (1427 : Dl. 32690.) 1410-ben Kapi várához tartozott. Az 1427.
évi adólajstrom szerint e helységben özvegy Ternyeinének 25, a Napiaknak
19 j.-portájok volt. — 6) Gerla. (1440 : Dl. 13589.) Együtt merül föl Vené-
czével. melytől ék. (Bártfától ny. é.) találjuk ma Gerlahót.
Gibolt. Geubold. (1277: Árp. okmt. IX. 167.) Gybolth. (1364: Dl.
5343., 5344. és 5345; 1415: Dl. 10333; 1416: Dl. 10440; 1429: Dl. 32690.)
Galbathew. (1492: Dl. 3022.) Makovicza várhoz tartozott, vámjával együtt.
1427-ben 36 j.-portájok volt itt a Gzudaroknak. — Ma Gáboltó, a megye
ény. sarkában.
Giralt. Geralth. (1487 : Dl. 19263.) Long és Nyires közt sorolják föl
tehát csak az ezek m. fekvő mai Giráltra (és nem a K.-Szebentől ék. eső
Geraldra) kell gondolnunk.
Gombosfalva. Gombosfalva. (1435: Wagner. Dipl. Sáros. 60.) Kis-
Szebentől kel. esik.
Gribo. Grebo. (1414: Dl. 10187.) Szvidniktől kel. találjuk.
Gyecsehalma. L. Pósalaka a.
Györkvágása. Gewrkuagasa. (1427: Dl. 32690.) Palocsához tartozott.
Ma Gyurkó néven puszta, Palocsa m. d.
Gyülvész. Gywluez villa. (1419: Dl. 10853; 1438. és 1474: Soós lit.)
Gylwes. (1427: Dl. 32690.) 1438-ban fakápolnával. A Deine m. feküdt. Ma
Gulyvész. Sóvár rn. dk.
296 MAGYARORSZÁG.

Hamburg. Hempborgh. (1427: Dl. 32690.) Hambugh. (1437: Dl. 17110.)

Hambwrk. (1462 : Dl. 15758.) 1427-ben a Berzeviczi-rokonságnak 36 j.-por-
tájával. — Berzevicze m. találjuk.
Hankvágása. Hankuagasa. (1427 : Dl. 32690.) Hankwagasa. (1437 : Dl.
13046; 1454: Dl. 24541.) 1427-ben a Perényieknek 30 j.-portájokkal. A mai
Hankócz, Bártfától dk.
Haradisa. (Hradisa.) Hragista. (1427: Dl. 32690.) Haradicha. Hara-
discha. (1454: Dl. 24541; 1455: Dl. 14908.) A mai Hradiszkó, Zsetek m.
nyug., a melylyel együtt tűnik föl.
Harapkó. Hrabkow. (1427: Dl. 32690.) Harapko. (1428: Dl. 11959.)
Rabko. (1468 : Muz. lit.) Rapko. (1485 : Jászó. pr. A. föl. 70.) Szent-Kereszt­
tel együtt fordúl elő'. A mai Hrabkó, Sóvártól ny. Benne 1334 körűi Perényi
Miklós az Ágoston-rendi í-emeték számára perjelséget alapílott. mely a XV)
sz.-ban is fönnállt. — Az 1427. évi adólajstrom két ily nevű helységet ismer.
Ezek egyike a fentebbi Hrabkónak felel meg s ekkor a Tornyos Péteré volt
22 j.-portával; a másik (Eberharth és Tölgyszék közt fölsorolva) a «Lengend»
Péteré. E két helység azonban ugyanegy is lehet.
Hasságy. Hasagh. (1427: Dl. 32690.) Hassaag. (1481: Dl. 18519.)
Hasagh. (1481 : Dl. 18520.) Ma Harság, Sóvárlól dk.
Hedrich. (Hedreh, Henrikfalva.) Villa Henrid. (1320: Wagner. Dipl.
Sáros. 323.) Hedrychfalwa. (1330: U. o. 236.) Hedrech. (1403: II. o. 352.)
Hedreh. (1427 : Dl. 32690.) Hedrich. (1430: Muz. lit.) Hedrych. (1454: Dl.
25210.) Ma Hedri. Kis-Szebentó'l dny.
Henning. (Hennig.) Ohennengh. (1423: Dl. 11351) Hennyngh (1427:
Dl. 32690.) Hennygh. (1454: Dl. 24541.) 1427-ben a Perényieknek 16, l—- a
Henningieknek pedig 11 j.-portájával. — Ma Honig, Héthárstól ók.
Henszling. (Hazslmg.) Henslingh. (1415 : Dl. 10333 ; 1416 : Dl. 10440.)
Ezleng. (1427 : Dl. 32690.) Hazlyngh. (1492 : Dl. 3022.) 1427-ben igen nagy
helység volt. a Czudaroknak 77 j.-portájával. — A mai Hazslin. Bártfá­
tól k. é.
Herbartó. L. Eberharth a.
Herdegenshau. (Hertelhau.) Herdegenzhaw. (1341: Ház. okit. 228.)
Iíerdunyhan. (Bizonyára elferdítve. 1337: Wagner. Dipl. Sáros. 33.) Herde-
genshorr. que nunc Peklen vocatur. (1439 : Kollár-féle gyűjt, a nemz. muz.
2297. föl. lat. Szintén ferdítve.) Uszfalu, Salgó sat. vidékén fekhetett. Azonos
lehet ezzel az 1427-ben Héthárs vidékén két ízben is eló'forduló: Hertel-
hawo. (Dl. 32690.)
Herencsér. Herencher. (1345 : Anjouk, okmt. IV. 488.) Lucskával
együtt említik. Bizonyára a mai Ilarcsár-Lucska ó'rzi nevét. Tarkő m. dk.
Herhely. Herhe. (1480: Dl. 18327.) Kurimától dny. esik. »
Herknecht. Herknechth (1449 : Lelesz, f. 61. n. 21—28.. 1454: Muz.
lit.) Bártfa közelében dny. eső helységekkel együtt fordúl elő. Ott találjuk
ma Hertnek falut. — E helységet kell értenünk az 1427. évi adólajstromban
a Perényiek birtoka gyanánt fölsorolt: Herkethh a. is. (Dl. 32690.)
 SAROSVÁUMEGYE. 297

Herman(-falva). Villa Hermanni sup. et inf. (1320: Wagner. Dipl. Sáros.

323.) Cives de Herman. (1454: Dl. 25210.) Nagherman. (1372 : U. o. 345..
1426 : U. o. 375., 1479 : Kapy es. lit. Mise. S. n. 12.) Az 1427. évi adólaj-
strom egy : Felsew Herman és egy : Nagherman nevű helységet ismer. Előbbi­
ben a Sebesi vagy Sinka családnak 11. utóbbiban ugyanennek 18, a Sem-
seieknek pedig 13 jobbágy-portájok volt. — Ma Hermány, Nagy-Sárostól ny.
Herman! vágása). Herman. Hermanuagasa. (1427: Dl. 32690; 1438.
1465. és 1474 : Soóscs. llt.l 1427-ben a Sósoknak 19 j.-portájával; 1438-ban
fatemplommal. A mai Tapoly-Hermány, Hanusfalvától d. Olykor Zemplénhez
számítják.
Hidegkút. Hidegkwth. (1427 : Dl. 32690.) Hydekwt. (1462 : Kapy cs. lit.
H. fase. IV. n. 4.) Hydegkuth. (1463: IJ. o. n. 5., 1489: Dl. 19462.) Pred.
Hydegkwlh. (1487 : Kapy cs. lit. u. o. n. 14.) Ma puszta Kapi m.
Hirinna. Hytinna vagy Hyrinna. — Makovicza vár (idéz. ott) tartozékai közt.
(1415. 1416.) Úgy látszik a mai Kurinka. Hazslin mellett, a melylvel együtt
szerepel.
Horány. Horaan. (1491: Kassa v. lit. rendezetlen.) Somostól d. és dny.
eső helységekkel együtt tűnik föl.
Hosszumezö. Huzzywmeze. —ew. (1415. 1416.) Hwzwmezew. (1427 : Dl.
32690.) Makovicza várához (idéz. ott) tartozott; 1427-ben 26 j.-portával. —
Úgy látszik a szomszédos mai Hosszúrét értendő alatta.
Hrabkó. L. Harapkó a.
Hrabócz. L. Garbócz a.
Istvánfalva. Ily nevű helység tűnik föl Zsákmány, Kükemező stb. (1412 :
Wagner. Dipl. Sáros. 365.. 1482 : Lelesz, el. stat. 1. Prócsfalva a. is.), 1427-ben
pedig Mátyásvágása (Dl 32690.) társaságában.
Itefalva. Itefalua. (1341 : Ház. okit. 231.) Uszfalva körűi fekhetett.
Iván. Iwan. (1351 : Anjouk, okmt. V. 510., 1369 : Dl. 5719.) Jaan. (1430 :
Dl. 12190.) Somossal és Bökivel határos v o lt; utóbbi m. találjuk ma Janocska
helységet. 1430-ban ugyanez : Jaan, az 1427. adólajstromban pedig : Jan alak­
ban tűnik föl. (Dl. 12190. 32690.)
Izbég. Izbegh. (1347: Kapy cs. 111. K. fase. II. n. 2.. 1414: U. o. n.
23.) Sebessel volt határos.
Izsép. Isopo. (1405 : Dl. 9077.) Iseph. Isseph. (1427 : Dl. 32690.) Ysyp.
Isvp. (1430 : Muz. lit.. 1490: Kapy cs. lit. K. III. n. 98.) Sóvártól ny. esik.
Jakabfalva. a) Lengyeliacabfalwa. (1401: Dl. 8656.) Jacabfalua. (1427 :
Dl. 32690. Az Uporiak 29 j.-portájával.) Jakabfalwa. (1463: Dl. 15829.) Sommal
együtt tűnnek elénk, melynek Magyar-Jakabfalu ma is szomszédja, Kis-Szeben
m. 6) Egy másik ily nevű (Jacabfalva) helységet ugyancsak 1427-ből Palocsa
vidékéről ismerünk, mint a Tarköviek (Henrik fia László) birtokát. Utóbbit a
közel fekvő szepesmegyei mai Jakubjánnal nem azonosíthatjuk.
Jakabvágása. Jakabwagasa. (1454 : Muz. lit.) Bártfa vidékén (d. dk. dny.)
fekvő helyekkel együtt említik mint a Perényiek birtokát. — Az 1427. évi
adólajstrom Dobó és Tarkő m., továbbá Sztrucsina és Kükemező' közt sorol
föl ily nevű helységet (Jacabuagasa) hasonlókép a Perényiek. — s egy har­
madikat szintén Dobó vidékén, a Berzevicziek birtokában. (Dl. 32690.)
2 9 8 MAGYARORSZÁG.

Jakórése. Jakoresse. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 354.) Jakorese. (J427 : DL

32690 ; 1438 : Soós lit.) A mai Jakoris, Szebentől ény.
Ján. (Jaán.) L. Iván a.
Janó. Janó. (1427 : Dl. 32690.) Janno. (1435 : 1)1. 12710. ) Sóvártól dny.
a Hernád m. fekszik.
Jánosfalva. Janusfalua. (1427: Dl. 32690.) Janosfalwa. (1464: Dl. 17116.)
L. Komlós vár a.
Jánoslaka. Janostaka. (Nemesi névben. Bizonyára mint Steftaka Steflaka
helyett. — 1435 : Wagner. Dipl. Sáros. 61. ) Ternye és Gombosfalu vidékén
fekhetett.
Járdánháza. Jardanhaza. (1427 : Dl. 32690.) Sáros. Kis-Szeben és Ternye
.vidékén feküdt.
Jernye. (Jerenye.) L. Szinyefalva a.
Jesztreb. Jeztreb. (1435: Dl. 12720.) Ma Palocsától kd. találunk ily
nevű helységet; azonban nem merném állítani, hogy a Lapispataki rokonság
birtokában szerepló' Jesztreb ennek a falunak felel meg.
Juló (?) Jvlou. (1462 : Dl. 15758.) Darócz és Feketékul közt sorolják· föl.
Kabalafalva. Kabalafalua. (1366: Dl. 5648.) ügy látszik Makovicza vidé­
kén keresendő.
Kajáta. (Kajola.) Kaywta. Kayotha. (1248: Wagner Dipl. Sáros. 458.,
1399: Dl. 8514; 1443: Dl. 13725.) Kayatha. (1427: Dl. 32690.) Ma Kajáta,
Eperjestől ny. >.
Kakasfalu. L. delnei Kakasok a.
Kálnás. Kalnas. (1400: Fejér. X. 3. 231.. 1463: Lelesz. 74. 16.. 1427 :
Dl. 32690.) 1427-ben a Varjú cs.-nak 31 j.-portájával. — Hanusfalvától é.
találjuk.
Kanyarék. (?) L. Móré cs. a.
Kápolna. Kápolna. (1365: Dl. 7667 ; 1427 : Dl. 32690 ; 1463 : Dl. 15829.)
Som és Jakabfalva közt fordúl elő.
Kappanos. Kappanus. (1347: Kapy cs. 111. K. fase. II. n. 2., 1435: U. o.
fase. III. n. 63.) Kapanos. (1427 : Dl. 32690.) Kappanos. (1436 : Kapy lit. n.
35.) Sebessel és Kapival volt határos.
Kaproncza. Kaproncha. (1324 : Anjouk, okmt. II. 166., 1415 : Dl. 10.333 ;
1416: Dl. 10440; 1427: Dl. 32690.) 1427-ben a Czudaroknak 62 j.-portá­
jával. - Kurimától dny. esik.
Kapus. Kapus. (1412: Wagner. Dipl. Sáros. 363.) Ternye vidékén
fekhetett.
Karacsatelke. Karacateleke. (1343: Anjouk, okmt. IV. 330.) M in ta
Csicseriek birtoka fordúl elő, Dobrovával és Radácscsal együtt. Minthogy a
XV. sz.-ban e két utóbbi helységen kívül még csupán Berzenke,- vagy Bez-
denke szerepel a Csicseriek birtokai közt, Karacsatelkét némi valószínűséggel
ugyanegynek tarthatjuk Berzenkével.
Karácsonymezeje. (Karácsony.) Karachonmezew. (1437 : Dl. 13131.) Kara-
chonmezeye. (1458: Lelesz. 69. 15., 1487 : Dl. 19263.) Ma Karácsonymező,
Hanusfalvától é. — Az 1427. évi adólajstrom : Karachon néven ismeri. (Dl.
32690.)
 SÄ KOS VÁRMEGYE. 2 9 9

Karakó. Karakow. (1342: Anjouk. okml. IV. 263.) Zárató. (1370: Dl.
33674.) Karaco. (1374: Dl. 6179.) Újvár tart. közt Letenyével együtt tűnik föl.
Kelecsény. Kelechen et alia Kelechen. (1412: Wagner. Dipl. Sáros.
363.) Nagkeleelien. Kyskelechen. (1427 : Dl. 32690.) Ternye vidékén fekhetett.
Kellemes. Kellemes. (1342: Anjouk, okmt. IV. 192.) Kelemes. Chelemes.
(1427: Dl. 32690.) 1427-ben a Kendieknek 16. — a Kellemesieknek pedig
28 jobbágyportájokkal. — Eperjes m. fekszik.
Kenczölvágása. Kuncholwagasa. Kenchelwagasa. (1414: Dl. 10187;
1415 : Dl. 10333 ; 1416 : Dl. 10440.) Kencheluagasa. (1427 : Dl. 32690.) Mako-
vicza tartozékai közt szerepel; 1427-ben 25 j.-portával.
Kendi. Kendy. (1310: Wagner. Dip). Sáros. 316.) Felsowkendi. Kendi.
(1427: Dl. 32690.) Naghkendi. Kyskendi. (1478: Dl. 18076.) Az 1427. évi
adólajstrorn szerint Felső-Kendi 3. Kendi pedig 29 j.-portával. Ma Kende.
Sóvártól d.
Kenéz. Kenyz. (1408 : Dl. 9432.) A mai Matiszova és a szepesmegyei
Jakubjánnal együtt említik, — állítólag Lubló tartozéka gyanánt.
Kerekrét. a) Kerekreth. (1415—1416: Dl. 10335. és 10440.) Kereg-
reth. (1427 : Dl. 32690.) Mint Makovicza tartozékát említik. A Kulimától dk.
eső mai Kerekrét falunak felel meg. — 6) 1453-ban Kőszeg vidékén tűnik
föl egy ily nevű helység. (Huny. kora. X. 412.)
Kerekvágása. Kerekwagasa. (1408: Szepesi kápí. lit.) Richvald és
Herknecht sat. helységekkel együtt említik.
Keresztes. (Keresztes-Komlós.) L. Komlós a.
Keszi. Biztrekezi és Renukkezi. (1346: Lelesz, met. Sáros.) Mint Sóvár
(vagy a sóvári uradalom ?) határosa Lipóczczal együtt fordulnak elő. —
Delnekezy. (1411: Szepesi kápt. lit. capsa. L. f. 8. n. No. 11.) E falu is
Sóvár vidékén fekhetett.
Kis-Ábrány. L. Ábrány.
Kis-Aszö. Poss. Kysaszow circa íluv. Zynnye. (1379: Dl. 6593.) Usz-
Peklén és Usz-Salgó helységekkel együtt említik.
Kis-Budamér. L. Budáméi- a.
Kisfalu. L. Újfalu a.
Kisfalud. Kysfalud. (1427 : Dl. 32690.) A Gombos családé volt.
Kis-Feketepatak. L. Feketepatak a.
Kis-Kassa. Kiskassa. (1427 : Dl. 32690.) Kyskassa. (1435 : Dl. 12720 ;
1462: Dl. 15733; 1463: Dl. 15833.) Mint Kőszeg vár tartozéka, Szuhadolna.
Sz.-Imre sah m. fordúl elő.
Kis-Kelecsény. L. Kelecsény a.
Kis-Kendi. L. Kendi a.
Kis-Ladna. L. Ladna a.
Kis-Lapispatak. L. Lapispalak a.
Kis-Sáros. Kyssaros. (1427: Dl. 32690; 14.36: Soós lit.. 1454: Dl. 24541 ;
1455: Dl. 14908.) Sáros várához tartozott. Az 1427. évi adólajstrom szerint
a király jobbágyai 56 portától adóztak itt.
Kis-Szalók. L. Szalók a.
 300 MAGYARORSZÁG.

Kis-Szent-Kereszt, L. Szent-Kereszt város a.

Kis-Szilva. L. Szilva a.
Kis-Tárcza. L. Tárcza a.
Kie-Ternye. L. Ternye a.
Kis-TölgyszéK. L. Tölgyszék a
Kis-Trocsány. L. Trocsány a.
Kis-Vitéz. L. Vitéz a.
Kiszelfalva. (Kiszil.) Kyzyl. (1387: Zichy okmt. IV. 337.) Kyzelfalva.
(1427: Dl. 32690.) Csaplyan, Alsoncz, Trocsány stb. helységekkel együtt említik.
Klenberg. (Klemberk.) Glemberch. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 369.) Klenberg.
(1406: Dl. 9251 ; 1490 : Kapy cs. lit. K. fase. III. n. 98.) Klymberk. (1427 :
Dl. 32690.) Ma Klemberk, Eperjestől dny.
Klusó. Clusso. (1427 : Dl. 32690.) Sewnwald al. nőm. Kluso. (1449 :
Lelesz, f. 61. n. 21 —28.) Schonwald. (1448: Muz. 111.) Klussow. (1454: U.
o.) A mai Klyusó vagy Klucsó, Bártfától d.
Koberdorf. Kobula. (1277 : Árpk. uj okmt. IV. 167.) Koberdorff. (1448 :
Muz. lit.) Koboldorph. (1449 : Lelesz. 61. 21—28.) Bártfa körűi feküdt.
Kohalafalva. Kohalafalwa. (1454: Muz. lit.) Bartosfaluval és a szom­
szédos helységekkel együtt fordúl elő.
Kohány. Kohan. (1387 : Zichy okmt. IV. 336., 1427 : Dl. 32690.) 1427-ben
25 j.-portával. — Bártfától dk. esik.
Kolasz. (?) Kohlaz. (1320: Wagner. Dipl. Sáros. 323.) E néven nem
találjuk. A mai Szedikerttel együtt említik.
Komaró. Komaro. (1415. 1416: Dl. 10333. 10335. és 10440; 1427 : Dl.
32690.) Makoviczához tartozott; 1427-ben 36 j.-portával. Ma Alsó- és Felső-
Komárnik helységeket ismerünk e tájon, Sárosm. ék. határszélén.
Komlós. Pousfalva al. nőm. Komlous. (1352: Anjouk, okmt. V. 585.)
Komlos. (1368—1464: Kapy cs. lit. K. fase. IX. n. 2., II. fase. IV. n. 2—6..
1459 : Lelesz, el. stat., 1489: Dl. 19462.) Komplos. (1427 : Dl. 32690.) Kerez-
theskomlos. (1458: Lelesz. 69. 15., 1487 : Dl. 19263.) Ma Komlós-Keresztes
és (ettől ny. é.) Komlós nevű helységeket találunk a Tapoly vidékén. Az
1427. évi adólajstrom Komlóst határozottan megkülönbözteti «Kerestus»-től.
Előbbiben a Bánóknak 12, — utóbbiban a Somosiaknak 42 j.-portájok volt.
(Komlósra nézve 1. Pesty Helyn. I. 174.) 1499-ben a szomszédos Cselfalva
tűnik föl «alias» Komlós néven. (Jászó, Statut. K. fasc. 2. n. 31.) L. Komlós-
pataka a. is.
Komlós(-pataka). Komlospathaca. Comlos. (1415. és 1416: Dl. 10333.
és 10440.) Komplos. (1427: Dl. 32690.) Makovicza várához tartozott. — A mai
Komlóssa, Zborótól é.
Korlátvágása. Korlathuagasa. (1427: Dl. 32690.) 1454-ben Vitézzel,
Szent-Kereszttel stb. együtt szerepel. (Dl. 25210.)
Kozlik. Kozlyk. (1427 : Dl. 32690.) Palocsához tartozott. Az ettől dny.
elterülő mai Kozselecz puszta látszik őrizni emlékét.
Kozsan. Kozan. (1427: Dl. 32690; 1454: Dl. 24541.) Bártfától dk.
Hankócz és Kucsin m. fekszik.
 SÁROSVÁRMEGYE. 301

Kőberher. Kewberher. Kwberher. (1115. 1116.) Makovicza várhoz

(idéz. ott) tartozott; talán a mai Becheró, Zborótól é.. mely különben «Byharo»
formában is szerepel. (1492 : Dl. 3022.)
Kökény. Kékén. (1317 : Kapy es. lit. K. fase. II. η. 2.) Koken. (1127
Dl. 32690.) Kewken. (1140: Dl. 13589.) Eperjestől k. é. esik.
Körösfő. Korosfe. (1127 : Dl, 32690.) Lapispatak és Tizsete közt sorol­
ják fö l; de azért kétségtelenül a mai Köröslőt kell értenünk, Sebes és Hanus-
falva közt.
Kőszeg. Kwzeegh. (1427 : Dl. 32690.) Kwzeg poss. (1135 : Dl. 12720 ;
1153 : Huny. kor. X. 412.) Suburbium Kwzegh. (1464: Dl. 15950.) Somostól dny.,
a hasonló nevű vár aljában feküdt, melynek sorsában osztozott, ügy látszik
m.-városi szabadalmai is voltak, bár az 1427. évi adólajstromban csak 15
jobbágy-portáját találjuk.
Középső-Ladna. L. Ladna a.
Kriva. a) Krywa. (1451: Dl. 24541.) Bártfától ny. esik. — 6) Criua.
(1427: Dl. 32690.) Két ízben is eló'fordúl. összesen 26 jobbágy-portával. A
mai Krivánnak felel meg. Héthárs m. ny. é.
Krucsó. Cruchan. Chynthan. (1114: Dl. 10187 ; 1115: Dl. 10333.
10335; 1116: Dl. 10410.) Crucho. (1427: Dl. 32690.) Chrwcza. (1435 : Dl.
12676.) Kruchow. (1138 : Kassa v. titk. lit. Kalnaj. 27.) Makoviczához tarto­
zott. — Kurimálól d. esik.
Krusolyvágása. Crusolwagasa. (1414: Dl. 10187.) Úgy látszik a mai
Kruslyova, Szvidniktől é.
Kucsin. Kwten in distr. seu terra Gyepeel. (1374 : Dl. 6248.) — Gypelue.
(1374: DL 6219.) Kowchyn. (1427: Dl. 32690.) Kwchyn. (1437: Dl. 13046
1151: Dl. 24511.) 1427-ben a Dévényieknek 37 j.-portájokkal. — Kurima
mellett d. találjuk.
Kiíró. Kwro. (1415 : Dl. 10333 ; 1116 : Dl. 10140 ; 1127 : Dl. 32690.)
1127-ben 30 j.-portával. — A megye ény. sarkában találjuk.
Kükemező. (Kükemezeje.) Keykmezew. Kukewmezej. (1312. és 1352:
Anjouk, ο. IV. 263.. V. 585.) Kwkemezew. (1127: Dl. 32690.) Kykemezeye. (1482 :
Lelesz, el. stat.) 1127-ben 24 j.-portával. — Ma Kükemező, Hanusfalvától ény.
Lacsa. Laclia. (1127: Dl. 32690.) Lachya. (1158: Lelesz. 69. 15.)
Radvány és Megyés m. fordul elő'. E két helység közt találjuk ma Vlacsa falut.
Láda. Lada poss. et Nemethlada poss. deserta — Kapi vár tart. közt.
(1110: Kapy cs. lit. K. fase. II. n. 21.) Lada. (1127 : Dl. 32690; 1110: Dl.
13589 ; 1175: Kapy cs. lit. L. fase. II. n. 1.) Eperjestől ék. találjuk.
Ladna. Felsoladna. (1387: DL 7305.) Felsew Ladna, Also Ladna.
(1123 : Dl. 11422.) Nagy-, Kis- és Középső-Ladna emlíltetik 1429-ben. (Kassa
v. titk. lit. Szakalya 1—2.) Naghladna. Kysladna. (1491 : Kassa v. lit. ren­
dezeti.) Ma Nagy- és Kis-Ladna, Kassától ény.
Ladomérvágása. Ladamemagasa. (1415: Dl. 10333; 1416: Dl. 10440.)
A mai Ladomér, Szvidniktől ék., a mely m. feltűnik.
Langnó. (Langván.) Langnow. Lachnow. (1427 : Dl. 32690.) Langwan.
(1437—69 : Dl. 17110.) Langno. (1162 : Dl. 15758.) Ma Lagnó. Palocsától é.
302 MAGYARORSZÁG.

Lapispatak. Kyslapispatak. (1420 : Dl. 10957.) Lapispathak. (1427: Dl.

32690.) Lapispatak. (1435 : Dl. 12720.) A megye déli határán fekszik. Olykor
Abaujba is sorozzák.
Lapos. Lappohos. (1427: Dl. 32690.) Laphos. (1476: Wagner. Dipl.
Sáros. 391.) 1427-ben 31 j.-portával. — Kurimától dny. esik.
Laszinovágása. Lazyouagasa. Lazinouagasa. (1427 : Dl. 32690.) Berze-
vicze. Balázsvágás, Bajorvágás stb. vidékén merül föl.
Laszszó. (Laszczó.) Lazow. Lazo. (1427: Dl. 32690.) Lasso. Laccha.
Lazzo. (1431 : Dl. 12370; 1437 : Dl. 13131 ; 1458 : Lelesz. 69. 15., 1487 : Dl.
19263.) A mai Laszczó, Hanusfalvától é.
Láz. Laz. (1320 : Wagner. Dipl. Sáros. 323.) Laz. (1-427 : Dl. 32690.)
Megfelel a mai Lázi pusztának, Nagy-Sáros határában ény.
Lék. Leek. (1480: Dl. 18327.) Nemesi névben. Tán Sárosban feküdt.
Lemos. Lemes. (1427: DJ. 32690; 1449: Dl. 14265; 1463: Dl. 15833.)
Somostól d. esik.
Lengyel-iakabfalva. L. .lakabfalva a.
Libitin. Libitin. (1427 : Dl. 32690.) A mai Lubotin. Palocsa in. k.
Licsérd. Lycherd. (1427: Dl. 32690; 1431 : Dl. 12731 ; 1435: Dl.
12720.) Ma Dicsért, Somos m.
Lipolcz. (Lipócz.) a) Felsewlipolch. (1406: Dl. 9251.) Lvppolch. (1427 :
Dl. 32690.) Lypolcz. al. nőm. Peklen. (1447: Dl. 14048.) 1427-ben a Dobiak­
nak 25 j.-portájával. — Ma Keezer-Lipócz. a megye dk. sarkában, Keczer-
Peklén szomszédságában. — b) Villa Lipoucz. (1320: Wagner. Dipl. Sáros.
323.) Lipolch. (1427: Dl. 32690.) 1427-ben a Berzeviczieknek 27 jobbágy­
portájával. A mai Szinye-Lipócz. Kis-Szebentó'l dny.
Litinye vagy Letenye. Lythene. (1342 : Anjouk, okmt. IV. 263.) Lethene.
(1411: Dl. 9774; 1454: Dl. 24541.) Lithine. (1427: Dl. 32690.) Ma Litinye,
Héthárstól k. é.
Lófalva. Lowfalua. (1427 : Dl. 32690.) 42 jobbágy-portája voll, itt ekkor
a «Pál özvegyé«-nek. — Ma Lófalu, Bártfától dk.
Long. Lono. (1427: Dl. 32690.) Longli. (1431: Dl. 12370: 1458:
Lelesz 69. 15.) Hanusfalvától é. esik.
Lovagfalva vagy Lovagháza. Louagfalua, Louagfalu. Lowagfalua fordul
elő az 1427. é. adólajstromban (Dl. 32690.,) továbbá egymagában 1437-ben
(Soós lit.) s több ízben nemesi eló'név gyanánt (1414.. 1435.. 1439: Kapy
cs. lit. K fase. II. n. 25., P. fase. II. n. 4., T. fasc. III. n. 2.); Lowaghaza
pedig 1435-ben mint Kőszeg vár tartozéka. Terebő és Ábrány közt. (Dl.
12720., 1453 : Huny. kora. X. 412.)
Lubolcz. Lybolcb. (1427: Dl. 32690.) Lvvbolcb. (1439: Dl. 13340;
1463 : Dl. 15833.) Ma Lubócz. Sóvártól dny.
Lucska. a ) Luchka. (1345: Anjouk, okmt. IV. 488., 1427: Dl. 32690.)
1427-ben a Tarkövi-Tárczai rokonságnak 41 jobbágy-portájával. — A mai
Harcsár-Lucska. Tarkő m. dk. — b) Luchka. (1427 : Dl. 32690.) Luchka.
(1482 : Lelesz, el. stat.) Ez alatl pedig a Kükemező melletti Tapoly-Lucska
értendő. Utóbbiban 1427-ben Bánó Mihálynak 21 j.-portája volt.
 SÁROSVÁKMEGYE. 303

Lukavicza. Lwkawycza. (1449 : Lelesz. 61. 21—28.) Ma Lukavicz, dk.

Bárlfa városától, a mely földesura volt.
Luzsátl. Lussan. (1427 : Dl. 32690.) Lusan. Kyslwsan. Lusanka. (1437 :
Dl. 13131; 1458: Lelesz. 69. 15; 1464. és 1477: Lelesz, el. stat., 1487: DL
19263.) Lwsan. (1427 : Dl 32690.) Margonyától kissé dk. eső vidéken, mint
a Szécsiek. Csaholyiak és sóvári Sósok (1427-ben mint a Czudarok) birtoka
tűnik föl. Luzsanka nevű helységet ma Eperjestől ny. találunk.
Magashid. Magashyd. (1427: Dl. 32690.) Magashid. (1340: Wagner
Dipl. Sáros. 338., 1481 : Dl, 18520.) Szent-Péterrel és Hasságygyal együtt
merül föl.
Magyarfalu. Magyarfalw. Magarfalw. (1427: Dl. 32690.) Sydopatak
al. nőm. Magyarfalu. (1435: Dl. 12720; 1458: Dl. 15265.) Kőszeg várához
tartozóit. 1427-ben 40 j.-portával. — Somos és Lemes vidékén fekhetett.
Magyar-Raszlavicza. L. Raszlavicza a.
Maklar. Moklar. (1408: Dl. 9104; 1411 : Dl. 9774.) Újvár tartozéka
gyanánt tűnik föl.
Makovicza. Makowicza. (1435 : Fejér. IX. 7. 699.) A hasonló nevű vár­
aljában feküdt.
Malczo. (Malczno.) Malcho. Malchno. (1410: Kapy cs. lit. K. fase. II.
n. 3. és 20.) Malchow. (1427 : Dl. 32690.) Malczo. (1440 : Dl. 13589.) Bárt-
fától nyugatra, a megye szélén fekszik.
Malomfalva. Molonfalua. Molonfalu. (1368: Kapy cs. lit. K. fase. IX.
n. 2.) Malonfalua. (1430: U. o. H. fase. IV. n. 2.) Malomfalua. (1427 : Dl.
32690.) Molomfalwa. (1462: U. o. n. 4.) Malomfalwa. (1464: U. o. n. 6.)
Németfaluval és Komlóssal volt határos.
Margonya. Margonya. (1.324: Anjouk, okmt. II. 166., 1427 : Dl. 32690 ;
1437: Dl. 13131; 1487: Dl. 19263.) 1427-ben 27 j.-portával. — Hanusfalvá-
tól é. találjuk.
Matéshau. Matliezhaw. (1408: Dl. 9432.) A mai Matiszova. Ó-Lubló-
tól ék.
Mátévágása vagy Mátyusvágása. Matheyvvagasa. Mathe·—. Mathyws —.
(1381: Dl. 6851: 14#): Dl. 13589; 1487: Dl. 19263.) Mathiusuagasa.
(1427 : Dl. 32690.) 1427-ben a Napiaknak 21 j.-portájokkal. — A mai Máté-
vágás. Hanusfalvától é.
Megye(-pataka). Megyepathak. — a. (1454: Dl. 24541; 1479: Dl.
18157.) Sáros várhoz tartozott, mely m. ma Megye helységet találjuk. Utóbbi
alakban (Mege) ismeri az 1427. évi adólajstrom is. (Dl. 32690.)
Megyes. Meges. (1427: Dl. 32690.) Megyes. (1458: Lelesz. 69. 15..
1487 : Dl. 19268.) 1427-ben Sós Péternek 27 j.-portájával. — Hanusfalva m.
találjuk.
Megymezeje. L. Gerendely a.
Ménárt. Monarch. (1427 : DL 32690.) Jakabfalva és (Usz-)Peklén közt
sorolják föl, 23 j.-portával.
Mérgesvágás(-a). Mergesuagas. (1415. és 1416: Dl. 10333. és 10440. i
Mergesuagasa. (1427: Dl. 32690.) Makoviczához tartozott. A mai Mergeska.
Szvidnik m. dk.
304 MAGYARORSZÁG.

Mérk. Myrk. (1427 : Dl. 32690 ; 1435 : Dl. 12720.) Ma Alsó- és Felső-
Mérk, Somostól ék.
Miklósvágása. a) Myklouswagasa. (1387 : Dl. 7305 ; 1416 : Dl. 10440.)
Myklosuagasa. (1427: Dl. 32690.) Makovicza vár tartozéka volt. A mai
Niklova, Zborótól é. 1492-ben «Myklo» alakban találjuk föl ismét. (Dl. 3022.)
— b) Egy másik «Mikloswagasa» 1480-ban merül föl s megfelel a Gölnicz-
től ék. eső' mai Miklósvágásnak. (Muz. lit.)
Mirklovágása. Myiklowagasa dominorum de Seech. (1427 : Dl. 32690.)
Magyarfalu és Bikszád közt sorolja föl adólajstromunk 39 j.-portájával. A
Szécsiek birtokai azonban inkább Hanusfalvától é. a Tapoly mentében terűi­
tek el. Tán elferdített helynévvel van dolgunk.
Mochnya. Mochnya (1351: Rupp. II. 294.) Cives de Mohnia. (1454:
Dl 25210.) Kis-Szeben várostól d. esik
Mocsármái vagy Mocsárosmál Mocharmal. (1427: Dl. 32690; 1431: Dl.
12731. és 1435: Dl. 12720.) Mocharosmal. (1438: Soós cs. lit) Fakápolnával
Sz.-Zsófia tiszteletére. — Ma Mocsármány, Eperjestől d.
Mocsolya. Machala. (1346 : Wagner. Dipl. Sáros. 54.) Mochola. (1418 :
Wagner. Dipl. Sáros. 373., 1427 : Dl. 32690.) Mochola alias Vesveres. (1456 :
Szepesi kápt. lit. capsa L. f. 1. No. 4.) Kis-Szebentó'l dny. találjuk.
Modrafalva. Villa Modrafalua ad castrum Lipolch pertin. (1406: Dl.
9251.) Madrafalva. (1427 : Dl. 32690.) Ma Mudrócz, Somostól kd., a megye
határszélén.
Mohore. Mohore. (1427 : Dl. 32690.) Kendi után sorolja föl adólajstra-
munk, 26 j.-portával.
Molnárvágása. Molnaruagasa. (1415. és 1416: Dl. 10333. és 10440;
1427 : Dl. 32690.) Makovicza várhoz tartozott; 1427-ben 30 j.-portával. —
A mai Mlinaróc.z. Kurima m. ék.
Monyorós. Monyoros. (1352 : Anjouk, okmt. V. 542.) Dubinna és
Sasova közt fordái elő, mint az olnodi Czudaroknak most adományozott
birtok.
Mulyád. Mullyatli. (1340 : Wagner. Dipl. Sáros. 338.) Szent-Péterrel és
Hasságygyal együtt tűnik elénk.
Nádfő. Nadíéu. Nadfew. (1360 : Dl. 5006; 1436 : Kapy cs. lit. K. fasc.
II. n. 36.) Nadefew. (1478: Dl. 18076.) Eperjestől ék. esik.
Nagy-Ábrány. L. Ábrány a.
Nagy-Budamér. L. Budáméi- a.
Nagyfalu. Nagyfalu (1412 : Wagner. Dipl. Sáros. 363., 1463: Lelesz,
el. stat.) Nagfalw. (1427 : Dl. 32690.) Nádfő. Ternye sat. helységekkel együtt
emlegetik.
Nagy-Hermán. L. Hermán(-falva) a.
Nagy-Kelecsény. L. Kelecsény a.
Nagy-Kendi. L. Kendi a.
Nagy-Ladna. L. Ladna a.
Nagy-Sebes. L. Sebes a.
Nagy-Szalók. L. Szalók a.
Nagy-Szilva. L. Szilva a.
 SÁ HOSVÁ RM EGY E. 805

Nagy-Tölgyszék. L. Tölgyszék a.
Nagy-Vitéz. L. Vitéz a.
Németfalu. Nemethfalw. — falva. Előfordul az Eperjestől ék. eső mai
Kupi-Németfalu (1368—1464 : Kapy cs. lit. K. fase. IX. n. 2., H.'fase. IV. n.
2. és 6.. 1459: Lelesz, el. slat.. 1489 : Dl. 19462.); valamint a Karima mel­
letti Tapli-Németfalu is. (1438: Kassa v. titk. lit. Kálnaj. 27. és 1454: Dl.
24541.) Az 1427. évi adólajstrom szerint előbbiben a Koporcz cs-nak 19. —
az utóbbiban a Petényieknek 30 j.-portájok volt. (Dl. 32690.) A XIV. sz.-ban
(llsz-)Peklénnek (I. ott) másik neve szintén Németfalu. ' ·
Nyás. (Nás, Násfő, Nvárs.) L. Salgó és Ardó helys. a.
Nyires. Nyres. (1427 : Dl. 32690.) Nyresch. Nyires. (1459 : Dl. 15380;
1487 : Dl. 19263.) 1427-ben 27 j.-portával. - Ilanusfalválól é. esik.
Nyomárka. Nyomark. ^1426: Ivapy es. lit. K. fase. IX. η. 5.) Nyo­
morka. (1461: Dl. 15572.) Nyomarka. (1475: Dl. 17743.) Mint Kis-Szeben
határosa tűnik föl 1461-ben.
Ó-Henning. L. Henning.
Oherhart. L. Eberharth.
Olajpatak. Olaypathak. (1454 : Dl. 24541.1 A mai Litinyével és Hőnig-
gel együtt fordúl elő. A mai Olejnokra utal. az utóbbihoz közel.
Opina. Opina. (1427: Dl. 32690.) Patacskővel együtt is előfordúl.
(1473-ban és 1483-ban. (Lelesz, el. stat.) A mai Ófalu ? (Somostól kd.)
Opiszkvágása. öpichuagasa. (1427: Dl. 32690.) Oppiskvagasa. (1408:
Szép. kápt. lit.) 1408-ban Richwald m. sorolják fö l; az 1427. évi adólajstrom­
ban pedig Szt.-Mihály és Megye közt.
Orlich. 2 Orlyh. (1415. 1416.) Makoviczához (idéz. ott) tartozott; ma
Alsó- és Felső-Orlich, Szvidniktől ény.
Őrlő. (Orl.) Az 1423. évben felsorolt vámhelyek közt Márkusfalva után
em lített: Orl alatt úgy látszik a Palocsától ék. eső mai Ollót kell értenünk.
(Fejér. X. 6. 575.) Különben e falu : Orlow alakban is fölmerül 1366-ban.
(Suppl. anal. Seep. II. 130.) Az 1427. évi adólajstrom mint Palocsa tartozé­
kát : Owrulnak írja. (Dl. 32690.)
Oroszfalu. Orozfahv. (1414—1416: Dl. 10187. 10333.10440; 1427:
Dl. 32690.) Gribó m. tűnik föl, mint Makovicza vár tartozéka. (1427-ben 28
j.-portával.) Talán a mai Szorocsinnak felel meg, Szvidniktől dk.
Ortolt. Ortholth. (1415: Dl. 103.33.) Orthowle. Orsolth. (1427: Dl.
32690.) Orthath. (1492 : Dl. 3022.) 1427-ben összesen 46 j.-portával. — Ma
Ortutó. Bártfától k.
Oszikó. Ozykow. (1427: Dl. 32690.) Ossyko. (1464: Muz. lit.) Bártfától
d. esik.
Osztracsina. Oostrathina. Oztrachina. (1415. 1416.) Makovicza várhoz
(idéz. ott) tartozott, ügy vélem a mai Sztrocsinnak felel meg, Szvidniktől dk.
Az 1427. évi adólajstrom : Struchina néven ismeri, a Czudaroknak 48 jobbágy­
portájával. (Dl. 32690.)
Osztropataka. Oztropotoka. (1248: Wagner. Dipl. Sáros. 458.) Ostro-
patak. (1390: Dl. 7655.) Ostropathaka. (1427: Dl. 32690.) 1390-ben Sáros
H unyadiak kora. VI. 20
306 M AGYAHORSZAG.

kir. vár tartozéka, 1393-ban mar. valamint Ilii7-ben is a szeretvai Itamo-

csáké. a midőn ‘27 j.-portától adózott. — Sáros és Szeben közt találjuk.
Ozboró. Wzbrew. Wzbro. Ozboro. (1415: Dl. 10333; 1416: Dl. 10440;
1427: Dl. 32690 ; 1492 : 3022.) Makoviczához tartozott. 1427-ben a C.zuda-
roknak 35 j.-portájával. Ma Zboró, Rártfától ék.
Őr. Alzo Wr. (1427: Dl. 32690.) Peklén (a mai Orosz-Peklén) után
sorolja föl adólajstromunk, földesurának megnevezése nélkül.
Pálvágása. Paluagasa. (1410: Kapy cs. 111. P. fase, II. n. 3., 1427 :
Dl. 32690.) Palwagasa. (1437. és 1438 : Soós lit.) 1438-ban fatemplommal;
1427-ben a Sósoknak 14 és a Kapiaknak 25 j.-portájával. — Hanusfalva m.
nv. fekszik.
Pank. Villa Pank. (1320: Wagner. Dipl. Sáros. 323.) Fries és Siroka
vidékén merül föl.
Pankota. Pankotha. (1412 : Hazai oki. 359.) Díszfáivá vidékén fekhetett.
Pányik. Panyk. (1427: Dl. 32690) Somos m. sorolja föl adólajstro­
munk. 9 j.-portával, birtokosát csak keresztnévvel (Joannis) jelölvén meg.
Úgy látszik nem azonos Pánkkal.
Patacskő. (Pataj.) Pathay. (1427 : Dl. 32690.) Patatsko. (? 1473. és 1476;
Jászó. prot. A. f. lö. és 16.) Pathaczko. (1496 : Jászó. f. 23. n. 27.) Somos­
tól dk. esik.
Pécsfalva. Peehfalua al. nőm. Alsodelne. (1423: Máriássy cs. lit.) Pecz-
falwa. (Nemesi névben. 1461: Kapy cs. lit. K. fase. IX. n. 7., .1465: Soós
cs. lit.)
Peketnik. L. Peklén a.
Peklén. E néven több helység fordul elő a megyében, a) «Peklen»
alakban tűnik föl 1394-ben a mai lísz-Peklén (Szebentől ny.). melyet 1373-ban
még <Nemethfalu al. nőm. Puklen.» — 1439-ben pedig «Herdegenshorr que nunc
Peklen vocatur» alakban is emlegetnek. (Dl. 7968 ; Ház. okit. 300,. Kollár-
féle gy.l — b) «Peklen al. nőm. Lypolcz.» név alatt a mai Keczer-Peklén
fordúl elő Lipócz közelében 1447-ben. (Dl. 14048.) — c) Végre «Pachlian és
Pekelnyk» formában Salgó, Lubócz és Szent-lmre m. szerepel egy helység,
melynek a mai Orosz-Peklén felelhet meg. (1373: Dl. 6130; 1462: Dl. 15733;
1463: Dl. 15833.) Az 1427. évi adólajstrom valamennyit ösineri, s Psz-Pek-
lénben 21 j.-portát számít föl. (Peklen. Poklen. Dl. 32690.1
Pesztőczvágása. (Pesztrecz.) Peztuchwagasa. (1381 : Dl. 6851.) Peztrecz.
Pestrech. (1423 : Dl. 11358 ; 1459 : Dl. 15380.) Pethreczvagassa. (1477 : Lelesz,
el. stal.) Petherwagasa. (1487: Dl. 19263.) Különböző formája ugyanazon falu
nevének, mely Mátévágása és Nyires sat. helységekkel együtt fordúl elő.
Péterfalva. Pelerfalua. (1427: Dl. 32690.) A Somosiaké volt. Adólajstro­
munk Asgul után sorolja (öl.
Pétermező. (Pétermezeje.) Petermezey. (1337: Wagner. Dipl. Sáros.
335. 1.) Pethermezew. (1427 : Dl. 32690.) Pethermezeye. (1495 : Kapy cs. Hl.
R. fase. VIII. n. 1.) Ma puszta Héthárs határában dk. (L. Dobóink.)
Pétervágása. Petherwagasa. — Több ily nevű helység volt a megyé­
ben. Egyik a mai Pétervágás. Hanusfalva m. délre. (1412 : Kapy cs. lit. P.
 SÁ R O SV Á H M EG Y E. 307

fase. III. η. 1., 1465: Soós Ut, 1487: Dl. 19263.) A másik úgy látszik a mai
Pitrava, (iábóltó m., a melylyel együtt mint Makovicza vár tartozéka tűnik
elénk. (1415: Dl. 10333; 1416: Dl. 10440.) Máskor a mai Ressó m. sorolnak
töl egy ily nevű falul. (1454: Muz. lit.) Végül Pesztőczvágása (1. ott.) is elő­
fordul e néven. - Az 1427. évi adólajstrom három ily nevű (Peteruagasa)
Iáiul ismer. Egyik a Czudaroké. másik a Dánielé, harmadik a Pál özvegyéé.
(1)1. 32690.)
Peteeháza vagy Péticeháza. Peliczhaza. Petheshaza. (1437 : Dl. 13131 ;
1487: Dl. 19263.) Margonya vidékén tűnik föl.
Plavnicza. (Plavnicz.) Plavnich. (1366: Suppl. anal. Seep. II. 130.)
t’launieha. (1427 : Dl. 32690.; Palocsához tartozott: 1427-ben 55 j.-portával.
— Ma Plavnicza. Palocsa mellet! nv. é.
Pólón. Pólón. (1427 : Dl. 32690.) A Be ize viezí-rokonságnak 27 jobbágy­
portájával. Ma Pólóm. Berzevieze szomszédságában ény.
Polyak. (Pólyáké.) Polyak. (1415 : Dl. 10333.) Polyako. (1492 : Dl. 3022.)
Ma Polyakócz. Bártfától k.
Polyanka. Polyanka. (1435: Dl. 12720.) Ma Alsó- és Felsó'-Polvánka,
/borútól é. az ország határán.
Poroszló. I.. Boroszló a.
, Porupká. Porubakn. (1427 : Dl. 32690.) Porwbka. (1437: Dl. 13046.)
Szlropkólól nyug. esik.
Pósalaka. Posalaka poss. (1370. 1410: Ház. okit. 289. 347.) Posalaka
al. nőm. Gyechehalma. (1411 : P. o. 353.) 1410-ben akarják benépesíteni
földesurai: az Usz-ok. — A «Gyechehalma» elnevezésnek az 1337. évi
«Deczelhalma» felel meg. melyen szintén osztoznak ekkor a Tököle-nembeliek,
köztük az llszfiak is. Ugyanez 1341-ben mint «Geyhhalma» fordul elő. (Wagner.
Dipl. Sáros. 335.. Ház. oki. 228.) Tán a mai Decső. Héthárs m. dny.
Pósfalva. Posfalwa. (1419: Dl. 10853.) Posfalua. (1427: Dl. 32690.)
Hanusfalvától ény.találjuk : közel hozzá feküsznek ma : Komlós és Keveszles-
kom lós helységek, melyekkel hajdan egy falut képezett. (L. Komlós a.)
Prócs(-falva). Prócs más néven Istvánfalva· (1251 : Nagy Iván. Csal.
a Bánók a.) Prochfalua. (.1427: Dl. 32690.) Proch. (1475: Dl. 17735.) Ma
csak Prócsot ismerünk, Hanusfalvától ény.. — Istvánfalva 1412-ben és 1482-ben
külön e néven is fölmerül. (Wagner. Dipl. Sáros. 305.. I,elesz el. stat.)
Puazta-Salgó. L. Salgó a.
Puszta-Szent-György. L. Szenl-György a.
Radács. Radacb. (1343: Anjouk, okmt. IV. 330.. 1427: Dl. 32690;
1470 : Dl. 31932.) Eperjestől dny. esik.
Radocsány. Radozcany. (1320: Wagner. Dipl. Sáros.) Csábolcz melleit
sorolják elő.
Radoma. aj Radoma. — Makoviczához (idéz. ott) tartozott 1427-ben a
Czudaroknak nem kevesebb mini 60 j.-portájokkal. (Dl. 32690.) Kurimától
dk. esik. — 5) Úgy látszik a Kis-Szebentől ny.-ény.-ra eső vidéken is feküdt
egy ily nevű helység. (1337. és 1383: Wagner. Dipl. Sáros. 335.. 348.)
Radvány. Radwan. (Ί487 : Dl. 19263.) Hanusfalvától é. esik.
20*
308 MAGYARORSZÁG.

. Rákos. Rakws. .(1427 : DL 32690.) Rákos. (1476 : Wagner. Dipl. Sárosa

391.. 1441: Lelesz, el. stat.. 1480: Dl. 18303.) Valahol Eperjestől é. feküdt.
Az 1427. évi adólajstrom Ternye és Nyárs ismeretes helységek közt sorolja föl.
Rapkó. (Rabko.) L. Harapkó a.
Raszlavicza. Villa Razlauth. (1277 : Árpk. új okmL IX. 167.) Razlouiehe.
(1324: Anjouk, ο. II. 166.) Tóth Raslawycza. Magyar R. (1345. 1466: Acla
p. Advoc. 5 2 —32.) Thothraslauicha és Raslauicha. (1427: Dl. 32690.) Ma is
Magyar- és Tót-R.. az Eperjesről Bártfára vivő út közepén.
Rátka. Rathka. 1 1487 : Dl. 19263.) Hanusfalvától é. fekvő helységekkel
együtt tűnik föl.
R atvaj. Rathuay. (1427 : Dl. 32690.) Kis-Szebenlől nem messze k. é.
találjuk.
Rencsesö. Reneseső (?) al. nőm. Zvinefeu. (1426 : Wagner. Dipl. Sáros.
375.) Reyseusu. (1427: Dl. 32690.) Synefew. (1448: Kapy cs. lit. G. fast.
IV. n. 2.) Zinefew. (1467 : Dl. 16539.) Zynwefwe. (1485 : Kapy cs. lit. ren-
dezetl.) 1457-ben egy ízben Szabikkal együtt «Kesencho* alakban merül föl.
(Dl. 15138.) Ma Rencsisó, Héthárstól d.
Renök-Keszi. L. Keszi a.
Ressó. Ressew. (1454: Muz. lit.) Bártfától dk. esik.
Rét. Reeth. Reth. (1427: Dl. 32690; 1454: Dl. 24541 : 1455: Dl. 14908.)
Mint Sáros vár tartozéka tűnik föl 1427-ben és 1465-ben. Különben Csipkés.
Megye, Zsetek sat. helységekkel együtt szerepel. 1427-ben az adólajstrom
Sáros vár tartozékain kívül a Varjú es. birtokában is sorol föl egy ily nevű
falucskát (Reeth.). melyet azonban inkább Rétkének neveztek. (L. ott.)
Rétke. Rethke. (1462 : Dl. 15733: 1482 : Muz. lit.. 1483 : Jászó... pr. A.
f. 50.) Lubócz és Sz.-Imre falvakkal együtt, máskor Buziéval és Varjufalvával
kapcsolatban merül föl. (L. Rét a. is.)
Richvald. Rychuald. (1427 : Dl. 32690.) Rybwaltb. (1449: Lelesz, f. 61. n.
21—28.) Rybwald. (1454 : Muz. lit.) 1427-ben a Perényieknek 52 jobbágy­
portájával. — Bártfától kissé dny. esik. «
Rikató. (Rokitó.) Rykathow. (1415: Dl. 10333; 1416 : Dl. 10440:
1427 : Dl. 32690.) Rokistho. (?) (1481: Muz. lit.) A mai Rokito. Sárpataka m..
melylyel együtt emlegetik.
Róna. (Rovnya.) Róna. (1415: Dl. 10333 ; 1427: Dl. 32690.) Rownya.
1492 : Dl. 3022.) Makoviczához tartozott. 1427-ben 38 j.-portával. Ma Rovno.
Szvidnik m. dny.
Roskovány. Roskowan. (1427 : Dl. 32690.) Roskowan. (1460: Dl. 15520.)
1427-ben Pálcza Pálnak 25. —· és Haraszti Lászlónak 16 j.-portájával. —
Héthárs m. d. fekszik.
Rosztoka. Roztoka. (1435 : Dl. 12720.) Szvidniktől ény. esik.
Rozuha. Rozuha. (1435 : Dl. 12720.) Zsegnye. Erdőcske és más. e tájon
fekvő helységekkel együtt tűnik föl.
Ruszin. (Ruszincz.) Ruseen. Rozyn. (1387 : Dl. 7305 ; 1491 : Kassa v.
lit. rendezeti.) Rwsyncb. (1423: Dl. 11422.) Rusyn. (1427 : Dl. 32690.) Ma
Ó-Ruszin vagy O-Ruzsin, Somostól ny. — Az 1427. évi adólajstrom a
 SÁROSVÁRMEGYE. 3 0 9

Pálócziak birtokában eg y : Kesepkwdyn-t is említ. A Pálócziak ekkor Sza­

bályát bírták. Ennek tartozékai közt más. hasonló nevű falut nem ismerünk
s így lehető', hogy ezt a nevet is Ruszinra (részeire) kell· magyaráznunk.
Salamonfalva. (Salmánfalva). L. Zsálmány a.
Salgó. Saigon. Salgow formában tűnik föl egy ily nevű falu a XIV.
sz.-ban. (1373: Dl. 6130: 1394: Dl. 7968.). melynek az Eperjes m. kel. fekvő
mai Salgó felel meg. — Más alkalommal «Pwzthasalgo» fordúl elő. Roskovány
és Szent-György m.. a mely helységek közt ma Usz-Salgót találjuk. (1460:
Dl. 15520.1 Utóbbi helység már 1379-ben fölmerül «Salgow». —: 1370-ben
pedig «Salgov et al. nőm. Totfalu alakban. «Totfahva» már 1337-ben szerepel
e tájon, még korábban; 1323-ban pedig m int: «terra Naasfew al. nőm.
Totfalu». Ez a Naásfű megfelelni látszik, a pápai tiz. 1. «Naas» plébániájának
az 1446-ban és 1463-ban előforduló : Nyas-nak s a m a i N yárs-A rdónak,
mely az 1427. évi adólajstromban két külön falu gyanánt : Nyas és Ardo,
— 1509-ben szintén: poss. Nyas et Ardo — alakban fordúl elő. Az 1427.
évi adólajstrom is ismeri mind a három Salgót. (1323. 1337: Wagner. Dipl.
Sáros. 328. 335.. 1370 : Ház. okit 290.. 1379 : Dl. 6593 : Páp. tiz. 1. 371., 1427 :
Dl. 32690: 1446 : Lelesz. 1?.. 1463 : Kapy cs. lit. K. fase., IX. n. 10., 1509 :
kell. Melczer cs. lit.)
Sárpatak. Sarpathak. Xacpalliak. (1415 : Dl. 10333 ; 1481 : Muz. lit.)
Ma Sárpataka. Bártfától ényugatra. — Az 1427. évi adólajstrom szerint a
Czudarok jobbágyai 24 portától adóztak e helységben. (Dl. 32690J
Sassova vagy Sassavicza. Sasovv. (1352: Anjouk okmt. V. 542.)
Sasavytha. (1415. és 1416: Dl. 10333. és 10440.) Sasauicha. (1427: Dl.
32690.) Makoviczához ,tartozott ; 1427-ben 26 j.-portával. — Ma Sassova,
Ivurima m. é.
Schönwald. L. Klusó a.
Schwarczbrunn. L. Feketekút a.
Sebes. Felsebes. (1307: Wagner. Dipt. Sáros. 315. 1.) Sebus. Sebes.
(Határjárás. 1347 : Kapy cs. Ut. K. fase. II. n. 2. és 1414: U. ο. II. 23.)
Sebes. (1437: Soós lit.) Naghsebes. (1480: Dl. 18407.) Ma Alsó-és Felső-Sebes,
Eperjes m. k. é. — Az 1427. évi adólajslrom a Sebesi (Sinka) cs. birtokában
egy : Felsewzebes (azaz: Felső-Sebes) és egy: Waryala nevű 30, illetve 10
portás falut ismer. Váralja nevű helységet ma is találunk Sebestől nem
messze dk. felé; azonban a lajstrom Váralja alatt inkább a mai Alsó-
Sebest érti.
Senglér. (Sendlér. Sindlér.) Sendler. (1377 : Wagner. Dipl. Sáros. 346.)
Sendeler. (1427 : Dl. 32690. ) Judex el iur. cives de Sindler. (1454: Dl. 25210.)
Sengler. (1465: Dl. 16195 J 1427-ben a Sós Simon özvegyének 29 j.-portá­
jával. — Ma Singlér. Héthárstól d.
Senyek. Senek. (1427 : Dl. 32690.1 Ma Senyik. Somostól dk.
Siba. Sywa. (1310: Wagner. Dipl. Sáros. 316.1 Siba. (1427 : Dl. 32690.)
Seyb al. nőm. Svba. (1449: Lelesz, f. 61. n. 21—28.) Schyba. (1454: Muz.
111.) A mai Siba. Klucsó m.. a melylyel együtt fordúl elő.
Simonfalva. Simonfalva. (1412: Wagner. Dipl. Sáros. 365.) Kálnás.
Kükemező. Lucska sál. vidékén keresendő.
310 MAGYARORSZÁG.

Sunonháza. Symonhaza. (1386: Dl. 7221., 1387: Dl. 7305.) A mai

Szedlicze, Ladna és Miklósvágás vidékén tűnik föl.
Siroka. Syroka. (1406: Wagner. Dipl. Sáros. 181., 147a: Dl. 17735.)
Siroka. (1427: Dl. 32690.) 1427-ben 28 j.-porlával. — Eperjestől ny.-va
találjuk.
Som. Soom. (1460: Máriássy lit.) Som. (1427 : Dl. 32690; 1463: DL
15829.) Szebentől é. fekszik.
Sorm. S ora. (1427: Dl. 32690.) h'öldesura: Philippus de eadem. (Úgy
látszik nem Somot kell értenünk, meri e helységet is ismeri lajstromunk.)
Somos. Sumus. (1427 : Dl. 32690.) Palocsához tartozott s ez időben
jelentékeny helység volt. 45 jobbágy-portával. — E néven azonban ma nem
találjuk. Úgy látszik a Palocsa tőszomszédságában fekvő mai Gromost kell
értenünk, melyet e néven nem ismer adólajstromunk.
Sópatak. Sopathak poss. (1474 : Sods lit.) Sóvárral együtt fordul elő.
Spiczvágása. L. Opiszkvágása a.
Steflaka. Stephlaka. (1412 : Wagner. Dipl. Sáros. 363.. 1427 : DL 32690. »
Stetlaka. (1478 : Dl. 18076.) Raszlavicza. Szilva sat. vidékén feküdt.
stelbach. Stelbach. (1427: Dl. 32690.) Slhelbaeh. (1437: Dl. 17110. t
Berzevicze m. találjuk.
Stuffurka. Stufurka. StulTvvrka. Slwfurca. (1414. 1416.) Makoyicza
várához (idéz. ott) tartozott ; 1427-ben 25 j.-portával. (Dl. 32690.) Ma Stefim).
Kurimától dk.
Szakalya. (Szokoly.) /akaly. (1427 : Dl. 32690. — L. a hasonló nevű
vár a. is.) 1423-ban azt is megemlítik, hogy e falunál a Hernádon — mely
mellett feküdt — leúsztatott szálfáktól vámot kellett fizetni. E vám Szakalya
vár és falu birtokával együtt járt. 1427-ben a Pálócziaknak 20 j.-portájok
volt itt. (¥. Ö. Szakái a. Abaujm.)
Szátok. Ma Alsó- és Felső-Szalók helységek vannak Berzevicze mel­
lett d. Amaz Sáros-, emez Szepesmegyéhez tartozik. Úgy látszik hajdan is e
két helység közt vonult el e két megye határa ; mert néha ama, néha eme
megyéhez számítják. (Olykor azonban megyéjét nem teszik ki.) Inkább Sze-
peshes : Zalok. (1416 : Dl. 10417.) Zlawkfalwa. (1447 : Szepesin, t. k évk.
III. 34.) Also Zalok. (1480: Jászó prot. A föl 21.) Inkább S á ro sh o z: Zalok.
(1322: Anjouk, okmt- TI. 22., 1457: Dl. 15138.) Zalonka. Tán a mai Alsó-
Szalók értendő. (1383 : DL 7027.) Salok. (1398 : Kár. okit. I. 481.) Naghzalok.
Kyszalok — a megye kitét. nélkül. (1423: Máriássy cs. 111.) Az 1427. évi
adó4ajstromban azonban mindkettőt megtaláljuk. (Zalok.) Egyikben a Sem-
seieknek 26, másikban a Pásztóiaknak 24 jobbágy-portájok volt. (Dl. 32690.'
1322-ben — Szalók — heti-vásár tartásra nyer engedélyt.
Szalonka. L. Szalók a.
Szécs. Zeech. (1427 : Dl. 32690.) A Tarkővi-rokonságnak 20 jobbágy-
portájával. Szalók és Héthárs vidékén fekhetett.
Szedekerte. (Szegekért.) Terra Scegekertlie. (1285: Knauz i. m. II.
198.) Scegekerth. (1320: Wagner. Dipl. Sáros. 324.) Zedekerthe. (1427: PL
32690.) Ma Szedikert. Eperjestől é.
 SÁROS VÁRMEGYE. 311

SzttHicze. (Szednicze.) Sednicha. (1387 : Dl. 7305.) Zedleche. (1427 : Dl.

32690.) Ladnával együtt említik. (1387.) Ennek vidékén találjuk ma Szedli-
czét. 1460-ban Zedlycze, — 1480-ban : Zeldnycze alakban mevűl föl újra. (Dl.
15524., Muz. lit.)
Szemelne, /emelne. (1415. 1416.) Makoviezához tartozott (idéz. o tt);
1427-ben 46 j.-portával. 1492-ben «Zmylno» alakban találjuk föl. Ma is
Smilnó, /borótól ék. (1427 : Dl. 32690 ; 1492 : Dl. 3022.)
Szemvalch (?) Semwalch. (1437: Dl. 17110.) Berzevicze, Feketekut,
Slenbau és Stelbach lielységekkel együtt sorolják föl.
Szénégető Zenegothow. (1427: DL 32690.) Ma puszta Sebes és
Kőrösfő közt.
Szent-Antil. Villa Sancti Antonii superior et inferior. (1320: Wagner.
Dipl. Sáros. 323.) Sanctus Antonius. (1332—7 : Páp. liz. 1. 370.) Siroka vidé­
kén fekhetett.
Szent-György. Zenthgywrgh. (1427 : Dl. 32690.) Zenthgyurgh. (1460: Dl.
15520.) Pwztha Zent Gyewrgy. (1478: Ház. okit. 435.) Ma Szent-György,
Szebentől k. E falu a XV. sz.-ban a Roskoványiaké volt'. — Ezenkívül azon­
ban az 1427. évi adólajslrom egy másik ily nevű helységet is fölsorol, a
‘farköviek birtokában. Ha nem amannak részeit kell értenünk, ezt a Szent-
Györgyöt inkább Héthárs vidékén kereshetjük.
Szent-lmre. Zenlempreh. (1427: Dl. 32690.) Zenthemreh. Zentimreh.
Senth Emrich (1439: Dl. 13340; 1462: Dl. 15733: 1463: Dl. 15833.) Sóvár­
tól dny. esik.
Szent-letván. Zenthesthwan. (1423 : Dl. 11422.) Zenthistwan. '1427 : Dl.
32690.) Zenth Istwan. (1491: Kassa v. lit. rendezeti.) Kassától ény. találjuk.
Szent-Kelemen. Sanctus Clemens. (1332—37: Páp. tíz. 1. 317.) Sz.-
György táján fekhetett.
Szent-Láezló. Sanctus Ladislaus. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 317.) Zenthlazo.
(1427: Dl. 32690.) Zenthlazlo. (1458: Dl. 15296; 1474: Soós lit.) Hanusfalva
és Pálvágása közt sorolják elő.
Szent-Lukács. Sanctus Lucas. Lucasius. (1332—7 : Páp. Liz. 1. 317. 370.)
Szeben vidékén fekhetetl.
SZent-Miftály(-falva). Zenthmyhal. Zenthmihalfalwa. (1403: Perénvi lit..
1427: 1)1. 32690; 1438: Soós lit.. 1439: Dl. 13522.) Ma Szent-Mihály. Kis-
Szeben és Sáros közt.
Szent-Péter. Zenlpeter. (1427 : DJ. 32690.) Zenthpeter. (1437 : Soós lit.)
1427-ben a Sebest vagyis Sinka családnak 41 j.-porlájával. Somos és
Sóvár közt fekszik.
Szepeefalva. Scepfalwa. Sepesfalwa. (1469: Dl. 16876; Akad. kézir.)
Zepsfalwa. (1469 : Jászé. f. 23. n. 39.) Feketekuthoz közel feküdt.
Szilva. Zylua. (1389: Dl. 7493.) Nagsilua. Kyssilua. (1427: 1)1.32690.)
Naghzylwa. (1473: Dl. 17417.) 1389-ig Sáros várához tartozott; ekkor került
a Rozgonyiak kezére. Az 1427. évi adólajstrom szerint Nagy-Szilvát a pan­
nonhalmi apát, Kis-Szilvát Rozgonyi György bírta. — Ma is Nagy- és Kis-
Szilva. Sárostól ék.
312 MAGYARORSZÁG.

Szinye. Poss. Sanefalva cum villis Wyfalu (vámmal) el Jeraye. (1262 :

Wagner. Dipl. Sáros. 285. 1.). Szvinye. (1320: Wagner. Dipl. Sáros., 323.)
Sywne. (1427 : Dl. 32690.) 1427-ben igen jelentékeny helység, a Szinyeiek-
nek — vagyis Merséknek — 50 j.-portájokkal. — Ma Szinye és Szinye-
Ujfalu. Eperjestől ny. és Jernye_, ény. felé ama helyektől. — Utóbbi helységet
az 1427. évi adólajstrom (mint a Berzeviczi Detre birtokát) Jerenye alakban
sorolja föl.
Szinyefő. L. Rencseső a.
Szlenhau. Slemphao. (1427: Dl. 32690.) Slynhaw. (1437—69: Dl.
17110.) Sleinhaw. (1462 : Dl. 15758.) Stelbaoh és Langnó vidékén fekhetett.
Szmilno. L. Szemelne a.
Szobapataka. 2 Zobapathaka. (1415. és 1416 : Dl. 10333. és 10440.)
Zadnapathaka. (1427 : Dl, 32690.) Makoviczához tartozott. Úgy látszik a mai
Stebnik értendő' alatta, Zboró m.. a melylyel együtt tűnik elénk. 1492-ben
m ár: Zthebnyk alakban találjuk föl újra. (1492: Dl. 3022.)
Szobos. Zabus. Zoboos. (1414. és 1416.) Sobws. (1427: Dl. 32690.;
Makoviczához (idéz. ott) tartozott; 1427-ben 24 j.-portával. Ivurimától dél­
kel. esik.
Szócs. Sawch. Sauc.h. (1.415. 1416.) Makovicza vár . (idéz. ott) tarto­
zéka volt.
Szopotnicza. Sapothnicha. (1386 : Dl. 7221 ; 1387 : Dl. 7305.) Zopod-
nycza. (1480 : Muz..llt.) Szedliczével és Miklósvágással együtt emlegetik.
Sztask(-vágása). Avagy Staxvágása. — Staskwagasa. Stax—. Staxl—.
(1414. és 1416 : Dl. 10187. és 10440.) Stachuagasa. (1427 : ül. 32690.) Mako­
viczához tartozott. A mai Staskócz, Szvidniktől dk.
Sztebnik. L. Szobapataka.
Sztrucsina. L. Osztracsina a.
Szuhadolna. (Szuhodol.) Azupathak. (1427: Dl. 32690.) Zwhadolna.
Zwhadolyna. Zwadolna. (1431 : Dl. 12731; 1435: Dl. 12720 ; 1463: Dl.
15833.) Zwhodol. (Nemesi eló'névben. 1463: Kapy cs. lit. H. fasc. 14. n. 5.)
Sóvártól dny. fekszik. (Lehet, hogy Szuhodol és Szuhadolina két különböző
falu volt.)
Szverzsó. Fersow. (1415 : Dl. 10333 ; 1416 : Dl. 10440.) Zeuersso. (1427:
Dl. 32690.) Swerso. (1481: Muz. lit.) Bártfától ény. találjuk.
Szvidnik. Utraque Zwydnegh. (1415. és 1416.) Makoviczához (idéz. olt)
tartozott. — Ma Alsó- és Felső-Szvidnik.
Tamásfalva. Thamasfalwa. (1411 : Ház. okit, 353.. 1427 : Dl. 32690 :
1483: Jászó. Statut. H. f. .3. n. 52.) Uszfalva vidékén fekhetett.
Tapolcsány. (Toplicsány.) Tapilczan. (1423: Dl. 11422.) Thapolchan.
(1427 : Dl. 32690.) Thopliczan. (1491 : Kassa v. Ili, rendezeti.) A Kassától é.
eső mai Tapolcsány.
Tapolyszeg. Tapolzéglt. (1415. és 1416 : Dl. 10333. és 10440.) Thapol-
zeg. (1427: Dl. 32690.) Makovicza vár tartozéka gyanánt Kurima mellett
fordúl elő.
Tarafalva. Tbarafalvva. (1492: Dl. 3022.) Kurima vidékén ;é. felé)
feküdt. Valószínűleg elváltoztatták a nevét.
 SÁR0SV ÁRM EGYE. 313

Tárcza. Tarcha utraque. (1370: Dl. 33674) Tharcha et altera, Tharcha.

(1374: Dl. 6179.) Kistharcha. (1408: Dl. 9404.) Kystharcza. (1411: Dl.
9774 ; 1464: Dl. 24641.) Tharcha. (1427: Dl. 32690.) 1427-ben a Tárczaiak-
nak 18 j.-portájokkal. — Ma Tárcza, Berzeviczétől é.
Tarkő. Tharkveley. (1248: Wagner. Dipl. Sáros. 281.)' Tharkw. (1427:
Dl. 32690.) Tharkew. (1456 : Lelesz. 67. 11.) 1427-ben a Tarkövi-rokonság-
nak összesen 44 j.-portájával. — Héthárstól é. esik.
Tarnó. Tharnow. (1415. 1416.) Makovicza várhoz (idéz. ott) tartozott;
Bártfától ény. esik. — Az. 1427. évi adólajstrom szerint a Czudaroknak 21
j.-portájok volt itt. (Dl. 32690.)
Telki. Telky. Alsotelky. (1438: Kapy cs. Hl. T. fasc. III. n. 1.) Telki.
Thelki. (1439: U. o. n. 2.) Asgut vidékén feküdt.
Tenkes-Ujfalu. L. Újfalu a.
Terebő. Terebey. (1291 : Wenzel. Árp. ο. X. 71.) Therebe. (1427 : Dl.
32690.) Terebee. (1435 : Dl. 12720.) Kassától é. esik.
Terjékfalva. Teryekfalwa. (1419 : Dl. 10853 ; 1480: Dl. 1.8303.)
Theryekfalua. (1427 : Dl. 32690.) Eperjestől k. esik.
Ternye. Alsoterne. Felseterne. (1427: Dl. 32690.) Kis-Thernye. Thernye.
(1460 : Dl. 1.5520. és 1463 : Lelesz, el. stat.) Ma Ternye. Kis-Szebentől k.
Tihany. Thelian. (1491: Kassa v. lit. rendezeti.) Abaujhoz is számí­
tották. (L. ott.)
Tizsete. Thyzethe. (1427 : Dl. 32690.) Ma Tizsite, Kassától ék.
Tiszeny. Tyzen. (1379 : Dl. 6593.) A mai Tisinyecznek felel meg.
Szlropkó m. ény.
Tótfalu. (Tótfalva.) L. Salgó a.
Tót-Baezlavicza. L. Raszlavicza a.
Tót-Selymes. Thotsolymus. (1349 : Wagner. Dipl. Sáros. 340.) Toth-
-selmes. (1366 : Lelesz, met. Sáros.) Tho.thselmes. (1427 : Dl. 32690.) A mai
Tolcsemes puszta Kis-Szeben m .
Tölgyszék. T'euchik. (1248: Wagner. Dipl. Sáros. 458.) Kystelghzeek.
Nogtelghzeek. (1394: Dl. 7968.) Tewlgzek et Kystelgzek. (1410: Kapy cs. lit.
T. fasc. VII. n. 2.) Nagtewleekh. (1427: U. o. num. 2.) Thowlcheg. Kysthwlzeg.
((1427 : Dl. 32690.) Tulczeg. (1439 : Dl. 1341.3.) Kys- és Naghtelcheg. (1440 :
Dl. 13589.) Utr. Thelczek. <,1453: Dl. 14629.) Theigzegh. (1463 : Kapy cs. lit.
K. fasc. IX. n. 11.) Vámszedő hely volt. 1427-ben Tölgyszéken 58. — Kis-
Tölgyszéken 16 portától adóztak a Kapiak jobbágyai. — Ma Töltszék. Eper­
jestől é.
Trocsány. Trochan. Kistrochan. (1387: Zichy okmt. IV. 336.. 1433:
Muz. lit.) Nagtrochan. Kystrochan. (1427: Dl, 32690.) Thrinczan. (1466:
Acta p. Advoc. 52—32.) Ma Trocsány, Bártfától d.
Turóspataka. (Turóspatak.) Thurospathaka nevű község három is fordul
elő Makovicza vár tartozékainak lajstromában, ügy látszik, a mai Alsó- és
Felső-Tvaroscza, értendő, Gáboltótól nem messze k. 1427-ben: Thurospathak
(csak 12 j.-pórtával). — 1492-ben «Felsewthwarocz poss.» és »Alsothwarocz
pred.» alakban találjuk föl újra. (1415: Dl. 10.335; 1416 : Dl. 10440; 1427 :
Dl. 32690; 1492 : Dl. 3022. i
3 14 M A G Y A R 0R 8ZA G .

Turins Thwrhyna. (1427: Dl. 32630.) Tburyna. 1 1447 : Dl. 14048. »

Somostól nem messze ék. fekszik.
Újak. Wyak. (1427 : Dl. 32690.) Palocsához tartozot t ; 32 jobbágy-
portával. — Ma is szomszédja ény. felé.
Újfalu Több helység ford ót eló' e néven : Felsewyfafu. Alsowyíalu. (1438.
és 1474: Soós cs. lit.) A mai Sós-Ujfalu, Sóvár m. kel. — Egy másik Újfalu
Makovicza vár tart. volt s bizonyára a mai Bártfa-Ujfalu értendő alatta. — A
harmadik a mai Litinyével és Hőniggel együtt, mint Újvár vára tartozéka s
vámhely tűnik föl. (1209-ben: leloneum in Uj-Kochma, que mine Újfalu
vocatur. Wagner. Dipl. Sáros. 46.) 1408-ban : Wyfalu cum tributo. Dl. 9404.1
E vidéken csak Pécs-Ujfalnt találjuk ma. (Lásd : Makovicza és Újvár v.) —
A negyedik a m ar Szinve-Ujfalu. (L. Szinvelalva a.) — Az ötödik ily nevű
helység 1423-ban Szakalva vár tart. közt (Sz.-lstván és Berki közt felsorolva)
is föltűnik, de ez a mai Kisfalu helységnek felel meg, mely 1491-ben merői
föl először «Kysfalw» néven. (Dl. 11422. és Kassa v. lit. rendezeti.) —
Végűi 1323-ban és 1324-ben egy : «Tenkesliuyfalu, Tenkesvyfalu» nevű hely­
séggel is találkozunk, Kaproncza mellett. (Anjouk, okmt. 11. 97. és 166.) Az
1427. évi adólajstrom nyolcz ily nevű helységet ismer. Az első (Wyfalw) a
mai Sós-Ujfalunak felel meg s úgy látszik a második (Felsewyfalw) is. A
harmadik (Wyfalw), 35 portával a Czudaroké, Makoviczához, A negyedik
(Wamoswyfalw) 33 portával a Szinyeieké, a mai Szinve-Ujfalu. Az ötödik
(Wyfalu) a Pálócziaké, megfelel a későbbi Kisfalunak. A hatodik (Wyfalw)
«Lengend» Péter birtokában, 22 portával a hetedik (W.) a Perényieké 60
portával. E kettő a fentebbi Tenkes-Ujfalunak és Pécs-Ujfalunak látszik meg­
felelni. Végűi a nyolczadik (W.) alatt a mai Somos-Újfalu értendő, Somostól
ény. (Dl. 32690.)
Ujvágás. Wywagas. (1435: Dl. 12720.) Erdőcske, Várgonv s más. e
vidéken fekvő helyekkel együtt tűnik föl. — Máskor pedig Szalók (Szalonka)
társaságában. (1383 : Dl. 7027 ; 1398: Kár. okit. 1. 481.)
Újváros. Wyvaras. (1415. 1416: Dl. 10383. és 10440.) Wyuaras. (1427 :
1)1. 32690.) Makovicza várhoz tartozott; 1427-ben nem kevesebb, mint 52
j.-portával.
Urkuta. Urkuta. (1314: Wagner. Dipl. Sáros. 320.) Wrkutha. 1 1427:
Dl. 32690.) Ma Orkuta. K.-Szeben m. dk.
Úsztatva. Wzfalua. Vzfalua. (1383: Wagner. Dipl. Sáros. 348.. 1427:
Dl. 32690; 1436 : Soós cs. lit.) Szebentől kd. esik.
Uzbró. L. Ozboró a.
Vaiszló Wazlo. Wayzlo. (1414—1416: Dl. 10187. és 10440.) Vayzlow.
(1427: Dl. 32690.) Makoviczához tartozott; Viskócz és Mergeska m. tűnik
föl. Ott találjuk ma Viszlava falucskát. — 1427-ben jelentékenyebb hely volt.
a Uzudaroknak 30 j.-portájával.
Valykvágása. Walykwagasa. Walk—. Wolk—. (1431: Dl. 12370; 1458:
Lelesz. 69. 15.) Ma Vajkócz, Karimától dk. Úgy látszik ezt a helységet kell
értenünk az 1427. évi adólajstromban a Henrik fia László (Tarkövi ?) birto­
kában fölsorolt: Bolkuagasa a. is. (Dl. 32690 )
Váralja. L. Sebes a
 SA R O SV A R M EG Y E. 315

Váradka. Warathka. (1492: Dl. 3022.) Zborótól ék. esik.

Várgooy. Wargon. (1395 : Dl. 7888; 1427: Dl. 32690 ; 1435: Dl. 12720.)
Somostól kel. találjuk.
Várhegye. L. Bodolófalva a.
Varjllfalva. Waryufalua. (1427 : Dl. 32690.) Warywfalwa villa. (1482 :
Muz. lit.) Hanusfalvától énv. esik.
Vaepatak. Vaspathak. (1427 : Dl. 32690.) Waspathak. (1437 : Dl. 13131;
1487 : Dl. 19263.) 1427-ben 25 j.-portával. — Ma Vaspataka, Hanusfalvától é.
Venécze Venecze poss. (1410: Kapy cs. lit. K. fase. II. n. 3.) Venecve
poss. deserta. (1410: II o. n. 21.) Veneche. (1427: Dl. 32690. Hét jobbágy­
portával.) Venecze poss. (1440: Dl. 13589.) Ma Venéczia, Bártfától nyug.
Veresalma. Weresalma. (1296: Perényi lit., 1312: Wagner. Dipl. Sáros.
318.) Veresalma. (1427: Dl. 32690.) 1427-ben a Tarkövi-Fogas rokonságnak
29 j.-portájával. — Ma Vörösalma, Kis-Szeben és Héthárs közt.
Veresvágáe. Veresuagas. (1427: Dl. 32690.) Wereswagas. (1447: Dl.
14040.) Veres Vagas. (1497 : Wenzel. Bányász, t. 400.) Az 1427. évi adó-
lajstrom igen jelentékeny helységnek tűnteti föl. a Keczereknek 62 jobbágy-
portájokkal. — Ma Vörösvágás. Somostól kel.
Vernelvágáea. Wernelwagasa. (1345 : Anjouk, ο. IV. 488.) Tarkő vidé­
kén feküdt.
Veszverée. L. Moesolya a.
Viski -vágása). Wysk. Wyskwagasa. (1414—1416: Dl. 10187. és 10440.)
Viskuagasa. (1427: Dl. 32690.) Makoviczához tartozott; 1427-ben 28 j.-portá-
val. — Ma Viskócz, Szvidniktől dk.
Viezoka. Vizoka. (1406 : Dl. 9251.) Visoka. (1427 : Dl. 32690.) Héthárs-
lól dny. esik.
Vitéz. Vytez villa. (1301: Dl. 13471.) V, antiqua et nova. (1320: Wag­
ner. Dipl. Sáros. 323.) Naguithes. Kysuites. (1427: Dl. 32690.) Naguithes.
(1465 : Muz. lit.) 1454-ben : Vitéz és Kis-Vitéz. (Dl. 25210.) 1427-ben Nagy-
Vitézen a Sirokaiaknak 25. a Bertoldiaknak 8, — Kis-Vitézen pedig a Siro-
kaiaknak 12 j.-porlájok volt. — Ma Kis- és Nagy-Vitéz, K.-Szebentől d. a
szepesi határon.
Volya. Vola. (1310: Wagner. Dipl. Sáros. 316.) Ma A.- és F.-Volya.
Bártfától dk.
Zölderdő. Zolderdo. (1427: Dl. 32690.) 21 j.-portával. a «Dániel» birto­
kában. — Asgut vidékén feküdt ?
Zeálmány(-falva). Salamonfalva. (1251: Nagy Iván. Csal. a Bánók a.)
Salmanfalva. (1412: Wagner. Dipl. Sáros. 365., 1427 : Dl. 32690.) Zalman.
(1482: Lelesz, el. stat.) 1427-ben 21 j.-portával. — Hanusfalvától ény. esik,
Zeebefalva. Zebefalua. (1427 : Dl. 32690 ; 1438: Soós lit.) Szt.-János
evang. tiszteletére szentelt kőtemplommal, torony nélkül. A mai Zsebfalu.
Nagy-Sáros m. dny.
Zeegnye. Zygne. (1395 : Dl. 7888.) Zegne. (1427 : Dl. 32690.) Segnye
(1435: Dl. 12720; 1489: Dl. 19576.) Sóvártól dk. esik.
316 MAGYARORSZÁG.

Zsetek. Zetkth. (1427: Dl. 32690.) Sethk. (1450: Kapy cs, lit.. K. fasc.
III. n. 80.) Zethk. (1454.. 1455 : Dl. 24541.. 14908.) Sáros vár tartozéka volt,
a melytől ék. ma is megtaláljuk.
Zsidópatak. L. Magyarfalu a. ■
Összesen: 440 helység.

FŐBB BIRTOKOSAI:
Apród (tót-selymesi) cs. 1349: Lelesz, el. sla t. 1366: Lelesz, mel.
Sáros 1.. 1378 : Dl. 6497 ; 1427 : Dl. 32690. — L. Tarköviek a. is.
Aranyasi (nagyfalusi, nádfői) cs. 1463 : Kapy cs. lit. K. I'asc. IX. n. 10.
— L. Aranyas helység a. is.
Asguti cs. 1427: Dl. 32690; 1437: Kapy cs. lit. I1, fasc. III. n. 7...
1441: Lelesz, el. stat.. 1480: Dl. 18327.
Babapataki cs. 1439. 1461: Kapy cs. Hl. Ϊ . fasc. Ili; n. 2. és K. fasc.
IX. n. 7.
Bacsamezei cs. 1427 : Dl. 32690.
Bagos (kükemezei) cs. Máskor: Bakos. (1437: Soós 111.. 1457 : Lelesz.
5.. 1478: Dl. 18018.) — L. Kálnásiak a. is.
Bajori cs. 1427-ben földesurak : Felső-Bajor, 1490-ben : Alsó- és Felső-
Bajor. Klenberg. Izsép, Andrásvágása és Buják helységekben. (Kapy cs. Hl.
K. fasc. 111. n. 98. — V. ö. 1427: Dl. 32690; 1437: Soós lit.. 1439: Muz.
levéltár.)
Bakó cs. Hidegkulon. (1427 : Dl. 32690.)
Bánó (kükemezei, lucskai, komlósi) cs. 1427-ben fftldesurak az adó­
lajstrom szerint: Zsálmányfalva, Dukafalva (?). Lucska és Komlós helységek­
ben. 1437-ben k. Bánó János a megye alispánja. 1460-ban Miklós kapja a
homrogi Jonhos. Eszlári és Horkai csáládbeliekkel. mint osztályos atyjafiaival
új-adományként Som részeit. 1466-ban : Benedict. B a n u s de Lwczka — sze­
repel. (1406 : Dl. 9251 ; 1408 : Wagner. Dipl. Sáros. 223.. 1412 : Nagy Iván.
Csal.. 1427: Dl. 32690; 1437: Kapy cs. lit. P. fasc. II. n. 8., 1460: Máriássy
lit.. 1466: Acta p. Adv. 52—32. L. a Kálnásiak és komlósi Koczyk es. a. is.)
Bártfa város. 1448-ban a csehekkel (Talafuz) szemben védik s bizo­
nyára (részben legalább) bírták i s : Schőnwald, Richvald, Herbartó, Siba.
Koberdorf és Herknecht helységeket. 1449-ben övék Lukavicza (1. ott). Mátyás
király az olnodi Czudarok magvaszakadtával e városnak a d ta : Sárpatakot,
Rokitót. Szverzsót és Aranypatakot, melyek miatt viszálvkodtak is a Rozgo-
nyiakkal. 1481-ben azonban még birtokukban találjuk. (1448. 1481 : Muz. 111.,
1474: Wagner. Dipl. Sáros. 73. — V. ö. Rupp. II. 273.)
Bebek (pelsőczi) cs. L. Palocsa vár a.
Bertóti (Berloldi) cs. Mint földesurak fölmerülnek: Bertold, Szent-Ke­
reszt, Kis-Szent-Kereszt, Harapkó (1417. 1468.) és Nagy-Vitéz (1465.) helysé­
gekben. (Muz. lltár. — V. ö. 1427: Dl. 32690. Nagy Iván i. m. — L. a
Hedrichiek és SiroJcaiak a. is. i
 SÁ ROS V Á RM EG YE. 317

Berzeviozi cs. 1313-ban megszerzik Komlóst. Az 1427. évi adólajstrom

szerint földesurak : Láz. Csábolez, Jerenye, (Szinye-)Lipolcz, Langnó, Delete.
Pólón, Bajorvágása, Hamburg, Darócz. Berzevieze, Féketekül. Stelbach, Balázs-
vágása, Estvánvágása és Szlenhau helységekben. Ez idő tájt Berzeviczén
váruk (1. ott) is volt. 1437-ben részeket zálogosítnak e l : Berzevieze, Szem-
valch, Feketekut. Langván, Szlenhau. Stelbach. Hamburg és Bajorvágása
helységekben zsegrai Pócs Mihálynak, a kinek utódai e részeket még 1469-ben
is bírták. 1459-ben Dicsér! és Abos helységekben is földesurak. 1462-ben
Berzevieze, Hamburg, Darócz, Juló, Balázsvágása, Feketekut, Slenhau, Stel­
bach és Langnó helvségekbeli némely részeit István berzeviczi Schwarez
Jánosnak és Szinnyei (Merse) Jánosnak zálogosította el. 1463-ban földesurak:
Ábrány. Újfalu, Szenl-Imre, Lubolcz. Szuhadolina, Kis-Kassa, Pekelnik és Lemes.
1469-ben Szepesfalva helységekben. 1470-ben Somos városban. 1480-ban
(Somoson kívül) Magyarfalu és Újfalu helységekben is. mint látszik a Somo-
siak birtokaiban. (1427 : Dl. 32690; 1437—69: Dl. 17110; 1459: Dl. 15365;
1462: Dl. 15758; 1463: Dl. 15833; 1470: Wagner. Dipl. Sáros. 453., 1480:
Dl. 18344.)
Boncz (salgai) cs. 1437 : Soós lit.
Borsvai cs. 1441-ben Berkiben. (Szepesi kápt. lit.)
Bozik (asguti) cs. Bozyk. Basyk. ^1436: Kapy cs. lit. P. fase. Ii. n. 5..
1462: U. o. K. fase. IX. n. 9.)
Bozinkai cs. Dobó. Pétermezű és Bodonlaka helységekben. (1473 : Jászó.
pr. B. f. 2. — Lásd : Roskoványiak a.)
Buczlai (gergellaki) cs. E család egy, avagy rokon a buczlói Buczlaival.
Úgy látszik utóbbi bírt 1482-ben Rétkén. (1476: Wagner. Dipl. Sáros. 393..
1482 : Muz. lit. — L. Rétiek a. is )
Budaméri cs. L. Lapispatakiak.
Butkai cs. Komlós. Hidegkút és (Kapi-)Németfalu helységekben és
Majomfalva pusztán. (1489 : Dl. 19462.)
Búza (pécsfalusi) cs. 1480: Dl. 18378.
Csaholyi cs. Bírtak 1487-ben: Keresztes-Komlós, Margonya, Luzsán,
Mátévágása, Ferenczvágása, Long, Gii'ált, Nyires, Pétervágása, Radvány.
l’etesháza, Meggyes, Lacsa, Balpataka, Vaspatak, Karácsonymező és Laszszó
helységekben, a Szécsi és sóvári Soós családokkal együtt. 1477-ben Bálintvá-
gásán is. (1477 : Lel. el. stat., 1487 : Dl. 19263.)
Cservelye8i cs. 1460: Máriássy cs. lit.. 1463: Kapy cs. lit. K. fasc.
IX. n. 10.
Csicseri cs. 1343-ban: Dobrova, Radács és Karacsalelke, — a XV.
században : Dobrova, Radács és Berzenke helységekben, hol némely részeket
a 80-as években a Ráskaiaknak zálogosítottak el. (1470 : Dl. 31932 ; 1481 :
Lelesz, el. stat.)
Csirke (idai. alattyáni, pólyi) cs. 1372-ben szerzik Nagy-Hermán
részeit. 1426-ban Semsei Franknak adja Zsigmond király az alattyáni Csirke
Péter: Rencseső (Szinyefő) és Nagy-Hermán helységekbeli részeit; 1477-ben
pólyi Csirke Tamás földesül·: Dobó és Szilva helységekben és Pétermezeje
318 M AG YA RORSZA G.

pasztán. (1372 : Wagner. Dipl. Sáros. 345.. 1423: Wagner. Dipl. Sáros. 375.,
1477 : Lelesz. 24.)
Csuda (csudafalvi) cs. Másként: Czudalalviak. (1427 : Dl. 32000 :
1469: Dl. 16860: 1475: Dl. 17735; 1497: Wenzel. Hány. t. 400.
Czana (roskoványi) cs. L. Roskoványiak a.
Czéczei cs. Czéczei Mátyás liptóinegyei ispán számára vissza­
követeli a király 1482-ben π Zbugyaiaktól a zálogban b írt: Veresvágás,
Bonyita, Lipócz, Peklén. Turina és Opina részeit, melyekbe különben a
Czéczeieket már 1483-ban csakugyan be is igtatják. (Szepesi kápt. lit. capsa
M. f. 1. No. 8. és Lelesz, el. slat.)
Czudar (olnodi) cs. Bírták Makovicza várát és tartozékait (1. ott),
továbbá a ladaméri kastélyt (1. ott), melyek e család kihaltával a
Rozgonviakra szálltak át. (L. llárlfa város. Sóvár és IIjvár várak s a
Homonnaiak a. is.)
Czuta (baraczkai. monvorósi) cs. Czwtha. Chutha. 1487-ben Hidegkút
pusztán van jószáguk. (1463: Kapy cs. 111. H. fasc. 14. n. 5., 1485: U. o.
Mise. B. n. 2.. 1487: IT. ο. H. fasc. IV. n. 14.. 1491 : U. ο. K. fasc. III. n. 97.)
Daczó cs. Asguton. (1427 : Dl. 32690.)
Demétei cs. Alsó- és Felső-Demétén. (1421: Muz. lltár.. 1427: Dl.
32690 ; 1461: Lelesz. 25.. 1465 : Dl. 16195.)
Detrikfl (Detreíi, berzevlczi) cs. L. Berzevicze vár a.
Dienesfalvi cs. L. Kálnásiak a.
Dobat (Dobói) cs. Bodonlakán s a dobai Vincze családdal együtt Dobón
és Pétermezőn. 1479-ben Nagy-Hermánl a Sebesiektó'l zálogba veszik. (1427:
Dl. 32690; 1446: Szepesi kápt. Ili. capsa L. f. 4. No. 13.. 1479: Kapy cs.
lit. Mise. S. n. 12. Lásd: Roskoványiak a. is.)
Dobi cs. Az 1427. évi adólajstrom szerint: Tizsete, Finta, Bonyita,
Modratalva. Opina és Lipolcz helységekben földesurak. Később ismét Finta
helységben a M onokiakkal együtt. (1435 : Dl. 23301. — Lásd Lipócz
vár a. is.)
Duka (dukafalvi. terjékfalvi) cs. 1437: Kapy cs. lit, P. fasc. II. n. 7.,
1457: Lelesz. 5.. 1479: Dl. 18303. — L. Kálnásiak a. is.
Endest cs. A Valkaiakkal együtt kapják 1403-ban Szent-Mihályfalvát
kir. adományiil. (Perényi lit.)
Enyiczkei cs. Máskép Telkiek. Mint ilyenek 1438-ban Alsó-Telkin
földesurak s Telki részeit a Felsőasgutiaknak adják zálogba. Knyiezkei
Benedek 1439-ben a megye alispánja volt. (1438: Kapy cs. Hl. T. fasc.
HI. n. 1. és 2.. 1439: Muz. 111. — V. ö. 1478: Dl. 18076: 1480: Dl.
18327.)
Eperjes város. L. Steflakiak a.
Eszlári cs. L. kükemezei Bánók a.
Farkas (hasságyi) cs. A Tököle-nemből. (1410: Kapy cs. 111. K. fasc.
II. n. 3., 1418: Wagner. Dipl. Sáros. 373. 1427: Dl. 32690; 1481 : Dl.
18519. 18520.)
Fejér cs. Bizonyára rokon a Bajoriakkal. Az 1427. évi adólajslroin
szerint földesurak : Bajor és Izsóp helységekben. (Dl. 32690.)
 SÁ K O SV Á R »M *Y E. 319

Felsoasguti cs. L. Enyiczkeiek a.

Feder cs. 1421-ben: szádelei. 1463-ban: szuhodoli előnévvel tűnik
föl egy-egy ily nevű család. (1421: Lásd Rétiek a., 1463 : Kapy cs. 111. H.
fasc. 14. n. 5.)
Fricei cs. Bírlak Nagy-Szilván is. — Márton a 70-es években alispán
volt. (Wagner. Dipl. Sáros. 352.. Soós lit., .lászó. prot. A. föl. 14., 1475 : Dl.
17735. - - L. Sirokaink a.)
Gagyi cs. Részeik voltak: Szent-Kereszten (1427-ben 32 .jobbágy-
porta) és Harapkón. (1427 : Dl. 32690 ; 1472 : Kassa v. lit, 416. sz.)
Gecsei cs. 1410-ben kapják Henniget. (Turul. 1886. 186.)
Gergelytaki cs. (1439: Kapy cs. lit. T. fasc. III. n. 2.. 1466 : LT. o. (4.
fase. IV. n. 2. és Mise. n. 2.)
Giekra János. L. Sáros váránál.
Gemboe (gombosfalvi, rákosi) cs. liruchekrnal (? 1. ott), Ralvaj. Rákos.
F.-Babapataka és Kisfalud helységekben földesurak. (1435: Wagner. Dipl.
Sáros. 60.. 1476 : ü. o. 301.. 1478 : Dl. 18076. — L. Stellakiak a. is.)
Gorongh (herhelyi. nádfői) cs. 1463. 1491: Kapy cs. 111. K. fasc. III. n.
97. és fasc. IX. n. 10., 1480 : Dl. 18327.
Görgei es. Friesen. (1446. 1454: Görgey lit.)
Gulyman (cservelyesi) cs 1479: Dl 18303.
Gyarmati (prócsi) cs. 1475: Dl. 17735. L. Kálnásiak a.
Harapkói agostonos remeték. Mochnván 1361 óta. (Rupp. II. 294.)
Haraszti cs. 1427-ben Roskoványban. (Dl. 32690.)
Hedrichi (Hedri) cs. A Bertoldiakkal együtt bírták a branyiszkói erdőt
(Branischa) és vidékét. (1403: Wagner. Dipl. Sáros. 352., 1421. Muz. lllár..
1427: Dl. 32690: 1487: Dl. 19226 . Nagy Iván. Csal. — L. Sirokadak a. is.)
Henningi cs. 1427 : Dl. 32690.
Herczeg cs. László bírt 1427-ben Heinéién. (Dl. 32690.)
Holczan (szinyefői) cs. 1467: Dl. 16539 ; 1469: Dl. 16860 ; 1485: Kapy
cs. 111. rendezeti.
Homonnai cs. 1435-ben és 1468-ban igénylik és meg is kapják az olnodi
Czudaroktó!: Kaproncza, Luzsán. Buják és Krucsó helységeket. (Dl. 12676..
16642.)
Horkai cs. L. kükemezei Bánók a.
Horkas (őri) cs. Buczlóii. (1475: Lelesz, act. Béres. f. 9. n. 35.)
Horváth (delnei) cs. 1423: Ház. okit. 376.
Horváth (pécsfalusi) cs. 1441: Lelesz, elench. stat.
Huszti cs. L. delnei Lovag cs. a.
Jánoelaki cs. Lásd Stellakiak a.
Jonhos (homrogi) cs. Jonhws. — L. kükéin. Bánók a.
Kaczwlnkeii cs. Dobón és Keketekuton. (1469: Akad. kézir., Jászó. f.
23. n. 39.)
Kakas (delnei, kakasfalvi) cs. A Tököle nemzetségből. 1447-ben delnei
Kakas András és Salgói Tamás voltak a megye org. gv. követei. 1482-ben
Deine faluban és Ujvágás pusztán földesurak. 1497-ben egy «de Kakasfalw
320 MAGVARORSZAG.

Kakas» Bálint nevű kir. emberrel találkozunk. Családját azonosnak Vélem a

delnei Kakasokéval, mely esetben az eltűnt Deine falu a mai Kákasfalvával
lenne ugyanegy. (Sóvártól kd.) (1411 : Szepesi kápt. lit. L. z, 8. Nr. 11.. 1418 :
Wagner. Dipl. Sáros. 373.. 1465 : Dl. 16195.. Kovacbich. Vest. Comit.. 1482 :
Máriássy cs. lit.. 1497 Wenzel. Bány. töri. 400.)
Kálmán (héthársi) cs. 1446: Lelesz. 17.
Kálnási cs. Gyármántól származtak le az alább említendő s a kiike-
mezei Bogos, B ánó és G yárm dn családokkal együtt. Gy. kapja 1251-ben
IV. Bélától Koihlós és Nádfő földet. Prócs másként Istvánfalva. Pósfalu, Die-
nesfalu, Dukafalu, Salamonfalu, Kükemező, Lucska és Kálnás falvakkal, Cser-
velyes és Kanyarék pusztákkal. De már régebben bírták : Gerendelyt, Margo-
nyát és Megymezejét. 1412-ben a Nádföt vagy Lucskai, Kükemezei, K á l­
n á si és D ienesfalvi családok osztozkodnak. Kálnást kapják a Kálnásiak;
Pósfalvát, Dienesfalvát, Dukafalva részét a Dienesfalviak ; Lucskát, Kíikeme-
zőt, Salmánfalvát, Gservelyest, Istvánfalvát és Dukafalva részét a Kükeme-
zeiek, Simonfalva részét a Lucskaiak. A Kálnásiak Kálnást 1444-ben kir.
új-adományúl nyerik; s ugyanők 1463-ban Nagy- és Kis-Ternye. Nagyfalu
és Tarnó helységekben is földesurak. Bizonyára e törzshöz tartoznak a duka-
falvi Dukák is. (Wagner. Dipl. Sáros. 365. 381.. 1463: Lelesz. 74. 16. és
Lelesz, el. stat.)
Kapj cs. Kapi várát (1. ott) bírták tartozékaival együtt 1410 óta. Ugyanekkor
kapták pallosjogukal is Zsigmond királytól. 1412-ben Pétervágásához tartanak
jogot. (Kapy cs. lit. K. fase. III. 15. 16.. P. f'asc. III. n. 1.. 1427: Dl. 32690.
— L ásd : a komlósi Koczyk cs. a. is.)
Kaplyan (komlósi) es. L. komlósi Koczyk cs. a.
Kassa város. 1491-ben II. Ulászló király a városnak következő birto­
kait veszi ki minden adó fizetése a ló l: Tihany, Szent-István, Szakalya. Kis­
falu, Tapolcsány, Korány, Nagy- és Kis-Ladna, Ruszin, Berki, Bozinka (Ber-
zenke ?) és Radács helységeket, s Peklén, Turina. Bonyita és Vörösvágás
részeit. (Kassa v. lit. rendezeti. — L. Szakalya vára a. is.)
Keczer (lipóczi) cs. Az 1427. évi adólajstrom szerint csupán: Veresvágás és
Pataj (Patacskő) helységekben földesurak. 1447-ben és 1486-ban pedig : Lipócz.
Peklén. (Veresvágás), Bonyita és Turina helységekben is. 1473-ban Opina és
és Patacskő falvakban bírt részüket Olcsvárinénak (Modrár Pál leán y a:
Dorottya) zálogosítják el. majd 1476-ban a Zbugyaiaknak. 1484-ben Rosztokán
is földesurak. (1427 : Dl. 32690 ; 1447 : Dl. 14048 ; 1473—76. 1484: Jászó.
prot. A. f. 10. 16., 1486 : Nagy Imre gyűjt, és Lelesz, acta Bercsénv. 10. 29.
— L. Lipócz vár a. is.)
Kelecsényi cs. Értsd: Nagykelecsényiek. (1427: Dl. 32690.) '
Kellemest cs. (1427: Dl. 32690; 1480: Dl. 18327.)
Kendi cs. Nagy- és Kis-Kendi és Kellemes helységekben. (1423 : Ház.
okit. 376.. 1427: Dl. 32690; 1441: Lelesz, el stat.., 1478: Dl. 18076.)
Kinizsi Pál. L. Roskoványiak a.
Kisidai cs. L. uszfalvi Usz cs. a.
Klenbergi cs. 1427: Dl. 32690; 1439 : Muz lit.
 SAR OS VAR M EGYE. 321

Koczik (komlósij cs. 1462-ben komlósi «Coczyk» Jakab a Kapiakat,

mini immár osztályos atyafiait bebocsátja : Komlós. Malomfalva. Hidegkút és
iSémelfahi bitiokába. 1463-ban a család n ev e: Kwczyk. 1464-ben pedig:
Kochyk. — Úgy látszik ezzel — habár részben inkább leányágon — rokonok
a : Malomfalusiak és Komlósiak (1-130. 1447.'). a komlósi «Kaplyany»-ak,
«Czaplan»-ok vagy «Kaplyam»-ok (1462. 1463.) és a komlósi Bánók (1447.
1464.) is. (Kapy cs. Ul. II. lásc. IV. n. 2. — 6.. K. fase. IX. 5 —1.1.)
Kohányi cs. 1421: Muz. Illái·.
Komlósi cs. 1418: Wagner. Dipl. Sáros. 373. — L. a komlósi Koczik
■cs. a. is.
Koporoz tpazdicsi. néinc.l falusi) cs. Másként : l’azdicsiak. (Zemplén­
it legyéből.) 1427-ben földesurak : (Kapi-I Németfaluban. Később itt és Romlá­
son bírt részeik az urbánlalvi Szepesieknél voltak zálogban. (1410: Kapy
cs. lit. 1’. fase. 111. η. 3.. 1427: 111. 32660; 1450: 1)1. 14359; 1454-hez:
belesz. 51. — V. ö. Nagy Iván. i. m.)
Korvin János. L. Sáros és Palocsa várak a.
Koztnafalvi cs. 1447-ben Ronyilán és Palacskőn. (Lelesz, el. stat.)
Kőszegi cs. Az 1427. évi adólajstrom szerint földesurak Kőszegen. (Dl.
32690. — b. Lapispalakiak a. is.)
Kövér (velezdi) cs. Senglér helységben. (1465: Dl. 16195.)
Kun (kiikcrnezei) cs. 1438 : Ivapy c.s. 111. T. fasc. ΤΓ1. n. b
Kükemezel cs. 1459-ben Som birtokába iglalják őket. (Lelesz, eb slat.
— V. ö. 1427-hez: Dl. 32690. Lásd: Kálnásiak a. is.)
Lapispataki cs. Zsigmond király 1435-ben új-adományként adja a
Lapispataki, Zsegnyei. Kőszegi (másként Soiriosi) és Somost osztályos csa­
ládoknak a közöttük régéüle végbement osztály s z e r in t: Makovicza másként
Bodonvára várál tartozékaival; továbbá Kis- és Nagy-Budamér. Berettő és
Bolyár helységeket; Kőszeg várát tartozékaival (köztök Somost). E családok
egyik ága a B udám ért nevel velle föl. 1432-ben ennek is része volt Kőszeg
várában. Egy nő-lagjál, a János leányál.: Annát. V. László király 1453-ban
Jiusílá : Budáméi·. Somos. Újfalu. Magyarfalu, Licsérd. Szent-Imre. Szuhado-
lina, Lnbolcz. Mocsárinál. Nagy- és Kis-Ábrány. Lovagháza. Dolnafő. Bolyár.
Berettő. bemos. Abős. Terebő. Kőszeg. Kerekrét, Kis-Kassa és Pekelnik hely­
ségekben. K család aztán később is (pl. 1463.) e néven szerepel. Az 1427.
évi adólajstrom következő birtokait ismeri: Somos. Asszupatak. Berettő.
Abős. Szenl -lmre. Bolyár. Budámét és Lubolcz. — A L a p isp a ta kiá k Sebes
várában (1. ott) és Nagy-Sebes helységben is bírlak (utóbbiban 1480-ban) s
1427-ben Bogdánv és Várgonv helységekben is. — A Zsegnyeiek az 1427.
•évi adólajstrom szerint bírják: Zsegnyét; 1462-ben Decske. és Erdőcske részeit
Szentkirályi Gergely alispánnak zálogosítják el. — Végül a S o m o sia k:
1383-ban Margonyát igénylik. 1386-ban Szednicze. Miklósvágása. Szopotnicza.
Simonbáza, Kelső-Ladna és Ruszin helységeket új-adományúl kapják. Az
1427. évi adólajstrom szerint földesurak : Magyarfalu. Somos. Lemes. Abos.
Licsérd. Abrány. Laszszó, Rúzsán, Vaspalak. Frankvágása, Ny ires. Karácsony.
Margonya. Lacsa. Újfalu, Peklén. Hadoma. Péterfalva. Keresztes és Long hely­
Hunyadiak kora. VI. ál
322 -MAGYARORSZÁG.

"ségekben. 1431-ben a Percnyiekkel egymást kölcsönösen osztályos atyafiakká

fogadván, a magok részéről: Kőszeget és tartozékait. Zsidópataka.............
Abrány. Margonya. Laszszó. Luzsán. Ferenczvágása, továbbá : Long, Mátévá-
gása, Girált és Valkvágása birtokaikat (melyeket más egyéb jószágokkal együtt,
házasság révén a Szécsiektől nyertek) említik. (1383 : 1)1. 7031 ; 1386 : DL
7221; 1387: Dl. 7305; 1429: Dl. 32690; 1431:01.12370. 12371; 1435: Dl.
12679. 12720; 1449: Dl. 14265; 1453: Huny. kora. X. 412.. 1462 : Dl.
15793; 1463: Dl. 15848; 1480: Dl. 18407. — V. ö. miliczi Paszek Péter.)
Leleszi prépost. Radácson. (1427: Dl. 32690.)
Lencsés (terjékfalusi) cs. 1461. 1463: Kapy cs. lit. K. fase. IX. n. 7.
és 10.
Lengyéndi cs. Az 1427. évi adólajstrom szerint «Petrus Lengend»
földesúr: Újfalu és Hrabkő helységekben. (Dl. 32690.) Ez a Péter azonos
lehet bizonyos Tornyos Péterrel, a kinek a lajstrom szerint Hrabkón kívül
Siroka és Korlátvágása helységekben is voltak birtokai.
Liptai (keresztes-komlósi) cs. Az 1427. évi adólajstrom szerint Liptai
A ndrásé: Ménárt helység. 1479-ben: Somos. Magyarfalu, Újfalu és Lovag­
háza részeibe igtattatják magukat, ellenmondás mellett. Benedek 1487-ben a
megye alispánja volt. (Dl. 18303.. 18344.. 19226. Kapy cs. 111. 11. fasc.
IV. n. 14.)
Lomniczki (berzeviczi) es. L. Berzevicze vár a. — V. ö. Wagner. Dipl.
Sáros. 55.
Lovag (delnei, lovagfalusi) cs. Másként: Lovagfalusiak. (Idéz. Lovag­
falva ad 1480-ban a delnei Lowagh család merül föl. Azonos lehet a másik­
kal. Utóbbinak egyik ta g ja: Mátyás 1489-ben elhalván, családjának magva
szakadt s birtokait Huszti Bálint kapta. (Dl. 18327. és Jászó. Statut. H. fasc.
3. n. 60. — V. ö. 1427 : Dl. 32690.)
Lucskai cs. L. Kálnásiak a.
Magyar cs. L. Roskoványiak a.
Malomfalusi cs. 1410: Kapy cs. lit. K. fasc. II. n. 3., 1447: 11. o. fasc.
IX. n. 6.. 1427 : Dl. 32690. — L. komlósi Ivoczik cs. a.
Máriássy (markusfalvi) cs. Úgy látszik Sárosban is volt valami bir­
tokuk, mert László 1462-ben. 1463-ban és 1464-ben e megye alispánja. (Dl.
15733 , Lelesz. 74. 16.. Kapy cs. lit. D. fasc. T. n. 4.)
Márkus (budaméri, szentkirályi) cs. 1466-ban (Marcus. Marchos) Gergely
a megye alispánja. (Kapy cs. lit. G. fasc. IV. n. 3., Mise. G. n. 2.)
Mátyus (kapi) cs. Mathyws. (1491 : Kapy cs. lit. K. fasc. 111. n. 97.)
Méhi cs. Szalókon és Ujvágáson. (1383: Dl. 7027; 1398: Kár. old. I.
481., Századok. 1875. 255.) 1423-ban azon panaszkodnak a Méhi leányok,
hogy a Pásztóiak és Semseiek az ő nagy- és kis-szalóki birtokaikat elfog­
lalták. a miből aztán hosszas por támadt. (Máriássy cs. lit. — V. ö. Semseiek.)
Meleg (kendi) cs. 1443 : Dl. 13751.
Merse (szinyei) cs. Vagy Szinveiek. (1427 : Dl. 32690; 1478 : Jászó.
SS. fasc. 1. n. 38.) 1262-ben Szinye. Újfalu és Jemye helységeket kapják
IV. Bélától; 1295-ben Kajotát Omode nádortól. 1320-ban e vidéken több
 SAROSVARMEGYE. 823

talun (Szinye, Delete, Radocsány,Gsábolcz, Henrikfalva, Bertold(falva), Szegekért.

Fries, Kolasz (?), Pank, Siroka, Láz, Ó- és Uj-Vitéz, a két Szent-Antal, a két
Hermánfalva. Budina. Lipócz, Szilva, Újfalu) osztozkodnak. Az 1427. évi
adólajstrom szerint — mint Szinyeiek — Szinye. Erdó'cske és Vámos-Újfalu
helységekben földesurak. (Wagner. Dipl. Sáros. 285., 307.. 323.. Nagy Iván
Csal., 1427 : Dl. 32690. — L. Berzevicziek a. is.)
Mizslyei prépostság. Zsigmond kir. 1435-ben jóváhagyja, hogy a Lapis-
patakiak (1. ott) s osztályos atyjokfiai ó'sei által alapított e prépostság tovább
is élvezze birtokait: Boroszló. Janó és Mérk helységekben. (Dl. 12720. — V.
ö. Dl. 32690.)
Moceolyai cs. A Tökftle nemzetségből. 1363-ban osztoznak Mocsolyán
és Bodosfalván. (L. Bodos a.) Az 1427. évi adólajstrom szerint is Mocsolyán és
Bodoson löldesurak. (Nagy Iván. Csal.. 1363: Ház. oki. 267., 1418: Wagner.
Dipl. Sáros. 373.. 1427: Dl. 32690.)
Monoki cs. 1373-ban Finta helységbe igtatják őket. melyet 1435-ben is
bírnak a Dobiakkal együtt. (DL 6159. és 23301.)
Móré cs. János várad! prépostot beigtatják 1482-ben (Tapoly-) Lucska.
Kükemezeje. Zsálmány. Dukafalva. Istvánfalva és Kanyarék (? Kanárik) bir­
tokába. (Lelesz, el. stat.)
Nádasdi cs. L. Rétiek a.
Nádfó’i cs. Az 1427. évi adólajstrom szerint Csaplyan helységben. (Dl.
32690; 1436. 1439: Kapy cs. lit. K. fase. II. n. 34., T. fase. III. n. 2..
1448: Máriássy cs. lit. — I.. Kálnásiak a. is. V. ö. Wagner. Dipl. Sáros. 391.)
Nagykelecsényi cs. L. Kelecsényiek a.
Nagymihályi cs. Azaz : Ödönfiek. (Zemplénmegyéből) 1459-ben Komlós
és (Kapi-) Németfalu birtokába igtatják őket. (Lelesz, el. stat.) Az 1427. évi
adólajstrom szerint Joh. Vdyn földesúr volt Frishau helységben. (Dl. 32690.)
Tán a nagv-mihályi Ödönfi cs. (Zemplénm.) értendő.
Németh (izsépi, ádámföldi) cs. Miklós nyeri kir. adományul 1405-ben
Ádámföklét s 1408-ban már e birtokról nevezi magát. Özvegye bírja 1427-ben
is. (Dl. 9077; 1427: Dl. 32690; Wagner. Dipl. Sáros. 224.)
Nyárasapáti cs. L. Uporiak a.
Nyomárkai (Nyomárki) cs. 1426: Kapy cs. lit. K. fase. IX. n. 5.. 1475:
Dl. 17743; 1476: Wagner. Dipl. Sáros. 391.
Olsaviczai cs. Gerálton az 1427. évi adólajstrom szerint. (1406: DL
9251; 1427 : Dl. 32690 ; 1439 : Kapy cs. lit. T. fase. III. n. 2.)
Ödönfi (nagymihályi) cs. L. Nagymihályi cs. a.
Pálcza (roskoványi) cs. 1427: Dl. 32690; 1467 : Dl. 16539; 1475 :
DL 17735.
Pálóczi cs. L. Szakalya vár a.
Pan (dohai) cs. Dobó. Pétermezeje és Bodonlaka helységekben. (1495 :
Kapy cs. lit. B. fase. VIII. n. 1.)
Pannonhalmi apát. Vagy tán: apátság. Az 1427. évi adólajstrom szerint
(abbas sacri montis Pannonie) földesúr: Dobó, Bodonlaka és Nagy-Szilva
helységekben. (Dl. 32690.)
12*
324 MAGYAliOllSZAG.

Paszek (miliczi) Péter. Cseh vagy sziléziai nemes, ki Somosban szé­

keli. (L. ott.) 1462-ben a Zsegnveiek és Lapispatakiak birtokait tartotta elfog­
lalva : Szent-lmre. Pekelnik. Szuhadolina. Kis-Kassa, Lubolcz, Bajánó, Kétke.
Magyarfalu és Lemos helységekben, i Dl. 15733. 31786.)
Pásztói cs. 1394-ben az ő tulajdonukba megy át Kis- és Nagy-Tölgy-
szék, Salgó és Peklén. Az 1427. évi adólajstrom szerint fóklesurak : Szátokon.
1,111. 7968. — L. Méhiek a. is.)
Pécs (pécsfalusi) cs. Másként: Pécsfalusiak. (1423: Máriássy cs. 111..
1437 : Soós lit.. 1448 : Kapy cs. lit. G. fase. IV. n. 2., 1461 : fi. n. fase. IX.
n. 7.. 1463: 11. o. K. fase. IX. n. 10.)
Perényi cs. 1321-ben Miklós megveszi Szent-Keresztet; 1360-ban kapja
Péter 1. Lajostól Kucsint; 1387-ben Zsigmond királytól új-adományúl Tro-
csány. Kis-Trocsány. Koliány. Orsócz. Csaplyan és Kizil helységeket. 1408-ban
Bartosfalva. Oszikó. Herknecht. Klusó. Kberhartbvágása, Kerekvágása. Richvald.
Opiszkvágása. Pétervágása. Jakabvágása helységek birtokába igtatják őket.
1408-ban Újvár várát kapják adományul; 1423-ban O-Hennigen szereznek
részeket. Az 1427. évi adólajstrom szerint íöldesurak : Richvald, Eberbarth,
Litinve. Oszikó. Bartosfalva. Henning, két Jakabvágása. Mohorc, (Tapli-j
Németfalu. Hankvágása. Kocsin. Porupka. Kozsan, Újfalu. Spiczvágása. Her-
knecht. Siba és Klusó. — 1437-ben megint (Tapli-) Nérnelfalva, Porubka.
Hankvágása és Kozsán . helységekben is. A 30-as években Sáros várát szerzik
meg az eperjesi vámmal és a két Tölgyszéket. A cseh megszállás előtt Richnó
várhoz (Szepesin.) Szedliczél. Miklósvágásái és Jakabfalvát is bírták ; 1454-ben
pedig övék volt még Olajpataka és Böglér is. (1321 : Wagner. Dipl. Sáros.
325.. 1360: Dl. 4931. 5370; 1380: Dl. 6675: 1387: Zichy okit.. IV. 336.,
1408: Szepesi kápt. 111... 1423: Dl. 11346; 1427: Dl. 32690; 1437: Dl.
13046; 1439: Dl. 13413; 1454: Dl. 24541. — V. ö. Dl. 15524. L. Újvár és
Sáros várak s a Somosiak és Tarköviek a. is.)
Pető (boltfalvi, hasságyi) cs. Rokon cs. a Sebest Sinkafiakkal. Hasságyon
1322 óta íöldesurak. A XIV. században hasságyi Petők szerepelnek, kik
úgy vélem, az 1438-ban föltűnő boltfalvi Petőkkel azonosak. Ugyanekkor
Asgulon zálogost Inak el részeket. (Wagner. Dipl. Sáros. 326. 333. 338. 339..
1438: Dl. 13153.)
Pöcs (delnei) cs. 1436. és 1437 : Kapy cs. 111. K. fase. II. η. 35.. P.
fase. II. n. 7.
Pócs (zsegrai) cs. L. Berzevicziek a.
Podmaniczki László. L. Újvár váránál.
Pohárnok (berzeviczi) I. L. Berzevicze vára és a Berzevicziek a.
Pósfalusi es. 1419: Dl. 10853; 1427: Dl. 32690; 1437: Kapy cs. 111.
P. fase. II. n. 8.. 1480: Dl. 18327.
Prócsi (Prócsfalvi) cs. 1427 : Dl. 32r>90; 1448. 1463 : Kapy cs. 111. ti.
tasc. IV. n. 2.. és K. fase. IX. n. 10.
Ramocsa (szeretvai) cs. Usztropalakán. (1393: Lelesz, el. slat., XV.
század : Szepesi kápt. lit. U. f. 3. No 17.. 1427 : DL 32690.)
Ráskai cs. L. Csicseriek a.
 SAUOSVAKMKGYE. 325

Raszlaviczai es. Az 1427. évi adólajstrom szerint: Lapos helységben.

Más források szerint: Magyar- és Tót-Raszlavicza, Gerált. Ábrány és Lapos
helységekben is. (1427 : 1)1.32690; 1466: Actap. Adv. 52—32.. 1476 : Wagner.
Dipl. Sáros. 391.)
Réti cs. A szádelei Fodor. Buczlai és Nádasdi családokkal együtt
Héten. (Rétkén. 1421 : Muz. lltár.)
Roskoványi cs. Ebből vált ki a roskoványi Czana és r. Pálcza es. is.
A Tököle nemzetségből valók, melynek tagjai a későbbi Dobai. dobai Vineze.
Salgói. Rozinkai, uszfalvi llsz sat. családok osztozkodnak 1337-ben : Dobó.
Salgó, Roskovány. Pétermező, lladoma, Szent-György és más e vidéki (később
elenyészett) helységeken. 1427-ben földesurak : Csipkés. Sz.-György és Salgó
helységekben. (Az adólajstrom szerint.) Péter 1460-ban nótáztatván, birtokait
Roskovány. Szent-György és Puszta-Salgó helységekben Magyar Balázsnak és
testvérének Kelemennek adta a király. 1478-ban meg Péter esett hűtlenségbe.
Birtokait Magyar Balázs és Kinizsi Pál kapták, de a kik aztán kisfalvi Veres
Lászlónak adományozták. (Dl. 15520.. Ilaz. okit. 435.) Miklós 1469—1482.
közt több ízben, mint a megye alispánja tűnik elénk. (Soós lit.. Muz. lit..
Dl. 16860.. 17735.. 17839. — V. ö. Nagy Iván. i. m. L. Násfő a. is.)
Rozgonyi es. 1364-ben övék Monvorós. 1389-ben Zsigmond királytól
kapják Szilvát. 1399-ben pedig Ivajolál. 1420-ban bírják Kis-Lapispalakot is.
s ugyanez évben Budámért Andrástól Budaméren. Berettőn és Bolyáron kap­
nak részeket. Az 1427. évi adólajstrom szerint földesurak : Kis-Szilva. Turina
és Kajáta helységekben. 1430-ban Ján (Janocska) és Böki helységekben kap­
ják a magvaszakadt Visontaiak részeit; 1432-ben pedig szintén kir. adomány
alapján Ádámföldét igénylik. (1443-ban bírják is.') 1440-ben ismét egy nagyobb
uradalmat: Kapi várát (1. ott) és tartozékait kapják I. Ulászlótól. 1460 óta
bírták Szeben várost, s Bichnó vár (1. Szepesben) tartozékai gyanánt Szedlicze.
Miklósvágása és .lakabfalva helységeket; a Csudarok magvaszakadtéval ezek
birtokait s 1473-ban Somot is. 1492 előtt Makovicza elősorolt tartozékain
kívül bírták még: (Czigla). Fölpatak, (Beharó), Várad ka, Czernina és Tara­
falva helységeket. (1364: Dl. 5354; 1389: Dl. 7493; 1399: DL 8514: 1420:
Dl. 10957. és 10958 ; 1427 : Dl. 32690 ; 1430 : Dl. 12190.. 12191; 1432 : Dl.
12353; 1443: Dl. 13725; 1460: Dl. 15524; 1473: Dl. 17417; 1492: Dl.
3022. L. Szeben város, Kapi. Kajáta. Makovicza. Lipócz, Ladomér és Sóvár
várak és a birtokosok közt: Bártt'a város a. isi)
Ruszkai cs. Az 1417. évi adólajstrom szerint földesurak : Böki és Ján
helységekben. (Dl. 32690.)
Salgói cs. 1447-ben igtatják őket Deine részeibe. (Lelesz, el. slat. —
L. delnei Kakas cs. és Roskoványiak a. is. — V. ö. 1427 : Dl. 32690.)
Sár (asguli) es. Saar. (1436 : Kapy cs. lit. K. fasc. 11. n. 36.)
Sárosi ágostonos remeték. 1285-ben Szegekért (föld) részét kapják ado­
mányul. Ugyanott 1427-ben az adólajstrom szerint ők az egyedüli földesurak.
! Knauz. Mon. IT. 198. és Dl. 32690.)
Schwarcz (berzcviczi) János. L. Berzevicze vára és a Berzevicziek a.
Sebesi (Sinka. Sinkafi) cs. A XIII. sz. és a XIV. sz. eleje óta földes-
urak : Sóvár, Sebes. Asgul. ízbég. Kappanos. Gergelyfalva. Szent-Péter. Magas-
326 MAGYARORSZÁG.

hid, Mulyád — 1372-ben Nagy-Hermán helységben, a XV. sz.-ban Sebes (1.

ott) várában. Az 1427. évi adólajstrom szerint pedig Nagy- és Felső-Hermán,
Szénégető. Körősfő. Senyefc. Sz.-Péter. Váralja, Kappanos, Felső-Sebes, Magas-
Hid és Asgut helységekben. (Wagner. Dipl. Sáros. 115.. 313., 315.. 334., 338..
345., 1347. és 1414: Kapy cs. lit. K. fase. II. n. 2. és 23.. 1416: .Jászó. pr.
B. föl. 136., 1427 : Dl. 32690 : 1437 : Soós lit. — L. Dobaiak a. is.)
Semsei cs. 1426-ban az alattyáni Csirke cs. (1. ott) birtokainak. —
1449-ben pedig a Szécsiektől Girált, Mátévágása . . . . helységeknek részeit
kapják. Az 1427. évi adólajstrom szerint: Nyás. Ardó. Szalók. Nagy-Hermán
és Rencseső, — (1462-ben ism ét: Ardó. 1446-ban Nyárs) helységekben földes-
urak. 1466-ban Szinye részeibe igtatják őket; 1478-ban részeik vannak Meggye­
sen és Keresztesen is. (1427: Dl. 32690; 1446: Lelesz. 17.. 1449: Wagner.
Dipl. Sáros. 382.. 1462 : Lelesz. 32.. 1466 : Lelesz, el. slat., 1478 : Muz. lit. —
L. Mébiek a. is.)
Sirokai cs. Az Aba nemzetségből. 1427-ben fóldesurak Kis- és Nagy-
Vitézen. 1454-ben a Fricsiekkel. Hedricbiekkel és Bertoldiakkal együtt új-ado-
mányúl kapják V. László királytól: Siroka, Fries, Hedrich. Bertold, Széni-
Kereszt (vámmal). Ilarapkó. Vitéz. Kis-Vitéz és Korlátvágás helységeket. A
Sirokai cs. a XV. sz. végén kihalt. (1393 : Wagner. Dipl. Sáros. 349., 1427 : Dl.
32690: 1437: Soós cs. 111.. 1454: Dl 25210. Utóbbi oki. ujabbkovi egyszerű
másolat. — V. ö. Nagy Iván. i. m.)
Somos! cs. L. Kőszeg. Lipócz. Makovicza és Somos várak és illetve
városok, továbbá a Lapispatakiak és a Berzevicziek a.
Sós (sóvári) cs. Már a XIII. sz.-ban előkelő család. Az 1427. évi adó­
lajstrom szerint bírták : Boltafalva. Zsebefalva, Csalános. (lyülvész, Sz.-László.
Bisztra, Meggyes. Pálvágása. Hanusfalva, Újfalu és Hermanvágása helységeket,
részben vagy egészen; egy 1474. évi oklevél szerint pedig: Sóvár várát,
továbbá Sóvár. Alsó- és Felső-Újfalu. Csalános, Gyülvész. Boltafalva, Hanus­
falva. Szent-László. Pálvágása, Pétervágása, Herman(-vágása) és Bisztra hely­
ségeket ; továbbá Sópatakát és Delnét, a sóvári sókutakkal még I. Károly
király adományából. 1438-ban m ég: Mocsárosmált és Zsebefalvát is.
1458-ban panaszkodnak, hogy a Czudarok Balpataka. Girált, Mátévágása.
Valykvágása, Long, Margonya, Karácsonymezeje. Keresztes-Komlós. Vaspalaka,
Radvány, Lacsa, Meggyes, Laszszó, Ferenczvágása és Kis-Luzsán helységekben
bírt jószágaikat elfoglalták. 1460-ban e birtokokba be is igtatják aztán őket.
1468-ban Kis-Sároson is földesurak. (1285 : Wagner. Dipl. Sáros. 293., 1427 :
Dl. 32690: 1438., 1474: Soós cs. 111., 1458: Lelesz. 69. 15.. 1460: Lelesz, cl.
stal.. 1468 : Muz. lit.. Lásd : Sóvár és Sáros várak, a Csaholyialc és Hanus­
falva város a. is.)
Steflaki cs. A gombosfalvi Gombos, Ternyei. ternyei Sztrázs és Jánosiak:
családokkal együtt szintén a Tököle nemzetségből valók (L. Roskoványiak.)
E családoknak 1435-ben az olnodi Czudarok Szemelne helyett Luzsánt és
Bujákot adták. — A Pernyeiek és ternyei Sztrázsok ezenkívül úgy látszik:
Ternye. Kapus. Stefiaka. Nagyfalu és a kél Keleesény helységben is bírtak
1412-ben. A Steflakiak 1470-ben Nagy-Ternvén zálogosának el részeket Eperjes
 SÁROS VÁRMEGYE. 327

városnak. (1337. 1412. 1435: Wagner. Dipl. Sáros. 335.. 363.. 60.. 1470:
Szepesi kápt. lit. 0. f. 2. Nr. 20.)
Szabó (kükemezei) cs. 1485 : Kapy cs. 111. Mise. B. n. 2.
Szádelei es. L. varjufalvi Varjú cs. a.
Szapolyai cs. Richnó várához bírták 1460 óla Szedliczét, Miklósvágását
és Jakabfalvát. István birtokaira 1494-ben 4111/2. — 1495-ben pedig 375 frt
adót vetettek ki. (Dl. 15524.. Engel. 30. 135.)
Szécsi (Gálszécsi. somi) cs. Az 1427. évi adólajstrom szerint csupán
Mirklóvágása és Szedlicze helységekben földesurak. Más források szerint bír­
lak : Meggyes, Lacsa, Radvány. Keresztes(-Komlós). Karácsonymezó'. Vaspatak.
Rabapaiak. Peticsháza. Margónya. Long. Laszczó. Ferenczvágása. Luzsán,
Valykvágása. Nyires, Girall. Pesztrecz és Mátévágása helységekben. (1427:
Dl. 32690 ; 1437—8 : Dl. 13131. — V. ö. Csaholyiak. Semseiek és Tarköviek a.)
Szentkirályi es. L. Lapispatakiak a.
Szentmihályi cs. 1438-ban kapják kir. adományul Jakórése részéi.
(Soós lit. - V. ö. 1427: Dl. 32690; 1455: Dl. 14910.)
Szentmiklósi cs. Avagy : szenüniklósi Pongvácz cs. (L. Somos város és
a betlenfalvi Thurzó cs. a.)
Szepesi cs. l ’rbánfalvi. majd : fricsi előnévvel. (1448 : Görgey cs. lit. --
1.. pazdicsi Koporcz cs. a. is.)
Szerencsi (enviczkeii cs. 1484 : Lelesz. 27.
Szetei cs. 1410-ben nyernek jószágot Zsigmond királytól Hennig hely­
ségben. (Század. 1878. 126.)
Szinyeföi cs. 1427 : Dl. 32690; 1448. 1485 : Idéz. Rencseső helys. a.
Szinyei cs. L. szinyei Mersék a.
Szirmai cs. 1470-ben igtatják Tamást: Komlós. Keresztes. Karácsony­
mező. Vaspatak. Meggyes. Laszszó. Bisztra. Hanusfalva, Pétervágása. Mar-
gonya és Valkvágása részeibe. (Lelesz, el. stat.)
Szolnoki cs. 1441-ben igtatják őket Berki részeibe. (Szepesi kápt. lit.)
Sztrázs (ternyei. babapataki) cs. 1435 : Wagner. Dipl. Sáros. 60..
1462: Kapy cs. lit. K. fase. IX. n. 8.. 1480: Dl. 18327. (L. Stetlakiak a. is.)
Tamásfalvi cs. A Tököle-nemből. 1483-ban igtatják ő k et: Salgó. Peklén,
Bodos. Moesolya és Tamásfalva birtokába. (Jászó. Stat. H. f. 3. n. 52. —
L. uszfalvi Usz cs. a. is. V. ö. 1427 : Dl 32690.)
Tárczai cs. L. Tarköviek a.
Tarkövi cs. Szepesi Rikolt' 1288-ban kapja IV. László királytól Tárczát.
1296-ban csere utján megszerzik Tarkőt és Veresalmát. A XIV. sz.-ban e
család : Rikolfi (Tarkövi), Fogas és Tárczai családokra szakad. 1346-ben a
Rikolfiak számára Lucska és Herencsér helységeket igtatják s ugyanekkor övék
Vernelvágása. 1406-ban pedig Viszoka is. 1398-ban Tarkövi Tamás. Heneng
(Hennig) lakatlan birtokot kapja a királytól. Az 1427. évi adólajstrom négy
ágát ismeri e családnak, melyek közűi a T a rköviek: Rriva. Héthárs. Viszoka.
Szécs, Veresalma. Libitin. Tarkő. Laszinovágása és Lucska. — a Foi/as-iiy:
Lucska. Czerne. Veresalma. Libitin. Tarkő. Hertelhau, Laszinovágása. Ivriva,
Bacsamező. Héthárs és Viszoka. — H enrikfi L ászló: Héthárs. Szécs. Bacsa-
mező, Kriva. Lucska. Czerne. Veresalma. Sz.-György. Tarkő (Rolykvágása ?
323 MAGYARORSZÁG.

Babapataka ?') és Jakabíalva — végűi a T d rc za ia k : Tárcza. Lucska és

C zetne. (az ismétlések leszámításával összesen : 17) helységekben földesarak.
1436-ban a Tarköviek Kis-Sárost zálogba veszik a királytól. Λ XV. század
közepén. V. László új-adománya alapján e nemzetség öt ága bírja Tarkő
várát (1439-ben a Tarköviek és tarkövi Fogasok külön is elofordúlnak e vár
birtokosaiként) 26 sárosmegyei (és hat szejiesmegvei) helységgel s 1456-ban
a közös birtoklásra nézve egyezkednek. 1468-ban azonban e várat és tarto­
zékait a Tárczaiak (Tamás) kapták meg (már 1467-ben is bírtak benne) egy-
liarmad részben (kir. adományul), majd 1477-ben megszerezték a Tarkövi
jószágok legnagyobb részét. De már 1464-ben övék volt részben Kohalafalva.
Bartosfalva. ·((szikó. Herknecht. Siba. Oberhart. Uiehwald. Ivriva, Klusó.
Ressó. Pétervágása és Jakabvágása. női ágon a Herényiek révén, kikkel a
30-as években resztvettek Sáros vár zálogul vételében. 1487-ben Tárczai
János és Márton, mint a lótselymesi Apród Miklós fiai. a somi Szécsiek
birtokába : Koliány és Karácsonymező felébe igtattalnak (zálog czímeni s
ugyanők 1489-ben a Szécsiek többi birtokait is meg akarják vásárolni. (1288..
1296.. 1312., 1398: Wagner. Dipl. Sáros. 300., 308.. 318.. 361.. 1346: Anjouk,
okml. IV. 488.. 1406 : Dl. 9261 : 1427 : Dl. 32690 ; 1436. 1438 : Soós es. lit..
1439: Dl. 13377; 1464: Muz. lit. 1467: IU. 16539; 1.487: Kol. mim. pro!..
Lelesz, el. stat.. 1489: Jászó. pr. A. föl. 103. A többire nézve: Nagy Iván. i.
m. — Lásd : ííéthárs m. város a. is.)
Tegzes (terjékfalvi) cs. 1419: Dl. 19.853 ; 1423: Itaz. okit. 376.. 1427 :
Pl. 32690.
Telki cs. 1406 : Dl. 9251. — L. Enyiczkeiek a. is.
Térjék (terjékfalvi) cs. Vagy Terjékfalviak. (1419: Dl. 10853; 1437:
Kapy cs. lit. P. fase. II. n. 7.. 1480: ül. 18303.)
Ternyei cs. Az 1427. évi adólajstrom szerint: Alsó- és Kelső-Ternye
(Gerla). Kis-Kelecsény és Nagyfalu helységekben. (Dl. 32690. — L. Stellakiak
alatt is.)
Thurzó (betlenfalvi) cs Márton 1460-ban Vörösvágást nyerle. 1470-ben
a turoezmegyei Szucsán váráért cserébe kapják a szentmiklósi Pongráczoklól
Jánosfalvát. (Wagner. Dipl. Sáros. 120.. Dl. 17116.;
Tornyos (pósfalusii cs. 1430: Kapy cs. IU. II. Iá sc. IV. n. 2. — L.
Lengyéndi cs. a. is.
Trocsányi cs. 1421: Mnz. 111.. 1466: Acta p. Adv. 52—32.. 1469: Dl.
16860.
Újlaki Miklós. L. Szeben városnál.
Upori cs. Som, Kápolna, és Lengyel-Jakablálva helységekben. 1474-ben
Tamásnak e helységekben bírt jószágait, a Nyárasapátiaknak adta a király,
utóbbiak azonban aligha jutottak be valaha e részek birtokába. (1401 : Dl.
8656; 1427: Dl. 32690; 1463: Dl. 15829; 1474: Újhelyi cs. 111.)
Usz (Uszü. uszfalvi, szent-gyiirgyi) es. Másként: Hszfalviak. — 1370-bon
(1411-ben) Pósalaka. 1373-ban Németfalu (Peklén), 1383-ban Úszkálván kívül
— úgy látszik — Radoma (és Peklén) helységekben földesurak. 1411-ben a
Kisidaiakkal együtt új-adomán yúl kapják : 1Tszfalva. Pankota. Tamásfalva
helységeket és Pósalaka íGyecsehalma) részeit. Ugyanezek és a Tamásfatviak
 SAKOSVAH MEGYE. 329

mini osztályos atyafiak 1412-ben szabad-ispánságot is nyernek birtokaikra.

1456-ban a Tamásfalviakkal együtt igtalják őket Moesolya (Veszverés) és
Uodos ('Várhegyalja) birtokába. (Wagner. Dipl. Sáros. 348. 373.. 1427 : Dl.
32690: 1435: Dl. 13512.. 1456: Szepesi kápt. lit. L. f. I. No. 4. A többire:
Ház. okit. 289—300. 347. 353. 359. — V. ö. Roskoványiak.)
Vaikai es. D. Kndesiek a.
Vámosi es. I,. Palocsa vár a.
Varjú (varjufalvi) es. Másként : Varjufalviak. í'öldesurak Varjufalván
kívül 1427-ben: Cselfalva, Rét(-ke), Kálnás és Buczló. — 1483-ban pedig
Buczló és Rétke helységekben a Szádeleiekkel együtt. (1427: Dl. 32690;
1482: Muz. 111.. 1483: jászó. prot. A. föl. 5.)
Vendégi es. 1472-ben és 1485-ben Nagy- és Kis-Szenl-Kereszl és Rapkó
helységekben. (Kel. Melczer csal. lit., .Jászó. prot. A. f. 7(1.)
Veres (kisfalvi) cs. L. Roskoványiak a.
Vincze (dobói) es. 1. Dobóiak a.
Visontai es. L. Rozgonyiak a.
Zbugyai cs. 1480-ban részeik vannak Bonyitán. Turinán és Veresvá­
gáson. (Jászó prot. A. — Lásd Keczerek, Czéczeiek és Makovicza vár a. is.)
Összesen: 175 birtokos.

F Ő IS P Á N J A I:

1437 táján Sáros várát a sárosmegyei főispánsággal együtt a Herényiek

kapták zálogban, majd 1439-ben kit·, adományúl. De már 1438-ban. majd
1439- ben is — több ízben sóvári Sós István és György tűnik föl mint
«comites cottus Sáros». 1438-ban egyszersmind mint Sárosvár kapitányai is.
kik a zálogösszeget kit·, parancsra ugyan, de úgy látszik a. sajátjokból kifizet­
vén, a sárosmegyei főispánságot igényelhették, s kétségtelenül bírlak is.
1440-ban már Giskra János nevezi magát e megye főispánjának, valamint
pl. 1442., 1443., 1445.. 1448.. 1456. években is. 1458-ban M átyás király
Rozgonyi Sebestyént illeti e czímmel. 1462.. 1463., 1464.. 1465.. 1466.. 1467.,
1469.. 1470.. 1475.. 1476., 1478. években Szapolyai Imre (úgy látszik 1462
óta szakadatlanul); 1484-ben és 1485-ben Egervári László; 1486-ban és
1487-ben Ozéczei Máté liptóm. főispán viseli e főlisztet.1

‘ 1437. 1438. 1439. 1 165. 1475. 1478:
Softs cs. lit., 1438. 1448. 1462. 1463. 1464.
1466. 1470. 1485. 1487: ICapy cs. lit.,
! 439: Mi íz. lltár, Process. Tabui. 1—544.
FK , Ház. okit. 400., 1440. 1484. 1486:
l.ehoczkv. Stemmatogr. I. 139., 1442: Dl.
13690; 1443: Dl. 13751; 1445: Wagner.
Dipl. Sáros. 232., 1456: Dl. 15096; 1458:1)1.
15260; 1162: D). 15733; 1467: DL 16539 :
1469: Dl. 16944; 1476: Dl. 17839; 1484
Lelesz. 27. — A sóvári Sósok később
Szapolyai idejében mint alispánok szerepel­
nek olykor. (1478. 1482: Sorts cs. lit. és
Muts, lit.)
 ZEMPLÉNMEGYE.

A XV. században is mai határai közt terült el. Csekélyebb

változást határszélein (különösen Abauj felé) csak itt-ott szenvedett
olykor.1
Hajdan is nagy terjedelmű megye volt tehát; ék. hegyvidéke
(Szinnán túl) azonban a XV. században lakatlannak látszik. K
század végén hatezernél több adó alá eső házhelyet számítottak
össze benne.2
Főrangú és törzsökös, vagyonos köznemesi családok fészke,
nagy uradalmak hazája.
Déli sarkában a Czudaroknak, a szomszédos (borsodmegyei i
Ölnöd urainak van még 10 f'alujok. köztük Kesznyéten, Kereni.
Bölcs a Sajó. — Lucz, Bás a Tisza, — és Csanálos a Sajó mentén.
Ugyanők föntebb északon Damasa táján még 3. — Dávidvágása
vidékén 6 faluban birtokosok.
Kelet felé az osztályos Monoki, Dobi és Izsépi családok ter­
jedelmes birtoka következik, egyenes vonalban (a Tálva melletti)
(loloplöl. Monokon, továbbá Szerencs, Bekecs. Szada és Harkály
helységeken át (a már túl-a-tiszai és szabolcsmegyei) Dobig, vala­
mint föntebb Issép táján is, — összesen mintegy 16 falu.
Még odább keletre a tokaji és tarczali uradalom vonul, rész­
ben már be a Bodrogközbe is. E területen, főleg Tálya várostól
és Vámos-Újfalutól Tokajon és Tarczalon át le (Tisza-)Ladánynak
sőt a Tiszán is tú l: három város és 14 nagyobb falu alkotja hatal-

1 Az illető helységeknél föl tüntet- | nál. Lásd : A bánjmegye Bevesse lésé-

tük. Pl. Győr. Kázmér sat. helység- 1 ben is.
nél. a csiesvai és sztropkói uradalom- 2 Engel. I. 22.
 ZEMPLÉNIM EGYE. 331

mas testét. Urai egymásután a Brankovics, Hunyadi. Szapolyai

nem kevésbbé hatalmas dinasztiák, s közben maga a király is.
A Rodrog és Tisza mentén odább északkeletre a Pálócziak
birtokai következnek. Patak vár és város 2 faluval és 4 pusztával:
a szomszédos Ujhely vár és város szintén 2 faluval és 2 pusztával
s ezenkívül még 11 helység e tájon, melyeknek a Bodrogközben
(Király-)Helmecz m.-város részei vehetők központjául. E családnak
különben sokfelé vannak még a megyében (zálogos) jószágai.
A Bodrogköz nyugoti vidékén a Szerdahelyiek és sóvári Sósok
közös birtoka: a kövesdi uradalom a legterjedelmesebb, mintegy
17—20 falu. nagyrészt e tájon: Kövesd és Szerdahely vidékén.
Odább északkeleten pedig: a Nagytárkányiaké, 13 falu részei, — a
leleszi konventé, két város és 6 falu (részei), — s végül a czékei.
melynek központja Czéke vár valamint 16 helységből álló birtok­
testének nagy része is kívül esik már a Bodrogközön s a szom­
szédos : Imreg, Mészpest, Szürnyeg, Kiszte és Czéke helységeken túl
énv. felé : Egresen át egész (Szécs-)Kereszturig fölterjed. E vár és
tartománya közép -nemesi földesurai közt az Imregieken, Czékeieken és
Pazdicsiakon kívül időnkint a sóvári Sósokat, (zálogban) a Páló-
cziakat és Dobiakat is föltaláljuk.
Észak-északkelet felé a tőszomszédságban két hasonló köz­
nemesi birtokcsoportra akadunk. Egyik a Ráskai-Butkai-Márki osz­
tályos családoké: 12 falu a családnévül szolgáló három helység
körül, a másik pedig az Uporiaké: Abara vár, város és Upor, s
ezek környékén még öt falu. E családok azonban még több hely­
ségben szereztek kisebb-nagyobb részeket e tájakon. így a Butkaiak
1.0, a Ráskaiak 7. az Uporiak pedig itt s Tolcsva városban és vidékén
még mintegy 10 faluban és két pusztán is.
Hasonló vagyonos köznemesi családok még a Bodrog és Tisza
mentén: az Agárdiak (és agárdi Tőkék) mintegy 14, — a Bács­
kaiak mintegy 12 falu részeivel, nagyrészt a Bodrogközön; Butkán
fölül pedig a Csehiek: 19 falu részeivel C.seb környékén és szintén
a Bodrogközön.
Észak felé haladva az egy vonalban fekvő Nagy-Mihály és
Cál-Szécs városok mindenike egy-egy terjedelmes uradalom köz­
pontja. Nagy-Mihályhoz a hasonló nevű (vagy előnevű) családok
birtokában föl Rztáráig, Krivostyánig mintegy 15 falu, — (lál-
Szécshez pedig, közvetetten környékén még 18 falu tartozik. Utóbbi­
382 MAGYARORSZÁG.

nak az osztályos Széesiek, Szerdahelyiek, sóvári Sósok, Sztriteiek.

Bacskóiak (Bocskaiak), Agócziak és Csapiak a földesurai, kik közül
a Széesiek és Csapiak ezenkívül a Bodrogközön, továbbá Isztáno.s
és Rákócz vidékén még mintegy 7. illetve 10 faluban szereztek
részeket.
E két nagyobb birtokcsoport közti területet a náta falusi Cson­
tos-családnak mintegy 19, — a Rákócziaknak mintegy 7. — a
Both, Tussai, Hosszumezei és Hrabóezi rokon családoknak mint­
egy 10, ■ — s a Pazdicsiaknak mintegy 7 faluból álló jószágaik
töltik be.
A gálszécsi és nagymihályi uradalmaktól északra eső egész
hegyvidéket három nagyobb és egy kisebb, összefüggő birtoktest
foglalja el.
a) Nyűgöt felé: Varannó vár és város, Csicsva vár és Monyo-
rós kastély mint központok körül a Rozgonyiaknak mintegy 67
falujok vonul észak felé a Sztropkő melletti 01sváig, néhol át-át-
esapva Sárosba a (inai) zempléni határon, mi által e nagy birtok­
tömeg a sárosmegyei makoviczaival (1470 óta szintén a Rozgo-
nyiaké) közvettetlenül csatlakozik. E család különben alább Szőllőske
és Bénye vidékén időnkint még 6 más faluban is földesur.
b) Mint Abaujban és Sárosban, a Rozgonyiaknak itt is a
Perényiek a tőszomszédjai. Uradalmuk a Varannótól é. eső Domásá-
tól és Mernyiktől mintegy 36— í-0 falunak sűrű, hosszú során s a
központul szolgáló Sztropkó váron és városon át ék. felé egész
Vladicsáig nyúlik föl. K családnak azonban a megye középső tájain
szintén vannak — a Rozgonyiakéinál jóval terjedelmesebb — bir­
tokai : a terebesi, a hasonló nevű vár és város körül 6 falu, s
részek a Bodrogközön a Nagytárkánviák jószágaiban.
ej A harmadik nagybirtok északon a bomonnai Drugeth
láltalok később, részben a Szapolvai) családé. Központjai délen:
Homonna vár és város, Barkó és .leszenő várak, melyektől kelet
felé Szinnán át az ungi határon fekvő ülicsig, nyűgöt felé Zalobi-
náig, észak felé pedig egész Roskóczig mintegy 36 faluból álló
csoport terjeszkedik. E birtokhoz délen: Vásárhely es Salamon
körül 4 falu és a Bodrog mellett Zemplén város járul.
A herényiek és homonnai Drugethek sztropkói és homonna-
szinnai birtokai közé a Laborcz felső folyása mentén a Zbugyaiak-
nak mintegy 10 —12 faluból álló kisebb birtokuk ékelődik be.
 ZKMPL ÉNM KG YIi. 383

melyhez a megye délibb vidékein (Sztára) még néhány falubeli

részük csatlakozik.
A megye különböző pontjain még a Semseieknek. Lasztó-
<■/,laknak és Csieserieknek vannak mintegy 8—8 faluban kisebb-
nagyobb részeik.
Végül az egyházi testületek a leleszi konventen kívül csak
«•sekélyebb részek urai. valamennyien a megye déli harmadában.
Mint: a daraói prépostság, a szerencsi apátság, a pataki apáczák
és domonkosok, az újhelyi, tokaji, eszényi. ládi és diósgyőri pálosok
egy-két faluban, s végül a szepesi káptalan Liszka-Olaszi városban,
az egri püspök pedig: Sajó-Hídvégen és Szent-Márián.

VÁRAI ÉS KASTÉLYAI :

Abara. az Uporiaké. 1471-ben az országgyűlés rendel le el lerombo­

lását. -- Castrum Abara. (1470: Lelesz. 25.) Castellum Abara. (1471:
29. l.-ez.)
Barkó, mely már a XIV. sz. elején a homonnai Drugeth (Homonnai)
családé, :1486-ban mint e család birtokát veszik kezükbe a Szapolyaiak s
bírják 1488-ban is. — Castrum Barkou. (1330 : Wagner. Anal. Seep. t. 127.)
C. Barkó. (1451—86 : Lelesz. 63. 16.. Dl. 18253.. 18934. és 19201.1 Castellanus
castri Barkó Magnifici Stephani de Zápolya. (1488 : Lelesz. 2.. V. ö. 1495 :
Lelesz. 2.) L. Barkó helységnél és h, Drugetbek a. is.
Borostyán, mely 1355-ben mint a Szécsi nemzetség birtoka merül föl
Szécs vidékén. — Castrum Poruslyan. (Zichy okmt. II. 617. és 643.)
Butka. 1489-ben a tíutkaiak engedélyt kaptak a királytól, hogy Butkán
elpusztult váruk helyett új várat építhessenek. (Nagy Iván. i. m. II. 273.)
CsiOSVa. A Rozgonyiakó. — Caslrum Chychwa. (1350: Fejér. IX. 1.
769.. 1363: Dl. 5191.) Castrum lapideum Ch. 11414: Dl. 9380.. V. ö. 1468:
Dl. 16777; 1493: Dl. 19963.) Lásd : Csicsva helység és Rozgonyiak a. is.
Czéke. A sóvári Sós. Kelecsényi. Pazdicsi. Czékei, Farkas. Imregi
és pazdicsi Fogas, — zálogban pedig (úgy látszik) a Pálóczi és Dobi csa­
ládoké is. — Castrum Coke. Czeke. (1407: Jászó. prot. B. föl. 133.. 1418:
Dl. 10694; 1423: Dl. 11442; 1437.. 1438.. 1447. és 1478: Soós lit., 1444:
Lelesz. 57. 1.. 1456 : Lelesz. 67. 23.. 1458 : Lelesz, el. sstat.. 1459: Lelesz. 70.
44.. 1460: Kár. okit. II. 328., 1462: 1)1. 15697.. 1471: Muz. Ilt.) Zsigmond
kir. 1407-ben megengedi, hogy s. Soós Péter és Kelecsényi Mátyás az általa
részükre adományozott Cz. várát újra fölépíthessék. 1418-ban a Pasdicsiak
a Sósokkal együtt, mint társ-földesurak merülnek föl. 1423-ban és 1437-ben
pedig velők együtt a Gsékeiek és az utóbbiakkal tán rokon Farkasok és
Imregiek is. 1444-ben (a Farkasokon kívül) az említett négy család s
1447-ben a pazdicsi fogasok. Az 50-es években végűi az idegen Pálócziak.
kik itt 1456-ban a Dobiaknak részeket zálogosítanak el. de 1458-ban isméi
334 Sí AGYA KOKSZ AG.

birtokosok. A Pazdicsiak 1462-ben. a Czékeiek 1471-ben ismét, föltűnnek e vár

birtokosai gyanánt, a sóvári Sósok pedig 1478-ban is. Az 1.471, évi ország-
gyűlésen e vár lerombolását rendelték el. Mikor 1438-ban a sóvári Sósok
uradalmait leírják, e várról azt jegyzik föl, hogy: «Castrum desertum
commune, aedificiis carens.» Hozzátartoztak : Czéke, Bükkös. Kiszte, Jesztreb.
Szürnyeg, Mészpest. Imreg. Kisfalud, Bénye. Keresztül·. Egres, Bád, Szinyér.
Körtvélyes és Nagy-Géres (1423-ban és 1437-ben Kis-Ujlak is) helységek.
(Lásd a has. nevű helység és az Imregiek a. is. — V. ö. 1448: Sztár. okit.
[I. 410.)
Fel-Cseb. Fortalicium in modum castelli, quod pro . . . defensione
contra Bohemos vel alios predones . . . . absque annuenda maiestatis
nostre in poss. Felcheb edificassent — t. i. a Feleselnek és abarat Baksák.
(1457 : Lelesz. 68. 6.)
Homonim. A h. Drugetheké. — Castrum H. fSzirmay. Zempl. 356.i
1449-ben a hussziták foglalták el. — Castellum H. (U. o.)
Jeszenő. A homonnai Drugetheké már a XIV. sz. elején. Castellanus
de Jezenev. (1328: Kassa v. titk. lit. .leszene. 29.) — Castrum J. (1330:
Wagner. Anal. Seep. I. 127.. 1451: Lelesz. 63. 16.) Castrum .lesenv. (1442 :
Kállay lit.) L. a helység és a h. Drugeth csal. a. is.
Kékmező. A Herényieké. Poss. Kekmezew, cum forl.alido. (1408: Dl.
9404.) 1411-ben Zsigmond k. Herényi Imrének megengedi, hogy «Kekmezew»
területén várat (castrum) építtethessen s azt tetszése szerint nevezhesse. (Dl.
9741.) Különben Sztropkó várához tartozott. (L. a helységnél.)
Kövesd, vagy Nagy-Kövesd. 1438-ban romladozó állapotban a sóvári
Sós és Szerdahelyi cs. közös birtoka (kik már 1323-ban is bírják) ;
1444—7-ben a Pálócziak· tartják elfoglalva, hihetőleg valami követelés fejé­
ben. 1450-ben (s bizonyára később is) újra a s. Sósok és Szerdahelyiek
(pl. 1469-ben és 1479-ben) az urai. 1451-ben a csehek elfoglalták; Mátyás
kir. 1459-ben fegyverrel vette vissza. — Castrum Kuwesd. (1323: Zichy
okmt. I. 225.) Castrum desertum cum turri lapidea Kewesd. (1438 : Soós lit...
Castrum Kwesd. Kewesd. (1444: Lelesz. 57. 2.. 1447: Lelesz. 59. 21.,
1450: Soós lit.. 1460: Lelesz. 71. 11.. 1469: Lelesz. 52.. 1479: Lelesz, el.
stat.) Caslr. Nagy-Kewesd. (1479 : Dl. 24727.) Később (1461. 1474.) csak a
(Kis- és Nagy-Kövesd) helységeket emlegetik közös birtokokúi. (Soós cs. lit.)
Romjait ma is láthatjuk Nagy-Kövesd m. — (V. ö. Szirmay. Zemplén. 292.)
Monyorós. A Rozgonyiaké. Fortalicium Monyoros. (1463: Kapy cs. Ili.
11, f. 14. n. 5.) Castellum Monyoros. (1473: Dl. 17417.) Castrum Monyaros.
(1485: Dl. 19043.) Castrum Monioros. (1491: Kapy cs. Ut. K. 111. n. 97.)
Rendszerint a megye kitétele nélkül fordúl elő. de kétségkívül a mai zemplén-
megyei Mogyoróskán állt.
Nagy-Mihály. L ásd : Ungmegyében.
Paries. L. Terebes vár a.
Patak. (Nagy-Patak.) Ez időszakban a Pálócziaké. Castrum Potok. (1262 :
Katona. Hist. Grit. VI. 351.. 1282: Sztár. Okit. I. 28., 1342. 1344: Zichy
 ZEMPLRNMEGYE. 335

okmt. II. 4. és 118.) Caslellanus de Patak. (1376: Zichy okmt. III. 650.. 1483 :
Lelesz. 10.) Castrum reg. P., Nogpatak. (1386 : Dl. 7190. és 24690., 1392 : Dl.
7812.) 1390-ben Patak várossal (1. ott) együtt e várat is a Perényieknek adja
a király, de a Pálócziak birtokában csak 1445-ben említik, mint erősséget.
(Portaiieium.) Azonban már 1440-ben fennállt, mert ekkor foglalták el a cseh
lrassziták. kiket 1459-ben a Mátyás vezérei szorítottak ki belőle. 1465-ben
különös kegye jeléül engedi meg Mátyás király Pálóczi László országbírónak,
hogy Patak városában levő curiaját (ad modum castri) kőfalakkal, tornyok­
kal és árkokkal megerősíthesse. (1445: Dl. 13846: 1465: Dl. 16155; Rupp.
II. 310.)
Pazdics. melyet mint a magvaszakadt Újváriak birtokát a Csehiek
(Veres Miklós) és Kelecsényiek s általok a Liszkaiak és Németfalusiak kapnak
a királytól 1403-ban. Később nem emlegetik. — Fortalicium Pazdycz. (Dl.
8873.) Hozzátartoztak : Pazdics. Újfalu, Szalók, Sámogy, Kraszna, Mocsár és
Szuba helységek. A beigtatásnál egy ízben a Kelecsényiek helyett a Német-
falusiak, — a Csehiek helyett pedig a Liszkaiak szerepelnek. (1403: Lelesz,
el. stat., Fejér. X. 4. 220.) 1421-ben csebi Vörös Miklóst már Pazdicsinak is
nevezik. Leánya révén unokái a Semseiek kapják az előszámlált tartozékok
részeit 1421-ben. 1428-ban az Újváriak tiltakoznak, hogy a királytól ama tar­
tozékokat a Csehiek. Kelecsényiek, Németfalusiak és Liszkaiak felkérhessék.
(Dl. 12028.) Azonban e családok időnkint mégis mint e birtokok urai merül­
nek föl. (1403 : Lelesz, elench. stat.. Fejér X. 4. 220., 1421 : Lelesz, elench.
stat.. Fejér. X. 6. 368. 971. — L. a Semseiek a. is.)
Ráska. A Ráskaiaké. Castellanus egregii Blasii de Raska. Alább : cas-
íellum de Raska. (1485 körűi: Lelesz, prot. parr.)
Solymos. Castrum Solmus. (1398 : Dl. 8337. és Lelesz, elench. stat.) C.
desolatum Solmus. (1404 : Perényi cs. lit.) Komlóstelek (ma Komlóska) falu
e vár alatt feküdt, mely azonban már a XV. sz. elején elpusztult. Ekkor a
Debrői. és Toronyai családok bírták.
Szécs. Fortalicium Zeeeh. (1447 : Zsélyi lit.) «Plures Bóhemi in f'orta-
Ucio Zech protunc (1464.) situati.» (1457 : Lelesz. 68. 3.) «Post recessum
Hohemorum (mikor?) de fortal. Zech.» (1458: Lelesz. 69. 23.) Castellanus de
Zech. (1460: Lelesz. 71. 10.) Azoké volt, a kik Gál-Szécs várost bírták. (L.
ott.) A csehek 1439-ben foglalták el a várost s 145.1-ben majd 1459-ben hagy­
ták oda. (Szirmay. Zempl. 274.)
Szlropkó. A Perényieké. Oppidum Ztropko et castellum Toporo. (1408 :
Dl. 9432.) Kétségtelenül Sztropkót kell értenünk ez elferdített név alatt is.
Sztropkó várossal együtt kapják a Perényiek 1408-ban. 1483-ban a király
foglalja el és tartja kezén, mint a hűtlen Perényi István birtokát. 1490-ben
a Korvin Jánosé. (Jun.) 1492-ben szintén «idegen kézen» ugyan, de a Peré­
nyiek tulajdona gyanánt merül föl ismét. (Castellum seu fort. Ztropko. Dl.
19811. 19859; Magy. Tört. Tár. IX. 173., Wagner. Dipl. Sáros. 190.. Dl.
19657. — V. ö. 1473: Tört. Tár. 1890. 119.)
Tálya. A század első éveiben a Debrőieké, aztán 1413-ban (zálogúl a
királytól) a Kapiaké; később (kir. adományként) Brankovics György rácz
336 MAGYARORSZÁG.

despotáé (1433. 1452. 1454.). 1459 óta (talán) a királyé : 1464-ben (úgy lát­
szik csak zálogban) a Szapolvaiaké, kik (pl. 1467-ben. 1498-ban és; később
is bírják. 1471-ben azonban még a király mondja magáénak. — Castrum
Talya. Thalya. (1409 : Perényi lit.. 1413 : Wagner. Dipí. Sáros. 369.. 1433 :
Vesty. Rrankov. 21. 46.. 1436 : Soós 111.. 1448.. 1452.. 1454.. 1456 : Lelesz.
60. 26.. 63. 8.. 65. 16.. 67. 9. és 10.. 1464: Kállay lit.. 1467 : Wenzel. Hány.
tört. 88. 1.. 1470: 111. 17019.. 1471: 1)1. 17175: 1498: A da post Adv.
104—77. — Lásd Tokaj vár a. is.)
Terebes. Zsiginond kir. adományából 1387 óla a Perényieké. — («Μ­
Ιrum Terebes. (1430: Perényi 111... 1454: Dl. 24541; 1463: Lelesz. 74. 1..
1478: Dl. 18033.. 1483: M. Tört. Tár. IX. 173.) Hozzá tartoztak Terebes
városon kívül: Yécse. Ruszka (1468-ban határozol! an: Nagy-liuszka), Vallyon.
Hradisa. Paries és Velejte helységek. (1430. 1454. — V. ö. 1)1. 16777.)
1483-ban a hűtlen Perényi Istvántól ostrommal vétette el a király. Fia Imre
azonban később visszanyerte. — Verebesnek mai Paries nevű részében állt.
melv hajdan külön falut képezett. 1330-ban még a várat magái is «castrum
l ’arys»-nak nevezik. (Wagner. Anal. Seep. I. 127.) Ekkor még a ltomonnai
Drugetkeké.
Tokaj, előbb (a hűtlen Debrőiek birtokából) a királyé, aztán talán
Lazarevics István, majd Brankovics György szerb despotáé (már 1433-ban), a
ki 1451-ben 10.000 forintban Hunyadi Jánosnak engedte át. Utóbbi a ese­
tiektől (kik 1440-ben foglalták el) 12000 írton vette vissza és aztán «a míg
élt. bírta». 1459-ben a király 12.000 írtban Szapolyai Imrének zálogosítja el,
(ki később is bírja), megfosztván attól Brankovics Istvánt. 1471-ben még a
király mondja magáénak. — Gastrum Thokay. (1412. 1433: Pesly. Branko­
vics.. 1436: Soós lit.. 1452: Kállay lit.. 1459: Dl. 15374: 1464: Kállay lit..
1471: Dl. 17175; 1483: Dl. 31981.) Castellum Tb. (1456: Lelesz. 67. 9. és
10.) Fortalicium Th. (1456 : Dl. 15063.) 1459-ben hozzátartoznak : Tokaj vám­
jával és tiszai révjével. Tarczal, Bálka (vámja felével), Koldó, Talya. Keresz­
tül-. Kisfalud. Szegi, Vámos-Újfalu (vámja felével). Ladány. Mád. Őszöd,
Csergő. Karacsa, Páczin, Fejő és Bőd fele (a másik fele úgy látszik Tálya
várához, a mit az is bizonyít, hogy 1452—54-ben. mikor Tokajon nem föl­
desül'. Mádon és Kérész túron mégis bír a rácz despola) és Zombor részei.
(V. ö. Tokaj város.)
Ujhely. A Pálóeziaké. Castrum reg. Wylieluara. (1390: 1)1. 7648.)
Castrum nostrum W yhel— írja Zsigmond kir. 1429-ben. midőn a Pálóczíak-
nak adja. szintén mint a magbanszakadt Perényi Miklós után maradt birtokol.
A Pálócziak kezén találjuk 1449-ben is. (1429: Dl. 12092; 1449: Lelesz. 61.
54. és Dl. 31592.)
Varaimé. A Rozgonviaké. 1472-ben Mátyás kir. a Rozgonyi Rajnáid
kérésére megengedi, hogy «novam dumum suam in Varano constructam el
municione v a lla ta m .... instar aliorum fortaliciomiri suorum» bírhassa. —
Ugyanez évben csakugyan említik is az itteni «caslellum»-ol. (1)1. 17305.
és 17326.)
Össseseii : 23 vár.
 ZEM PL É N M E G Y E . 337

V AR O SA I :
Abara. Abra. (1318.. 1326: kölesei Kende lit.) Abra. Abara. (1332 —7:
Páp. tiz. 1. 340. 362.) Kysabara. Naghabara. (1453: Dl. 14691; 1460: Lelesz.
71. 35.) Abora. (1468: Dl. 16706.) A. opp. (1474: Kállay lit.) 1468-ban föl­
de surai az Uporiak (László) kérelmére heti és országos vásárt kap. (Dl. 16706.)
Ma Abara, Rutka és Imreg közt.
Gál-Szécs. L. Szécs város a.
Helmecz. Helmech. Helmehi. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 323., 361.) Helmeche.
Helmech. Helmecz. (1304: Lelesz, metal. Zempl. 45.. 1323: Anjouk, okmt.
II. 98.. 1403: Dl. 8890. 8893.) (Jpp. H. (1461 : Dl. 31771.) Földesurai: a
leleszi konvenl és 1403 óta a Pálócziak is. — Ma Király-Helmecz a Bod­
rogközön.
Homonna. Humana. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 333.) Homona poss. (1451:
Lelesz. 63. 16.) Homonna opp. (1479. és 1484: Dl. 18253. és 18934.) A homon-
nai Drugeth cs. bírta. Kir. harminczad-helv is volt. 1488-ban a Bold. Szűz
tiszteletének szentelt itteni térenezrendi (fratres minores) kolostor emléke
merül föl. (Szirmay. Zempl. 356., 1452 : Dl. 14576; 1488 : Lelesz, act. Béres,
f. 10. n. 25.)
Kövesd. Kuezd. (1283: Árpk. uj okmt. XII. 382.) Kunesdi. Cususd.
Kuestd. Kuuestd. (1332—7 : Páp. tiz 1. 323., 331., 345., 361.) Kyuesd uíraque.
Í1358: Dl. 4775.) Kyskewcsd. Naghkewesd. (1438. és 1474: Soós cs. lit.)
Oppidum Nagy Kewesd et poss. Kyskewesd. (1479 : Dl. 24724.) Ma is Kis- és
Nagy-Kövesd, TTjhelytől kd.
Lelesz. Lelez villa. (1369 : Dl. 5724.) Lelez opp. (1431 : Ibrányi es. lit.,
1447 : Lelesz. 59. 17.. 1453 : U. o. 64. 6.) Orsz. vásárait — melyeket 1447-ben
is emlegetnek — már Nagy Lajos aztán Zsigmond királytól nyerte. Szegény-
kórháza is volt, melyet a Csicseriek 1405 körűi alapítottak. A város földes­
ura : a Szent-Kereszt tiszteletének szentelt itteni premontrei prépostság,
már a XII. sz. vége óta. (Az utóbbinak patron, jogára nézve 1. lajtafal. lit.
Dóczyana. cap. 16. f. 1. Nr. 3.) A Bodrogköz ény. sarkában fekszik.
Liszka(-Olaszi). Lizka. Lyzke. Liska. Lyska. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 323.,
340.. 345., 360.) Lyzka. (1398 : Lelesz, elench. Statut.) Opp. L. (1461 : Lelesz,
acta Béres. f. 7. n. 54., 1463 : Lelesz. 74. 14., 1478 : Dl. 18007.) Lyzkaolazy.
(1483: Dl. 31979.) Sok nemes embernek volt itt szőleje. Földbirtokosa a
szepesi káptalan. — Ma Olasz-Liszka, S.-Pataktól dny.
Nagy-Abara. L. Abara a.
Nagy-Kövesd. L. Kövesd a
Nagy-Mihály. Redmihal. Nogmicliael. Nogmihel. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 323.,
333., 362.) Oppidum Nagmihal. (1419 : Pongrácz cs. lit., 1427 : Dl. 32382 ; 1441 :
Dl. 13621; 1449 : Nagymih. lit.. 1452 : Lelesz, elench, Statut. 1449 : Dl. 14314;
1453: Dl. 14649.) Vámszedő hely volt. 1449-ben, a Nagymihályiak osztozko­
dásakor, «in oppido Nagmihal, in oppido (majd piatea) Ztlirayan. in oppid.
(majd platea) Thothwcza» mintegy 150 jobbágy-portát számítottak össze,
csupán az elhalt Nagymihályi László részében, s egyszersmind az 1419-ben
H unyadiak kora. VI. 22
388 MAGYARORSZÁG.

és 1427-ben Ungmegvéhez számított Szlranyán «possessio»-t (mely Nagy-

Mihálylyal szemközt a Laborcz másik partján fekszik) most szinten Nagv-
Mihály részének s így városnak veszik. Orsz. vásár-jogot 1449-ben a kor­
mányzótól kapott. (L. Nagymihályiak. és Ungmegyehen: Szlranyán a. a
m.-városok közt.)
Patak. (Nagy-Patak. Sáros-Patak.) Pothoka. (1324: Anjouk, okmt. II.
157. — V. ö. Szalay. Vái-osaink.) Civitas Pothok. Patak. (1323 : Anjouk, o.
II. 260.. 1387 : Dl 7310 ; 1409 : Dl. 9577.) Naghpathak eiv. seu opp. (1429 :
Dl. 12052.. 12092.) Opp. Patak. (1390: Pesty. Krassóm. t. III. 221.. 1436: Dl.
12880; 1443 : Dl. 13705 ; 1465 : Dl. 16155.) Opp. Sarospathak. (1459 : Lelesz.
70. 50.. 1460: Dl. 15528 ; 1461 : DL 15664.) Már a XIII. sz. elején voltak
városi kiváltságai. Ekkor lakosai vallonok, de a XIV. sz. elején már tisztán
magyarok. Kiváltságukat I. Lajos kir. megerősíté. 1390-ben Zsigmond király
Perényi Miklósnak adományozta, vámjával s a színién királyi várral együtt,
a melyhez a várost magát is számították. 1429-ben királyi városi jogokkal
ruházza föl. s egyszersmind azonban — Perenyi Miklósnak magvaszakadván
— a Pálócziaknak adja. ugyancsak Zsigmond király. Később : 1443 előtt és
után egyes részeit zálogban ismét a Perényi-család bírta. 1460-ban orsz. és
heti vásár tartásra nyert jogot Mátyás királytól, majd a következő évben
— a Pálócziak érdemeiért — némely más, értékes szabadalmakat is. Ugyan­
ekkor a várossal közelebbről is megismerkedhetünk. — Szent-Vinczének szen­
telt domonkos (1495-ben is). — Szent-Annának szentelt klarissza-apáeza. —
és Szent-Mária tiszteletére emelt terenczrendi kolostorokkal. (Engel, i. h.. Dl.
13846.. Rupp. II. 313.)
Sátoralja-Ujhely. (Sátorelő-Ujliely.) L. Ujhely város a.
Szécs. Zecli. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 362.) Foss. Zeech el: Reelhzeech.
(1355: Zichy okmt. II. 643.) Rechzeech. (1479-ben: pred. Rethzeech) el
Maior Zeech. (1358: Dl. 4775.) Zech poss. (1380: Lelesz, metál. Zempl..
1437 körűi: Zsélyi 111.) Opp. Zeech. (1438., 1448: Soós cs. 11L. 1460 körűi:
Dl. 31752; 1468: Dl. 16777; 1470: Dl. 31923; 1479: Dl. 24724. és Dl.
18158 ; 1488: Dl. 19410. és 19480.) (ialzech. (1480: Muz. 11U Civitas Z.
(1466 : Soós cs. lit.) A Szécsiek. Szerdahelyiek, sóvári Sósok. Csapiak,
Szíri leiek, Bacskóiak s az Agóeziak, mint osztályos atyafiak közösen bírták.
1460 körűi Upori Lászlónak is volt benne része. Vámját gyakran emlegetik.
1437 körűi Zsigmond királytól a Szécsiek kérésére orsz. vásár-jogot kapott.
1470—1490. közt e város a «locus sed. jud.» (V. ö. Terebes város.) A mai
Gál-Szécs. S.-a.-Ljhelytől é. felé.
Sztranyán. L. Nagy-Mihály város a.
Sztropkó. Oppidum Ztropko. (1408: DL 9404; 1410: DL 9671: 1454 :
DL 24541.) Civitas Z. (1430 : Perényi lit.) A Percnyieké volt. kik 1408-ban
kapták a vámszedés jogával együtt Zsigmond királytól. Tartozékait 1454-ben
következőleg sorolják föl: Kis- és Nagy-Brizniczc. Kis- és Nagy-Itamása,
Mernyik, Szadiik, Puczák, Vojtvágása, Sztaskvágása. Kókmező, Holcsik, Gyapol-
vágása. Kosárvágása, Giglócz, Mrázócz. Piszkor. Tokaj, Leszkócz. Brusnyicza.
Kolbavágása, Jánosvágása, Velkrop, Makócz. Hotcza, Vladicsa, Havaj, Varihó,
Repó, Petrócz. Nagy- és Kis-Szitnyicze. Poruba. Zavatka. Pritulyán. Clirócz.
 ZEMPI.ÉNMEGYE. 339

Kobozna, Hrabócz. Kelcze, Minyócz és Lika helységek. E 40 falu helyett 1408-ban

csak 30-at. 1430-ban pedig 36-ot sorolnak föl. Az 1408. éviek közül viszont:
C.zenkevhau. Elke, Navaknizna. Rabonicz. Prensincz (Brusznyicza ?) Fotizhau,
(Vojtvágása ?) Migloviez; az 1430. éviek közűi pedig: Michló (az előbbi
Miglouicz). Ipvágása és Polyanka — 1454-ben már nem találhatók, vagy
bizton nem ismerhetők föl. — Sztropkón kir. harm inczad-hi vatal is volt.
(1453: Kassa v. titk. 111;. »Trices».)
Tálya. Tala. Tholya. Thalia. Talya. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 323. 340.
345. 361.) Thallya. (1459: Dl. 15374.. 1466: Wagner. Anal. Seep. IV. 15.)
Fele Tokaj, másik fele talán Tálya várához tartozott. 1498-ban találom elő­
ször «oppidum »-nak nevezve, de hihetőleg már előbb is voltak városi
privilégiumai. (Acta post Adv. 104 77.)
Tarczal. Tharczal. Tarczal. (1398: Lelesz, elench. Statut.. 1434. és
1435: Kár. okit. II. 149. 166.. 1459: Dl. 15374.) Az 1434—5-ben fölmerülő
«iudex, iurati ae universi consules» majd «cives» kitételek városi szabadal­
makat jeleznek. — Tokaj várhoz tartozott s annak sorsában osztozott.
Terebes. Terewesch. Terebes. (1322—7 : Páp. tiz. 1. 320. 362.) Therebes.
1347: Anjouk, okmt. V. 30., 1406: Kár. okit. I. 538. 588.. 1430: Perényi
lit., 1436: Dl. 12900.) Opp. Th. (1439: Soós lit.. 1464: Dl. 31830.. 31832;
1469 : Dl. 31910.) Poss. Felweghtherebes. (1478: Lelesz, act. Béres. f. 9. n.
24.) 1430 óta a Percnyiek kezén találjuk, vámjával együtt. A megye egy
kiadványa már 1347-ben itt kél (1406.. 1412.. 1436. is) ; 1464. és 1469-ben
pedig c város a «locus sedis jud». (V. ö. Szécs v.) A mai Tőke-Terebes,
Újhelyiül é.
Tokaj. Thokay. (1371 : Dl. 5955 ; 1388 : Dl. 7454; 1407 : Kapy cs.
111. K. Case. III. n. 11.. 1459: Dl. 15374.) Opp. Thokay. (1476 : Dl. 17866.
17867. V. ö. Dl. 19809. és 21005., Rupp. II. 331.) Rév-, vám- és kir, sókamara-
hivatali hely volt s Tokaj vár sorsában osztozott. (L. ott.) 1476-ban is a
Szapolyai családé, mely «sub claro monte» a Szent-Szűz tiszteletére új
kolostort alapított itt a pálosoknak, a Szent-Annáról nevezett régi (1411-ben
említik) pálos-kolostor alapjain.
Tolcsva. Tolchwa. Thiltbia. Thotna. Tolchua. (1332—7 : Páp. tiz. 1.
323. 340. 345. 361.) Tolchwa. (1398.. 1404.. 1418., 1461.. 1474: Lelesz,
elench. S tatu t.. 1404: Perényi lit , 1410: DL 9651., 1446: Lelesz. 58. 22.)
Opp. Tolchwa. (1488: Lelesz, elench. Statut.) A Debrői (1398., 1404.). Kéri
! 1404.). Toronyai (1398. 1410.), csicseri Fodor (1418.). IJpori (1446.). visi
(csicseri) Ormos (1461.). Pesti (1474.) és Czéczei (1488.) családoknak voltak
itt rész-birtokaik.
Ujhely. Hospites nostri (regis) de Satureleu. (1261 : Wenzel. Árpádk.
uj okmt. VIII. 5.) Hospites nostri (regis) de Saturalia Wyhel. (1291: U. o.
X. 25.) Civitas Wyhel. (1334: Dl. 2842; 1387: Dl. 7310.) Op. W. (1390:
Pesty. Krassóm. 221., Dl. 7645; 1429: Dl. 12092; 1454.1455: Lelesz, elench.
statu!.. Lelesz. 66. 6.) Patak város sorsában osztozott ez időszakban. Az
ötvenes években fele részét a homonnai Drugethek, majd — úgy látszik —
a leleszi prépost és Bácskái István bírták zálogban. Vámszedő hely is volt. —
22*
340 MAGYARORSZAG.

Már 1261-ben István ifjabb királytól nyert kiváltságokat, s később IV. László­
tól is. Utóbbiakat 1291-ben III. Endre király erősíté meg. — A pálosoknak
Szent-Egyedről nevezett kolostora — melyet 1221-ben II. Endre kir. alapí­
tott — 1258-ban költözött ide (Nagy- vagy Felső-) Toronyáról s fönnállt (egy
1413. évi oklevél kitétele szerint: in claustro prope W yhel; egy 1451. évi
szerint pedig: in claustro superiori Wyhel) az egész XV. sz.-ban. (Rupp, i.
h. — V. ö. 1413: Dl. 10044 ; 1428 : Dl. 12029 ; 1451: DL 14453.)
Varannó. Warano. Waranew. Waranno. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 328.
333. 362.) Civitas seu poss. principalis nobilium de Rozgon Varanyo appell.
(1363: DI. 5191.) Opp. Varanov. Warano. (1414 : DI. 9380; 1461 : Kassa v.
lit. 328., 1459: DI. 15299 ; 1471 : DI. 17209 ; 1490 : DI. 19667.) Ferenczrendi
kolostorral. — E város azt a kiváltságot is élvezte, hogy a lengyel posztó­
soknak és más kereskedőknek áruikat itt le kellett rakniok. (1461.) A
Rozgonyiak bírták, a vámszedés (1459. 1471.) jogával együtt.
Zemplén. Zemlin. Zemlyn. (1332—7: Páp. tiz. 1. 320. 361.) Opp.
Zemplén. (1426: Dl. 12481; 1460: Lelesz, elench. Statut., 1479: Dl. 18253;
1481: Lelesz, metal. Zempl. 4.. 1484: Dl. 18934.) Földesurai: a homonnai
Drugeth-ek. 1460-ban — úgy látszik zálogban s rövid időre — a Kassa
város birtokába jutott. Vámját már 1261-ben említik. (Fejér. IV. 3. 40.)
Összesen : 18 város.

HELYSÉGEI:
Aba. Abba. (1398: Lelesz, elench. Statut.) Patak körűlj fekhetett. a
melytől dk. találjuk maAbaj pusztát.
Abaháza. Abahaza. (1369 : Dl. 5724; 1371: Dl. 5920 ; 1465 : Lelesz. B.
146.) Ma Abaháza puszta. Szentes m.
Abony. Felsewabon. (1415 : Dl. 10333.) Ma p. S.-Hidvég m.
Ádámtelke. L. Gyülvész a.
Adámvágása. L. Vörösvágás a.
Agárd. Agár. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 331. 361.) Kysagard in districtu
Thyzabodrogkez. (1456: Lelesz. 67. 5.) Agard utraque. (1481: Dl. 18509.)
Ma Agárd. K.-Helmecztől dk., közel a Tiszához. (Kis- és Nagy-Agárd némely
újabb térképen is meg van különböztetve.)
Ág-Csernő. L. Csernő a.
Agöcz. Agouch. (1355 : Zichy okmt. II. 643. — V. ö. 1486 : Jászó. pr.
A. föl. 89.) Ma puszta. Vajdácska m.
Agyagos(-patak). Agyagos. Agyagaspatak. (1402 : Dl. 8747 ; 1474: Dl.
17620.) Agyagos nevű helységet találunk ma Varaimétól ény.
Albény. Albun. (1355 : Zichy okmt. II. 643.) Alben. (1358 : Dl. 4775..
1479 : Dl. 24724. (Gál-j Szécs m. tűnik föl. Ma itt találjuk — észak felé —
az albényi pusztát.
Albertvágása. Alberthvagasa. (1355: Zichy okmt. II. 642.) A Szécsi
család birtokai közt sorolják föl.
 ZEJM PLÉNM EGYE. 341

Al-Cseb. L. Cseb a.
Alsó-Bágya L. Bágya a.
Alsó-Bénye. L. Bénye a.
Alsó-Bereczk. L. Bereczki a.
Alsó-Csebinye. L. Csebinye a.
Alsó-Dobsza. L. Dobsza a.
Alsó-Gesztely. L. Gesztely a.
Alsö-Bolop. L. Golop a.
Alsó-llsva. (A.-Olsva) L. Olsva a.
Alsó-Kabalapataka. L. Kabalapataka a.
Alsó-Mirk. L. Mii'k a.
Alsó-Ronyva. L. Ronyva a.
Alsó-Sink. L. Sínk a.
Andrásháza. Andreas Haza. (1355 : Zichy okml. II. 643.) A Szécsi-bir-
lokok sorában Kincses és Tehna közt sorolják föl. A XV. században már nem
emlegetik.
Arács. Araacz (1433: Muz. lit.) Rákócz és Leszna közt feküdt.
Ardó. Ordo. Ardo. (1390 : Hl. 7645 ; 1446 : Dl. 13963.) A S.-Patak m.
fekvő mai Vég-Ardó.
Azar. Azar. Ozor. (1332—7: Páp. tíz. 1. 320. 362.) Azar. Nagh Azar.
Kys Azar. (1355: Kár. okit. I. 227.. 1364: Dl. 5334; 1447: Dl. 14055.)
Mindkettő megvan ma is Gál-Szécstől d.
Báb. Bab. (1405 : Dl. 9013.)
Bacska. Bachka. (1332—7: Páp. tiz. 1. 345.. 1450: Dl. 14384 ; 1488:
Lelesz. B. 145.) Király-Helmecztől ék. esik.
, Bacskó. Nogbochkou. Kisbochkou. (1355 : Zichy okmt. II. 643.) Bachko.
(1458: Lelesz. 69.. 23.) Ma Bacskó. Gál-Szécstől ény. ,
Bágya. Olbathya. (1349: Anjouk, okm. V. 278.) Felsehatya. Felbagya.
Alsobatya. (1405 : Dl. 9013.) ügy látszik Cselej vidékén feküdt.
Bakeavágása. Baxauagasa. (L. Szobos a.)
Balázsfölde. Balasfelde al. nőm. Baranchfelde. (1408: Lelesz, metal.
Zernpl.) Izbugya vidékén, tán inkább Ungban fekhetett.
Bánócz. Banouch. (1349 : Anjouk, ο. V. 278.) Nagy-Mihály és Terebes
közt találjuk.
Bányácska. Banyaczka al. nőm. Zepbanya poss. et villa prope opp.
Vyhel immediate jacens. (1450: Dl. 14368.) 1440-ben : Kysbanya — nevű
helység ugyané tájon szerepel. (Dl. 13567.) Ma Ruda-Bányácska és Kis-Bá-
nyácska nevű falucskákat találunk Djhely mellett ék.
Bányapataka. Banyapathaka alias Wyuagas. (1397 : Dl. 8247.) Banya-
pathaka. (1458: Dl. 15296.) Kwsbanyapathaka. (1471 : Soós lit.) Szacsur,
Porubka és Dávidvágása m. fordul elő. Az e tájon fekvő mai Bánszkának
felel meg.
Barancs. Baranch. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 362.. 1475 : Dl. 17679.) Bodzás-
l ’jlak m. fekszik.
Barancsfölde. I.. Balázsfölde a.
342 AIAGYAKOR SZ Aft.

Bári. Bary. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 320., 301.) Kysbary. Nagbary. i 14Ki r
Dl. 10485.) Ma is megvan mindkettő. Ujhelytől ék.
Barkó. Borko. Borkow. (1332—7: Páp. tiz. t. 328.. 362.) Barkó. (145J :
Lelesz. 63. 16.) Homonnától dny. találjuk, közelében a hasonló nevű vár
romjaival.
Bás. Boos. (1352: Anjouk, okmt. V. 541. 1.) Baas. (1364: Dl. 5234:
1460 : Dl. 15510.) Ma Bázsi p. Szerencstől dny. (Lásd : Kérem a. is.)
Baszcza. (Boszcza. Bazza.) Bozza. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 362.) Poss.
Boscha iuxta fluv. Bodrug a. p. poss. Tliusa. (1344 : Anjouk, okmt. IV. 423.)
Duó Bazza. Bazzya. (1342: Zichy okmt. II. 3. és 21.) Bozcha. (1345: 11 o.
160.) Bazza. (1383: U. ο. IV. 259.) Baza. (1458: Lelesz. 69.23.. 1460: U. ...
71. 10.) Parnóval együtt fordul elő. — A mai Bosnyicza. Gál-Szécstől ék.
Battyán. Bathian. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 345. 361.) Bottyán. Batthyan.
(148: Lelesz, met. Zempl. 13., 1495: csebi Pogány cs. 111.) K.-Helmecztől
k. é. találjuk.
Becsked. (Becsköd.) Poss. Bechkud. (1355: Zichy okmt. II. 643.;
Bechked poss. (1461: Soós cs. lit.) Bechked pred. (1479: Dl. 24724.) Szerda -
hely és Kövesd helységekkel együtt említik. Ma p. Karcsa m.
Behanócz. Behanoch. (1451: Lelesz. 63. 16.) Byhanocz. (1479: Dl.
18253.) Barkó vidékén fordul elő. Ma puszta Matyasócz és Zsalobina közt
Bekecs. Bekeeh. (1435: Dl. 23301 ; 1479: Dl. 18156.) Szerencs m.
fekszik.
Béla. a) Béla. (1451 : Lelesz. 63. 16.) A mai Cziróka-Béla értendő
Szirma m ellett.— b) Béla. (1463 : Lelesz, act. Béres. f. 8. n. 9.) A Zbugyaiak
birtoka. Ma Izbugya-Béla. Szinnától ény.
Bély. Beel. Bel. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 323. 361.) Beel. (1364 : Zichy
okmt. III. 262.) Lelesz m. délre fekszik.
Benkócz. Benkouc.h. (1363: Dl. 5191.) Varannólól é. találjuk.
Bénye. Bynye, Benye, Binew. Benyew alakban fordul elő egy község
Czéke vidéki helységekkel együtt. (1444 : Lelesz. 57. 1., 1456 : U. o. 67. 23..
1458: TT. o. 69. 44.. 1462: Dl. 15728.) Továbbá a megye dny. vidékén is
fordáinak elő ily nevű helységek : Erdembenye ál. nőm. FeUeirbenye. (1409 :
Dl. 16132; 1466 : Dl. 16447 ; 1470 : Dl. 17770.) Eghazasbenye és Albenye.
(1374: Dl. 16123.) Alsobenye. (1410: Dl. 16135; 1476: Dl. 17770.) Mezev-
benve. (1404: Perénvi lit.. 1410: Dl. 16135; 1481: Jászó. Statut G. f. 1. n.
16.) 2 Benye. (1467 : Perénvi lit. Ma Erdő-Bénye (hajdan : Egyházas- vagy
Felső- vagy Erdő-Bénye) város és Legyes-Bénye falu áll Szerencstől ék. és
dny. Mező-Bénye 1479-ben (legalább részben) Abaujmegyéhez tartozott.
(Jászó. prot. A. föl. 18.) A pápai tizedlajstrom egy Erdő-Bénye (Erdeubene.
Erdeubenia. Herdeubeka. 340. 345. 361.) és egy Bénye nevű plébániát ismer.
(Begna. Bynia. 345. 360.)
Bérez. 2 Berch. (1390: Lelesz, metál. Zempl. MMM.) Nagy-Mihály és
Sztára vidékén tűnik föl. 1357-ben egy ily nevű helység Lesznával volt.
határos. (Sztár. okit. I. 266. 268.)
 ZEMPLKNMEGYE. 343

Bereczki (Bereczk.) Berecbk. (1365: Zichy okmt. II. 543.) Berecbk.

11365: Dl. 4775.) Also Bereczk. (1391: Lelesz, elend). S tatu t.) Bereczky.
(1426 : Lelesz, elench. S tatut.. 1479 : Dl. 24724.) A m a i Alsó- és Felsó'-Bereczki.
Újhelyiül dk. a Bodrogközön.
Beresztő. L. Bresztó a.
Berettő. Berethey. (1349: Anjouk, okmt. V. 278.) Berethe. (1434: DL
12576; 1467: llaz. okmt. V. 288.) Ma Berettő. Nagy-Mihálytól dny.
Bertälanteike. L. Megyaszó a.
Berzencz. Berzenez. (1393 : Lelesz, melal. Zempl. 44.) Hór és Vásár­
hely vidékén (Terebes felé ?) fekhetetl.
Berzsely. Bersel. (1349: Anjouk, okmt. V. 278.)
Betlen. Bethleem. (1338 : Sztáray Okit. 1. 152.) Betlen. ( Lelesz, melal.
Zempl. lii.) Ma Betlenócz puszta Nagy-Mihály vidékén.
Bezzek. (Bezzeg.) Bezek. Bezeg. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 323. 345. 360.)
Bezzegh. Γ1446 : Dl. 14039. és 1488: Dl. 19410.) Bezek. (1489: Lelesz, melal.
Zemp. 36.) Bczekh. (1491 : Dl. 19712.) Ma Berzék. a megye dny. sarkában.
1456-ban Borsodmegyéhez számítják. (Dl. 18072.)
Bikkes vagy Bükkös. Bykus. Bykes. Bykkes. (1349: Anjouk, ο. V.
278.. 1456: Lelesz. 67 . 23.. 1462: Dl. 15728.) Özekével és Kisfaluddal együtt
emlegetik. E vidéken a XVl-ik sz.-ban is volt egy B ikkes nevű helység.
Bisztra. a) Biztra. (1405: Dl. 9038.) Ma Orosz-Bisztra, Szinnától dk.
— b) Bvstra. (1458: Dl. 15296.) A mai Tapoly-Bisztra. Hanusfalva m.
Sárosmegyében. (Lásd e megyében is.)
Bittes vagy BUttöS. Bythes. (1456 : Lelesz. 67. 23.) Czéke. Bükkös sál.
helységekkel együtt merül föl.
Bocskó. L. Bacskó a.
Bodoló. Bodolo. (1461 : Lelesz, metál. Zempl. 60.) Őrös és Páczin közt
említik.
Bodzás. Bozyas. (1474: Dl. 17620.) Sztropkótól d. találjuk.
Boksavágása. Baxawagasa. (1390: Dl. 7643.) Ma Boksa. Sztropkó
mellett, a melylyel egyszerre tűnik föl.
Boly. Bol. Abbas de Bnl. Boly. (1332-7 : Páp. tiz. 1. 331. 334. 345.
361.) Boly. Bol. (1409: M.-szig. lyc. gyűjt.. 1443: Lelesz, elench. statul .
1453: Dl. 14691.) Király-Helmecz m. é. fekszik. — Úgy látszik (bár szom­
szédos. de) más falunak tekintendő a Pányiak birtokában 1460 körűi és
1495-ben «Bolyraska in distr. Thyzabodrogkez* alakban föltűnő helység.
(Lelesz, act. Béres. fasc. 6. n. 35. és csehi Pogány cs. l i t )
Bolyraska. L. Boly a.
Borsi. Borsy. (1390: Dl. 7645; 1446: Dl. 13963.) Tljhely mellett kel.
találjuk.
Bozpataka. Bozpatak. (1372 : Dl. 5999.) Bozpataka. (1414: Dl. 9380.)
Valkóval együtt merül föl. Valószínűleg Bodzással azonos.
Bőd. Bewd. (1459: Dl. 15374.) Bodrogközi helységekkel együtt mint
(felében) Tokaj tartozéka fordul elő. Csakis a mai szabolcsin egy ei Tisza-
Büdre gondolhatunk.
34 { MAGYARORSZÁG.

Bölcs. (Bocs.) Bulch. (1352: Anjouk, okmt. V. 541. 542.) Szép al.
nőm. Kisbelch. (1440: Dl. 13524.) Kysbewck. Kysbewlch. (1460: Dl. 15510;
1470. és 1471 : Dl. 16976. és 17202.) Bizonyára a mai Külső-Bőcsöt kell
értenünk. Ónodtól ék. a Hernád bal partján. — A vele szemközt fekvő
Belsó'-Bőcs a régi abaujmegyei «Naghbewlch»-nek felel meg. — 1471-ben
«Bwlcz->-nak írják. (Dl. 17157.)
Bresztö. Breztow. (1436 : Lelesz. 39.) A mai Jzbugya-Bresztó. Számától
ény. — 1463-ban : Berezthew alakban merül föl. (Lelesz, act. Béres. f.
8. n. 9.)
Briza. (Breza.) L ásd : Briznicze a.
Briznicze. Breza. (1408: Dl. 9404.) Antiquabriza. Novabriza. (1430:
Perényi lit.) Kysbriznicze. Nagbriznicze. (1454: Dl. 24541.) Ma Kis- és Nagy-
Breznyicze. északra és délre Sztropkótól, a melyhez tartozott.
Brusnyicza. Brawznicza. (1430: Perényi lit.) Brusnycza. (1454: Dl.
24541.) Sztropkó m. dk. találjuk.
Bruszfalva, L. Ungmegyében.
Bukócz. L. Sárosban.
Büro. Bwrow. Büro. (1344: Anjouk, okmt. IV. 426.) Büro. (14.8 :
Lelesz, metal. Zempl. 13.) Bwro. (1484 : Lelesz, act. Béres. f. 10. n. 3.) Bacska
és Battván helységekkel volt határos.
Butka. Budka. Butka. (1332—7: Páp. tiz. I. 333. 362.) Buthka.
(1411. Fejér. X. 5. 152., 1429: Lelesz. metal. Zempl. 6.) Nágy-Mihálytól
d. esik.
Csabócz. (Csabolcz.) Chabolcb. (1429: Sztár. okit. II. 278.) Gzobacz.
(1458: Lelesz. 69. 23.) Czabocz. (1459: Soós lit.) Varannó és Gál-Szécs közt
fekszik.
Csáklyó. Chaklo. Chaklyo. (1402: Dl. 8714, —5.) Varannótól ny. é.
találjuk.
Csanálos vagy Csalános. Gbanalos. (1440: Dl. 13524; 1460: Dl. 15510.)
Chalanos. (1460: Lelesz. 71. 3.) Ma Csanálos. Megyaszótól dny.
Csapóháza. Chapouhaza. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 362.) Chapohaza. (1414:
Lelesz, metal. Zempl. 16.. 1447 : Dl. 14060.) Ch. pred. (1472 : Lelesz, elench.
stat.) Velejte és Mihályi vidékén feküdt. E tájon. Lasztócz m. ma is van egy
Csapóháza vagy Csapófölde nevű puszta.
Csarnahó. Charnazo. (1475 : Dl. 17663.) Charnaho. (1487 : .(ászó. pr. A.
föl. 99.) Ujhelytó'l ék. esik.
Csarnik. L. Feketepatak a.
Cseb. C.heb. (1326: Anjouk, o. 11. 260.. 1332—7: Páp. tiz. I. 333.
362.. 1469 : Lelesz, metal. Zempl. 8.) Alcheb. (1445 : U. o. 32.) Alcheb. al.
nőm. Gathal. (1406 : Tud. gyűjt. 1835. I. 79.) Felcheb. (1457 : Lelesz. 68. 6.)
Ma Kis- és Nagy-Cseb. Gatály m., Nagy-Mihálytól délre.
Csebinye. Alsó-Chebinye. (1478 : Lelesz, metal. Zempl. 24.) Ma Alsó-.
Felső- és Horbók-Csebinye. Sztropkótól k. d.
Csécs. (Csécse.) Checheghaza in cottu Borsod. (1430: Perényi lit.)
Cheche. (1455: Lelesz. 66. 22.. 1480: Jászó. pr. A. í. 21.) 1455-ben a borsod-
 ZEMPL ÉNMEGYE. 345

megyei Bikkel, 1480-ban Gerencs m. tűnik föl. Ma e tájon Borsodban Nagy-

Csécs, Zemplénben Kis-Csécs helységek feküsznek, a melyeknek inkább meg­
felelő «Cheech» azonban mint «terra Chech» már 1319-ben. mint plébánia
(Chech) a pápai tíz. lajstromban (360.), mint «poss.» 1480-ban, — «Posa-
chech» falu. «Nagychech, Kurtachech* puszták pedig már 1411-ben előfor­
dulnak. (1319: Egri kápl. el. IV. 6.. 1411: Lelesz, elench. Statut.. 1480: Dl.
18396.)
Ceéke. Chekfc. Cheyke. (1364: Zichy okmt. III. 262.) Lácza határában
fordul elő ; mellette találjuk ma is.
Csekeszeg. Chekezeg nevű «poss.» fordúl elő 1446-ban bodrogközi
helységekkel. (Dl. 14039.) E tájon ma csak az előbb említett Csákét találjuk.
Cselej. Kyschelej. Nagcheley. (1349 : Anjouk, ο. V. 278.) Chele utraque.
(1405 : Dl. 9013.) Cheley. (1467 : Ház. okmt. V. 288.) Ma Cselej, Gál-Szécs-
től délre. ·
Csemernye. Chemernia. Chemerne. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 328. 362.)
Chemernye. (1390 : Lelesz, metal. MMM., 1403 : Dl. 8930; 1458 : Dl. 15298.)
Ma Márk- és Varannó-Csemernye helységeket ismerünk, Varannótól dk. és
dny. Előbbinek határát — osztozkodáskor — megjárják 1357-ben. (Sztáray
okit. 1. 271.) Utóbbiban 1458-ban vámot állítnak a Rozgonyiak. (Dl. 15298.)
Csenke. L. Szabolcsmegyében.
Csép. Chep. (1415 : Dl. 10333.) A mai Köröm és Bocs vidékén fekhetett.
Csergő. Chergew. (1398: 01.8337; 1410: Dl. 9651; 1459 : Dl. 15374.)
1459-ben felében Tokajnak képezte tartozékát. — Ujhelytől é. esik.
Csernő. Cherney. (1355 : Zichy okmt. II. 643.. 1361 : Jászó. prot. B.
f ö l . 218.) Cherne. (1369 : Dl. 5759.) Aghcherne. (1448: Lelesz, el. stat.) Ma
Cserne puszta Lelesz-Polyán m. és Ág-C.semő helység. Lelesztől dk.
Csertész. 1431: Szirmay. Zempl. 385. — A megye legészakibb
helysége.
Csicsva. Nogchichua. Kuzepseuchychua. — E két helység fordul elő a
Rozgonyiak birtokában Csicsva vár tartozéka gyanánt 1363-ban (Dl. 5191.)
Bizonyára ezek egyikét kell értenünk az 1372-ben Szedlicske mellett feltűnő
«Varalya» falu a. is. (Dl. 5991.) Ma Csicsvaalja (Csicsva vár romjai aljában)
Varannó m. ék.
Csobaj. L. Szabolcsban.
Csókháza. Ghokhaza. (1433: Lelesz, elench. S tatu t.)
Csukaháza. Chukahaza. poss. (1390: Lelesz, metal. Zemplén MMM.)
Rákóczczat volt határos.
Czéke. Czeke. (1438 : Soós cs. Ili, 1459 : Lelesz. 70. 67.) A Bold. Szűz
tiszteletére épült kőtemplommal, torony nélkül, egy kápolnával a Szent-Lélek
tiszteletére s 1459-ben kolostorral is. (Claustrum in facie poss. Czeke.) — Uj­
helytől ék. esik.
Czenkerhau. Chenkerhaw. (1408 : Dl. 9404.) Sztropkó tart. közt (csak
ez alkalommal) merül föl.
Czigán. Olykor a megye kitétele nélkül máskor mint zemplén-, majd mint
szabolcsmegyei hely fordúl elő. Zigan. (Nemesi névben. 1381 : Zichy okmt.
346 MAGYARORSZAG.

IV. 181.) Mint ssabolcsmegyei helység: Ghygan. (1443: Lelesz, elench. Statut.,
(1484: Lelesz, act. Bercsény. f. 10. n. 3.) Mint semplémnegyei helység: Zygan.
(1453: Dl. 14738; 1457: Lelesz. 68. 24.) Czvgan. (1488: Lelesz. B. 145.) Ma
Nagy- és Kis-Czigánd a Tisza mellett.
Czudócz. Czudocz. (1454: Dl. 14808.) Chwdawcz. (1460: Lelesz. 71.
18.) Leszna m. fordul elő.
Damás(a). Kysdamas. Nagdamas. (1408: 1)1. 9404.) Domas. (1414: DL
9380.) Kvsdamasa. Nagdamasa. (1454: Dl. 24541.) Dobrától délre találjuk ma
Kis- és Nagv-Domása helységeket.
Dáfflócz. Damocz. (1454 : Lelesz. 65. 8.) Király-Helmecztől dk. esik.
Dargó. Dorgo. (1458 : Lelesz. 69. 23.) Gál-Szécs m. ény. ialáljnk.
Darnö. Szivmay és Rupp szerint Tolcsva és Olaszi közt feküdt, a Bol­
dogasszonyról nevezett praemontrei prépostsággal, mely pl. 1336-ban, 1436-ban
és 1472-ben is szerepel. (Rupp. IT. 277.. 1436: Lelesz. 37.. 1472:.Jászó. Stat.
D. fase. 1. n. 10.)
Dávid(-vágása). Dauiduagasa. (1402: Dl. 8747 ; 1438 : Soós lit. ) 1438-ban
fatemploma volt. Varannótól dél felé találjuk. 1458-ban «Dawitb» alakban
tűnik föl. (Dl. 15296.)
Deregnyő. Dorgnew. (1332—7: Páp. tiz. 1. 333.) Deregnyew. (1403: Dl.
8873 ; 1439 : Dl. 31504.) Révvel a Laborczon. — Butkától dk. esik.
Detrik(-Vágása ) Dythryhuagasa. (1372: Dl. 5999.) Detreh. (1414: Dl.
9380.) Ma Detrik, Dobra m. ny. é.
Dobra. «) Dobra. (1.36.3 : Dl. 5191.) A Varannótól é. eső mai Dobra.
5) A Bodrogközön. K-Helmecz m. fekvő ily nevű falu pl. 1481-ben fordul
elő. (Dl. 18509.)
Dobróka. Dobroka. (1460 : Lelesz. 71. 5.) A mai Dubróka, Butka m. ny.
Dobrosnya. Dobrozna. (1358: Dl. 4775.) Dobrosnya pred. (1479: Dl.
24724.) Gál-Szécs vidéki falvakkal együtt tűnik elénk.
Dobsza. Dobza. (1410: Dl. 16135.) Also Dobza. (1481: Jászó. Statut.
G. f. 1. n. 16.) Kazmerdobza. (1465 : Lelesz, elench. Statut.) Ma Kis-Dobsza
és Felső-Dobsza helységeket találunk, Megyaszótól nyd. és é., Zemplén- s illetve
Abaujmgyében. — Az 1427. évi adólajstromban Abaujban is fordul elő egy
«Dobsa.» Kazmer-Dobza pedig 1479-ben (legalább részben) kétségtelenül Abauj-
megyéhez tartozott. Bizonyára a mai Felső-Dopszát kell értenünk, mely
1487-ben «Felsewdobza» alakban is föltűnik. (1427: Thallóczv. i. b. 176..
1479: Jászó. pr. A. f. 18., 1487: Dl. 19323.)
Duplin. L. Sárosban.
Egres. Egres. (1438 : Soós lit.) Szent-Kozma és Derűjén tiszteletére
épült fakápolnával. — Gál-Szécstől d. esik.
Egyházas-Bénye. L. Bénye a.
Egyházas-Ráska. L. Ráska a.
Egyházas-Szerdahely. L. Szerdabely a.
Ekedőcz. Ekedeuch. (1451 : Lelesz. 63. 16.) Zemplén mellett említi az
oklevél a Homonnai birtokok sorában.
Elke. (1408: Dl. 9404.) Sztropkó tartozékai közt (csak ekkor) merül
föl. Tán (Ilka) a mai Olyka, Sztropkótól dk., értendő.
 Z É M PL É N M E G Y E . 347

Eleva. I Olsva a.
Erdő-Bénye. L. Bénye a.
Eszény. L. Szabolrsmegyében.
Esztrágy. Eztrag. (1417 : Lelesz, elench. Statut.) A Bodrogközön tűnik
föl. Révje is volt. Talán a Tisza partján feküdt.
Falkos. Falkos. (1429. és 1469 : Lelesz, metál. Zempl. 6. és 55.) Ma
Falkus, Nagy-Mihálytól dny.
Fejő. Feyew. (1459: 1)1. 15374; 1461: Kapy es. lit. Mise. T. n. 4.)
Bodrogközi helységek közt, mint (Telében) Tokaj tartozékát említik. Máskor
(1459 : Kállay es. lit.) Szabolcsmegyéhez számítják, tehát bizonyára a Tisza
mentén feküdt. — Ma egy Fejő nevű tanya őrzi nevét Zombor és Tarczal
mellett. (Szirmav. Zemplén. 81.)
Feketepatak. Fekelhepatak. (1402: Dl. 8714. 8715.) Dobrától dny. talál­
juk. 1474 ben «Charnik» alakban tűnik föl. (Dl. 17620.)
Fel-Cseb. L. Cseh a.
Fel-Keleznő. L. Keleznő a. Szabolcsban.
Felkrop. L. Velkrop a.
Fel-Le8ztemér. L. Lesztemér a.
Fel-Sink. L. Sink a.
Felső-Abony. L. Abony a.
Felső Bágya. L. Bágya a.
Felsö-Bénye. L. Bénye a.
Felsőfalu. Felseufalu. (1417 : Jászó. pr. B. föl. 167.. 1473: Jászó. Statut.
F. fase. 1. n. 20.) Tussá, Kisfalu. Simkócz és Kió helységekkel együtt
tűnik föl.
Fel8Ő-Ge8ztely. L. Gesztely a.
Feleő-Harb. L. Hrabócz a.
Feleő-llsva. (F.-Olsva.) L. Olsva a.
Felső-Kabalapataka. L. Kabalapataka a.
Felső-Legenye. L. Legenye a.
Felső-Lucz. L. Lucz a.
Felső-Megyaezó. L. Megyaszó a.
Felső-Mirk. L. Mivk a.
Felső-Vladicska. L. Vladicska a.
Felső-Zbugya. L. Zbugya a.
Fias. Fyas. (1474 : DL 17620.) Ma Sárosban találjuk. Sztropkótól dny.
(L. Sárosban is.)
Fllefalva. (F'ülefalva.) L. Fülő a.
Fileháza. L. Fülő a.
Fotizhau. Fotyzhaw. (1408 : Dl. 9404.) L. Szlropkó váránál.
Földvár. 1434: Nagy Iván. i. m. Kálnaiak a. — A Zombor melletti
Takla-Földvár értendő.
Fűlő. (Filő.) Fylew. (1459 : Soós cs. lit.) (Szécs-) Polyanka és Parnó közt
tűnik föl. 1358-ban Kincsessel együtt mint «Philefalua» fordúl elő. (Dl. 4775.)
A XV. században leginkább mint «Philehaza. Fylehaza» szerepel. (Lelesz, elench.
S tatut.. Lelesz. 71. 18.. 1479 : Dl. 24724.)
348 MAGYARORSZÁG.

Fiizesér. Fyzeser. (1453: Dl. 14691.) Nagy-Mihálytól d. esik.

Garany. Garan. (1390: Lelesz, metal. Abauj. 11.) Bodzás-Ujlak m.
találjuk. ,
Gatály. Gathal. (1326 : Anjouk, okmt. II. 260.) Butka m. ék. fekszik.
(L. Cseh alatt is.)
Gercsely. (Gercseny.) Gertschol. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 320.) Gerchel.
(1446 : Dl. 13989 ; 1453: Lelesz. 64. 3.) Gerchen. (1481: Dl. 18525.) Ma Ger-
csely vagy Gecsely. Bodzás-Ujlak mellett.
Gerencs. Kerench. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 345. 360.) Gerench. (1425 : k.
Danes. Ili. 1446: Dl. 14039.) Ma Girincs. a megye legdélibb zugában, a
Sajó m.
Gerenda. Gerenda. (1458 : Lelesz. 69. 23.) Gál-Szécs m. k. találjuk.
Gerepse. Gerebse. Keremcha. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 323. 345. 361.)
Gerepse. (1432: Dl. 12466.) Őrössel együtt (1. ott) a Bodrogközön feküdt.
Géres. Kysgeres. (1441: Dl. 13651.) Naggeres. (1438: Soós lit.. 1446:
Dl. 13921.) 1438-ban Nagy-Géresen torony nélküli kőtemplom állt. — Ma is
megvan mindkét helység a Bodrogközön. K.-Helmecztől d.
Gergelyvágása. L. Vörösvágás a.
Gesztely. Felsew Gezthel. Also Gezthel. (1475: Prot. parv. Leleszen.)
Gezthel. (1488 : Muz. lit.) Szerencstől dny. a Hernád m. találjuk.
Giglöcz. Gyglouicz. (1408: Dl.. 9404.) Gylogh. (1430: Perényi lit!) Giglolez.
(1454 : Dl. 24541.) Nagy- és Kis-Domása közt fekszik, a melyekkel együLI
Sztropkóhoz tartozott.
Girócz. Gerauich. (1408: Dl. 9404.) Gerocz. (1430 : Perényi lit.) 1454:
Dl. 24541.) Dobrától k. esik.
Golop. Sulup. Kulup. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 340. 360.) Galoph — az
1427. évi abaujm. adólajstromban. (Thallóczy, i. m. 177., Galozd helyett.)
Golop in cottu Zempl. (1455: Dl. 14939.) Alsogolop in c. Zempl. Felsewgo-
lop in c. Abauj. (1475 : Muz. lit.) Ma is Alsó-Golop Zemplén- és Felső-Golop
Abaujmegyében, Szántó és Pálya közt.
Gödöny. Gewden. (1429: Sztáray okit. II. 278.) A Terebes és Gál-Szécs
közti vidéken feküdt valahol.
Göncz. Gwnch. 11416: Dl. 10485.) Zemplén, Bari és Szó'ló'ske vidékén
tűnik föl.
Gyapoly. Gyapol. (1357 : Sztáray Okit. I. 266.) Lesznával volt határos.
Gyapolyvágása. Zapolousche. (1408: Dl. 9404.) Gyapolwagasa. (1430:
Perényi lit., 1454: Dl. 24541.) Ma Gyapalócz, Dobra és Sztropkó közt.
Győr. Gyewr. Geur. (1406: Dl. 9157; 1408: Zichy okmt. V. 533.
1431.. 1443.. 1488 : Lelesz, el. stat.) A mai Győröcske, túl a Tiszán, a sza-
bolcsmegyei Mándoktól ény., Ungmegyében. 1406-ban, 1408-ban és 1431-ben
Szabolcsmegyéhez számítják.
Györgyös. Gorgus. (1363: Dl. 5191.) Hanusfalvától é. esik, Sárosme­
gyében, Zemplénin, határán.
Gyülvé8Z. Gywluezs. (1379 : Dl. 6621.) Gelwez al. nőin. Adatóthelke.
(1417 : Dl. 10550.) Lásd Visk a. is.
 ZEMPLÉNMEGYE. 949

Halam. Hálán. (1361: 1)1. 13273.) Halam. (1364: Zichy okml. III. 254.)
Halom. (1423: Lelesz, elench. stat.) A mai Kelecsény, Kazsu és Márk vidé­
kén tűnik föl. H alam nevű puszta vagy tanya ma is van Magyar-Izsép m.
Harb. L. Hrabócz a.
Harkány. Harkyan. Harchyan. (1405 : Dl. 9013 ; 1435 : Dl. 23301 ; 1469 :
Dl. 16823.) Ma Harkány vagy Harkály, Szerencstől cl. — 1478-ban mint bor-
sodmegyei hely fordúl elő. (Dl. 18126.)
Havaj. Howay. (1430 : Herényi lit.) Haway. (1454 : Dl. 24541.)
Sztropkótól ék. esik.
Hazsina. Hasynna. (1451 : Lelesz. 63. 16.) Homonna m. k. találjuk.
Hegediisfalva. Hegedusfalwa. (1467 : Lelesz. 38.) Homonnától dny. esik.
Hegyi. Hegi. Hegy. (1351: Anjouk, okmt. V. 523.. 1411: Fejér. X. ö.
J 52.) Butkától d. találjuk.
Helmecz. a) Helmccz. (1451 : Lelesz. 63. 16.) A Homonnától dk. eső
Helmeczke falu értendő. — 6) Egy «Helmecha» nevű helység 1347-ben
Pelejtével együtt merül föl. (Kár. okit. I. 169.) Tán ennek a nevét őrzi a
Barancs m. levő mai Helmeczke nevű malom.
Henczócz. (Henczfalva.) Henholcz. (1372 : Dl. 5999.) Henchoch. (1414:
Dl. 9380.) Csicsva és Szedlicske vidéki helységekkel együtt fordúl elő. A mai
Henczócz, e vidéken, Varannótól dk. Ugyanez a helység fordúl elő 1363-ban
«Henchfalua» alakban. (Dl. 5191.)
Henselőcz. Henselhuch al. nőm. Veresvagas. (1408: Lelesz, metal.
Zempl. 50.) Henselewch. Henseloch. (1419 : Pongrácz cs. lit.) Nagy-Miliály
és Izbugya vidékén fekhetett valahol. (V. ö. Henzovicz a. Ungmegyóben.)
Herman(-vágása). Hermanvagasa. (1402 : Dl. 8714—5.) Herman. (1458:
Dl. 15296.) A mai Tapoly-Hermány, Hanusfalva m. Sárosmegyében, a hová
inkább tartozott. (L. ott is.)
Hernád-Németi. Hernanempty. Hernadnempty. (1332—7: Páp. tíz. 1.
345. 360.) Hernadnympti. Hernadnempti. (1397 : Dl. 8264; 1449 : Dl. 14244 ;
1454: Dl. 24541.) A megye dny. sarkában fekszik. (Lásd Abaujban is.)
Hidvég. Hindueghe. Hidueghe. (1332 —7 : Páp. tiz. 1. 345. 360.) Hedweg.
llydvege. Hydweg. (1341: Anjouk, okmt. IV. 161, 1489: Lelesz, metal. Zempl.
36.) Sayohydwegh. (1493—6 : Bakocs Codex. 438.) Ma Sajó-Hidvég, Ónoddal
szemközt, a Ilernád partján. Hol Borsodba, hol Zemplénbe számították.
Hlina. Hlyna. (1448: Dl. 14170.) Lesznával és Vagyakóczczal együtt
szerepel.
Hogyka. Hoghka poss. in cont. vicinitate oppidi Pathak. (1466: Dl.
16336.) A mai Hotyka, Patak m. ény.
Holcsik. Ilalzyk. (1430: Perényi lit.) Holchyk. (1454: Dl. 24541.) Ma
ilolcsikócz, Dobra mellett k.
Homok. (Homoki.) I-Iomoky. (1355 : Zichy okmt. II. 643.) Homok. (1489 :
1)1. 19480.) Lukához közel feküdt, úgy látszik Patak felé.
Hoór. Horh. Hor. (1393 : Lelesz, metal. Zempl. 44., 1451 : Lelesz. 63.
16.) Nagv-Mihálytól dny. esik.
350 MAGYARORSZÁG.

Hoprágy. (Hoporty.) Hoprag. (1466 : Lelesz. elench. S tatut. ) Egymagá­

ban fordul elő. Tán a mai Hoporty (Megyaszótól dny.), mely 1449-ben
«Hoporgh» alakban tűnik föl. (Nagy Imre gyűjtem.)
Horváti. Horwathy. (1398: Dl. 8337.) Iloruathy. (1404: Herényi ill.,
1417 : Dl. 30310.) Ma Erdő-Horváti. Tolcsvától ény.
Horvát-Pál-háza. Horvathpalhaza. (1355 : Zichy okmt. II. 612.) A
Szécsi-féle birtokok sorában Zebegnyő és Nagy-Telma közi sorolják föl. A
XV. században nem emlegetik.
Hosszumező. Hoziwmezew. Hozwmezew. Ma több ily nevű helység
van s hajdan is több volt e megyében. A Varannó melletti pl. 1391-ben
tűnik föl. (Lelesz, metal. Zempl. N., V. ö. 1414: Dl. 9380.) Iígy látszik
ugyanezt vagy az odább dk. fekvő Kolcs-Hosszumezőt kell értenünk egy
1447. évi oklevélben föltűnő ily nevű falu alatt is. (Dl. 14112.) Utóbbi
(Kochhozyomezew) e néven már 1376-ban is előfordul. (Sztárav Okit. I. 429.)
— A mai Cziróka-Hosszumező. Hornonna és Szirma közt. 1451-ben (Lelesz.
63.16.), — Izbugyn-Hosszumező. Homonnáló) ék. 1475-ben tűnik föl. (Lelesz,
metal. Zempl. 39.). 1434-ben pedig: Közép-lfosszumező és Nagy-IIosszumező
formában is. (Lelesz, elench. Statut.)
Hotcza. Hathchow. (1408: Dl. 9404.) Hotbcza. (1430: Perónyi lit..
1454 : Dl. 24541.) Ma Hocsa. Sztropkó mellett é.
Hrabócz. Több falu volt e néven a megyében s van ma is. Sztárál ól
nyug. találjuk ma Alsó-Hrabóczol. mely «Harabocz» alakban 1447-ben tűnik
föl. (Dl. 14112.); Sztropkótól délre Hrabóezol, mely mint «Rabouicz» 1408-ban
(Dl. 9404.) mint «Hrabowcz» 1454-ben fordúl elő. (Dl. 24541.) Ettől keletre
fekszik ma Izbugya-lirabócz. melyet 1475-ben (minL az Izbugyaiak birtokát)
említenek. (Lelesz, metal. Zempl. 39.) Utóbbi 1463-ban: Harb el Kelsewharb
alakban szerepel. (Lelesz, act. Béres. f. 8. n. 9.)
Hradisa. Haradischa. (1454: Dl. 24541.) A mai Ilardicsa, délre Terebes-
től, a melyhez tartozott.
Hulics. Hvíydch. (1451 : Lelesz. 63. 16.) Módra és lldva közt sorolják
föl a homonnai Drugelhek birtokai közt. — lilies és Kriva-lllics helységek
vannak ma Szinnától k. Ezek egyike lehel.
Igazod. Igazad. (1479 : Lelesz, elench. Statut.) Bereczkkel együtt említik.
Neva. L. Olsva a.
Im reg. (Imregd.) Ibreg. Imbreg. (1332—7 : Púp. tíz. 1. 320. 362.) Imbregh.
(1438: Soós lit.) Imregd. (1444: Lelesz. 57. 1.) Imregh. (1458: 1T. o. 69. 12.)
1438-ban kőtornyos kőtemplommal. — S.-A.-Ujhelytől ók. találjuk.
Ipvágása. lpwagasa. — Lásd Sztropkó városnál.
letvánvágás. Istvanvagas. (L. Stefanócz néven.)
Izsép. Isyp. Isep. (1332—7: Páp. tiz. 1. 320. 362.) Isiph. (1405: Dl.
9013.) Isyp. ^1470: Lelesz, elench. S ta tu t.) A mai Magyar-Izsép. Gál-Szécs-
tó'l délre.
Izsóp. Kysisop. (1363: Dl. 5191.) Dobrával együtt fordúl elő. A mai
Tapoly- \ragy Tót-Izsép, Dobrától dny. 1414-ben: «Isopov és Kysisopou»
merülnek föl Varannó tart. közt. Egy falunak részeit látszanak jelölni. (Dl. 9380.)
 Z EM PW ÍN M EG Y E. 351

Jablonka. Jablonka. (1436: Lelesz. 89.) Jeblanka. (1463: Lelesz, act.

Heves. f. 8. n. 9.) Ma Alsó- és l'elsó'-Jablonka, Szinnától é. felé.
Jákosvágása. .lakosvvagasa. (1454: Dl. 24541 ) A mai Jakusócz. Sztropkó
mellett dk.
Jeszenő. .Iczenew. (1451 : Lelesz. 63. 16.. Kassai titk. Hl. «Jeszene.>)
Homorúiétól d. fekszik: közelében láthatók a hasonló nevű vár romjai.
Jesztreb αι Jeslrab. Jestreb. (1332—7: Pép. tiz. 1. 320. 362.) .Yestreb.
Jesthreb. (1438 : Soós lit., 1459 : Kállay lit., 1462 : Dl. 15728.) Vámszedő hely
volt. 1438-ban kőtemplommal Minden szentek tiszteletére. Ma Magyar-Jesztreb)
Imreg m. — b) Jeztreb» helységet Csicsva vár tartozékai közt is találunk.
(1363: Dl. 5191.) Ez a mai Tót-.lesztrebnek felel meg, Varannótól ény.
Kabalapataka. Kabalapalaka. (1390: Dl. 7463.) Lomna m. tűnik föl. —
Bizonyára a mai sávosmegyei Kobulnicza falu. Lomnától nem messze dny.
Ugyanez a helység és párja 1363-ban «Alsou- és Felsen Kabalapataka».
1372-ben «Kwbulnyche» 1414-ben pedig : «Kubolnicha» és Felsew Kubolnicha»
alakban tordúl elő. (Dl. 5191., 5999. és 9330.)
Kácsánd. Kachond. (1304: Lelesz, metal. Zempl. 45.) Kaczand. (1479:
Dl. 18284.) Terebestó'l k. találunk ily nevű helységet.
Kak. Kak. (1446: 1)1. 14039.) A mai Ilevnád-Kak, a megye dny. sarkában.
Kaidé. (Koldó.) Kaldo. (1452: Kállay lit.) lvoldo. (1459: Dl. 15374..
1452-ben Hatkával, majd 1459-ben mint Tokaj vár tartozékát, e tájon fekvő
helységekkel együtt említik.
Kalsa. L. Abaujban.
Kamonya. Kiskamonya. (1438. 1460: Lelesz, elench. Statut.) Ma puszta
Butka m.
Kányó. Vykanyo teuthonicalis. (1363 : Dl. 5191.) Wykanow. (1372 : Dl.
5999.) Kanyov. (1414: Dl. 9380.) Nemethkanyo. (1474: Dl. 17620.) Kányó a
mai Tót-Kajnyának. Német-Kányó a mai Kvaköcznak felel meg. Dobra és
Varannó közt. Ezenkívül Dobra lói ék. találjuk ina Orosz-Ivajnyát. Utóbbiról
azonban alig lehet szó.
Kápolnás-Szada. L Szadu a.
Kaponya. Kapana. lobogna. Gopogna. (1382—7: Páp. tiz. 1. 323. 345.
361.) Kaponia. Kaponya. (1424: Dl. 11468; 1457: Dl. 31673.) Kaponvan.
(1475: Lelesz, act. Béres. f. 9. n. 35.) Lelesz m. találjuk.
Karacsa. Karacha. (1443: Dl. 13719; 1459: Dl. 15374.; Felében Tokaj
várához tallózott. — Ma Karesa a Bodrogközön. Páczin m.
Karád. Karad. (1481 : Dl. 18509.) Pataktól dk., a Tisza m. fekszik.
Karos: Karos. (1476: Lelesz, metal. Zempl. Ff.) A Bodrogközön.
Ujhelytől dk. találjuk.
Kásó. Kassow. (1390: Sztáray okit. I. 498.) Ujhely és B.-Újlak közt
fekszik.
Kasuh. Cosuch, Kosucli. (1332—7: Páp. tiz. 1. 320. 362.) Kosuch.
(1330: Kassa v. titk. lit. Jeszene.) Koswh. Kosuh. (1346 : Zichy okmt. II. 215.)
Kosóh. Kyskosoh. (1361 : Dl. 13273.) Naghkaswh. Kvskaswh. Kaswh. (1475:
Dl. 17679.) Ma Kazsu. T.-Terebestől d.
352 MAGYARORSZAG.

Katrony. Kattron poss. (1440. és 1479 : Lelesz, elench. Statut..) Kattron

pred. (1479 : Dl. 24724.) A Szerdahelyieké volt.
Kázmér. a) Kazmer. (1372: Dl. 5999.) Csicsva vidékén fordul elő. Ott
találjuk ma Orosz-Kázmért. Varannótól é. — 6) Kazmér. Kasmeer. (1452:
Dl. 14532; 1460: Lelesz. 71. 19.) Nagykazmer. (1454: Lelesz. 23.) Ma Kis-
és Nagy-Kázmér, Bodzás-Ujlaktól nyug. Az 1427. évi adólajstrom szerint Káz-
mért és Alsó-Kázmért Abaujhoz számítják. (Thallóczy i. m. 178. 179.)
Kázmér-Dobsza. L. Dobsza a.
Kékmező. Keykmezew. (1342 : Anjouk, okmt. IV. 263. i Kekmezew.
(1408 : Dl. 9404; 1430: Perényi lit.) Sztropkóhoz tartozott. — Nem azonos a
sárosmegyei (Girálttól ny.) eső mai Kükemezűvel. (L. Sárosban). Inkább
Sztropkó vidékén feküdt.
Kékszeg. Kekzegh. (1426: Dl. 11781.) (Alsó-) Körtvélyessel együtt
merül föl.
Kelese. (Kölese.) Kewlche. Kewche. (1408: Dl. .9404; 1454: Dl. 24541.)
Kelcze. (1430: Perényi lit.) Ma Kelese. Dobra mellett é.
Kelecsény. Keleten. (1332—7: Páp. tíz. 1. 334.) Kelechen. (Határát
megjárják 1364: Dl. 5341. — V. ö. 1475 : Dl. 17679.) Terebestől dny. esik.
Keleznő. L. Szabolcsmegyében.
Kemencze. Kemenche utraque. (1451: Lelesz 63. 16.) Ma Nagy- és
Kis-Kemencze, llomonnától k.
Kenczölvágása. Kencbeluagasa. (L. Szobos a.)
Kengyel. Kengel poss. (1440. és 1479 : Lelesz, elench. stabil.) Kengel
pred. (1479 : Dl 24724.) A Szerdahelyiek birtokai közt sorolják föl.
Kereknye. (1451: Lelesz. 63. 16.) Udva és Papina m. tűnik föl az
oklevélben, mint a Homonnaiak birtoka. A mai Göröginyc (?) Homonnától ény.
Kerektó. 1415. 1454 : Lelesz, el. stat. — V. ö. Század. 1874. 245. —
Vekével együtt emlegetik. Ma puszta Zétény m.
Kerem. Keren. (1341 : Anjouk, okmt. IV. 161., 1415 : Dl. 10402; 1464:
Dl. 5338.) A mai Köröm. Sajó-Hidvég m., a melylyel együtt említik. — a
megye dny. sarkában. 1478-ban Bással együtt Borsodmegyébe helyezi át a
király, mint a ládi pálosok birtokát. (Dl. 18079.)
Kereplye. (Kereplya.) Kereplya. (1355: Zichy okmt. IJ. 617. és 642.)
Kereplye. (1459 : Soós cs. lit.) Gál-Szécstől é. esik.
Keresztur. a) Kerezthwr. (1423: Dl. 11442; 1438 : Soós cs. lit., 1444
Lelesz. 57. 1.) Kiskerezthwr. (1488: Dl. 19348.) A Sz.-Kereszt tiszt, épül
templommal 1438-ban. Gzéke várához tartozott. Ma Szécs-Keresztur, Gál-
Szécstől dny. — V) A másik : m a Bodrog-Keresztur, Tokaj szomszédságában,
mint (felében) ennek tartozéka fordul elő 1459-ben. (Dl. 15374.) A pápai
tized-lajstrom is ismeri már mind a kettőt, (Kerezthur. Kerestwr. 340. 362.)
Kesznyéten. Keznethen. Kestatun. Kezenten. (1332—7: Páp. tiz. 1.
323. 345. 360.) Keznethen. (1440 : Dl. 13524.) Keznethe. (1470 : Dl. 16976.)
A Tisza m., a megye dny. szögletében fekszik.
Kincses. Kenchus. (1355: Zichy okm. II. 643.) Kenches. (1454: Lelesz.
65. 18.) Kynches. (1479 : Dl. 24724.) Ma puszta Parnó m.
 ZEMPLÉNMEGYK. 353

Kió. Kyo. Kio. (1390: Dl. 7563; 1391: Lelesz, metal. Zempl. N.) Ma
puszta. Sztárétól dny. (Possa és Alsó-Körtvélyes közt.!
Kie-Abara. L. Abara m.-város a.
Kis-Agárd. L. Agárd a.
Kie-Azar. L. Azar a.
Kis-Bánya. L. Bányácska a.
Kis-Bányapataka. L. Bányapalaka a.
Kis-Bári. L. Bari a.
Kis-Bocskó L. Bacskó a.
Kis-Bölcs. L. Bölcs a.
Kis-Briznicze. L. Briznicze a.
Kis-Cselej. L. Cselej a.
Kis-Domása. L. Domása a.
Kisfalud. (Kisfalu.) a) Kysfalu. Kysfalud. ((1370: Dl. 5850 ; 1458:
Lelesz. 69. 44.) K falu Czéke várához tartozott. Ma puszta Czéke helység m.
b) Egy másik ily nevű helység 1467-ben a két Bénye vidékén tűnik elénk,
a hol most Bodrog-Kisfaludoí találjuk. Ugyanez már 1459-ben (felében) Tokaj
tartozéka. (Dl. 15374.) c) Egy harmadik Kisfalut 1428-ban Hosszuinező és
Hrabócz (Gál-Széestől ék.) közt sorolnak föl. (Lelesz, el. stat.) Ez utóbbi ma
Maloveszka (Kisfalu) néven ismeretes majorság.
Kis-Géres. L. tíéres a
Kis-lzsop. L. Izsóp a.
Kis-Kamonya. L. Kamonya a.
Kis-Kasuh. L. Kasub a.
Kis-Keresztur. L. Keresztül· a.
Kis-Lazony. L. Lazonv a.
Kis-Legenye. L. Legenye a.
Kis-Lesztemér. L. Lesztemér a.
Kis-Mihalyi. L. Mihályi a.
Ki8-Patak. Villa Kyspathak al. nőm. Wypathak. 1 1429: Dl. 12092.)
Kywspathak. (1443: Dl. 13705.) Nagy-Patak m. feküdi.
Kis-Remenyen. L. Remenyen a.
Kis-Rozvágy. L. Rozvágy a.
Kis-Ruszka. L. Ruszka a.
Kis-Szitnyicze. L. Szitnyicze a.
Kis-Tárkány. L. Tárkány a.
Kis Tehna. L. Tehna a.
Kis-Toronya. L. Toronya a.
Kis-Ujlak. L. Újlak a.
Kis-Visnyó. L. Visnyó a.
Kiszte. Kysthe. (14.38: Soós 111.. 1462: Dl. 15728.) Kezthe. (1444:
Lelesz. 57. 1.) 1438-ban fakápolnával. Bodzás-Ujlak m. találjuk.
Klaceán. Klaczan. (1434: Lelesz, elencli. Statut.) Ma Kladzánv. Varannó-
lól keletre.
Kobulnicza. L. Kabalapataka a.
H unyadiak kora. VI. 23
 hí .UAGYAROHSZÁO.

Kohány. Koclian. (1448 : Ibránvi lit.) Kohan. (1458: lelesz. 89. 23.)
Gál-Szécs m. fekszik.
Kolbása. L. Abaujmegyében.
Kolbavágása. Kolbenhaw. (1408: Dl. 9404.) Colbo. (1430: Perényi lit.)
Kolbawagasa. (1454: Dl. 24541.) A mai Kolbócz, Sztropkó rn. dk.
Kolcs-Hosszumező. L. Ilosszumező a.
Komár. Kamar. (1361: Dl. 13273.) Komar. (1364: Zichy okiul. III.
254.) Ma puszta Kelecsény m.
Komlóstelek. Komlostelek. (1404: Perónyi lit.) A mai Komlóska. Erdő-
Horváti és Tolcsva vidékén, a melyekkel együtt fordul elő.
KomorÓCZ. (Kamarócz.) Komoroz. Kamarouch. (1332—7: Páp. tíz. 1.
328. 362.) 1429-ben Kányával együtt szerepel. (Lelesz, elench. Statut.) A
Varannó m. ény. fekvő Komaróczot érthetjük, közel a mai Tót-Kajnyához.
(V. ö. 1435-höz : Dl. 12697., hol Hamarocz-nak írják.)
Koromlya. Koromlya. (1425: Lelesz, elench. S tatu t.) Sztára és Visk
közt sorolják föl.
Kosárvágása. Gassorhaw. (1408 : Dl. 9404.) Kosarvvagasa. 1 1430:
Perényi lit., 1454: Dl. 24541.) Ma Kosarócz, Dobrától k.
Kottány. Kothan. (1448 : Ibrányi lit.) Petiikkel együtt emlegetik. Ma
puszta e vidéken. (Málcza m.)
Kökényes. Kukenus. 1358: Dl. 4775.) Gál-Szécs vidéki helységekkel
együtt tűnik föl.
Körtvélyes. Kertweles. Kwrthweles. (1447: Dl. 14112; 1462: Dl. 15728.)
1447-ben a Nagy-Mihálvtól ény. eső mai Alsó-Körtvélyes. — 1462-ben pedig
a Király-Helmecz vidékén fekvő Körtvélyes (ma puszta) értendő.
Közép-Hosszumező. L. Hosszumező a.
Középső-Csicsva. L. Csicsva a.
Kraszna. Krazna. Crasna. (1428 : Dl. 12028; 1475- Dl. 17716.) A mai
Krásznócz, Nagy-Mihálytól d.
Kriva. Kriva. (1478 : Lelesz, metal. Zempl. 24.) Ma Tót-Kriva, Sztrop-
kótól kd.
Krivostyán. CrvosLyan. (1419: Pongrácz lit.) Krivoslyan. (1484: Lelesz,
li. 60.) Sztára m. ény. fekszik.
Krucsó. Grucho. (1390 : Dl. 7643.) Sztropkótól d. esik.
Krudin. Crudyn. (1363 : Dl. 5191.) Crodeyn. (1414 : Dl. 9380.) Krwden.
(1474: Dl. 17620.) Gyöngyös m. tűnik föl, Csicsva vár tartozékai közt. ügy
látszik a Györgyös és Hanusfalva közt fekvő mai Grodzin puszta (Sárosm.)
értendő.
Kucsin. Kuchin. (1391 : Lelesz, metal. Zempl. N.) Wehen. (1436 : Dl.
12986.) Varannótól dk. esik.
Kullócz. Kwlloch. (1451: Lelesz. 63. 16.) A mai Kudlócz, Homonna m.
Kupony. Kupon. Kopon. (1393 : Lelesz, metal. Zempl. 44. és 1479 : Dl.
18253.) Vásárhely és Hór m. (Terebes felé ?) fekhetett.
Kusztonya. Kwztwnya poss. (1390: Dl. 7645.) Patak és Djhelv vidé­
kén fekvő helységekkel együtt tűnik föl.
 Z RMPL ÉNMEGY R. 355

Kutpalaka. Kughpathaka poss. Kwthpataka. (1398: J)l. 8337; 1401:

Perényi lit.. 1410 : 1)1. 9651.) Tolcsvával volt határos.
Lácza. Baccha. (1364: Zichy okmt. III. 262.) K.-Helmecztöl d. esik.
Láczfalva. Laaczfalwa. (1451 : Lelesz. 63. 16.) Homonna m. keletre
találjuk.
Ladamócz. Ladamocz. (1332—7: Páp. üz. I. 320.) Ladamocz. (1413:
Lelesz, metal, Zevnpl. 30.) Ma Ladmócz, Szó'lló'ske m.
Ladány. Ladan. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 340., 1459: 1)1. 15374.) Felében
Tokajhoz tartozott. — A mai Tisza-Ladánv, Szabolcsmegyében.
Lask. Losk. (1349: Anjouk, okmt. V. 278.) Lask. (1436: Dl. 23301.)
Nagy-Mihálytól dny. esik.
Lasztócz. Laslha. (1332—7: Páp. üz. 1. 320.) Laztoulch. (1370: Han-
vay lit.) Lazthocz. (1449: 1)1. 14244.) Bodzás-Ujlaktól ny. találjuk.
Lazony. Lazen. Lozon. Lazon. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 320. 333. 362.)
Kvslazon. Naglazon. (1349 : Anjouk, ο. V. 278. 1.) Lazon. (1405 : Dl. 9013.)
Ma Lazony. Terebestől ék.
Leánvár. Lyanwnr. Leanwar. (1387: Zichy okmt. IV. 324.. 1432:
Zsélyi Hl.. 1465 : Lelesz. B. 146.) A Tiszán révvel. — Király-Helmecztó'l dk.
találjuk a Tisza partján.
Legenye. Kyslegenye. (1448 : Ijelesz. elench. stat.) Naghlegenye. (1454 :
Lelesz. 65. 23.) Legenye. (1456: Lelesz. 67. 25.) Felsew Legenye. (1466:
Lelesz, elench. stat.) Ma Legenye. Ujhelytől é.
Leszkócz. Lyzkoch. (1430: Perényi 111.) Leskolcz. (1454: Dl. 24541.)
Homonnától ny. é esik.
Leszna. Lezna. Lizna. (1332—7: Páp. tiz. 1. 328. 333. 362.) Lezna
utraque. (1390: Lelesz, metal. Zempl. MMM.) Lezna. (1446: Dl. 13951.) Ma
Leszna, Nagy-Mihálytól ény.
Lesztemér. Leztemer. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 362.) Fel Leztemer. (1412:
Lelesz, metal. Zempl. 2.) Leztemer. (1410: Dl. 9633.) Kyslezthemer. (1460:
Lelesz. 71. 18.) A mai Lasztomér, Nagy-Mihálytól d.
Lika. Lyka. (1430: Perényi lit., 1454: Dl. 24541.) Sztropkó vidékén
tűnik föl. Tán az ettől k. d. eső Olyka nevű helységeket kell értenünk. ?
Lomna. Lumpna. (1382: Dl. 6962 ; 1390 : Dl. 7643.) Sztropkótól
d. esik.
Lotnnicza. Lompnicha. (1402: Dl. 8747.) A mai Lomnicza vagy
Lovnyicza puszta, Varannótól d.
Lónya. Lonya. (1363: 1)1. 5191; 1372: Dl. 5999.) Dobra és Mernyik
vidékén mint új lelepítvény tűnik föl.
Lök. L. Szabolcsban.
Lőrinczvágása. Leurenthuagasa. (1363 : Dl. 5191; 1372 : Dl. 5999.) Dobra
vidékén fordúl elő. Uj telepítésű falu volt ekkor, soltészszal. — Ma Vavrincz
vagy Vavrinecz, Dobrától ény.
Lucz. Luch. Bych. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 340. 345. 361.) Luch. (1373 :
Dl. 6149.) Felsewlvcz. (1435 : Dl. 23301.) Lucz. (1443 k ö rű i: Dl. 13754; 1467 :
Wenzel. Bány. tört. 88., 1470: Dl. 16976.) Vámszedó'-. rév- és kir. sókamara-
hely volt Ma Tisza-Lucz, a megye dny. szögletében.
23*
356 MAGYARORSZÁG.

Luka. Luka. (1456 : Lelesz. A. 33.) Lwka. (I. Ulászló korából : Zsélyi
lit.) A Bodrogközön, S.-l’ataktól k. laláljuk
Luskócz. Luskocz. Luskolcz. (1437: 1)1. 13030.es Lelesz, melal. Zempl.
11.. 1454 : Dl. 14780.) Ma puszta. Morva m.
Luskóczfölde. 1464-ben Luskóczc.zal és Morvával együll tűnik elénk.
(1464: Lelesz, elench. Statut. ;
Lyubise. Libiso. (1451: Lelesz. 63. 16.) Homonnától ék. esik.
Mád. Maad. Mad. (1332—7: Páp. tiz. 1. 340. 345. 361.) Mad. (1413:
1)1. 10086; 1452: Lelesz. 63. 8.) Maad. (1459: Dl. 15374.) Tokaj (és tán
Tálya) várához tartozott 1459-ben.
Makócz. (Makonhau. Makolez.) Makonliaw. (1408: DL 9404.) Makocz.
Makolcz. (1430: Perényi 111... 1454: Dl. 24541.) Velkrop m. laláljuk. a mely-
ivei együtt Sztropkóhoz tartozott. (Ettől ék.)
Málcza. Malcha. (1332—7: Páp. tiz. 1. 362.) ATalcza. (1448. és 1486:
Ibrányi lit.) T.-Terebestől dk. esik.
Maráza. Maraza. (1342: Anjouk, okiul. IV'. 278.) Ma puszta Kis-Tárkány
és Ág-Csernő közt.
Márk. Markv. (1486: Ibrányi lit.) Málcza m. merül föl. a hol ma is
megtaláljuk.
Márkusháza. (Márkusfalva.) Markushaza. (1436 : Lelesz, el. stat.. 1449 :
Sztár. okit. II. 418.) Markoshaza. (1471 : Lelesz, prol. prav.) Nagy-Mihály és
Sztára vidékén fordul elő. Mai tót n ev e: V ibuhanecs; puszta Őrmező és
Nátafalva közt; valószínűleg egyMárkusfalvával. (Markusfalva. 1357. Sztárav
Okit. I. 268. 270.)
Mátévágása. Maleuugasa és Matyasvagasa — együll tűnnek föl a
Rozgonyiak birtokai közt. (1363 : Dl. 5191.) Előbbi úgy látszik eltűnt, utóbbi­
nak a Varannótól ék. eső mai Matyasócz felel meg.
Mátyásfalva. Mathiafalwa. (1451 : Lelesz. 63. 16.) Barkó vidékén merül
föl, a Homonnaiak birtokai közt.
Mátyásvágása. L. Mátévágása a.
Maza-ondja. L. Ond a.
Megyaszó. Mediezo. Megessen. Mekeslon. Megezsou. (1332—7 : Páp. tiz.
1. 323. 340. 345. 361.) Medvazu al. nőm. Bertalamtelke. Felmedyazou. (1349 :
Anjouk, okmt. Y. 278.) Megyazow, (1364: Dl. 5284; 1440: Dl. 13524. és
13532.) Felsew Megyaszó. (1405 : Dl. 9013.) Meghazo. (1471 : Dl. 17202.) Ma
is Alsó- és Felső-Megyaszó. a megye dny.' részében. — 1471-ben Abauj-
megyéhez számítják.
Megyer. Meger. (1341 : Anjouk, okmt. IV. 161... 1415: Dl. 10333.. Kassa
V. titk. lit. «Tehany.») Hidvég. Kerem és Bölcs vidékén feküdt.
Mérk. (Mirk.j Merk utraque. (1405: Dl. 9013.) Mirk. (1436:' k. Kende
lit.) Alsó- és Felső-«Mirch» — nevű helységek fordáinak elő 1.470-ben
Cselej, Berettő és Izsép helységekkel együtt. (Lelesz, elench. S tatu t.)
Mernyik(-falva). Memykfalua. (1363: Dl. 5191.) Mernyk. (1454: Dl.
24541.) Varannótól eny. esik.
Mészpest. Mezpesth. (1438: Soós lit.) Neezpeslh. (1444: Lelesz. 57. I.;
Ma Nézpesl. Bodzás-Ujlaktól k.
 ZEM PLK N M EG Y K . 357

Mezö-Bénye. L. Bénye a.
Midiin (Michlócz.) Myglouicz. y!408: Dl. 9404.) Myclilo és isméi :
Mychlo. (1.430: Perényi r.s. Ilt.) A felsorolás rendjéből következtetve egyik
Michló Szlropkó, a másik Homonna vidékén fekhetett.
Micsák. (Miezkvágása.) L. Mikevágása a.
Miglész. Miglez. (1376: Lelesz, metal. Zempl 73.. 1489. 1491 : Egri
kápl.. Ilt. Num. 11. div. 1. fase. 1. fr. 1. és 2.) Gál-Szécstől dk. esik.
Mihályfalva. Myhalfalua. (1363: 1)1. 5191.) Myhalk. (1414: Dl. 9380.)
Gsicsva várához tartozott. — A inai Mihal kő. Dobra mellett dny.
Mihályi. Michali. (1332—7: Páp. liz. 1. 328.) Mihali. (1459 : Lelesz. 70.
55.) 1458-ban «Mihaldy» alakban merül föl. (Lelesz. 69. 7.) 1414-ben és
1425-ben pedig «Kismihaly» és «Naghmihaly» alakban. (Lelesz, metál. Zempl.
16. és Lelesz, elench. stat.) Ma Mihályi, Ujhelytől ény.
Mikese. Mikche. (1390 : Lelesz, metál. Zempl. MMM.) Nagy-Mihály és
Sztára vidékén tűnik löl.
Mikete. Mykele poss. 1 1357: Szlárav Okll. I. 267.) Laborcz-Volyával
volt határos.
Mikevágása. 1390-ben : Mikeuagasa 1394-ben Mychkwagasa. 1414-ben
és 1474-ben Michak. Mychak. (Dl. 7952., 9380. és 17620.) L. Szobos a.
Minyócz. (Minyevágása.) Miniewagasa. 1 1430: Perényi lit.) Mynolcz.
(1454: Dl. 24541.) Sztropkótól d. esik.
Mocsár. Mochar. (1461: Dl. 15569.1 Nagy-Mihálytól dny. Laláljuk.
Módra. Módra. (1451 : Lelesz. 63. 16.) Homonnától k. esik.
Monok. Monak. Monk. Monuk. (1.332—7 : Páp. tíz. 1. 345. 361.) Manak.
1.1348: Anjouk, okiul. V. 225.) Monok. Monak. (1405: Dl. 9013; 1435: Dl.
23301.) Szerencs m. ény. fekszik.
Monyorós. Monyoros. Monioros. i 1.363: Dl. 5191 ; 1472: Dl. 17334.)
A mai Mogyoróska. dny. Dobrától, a melylyel együtt fordái elő 1363-ban.
Mórfalu. (Morócz.) Morfalu. (1363: Dl. 5191.) Moroch. (1414: Dl. 9380.)
Gsicsva és Varannó vidéki helyekkel együtt, merül föl. Tán az itt fekvő mai
Majorócznak felel meg.
Morva. Mórba. Morwa (1332—7: Páp. I. 1. 328. 362.) Morwa. 1 1453:
Dl. 1.1752; 1454: Dl. 14780.) Nagy-Mihálytól ny. esik.
Mrázócz. (Mrázolcz.) Mrazouicz. (1408: Dl. 9404.) Mrazolcz. Mrasolcz.
1430: Herényi Ilt.. 1454: Dl. 24541.) Sztropkótól d. esik.
Nagy-Azar. L. Azar a.
Nagy-Bári. L. Bari a.
Nagy-Bocskó. L. Bacskú a.
Nagy-Briznicze. L. Briznicze a.
Nagy-Cselej. L. Cselej a.
Nagy-Csicsva. L. Lsicsva a.
Nagy-Oomása. L. Domása a.
Nagy-Géres. L. Béres a.
Nagy-Hosszumező. L. Hosszinnező a.
Nagy-Kasuh. L. Kasuh a.
358 M AG YA RORSZÁ G.

Nagy-Kázmér. L. Kázmér a.
Nagy-Lazony. L. Lazony a.
Nagy-Legenye. L. Legenye a.
Nagy-Mihalyi. L. Mihályi a.
Nagy-Remenyen. L. Remenyen a.
Nagy-Rozvágy. L Rozvágy a.
Nagy-Ruszka. L. Ruszka a.
Nagy-Szitnyicze. L. Szitnyicze a
Nagy-Tárkány. L. Tárkánv a.
Nagy-Tehna. L. Tehna a.
Nagy-Toronya. L. Toronya a.
Nagy-Visnyó. L. Visnyó a.
Nátafalva. Nathafalwa. i 1454 : Dl. 14875.; Nagy-Mihálytól óny. esik.
Navaknizna. Nauaknizna. (1408: Dl. 0404.1 Sztropkó lart. közi (csak
ekkor) említik.
Német-(Uj-)Kányó. L. Káriyó a.
Németi. T,. Hernád-Németi a.
Nészpest. L. Mészpesl a.
Nyavalyád. Naualyad. (1357: Sztár. Okll. í. 266.) Sztankóczczal volt
határos. Minden szentek tiszteletére épült kápolnáját i;s említik.
Ó-Briza. L Briznicze a.
Ó-Petrócz. L Petróez a
Ó-Topolya. L. Topolya a.
Olaszi. Olozi. Alasy. Olazi. (1332—7 : Páp. tiz. I. 340., 345.. 360.) Ulazy.
(1336: Lelesz, metál. Zempl. 27., 1347: Kapy cs. lit. K. fase. II. n. 1.. 1372:
Dl. 6001 ; 1444 : Dl. 13803.) 1372-ben kőtemploma volt kőtoronynyal. Földes­
urai : a Pálócziak és a Perényiek. — Ma Bodrog-Olaszi. Patak m. dny.
Olsva. Elsewa. (1382: Dl. 6962.) Elsua. (1390: Dl. 7643.) Felsew Elswa.
(1394: Dl. 7952.) Ilswa. Also llswa. (1414: Dl. 9380.) Felsew Olswa, (1474:
Dl. 17620.) A mai Alsó- és Felsó'-Olsvának felel meg. dél felé Szlropkótól.
Ompod. Umpod poss. (1380: Lelesz, metal. Zempl. 17.) Ompod pred.
(1470: Dl. 24724.) A Szécsieké volt.
Ond. Ond. (1332 —7: Páp. tiz. 1. 345.361.) Ond. Mazandya. Mazaondya.
(1348: Anjouk, okmt. V. 225. és 333., 1358: Dl. 4767., 1435: Lelesz, elench.
Statut.) Ond másként Vid. (1470: Tudom. Gyűjteni. 1835. IX. 68.) Ond. (1481 :
Jászó. Statut. G. f. 1. n. 16.) Ond helységben «in honorem beatissimi Ladis-
lai regis» épült templom állt a XIV. sz. közepén. Szerencs m. é. találjuk.
Oroszfalu. Orozfalu. (1390 : Dl. 7563.) Morva és Rákócz helységekkel
együtt fordul elő. 1464-ben praedium. (Lelesz, elench. S tatut.)
Oroszka. Orozka. (1419: Pongrácz cs. lit.. 1449: Dl. 14314.) Ma
Oreszka, Sztára m. k. (L. Oroszfalu a. is llngmegyében.)
Ozdó. L. Ungmegyében.
Ökörmező. Ekermezew. (1451 : Lelesz. 63. 16.) A mai Tót-Volova.
Homonnától énv.
Őr. L. Üj-Ür a.
 ZEMPLÉNMKGYK. 359

Őrmező. Ewrariezew. (1451: Lelesz. 63. 16.) Homonnától dny. esik.

Őrös. Ewrus in districtu Thyzabogrogkezv. (1432 : Dl. 12466.) Király-
Helmecztől dny. találjuk.
Őszöd. Euzud. Eusud. (1356.. 1360. és 1381 : Zichy oknil. 111. 21.
186.. IV. 198.) A mai zemplénmcgyei Rozsálylyal (ma puszta) és a szabolcs-
megyei Fényes-Litkével volt határos. Λ XIV. században Szabolcsmegyéhez
számítják : 1459-ben azonban mint részben Tokaj (részben úgy látszik Tálya)
vár tartozéka. Zemplénin egyéhez tartozott. (Dl. 15374.)
Páczin. Pachen. (1443: Dl. 13719.) Paczen. Paczin. (1469: Dl. 15374.
és 1461 : Lelesz, metal. Zcmpl. 60.1 A Bodrogközön. K.-Helmecztől dnv.-ra
találjuk.
Pálfölde. L. Szent-Máriánál.
Papina. Papina. (1451 : Lelesz. 63. 16.) Szirmától ény. esik.
Paries. (Paris.) Paris. Parich. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 320. 362.) Paris.
(1430: Perényi lit.) Parich. (1469: Lelesz, metal. Zempl. 55.) T.-Terebesbe
olvadt.
Parnó. (Pernó. j Perno w. (1355 : Zichy okink II. 617.) Perno. (1355:
1T. o. 642.) Parnow. (1439: Zsélyi 111.) Parno. (1458: Lelesz. 69. 23.) Gál-
Szécstől ék. az Ondava (hajdan Bodrog) m.. a melyen egy 1439. évben kelt
kir. engedély szerint a Csapiak (Ákos) hidat vagy révet állíthattak föl.
Patak. L. (Nagy-)Patak város és Kis-Patak helység a.
Pazdics. Pasdich. Pozdig. Pazdich. (1332—7: Páp. tiz. 1. 328. 333.
362.) Pazdycli. Pazdicz. (1404: Dl. 8944; 1448: Dl. 14187. — V. ö. Száza­
dok. 1873. 620. 1.) Nagy-Mihály m. dny. találjuk.
Pelejte. Pellechte. Pelehte. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 320. 362. (Pelehthe.
Pelechte. Pelekl.be. (1447: Dl. 14112.. 14447.. 31565.) Terebestől ny. esik.
Perbenyik. Perbenyk. (1323 : Anjouk, okmt. II. 98.) Fórum in villa
Perbenyk. (1429 : Sztár. okit. II. 276.) K.-Helmecztől dk. esik.
Perecse. Perecbe. Perecha. Prische. (Sztár. okit. I. több helyen, pl.
1364: Dl. 340.) Beleolvadt Nagy-Mihályba.
Peticse. Pelhyclie. (1451 : Lelesz. 63. 16. i Homonna m. dk. találjuk.
Pétörvágása. (Petkes.) Peturuagasa. (1363 : Dl. 5191.) Csicsva tartozékai
közt fordul elő. A mai Petkócz, Dobrától dny. ügy látszik azonos az 1474-ben
föltűnő <Pefhkes»-sel. (Dl. (17620.)
Petrahó. 1252: Rupp. II. 337.
Petrik. Pethryk. (1448. és 1486 : ibrányi cs. 111.) Terebestől dk. esik.
Petrócz. a) Petroch. Peinlich. (1397: Dl. 8404. és 1408: Lelesz, metal.
Zempl. 50.) Opetroeh. Wypetroch. (1419 : Pongrácz 111.) A Nagy-Mihálytól
ény. eső mai Petrócz helység. — b) Petrouicz. (1408 : Dl. 9404.) Petros.
Petrocz. (1430: Perényi cs. lit.. 1454: Dl. 24541.) A mai Orosz-Petrócz. dk.
Sztropkólöl, a melyhez ekkor tartozott.
Piszkor. (Piszkom!ez.) Piskornicz. (1408: Dl. 9404.) Pyzkor. (1430:
Perényi lit.) Pystor. (1454: Dl. 24541.) Bizonyára a mai Pískorócz, Mrazócz
m.. a melyekkel együtt Sztropkóhoz tartozott.
Poga. Paga. (1322 : Anjouk, okmt. II. 53.. 1378 : Dl. 6549.) Ma puszta
Hidvéggel szemközt, a Sajó m.
360 MAGYARORSZÁG.

Pólyán, a) Pólyán. (1369 : Dl. 5759.) A mai Lelesz-Polyán a Bodrog­

közön. — b) Egy másik : «Polyon» 1372-ben Csicsva vidéki helyekkel együtt
merül föl s megfelelni látszik a mai Tavarna-Polyánkának. (Dl. 5999.)
ITgyane helységgel vehető azonosnak az 1414-ben Csicsva tart. közt. feltűnő
«Polyunka» is. (Dl. 9380.)
Polyánka. a) Polyanka. (1460: Lelesz. 71. 10. és 1466 : Soós lit.) Λ
mai Szécs-Polyánka értendő. — b) Egy másik ily nevű helység 1430-ban
Sztropkó tartozékai közt merül föl. — (Lásd: Pólyán a. is.)
Peruba. Portiba. (1454: Dl. 24541.) A mai Orosz-Poruba. Szlropkótól
— a melyhez tartozott — dki
Porubka. a) Purupka. (1451 : Lelesz. 63. 16.) A Homonnaiak bírták,
llomonnától dk. ma is megvan. — &) Egy másik «Porwpka» 1458-ban
Szacsur m. tűnik föl. (Dl. 15296.,) E helység a mai Kő-Porubának felel meg.
PÓ8a(-falva). Posafalva. (1411 : Lelesz, elench. Statut.) Posa. 11480 :.
Jászó. pr. A. föl. 21.) Gerencscsel együtt szerepel, a megye dny. szögletében.
Cséosnek közvetetten szomszédja lehetett. (L. ott.)
PÓ8a-Csécs. L. Csécs a.
Posea. Possa. (1444. és 1462 : Lelesz, elench. S tatu t.) Varannótól
dk. esik.
Prensincz. Prensincz. (1408: Dl. 9404.) L. Sztropkó váránál.
Pritulyán. Prylhwlan. (1454: Dl. 24541.) Szlropkótól a melyhez
tartozott — dk. találjuk.
Proszács. Prozach. (1363 : Dl. 5191 ; 1372 : Dl. 5999.) Dobrától
ny. esik.
Puozák. (Puczakshau.) Puczagshaw. (1408 : Dl. 9404.) l'uczak. Puezaak.
(1430: Perényi lit.. 1454: Dl. 24541.) Szlropkótól k. fekszik.
Rád. Raad. Rád. (1438: Soós lit., 1446: Dl. 13921.) 1438-ben torony
nélküli kőtemplommal. — K.-Helmecztől ny. é. találjuk.
Radvány. a) Radvanya alakban fordul elő 1475-ben, mini az Izbugyaiak
birtoka, (Lelesz, metál. Xempl. 39.) A mai Izbugya-Radvány, Sztropkólól dk.
— b) 1440-ben «Radvan» nevű falujok a Szerdahelyieknek is volt. (Lelesz·
elench. Statut.i Ez azonos lehet az 1342-ben és 1344-ben fölmerülő «Bazza»
táján feküdi Raduanzegh-gel. (Zichy okmt. II. 2. és 117.)
Rákócz. (Rákolcz.) Rakoch. (1390: 1)1. 7563.) Rakaucz. (1433 : Lelesz,
metal. Xempl. 34.; Rakocz. (1453 : Dl. 14752.) Rakowez. Hakolcz. (1447 : Dl.
14060; 1489: Dl. 19583.) Nagy-Mihálytól ny. esik.
Ráeka. Rasca. Eghazasrasca. (1351: Anjouk, okmt. V. 523.) Raska.
(1410: Kár. okit. I. 558.) Naghraska. Kysraska. (1478 : Lelesz, elench. Statut.)
Ma Kis- és Hagy-Ráska. Tcrebestől dk.
Raszimo. Razimo. (1414. és 1429 : Lelesz, elench. Statut., 1446 : köl.
Kende lit.) Pelejte, Azar, Ruszka sat. helységekkel együtt merül föl.
Rátka. Rathka. (1459: Dl. 15374.) Felét 1459-ben Tokajhoz számították.
a másik fele meg talán Tarczalhoz tartozott. Szerencstől é. esik.
Redmecz. Lásd Abaujmegyében.
 ZEMPLÉNMEGYE. 36 t

Remenyen. Remenyn. (1363: 1)1. 5191.) Bizonyára iráshibából: Kéményén.

Kiskemenycn. (111-1: Dl. 9380.) Nagh Itemenyn. Kysremenyn. (1174: Bl.
17620.) A mai Rcmenye-nek felelnek meg, Dobrától ny.
Repó. «Repo» nevű falu fordul elő 1451-ben «Waryho» m., Sztropkó
tartozékai közi. A Sztropkótól kelelre eső mai Repejőnek (Varehócz rn.) felel
meg. (1154: 1)1. 21511.)
Rét-Sjécs. L. Szécs m.-város a.
Riese, ltyche. (1141: Dl. 13651.) K.-Uelmecztől d. esik.
Rohozna. Robozna. (1451: 1)1. 21541.) A inai Rohozsnyik.dk. Szlropkó-
(ól, a melyhez tartozott.
Rojkitó. Roykytho. (1163: Lelesz, act. Béres. f. 8. n. 9.) Mint a
Zbugyaiak birl. fordul elő, tehát a mai Tzbugya-Rokitó értendő. Szinnától énv.
Ronyva. Alsoronwa. (1446 : Lelesz, elench. S tatu t.) Ronva. — Nemesi
névben több ízben fölmerül. (L. Ronyvaiak a.) (lál-Szécs vidékén l'ekhetelt.
Roskócz. Roskocz. (1178 : Lelesz, metal. Zempl. 21. ) Sztropkólól
ék. esik.
Rozvágy. Rosvad. (1332—7 : Ráp. tíz. 1. 361.) Rozvagh. (1371 : Lelesz,
metal. Zempl. 7.) Nagrozuagh. Kysrozuagh. (1371: Dl. 5920; 1372: Dl.
6027.1 Ma is Nagy- és Kis-Rozvágy a Bodrogközön. K.-Helmecztől d.
Rödel(-falva). Rywdelfalwa. (1402 : Dl. 8714.. 8715.) Reudel. (1114 : Dl.
9380.) Rywdel. (11-71·: Dl. 17620.) A mai Rudlvónak felel meg, Varannó-
tól ny. é.
Rubö. Rubo. (1478: Lelesz, inelal. Zempl. 21.) Ma Hrubó. Homon-
nától é.
Ruszka. Kisruzka. (1114: Lelesz, elench. slat.) Ruzka. Ruska. (1430:
Perényi lit., 1151: Dl. 24541.) Nagh-Rwzka. (1468: Dl. 16777.) Ma Nagy-és
Kis-Ruszka. Tereb(‘s m.. a melyhez hajdan tartozóit.
Sajó-Hidvég. L. Ilidvég a.
Salamon. Salmon. Salomon. (1332—7 : Ράρ. liz. 1. 323. 345.) Salamon.
(1440: Lelesz, elench. stat. 1151: Lelesz. 63. 16.) Az llngm. dny. sarkában,
Zemplénin, határán fekvő mai Salamon helység értendő, melynek 1387-ben
vámját és tiszai révjét is említik, s melyet 1483-ban Ungmegyéhez számít-
nak. (Dl. 18789. — V. ö. 18934.) Bár Nagy-Tárkány mellett is van ma egy
Salamon nevű puszta. — Az 1127. évi ungmegyei adólajstrom (mint a
Homonnaiak vagyis Drugethek birtokát) a ma is meglevő Salamon helységet
szintén Ungmegyéhez számítja.
Sámogy. Somogh. Samog. (1411; Dl. 13808; 1175: Dl. 17716.) Nagy-
Mihálytól d. esik.
Sára. Sara. (1454: Dl. 24541.) Vámszedő hely volt. — Tolcsva m.
dk. találjuk.
Sárkány. Sarkam (1413. 1417 : Lelesz, el. stat.) Bodrogközi helységek­
kel együtt, rendszerint Leánvár m. fordul elő. Ma is puszta u. o. észak felé.
Semjén. Semyan. Semyen. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 345. 361.. 1441 : Dl.
13651.) Király-Helmeeztől d. találjuk.
362 MAGYARORSZÁG.

Sink. (Senk. Sinkócz.) Felsynk poss. iuxta Jluv. Lyka. (1350: Anjouk,
okml. V. 399.. Alsousynk poss. (1390: Dl. 7563.) Senk. (1454: DI. 1-1780.1
Kió, Leszna. Luskócs és Körtvélyes vidékén tűnnek lel. Ugyané (újon az
ujfalusi Horváthok birtoka 1417-ben : Simkolez. máskor Synkocz. (Jászé. pr.
B. föl. 167.)
Sókut. Sokuth. (1402: D). 8714. 8715.) Varannótólóny. esik.
Sóskút. Soskulh. Soskwth. (1416: Muz. Illái-., 1425: Lelesz, clench,
slat.) S. praed. (1467 : Ház. okink V. 288.) Terebes vagy Mihályi vidékén
merül föl. — Ma puszta. Magyar-Izsép és Kozma közt.
Stefanócz. Sthefanocz. (1479: Dl. 18253.) A Hornomrai-f'élc birtokok
közt (Isvánvágás m.) fordúl elő. Homonnától ny. é. találjuk.
Szacsur. Zachwr. (1438: Soós lit., 1454: Dl. 14899.) 1438-ban fatemp­
lommal. — Varannólól d. esik.
Szada. Zada. (1435 : Dl. 23301 : 1453 : Dl. 14638.) Kapolnaszada iuxla
lluv. Takta. (1455 : Lelesz. 66. 22.) Ma Szada, Szerencstől d.
Szadiik. «Zadlyk» Sztropkó tartozékai közt, Puczákkal együtt fordúl
elő. (Dl. 24541.) A mellette fekvő mai Szálnyik értendő.
■ Szádvár. Zadvar. (1434 : Nagy Iván, i. m. Kálnaiak a. i Földvárral együtt
említik.
Szalabina. Szalabina. — Ily nevű helység fordúl elő 1451-ben a
Homonnai-birtokok közt Salamon mellett, valamint egy másik Lvubise, és Papina
közt is. (Lelesz. 63. 16. — V. ö. 1479 : Dl. 18253.) Ma Dobrálól dk. találunk
egv Zalobina nevű falucskát.
Szaloba. Salaira. (1479: Dl. 18253.) Homonnától ny. eső helységekkel
(pl. Szalabinával) együtt merül föl.
Szalök. Zalok. (1461: Dl. 15569 ; 1463 : Lelesz. 74. 28.) Bulka mellen
d. találjuk. 1444 ben : Zalka alakban szerepel. (Dl. 13808.)
Számút. Zamuth. (1435 : Dl. 8747.) A mai Zamutó, Varannólól ny.
Szedlicske. Zedlvchke. (1372: Dl. 5999.) Varannó és Usicsva közt
találjuk.
Szegi. L. Szög a.
Szelepka. (Szelepke.) Selephke. (1345: Kapy cs. Hl. D. fase. I. n. 1.)
Zelepka. (1460: Lelesz. 71. 5.) Butka m. é. fekszik.
Szent-András. Zenth András. (1459: Kállay cs. 111.) Bodzás-Ljlak vidé­
kén mevű löl. Ma Szent-Andráska tanya Legenye m.
Szent-György. Zenthgwrgh. (1438: Soós lit.) Kis falucska leheted.
Valahol Szacsva és Dávidvágása táján feküdt.
Szent-Mária. Zemaria. Zommoria. Sanda Maria. (1332—7 : Púp. liz. 1.
323. 328. 345.) Zenthmaria al. nőm. Palfelde. (1407 : Lelesz, clench, stab.
1436: Lelesz. 31.) Zenthmaria. (1466: Dl. 16377.) Zenth Maria. (1 4 9 3 -6 :
Dl. 438. 446.) Zemplénnel szemközt a Bodrogközön találjuk ma Szent-Mária
és Pálfölde helységeket, közel egymáshoz.
Szente. Scinthe a parte fluvii Tápul. (1363 : Dl. 5191.) A mai Tól-
Izsép ro. fordúl elő, Csicsva tartozékai közt. Zente. (1414: 1)1. 9380.) Úgy
látszik, e helységet kell értenünk az ugyané tájon (szintén a Rozgonyiak bir­
tokai közt) fölmerülő «Zencz» helység a. is. (Dl. 17620.)
 ZEM PI .KNM EG VK . 363

Szentes. Zcnlus. (1332—7: Páp. tiz. I. 345.) Zcnthews. (1429: Szlár.

okit. II. 278.) Zeni lies, d l 76: Dl. 26714.1 Király-Helmecz m. fekszik a
Bodrogközön.
Szépbánya. L. Bányácska a.
Szép-Bölcs. I,. Bölcs a.
Széphegy. Sepheg poss. (1390: 1)1. 7597. és 25851.) Patak vidékén
fekhetőit.
Szerdahely. Zeredey. Zeredahel. Seredahel, (1332—7 : Páp. liz. 1. 323.,
334.. 345.. 361.) Zcrdaliel. (1350: Zichy okml. II. 436.) Ketzeredahel. (1355:
Zichy okiul. II. 643. Eghazos Zerdahel. Wasarus Zerdahel. (1358 : Dl. 4775.)
Zerdahel. (1461: Soós 111.) Iljhelytől k. találjuk, a Bodrog m.
Szerencs. Zercmph. Zerenchech. Zerench. (1332—7: Páp. tíz. 1. 323.,
3 40., 360.) Zerench. (1349: Anjouk, ο. V. 333.. 1358: Dl. 4767.. 1424: Dl.
11510.) Szent-Péter és Pál apostolokról nevezeti benczés apátsággal, mely már
1294-ben fönnállt. Patronusai 1424-ben a Dobiak. Lucziak és Monokiak.
(Szirmay sz. a Monoki. a Rákóczi. Morva-lzsépi. Körtvélyesi és Czékei cs.
alapították, i
Szinna. Zynna. (1451: Lelesz. 63. 16.) A megye ék. hegyes vidékének
tóhelye.
Szinyér. Zyuor villa. (1438 : Soós lit.) Zwynyer. (1444 : Lelesz. 57. 1.)
K.-llelinecz és Imreg közt fekszik a Bodrogközön.
Szitnyicze. Sythnicz. Sithnicze. (1408: Dl. 9404.) Naghsythnicze. Kys-
.syllinicze. (1430: Percnyi lit.) Nagzcthnycze. Kis—. (1454: Dl. 24541.) Ma
Alsó- és Felső-Silnyicze. Sztropkótól dk.
Szobos. Zabos. (1390: Dl. 7643.) Ma (s úgy látszik a XV. században
is) Kenczölvágása. Baksavágása (Baksa) és Mikevágása (Miklósvágása) falucs­
kákkal egy tilt ttoí/rmmefiyébmi (lásd olt is). Sziropkótól, dny. találjuk.
Szolnok. Zonuk. (1369: Dl. 5759.) Zolnuk in contiguilate cottus de
llngh. 1400-han felét, mint a Pálócziak birtokát, llngmegyébe helyezi át a
király. (Dl. 8549.; Líól7-ben csakugyan ott is találjuk. (Dl. 10597.) Ma Szol-
nócska. Leleszhez közel nyug.
Szomotor. Zmriathov. Znmulur. 1 1332—7 : Páp. tíz. 1. 323.. 345.) Zomo-
tbor. (1447: Lelesz. 59. 40.. 1479: Dl. 24724.) Iljhelytől kel. a Bodrog m.
találjuk.
Szög. <i) Zeg. (1332 7: Páp. liz lajstr. 345. 360.) Zewg. (1479: Dl. 18304.)
A mai B(h1rog-Szög. Iljhelytől k. — b) Zugy. (1370: Dl. 5850.) Zegy. Zeegy.
(1409: Dl. 16132: 1459: Dl. 15374; 1476: Dl. J7770.) 1459-ben felében Tokaj
várához larlozoll. A mai Szegi-longnak felel meg Bodrog-Keresztur m. é.
S zökős vagy Szó'llóske. Zewles. (1416: Dl. 10485.) Zewlewske. Zewleske.
1468: Dl. 16777: 1475: Dl. 17663.) Ma Szőllőske, 1íjhely m. k.
Sztincs. Zanch. (1332—7 : Páp. liz. 1. 362.) Stanch. (1346: Zichy okml.
215.) Zlanch. (1488: Dl. 32000.) Ma Iszláncs. Terebestől dny.
Sztankócz. Sztankocz. (1454 : Dl. 14875.) Stankolcza. (1-458 : Lelesz. 69.
23.) Zthankoucz. 1 1400: Lelesz. 71. 18.) Ma puszta. Nálafalva m.
364 MAGYAKOKSZ AC

Sztára. Siraea. >1332—7 : Páp. liz. 1. 333.) Ztara. Siam. >1419:

Pongrácz 111.. 1453 : Dl. 14649.') Nagy-Mihálytó) é. esik.
Sztaskvágása. (Staskenhau.) Staskenhaw. (,1408: 1)1. 9404.) Slaswagasa.
1430: Perényi lit.) Staskwagas. (1454: Dl. 24541.) Λ mai Staskócz. Zeinplén-
és Sárosmegyében. Sztropkólól ék.
Sztraozina. Strachina (1370: 1)1. 33674; 1371: Dl. 6179.) Kékmezővel
és Dornásával együtt tűnik föl. Vámszedő hely is volt.
Szuha. Zwha. (,1461 : Dl. 15569.) Nagy-Mihály m. ny. találjuk.
Szflrnyeg. Zwmyhegb. Zywrnyegh. (1438: Sons 111.. 1448: Dl. 14187.)
Bodzás-Ujlak és lm reg közt fekszik.
Tajba. Tayba. (1440: Lelesz, elench. sí alul.) A Szerdahelyieké volt.
Tapolya. L. Topolya a.
Tardos. L. Szabolcsmegyében.
Tárkány. Tarkan. Thorkan maior. Tárcán. Kustarkan. (,1332 —7 : Páp.
tiz. 1. 331.. 345., 361.) Naghtarkan. Kystarkau. (1369: Dl. 5724; 1361: Dl.
5920.) Fórum in villa Naglharkan. (1429 : Sztár. okit. II. 276.) A Bodrogközön,
a Tisza partján fekszik.
Tárná. L. TTngmegyéhen.
Tarnóka. Thamoka. (1159: Soös DL) Gál-Szées ni. ny. találjuk.
Taverna. Thavama. (1479 : Dl. 18253.) Varannó és Homonna közt fekszik.
Tehna. Nogtehna. Kysteehna. (1355: Zichy okiul. II. 642. 643.) Thehna.
(1459 : Soös lit.. fíál-Szécs közelében ék. ina is megvan.
Tokaj. Thokay. (1430 : Perényi lit.. 1454: Dl. 21541.) A mai Orosz-Tokaj.
Mrazócz és Piszkovócz közt. a melyekkel együtt a közel fekvő Sztropkóhoz
lartozotl.
Topolya. Taplia. (1397 : Dl. 8404.) Topola. (141)8 : Lelesz, metál. Zempl.
50.) Wytopolya. Otopolya. (1419: Pongrácz es. lit.) Wylliapolya. (1419: Dl.
14314.) A mai Topolyán, Nagy-Mihály ni. énv.
Toronya: Toronia. (1332—7 : Páp. liz. 1. 362.) Kysthoronva. (1392: Dl.
7812; 1466: Dl. 16377; 1475: Dl. 17712.) Naghtornya. (1468: Dl. 16768.)
T horony a. (1410 : Dl. 9651; 1446: Dl. 13963: 1150: Dl. 14399.) Ma Kis- és
Nagy-Toronya, Ljlielv m. é.
Tövis. Twis poss. (1349: Anjouk, okiul. V. 333.) Szerencs határában
fordul elő. Úgy látszik a XV. századiján már nem volt meg.
Trepecz. Trebech. (1414: Dl. 9380.) Dobra m. é. találjuk.
Tupolóka. Thvpoloka. (1479 : Dl. 18253.) Ma Topolóka, Jlomonnától ny.
Tussá. Thusa. Tusa. (1332—7: Páp. tiz. I. 333. 362.) Tusa. (1345:
Zichy okmt. II. 147. 163.) Thwsa. Thwssa. (1447: Dl. 14112 : 1459: Lelesz.
70. 9.) Gál-Szécslől k. é. esik.
Udva. Wdwa. (1451 : Lelesz. 63. 16.) Uomonnától ék. találjuk
Uj-Briza. L. Briznicze a.
Újfalu, a) Woyfolu. Wyfolu. (1332—7: Páp. tiz. 1. 340. 345. 361.)
Wyfalw. Wamos Wvfalw. (1410: Dl. 9651: 1459: Dl. 15374.) Vámszedő hely
volt s felében Tokaj várához tartozott. Ma Vámos-Újfalu, Tolcsva és Olaszi-
Liszka közt. — 6) Wyfalw. (,1342: Anjouk, okmt. IV. 208.. 1459: Lelesz. 70·
9.) A mai Tussa-Ujfalu. Gál-Szécs in. kel.
 ΖΚΜ ΙΊ,Κ,ΚΜ ΕΟΥΚ. 365

Uj-(Német-)Kányó. L. Iványó a.
Újlak. Wylak. (1 3 3 2 -7 : Pap. tíz. 1. 362.) Wyllak. (1390: Sztáray Okit.
l. 498.1 A mai Bodzás- (avagy Nagy-) I íjlak. melynek táján merül töl
1423-ban és 1146-ban «Kyswylak» falu is. (Dl. 11442. és 13921.)
Uj-Őr. a) Wyewr. (1405: Dl. 9013; 1464: Dl. 31830.) Lazonv és
Berettő közt sorolják föl. — b) Ily nevű helység Szerencs vidékén is léle­
zett. (1393. 1400: Rupp. II 322.) Pesty szerint a mai Ingvár felel meg neki.
Hol? - nem mondja. (Pesly. Helyű. I. 358.) Ingvár különben, mint puszta
szintén előfordul 1435-ben a Dobiak és Monokiak birtokai közt. a honnan e
család szakította ki Uj-Orl a szerencsi apátság számára.
Uj-Patak. L. Kis-Palak a.
Uj-Pelrócz. L. Petrócz a.
Uj-Topolya. L. Topolya a.
Ujvágás. L. Bányapataka a.
Újvár. Wvuar. (1349: Anjouk, okml. V. 278.) I'gy látszik Terebes
vidékén feküdt.
Upor. VVpor. tipor. (1324. és 1351 : Kár. okit. I. 61. 199.) Vpor.
(1332—7 : .Páp. tiz. 1. 323. 362.) Terebestől dny. esik
Vaddiszkó. L. Vladicsa a.
Vagyakócz. Wagyakocz al. nőm. Kadkocli. (1422 : Dl. 11228.) Wagya-
kocz. (1448: Dl. 14170.) Wagyakocz. (4454: Dl. 14875.) Rákócz és Leszna
m. feküdt.
Vajda. Woyda. Way da. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 323. 346. 360.) Wayda.
(1436: Jászó. prot. B. föl. 237.) Mint a leleszi konv. birtoka tűnik föl. A S.-
Pataktól keletre — a Bodrogközön — fekvő mai Vajdácska.
Valkó. Valkou. (1372 : Dl. 5999.) Dobra m. ény. fekszik.
Vallyon. Valyon. (1430: Perényi lit.. 1454: Dl. 24541.) Walwvan.
1 1468 : Dl. 16779.) Terebeshez tartozott, mely mellett ma puszta.

Vámos-Újfalu. L. Újfalu a.
Váralja. L. Csicsvánál.
Variháza. (Varihó.) Warihhaza. (1430: Percnyi lit.) Waryho. (1454: Dl.
24541.) Ma Varehócz, Szlropkótól k. é.
Vásárhely. Locus fori. Wasarhel. (1332—7: Páp. tiz. 1. 328. 362.)
Wasarhel. (1451 : Lelesz. 63. 16.) Nagy-Mihálytól dny. esik.
Vásáros-Szerdahely. L. Szerdahely a.
Vécs. Vech. (1427. 1500: Szirmay. Zempl. 105. 284.) Wecli. 4479 :
Dl. 24724.) Zempléntől d. találjuk, a Bodrogközön.
Vécse. Veche. (1376 : Lelesz, metál. Zempl. 73.) Wecze. (4430 : Perényi
lit.) Terebestől é. esik.
Vehécz. Weheech. (1402: Dl. 8714. 8715. és 8747.) Varannótól dny.
fekszik.
Véke. Weyke. Weyche. (1332 —7 : Páp. tiz. 1. 345. 361.) Weke. (1453 :
Lelesz. 64. 33.) Király-Helmecztől ény. ma is megvan
Velejte. Welehthe. (1454: Dl. 24541.) Ujhelytől é. találjuk.
Velkrop. Folkrophaw. (1408 : Dl. 9404.) Fylkrop. (1430: Perényi cs.
Bt.) Vvlkrop. (1454: Dl. 24541.) Ék. esik Sztropkótól, a melyhez tartozott.
366 MAGYARORSZÁG.

Vendégi. Vendegy. (1167: Lelesz. 38.. 146»: Lelesz. 20.) fisebbel

együtt emlegetik.
Veresvágás. L. Vörösvágás a.
Vid(-falva). 14'9-ben Izséppel együtt, a Somosiak és Dobiak birtoka
gyanánt szerepel: Vidt'alua. (Jászó. SS. f. 1. n. 11. — L. (Ind a. is.)
Visk. Vysk. (1353: Sztárav. okit. I. 238.) Wysk al. nőm. Gylwez és
Wysk. (1419: Pongrácz lit.) Foss. Wysk. (1129: Sztár. okit. 11. 272.)
Szlankóczczal volt határos.
Vlényé. 1339-ben: három Visnyo. (Dl. 710.) Nogvysnyo. (1355: Zichy
okmt. II. 613.) Visnvow. (1409 : Dl. 9612.) lvyswysnyo. Naghwysnyo. (1459 :
Soós lit., 1175 : Jeszenák cs. lit.) Ma Visnyó. Gál-Szées közelében, északra.
Vitézvágása. Vytezwagasa. (1151 : Lelesz. 63. 16.) Ma puszta. Homonná-
lól énv.
Vlad'csa. Waddisko. (1130: herényi III.) Wladycha. (1454: Dl. 24541.)
A mai Alsó- és Felső-Vladicsa. Sárosul, határán, ék. Sztropkótól. a melyhez
tartozott.
Viadicska. «Felső-Vladicska» nevű helység fordid elő 1478-ban. (Lelesz,
metal. Zempl. 24.) Megfelel a mai Felső-Ladiskócznak (Alsó-Ladiskócz m. i
Homonnától é.
Volyicza. Volicha. (1422: Lelesz, elench. stabil.) Woylycza. (1463;
Lelesz, act. Béres. f. 8. n. 9.) Sztropkótól kd. esik.
Vojtvágása. Woytliwagasa. (1430 : Perényi lit.) Waytwagas. (1454 ;
Dl. 24541.) A Sztropkó melletti mai Vojtócz.
Volya. Volya utraque. (1390: Lelesz metal. Zempl. MMM.) A mai
Laborcz-Volya és Juszkó-Volya, Varannótól kd. és nyd. (1460 : Lelesz.
71. 18.)
Vörösvágás, a) Vrusuagas, Gereguruagasa és Adamuagasa — új telc-
pítvények 1363-ban Dobra vidékén, az akkor Bodrognak nevezett Ondava
mentén. (Dl. 5.191.) — 6) Egy másik: Wereswagas (1419: Pongiácz lit.)
Nagy-Mihály és Sztára vidékén feküdt. (L. Henselőcz a. is.)
Vreskócz. Vreskouch. (1414 : Dl. 9380.) Varamul vidékén merül föl. a
hol (Szedliczke m.) ma Vereskócz pusztát találjuk.
Zábrág Zabrag. — Győrrel együtt emlegetik. (L. ott.) 1488-ban azon­
ban már praedium.
Zádor. Zador. (1471 : Lelesz. 32.) Szerencs és Lucz közt sorolják Jöl.
mint a Dobiak és Monokiak birtokát.
Zádorháza. (Zádorfalva.) Zadorhaza poss. (1415: Perényi lit.. 1464 r
Dl. 31830.) Zadorfalua. (1391 : Sztárav Okit. I. 508.) Zádorháza nevű pusztát
Lasztomér m. ismeri Szirmay.
Zavatka. Zawatka. (1454: Dl. 24541.) A mai Zavada. kissé dk.
Sztropkótól, a melyhez tartozott.
Zbojna. Zboyna. (1463: Lelesz, act. Béres. f. 8. n. 9.) Mint a Zbugyaialc
birtoka fordul elő, tehát a mai Izbugya-Zbojna értendő, Szirmától ény.
Zbugya. Felsewzbugya. (1419: Pongrácz lit.) Zbügya. (1408: Lelesz,
metal. Zempl. 50., 1447: Dl. 14112.) A mai Izbugya, Nagy-Mihálytől é..
Ungmegyében. (Lásd ott is.)
 ZE M PL ÉNM KG YE . 367

Zehegnyö Zuhege. (1332—7: Páp. tíz. 1. 362.) Villa Zebegnow. (1342 :

Anjouk, okrnl:. IV. 208. 1.) Zebegnyew. (1459 : Soós lit.. 1474: Jászé. Statut.
15. fase. 1. η. 42.) Gál-Szécs m. dny. találjuk.
Zétény. Zetun. (1409: M.-szig. Ive. gyűjt.) Zethen. (1476: Dl. 267.14.)
A Bodrogköz ény. sarkában fekszik.
Zombor. Zumbur. Zömbe r. Zembor. Zombur. (1332 —7 : Páp. tíz. 1.
323. 340. 345. 361.) Poss. Zumbur el, perlinendae iuxta fluv. Tyza. (1317.
1329: Körmendi 111. Alm. II. lad. 4. No. 14.) Zombor. (1457: Mnz. 111..
1459 : Dl. 15374.) Tokajtól ny. esik.
Zsadány. Sudan. (1436 : Dl. 12968.; 1482 : Dl. 18708.) S.-Patakiéi
dny. találjuk.
Összesen : 499 helyiség.

FŐBB BIRTOKOSAI :
Abaházi cs. Abaháza. Sárkány. Leánvár és Kineses helységekben.
(1413. és 1429: Belesz, elench. S tatut.)
Agárdi cs. Bély, Dobra. Dámécz, Karád (1411.). Nagy-Tárkány, Agárd.
Sárkány, Leánvár, Esztrágv. Perbenvik (1417.). Láeza, Cséke. Kisfalud (1418.)
és Kis-Agárd (1470.) helységekben. (1418: Szirmay. Zemplén m. 63.. a töb­
bire nézve : Belesz, elench. slat.)
Agóczi cs. 1448-ban Ág-Gsernő, 1456-ban Luka birtokába igtatják őket.
1489-ben földesurak Hornokon is. (Lelesz, elench. S tatu t.. 1489: DL 19480.
L. e. Csapiak a. is.)
Alcsebi cs. Al-Cseb (1414.), Füzeséi· (1425.) Kis-Kamonya és Kácsánd
(1438.) helységekben, t Lelesz, elench. S tatu t. — V. ö. 1450: Sztár. okit.
II. 467.)
Apagyi cs. L. Brankovics Gy. a.
Azari cs. 1487-ben Ladamóczon részeket zálogosítnak el a csicseri Oro­
szoknak. (1487 : Lelesz. 17. — Lásd : Pelejteiek és Kisazariak a. is.)
Bácskái cs. 1453-ban elzálogosítják Czigán helységben bírt részeiket.
Földesurak voltak: Gyéres, Dobra, Bély, Leánvár, Kis-Toronya, Szentes és
Abaháza (1465.), Bacska, Búr, Czigán (1488-ban, s ugyanezekbe 1498-ban
az anarcsi Tegzesekkel igtatják őket), Győr és Zágráb (utóbbi puszta, 1488.)
helységekben. (1453: Dl. 14738 ; 1465. és 1488: Lelesz. B. 145. 146.. 1498 :
Lelesz, elench. Statut. — Lásd : Ujhely v. a. is.)
Bacskói (Bocskai) cs. Bacskó. Keresztül· és Egres helységekben is. (1460.
1486: Lelesz. N. 33. és Jászó. pr. A. föl. 89. — V. ö. eszényi Csapiak. Lásd
Szirmay. Zemplénin. 66.)
Bakocs Tamás. L. Lesztermériek a.
Baksa (kis-abarai) cs. Füzeséren. (1453: Dl. 14691. — V. ö. Fel-C.seb
vár alatt.)
Bánczi (laskodi) cs. Banchy. (1486: Nagy Iván i. m. Pótköt. 63. 1.)
Bári cs. 1375-ben Bereczken is, (Lelesz, elench. Statut. — V. ö. Dl.
10485. és 1440: Dl. 13567.) '
368 MAGYAROKSZAG.

Baski cs. 1430 óta Bezzegen, (Dl. 12209.)

Bástai cs. L. Nagymihályiak a. IJngm.
Bátvai cs 1449-ben Hoprágyon — melyet 1440-ben kaplak új-adomá-
nyúl — zálogosítnak el részeket a Gatályiaknak. (Nagy Imre gyűjt. >
Bégányi cs. Karúdon 1466-ban (Lelesz. elench. Statut.)
Beke (baksai) cs L. Ricseiek a.
Bekenschläger János eszterg. évsek. L. Tornaiak a.
Békés (kisfaluéin cs. 1450: Sztár. okit. II. 452.. 1484: Dl. 19009.
Bekényi (alagi) cs. Zom borban. (1431: Lelesz elencli. Statut, j Szirmay
szerint Tálván és Páczinban is. (Szirmay. Zemplén in. 63. 64.)
Berencsi cs. L. Tornaiak a. Zemplén- és Tornamegyében.
Besenyő (devegnyei, menyó'di) cs. 1403-ban a Paszágiakkal együtt Zsig-
rriond királytól kapják Deregnyőt. 1435-ben a Gatályiakkal együtt a deregnyei
Nagyok birtokát Deregnyőn. 1437-ben Falkos részeibe iglalják őkel. iDl. 8873..
Lelesz, elencli. S tatu t.. Század. 1873. 621. 1.)
Besenyő (ezdegeii Pál. L. Tornaiak a. Zemplén- és Tornamegyében.
Betleni cs. 1435: Dl. 12697; 1463: Lelesz, act. Béres. f. 8. n. 9.
Bezdédi cs. Győr, Zábrág (1460.) és Garany (1477.) helységekben.
( Lelesz, elencli. Statut.)
Bezzegi cs. 1488 : Dl. 19410.
Biczó (pinkóczi) cs. Byczo. (1454: Lelesz. 23.)
Bócsári (temérdek egyházi) cs. Lásd: jolsvalői Tőkés cs. a. Zemplénben
és Tornában.
Boda (kis-tárkányi) cs. Őrös és líodoló helységekben. (1437: I.elesz. 6..
1438 : Lelesz. 15.1
Bokor cs. L. Iinregi cs. a.
Borsvai (himi) cs. L. himi Hirniek a.
Borsos (bezzegi) cs. 1491: Dl. 19712.
Bótfi (Bodfi, Both, tussai) cs. 1367-ben földesurak Tussán és 1ijfaluban.
1428-ban osztályos atyjokíiaival: a Tussai. Hosszumezei és Ilrabóczi család-
beliekkel : Tassa, Hosszumező, Közép-Hosszumező. Kisfalu. Hrabócz. Kucsin.
Klacsánv és Kió helységekben s Radvánvszeg pusztán. 1454-ben pedig (ekkor
azonban épen a Both-okat nem említik) Possán is földesurak. Aharabóczi
és tussai Bóth (vagy Bótfi sat.) cs. 1434-ben és 1447-ben külön-külön merül
föl. (Szepesi kápt. lit. Γ. f. 12. No 3.. Lelesz, elench. slat, és 1447 : Dl.
14112.1
Both (bajnai) cs. L. Lesztemériek a.
Bozinkai cs. Dobrán. (1473: Jászó. pr. A. f. 2.)
Brankovics tíy. rácz despota. 1443-ban a Kistárkányiaknak és Apa-
gyiaknak adja Páczint és Karosát. Bírta a tokaji és Iáivái várat tartozékaival.
(1443 : Dl. 13719. és 1. ama várakat is.l
Buczlóiak vagy Buzlaiak. 1474-ben igtatják Miklósi zálog czímen a
Gálszécsi Miklós részeibe : Zebegnyő és Kohánv helységekben. (Jászó. Statut.
B. fase. 1. n. 42.)
 ZEM PLÉN M EG VE. 369

Butkai cs. H l 1-ben a Ráskai, Márki (Málczai) osztályos családokkal

együtt új-adományúl kapják : Butka, Ráska és Márk helységeket és tartozé­
kait : Dobrókát, Falkost, Kamonyát, Szelepkát (Butkához); Hegyet és Kis-
Ráskát (Ráskához); Málczát, Kottányt és Pelriket (Márkhoz). (Szirmay min-
denik főhelyre egy-egy várat tesz, s még Málczára is. De forrásával nem
számol be. Egyelőre tehát kételkedünk.) 14(5 í-ben (Butkai leányok) Luskócz-
földe, Luskócz, Morva. Rákócz helységekben és Oroszfalva pusztán; 1475-ben
Pazdics. Szuha, Kraszna, Sámogy, Mocsár és Szalók helységekben; 147* -ban
Deregnvőn, (1485-ben ism ét: Butkán. Dobrókán. Falkoson és Szelepkán)
tűnnek fel földesurakúl. (1411: Lelesz, elench. stat., Fejér. X. 5. 151.. Szir­
may. Zempl. 74., 1464. 1476 : Lelesz, elench. stat.. 1475 : Dl. 17716 ; 1485 :
Muz. Utár. — V. ö. Dl. 18513. és 1. Butka vár a. is.)
Búzás (csebi) cs. 1447: Muz. lit.
Csaholyi cs. L. Nagymihályiak a. Ungm.
Csányi cs. 1465-ben a Gereselyiekkel együtt Mező-Bényén és Kázmér-
Dobszán. (Lelesz elench. stat.)
Csapi (eszényi, polyánkai) cs. Földesurak: Véke (1411.), Szentes.
Gödöny (1429.), Mérk (1438.), Kolbása. Kis-Kasuh, Sztáncs (1460. 1467. 1475.).
Rákócz, Morva, Szalók. Szuha, Sinkócz (1463.) helységekben ; továbbá mint
— a Boksa nembeli — osztályos atyafiakkal a Szécsi, Bacskói, Agóczi.
Szerdahelyi, sóvári Sós és Sztritei család tagjaival együtt: Szécs városban,
Gerenda, Kohány. Dargó, Bacskó, a két Visnvó, Sztankócz, Csábócz, Polyánka.
Fülő, Parnó. Baszcza. Tehna, Kereplye, Albény, Kincses, Tarnóka és Zebegnyő
helységekben. Ugyanők maguknak igénylik 1441-ben a leleszi egyház és pre­
montrei prépostság patronatusi jogát. (1411: Jászó. pr. B. f. 134. és Statut.
C. fasc. 3. n. 92., 1438: U. o. 154., 1460: Lelesz. 71. 8.. 1463., 1467.. 1475:
Lelesz, elench. stat. A közös birtokokra nézve : Zichy okmt. V. 406.. 1441..
1448., 1459. és 1466. évekből vannak oki. a Soós cs. lit. — V. ö. Szécs
város és vár, Parnó helység és a körtvélyesi Fodor cs. a. is, s 1. 1355-höz:
Zichy okmt. II. 643.)
Csapóházi cs. 1447: Dl. 14060.
Csebi cs. 1407-ben Berettő. 1436-ban Szent-Mária (Pálföldej, 1443-ban
Győr és Zábrág, 1445-ben Al-Cseb, 1446-ban (zálog czímen) Szinvér, Rád,
Kis-Ujlak. Nagy-Géres, Keresztül·, 1467-ben Kelecsény, :1468-ban Füzesér.
1469-ben Polyánka, Cseb, Vendégi, 1474-ben Boly. 1479-beii Bánócz és Kis-
Lazony helységekben mint földesurak tűnnek föl. (! 436 : Lelesz. 31., 1446:
Dl. 13921., 1467 : Lelesz. 38.. 1469 : Lelesz. 20., 1479 : Lelesz. 15 . Lelesz,
elench. stat., Lelesz, metal. Zempl. 32. — L. Pazdics vár a. is.)
Ceegze (betleni) cs., 1450: Sztár. okit. II. 467., 1447 : Lelesz. 5.
Cseleji cs. János 1436-ban a megye alispánja voll. (Sztár. okit. 11.
327. — L. Izsópiek a. is.)
Csemernyei (alattyáni) cs. L. hasságyi Farkasok a.
Csetneki cs. Anyai ágon bírnak Zsadányban a Szalonnáink révén.
(Lásd: jolsvafői Tekes cs. a. Zemplénben és Tornában.)
Csicseri cs. Osztályosok a csicseri Ormos, Orosz és Fodor családok­
kal. Bírtak : Gercsely, Toronva, Csörgő (1415.). Szentes (1438.), Liszka (1479.),
H unyadiak kora. VI. 24
3 7 0 MAGYARORSZÁG.

Vis (1484.) és llj-Őr (1450. 1487.) helységekben és ('.senke (1484.) pusztán,

1487-ben Cs. Zsigmond uj-őri és gercselyi birtokait elzálogosítja Ráskai
Balázsnak. (Lelesz, elench. Statut.. 1438: Dl. '31493; 1450: Sztár. okit. 11.
467.. 1479: Dl. 31964; 1484: Lelesz, metal Zempl.. 1487 : Dl. 31997. -
V. ö. 1343 : Anjouk, okmt. IV. 350. 1.)
Csire (álmosdi) cs. Leányágon a s. Sós es. Szacsur. Dávid vágása.
Szent-György. Kis- és Nagy-Kövesd helységeiben. (1474: Soós lit.)
Csirke (pólyi) cs. 1436-ban Karoson ; 1447-ben és 1477-ben Arácson.
(1436: Lelesz. 1.. 1447: Dl. 14112 : 1477: Lelesz. 24.)
Csobádl cs. Ondón. (1435 : Lelesz, elench. Statut.)
Csók (csókházi) cs. Chok dictus. (1436: köles. Kende III. és 1476:
Lelesz, prot. parv.) liirk helység részeibe igtatják ó'ket. 1436-ban.
Csontos (legenyei) cs. Földesurak: Csergő (1416.) és Legenve hely­
ségekben. Utóbbinak részeit 1456-ban a Petényieknek eladják. (Lelesz, elench,
S tatu t., Lelesz. 67. 25. — V. ö. Turul. 1886. 162.)
Csontos (nátafalusi) cs. Földesurak : Leszna. Gsemernye (1254 -1389.),
Nagy- és Közép-Hosszúmező, Iírabócz. Klacsán (1434). Csudócz. Sztára,
Nátafalva, Vagyakócz, Márkusháza. Sztankócz (1436.), Szécs, Fileháza (1459.).
Csudócz, Kis-Lesztemér és Berettő (1460 ) helységekben. 1490-ben a Harkányiak­
kal és Korcsvaiakkal — mint osztályos atyjokfiaival együtt: (Sztára, Csudócz.
Nátafalva, Leszna, Vagyakócz), Szálúk, (Sztankócz. Kis-Lesztemér) helységek­
ben és Volicza pusztán birtokosok. (Lelesz, elench. Statut... 1460: Lelesz. 71.
cs. 18. és 32. sz.. 1490: Ház. okit. 441.)
Csontos (zombori) cs. Zomborban. (1470: Dl. 17055.)
Csemernyei cs. Kió részeit bírják. (1438: Lelesz, elench. Statut.)
Czékei cs. Czéke várában (lásd: ott) s 1481-ben: llpor. Abara.
Gercseny, Tolcsva, Fel-Keleznő, Csörgő, Nagy-Toronya és Vámos-Újfalu (Upor-
jószágok) helységekben is. (Dl. 18525.)
Czudar (bölcsi, olnodi) cs. 1352-ben mint bölcsi Czudarok kapják 1.
Lajostól Megyaszót és Bőst (Bás), bírnak Kesznyéten. Szinyér és Gsalános
helységekben is. 1370-ben az u. n. Micz bán örökösöktől cserében kapják.
Sztraczinát, Kékmezőt és a két Damasát, 1373-ban az auránai perjelségtől
Luczot. 1388-ban nyerik Zsigmond királytól (zálogban) a tokaji rév felét.
1415-ben bírják (Lucz). Felső-Abony, (Kesznyéten). Kerem, Gsép. Kis-Bőcs.
Megyer, (Szinyér, Gsalános. Megyaszó. Bás) helységeket; 1440-ben elzálogo­
sítják a Rozgonyiaknak Megyaszót, Csanálost. (Szép- vagy) Kis-Bölcsöt, Bást,
Luczot és Kesznyétent. 1458-ban kapják a Rozgonyiakkal együtt a nótázott
s. Sós I. részeit Bisztra, Herman, Dávid, Szacsur, Porupka és Bányapataka
helységekben. 1470-ben magvok szakadván, (Báson kívül az 1440-ben elzálogo­
sított) birtokaik (az 1467. évi egyezség révén kir. jóváhagyással) a Rozgonyiakra
szállnak. (1352: Anjouk, okmt. V. 541., 542., 602.. 1370: Dl. 33674; 1373:
Dl. 6149; 1388: Dl. 7454; 1415: Dl. 10333. és 10335; 14«): Dl. 13524. és
13532; 1458: Dl. 15296; 1467: Dl. 18139: 1470: Dl. 16976. V. ö. 1471:
Dl. 17202. és lásd : a ládi pálosok a. is.)
Danes (kisfaludi) cs. 1484 : Dl. 19009.
Darnói prépostság. Szőlló'sön. (1436: Lelesz. 37.)
 Z E M PL ÉN M EG Y E. 371

Debrői cs. L. Tokaj és Tálya várak a.

Deregnyei cs. Deregnyő és Vallyon helységekben. (1469 : Lelesz, elench.
Statut. V. ö. Század. 1873. 627.)
Diósgyőri pálosok. L. Dobiak és Monokiak a.
Dobi cs. 1435-ben a Monokiakkal együtt új-adományúl kapják: Monok.
Izsép, Golop. Bekecs. Szada, Harkány. Felső-Lucz, Mihályi. Lazony és Lask
helységeket. Megyaszó részeit. Csávoly, Tárcza. Szolnok. Geleb, Vilmány.
Bácsa, Földvár. Óla és Ingvár pusztákat. De már a XIV. században bírják
Béréitől és Szerencset Utóbbit Ond. Zádor. Lucz helységekkel együtt 1471-ben
is. 1456-ban Pálóezi L. Czéke várában és Czéke, Bükkös, Kisfalud. Bénye.
Jesztreb és Bűt Lös helységekben (valószínűleg zálogban) bírt részeit zálogo­
sítja el nekik. 1469-ben Harkány felét a diósgyőri pálosoknak adják. (1435:
Dl. 23301 : 1456: Lelesz. 67. 23., 1469: Dl. 16825.. 1471 : Lelesz. 32. — V. ö.
Lelesz. 70. es 11. 36.. 44. és 67. sz., Nagy Iván csal. L ásd : Vidfalva és
Szerencs helység a. és főleg: Iesépiek a. is.)
Drugeth (homonnai) cs. A vagy: Homonnaiak. — 1451-ben osztozkodni
akarnak : Jeszenő és Barkó várakon, Homonna és Zemplén városokon, Lácz-
lalva, Hazsina, a két Kemencze, Feticse, Porupka, Helmecz, Hosszumező.
Szinna, Béla, Módra, Hulics, Udva, Kereknye, Papina, . . . Szalabina, Lyu-
bise. Ökörmező. Kudlócz, Őrmező, Barkó, Behanócz. Mátyásfalva, Vitézvágás.
Vásárhely, Hór, Kupony, Ekedőcz, Szalabina (!) és Salamon helységeken.
Bírták Homonna várát is. 1454—5-ben zálogúl (a Pálócziaktól) Ujbelyben is
birtokosok. 1478-ban iglatják őket (?) Roskócz. Felső-Vladiska, Bubó, Kriva és
A.-Csebinye birtokába. 1467-ben Hegedüsfalva, — 1479-ben Tavarna, Tupolóka.
(Behanócz, Szaloba), Istvánvágás és Stefanócz helységekben is földesurak.
(1451 : Lelesz. 63. 16., 1454 -5 : Lelesz, elencb. stat., Lelesz. 6. 66., 1467 :
Lelesz. 38., 1478 : Lelesz, metal. Zempl. 24.. 1479 : Dl. 18253. — V. ö. Szir-
mav. Zempl. 356., Dl. 18934. és 19201. L. Zemplén város a. is.)
Egri püspök. 1261-ben birtokai közt, felsorolják: Hidvégetfcum Mahteluk).
a luczi vám részét és Szent-Máriát a zempléni vám felével; 1489-ben Hid-
véget, 1493-ban (Sajó-Hidvéget. és) Szent-Máriát. (Fejér. IV. 3. 40.. Bakocs
Godex. 438., Engel. 137.)
Erdélyi (keresztúri) cs. Erdélyből eredő család. Bírt: Kolbása. Kis-
Kasuli és Sztáncs helységekben. (1460 : Lelesz. 71. 8.)
Eszényi pálosok. Ujhelyben és Kisfaludon. (1479: Dl. 18299; 1483:
Lelesz, elench. stat.)
Eszényi cs. 1419-ben Csapóháza birtokába igtatják őket. 1453-ban Sza-
dához formálnak jogot. 1454-ben Eszónv, Véke, Szentes és Kerektó helysé­
gekben is földesurak : István 1464-ben a megye alispánja volt. (Lelesz, el.
stat., 1453: Dl. 14638: 1464: Dl. 31830.)
Fakó (legenyei) cs. 1468 : Muz. 111.
Farkas cs. L. Czéke váránál.
Farkas (hasságyi) cs. 1469-ben az alattyáni Csemernyeiekkel egyiitl
egyezkednek a nagymihályi Odöníieknek: Gsemernye, Volya, Vagyakócz.
Szlankócz és Leszna nevű birtokai fölött. (Dl. 16816.)
24*
372 MAGYARORSZÁG.

Fekete (hosszumezei) cs. A hosszurnezei Méregh és Hosszumezei csalá­

dokkal azonosnak látszik. Mert szintén Hosszumezei. Kucsin, Klacsány, Kisfalu,
Felsőfalu. Tussá és Kió helységekben voltak földesurak. (1370. és XV, század :
Szepesi kápt. lit. ti. f. 7. No 12., és f. 10. No 13. — V. ö. tussai Bótfiak.)
Felcsebi cs. Fel-Cseben kívül 1407-ben Szent-Mária (és) Pallóidé hely­
ségekben. (Lelesz, elench. S tatut. — V. ö. Fel-Cseb vára.)
Fodor (csicseri) cs. Gercselv, Toronya, Csörgő, Tolcsva. Vámos-Újfalu,
Gutpataka és Fel-Keleznő (Upoi'i-vagyon) helységekben. (1418: Lelesz, elench.
statut. — V. ö. .Csicseriek a. is.)
Fodor (körtvélyesi) cs. 1479-ben (zálogban a Csapiaktól) igtatják őkel.
Haszcza. Parnó és Polvánka birtokába. (Lelesz, act. Béres. f. 9. n. 29.)
Fodor (liptai) cs. 1449-ben igtatják őkel Kraszna. Mocsár és Luskócz
részeibe. (Lelesz, elench. statut.)
Fogas (pazdicsi) cs. Gerepso, Nagy-Rozvágy. (Bodrog-)Keresztur és
Őrös helységekben. (1444: Lelesz, elench. statut. — Lásd: (Izéké vára a. is.)
Füzeséri cs. 1403: Nagy Jván i. m.
Gálszécsi cs. L. Szécsiek a.
Gatályi cs. Gatálvon (1460: Lelesz, elench. statut. V. ö. deregnyei
Besenyők és Bátvaiak.)
Gercselyi cs. Rokonságban álltak az Uporiakkal. (1474 : Újhelyi cs.
lit.) 1481-ben igtatják ő k et: Gercsely, Ond. Mező-Bénye és Alsó-Dobsza
birtokába, zálog czímen. (.lászó. Statut.. G. f. 1. n. 16. Lásd : Csányiak a. is.)
Gerencsi cs. 1426: k. Danes 111.
Géresi cs. A magban szakadt ímregiek jószágát kapták Béresen. (Nagy
Iván. Csal.)
Gesztelyi cs. 1416 : Muz. lltár.
Geszti cs. L. Imregiek a.
Gibárti cs. 1455-ben Zomborban. (Dl. 15011.)
Gyapolyi (Gyapolv, Gyapot, morvái) cs. Morva, Rákócz és Luskócz
helységekben. (1433—1450 : Lelesz, metal. Zempl. 34., Dl. 13030. és 14370.
L. Rákőcziak a. is.)
Hangácsi (alsó-gesztelyi) cs. 1416 : Muz. lltár.
Harkányi cs. L. nátafalusi Csontos cs. a.
Henselóczi cs. 1450: Sztár, okit II. 467.
Herestényi (bereczki, lasztóczi) cs. Bánócz, Bereczki (1477.) és Lasztócz
(1489.) helységekben. (Lelesz, elench. statut.. Dl. 19480.)
Himi (himi) cs. Zomborban. 1457-ben fiúsítja a király Annál, tőle
származnak a himi Borsvaiak (Muz. I li, Lelesz, elench. statut.)
Hogykai cs. L Pálócziak a.
Hollóházi cs. 1437-ben igtatják őket Bari részeibe. (Lelesz, elench. slat.)
Homonnai cs. L. homonnai Drugeth cs. a.
Horka (csehi) cs. 1471 : Lelesz, prol. parv.
Horkas (őri) cs. Kaponya helységben. (1475 : Lelesz, ad. Béres. f. 9.
n. 35.)
 ZEM PLÉN At EGYE. 373

Horváth cs. Földesurak: Keleesényben. (1479: Dl. 18284.) Tán azonosak

az í489-ben és 1491-ben föltűni) míg]eszi Horvá (hókkal. (Egri kápt. lit. Nmn.
14. div. 1. fase. 1. fr. 1. és 2. — V. ö. újfalusi Tussai es. a. is.)
Hosszúmezei cs. Körtvélyesen. (1485 : Dl. 19043. — V. ö. tussai Bótfiak
és hosszúmezei Fekete es. a. i s )
Hrabóczi es. Possn helységben. (1462 : Lelesz, eleneb. slatu l.— L. tussai
Dótíiak a. is.)
Hunyadi cs. Bírta Tokaj várál és tartozékait. (L. olt.)
Imregi cs. 1459-ben (Nagy Iván szerint: már 1436-ban) a magban-
szakadt László birtokait Czéke vár tartozékaiban (a várat magát nem említik)
s ezeken (lásd : Czéke vára) kívül Bükkös és Szent-András helységekben —
beletudva az, imregi Lászlóra az. elhalt Bokor Györgyről szállt részeket is —
Geszti Mihálynak és a Kállainknak adja a király. (Lelesz. 69. 14. Kállav
III. — I.. Géresiek a. is.)
Izsépi cs. Az Izsépiek. Gselejiek és Dobiak mini osztályos atyafiak
perlekedtek 1405-ben Lucz. Megyaszó, Szada. Nagy-Lazonv. Lazony, Mihályi,
Monok, Felső-Bágya. Harkány, Izsép, a két Gselej. Sóskút, Felső-Megyaszó,
Alsó-Bágya, Báb. Arács, Karos. Kis-Lazony. TTj-tjr, Berettő, Bükkös, Bánócz,
a két Mérk, Golop és Bekecs helységek fölött. — Az Izsépiek és Gselejiek
herettői jószágál 1429-ben is említik. (Dl. 9013.. Lelesz, eleneb. Statut. —
V. ö. 1349-hez: Anjouk, okiul. V. 278.)
Jakabfi (nagy-mihályi) cs. L. Nagymihályiak a. Ungm.
ionhos (eszlári. pinczi) cs. A rokon Pincziekkel együtt földesurak:
Azár, Ond és Gsobaj helységekben. (1484: Jászó. pr. A. f. 61.)
Kállai cs. Hunyadi .1. kormányzótól kapták 1452-ben Hátka és Kaldó
részeit, s bírták 1456-ban is. (Kállav lit.. Dl. 15063. — V. ö. Imregiek.)
Kálnai es. Földvár (is Szádvár (? 1434.), Véke (1475.) és Bari (1479.)
helységekben. (1434: Nagy Iván. i. in.. 1475. 1479: Lelesz, eleneb. Statut.)
Kamonyai cs, Bet.Ien (1407.). Dobróka. Kainonya (1411. 1437.1, Szelepka
(1421.) és Bánócz (1450) helységekben (Lelesz, eleneb. Statut,, 1450: Sztár,
okit. II. 467.)
Kandal (hosszúmezei; es. A Hosszúmezeiokkel oszlályosak. (1481:
Muz. II tár.j
Kántor (bereezki) es. 1479 : Dl. 24724.
Kapi es. Dávidvágásán. (1412: Lelesz, eleneb. slatul.)
Kaponyás (kaponyai) cs. 1463: Lelesz. 74. 20.. 1480: Dl. 24981.
Káposztás cs 145.9-ben kis-helmeczi, — 1489-ben pedig pelejtei elő-
névvel fordul elő ily nevű nemesi család. (Lelesz. Béres. f. 7. n. 8. és DL
19480.)
Kassa város. 1460-ban (kétségkívül zálog czírnen) Zemplén birtokába
igtatják. 1491-ben bírt Knlsán is. (Lelesz, eleneb. Statut., Kassa v. Itt.
rendezett.)
Kasuhi cs. Földes u ra k : Kis-Kasuh és Keresztül1 helységekben. (1458.),
Zemplén városban (1460.) és 1474-ben Nagv-Azaron is. (Lelesz, elench. Statut.
— V. ö. 1358 -1439: DL 13273.)
374 MAGYARORSZÁG.

Kázméri cs. L. Abaujmegyében.

Kecseti cs. 1474-ben igtatják Gált Sztáncs és Fáraó részeinek birtokába.
(Jászó Statut. K. f. 3. n. 86.)
Kelecsényi cs. Szentes (1423.) és Mczó'-Bénye (1428.) helységekben.
(Lelesz, elench. S tatu t. — V. ö. Dl. 13273.. L. Pazdics és Czéke várak a. is.)
Kenderes (malomvizi) cs. Butkán. Dobrókán és Kis-Kamonyán. (1460:
Lelesz, elench. Statut.)
Keresztúri (erdélyi) cs. L. Sztáncsiak a.
Kisazari cs. Bizonyára azonos család a század elején fölmerülő Aza-
riakkal. (L. Pelejteiek.) A Nagy-Azariakkal együtt földesurak mint osztályos
atyafiak Kis- és Nagy-Azaron és Pelejtén. (1364: Dl. 5334; 1447 : Dl. 14055;
1450: Lelesz, elench. Statut.) A Nagyazariak ezenkívül 1449-ben (Kis-Azar),
Raszimo és Kis-Ruszka helységekben is földesurak. (Köl. Kende cs. lit.)
Kielegenyei cs. Csörgőn. (1448: Lelesz, elench. Statut.)
KÍ8leszteméri cs. 1449: Sztár. okit. II. 420
Kistárkányi cs. A XIV. sz.-ban: Kis-Tárkány, Maráza és Nagy-Rozvágy,
— 1432-ben Gerepse és Őrös. — 1437-ben zálog czímen Győr és Zábrág
helységekben földesurak. (1359: Pongrácz cs. Ili. 1381 : Dl. 6 '5 6 ; 1432: Dl.
12466: 1437: Dl. 13044. Lásd: a Mátyócziak és 1443-hoz: Brankovics Gy.
a. — Czímerlevelük 1434-ből: Dl. 13000.)
Komaróczi cs. 1435: Dl. 12697.
Koncz (konczházi) cs. L. Radváncziak a.
Kónya (kamonyai) cs. 1419: Sztár. okit. II 213
Koporcz (pazdicsi) cs. L. Pazdicsiak a.
Korcsvai cs. L. nátafalusi Csontos cs. a.
Kornis (ruszkai) cs. Mihályiban. (1459: Lelesz. 70. 55. — L. Monokiak
alatl is.)
Korvin János. L. Sztropkó vár a.
Kozmafalvi cs. Bírtak Szomoloron és Szerdahelyen. — úgy látszik a
Szerdahelyiektől zálogban. (1443: Lelesz, elench. Statut.)
Kőszegi cs. Bekecs helységben, úgy látszik zálogban. (1479 : Dl. 18156.)
Ládi pálosok. 1447-ben az olnodi Czudaroktól kapják a luczi vámot, a
mely azonban 1455—6-ban is a Czudaroké. Utóbbiaktól nyerték a birtokuk­
ban 1478-ban fölmerülő bási és keremi rész-jószágokat is. (Dl. 14101., 14933..
15107., 18079.)
Lapispataki cs. 1479-ben Miklós a megye alispánja. 1487-ben a Roz-
gonyiaktól zálogba veszik Szőllőskét és Csemernyét. (Dl. 18158.. .Jászó. pr.
A. tol. 99.)
Lasztóczi cs. Visnyó (1407.), Bári (1.412.). Fileháza (1414.), Lasztócz,
Rozvágy (1422.), Halom, Márk (1423.), Arács (1447. előtt), Mérk (1470.) hely­
ségekben és Csapóháza (1472.) pusztán. (Lelesz, elench. slat.. 1447 : Dl. 14112.
— L. Ujfalusiak a. is.)
Leleszi konvent. Lelesz és (Király-)Helmecz városokban, Csernő, Szólók,
Agárd. Vajda. Kaponya és Pólyán helységekben földesur. 1489-ben Kis-Géresen
 Z E M PE ÉN M EG Y E. 375

is; (1361., 1436., 1472.. 1484,1497: Jászó. pr. B. föl. 218., 237., 253., 260..
263., Lelesz. 64. 6., Rupp. II. 298.. 1489: Jászó. statui. L. f. 2. n. 46. —
V. ö. zétényi Makó es. a.)
Lengyel es. Cselej, llerettő és Izsóp helységekben. Mihályi és Sóskút
pusztán. (1467 : Ház. okmt V. 288.. 311, 312.)
Lesznai cs. 1448-ban a nagy-mihályi Ödönliekkel és Szeretvaiakkal
egyezkednek : Leszna, Vagyakócz és Hlina helységek s Volicza puszta fölött.
1450-ben Sztankóczon is földesurak. (Dl. 14170: 1450: Sztáray. okltár.
II. 467.)
Lesztemérí cs. 1414-ben Leszlemér, Bánócz és Kis-Lazony helységek­
ben. 1484-ben a hűtlen András és István itteni birtokait Bakocs Tamásnak
és testvéreinek, közösen bajnai Both Andrással adta a király. (Lelesz,
eleneh. staluL, Század. 1888. 99. — V. ö. Dl. 31800. és Sztáray, okltár.
II. 327.)
Liszkai es. L. Pazdics váránál.
Lónyai cs. Báriban. (1416. és 1419 : Lelesz, metal. Zernpl. 14., Lelesz,
eleneh. stat.)
Losonczi cs. 1390-ben Újlakot, Garanyt és Kásót elzálogosítják a Raka-
maziaknak. E birtokok 1450-ben még mindig az utóbbiak kezén vannak.
1471-ben azonban zálogul a nagyfalusi Zöld Bálint birtokába kerülnek, a ki
pl. 1479-ben is bírja. — 1491-ben Kásón földesurak (Sztáray Okit. 1. 497..
1450: Lelesz. 9., 1471. 1479: Lelesz, eleneh. Statut. 1)1. 19704,1
Lucskai cs. L. Nagymihályiak a. Ungm.
Luczi cs. L. Szerencs helység a.
Makó (zétényi) cs. Földesúr: Zétény, Szentes (1453.), Gercsely. Legé­
nye (1447.), Véke (1461.) és Felső Legenye (1466.) helységekben. 1475-ben
zétényi némely részeikbe a leleszi konventet igtatják. (Lelesz, eleneh. Statut.
1475-höz : Jászó. Statut. L. fasc. 2. n. 44.)
Málczai cs. Petrik és Kottány helységekben. (1448 : Ibránvi lit.. 1449 :
Lelesz, eleneh. stat. — L. Bulkaiak a. is.)
Márki cs. Márk, Málcza, Petrik és Kottány helységekben. (1448. 1486 :
Ibrányi lit. — L. Bulkaiak a. is.)
Martonosi cs. L. jolsvafői Tekes cs. a. Zemplénben és Tornában.
Mása (kis-legenyei, nagy-kázméri) cs. 1454: Lelesz. 23., 1468: Dl
16669.
Mátyóczi cs. 1440-ben I. Ulászló király rendeletére a Kistárkányiakkal
együtt igtatják ő ket: Kis-Bánya birtokába. (Dl. 13567.)
Méregh (hosszumezei) cs. 1447: .1)1. 14112. — L ásd : h. Fekete cs.
alatt is.
Miglészi cs. Raazimó és Pelejte helységekben. (1429 : Lelesz, el. stat.)
Miszlai cs. L. Ronyvaiak a.
Modrar Pál. A Perényiektől zálogban bírta Hernád-Nómeti és Velejte
helységeket és Puszta-Makrancz pusztát. (1449: Dl. 14244; 1462: Lelesz.
73. 20.)
376 MAGYARORSZÁG.

Monoki cs. L. a Dobiaknál. — 1450 körűi Lucz, Harkány és Szada

helységekben a ruszkai Kornisoknak, — 1480-ban pedig Szadán a diósgyőri
pálosoknak részeket zálogosítnak el. (Lelesz, act. fieres, f. 6. n. 27.. Dl.
18338. — V. ö. Szerencs helység a. is.)
Morvái cs. Morván kívül 1426-ban Körtvélyes és Kékszeg birtokához
formálnak jogot. 1454-ben és 1489-ben Rákóczon és Luskóczon is vannak
részeik. (Dl. 11781. 14780.19583.)
Nádasdi cs. L. jolsvafői Tekes cs. a. Zemplénben és Tornában.
Nagy (deregnyei) cs. L. der. Besenyő cs. a.
Nagy (kasuhi) cs. Földesúr: Kis- és Nagy-Kasuh. Barancs és Kele-
csénv helységekben. (1475: Dl. 17679.)
Nagy (legenyei) cs. 1440: Dl. 13567.
Nagy (leleszi) cs. Czigán helységben. (1447 : Lelesz, clench, slat.)
Nagy (zombori) cs. L. Pohárnok István a.
Nagyazariak. L. Kisazariak a. (V. ö. Dl. 31723.)
Nagybesenyei es. I.. jolsvafői Tekes cs. a. Zemplénben és Tornában.
Nagymihályi cs. Egy nemzetséget képeztek a Tibai (1397.), nagymi-
hályi Ödönfi (1403.), Pongrács, Ördög és L ucskai családokkal. 1419-ben
még Nagymihályi és Tibai néven bírták Nagy-Mihály várát és városát a zem-
plénmegyei: Sztára, Krivostyán, Oroszka. a két Visk. Felső-Zbugya, Hense-
lőcz, Veresvágás. Bruszfalva, Ozdó, Perecse. TTj- és Ο-Topolya. TJj- és Ó-Pet-
rócz helységekkel és Györkehegye várhelyet. A század közepén a már emlí­
tett családokra oszolnak szét. s minthogy jószáguk zöme inkább Ungban
terűit el, ott (1. Nagymihályiak a.) tekintjük át birtokaikat, mikor 1449-ben
újra nagy osztályt tesznek. — A nagymihályi Ödönfiek ezenkívül 1403-ban
Csemernyén, a 80-as években : Pazdics, Szuha, Mocsár, Kraszna, Sámogy és
Szalók. a Nagymihályiak (a Szeretvaiakkal együtt) 1422-ben (Leszna, V'agya-
kócz és) Volyicza, — az Ördögök (1425.) Koromlya helységben is földes­
urak. (1397: Dl. 8404; 1403: Dl. 8930; 14-19 : Pongrácz cs. lit., 1422. 1425:
Lelesz, elench. stal.. 1480: Dl. 18348; 1489: Dl. 19539., 1498: Század.
1874. 249.)
• Nagytárkányi cs. 1417-ben a Perényiekkel együtt igtatják ő k et: Nagy-
Tárkány. Agárd, Sárkány, Leánvár, Karúd, Bély, Dobra, Dámócz. Lácza,
Perbenyik és Esztrágy birtokába. 1427-ben Nagy-Rozvágyon, 1479-ben Ger-
cselyen is vannak részeik. (Lelesz, elench. stat.. 1479 : Dl. 18284.)
Nemes (rozvágyi) cs. 1429 : Sztár. okit. II. 276., 1447: Muz. lit.
Németfalusi cs. L. Pazdics váránál.
Nyárasapáti cs. L. Uporiak a.
Ormos (csicseri, visi) cs. 1461-ben Miglész és Tolcsva, 1484-ben Ger-
csely és Tolcsva helységekben is. (Lelesz, elench. stat. — L. Csicseriek a.)
Orosz (csicseri) cs. L. Csicseriek és Azariak a.
Ödönfi (nagymihályi) cs. L. Nagymihályiak. Lcsznaiak és hasságyí
Farkasok a.
Ördög (nagymihályi. tibai) cs. L. Nagymihályiak a.
 ZF.M PLÉN M EG Y E. 377

Palágyi es. Ιί-28-ban a Kelecsényiekkel együtt Mező-Bényén. (Lelesz

eleneh. Statut.)
Pálóczi cs. 1400-ban Szolnok helységben földesurak. 1408-ban a
magban szakadt fljfalusi László birtokai gyanánt kapják: Helmecz. Kis-Géres.
Semjén és Kiese helységeket; 1429-ben pedig cserében Ujhely várát és
városát, a hozzájuk tartozó Borsi és (Kis-)Toronya helységekkel. Táj (Thayi
és Kovácsi · pusztákkal, valamint Nagy-Patak városát.. Kis Patak és Ardó
falvakkal. Csehtclkc, Halászszeg. Márktelke és Pócsháza (Poczháza ?) pusz­
tákkal. c városokhoz tartozó heti és országos vásárokkal és vámokkal.
1431-ben bírnak Zábrágon: 1484-ben Abaházán ; 1444-ben pedig Olasz! és
Sára helységekben is. 1445-ben Patakon levő erősségüket említik. 1450-ben
Szép-Bányán (Bányácskán), 1451-ben Kis-Ráska és Hegyi helységekben.·
1456-ban, majd 1458-ban C.zéke várában és tartozékaiban tűnnek föl mint
(zálogos ?) földesurak. 1466-ban a Hogykaiak magszakadása esetére Hogykát
nyerik adományul a királytól. (1400: Dl. 8549; 1403: Dl. 8890 — 8893:
1444: Dl. 13803; 1445: Dl. 13846; 1456: Lelesz. 67. 23.. 1466: Dl. 16336.
A többire nézve: Dl. 7812; Lelesz, elencli. statul. — V. ö. Dobiak és
Perényiek a. — Lásd az illető váraknál és városoknál s Kövesd várnál is.)
Pányi es Abaujm. család, :1440-ben földesúr: Salamon. — 1460
körűi és 1495-ben pedig Battván és Bolyráska helységekben. (Lelesz, el.
stal.. Lelesz, aeta Béres. f. 6. n. 35. és csebi Pogány7 es. 111.)
Pap (komoróczi) cs. 1429-ben Kányó és Komorócz helységekben.
(Lelesz, elencli. statul. — V. ö. 1435 : Dl. 12697.)
Parlagi es. 1128-ban Mező-Bényén. (1428: Lelesz, eleneh. slat.)
Paszági cs. L ásd : deregnyci Besenyők a.
Pataki apáczák. Abán. (1398 : Lelesz, eleneh. stat. )
Pataki domonkosok. Birtokaikra 47 frt adói vetettek ki 1495-ben-
(Engel, i. h.)
Pataki cs. Vámos-Ljfaluhan. (1-475: Dl. 17723.) Egy másik ily nevű
családra nézve lásd : jolsvafői Tekes cs. a. Zemplénben és Tornában.
Pazdicsi cs. Földesurak Rozvágyon (1417.) és Gerepsén. (1422.) 1444-ben
Ulászló kir. a Rozgonviaknak adja a hűtlen Miklós jószágait : Pazdics,
Mocsár. Sámogy, Szalók. Kraszna és Keresztár helységekben. E családból
váltak ki a pazdicsi Koporczok. kik az utóbb említett falukban 1450-ben a
Szepesieknck zálogosítnak el részeket. (Lelesz, eleneh. Statut.. 1444: Dl.
13808; 1450: 1)1. 14359. Lásd: Pazdics és Cséke várak a.)
Pelejtei cs. 1347-ben Pelejte, Helmecz, 1355-ben Azar, 1414-ben az
Azariakkal (vagy Pelejleiekkel) együtt Nagy- és Kis-Azar, (Pelejte. Helmecz).
Raszimo és Kis-Ruszka, 1447 előtt, Arács, 1450-ben Ág-Csernő helységekben.
(Kár. okit. I. 169. 227.. Lelesz, eleneh. Statut. Dl. 14112.)
Peleni iPilini) cs. Lásd: jolsvafői Tekes cs. alatt Zemplénben és
Tornában.
Perényi cs. 1397-ben llernád-Németit kapják a királytól (bírják pl.
1454-ben is). 1404-ben pedig Mező-Bényét és Rázmér-Dobszát. Ez évben
378 MAGYARORSZÁG.

Olaszi birtokába is igtatják őket. 1408-ban Sztropkó várost (1. olt) kapják a
hozzá tartozó Kékmező erősséggel és számos faluval. 1410-ben Toronyai Pál kir.
jóváhagyással Perényi Péterre hagyja m agtalan halála esetére (a mely azon­
ban aligha következett be) Toronya. Csörgő, Kutpataka, Gercsely, Tolcsva,
Újfalu és Fel-Keleznő helységekbeli részeit; 1415-ben kapják a királytól
Zádorházát. 1417-ben bírnak Nagy-Tárkány, Agárd. Sár-káriy, Leánvár,
Perbenyik és Esztrágy helységekben az Azariakkal és Nagytárkányiakkal s
utóbbiakkal ezenkívül Karád, Bély, Dobra, Dáinóez és Lócza helységekben
is. 1430-ban beigtatják őket Terebes vár és város (1. ott) és tartozékai bir­
tokába. 1443 táján zálogban Patak és Ujhely városokban, Ardó és Kis-Patak
tálukban s 1444-ben Sárán is bírnak. 1456-ban Legényén szereznek részeket ;
1470-ben pedig Cselej, Berettő, Izsép, Felső- és Alsó-Mérk (?) birtokába igtat­
ják őket. (1397: Dl. 8264; 1404.. 1415. és 1130: Perényi lit., 1404. 1417.
és 1470: Lelesz, elench. Statut.. 1408: Dl. 9404. 1410: Dl. 9651; 1443: Dl:
13705 ; 1444: Dl. 13803 ; 1454: Dl. 24541; 1456 : Lelesz. 67. 25. Lásd :
legenyei Csontos es. és Patak, Ujhely várak, városok, a Pálócziak és Modrar
Pál a. is.)
Pesti cs. Bálintot 1479-ben beigtatják Bulka, Falkos, Dobróka. Szelepka,
Bánócz, Nagy-Bári, Keleznő és Tolcsva részeibe. (Lelesz, elench. Statut.)
Pető (leszteméri) cs. Pelhew. (1435 : Dl. 12697.)
Pike (kis-eszényi) cs. Pelejte (1437.). Bánócz (1450.) és Szada (1452.)
helységekben. (Lelesz, elench. Statut.)
Pinczi cs. L. pinczi Jonhos cs. a.
Pohárnok István (vicziduli). 1473-ban mint tályai várnagyot Xombori
(Nagy) István testvérévé fogadván. Alsó-Golopon és Zomborban részelteti
őt. (Rékássv cs. lit.)
Pólyák (körtvélyesi) cs. Arácson. (1447 : Dl. 14112.)
Pongrácz (nagy-mihályi) cs. L. Nagymihályiak a.
Pósa (pósa-csécsi) cs. Másnéven: Pósaiak. — Földesurak: 1411-ben
Pósa(-falva) és Pósa-Csócs helységekben, Nagv-Csécs és Kurta-Csécs pusztákon
a pósafalvi (temerkényi) Szőkékkel egyült; 1454-ben pedig Bezzegen. (Lelesz,
elench. Statut.)
Priorfi (nagymihályi) cs. L. Ungmegyében.
Putnoki cs. Lásd: jolsvafői Tekes cs. a. Zemplénben és Tornában.
Püspöki (ujfalusi) cs. (1447 : Dl. 14060.)
Radvánozi cs. Kaponyán. 1457-ben konczházi Koncz Ozsvátnak részc-
kel zálogosítnak el. (Dl. 31673.)
Ragályi cs. Pelejtén. (1489: Dl. 19480.)
Rakamazi cs. L. Losoncziak a.
Rákóczi cs. Szirmay szerint a XIII. sz. óta bírták : Körtvélyesi'. Arácsot,
Morvát, Sinket. 1450-ben Morván a morvái Gyapoly családtól zálogba vesz­
nek bizonyos részeket. 1479-ben Izsóp részeibe igtatják őket, a hol. valamint
Körtvelyesen 1485-ben is földesurak ; 1482-ben pedig Morva, Rákócz, Luskócz
és Szuha helységekben is. Utóbbiban részjószágaik 1489-ben a Seinseieknél
voltak zálogban. (Dl. 14370., Száz. 1873. 632. 1.. Dl. 19043. és 19530.. Lelesz,
elench. Statut.. Szirmay. Zemplén. 97.)
 ZEMFLÉNMEGYE. 3 7 9

Ramocsa (szeretvai) cs. Kácsándon. (1479: Dl. 18284.)

Ráskai cs. Nagy-Ráska (1478.), Kis-Ráska és Hegyi, továbbá a
Zbugyaiakkal együtt: Nátafalva, Deregnyő, Leszna, Vagyakócz, Szlankócz,
Markusháza (1480.) s végűi: Kásó (1481.) helységben. Ráskán kastélyuk is
volt. (Lelesz, el. stat. — V. ö. B u tkn ia k, Csicseriek a )
Rátkai cs. Szőllőskén. (1474: Lelesz, elench. Statut.)
Ricsei cs. R. Ambrust és baksai Beke Mártonnét (sz. Lasztóczi) igtat-
ják 1425-ben: Izsép, Gselej, Kis-Mihalyi, Felső-Mévk, Sóskút, Bereltő, Sink,
Arács, Karos és Bereczki helységek birtokába. (Lelesz, elench. Statut.)
Ronyvai cs. A Miszlaiakkal együtt igtatják őket 1403-ban Legenye és
I!j-Or, — a Kozmafalviakkal együtt pedig 1443-ban Szomotor és Szerdahely,
— egyedül őket 1445-ben Alsó-Ronyva, 1446-ban Gercsely részeibe. (Lelesz,
elench. Statut.)
Roskoványi cs. Tamás 1469-ben a megye alispánja (1469: Dl. 31914.)
Rozgonyi cs. Bírta Visnyót már a XIII. században. 1363-ban Varanno
a fő birtokuk és Csicsva vár s ezekkel együtt: Henczfalva, Monyorós, Dobra,
Kis-Izsop, Szénié. Proszács, Lőrinczvágása, Alsó-Kabalapataka. Mernyikfalva,
Uj-Kányó, Nagy-Csicsva, Szedlicske, Izsóp, Remenyen, Mihályfalva, Györgyös,
Krudin, Mátyásvágása, Felső-Kabalapataka, Benkócz, Jesztreb. Közép-Csie.sva,
Péter vágása, Hosszumező, Móríálu és Kázmér, valamint a következő új
telepítvények: Lónya, Vörösvágás. Valkó. Gergelyvágása és Ádámvágása. —
1372-ben Detrikvágása. Bozpatak. Pólyán. — 1382-ben Lomna. Krucsó, Elsva
(Olsva), — 1390-ben Szobos, Kenczölvágása, Baksavágása és Mikevágása (a
XV. sz.-ban Makovicza tart. közt Sárosban feltűnő) helységekben, — 1397-ben
Bányapataka, — 1402-ben és 1405-ben az állítólag szintén Csicsva várához
tartozó: Csemenye, Csáklyó. Sókut, Feketepatak. Hermanvágása, Agyagos­
patak, Rődelf'alva, Számút., Vehécz, Lomnicza. Szacsur és Dávidvágása,
1414-ben ezenkívül : Porubka, Vreskócz, Izsóp, (Kis-Izsop), (Remenyen),
Kis-Remenyen, (Koholnicza), Felső-Kobolnicza. (Ilsva), Alsó-Ilsva, Trepecz,
(Kányó). Damása. — 1474-ben pedig (ez uradalomban) Bodzás, Petkes, Fias és
Csarnik, — továbbá a délebbi tájakon : 1416-ban Szőllős. — 1454-ben Bezzeg,
1475-ben Csarnahó helységekben földesurak. 1466-ban a nótázott Tornaiak
birtokait - Alsó- és Felső- (máskép Erdő-)Bénye és Szegi helységekben
kapják a királytól. — 1470-ben pedig a Czudar-uradalmakat. (1296: Dl.
740; 1363: Dl. 5191: 1372: Dl. 5999; 1382: Dl. 6962; 1390: Dl. 7643;
1397. és 1454: Lelesz, elench. Statut., 1402: Dl. 8714. 8715; 1414: Dl. 9380;
1416: Dl. 10485; 1466: Dl. 16447; 1470: Dl. 16976., 16979. 16980;
1475: Dl. 1766.3. ·— Lásd: olnodi Czudarok, Lapispatakiak. Pazdicsiak a.)
Rozvágyi cs. Rozvágy és C.zigán helységekben. (1422 : Lelesz, elench.
stahlt., 1487 : Lelesz. 68. 24.)
Sáfár (berencsi. tornai) cs. 1,. Tornaiak a. Zemplén- és Torna-
megyében.
Salgai (dobrai) cs. Salgay. A Bodrogközből. (1480 : Dl. 24981)
Sárvárt cs. 1445 : Huny. kora. X. 168.
Schop (domoszlai) H. L ásd : Tornaiak a.
380 MAGYARORSZÁG.

Semsei cs. 1461-ben új-adományűl kapják : Pazdics. Szuha. iTussa- ·

Újfalu. Mocsár. Kraszna, Sámogy és Szálúk helységek felél. 1479-ben Nagy-
Toronya részeibe (az Uporiaktól ?) igíatják őket; 1478-ban pedig: Gerenda.
Kohány, Zebegnyő, Tarnóka és Dargó részeibe. — zálogban a Szűcsiektől.
(Dl. 15569; 1478: Jászó. Statut. S. fasc. ‘2. n. 45.. 1479: Lelesz, elench. stat.
L. Pazdics vára és a Rákócziak a. is.)
Somosi cs. Sárosm. család. — L. Vidfalva helys. a.
Sós (sóvári) cs. Részeik voltak : Czéke várában és tartozékaiban:
Kövesd várában s Szerdahely. Kis- és Nagy-Kövesd (és Becskedl helységek­
ben (1438.. 1461.). — Szécs városban és tartozékaiban. Bisztra. Herman.
IJávidvágása, Szacsur, Porupka és Rányapataka helységekben bírt részüket, a
János hűtlensége miatt elvesztik ugyan 1458-ban, de azért 1471. és 1474-ben
ismét Szacsur, Dávidvágása, (Szent-György) és Kis-Bányapataka birtokában
találjuk őket. (Soós cs. Hl.. Dl. 15296. L. Czéke és Kövesd várak. Szécs vár
és város, és főleg az eszényi Csapiak a.)
Szajhául (legenyei) cs. Zayhany. (1484 : Lelesz, ö.j
Szákai cs. Kelecsényben. (1479: Dl. 18284. — V. ö. 1476: Dl. 17856.)
Szalonnal cs. L. a Csetneki és jolsvafői Tekes cs. (Utóbbit Tornában is.)
Szapolyai cs. Bírta Tokaj várál. városát (1. ott) és tartozékait s 1476
óta vétel utján a Tornaiak (1. ott) jószágait. (L. Abaujban is)
Szécsi cs. Avagy: Gálszécsi. 1487-ben Szécs, Kohány. Gerenda.
Tarnóka. Zebegnyő, Tehna, Karád, Kereplvo, Szög. Agárd. Dámócz, Bél.
Dobra és Dargó helységekben bírt részüket (János) a Tárczaiaknak elzálogo­
sítják (Muz. lit.. Kol. mon. prol. — Lásd : eszényi Csapiak, Semseiek és
Buczlóiak a. is. .. V. ö. 1355-höz : Zichy okúit. II. 642.)
Széni cs. L. jolsvafői Tekes cs. a. Zemplénben és Tornában.
Szepesi káptalan. Bírta Liszka-OIaszit. azaz Olasz-Liszkát. (Már IV. Béla
adományából. 1248 óta. Wagner. Anal Seep. 1. 303. — V. ö. 1483: Dl.
31979.)
Szepesi cs. L. Pazdicsiak n.
Szerdahelyi cs. 1358-ban földesurak : Egyházas- és Vásáros-Szerdahely.
Szomotor, a két Kövesd, Bereczk, Szolnok; továbbá Bét-Szécs, Dobroszna.
Kökényes, Nagy-Szécs, Albény, valamint Ompod, Kincses és Füle falva helysé­
gekben, s a XV. sz.-ban (a sóvári Sósokkal együtt) Kövesd várában. 1440-ben
m ég: Vécs, Becsked, Kengyel. Katrony, Radvány, Fileháza. (gazod, Tajba,
Karcsa, Páczin helységekben (poss.) is. 1479-ben Csergő részeibe igtatják
őket. (1358 : Dl. 4775 ; 1440. és 1479: Lelesz, elench. stat. és Dl. 24724. —
V. ö. Kövesd vára. L. az eszényi Csaptak és a Kozmaí'alviak a. is.)
Szerencsi apátság. Alapítói adományából bírta Szerencs és ITj-Őr hely­
ségeket. (1393. 1400: Rupp. II. 322.)
Szeretvai cs. Lesznán és Csemernyén 1446-ban. (Dl. 13951. L. Nagy­
in ihályiak és Lesznaiak a. is.)
Szőke (pósafalvi, temerkényi) cs. L. pósacsécsi Pósák a.
Sztáncsi cs. Egy Sztáncsi Miklós 1438-ban és (tán másik) 1454-ben a
megye alispánja volt. 1455-ben Miklós Sztáncsot és Kis-Kasuh felét rokonai­
 ZEMPLÉNIM EGYE. 381

nak az erdélyi Keresztúriaknak vallja be. Kolbásán is voltak részeik. (Soós

cs. Ut.. Sztár. okit. II. 508.. Tört. Tár. .1890. 107. 109. 111.)
Sztankóczi cs. 1135: Dl. 12697.
Sztrjtei cs. 1163-ban (úgy látszik zálogban) igtatják őket: Nagv-Roz-
vágv. Bodoló, Keresztár, Őrös és Gerepse részeibe. (Lelesz, elench. stal. — L.
eszényi Csapiak a. is.)
Szúti (rozvágyj) cs. Zvvthy. (1176 : Lelesz, prot. parv. — V. ö. 1106 :
Dl. 9157. és 1461: Dl. 31818.)
Tamásfalvi cs. 1476-ban Vendégi részeibe igtatják ó'kel. (Lelesz, elench.
Statut.)
Tárczai cs. L. somi Szécsiek a.
Tarkövi (Rikolt) cs. Bánócz és Bereczki helységekben. (1.477 : Lelesz,
elench. statui)
Tegzes (anarcsi) es. I,. Bácskaiak a,
Tekes (jolsvafői) cs. A birtokukban levő : Zsadány-nak ugyanaz a sorsa
volt. mint torna- (és borsod)megyei birtokaiknak. (L. Tornamegyében : j. Tekes
cs. alatt.) A Patakiakkal és Marlonosiakkal azonban 1473-ban Vámos-Újfalu
fölött is egyezkednek.
Téti cs. Miglószen és Tolcsván (1161 : Lelesz, elench. slatul.)
Tibai cs. Lásd : Nagvmihályiak a.
Tikus (kis-rozvágyi) cs. Thykws. (1136 : Dl. 12959.)
Tokaji pálosok. Részeik voltak Ond és Golop helységekben, s szőlőik a
tokaji és larczali hegyeken. (1176 : Rupp. II. 332.)
Tompa (monyorósi) cs. Kelecsényben. (1179 : Dl. 18281.)
Tornai cs. Egyházas- és Al-Bényén a XIV. sz.-ban. — Alsó- és Felső-
Bónyén és Szegin 1119-ben. — a két Bényén és Szegin pedig 1167-ben bír­
tak, a mikor is nóláztatván, jószágaikat a Rozgonviak kapják ugyan, de
1176-ban azoknak (.János e. érsek, Schop, s tőlök a Szapolyaiak) a kezén
találjuk, a kik Torna várát (lásd: ott és a Tornaiak a Tornám.) bírták. (L.
Rozgonyiak a. is. -- V. ö. Dl. 16123. és 16980.)
Tőke (agárdi) cs. Leánvár, a kél Agárd. Bély, Dobra. Dámócz és Karúd
helységekben. (Dl. 18509.)
Török (hegyaljai) cs. Thewrek. (1168. Muz. lit.)
Török (nagy-legen vei) cs. Theurek. Tberek. (1154; Lelesz. 23.. 1484:
Lelesz. 5.)
Tussal (ujfalusi) cs. Előbb: Horváth nevet viselt. — Részei voltak:
1417-ben Újfalu. Tussá, Sinkócz, Felsőfalu. Kió és Mernyik s 1459-ben is a
három első helységben (Jászó. prol. B. föl. 167.. Lelesz. 70. 9. — V. ö. tussai
Bótliak.)
Ujfalusi cs. 1439-ben (és 1441-ben) Boly birtokába igtatják őket. 1471-ben
Újfaluban és Nagy-Azaron levő részeiket a Lasztócziaknak adják el. Végűi
1478-ban az O-bégányiakkal (Beregm.) kölcsönös örökösödési szerződésre lép­
vén, azari birtokukat is felemlítik. (1439. 1441 : Lelesz, elench. Statut., 1471 :
Szepesi kápl. lit.. 1478: Lelesz. 20.)
3 8 2 MAGYARORSZÁG.

Újhelyi pálosok. Petrahón. (1252. óta : fiupp II. 337.)

Ungi (puksai) cs. 1451-ben P ácán és Karacsa részeibe iglalják őket .
1452-ben Rátkán is földesurak. (Lelesz, elench. Statut., 1)1 14547.)
Upori cs. 1410-ben Lesztemér részeit kapják a királytól. (Fel-Lesztemért
az 1412. évi határj. szerint.) 1446-ban földesurak Tolcsva, Vámos-Újfalu.
Csergő, Toronya, Gercsely és Upor helységekben, s 1460-ban Nngy-Abarán.
Ugyanez évben Keresztül· és Egres részeihez formálnak igényt s ez időtájt
Szécs városban is vannak részeik. De már 1457-ben igtatják őket l ’etrik és
Kottány. — 1461-ben Vámos-Újfalu, Karacsa. Csergő és Páczin, — 1470-ben
pedig Kis-Abara, Füzesér és Zétény részeibe. 1468-ban (Nagy-Toronya. lípor.
Gercsely. Csergő, Vámos-Újfalu. Abara és Tolcsva helységeken kívül) Fel-Keleznő
és Bel-Csenke pusztán is földesurak. 1474-ben a nótázotl Tamásnak Upor.
Abara, Gercsely, Toronya, Csergő, Tolcsva és Vámos-Újfalu helységekben bírt
részeit a N yársapátiaknak adta a király. Ez adománynak azonban nem igen
volt foganatja. (1410: Dl. 9633 ; 1412 : Lelesz, metál, Zerop. 2., 1446 : Nagy
Imre gyűjt.. Lelesz. 58. 22., 1460: Lelesz. 71. 35., 1474: Újhelyi cs. lit. —
A többire nézve : Lelesz, elench. Statut., Dl. 31752., 1468 : Dl. 16768.)
Váraszói cs. 1424-ben: Tardos, Csobaj és Lök helységekhez formálnak
jogot. (Dl. 11508.)
Várdai (kis-várdai) cs. Leánváron. (1432 : Zsélyi ül.)
Varjú (kelecsényi) cs. 1406-ban Kelecsény és Mérk, 1449-ben (Mérk és)
Barancs vészeibe igtatják őket. (Lelesz, elench. stat — V. ö. 1476: DL
17856.)
Véosi (vécsi) cs. 1427 : Szirmay. Zemplén. 105.
Vékei cs. 1487 : Lelesz, elench slat.
Veres (csebi) cs. L. Pazdics váránál.
Veres (kis-tárkányi) cs. 1438 : Lelesz. 15.
Vitéz (lónyai) cs. Bariban. (1419 : Lelesz, elench. stat.)
Zádorházi cs. 1431-ben igtatják őket: Zádorháza. — 1434-ben Jzsép és
Bereczk. — 1437-ben Füzesér, — 1440-ben pedig Beretlő részeibe. (Lelesz,
elench. slat.)
Zbugyai cs. 1434-ben Nagy- és Közép-Uosszumező, Hrabócz és Klaesán
— 1436-ban Szlára, (Izbugya-) Hosszumező, Bresztó és Jablonka, — 1463-ban
Rojkiló. Zbojna, (Harb, Felső-Harb) Volyicza (és Beresztő), — 1475-ben Rad-
vány, — 1478-ban (úgy látszik) Roskócz, Felső-Vladicska, Rubó. Kriva és
Alsó-Csebinye helységekben bírnak részeket. (Lelesz, elench. stat.. Lelesz,
metal. Zempl. 24. 39.. 1436 : Lelesz. 39.. 1463: Lelesz, act. Béres. f. 8. n.
9. — L. a Ráskaiak a. is.)
Zétényi cs. Zétény és Szentes helységekben. (1176: Dl. 26714.)
Zólyomi (albesi) cs. L. Nagymibályiab a. Unr/meayében.
Zombori cs. L. v. Pohárnok István a.
Zöld (nagyfalusi) cs. L. Losoncziak a.
Összesen: 268 birtokos.
 ZEMPLÉNMKGYK. 383

FŐISPÁNJAI:
Ez időszakban : Kerla János 1438-ban,1 Perényi János tárnokmester
1! Ul-ban, - Pálóezi László országbíró 1444-ben,3 Perényi István 1459-ben.4
Pálóczi Antal (língban is) 1460-ban, Rozgonyi László 1464-ben, Rozgonyi
Rajnáid 1436-ban5 és 1489-ben,6 Szapolyai Imre 1469-ben,7 Rozgonyi Rajnáid
1470-ben,R Perényi István 1472-ben,9 Pálóczi Imre (üngban is) 1473-ban és
1475-ben.19 Rozgonyi László 1479-ben, 1481-ben és 1482-ben,11 Lábatlani
András 1483-ban, osztopáni Zöld János 1484-ben. [Jpori László 1490-ben és
lárczai és tót-selymesi Tárczai János 1490-ben.12 Nagy Gy. szerint 1459—83
közt Perényi István lett volna a főispán (de őt erőszakos természete miatt a
király többször elmozdította), a többiek csak helyettesítették.13

1 Lelioczky. Stemmat. I. 163. ’Szirmay. Zempl. 28. 38.

2 Szirmay. Zempl. 28. 38.
■' Lelioczky. Stemmat. I. 163.
4 Kaprinay, i. ni. II. 246.
■ Lelioczky. Stemmat. I. 163.
‘ Dl. 31917.
' Dl. 31910.
" Dl. 31923.
i”Dl. 30089. 17716.
u Dl. 18158. 18450. Kassa v. titk. lit
telon.86.
Szirmay. Zempl. 28. 38.
14 Száz. 1873. 631., Szepesin, tört. <
Évk. IV. 154.
 UNGVÁRMEGYE.

Határai nagyjából régente is azok voltak, a melyek napjaink­

ban. Némi ingadozást csupán Beregmegve felé, Szerednyétől dk.
tapasztalunk. Északkeleti hegyes vidékéről nem sok nyom maradt
fenn. A mennyire az 1427. évi adóösszeirásból kivehetjük, nem
volt még állandóan benépesítve.
1427-ben 2605 jobbágy-portát adóztattak meg. — a század
végén pedig mintegy 1500 adó alá eső házhelyet találtak e
megyében.1
Területén a nagyobb és kisebb uradalmak vidéke eléggé
élesen különödik el. A Nagv-Mihály—Szobráncz—l ingvár—Sze-
rednye vonalán3 s ettől ék. az egész vidék nagyobb, ·— a megyé­
nek dny. kisebb, de népesebb része: az Ung-Latorczaköz pedig
kisebb nemesi jószágokra oszlik föl.
A nagyobbak legnagyobbja a Nagymibályi-rokonságé: két
vár, két kastély, (Nagy-Mihálv. 'fiba, Lucska és Bukolcz). két
várossal (Tiba, Szobráncz) és mintegy 58—60 faluval, melyeket
nyugoton: a m a i Izbugva, Várkond, Nagy-Mihály, Zalacska, Verböcz,
Orlócz; délen: Csecseho. .lesztreb, Sáros-Remete, Poroszló, Korumlya:
keleten: Prikopa, Konvus, Váralja; északon pedig: F.-Bibnicze.
F.-Remete, Német- Poruba, Klokocsó és Tárná határolnak.
Kiterjedésre nézve vetekszik e birtoktesttel a homonnai
Drugethek nyeviczkei uradalma: két város (Ungvár, és Szerednvé-
nek részei) és mintegy 22—26 falu e tájon, nagyobb tagban az

1 1427 : Dl. 32382. Ez adólajstroiri ; rongálódott és hiányos. V. ö. Engel,

ez ideig felhasználatlan. Sajnos, hogy i. h. 21. és 132.
papírja a foliok szélein, épen a hol , 2 Egyszersmind fő-útvonala a
a porták szárnál, följegyezték. — meg- megyének, mint ma, a XV. sz.-ban is.
 IJNGVARMEGYE. 385

Ungvár, (tőle d.) Kereknye, Hosszúmező, innen északra a m ai

Láz, Sztrippa, Árok, Rohoneza és Kemencze helységek által bezárt
vidék; odább északra és keletre pedig az Ungnak és mellékfolyójának
a Turiának egész völgye; végűi a megye legdélibb pontjai: Salamon
és Záhony környéke s Kapos város nagy része.
A harmadik előkelő családnak: a Pálócziaknak birtokai —
1 város és mintegy 24 falu, — két részre szakadnak. A kisebb:
a Pálócz vidéki, mely északra Sólymosnál és Sáros-Polvánkánál
a Nagymihályiak, — a nagyobb a szerednyei. mely Ungvártól d.
Császlócznál és Hátnál, s innen keletre Helmecznél és Komorócz-
nál a Drugethek uradalmával érintkezik s Szerednyén túl a mai
Reregmegye területére is bevonúl.
Kisebb részeik (Kelecsény) Nagy-Kapós vidékén is vannak
a Pálócziaknak: e táj azonban csaknem merevíti a kis-nemességé,
melynek sorából főleg a Csieseriek (7 faluval és 2 pusztával), a
Pálócziakkal osztályos ruszkai Dobók (tíz vagy több faluval), a
szeretvai Ramocsák (7 faluval), továbbá a Császlócziak és utánuk
a Kállaink (5—8 faluval), Helmecziek, németi Szocsikok. a,
Rutkai—Ráskai Márki rokonság és a Tegenyeiek válnak ki.
Ezeknek jószágai közé ékelődik be a leleszi konvent 9 faluja,
élén e tájéknak is központjával: (Nagy-)Kapos városával.
Kívüle még csak az ungi pálosoknak és a beregszászi
kereszteseknek vannak, de csak apróbb részeik az egyházi testü­
letek közül.

VÁRAI ÉS KASTÉLYAI :
Bukolcz. 1484 óta zálogban a Lucskaiaklól a Bástaiaké vagy Bástiaké.
Castellum Bukolcz. (1484 : Lelesz. B. 60., 1486 : Szepesi kápt. lit. c. 0. f. 6.
Ni·. 19.) Bukócz nevű helységei találunk ma Nagy-Bereznától dk. Erre azon­
ban nem gondolhatunk. (V. ö. Nagymihályiak.)
Csicser. L. Csieseriek a.
Lucska. A Lucskaiaké. — Castellum Luchka. (1443: Lelesz, act. Béres,
f. 6, n. 10. — V. ö. Nagymihályiak.)
Nagy-Mihály. Λ Nagymihályi nemzetségé. — Castrum Nagmihalwara in
eottu Zempl. (1345 : Sztáray okltár. I. 183. 290.) Castrum Nagmihal in cottu
Ungh. (1419: Pongrác?, cs. lit.) C. Naghmihal. (1449: Dl. 14314.) Mikor
1419-ben a Nagymihályi és Tibai család megosztozik, e várhoz tartoznak :
Vinna, Alsó- és Felső-Tama, Simonülése, Kaluzsa, Blatta. 'Klokocsó, Várkond.
a kél Szalacska, Csecsehó, Verbócz, Ó- és Uj-Gézsénv. Lucska. Kis-Porubka.
H unyadiak kora. VI. 25
3 8 6 MAGYARORSZÁG.

Láz. Sztranván, Alsó-Zbugya, Herolcz és Porubka helységek. Később. 1484-ben

ugyan egy ízben (Lelesz. B. 60.) Zemplémnegyéhez számítják, de tartozékai
(sőt maga a vár is) Ungban terülvén el, ide számítható inkább. Ma vin n a i
vár néven ism eretes; romjai e falutól ény. emelkednek. — (V. <>. Nagy-
mihályiak.i
Nyeviczke. A homonnai Drugeth családé. — Castrum Nyuichko.
Newychke. Neviczke. (1364: Sztár, okltár. I. 336., 1405: Lelesz, metal, ling.
9,. 1427 : Dl. 32382 ; 1451: Lelesz. 63. 16., 1484: Dl. 18933.) 1451-ben hozzá­
tartoztak : Ungvár. Gerény, Darócz, Szerednye, Hosszumező, Trask. Gálócs.
Mocsár. Csepely. Paló. Merkócz, Lakárd, Alsó-Domonya, Pelső-Domonya.
Nyeviczke, Porupka, Kemencze. Pereczke. a két Berezna, Remete, Rahoncza,
és Sztripó helységek egészben vagy részben. Az 1427. évi adólajstrom szerint
ezenkívül: Dobrócz és Kerektó. — 1499-ben pedig: Záhony. Salamon.
Kereknye és Árok helységek is.
Tiba. A Nagymihályiakő és Tibaiaké 1419-ben. — Castrum desertum
Tybauara. (1337 : Sztáray okltár. 147.) Castrum Tyba. (1419 : Pongrác?, cs. lit.)
Hozzátartoztak 1419-ben : a két Váralja, Vásáros-Tiba (Szobráncz), Felső-Tiba,
Nagy-Tiba, Honykócz, Konyus, Csertész. Osztró, Vajnatina-Tiba. Jakabháza.
Koromlya, Bahusó és Prekopa vagy Prikopa helységek.
Ungvár, mely először 1499-ben tűnik föl, mint a homonnai Drugethek
erőssége. — Castellum Unghwar. (1499 : Jászó. prot. B f. 177.)
Vaján. L. a Csicseriek a.
Összesen: 7 vár.

MEZŐVÁROSAI :

Felsőfalu. L. Tiba m.-város a.

Kapos. Copus. Kopus. (1332—7 : Páp. tiz. I. 350. 365.) Kapus. (1364 :
Dl. 5341.) Kapus. Eghazas Kapus (1400: Lelesz, met. TJng. 45.) Kapolnas-
kapus. (1414: Dl. 10265.) Kapus oppidum. (1417: Lelesz, elench. stat.)
Nywyczkes-Kapos al. nőm. Kapolnas-Kapos opp. (1469 : Jászó. Statut. H. f.
3. n. 51. és prot. B. f. 244. 263.) A leleszi konvent, a Kápolnás- vagy Nye-
viczkés-Kapos nevű részt pedig a homonnai Drugeth cs. bírta. Az utóbbi volt
nagyobb. Az 1427. évi adólajstrom szerint 80 portán felül rúgott, holott a
leleszi konventé csak 10—20 körűi járt. (Az összeírás e helyen már kissé
megcsonkúlt.) Országos vásárját pl. 1480-ban említik. (Dl. 31965.) — Ma
Nagy-Kapós.
Pálócz. Palouch. Poloch. (1332—7: Páp. tiz. 1. 350. 366.) Palocz.
(1334: Kár. okit. I. 96., 1474: Dl. 17569. sal.) Oppidum P. (1461 : Dl. 31771.,
1480: Dl. 18371.) A hírneves Pálóczi család eme birtokáról vette nevét. A
megye gyakran tartotta e helyen gyűléseit. Nagy Kapóstól é. esik, a megye
dny. sarkában.
Szerednye. Zerednye poss. (1417 : Dl. 10597 ; 1425: Dl. 11631; 1453:
Század. 1871. 616.) Zerennye oppidum. (1455: Lelesz. 66. 6.) A Pálóeziak
 UNG VARMEGYE. 387

bírták, kik mint az itteni Minden-szentekről nevezett egyház patronusai is sze­

repelnek. (1425.) 1451 -béri Nyeviczke tartozékai közt is előfordul. Csakugyan
1455 előtt a Homonnaiak. ezóta pedig Bácskái István és a leleszi konvent
bírták zálogban, tartozékaival együtt. - A megye dk. sarkában fekszik.
Szobráncz. 1419-ben mint 'fiba vár tartozéka eló'fordúl: «poss. Wasa-
rostyba al. noni. Zobranch«. Tehát már ekkor is vásáros hely volt. 1476-ban
mint <oppidum»-ot említik. (Lelesz. B. 286. — L. Tiba m.-város a. is.)
Sztranyán. Ztranyan (1419: Pongrácz cs. lit.) Stranian. (1427: Dl.
32382.) Az 1427. évi adólajstrom szerint csak 10 j.-portával. Nagy-Mihály
tartozéka volt; tőszomszédságában fekszik ma is. (V. ö. Nagy-Mihály m.-
város a. Zemplénben.)
Tiba. Tysia. Thibn. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 350. 366 ) A XIV. sz.-ban :
»Thyba. Eghazas Tyba, Molnus Tyba, Nagh Tyba, 01- (vagy) Olsow Tyba,
Fel (vagy) Felsew Tyba.» (Sztár. Okltár. II. 571. szerint.) 1419-ben Tiba vár
tartozékai közt em lítik: «Felsewtyba. Wasarostyba alio nomine Zobranch,
Nagtyba és Waynalynatyba» helységeket. (Pongrácz cs. lit.) Az 1427. évi
adólajstrom : «Thyba, Felsewthyba és Warasthyba» (mindenik kétszer említve,
más-más birtokossal) helységeket ismer, összesen (6+11.; 7 + 1 6 ; 22+20) 82
j.-portával. — Ezek helyén ma Szobráncz, Tiba és Vajnatina feküsznek, közel
egymáshoz. Tiba e néven (Thyba) később is előfordul pl. 1445-ben, vala­
mint mái· 1398-ban és 1449-ben is, midőn Zsigmond királytól heti. — majd
mint «oppidum» a kormányzótól orsz. vásár tartásra engedélyt nyer, földes­
urai a Nagymihályiak kérésére. Utóbbi évben : alio nomine Felseufalu. (Nagy-
mihályi lit.) «Vaynathyna» pl. 1427-ben és 1437-ben tűnik elénk, ez egy­
szerűbb alakban. (Dl. 32382. 13847., Nagymih. lltár. — V. ö. Szobráncz m.-
város a. is.)
Ungvár. Hunguar. Hungwar. (1332—7: Páp. tiz. 1. 350. 366.) Ungh-
war poss. (I.. Nyeviczke vár a.) Unghwar opp. (1466: Dl. 31868; 1476:
Jászó, pr. B. f. 254. - V. ö. 1451: Ház. okit. 416.) Mint Nyeviczke vár tar­
tozékát (úgy látszik nagyrészt) a homonnai Drugethek bírták ez időben. Pénz­
verő házát 1451-ben, országos vásárát pl. 1466-ban említik. — Közelében
állt a pálosoknak Krisztus sz. testéről nevezett (a homonnai Drugethek
állal 1384-ben alapított) kolostoruk. (Rupp. II. 398.. 1486 : Lelesz prot. parv.)
Váras-Tiba. Vásáros-Tiba. L. Tiba és Szobráncz m.-városok a.
Összesen : 7 mezőváros.

HELYSÉGEI :

Albertvágása. Alberthuagasa. (1427: Dl. 32382.) Merkócz és Monyorós

közt sorolja föl adólajstromunk.
Al-Gerecse. L. Gerecse a.
Alsó-Domonya. L. Domonya a.
Alsó-Németi. L. Németi a.
Alsó-Remete. L. Remete a.
25*
388 MAGYARORSZÁG.

Alsó-Revicse. L. Rőcse a.
Alsó-Röcse. L. Rőcse a.
Alsó-Tarna. L. Tárná a.
Alsó-Tiba. I.. Tiba m.-város a.
Alsó-Zalacska. L. Zalacska a.
Alsó-Zbugya. L. Zbugya a.
Andrásvágása. Andreaswagasa. (1417: DL 10597.) A mai Andrasócz,
Szerednye m. dk. 1481-ben Beregben tűnik föl.
Arad. Araad,' Arad poss. (1325: Anjouk, okmt. II. 209., 1439: Dl.
31507.) Arad predium inter poss. Iske et pred. Lukahaza. (1447 : Dl. 14103.)
Árok. Árok. (1499 : Jászó. pr. B. f. 177.) Ungváriól k. é. esik.
Ásvány. Inkább Szabolcsba tartozott. (L. ott.)
Bahusó. Bahwso. (1419: Pongrácz cs. lit.) Tiba várához .tartozott s
ennek vidékén feküdt.
Bajánháza. (Baján.) Kysmerkowcz al. nőm. Bayan. Bayan. (1439 : Muz.
lltár.) Bayanhaza. (1458 : Dl. 31683.) Baján is, Bajánháza is, mint. a Tegenyeik
birtoka fordul elő különböző alkalmakkor. A kettő tehát, egynek vehető. —
Ma Bajánháza, Nagy-Kapóstól é.
Balázsfölde. (Barancsfölde.) L. Zemplénben.
Bankháza. L. Bunkócz a.
Baranya. Baranya. (1427: Dl. 32382; 1445: Dl. 13847.) Ungváriéi
dk. esik.
Barta. Bariba (1400: Lelesz, metal. Ung. 45., 1427: Dl. 32382.)
Bátfával, Mátyóczczal, Ruszkával sat. együtt emlegetik.
Baskócz. Bazkoch. (1427: Dl. 32382.) Baskoch. (1449. Dl. 14314.)
Szobi-áncztól é. esik.
Bátfa. (Bátva.) Patwa. Batwa. (1332—7 : Páp. tiz. 1. .350. 366.) Bathwa.
(1400: Lelesz, metal. Ung. 45.) Bathfa. (1427: Dl. 32382 ) A mai Bátfa,
Ungvártól dny.
Beás. Bes. (1.332 - 7 : Páp. tiz. 1. 258. 365.) Bees. (1427: Dl. .32382 ;
1458 : Dl. 31698 ; 1471: Lelesz, prot. parv.) Nagy-Kapóstól dny. találjuk.
Borozna. (Brezna.) Nagbrezna. Kysbrezna. (1427: Dl. 32382.) Előbbi
33, utóbbi 25 j.-portával. IJtraque Berezna. (1451 : Lelesz. 63. 16.) Nyeviczke
várhoz tartoztak. — Ma Nagy- és Kis-Berezna, közel egymáshoz a megve
ény. részében.
Bezö. Bezew*. (Határát megjárják 1292-ben, 1422-ben és 1427-ben.
(Kubinyi. I. 152.. Dl. 11181. 11910.) Az 1427. évi adólajstrom két ízben is .
Bezenownak írja. (Dl. 32382.) Ungvártól nv. fekszik.
Blatta. Blachcha. Blacza. (1419 : Pongrácz cs. lit.. 1459 : Lelesz. 70.
48.) Blachacha. (1427: Dl. 32382.) Kaluzsa és Vinna mellett, mint Nagy-
Mihály tartozéka tűnik elénk. Most csak egy mocsár jelöli helyét. (Nagy
Gyula szíves közi. szerint.)
Botfalva. (Bodfalva.) Bathfalua. (1427 : Dl. 32382). Bodfalva. Bothfalwa.
(1455: Dl. 14963; 1498: Dl. 20740.) A mai Botfáivá., llngvár és N,-Kapos közt.
 UNGVÁRM EGYK. 389

Bozos. Bozoos. (1427: DI. 32382.) Bozos. (1-465: DI. 31840.) Ungvár
m. találjuk.
Bruszfalva. (Borutfalva.) Buruchfalua. Buruch. (1335: Sztáray okit. 1.
■91—98.) Bruthfalwa. (1337: U. o. 123.) Bruchfolua. (1358: 11. o. 300. 303.)
Bruzfalua. (1418: 11. o. 202.. 1419: Pongrácz cs. lit.) A zemplénmegyei Sztára
mellett, félig Zemplén-, félig Ungmegyében feküdt. A Nagymihálviak bírták.
Budaháza. Budahaza. (1427: Dl. 32382. — L. Keresztócz a.)
Bukolcz. (Bukócz.) Bukocz. (1449 : Dl. 14314.) L. Bukolcz vár a.
Bunkócz. (Bonkócz.) Bunkocz. (1420 körűi: Dl. 32125.) Bonkoch.
(1427 : Dl. 32382.) Szobráncztól dny. esik. Úgy látszik ezt a helységet kell
értenünk az 1419-ben a jeszenői uradalom tartozéka gyanánt a szomszédos
Revicse és (Sáros-)Remete közt (a hol épen fekszik : Bunkócz) föltűnő
Bankháza alatt is. (Pongrácz cs lit.)
Csábrád. Chabrad. (1417: Dl. 10597; 1427: Dl. 32382.) Tusolva és
Zahar közt fekhetetl.
Csap. Chop. Chap. (1346: Zichy okmt. II. 187.) Chap. (1413: Tört.
Tár. 1884. 238, Lelesz, metal. Ung, 6.) Chaap. (1427 : · Dl.· 32382.) Chaap.
(1429: Sztár. okit. II 278.) 1427-ben 26 j.· portával — A megye legdélibb
helységeinek egyike, a Tisza m.
Császlócz. Chazloucli. (1393: Dl. 7854.) Chazloch: (1427: Dl. 32382.)
1427-ben 23 j-portával. — IIngvártól d. esik.
Csepel. Chepel. (1337 : Meskó cs. lit., 1451 : Lelesz. 63. 16.) Nyeviczke
várához tartozott. A mai Csepely. Nagy-Kapós m.
Csernicze. Cherny ehe. (1427 : Dl. 32382.) Vinna és Tárná m. fordul
elől, csupán ez alkalommal, mint a Nagymihályiak birtoka.
Csertész. Cherihez. (1419: Pongrácz cs. lit., 1445: Dl. 13852.) Cher-
thes. (1427 : Dl. 32382.) Szerednyétől ény. találjuk.
Csicser. Checher. (13.32—7: Páp. tíz. 1. 258.350. 365) Chycher. (1427:
Dl. 32382.) Chicher. (1456 : Dl. 31672 ; 1458 : Dl. 31700 sat.) Vámja is volt.
melyet azonban a Csicseriek (csicseri Ormósok és Oroszok) 1458-ban a király
engedelmével Vaján helységbe teltek át. A megye délnyugati sarkában
fekszik.
Csiklin. Chyklyn. (1449: Dl. 14314) Nagy-Mihály vidékén fekhetetl.
Csiszér. Chyzeer. (1427 : Dl. 32382.) Mint a Pálócziak birtokát sorolja
föl adólajstromunk s ezért meg kell különböztetnünk : Gsicsertől. melyet alább
kél ízben is : Chycher-nek ir.
Csomonya. Chomonya. (1453 : Századok. 1871. 616.) Szerednye vidékén
mint a Pálócziak birtoka fordul elő. Máskor Bereghez számítják. (L. ott.)
Darma. Darma. (1415 : Lelesz, metal. Ung. 33., 1436 : kölesei Kende lit..
1440: Lelesz, elench. Statut.) Donna. (1427 : Dl. 32382.) Vámszedő hely volt.
— Ungvár m. dny. találjuk.
Daróoz. Daroch. (1427 : Dl. 32382'; 1451 : Lelesz. 63. 16.) 1427-ben 44
j.-portával. — Ungvártól dk. esik.
Deng-Láz. L. Láz a.
390 MAGYAHO USZAG.

Dobrócz. Dobrouch. (1427 : Dl. 32382.) Nagy- és Kis-Brezna közt sorolja

föl adólajstromunk, s így hihetó'leg az azok közelében délk. fekvő mni
Dubrinicsnak felel meg.
Dobróka. Dobroka. (1417: Dl. 10597 ; 1421: Perónyi cs. lit.. 1427:
Dl. 32382.) Valkája határjárása alkalmával említtetik a (Putka-)llelmeezlől
Dobrókába vezető országút. — Ma Dobróka, Szerednyétől d.
Dobrony(a). L. Beregmegyében : Dobrony a.
Domonya. (Damanya.) Damonya. Alsodomonya. Felsewdomonya (1412 :
Lelesz, metal. Ung. 43., 1451: Lelesz. 03. 16.) Felsewdamanya. Alsowdamanya.
(1427 : Dl. 32382.) 1427-ben Felső-Damanyán : 32, Alsó-Damanyán pedig 20
j.-porta volt. Ma is megvan mind Alsó- mind Felsó'-Domonya, TJngvártól ék.
Durán. Duran. (1380: Lelesz, metal. Ung. 61., 1423 : Lelesz, elench.
stat.) Budaháza és Ruszka szomszédságában feküdt.
Egyházas-Gézsény és Egyházatlan-Gézsény. L. Gézsény a.
EgyházasKapos. L. Kapos m.-város a.
Egyházas-Szelemencz. L. Szelemencz a.
Egyházas-Tiba. L. Tiba m.-város a.
Fekésháza. Kekeshaza alio nomine Rewclie. (1419: Pongrácz cs. 111.
A jeszenó'i uradalomhoz tartozott. Szobráncztól nv. é. fekszik. (L. Pöcsét is.)
Fel-Gereose. L. Gerecse a.
Felső-Domonya. L. Domonya a.
Felső-Németi. L. Németi a.
Felső-Revicse. L. Rőcse a.
Felső-Tarna. L. Tárná a.
Fel8Ő-Tiba. L. Tiba m.-város a.
Felső-Zalacska. L. Zalacska a.
Felső-Zbugya. L. Zbugya a.
Gajdasolcz. (Gajdócz.) Gaydoch. (Két ízben is. 1427 : Dl. 32382.) Gay-
dasolcz. (1484: Lelesz. B. 60.) A mai Gajdos, Szobráncztól ny. é.
Gajdonócz. L. Kajdanó a.
Galamb-Láza. L. Láz a.
Gálóos. Galooch. (1427 : Dl. 32382.) Galoch. Naghygalocz. Kysgalocz.
(1451 : Lelesz. 63. 16., 1520 k ö rü l: Dl. 32125.) Nyeviczke várához tartozott.
— Ma csak egy Gálócsot ismerünk : Ungvárfól dny.
Gejőcz. Geyeuch. Ramocha-Geyewcb. (1394: DL 7976 : 1489: 1)1.
19462.) Geyewch. (1427 : Dl. 32382.) 1427-ben 67 j.-portával. — Egy 1520
körüli összeírásban mint «Wamos-Geyewcz» fordul elő. (Dl. 32125.) Vámja
csakugyan említtetik már 1394-ben s Ramocsa-Gejőcz néven 1493-ban is. (.fászó.
Statut. B. f. I . n. 72.) Ma Nagy- és Kis-Gejó'cz vagy Gőcz. Ungvártól d.
Gerecse. Grecha et alia Grecha. Olgerecha, Felgerecha. (1337 : Sztáray
Okit. I. 147.) Geredche. (1368: U. o. 301.) Gereche. (1427 : Dl. 32382.)
Izbugya vidékén emlegetik.
Gerény. Gehren. (1332 —7 : Páp. tiz. 1. 350. 366. ! Geren. (1376 : Sztáray
okit. I. 435.) [Gjeren. (1427: Dl. 32382.) Keren. (1451: Lelesz. 63. 16.)
1427-ben 60 j.-portával. — Ungvárhoz közel dk. találjuk.
 [JNGV ÁR ME GYE . 391

Gézsény. Ighazasgeswn. Eghazasgeswn. Eghazatlangesun. Ugesun. Ogswn.

(1337 : Sztár. okit. I. 141—145.) Gesen. (1397 : Dl. 8404.) Ogeson. Wygeson.
(1419 : Pongrácz cs. lit.) Gézén. (1427 : Dl. 32382.) Az 1427. évi adólajstrom
szerint 33 j.-portával. Naghgesen. Kysgesen. (1520 körűi: Dl. 32125.) Nagy-
Mihályhoz tartozott; tőle nyugatra megtaláljuk (Gézsényt) ma is.
Hanajna. (Honojna.) L. Rőcse a.
Haraszt. Harazt poss. (1379 : Lelesz, met. IJng. 48., 1464: Lelesz. 70.)
Nagy-Kapós határjárásakor Csepelylyel együtt tűnik föl. (1379.)
Haravisa. Harhauisa. (1325: Anjouk, okmt. Π. 173.) Radios és Palád
közt sorolják föl.
Helmecz. Hubkahelmecz. (1417 : Lelesz, elench. Statut.) Helmech. (1427 :
Dl. 32382.) Kyshelmecz. (1445 : Dl. 13847.) Helmecz. (1447 : Lelesz. 59. 32.,
1451 : Dl. 14490.) Λ mai Putka-Helmecz, Szerednyétől ny.
Henzovicz. Ilenzowyth. (1427 : Dl. 32382.) Vinna és Tárná közt sorolja
föl adólajstromunk. Úgy látszik a zemplénmegyei Henseló'czczel ugyanegy.
Herolcz. Herolcz. (1418 : Sztár. okit. II. 202.) Herolch. (1419 : Pongrácz
cs. l i t ) Nagy-Mihályhoz tartozott. (L. Hilócz a. is.)
Hilócz. Hyloch. (1427 : Dl. 32382.) Vinna és Tárná m. fordiíl elő. csu­
pán ez alkalommal, mint a (nagy-mihályi) Odönfiek birtoka. Ugv látszik:
Herolczot kell értenünk.
Hleviscse. Hlevischa. (1449 : Dl. 14314.) A mai Hliviscse, Szobráncztól é.
Hlinik. Iflynyk. (1427 : Dl. 32382; 1449: Dl. 14314.) Ma puszta,
Jeszenőtől nem messze ék. felé. — Egy 1484. évi oklevélben e helység
«Hylinczke» alakban tűnik föl. (Lelesz. R. 60.)
Homok. Homok. (1427 : Dl. 32382; Lelesz. 73. 25.) üngvártól d. esik.
Honykócz. (Hankócz.) Honykouch. (1419: Pongrácz cs. lit.) Hankoch.
(1427 : Dl. 32382.) Tiba vár tartozéka volt. — Ma Hunkócz, Szobráncztól ék.
Hoór. Hoowr. (1427: Dl. 32382.) Két ízben is előfordúl az adólajstrom­
ban. mint a llaczó és a Varjas cs. birtoka, Nagy-Kapós vidéki helységek­
kel . együtt.
Horlyó. (llodlyó.) llollyo. Hodlyo. (1417: Dl. 10597; 1445: Dl. 13847.
13852.) Ma Horlyó, Szerednyétől é. — 1444-ben egy ízben »Faglyo»-nak
írják. (Kállay cs. lit.)
Hosszumező. Hozuymezow. (1427: Dl. 32382.) Hozywmezew. (1454 :
Lelesz. 63. 16.) üngvártól dk. esik.
Hozdó. (Huzdó.) L. Ozdó a.
Hradiea. Hradischa. (1423 : Lelesz, metal. IJng. 20.) Beés és a zemplén­
megyei ábara helység közt feküdt.
Hubka-Helmecz. L. Helmecz a.
Huszin. Ilwzyn. (1449 : Dl. 14314.) Nagy-Mihálv. Topolya. Lucska sat.
vidékén, tán már zempléni földön feküdt.
Ignécz. L. Beregmegyében.
Ilyapataka. Ilyapathaka poss. (1417: Dl. 10597.) A Pálócziaké volt.
Inaj. Inay. (1427 : Dl. 32382.) Ketergény és Dobrony közt sorolja föl
adólajstromunk.
392 MAGYARORSZÁG.

leké. ízke. (1427: Dl. 32382.) Iske. (1458 : Dl. 31683.) Nagy-Kapóstól
nv. találjuk, a megye határán.
Jakabháza. Jakabhaza poss. (1419 : Pongrácz cs. lit., 1427 : Dl. 32382 ;
1424: Sztár. okit. II. 241.) Jakaphaza. (1439: II. o. .351.) Tibavár tartozéka
volt (1419.), a mai Porosztóval (pl.) 1437-ben egynek veszik. (L. ott.) 1427-ben
a vránai perjelnek (1. Nagymihályiak) 31 j.-portája volt itt.
Jenke. .Teke. Jekow. (1427 : Dl. 32382.) .lenke. (1427 : Dl. 11910.) (Ingvar
közelében ény. találjuk.
Jeszenő. Obres al. nőm. Jezeneu. (1371: Sztáray Okltár. f. 378.1
Kuzepjezeneu. (U. o.) jezenew al. nőin Remeibe. (1419: Pongrácz. cs. lit.)
Jezenew. (1427 : Dl. 32382.) A hasonló nevű terjedelmes uradalom központja,
Szobráncztól északra. (A XIV. sz.-ban Alsó- és Felsó'-Jeszenó'.) Közel esnek
hozzá ma is Felsó'-Remete és Ubrizs falvak, a melyekkel középkori szokás
szerint együvé foglalják. — (V. ö. Sztáray Okltár. I. 544. 551.)
Jeszenőcz. Jezenolch. (1408: Lelesz, metal. (Ing. 50) Izbugya határ­
járásakor Tárná és Vinna közt említik.
Jesztreb. Jezthreb. Jeztreb. (1427 : 1)1. 32382.) Jezlhreb. (1449 : Dl. 14314.)
Szobráncztól dny. esik.
Jósza. Joza. (1419: Pongrácz cs. 111., 1449: Dl, 14314.) Szobráncztól
ény. találjuk.
Judló. Judlo. (1413: Tört. Tár. 1884. 238. 1.) Csappal. Sztritével stb.
együtt merül föl.
Kajdanó. (Kajdanócz.) Kaydanew. (1419: Pongrácz cs. lit.) Gaydonocz.
(1449: Dl. 14314.) 1419-ben a jeszenó'i uradalomhoz tartozott; 1449-ben pedig
a Nagymihályiak osztoznak rajta. Szobráncz vidékén fordúl elő.
Kaluzsa. Kalvvsa. (1419: Pongrácz cs. lit. ) Kalowza. Kalwsa, (1427:
Dl. 32382.) Vinna m. k. fekszik.
Keczefölde. L. Konczliáza a.
Kelecsény. Kelechen. (1315 : Lelesz, metal, ling. 49.. 1417 : Dl. 10597.)
Nagy-Kapós szomszédságában tűnik föl, a hol most is megtaláljuk dk. felé.
Kelemenócz. Kelemenowcz. (1444: Sztár. okit. II. 477.) Csupán ez
egyszer fordúl elő', mint a Nagymihályiak birtoka, Hlinik és Kis-Rebnicze
közt fölsorolva.
Kemencze. Kemenche. (1451: Lelesz. 63. 16.) Nyeviczke várához (rész­
ben) tartozott. A Nyeviczke szomszédságában fekvő Ο-Kemencze értendő.
(Ettől északra, már távolabb találunk ma egy Uj-Kemencze nevű helységei is.)
Kereknye. Kereknve. (1499: .Tászó. pr. B. f. 177 ) (ingvartól d. esik.
(L. homonnai Drugeth cs. a. is.)
Kerektó. Kerekthow. (1427 : Dl. 32382) l ’uksa, Csap. Konczliáza stb.
helységekkel együtt sorolja föl adólajstromunk, a Iíomonnaiak birtoka gyanánt,
összesen 40 j.-portával. — Minden valószínűség szerint. Kereknye (1. ott)
értendő.
Kérész. Keris. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 258.) Kerez. (1348: Lelesz, rnet.
IJng. 62., 1415 : Muz. lltár.) Kyryz. (1427 : Dl. 32382.) Nagy-Kapóstól énv. esik.
Kereszt. Keresth. (1427 : Dl. 32382.) Szobráncztól d. találjuk.
 UNGVÁJSMKGYE. 393

Keresztócz. Keresztowcz al. nőm. Budahaza. (1380: Lelesz, metál.

Ung. 61.) Ma Budaháza. Nagy-Kapóstól nem messze k. felé. — Valószínűleg
ez a helység felel meg az 1332—7. évi pápai tizedlajstromban eló'fordúló :
Kestolch plébániának. (350. 366.)
Ketergény. Kelhergen. (1422: Lelesz, metal. Ung. 34.. 1447 : Lelesz.
59. 32.) Kewthcrgyn. (1427 : Dl. 32382.1 Ungvártől d esik
Kis-Brezna. L. Berezna a.
Kis-Gálócs. L. Gálócs a.
Kis-Gézseny L. Gézsény a.
Kis-Helmecz. L. Helmecz a.
Kis-Kapos. Kyskapos. (1464: Dl. 31825.) Nagy-Kapós tó'szomszédja.
Kis-Merkócz. L. Merkócz a.
Kis-Poruba. (Kis-Porupka.) L. Porubka a.
KÍ8-Rát. L. Hát a.
Kis-Rebnicze. L. Rebnicze a.
Kis-Revicse. L. Rőcse a.
Kis-Szeretva. L. Szerelva a.
Kie-Tarna. L. Tárná a.
Kis-Tarnócz. L. Tarnóez a.
Kis-Zalacska. L. Zalacska a.
Klokocsó. Klokoeho. (1419: Pongrácz cs. Itt.. 1449 : Dl. 14314.) Loko-
elia. Lokowcho. (1427: Dl. 32382.) Klokowchow. (1450: Sztár. okit. II. 454.)
Nagy-Mihálv tartozéka volt. — Yinna m. k. é. fekszik.
Komorócz. Két ily nevű helység fordul elő e megyében, a) Komoroez.
Kamaroch. (1415: Dl. 10597; 1520 körűi: Dl. 32125.) A Szobráncz mel­
letti mai Komorócz falu értendő, b) Komoroch. (1417: Dl. 10597. és Muz.
lltár.) A Szerednyélől nem messze nyd. fekvő Orosz-Komorócz helységnek
és az odább nyugatra Palágv m. elterülő Komorócz pusztának felel meg.
Konczháza. Konczhaza al. nőm. Keczefelde. (1415: Lelesz, metál.
Ung. 13.) Konclihaza. (1427 : Dl. 32382.) A mai Konczháza, Ungvártől
kissé dny.
Konyus. Kwvmvvs. Kenyews. Kwnys. Konyvvs. (1419: Pongrácz cs. 11!..
1445: Dl. 31519; 1424: Sztár. okit.. II. 239.. 1520 körűi: Dl. 32125.) Tiba
várához tartozott; e vidéken Szobránczhoz közel ék. ma is megtaláljuk.
Korcsva. Korchwa. (1405 : Lelesz, metal. Ung. 9., 1427 : Dl. 32382.) A mai
Karcsava, Ungvártől ény. A Szobránczról Korcsvára. valamint a Szobránczról
Nagy-Mihályra vezető mai országéit már 1337-ben meg volt. (Sztáray. Okltár.
I. 143.)
Koromlya. Koromlya. (1393 : Szláray. Okltár. I. 525 ) Koromplya. (1419 :
Pongrácz cs. lit.) Szobráncztól kd. esik.
Kozmatelke. L. Pinkócz a.
Közép-Jeszenő. L. Jeszenő a.
Közép-Németi. L. Németi a.
Kuszin. Kwzyn. (1419: Pongrácz cs. ilt.) Szobráncztól ény. találjuk.
394 MAGYARORSZÁG.

Lakárd. (Lekárdháza. Lakárdfalva.) Lekardhaza. (1425: jászó, prol. ]>.'

I, . . ardfal . . (1427 : Dl. 32382.) Lakard. (1451 : Lelesz. 63. 16.) Nyeviczke
várához tartozott. — Ma Lakárt, az Ung partján, ITngvártól nvd.
Láz. Golomblaza. (1325: Anjouk, okmt. II. 173. 1.) Laaz. 1337:
Sztáray okllár. 1. 145., 1419 : Pongrácz cs. lit., 1447 : Lelesz. 59. 32.) Denglaz.
(1449 : Lelesz, elench. Statut.) Egy ily nevű (Laz) helység Gézsénynyel volt
határos s Nagy-Mihályhoz tartozott. (Az 1427. évi adólajstrom szerint is. Dl.
32382.) E helyen azonban már hasztalan keressük. Ma csak Ungvártól dk.
találunk Nagy-Láz és Deng-Láz nevű helységeket, közel egymáshoz.
Lengyelfalva. Legenfalwa. (1415: Dl. 10597.) Lengyelfalva. 1453 :
Századok. 1871. 616.) A Pálócziak bírták; Szerednye és Horlvó közt tűnik
föl, a hol ma Ljachuvci helységet találjuk.
Lucska. Lwchka. (1393: Sztáray Okltár. 1. 520.. 1419: Pongrácz cs.
lit.) Luchka. (1427 : Dl. 32382.) Révvel a Szeretva folyón. Nagy-Mihályhoz
tartozott; az 1427. évi adólajstrom szerint 23 j.-portával a Lucskaiak birto­
kában. — Megtaláljuk ma is a Nagy-Mihályból Szobráncz felé vivő út
közepén.
Lukaháza. Lwkahaza. (1427: Dl. 32382.) Lukahaza pred. (1447: Dl.
14103.) Iske vidékén feküdt. Zemplénmegye határán, a melyhez szintén
számítják néha.
Mátyócz. (Mátyucz.) Porchal alias Zigeth. (1389 : Lelesz, elench.
Statut.) Mathywcz. (1457: Lelesz. 68. 23.) Malhyucz al. nőm. Porchal.
(1487 : Lelesz. B. 59.) Porcsal, Sziget és Mátyócz tehát egy falunak részei­
ként vehetők. Az 1427. évi adólajstrom : Porchal-t külön számítja föl, —
Matywch-ot majd: Matyoch-ot pedig ismét külön. (Dl. 32382.) Ma csak
egy Mátyóczot ismerünk, Nagy-Kapóstól ék.
Merkócz. Merkocz. (1400: Lelesz, metal. Ung. 45., 1451 : Lelesz. 63.
16.) Merkoch. (1427 : Dl. 32382.) Nyeviczke várához tartozott. Kapos vidékén
feküdt. —- 1439-ben : «Kysmerkowcz al. nőm. Bayan». (Muz. lltár.) Tehát a
mai Bajánháza (1. ott) vidékén kell keresnünk.
Mocsár. Mochar. (1400 : Lelesz, metal. Ung. 45.) Nagv-Kaposlől dk. esik.
Molnos-Tiba. L. Tiba m.-város a.
Monygát. Monygath poss. (1427 : Dl. 11910.) Lásd : Zahar a.
Monyorós. Monyoros. (1400: Lelesz, metal. Ung. 45., 1475: Dl. 17679.
Monoros. (1427 : Dl. 32382.) A mai Mogyorós, Nagy-Kapóstól ény.. a mely­
nek vidékén fekvő helységekkel együtt soroltatik föl. — Másik Monyorós
helységet említenek a Pálócziak birtokai között 1453-ban, Szerednye vidéki
helységekkel együtt. Hihetőleg a Szerednyétől nem messze k. és ék. felé. de
már Beregmegyében fekvő Nagy- és Kis-Mogyorós falvakat kell értenünk.
Moscsa. Moschya. (Mokcsai cs. lit. az Orsz. Levéltárban. Több oki.
Mozcha. (1427 : Dl. 32382.) Ma Mokesa. a megye dny. sarkában.
Nagy-Brezna. L. Berezna a.
Nagy-Gálóos. L. Gálócs a.
Nagy-Gézeény. L. Gézsény a.
Nagy-Rebnicze. L. Rebnicze a.
 UNGVÁRMEGYK. 395

Nagy-Revicee. L. Rőcse a.
Nagy-Szeretva. L. Szeretva a.
Nagy-Tiba. L. Tiba m.-város a.
Nagy-Vágás. L. Vágás a.
Nagy-Vajkécz. L. Vajkócz a.
Nagy-Zalacska. L. Zalacska a.
Németi.. Kuzepnempty. (1405: kölcfeei Kende cs. lit.) Alsonerapthi.
(1427 : Sztár. ο. II. 267.) Felsewnenthy. Alsownenpthy. (1427: Dl. 32382.)
Nempti. Alsonempty. Felsewnemthy. (L459 : Dl. 31715; 1520 körűi : (Dl. 32125.)
Alsó- és Felső-Németit, ma is megtaláljuk Ungváriéi ény.
Német-Porubka(— ba). L. Porubka a.
Németvágás. L. Porubka a.
Ninaj. (Néna.) Nynay. (1422: Lelesz, metal. I!ng. 3. és 34., 1447:
Lelesz. 59. 32.) A mai Minaj, Ketergény m.. a melynek szomszédságában·
említik. — Ezt a helységet kell értenünk az 1405-ben az őri Daczók előne-
vében, föltűnő «Nyenye», — és az 1424-ben (kir. ember nevében) előfor­
duló «Nena» a. is. (Kölesei Kende cs. lit.)
Nyárád. Narad. Nyarad. (1400: Lelesz, metal. Ung. 45., 1499: Dl.
20845.) Narad. Naraad. (1427: Dl. .32382.) Nyrad. (1480: Dl. 18374.) Nagy-
Kapóstól dk. esik.
Nyénye. L. Ninaj a.
Nyeviczke. Neuychke. Newyche. (1427 : Dl. 32382.) Newycbke. (1451 :
Lelesz. 63. 16.) A hasonló nevű vár közelében feküdt, a hol ma is megta­
láljuk, Ungvártól ék.
Ó-Gézsény. L. Gézsény a.
Obrezs. L. llbrezs a.
Orehova. Orehwa. 1439: Sztár. okit. II. 351. Orohova. (1444: Lelesz,
elench. stat.) Ma Orechova. Szobráncztól dk.
Orlyócz. (Oreholez. Orlócz.) Orloch. (1427 : Dl. 32382.) Oreholcz. (1437 :
Nagymih. lltár.) Orlyocz. (1449: Dl. 14314.) Ma Orlócz néven puszta, Nagy-
Mi hálytói dk.
Orlyova. (Orloszka.) (1453 : ■Századok. 1871. 616.) A Szerednyétől dk.
eső Orlyava. 1417-ben e vidéken sorolnak föl egy «Orlozka» nevű helységet
a Pálóczi birtokok közt. (Dl. 10597.) Tán Orlyovával azonos.
Oroszfalu Orozfalu. (1400: Lelesz, metal. Ung. 45., 1439. és 1456:
Jászó. prot. B. föl. 237—247.) Orozfalw. (1427 : Dl. 32382.) Lakárt, Bátfa és
Bajánháza m. tűnik föl. — Az 1427. évi ádólajstrom egy másik ily nevű
helységet is ismer, Tárná és Vinna vidékén, a Nagymihályiak birtokában.
Úgy látszik a máskor Zemplénmegvében: Oroszka név alatt szereplő közeli
mai Oreszkát kell értenünk.
Orsóvárodnaközi. Orsowarodnakwzv poss. (1424: köl. Kende lit.) Őrrel
együtt említik. Tán nem is falu volt.
Osztró. Oztrow. (1419: Pongrácz cs. lit.) Ozthro. (1427: Dl. 32382:
1449 : Dl. 14314.) Szobráncztól d. esik.
396 MAGYAKORSZAG.

Ozdó. Huzdow. Huzdou. Hozdow. (Sztáray Ο. I. 563. szerint.) Ozdo.

poss. deserta (1418 —1449: U. o. 206—210.) Zbugvával együtt emlegetik.
Zemplénmegyéhez is számítható.
Őr. Hewr. Heur. (1332—7: Páp. tiz. 1. 350 366.) Kwr. (1423: 1)1.
24714; 1424: kölesei Kende cs. lit.) Ungvár m. dny. találjuk.
Palágy. (Palád.) Palad. (1325: Anjouk, okmt. II. 173.) Palaz. Palag.
(1 3 3 2 -7 : Páp. tiz. 1. 350. 366.) Palagh. (1436: kölesei Kende cs. lit.. 1445:
Dl. 13847. 13852.) Polag. (1479 : DL 18217.) Nagy-Kapóstól kd. esik.
Paló. Palo. (1427 : Dl. 32382 ; 1451: Lelesz. 63. 16.) Nyeviczke várhoz
tartozott. 1427-ben 25 j.-portával. — A mai Palló, Nagy-Kapóstól k. é.
Pályin. Palen. (1394: Dl. 7976.) Palyn. (1427: Dl. 32382.) Szobránrz-
tól dny. esik.
Paporcz. Paporcz. (1453 : Lelesz, elench. Statut., 1520 k ö rű i: Dl. 32125.)
Szobráncztól már távolabb ény. eső’ puszta hely, Német-Poruba vidékén.
Pereczke. Perechke. (1427 : Dl. 32382.) Pereczke. (1451: Lelesz. 63.
16.) Mint Nyeviczke vár tartozandósága fordúl elő'. Talán a mai Pereeseny.
Ungvár- és Nagy-Berezna közt.
Pinköcz. Pynkoch alio nomine Kozmathelke. (1394: Dl. 7976; 1436:
Muz. lltár.) Az 1427. évi adólajstromban Pynkoch és Kozmathelke két külön
helység. (Dl. 32382.) Ma csak Pinkóczot ismerjük, Ungvártól nyd:
Polyanka. Polyanka. (1417: Dl. 10597.) Polanka. (1427: Dl. 32382.)
A Pálócziak birtokai közt sorolják föl. — A mai Sáros-Polyanka, Rzobráncz-
tól dny.
Porcsal. L. Mátyócz a.
Porosztóháza. (Poroszlóháza.) Porosthohaza. (1444 : Lelesz, elench. stat.)
Porozlohaza al. nőm. Jakabhaza. (1437: Nagymiliálvi lit) Ma Porosztó.
Szobráncztól d.
Porubka. (Poruba, Porupka.) a) Nemethporupka. Prubka. (1419 : Pong-
rácz cs lit.) Nemethwagas. (1425 : Sztár. okit. II. 248.. 1437 : Nagymih. Ili.
1484: Lelesz. B. 60.) Nemethporuba. (1437 : Nagymih. lit.) A mai Német-
Poruba, hajdan a jeszenői uradalom tartozéka; Szobráncztól ény. — 6) Pwrupka.
Ewrdewgporwbka. (1451: Lelesz. 63. 16; 1454: Sztár. okit. II. 521... 1520
körűi: Dl. 32125.) Ma Ördög-Porubka nevű helységet találunk Szobráncztól·
kel., s ily nevű pusztát u. attól ékeletre. — Nagy-Mihály tartozékai közt a
jeszenó’i uradalomhoz sorozott Német-Porubkán kívül még egy: «Porupka»
és egy «Kysporupka», máskor «Kysporuba» helység is előfordul. Hasonlóképen
az 1427. évi adólajstromban is három ily rokon hangzású helység : «Porvvba,
Nemethyp. ., Porubka» a Nagymihályi-Lucskai rokonság birtokában.(Dl. 32382.)
Prikopa. (Prekopa.) Prwkopa. (1419 : Pongrácz cs. lit.) Prekopa (1437 :
Nagymih. lit.) Szobráncz m. k. találjuk.
Puksa vagy Puska. Puska. (1445 : Dl. 31519.) Pwxa. (1427: Dl. 32382.)
Puxa. (1449: Lelesz, metál. Ung. 30.) A inai Ptruksa, Nagy-Kapóstól dk.
Putka. Pulclia. (? 1424: Lelesz, elench. Statut.) Ilgy látszik a mai
Putka-Helmecz ó'rzi nevét.
 OTGVÁRMF.GYE. 397

Radies. Radach. Radich. (1323 : Anjouk, okmt. Π. 76. és 173.) Radych.

(1427 : DI. 32382.) A mai radiesi puszta Bátfa és Budaháza közt.
Radváncz. Radwancz. (1427: Dl. 32382; 1457: Dl. 31673) Urigváv i n .
dk. fekszik.
Raboneza. Rahoncha. (1451 : Lelesz. 63. 16.) (ingvartól ék. esik.
Ramocsa-Gejőcz. L. Gejőcz a.
Rát. (Rád.) Vrat. Roe. (1332—7: Pap. tiz. 1. 350. 366.) Raath. (1417 :
Dl. 10597; 1445: Dl. 13852.) Kyzrath. Kysrath. Raath. (1427: Dl. 32382.)
Raad. (1450: Zsélyi lit) Ma Nagy- és Kis-Ráth, IJngvártól d.
Rebnicze. (Ribnieze.) Rybnychke és Rybnyche. (1419 : Pongrácz cs. 111.)
Mindkét helység a jeszenő'i uradalomhoz tartozott s a mai Alsó- és Felső-
Ribnic,zenek felel meg, előbbi északra, utóbbi nyugatra Szobráncztól. Felső-
Ribnicze egy 1520 körüli lajstromban mint «Kysrybnyche» fordul elő; Alsó-
Ribnicze pedig 1481-ben mint Ribnike említtetik a szomszédos Gajdos melleit.
Végűi az 1427. évi adólajstromban két.: Rvbniche, — az 1449. évi Nagy-
Mihályi osztozáskor pedig: «Naghrebnycze és Kysrebnicze» fordul elő. (1427:
Dl. 32382 ; 1449 : Dl. 14314 ; 1481 : Lelesz. B. 60.. 1520 k ö rű i: Dl. 32125.)
Rebren. Rubren. (1299: Pesty. Helyn. I 279.) Rebreen. (1417: Dl.
10597.) Rebren. (1427 : Dl. 32382.) Ma Rebrin, Szobráncztól dny.
Remete. Több ily nevű helység volt Ungban a középkorban s van ma.
is. 1419-ben mint a jeszenői uradalom tartozéka: «Alsoremethe» fordul elő.
mely a mai Sáros-Remete falunak felel meg, Szobráncztól dny. s egy másik
Remete is. melyet, mivel Jeszenó'höz közel feküdt «alio nomine» Jeszenőnek
is neveztek, s mely a mai Felső-Remetével azonos. (Pongrácz cs. lit.) Egy
1484-iki oklevél a mai Felső-Remete helységet érti «Remelhe» alatt. (Lelesz.
R.), mely egy 1520 körüli lajstromban mint «Olahremethe» (1449-ben is
megvan már) szerepel. (Dl. 14314., 32125.) — Végűi egy harmadik, Nyeviczke
vár tartozéka gyanánt 1451-ben feltűnő «Remete» alatt valószínűleg a mai
Turia-Remete helységet kell értenünk, k. é. Rahonczától. a melylyel együtt
merül föl. (Lelesz. 63. 16.) Az 1427. évi adólajstrom k é t: Remethe nevű
helységei sorol föl a Nagymihályiak birtokában. (Dl. 32382.) E helységek
azonban egynek is képezhették részét.
Revicse. (Reviezke, Riviscse.) L. Ró'cse a.
Rőcse. (Riese.) A jeszenői uradalom tartozandóságai közt előfordúlnak :
«Rewehe. Alsorewche. Hnoyna alio nomine Rewche. Fekeshaza alio nomine
Rewche. Rewche alio nomine Zawathka.» (1419: Pongrácz cs. lit.) Hanajna.
Fekésháza és Zavatka helységeket ma is megtaláljuk egy csomóban a nagy-
mihály - szobránezi útban ; s közel fekszik hozzájok Felső- és Sáros-Reviscse.
a melyeknek nevét — középkori szokás szerint — az uradalom emez egész
csoportjára átvitték. Riviscse különben e néven szintén előfordul, már a
XV. században is. Az 1427. évi adólajstrom ban: Rewyche. Rewycheke.
Reuychke; 1449-ben: Rewyche minor é s : Naghrewyche alakban. Neve a
XIV. század folyamán még több változatot mutat, a mint hogy maga a hely­
ség is több apró részből állt. Kimondás szerint: Riese, Riucse, Riucsa, Ribc.se
sah. «Alsó- és Felső-», sőt: «Két-alsó- és Két-felső» előnevekkel. (Sztáray
398 MAGYARORSZÁG.

okit. I. 544. 561. 567. szerint.) «Honoyna» pl. 1489-ben szerepel ez alakban.
(1429: Dl. 32383 ; 1449: Dl. 14314 ; 1484: Lelesz. H. 60., 1489: Dl. 19539.)
Ruszka Ruska. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 350. 366.) Ruzka. (1380. 1400:
Lelesz, met. Un®. 45. és 61.. 1427 : Dl. 32382.) A mai Dobó-Ruszka Nagy-
Kapóstól k.
Ruszkócz. Rwzkoch. (1419: Pongvácz es. lit.. 1427: Dl. 32382:
1449 : Dl. 14314.) Szobráncztól ény. esik.
Salamon. 1. Zempléni-negyében.
Sikat. Sykaeli. 8ykal.li. (1425: Dl. 11688.i Egymagában fordul elő.
4L. Sikaüak a. is.)
Simonülése. Simon llese. (1419: Pongvácz es. lit.) Nagy-Mihálvboz
tartozott; Tárná m. tűnik föl.
Sislócz. Sisloeh. (1323: Anjouk, okmt. II. 76.) IIngvártól dny. esik.
Solymos. Solmus. (1417: Dl. 10597.i Solmos. (1427: Dl. 32382.)
Szobráncztól dny. találjuk.
Straskháza. Strazhaza (1427: Dl. 32382.) Straskhaza. ( 1 4 ..: Lelesz,
metál. Ung. 3.) A Tarnócz és Konczháza melleti; fekvő mai Trask puszta,
mely 1451 ben. mini Nyeviczke tartozéka, e néven fordul elő. (Trask. —
Lelesz. 63. 16.)
Székó. Sekow. (1427: Dl. 32382. ) Az 1427. évi adólajstrom szerint
32 j.-portával. — Ungvártól ény. esik.
Szelemencz. Zelemench. (1332- 7: Páp. tiz. I. 350. 366.) Selemencb.
1427: Dl. 32382.) 1461-ben: «De Zelerhecz» család és «Egbazas zelemencz»
helység szerepel. (Lelesz. 72. 17.) Ma Kis- és Nagy-Szelmencz. Nagy-
Kapostól dk.
Szenna. (Szinna.) Scynna. (1325: Anjouk, okmt. II. 173.) Zinna.
(1332—7 : Pápai tiz. 1. 350. 366.) Zenna. (1417: Dl. 10597.) Zenna. Senna.
(1427 : Dl. 32382.) Szobráncztól dny. esik.
Szentesháza. (Szenteske.) Zenthushaza. (1386: Sztáray Okit. I. 477.)
S e n te ... (1427: Dl. 32382.) Zenteske (1520 körűi: Dl. 32125.) A mai
Szentes. Szobráncztól d.
Szeretve. Ziruthwa. Zitua. (1.332—7 : Páp. tiz. 350. 365.) Nogzerethua.
Zerethwa. (1377: Fejér. Vili. 2. 681. I.. 1394: Dl. 7976.) Kyszerethua.
(1386: Sztáray Okit. I. 477.) Zerethua. Nagzerethua. (1427: Dl. 32382.)
Nagy-Kapóstól ény. mindkettőt m a is megtaláljuk.
Szeronicza. Seronycha. (1419: Pongrácz cs. 111.) A jeszenó'i uradalom
tartozékai közt akadunk rá.
Sziget. L. Mátyócz a.
Szlatina. (Szaladna.) Zlatina. Zalathwynya. (1421: Lelesz, metal. Ung.
46.. 1447: Lelesz. 59. 32.) Salathyna. (1427: Dl. 32382.) Valkája m. tűnik
lö l: 1427-ben 22 j.-portával. — Ma Szerednyétől keletre Nagy-Szlatina (V.
Szolotvina) s ettől északra Kis-Szlatina nevű helységeket találunk.
Szocsogó. Bizonyára a Nagy-Mihálvtól dk. eső mai Csecseho-nak
felel meg az 1419-ben előforduló «Wyzwchwgo» (Pongrácz lltár). valamint
 (IN G V Á RM EG Y E. 39»

az 1427. évi adólajst romból ism eretes: Sachogo s az 1449-ben és 1520 körűi
föltűnő: «Zochogo» helység. (Dl. 32382. 14314. és 32125.)
Szolnok. L. Zempléninegyében.
Sztripó. Siripo. (1451 : Lelesz. 03, 16.) A mai Sztrippa. d. Nveviczké-
tői. a melyhez hajdan tartozott.
Sztrite. Scrute. Strute. (1332 —7: Púp. tiz. 1. 350. 366.) Ztrythe.
(1393 : Dl. 7854; 1413 : Tört. Tár. 1884. 238.) Sthryche. (1427 : Dl. 32382.)
1427-ben mintegy 37 jobbágy-portával. — A mai Szűrte, é. Csaptól, a mely-
ivei együtt szerepel.
Tárná. Kys Tárná. (1408 : Lelesz, metal. Ung. 50.) Alsotarna. Felsew-
tarna. (1419 : Pongrácz cs. lit.) Tharna. (1427 : Dl. 32382 ; 1449 : Dl. 14314.)
Mint Nagy-Mibály tartozéka fordul elő ; az 1427. évi adólajstrom szerint öt
birtokos közt fölosztva, összesen: 43 jobbágy-portával. — Ma csak egy
Tárnát ismerünk. Vinna mellett ény. — 1489-ben. (Thaama) Zemplénmegyé-
hez számítják. (Dl. 19539.)
Tarnócz. Tornoucha. Tornocha. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 350. 366.)
Kvstharnoch. (1423: Sztár. okit. II. 237.) Tharnocz. (1427: Dl. 32382; 1499:
Dl. 20808.) Bodfalva és Sislócz m. tűnik föl. a hol Tarnócz néven ma is
találjuk. (Ungvártól dny.)
T asolya. Tasolya. (1438 : Soós cs. lit.) Ungvártól ny. é. esik.
Tegenye. Thegene. (1427: Dl. 32382.) Thegenve. (1457: Dl. 31673.)
Nagy-Kapóstól é. találjuk.
Trask. L Straskháza a.
Ubrezs. Wbres. (1419: Pongrácz cs. lit.. .1450: Sztár. okit. II. 467.)
Vbres. (1427: Dl. 32382.) Obrys. Obres. Obrees. (1400 —1450: Sztár. okit. II.
567. szerint.) Szobráncztól ény. fekszik. (L. Jeszenő a. is.)
Újfalu. A Csicseri-rokonság bírt. közt (1. ott.) szerepel, tehát e tájon
kellett feküdnie.
Uj-Gézsény. L. (lézsény a.
Uj-Szocsofló. L. Szocsogó a.
Vágás. Wagas. (1412 : Lelesz, metal. 43., 1416. 1424: Sztár. okit. II.
159. 241.) Nagvagas. (1414: U. ο. II. 130.) Mint Damonya határosa tűnik
föl 1412-ben. — Az 1414—1424. előforduló falu a Nagymihályiaké volt.
Vaján. Wayan. (1427 : Dl. 32382.) Wayan. Voyan. (1447 : Dl. 31567 :
1458: Dl. 31700.) Vámhely is volt. (Lásd : Csicser a.) Nagy-Kapóstól
ny. fekszik.
Vajkócz. Waykoch. Baykoch. (1405: Perényi cs. lit., 1427: Dl. 32382.)
Nagvvaykocz. (1464: Lelesz. 70.) Nagy-Kapós m. ók. találjuk.
Vajnatina(-Tiba) L. Tiba m.-város a.
Valkája. Walkaya. (1421: Perényi cs. lit.. 1427 : Dl. 32382: 1445: Dl.
13847. 13852.) Szerednye m. dny. találjuk.
Váralja. 1419-ben «Utraque Waralya» szerepel Tiba vár tartozékai
közt. (Pongrácz cs. lit.) Egy Váralja nevű helység ma is van Tibától ék.
felé. A másik Váralja alatt a mai Tiba helységet nem érthetjük. (L. Tiba
400 M AGYA KOKSZ ÁG.

τη .-város a.) Az 1449-iki Nagymihályi osztálykor már csak egy: «Waralya»

fordul elő. (Dl. 14314)
Várkond. Warkond. (1419: Pongrácz cs. 111.. 1449: Dl. 14314.) Warko-
gon. Wargon. (1427 : Dl. 32382.) Mint Nagv-Mihály tartozéka tűnik föl Klo-
kocsó mellett.. E vidéken. Nagy-Mihálv és Vinna közt találjuk ma a vár­
kondi pusztát.
Verbócz. Werboch. (1419 : Pongrácz cs. 111.) Werbus. (1427 : Dl. 32382.)
Werbocz. (1489 : Dl. 19539.) Nagy-Mihálvhoz tartozott, közelében fekszik ma
is. dk. felé.
Veskócz. iVeskolcz.) Veskoeh. (1348 : Lelesz, met. IJng. 82.) Welchkoch.
(1415: Muz. lltár.) Wezkulcli. (1427: Dl. 32382.) Nagy-Kapós m. ék. találjuk.
Villya. (Villye.) Vylia. (1380: Lelesz, metál. Ung. 26.) Vylle. (.1453:
Kállav cs. 111.) Vyllvee. (1485 : U. ο.) E helységben (a B. Szűz tiszteletére)
pálos kolostor is állt, a melynek részére járja meg e falu halárát 1380-ban
a leleszi konvent.
Vinna. Vidna. Wynna. (1408: I,elesz. metal, llng. 50.. 1419 : Pongrácz
cs. lit., 1427: Dl. 32382; 1449: Dl, 14314.) 1427-ben — öt birtokos közt
fölosztva — összesen: 40-nél több (az adólajstrom e helyen hiányos) j.-por-
tával. A megye nv. é. sarkában találjuk, nem messze (a zomplénmegyei)
Nagv-Mihálytól. a melyhez tartozott.
Viszoka. Vizoka. (1427 : Dl. 32382.) 1ingvártól nv. esik. — ÍV. ö. Kupp.
II. 298.)
Zahar. Zahar alio nomine Monygath. (1422: Dl. 11243—11245; 1430:
Muz. lltár.. 1490: Dl. 19621.) 1486-ban egy oki. Beregbe helyezi (Dl. 3L 92.):
az 1427. évi adólajstrom pedig: Naghazar-ra ferdíti. (Dl. 32382) Ungvártól
nyug. esik.
Záhony. L. Szabolcsmegyében.
Zalacska. (Zalucska.) Utraque Zalachka. (1419: Pongrácz cs. 111.,
Alachka. Zalachka. Salochka. Salachka. (1427 : Dl. 32382.) Zalachka maior.
Naghzalachka. Kyszalachka. (1449: Dl. 14314.) Felsezalachka. Alsozalachka,
(1450: Sztár. okit. II. 454., 456.) A XIV. sz.-ban : Zaluchka. Zalacha, Zalchka,
Zaluska. — alakban is. (Sztáray Okltár, I. 573.) A mai Kis-aís Nagy-Zalacska..
keletre Nagy-Mihálvtól. a melyhez hajdan tartozott.
Zavoda. (Zavada.) Zawoda. (1417: Dl. 10597.) Dohróka és Orlyava
(Orlozka) közt akadunk rá. Szerednye vidékén. — 1453-ban egy ízben
«Zawna»-nak írják. (Ivállay cs. 111.)
Zavodka. (Zavoda.) Zawada. Zawoda. (1427: Dl. 32382.) Zavodka,
(1484: Lelesz. B. 60.) A mai Zavadka (Szobráncztól ny. é.), melyet «alio·
nomine Rewche» is neveztek. (I;. Ró'cse.) A Nagymihályi-rokonságé volt.
Zbugya. Alsozbugya. (1419 : Pongrácz cs. lit.) Nagy-Mihálv vár ung-
megyei tartozékai közt tűnik föl. Nagy-Mihálytói é. felé ma is e megyébe tar­
tozik Izbugya helység. A XIV. században : Alsouzubugva. Olzubugya és Fel-
znbugya is. (Sztáray Okit. 1. 544. 551. szerint.)
Összesen: 205 helység.
 UNGVARMEGYK. 401

FŐBB BIRTOKOSAI:
Alsónémeti os. 1427 : Dl. 32382; 1450: Sztár. okit. II. 467.
Bajánházi (Bajáni) cs. 1500-ban a Pinkócziakkal együtt földesurak :
Pinkócz, Ninaj és Bajánháza helységekben. (Lelesz, elench. Statut. — V. ö.
Tegenyeiek.)
Barancsi cs. Földesurak Henzovicz helységben az 1427. évi adólajstrom
szerint. (Ladisl. «Baranch.» Dl. 32382.)
Baranyai cs. 1425 : Sztár. okit. II. 246.. 1427 : Dl. 32382 ; 1447 : Muz. lit..
XV. század: Lelesz, act. Béres. f. 18. n. 38.
Bartha (bartai) cs. Avagy : Bartaiak. Részeik voltak Szelemenczen is.
1,1444: Lelesz, elench. stat., 1471: Lelesz, prot. parv.)
Bástai (Básti) cs. 1487-ben igtatják Lászlót Mátyócz részeibe. (Lelesz,
elench. Statut. — V. ö. Nagymibályiak és Bukolcz vár a.)
Bátfai cs. Putkán 1424-ben, Bátfán (hol 1449-ben a Gatályiaknak
zálogosának el részeket), és Puskán 1445-ben. (Lelesz, el. stat.. ' Nagy Imre
gyűjt, és Dl. 31519.)
Beke (monyorósi) cs. Bírtak Kérészén. (1437: Lelesz, elench. Statut.
- V. ö. 1422 : Dl. 11243—11245 ; 1471 : Lelesz, prot. parv.)
Benee (vajköczi) cs. 1433: Lelesz, el. stat., 1450: Sztár. okit. II. 467.
Beregszászi Szt.-János vitézek. 1450-ben igtatják őket Arad p. részeibe.
(Lelesz, elench. Statut.)
Biró (szobránczi) cs. 1476 : Lelesz, elench. Statut.
Bithö (pinkóczi) cs. 1424. 1429 : Sztár. okit. II. 244. 276.
Both (Bod, bodfalvi, mátyóczi) cs. Földesurak: Mátyóczon és Porcsalon
is. (1427: Dl. .32382; 1434: Lelesz. 14., 1455: Dl. 14963. — V. ö. hosszú-
mezei Méregh cs.)
Both (hrabóczi) cs. Nátalálusi Csontos .lánossal és Zbugyai Gállal
együtt h. B. Istvánt is igtatják 1434-ben Henselőcz részeibe. (Lelesz, el. Statut.)
Boznyik cs. Bátfa és Puksa részeibe igtatják 1454-ben. (Lelesz, elench.
.stalut.)
Bozosi cs. 1413-ban Koromlva. — 1417 ben (ír birtokába igtatják őket.
(Lelesz, elench. Statut.)
Buda (budaházi) cs. Másként: Budaháziak. — Földesurak: Veskóczon
is. (1427: Dl. 32382; 1437: Lelesz, elench. stalut. — V. ö. 1421: Sztár,
okit. II. 57.. 87., 96., 220.)
Bukóczi cs. 1480-ban Tarnócz birtokába igtatják őket. (Lelesz, elench.
Statut.)
Butkai cs. 1411-ben új-adományúl kapják az osztályos Ráskai, Márki
(Málczai) családokkal együtt Hradisát. 1450-ben földesurak Ubrezsen is. 1489-ben
igtatják őket Szeretva, Pályin és Rebren birtokába. Ugyanakkor részeik van­
nak Ramocsa-Gejőczön is. (1411: Fejér. X. 5. 151. 453. 455., Szirmay. Cott.
Zempl. 74., 1450: Sztár. okit. II. 467.. 1489: Lelesz, elench. Statut. — V. ö.
Dl. 19462.)
Hunyadiak kora. VI. 26
 m M AGYA RORSZÁ G.

Csaholyi cs. L·. Nagymihályiak a.

Csapi (eszényi) cs. Ásvány, Csap, Judló, ftád és Szlrite helységekben
földesurak. (1413: Tört. Tár. 1884. 238., 1427 : Dl. 32382 ; 1429: Sztár. okit.
II. 278., 1450: Zsélyi lit. — L. Sztriteiek a. is. V. ö. 1464: Lelesz, metál,
Ung. 6.)
\ Császlóczi cs. 1367-ben visszaígtatják őket Vajkócz, Homok és Puksá
birtokába. 1444-ben Cs. Mihály után m arad t: Császlöcz, Gejó'cz, Valkája.
Csertész, Zavoda, Hodlyó. A Pálócziak felkérték, de 1453-ban V. László a
Mihály vejének, Kállai (Lőkös) Jánosnak (1472-ben új-adományúl) a d ja :
Valkája, Zavoda, Villye, Csertész és Hodlyó, 1455-ben néki és testvéreinek
(Villye kivételével) ugyanezeket a helységeket. (1367 : Lelesz, elench. Statut.,
1393: Dl. 7854., 1414: Perényi lit., 1427: Dl. 32382. A többire nézve :
Kállay cs. lit., hol peres iratokat 1480-hoz is találunk )
Csebi cs. 1449-ben Gézsény, 1451-ben Lucska birtokába iglatják őket.
(Lelesz, elench. statut.)
Csicseri cs. A rokon csicseri Fodor. Orosz és Ormós családokkal
együtt bírtak : Csicser. Vaján, Siskócz. Heés, Újfalu. Mátyócz és Veskócz
helységekben, Lukaháza és Arad pusztákon. 1425-ben engedélyt nyertek,
hogy Csicseren vagy Vajánban fa-, vagy kő-várat építhessenek. (Építettek-e,
nem tudjuk. Tény, hogy vámjokat 1458-ban Csieserből Vajánba tetették át.)
A Latorczán (1422. 1436.) révjök is volt, melyet egy ízben «Keczethe», más­
kor: «Keresthe» néven neveznek. 148t-ben és 1487-ben Cs. Zsigmond :
Csicser, Vaján és Újfalu helységekben, Arad és Lukaháza pusztákon bírt
részeit Ráskai Balázsnak adta zálogba. (1381 : Pongrácz cs. Ht., .1422. 1436 :
Jászó. pr. B. fob 231—238., 1425: Hazai okltár. 381., 1458: Dl. 31672.
31698. 31700; 1459: Dl. 31704; 1481. 1484: Lelesz, elench. Statut., 1487:
Dl. 31997. — L. Csicser helys a. is. V. ö. 1343 : Anjouk, okmt. IV. 350.)
Csókás (baranyai) cs. Bertalan 1477-ben és 1480-ban a megye alispánja
volt. (1447 : Dl. 17959., Muz. lltár., 1480: Dl. 18371.)
Csontos (nátafalusi) cs. 1453-ban igtatják őket Vinna részeibe. (Lelesz,
elench. statut. — L. brabóczi Both cs. a. is.)
Daczó (Daczófi, őri) cs. 1405-ben nyényei Daczóíiaknak nevezik őket.
1410-ben pedig botfalusi Daczóknak. Már 1405-ben (1432-ben is) földesurak
Palágy és Darma. — 1410-ben Bátva. — 1427-ben Hoór. — 1451-ben pedig
Botfalva helységekben is. (1405. és 1436: kölesei Kende lit., 1410. 1432.
1440: Lelesz elench. statut.. 1427: Dl. 32382; 1451: Lelesz. 4.)
Dobó (ruszkai. pányoki) cs. Már a XIV. sz. elején bírja e család (az
ungmegyei helységeknek vehető) Buszkát, Radicsot, Ilaravisát, Paládot,
Galamb-Lázát, Szirmát, Csepelyt és Dobronyt. 1417-ben a velők egy eredetű
Pálócziak kapják a többi részében a r. Dobók és Bátor (dictus) András
birtokában levő : Ruszkát, Bezőt. Zahart, Hadicsot. Komorócz és Rát felét és
Dobronyt, Ezenkívül részök volt Rebrenben (1324.). Kemenczén és tán
másutt is. a Pálóczi-féle birtokokban. (1324. 1325: Anjouk, okmt, II. 158.
173. 190. 1, 1417: Muz. lltár.. 1423 : Lelesz, metal. Ung.· 4., 1427: Dl.
32382; 1465: Dl. 16164; 1490: Dl. 19621. i
 UNG V Á R M EG Y E. 4 0 3

Drágfi (bólteki) cs. Részeik voltak: Őr, Bátva, Darma és Botfalva

helységekben. (XIY. XV. sz. : Wenzel. Akad. Ért. 1857. 377.)
Drugeth (bomonnai) cs. Másként: Homonnaiak. — Bírták Nyeviczke
várát a hozzá tartozó Ungvárral és 21 faluval; bírtak ezenkívül Láz, Záhony.
Salamon, Kapos és zálogban Bozos helységekben, valamint a Pálócziaktól
1455-ig Szerednyén is. (1412: Lelesz, metál. Ung. 43., 1424. U. o. 19.,
1451: Lelesz. 63.16. és Száz. 1871 615., 1455: Lelesz. 66. 6.. 1414:
herényi cs. lit., 1465 : Dl. 31840; 1483 : 18789.)
Ernuszt János. Az 1495. évi adóból 50 frt esett az ó' birtokaira.
(Engel, i. h.)
Fekésházi cs. 1430. 1450: Sztár. okit. II. 291. 467.
Felső-németi cs. 1427 : Dl. 32382 ; 1450 : Sztár. okit. II. 467.
Fodor (csicseri) cs. L. Csicseriek a.
Gatáiyi cs. Pályinban. (1448 : Lelesz, elench. Statut. — Lásd : Bátvaiak
a lall is.)
Haraszti cs. 1450 : Sztár. okit. II. 467. — L. Korcsvaiak a. is.
Helmeczi cs. 1447-ben bírnak :Helmecz, Láz, Szalatina, Ninaj és Keter-
gény helységekben; 1449-ben (Helmecz, Szlatina), Komorócz, Deng-Láz, (Keter-
gény) birtokába igtátják őket. (Lelesz, elench. Statut., 1427 : Dl. 32382; 1447:
Lelesz. 59. 32.)
Homoki cs. 1427 : Dl. 32382 ; 1450 : Sztár. okit. II. 467.
Homonnai cs. L. homonnai Drugeth cs. a.
Horkai cs. Korcsván is. (1450: Sztár. okit. II. 467. — V. 5. 1468 :
Lelesz, act. Béres. f. 8. n. 38. — L. a Korcsvaiak a. is.)
Horkas (őri) cs. 1475 : Lelesz, act. Béres. f. 9. n. 35.
Horváth (lomniczai) cs. Vajkóczon. (1405 : Perényi cs. lit.)
Huezti cs. 1479-ben Homok és Vajkócz birtokába igtatják őket. (Lelesz,
elench. Statut.)
Inaji cs.· 1427: Dl. 32382.
Iskei cs. Más néven Kériek. Földesurak 1458-ban Bajánházán és Iskén.
(Dl. 31683. — V. ö. Tegenyeiek.)
Jakabfi (nagymihályi) cs. L. Nagymihályiak a.
Jenkei cs. 1452 : Lelesz. 63. 10.
Kállai cs. L. Gsászlócziak a.
Kamonyai cs. Részeik voltak: Szelemenczen és Tegenyén. (1439. 1444:
Lelesz, elench. slab. 1439: Muz. lllár. — V. ö. Tegenyeiek.)
Kaponyai cs Pinkóczon és Tasolyán. (1436 : Muz. Utál·., 1490: Lelesz,
elench. stat.)
Kaponyás (kaponyai) cs. Tán ugyanegy család az előbbenivel. Bírt
Pinkóczon 1427-ben és 1436-ban; Kis-Szerelván 1463-ban; (Pinkóczon)
Keresztóczon 1480-ban. (Muz. lllár.. Lelesz. 74. 20., Dl. 24981.)
Kengösi cs. 1445-ben Bátva és Puska helységekben voltak részeik.
(Dl. 31519.)
Kerek (kerekmezei) cs. 1422 : Dl. 11243—11245.
2 6 *
404 AIAGYARORSZAG.

Kérészi cs. Földesurak Kérész helységben és Arad pusztán. (1427 : Dl.

32382 ; 1448 : Lelesz, elench. statt
Kéri es. L. Iskeiek a.
Keszeg (butkai) es. A Butkaiakkal egy nemzetség. 1414-ben Ubrezs
helység részeit a Nagymihálviaknak zálogosítják el. (Szepesi kápt. 111. c. TI.
f. 5. No 3.)
Kisráti cs. 1427 : Dl. 32382.
Komjáti (szelemenczi) cs. Komvathy. (1450 : Sztár. okit. 11. 408.. 1487:
Lelesz, act. Béres. f. 10. n. 17.)
Koncz (konezházai) cs. Másként Konczháziak. (1450: Sztár. okit. II.
468.) 1413-ban Szlatinán, — 1427-ben Mátyuczon. — 1473-ban Őrön és
IJngváron is voltak részeik. (Lelesz, elench. stáb. Jászó. prot. B. föl. 254.. Dl.
31673.)
Kónya cs. Szelemenczen (1427 : Dl. 32382.)
Kopolcs (apáti) cs. Aradon bírt részeit 1439-ben a csicseri Oroszoknak
zálogosítja el. (1439 : Dl. 31498. 31507.1
K orcsvai cs. B írtak: Nagy-Vajkócz helységben és Kis-Vajkócz pusztán
a Horkaiakkal és Harasztiakkal közösen. (1464: Lelesz. 70. — V. ö. 1427 :
Dl. 32382.)
Koriáth (kis-helmeczi) cs. 1445: Dl. 13847; 1450: Sztár. okit. II. 468.)
Latrándi cs. Zavatkán. (1458: Lelesz, elench. stat.)
Leleszi konvent. Földesül·: Kapóson. Ris-Kaposon. Viszokán. Bátván.
•Straskházán, Sislóczon, Merkóezon. Oroszfaluban: továbbá Lekárdházán
és Mocsáron, melyeket Kapos részeiért cserében kaptak a homonnai Druge-
thektől 1400-ban. 1455-ben zálogban Szerednyén és 1472-ben Mátyóczon,
(Jászó. pr. B. föl. 249., Dl. 31825., Lelesz, metal. Ung. 45., Lelesz. 66. 6.)
Leszteméri cs. Jenke, Székó és Kereszt részeibe igtatják őket 1414-ben.
Egy lehetett, a leszteméri (jenkei) Petó'-családdal. mely 1419-ben ugyané
helységekben és Tasolyán bírt. (Lelesz, elench. stat. — V. ö. 1427: Dl.
11910.)
Lőkös (kállai) cs. L. Császlócziak a.
Lucskai es. L. Nagvmihályiak a. — V. ö. 1427 : Dl. 32382.
Madai cs. Bátva és Paksa, részeibe igtatják őket 1454-ben. (Lelesz,
elench. stat.)
Málczai cs. L. Butkaiak a.
Márki cs. L. Butkaiak a.
Mátyóczi cs. 1486 : Muz. Utál-.
Méregh (őri. hosszumezei) cs. 1433-ban őri részeiket bodfalvi Bőd
Zsigmondnak zálogosítják el. (1433: Lelesz. 10.. 1487: Lelesz, act. Béres,
f. 10. n. 17.)
Monyorósi cs. 1427 : Dl. 32382.
Moscsai cs. (Mokcsaiak.) Földesurak: Moscsán, Csepelyen. (Mokcsai
cs. lit. 1412: Dl. 9905.)
Nagy (kasuhi) cs. Monvoróson. (1475 : Dl. 17679.)
 UNG VÁRMEGYE. 405

Nagymihályi cs. 1419-ben a 'libátokkal együtt bírták : Nagy-Mihály

várát, (1. ott) és tartozékait; továbbá a jeszenó'i uradalmat, mely Remete
(Jeszenő), Német-Porubka, .túsza. Ruszin. Ribniczke, Jeszenő, Ubrezs, Röese,
(Zavatka), Hanajna, Fekésháza, Alsó-Rőcse, Bankháza, Alsó-Remete, Rusz-
kócz, Ribnicze, Kajdanó, Szeronicza és Hlinik helységekből á l lt; végűi Tibq
várát (1. ott) Szobránczczal és 13 faluval s Gejőez részeit is az ott levő
vámmal. 1437-ben a nagymihályi Ödönfiek és N agym ihályiak (Albert perjel
fiai (több ízben, pl. 1469-ben «Priorfy-ak») osztoznak: Vajnatina. Poroszló­
háza (Jakabháza). Koromlya, Kis-Poruba, Prekopa, Oreholcz. Remete és
Német-Poruba helységeken ; 1449-ben pedig mint az elhalt Nagymihályi
László vágyó nán. a nagymihályi Ödönfiek. Póngrácsok (Pongráczfiak),
Ördögök, L u cskaiak és N agym ihályiak (Albertfiak): Nagy-Mihály várán,
Nagy-Mihály. Sztranyán és Tót-Utcza városokon (vagyis Nagy-Mihály város
részein). Oroszka. Krivostyán és Sétára helységeken Zemplénben, Vinna és
Tárná helységeken Ungban, hol az említett családok mindenike részeket kap.
E részeken leiül az Ödönfiek és a perjel fiai azaz N a g ym ih á lyia k kapják :
Szocsogó. Csiklin. Orlyócz, Osztró. Nagy-Rebnicze, Váralja, Bukócz és Klo-
koesó Irelvségeket Ung-. Uj-Tapolya és Veresvágás helységeket Zemplénme-
gyében. — a Pongráczfiak: Nagy-Szalacska, Jesztreb, Kis-Revicse, Várkond,
Ruszkócz, Baskócz, Hleviscse, Jósza és Hlinik, — az Ördögök és L u cska ia k
végűi : Kis-Szalacska, Nagy-Revicse. Remete, Jeszenő, Kis-Rebnicze. Gajdo-
nócz és Ruszin helységeket Ungban, Henselőczöt Zemplénben. Ezenkívül
N agym ihályi Jánost (Ungi Alberttel együtt) 1443-ban: Szeretva, Pályin.
Kozmatelke és Gejőez részeibe is igtatják. — 1480-ban egy N a g ym ih á lyi
(Jakabfi) leány révén a Csaholyiak, 1485-ben pedig az albesi Zólyomiak
tartanak igényt a család birtokában lévő helységek részeihez. 1484-ben a
L u c s k a ia k : Lucska, Porubka, Zavadka, Revicse, Remete, Gajdasócz, Rib-
nicze, Hlinik, Tárná és Sztranyán részeit, Bukolczon levő kastélyukat
(Zemplénben Nagy-Mihály vár és város, Henselőcz és Krivostyán részeit)
Bástai Lászlónak (m áskor: Básthi) zálogosítják el. Végűi a n. Pongráceok
1489-ben Honojnán, Zalacskán és Verbóezon is földesurak. (1419 : Pongrácz
cs. lit., 1437 ·. Nagymih. lltár., 1443. 1485: Lelesz, elench. stat., 1449 : Dl.
14314 ; 1469: Lelesz. 56., 1480: Lelesz. 17., 1484: Lelesz. B. 60., Szepesi
kápt. lit., c. IT. f. 3. Nr. 17., és f. 6. Nr. 19., 1489 : DL 19539. — L. Tiba
vára, Kelemenócz, Vágás. Csernicze és Hilócz helységek, a szerelvai Ramo-
csa, bulkai Keszeg, továbbá : Tibai és Ördögh cs. a. külön is. — A Fejér.
X. 5. 442. előfordúló 1413. évi adomány 1613-ra értendő.)
Németi cs. Az 1427. évi adólajstrom szerint: Iskén. (Dl. 32382.) Miklós
1434-ben a megye alispánja volt. (Sztár. okit. II. 305.J
Ninaji cs. (Nénaiak.) 1424: köles. Kende lit., 1450: Sztár. okit. II. 467.
Nyárádi cs. Szelemenczen is. (1444: Lelesz, elench. stat., 1480: Dl.
18371.)
Odvari cs. Gáspárnak részei vannak 1498-ban: Botfalva, Homok és
Vajkó.ez helységekben. (Dl. 20740.)
Ormós és Orosz (csicseri) cs. L. Csicseriek és apáti Kopolcs cs. a.
Orosz (fekésházi) cs. 1450: Sztár. okit. II. 467.
406 M AG YA RORSZÁ G.

Osolth (Osolcz) cs. Osolth. Osolch. Osolcz. Osolh. — 1422-ben: zahari,

— 1450-ben: komoróczi eló'névvel. (Dl. 11243—11245; 1446. 1450: Sztár,
okit. II 392. 452. 467.)
Odönfi (nagymihályi) cs. L. Nagymihályiak a. Zemplén- és IJngmegyé-
ben. — V. ö. 1427 : Dl. 32382.
Ördög (nagymihályi, tibai) cs. 1419 ben Duránban földesül·. 1444-ben
visszaigtatják Vajnatina, Porosztóháza, Porubka, Prikopa, Koromlya, Ore­
hova, Riviscse és Német-Poruba birtokába. 1427-ben az adólajstrom szerint
egy Ördögh György nevű nemes Darmán birtokos. (Dl. 32382.) Λ többire
nézve : Lelesz, elench. stat. — V. ö. Nagymihályiak.)
Őri cs. 1487-ben Mátyóczon. (Lelesz, el. stat.)
Palágyi cs. Palágyon és Darmán. (1436 : kölesei Kende cs. 111.. 1440 :
Lelesz, elench. stat.)
Pálóczi cs. B írta: Pálócz, Szenna, Rebren. Solymos, Polyanka (Sáros-).
Csábrád, Kelecsény, Szerednye. Lengyelfalva, Horlyó, Ilyapataka, Andrásvá-
gása, Orlyava, Zavoda, Dobróka és Szolnok helységeket s Komorócz és Rál
felét (1417-ben új-adományként). Földesurak voltak továbbá Ignécz, Csomonya,
Monyorós, Császlócz, Helmecz, Kemencze és Gejó'cz, — az 1427. évi adólaj­
strom szerint még Csiszér helységben is. (1417 : Dl. 10597 ; 1427 : Dl. 32382 ;
1451: Dl. 14490., 1453: Száz. 1871. 616. 1.. 1464: Dl. 159í7., 1465: Dl.
16164. — V. ö. ruszkai Dobók és homonnai Drugethek.)
Pányi cs. Földesurak : Beésen. Demeter 1452-ben a megye alisp. volt.
(Sztár. okit. II. 498., 1461 : Lelesz. 72. 29., 1495 : csehi Pogány cs. lit.)
Paporczi cs. Kis-Szeretva részeibe igtatják őket 1453-ban. (Lelesz,
elench. statut.)
Perényi cs. Vajkóczon, Zsigmond kir. 1405. évi adományából. (Perényi
cs. lit.)
Pető cs. 1419-ben: jenkei, leszleméri, — 1423-ban: kis-tarnóczi, —
1475-ben bodfalusi eló'névvel. Az 1427. évi adólajstrom szerint Székó részeit
Pető' (Pethow) László bírta. (1419 : Lelesz, elench. stat., 1423 : Sztár. okit. II.
237., 1427: Dl. 32382; 1475: Dl. 17719; 1480: Dl. 18374.) IJgyanegy család­
ról van-e mindig szó ? — nem merném állítani. (L. Gesztemének a. is.)
Pike (eszényi) cs. Szelemenczen. (1439. 1444 : Lelesz, elench. stalul.)
Pinkóczi cs. 1427: Dl. 32382; 1450: Sztár. okit. II. 468. - L. Baján-
háziak a. is.
Pongrácz (nagymihályi) cs. L ásd : Nagymihályiak a. Zemplénben és
Ungban. (V. ö. Dl. 19539. és 1427. évi adólajstrom. Dl. 32382.)
Priorfi (nagymihályi) cs. Nagymihályi Albert vránai perjel (1. 1427 :
Dl. 32382. az adólajstrom elején) családja értendő. (L. Nagymihályiak a.
Ungban és Zemplénben.)
Radvánozi cs. Radvánczon és Legényén. (1457: Dl. 31673. — V. ö.
1427 : Dl. 32382.)
Rakattyási cs. 1464-ben Kérész részeibe igtatják őket. (Lelesz, el. stat.)
Ramocsa (szeretvai) cs. E család rokon a Szeretvaival Gejó'czön levő
birtokrészét 1394-ben elcseréli a Nagymihályiak Pálvin. Pinkócz és Szerelv,ί
 UNGVÁRMEGYE. 407

helységekben levő birtokáéi'! A XV. sz.-ban b ír t: Ubrezs, Szeretva, Gejőcz,

Pályin, Rebren, Kozmatelke és Pinkóez helységekben. (1394: Dl 7976., 1404:
Lelesz, elench. Statut., 1422: Dl. 11243—5.. 1427: Dl. 32382; 1446: Dl.
13951; 1460: Lelesz. 71. 5.. Szepesi kápt. lit. <·.. II, f. 3. Nr. 17.)
Ráskai cs. .lános 1474-ben a megye alispánja'volt. (Dl. 17569. — L.
Rutkaiak és Csicseriek a. is.)
Ráti.cs. 1445: Dl. 13852. 1450: Sztár. okit. II. 467.
Ricsei (fekésházi) es. Szelemencz (1439. 1444.) és Ubrezs (1448.) hely­
ségekben. (Lelesz, elench. S tatut.)
Semsci cs. L. Szűcsiek a.
Sikati cs. Olykor: Sisak alakban is. (Sztár. okit. II. 291. 292. 305. 315.
1. az 1430—1435. évekhez. — V. ö. Dl. 5341.)
Somogyi (őri) cs. Mátyóozon. (1434: Lelesz. 14.. 1487: Lelesz, elench.
Statut.)
Szalánczi cs. Csap részeibe igtatják őket 1455-ben. (Lelesz, el. Statut.)
Szapolyai cs. Az 1494. évi adóból a Szapolyai István ungi jószágaira
■290’/a Irt esett; 1495-ben pedig 370 Irt. (Engel, i. m. 21. 132.)
Szécsi (Gálszécsi. somi) cs. Szelemenczen 1478-ban a Semseieknek,
1487-ben a Tárczaiaknak részeket zálogosítnak el. (Szepesi kápt. lit. c. U. f.
1. Nr. 1., 1477 : Muz. lltár., 1487 : Jászó Statut. S. f. 2. n. 45.. 1487 : Lelesz,
elench. S tatu t. — V. ö. 1427: Dl. 32382.)
Szelemenczi cs. Egyházas-Szelemenczen. 1461 : Lelesz. 72. 17.)
Szepesi (veskóczi) cs. Scepessy. (1508: Meskó cs. lit.)
Szeretvai . cs. Az 1427. évi adólajstrom szerint Ubrezs helységben
földesül·. — (L. szeretvai Ramocsák a. is.)
Szigeti cs. Durán helységben (1423: Lelesz, elench. Statut.)
Szocsik (németi) cs. Porcsal vagy Sziget (1389.), Bozos, Korcsvá
(1421.). (ír és Orsóvárodnaközi (1424.). Bátva. Puska és Németi (1445. 1459.)
helységekben. (1389. 1421. 1454: Lelesz, elench. Statut., 1424: kölesei Kende
cs. lit.. 1445 : Dl. 31519 ; 1459: Dl. 31715.)
Sztritei cs, 1413-ban új-adományúl kapják a Csapiakkal együtt: Csap,
Judló. Szlrite és Ásvány helységeket. 1445-ben, osztoznak Valkája. Hodlyó,
Csertész és Zavoda helységeken. 1456-ban igtatják őket ugyanezek és Villye
birtokába. 1464-ben íöldesurak Csapon is. (1413 : Tört. Tár. 1884. 238.,
1445: Dl. 13852; 1456: Lelesz, elench. Statut.. 1464: Lelesz, metal. Ung. 6.)
Tárczai cs, L. somi Szécsiek a.
Tarnóczi cs 1393 : Fejér. X. 8. 365.. 1450 : Sztár. okit. II. 467., 1474:
Dl. 17569.
Tegenyei cs. E család gyakran szerepelt ez időben. Tagjai a csehekkel
versenyt pusztítottak. (1458: Lelesz. 69. 33.) 1439-ben az osztályos Kéri
(Iskei) és Bajáni családok tagjaival együtt új-adományúl kapják Kis-Merkó-
ezot vagy Bajánt, — ugyanezekkel és a Kamonyaiakkal együtt pedig Tegenyét.
Ugyanez évben Iske birtokába is igtatják őket. 1476-ban földesurak: Tegenye,
Monyorós, (Iske) és Bajánháza helységekben. (1439 : Muz. lltár., Lelesz, elench.
Statut.. 1476: Dl. 17870.)
40 8 M AGYARORSZÁG.

Tibai cá. 1421-ben iglatják őket Bozos és Korcsva. — 1445-ben

Valkája, Hodlyó, Csertész, (Villye) és Zavoda. — 1482-ben pedig Dánná
részeibe. (1421. 1482 : Lelesz, elench. Statut... 1445 : Dl. 13847. — V. ö. Nagv-
mihályiak a. Zemplénben és Ungban.)
Tompa (monyorósi) cs. 1422 : Dl. 11243—11245 ; 1427 : Dl. 32382.
Ungi (puksai) cs. 1449: Lelesz, metal. Ung. 30.. 1452: Dl. 14547. —
V. ö. Nagymihályiak.)
Ungvári pálosok. Részeik voltak: Ungváron, Alsó-Domonyán, Bozoson.
(Rupp. II. 398.)
Upori cs. 1460-ban Upori László ungm. alispán volt. (Pongrácz cs. 111.)
Varjas cs. Hoóron az 1427. évi adólajstrom szerint. (Dl. 32382.)
Veres (jenkei) cs. 1427 : Dl. 32382 ; 1452 : Lelesz. 63. 10.
Vitéz (budaházi) cs. 1487 : Lelesz, act. Béres. f. 10. n. 17.
Zbugyai cs. 1458-ban igtatják Kis-Szeretva részeibe. (Lelesz, elench.
Statut. — Lásd : hrabóczi Both cs. a. is.)
Zólyomi (albesi) cs. L. Nagymihályiak a.
Összesen: 128 birtokos.

FŐ ISPÁ N JA I:
Ez időszakból ismeretesek: 1445-ből Pálóczi László kit·, ajtónálló-
mester és Pálóczi János.1 1447-ből és 1450-ből csak Pálóczi János, valamint
1453-ból, 1454-ből és 1457-ből is.12* 1459-ben Homonnai (Drugeth) Istvánt és
Bertalant fölmentvén, helyekbe Pálóczi László orsz. bírót nevezi főispánná á
király.8 1460-ban már Pálóczi Antal a főispán.* 1473-ban pedig Pálóczi
Imre kir. lovászmester, egyúttal Zemplénmegye főispánja.6 Végűi 1484-ben
Czéczei Máté.6

1 Dl. 31520. : országbíró, Simon pedig királyi lovász-

2 Lehoczky. Stemmat. 1.158., Kovachich. j mester.
Vest. Com. II. 119., Lelesz. 62. 1., 68. 8., i 3 Ház. okit. 424.
Kállay Iltár., Dl. 14368. 14868. — Mind í * Leli. Stemmat. I. 158.
László, mind János — Simonnal együtt — 5 Dl. 30089.
a Mátyus nádor fiai. László 1450-ben í * Dl. 25395.
 BEREGMEGYE.

Nagyjából — némi eltéréssel Dolha felé — hajdan is azon

a vidéken terűit e l,1 a melyen napjainkban. - A Szerednve-
Munkács-Bilke vonalától é. felé eső tájakat azonban nem ismerjük
teljesen.
Adó alá eső házhelyet a XY. sz. végén 2600 körül számí­
tottak össze benne. :i
A munkácsi uradalmat és a Perén yiek birtokait, tehát
északibb, hegyesebb részét kivéve, a közép- és kis-nemesi családok
között oszlott föl.
A XIV. században nagy hírre emelkedett munkácsi urada­
lom zárta magába a megye szívét, főhelyeit. A Tisza partján
fekvő Vári várostól kezdve, Beregszász és Bereg városokon át
északkeletre Újfalu, .Sarkad, Dragabartfalva, Pisztraháza, Sztán-
falva, Munkács város, Lauka, Viznicze, Bubuliska, Lóhó, Ruszkócz,
Kajdanó, Lucska, Sztrabicsó, Izsnyéte, Gút, Gát, Jánosi és Dédá
képezik végpontjait s egy vár. négy város és 27 falu hatalmas
testét.
Főbirtokosai ez időben : a rácz despota, majd a Hunyadi-ház.
Északkelet felé a Perényiek birtokai következnek, mindjárt
a Munkács szomszédságában feküdt Potrénfalvánál. (Ma Podhering.V
E helységtől kezdve Szent-Miklós (város) és Szuszkó, egy mellék­

1 Erre nézve lásd Máramarosban: saikra vonatkozó adatokat, pótolván

Dolha és Bilke helység alatt. ' némely más (levéltári) adattal. A
2 L eírásunkban Lehócsky mo- , helységnevek régi Írásmódját -— fáj-1
noyrafiáját (Bereym . tört. III. k.) ' dalom — Lehoczkynál csak ritkán
kellett követnünk, felvevőn abból találjuk meg.
a középkori helységekre és birtoko- 123 Engel. 27. 134.
410 MAGYARORSZÁG.

völgyben: Szolyva, a határ mentén, a Latorcza forrásvidékén

pedig: Vereczke és Ökörmező (ma Volócz), eme mintegy 15
faluból álló uradalomnak kiemelkedőbb pontjai. Ezenkívül zálog­
ban, vagy máskép a déli vidéken (Doboson sat), továbbá Ung-
megye és Máramarosmegye határán (Bilke körül) is szereztek
részeket a Perényiek.
A főúri családok közül csupán a Pálócziaknak voltak még
kisebb, inkább Ungmegyéhez számítható, vagy zálogos birtokaik
e megyében.
A közép nemesi családok díszes sorából egész csoport
válik ki. A Lónyaiak: Namény várossal és Lónya környékén 10
faluval; az eszényi Csapiak: Agtelek, Barkaszó, Atya vidékén,
valamint a Csarnavodaiak és Surányiak: Balazsér, Darócz, Csarna-
voda, Márok és Ugornya környékén szintén 10— 10 faluval, vagy
részeivel; a Gútiak és rokon gúti Országhok: T.-Szalka és Bút
vidékén mintegy 15 faluval; a kusalyi Jakcsok (és tőlök a
Bátoriak): a Tisza mentén Hete, Tarpa, Muzsaj (város), Bene,
Oroszi, Kovászó, föntebb Gelénes, Kászony (város), Gút, Rafajna
sät. vidékén 17 helységgel, vagy részeivel és két pusztával; az
Uporiak: Belényes táján 10 falu részeivel; végül a már oláh
eredetű, rokon Bilkei, llosvai, Komlósi és Lipcsei családok, a
megye keleti vidékén: Komlóstól Uosván és Bilkén át Lukováig
— mintegy 17 faluval s a Dolhaiak ugyané tájon — inkább
Máramarosba számítható 11 faluval.
Ezenkívül az ungi határon : az Agárdiak és agárdi 'főkék
(8 —9 faluban); lentebb: az Atyaiak és Barlabásiak (6—6 faluban),
a ruszkai Dobók (7 faluban). a Kerecsenyeiek (7 faluban),
Pósaháziak (7 faluban), somi Szécsiek (8 faluban), Várdaiak,
vagy Kisvárdaiak (5 faluban) s végül több idevaló családtól
különböző réveken a Kállaiak mintegy 16 városban, faluban és
pusztán bírtak vagy szereztek részeket.

VÁRAI ÉS ERŐSSÉGEI:
Gelénes. Az Uporiaké. Már 1366-ban vár állt e helyen. 1474-ben a
törvény — lerontását rendelte el. (29. t.-cz.)
Kovászó. Castrum K. — 1492-ben és 1495-ben tűnik föl, mint a Ma-
tncsinaiak (talán a k. Jakcsoktól zálogban) birtoka. (1492: Lelesz. 31., 1495:
Lelesz, elench. stat.)
 BEREGMEGYE. 411

Munkács, alján a hasonló nevű várossal és számos faluval egy ura­

dalmat képezett, a XIV. sz. végén s a XV. elején az u. n. munkácsi herczeg-
séget. A XIV. sz. közepén Nagy-Lajos a litván Koriatovics Tódor herczegnek
adta, kinek utóda bírta a XV-ik elején is. Zsigmond király idejében Bran-
kovics György rácz despota kezébe került (1430-ban már b írta ); 1439-ben
és 1440-ben a Pálóczi László, 1446-ban a Hunyadi János, 1448-ban és
1451-ben ismét a despota és Hunyadi János birtokában találjuk. Végűi
1463-ban a Szilágyi Erzsébeté, a ki Korvin Jánosnak hagyományozta. (1484.)
Munkácshoz tartoztak 1484-ben : Munkács, Vári, Szász (Beregszász) és Bereg
m.-városok, továbbá Bereg-Ujfalu, Jánosi, Dóda, Gát, Gút. Nagy-Lucska, Kis-
Lucska, Sztrabicsó. Kisfalu, Izsnyéte, Oroszváros, Iványi, Bákos, Bobuvika,
Ruszkócz, Kajdanó, Lohó, Lauka, Viznicze. Makarja. Sarkad, Pisztraháza,
Bárdháza, Sztánfalva, Kis-Kereped és Dragabartfalva. 1466-ban Szilágyi
Erzsébet asszony Munkács vár következő kenézségei fölött intézkedik: Kere-
pec.z. Lafalva, Sztánfalva, Závidfalva, Hátmeg, Ardánháza, Medencze, Dra­
gabartfalva és Sándorfalva. (L. Erdőd a. is. — V. ö. Pestv. Brankovics. 21.
33. 35. 36. 46. — Dl. 13587. 15795. 19003. és 1466-hoz: Tört. Tár. 1890. 168.)
Szolyva-Szent-Miklás. Zsigmond kir. 1403-ban megengedi Perényi
Imrének, hogy «in tenutis ot territorio possessionis Saluasenlhmiclos unum
castellum seu fortalieium» építhessen. Felépítette-e. nem találom nyomát.
fDl. 8927. — l> Szent-Miklós város a. is.)
Összesen : 4 vár.

MEZŐVÁROSAI:
Bereg. A XIV. sz. elején már önálló egyház, melynek határában Erzsé­
bet, királyné 1329-ben a B. Szűzről nevezett (kis-beregi) pálos zárdát alapította.
1393-ban Mária királynőtől mint királynői birtokot a Nagymihályiak kapják.
De csak rövid ideig bírhatták. 1397-ben, 1463-ban és 1484-ben: oppidum,
1433-ban pedig: «civitas». (Idézve Beregszásznál) Munkács sorsában osztozott.
— Ma Nagy-Bereg. Beregszász közelében ék. (L ásd: 1393-hoz : Dl. 7858. és
1404: Vécsey cs. lit. fasc. 2. n. 192.)
Beregszász. Luprechtszasza (-Zaza). Lamprechtszasza, Szász (Zaz),
Lompertháza stb. néven fordul elő e korszakban. Azonban már Beregszásznak
tBeregzaz) is nevezik, pl. 1477-ben. — (V. ö. Zsélyi lltár, 1463: Dl. 15795.
és 1484: Dl. 19003 ; 1477 : Kállay lit.) Első telepítvényesei szászok voltak.
Főkiváltságait már IV. Bélától nyerte 1247-ben. Nagy Lajos király 1342-ben
királyi városnak (civitas nostra) nevezi. Ez időben érte el virágzásának leg-
magasb fokát. Vámszedő hely is volt. A XV. században (1422-ben, 1463-ban
és 1484-ben mint «oppidum».) Munkácshoz tartozott, s annak sorsát osztotta.
Domonkos-rendi szerzetesek és dömés-rendi apáczák (sőt régebben : templo­
mos-) és Szent-János-vitézek és ferencz-rendiek is székeltek itt. (Rupp. II.
370. — V. ö. 1452: Lelesz, elench. Statut, hol: «domus hospitalis in opp.
Zaz fund.» merül föl.)
412 .VIAGYAKOliSZAO.

Kászony. Eme, Beregszásztól ny. é. eső hely a XIV. sz. közepén már
városias szervezettel (hospesek, bíró és esküdtek) merül föl. 1391-ben Zsig-
mond kir. ruszkai Dobó Domonkosnak a d ja ; de már 1398-ban a Debrőiektől
veszi el, cserében más birtokokért. 1436-ban a kusalyi Jakcsok (György) birto­
kában találjuk, a kiktől zálogban és női ágon a Bátoriak (1451.). Rábaiak.
Brágfiak (1449. 1460. 1466.), Matucsinaiak (1478.), zálogban (1461-ben)
Szilágyi Erzsébet, majd a Kesziek és Matucsinaiak bírnak részeket. 1482-ben
nevezik határozottan «oppidum»-mik. (Dl. 18734.)
Munkács. A várral együtt állt már az Árpádok korában is. Vásárjait
1348-ban említik s később 1427-ben is. Bár a várhoz tartozott, saját ható­
sága, lelkésze és bírái voltak. 1446-ban és 1484-ben «oppidum»-nak czíme-
zik. (L. Munkács várnál.) Közelében feküdt s fekszik ma is (észak felé) a
Vazul-rendü szerzeteseknek állítólag Koriatovics Tódor herezeg által 1360-ban
alapított kolostoruk.
Muzsaj. (Nagy-Muzsaj.) Nagymuzsaly. Kismuzsaly. (1280. 1488.) illa
Muzsaly, Beregszász m. dk. — Nagy-Muzsaj úgy látszik városi szabadalmakat
is élvezett, mert 1408-ban az itteni : «iudices, cives et, hospites» említtetnek.
(Károlyi okltár. I. 544.) A kusalyi Jakcsok s tőlük nagyjából ugyanazok
bírták, a kik Kászonyt.
Namény. Nomen. Nomyn. (1333. 1483.) Birtokosai : a Lónyaiak 1418-ban
Zsigmond királytól engedélyt kap tak : országos és heti vásárok tartására'.
Kévje is volt a Tiszán, valamint száraz vámja is, hasonlókép a Lónyaiak bir­
tokában. 1494-ben mint «oppidum» merül föl, de bizonyára ennek tartották
mióta vásárjait megkapta. Részeket a Naményiek (s zálogban a malomvizi
Kenderes és omári Csolnok cs.) is bírlak itt. Régebben Szatmármegyébez
számították. — Ma Vásáros-Namény a Tisza rn. (V. ö. szaholesmegvei
Kerél h. a.)
Szent-Miklós. (Szolyva-Szent-Miklós.) Zolywazenthmyklos. (1387: 1)1.
7268.) Zohvazenthmyclos. (1430: Perényi cs. Hl.) Opp. Zenthmiklos. (1454:
DL 24541.) Már 1214-ből ism erjük: 1387 óta a Perényiek bírták kir. ado­
mány alapján. 1454-ben hozzátartoztak: Szolyva, Kölesén. Pothorén, Ökör­
mező, Duszona és a két Vereczke. — Munkács és Szolyva közi találjuk! iL.
Vide helység a. is.)
Vári. Wary. (1241. 1498.) Beregszásztól dk. a Tisza m. fekszik. — A
XIII. sz.-ban itt állott Borsova vára. A XIV. században városi szabadal­
makat nyert. 1390-ben a Nagymihályiak kapták Mária királynőtől, de a XV.
sz.-ban — mint oppidum — Munkácshoz tartozotl. (V. ö. 1390 : Dl. 7599 :
1397: Lelesz, elench. stat., 1463: Dl. 15795; 1475: Muz. Utál·, és 1484.:
Dl. 19003.)
Összesen: 8 mezőváros.
 BKRKOMRGYK. •M3

H ELY SÉG EI:

Adony. Odún. Ódon. (1342: Zichy okmt. II. 31.) Határát megjárják
ekkor és 1412-ben. (Lelesz. Metal. Bereg. 1.) A mai Tisza-Adonv, Y.-Namény-t
tói északra.
Agtelek. L. Szabolcsmegvében.
Almás. Kis- és Nagy-Almás fordul elő a XV. században. Ma is megvan
mindkettő, Munkácstól dk.
Alsó-Lucska. L. Lucska a.
Andrásvágása. Andraswagasa. (1481: Dl. 18509.) Ma Andrasócz
(Ungm.), Beregm. határán, Szerednye mellett. (L. Ungban is.)
Ardánháza. (Ardánfalva.) 1448. 1463. Ardánfalva és Jardánfalva néven
is előfordul. - - Ma Ardánháza, Munkácstól dk.
Ardó. (Ordó.) 1418. 1453. — Ordo. (1440: Zsélvi Hl.) A mai Bereg­
szász-Végardó.
Asszonytelke. 1338-ban fordul elő : M.-szig. lyc. gyűjt.
Asztély. 1378. 1478. — Beregszász m. dny. fekszik.
Atya. Acha. Atya. Athia. (1327—1489.) Vamas Atya. (1462 : Lelesz. 5.)
Vámszedő hely volt. Ma is Vámos-Atya. Beregszásztól ny.
Bábafalva. 1478. — Munkácstól ék. esik,
Bag. (Bagd.) Bagh. (1467 : Lehoczky, i. m. III. k.) Bőgd. (1467 : Lelesz,
clench, stat.) Ma Bag puszta, Vámos-Atya közelében.
Bakta. 1363. 1372. — Ma puszta Muzsaj m.
Balazsér. (Balazsej.) 1429. 1472. — Beregszász közelében ény. találjuk.
1348-ban: Balasey-nek, 1349-ben : Balase-nek Írják. (Zichy okmt. II. 315. 357.)
Balázsvágása. Balaswagasa. (1481: Dl. 18509.) Ma puszta Benedike és
Kálnik közt.
Bárdháza. Bardhaza. (1474: Dl. 17758; 1484: Dl. 19003.) Ma Bártháza,
Munkácstól kissé dk.
Barkaszó. 1447. 1450. — Munkácstól dny. esik.
Barlabás vagy Barrabás. 1288. 1488. — Ma Barabás. Kászony m.
1 1353-ban : Barrabas. Zichy okmt ΙΓ. 521.)

Bátyú. 1205. 1434. — Munkácstól dny. esik.

Bégány. 0- és Nagy-Bégány helységek fordáinak elő a XV. században.
Ma Nagy- és Kis-Bégány, Beregszásztól ény.
Bencze Chornawoda, Benche, Feyerche — sat. helységeket sorol föl
1446-ban (1483-ban) a Csarnavodaiak birtokai közt egy XVI. sz. hiteles oki,
(Dl. 13959.) Majd 1449-ben «Bencze» alakban mint «predium» tűnik elénk.
(Lelesz, elench. stat.)
Bene. Bene. (1462: Dl. 15739.) Vámszedő hely volt. — Beregtől
dk. esik.
Benedek!. (Benedik, Benedekfalva.) 1391. 1471. — Benedeky. (1478 :
Lelesz, elench. stat.) Benedik. (1487 : Lelesz, elench. stat. ) Ma Benedike, Sze-
rednvétől dk.
Bereg-UJfalu. L. Újfalu a.
414 MAGYARORSZÁG.

Betlen(d). Máskép: Pétién vagy Petlend. (1428.) Ma puszta Kászony

és Darócz közt.
Bilke. 1447. 1480. — Munkácstól dk.. Mármarosm. határán fekszik, a
melyhez szintén tartozott néha (1478: Lelesz, el. stat., 1479: Újhelyi es.
lit.) a középkorban.
Bisztra. 1455. — Ungm. szélén a Bisztra m. feküdt.
Bodoló. Budulou. (1280. 1355. 1463.) Bodolo. (1355: Zichy okmt. II.
631., 1430: Dl. 12339.) Ma Badaló, Beregszásztól d. a Tisza partján.
Borsova. Nagyborsova. Kisborsova. (1418. 1479.) Ma csak Borsóvát
találunk Beregszásztól dk.
Bótrágy. 1270. 1413. — Kászonytól ény. esik.
Bród. 1454. Munkácstól dk. az Ilosva m. fekszik. — Egy másik ily
nevű helység hajdan (1264. 1365.) Iványi é. oldalán terűit el.
Bronyka. Lásd Máramarosban, Dolha a. is.
Bubuliska. (Bobuvika.) 1484-ben: «Bobuwyka». (Dl 19003.) A XIV.
században Koriatovies Tódor munkácsi herczeg a Csernek hegyen általa ala­
pított görög Bazilios-rendű szerzeteseknek adományozta, kik azt ma is bír­
ják. A XV. században azonban a munkácsi uradalomhoz tartozott. — Mun­
kácstól ény. esik.
Búcsú. (Bules.) Nagy-Bulcsu és Ris-Bulcsu ford fiinak elő a XV. szá­
zadban. 1468-ban: Bolch. (Dl. 16768.) 1471-ben Kysbvlchv. Bolchv. (M.-szi­
geti lyc. gyűjt.) Ma csak Bulcsu nevű helységet találunk Beregszász tőszom­
szédságában.
Buda-Vereczke. L. Vereczke a.
Csapolcz. Ma Csapóczka, Munkácstól ény.
Csarnavoda. 1449. 1486. — Ma Csaroda, Beregszásztól dny.
Csépánfolde. (Csépántelek.) L. Dobrony a.
Csetfalva. Chedfalwa. (1446: Hevenessy-gyűjt.) Chethfalwa. (1477 :
Múzeumi lltár.) Poss. Chethfalwa alias in comitatu de Wgocha, nunc verő
ex translatione nostra regis) in comitatu de Bereg. (1477 : Újhelyi cs. 111.)
Vámhely volt. — Beregszásztól dk. esik.
Csorna. Puszta volt. (1365. 1478.) Ma falu Beregszásztól d.
Csombortelek. Csak 1327-ben merül föl.
Csomonya. (Csamonya.) 1406. 1453. Chamonya. (1440 : Zsélyi lit. j
Munkácstól nyd. találjuk.
Darócz. Doroth. Doroch. Doroucli. (1307—1489.) Kis-Darócz. (1477.)
Ma Darócz, Kászonytól dk.
Dávidháza. 1364. 1417. —- A mai O-Dávídháza (Uj-D. a. XVIII. sz.-ban
alakúit). Munkácstól ny.
Déda. 1356. 1484. — A munkácsi várhoz tartozott. — Beregszásztól
nyug. esik. (V. ö. Újfalu.)
Dedek. Dedek. (1465: Dl. 16210.) Nelepina. Palozalja sál. helységek­
kel együtt tűnik föl.
Derczen. 1321. 1459. — Munkácstól d. esik.
Dienestelek. L. Szunyogmezőnél.
 BEREG M EGYK . 415

Dobos. Dobz. (1454: 1)1. 24541.) Naghdobos. (1471 : Perényi cs. lit.)
1,. Szalmármegyében.
Dobróka. 1447. 1491. — A megye keléti határán, Bilke m. találjuk.
Dobrony. (Dobronya.) A 13. században Csépánfölde és Csépántelek
néven fordul elő. A pápai tizedlajstromban. az un g i főesperességben : Dobrum.
(350. 1.) 1390-ben mint ung-megyei helység: Dobrona. (Dl. 7629.) 1417-ben
szintén, mint ung-megyei falu: Dobron. (Muz. Iit.) A XIV. XV. sz.-ban leg­
inkább Kis- és Nagy-Dobronv. Kis-Dobronyon rév is volt a Latorczán,
(1389 : Dl. 7541.) Ma is megvan mindkettő. Munkácstól ny.
Dóiba. Lásd : Máramarosmegyében.
Dragabartfalva. (Dragabratfalva.) 1378. 1504. — Munkácstól dk. esik.
(V. ö. 1466-hoz : Tört. Tár. 1890. 168.)
Du8zona. (Duszina.) Dwzyna. (1414: Dl. 13803.) Dusona. (1454: Dl.
24541.) Ma Duszina, Szolyvától dk.
Erdőd. Az u. n. Hátvidéken feküdt hajdan. Szilágyi Erzsébet, mint
földesur 1475-ben kenézséget alapított itt.
Eszterjén. 1344. 1427. — Mátyus, Hetvén és Kerecseny közt feküdt
1344-ben: Izteryen alakban fordul elő. (Zichy okmt. II. 98.)
Fejércse. 1353. 1493. — Beregszásztól dny. esik.
Flóriánháza. 1341. — Hajdan falu volt Komlós és Bilke közt.
Fornos. 1378. 1455. — Munkácstól d. esik.
Gajdos. 1455. - - Szerednyétől ék. esik.
Galgó. (Galgova.) 1342. .1427. — Adony környékén feküdt. 1342-ben:
Golgowa, Golgoua és Galgo alakban fordul elő. (Zichy okmt. II. 31—36.)
Gát. 1374. 1482. — Munkácstól d. esik.
Gecse. (1319, 1464. — Beregszásztól d. találjuk.
Gelénes. (Gellyénes.) Gellyanus. Gellenus. Gylyenus. Gellienes. (1327.
1474.) Vámszedő hely volt. — Kászonytól d. esik.
Gergelyi. (Gergeri) 1425. 1497. — Gergery. (1420: Somossy cs. lit.)
Geregely. '1489: U. o ) V.-Naménynyal szemközt fekszik a Tisza másik
oldalán.
Gerzsanyó. Kirsano. Krisano. (1364. 1432.) Gersano. (1481.) A mai
gerzsenyői puszta felel meg neki, Csomonya és Szernye közt.
Guiács. 1380. 1495. — Tarpa m. dny. (a Tisza mentén) fekszik.
Gút. Kis-Gút, máskép Nagy-Szernye. (XV. sz.) Nagy-Gút. (1465. 1484·.)
Munkácstól dny. találjuk ma is Nagy- és Kis-Gút helységeket. Előbbi a
munkácsi uradalomhoz tartozott.
Halászfalva. L. Szaniszlófalva a.
Harábor. (Halábor.) Harabor. (1332. 1505.) Ma Halábor. Vári m.. a
Tisza jobb partján. (V. fi. 1343-hoz : Anjouk, okmt. IV. 350.)
Harangláb. XIV. és XV. sz. — Kászonytól ény. találjuk.
Hátmeg. L. Hegymeg a.
Hegy. Hegh poss. 11422 : Zsélyi lltár.) Márok vidékén feküdt.
Hegymeg. (Hegyelő.) XV. sz. — Ma Hátmeg, Munkácstól k.. mely
néven 1466-ban fordul elő. (Tört. Tár. 1890. 168. 1.)
416 MAGYARORSZÁG.

Hete. 1299. 1504 - Tarpa mellett ny. é. fekszik.

Hetyen. 1383. 1489. — Kászonvlól ény. esik.
Holubinna. Holobinna. (1430: Petényi cs. lit.) Cholwbynna. (1444:
1)1. 13803.) Hylybynna utraque. (1465: Dl. 16210.) Ma Holubina. Szolvva m. é.
Homok. 1356. 1492. — Beregszásztól ny. é esik.
Horosztó. L. Pósaháza a.
Ignécz. 1248. 1495. — Vámszedő hely roll. 1418-ban és 1453-ban
Ungmegyéhez számtíják. (Század. 1871. 616.) Szerednyétől d. találjuk.
Iloncza. 1450. 1463. — Bükétől ény. esik.
Mosva. 1341. 1478. A XV. sz.-ban: Nagy-Ilosva. — A megye keleti
határán találjuk. (L. Medencze a. is.)
Iszterjen. L. Eszterjén a.
Iványi. 1333. 1488. — Munkácstól ny. é. esik.
Izsnyéte. 1484. — Dny. találjuk Munkácstól, a melyhez tartozott.
Járni. 1398. 1500. — Tarpától ny. esik.
Jánosi. 1364. 1484. — Munkácshoz tartozott. — Beregszásztól é. felé
találjuk. (V. ö. Újfalu.)
Jardánfalva. L. Ardánháza a.
Kajdanó. 1456. 1484. — Munkácstól ny. é. esik.
Kálnik. 1478. — Munkácstól ény. találjuk.
Karaszló. L. Ugocsamegyében.
Kerecseny. 1343. 1489. — Kászonytól ny. a Tisza partján fekszik.
Kereczke. L. a Dolhaiak a. és Máramarosban Kereczke és Dóiba hely­
ségek a.
Kerepecz. (Kereped.) a) 1365. 1496. — Ma puszta Munkácstól d. —
b) A XIV. és XV. században a mai Felső-Schönborn (Munkácstól kel.) tűnik
föl : Oláh-Kerepecz. Kerepeczke. Kis-Kerepecz néven. (1484-ben «Kyskereped»
alakban.)
Kerepeczke. L. Kerepecz a.
Kéty. Keth. (1465: Dl. 16210.) Palozalja után sorolják föl.
Kígyós. 1333. 1456. - Beregszász m. ék. találjuk.
Királypópa (?). 1388-ban merül föl neve utoljára.
Kireanó. (Krisanó.) L. Gerzsanyó a.
Kirva. 1307. 1436. — Creua. (1341: Zsélyi lit.) Kyrwa. (1428: II. o.)
A XV. sz. második felében már puszta. — Déda és Darócz közt feküdt.
Kis-Bereg. L. Remete a.
Kis-Borsova. L. Borsova a.
Kis Bulcsu. L. Bulcsu a.
Kis-Darócz. L. Darócz a.
Kisfalu. (Kis-Ujfalu.) 1484-ben Kisfalu. 1495-ben Kis-iJjfalu. — Ma Alsó-
Schönborn (Novoje szelő), Munkács m. d.
Kisfalud. Kisfalu. Kisfalud. (1457. 1458.) Ma (Szelcze vagy) Kisfalud.
Bükétől nyd. (V. ö. 1460 k ö rű i: Dl. 35810.)
Kis-Gút. L. Gút a.
Kis-Kerepecz. (Kis-Kereped.) L. Kerepecz a.
 BEREGMEGYE. 117

Kis-Lucska. L. Lucska a.
Kis-Muzsaly. L. Muzsaly városnál.
Kis-Surány. L. Surány a.
Kis-Vereczke. L. Vereczke a.
Klacsanó. 1175. — Munkács m. any. találjuk.
Komár. (Komoró, Komoród, Komorótelke.) L. Szunyogmező a.
Komlós. 1412. 1471. — Beregtó'l ék. esik.
Konak-Szalka. L. Szalka a.
Koszfalva. Koz. Kozfalv. (1456-ban és 1475-ben merül föl. Utóbbi évhez :
Újhelyi os. lit.)
Kovászó. 1390. 1478. — Beregszásztól k. felé találjuk.
Kölesén. Kelchen. (1430: Perényi cs. lit.) Kewlchen. (1454 : Dl. 24541.)
Ma Kölcsin. Munkácstól ék.
Kömezö. L. Szunyogmező a.
Kövesd. 1412. 1471. — Beregtó'l ék. esik.
Kusnicza. L. Dolhaiak a. és Máramarosban a helységek közt is.
Lafalva. 1466 : Tört. Tár. 1890. 168. — A mai Latova (?) Munkács­
tól dk.
Lauka. XV. század. — Munkácstól é. esik.
Llszicza. 1465: Huny. kora. XI. 118. — Inkább Máramaroshoz tartozott.
( I,. ott.)
Lohó. Lohob. (1484: Dl. 19003.) Ma Kis- és Nagy-Lohó. é. felé
Munkácstól.
Longodár. 1421. 1498. — Ma puszla Bereg és Kígyós közt.
Lónya. Nagy- és Kis-Lónya fordul elő. (1270. 1503.) Kis-Lónyán vám
is volt. — A Tisza partján, V.-Naménytól é. ma is mindkettőt megtaláljuk.
Lucska. Alsó-Lucska majd Kis-Lucska néven fordúl elő egy helység a
XV. sz.-ban. Ma Klucsárka, Munkácstól nem messze dny. — Nagy-Lucskát
is említik már a XV. században, a melynek úgy látszik a szintén ez időben
előforduló Felső-Lucska felel meg. Az előbbinek közelében találjuk.
Lukova. 1447. 1491. — Bükétől keletre esik. 1453-ban. 1459-ben és
1462-ben llgoesamegyéhez, 1465-ben: Wkwa néven Beregmegyéhez számít­
ják. (Újhelyi cs. lit.)
Macsola. 1357. 1422. — Beregszásztól d. esik.
Makarja. 1393. 1484. — Munkácstól dk. találjuk.
Márok. (Márk, Márki.) 1280. 1484. — Tarpától é. esik. (Határjárása
1429-ből: Zsélyi Illái*. Ekkor: Márk a neve. Ugyanott 1421-ben: Marky.)
Martinka. Marthyncha. (1444: Dl. 13803.) Ma Kis-Martinka. Szolvvától
keletdélre.
Maszárfalva. 1410. — Munkácstól dk. esik.
Mátyus. Mathius. (1449 : Zsélyi lit.) Mathyus. (1477: Muz. lit.) Ká-
szonytól ny. é., a Tisza m. találjuk.
Maximfalva. 1341. 1508. — Komlós és Bilke közt feküdt.
Medencze. Medenche que olim Ilosva vocabatur. (1463.) Munkácstól
dk., a megye halárán találjuk.
H unyadiak kora. VI. 27
448 MAGYARORSZÁG.

Mika. 1436. 1503. — Barabás m. terűit el

Miszticső. (Miszticze. Miszticző.) 1447. 1499. — Ma Miszticze, a megye
k. határszélén. (Bükétől k.) 1361-ban, 1453-ban. 1459-ben és 1462-ben
(Misticzew) IJgocsához, 1465-ben Bereghez számítják. (Újhelyi cs. lit.) 1465-ben:
Myslvcze ; 1472-ben : Mysnyczew ; 1475-ben : Myslhychev. (U. o.)
Mogyorós. A középkorban hihetőleg: Monyovós. (1447.) Ma Nagy- és
Kis-Mogyoróst ismerünk. Munkácstól ény. (L. Ungban is : Monyorós a.)
' Nagy-Bégány. L. Bégány a.
Nagy-Borsova. L. Borsova a.
Nagy-Bulcsu. L. Bulcsu a.
Nagy-Dobos. L. Dobos a.
Nagy-Gút. L. Gút a.
Nagy-llosva. L. llosva a.
Nagy-Lucska. L. Lucska a.
Nagy-Surány. L. Surány a.
Nagy-Szernye. L. Gút alatt.
Nagy-Vereczke. L. Vereczke a
Négyforrás. L. Polyánkánál.
Nelipina. Nelepina. Nelepyna. (1430: Perényi cs. lit, 1465 : Dl, 16210.)
Ma Hársfáivá (Nelipina). Szolyva mellett k. é.
Nyíres-Ujfalu. XV. sz. — Ma Nyiresfalva, Munkácstól dk.
Ó-Bégány. L. Bégány a.
Qláh-Kerepecz. L. Kerepecz a.
Orlyova. Orleva. (1417: Lelesz, clench. Statut.) Ma Ungmegyében
találjuk, Szerednyétől dk.
Oroszfalu. (Oroszváros.) a) A mai Oroszvég. Munkács tőszomszédságá­
ban : Oroszfalu. Oroszváros néven fordái elő. (1360. 1484.) — b) Orosz­
falunak (1484-ben Ruszkolcznak) nevezték a XIV. században a mai
Ruszkóczot is. Munkácstól ók. — c) Sarkadot a XIV. sz.-ban hasonlókép e
néven is.
Oroszi. 1430-ban Ugocsához. 1461-ben és 1462-ben már Bereghez
számítják. (V. ö. Dl. 15739.) A mai János-Oroszi, Beregtől dk.
Osztrö. 1338-ban fordul elő. M.-szig. lyc. gyűjt.
Ökörmező. Ewkermezew. (1430: Perényi cs. Itt.) Wkewrmezew. (1465:
Dl. 16210.) Ma Volóez, (Alsó-)Vereczkétől dk.
Palozalja. Palazalya. (1430: Perényi cs. lit.) Palozalya. (1465: Dl.
16210.) Vereczke. majd Ökörmező és Nelepina helységekkel együtt szerepel.
Papfalva. 1371. 1461. — Munkácstól k. esik.
Papi. (Papifalu.) Két ily nevű helység van ma s volt hajdan is e
megyében. Az egyik (1416. 1471.) a mai Csonka-Papi, Kászony m., a másik
(1311. 1422.) a mai Márok-Papi. Tarpától é. (Lelesz. 69. 47.)
Pavlya. (Pavlyán) Paulya. Paulyan. (1444·: Dl. 13803.) Úgy látszik a
mai Paulova felel meg neki, Szolyvától ény.
Petlen(d). L. Bellen a.
Pisztraháza. Pvztralhaza. (1476: Dl. 17758.) Pvslrahaza. (1484: Dl.
19003.) Munkácstól dk. találjuk.
 m ehkgm egye. 419

Polyánka. Négyforrás néven is fölmerül. (1418. 1463.) Bükétől dny. esik.

Pósaháza. Horoszto aliter Possahaza. (1410; Lelesz, elench. Statut.)
Posahaza. Possahaza. (1420. 1489: Somossy cs. lit.. 1489: Lehoczky i. m.)
Munkácstól dny. esik.
Potrénfalva. (Potrén, Pothorén.) Villa Pothren. (1389.) Pothoren. (1464:
Dl. 24541.1 Petheren. (1466: Dl. 16210.) A mai Podhering. Munkács m.
északkel.
Rafajna. 1286. 1482. — Ma Rafajna-Ujfalu, Kászonytól é.
Rákócz. (Rákolcz.) 1447. 1491. — Ez időben Beregmegyében merül
föl. Ma Kis- és Nagy-Rákócz néven Ugocsamegyébez tartozik, a hová pl.
1361-ben. 1459-ben és 1462-ben szintén számítják. (Újhelyi cs. lit.) Bükétől
dk. esik
Rákos. 1333. 1495. — Munkácstól ny. é. találjuk.
Remete. 1329-ben (s mint látszik később is) pálos kolostorral. Ekkor
Kis-Beregnek hívták. — Ma Alsó-Remete, Bereg m. ék.
Repede. Repede. (1465: Dl. 16210.) Munkácstól ék. esik.
Rév. Rew. (1458: Lelesz. 69. 21., 1460 körűi: Dl. 35810,) Ilosva
vidéken feküdt.
Románpataka. 1411. 1504. — Almás körűi terűit el.
Ruszkolcz. L. Oroszfalunál.
Sándorfalva. L. Tőkés a.
Sarkad. Λ XIV. sz.-ban Oroszfalunak is nevezték. (1398. 1466.) Bereg­
iül ék. találjuk.
Síd. 1307. 1469. — Syd. Zvd. (134.1. 1428. 1436: Zsélyi lit.) Ma
puszta. Darócz halárában.
Som. 1272. 1488. — Kászony m. ék. találjuk.
Surány. Nagv-Surány. Kis-Surány. (1280. 1492.) Vámhely volt. (1446 :
tlevenessy gy.) 1346-ban Suram-nak írják. (Zichy okmt. II. 194.) Ma Surány,
Beregszásztól dny.
Szalka. (Szalóka.) 1348. 1488. Utóbbi évben Konak-Szalka néven for-
dúl elő. — Ma Tisza-Szalka, Kászonytól dny.
Szalóka. L. Szabolcsmegyében.
Szaniszlófalva. Másként : Halászfalva. — A XIV—XVI. században
Komlós dőli határában feküdt.
Szernye. 1333. 1495. — Munkácstól dny. találjuk. (Lásd: Gát a. is.)
Sziget. 1450. 1493. — Kis-Lónya és Eszény közt feküdi.
Szilvás. L. Vide a.
Szolyva. Zolwa. (1430: Perényi cs. lit.) Solywa. (1465: Dl. 16210.)
Munkácstól ék. esik.
Sztánfalva. 1364. 1484. — Munkácstól k. találjuk.
Sztrabioeo. 1466. — Munkácstól dny. találjuk.
Sztrojfalva. (Sztrojánfalva.) Ztroyfalwa. (1430 : Perényi cs. lit.) Stroyan-
falwa. (1444: Db 13803.) A mai Sztrojna, Szolyvától dk.
Szunyogmezö. Komár, Komoród, Komoró, Komorótelek, Kőmező és
Dienestelek néven is előfordul. (1447. 1480.) Bilke közelében feküdt, ,
Szuszkó. Suzko. (1465 : Dl. 16210.) Szolyvától dny. esik.
27*
420 MAGYARORSZÁG.

Tákos. 1357. 1497. — Kászonytól d. találjuk.

Tarpa. 1321. 1470 — Beregszásztól dny..fekszik.
Tivadar(-falva). 1370. 1407; — Tarpától d. esik.
Tőkés. Máskép Sándoríalvának is nevezték. (XV. sz. — V. ö. Tört. Tár,
1890. 168.) Munkácstól dk. találjuk.
Ugornya. 1384. 1488. — Révvel a Tiszán és vámmal. - V.-Namény-
nyal szemközt a Tisza partján terül el.
Újfalu, a) Wyí'alw. Berekwyfalw. (Dl. 15795. 19003.) A munkácsi ura­
dalomhoz tartozott. 1463-ban egy oklevél «in oppidis. . .» Lompertháza, Bereg.
és Vári m.-városokkal együtt Újfalut, Dédát és Jánosit is fölsorolja. De bizo­
nyárba tévesen. A Munkács tartozékait előszámláló oklevél 1484-ben Mun-
kácscsal együtt csak a 3 elsőt czímezi «oppidum»-nak. (Dl. 15795. 19003.)
Ma Bereg-Ujfalu, Bereg közelében ék. felé. — b) 1417-ben Benedik, Zsukó.
Kálnik stb. helységekkel együtt is merül föl egy ily nevű helység. (Lelesz,
elench. Statut. — L. Nyires-Ujf. a. is.)
Vámos-Atya. L. Atya a.
Vereczke. Bwdawereske. Wereske. (1430: Perényi cs. lit.) Vereczke
utraque. (1454: Dl. 24541.) Nagwerechke. Kyswerechke. (1465: Dl. 16210.)
Ma Alsó- és Felső-Vereczke, a megye ék. zugában.
Vid vagy Vidtelke. 1290. 1476. — Révvel a Tiszán és vámmal. — Ma
Tisza-Vid. Kászonytól dny.
Vide. Poss. Wyde. Zenthmyklos. Ziluas — együtt fordulnak elő 1366-ban.
mint az olnodi Czudarok birtokai. (Dl. 5488.) Ma csupán Szent-Miklóst ismer­
jük (1. a városok közt), ha ugyan ezt (mint 1387 óla Perényi-birtokot) kell
értenünk.
Viznicze. Wyznycze. (1484: Dl. 19003.) Ma Alsó- és Felső-Viznicze.
Munkácstól é.
Zadnya. Lásd : Máramarosmegyében Zadnya és Dolha a.
Zápszoly. Sapsol. (1472 : Újhelyi cs. lit.) Sabozol. (1477 : Múzeumi lit.)
Ma Zápszony. Kászony m. ék.
Závidfalva. 1466: Tört. Tár. 1890. 168. - Munkács m. kd. találjuk.
Zsukó. Zukow. (1417 : Lelesz, elench. stat.) Munkácstól ény. esik.
Összesen: 172 helység.

FŐBB BIRTOKOSAI:
Agárdi cs. Benedeki. Balázsvágás, Bisztra, Kálnik, Zsukó, Gajdos,
Alsó- és Felső-Lucska és Mogyorós helységekhez formálnak igényt 1447-ben.
(L. Perényiek a. is.)
Alattyáni cs. Az Agárdi-féle birtokokban, kivéve Zsukot és Mogyo­
róst. (1478: Lelesz, elench. stat.)
Atyai cs. Atyán, Gelényesen. (1324. 1454.) 1478-ban Kerecseny részé­
hez tartanak jogot. 1482-ben Eszterjén, Adonv és Helyen helységekben is
földesurak. (1482. Lelesz. 8.)
Bagi cs. L. naményi Pócsai cs. a.
 BEBEGM EGYE. 421,

Bakos (ó-bégányi) cs. 1480 : Lelesz. 27.

Baktai cs. Kerepeczen (1424.) és zálogban Haiáboron. (1432.)
Barlabási cs. Barlabáson, továbbá Kis-Surány, Jánd, Rákos, Gergely!
■és Ugovnya helységekben, 1403-ban s úgy látszik később is. (P. Barlabáson.
Jándon és Kis-Surányban kétségtelenül. — V. ö. Gútiak és Surányiak.)
Bátori cs. Bírnak a XIV. sz. végén Nagy-Dobronyban; 1417 óta Tal ­
pán : 1451 és 1460 óta pedig részeket Almás, Kászony, (Csonka-) Papi, Bene,
Kovászé, Nagy- és Kis-Muzsaj, Szernye, Újfalu, Gelényes, (Oroszi) és Rafajna
helységekben, a k. Jakcsok. — és 1471-ig (zálogban) Nagy-Doboson. Barlabáson
és Jándon, a Perényiek birtokaiban. 1489-ben Kis-Surány és Hete részeit
szerzik meg. (L. Károlyiak és Nagymihályiak a. is. — V. ö. 1468-hoz : Dl.
16622. 16623 ; 1489-hez : Lelesz, elench. Statut.)
Bégányi cs. Földesurak: Bégányon kívül még Maszárfalván (1410.) és
Fornoson is. (1456.)
Beregi (mikai) cs. Mika. Barlabás és Jánd helységekben 1469-ben.
(Farkas cs. 111.)
Bilkei cs. Földesurak : Vereczkén. (1433.) A bilkei (veresmarti) Iváskók-
kal és Rákócziakkal együtt: Bilke. Dobróka, Rákócz. Miszticsó', Imkova és Szu-
nvogmező helységekben. (1458 : Lelesz. 30., 1477. 1479 : Újhelyi cs. lit, —
V. ö, Ilosvaiak és Perényiek a. is.)
Bőd íhalábori) cs. L. Halábor a. Lehoczkynál.
Bornemisza (kölesei) cs. Zálogban a Károlyiaktól : Nagy-Muzsalv (1479.)
m.-városban. (Kár. okit. H. 477. — V. ö. kerecsenyi Magyarlak.)
Borsovai cs. Borsova, Kis-Muzsaly (Oroszi) helységekben, Hegy és Hel-
mecz pusztákon. (1424. 1430.) Asztélyon (a Bulcsuiaktól) zálogban. (1468.)
L. a kusalyi Jakcsok a. is.
Bökényi (Beke?) cs. L. a Szirmaiak a.
Brankovics György rácz despota. h. Munkács vár és város a.
Bulcsúi cs. Kis- és Nagy-Bulcsun kívül 1447-ben Gelényesen. (L, Bor-
sovaiak és Szirmaiak a is.)
Butkai cs. Viden (1425.) és Szálkán. (1478. 1488.)
Csaholyi cs. 1479-ben zálogba adják a malomvizi Kendereseknek
Naményon és Sarkadon bírt részüket.
Csapi (eszényi) cs. A XV. sz. elején Szernyén és Kis-Dobronyban.
Később : Agteleken (1437.), Barkaszón (1447.) s Adony, Kerécseny, Eszterjén és
Galgó helységekben (1475.) és Rafajnán. (XV. sz.) 1475-ben — ellenmondás
m. — Atya birtokába igtatják Jánost. (1437 : Lelesz. 1.)
Csarnavodai cs. Már a XIV. sz.-ban Csarnavodán, Benczén és
Balazséron (1348. 1446.); 1425-ig Ugornyán. Tákoson, Gergelyiben ; 1427-ben
(és már 1398-ban) Haiáboron ; 1439-ben Márokon. 1447-ben (a Surányiakkal)
együtt; és 1449-ben a Szepesieknek Csarnavodán, Balazséron, Papifaluban,
Fejércsén és Bencze pusztán zálogosítnak el részeket; 1449-ben pedig
(Csonka-)Papin és Csarnavodán. 1469-ben Daróczon és Szigeten is vannak
jószágaik. ÍV. ö. Dl. 13959.. 1449 : Lelesz, elench. Statut, — L. a Darócziak
és Újhelyiek a. is.)
422 MAGYARORSZÁG.

Császlóczi cs. Barkaszón. (1450. V. ö. Kállaiak.)

Csicseri cs. 1343-ban Haráboron. (Anjouk, okmt. IV. 330.)
Csobaji cs. L. ruszkai Dobók és Székelyek a.
Csókás (dobronyi) cs. 1437 : Lelesz. 1.
Csolnok (omári) cs. Zálogban bírlak a Lónyaiaklól Naménv részeit.
(1438 : Lelesz, elench. Statut.)
Czékei cs. Földesurak: 1439-ben B enén; 1481-ben Gelényeseri. Papi­
falván és Csorna pusztán. (Dl. 18525.)
Czudar (olnodi) cs. Bodolón. (1452: Dl. 14570.)
Danes (hetei) cs. (1440: Zsélyi lltár.)
Dávidházi es. XIV. és XV. század.
Daróczi cs. Földesurak: Síden, Kirván és Daróczon. (XIV. XV. sz.i
1474-ben zálogban (a Csarnavodaiaktól) Csarnavodán. (Kirvára nézve 1341.
1428 : Zsélyi lltár. — L. a Várdaiak a. is.)
Debrői cs. L. Kászony város a.
Dobó (ruszkai) cs. Földesurak már a XIV. sz. végén Szernyén és
Kászonyban (úgy látszik rövid ideig); 1440-ben pedig Ardón, Gsomonyán
és lgnéczen. 1449-ben kir. adomány czímén a Várdaiakkal egyült beigtatják
őkel Mátyus részeibe, birtokosai : a Csóbajiak magvaszakadtával A XIV. és
XV. században Xagv-Dobronyhan is vannak részeik. (V. ö. Dl. 7465. 7731.
8537.)
Dobronyi cs. Lehoczki í. h.
Dolhai cs. Makaria, Sarkad, Románpataka, Négyforrás, Dóiba, Borsova,
Zadnya, Liszicza és Bronyka helységekben. A két első falut 1451-ben
Hunyadi Jánosnak adták át. cserében (az 1454-ben Máramarosba áthelye­
zett) Kereczkéért és Kusniczáért. (Lásd: Ilosvaiak, Szilágyi F.rzs. és Huny.
kora. X. 418.)
Drágfi (bélleki) cs. 1462-ben Miklós, szállási Erdélyi Péter és nádasdi
Ongor Jánossal együtt a királytól Csarnavoda részeit kapja. De már előbb :
1460-ban igtatják D. Miklósnét, a k. Jakcsok részeibe : Rafajnán, Szemyén.
Orosziban, Kászonyban és Kovászon; 1466-banpedig: Kászony, Újfalu, Szernye.
a két Almás, Oroszi. Bene. Kovászó, Nagy- és Kis-Muzsaj részeibe. (Lelesz.
K. 240.)
Erdélyi (szállási) cs. L. bélteki Drágíiak a.
Ficza (endrődi) cs. 1475-ben Bilkén és llosván kapják az Ilosvaiak
némely birtókrészét.
Fornosi cs. 1457-ben zálogba veszik a k. Jakcsoklól Borsova, Oroszi
Hegy- és Helmecz részeit, melyeket előbb a kismuzsalyi Kántor cs. bírt. (1423.)
Füstös cs. 1440: Zsélyi lltár.
Gacsályi cs. 1475-ben a Kemeró'iektől zálogba veszik Atya részeit, de
1476-ban itteni részüket a rozsályi Kunoknak eladják.
Gáti cs. Ugyanott földesurak, a hol az Alattyániak.
Gecsei cs. Részeik voltak: 1372-ben Baktán és Gecséii ; 1432 óta Her-;
zsanyón (a Gerzsanyóiaktól) s 1440-ben Homokon. (Lelesz, elench. Statut.)
Gerzsanyói cs. Csonka-Papiban is. (1434. — L. a Gecseiek a. is.)
 BE R EG M E G Y E . 423

Gulácsi cs. Gulácson, Tivadaron a XIV. és XV. sz.-ban. 1435-ben e fal­

vakban részeket zálogosítnak el a Hoteleknek és Jármiaknak. Bírlak Petlen-
den is.
Gúti es. A Barlabásiak részeit kapják 1403-lian: Bai'labás. Kis-Surány,
Jánd, Tákos, Gergelyt és Ugornya. s ugyanakkor a nótázott Szalókiak részeit
Kerecseny, Szálka, Hetyén, Adonv és Eszterjén helységekben. 1412. 1413-ban
Gát, Atya és Galgó helységekben is földesurak. 1427-ben a Gáspár fiának
Orszdgh Jánosnak adják: Kerecseny, Eszterjén, Galgó és Hetyén részeit. 1470-ben
Nagy-Szernyén vagyis Kis-Gúton szereznek jószágot. (1403: Dl. 8929; 1412.
1413 : Dl. 11022 ; 1427 : Dl. 11933. 11935.. 12015. és Lelesz, elench. stat.)
Haraszti cs. L. gúti Qrszágli-ok a.
Hasságyí cs. 1456-ban beigtatják őket Koszfalva. Kajdanó, Longodár.
Kígyós és Kovászó részeibe.
Hetei cs. Hetén kívül :1,415-ben Tarpán. — 1435-ben pedig zálogban
Tivadar és Gulács részeiben (a Gulácsiaktól) is földesurak. 1468-ban beigtat-
ják őket Tákos részeibe, s zálog czímen a paposi Ördögök gergelyi. tákosi
és ugornyai. s női ágon 1482-ben Rafajna részeibe.
Homoki cs. A XIV. és XV. században Homokon (1. a kis-beregi pálosok
a. is ) és (1475.) Klaosanón.
Horváth (bagi) cs. 1460 : Lelesz, elench. Statut.
Hunyadi cs. L. Szilágyi Erzsébetnél.
Ilosvai cs. 1453-ban Kisfalu, lloncza. Négyforrás. Ilosva. Karaszló és
Rév. — 1460-ban (zálogban a Bilkeiektó’l már 1447-ben) Bilke. Dobróka,
Rákolcz, Lukova, Miszticső és Szunyogmező helységekbe igtalják őket. Bírtak
Maximfalván, Bródon. Kígyóson, Kajdanón és Kövesden is. Egy eredetű
család a Bilkeivel, Komlósival, Dolhaival és Lipcseivel. Agai az ilosvai
Tivadar, ilosvai Karácsony és ilosvai Mákszem családok. (1447: Lelesz,
elench. Statut.. 1458 ■ Lelesz. 30. — V. ö. Nagy Iván. i. m. és az endrődi
Ficza cs. a.)
Imregi cs. 1439-ben Benén.
Istvándi cs. 1439-ben Nagy-Muzsaivon.
Iváskó (veresmarti, bilkei) cs. 1463-ban igtatják: Bilke. Dobróka.
Lukova, Miszticső’ és Rákócz helységek s Komoró puszta birtokába. (Lelesz
elench. Statut. — L. Bilkeiek és Zoárdíiak a. is.)
Jakes (kusalyi) cs. Földesurak: 1394-ben Benén. 1424-ben a Bor-
sova.iaktól zálogba veszik Borsova, Kis-Muzsaly (és Oroszi) falvak s Hegy és
Helmecz puszták részeit. 1430 óta részeket bírnak Longodáron; a XV, század
közepén Csonka-Papiban és Gelényesen, továbbá: Nagy- és Kis-Almás,
Kászony, Újfalu, Szernye. Oroszi, Bene, Kovászó és Nagy-Muzsaj helységek­
ben ; végűi a XIV. és XV. században Zápszolyban is. (1394: Dl. 29209.
Lásd : Bátoriak és Kesziek. Kállaiak. Fornosiak. b. Drágliak, kis-beregi
pálosok és Matucsinaiak a.)
Jármi cs. L. Gulácsiak a.
Kállai cs. 1374-ben a Konakiaktól Szálkán és Nagy-Muzsajon vásárol­
nak birtokot. 1430-ban Bodolón és Tarpán is földesurak. 1449-ben Kászony-
424 MAGYAROftSZÁG.

ban és Kovászéban zálogot vesznek a lakosoktól. 1453-ban (1455-ben ?)

Barkaszó birtokába igtatják őket (a Császlócziak révén). 1458-ban a hűtlen
Orosziak birtokait nyerik: Borsova, Oroszi, Kis-Muzsaly helységekben, Hegy
és Helmecz pusztákon. Végűi 1460-ban: Nagy- és Kis-Almás, (Kászony),
Újfalu, Szernye, (Oroszi), Bene, (Kovászé és Nagy-Muzsaly) helységekben
nyernek (nó'i ágon a Jakcsok után) részeket. (Károlyi okltár. I. 346., Dl,
12339. 14275 ; Lelesz. 65. 63., Lelesz, elench. Statut., Mnz. lltár. Kállay lltár.)
Kántor (kis-muzsalyi) cs. L. Fornosiak a.
Karácson (ilosvai) cs. L. Ilosvaiak a.
Károlyi cs. Nagy-Muzsalyon 1458-ban a Sátoriaknak, 1479-ben kölesei
Bornemisza Jánosnak zálogosítnak el részeket. (Károlyi okit. 11. 477.)
Kéméről cs. L. Gacsályiak a.
Kenderes (malomvizi) cs. 1460-ban és 1464-ben a Nagymihályiaktól zálo­
got vesznek Tarpán. 1478-ban és 1489-ben beigtatják őket (a butkai Kesze­
gek birtokába) Szalka részeibe. (V. ö. Csaholyiak.)
Kérési cs. 1427-ben Homokon. (Lelesz, elench. Statut.)
Kerecsenyi cs. 1427-ben igtatják ő k et: Kerecseny, Eszterjén, Adony,
Hetyén és Galgó birtokába. Részeik voltak Longodáron és Csapolczon is.
Kerepeczi cs. Földesurak: 1398-ban O-Bégányban s a XV. században
Kerepeczen is.
Keresztúri cs. 1429-ben Papifalván és Balazséron; a XV. sz.-ban Szi­
geten van birtokuk.
Keszeg (butkai) cs. L. malomvizi Kenderes cs. a.
Keszi cs. Szilágyi Erzsébet 1462-ben, a kusalyi Jakcsoktól 2000 írton
zálogba vett benei. kovászéi, kászonyi, ujfalusi. szernyei, nagy- és kis-almási,
nagy- és kis-muzsaji és oroszi részeit 2500 írtért Keszi Balázs munkácsi
várnagynak zálogosította el. — Bírtak Dédán (1463.) és Bagón (1467.) is.
(Dl. 15739., Lelesz, el. stat. — L. a kis-beregi pálosok a. is.)
Kis-beregi pálosok. 1443-ban igtatják őket a Homoki Demetertől kapott
homoki jószágba. 1470. óta Keszi Balázstól örökben, — 1478-ban a Jakcsok­
tól zálogban bírnak részeket Nagv-Muzsajon. 1484-ben a Kovászói Balázs
által hagyományozott nagy-muzsalyi részeket, kapják meg. (Rupp. TI. 366.)
Kisdobronyi cs. Lehoczky. i. h.
Kisgiíti cs. L. Óbégányiak a.
Kisvárdai cs. L. Várdaiak a.
Komlósi cs. Földesurak: 1457-ben (női ágon) llosva, Tloncza, Kisfalu
és Rév helységekben. A század második felében — Komlósori kívül — Köves-
den és Rákóczon is. (L. Ilosvaiak a. is.)
Kónyái cs. L. Puksaiak a.
Korvin János. L. Szilágyi Erzsébetnél.
Koszfalusi cs. 1475: Újhelyi cs. lit.
Kovászói cs. L. kis-beregi pálosok a.
Kölesei cs. 1479-ben Baktán. (Soós cs. lit.)
Kun (rozsályi) cs. Lásd : Gacsályiak a.
Laki cs. Ott birtokos, a hol az Alattyániak.
 B E REG M E G Y E . m

Leleszi konvent. 1470-ben zálogba veszi Balázsvágása és Gajdos részeit,

{.lászó, pr. B. f. 248.)
Lipcsei cs. Miszticsőn 1447-ben. (L. Ilosvaiak a. is.)
Longodári es. Lehoczky, i. h.
Lónyai cs. Naményt, Haranglábat, Szalókál már a XIV. században
bírták. 1419-ben a lónyai Vitézekkel együtt új-adományúl nyerik Nagy- és
Kis-Lónyát, (Haranglábat), Bátyút. Bótrágyot (és Naményt) ; később Mátyuson
(1449. 1465.). Vidtelkén (1476.) és Szigeten is bírtak részeket. Úgy látszik e
családból vált ki az 1437-ben (mint néhai) föltűnő lónyai Torma László is.
(Kár. okit. II. 186. — V. ö. omári Csolnok cs.)
Macsolai cs. 1378, óta Asztély. Újfalu, Macsola és Gecse helységekben
és C.soma pusztán voltak részeik.
Madai cs. 1428-ban igtatják őket a Tákosiak részeibe Ugornyán.
Ugyanekkor Vitka részeibe is. (Lelesz, elench. Statut.)
Magyari (kerecsenyí) cs. 1436-ban Zsigmond özvegye elzálogosítja
Adonv. Kerecseny. Eszterjén, Hetyén és Galgó helységekben bírt részeit k.
Bornemisza Jánosnak. Utóbbinak családja 1462-ben is bírja. (Lelesz, elench.
Statut.)
Mákszem (Maxim, kisfalusi, ilosvai) cs. L. Ilosvaiak a.
Matucsinai cs. A kusalyi Jakcsoktól zálogban részeik vannak 1478-ban
Kászony. Rorsova. (s a 80-as években) Bene. Kovászó. Újfalu, Szernye és
Kis- és Nagy-Muzsaj helységekben.
Miglészi cs. 1420-ban igtatják őket Papi és Gelénes részeibe. (Lelesz,
elench. Statut.)
Mikai cs. Lehoczky. i. h.
Morócz (meggyesi) cs. 1478-ban Bábafalván.
Nagybégányi cs. 1480: Lelesz. 16.
Nagymihályi cs. 1390-ben kapják Mária királynőtől Kovászót és Várit,
:1393-ban pedig Bereget. E birtokokat azonban a XV. században mások kezén
látjuk. 1410-ben Tarpa felébe igtatják őket, hol 1437-ben a Bátoríaknak,
1439-ben a Várfalaknak, a 60-as években a malomvízi Kendereseknek zálo­
gosának el részeket, de 1484-ben is bírnak. Az 50-es években Hegy és Hel-
mecz pusztákból zálogosítnak el. hol, valamint Borsován és Kis-Muzsajon
már 1426-ban vannak részeik. 1484-ben Muzsajon is földesurak. (V. ö. Dl.
7599. 7858. 17086.)
Nagytárkányi cs. L. Perényiek a.
Naményi cs. Naményon. Bátyun és Vidtelkén. (XV. sz.)
Óbégányi cs. Máskor Kisgútiaknak nevezik őket. Készeik voltak : Kis-
Gúl és Ó-Bégány helységekben. (1465. 1478.)
Ongor (nádasdi) cs. L. bélteki Drágfiak a.
Oroszi cs. 1488-ban Ugornya, Tákos, Pósaháza, Bag, Kis Gut és Ger­
gely! birtokába — női jogon a Pósaháziaktól — igtatják őket. Állandóan
voltak részeik Hegyen, Orosziban és Kis-Muzsalyon. (Lelesz, elench. stat..
Xsélyi lltár. — V. ö. Pósaháziak és Kállaíak.)
426 MAGYARORSZÁG

Országh (gáti) cs. 1487-ben elzálogosítja Sebestyén: Atya. Hetven,

Kerecseny és Eszterjén részeit a Harasztiaknak. (Forgách es. lit. - Lásd r
Gátiak és Petenyeháziak a. is.)
Ördög (paposi) cs. L. Heteiek a.
Palkó (dobrókai) cs. 1475: Lelesz. 14.
Pálóczi cs. 1418-ban új-adományként igtatják ő k et: Ardó, Ignécz,
C.somonya, 1436-ban pedig Derczen birtokába. 1440-ben László bírja (életére)
Munkácsot és tartozékait. 1444-ben (úgy látszik a Perényiektől) Szent-Miklós,
Kölesén, Potrén, Repede, Szuszkó, Szolyva, Holubinna. Pavlya. Palozalja,
a két Vereczke, Ökörmező. Nelepina, Martinka, Sztrojánfalva és Duszina
birtokába igtatják őket. (Dl. 13803. 13587. — V. ö. Várdaiak és Ungmegyé-
ben a Pálócziak a.)
Perényi cs. 1387-ben kapják: Szent-Miklóst; 1389-ben Polrénfalvát.
1413-ban földesurak Jándon, 1419-ben pedig Barlabáson is. 1417-ben (az
Agárdiakkal és Nagytárkányiakkal együtt) beigtatják : Henedeki. Zsukó.
Kálnik. Újfalu és Orlyova birtokába. 1430-ban bírnak : Buda-Vereczke,
Vereczke, Palozalja, Holubinna, · Nelepina, Sztrojfalva, Szolyva, Szuszkó,
Repede. (Potrén), Kölesén, Ökörmező (és Szolyva-Szent-Miklós) helységekben.
1454-ben Duszona. Dobos (Nagy-Dobos), 1465-ben Dodek és lvéty helységek­
ben is. 1480-ban Bükén, Szunyogmezőn, Rákóczon. Miszticsőn, Lukován és
Dobrókán, zálogban aBilkeiek részét szerzik meg. (Lehoczki i. m. k ív ü l: 1387 :
Dl. 7268; 1417. és 1480: Lelesz, elench. Statut.. 1430: Perényi cs. lit..
1454: Dl. 24541; 1465: Dl. 16210. - V. ö. Bátoriak és Pálócziak a. is.)
Petenyeházi cs. Földesurak: 1428-ban Gulácson, Tivadaron, Peilenden ;
1489-ben zálogban a gáti Országitoktól Atya, Kerecseny. Eszterjén és Helyén
falvakban.
Pócsai (naményi) cs. A Bagiak után kir. adományban Bagót nyerték
(1467.); 1478-ban részeik vannak Jándon és Barlabáson is.
Pósaházi cs. Földesurak: 1420-ban Pósaházán, Tákoson. Ugornyán.
Gergelyiben ; 1493-ban: Kis-Gút, (Pósaháza. Tákos, Gergelyi és Ugornya)
helységekben. (Somossy cs. lit., Lelesz, elench. Statut. — L. az Orosziak
alatt is.)
Puha (ó-bégányi) cs. 1475 : Újhelyi cs. lit.
Puksai cs. A Kónyaiakkal együtt igtatják őket 1454-ben Tarpa helység
s Hegy és Helmecz puszták részeibe. (Lelesz, elench. Statut.)
Rácz Péter. Rácz Pétert, Vági Mihályt és Székelyföldi Miklóst 1487-ben
beigtatják : Kálnik és Benedik részeibe. (Lelesz, elench. Statut.)
Rákóczi cs. L. Bilkeiek a.
Surányi cs. Földesurak : Surány, (Csonka-)Papi és Fejércse helységek­
ben, már a XIV. sz.-ban. (1348.) 1488-ban zálogban (a Barlabásiaktól)
Barlabáson és Kis-Surányban. A XV. sz.-ban Balazsér és Márok helységek­
ben is. (V. ö. Csarnavodaiak és Várdaiak.)
Szalánczi cs. 1455-ben igtatják Mátyus részeibe. (Lelesz, elench. Statut.)
Szalóki cs. L. Gátiak a.
Szécsi (somi) cs. 1460-ban igtatják őket Szernye. Újfalu és Kászonv,
— 1462-ben Bene részeibe. — Som , Zá.pszoly, Mátyus és Csctfalva helysó-
 HKKKGMKGYK. -127

gekben bírl jószágukat 1487-ben a Tárczaiaknak zálogosították el. (Lelesz,

elencli. stat., 1487 : Kolosmon. protoc.)
Székely cs. A Csobajiak részét bírták 1450-ben Mátyuson.
Székelyföldi M. L. Rácz Péternél.
Szepesi cs. Földesur: Ugornyán. és Gergelyiben. (1433. 1466. 1476.)
1449-ben Hunyadi J.-tól új-adományúl Haláboron kapnak birtokot. (Dl. 29268..
Károlyi okit. II. 445. — V. ö. Csarnavodaiak.)
Szerecsen (mesztegnyői) cs. Ugyanott, a hol az Alattyániak.
Szilágyi Erzsébet. (Hunyadiné.) Hunyadi János, majd Mátyás király-
idejében Szilágyi Erzsébet s utána Korvin János bírta Munkács várát a
hozzátartozó városokkal és falvakkal. — 1462-ben beigtatják: Bilke, Rákócz,
Miszticső. Lukova és Dobróka helységek és Komoró puszta, — 1465-ben
pedig a hűtlen Dolhai Ambrustól elkobzott: Dolha, Szadnya, Bronyka, Ke-
reczke. Kusnicza és Liszicza birtokába. (L. Keszi a. is. — V. ö. Lelesz, el.
stat. és Huny. kora. XI. 118.)
Szirmai cs. 1470-ben Longodár, 1478-ban (a Bulcsúinktól) Asztély, Ris­
es Nagy-Bulcsu részeibe igtatják őket ; 1479-ben Borsova és. Kis-Muzsaly
helységekhez Hegy és Helmecz pusztákhoz formálnak jogot a Bökényiekkel
együtt. (Lelesz, elencli. stat.)
Szolnoki cs. 1455-ben Kis-Dobronyban szereznek részeket.
Sztritei cs. 1462-ben igtatják őket, Bodoló részeibe, mint látszik a
Kállaink révén. (Lelesz, elench. Statut.)
Tákosi cs. Részeik voltak: Gergelye Ugornya és Tákos helységek­
ben. (1497.)
Tárczai cs. L. somi Szécsiek a.
Tárkányi cs. Zsukón. C.sapolczon. Kálnikon, Balázsvágásán és Bisztrón.
(XV. sz.)
Tegzes (anaresi) cs. 1461-ben igtatják őket Gsarnavoda részeibe.
(Lelesz, elencli. Statut.)
Tivadar (ilosvai) cs. 1447-ben Bilke, Dobróka, Rákócz, Miszticső, Lukova
és Hzunyogmező bírt. igtatják őket. (Lelesz, elench. stat. — L. Ilosvaiak a. is.)
Tolcsvai cs. L. Várdaiak a.
Torma (lónyai) cs. L. Lónyaiak a.
Tőke (agárdi) cs. 1481-ben bírtak részeket: Benedeki,, Zsukó, Kálnik,
Andrásvágása, Balázsvágása. Alsó- és Felső-Lucska és Gajdos helységekben.
(Dl. 18509.)
Újfaluéi cs. Részeik voltak : Kis-Gúton 1478-ban. .:
Újhelyi cs. 1465-ben Miszticsőn és Lukován ; 1476-ban (a Csarnavodaiak-
tól) Csarnavodán, Daróczon és Szigeten földesurak. 1475-ben C.setfalvához
tartanak jogot. (1465. 1475 : Újhelyi cs. ÍR.)
Ungi (puksai) cs. Tarpán. (1451 : Lelesz, elench, Statut.:)
Upori cs. 1399-ben (cserében) Gelényesen (később itt váruk is volt).
Csornán és Bulcsún szereznek birtokokat. 1412-ben Atyán és Szálkán, 1460-ban
Bagón, 1468-ban (Csonka-)Papiban volt birlokuk ; 1470-ben pedig Hetyén és
Barlabás, 1478-ban Kerecseny helységekben is. zálog czímen. (1460: Lelesz,
elench. statut.. 1468: Dl. 16768.1
428 MAGVARORSZAfi.

Urbani (ó-bégányi) cs. Urbanv. (1475 : Újhelyi cs. lit.)

Vági Mihály. L. Rácz Péternél.
Vancs (jardánfalvi) cs. 1448: Lelesz, elench. statul.
Várdai cs. Avagy : Kisvávdaiak. — Már a XIII. sz -ban bírtak Marokon,
1311-ben Papiban, 1417-ben Kirván, 1423-ban (vétel útján a Darócziaktól)
Daróczon, 1430-ban szintén vétel utján Kis-Surányban, 1435 ben Síden ;
1439-ben (zálogban a Tolcsvaiaktól) Gelényesen, továbbá (a Csarnavodaiaktól
és Surányiaktól) Márokon és Papiban, (a Nagy-Mihályiaktól) T arpáti; 1440
óta pedig (1461-ig) Ordón és Csomonyán (a Pálócziaktól). 1447-ben Kis-Daró-
czon is földesurak. 1449-ben kir. adományúl igtatják őket a ruszkai Dobókkal
együtt a magbanszakadt Gsobajiak részeibe Mátyuson. Állandóan földesurak :
Márokon, (Nagy-)Daróczon és Gelényesen. (14-17-—1449 : Zsélyi lit.. Lelesz, el.
stat. — V. ö. Kis-Várda vár a. Szabolcsmegyében; továbbá : Dl. 15637. 16378.
20991. Lásd: Nagymihályiak a. is.) ;
Veres (jardánfalvi) cs.
Veresmarti cs. 1454-ben igtatják őket Dobróka részeibe. (Lelesz,
elench. Statut.)
Vitéz (lónyai) cs. Lásd : Lónyaiak a.
Zápszolyi cs. 1449: Lelesz, elench. Statut.
Zákány (misztiesó'i) cs. 1455-ben igtatják Miszticső és Bilke részébe.
Bírtak úgy látszik Lukován és Dobrókán is. (Lelesz, elench. Statut., .1477 :
Újhelyi cs. lit.)
Zoárdfi (ardói, mátyfalvi) cs. 1421-ben Surány, — 1467-ben Bilke
részeibe igtatják őket; 1477—79-ben női ágon jogot tartanak a bilkei Iváskók
birtokai (Dobróka, Miszticső, Lukova, Bilke) részeihez, a melyekben őket
(1479.) a király különös védelmébe fogadja. (1421. 1467: Lelesz, elench.
Statut., 1477—79 : Újhelyi cs. lit.)
Zsupán (kis-gúti) cs. 1475: Újhelyi cs. 111.
Összesen: 145 birtokos.

FŐISPÁNJAI:
1436-ban kusalyi Jakes György; 1449-ben Vincze nagy-bányai plébános
és munkácsi várkorm ányzó; 1448-ban, 1449-ben. 1451-ben és 1454-ben
malomvizi Kenderes János ; 1455-ben Szokolvi P éter; 1476-ban, 1 479-ben.
1481-ben, 1482-ben és 1483-ban Csetneki János és Pomosi László munkácsi
várnagyok; 1484-ben Verebélyi György és Sáry Máté munkácsi várnagyok.
(Lehoczky. i. in. I. köt. — V. ö. Dl. 17759. 18215. és 19487 ; továbbá
1448-hoz és 1451-hez: Újhelyi cs. lit., 1449-hez: Dl. 25201: 1455 hoz.
1481-hez és 1483-hoz: Kállay cs. Ut. — 1448-han: «Magnificus Kende, dux
de Mukach. comes de Berek», majd :. «Kende de Malomvyz capitanens castri
Mimkach et comes cottus de B.»)
 UGOCSAMEGYE.

Nagyjából ugyanazt a területet foglalta el hajdan is, a melyet

napjainkban. A XV. század végén mintegy 1300 adó alá eső
házhelye1 volt.
Birtokosai közt csupán egyetlen főúri családot találunk: a
Perényieket, kikről Boníini meg is jegyezte, hogy llgocsában ők
uralkodnak.2 A megyének több mint harmada az ő birtokuk:
Nyaláb vár, Szőllős kastély és város s vagy 17 falu, — nagyjából
a megye déli vidékén fekvő Túr-Terebestől és Turcztól kezdve föl
az északi határon fekvő Csongváig és Alsó-Sáradig.
A közép-nemesség sorából törzsökös eredetre s egyszersmind
terjedelmesebb birtokra nézve főleg két család emelkedik ki. A
Csarnavodaiak, kik a Surányiakkal (s női ágon pl. a Szepesiekkel)
együtt a megye alsó részében Halmi város és Tamás-Váralja
(régebben vár) körül 11 faluban, - s az Újhelyiek, kik a rokon
Zoárdfiakkal és az 1446-ban kihalt Védiekkel együtt nyugoton:
Tisza-Ujlak s északon Rákócz vidékén mintegy 12 faluban fóldesurak.
Kívülök még a rozsályi Kunok 6 faluban, a Sásváriak és
Szirmaiak 4 —4 faluban és 1— 1 pusztán (a bélteki Drágfiak és
malomvizi Kenderesek pedig itt-ott inkább csak zálogban vagy
időlegesen) bírtak részeket.
A többi terület, a sokfélekép elágazott kisnemesi családok
közt oszlott meg.

1 Engel. 27. ás 134. j primorum domus . . . . late domi-

3 Et IJgociensis, ubi antiquissima | natur. (Dec. 1. lib. 1. vége felé.)
130 M A O yA K O K SZA G .

VÁRA ÉS E R Ő S S É G E :
Nyaláb, mely már 1326 előtt, s 1351-ben is állt, mint királyi vár. 1.
Lajos Drág mester máramarosi ispánnak és János vajdának, néhai Szász
<Zaz) fiainak adományozta 1378-ban. A század végén azonban Zsigmond ki r.
a Perényieknek adományozza, — 1399-ben már mini új-adományt — mint­
hogy Drág, Balk és János fiai birtokjog igazoló okirataikat a király felhívá­
sára sem mutatták elő. A XV. sz. elején ez adomány megerősítést is nyeri
(1105.); de második felében e vár 32,000 forintért zálogban a Báthoriak kezére
jutott. 1171-ben bélteki Drágfi Bertalant igtatják be birtokába, de még ez
évben visszakerült a Perényi János kezébe. — «Quoddam castrum nostrum
Nyalab vocatum» mint az 1351. évi oklevél mondja, a régtől fogva hozzá­
tartozókkal. (Dl. 26566.; A beigtalásnál e tartozékok következőleg soroltat­
nak elő : Magyar falvak : Királyháza. Verőcze, Szászfalu, (a mai Fekete-; Ardó.
Oláh falvak: Kirva, Csarnatő, Komlós. Széphegy. 'fures. Batarcs. Végűi a
Szőllősrévnek nevezett tiszai rév. melyet 1351-ben «Kyralreve»-nek nevez
a király. A XV. században még Tekeháza, Gyula. Terebes, Tárná. Száraz-
pataka, Akii és (Sós-) Újfalu helységek tartoztak hozzá. (1151. 1170: Dl.
21511., Lelesz, elench. stat. — V. ö. a Perényi cs. lit. adataival az illető
éveknél.) 1179-ben: castrum Nyalabwara. (Újhelyi cs. lit.) Romjai Király­
háza fölött porladoznak. (V. ö. Ház. okmt. I. 193., 1326 : Anjouk, okmt. II. 261.)
Szöllös. Szőllősi várnagyot már 1308-ból ismerünk. Az ekkori vár azon­
ban elpusztúlhatott. Mert 1399-ben a Perényiek kapnak engedélyt Zsigmond
királytól, hogy Szőllősön erősséget emelhessenek. 1105-ben a király megújítja
ez engedélyét. (Perényi cs. lit.) A XV. sz -ban hallgat az írás a szőllősi vár­
ról. de azért fennállhatott, s talán a hol ma Kankóvár romjai porlanak. vagy
a Perényiek mai kastélya helyén. Kétségtelen azonban, hogy Ugocsának és a
Perényieknek fő váruk Nyaláb volt. (1308 : Anjouk, okmt. I. 149.)
Összesen: 2 vár.

VÁROSA:
Szöllös. A Perényieké. «Villa Zeleus» hospesei számára az első pri­
vilégiumok még 1262-ből valók, melyeket I. Károly erősített meg 1329-ben.
Ugyanő 1342-ben már «civitas nostra» czímmel illeti a városi. Hasonlóképen
I. Lajos, ki alatt királynéi birtok lett. 1496-ban a Drág vajda kezén találjuk.
— zálogban a királytól. 1399-ben mint «oppidum regium»-ot. Perényi Péter
kapja, már új-adományként Zsigmond király 1401-ben pontosan megszabja a
város által fizetendő lucrum cam erae-t; 1427-ben pedig orsz. vásár tartásra
jogosítja fel e várost. 1468-ban malomvizi Kenderes János vette zálogba, de
1471-ben már ismét a Perényi János kezén találjuk. 1454-ben hozzá tartoz­
tak : Veresmart, Alsó- és Felső-Csongva. Alsó- és Felső-Sárad. A XV. szá­
zadban állandóan «oppidum»-nak czimezik. A ferenezrendieknek a Perényiek
által — állítólag a XV. sz. végén — épített kolostorával. (Perényi cs. Ili . 1351.
1355 : Újhelyi cs lit. — V. ö. Sztár. okit. I. 541.. Rupp. II. 392Λ
 I'GOCSAMEGYE. í.'í 1

HELYSÉGE] :
Akii. Akly. (1337 : Fejér. Vili. 4. 275.. Lelesz. A. 65.) A mai Fekete-
Ardótól délre esik.
Almás. Almas. (1319 : Tegze Zsigm. lev., 1476 : Lelesz, metal. Ugocsa.
1). E.) A mai Fertős-Almás, Csedreg és Kökönyösd szomszédságában, a
melyekkel együtt járják meg határát. (1476.1
Alsó-Csongva. L. Csongva a.
Alsó-Gércze. L. Gércze a.
Alsó-Sárad. L. Sárad a.
Alsó-Sásvár. L. Sásvár a.
Andrásfalva. Kis-Andrásfalva. (1411: Újhelyi cs. Hl., 1423: Század.
1888. 743.) Kysandoryasfalwa. (1431: Újhelyi 111.) Andrasfalvva. (1461 : Lelesz.
72. 4.) Ma puszta Tivadar m.
Ardó. Két ily nevű helység volt — s van ma is — e megyében. Egyik :
a mai Fekete-Ardó, mely 1471-ben e néven (Fethemardo) is előfbrdúl s Nyaláb
várához tartozott. (L. Szászfalunál is.) A másik a Nagy-Szőllős m. fekvő mai
Szőllős-Végardó. Utóbbi 1300-ban szintén Fekete-Ardó néven merül föl, vala­
mint 1351-ben és 1388-ban (határjárások) s 1417-ben is. 1361-ben — mint
Ardo — heti vásár-jogot nyer. 1472-ben nevezik tudtommal először: Zew-
iewswegyardo-nak, és 1478-ban tZeles Ardo»-nak. — Különben: «Ordow.
Ordw, Ordo, Ardo» formában tűnnek föl rendszerint. (Lelesz, metal. ITgocsa
8. 10.. Perénvi cs. lit. — Szőllős-Végardóra nézve : Újhelyi cs. lit.)
Bábony. Babon. (Határát megjárják 1319-ben: Perényi cs. lit. — V. ö.
1464: Perényi cs. lit.. 1488: Kár okit. II. 530.) Halmitól k. esik.
Batár. Bathaar. Bathar. Bathor. (1319 : Zichy okmt. I. 164., 1350.1383.
1418. 1465. 1474: Márm.-szig. lyc. gyűjt., 1388: Lelesz, met. Ugocsa. 21.
1449—59 : Lelesz. 61. 42. és 70. 46., 1418. 1435 : Kár. okltár. II. 38., 154..
Száz. 1888. 743.) Flandriái telepítvény volt. 1474-ben fóldesurai a Vetésiek
kérésére a király Ugocsamegvéből Szafmárba helyezi át. — Fekete-Ardótól
dny. találjuk.
Batarcs. Batharch. (1405 : Perényi cs. lit., 1454: Dl. 24541.) Komlóssal
együtt említik, a mely mellett ma is megtaláljuk.
Bekény. (Bökény.) Beken. (1381 : Lelesz. 234., 1431. 1436: Ibrányi cs.
lit., 1461: Dl. 31760.) Buken. Bewken. (1380: Századok. 1888. 742.) Ma
Bökény, a Tisza partján, T.-Ujlaktól dk.
Belzsefölde. Belsefelde poss. (1416 : Újhelyi cs. lit.) Bökény határában
feküdt.
Bodnya. (Bonnya.) Banna poss. (1300: M.-szig. lyc. gyűjtem.) Bonya
pred. (1446: Lelesz, elench. Statut.) Bonya poss. (1451 : Lelesz, elench. Statut.)
Bodnya pred. (1481: Lelesz, elench. Statut.) Sárvár és Egres helységekkel
együtt emlegetik. Ma puszta. Szirma m.
m MAGYARORSZAG.

Csama(-falva). Chamafalva. (1337 : Lelesz, metal, llgocsa. 26., 1431;

Újhelyi cs. lit.) Chama. (1450: Század. 1888. 744.) Ardó (Fekete-) szom­
szédságában említik (1337.). a melyhez közel (d. ny.) találjuk még ma i s :
Csorna néven.
Csarnatő. Ghornathew. Gornatu. Chamathu. (1454; Dl. 24541. és 1471 ;
Lelesz. D. 203.) Oláh falu volt. T.-Kirvától — a melylyel együtt említtetik
— d. ny. esik.
Csatóháza. (Csatófalva.) Chatofalva. (1332 : Újhelyi <;s. lit. Határjárás.)
Chatohaza. (1379 ; Lelesz, metal. Ug. 25.. 1461: Lelesz. 72. 4.) Chathofalwa.
(1447 : Lelesz. 2.) Ma (Csatóháza néven) puszta a Tisza m.. Tivadar helység
közelében.
Csedreg. Chedrek. (1476 : Lelesz, metal. Ugocsa. D. E.) Ma Csedreg
vagy Csedregfalva Kökönyösd m., a melylyel együtt járják meg határát
1476-ban.
Csepe(-falva). Chepe al. nőm. Theleky. (Thelki, Theluk, Thelek.)
(1393: Száz. 1888. 742., 1397: Lelesz, metal. Ugocsa. 12.. 1476: TI. ο. I)..
1478 : U. ο. X., 1476 : Perényi cs. lit.) Chepefalwa. (1469 : Lelesz, elench.
Statut.) A Fekete-Ardó m. fekvő' mai Csepe helység.
Csongva. Chongwa. (1351 : Újhelyi cs. lit.) Alsochongwa. Felsew-
chongwa. (1454: Dl. 24541; 1471: Perényi cs. lit.) Cungua. (1458: Újhelyi
cs. lit.) Ma Nagy- és Kis-Csongva a Borsova mentén, Nagy-Szőllőstől é.
Dabolcz. Daboucz. (1414: Lelesz, elench. Statut.) Dahocz. (1451: Kár.
okit. II. 287.) Halmi tőszomszédja.
Oiákfalva. L. Gyakfalva a.
Dob. Dob. (1372: Újhelyi cs. l i t , 1396—1410: Dl. 8149 ; 1396: Fejér.
X. 8. 413., 1456 : Lelesz. 67. 1.) Ma Dobitó puszta, Fancsika m.
Dubócz. Dubouch és Kethkapulnamezew — nevű falvak 1351-ben az
Újhelyiekéi. (Újhelyi cs. lit.) Dubóczot meg kell különböztetnünk a fönlebbi
Dabolcztól. — A XY. századot aligha érték meg.
Egres. Egrus. (1386: Perényi cs. lit., 1356: Lelesz, metal. Ug. 10.)
Nagy-Szőllőssel és Sz.-Ardóval határos.
Fancsika. Fanchyka. (1356. 1396: Fejér. IX. 2. 11.. X. 8. 413., 1456:
Lelesz. 67. 1.) Nagy-Szőllőssel d. ny. határos.
Farkasfalva. 1461: Lelesz. 72. 4. A szomszédos Csatóházával kapcso­
latosan fordái elő. T.-Ujlaktól dk. esik.
Fekete-Ardó. L. Ardó a.
Feketepatak. Feketeupotok poss. (1295: Kár. okit. I. 21., 1356. és
1431: Lelesz, metal. Ugocsa. 10. 13.) Nagy-Szőllőstől ny. é. találjuk, a mely­
lyel határa hajdan összeért.
Fel-Szász. L. Szászfalu a.
Felső-Csongva. L. Csongva a.
Felső-Gércze. L. Gércze a.
Felső-Sárad. L. Sárad a.
Felső-Sásvár. L. Sásvár a.
 UGOCSAM EGYE. 433

Forgolán(-falva). Forgolanfalwa. Forgolan. (1451: Kár. okit. II. 289.

1478 : Lelesz, elench. Statut.) 1300-ból ismerjük Domonkost a Forgolán fiát
(M.-szig. lyc. gyűjt.) Ma Forgolány, Fekete-Ardótól nyd.
Gércze. Alsogercze. Felsewgercze. Gerch utraque. (1405. 1471: Perényi
cs. lit.) Oláh falvak voltak. Ma Nagy- és Kis-Gércze. (a megye dk. sarkában),
mely néven 1471-ben szintén előfordulnak. (Lelesz, elench. statuti)
Gödényháza. Geudinhaza. (1466: Lelesz, met. Ug. 19.) Nagy-Szőllőstől
kd. esik.
Gyakfalva. Diakfalva. Dyakfalva. (1384. 1426: Szirmay. Cottus ügocsens.
165.) Gyakfalva. (Nemesi névben. 1409: Vécsey cs. lit. fasc. 1. n. 98., 1450:
Újhelyi cs. lit., 1451: Kár. okit. II. 288.) A mai Nevetlenfalunak felel meg,
Halmi m. ény.
Gyula. Gywla, Gúla. (1430: Fejér. X. 7. 2 3 2 -5 ., Dl. 24541., 1471:
Perényi cs. lit.) Szőllőhegyeit különösen említik. Fekete-Ardótól kissé dk.
fekszik.
Halászfölde. L. Nyíri a.
Halmi. Halmy. Holmy. (1244: Fejér. V. 2. 167. Határjárás 1319-ben:
Perényi cs. lit., 1446—83: Dl. 13959., Kár. okit. II. 524. 530., 1493: Lelesz.
18.) A tiszántúli járás egyik főhelye. 1493-ban orsz. vására volt, sőt talán
már előbb is s így az «oppidum»-ok közé lenne sorolható.
Heteni. (Hetény.) Hethen. Hetheni. Hetyeny. (1397: Lelesz, metal. Ug.
12., 1435: Lelesz. B. 270., 1461—1462: Eszterg. prim. lit. eccles. n. 1.) Ma
Heteni, a Tisza partján, F.-Ardó m.
Kápolnamező. (Két-Kápolnamező.) L. Dubócz a.
Karácsonfalva. Karachini. (1310 : Újhelyi cs. Ili) Karachonfalwa. (1481:
Újhelyi cs. lit.) A mai Karácsfalva, T.-Újlak mellett ék. (L ásd: Ujhely
alatt is.)
Karaszló(-mező). Poss. Koroschtomezew. (Határjáráskor 14oO k ö rű i:
Dl. 35810.) Kyskarazlo. Naghkarazlo. (1490: Perényi cs. lit.) Ma Alsó- és
Felső-Karaszló a megye északi vidékén. 1460-ban egy ízben Beregmegyéhez
számítják. (Lelesz, elench. stat.)
Keresztur. Keresztur. (1351 : Zicky okmt. II. 461.) Kerezthwr. Kerestbvr.
(1421 : Újhelyi cs. Ili, 1446—83: Dl. 13959; 1448: Lelesz. 60. 3.) A mai
Tisza-Keresztur, T.-Ujlaktól é.
Kérő. (Körő.) Kyru. (1396—1410: Dl. 8149.) Kwrew: (1408: Újhelyi
cs. lit.) Kerew. Kewre. (1411 : Újhelyi cs. lit.) Kewrew. (1442: Hevenessy
gyűjt., 1459: Lelesz. 67. 1.) Vámhely volt. (1442.) Ma puszta Verbőcz
határában.
Királyháza. Kyralhaza. (L. Szászfalu.) Nagy-Szőllős mellett k. é. fekszik.
Kirva. Kyrwa. (1405. 1471: Perényi cs. lit.) Oláh falu volt. — V. ö.
1430 : Fejér. X. 7. 232., 1454 : Dl. 24541.) Ma Tisza-Kirva, nem messze Hüszttól
nyugat felé.
Kis-Andráefalva. L. Andrásfalva a.
Kis-Kara8zló. L. Karaszló a.
H unyadiak kora. VI. 28
434 M AG YA RORSZA G.

Komját. Komyath. (1431 : Lelesz, metal. Ug. 13.) Magyarkomyath. Oroz-

komyath. (1490: Perényi cs. lit.) Ma Magyar-Komját és Nagy-Komját, Nagy-
Szó'lló'stől ény.
Komlós. Komlos. (1454: Dl. 24541.) Nyaláb várához tartozott. —
N.-Szó'llőstől dk. esik.
Kökényesd. (Kökényes.) Kykenyes. Kukenesd. Kewkenyed. Kekenyes.
(Határjárása 1319-ből: Perényi cs. lit., 1351 : Zichy okmt. II. 461. — V. ö
1446—83: Dl. 13959; 1447—1488: Kár. okit. II. 263. 530., 1462: Lelesz.
D. 222., 1474: Lelesz, metal. Ug. D.) Ma Kökönyösd. Halmi m. d.
Láp. Laap poss. (1428: Fejér. X. 6. 924.) Lap pred. (1468: Lelesz,
elench. Statut.) Ma puszta, Fancsika határán.
Lukova. L. Beregmegyében.
Magyar-Komját. L. Komját a.
Mátyfalva. (Mágyfalva.) Maghfalwa. (1411: Újhelyi cs. lit., Lelesz,
metal. Ugocsa. 11., 1481: Újhelyi cs. lit.) Mathfalwa. (1477:. Újhelyi cs. lit.)
Verbőcztől d. esik.
Miszticső. L. Beregmegyében.
Nagy-Karaszló. L. Karaszló a.
Nagy-Szász. L. Szászfalu a.
Nyíri. Nyry. (1332 : Anjouk, okmt. II. 21.) 1351-ben az Újhelyiek
panaszkodnak, hogy e birtokukat, mely soha más nevet, mint «Nyry» nem
viselt, a szőllősi vendégek elfoglalván «poss. Halazfeulde» néven használják.
(1351. 1458: Újhelyi cs. lit.) Ma Nyires néven dűlő Tisza-Ujhely m.
Orosz-Komját. L. Komját a.
Oroszi. Orozy. (1365., 1424., 1452.. 1479 : Lelesz, elench. stat., Lelesz,
metal. Ugocsa. I.) A mai Sáros-Oroszi, Beregmegyében.
Öszödfalva. Euzedfalva. (1401: Századok. 1888. 742., 1431 : Újhelyi
cs. lit.) Ewzethfalwa. (1435: Újhelyi cs. lit.) Ezetfalu. (1450: Száz. 1888.
745.) Heozudfalwa. (1451: Kár. okltár. II. 289.) 1300-ból ismerjük Öszödöt
(Euzud) az Eszen fiát. (M.-szig. lyc. gyűjt.) Ma puszta Heteni m.
Pásit. Paasth. Pasit poss. (Határjárása 1319-bó'l: Perényi cs. lit. —
V. ö. 1461 : Lelesz. 72. 5.. 1446—83 : Dl. 13959.) A mai Pást legelő őrzi
emlékét, Halmi m.
Péterfalva. Villa Petur. (Váradi reg. Endlichernél. I. II.) Petherfalwa.
(1461: Lelesz. 72. 4.) A Tisza m. fekszik, T.-Ujlaktól dk.
Rákász. Rakas. (1300. 1451 : Újhelyi cs. lit.) Rakaz. (Perényi cs. lit..
1390. és 1415: Lelesz, elench. stat.) A mai Rákász, Nagy-Szőllőstől ék.
Megvan a határj. oklevélben említett «nagy út» is Szó'llős és Rákász közt,
mely egyfelől Huszt, másfelől Újlak és Beregszász felé s tovább vezet. Vámja
(mely már 1300-ban is fennállt) az Újhelyieké volt.
Rákócz. L. Beregmegyében.
Salánk. Salank. (1431: Lelesz, metal. Ugocsa. 13., 1462-ből: Század.
1871. 657.) Ény. esik Nagy-Szőllőstől, melylyel határa hajdan összeért.
Sárad. Felsew- és Alsosarad, —od, —agh. (1454: Dl. 24541.; 1471:
Perényi cs. lit.) Sard. (1458 : Újhelyi cs. lit.) Orosz falvak voltak. A megye
ék. részében megtaláljuk ma is mindkettőt.
 UGOCSAM EGYE. 4 3 5

Sásvár. Saswar. Saaswar. (1300: M.-szig. lyc. gyűjt.. 1370: Lelesz,

metal. IJg. 4., 1451: Kár. okit. II. 286., 1464 : Perényi cs. lit.) Alsó- és Felső-
Sásvár. (1413 : Szirrnay, i. m. 117.) A XV. század közepén Sásvár volt a
«locus-sedis judiciarie cottus de Ugocsa». T.-Ujlaktól k. fekszik, közel a
Tiszához, melyen át itt vezetett a «vadunt liberum». (1450: Lelesz, elench.
Statut.)
Szárazpatak. Zarraspathaka. Zarazpatak. (1454: Dl. 24541., 1471:
Perényi cs. lit.) Pathak. (1459: Lelesz, elench. stat.) «Villa volachalis» volt.
Komlós és Nagy-Tarna közt fekszik. O láhul: Valleszaka.
Szászfalu. A «hospites de Felzaz apud domum nostrum (Királyháza)
in Vgacha» 1272-ben nyerik elsó' szabadalmaikat V. István királytól. Majd
1351-ben I. Lajos király Nagy-Szász (Nogzaaz), Királyháza. Ardó és Verécze
— Nyaláb kir. várhoz tartozó helységeknek együttesen ad jogot bírójuk és
plébánusuk szabad választására (a nagy-szászi plébánus kinevezését azonban
magának tartja fenn), megszabja adójokat. s szabályozza igazságszolgáltatá­
sukat. A század végén Nyaláb várral együtt e városkák is a Perényiek
kezére kerültek s bár mindig egymás mellett említtetnek, mint a vár
(magyar) tartozékai, sohasem nevezik őket oppidum-oknak. Szászfalu
már 1378-ban e néven tűnik föl. 1364-ben egy ízben: Ugachazaaz alak­
ban. Fekete-Ardó tó'szomszédja. (Perényi cs. lit., Újhelyi cs. levéltár. — V. ö.
Nyalábvár.)
Széphegy. Zephegh poss. (1405 : Perényi Ili. 1454 : Dl. 24541.) Nyaláb
vár tartozékai közt tűnik föl.
Szirma. Zirma. (Határjárás 1251-ben : Újhelyi cs. lit.. Szirrnay i. m.
107.) A Tisza partján fekszik, Újlaktól k.
Szöllősvég-Ardó. L. Ardó a.
T am ásváralja. (Tamásfalva.) Thamasfalwa. (1364: Kállay cs. lit.) Tha-
maswaralya. (1464: Perényi cs. lit.) Waralya. (1447: Kár. okit. II. 263..
1488: II. ο. II. 530., 1446—83: Dl. 13959; 1482: Lelesz, metal. Ugocsa. Z.)
Tamásvárát a Káta nemzetségből való Tamás rakatá Bábony határában, a
XIII. sz. második felében. A XIV. sz. elején (1323.) e vár már elpusztult
ugyan, de néhány évtized múlva újra állt — Bábony vára néven. A XV-ik
században nem látjuk nyomát. Tamásváralja falu azonban — e néven —
máig is fenmaradt s Halmitól k. é. esik. (V. ö. Zichy okmt. I. 56. 248., IV.
299., Komáromy A. értek. Turul. 1887. 166. 170.)
Tárná. Tárná. Thorna. (1471. 1486: Perényi cs. Ht.. Dl. 24541.) Oláh falu
volt. Ma Nagy- és Kis-Tarna, N.-Szőllőstől k.
Tekeháza. Thekehaza. (1405. és 1471: Perényi cs. lit., 1454: Dl. 24541.)
Száraz és vízi vámja is volt. — Nagy-Szőllős m. a Tisza túlsó partján
fekszik.
Telki. (Telek.) L. Csepénel.
Terebes vagy Töke-Terebes vagy Tur-Terebes. Terebes. Turterebes. Theke-
terebes. (1319: Zichy okmt. I. 164.. 1321. 1471: Perényi cs. lit., 1449:
Századok. 1873. 628., 1454: Dl. 24541. — V. ö. Fejér. X. 7. 232.) Vámszedő
hely már 1321-ben. — Ma Tur-Terebes, Halmitól dk.
2 8 *
436 M AG YA RORSZÁ G.

Tivadarfalva. Tywadarfalwa. (1459: Lelesz, metal. Ugocsa. I.) 1300-ból

ismerjük Ábrámot a T ivadar fiát. (M.-szig. lyc. gyűjt.) Ma Tivadar, F.-Ar-
dótól ny.
Turoz. Thwrcz, (1488: Kár. okit. II. 530., 1446—83: Dl. 13959.) A
megye dk. határán fekszik.
Ugocsa. Plebanus de Hugacha. (1332—7: . Páp. tiz. 1. 330.) Ma egy
dűlő őrzi nevét Szászfalu határában Szabap pusztán.
Újfalu. Wyfalw. — 1470-ben Nyaláb vár tartozékai közt említik. Ma
Sós-Ujfalu és Ilonok-Ujfalu helységek vannak e megyében, N.-Szőllőstől k. és ény.
Ujhely. Eredeti neve Nyírtelek. Ennek területén alapították a Hunt-
Pázmán nemzetség némely tagjai Karácsonfalvát, Újlakot és Ujhelyet 1300—1310
közt. Utóbbi 1310-ben már fönnállt. (Komáromy András szives közlése
az Újhelyi cs. lit. nyomán.) Wyhel. (1458 : Lelesz. 69. 52.) A mai Tisza-
Ujhely, T.-Ujlak mellett k. é.
Újlak. Wylak. (1304: Fejér. VIII. 1. 174., 1445: Dl. 31519; 1461: Dl.
31759. 31760. 31761.) A mai Tisza-Ujlak a megye nyugati részében. (Lásd :
Ujhely a. is.)
Váralja. L. Tamásváralja a.
Veléte. Welehthe. (1325 : Lelesz, metal. Ugocsa. 6.) A mai Veléte vagy
Velejte, Királyházától k. d. 1420-ban Máramaroshoz tartozott (Lelesz, elench.
Statut.)
Verbőcz. Werbewcz. Verbeutz, —eh. (1251: Fejér. IV. 2. 96., Határjárás
1372-ből: Dl. 6039. — V. ö. 1456: Lelesz. 67. 1. A mai Verbőcz, N.-Szőllős­
től ny. é.
Verécze. Wereecz'e. —eche. (L. Szászfalu a.) Királyháza m. fekszik a
Tisza partján.
Veresmart. Weresmarth. (Fejér. X. 7. 232.. 1454: Dl. 24541.) A mai
Veresmart (Velika Kopána), Veréczével szemközt a Tisza másik partján.
Összesen: 76 helység.

FŐBB BIRTOKOSAI :
Adorján (bekényi) cs. 1499: Lelesz act. Béres. f. 9. n. 44.
Akii cs. 1456 : Lelesz, elench. Statut.
Ákos (csepei, csepefalvi) cs. 1469-ben igtatják őket a csepefalvi Zoltán
családbeliekkel együtt Csepefalva és Csedreg birtokába. (1461: Lelesz. 8.,
1469: Lelesz, elench. Statut.)
Almási (csepefalvi) cs. 1435: Újhelyi cs. lit., 1451: Károlyi okit.
II. 289.
Andrásfalvi cs. 1416-ban Kis-Andrásfalviak is. (Újhelyi cs. lit., 1461 :
Lelesz. 72. 4.)
Aszófői (Ade-fi) cs. Újlakon. (1461 : Dl. 31759. 31761.)
Atyai cs. Salánkon. (1431. 1462. 1483: Lelesz, metal. Ug. 13., Századok.
1871. 657., Szirmay, i. m. 86.)
 U G OCSAM EG YE. 437'

Bábonyi cs. 1485: Kár. okit. II. 520.

Baráth cs. Péterfalvi, 1456-ban: fancsikai. 1476-ban pedig : farkasfalvi
előnévvei. (1451: Kár. okit. II. 289., 1456 : Újhelyi cs. lit., 1461 : Dl. 31760;
■1476 : Lelesz, prot. parv.)
Barthos (gődényházi) cs. Tán a következővel azonos. (1466: Lelesz,
act. Béres. f. 8. n. 28.)
Barthos (hetényi. sásvári) cs. Sásváron. (1461 : Lelesz, elench. Statut.,
Lelesz. 8., 1499 : Lelesz, act. Béres f. 9. n. 44.)
Bátfai cs. Újlakon. (1417 : Lelesz. B. 45.)
Bátori cs. L. Nyaláb váránál.
Bede (Bedő, hetényi) cs. 1451: Kár. okit. II. 280., 1455: Századok.
1888. 745., 1460: Újhelyi cs. lit.
Beke (Bekő, péterfalvi, oroszi) cs. 1461: Dl. 31760., 1479: Lelesz, el.
Statut., 1499: Lelesz, act. Béres. f. 9. n. 44.
Bekényi (Bokányi) cs. Földesurak : Bekény és Péterfalva helységekben.
(1411 : Újhelyi cs. lit., 1431: Ibrányi cs. lit., 1484 : Lelesz, elench. stat.)
Bencze (farkasfalvi) cs. 1476: Lelesz, prot. parv.
Bokor (esamai) cs. 1476 : Jászó, fasc. 20. n. 35.)
Bornemisza (kölesei) cs. 1459-ben igtatják őket Patak részeibe. (Lelesz,
el. Statut.)
Boznyik cs. 1454-ben földesurak Újlakon. (Lelesz, elench. Statut.)
Csákány (péterfalvi) cs. (1408: Újhelyi cs. lit., 1413: Szirmay, i. m.
50., 1476 : Száz. 1888. 747., 1499 : Lelesz, act. Béres. f. 9. n. 44.
Csamai (Csamafalvi) cs. Egyed 1455-ben a megye alispánja volt.
(Század. 1888. 745. — V. ö. 1435: Újhelyi cs. lit.)
Csarnavodai cs. Már 1296 óta földesurak Kereszturon; a XIV. század
vége óta pedig Halmi, Váralja, Turcz, Bábony, Pasit, — 1453-ban Almás és
Csepe, — 1471-ben Kis- és Nagv-Gércze — 1476-ban Kökényesd helységek­
ben. (Zichy okmt. IV. 299, Lelesz, elench. stat.. Dl. 13959., Kár okit. II.
530., Újhelyi cs. lit. — V. ö. Turul. 18b7. 178. — L ásd : Keresztúriak, Surá-
nyiak és Szepesiek a. is.)
Csató (csatóházi) cs. Földesurak: Gsatóházán, Szirmán és Hetényben.
(1379: Lelesz, metal. Ug. 25., 1435. 1447: Lelesz, elench. Statut., 1461:
Lelesz. 72. 4.)
Csepel cs. 1450: Század. 1888. 744.
Csombod (gődényházi) cs. Szirmaynál: Csobad. 1502-ben szintén Czobod.
(1464: Szirmay, i. m. 150. — V. ö. 1466: Lelesz, act. Béres. f. 8. n. 28.,
1502: Újhelyi cs. lit.)
Csupros (tekeházi) cs. Csepén és Csedregen. (1460: Lelesz, elench.
Statut.)
Dabóczi cs. 1414: Lelesz, elench. S tatu t., 1451: Károlyi okltár.
II. 287.
Dávidházi cs. Egresen. (1471 : Lelesz, elench. Statut.)
Dothor (heteni) cs. 1451: Károlyi okltár. II. 289., 1476: Lelesz,
prot. parv.
438 M AG YA RORSZA G.

Drágfi (bélteki) cs. Bírták zálogban a Csarnavodaiaktól — a nádasdi

Ongorokkal és szállási Erdélyiekkel együtt — Halmi. Kökényesd, Tamás­
váralja, Pásit és Bábony részeit; 1489-ben Almáson (és Wenzel szerint):
Salánk, Magyar- és Orosz-Komját helységekben is földesurak. (1462 : Lelesz.
D. 222., Szirmay, i. m. 174., Kár. okltár. II. 530., Wenzel. Akad. Értesítő
1857. 369. 1. — L ásd : Nyaláb váránál is.)
Egresi cs. 1284 óta földesurak Egresen. Sásváron és Bodnyán bírt részük
1458-ban az Újhelyieknél volt zálogban. (Újhelyi es. lit., Száz. 1888. 745. —
V. ö. 1462 : Eszterg. prim. lit. eccles. n. 55.)
Erdélyi (szállási) cs. L. bélteki Drágíiak a.
Fancsikai cs. János 1440-ben, Bernát 1468—72-ben a megye alispánja
volt. (Újhelyi cs. lit.) Fancsika, Körő, Dob és Verbőcz helységekben földes­
urak. (1396 : Fejér. X. 2. 378., X. 8. 413., 1456: Lelesz. 67. 1.)
Farkas (farkasfalvi) cs. Másként: Farkasfalviak. (1411. 1440: Újhelyi
cs. lit., 1461: Lelesz. 72/ 4., 1476: Század. 1888. 747.
Fejes (heteni) cs. 1485: Lelesz, act. Béres. f. 10. n. 31. — Előnév
nélkül 1461 k ö rü l: Eszterg. prim. lit. eccl. n. 55.
Ficza cs. 1489 : Nagy Iván, i. m.
Fodor (fancsikai) cs. 1451 : Kár. okltár. II. 290.
Forgolánfalvi cs. Részeik voltak Sásváron is. (1414: Kár. okltár. II.
15.. 1478: Lelesz, elench. Statut.)
Futamoth (csamai) cs. 1468: Századok. 1888. 746.
Fiilpösi cs. Földesurak: Sásváron, Egresen. (1441 : Lelesz, elench.
S tatu t.)
Füzeséri (öszödfalvi) cs. 1478 : Lelesz. 37.
Gacsályi cs, 14S3-ban részeik voltak Feketepatakon. (Szirmay, i.
m. 85.)
Gödé (Gede, öszödfalvi) cs. Máskor Bekényró'l nevezik magukat. (1451 :
Kár. okltár. II. 289., 1461 : Dl. 31760 ; 1478 : Század. 1888. 747.)
Gödény (farkasfalvi) cs. 1464: Szirmay, i. h. 150.
Gődényházi cs. 1450: Századok. 1888. 744.
Gyakfalvi cs. Idéz. Gyakfalva a.
Győ (gődényházi) cs. Gew. (1468 : Lelesz, act. Béres. f. 8. n. 28.)
Henyei cs. Benedek 1478-ban a megye alispánja volt. (Századok.
1888. 747.)
Heteni (Hetényi) cs. 1408: Újhelyi cs. lit., 1415: Lelesz, elench.
Statut., 1471 : Század. 1888. 746.
Hős (bekényi) cs. 1461 : Dl. 31760.
Jakabli (tivadarfalvi) cs. 1461: Dl. 31760.
Jakes (kusalyi) cs. Bírtak Orosziban. (1424: Lelesz, elench. Statut.)
Jármi (csamafalvi) cs. 1477 : Újhelyi cs lit.
Kállai cs. Részeik voltak Orosziban. (1458: Lelesz, elench. Statut.)
KalÓS cs. Farkasfalvi, m ajd: szirmai előnévvel. A szirmai Kalósok
Sásváron is bírtak. (1461: Lelesz, elench. Statut., Dl. 31760; 1499 : Lelesz,
act. Béres. f. 9. n. 44.)
 UGOCSAM EGYE. 439

Kánthor (egresi) cs. Földesurak: Sásvár, Egres és Bonnya helységek­

ben. (1451: Lelesz, elench. Statut.) 1502-ben a csamai Kánthor-család egyik
tagja György kir. embernek van kijelölve. (Újhelyi cs. lit.)
Kenderes (malomvizi) János. Szőllőst, Gyula, Terebes, a két Gércze és
Szászfalu részeit bírta, zálogban a Perényiektől. (1465: Lelesz, elench. Statut.
— V. ö. Századok. 1887. VIH. 35. 1.)
Kerepeczi cs 1428—30-ban Láp (és Izsófölde p.) részeit igénylik a
Lápiak révén. 1429-ben a Zoárdfiaktól és Verbőcziektől megveszik Verbőcz
részeit. (Lelesz, elench. Statut., Fejér. X. 6. 924., U. o. 7. 411.)
Keresztúri cs. 1459-ben Mátyás a Csarnavodaiaknak adja el keresztúri
részeit. (Újhelyi cs. lit.)
Király (gődényházi) cs. 1466 : Lelesz, act. Béres. f. 8. n. 28.. 1502
Újhelyi cs. lit.
Kónya (szőllősi) cs. Sásváron. (1435 : Lelesz, elench. S tatu t.)
Kopasz cs. 1461 k ö rű i: Eszterg. prim. lit. eccl. n. 55.
Kosa (szirmai) cs. 1478 : Lelesz. 37.
Köbe (forgolánfalvi) cs. Kewbe. (1476: Jászó. fasc. 20. n. 35.)
Kún (rosályi) cs. Egy 1412. évi okirat szerint földesurak Feketepatakon ;
1450-ben bírták a sásvári tiszai rév részét; 1490. előtt Salánkon, Magyar- és
Orosz-Komjáton, Kis- és Nagy-Karaszlón voltak jószágaik. (1412. 1450
Lelesz, elench. Statut., 1459: Lelesz. 70. 46., 1490: Perényi cs. lit.)
Kun (sásvári) cs. L. Sásváriak a.
Langadári cs. Földesurak: Szirmán és Péterfalván. (1470: Lelesz, el.
statut.)
Lápi cs. 1468-ban Láp és Izsófölde pusztákon. (Lelesz, elench. statut.
-— V. ö. Kerepecziek.)
Leleszi konvent. 1471-ben igtatják Fekete-Ardó és Gyula részeibe, zálog-
czímen. (Jászó. Statut. L. f. 2. n. 50.)
Lengyel (sásvári) cs. Jakab 1442-ben és 1454-ben a megye alispánja
volt. (Szirmay, i. h. 51., Század. 1888. 745.)
Madai cs. 1454-ben Újlakon. (Lelesz, elench. statut.)
Mágyfalviak. (Mágyiak.) Lásd m. Zoárdfiak a.
Megyeri cs. László 1442-ben a megye alispánja volt. (Századok.
1888. 743.)
Mihályfi (pélerfalvi) cs. Myhalffy. (1478 : Jászó. fasc. 21. n. 16.)
Mokos (csamai) cs. 1450 : Század. 1888. 744., 1476 : Lelesz, prot. parv.
Nagy (csepefalvi) cs. 1461. körűi: Eszterg. prim. lit. eccl. n. 55.
Nagy (tivadarfalvi) cs. 1461. körűi: Eszterg. prim. lit. eccl. n. 55.
Nemes cs. 1478: Jászó, fasc. 21. n. 16.
Ongor (nádasdi) cs. L. bélteki Drágfiak a.
Oroszi cs. 1465 : Újhelyi cs. lit.
Óvári cs. 1418-ban a Vetésiek az Óváriaknak adják cserébe Batár felét.
De még ez évben eladják utóbbiak 1000 írtért e falu felét hasonlókép a
Vetésieknek, kik különben már 1383-ban és később 1474-ben is földesurai e
helységnek. (1418: Kár. okltár. II. 38. A többihez: Márm.-szig. lyceum.
gyűjtem.)
440 M AG YA RORSZÁ G.

Ősz (öszödfalvi) cs. M áskor: bekényi eló'néwel. Különben: Ószödfalvi

nevet is viseltek. (1411: Újhelyi cs. lit.. 1450: Század. 1888. 745., 1480:
Lelesz. 5.)
Pázmán (szirmai) cs. 1461 : Lelesz, elench. Statut,, 1476: Századok.
1888. 747.
Perényi cs. Nyaláb várát és Szó'lló's várost bírták' tartozékaikkal a
XIV. század vége. — e tartozékok közt Tárnát, Veresmartot és Akiit 1483 óta.
(Perényi cs. lit. — L. malomvizi Kenderes J. a. is.)
Péterfalvi cs. 1453-ban Péterfalva és Sásvár. — 1466-ban pedig
Szirma helységben földesurak. (Lelesz, elench. Statut. — V. ö. 1461: Lelesz.
72. 4.)
Pogány (sásvári) cs. L. Sásváriak a.
Porkoláb (öszödfalvi) cs. 1478: Lelesz. 37.
Román (öszödfalvi, sásvári) cs. 1434: Lelesz, elench. Statut., 1474:
Század. 1888. 747.
Salánki cs. 1468: Század. 1888. 746.
Sásvári cs. Bökény (1380.), Szirma (1393.), Egres, Bonnya(puszta), Sásvár
helységekben földesurak. Övék volt a sásvári tiszai rév része. Egy eredetű
család a sásvári Kunokkal és Pogányokkal. (1380. 1393: Század. 1888. 742.,
1385: Lelesz, metál. Ugocsa. 18., 1446. 1450. 1454: Lelesz, elench. Statut.,
1470: Század. 1888. 746., 1480: Lelesz. 5.)
Silye (csepei, andrásfalvi) cs. 1461: Lelesz. 8., 1468 : Századok. 1888. 746.
Surányi cs. Részeik voltak a Gsarnavodai-féle birtokokban. (L. ott. —
V. ö. Szirmay, i. m. 159.)
Szabó (sásvári) cs. 1470. 1485: Lelesz, act. Béres. f. 9. n. 20.. f.
10. n. 31.
Szatmári cs. András (?) 1455-ben a megye alispánja volt. (Század.
1888. 745.)
Székely (gődényházi) cs. 1462: Eszterg. prim. lit. eccles. n. 55.. 1466 :
Lelesz, act. Béres. f. 8. n. 28.
Szél (almási) cs. 1451 : Kár. okltár. II. 289.
Szeles (andrásfalvi) cs. 1461: Lelesz. 8., 1476 : Század. 1888. 747. és
Lelesz, prot. parv.
Szepesi cs,1449-ben (és 1493-ban) igtatják őket a Csarnavodaiaktól: Vár­
alja, Halmi, Kökényesd, Turcz, Bábony, Keresztül· és Pásit részeibe. (Lelesz,
elench. Statut.)
Szilágyi cs. Kelemen 1454-ben a megye alispánja volt. (Száz. 1888. 745.)
Szirmai cs. Sásvár (1464.) Szirma. Péterfalva és Oroszi (1470—79.) hely­
ségekben és Bodnya (1481.) pusztán földesurak. (Lelesz, elench. Statut.)
Szoosik (németi) cs. Részeik voltak Újlakon. (1445 : Dl. 31519 ; 1461:
Dl. 31759.)
Szőke cs. 1461-ben: farkasfalvi, 1499-ben: péterfalvi előnévvel. (1461:
Dl. 31760: 1499: Lelesz, act. Béres. f. 9. n. 44.)
Tatol (kirvai) cs. 1470-ben Salánk birtokába igtatják Mihályt és nejét.
(Lelesz, elench. Statut.)
 UGOCSAM EGYE. 441

Tegzesi (anarcsi) es. L. Halmi városnál.

Terencs (csamafalvi) cs. 1451: Kár. okltár. II. 289.
Téti cs. 1441-ben igtatják Sásvár és Egres részeibe. (Lelesz, elench.
Statut.)
Torma (forgoláni) cs. 1476: Jászó, fasc. 20. n. 35., 1487: Lelesz, elen.
S ta tu t., 1495 : Század. 1888. 748.
Török (péterfalvi) cs. 1468 : Újhelyi cs. lit., 1491: Szirmay, i. h. 128.
Újhelyi cs. 1334-ben Farkasfalvát felosztják magok k ö zt; 1351-ben
Sárádon, Rákóczon, Miszticsőn, Dubóczon és Kétkápolnamezőn valamint
Csongván is földesurak ; 1446-ban pedig (Szőlló'svég-)Ardó, Mátyfalva, Rákócz,
Rákász, Miszticső, Lukova, Verbó'cz, Ujhely, Karácsonfalva és Újlak helysé­
gekben. Ez évben a Védi család (Biharm.) Gergelylyel kihalván, ugocsamegyei
birtokaik is a rokon Újhelyiekre szálltak. Ezenkívül 1468-ban és 1476-ban
Kereszturon is voltak részeik. 1481-ben Karácsonyfalván néhány jobbágytelket
a rokon mátyfalvi Zoárdíiaknak zálogosítottak el, a kikkel együtt 1365. óta
pallosjoguk is volt. (Újhelyi cs. lit. — Lásd : Rákász helység és az Egresiek
alatt is.)
Védi cs. L. Újhelyiek a.
Verbőczi cs. L. Kerepecziek a.
Veres (péterfalvi) cs. Máskor: szirmai, m a jd : tivadarfalvi Veresek
fordulnak elő. Tán egy család, különböző birtokairól elnevezve. A tivadar­
falvi Veresek 1456-ban ős 1480-ban Akliban is földesurak. (1444: Századok.
1888. 744.. 1456: Lelesz, elench. Statut., 1465: Újhelyi cs. lit., 1480:
Lelesz. 5.)
Vetési cs. Bírtak Batáron ; 1441-ben igtatják őket Sásvár és Egres, —
1447-ben Kökényes és Váralja részeibe. (1435 : Kár. okltár. II. 154., 1441 :
Lelesz, elench. Statut.. 1447: Kár. okltár. II. 263. — V. ö. 1446—83: Dl.
13959. és lá sd : Óváriak a. is.)
Zápszolyi cs. L. Zoárdfiak a.
Zoárdfi (mágyfalvi) cs. V agy: Mágyfalviak. (Mágyiak.) Máskor verbőczi
(1428.), ardói (1452. 1466.), endrédi (Szatmármegyében. 1429.) és fancsikai
(1461.) előnevet viselnek, illető helységekben levő birtokaikról. Földesurak
már a XIV. sz.-ban s pl. 1415-ben Szőllősvég-Ardón és Rákászon, s a vér­
rokon Újhelyiekkel együtt Mágyfalván, Ardón, Rákászon, Verbőczön, Újlakon,
Rákóczon és Miszticsőn is pl. 1446-ban és 1482-ben. — 1472-ben — a Mágy­
falviak — a Zápszolyiaknak zálogosítják e l : Mágyfalva, Szőllősvég-Ardó és
Rákász helységekben bírt némely részüket. Ugyané néven 1489-ben Akliban
is földesurak. (1415 : Lelesz, elench. Statut., 1428: Fejér. X. 6. 924., 1429 :
U. ο. X. 7. 411., 1446: Újhelyi cs. lit., 1452: Lelesz. 23., 1461: Dl. 31759.,
31760., 31761; 1489: Lelesz, elench. Statut. A többire nézve: Újhelyi cs. lit.
— V. ö. Újhelyiek és Kerepecziek a.)
Zohon (almási) cs. 1451-ben: «Zehan»-nak írják. Ma is virágzik. (Kár.
okit. II. 289.)
Zoltán (csepefalvi) cs. L. csepefalvi Ákos cs. a.
442 M AG Y A RO R SZÁ G .

Zubor (sásvári) cs. 1447 : Szirmay, i. m. 117., 1454. 1455: Száz. 1888.
745., 1476 : Lelesz, prot. parv.
Zsupán (péterfalvi) cs. 1473-ban Péterfalva részeibe igtatják. Az 1606-ban
előfordúló dabóczi Zsupán-családdal ugyanegy. (Lelesz, elench. stat., Szirmay,
i. m. 58. — V. ö. 1450: Újhelyi cs. lit.)
Összesen : 120 birtokos.

FŐ ISPÁN JA I:
Ismeretesek : Perényi János 1444-ből; 1 ugyanő 1447-ből, egyszersmind
Máramaros- és Szepesmegyében i s ; malomvizi Kenderes (Kendris) János
1451-ből, egyszersmind munkácsi vámagy ; 2 Perényi István 1463-ból; Perényi
Gábor 1470-ből, egyszersmind Máramarosban is. és Pei’ényi Ferencz 1480-ból.s

1 Kovachich. Syll. Decret. I. 90., Dl. | 2 Újhelyi cs. lit.

13554. 1 :1 Századok. 1874. 723.
 MÁRAMAROSMEGYE.

Szabatos, erős keret közé maga a természet szorította.

Beregmegyével szomszédos ény. vidékét kivéve, a hol néha
ingadozik határa, hajdan is azon a területen feküdt, mint nap­
jainkban.
Gazdag sóbányáit: Szlat.inán, Sugatagon, Rónán és másutt
már a tatárjárás előtt is mívelték.
Adó alá eső házhelye 1700-nál több volt a XV. sz. végén.1
Lakóit és művelődésének föltételeit, biztosítékait: a kiváltsá­
gokat nyugat felől kapta. Ez úton vonult be fő-völgyébe: a Tisza
vidékére a magyar és szász lakosság is, s alapította ott az öt u.
n. korona-várost: Husztot, Visket, Técsőt, Hosszúmezőt és Szigetet,
melyek már I. Károly király idejében virágzásnak indúltak s a
XV. század közepén már az «öt magyar város» czímével ékes­
kednek.12
Birtokossága legnagyobb részben oláh eredetű, de már Zsig-
mond király uralkodása végén mint magyar nemesség, a magyar
szent korona szerves tagja csoportosúl előttünk a megye kere­
tében.3
Közűlök való az a néhány család is, mely a mi időszakunk­
ban birtokra nézve a középnemesség sorából kiemelkedik. Ilyenek
a nyugati tájakon : a Bilkeiek és Ilosvaiak, kiknek a Nagyág hosszú

1 Engel i. m. 138. 1. V. ö. Wenzel. 3 Bővebben lásd Századok. 1889.

Bány. tört. 429—431. 1. 8. füzet. — V. ö. W enzel: Kritikai
2 Quinque opida nostra hungari- fejtegetések. Akadémiai Értesítő. 1857.
calia. — 1459-ben, a Mátyás király évfolyam.
levelében. (Hosszumező v. lit.)
444 M AG YA RORSZÁ G.

völgyében hét faluban, — továbbá a velők rokon Urmezeiek, kik­

nek ugyané vidéken s ezenkívül kisebb részben a Talabor és Taracz,
és ismét nagyobb csoportban a Mára és Iza völgyén mintegy 27
faluban, — s végűi az ezekkel szintén egy törzsből eredő Dolhaiak,
kiknek a megye legnyugatibb völgyében: a Borsova mentén hat,
délkeleten: az Iza és Visó völgyében pedig mintegy 12 faluban
vannak birtokaik.1
Legtömegesebben és legtipikusabban jelentkezik e nemesség
Sziget vidékén s főleg az e várostól dk. nyúló Mára-völgyében,
hol a Fejérfalviak és Jódiak. továbbá a Gyulafalviak, a gyula-
falvi Ficzék és Sugatagiak válnak ki jelentékenyebb birtok­
részekkel.
Főnemesi rangra azonban csupán egy család emelkedett
közülök: a Drágfiak, kiknek elei már Nagy Lajos korában maga­
sabb hivatást végeznek, megyei főtisztségeket viselnek s nagy ter­
jedelmű birtokokat szereznek össze. Ez időtől kezdve a XV. sz.
végéig: a Talabor völgyén mintegy hat, — a Taracz és Tisza
mentén ugyanannyi, — a Mára völgyén 1.3, — az Iza völgyén
mintegy 8, — a Visó völgyén pedig vagy 5, ·— tehát az ugocsa-
beregmegyei határtól az erdélyi havasokig terjedő fővonalon
mintegy 44 helység részben vagy egészen őket vallja földes-
urául.

VÁRAI ÉS ERŐSSÉGEI :

Dolli a. A Dolhaiaké. Mátyás király 1460-ban Dolliai Ambrusnak kőház

építésére adott engedélyt. A kőházból úgy látszik vár lett. melynek az 1471.
évi 29. t.-cz. lerontását rendelte el. (Huny. kora. X. 641.)
Huszt, királyi vár, a XIV. sz. végén egy ideig a Drágfiaké, 1485-ben a
Beatrix királyné birtoka, — Castrum Hwsth. (1387 : Dl. 7328: 1390: Lelesz.
D. 207., 1435: Dl. 24953; 1447: Lelesz. 59. 26., 1458: Lelesz. 69. 1., 1485:
Perényi cs. lit.) Hwsthuara. (1447 : Zsélyi lit. — V. ö. a Drágfiak birtoklásá­
hoz : 1393: Lelesz. 18.)
Rónaszék. Castellanus in Ronazeek. (1479: Huny. kora. XII. 110.)
ügy látszik királyi vár volt. (Mármaros-Szigettől dk.)
Összesen: 3 vár.

A Borsova völgye egyedül a Dolhaiaké.

 M Á R A M A R O SM EG Y E. 4 4 5

V Á R O S A I:

Hosszumező. Hozyumezeu. (1329: Fejér. VIII. 3. 352.) Civitas Hwzyw-

mezew. (1429 : E város lltára.) Opp. Hozzwmezew. (1457. 1461: U. o., 1472 :
Okltár. XI. 480.) Határát 1389-ben járják meg (Dl. 7481.), a mikor is
Drag, székely ispán bírja. Szigettől nem messze ény. esik. (L ásd : Huszt
alatt is.)
Huszt. Huszt opp. (1392: Lelesz, elench. Statut., 1397: Lelesz. 7.,
1442: Hevenessy gyűjt.. 1476: Dl. 17804; 1482': Lelesz, metal. Marm. 6.)
Civitas Hwzth. (1429 : Hosszúm, vár. lit. — V. ü. 1329 : Fejér. VIII. 3. 354.,
Wenzel, i. h., 383., 1457. 1504: M.-szig. lyc. gyűjt.) 1329-ben I. Károly király
Huszt, Visk, Técső és Hosszumező magyar és szász lakosainak a Szőlíős
város privilégiumait adja, biztosítván a letelepedést minden szabad állású
ember számára. E szabadalmakat Nagy-Lajos, Zsigmond és Mátyás királyok
is megerősítek. Lakói, mint a többi 4 városéi is, minden vám alól mentesek
voltak. 1392-ben és 1397-ben Husztot — mint szabad várost — a Balk és
Drág, — 1476-ban pedig (s 1495-ben is még) a Beatrix királyné kezén
találjuk.
Sziget. 1352-ben a Huszt, Visk, Técső és Hosszumező szabadságait
kapja I. Lajos királytól (1. Huszt a .) ; 1392-ben Huszitái együtt — mint szabad
városokat — új-adományként nyerik Balk és Drág vajdák, kik 1397-ben is
bírják. 1435-ben «oppidum nostrum»-nak nevezi a király, 1459-ben hasonló­
kép s ugyanekkor, valamint már 1429-ben: «civitas»-nak is. Később Beatrix
királyné birtokába jutott. Itt is volt — úgy látszik — királyi sókamara-
hivatal. E helyen tartá törvénytevő gyűléseit a megye. (1361: M.-szig. lyc.
gyűjteni., 1392: Lelesz, elench. statui, 1435: Dl. 24953; 1437: Wenzel, i. h.
350. 383., 1439 : Dl. 13358 ; 1459 : Dl. 30457., 1429. és 1461 : Hoszumező v. lit.
1495: Engel i. h.)
Técső (Nagy- és Kis-). Thechew poss. (1329: Fejér. VIII. 3. 354.,
1397: Lelesz, metal. Marm. 34.) Kystecheu. Nogytecheu. (1389: Dl, 7481.)
Civitas Theczew. (1429 : Hosszumező v. lit.) Op. Techew. (1472: Huny. kora.
XI. 480.) 1389-ben és 1397-ben Balk és Drág bírta e várost is. Huszt és
Sziget közt a Tisza m. fekszik. (L. Huszt a. is.)
Visk. Vysk poss. és villa. (1300: Wenzel, i. h. 381., 1329: Fejér. VIII.
3. 353.. 1389 : Dl. 7481 ; 1390: Lelesz. D. 207.) Civitas Vysk. (1429: Hosszu­
mező város lit.) Op. Wisk. (1472: Huny. kora. XI. 480.) 1300-ban a mellette
levő várral együtt mint még ugocsamegyei «villa» jut a király birtokába.
1390-ben Balk vajda Drág székely ispánnal együtt kapta cserében Mária
királynétól. A Tisza m. fekszik. (L. Huszt a. is.)
Összesen: 5 város.
446 M AGYA RORSZÁ G.

HELYSÉGEI:
Alsó-Apsa. L. Apsa a.
Alsó-Nyires. L. Nyires a.
Alsó-Róna. L. Róna a.
Alsó-Visó. L. Visó a.
Apsa. Felsewapsa. (1390: Lelesz, metal. Mann. 15.) Alsowapsa. Alsoabsa.
(1387: Dl. 7328., 1390: Lelesz, metal. Marm. 7. és 15.) Kezepse-Apsa. (U.
o. 7.) Apsa mediocr. Apsa Super. Apsa infer, et tercia Apsa. (1407 : M.-szig.
lyc. gyűjt.) Alsoapsa. Kezepsewapsa. Absa. (1492: Kol. mon. prot.) Alsó-
Apsa 1387-ben Huszt várához tartozott. Ma Alsó-. Közép- és Felső-Apsa, Sziget­
től észak felé.
Balotafalva. Balatafalwa. (1387: Ház. okmt. VII. 423., 1405: Lelesz,
metal. Marm. 3.) Disznópataka m., majd Kalinfalva és Budfalva közt sorol­
ják föl.
Baranya. Baranya. (1390. 1457 : Wenzel, i. h. 357. 361., 1411 : Lelesz.
B. 14.) A mai Huszt-Baranya, Huszttól k.
Barbfalva. Barbfalwa. (1387: Ház. okmt. VII. 423.)' Azon a tájon
merül föl, a hol ma Bárdfalvát találjuk. Hogy azonos-e vele, nem dönt-
hetem el.
Barczánfalva. Barzanfalwa. Barczanfalwa. (1390: Lelesz, metal. Marm.
15., 19. és 30.. 1459: Lelesz. 70. 25.. 1460—61: Dl. 15428.) Szigettől dk.
esik. (L. Szurdok a. is.)
Bárdfalva. Bardfalwa. (1405: Lelesz, metal. Marm. 3., 1475: II. o. 22.)
Szigettől dk. találjuk.
Barka. (Barkfalva). Ily nevű helység tűnik föl a Drágfy-birtokok sorá­
ban Apsa és Karácsonfalva közt. (1480: Lelesz, elench. Statut.) TIgy látszik
azonos az 1402-ben említett Barkfalvával. (Lelesz. D. 208.)
Batiza. (Batizháza, Batizfalva.) Batyzhaza. Bathyza. Balhyz. (1411 :
Lelesz, metal. Marm. 18.. Lelesz, elench. Statut., 1459 : Lelesz. 70. 2.)
Bathizfalva. (1480 : Wenzel, i. h. 363.) A mai Batiza, a megye dny. határán.
Bedő(-háza). Bedewhaza. Bedeuhaza. Bedő. (1389: Dl. 7481; 1424:
Lelesz, metal. Marm. 8.. 1489 : Lelesz. B. 247.) Bede. (1458: Huny. kora. X.
601.) Ma csak Bedőt ismerünk Técső m. k. Bedőházával azonos lehet az —
úgy látszik — eltorzított «Behaza» is. (1424: Wenzel, i. h. 360.)
Bélavár. Belawar. (1473: Lelesz, el. stat., 1480: Lelesz. D. 213.)
Bedőháza, Karácsonfalva, Kirva sat. helységekkel együtt szerepel. Ma Kirva
határrésze. (Szilágyi Istv. úr szíves közi. szerint.)
Berenoj. Berenoy. (1389: Lelesz, metal. Marm. 13.. Dl. 7481.) LJj-
Bárfalvával és Talaborral volt határos.
Berezna(-mező). Berezna. (1460: Lelesz. 3. 156., 1484: Wenzel, i. h.
362.) Huszttól é. esik. 1415-ben egy Bereznamező nevű birtok tűnik föl
Herincse és Ökörmező közt. Bizonyára a mai Berezna értendő. (Lelesz, elench.
Statut.)
 M ÁRA M A R O SM EG Y E. 447

Bilke. L. Beregmegyében.
Bocskó. a) Bochko. Bochkoy. Bochkou. Boczko. (1364: Fejér. IX. 3.
469., 1373 : DL 6132 ; 1460—1 : Dl. 15428 ; 1473 : Lelesz. D. 224.. 1480 : Lelesz.
D. 213.) A mai Nagy-Boeskó, Szigettől k. é. — 6) 1365-ben a mai Kis-
Bocskó, az Iza és Visó felső völgye közt — merül föl Bocskó név alatt,
1495-ben pedig határozottan: Kysbachko alakban. (Wenzel, i. h. 341. 1. és
csebi Pogány cs. lit.)
Borsa. «Bors» nevű helységet említenek (1473.) a Drágfy-birtokok
sorában a két Visó m. A mai Borsa értendő (ugyanott), melyet különben
már 1365-ből is ez alakban ismerünk. (1365 : Wenzel, i. h. 341. 365., 1473 :
Lelesz. D. 224.)
Bronyka. Boronica. Bronyka. (1454: Huny. kora. X. 418., 1463: Lelesz,
metal. Marm. A.) 1454-ben puszta. — A mai Szuha-Bronyka, Dolhától é.
(Lásd utóbbi a. is.)
Budfalva. (Bodfalva, Butfalva.) Bwdfalwa. Bwthfalwa. (1405: Dl.
28771; 1405. 1475: Lelesz, metal. Marm. 3., 14. 22. sz.) Bodfalwa. (1483:
M.-szig. lyc. gyűjteni.) Akna-Sugatagtól kissé dk. esik.
Bustyaháza. (Bustyafalva.) Buslahaza. (1389 : Dl. 7481.) Visk m. fekszik.
— Azonos vele az 1373-ban Taracz m. fölsorolt «Bustafolua». (Dl. 6132..
Wenzel, i. h. 355.)
Csomálfalva. Chamalfalua. (1399: Lelesz. D. 211. — V. ö. 1470:
Lelesz, el. stat.. mely szerint Csomafalva lenne olvasandó.) Ma Csománfalva,
Huszttól ék. a Talabor völgyében.
Danalafalva. Danalafalua. (1391—1406: Dl. 29740.) Szeklencze, Huszt-
köz és Karajnokfalva helységekkel együtt fordúl elő. Bizonyára a mai Sófalva
(Danilova) értendő, e helységek mellett.
Darva. Darwa. (1-41.1: Lelesz, metal. Marm. 27., Dl. 29754; 1420:
M.-szig. lyc. gyűjt.) Técsőtől é. találjuk.
Deszefalva. Desefalwa. (1459 : Lelesz. 70. 26., 1480 : Lelesz. N. 218.)
Deze. (1517: M.-szig. lyc. gyűjt.) A mai Desze. Hernécs m.. a melylyel
együtt említik.
Disznópataka. Dyznopathaka. Disnopataka. (1414: Lelesz, metal. Marm.
29., 1460—61: Dl. 15428.) Szigettől dk. esik. — 1474-ben egy ízben: Disznó-
falvának nevezik. (Orsz. lit. helytart. tan. oszt. Nobilitare. 1806. fons 70.)
Dolha. Dolha. Nagh Dolha. (1454: Huny. kora. X. 418., 1463: Lelesz,
metal. Marm. A.) Ma Dolha, Huszttól é. felé. 1454-ben helyezi át a király
Beregből Máramarosba, — Zadnya, Kereczke és Kusnicza falvakkal és
Bronyka pusztával együtt. Vámszedő hely is volt. (1411 : Lelesz, elench.
Statut.)
Dormánháza. Dormanhaza. (1373: Dl. 6132.. Wenzel, i. h. 355.) Taracz-
czal és Bustyafalvával volt határos.
Doroszlófalva. Dorozlofalw. (1459: Lelesz. 70. 26., 1467 : Dl. 28291 ;
1480: Lelesz. N. 218.) Nyires. Hernécs, Gyulafalva sat. vidékén feküdt.
Dragomérfalva. Dragomerfalwa. (1475: Lelesz, metal. Marm. 22. és
14.) A megye dny. sarkában találjuk.
448 M AG YA RORSZÁ G.

Oulfalu. (Dulyvan.) Dulywan a. n. Dulfalva. (1419 : Lelesz, el. Statut.)

Dwyfalw. (1485 : Perényi cs. lit.) A Talabor m. fekszik, Técsó'tó'l é.
Farkasrév. Farkasrew. (1418: Lelesz, metal. Marm. 26., 1460—61:
Dl. 15428.) Farkasryw. (1459 : Dl. 30457.) 1459-ben szomszédos nemes ember
(Nagy István) eló'nevében : Farkasfalw. De ugyanez oklevélben maga a hely­
ség : Farkas Ryw. (Dl. 30457.) Szigettől nem messze dk. találjuk.
Fejéregyház. Feyereghaz. (1373: Fejér. IX. 4. 528., 1418: Lelesz, met.
Marm. 26., 1420: Marm. szig. lyc. gyűjt.) Sziget m. ék. találjuk.
Fejérfalva. Feyerfalwa. (1405. 1475 : Lelesz, metal. Marm. 3. és 22.,
1458: Lelesz. 69. 23.) Feyerfalwa utraque. (1418 : Lelesz, elench. stat.) Szi­
gettől dk. esik.
Felső-Apsa. L. Apsa a.
Felső-Nyires. L. Nyires a.
Felső-Róna. L. Róna a.
Felsó-Visó L. Visó a.
Gányafalva. Ganyafalwa. (1402 : Wenzel i. h. 358., 1418: Lelesz, el.
stat.. 1492 : Kol. mon. prot.) A mai Gánya, Hosszumezó'tó'l é.
Gernyésfalva. Villa Gernesfalwa. (1457: M.-szíg. lyc. gyűjt.) Ma Ger-
nyés, Huszttól ék.
Gyulafalva. (Gyulaháza.) Gywlahaza. (Határjárás 1355-ből: M.-szig.
lyc. gyűjt.) Gywlafalwa. (1451: Lelesz. 63. 1., 1459: Lelesz. 70. 25. és 70.
26., 1470: Dl. 28291.) Szigettől d. esik.
Herincse. Herenche. Herinche más néven Kelemező. (1412: Lelesz..
293.. 1449 : Lelesz. 61. 59., 1460 : Lehoczky. Beregm. III. 156.) Huszttól ék.,
esik. Kelemező alatt kétségkívül a szomszédos mai Keselymezőt kell értenünk,,
mely e néven is fölmerül. (Keselyó'mező.)
Hernécs(-falva). Hernechfalwa. Hernych. (1451: Lelesz. 63. 1., 1459;
Lelesz. 63. 9.. 70. 26.) Hernyczafalwa. (1472: Lelesz. D. 226.) Ma Hernécs.
Szigettől d. — 1360-ban Hernécsháza néven szerepel. (Wenzel, i. h. 343.)
Hótpatakfalva. (Hótpataka.) Harpatokfalva. (1360: Wenzel, i. h. 343,.
1.) Hothpathak. (1452 : Lelesz. 63. 9., 1467: Dl. 28291.) Hothpathaka. (1469:
Marm.-szig. lyc. gyűjt.) Hothpathak. (1470: Dl. 28291.) Hathpathok. (1517:
Marm.-szig. lyc. gyűjt.) ügy látszik a hód (állat) neve rejtőzik e helységnév
tőjében. Ez esetben a mai Brébnek felelne meg (melyet e néven a középkor­
ban nem találunk), a M.-Szigettől Kapnikbányára vezető út közepe táján.
Husztköz. Huzkaz. (1391—1406 : Dl. 29740.) Huthkewz. (1457: M.-szig.,
lyc. gyűjt.) Huszt vidékén találjuk, Szeklenczétől, a melylyel együtt fordul
elő — nem messze, észak felé. Környékén 1457-ben sóbányák is voltak.
Ilholcz. Ilbolcz. Ilhoucz. Jolhoch. (1406. 1411: Lelesz metal. Marm.
18. 21. és B., 1442 : Dl. 13688.) A mai Irholcz. Körtvélyestől, a melynek
szomszédja gyanánt emlegetik, — kissé ény.
Iza. Izaa. Iza. (1387 : Dl. 7328; 1390: Dl. 7620.) Huszt várához tar­
tozott, mellette, kissé ék. fekszik ma is.
Jód. Jód. Yod poss. (1427: Marm.-szig. lyc. gyűjt., XV. század: Lelesz,
metal. Marm. 28.) A megye dny. sarkában találjuk.
 M ÁH AM AROSM EG YE. 449

Kabolapatak. Kabolapatak. (1424: Lelesz, metal. Marin. 8.) A mai Ka­

bolapatak. Sziget m. nyugatra.
Kalinfalva. (Kalánfalva.) Kalanfalwa. (1405: Dl. 28771.) Kalvnfahva.
(1405: Lelesz, metal. Mann. 3.. 1475: II. ο. 22.) A mai Felső-Kalinfalva,
Gyulafalva m. dk. — 1387-ben e tájon egy: «Vrdugkaloufalva» nevű falut
említenek. Valószínűleg egy falú részeiről van szó.
Kalocsa(-mező). Kalacha. (1463: Lelesz, elench. Statut.) Kalazamezeu.
(1496: Wenzel, i. h. 364.) A mai Kalocsa, Huszttól ék.
Kancz. L. Drágfiak a. az 1402. évhez.
Kapocsfalva. (Kopáesfalva. Kapocspataka, Kopácsháza.) Kopacsfalva.
01360: Wenzel, i. h. 343.) Kapotsfalwa. (1467: Dl. 28291.) Kopaehfalwa.
(1469: M.-szig. Ive, gyűjt.) Kwpachbaza. (1471: Lelesz. D. 227.) Kapoch-
pathaka. (1470: Dl. 28291.) Sugataggal volt határos
Karácsonfalva. Karachonfalwa. (1418: Lelesz, metál. Marm. 26.. 1459:
Lelesz. 70. 26.. 1480: Lelesz. N. 218.. 1495: csehi Pogány cs. lit.) Az 1418.
és 1495. évi oklevél a Szigettől ék. fekvő inai Karácsonfalvát. — az 1459. évi
pedig valószínűleg a mai Kráesfalvál évii — Desze. Hernées sat. vidékép.
Karajnokfalva. Karaynokfahva. Karalynukfalva villa. (1391—1406 : Dl.
29740; 1389: Dl. 7481.) A mai Mihálka (Krajnikovo) értendő. Száldobos és
l. 'j-Bárd sat, mellett, a melyekkel halálosnak mondják. — 1462-ben azonban
e helység «Miball'alva» néven tűnik föl. (1462 : Lelesz. 65.)
Karajnokháza. Karaynokhaza. (1389 : Lelesz, metál. 13.) Karajnokfalva
m. említik. De lehel hogy mégis csak az utóbbi értendő.
Kaszó. Kozo. Kozzov. Kazzow. Köze. (1387: Ház. okmt. VII. 423,
1405: Dl. 28771; 1424: Wenzel, i. h. 359. 1.) Sugatag. Kalinfalva sat.
vidékén l'ekhelelt valahol.
Kelecsény. Kelechen. (1 462 : Lelesz, elench. stabil.) Ripinyétől ény. esik.
Kelemező. I, Herincse a.
Kereczke. Kereczkv. Kereczke. (1454: Huny. kor. X. 418, 1463:
Lelesz, metál. Marm. A.) A megye ény. vidékén. Bolhától é. fekszik. (L ásd:
Dóiba a. is.)
• Keselyőmező. Keselyumezeiv. (1457 : Wenzel, i h. 361.) Kesselwmezew.
(1458: Lelesz. 69. 22, 1460: Lehoczky, Beregm. t. III. 156.) A mai Keselv-
mező, Huszttól é. (L. Herincse a. is.)
Kirva. (Kriva.) Kryua villa. (1389: Dl. 7481.) Krewa. (1480: Lelesz.
1). 213.) Kvrwa. (1492: Kok mon. prot.) A mai Nagy- (és Kis-) Kirva. é.
Taraczköztől, a melvlyel határosnak mondják.
Kis-Bocskó. L. Bocskó a.
Kis-Szacsal. L. Szacsal a.
Komorzánfalva. (Kamarzánfalva.) Kamarzanfalwa. (1387: Ház. okmt.
VII. 423, 1483: M.-szig. Ive. gyűjtem.) Komorzanfalwa. (1418 : Lelesz, elench.
■stat.) Kalinfalvába olvadt. (Szilágyi lstv. úr szíves közleménye.)
Konyha. Kohnia. (1373: Wenzel, i. m. 355. 1.) Kohnya. Kohunya.
(1411. és 1456 : Lelesz, elench. Statut, 1495 : csehi Pogány cs. lit.) Kohnia.
(1435 : Márm -szig. Ive. gyűjt.) A mai Konyha, a megye dk. vidékén, az Iza
melleit.
H unyadiak kora. VI. 29
45Ö M AG YA ROK SZA G.

Kökemező Kewkemezew. (1471: Muz. lltá r.) Előfordul már 1419-berr

is. az Urmezeiekkel és Alsó-Rónával kapcsolatban. (Lelesz, elench. S tatut.)
Kökényes. Kükenyes. (1411: Lelesz, metal. Marm. 21.) Kewkenyes.
(1492 : lvol. mon. prot.) Técsőtől ék. esik.
Körtvélyes. Kerthweles. Kerthueles. (1438 : Lelesz. . metal. Marm. 45.,
1442 : Dl. 13687.13688.) Szent-Mihály arkangyalról nevezett kalugyer-kolostor-
val. Hosszúmező m. é. fekszik.
Kövesliget. Kewesligeth. (1415 : Lelesz, elench. Statut., 1496 : Wenzel,
i. h. 364.) Huszttól k. é. esik.
Középső-Apsa. L. Apsa a.
Kraszna. Krazna. (1402: Wenzel, i. h. 358.) Ma Krasznisora, Hosszú-
mezőtől é. a Taracz m.
Kricsfalva. (Kercsva.) Kerchwa. (1397 : Lelesz, elench. Statut.) Cricz-
fálva. Krychfalwa. (1411: Dl. 29754; 1458: Lelesz. 69. 22. és 72. 2.) A mai
Kricsfalu. Técsőtől é., a Talabor mentén.
Kusnicza. Kwsnicza. (1454: Huny. kora. X. 418.. 1463: Lelesz, metál..
Marm. A.) A mai Kusnyicza. Dolhától é. (L. utóbbi a. is.)
Lapataka. Sziget város szomszédosa gyanánt 1459-ben megjelenik a
szarvaszói Fekete, fejéregyházi Paska sat. család tagjain kívül egy tagja a
«de Lapataka» családnak is. Ugyanekkor előfordul: «exterior Lapathaka»
is. Úgy látszik falut kell értenünk. (Dl. 30457.)
Leordina. Lewrgyna. Leordena. (141.1 : Lelesz, metal. Marm. 18..
1489 : Lelesz. B. 247.) A megye dny. részében találjuk.
Lipcse. Lypche. (1449 : Lelesz. 61. 59.) Huszttól ék. esik.
Liszicza. 1466 : Lelesz elench. Statut. — A mai Rókamező, (Liszicza).
Kusnyicza és Ivereczke m.. a melyekkel egyszerre tűnik föl.
Lonka. Lompka. Lonka. (1448. 1458: Hunyad. kora. X. 229. 584..
1460—61: Dl. 15428.) A Szigettől k. é. eső Lonka értendő. Bocskó m.. a.
melylyel együtt szerepel.
Mihályfalva. L. Karajnokfalva a.
Mikoiapatak. Mykolapathak. (1475: Lelesz, met. Marm. 22.) Akna-
Sugatagtól k. esik. — Bizonyára ugyanez a helység értendő az 1405-ben e
vidéken előforduló «Pattiak» alatt is. (Lelesz, el. stat.)
Motyár. Mothyar. Mathyar. (1402 : Lelesz. D. 208.) Tán nem is hely­
ség. hanem havas volt. (L. Drágíiak a. az 1402. évhez.)
Modva. Modwa. (1471: Muz. lltár. — Kir. ember nevében.)
Mojsze. (Mojszin.) Moyze. (1450 : Lelesz, el. stat.) Mayzyn. (1495: csehi
Pogány cs. lit.) A mai Mojszin. a megye kel. részében, a Borsa m.
Monyorós. Monyoros, (1485: Lelesz, elench. Statut.) Úgy- látszik e
megyében feküdt.
Nagy-Dolha. L. Dolha.a.
Nánfalva. Nanfalwa. (1414: Lelesz, metal. Marm. 29.) Szigettől dél­
kel. esik.
Nereznicze. Nereznyche. (1411 : Lelesz, metal. Marm. 21.) Nyresnycze.
(1492 : Kol. mon. prot.) A mai Alsó- és Felső-Nereznícze, Técsőtől kissé ék.
 M A R A M A R O SM EG Y E. ■451

Nyágova. (Nyegora.) Negova. (1415: Lelesz, el. sta t. 1479: Újhelyi es.
111.) Nyagowa. (14-95 : csehi Pogány cs. lit.) Ma Nyágova. Técsőtől ék.
Nyires. Nyres. (Határjárás 1355-ből: M.-szig. Ive. gyűjt.. 1405 : Lelesz,
inét. Marra. 5., 1452: Lelesz. 63. 9.. 1459: Lelesz. 70. 26.. 1470: Dl. 28291.)
Alsonyeres. Felsewnyeres. (1472 : Lelesz. D. 226.) Gyulafalvával volt határos.
Oroszfalu. L. Ruszkova a.
Ökörmező. 1460: Lehoczky, Heregm. tört. III. 156. — A megye ény.
részének központja.
Ördög-Kalinfalva. L. Kaliníalva a.
Ötvösfalva. Ethwesfalwa. (1457: M.-szig. lye. gyűjt.) Huszltól kelelre
találjuk.
Patak. L. Mikolapatak a.
Peterman(-falva). L. Petrova a.
Petrova. Petrowa. (1411: Lelesz, metal. Maim. 18.. 1489 : Lelesz. B.
247.) Szigettől dk. esik. Bizonyára ugyanegy ezzel az 1460-ban föltűnő:
Peterman. Petermanfalva is. (Dl. 15428.)
Polonya, Polyána, Polyánfalva. Folyna. (1411: Lelesz, metal. Alarm. 18.)
Polonya. Polanya. (1459: Lelesz. 70. 2.. 1463: Lelesz, metál. Marni. A.)
Pojana. (1489: Lelesz. B. 247.) Poyanl'alva. (1458: Lelesz. 69. 23.) Polyána
nevű hely több is van ma a megyében. 1411-ben valószínűen Rusz-Polyána
értendő, Ruszkovától — a melylyel együtt fordul elő — nem messze k. felé ;
1463-ban Lipcse-Polyána. dk. Dolbától. a melylyel együtt járják meg határát,
végre 1458-ban a mai Sajó-Polyána. dny. Sajótól, a melyei együtt szerepei.
Rahómező. 1477 : Lelesz, elencli. Statut. — Bocskó és Lonka m. tűnik
föl. Ezektől ék. a Tisza völgyében találjuk ma Bocskó-Rahó és Akna-Rahó
helységeket.
Remete. 1437 : Wenzel, i. h. 366. — Técső m. kd. fekszik. Nagy-Lajos
király által 1363-ban Boldogasszony tiszteletére alapítót! pálos kolostorral,
mely pl. 1461-ben és 1527-ben is fönnállt. (Rupp. II. 387., 1461: Lelesz.
72. 2.. 1527 : M.-szig. lyc. gyűjt.)
Ripina. Ripina. Rypina. (1460. 1496 : Wenzel, i. h. 362. 364.) A mai
Ripinye. Ökörmezőtől ény.
Hóna. Roliina. (1373: Dl. 6132.) Felscwrowna. (1390: Lelesz, metál.
Marm. lő. és 30.) Alsorona. (1402. 1480: Wenzel, i. h. 358. 363.) Rohnya.
(1411: Lelesz, metal. Marm. 18.) Róna. (1418: Lelesz, metal. Marm. 26..
1459: Dl. 5414.) Salifodina Róna. (1431: Vócsey cs. lit. fasc. 1. n. 18.)
iodine (regales) Róna. (1460 : Dl. 15428.) Ma is Alsó- és Felső-Róna,
Szigettől keletre. 1431-ben. 1459-ben és 1460-ban említik az itteni sóbányá­
kat és a sókamarát is. melyekkel együtt a király bírta.
Rozavlya. Hrozwla. Rozanlay. Rozaullya. (1390. 1411 : Lelesz, metal.
Marm. 15. és 18.. 1450: Okltár. X. 272.. XI. 118., 1469 : Lelesz. B. 247.)
Harozlaulye. (1473 : Lelesz : D. 224.) A megye dny. részében, az Iza m. találjuk,
Ruszkova. Ruzkowa. (1411 : Lelesz, metal. Marm. 18.) A megye dny.
részében. Pelrovától dk. fekszik. Úgy látszik ugyanez a helység fordul elő
«Orisfalw, Orozfalw» néven 1390-ben, 1473-ban és 1480-ban. (Lelesz, met,
Marm. 15. és 19.. Lelesz. D. 224. és Wenzel, i. h. 363.)
29*
452 M AG YA RORSZÁ G.

Sajó. Savó. Sayow. (1411: Lelesz, mutál. Mami. 18., 1450: Jluny.
kora. X. 272.. XI. 118.. 1458: Lelesz. G9. 23.) Sajou. (1420: M.-szig. Ive. gyűjt.)
A megye dny. sarkában fekszik, az Iza m.
Sándorfalva. Sandorfalva. ( 1 4 6 5 : Lelesz, eleneh. S tatu t.) H uszlló] kd.
találunk ma ily nevű helységet.
Sófalva. Sofalwa. (1462: Lelesz. 5.) Iluszltól k. esik.
Somosfalva. Somosfal wa. (1475: Lelesz. met. Marni. 22.. 1481: Γ. «.
D.. XV. század: II. o. 14.1 Samosfahva. (1479: Újhelyi cs. 11L) Somyalahva.
(? 1418: Wenzel, i. h. 359.1 A mai Somfalva. Szigetlől dk
Sugatag(-falva). Swgathakfalwa. Sugatbagh. (1360: Fejér. IX. 3. 160..
1461: Lelesz. 72. 2.. 1459: Lelesz. 70. 26.) lltraque Swgathak. (1472: Lelesz.
D. 226.) Sóbányahely már 1355-ben, midőn a szomszédos Gyulafáivá halár-
leírásában «via ad fodinas salium ducens» is előfordul. — Ma Akna- és
Falu-Sugatag. Szigettől kissé dk.
Szacsal. Kys Zachal. (Kenézség 1453-ban. (Írsz. Lilái·, helytáll, t. oszt.
Nobilitare. 1799. fons. 48.) Zachal poss. (1486: I!. o.l Zachol. (1495: csehi
Pogány cs. Itt.) Visótól d. találjuk, az Iza felső völgyében.
Száldobos. Zaldobos. (1389: Dl. 7481.) Visk m. é. fekszik
Szaploncza. (Szoponcza.) Zapancha. Zoponcza. (1389: 1)1.7481; 139(1:
Lelesz, metal. Marni. 38.) Chaponcha. (1427 : M. szig. Ive. gyűjt.) Scoponeha.
(1461 : Hosszumező város Itt. ) Zaploncza. (1468 : Huny. kora. 308.) Zaponeza.
(1492: Kot. mon. prot.) A mai Szaploncza. dny. Hosszumezőtől. a melynek
határosa gyanánt emlegetik.
Szarvaszó. Zarwazow. (1390: Lelesz, metal. Marni. 38.. 1460—61: Dl.
15428.) Sarwazo. (1461: Hosszúm, város lit.) Hosszumező és Sziget v. közi
fekszik.
Szeklencze. Zeklenche. Zenkoleuche. (1389 : Dl. 7481 : 1391-1406: Dl.
29740.) Huszt és Visk közi találjuk, mely utóbbival határosnak mondják
1389-ben.
Szelistye. Zelisthe. Zelesthve. (XV. század: Lelesz, metal. Mann. 14..
1495 : csebi Pogány cs. lit.) Ma Felső-Szelistve. a megye dk. sarkában.
Szerfalva. Zerfalwa. Syrpfalwa. (1459: Lelesz. 70. 25.. 1475: Lelesz,
metal. Mann. 22., 1484 : Lelesz. 2.) A mai Szerfalva (Szirb). Akna-Sugatag
m. dél felé.
Szlatina(-falva.) Slathanyfalwa. Zlatina. Zlatliyna. (1360 : Fejér. IX. 3.
160.. 1458: Lelesz. 69. 23.. I l 5 9 : Lelesz. 70.26.. 1460—61: DL 15428.)
1458-ban úgy látszik a mai Szlatinka értendő, ény. Sajótól, a melylvel egyiitl
fordul elő : a másik két oklevélben pedig a Sziget melletti mai Szlatina hely­
ség. Utóbbinak emléke különben ugyancsak 1458-ban szintén fölmerül. (Huny.
kora. X. 601.)
Szurdok. Zwrdwk. Svvrdok. (1408: Fejér. X. 4. 709.. 1411 : Lelesz,
metal. Marna. 18.. 1459: Lelesz. 70. 2.) Surdok al. nőm. Karczanfahva. (1408 :
Wenzel, i. h. 358.) Szigettől dk. fekszik az Iza pariján, Barczánfalva szom­
szédságában.
Talabor. Talabor. (1389: Dl. 7481; 1485: Percnyi cs. lit. ) A mai Tala-
borfalu. a hasonló nevű folyó m.. Téesőtől é.
 MAU AMAUOSMEGYE. 453

Taracz(-köz). Taraczkeuz poss. (1378 : Wenzel i. h. 356. Szirmay után.

Ugocsam. töri. 143. 145.) Tavaz inter lluvios Taraz et Ticiam. (1389: Dl.
7481; 1419: Petényi lit.) Tharazkez. (1492: Kol. inon. prot.) Ma Taraczköz,
Técsőtől k. — 1373-ban a bólteki. Drágftak birtokai közt. «Bustyafalvával
együtt egy : «Carazo» nevű helyet sorolnak föl. Úgy vélem, csupán Taracz-
közt érthetjük alatta. (Dl. 61.32.)
Uglya. Wglya. Vgla. (1406 : Lelesz, metal. Marm. B.. 1411: U. o. 21..
1458: Lelesz. 69. 22.) Técsőtől é. esik.
Uj-Bárd(-falva). Vybarfalua. (1389: 1)1. 7481.) Vybard. (14.30: Wenzel,
i. h. 360.) Vybrad. (1464: Lelesz, el. stat.) A mai Uj-Bárd. Buslyaháza. Va.j-
nág és Száldobos m„ a melyekkel határos volt.
Urmező. Wrmezew. (1.389 : Dl. 7481.. 1397 : Lelesz, metal. Marm. 34..·
1449 : Lelesz. 61. 59.. 1492 : Kok nton. prot.) 1495-ben : oppidum, országos
vásárjogát azonban határozottan csak 1505-ben nyerte. (Csebi Pogány cs. lit.)
Ény. esik Técsőtől. a melynek határosa gyanánt említik 1397-ben.
Uzon (Oláh-). Foss. Oláh Ózon in terra Maramaros. (Nagy Lajos korá­
ból : Wenzel, i. li. 346.)
Vajnckháza. (Vájnák.) Yaynokhaza. (1389: Dl. 7481 ; 1424: Lelesz,
met. Marm. 8.) Waynak. (1437: Wenzel, i. h. ,351.) Vaynak. (1464: Lelesz,
el. slalut.) Wayuahaza. (1180: Lelesz. D. 213.) A mai Vajnág, Buslyaháza m.,
a nielylyel határosnak mutatják a légi nyomok is.
Váncsfalva. (Váncsokfalva.) Vanchukfalua. (1405: Dl. 28771.) Vanch-
falwa, (1414: Lelesz, metal. Marm. 29.. 1460—61 : Dl. 15428.) Wanchykfalwa.
(1427. és 1511: M.-szig. lyc. gyűjt.) A mai Váncsfalva. Szigettől dk.
Váralja. Warallya. (1473: Lelesz, el. slalut.) Egy ízben fordul csak
elő a Drágfy-birtokok közt, Karácsonfalva és Bocskó vidékén.
Veléte. Welethe. (1420 : Lelesz, el. S ta tu t., Wenzel, i. h. 359.) Huszl-
lól dk. fekszik. — ma Ugocsamegyében.
Veresmart. VVeresmarth. (1418: Lelesz, metal. Marm. 26., 1492 : Kol.
mon. prol.. 1495 : csebi Pogány cs. 111.) Sziget m. k. fekszik.
Vinczfalva. Vinchfalwa. (1405 : Dl. 28771.) Wynczfalwa, (1405: Lelesz,
metal. Marm. 3.. 1475 : II. o. 22.) 1402-ben : Vynces alakban találjuk föl a
Drágiiak birtokai közt. (Lelesz. D. 208.) Ma Budfalvának része. (Szilágyi
István úr szíves közleménye.)
Visó. Vyso. (1390: Lelesz, metal. Marm. 15.) Alsó-Visó és két Visó is
előfordul. (1463. 1480: Lelesz, elench. Statut.) Ma Alsó-. Közép- és Felső-
Visót ismerünk a megye dny. részében.
Vizköz. Wyzkez. (1457 : Marm.-szig. lyc. gyűjt.) Vyzkez. (1462 : Lelesz.
clencJi. Statut.) Ökörmező és Kelecsény közt sorolják föl.
Zadnya. (Zanynva.) Zarnya. (1454: Huny. kora. X. 418.. 1463 : Lelesz,
metál. Marm. A.) Zanya. (1483 : Újhelyi cs. 111.) Dolha m. fekszik, a mely-
lyel együtt járják meg határát 1463-ban. (L. Dolha a. is.)
Zovaj. Zowoy. (1411 : M.-szig. lyc. gyűjt.) Zoway. (1471 : Muz. lit.,
1479: Újhelyi cs. 111.)
Zsidó. L. Drágiiak a. az 1402. évhez.
Összesen : 12ti helység. ■
4 5 4 M A G Y A R O R SZÁ G .

FŐBB BIRTOKOSAI:
Alsóapsai cs. 1407-ben és 1427-ben a Középsó'apsaiak formálnak igényt
Alsó-, Középső- és a «harmadik» Apsa (rész-)birtokához. 1439-ben a középső-
apsai Hosszuk, alsó-apsai Bírók és alsó-apsai Odvarbirók merülnek föl mint
rokonok; 1456-ban pedig ismét a Középsőapsaiak, k. Hosszuk és Alsóapsaiak
mint alsó- és középsó'-apsai birtokosok. (1407. 1439. 1456 : M.-szig. lye. gyűjt.,
1427: Orsz. lit. Acta investig. Marmaros. fasc. 10. — V. ö. az Alsóapsaiakra
nézve : Kol. mon. prot. 1492-höz.)
Alsórónai cs. 1469-ben a Szaplonczaiakkal együtt megosztoznak Alsó-
Rónán.. (Orsz. lltár, helyt. tan. oszt. Nobil. 1804. fons. 50.)
Balotafi (középsó'-apsai) cs. 1431: Wenzel, i. h. 360.
Bálya (jódi) cs. L. Jódiak a.
Bánk (szarvaszói) cs. 1385: Század. 1889. Vili. 60.. 1450: Huny.
kora. X. 270., 1495: csebi Pogány cs. lit.
Baranyai cs. 1411: Lelesz. B. 14.. Wenzel, i. h. 358.. 1420: Marm.-
szig. lyc. gyűjt.
Barczánfaivi cs. 1460-ban ily nevű szolgabirája volt a megyének.
Mint kir. ember. Bálázs gyakran szerepel. (1408: Wenzel, i. Ii. 358.. Dl.
15428.)
Bárdfalvi cs. Idéz. Budfalviak a.
Bedől (Bedei) cs. 1355-ben föltűnik: olachus de Bedeuliaza. mint
kir. ember. (M.-szig. lyc. gyűjt.) 1489-ben iglatják ő k et: Pojána, Leordina,
Rozavlya és Petrova birtokába. (Lelesz. B. 247.) Azonos család a Bedőházival,
mely 1424-ben Bedó'házának földesura. E család tagjai 1464-ben Vájnák és
Uj-Bárd felét is birtokba veszik. (Lelesz, elench. Statut.. Lelesz, metal.
Marm. 8.)
Bekényi cs. 1481-ben iglatják őket: Omalornparasztja föld és Várszeg
más néven Kamarasziget (Warzeg. al. nőm. Kamorazvgeth) tiszai sziget bir­
tokába. (Ibrányi cs, lit.)
Bereznai cs. L. Tegze cs. a.
Besenyőd! cs. Gergely 1437-ben a megye alispánja volt. (Wenzel, i.
li. 350.)
Bilkei cs. 1417-ben igtatják őket Hermese (Kelernező) birtokába. 1449-ben
földesurak Lipcse, 1458-ban Keselymező, 1460-ban pedig Berezna, Ökörmező,
Vizköz. Ripina és Kelecsény helységekben is. Utóbbi négy falu részeit 1467-ben
a bilkei Bolondok és Gorzók a Lipcseiekkel együtt a Dolhaiaknak zálogo­
sítják (1471-ben pedig adják) el. majd 1480-ban összes birtokaiak ■részeit a
Perényieknek. — 1476-ban a rokon bilkei Ellyés, bilkei Vak. bilkei Palkó
családok tagjai is fölmerülnek. Mind eme család 1490-ben osztályosnak
bizonyúl az Urmezeiekkel. (1406: Perényi cs. lit.. Lelesz, elench. Statut.,
1467 : Lelesz. 40., 1471 : Muz. lit.. 1480 : Lelesz, elench. Statut. — A többire
nézve: Dl. 35811., 35812.. Lelesz. 61. 59. és 69. 22. Lásd: a rokon veres­
marti Iváskó cs. a. is. V. ö. Beregmegyében is : Ilosvaiak a.)
 M Á R A M A R O SM EG Y E. 455

Biró (alsó-apsai) es. L. Alsóapsaiak a.

Bocskai cs. 1456: Huny. kova. X. 510.
Bogdán (petermanfalvi vagy petrovai) cs. 1459 : Dl. 15414 ; 1460: DL
15428.
Bolond (bilkei) cs. L. Bilkeiek a.
Búd (budfalvi) cs. Másként: Budfalviak. (1459: Lelesz. 70. 25..
1473: Lelesz. D. 224., 1475: Lelesz, metal. Mann. 22. Lásd: a Kászóiak
.alatt is.)
Cserges (vancsokfalvi) cs Cherges. (1427. és 1511 : M.-szig. Ive.
gyűjteni.)
Csucsurga (fejérfalvi) cs. 1437 : Wenzel, i. h 352. 1.
Dance (vancsfalvi és dragomérfalvi) cs. 1468: Huny. kora. XI. 309..
1171 : Lelesz. D. 227.
Deszefalvi cs. 1468: U. ο. X. 308.
Dolhai cs. Máskor: dolhai (nagy-dolhai. rozavlyai) Vajdák vagy
Rozavlyaiak. 1411-ben földesurak Rozavlya, Szurdok. Sajó. Petrova. Leordina,
Buszkova, Polyána, Ratizháza (Baliz) és Konyha, — 1450-ben Mojsze, —
1463-ban pedig Dolha, Kusnicza. Kereczke. Zadnya. Bronyka és (Lipcse-)
Polyána helységekben is. Ugyanekkor igtatják őket Alsó-Visó birtokába.
1465-ben Lisziczán szintén volt birtokuk. 1483-ben Kereczke. Kusnicza és
Zadnya részeit az Újhelyieknek zálogosítják el. (1411. 1463: Lelesz, metal.
Marra. 18. és A.. 1411. 1450. 1456. 1463: Lelesz, elench. Statut.. 1483:
Újhelyi cs. 111. — V. ö. Bilkeiek, Orda cs., Szilágyi Erzsébet és Beregben
Ilosvaiak a.)
Donka (sajói) cs. 1484: Lelesz. 2.
Drágít cs. 1365-ben kapja Balk (a Szász fia) s testvérei Drág sat.
Konyha helységet, tartozékaikkal : Jód, Bocskó. a két Visó, Mojsze, Bors (és
egy megfejthetetlen nevűi helységeket, a Moldvába vándorolt hűtlen Bogdán
vajda birtokait. 1378-ban ugyanők Taraczközt. 1373-ban pedig János nevű
testvérükkel együtt (Konyha. Bocskó), Fejéregyház, (Taracz és) Bustyafalva
helységeket is birtokba veszik. — 1387-ben a Balk és Drág vajdák nővéré­
nek Dragomirnak fia Oláh Iván kapja Zs. királytól a Huszt várhoz tartozott
Izát és Alsó-Apsát. 1389-ben már Drág ispán b írja : Bustyaháza, Száldobos,
llosszumező, Vajnokháza, (Taracz), Kis-Técső. Nagy-Técső és Talabor hely­
ségeket. 1390-ben őt és Balkot (márm. ispánokat) beigtatják: (Iza. Alsó-Apsa),
Róna és Felső-Róna birlokába. Ugyanez évben földesurak már Barczánfalván,
valamint: Felső-Apsán, Rozavlyán. Oroszfalván (és Visón) is. 1390-ben Visket
is megszerzik. 1392-ben «./-adományként nyerik Huszt és Sziget városokat
(liberas civitates). 1402-ben a Balk és Drág fiai számára igtatják a követ­
kező : Sanaf. Kövesliget. Motyár. Kancz, Kraszna, Zsidó, — Apsahavasa,
Feketehavasa, Visóhavasa, Mózeshavasa, Kélkosó. Sztolhavasa, Petró. Köves­
havasa: Fermez más néven Széphavas, Uglyahavása. — továbbá Butfalva,
Vinczfalva, (Alsó-Róna), Gánvatalva Barkfalva, Fejérfalva és Uglya hely­
ségeket és havasokat. A X V . században: 1471-ben — már mint bélteki
Drágfiakat igtatják be Karácsonfalva és Kopácsháza birtokába ; valamint
456 M AG YA ROR SZÁ G.

1472-ben a két Sugatagba, Hernécsfalva. Alsó- és Felsó'-Nyires felébe :

továbbá 1473-ban Barezánfalva, (Iza. Alsó-Apsa. Rozavlya). Szurdok. Sajó.
(Oroszfalu), Batizfalva. Bedó'háza. Bélavár, Váralja. (Bocskó. Fejéregyház),
a két Visó és Bors. — 1480-ban és 1481-ben még Kirva és Barka, továbbá:
Gyulafalva. Doroszlófalva és Deszefalva birtokába. A XIV. században bírt
városokról a XV. században semmi említés sincs többé., (1387: Dl. 7328;
1389: Lelesz, metal. Marm. 13 . Dl. 7481; 1390: Lelesz, metál. Marin. 15.
és 19., 1402: Lelesz. D. 208. 1471. 1473. 1480: Lelesz. D. 213. 224. 227.
és Wenzel, i. h. 341. 344. 345. 356. 358. — Lásd: sugatagi Mikié es.
alatt is.)
Dragomérfalvi es. Mint látszik egv eredetű cs. a dragomérfalvi Torkos.
Tivadar. Drágos és Faczagó családokkal. Földesurak : Hernécsfalván és Dra-
gomérfalván. (1434—1447 : Lelesz, elench. sfal.. 1451 : Huny. kora. X. 290..
1482 : Lelesz. 19.. 1484: Lelesz. 2.)
Drágos (dragomérfalvi) cs. L. Dragomérfalviak a.
Dulfalus! (Dulyvani) cs. Darván és Dúl faluban vagy Duly vauban.
(1419 : Lelesz, el. $tat., 1420 : M.-szig. lyc. gyűjt.)
Ellyés (bilkei) cs. L. Bilkeiek a.
Faczagó (dragomérfalvi) cs. L. Dragomérfalviak a.
Farkasrévi cs. 1424: Lelesz, metál. Marm. 8.. 1450: Hunyadiak
kora X. 270.
Fejér (gyulafalvi) cs. 1484: Lelesz. 2.
Fejérfalvi cs. A Jódiakkal együtt igtalják őket 1480-ban Szurdok, Baliz.
Rozavlya. Leordina. Pólyáira és Barczánfalva részeibe. (Lelesz, el. statui.)
Fekete (szarvaszói) cs. 1459 : Dl. 30457.
Ficze (Ficza. batizfalvi, endrédi) cs. 1465-ben a gyulafalvi Ficzékkel
együtt a batizfalvi Ficze. — 1478-ban pedig az endrédi Ficza cs. tagjaival
találkozunk. (Nagy Iván. i. m„ Huny. kora X. 119.. 1478 : Lelesz, el. stal. —
V. ö. 1487: Dl. 28291.)
Ficze (gyulafalvi) cs. Azonos cs. lehet a Gyulafalviakkal, kik 1458-ban
Dragomérfalván bírnak részeket. A Ficzék 1459-ben a Sugatagiakkal Gyula­
falva, Nyires, Doroszlófalva. Hernécs, Deszefalva, Karácsonfalva és Sugalag
birtoka fölött egyezkednek. (Lelesz, el. stal.. Lelesz. 70. 26.)
Forentverő János (felsőbányái). 1477-ben igtalják: Bocskó. Lonka, Rahó-
mező. Szarvaszó és Szaploncza részeibe. (Lelesz, el. stal.)
Gorzó (bilkei) cs. L: Bilkeiek a.
Gorzó (jódi) cs. L. Jódiak a.
Gosztolya (fejérfalvi) cs. 1471: M.-szig. lyc. gyűjt.
Görhes (szarvaszói) cs. Már 1368-ban szerepelnek a : Gyurhes fiai.
1431-ben igtalják ó'ket Polyána és Szlalina birtokába; 1469-ben részeik vol­
tak Hótpataka és Kopácsfalva helységekben is. (Qrsz. Lit. helytarl. tan. oszt.
Nobilitare. 1809. fons 18. és 1806. fons 92.. M.-szig. lyc. gyűjt. — V. ö. 1461:
Lelesz. 72. 2.)
Gyulafalvi cs. L. gyulafalvi Ficze es. a.
 MAHAM AROSM EGYJä. 457

Hetényi ('s. Velélén. 1420-ban. (Lelesz, cl. stal.)

Hosszú (középsó'-apsai) cs. L. Alsóapsaiak a.
Hosszú (szaplonczai) cs. L. Szaplonczaiak a.
Huszt városi Sz.-Erzsébet egyház. 1470-ben igtalják a király parancsára
Herinc.se és Lipcse részeibe. (Huszl. városi 11.1. )
Hliszti cs. 1484-ben Iíeselymező birtokába igtalják őket. (Lelesz, el.
stal.) Különben már 1461-ből ismeretesek. (Hosszúmező v. lit.)
Ilholczi es. 1419-ben mint «volahi Maromarosienses» hadi érdemekért
nyerik a királytól — a Perényíek közbenjárására— Taraczot ; már 1418-ban
beigtalják őket (lányafalva. — 1458-ban pedig Karácsonfalva, Bocskó és
Lonka birtokába is, melyeket — mint a magbanszakadt karácsonfalvi Pank
Pál birtokait, még 1448-ban nyertek adományul Hunyadi J. kormányzótól. E
család egyes ágait «Tatol» névvel is illették. (1419 : Herényi cs. lit.. 1448 :
Huny. kora X. 229.. 1418. 1429. 1458 : Lelesz, el. stat.)
Ilosvai cs. 1460-ban a Bilkeiekkel együtt Lipcse. Herincse. Keselymező.
Berezna. Ökörmező. Vízköz, Kipina és Kelecsény birtokába igtalják őket. (L.
Beregmegyében is és Marin.-ban a Bilkeiek a.)
Ivánka (gyulafalvi) cs. 1470. 1487 : Dl. 28291.
Iváskó (veresmarti, bilkei) cs. 1463-ban Lipcse. Herincse. .Berezna.
Ökörmező, Kipina. Kelecsény. VÍzköz. Kalocsa és Keselvőmező birtokába
igtalják. (Lelesz, el. stal.)
Jódi cs. Bírtak (lódon s úgy látszik más helységekben is. 1427-ben a
valószínűleg rokon jódi Tador, 1450-ben. 1451-ben és 1511-ben a jódi Bálya
vagy Bala vagy Bályi. 1459-ben pedig a jódi Gorzó cs. is föltűnik. (1427 ;
Lelesz, el. stal.. 1451: Huny. kora X. 272. 289.. 1427. 1451. 1511: M.-szig.
Ive. gyűjt., 1459. Wenz.. i. lx. 362. — V. ö. Fejérfalviak.)
Juga (szelistyei) cs. Jwasko Jwga de Z. (1468: Huny. kora. XI. 308.)
Juga (talabori) cs. L. talabori Pap cs. a.
Jurga (kalinfalvi) cs. Jwrga. (1462 : M.-szig. tyc. gyűjt.)
Kabalapataki cs. 1424: Lelesz, met. Marin. 8.
Kalinfalvi cs. 1470-ben igtalják őket Kalinfalva és Somosfalva részeibe.
(Lelesz, elench. Statut. — L ásd : Budfalvaiak alatti idéz. és a Kászóiak
alatt is.)
Karácsonfalvi cs 1442-ben új-adományul kapnak birtokot: Karácson­
falva, Bocskó és Lonka helységekben. (Orsz. Lltár. helytart. t. oszt. Acta
investig. fasc. 10. — L. váncsokfalvi Váncs cs. a. is,)
Karulyai (budfalvi) cs. Karulyay. (1473: Lelesz. D. 224)
Kászói cs. A «sub kenezialu Kazzo» tartozó Bárdfalva. Fejérfalva. Ka­
linfalva. Balotafalva. Budfalva. Vinczfalva és Patak birtokába kir. ítélet-levél
alapján igtalják be 1405-ben : Vinczet, Drágost. Sándort és Budot. Úgy vélem
e törzs elágazásai a Kalinfalviak. Budfalviak (budfalvi Budok), bárdfalvi
Manejlák, kik 1475-ben ugyané ; helységeknek valamint Somosfalvának és
Szerfalvának (és Patak helyett: Mikolapataknak) földesurai. (Lelesz, metál.
Alarm. 3. és 22. sz. és 1405: Dl. 28771.)
458 M AG YA RORSZÁ G.

Király és királyné. A sóbányákat rendszerint a király, Szigetet. Husz-

tot s bizonyára Rónát is (még 1495-ben is) Beatrix bírta.
Kirvai cs. 1459: Lelesz. 70. 8.
Konyhai cs. 1468: Huny. kora. XI. 310
Korpádi cs. Földesurak Lipcse és Herincse helységekben,,(1483 : Lelesz,
elench. Statut.)
Kökemezei cs. 1471: Muz. lltár.
Kökényesi cs. Oláh eredetű magyar nemes cs. (1411 : Lelesz, metal.
Marm. 21.)
Körtvélyesi kalugyerek. Körtvélyesen voltak részeik. (1442: Dl. 13688.)
Kövesligeti cs. 1419. és 1475: M.-szig. lyc. gyűjt.
Középsőapsai cs. 1435: Orsz. Lltár. helytart. ,vlan. oszt. Acta invest,
fasc. 10. — L. Alsóapsaiak a. is.
Kricsfalusi cs. 1411-ben Sandrint, Sztoikát és Tamást igtatják Kricsfalva
és Darva. — 1470-ben pedig Csamálfalva birtokába is. (Dl. 29754., Lelesz,
elench. Statut.)
Kun (rozsályi) cs. Zsigmond királytól kapják 1391-ben Szeklenczét,
Danalafalvát, Husztközt és Karajnokfalvát. (Dl. 29740.)
Lapataki cs. L. Lapataka helys. a.
Lipcsei cs. L. Bilkeiek a.
Löké (Lökés, farkasrévi) cs. Lewke, majd : Levvkes. (1460: Dl. 15428 ;
1462 : M.-szig. lyc. gyűjt., 1473: Lelesz. D. 224.)
Mán (sajói) cs. A Dolhaiakkal egy törzsből valók. (XV. század : Száza­
dok. 1889. VIII. 58.)
Manejla (bodfalusi. bárdfalusi) cs. 1483: M.-Szig. lyc. gyűjt., 1484:
Lelesz. 2. — L. a Kászóiak a. is.
Mikié (sugatagi) cs. Birtokaik a Máramaros (ma : Mára) folyó mentén
terűitek el. (1464 : M.-szig. lyc. gyűjt.) 1472-ben a Drágflakat igtatják e család
egyik tagjának Jánosnak : a két Sugatag, Hernécsfalva, Alsó- és Felső-Nyires
helységekben bírt részeibe. (Lelesz. D. 226. — V. ö. e család a. Közép-Szol-
nokmegyében.)
Modvai cs. 1471: Muz. lltár.
Mondra (visói) cs. 1451: M.-szig. lyc. gyűjt.
Nagy (farkasfalvi, azaz farkasrévi) cs. L. Farkasrév helys. a.
Nán (szaponczai) cs. Alsó-Rónán is voltak részeik. (1462: Marm.-szig.
lyc. gyűjt.)
Nán (szlatinai) cs. 1458 : Huny. kora. X. 601.. 1459 : Lelesz. 70. 26..
1470: Orsz. Lltár, helytart. lan. oszt. Nobilit. 1804. tons. 50, 1495 : csebi
Pogány cs. lit.
Nánfalvi cs. 1488-ban Váncslalván. Nánfalván és Disznópatakán. (Lelesz,
elench. Statut.)
Nemes cs. Oláh eredetű magyar nemesek. — 1434-ben Hernécsfalva
birtokába igtatják őket. 1437-ben és 1468-ban Gyulafalván is földesurak.
(Lelesz, elench. stat.. Wenzel, i. h. 350. — V. ö. 1468: Huny. kora.
XI. 309.)
 M ÁRAM AKOSM EGYE. 4 5 9

Nyegovai es. 1479: Újhelyi cs. lit.

Nyiresi cs. 1405 : Lelesz, met. Marm. 3., 1468 : Huny. kora. XI. 312.
Odvarbiró (alsó-apsai) es. L. Alsóapsaiak a.
Onyczva (szerfalvi) cs. 1484: Lelesz. 2.
Opressavana (bodfalusi) cs. 1483: M.-szig. lyc. gyűjt.
Ordacs. Dolhai Orda Mihályt 1450-ben Mojsze részeibe igtatják. 1468-ban:
leordinai Orda Mihályt említik, a ki 1460-ban <Jorda> vezetéknéven szerepel.
Ugyanegy család lehet s azonos eredetű a Dolhaiakkal. (Huny. kora, X.
270., XI. 309., 1460: Dl. 15428.)
Palkó (bilkei) cs. L. Bilkeiek a.
Pank (karáesonfalvi) cs. L ásd: Ilholcziak a.
Pap (alsó-visói) cs. 1468 : Huny. kora. X. 308.
Pap (bilkei) cs. 1484-ben igtalják Kövesliget és Alsó-Visó birtokába,
' Lelesz, eleneli. slat.)
Pap (fejéregyházi) cs. 1431: Lelesz, elench. slatut.. 1456 : Mann.-szig.
lyc. gyűjt.
Pap (középső-apsai) cs. 1492 : Kol. mon prot.
Pap (rónai) cs. 1482-ben és 1494-ben: alsó-rónai előnévvel. (Orsz.
Lilái·, helytart. tan. oszt. Nobil. 1804. tons. 50. — V. ö. 1479 : Huny. kora.
XIJ. 111.)
Pap (talabori) cs. Laurencius Pap (fii. cd. Georgii Iwga) de Thalabor
és rokonai bírnak Talaboron és Monyoróson 1485-ben s jogot tartanak
Dulfálvához is. (Lelesz, metal. Marin. 16.. Perényi cs. lit.)
Papnan (Papnanfi, gyulafalvi) cs. 1471: M.-szig. lyc. gyűjt.. 1487:
Dl. 28291.
Paska (fejéregyházi') cs. 1459: Dl. 30457; 1462: Marm.-szig. lyc.
gyűjteni.
Perényi cs. L. Bilkeiek a.
Perse (gyulafalvi) cs. 1487: Dl. 28291.
Pestyéni cs. 1462-ben Vájnák és Uj-Bárdfalva részeibe igtatják őket.
(Lelesz, elench. Statut.)
Peterman (sajói) cs. 1420-ban Sajó. — 1450-ben Mojsze részeibe
igtatják őket. (Marm.-szig. lyc. gyűjt, és Huny. kora. X. 270. 510.)
Petrovai cs. A Dolhaiakkal egy törzsből. (Századok. 1889. Vili. 58. L,
1458: Huny. kora. X. 601.. 1479: Lelesz, elench. Statut.)
Pogány (csebi) cs. L. Ilrmezeiek a.
Porkoláb cs. Mojszéban. (1450: Huny. kora. X. 270.)
Potroh (vajnáki) cs. 1430: Wenzel, i. h. 360.
Pozsegai cs. 1439-ben Bocskó és Lonka részeibe igtatják őket. (Lelesz,
elench. Statut.)
Radol (somosfalvi) cs. 1479-ben és 1484-ben Jánost ismerjük meg.
(Újhelyi cs. lit. és 1484: Lelesz. 2.)
Remetei pálosok. Remetén voltak részeik. (Id. olt.)
Rozavlyai cs. L. Dolhaiak a.
460 3IAG Y A R O R SZA G .

Ruszkovai es. 1468: Huny. kora. XI. .809.

Sajói cs. (1460 : 11. ο. X. '273.. 1458: Lelesz. 69. 23.)
Stepko (bilkei) cs. 1480 : Lelesz. D. 213.
Stibor (Stibori, sajói) cs. Sflivbor. SthvJjory. (1168: Huny. kora. XI.
309. 312. 313.)
' Sugatagi cs. L. gyulafalvi Ficzek a.
Szaplonczai (Szoponczai) cs. 1457-ben: «nobiles wolalay de Soponcza».
(Hosszúmező v. lit.) Földesurak Alsó-Rónán (1400. 1407.) is. Bizonyára e
családból váltak ki az 1468-ban szereplő szaplonczai Hosszúk is. (Lelesz,
elench. Statut.. 1461: Lelesz. 72. 2.. 1468: Huny. kora. XI. 308. — L.
Alsórónaiak a. is.)
Szarvaszói cs. 1457-ben: «nobiles wolalay de Zarwazo». (Hosszúmező
V . 1 1 1 . ) 1460-ban ily nevű szolgabirája volt a megyének. Ugyanezeket érthetjük
a Szarakszóiak alatt is, kik 1396-ban Szaploncza és Szarakszó birtokosai.
(Lelesz, met. Marm. 38., 1459: Lelesz. 70. 26.. 1460: Dl. 15428.)
Széles (zovaji) cs. Zeeles. (1479 : Újhelyi cs. lit.)
Szelistyei cs. 1486—7 : Lelesz, elench. S tatut.
Szigeti cs. 1459-ben Islenmezei. Albert máramarosi kamarás Szigeti
Péternek «Sidepathaka» nevű pusztát adja. mely idáig a rónai kamarához;
tartozott. (Dl. 15414. — V. ö. 1470 : Dl. 28291.)
Szilágyi Erzsébet. (Hunyadiné). 1462-ben bcigtatják : Lipcse. Herincse,
Berezna. Ökörmező, Vizköz és Kelecsény birtokába. 1465-ben adományozza
neki a király a hűtlen Dolhai Ambrus részeit: Dóiba. Zadnya. Bronyka.
Kusnicza. Kereczke és Liszicza. továbbá Szurdok, llozavlya. Polvána és Sajó
helységekben. (1466: Huny. kora. XI. 118.. V. ö. Lelesz, elench. S t a t u t .
1462-ből és 1466-ból.)
Szín (farkasrévi) cs. Zvn. (1459: Dl. 15414; 1460: Dl. 15428.)·
Szlatinai cs. (1420: M.-szig. lyc. gyűjt.. 1.456. 1468: Orsz. Lit. hely­
tart. tan. oszt. Acta invest, fasc. 10., Huny. kora. XI. 308 ) 1456-ban kétség­
telenül a Sziget melletti Szlatina értendő.
Szthecz (Szteczk. bárdfalvi) cs. 1462. 1483: M.-srjg. lyc. gyűjt.
Tatol (ilholczi) cs. L. Uholcziak a.
Tador (jódi) cs. L. Jódiak a.
Tegze cs. Tegze Pált Bereznai Sandrinnal együtt Kövesliget és Berezna
részeibe igtatják 1484-ben. (Lelesz, elench. Statut.)
Teremi (huszti) cs. 1485-ben ig ta tjá k őkel Herincse b irto k á b a . (Lelesz,
elench. S tatu t.)
Tivadar (dragomérfalvi) cs. L. Dragomérfalviak a.
Torkos (dragomérfalvi) cs. L. Dragomérfalviak a.
Tyukarovszki cs. L. Urmezeiek a.
Uglyai cs. Uglyán és Darván földesurak. (1411: Lelesz, met. Marm. 21,.
1420: Lelesz, el. stat. és marm.-szig. lyc. gyűjt.) '·'·
Újhelyi cs. L. Dolhaiak a.
Urmezei cs. 1415-ben igtatják őket: Urmező, Lipcse. Herincse.-Berezna-
mező, Ökörmező. Kövesliget, Nyegova. Gányafalva. Felső-Apsa)' Alsó-Róna.
 Μ A Κ ΑΜ A I :O S M E G V K . 461

Bárdialva,. Kalin falva és Balotal'alva. 1418-ban (és 1424-ben) a kél Fejérfalva.

Komorzán falva. Vinczl'alva és Buti falva birtokába. 1495-ben a magban szakadt
Tamás birtokait: 1írmező városban, Veresmart. Karácsonfalva. (Felső-Apsa.
Nyágova). Szeli stye. Mojszin. Szacsal. Jód. Konyha, Kis-Boeskó és Dragomér-
falva helységekben — a csehi Pogány«>k kapják. Tyukarovszky Mátéval
együtt (Lelesz, clench. slatul. (is 1495-höz : csehi Pogány cs. Ut. — V. ö.
Bilkeink.)
Vajda (dolhai. rozavlyai) cs. L. Dolhaiak a.
Vájnák! cs. 1481-ben részeik voltak Vájnák és Uj-Bárd helységekben,
yLelesz, elencli. Statut.) Valószínűleg azonosok a Vajnokháziakkal. (1424:
Lelesz, metál. Marm. 8.)
Vajnokházi es. L. Vajnákiak a.
Vak (Iliikéi) cs. L. Bilkciek a.
Váncs (vánesokfalvi. váncsfalvi) cs. Másként: Váncsfalviak avagy Ván-
csokfalviak. 1414-ben és 1470-ben földesurak: Nánfalván, Váncs(ok)falván és
Disznópatakún. 1450-ben a Karácsonfalviakkal egyezkednek: Bocskó és Lonka
«'?) fölöll. — 1474-ben pedig e család tagjai felosztják egymás közt Kánfalva
és Disznófalva helységeket. (Lelesz, metal. Marm. 29.. Lelesz, elench. Statut.
1450. és 1474: Orsz. Lit., helytart. tan. oszt. Nobilitare. 1806. fons 70.)
Veresmarti (urmezei) cs. Földesurak : Veresmart (1418.). Karácsonfalva
Hímező. Ilcrincse. Apsa és Szoponcza (1474. 1.492.j helységekben. (Lelesz,
metál. Marm. 26, 1474: Lelesz, elench. Statut.. 1492: Kol. mon. prot.)
Vetési cs. 1465-ben igtatják őket : Sándorfalva, Gánv,afalva és Szelislye
birtokába. (1465: Lelesz, el. stat.)
Vida (leordinai) es. 1470: 1)1. 28291.
Vincza (komorzánl'alvi) es. 1488: M.-szig. Ive gyűjt
Viski cs. 1461 : Lelesz. 72. 2.
Visói cs. 1468-ban Felsö-Visó birtokába igtatják őket. (Lelesz, elencli.
Statut.)
Vuth fuglyai) cs. Wutli. (1485: Orsz. Lilái', helyt. lan. oszt. Arin
inveslig. fasc. 10.)
Zovají cs. 1158: Huny. kora X. 600.. 1471: Muz. 1H.
Összesen : 148 birtokos.

FŐISPÁNJAI :
Laki (de Laak) Grapio 1439-ben. Tar András 1442-ben. Tar András
és Paoch Antal 1443-ban. malom vízi Kenderes János 1445-ben. Perényi János
1480-baii és) 1447-ben. Maninio Odoardo 1450-ben. Pöstyéni Mihály 1453-ban.
Erdélyi István és Angello az 1455. 1456. 1457. években. Upori László
1457-ben és 1458-ban. Istenmezei Albert 1459-ben és 1460-ban. Parlagi Pál
1460-ban és 1461-ben. Pöstyéni Mihály 1462-ben. Kinizsi Pál 1467-ben,
Perényi Gábor 1470-ben. dralepszkai Horváth (Horváti) János 1472-ben
1473-ban, 1476-ban és 1490-ben; de Paludo Ferencz. IJézsi Péter 1479-ben;
462 M AGYA RORSZÁ G.

Pogány Zsigmond 1486-ban. — (1439: Dl. 13358; 1445. 1472. 1486: Wenzel.,
i. h. 353.. 1447: Század. 1874. 723.. 1450: Dl. 14342; 1456: Kállay cs. HL.
1457: M.-szig. lyc. gyűjt., 1459: Dl. 15414; 1460: Dl. 15428; 1467: Huny.
kora XI. 293.. 1470: Száz. 1874. 724.. 1476: Dl. 17804 ; 1479: Huny. kora.
XII. 110. 114. — V. ö. Dl. 12284. és 12286. — Erdélyi egy Szegeden kelt
levelében nevezi magát «comes Marmarosiensis»-nek (Kállay lit.); Parlagi
Pál előbb diósgyőri várnagy volt. (Muz. lit.) «Horvath» (máskor : de Horvat)
Jánost 1473-ban «comes et camerarius M.»-nak. 1476-ban: «comes camera­
rum salium nostrarum regalium camere Marm.»-nak czímezi a király. (Kassa
V. lit. 421. 422.. Kassa v. titk. lit. «Eccl.» 10.) Végűi megjegyezzük, hogy
1436-ban szentgyörgyi Vincze László a «comes cottus et camar. sál. reg.
Marmar.» (Zsélyi lit.) s hogy föntebb nem idézett többi adatainkat Szilágyi
István úrtól nyertük.
 SZATMARMEGYE.

K eleti részében gazdag aran y - és ezüstb án yákat m íveltek.

E gyes részeit: a N yírt v a gy N yírséget, a S zam osk özét, s az ecsed i
lápot régi ír ó k : A non ym us. Turóozi, s XIV. sz elejéről v a ló
oklevelek is em legetik .1
A dó alá eső h ázh elye m integy 6 0 0 0 volt a szá za d v é g é n .3
H ajdan kisebb területen feküdt m int m anapság. C sekélyebb
ingadozásokat V arsány, S zam o sszeg, Bátor. B éliek és E n csencs
vidékén észlelünk S zab o lcs-, É r-M ihályfalvánál B ihar-, s E sztró és
K irály-D arócznál K özép -S zoln ok felé. N agyobb eltérés m utatkozik
azonban délkeleten, h ol a m a i S z ilá g y m e g y e ék. sarkában (haj­
d an : K ö zép -S zoln ok m .): Som falu, B ikácza, V árcza, K ecsk ésfalva,
V adafalva, (S zivágy), B erekszó és G ardánfalva vidék ét 1 4 7 0 -b en
S zatm árm egyéhez, — a m a i S za tn iá rm e g yé n e k N agyb án yától,
délre bem élyedő sarkát pedig állan dóan K özép -S zoln ok h oz sz á ­
m ították. 3
Keleti h egyeseb b részét városok és n agyobb uradalm ak. —
a nyugati síknak déli felét szin tén nagyobb jó szá g testek , —
északi és S zam osm en ti vidékét pedig inkább kisebb n em esi b ir­
tokok foglalják el.
K eleten N a g y - és F első -B á n y a a h ozzájok tartozó 9 faluval
és 1 pusztával a rácz despotákat, m ajd H unyadit s aztán a
királyt uralta ez időben. U gyanily sors érte Szatm ár és N ém eti

1 Tud. Tár. IX. 158. V. ö. 1454-ből: 2 Engel, i. m. 36. 145.

Lelesz. 65. 68.. hol «districtus Nyr» a L. Közép-Szolnokban részlete­
fordul elő. sebben. 1470-hez : Lelesz. D. 196.
•í‘6 i M AGYA RORSZA G.

városok at s a hozzájok tartozó két falut é s két pusztát is. azzal a

k ülönb séggel, h ogy a M átyás király uralkodása alatt a Szapolvaiak
k ezére kerültek.
N agyb án ya tőszom széd ságában m érföldekre terjedő két h atal­
m as uradalom kezdődik. Az egyik a M eggyesaljai vagy m eggyes­
a lja i M orócz család é. Ennek határa Feketefalutól é s Borpataktöl
M isztótfalun é s M onostoron át a S zam o s m entét követi (a S zat-
m ár m elletti) U dvariig és Batizig. Innen ék. Sárközig haladva,
keletre az egész A vasságot m agáb a zárja, ö sszesen egy várat
(S zin y ér) egy várost és k astélyt (M eggyes) s m integy 4 6 falut. —
A m ásik n agy uradalom a Bélteki és bélteki Drágíi rokon csa lá ­
doké. H atára H idegkútnál (N agyb ányától dk.) kezdődik s a S za ­
m os déli o ld alán : B alotafalun át R em etem ezőig halad; innen
Hirip felé eg yen es irán yban nyu gatnak vág, e ponttól kezdve
pedig Erdődön és B eiteken át le (R ák os-)T ereb esig, majd keletre
b e a m ai S zilá g ym eg y éb e V árczáig vonúl, a hol aztán N agybánya
v id ék éig a falvak h osszú során keresztül csatlakozik u gyané c sa ­
lád n ak k özép -szoln ok i b irod alm áh oz: a kővárihoz. D e ezenkívül
m ásu tt is : M ajtény környékén és főleg a S zam o s m en tén : U dvari­
tól k ezd ve Batiz. Lázári, D arócz, Pete, Óvári. Csegöld, T iszta-
Berek és S záraz-B erek h elységekben és vidékén szintén terjedel­
m eseb b részeknek, ö sszesen m integy 5 0 — 8 0 — 100 helységn ek és
részein ek ura állan d óan vagy időnként e h atalm as család.
N yu gat felé ism ét két n agyobb birtoktest csatlak ozik az
erd őd -b éltek i uradalom hoz. Egyik a Bátoriaké. Ennek határa
a S zatm ár m elletti m ai Pettyén. O mbod, A m acz és Z sadány h ely­
ségektől. D obon, T erebesen, G ilvácson át M ajtónynak és S zen t-
M iklósnak tart. innen p e d ig — S zan iszlót egyedül oldalt h agyva —
észa k ra K álm ánd, innen nyugatra Válla.j. Terem , E ncsencs, é.-ék.
felé V asvári. F áb ián h áza, E csed felé vonu l s dk. B örvely vidékén
á t ism ét D obhoz ér vissza. E zenkívül a zon b an e család is szer­
zett részek et a S zam o s m en tén és a S zam o s-T isza közön. E
jó szá g u k K ocsord, H éberjén, Ököritó. G yügye és P orcsalm a h ely ­
ségek n él csatlakozik az ecsed ih ez s (F ehér-)G yarm aton át föl
K is- és N agy-Á rig ^a T isza-p arton), innen pedig lefelé vonulva :
P en yig e, O roszi, C saholcz és (K is-)N am énv helységeket foglalja
m agában. Ö sszesen egy vár (E csed) három m .-v á ro s (M ajtény.
G yarm at ső t részb en M eggyes is) és va gy 4 6 falu tartozik e két
n ag y birtok-csoporthoz.
 SZA TM ÁR M EG YE. 465

A Bátoriak Majtény-vidéki és ecsedi uradalmai a Károlyi.

Vetési, Bagosi és Csomaközi nemzetség birtokát ölelik körűi,
melynek központját Károly város, testét pedig vagy 15 falu
alkotja : Kaplonytól d. Mező-Teremen át Vezendig, innen nyd. Kört-
vélyes vidékéig, é.-ékeletre Ombolyig (hajdan inkább: Embelv).
Vadáig. Csanálosig. E birtok-testhez ék. felé a Szamos mentén
Bagos és Vetés csatlakozik. Ezenkívül azonban a Károlyiaknak
és Vetésieknek főleg a Szamos mentén vagy 10—10 faluban
volt még kisebb-nagyobb részük.
A Bátoriak ecsedi és Szamos menti birtokai közé a Csa-
holyiaknak: egv városból (Csenger) vagy 32 faluból és lé pusz­
tából álló terjedelmes jószága ékelődik. A Szalka-vidéki nagyobb
résznek végső pontjait a Szamostól kezdve : Gyűrtelek, Gsaholy.
Gebe, Derzs, Meggyes, .Jármi, Parasznya s innen dk. felé Tunyog
képezik. A Csenger-vidéki kisebb pedig : Sályitól, .lánosin, Csengeren
és Komlódon át Óváriig vonúl. Végül egy harmadik uradalmuk a
paládi: a három Palád, Sonkád és Magosliget részeit foglalja magában.
A többi birtoktestek: a Szamos mentén és a Szamos-Tisza-
közön már kisebb méretűek.
Dobos vidékén a Petényieknek vannak szerényebb, de ősrégi
jószágaik: a Szamos mentén főleg Szamosszeg körűi pedig a Kál-
laiaknak vagy kilencz helységben részeik. Ugyané tájon kisebb
földesurak a Várdaiak; továbbá az olnodi Czudarok s az utób­
biak révén a Bozgonyiak is.
A Tisza és részben a Szamos mentén vonúl végig a Köl-
csei-nemzetségnek mintegy 12— 17 helységből és vagy 10— 11
pusztából álló terjedelmesebb birtoka. A Gyarmat melletti Keme-
rőtől Istvándi és Kölese, innen é. felé a Tisza m entén: Milota
Gsécse, Kóród és Gseke a főbb pontjai; a Szamos mentén pedig:
Ököritó, Tyúkod, Gzégénv és Szekeres.
A Gacsályiak Gacsály, a Gsarnavodaiak (és áltatok a Szepe-
siek) Gécz, Darócz és Lázári vidékén vagy 8, illetve 12 falu
részeit bírják. Ugyané tájo n : a kusalyi .lakosok vagy 6, — a
szántai Bekcsek (Peleske, Zajta, Garbócz, Komlód, Tisza-Bekcs
stb.) mintegy 10, — a rozsályi Kunok pedig: a Csenger melletti
Urától, Újfalun, Atyán, Zajtán, Bozsályon át nyugatra Matolcsig.
északra Uszkáig szintén vagy 14 falu s ezenkívül szerzemény
gyanánt még számos más helység részeinek urai.
Hunyadiak kora. VI. 30
466 MAGYARORSZÁG.

Még a Csákiaknak vannak e tájon Peleske. Pete, Gacsály,

Csegöld, Jánk, Számos-Becs stb., továbbá a Szamos felső folyása
mentén : Krassó, Lippó, Borhida és Veresmart helységekben részeik ;
délebbre pedig: Király-Darócz körül néhány (összesen mintegy
14— 18) falujok: valamint a Dománhidiaknak Dománhida s nagyobb
részben Porcsalma, Ököritó és Penyige vidékén vagy kilenez falu­
ban jelentékenyebb birtokuk.
Egyháziak elenyésző csekély részét bírták e megyének.
Csupán a váradi püspöknek és káptalannak voltak négy helység­
ben nagyobbacska, s a tiszta-bereki pálosoknak Kis-Hodoson
némi részeik.

VÁRAI ÉS ERŐSSÉGEI:

Asszonypataka. (Nagybánya.) Magát a várost is kőfal és árok vette

körűi, de ezenkívül erőssége is volt. melyet 1459-ben Szapolyai Imre várnagy
tartott meg a Hunyadiak számára, s melyről mint Hunyadi János korabeli
várról. 1491-ben is megemlékeznek. — Castellum Rivuli dominarum. (1465 :
Dl. 28527.) Castellanus et capitaneus de R. d. (1469: Hevenessy gyűjt.)
Castrum de Riv. dom. (1489: Müncheni áll. lit. IIng. Ducum. XIV. 78.) Castrum
in Rivulo domin. (1491: Dl. 27972.)
Ecsed. A Bátoriaké. Az 1433-iki osztozkodás alkalmával mint osztatlan
állapotban maradó «castrum seu locus castri» fordúl elő ; 1446-ban, 1470-ben
és 1490-ben pedig mint «castellum». (Dl. 12501., 13934., 1470: Lelesz. 23..
1490: Perényi cs. lit. — V. ö. 1461: Tört. Tár. 1890. 112.)
Erdőd. A bélteki Drágiiaká. 1456-ban nyernek engedélyt, hogy erdődi
birtokukon — vagy másutt — fából vagy kőből várat vagy erősséget építhes­
senek s azt tornyokkal, kőfalakkal, árkokkal stb. elláthassák. (Dl. 15102.)
Károly. A Károlyiaké. 1473-ban azért panaszkodnak a Bátoriak. hogy
a Károlyiak a király engedelme nélkül «castellum seu fortalicium in circuitu
ecclesiae in Karol» építenek és abban cseh és más külföldi katonákat tartanak.
Mátyás király azonban 1482-ben védelmezi a Károlyiakat (a megyei neme­
sekkel szemben) mint a kik (László) «nec castrum neque fortalicium sed
domum (lapideam) pro habitacione sua in opido suo» építtetnek. (1473 : Lelesz.
11., 1482: Károlyi cs. lit. Π. 503.)
Matucsina vagy Matolcs vára mint a Matucsinaiak birtoka tűnik föl a
XIV. sz. végén. — Castrum Mathuchyna. (1395 : Dl. 8048.) Egregius Kende.
Castellenus de Mouthoch. (1447 : Zsélyi lit. — Lásd a hasonló nevű helység
alatt is.)
Meggyes. A Meggyesaljaiaké, vagyis meggyesalji Moróczoké. «Castellum
in facie oppidi Meggyes.» (1484: Kol. mon. prot., 1490: Perényi cs. Ut. Lásd
Meggyes város a. is.) Régente Jákóvár nevet viselt (Károlyi cs. okit.. Sztáray
Okit. bevezetés.)
 MZATMARMEGYK. 467

Rozsály. Szirmay szerint 1445-ben a rozsályi Kunoknak és (felében) a

knsalyi lakosoknak kastélyuk voll Rozsályon. (Szirmay. Szatinárrn. t. TI. 271.)
Meglehet; bár néhány évvel előbb épen a fölött panaszkodik rozsályi Kun
Jakab a Kállaiaknak. hogy «castrum vel castellum non h ab em u s...» (1441:
kállay es. lit.)
Szatmár. 1460-ban kastély épül e városban. 1470-ben «castellanus de
Zathniar» tűnik föl. (Szirmay. Szatmánn. I. I. 154.. Dl. 17017.)
Szinyér. A Meggyesaljai vagy meggyesaljai Mordest család birtoka. —
('.astrum Zynyr. 1,1490: Pe fényi cs. lit.) Hozzátartoztak ez időben Meggyes
városon és kastélyán kívül : Sárköz. Batizháza. Udvari, Kak. Szenl-Márfon.
Görbéd. Józsel'háza. Szamoslelek. Apa. Váralja. Újváros, Vámfalu. Parlag.
Iloba. Tólfalu a láposbányai arany- és ezüstbányákkal. Berendmező, Kalin-
háza. Bujánháza, Lekenozc. Tartolcz. Monyorós. Komorzán. Bikszád, Turvé-
konya. I'elsőfalu. Fekelepatak. Krassó, Tótfalu és Veresuiavt. — 1493-ban
pedig még : Újfalu, Lippó. Magasmart. Sebespalak, Magasliget. Sikárló. Tamás­
falva. Monostori. Bujákfalva, Kakos. Szegfalva. Terep. Túra. Bosonka. Barpatak.
Lipamező és Apáli helységek. (1)1. 30332.1
Összesen: i) vár.

VÁROSAI É S M E Z Ő V Á R O S A I :

Asszonypataka (.Nagybánya), melynek elégett kiváltság-levelét 1. Lajos

király J3 47-ben újjal pótolta, előszámlálván e város szabadságait, szabályoz­
ván igazságszolgáltatásukat, bányaművelésüket, kereskedésüket. Majd külön
1350-ban vásár- és pallosjogot is adományozott nekik. Ivir. bányaispán
(kamara-ispán) székhelye, s pénzverő hely is volt. Már Lajos király megadta
az engedélyt, hogy a város magái palánkkal és sánczokkal körülvegye;
Mátyás királytól pedig 1469-ben kőfal- és bástyaépílésre nyert jogot. —
Zsigmond király Felső-Bányával együtt 1411-ben István rácz despotának adta.
a ki 1417-ben is bírta s utána Brankovics György rácz despota pl. 1430-ban.
1449-ben mindkettőt Hunyadi János foglalta el tőle s 1451-ben és 1455-ben is
kezén larlá. Asszonypalakál. 1459-ben özvegye : Szilágyi Erzsébet birtokában
találjuk, kitől aztán fia a király vette át. — A ferencz-rendieknek (1481.)
a Megvá 1tóról. — s a minoritáknak (1408. 1430.) Szent-Miklósról nevezett
kolostorával. — Civitas de rivulo Dominarum. (1329 : Szirmay. Szatmárm. t.
I. 216.) Cives de Asszonypataka. (1391 : II. o. 221.) Civitas nostra (regis) Riv.
dom. (1481 : 1)1. 18461. 18463. — V. ö. 1446-hoz és 1479-hez: Wenzel. Bány.
tört. 400. és -408. 1. s 1455-höz: U. o. 424.) Az 1347. évi kiváltságlevél
Asszonypalakál és Szaszárhányát különböztet meg. de egy várost látszik
érteni, melyet a később föltűnő Szaszár falutól — úgy látszik — meg kell
különböztetnünk. E kérdést a részletek vizsgálata után döntsék el hivatot-
labbak. Kétségtelen, hogy 1 . Károlynak egy 1327. évi oklevelében a « hospites
de Znsurbnnya» már előfordul, s hogy poss. Zazar-t 1410-ben e tájon az
albesi Zólyomiak kapták kir. adományban. — (Lásd: Szaszár helység alatt
30*
 {■68 MAGYARORSZÁG.

Köz.-Szoluokban.) 1411-ben Asszonv pa taká 11<>z és Felső-Hányához tartoznak a

bányákon kívül: Hidegkút. Feketeiálu. Kékes. Tőkés. Orosztálva. Sándorralva.
tíyörkefalva. Surgyánfalva és Doni brav ieza helységek s llall'alva puszta.
(Lelesz, el. stat. — V. ö. Rupp. II. 362.) Abból a körülményből, hogy 1452-ben
és 1455-ben Felső-Bánya a Hunyadi János kezén van. következtethetjük, hogy
Felső-Bányának is ő volt ez években szintén a földesura. (Dl. 24829. 2495!!.)
Bátor. L. Szabolcsmegyében.
Béltek(Erdöalja-). Bellhek poss. (1170: Lelesz.]). 196.1 ()pp. Krdeunllya
Beitek. (1475: Lelesz. 17. — V. ö. Szirmay. Szatmárm. I. II. 157.) 1112 óla
(előbb az olnodi Czudaroké voll) a rokon bélteki Drágliak és Béllekiek törzs-
birtoka. — A mai Kraszna-Béltek. Szalmáidéi rl.
Csenger. Chenger. J 1381 : Dl. 6796; 1112: Károlyi es. okit. I. 588.
Chenger opp. (1453: Kállay cs. 111.. 1170: Lelesz, el. stat. — V. ö. 1177:
Dl. 29004.) Vám- és révhelv volt; leginkább a (Isaholyiak bírták. 1112-ben
itt tartja gyűlését e megye.
Felső-Bánya. mely már Zsiguliim! korában bírl városi kívánságokkal.
Mátyás király 1461-ben megerősítteté. Különben, egyenlő sorsa volt Asszonv-
patakáéval. — Medius mons. (1347. 1112: Szirmay. Szalmám). I. J. 253.i
Civitas medii montis. C. de medio monte. (138-t. 1106: Fejér. X. 8. 1.39.. X.
4. 529.. 1411: Lelesz, el. stat.) Civitas Fetsewbanya. (1390: Lelesz, melal.
Marmaros. 19.. 1452 : Dl. 21829 ; 1455 : Dl. 21959. — V. ö. I’esly. liranko-
vics. 47.. Rupp. II. 361. — L. Asszonvpalakaya. is.)
Gyarmat. Garmalli. (1332—7: Páp. tíz. 1. 135.) Hermád. (1387: Dl.
7246. — V. ö. 1393: Dl. 8016.) .harmati). (1103: Dl. 8913.) (5yannal.li opp.
(1418: Dl. 10723.. 1490: Dl. 19676. 19677.) Földesnrai : a Báloriak ; régebben
azonban a Gyarmati. Mal.uesinai és rozsályi Kun családok is. Vámjai már
1393-ban említik. Ilozzá tarlozott: Kis-Ar. Nagy-Ar. Oroszi. (Kis-)iXamény.
Csaholcz és Matóes. — A mai Fehér-Gyarmat.
Jánk. (Ivánk.) Iwank. Jank. (1315. és 1342: Herényi cs. lit.) .Tank.
(1471: Lelesz. 20.) Oppidum Jank, a megye kit. nélkül. (1466: Dl. 16378.)
Vámszedó’ hely volt. (1471.) 1466-ban felél a Várdaiak (másik felél úgy lát­
szik a váradi püspök) bírták. A Várdaiak 1516-ban is földesurak ill.. (Dl.
22783.) Ma Jánk, Hermanszeg m. északkel., a melylyel egyszerre lűnik föl
1315-ben.
Károly. Ivarul. Karol. (Károlyi cs. okit. I. 167.. 424., II. 31.. 49.) Karol
opp. (1477 : Károlyi cs. okit. II. 463. 498.) A Károlyi nemzetségé voll. Már
I. Lajos királytól nyerlek jogot heti, később Zsigmoml és Mátyás királyiéi
több ízben heti és országos vásár tartására. Ma : Nagy-Károly város.
Majtény. Moehlin. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 134.) Molhen. (1348: Anjouk,
okmt. V. 255.) Mahtyn. (1387: Dl. 7300.) Maylhen opp. (1490: Herényi cs
lit.) 1348-ban e helyen adja ki a megye egy levelét. 1387 ben mini királyi
birtokot kapják a Szántaiak, kikről leány-ágon a liátoriak kezére szálll
1405-ben. Ez idő óla nagyobb uradalomnak képezte központját, melyhez még
Dob. Zsadány. Ombod. Amacz, Hazán. Gilvács és Szenl-Miklós tartoztak. —
Ma Nagy- és Ivis-Majtényt ismerünk Nagy-Károlylól kel. iV. ö. «Báloriak»
és Dl. 19670. 19677.)
 SZATMAUMÜGYE. ■±69

Meggyes. Medgyes op. (1409—1430: Dl. 30032; I±15 : Lelesz, el. slat..
1484: Kolosmon. prot.) Meggyes. (1449: Hosszumező város 111. ) Meggyes és
Meggyesalja. (1±9<): Herényi cs. 111.) Λ század elején a meggyesi Bánfiak és
lláloriak perlekednek raj la. 1415-ben utóbbiak meg is nyerik egy részét.
Később azonban a Hátori-oszlályok alkalmával ezek birtokai közt sohasem
emlílletik. 14í)Ü-ben a Meggyesaljaiak vagy ni. Movóczok bírták, kiknek itt
kastélyuk is volt. ükkor szólnak vámjáról is. - Ma Aranyos-Medgyes. a
megye k. részében. (V. ö. 1512-hez: Orsz. Lllár. lírb. et eonscr. f. 101. n. 90.)
Németi, mely Szalmárral rendszerint egy sorsban osztozott. Hospites de
(Zollunar el de) Nemply. (IV. László kora: Árpádk. uj okrnt. IX. 561.)
Civitas Nempthy. Nemply. 1 1342 : Herényi es. 111.. 1411: Lelesz. D. 231.)
Lives de Nemei by. (1126: 1)1. 11861.) Oppidum Ncmethy. (1455: Lelesz.
66. 4L. 14βίι: Lelesz. Opp. Nempthy. (1481 : Dl. lt)460. 1S462.)
1411-ben hozzátarlozlak : Ág-Németi. Szeineretelke, Peralelke és Csaholcz-
lelke puszták. (L. Szalmái- város a. is.)
Szaszárbánya. (Szaszurbánya.) L. Asszonypataka város és Közép-Szol-
nokban : Szaszár helység a. is. - V. ö. Wenzel. Bánv. tört. I l i . és 414. 1.
Szatmár. mely - - úgy látszik — Németivel együtt Szenl-lstván idejé­
ben alakúit s szabadalmait II. Endrétől 1230-ban nyerte; Szatmár pedig
külön István ifjabb királyiéi 1264-ben Kejérvár város privilégiumait. Kir. só-
és adó- (lucri camerae) kamara. 1464-ben kir. pénzverő-ház is állt fönn e
városban. Vámot is szedtek benne. (1411.) A ferenczrendieknek (minoriták)
Nagyhajós király, anyja Sz.-Erzsébet tiszteidére kolostort alapított itt. (1467-ben
a H. Szűznek szentelt zárdájukat említik) s állítólag a Domonkos-rendieknek
is volt benne társházuk. Sorsa különben mind Szatmár mind Németi városnak
azonos Asszonypataka városéval 1411 óla Mátyás uralkodásáig. Ekkor azon­
ban mind Szatmár mind Németi a Szapolyaiak kezére jutott. Legalább Néme­
tivel 1465-ben már mini tulajdonukkal rendelkeznek, oda adván a veszprém­
in cgyci Somlyó várért tapsonvi Anthimi Jánosnak. 1481-ben azonban már
ismét a «Szapolyaiak városa» mind Németi mind Szatmár. — Zothmar. Civitas
Zolhmar. Zatlmiar. (Fejér. III. 2. 211.. Szirmav. Szatmárm. t. I. 142., 1334:
Károlyi cs. okit. 1. DL. 1407—1416 : Kapy es. Itt. K. í'asc. Hl. n. 11. 20. 21.
28.. 1453. Dl. 24958. stb.) Op. Zathrnar. (1467: Kol. mon, prob, 1481: Dl.
18461. 18463.) Az 1230. évi privilégiumban csak «theotoniei de Zathmar»
áll ugyan, de 1341-ben már «Civitas Zolhmameineti». — 1411-ben hozzátartoz­
tak : Köztelke és Sóstelke helységek, Szenl-Egyed és tíeszermény paszták.
(Lelesz, clench, stal.ul. — V. ö. Pesly. Helyn. 1. 334.. Rupp. II. 347. és Wen­
zel. Hány. tört. 438.)
Össeexen: 12 viirox.1

11 E L Y S É 1 1 E I :
Abaháza. Abahaza. (1381: Lelesz, metal. Szatm. N. — V. ö. 1390:
Tört. Tár. 1889. 732. 1.) Határát (Nyir-)Csaboly és (Nyii'-)Meggyes felől leírják.
Itt azonban ma nem találjuk.
470 MAGYARORSZAG.

Adorján. Adrian. (1262: Szirmay. Szatni. 1. 11. 322.. 1413: M.-szig.

lyc. gyűjt.) Adoryan. (Π. o. és 1487: Dl. 27071.) Ar.-Medgyestó'l é.. a megye
határszélén fekszik.
Agod. L. Papfalva a.
Akol. Akol poss. (1368 : Petényi os. lit.) Dohos és Szamnsszrg vidékén
tűnik föl.
Almás. Almás poss. (1383: M.-szig. lyc. gyűjt.. 1435: Kár. okit. 11.
155.) Vetéssel volt határos.
Alsó-Beregszó. L. Beregszó a. Közép-Szolnokmegyében.
Alsó-Hodos. L. Hodos a.
Alsó-Kegye. L. Kegye a.
Alsó-Ököritó. L. Ököritó a
Alsó-Szokond. L. Szokond a.
Alsó-Újfalu. L. Újfalu a.
Alsó-Várcza. ],. Közép-Szolnok-megyében V’árcza a.
Amacz. Amach. Amacz. (1.393: Dl. 7856; 1146: Dl. 13934.) Szatmár­
iéi dk. esik.
Angyalos. Angyalos. (1177: Dl. 29004) Csengerlől ény. találjuk, a
Szamos partján.
Apa. Apa. (1490: Petényi cs. lit.) Szinyér várához larlozoll. Ar.-
Medgyes m. dk. fekszik.
Apáczafalu. (1370: Szirmay. Szalmarm, L. II. 174.) Ma Páczafalu.
Erdődtől k.
Apáti. «) Apály. (1372: Dl. 6079; 1401: llaz. okod.. VI1. 431.. 1430:
Dl. 12339; 1479: Károlyi cs lit. II. 480.) A mai Olcsva-Apáli. közel a Szamos­
nak a Tiszába szakadásához. — 6) 1430-ban Vasaddal és Tárcsával egyiitl
említnek egy ily nevű falut, mely alatt tehát a mai Apáti puszta értendő.
Ér-Mihályfalva m. d. (Dl. 9144.) — c) Végűi a mai Dobrárs-Apáli (Szalmái­
tól k.) 1367-ben tűnik föl. (Szirmay. Szatmárm. I. II. 192.)
Aporháza. L. Dedemez a.
Ar. Nagor. Naghar. Kvsar. Kysor. (1393: Dl. 7856; 1436: 1)1. 12882.
12883; 1446: Dl. 13934. sál.) A mai Kis-Ar és Nagy-Λr. Feliér-ílyarmallól
é. felé. a Tisza m.
Atya. Athva. (1462 : Századok. 1871. 657.) Csongortól ék. esik.
Avas. Awas. (1490: Perényi cs. 111.) Szinyér várához tartozóit, mely­
től é. felé találjuk ma Avas-Újvárost.
Bagda. Bagda. Bogda. — Hol «possessio», hol «praedium» gyanánt
tűnik elénk. (1479: Ibrányi cs. lit.. Szirmay. Szatmárm. t. II. 370,) Szabolcs­
in egye határvidékén fekhetett.
Bagos. a) Bogus. (1332—7 : Páp. Hz. I. 134.) Bagos. (1352 : Károlyi
cs. okit. I. 210.) Csengevtől d. esik. — h) Lásd : Szabolcsmegyében is.
Balog-Jánosi vagy Balog-János-háza. L. Jánosi a.
Balkfalva. L. a Drágfiak a. Szalmát- és Balk falva a. Közéfi-Szolnok-
megyében.
 XZ ATMÁRMEGYE. 471

Balotafalva. Balalhafalwa. (1424: Lelesz. D. 197.) Balothafahva. (1463:

I.elesz. 74. 11.) Szinyér-Váraljától dk. esik. 1470-ben «Baladfalwa» alakban
Bemeternezővel egyiill líínik Ibi. (Lelesz. D. 196.)
Bánfalva. Kaanfalwa. (1490: Perényi cs. 11U Szinvéi· várához tartozott
s vámszedd hely volt.
Bánkné-Tereme. L. Terem a.
Barpatak. liarpalliak. (1493: Dl. 30332.) Szinyér vár tartozéka volt.
A Nagybánya m. ny. fekvő mai Borpatak pusztának felelhet meg.
Bartavölgye. 1476-ban a szántai Bekesek birtokában találjuk. (Lelesz. 15.)
Batár. L. ügocsamegyében.
Batizháza. Balizhaza másként Fejérdfalva. (1364: Fejér. X. 4. 568. és
669.. 1490 : herényi cs. 111.) Szinyér várához tartozott. — A mai Batiz.
Szalmártól ék.
Bazafalva. L. Közép-Szolnokmegyében.
Bazán(d). Házán. Bazyan. (1117 : Dl. 10572. 10624.) Bazand. (Szirmay.
Szatmárm. I. II. 193.) Szirmay szerint a mai Pettyén, Szatmáriéi k.
Becs. (Bekcs.) a) Beecz. Bech. (1427 : Lelesz, metal. Szatm. K.,
1470: Lelesz. D. 196.. 1483: Farkas cs. 111.) A mai Számos-Becs, Csengéi- ny
— b) F.zenkívül az ugocsamegyei Tisza-Ujlakkal szemben találjuk Szatmár­
iján Tisza-Bees falul, mely a XV. sz.-ban (Tizabekch) révjével együtt a szán­
tai Bekesek (Beeskek) birtoka. (1476: Lelesz. 15.. 1178: Károlyi cs. okit. II.
472.) A páp. tiz. lajstrom egy «Beech» nevű plébániát ismer. (135. 1.)
Bel-Ricse L. Biese a.
Bel-Szalka. L. Szál ka a.
Béltek. Lásd : Szabolesmegyébeii.
Bencse. (Bencze.) Benche. (1342 : herényi cs. 111.) .Iánkkal határos volt
Bere. Here. (1411 : Károlyi cs. okit. I. 580.) Nagy-Károlytól dny. esik.
Berek. L. Tiszla-Bcrek ős Száraz-Berek helys. a.
Berekszó. L. Közép-Szolnokmegyében.
Berend és Berendmező. Berendmezew. (1490: Perényi cs. lit.) Szinyér
várához tartozott Ma e tájon. Sz.-Váraljától ny. csak Berend nevű helységet
találunk, mely 1463-ban e néven is előfordul. (Lelesz, elencb. Statut.) Berend­
mező alatt hihetőleg a mai Berenczét kell értenünk, Ar.-Medgyes m. dny.
Bikácza. L. Közép-Szolnokmegyében.
Bíkó. A Bélteki-Drágfi cs. uradalmában előfordulnak 1394-ben: Bvko
et altera Byko ; 1424-ben : Magerbvko.. Olahbyko. Nagbyko ; 1463-ban :
Zakalosbyka ; 1470-ben: Magyarbiko, Oláh Naghbiko. Olahkysbyko. (1394:
Lelesz, act. Béres. f. 2. n. 22., 1424: Lelesz. D. 197., 1463: Lelesz. 74. 11..
1470: Lelesz. D. 196.) Ma csak egy Papbikó nevű falut találunk e vidéken.
Erdőszáda in. ény.
Bikszád. Bykzad. (1490 : Perényi cs. lit.) Szinyér várához tartozott. —
A megye ény. sarkában fekszik.
Bobáld. Bobad. (1335 : Kár. okit. I. 114.) Bobald. (1431 : Lelesz, metal.
Szatm. 20.. 1468: Károlyi cs. okit. II. 390.) Gencscsel határos v o lt; ma
puszla ennek vidékén.
472 MAGYARORSZAG.

Bodorfölde. 1429-ben fordúl elő Gvó'rlelek és Súlyi vidékén. (Lelesz,

eleneh. «taliit.'l
Bogát. Bogalh. (1428: Dl. 11909.) Ma Szabolcsmegyénck dk. részében
találjuk, a hová szintén számítják néha.
Bohol. L. Fábiánháza a.
Borhida. Borhyda. (1409 : Lelesz, eleneh. sLatut.) A mai Borhid.
Szinyér-Váraljától dny.
Borzova. Borzova. (1476 : (?) Lelesz, metal. 11.) Kis-Szekeres és Darnó m.
tűnik föl. Ott találjuk ma is.
Bosonka. Bosonka. (1493 : Dl. 30332.) Szinyérvár tartozéka volt.
Bot-Palád. L. Palád a.
Bozonta. L. Közép-Szolnokmegyében.
Börvely. (Börve.) Berwe. tíerwely. Benvey. (Halárát megjárják 1135-ben:
DL 12853. — V. ö. Dl. 17707.) Nagy-Káról ylól é. esik.
Bujákfalva. Bwyakfalwa. (1493: Dl. 30332.) Bizonyára a mai Busák
értendő. Monostor m., a melylyel együtt tűnik elénk.
Bujánháza. (Bujákháza.) Bwyanhaza. (1490: Perényi cs. 111.) Bvvyak-
liaza. (1463: Dl. 30332.) Szinyér várának tartozéka volt. Váraljától é. ma is
megtaláljuk.
Csaholcz. Chahowcz. Ghaliolcz. Chaehoch. (1118 : Dl. 10723 ; 1446 :
Dl. 13934; 1462: Dl. 15739.) F.-Gyarmattól k. találjuk.
Csaholy. Chahal. (1 3 3 2 -7 : Páp. tiz. 1. 134.) Oliahol. (1427 : Dl. 11891;
1477 : Dl. 29004.) Ma Nyir-Csaholy. Ecsed és Málé-Szalka közt.
Csakal. Chakal. (1368: Perényi es. Hl.. 1386: Zichy okmt. IV. 316. i
A Szamos mentén. Szamosszeg és Dobos körűi merül föl. (lí nyomokból
C.saliolylyal való azonosságára nem lehet következtetnünk.)
Csalános. Chalanus. (1431: Károlyi cs. 111. íl. 133.. 1168: li. o. 390.)
N.-Károlytól ény. esik.
Császár. C.bazar. (1468: Lelesz, eleneh. Statut.) A mai Császári.
Erdőd in.
Császló(-monostora). Chazlomonoslora. (1312 : Perényi cs. 111.) Chaslo.
(1447 : Károlyi cs. okit. II. 263.) Ma C.sászló, Gacsály m.. a Ind pl. 1342-ben
is föltűnik.
Csécse. Cheche. (1344 : Acta post. Advoc. 59— 40., 1479 : Soós es. 111.)
Az ugocsamegyei Várival szemközt, a Tisza pariján fekszik.
Csege. Chege poss. (1383 : M.-szig. Ive. gyűjt.) Vetéssel volt határos.
Csegöld. Chegud. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 135.) Ohegewld. (1463 : Lelesz.
74. 11.) Csengertől é. esik.
Csegze. Chegze. (1347: Anjouk, okmt. V. 14.) Knesenrscsel együtt
fordúl elő.
Cseke. Cheke. (1479: Soós es. Iit.. 1488: Perényi es. lit.) A Tisza
partján, F.-Gyarmattól kissé ék. fekszik.
Csomaköz. Terra Warchamakuz és lerra C.hamakuz — szomszédosak.
(1306 : M.-szig. lyc. gyűjt.) Utraque Chamahuz. (1320 : 11. o.) Warchomaknza.
Noghehomakuz. (1352 : Károlyi cs. okit. I. 210.) Chomokaz. Gharnakaz.
(1435: II. ο. II. 154. 175.) Kyschomokaz al. nőm. Warehomokaz. (4473: DL
 17501.) A középkorban lehál Vár-Csomaköz vagy Kis-Csomaköz és Nagy-
Lsornaköz helységek lélezlek. Ma csak egy Csomaköz nevű falut, találunk
N.-Károlyiéi dny.
Czégény(-monostora). Monasterium Czegenmonosthora. (1311: Aeta
post Ailvoc. 59- 10.) Chegen. Czegen. (1426: Károlyi cs. okit. II. 101..
1188: Herényi cs. III.) A Szamos in.. K.-Gyarmattól d. találjuk.
hányán. Hányán. (1473: Lelesz, clench. Statut.. Tört. Tár. 1890. 119.)
I’orcsalma és ((körítő m. említik, bizonyára a mai Dányád értendő, Czégény
lés a Szamos) melleit.
Dara. Darab. (1329: Dl. 28351; 1433: Lelesz. 20.) Szalmáitól
riy. é. esik.
Darnó. Darno. (1.342. 1.490: Herényi cs. lit.) F.-Gyarmattól dk. találjuk.
Darócz. Kél. ily nevű helység fordul elő. — a) Darócit. (1411: Aeta
post Adv. 59- -40.) A mai Fülpös-llarócz, F.-Gyarmattól dny. — l·) Darocz.
(1402: Lelesz, clench, statui.) A mai Puszta-Darócz, Szalmát· m. énv.
Declemez. lledemez alio nomine Aporhaza. (1351 : Károlyi cs. okit.
I. 187.) A Károlyi-család birtoka volt.
Dég. Deeg. (1349: Károlyi cs. okiL. I. 182.. 1368: Herényi cs. 111.)
Dobos és Szám összeg vidékén tűnik föl.
Dengeleg. Ilengted. (1332—7 : Háp. tiz. 1. 134.) Dengeleg. A Károlyi
oklevéltáriján (II.) több ízben előfordul a megye kitétele nélkül. Az 1475. év
körüli közép-szoluokniegyei adalajslromban nincs meg s így bizonyára
Szalmáéhoz számították, a hová 1503-ban tartozott s ma is tartozik. (Dl. 30958.)
Derzs. I’oss. Kyusdors. (1329: Zichy okmt. I. 323.) Ders. (1454: Kállay
cs. Hl.: 1-155 : Ilírányi cs. lit.) Nyír-Bátortól é. esik.
Dob. Düh. (1332—7: Háp. tiz. 1. 134.) Dob. (1393: 1)1. 8016 ; 1398:
Lelesz, metál. Szalui. 36.) Vámszedő hely voll. Szatmáriéi dny. esik.
Dobos. Dobos. Warasdobos. Nagdobos. A Herényi csal. birtoka volt.
melynek levéltárában e helységekről már a XI V. század első felében s később
is számos nyomot találunk. (1336., 1350., 1403. 1421. sah, 1158 : Lelesz. 29.)
Így pl. 1-421-ben Péter orgb. Nagy-Doboson tartandó heti vásárra eszközöl ki
engedélyt a királytól. Váras-Dobos egy ízben mint Nagy-Dobos szomszédja
tűnik löl. (II. <>. 1109.) Ma Szalmáim, ény. sarkában találjuk Nagy-Dobos
községet s szomszédságában — de már Szabolcsban — Puszta-Dobost. Utóbbi
úgy látszik Váras-Dobos emlékét őrzi, melyet 1458-ban csakugyan Szabolcs­
hoz számítoltak. 1454-ben és 1471-ben Beregmegyébm tűnik föl. A XV.
sz.-ban inkább is oda tartozott.
Dobra. Dobra. (1450 : Lelesz. 62. 40.) Erdődtől — a melylyel együtt
említik ... kissé dny. találjuk.
Dobrács. Dobrach. (1410 : Szirmay. Szalmáim, t. II. 192.. 1436:
Károlyi cs. okit. II. 175. sat.) A mai Dobrács-Apáti őrzi nevét. Szatmáriéi k.
Domanhida. Damanhida. (1332—7: Háp. tíz. 1. 134.) Domanhyda.
(1467: 1)1. 30057; 1479 : Dl. 30220.) Vámlrely volt. Ma Domáhida, Nagy-
Károlylél kelet felé.
Dombé. Dombo. (1373. 1429 : Lelesz, elench. Statut., 1428 : Dí. 11995.)
Dara és Piliske helységekkel kapcsolatban emlegetik
474 MAGYARORSZÁG.

Dombravicza. (Dobravicza.) Dobrawycza. (1411 : Lelesz. D. 231.)

Dombrawycza. (1491 : Dl. 27972.) 1411-ben Nagy-Bánya larlozékn voll,
melytől dk. Dombrovicza néven ina is megtaláljuk.
Ecsed. Eched. (1349: Anjouk, okmánytár. V. 273.) Halál-ál megjárják
3427-ben. (Dl. 11894.) Szabolcsin, határszélén találjuk.
Egri. Egri. (1423: Lelesz, metál. Szalm. 19.) Szalniártól ék. esik.
Eke-Tyukodja. L. Tyúkod a.
Eliber-Szekeres. L. Szekeres a.
Elk. L. llk a.
Embel(y). Embel. (1419. 1 131. 1468: Kái-olyi es. okit. II. 49. 133.390.:
A mai Omboly puszta. Nagy-Kárólytól ny.
Encsencs. Encbench. (1433: Dl. 12501; 1446: Dl. 13934: 1476: Dl.
18142; 1478: DL 26392. sah) Ma Szabolcshoz tartozik (Nyir-Bálorlól délre),
a hová pl. 1467-ben is számítják. (Lelesz, el. staI.)
Endréd. Endrid. (1332—7 : Páp. liz. 1. 134. ) Endréd. (1442 : Újhelyi cs.
lit.. 1463 : Lelesz. 74. 15.) A mai Ér-Endréd, a megye dny. sarkában.
Erdőd. Erdeud. (1336: Percnyi es. lit.. 1452: Dl. 15102; Erdevvd.
Kyserdewd. (1470: Lelesz. D. 196.) Erdődön vámol is szedtek. — Ma Erdőd.
Szatmár-Németiló'l d. (V. ö. 1231-hez: Árpádk. uj okmt. XI. 231.)
Erdődszáda. (Erdődszád.) Erdewdzad. (1424: Lelesz. 1). 197.) Erdewdzada.
(1470 : Lelesz. D. 196.) Révje volt a Szamoson és száraz-vámja is. — Ma
Erdó'száda, Nagybányától ny. — 1429-ben a Lsaholyiak birtokában Máté­
szalka vidékén is találunk egy ily nevű falut. (Lelesz, clench. Statut.)
Estvándi. L. Istvándi a.
Fábíánháza. Fabianhaza al. nőm. Bohol. (1341 : Anjouk, okmt. IV.
103., 1433 : Dl. 12501. — V. ö. 1446 : Dl. 13934.) Ecsed m. találjuk.
Farkasaszó. Farkasazow. (1424: Lelesz. 1). 197.) Farkasazo. (1470:
Lelesz. D. 196.) Erdó'szádától dny. esik.
Fejérdfalva. L. Batizháza a.
Feketefalu. Fekethefalw. (1411 : Lelesz. 1). 231.) Nagybányától d. esik.
Feketepatak. FekethewpaÜiak. (1490 : Perényi cs. 111.) Szinyer várához
tartozott. — Ma puszta Sz.-Váraljától k.. a megye határszélén.
Felső-Berekszó. L. Berekszó a. Közép-Szolnokinegyében.
Felsőfalu. (Felfalu.) Felsewfalw. (1490 : Herényi cs. 111.) Felfalw.
(1493: Dl. 30332.) Szinyér várához tartozott. — Ma Felsőfilu. Szinyér-
Váraljától ék.
Felső-Fernezely. L. Fernezelv a.
Felső-Hodos. L. Hodos a.
Felső-Homoröd. L. Homorúd a.
Felső-Kegye. L. Kegye a.
Felső-Ököritó. L. Óköritó a.
Felső-Újfalu. L. Újfalu a.
Felső-Várcza. L. Közép-Szolnok-megyében Várcza a.
Felső-Zelend. L. Zelend a.
 SZATMÁKMF.GYE. 475

Fény. Feen. (1410. 1468: Károlyi es. okiL. J. 562.. II. 390.) Nagy-
Károlylól ny. találjuk.
Fernezely. Felső-Femezely Szirmay szerint Nagybánya városé ('melytől
északra találjuk') volt. már a középkorban. (Szirmay. Szalmáim, t. I. 246..
II. 356.1
Fiilesd. (Fi lesd.) Fylesd. Phylesd. (1477: Soós es. 111.. 1488: Perényi
<-s. lit.) F.-Gyarmattól ék. esik.
Fülöp. (Filep.) Phylep poss. (1349 : Anjouk, okmt. V. 263.. 1452 : Dl.
14570.) Szabolesmegyéhez is számítják néha. (1430: Dl. 12339; 1455:
Kállay 11tár.) Ma Nagy- és Kis-Fülöp néven puszta. Szabolcsmegye dk.
sarkában, Nyir-Bóllek vidékén.
Fülpös. (Filpes.) Pliilpes. (1428: Dl. 11969.) Feliér-Gyarinatlól d. a
Szamos partján fekszik.
Gacsály. Gaclial. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 135.. 1427 : Lelesz, metal.
Szatrn. K.. 1465 : Lelesz, act. Béres. f. 8. n. 23.) Csengertől ék. esik.
Gálos-Petri. L. Petri a. Biharmegyében.
Garancs. Garanch. (1339: Lelesz, inelal. Szatm. 30.) Batiz-Vasvárival
voll határos.
GarbÓCZ. Uarbocz. (1427: Lelesz, metál. Szalm. K.) Szalmártól
é. <'sik.
Gát. L. Szabolcsmegyében.
Gebe. Gebe. (Halárát megjárják 1427-ben : Dl. 11894.) Kesédtől ny. esik.
Géberjén. Gabricn. (1387: Dl. 7246.) Geberyen. (1393 : Dl. 7856;
1462 : Dl. 15739.) 1462-ben puszta. ·— Ma falu a Szamos m., F.-Gyavmattól d.
Gécz. Geeez. (1431 : Lelesz, elench. S tatu t,) Nagh Gvcz. (1454 : Lelesz.
15.) Ma Nagy-Gécz falu és Kis-Gécz tanya, Csengertől kel.
Gellyénes. Gyllycnes. Gylynus. (1419: Pongrácz cs. 111., 1465: Fejér.
X. 6. 131.) Ma puszta. Szalmái· m.
Genes. Gench. (1 3 3 2 -7 : Páp. tiz. 1. 135., 1446: Dl. 13969; 1463:
Lelesz. 74. 15.) Nagy-Károlvlól dk. esik.
Gercsekényhely. Gerchekenhel villa cum loco castri. (1342: Perényi
cs. Ül.) Jánk. Riese és Hermanszeg helységekkel volt határos.
Gernyez. L. Terem a.
Gilvács. (Gelvács.) Gyluach. (1393: Dl. 7856.) Gelwaeh. (1446: Dl.
13934.) Nagy-Károlytól k. a Kraszna m. fekszik.
Giród. L. Tói falu a.
Görbéd. Gyerbed. (1490: Perényi cs. lit.) Szinyér várához tartozott.
— Ar.-Medgves m. laláljuk.
Gyöngy. Gyengli. (1433: Lelesz. 20.) Gyeungh. (1489: Lelesz. 31.)
Király-Darócz és K.-Béliek közt fekszik. (L. Biharm. Adorján vára a. is.)
Györkefalva. Gyywrkefalwa. (1411 : Lelesz. D. 231.) Nagybánya tarto­
zéka volt. (1411: Lelesz, elench. Statut.) Tőle dk. ma is megvan.
Gyűrtelek. Gerlheleke. Geregteleke. Gergthelek. (1452: Kállay cs, lit.)
Gyerlhelek. (1477: Dl. 29004.) Ecsed szomszédságában é. felé a Szamos
pariján fekszik.
176 MAGYAllORKZAG.

Gyiigye. Dyuge. (Halárai megjárják 1380-ban: Zichy okrnl.. IV. 138. —

V. ö. I l-Οδ: Dl. 9116.) Gyge. (1500: Dl. 20991.) Λ Szamos partján.
F.-Gyarmattól dk. találjuk.
Gyügyei-Péter-Szekerese. L. Szekeres a.
Gyüre. Gywre. Gure. (1366: Lelesz, metál. Szalui. 31.. 11-28: 111.
11969.) Lásd : Szabóié,smegyében.
Gyűrűs. Gyms. (1161: Lelesz, lí. 119.) Gyerews. (11-70: Lelesz. D.
196.) Szakasz m. tűnik föl. a melylvel ma is határos. Erdőd m. dk.
H erm anszeg. llemianzeg. (1315. és 1312: Perényi es. Hl., 1171: Lelesz.
20.. 1500: Dl. 20991.) Révvel a Szamoson. — C.sengerlől ény. esik.
Hetény. L. llodász a.
Hidegkút. L. Közép-Szolnokmegyében.
Hirip. Hirip. (1393: Fejér. X. 2. 176.) IJiryp. /1170: Lelesz. D. 196. i
Vámlielv volt. — Szatmáriéi dk. esik.
Hodász. Uodaz. (1155: Ibránvi es. 111. 1159: Dl. 31718. 31719.) Ilodaz
al. nőm. Heten. (1116 : Lelesz, metál. Szalui. 10.) Ecsedlől ény. találjuk, a
megye határán. 1187-ben Szabolcshoz számítják. (Lelesz, elencli. Statut.)
Hodos. «-) Hodos. (1162: Század. 1871. 657., 1170: Lelesz. I). 196..
1190: Perényi lit.) Kyshodos. (1186: Lelesz, metal. Szatm. 12.) Λ mai Kiss­
es Nagy-Hodos értendő. Szatmártól é. a megye halárán. — b) Felsehodos.
Alsohodos. (1121 : Lelesz. D. 197.) A mai Oláb-llodos, Kraszna-liéllekl.ől k. é.
Homok. Homok. (1106: Perényi es. 111.. 1188: Károlyi okik II. 530.)
Szatmártól é. esik.
Homorúd. Terra Hurnuruk minor et maior. (1273: Kár. okit. I. 9.)
Felsehomorod. Naghomorod. Megerlehomorod. (1121: Lelesz. D. 197.) Homo-
rod. (1163: Lelesz. 71. 11.) Felsewhomorod. (1.170: Lelesz. D. 196.; Ma Alsó-.
Közép- és Felső-IIomoród. Erdőszádától ny.
■klód. Tklod. (1123: Lelesz, metál. Szatm. 22.. .1128: Dl. 11969.) Máté­
szalkától dny. esik. (L. Jánosi a. is.)
Ilk. Elk. Ilk. (1161. és 1463: Lelesz. 72. 10. és 71. 13. ) V.-Namény
mellett ny. találjuk.
Illoba. lloba, (11-90: Perényi cs. 111.) Illubabanya. (1193: 1)1. 30332.)
Szinyér várához tartozott, vámszedő hely volt. Meg találjuk ma is Váraljá­
tól dk.
Iriny. (Irény.) Iryn. (1366: Károlyi cs. okit. 1. 267.) Irin. (1160: Lelesz,
eleneh. Statut.) Nagy-Károlyi ól d. esik. — 1158-ban (íren) Közép-Szolnokhoz
számítják. (Kolosmon. protoc.)
Istvándi. Estphandi. (1315. 1505: Acta post Advoc. 59—10.) Heslhwandy.
(1177 : Lelesz. 11) Islwandi. (1188: Perényi cs. 111.) F’.-Gyarmallól ék. esik.
Jánosi. (Ivánosi.) Villa Bologiuanus. (1308. k ö rű i: Zichy okmt. 1. 119.)
Bolug-Iwanushaza. (1329 : U. o. 327.) Imanusy. (1332—7 : Páp. tiz. I. 131)
Janosy. (1155 : Ibrányi cs. lit.. 1159 : Dl. 31718.. 31719.) Balog Jánosi al.
nőm. Kys Janosy. (1116 : Lelesz, metál. Szatm. 10.) Kys Janossv alias tklod.
(1156 : Lelesz, eleneh. Statut.) Az Iklód melletti mai Kántor-.lánosi értendő.
— 1477-ben b) egy másik Jánosi nevű helység fordul elő, mely a mai C.senger
mellett elterülő Jánosi pusztának felel meg. (Dl. 29001.)
 SZA TMAItMEGYK. 477

Jármi Jíinny. (1477 : 1)1. 29004.) Málé-Szalka melleit ny. é. találjuk.

Józsefháza. Josyphazn. (1490: Percnyi cs. 111.) Szinyér várához tartó-
zoll. Ar.-Medgyes mellett é. találjuk.
Kak. Kaak. (1490: Percnyi cs. 111.) Szinyér várához larlozotl. — Szál­
lt lárlól kel. a Szamos rn. fekszik.
Kakos. Kakos. (1493: 1)1. 30332.1 Szinyér várához tartozóit.
Kalinháza. Kalynliaza. (1490: herényi cs. 111.) Szinyér várához lartozoll.
— Λ mai Kányaháza (Kálinesly). Avas-Újvárostól ék.
Kálmánd. (Kámánd. ) Kalmand. (1427 : Lelesz, metál. Szalm.) líamand.
1425: Kár. okit. II. 98.. 1431: 11. o. 137.) Halárát megjárják 1435-ben. (Dl.
12853.) Nagv-Károlylól é. esik.
Kaplyon(-monostora). Ko|tlonmonosLura. Loplon. Ivaplyon. Kaplyan.
(Károlyi cs. okit. 1. II. több Ízben, pl. II. XX!.. 1468: II. 390.) N.-Károly tő­
szomszédja. —- Λ Károlyi cs. ősei által Szenl-Márlon tiszteletére alapított
monostorral. (1479-ben is állt.)
Kapnik. Hunyadi János — mint löldesúr — 1455-ben Felső-Bánya pol­
gárainak. kik bányamivelés ózdijából Kapnikba (in Kapnék) telepedni óhajta­
nak, bánya-szabadságot adományoz, melyei 1465-ben Mátyás király is ünne­
plésen megerősített. fWenzel. Bányászai tört. 424 —426.) ügy vélem azonban,
hogy ez alkalommal inkább csak uj bányák nyitásáról s általában a bányá­
in ívelés rendszeresítéséről volt szó.
Kápolna. Kápolna. (1366 : Lelesz, metál. Szatm. 31.. 1438.. 1489 : Lel.
clench, slalu ü Vilka és Nagy-Yarsánv m. tűnik föl.
Kápolnás-Szekeres. I,. Szekeres a.
Kardánfalva. L. Ivözép-Szolnokmegyébcn.
Karos. Karos. (1456: Ibrányi es. 111.) Hod ász és Terem Iáján fekhetelt.
Karuly. Korwl poss. (1347 : Anjouk, okmt. V. 14—19.) Karul poss.
Nagkarol poss. Nagb Cárul pred. (1431 : Károlyi cs. okit. II. 129. 134. 140.)
Ma Karuly puszta Nyir-Héltek m. k. 1439-ben Szabolesmegyéhez számítják.
: í,elesz. eleneli. stabil.)
Káta-Szent Miklós L. Szenl-Miklós a.
Katói. Kalhool. (1391 : Dl. 7856.) Gilvács és Máj tény m. sorolják elő.
K vidéken találjuk ma Kasod pusziál. Ián ennek felel meg.
Kecskefalva. L. Közép-Szolnokmegyében.
Kegye vagy Kigye. Kegie in c. Zonuk (1391: Dl. 7856; 1393: Dl.
8016.) Magyarkege. Olahkege. Waralyakege olim in Zolnuk (mediocri) n unc
in Szalmái· c. (1417 : Lelesz, elench. Statut.) Alsokege. Felsewkege. (1446 :
Dl. 13934.) A mai szilágymegyei Kegyet kell értenünk. Tasnádtól k.
Kehenös. Kehenus poss. (1383: M.-szig. lyc. gyűjt.) A Szamos melled
feküdt és Vetéssel voll halárus.
Kékes. Kekes. (1463: Soils cs. 111.) Magyarkekes. (A megye kitél. nélk.
1491: Dl. 27972.) Ma Magyar- és Oláh-Kékes Nagybánya m. dk. és d.
Kgv 1405. évi oklevél (Lelesz. D. 209.) és az 1475. k. kelt adólajstrom Közép-
Szolnokhoz számít egy «Kekes» nevű helységet. Oláh-Kékes csakugyan épen
a határszélén fekszik a kél megyének. (Thallóezy. i. m. 183.)
478 M AG YA KORSZA G. .

Kemerő. Kcmerew. (1344: Acla p. Advoc. őí)—4*0.) Ma Körnürö, Gyár­

inál in. é.
Kér. Keer. (1-427 : Fejér. X. 6. 874·.. 1452 : Pl. 14570.) Máté-Szalkálól
ék. a Szamos paliján fekszik. (Lásd Szabolcsmegyében is.)
Kér-Semjén. L. Semjén a. Szalmái- és Szabolcsmegyében.
Kidé. Kidé. (1473 : Lelesz, clencli. Statut.'I Ma puszta Nagy-Károlytól d.
Kis-Ar. L. A r a.
Kis-Csomaköz. L. Csomaköz a.
Kis-Derzs. L. Derzs a.
Kis-Erdőd. L. Erdőd a.
Kis-Hodos. L. Rodos a.
Kis-Jánosi. L. Jánosi a.
Kis-Kocsord. L. Kocsord a.
Kis-Kolcs. L. Köles a.
Kis-Namény. L. Narnény a.
Kis-Németi. Kysnemlhv. (1339: Lelesz, metál. Szalui. 80.7 Raliz-Vasvári
határosaként említik.
Kis-(Oláh-)Bikó. L Bikó a.
Kis-Palád. L. Palád a.
Kis-Peleske. L. Pelcske a.
Kis-Pericse. L. Pericse a.
Kis-Rozsály. L. Rozsály a.
Kis-Semjén. L. Semjén a.
Kis-Szekeres. L. Szekeres a.
Kis-Zsadány. L. Zsadány a.
Kocsord. (Kocsárd.) Naghkochord. (1452: Kállay cs. 111.) Naghkochard..
Kyskocbard. (1477 : Dl. 29004.) Kis-Kocsárdon vám s (Ián ugyanitt) rév is
volt. — A mai Kocsord. Máté-Szalka m. keletre.
Kolbászfalva. Kolbgzfalwa. (1424: Lelesz. P. 197., 1460: Kolosmon.
prol.. 1470 : Lelesz. D. 196.) 1424-ben a megye kitétele nélkül. 1460-ban
Közép-Szolnok-. 1470-ben Szatmánnegyében.— A mai Szilágyinegye ék. hal Ál-
vidékén fekhelett.
Kolos. Kethkulch. (1352: Károlyi cs. okit. I. 212.) Kis Kolch, (1406:
Lelesz, metál. Szatro. 23.) Kulch. (1438 : 11. o.) Ma Nagy- és Kis-Kolcs hely­
ségeket találunk 'Szalmáidéi kel. a Szamos m.
Komlód. Komlód. (1466: Lelesz. B. 182.) A Csengerrel szemközt fekvő
mai Komlód-Tótfalu őrzi emlékét.
Komorzán. Komorzan. (1490: Percnyi cs. Itt.) Szinyér várához tarto­
zott. — A megye ény. zugában fekszik.
Kórod, ('.borod. (1344: Acta post. Advoc. 59—40.) Korod. (1415: Fejér.
Vili. 1. 575.) A mai Tisza-Kóród. az ugocsamegyei Várival szemközt, a
Tisza partján.
Kórógy. Korog. (1344. 1389: Fejér. IX. 1. 200.. X. I. 571.) A mai Sza-
mos-Kórógy v. Kóród, Szatmártól k.
Korpád. Korpád. (1347 : Fejér. IX. 4. 657.. 1407 : Fejér. X 4. 362. i
 S ZA TM Á R I! EGYE. 479

Kozár(d). Poss. Kozai·. (1335: Kár. okit. I. I li.) Pred. Kozard. (1421:
I!. υ. 11. G4.) ügy látszik X-Károly vidékén feküdt. A XV. században, mint
táljuk : már puszta.
Kölese. Kwiche. (1344: Acta p. Advoe. 59—40.) Kewlche. (1479 : Soós
<;s. 111... 1488: Perényi cs. H l) 1344-ben hidváirimal. — Fehér-Gyarmattól
ékeidre esik.
Körtvélyes(-telekl. Kurlliueles. Kertweles. (139C: Kár. okit. 1. 477..
.1412 : 1)1. 10022 ; 1430 : Dl. 12339 ; 1468 : Dl. 16633 ) Az Ér-Mihályfalva
szomszédságában fekvő Kürtvélyes helység, melyet néha Szabolcsra egyebe,
néha Bihari n é g y ebe is számítanak. Szabolcsnieyyébe : Kurthwyleslelek. (1374:
Zichy okúit. 111. 566.) Kerthweles. (1440: Dl. 13525 ; 1455: Dl. 14956 : 1458:
Lelesz. 69. 4.) B iharm eyyébe: 1499: Lelesz. 7.)
Közép-Várcza. L. Kiizép-Szolnokmegyében Várcza a.
Krassó. Krasso. (1490: Perényi cs. lit.) Szinyér várához tartozott, vám-
szedő hely volt. — Ar.-Medgyestől dny. esik.
Kutér. Poss. Kuter. (1333 : Zichy okmt. I. 408.) Villa Kucer. (1341 :
li. ο. I. 616.) Villa Kether. (1357: II. ο. III. 45.) Kuteer poss.. in com-
metaneitate possessionis Petlie et Lazaar. (1368 : II. ο. III. 126.)
Kiil-Ricse. L. Riese a.
Kül-Szalka. L. Szalka a.
Laphegy. Laphegh. (1424: Lelesz. D. 197.) Ma Lophágy. Kraszna-
Bélteklől k.
Láposbánya. Lapusbanya. (1490: Perényi cs. 111:.. Szirmay. Szalmáim,
t. I. 246.. 11. 347.) Lapys Banya. (1493 : Dl. 30332.) Részben Szinyér várához
tartozott arany- és ezüstbányáival, részben Nagy-Bánya városé volt. — Nagy-
Bányától ény. fekszik. (1.. Tóth falu a. is.)
Laskod. L. Szabolcsmegyében.
Lázár. Lazar. Lazaar. (1332—7: Páp. tíz. 1. 135., 1333: Zichy okmt.
1.408.. 1358: Zichy okmt. III. 126., 1488: Károlyi cs. okit. 11. 530.) A mai
Lázári. Szatmáriéi é.
Lekencze. Lekcnchc. (1490: Perényi cs. lit.) Szinyér várához tarto­
zóit; A vas-lljvárostól é. esik. — 1493-ban vele (Lekencz) együtt egy »Reken-
cze» nevű helyet is említenek a vár tartozékai közt. (Dl. 30332.)
Lénárdfalu. Szirmay szerint a középkorban már Nagy-Bánya városé
volt. legalább a tájék, a melyen fekszik. (Szirmay. Szalmármegye t. I.
246.. II. 347.)
Lipamező. Lypamezew. (1493: Dl. 30332.) Szinyér várához tartozott.
Lippó. Lippo. (1493 : Dl. 30332.. 1409—1492 : Szirmay. Szatmárm. t.
II. 181.) Aranyos-Medgyestől dny. esik.
LőkÖ8telke. A Szamos m. feküdt. (1365 : Tört. Tár. 1889. 547. 1.)
Lugas. Lugas. (1357: Dl. 31110; 1430: Dl. 12255; 1433: Dl. 12501;
1446: Dl. 13934.) 1428-ban Szabolcsmegyéhez számítják. (Dl. 11968.) A mai
szabolosmegyei Nyir-Lugos, Szatmárm. határán.
Mácsa. Mache. (1344 : Acta p. Advoc. 59—40.) Macha. (1458 : Lelesz.
69. 18.) Ma puszta Ököritó m. a melylyel egyszerre tűnik fül.
480 MAG YARORSZAG.

Mada. L. Szabolcsúi egyebei i.

Magasliget, a) Magaslyged. (1477 : Dl. 29004.1 Sonkád és Bol-Palád
m. fovdül elő. a hol ma is találjuk. — b) Egv másik «Maghaslyglielh
1493-ban Erdőszáda vidékén merül föl. azon a lájon, a hol 1231-ben «luetis
Magosligeth» előfordul. (Árpádk. új okmt. XI. 231.. Dl. 30332.)
Magasmart. Magasmarlh. (1430: Lelesz. 38., 14(10 : Szinnay. Szalmáim.
II. 307.. 1470: Lelesz, acl. Béres. f. 9. n. 20.. 1182: Károlyi r.s okit, II.
506.) A magasmarii Pathó cs. birtoka. Ma (e csahídról i Palóliáza nevel visel.
Ar.-Medgyes ni. d. fekszik.
Magyar-Bikó. L. Bikó a.
Magyar-Kegye. L. Kegye a.
Magyar-Kékes. L. Kékes a.
Majtis. Maytis. (1424: Lelesz, melal. Szalui. 50., 1449: Lelesz, elencli.
stalul.) F.-Gyarmattól dk. esik. (L. Timatyus a. is.)
Makra. Macra. Makra. (1374: Zichy okmt. III. 566.. 1428: Dl. 11969z
Malonta. Mohmta. (Zichy okmt. JTJ. 476.) Malonllia. (1424: Lelesz,
melal. Szatm. 56.) Samelliaza és Majtis szomszédságában tűnik föl 1424-ben.
Mánd. Mand. (1345: Acta p. Advoe. 59—40.) Poss. Puzllmmand.
(1449 : Lelesz, elencli. Statut.) Ma. Mánd. K-Gyannaltól k.
Máté-Szalka. L. Szalka a.
Matolcs. Motoos. (1387: Dl. 7246; 1436: Dl. 1.2882 : 1446: 1)1. 13934:
1462: Dl. 15739.) F.-Gyarmallől ny. (a Szamos melleit) fekszik. (V. 6.
Matucsina.)
Matucsina. Foss. Mathocliina. (1387: Dl. 7240.) Gyarmat. Matole*.
Kis-Namény sál. helységekkel együtt fordul elő az igtató-parancsbnn. Az
ígtatás azonban Matucsináról hallgat, csak Malolesról szól. Kívül a levélre
közel egykorú kéz irta : «Statutor, ad Gyarmathallya». Ezekből kövelkezlet-
hetjük. hogy Matucsina tulajdonképen csak a Gyarmat és Malolcs közt feküdi
várat jelenti, melyről már 1395-ben beszélnek. Matolesnak neve régebben ez
is lehetett.
Medgyes. a) Megyes. (1381 : Lelesz, metal. Szalm. K.) Megyés ulraipie.
(1429 : Lelesz, elencli. Statut.) Csaholy szomszédságában tűnik föl. a hol ma
is megtaláljuk Nyir-Medgyes helységei. — b) 1273-ban Erdőd vidékén evőid­
nek egy «Medies»-!. (Károlyi cs. okit. I. 8.) Ott találjuk ma Oláh-Meddest.
dk. felé.
Megyerle-Homoród. L. llomoród a.
Méhtelek. Meltelek. (1344: Lelesz, melal. Szalui. 34.) Garbórzczal
együtt tűnik fel ; mellette ina is megtaláljuk.
Mérk. Meerk. Merk. (1431: Károlyi cs. okik 11. 133., 1433: Dl. 12501.)
Nagy-Károly és Ecsed közt fekszik.
Mezö-Petri. (Mező-Szent-Péteri.) L. Pelri a.
Mező-Reszege. L. Reszege a.
Mikola. Mikola. Mykula. (1339: Lelesz, metál. Szalui. 30.. 1348:
Anjouk, okmt. V. 195.) Bakiz-Vasvárival határos v o lt: tőle nem messze é.
felé megvan ma is.
 SZ ATMÁRM EGYE. 481

Milota. Mylollia. (1474 : Soós cs. 111.. 1488: Perényi cs. lit.) Tísza-
TJjlaktól ny. esik.
Monostori. Monosthory. (1493: Dl. 32332.) Ma Monostor. Erdó'száda
mellett ék.
Monyorós. n) Monyoros. (1424: Lelesz. D. 197.) Ma Mogyorós. Erdő-
szádától ény. — b) Monyaros. (1490: Perényi cs. 111.) Szinyér várához tarto­
zott. A Misztótfalu m. fekvő Mogyorós értendő.
Nagy-Ar. L. Ar a.
Nagy-Csomaköz. L. Csoniaköz a.
Nagy-Dobos. L. Dobos a.
Nagyfalu. Nogl'alu. (1384: Dl. 30732.) Gzégénynvel, együtt fordul elő.
Nagy-Gécz. L. Gécz a.
Nagy-Homoród. L. Homorúd a.
Nagy-Karuly. L. Karuly a.
Nagy-Koosord. L. Kocsord a.
Nagy-(0láh-)Bikó. L. Bikó a.
Nagy-Oren. Silva inter Nagh Ewren el Thwr. Alább: inter possessiones
Kyssemyen. Panyala et Nagh Ewren. (1452 : Dl. 14584.) Nábrád és Panyola
vidékén kell keresnünk.
Nagy-Palád. L. Palád a.
Nagy-Pericse. L. Pericse a.
Nagy-Piliske. L. Piliske a.
Nagy-Rozsály. L. Rozsály a.
Nagy-Szekeres. L. Szekeres a.
Nagy-Varsány. L. Varsány a.
Nagy-Zsadány. L. Zsadány a.
Namény. Nomen. (Az ugocsai Jőesperességben. 1332—7: Páp. tiz. 1.
134.) Kysnomyn. Kysnamen. Namen, sat. (1387 : Dl. 7246; 1418 : Dl. 10723;
1462: Dl. 15739.) A mai Kis-Namény helység. Fehér-Gyarmattól dk. (Lásd:
«Namény» m.-város a. is. Beregmegyében.)
Nanda. Nanda. (1424·: Lelesz. D. 197.) A bélteki Drágfiak birtokai
közt csupán ez egy alkalommal említik. A mai Nántíí vidékén (Kraszna-
Béltektől d.) feküdt, de nem lehetett vele azonos, mert a XVI. sz. adó-
lajstromokban Kis-Nánd mellett külön Nanthew-t is emlegetik ; Nanda pedig
inkább az előbbinek felel meg.
Náprád. Naprad. (1428: Dl. 11969; 1452: Dl. 14584.) E.-Gyarmattól
kissé ény. találjuk. (L. Szabolcsmegyében is.l
Németi. L. Kis-Némcti a.
Ó-Sikárlö. L. Sikárló a.
Ó-Varsány. (Ó-Vossány.) L. Varsány a.
Odvari. L. Udvari a.
Oláh Biko. (Oláh-Nagy-Bikó, Oláh-Ivis-Bikó.) L. Bikó a.
Oláh-Kegye. L. Kegye a.
Oláh-Terebes. L. Közép-Szolnokmegyében Terebes a.
Hunyadiak kora. VI. 31
482 M AG YA RORSZÁ G.

Olcsva. Olthua. (1401: Ház. okmt. VII. 431.) Olchwa. (1419 : Károlyi cs.
okit. II. 49., 1468: Perényi cs. lit.) 1405-ben egy ízben elferdítve: Tolchwa,
(Dl. 9010.) A megye ény. sarkában találjuk, a Szamos m.
Ombod. Wmboth (1393 : Dl. 8016.) Ombod. (1433 : Dl. 12501.) A Szamos
m., Szatmártól k. fekszik.
Orbánd. L. Petlend a.
Oroszfalva. Orozfalwa. (1411 : Lelesz. D. 231.) Orozfalwa. (1491 : Dl.
27972.) Ma Oroszfalu. Nagy-Bánya m. dk.
Oroszi. Vruzy. (1345 : Acta p. Advoc. 59—40.) Orosy. Orozy. (1393:
Dl. 7856; 1418: Dl. 10723; 1436: Dl. 12882.) Vámszedő hely volt, minek
emlékét nevében máig is megtartotta. (Vámos-Oroszi.) F.-Gyarmattól k. esik.
Orosz-Pályi. L. Pályi a.
Óvári. Owary penes fluv. Zamos. (1381 : Dl. 6796., 1426 : Lelesz. D.
205., 1472 : Tört. Tár. 1890. 119.. 1483 : Lelesz, elench. stat.) Révvel a Sza­
moson 1472-ben és 1483-ban. — Csengertől dk. találjuk.
Ököritó. Ukuritow. (1315. 1344: Fejér. Vili. 1. 575., IX. 1. 200.)
Ewkeritho. (1344: Acta p. advoc. 59—40.) Superior ét inferior Vkurithow.
(1345: U. o.) Okerytho. Vykerytho. (1458: Lelesz. 69.18.) A Szamos mellett.
F.-Gyarmattól d. fekszik. (L. Porosaimat is.)
Őr. Ewr. (1325: M.-szig. lyc. gyűjt., 1347: Anjok. okmt. V. 151..
1375: Dl. 6259; 1431: Lelesz, metal. Szatm. 4.) Vaja m. találjuk, Szabolcs-
megyében, a melyhez hajdan szintén számították olykoi ; Ewr in districtu
Nyr. (1440: Dl. 13525 ; 1454: Lelesz. 65. 63.)
Ördögház. L. Román a.
Ören. L. Nagy-Őrén a.
Palád. Palad. (1332—7: Páp. tized. 1. 135.) Bothpalad. Kyspalad.
Nagpalad. (1477: Dl. 29004.) Bot-, Kis- és Nagy-Palád helységeket ma is
megtaláljuk, F.-Gyarmattól k.
Pálfalva. Palfalwa. (1428: Dl. 11969.) Szatmár mellett keletre
találjuk.
Pályi. Pauli. (1349: Károlyi cs. okit. I. 181.) Paly. (1341. 1343: Anjouk,
okmt. IV. 351.) Orozpali. (1336. 1368 : Perényi cs. lit.) A mai Ó-Pályi, M.-
Szalka m. é. A XV században Szamosszeggel együtt Szabolcsmegyéhez tar­
tozott. (L. ott is.)
Panyola. Ponola. Panyala. (1325: Anjouk, okmt. II. 174., 1430: Dl.
12264; 1452 : Dl. 14584.) A Szamos m., F.-Gyarmattól ény. esik. Néha —
legalább részben — Szabolcsmegyéhez (1. ott) tartozott.
Papfalva. Papfalva alias Agod. (1388 : Lelesz, el. Statut.) Tán Peleske
körűi feküdt.
Papharasztja. Papharaztya poss. (1403 : Dl. 9144.) A mai Ér-Tarcsa és
Vasad biharmegyei helységekkel együtt tűnik föl.
Papos. Papos. (1444: Zsélyi lit., 1469: B’arkas cs. lit.) M.-Szálkától
ény. esik.
Paraeznya. Paraznya. (1454: „Lelesz. 65. 38.) M.-Szálkától északny.
találjuk.
 SZA TM ÁRM EG YE. 483

Parlag. Parlag. (1490: Percnyi cs. Ili.) Szinyér várához tartozott. —

Ma Rózsa-Pallag. Avas-Újváros m. ék.
Pátyod. Pathwd. (1325: M.-szig. lyc. gyűjt.. 1347: Anjouk, okmt. V.
lö l.) Csenger m. ény. találjuk.
Peleske. (Piliske.) Pyliske. (1348: Anjouk, okmt. V. 195.) E helység
Száraz-Berek határosa volt. Ott találjuk ma Nagy- és Kis-Peleske helysé­
geket. — 1450-ben: Nagpiliske és Kispeleske (!). 1455-ben pedig a két
«Pylyske» és «Naghpeliske» fordul elő. (Dl 14415., Lelesz. 66. 41.)
Penészlek. (Peliznek.) Peleznek. (1431: Lelesz, metal. Szatm. 17.)
Pelyznek. (Lelesz. 65. 62.) A mai Penészlek (Ér-Mihályfalvától é.), mely név
alatt (Pynyzlek) szintén előfbrdúl 1477-ben. de mint szabolcsmegyei helység.
(Ibrányi cs. lit.)
Penyige. Penge. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 135.) Penige. (1435 : Lelesz, act.
Béres. f. 6. n. 1., 1446 : Újhelyi cs. lit.) Fehér-Gyarmat m. találjuk.
Pericse. (Perecse.) Perecbe. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 134.) Nagpereche.
Kyspereche. (1428 : Dl. 11969.) Kysperyche. (1452 : Dl. 14584.) A mai Piricse,
Szabolcsmegye dk. részében. Szatmárm. határán. — Olykor a középkorban
is Szabolcsmegyéhez szám ítják: Peryche. (1446 : Dl. 13934.) Piriche. (1470:
Huny. kora. XI. 427.)
Pete. a) Pethe. (1431: M.-szig. lyc. gyűjtem., Károlyi cs. okit. II. 133.)
Kámánd és Kaplyon helységekkel volt határos. — b) 1280-ban. 1333-ban,
1343-ban, 1357-ben és 1470-ben a Szatmártól ény. eső «Pethe» merül föl.
(Zichy okmt. I. 45. és 408. II. 79., III. 45., Lelesz. D. 196.)
Petlend. Poss. Pethlend et Vrband — Lsekével és Kóróddal voltak
határosak. (1345: Acta post. Advoc. 59—40.)
Petri. Mezeu Petri. (1316 : Károlyi cs. okit. I. 44.) Mewzewzenthpetery.
(1399 : U. o. 504.) Petry. (1419. 1435 : Károlyi cs. okit. II. 49. 154.) A mai
Mező-Petri, Nagy-Károlytól dny.
Piskárkos. Pyskarkos. (1332—7: Páp. tiz. 1. 134.) Pyskarkas. (1428 :
Dl. 11969.) Király-Darócz m. találjuk.
Piskolt. L. Biharmegyében.
Porcsalma. Porchalma vagy Wy-Ekerilhow. (Szirmay. Szatmárm. t. II.
123., 1458: Lelesz. 69. 18.) Csengertó'l kissé ény. esik.
Portelek. Portelek. (1366 : Károlyi cs. okit. I. 267.) Porthelek. (1470 :
Kállay cs. lit.) Nagy-Károlytól d. esik.
Pósáné-Tereme. L. Terem a.
Puszta-Mánd. L. Mánd a.
Puszta-Szent-Mihály. Puzta Zenthmihal. (1403: Dl. 9144.) A mai Ér-
Tarc.sa és Vasad biharmegyei helységekkel együtt tűnik föl.
Radalf. L. Rodolf a.
Ragáld. L. Biharmegyében.
Rákos. Szirmay szerint Szinyér várához tartozott s a mai Ráksának
felel meg. Szinyér-Váralj a m. é. (Szirmay. Szatmárm. t. II. 337.)
Rápolt. Rapolth. (1428: Dl. 11969.) Ecsedtől ék. esik.
31*
4 8 4 MAG YA ROK SZÁ G.

Ravaszd. Rovazd. ttauazd. (1411: Acta p. Adv. 59—40.) Kölesével

volt határos.
Redefalva. L. Redegfalva a. Közép-Szolnokmegyóben.
Remete. 1470: Lelesz, elench. Statut. Bizonyára a mai Kőszeg-Remete;
helység értendő. Sz.-Váraljától észak felé.
Remetemező. Remethemezew. (1424: Lelesz. D. 197.) Remethemezr.
(1461 : Lelesz. B. 149.. 1463 : Lelesz. 74. 11.) Szinyér-Váraljától d. esik.
Remeteszeg. Remethezeg. (1477: Dl. 29004.) Szallca, Jármi, Parasznya
sat. szomszédjaként szerepel. Szirmay szerint a mai Kőszeg-Remetének1felel
meg, mely azonban 1470-ben Remete néven fordul elő. (L. ott. — Szirmay.
Szatmárm. t. II. 327.)
Reszege. Rezege. (1428: Dl. 11969; 1462: Lelesz. 73. 46.) Pred.
Mezererekeze. (1421: Kár. okit. 11.64.) Pred. Mezevvrezege. (1139: II. o. 2.16.)
Vámszedő hely v o lt; Nagy-Károly hoz dny. fekszik.
Réztelek. Poss. populosa Reztheleke. (1411: Lelesz. D. 231.) Ilozlhelek.
(1470: Lelesz. D. 196.) Erdődtől ék. esik.
Riese. Riche. Kyuryche. Belryuche. (131.5. és 1342 : Perényi cs. lit..
1500: Dl. 20991.) A mai Riese. Fehér-Gyarmattól kd.
Rodolf. Rodalph. Radalph. (1355 : Zichy okml. I. 031.) Radalpli.
(1381: Lelesz, metal. Szatrn. N.) Rodolph. (1413: Dl. 10043.) (Nyir-)Csalioly
és (Nyir-)Medgyes vidékén fordúl elő. 1413-ban Szent-András apostol liszte-
letére szentelt templomát is említik.
Román. (Romád.) Roman. (L. albesi Zólyomiak a. Biharm.) Rinnan,
(1397 : Nagy Imre gyűjt.) 1397-ben határozottan Szatmármegyéhez számítják,
a szintén ismeretlen «Wrdeghaz» nevű faluval együtt, mint az albesi
Zólyomiak birtokát. — Ugyané helység 1338-ban: poss. Rumad in cottu
Zothmariensi iuxta fluv. Zomus. (Zichy okmt. I. 532.)
Rozsály. Rosal. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 134.) Rosal. Kysrosal. Naghrosal.
(1461: Lelesz. 72. 11.. 1490 : Perényi cs. Ili.) Ma Rozsály. Szatmáriéi é.
Sályi. Saly. (1477 : Dl. 29004.) Csengertől ény. esik.
Samelháza. Samelhaza. (1424. 1448: Lelesz, méla). Szatm. 56. és 14.)
A Zsarolyánhoz tartozó mai Sárnely puszta.
Sándor. Sándor poss. (1477: Dl. 29004.) Ma puszta M.-Szalka m.. a
melynek szomszédságában tűnik föl.
Sándorfalva. a) Sandorfalva. (1411 : Lelesz. I). 231.) Nagybányához
tartozott ekkor. Tőle dk. ma is megtaláljuk. -— b) Más Sándorfalva az. melyet
Wenzel a XIV. és XV. századhoz a bélteki Drágfiak bírt. közt fölsorol. (Akad.
Ért. 1857. 376. 1.) E helység a Kraszna-Béllek melletti mai Sándorfalunak
felel meg. φ
Sár. Saar. (1332—7 : Pápai tízedlajstr. 135.. I486: Károlyi cs. okit. II.
524.) Szatmártól é. esik.
Sárköz. Saarkez. (1490: Perényi cs. 111.) Szinvér várához tartozott;
vámszedő hely voll. — Ar.-Medgyestől é. esik.
Sarolyán. Saralyan. (1380: Zichy okmt. IV. 138.) Ma Zsarolván. E e b é r -
Gyarmattól dk.
 SZA TM Á R M EG Y E. 4 8 5

Sárvári-monostorai. Monasterium Sarvarmonustura. (1347 : Zichy okmt.

11. 266.. 1348 : t i . o. 319.) Sarwar. (1347 : Anjouk, okmt. V. 14.. 1357 : Dl.
31100.) Monasterium Saravar. (1371 : Károlyi cs. okit. 1. 322.) Monostor is
állt itt ekkor (Szent-Péter apostol tiszteletére), melynek a Bálhori család volt
a patronusa ; a névtelen jegyző szerint pedig az ő idejében vár is. Az ecsedi
láp nyelte volna el valamennyit. (Tudom. Tár. IX. 153.)
Sebespatak. Sebespathak. (1493: Dl. 303.32.) Szinyéi'-Váraljától dél­
keléire esik.
Semjén. 2 Semyen. Semyen. Kyssemyen. (1430 : Dl. 12339 ; 1452 : Dl.
14570 ;. 1477 : Fejér. X. 6. 478.) A mai Kér-Semjén, F.-Gyarmattól énv. (L.
Szabocsmegyében is.)
Sikárló. O-Sikárló. (Szirmay szerint, 1407-ben: Szirmay. Szatmárm. t.
II. 341.) Sykarlo. (149.3: Dl. 30332.) Ma Kis- és Nagy-Sikárlót ismerünk.
Szinyér-Váraljától dk.
Sima. Syma. (1348: Anjouk, okmt. V. 195.. 1393: Fejér. X. 2. 176.)
(lsengertől ék. esik.
Somos. L. Közép-Szolnokmegyében.
Sonkád. Sonkád. Swmkad. (1426 : Lelesz, metal. Szatm. 13.. 1477 : Dl.
29004.) F.-Gyarmaltól ék. esik.
Sóstelke. Poss. populosa Sostheleke. (1411 : Lelesz. D. 231.) Mint
Szalmái' város tartozéka Réztelekkel együtt tűnik föl. Talán a tőle dny.
(Erdőd m.) fekvő sósi pusztának felel meg.
Surgyánfalva. (Surjánfalva.) Swrgyanfalwa. (1411: Lelesz. D. 231.)
Swryanfalwa. (1491: Dl. 27972.) Ma Sürgyefalu. Nagy-Bányától dk.
Szakálos-Bikó. L. Bikó a.
Szakasz. Zakaz. (1461 : Lelesz. B. 149., 1470: Lelesz. D. 196.) Kraszna-
Béltek m. ék. találjuk.
Szaklyán. Zaklyan. (1469 : Dl. 16844.) Majténynyal és (Király-)Darócz-
czal volt határos. — 1489-ben : praedium. (1489 : Lelesz. 31.)
Szalka. Kvwzalka. Belzalka. (1325: Anjouk, okmt. II. 221.) Mathe.
(1332—7: Páp. tiz. 1. 134.) Matezalkaya. (1367 : Dl. 5545.) Mathezalka és
Belzalka. (1.367: Zichy okmt. 111.325.) Zalkamate. (1368: Kapy cs. lit. Mise.
C. n. 11.) Magyar Pál özvegye hagyományozta az ó-budai klarisszáknak. ezek
pedig 1367-ben a Csaholyiaknak adták el. (L. e családnál is.)
Szamosszeg. L. Szabolcsmegyében a m.-városok közt.
Szamostelek. Zamosthelek. (1490: Perényi cs. lit.) Szinyér várához
tartozott. —■Ma is megtaláljuk Váralja m. nyug.
Szaniszló. Terra Zoyzlo, — terra Chamakuz (Csornához) szomszédosa.
(1306 : M.-szig. lyc. gyűjt.) Poss. Zanyzlav. (1347 : Anjouk, okmt. V. 14—19.)
Stanyzlo. (1446 : Dl. 13934.) Nagy-Károlytól dny. esik.
Száraz-Berek. Zarazberuk. (1348: Anjouk, okmt. V. 195.. 1393: Fejér.
X. 2. 176.) Zarrazberek. (1.351 : Kapy cs. lit. Mise. C. n. 3.) Szatmártól é.
találjuk.
Szegfalva. Zegfalwa. (1493 : Dl. 30332.) Szinyér várához tartozott.
486 M AG YA RORSZÁ G.

Szekeres. Zekeres. (1332—7: Pápai tized-lajstr. 135.) Nogzekeres.

(1348: Zichy okmt. II. 304.) Zekeres. Kyszekeres. Gyugeypeterzekercse.
Kopulnaszekeres. Eliberzerekes. (1378: Zichy okmt. IV. 4δ.. V. ö. 1426:
Károlyi cs. okit. II. 101., 1490: Perényi cs. lit.) Nagyszekeres. (Wenzel.
Arch. Ért. 1857. 376. 1.) A mai Kis- és Nagy-Szekeres, F.-Gyarmattól
dkeletre.
Szennyes. Zenyes. (1428: Dl. 11969.) Ma puszta Szabolcsban (Nyir-
Béltektől nem messze dny.), a hová bizonyára szintén számították olykor.
(V. ö. 1463 : Kállay cs. lit.)
Szent-Márton. Zenthmarton. (1357: Dl. 31100; 1490: Perényi cs. 111.)
1357-ben az Ecsed vidékén elterülő mai Szent-Márton puszta; 1490-ben
pedig a Szinyér várához tartozott mai Kak-Szent-Márton község értendő,
Szatmártól k.
Szent-Mihály. L. Puszta-Szent-Mihály a.
Szent-Miklós. Zenthmyklos. (1433: Dl. 12501: 1469: Dl. 16844.)
Katazenthmyklos. (1428 : Lelesz, metal. Szatrn. 15.) A mai Ér-Szent-Miklós.
Nagy-Károlytól dk.
Sziget(-telek). Zygeth. 1406 : Perényi cs. lit., 1449 : Lelesz, el. Statut.)
Zigeththelek. (1493 : Lelesz, elend). Statut.) A Sárerdő vidékén (Szatmártól é.)
merül föl.
Szinfalva. Zvnfalwa. (1424: Lelesz. D. 197.) Erdőszádától ny. é.
találjuk.
Szokond. Zokond. (1424: Lelesz. D. 197.) Alsozokond. (1470: Lelesz.
D. 196.) Ma Nagy- és Kis-Szokond, Erdődtől dk.
Tagy. Thaagh. (1353: Dl. 30119.) Thagh. (1398: Lelesz, metál.
Szatm. 36.) Dob és Gilvács'közt tűnik föl; e vidéken találjuk ma Tagy
pusztát.
Tamásfalva. Thamasfalvva. (1493 : Dl. 30332.) Sikárló m. sorolják föl
mint Szinyér vár tartozékát.
Tamonya. Thoman. (1231: Árpádk. uj okmt. XI. 231.) Thamonya.
(1461 : Lelesz. B. 149.) Thomaan. (1470 : Lelesz. D. 196.) A mai Tománya,
Erdőszáda mellett d.
Tarosa. Tarcha. (1403: Dl. 9144.) A mai Ér-Tarcsa. Biharmegyében,
Éi'-Mihályfalva ni. (L. Biharmegyében.)
Tartolcz. Thartolcz. (1490: Perényi cs. lit.) Szinyér várához tartozott;
a megye ék. sarkában fekszik.
Tatárfalva. Thatarfalwa. (1458: Lelesz, el. slat.) Gsengertől é., a
Szamos túlsó partján fekszik.
Téglás(puszla). Theglas pred. (1431: Lelesz, metál. Szatm. 17.) Ma is
puszta Omboly m.
Ténye. Tehnve. (1368 : Perényi cs. lit.) Dohos és Szamosszeg vidékén
tűnik elénk.
Terebes. a) Therebes terra vacua. (1270: Perényi cs. lit. — V. ö. 1417:
Fejér. X. 5. 876.. 1433 : Dl. 12501.) Tlieketherebes. (1446 : Dl. 13934.) A mai
Tőke-Terebes. Király-Darócztól é. — b) L. Közép-Szolnokmegyében is.
 SZA TM Á R M EG Y E. 487

Terem, Banknelereme. (13B7 : Dl. 31100.) Posanethereme. (1383 : M.-

szig. lyc. gyűjt.) Therein. (1431: Dl. 12359 ; 1435: Károlyi cs. okit. II. 139.
154.) Gernez. al. nőm. Therein. (1449: Dl. 31591.) Ma Mező-Terem nevű
helységet találunk Nagy-Kárólytói délre és két Terem nevű pusztát ény. —
«Gernyes» 1486-ban önállóan is föltűnik. (Ibrányi cs. lit.)
Terep. Therep. (1493: Dl. 30332.) Avas-Újvárostól ék. esik.
Terestelke. Poss. Teresteluku. (1349: Károlyi cs. okit. II. 180.) Dobos
és Pályi közt sorolják föl.
Tibatelke. Thybateleke. (Nemesi eló'névben. 1439 : Károlyi cs. okit. II.
220.) T. pred. (1452 : Lelesz, elench. Statut., 1489: Szirmay. Szatmárm. t.
11. 379.)
Timátyus. (Timátius.) Tymatyus. (Halárát megjárják 1380-ban: Zichy
okmt. IV. 138.) A mai Majtis vidékén feküdi, s legnagyobb valószínűség szerint
maga e helység értendő. (L. Majtis a. i s )
Tisza-Bekcs. (Tisza-Becs.) L. Becs a.
Tiszta-Berek. Chyzcaberug. (1332 —7 : Páp. tiz. 1. 135.) Thizthaberuk.
(1342 : Perényi cs. lit., 1393: Fejér. X. 2. 176.. 1486 : Lelesz, metal. Szatm.
12. ) Tyzthaberek. (1470: Lelesz. D. 196.) Berek. (Wenzel. Akad. Ért. 1857.
376.) 1486-ban említik az itteni pálos kolostort, melynek a Drágíiak a
patronusai. — Szatmártól é. fekszik.
Tomány. L. Tamonya a.
Tótfalu. E néven több helység fordul elő Szatm árban: 1470-ben a
mai szilágymegyei Biikk-Tótfalu, Béltektó'l dk. (Lelesz. D. 196.) — Egy
másik : «Tothfalu al. nőm Gerod» a mai Giród-Tótfalu Nagy-Bánya és Felső-
Bánya közt. (1400. 1430: Fejér. X. 2. 768. és X. 7. 768.) — 1483-ban a mai
Komlód-Tótfalu helység tűnik föl, a Szamos m., Csengerrel szemközt.
(Farkas cs. lit.) — 1490-ben végűi a mai Misztótfalu «arany- és ezüst­
bányáival, melyeket Lápos-Bányának neveznek», csakugyan a mai Lápos-
Bánya mellett, s ezenkívül egy másik Tótfalu, talán a dny. fekvő mai Oláh-
Tótfalu helység, — mindkettő mint Szinyér vár tartozéka. (Perényi cs. lit.
Utóbbihoz V. ö. 1440: Dl. 24730. L. Közép-Szolnokban is.)
Tőke-Terebes. L. Terebes a.
Tőkés. Thukes. (1411 · Lelesz. D. 231.) Nagy-Bányához tartozott ekkor.
Tőle d. ma is megvan.
Tubultelke. Poss. Tubultheleke. (1335: Kár. okit. I. 114. 1.) Nagy-
Károly vidékén fekhetett. A XV. században bizonyára csak puszta volt.
Tunyog. Thunugh. Thonug. (1335: Kapy cs. lit. T. fase. VI. n. 2.)
Thunyod. Twnywg. (1380: Lelesz, metal. Szatm. 37., 1428: Dl. 11969.)
Matolcscsal átellenben fekszik a Szamos partján.
Túr. L. Nagy-Ören a.
Túra. Thwra. (1493: Dl. 30332.) Szinyér vár tartozéka volt.
Túrvékonya. Thwrwekonya. (1490: Perényi cs. lit.) Szinyér várához
tartozott. A megye ény. részében fekszik. — 1493-ban vele együtt (Thwrwen-
kowa) egy «Thwlweken» nevű falut is említenek e vár tartozékai közt.
(Dl. 30332.)
486 M AG YA RORSZÁ G.

Tyúkod. Ekethykodya. Ocheehykudya. (1344. 1345: Acta p. Advo<:_

59—40.) Thykud. Thywkwd. (14Ί0: Károlyi cs. okit. 1. 562., 1428: Dl.
11969 ; 1446: Dl. 13969.) Csengertől ny. találjuk.
Udvari. Odwary. Wdwary. (1463: Lelesz. 74. 11.. 1481: Dl. 18460.
18463.. 1490: Perényi cs. lit.) Szinyér várához tartozott; Szatmáriul k. esik.
Újfalu, a) Wyfalu. (1383: M.-szig. lyc. gyűjtem.. 1435: Károlyi cs.
okit. II. 154.. 1477 : Dl. 29004.) Csenger (és Vetés) m. fordul elő ; ott találjuk
ma is Csenger-Ujfalu községet. — 6) Szírmay szerinl a Nagy-Bánya m. dk.
és dny. fekvő Alsó- és Felső-Újfalu már a középkorban ama város tulajdona
volt. (Szirmay. Szabnám), t. I. 246.. II. 356.) — c) 1493-ban Szinyér várához,
is említnek egy »Wyfalw» nevű helységet, mely kétségtelenül a mai Avas-
Újfalunak felel meg. Avas-Újvárostól ék.
Újlak, a) Vylak. (1332—7: Páp. tíz. 1. 134.. 1380: Zichy okml. IV.
138.) A inai Szamos-Ujlak. Gyügyem., a melynek határában említik. 1446-ban
«Zombok»-Ujlaknak nexezik. (Szirmay. Szatmárrn. t. Π. 216.) — ft) 1463-ban
Berenddel együtt fordúl elő egy Újlak nevű helység. Bizonyára a tőle kissé
ék. fekvő Sárköz-Újlak értendő alatta. (Lelesz, eleneh. slat)
Uj-Ököritó. Ököritóval és Porcsalmával (1. ezeket is) egyiílt fordul elő
1448-ban és 1458-ban.
Újváros. Wywaros. (1490 : Perényi cs. lit.) Szinyér várához tartozott. —
A mai Avas-Újváros.
Uj-Varsány. (lij-Vossány.) L. Varsány a.
Ura. Wra. (1374: Zichy okmt. III. 566.) Csengertől nem messze dny.
találjuk.
Uszka. Wzka. (1462: Század. 1871. 657., 1473: Lelesz, eleneh. S t a t u t . )
Tisza-Ujlaktól d. esik.
Üllő. IIlu. Illew. (1347 : Anjouk, okml. V. 14., 1413: Dl. 30776.>
Encsencs vidékén feküdt.
Vada. Voda. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 134.) Wada. Vada. (1419. 1431.
1468 : Károlyi cs. okit. II. 49. 133. 140. 390.) Ma puszta, Csanálos m.
Vaja. Woya. Waya. (1431 : Lelesz, metal. Szatm. 4.. 1436 : Ibrányi cs.
lit.) Szabolcshoz is számították olykor. (Pl. 1458-ban : Ibrányi cs. lit.) Ma is
e megyéhez tartozik. (Nyir-Bátortól é.)
Válaj. Walay. Valay. (1431 : Károlyi cs. okit. II. 129. 138.) Határát
megjárják pl. 1436-ban. (Dl. 12853. — V. ö. 1446: Dl. 13934.) Nagy-Károly-
tól ény. esik.
Vála8zut(a). Valazuta. (1394: Lelesz, act. Bercseny. fasc. 2. n. 22. i
Walazwth. (1424: Lelesz. D. 197.) Ma Válaszút. Erdó'szádától ény.
Vámfalu. YVamfalw. (1490: Perényi cs. 111.) Szinyér várához tartozott :
Avas-IIjvárostól k. találjuk.
Váralja. Waralya. (1490: Perényi cs. lit.) Szinyér vár tartozéka volt.
Ma Szinyér-Váralja. (XV. századból való ép pecsétje egy oklevélen Hosszumező
város lltárában, Máramarosmegyében.)
Váralja-Kegye. L. Kegye a.
Váras-Dobos. L Dobos a.
 SZA TM ÁK M EGY E. 489

Vár-Csomaköz. L. Lsomaköz a.
Vároza. L. Közép-Szolnokmegyében.
Várhid. Warhyd. (1493 : Dl. 30332.) Szinyér várához tartozott.
Varsány. (Vassány.) Vasyan. (1332—7: Páp. tíz. 1. 134.) Ovossan.
Vyvossan. (1366 : Lelesz, metal. Szatm. 31.) Wasan. Wossyan. (1342. és 1411 :
Fejér. IX. 6. 6.. X. 5. 152.) VVassan. (1408: Zichy okmt. V. 533.) Vossvan
utraque. (1423 : Lelesz, metál. Szatm. A.) Nagh Varsan. (1478 : Lelesz. 21.)
Néha Szabolcsmegyéhez számítják (1. ott is), a melynek ék. részében fek­
szik ma is.
Vasad. Wasad. (1403 : Dl. 9144 ; 1449 : Lelesz, elench. stat.) Ér-Mihály-
í'alva m. k. fekszik. Biharmegyében, hová 1464-ben is számítják. (Lelesz,
elench. Statut.)
Vasvár(i). Vosuar. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 134.) Waswar. Waswary. E
néven kél helység tűnik föl Szatmármegyében : A Nyir-Bátor és Ecsed közt
fekvő mai Vasvári helység 1427-ben (Dl. 11894.). melyet 1357-ben Szabolcs-
megyéhez számítanak (DL 31100.); és a Szatmártól ék. eső mai Batiz-Vasvári
1339-ben és 1406-ban. (Lelesz, metál. Szatm. 30.. Perényi cs. lit.)
Veresmart. Weresmarth. (1490 : Perényi cs. lit.) Szinyér várához tar-
lozott. —- Váraljától dny. megtaláljuk ma is.
Vetés. Veles. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 134.) Wetes. Vethes. (1435 : Károlyi
cs. okit. II. 154.. 1459 : Lelesz, elench. statuI..) Szatmártól ny. a Szamos m.
fekszik, melyen (1459.) révje is volt. E rév fölállítására 1458-ban kapták a
jogot földesurai: a Vetésiek. Mátyás királytól, ki azt 1486-ban is megerősíté.
(M.-szig. Ive. gyűjt.)
Vezend. Vezend. (1419: Károlyi cs. okit. II. 49.. 1435: II. o. 154..
1483: II. <>. 517.) Nagy-Károlytól d. esik.
Vitka. Vydka. Wythka. (1334 : Károlyi cs. okit. I. 89., 1449 : Károlyi
cs. okit. II. 277.) V.-Naménv m. délre találjuk. 1489-ben Szabolcsmegyéhez
számítják. (Lelesz, elench. Statut.)
Vizsoly. Poss. Visol. (1381 : Dl. 6796.) 1483-ban: puszta. (Tört. Tár.
1890. 123. 1.) Ma is puszta Óvári vidékén, a Szamos túlsó partján.
Zajta. Zaytha. (1461: Lelesz. 72. 14., 1462: Század. 1871. 657.)
Szatmártól ény. esik.
Zapsa. Zapsa. (1342: Perényi cs. 111.) Riese határjáró levelében Darnó
m. tűnik föl.
Zelend. Felsew Zelend. (1424: Lelesz. D. 197.) A Drágíiak bírt. közt
Laphegy m. sorolják föl s így inkább Szalmái·- (mint Közép-Szolnok-) megyéhez
számítható.
Zsadány. Sadan. (1 332-7 : Páp. tiz. 1. 134, 1393: Dl. 7856. és 8016 ;
1433: Dl. 12501.) Nogsadan. (1425: Dl. 11679.) Kyssadan. (1446: Dl. 13934.)
Vámhely volt. — Ma Zsadány, Szatmártól dny.
Zsombok-Ujlak. L. Újlak a.
Összesen: 340 helység.
490 M AGYARORSZÁG.

FŐBB BIRTOKOSAI:
Adorjánt cs. 1466-ban magvok szakadván. Adorján a Rátonyiaké lett.
a kikkel már 1413-ban egyezkednek e falu fölött. (1413: M.-szig. lyc. gyűjt.,
1466: Szirmay. Szatmárm. IT. 323.)
Anthimi (tapsonyi) cs. 1403-ban (filius Anlhimi) kapják a hűtlen
Rupolujváriak birtokait : Vasad, Apáti. Tarcsa, Puszta-Szent-Mihály és
Papharasztja helységekben. (Lásd : Szalmái· város a. is. — V'. ö. Dl. 9144.)
Asszonypataka város. Alsó- és Felső-Újfalu, Felsű-Fernezely. Lénárdfalu
és Láposbányának fele volt a városé. (Szirmay. Szatmárm. t. I. 246. II. 348. 356.1
Asszonypataki szegény-kórház. 1408 óta egy polgár adományaként
bírta Tótfalu (másként Giród) falut, melynek birtokában Zsigmond kir. is
megerősíté. (Fejér. X. 7. 219.)
Atyai cs. 1482-ben Körtvélyesen és Válajon. (1482 : Lelesz, 2. —
L ásd : rozsályi Kunok és k. Bornemiszák a. is.)
Bácskái cs. L. Bekényiek a.
Bagosi cs. 1483-ban elzálogosítják a Károlyiaknak Vezendet. (1435:
Lelesz. 4L, 1483: Károlyi cs. okit. II. 517. — V. ö. Károlyiak.)
Barát (dománhidi) cs. L. Dománhídiak a.
Barlabási (ErnóTi) cs. Részegén. (1439: Károlyi cs. okit. II. 219.)
Bátori cs. Az előttem levő adatok szerint: 1341-ben birtokukba jut
Fábiánháza. Ecsed. Sárvármonostora, Szenl-Márlon és Bánkné-Tereme.
1347-ben Encsencs, Csegze. Üllő, Karuly, Sárvár és Bátor helységeken osz­
toznak ; 1353-ban megszerzik Tagyot. 1391-ben és 1393-ban beigtattalják
m agokat: Dob. Zsadány. Amacz. Ombod, Majténv, Gilvács. Katói, továbbá
(Kis-)Naménv, Gyarmat, Nagy-Ar, Kis-Ar. Csaholcz. Géberjén és Oroszi s a
később Szatmármegyéhez csatolt k.-szolnokmegyei Magyar·-. Oláh- és Váralja-
Kegye (szántai Petőíi-birtokok, melyeket házasság révén kir. engedélylyel
kaptak a Bátoríak 1391-ben). 1406-ban Gyügye. — 1407-ben Terebes. —
1415-ben Meggyes (bizonyára Aranyos-) m.-város, 1417-ben új-adományként
Bazán, — 1418-ban egyebekkel együtt Mérk. — 1423-ban Szaniszló. (Tagy)
és Válaj helységekbe. 1427-ben övék Fülöp és Vasvári. 1430-ban (Terem és)
Lugas is ; ugyanez évben igényt formálnak Panyola részeihez. Az 1433.
évi osztozkodáskor (s már előbb szintén) bírnak Kálmándon is. 1466-ban
beigtatják őket Kocsord, 1473-ban pedig Dománhida, Porcsaliria. Óköritó.
Penyige. Dányád helységek és Mácsa puszta birtokába; 1474-ben nyerik
Börvej részeit kir. adományúl. 1487-ben bírnak Szent-Miklóson is s 1403. és
1436. években a hűtlen Gyarmatiak és Matucsinaiak részeit Gyarmat vidéki
(említett) jószágaikban, illetve utóbbiaktól 1462-ben cserében is részeket
ugyanott. (1341: Anjouk, okmt. IV. 103.. 1347: U. ο. V. 14. 1., 1353: Dl.
30119; 1391: Dl. 7856 ; 1393 : Dl. 8016 ; 1417 : Dl. 10572 ; 1427 : Dl. 11894:
1430: Dl. 12255. és 12264 ; 1433: Dl. 12501; 1474: Dl. 175.34; 1487: Lelesz.
10., 1403.. 1436. és 1462: Dl. 8913.. 12882. és 15736. A többire: Lelesz, el.
Statut. — Lásd : Matucsinaiak, Bulkaiak és Ecsed vára a. is. — V. ö. 1373:
Dl. 6127. és 31106 ; 1468 : Dl. 16622. 16623.)
 SZA TM Á R M EG Y E. 491

Bekcs (Becski, szántai) cs. 1437-ben Peleske. 1461-ben Zajta, 1476-ban

Garbócz, Komlód. Bartavölgve. (Tisza-)Bees, Gacsály, Kis-Piliske. Géez és Tótfalu
helységekben földesurak. 1465-ben a Csákiaktól zálogba veszik Komlódot
(a melybe 1466-ban igtatják őket); 1470-ben a Csaholviaktól Csenger részeit.
1478-ban a Károlyiaknak zálogba adják Tisza-Becs. — 1483-ban pedig
a Csákiaktól cserébe kapják : Tótlálu és Becs részeit. (1437: Lelesz. 35..
1461: Lelesz. 72.. 1465: Lelesz. 11.. 1466: Lelesz, eleneh. Statut.. 1470:
Lelesz. 28.. 1476 : Lelesz. 15.. 1483: Farkas cs. lit. — L. a rozsályi Kunok
alatt is.)
Bekényi (Bökényi) cs. Földesurak: llszkán (1429.) s a Bácskaiakkal
együtt 1446-ban Zsombok-Ujlakon. (Szirmay. Szatmárm. t. II. 216. 263.)
Bélteki cs. L. bélteki Drágfiak a. (V. ö. 1436: Lelesz. 28., 1450:
Lelesz. 62. 40.. 1461 : Lelesz. B. 149.. 1463 : Lelesz. 74. 11.)
Beregi (mikai) cs. Paposon. (1469 : Farkas cs. lit.. 1486: Somossy
cs. lit.)
Béréi cs. 1462 : Károlyi cs. okit. II. 351.
Berendi cs. 1463 : Szirmay. Szatmárm. t. II. 303.
Besenyőd! cs. Kápolnán. (1438 : Szirmay. Szatmárm. t. II. 97.)
Billyei cs. L. Kölcseiek a.
Bornemisza (kölesei, ártánházi) cs. 1445-ben az Atyaiak után Atyán
örökölnek. 1459-ben igtatják őket Becs és Gacsály részeibe. 1481-ben Kis­
szekeresen és Zsarolvánban is földesurak. (Lelesz, eleneh. Statut., Nagy Iván.
i. m. — L. Kölcseiek a. is.)
Borzovai cs. 1436 : Szirmay. Szatmárm. t. II. 243.
Brankovics György. L. a rácz despoták és a Hunyadiak a.
Burián (pálfalvi) cs. 1417: Fejér. X. 5. 875., 1461 : Lelesz. 72. 4.,
1481 : Dl. 18460. 18463.
Butkai cs. Földesurak: 1366-ban Varsányban. 1411-ben az osztályos
Ráskai, Márki (Málczai) családokkal együtt új-adományúl kapják: Börvét
(Varsányi), Ilk és Bacsó pusztákat. 1465—1466-ban Részegén is voltak
részeik. 1474-ben a hűtlen András börveji részét a Báthoriak kapták.
1435-ben és 1478-ban a család egyik á g a : a butkai Keszegek is földesurak
Börvón és Nagy-Varsányban. Főbirtokuk ez a kettő maradt. (1411: Fejér.
X 5. 151., 1413 : U o. 451. 453., 1435 : Dl. 12853 ; 1478 : Lelesz. 21.. 1485 :
Muz. lit., a többire : Lelesz, eleneh. Statut.)
Csaholyi cs. A Káta-nemből. — 1367-ben megveszik az ó-budai
klarissza-apáczáktól Máté-Szalka, Bel-Szalka. Jármi. Remeleszeg és «Eyg»
(Tunyog akar lenni) birtokokat; 1381-ben részeik vannak Óváriban. 1390-ben
Abaházán ; 1429-ben beigtatják őket Csaholy. Gebe. a két Meggyes helységek,
Szent-Miklós, Recsk. Fazekas és Tárkány puszták birtokába ; továbbá (Jármi),
Parasznya. Varsány. (Szalka), Erdőszád. Sándor, (Remeteszeg). Hidas. Kocsovd.
Nagy-Kocsord. Tunyog. Győrtelek. Bodorfölde. Sályi, Angyalos, (Csenget·-)
Jánosi. Csenger, Sonkád, Komlód. Száraz-Berek, Bot-Palád és Magasliget
helységek. — Töresteleke (?), Ilk. Bacsó, Derzs. Tibateleke. Kosztaton, Senye.
Lukos. Reszege és Hosszutelek puszták részeibe; 1459-ben a Parlagiaknak
492 M AG YA RORSZÁ G.

zálogba adják Laskod, — 1470-ben a szántai Bekcseknek Csenger részeit.

1477-ben bírtak még Kis- és Nagy-Paládon is. (1367 : Zichy okmt. 111. 325.,
1381 : Dl. 6796; Tört. Tár. 1889. 731. és 732.. 1429: Lelesz, elench. Statut.,
1459. 1476: Kállay cs. lit.. 1477: Dl. 29004. — V. ö. Tört. Tár. 1889.
546.. 737. és 749.. 1890: U. o. 118. — Lásd: a bélteki Drágfiak, írialomvizi
Kendeíiek ós szántai Bekcsek a. is.)
Csáki cs. 13S6-ban kir. adományul kapják valamelyik Darüczot. (ügy
látszik a később Közép-Szolnokmegyéhez számított Király-Daróczot kell érte­
nünk.) 1409-ben igtatják őket: Krassó, Lippó, Borhida és Veresmart hely­
ségekbe s (Szamos-) Becs, Csegöld és Pete felébe ; 1424-ben pedig Száraz-
Berek birtokába. 1421-ben földesurak Gacsály és .Iánk, — 1433-ban : Dara
és Gyöngy, — 1454-ben Nagy-Gécz. — 1455-ben (Komlód-)Tótfalu s a két
Piliske helységekben. Pete és Keter pusztákon és Szatrnár városban (a hol
malmuk v a n ); 1469-ben pedig Szaklyán és 1489-ben Piskárkos helységekben
is. — 1450-ben Kis- és Nagy-Piliske, Tótfalu és Gécz részeit a Petényieknek.
— 1465-ben Komlód részeit a szántai Becskeknek zálogosítják ei. (1396:
Csáky cs. Itt. f. 31. n. 12.. 1409. 1421 : Szivmay. Szatmárm. t. II. 204. 213.
269., 1433: Lelesz. 20.. 1450: Dl. 14415; 1454: Letesz, lő.. 1455: Lelesz.
66. 4L, 1465: Lelesz. 11.. 1469 : Dl. 16844; 14S9: Lelesz. 31.. a többire
nézve : Lelesz, elench. Statut. — V. ö. Dombaiak és bélteki Drágfiak.)
Csarnavodai cs. 1378-ban Császló, — 1409-ben Papos, — 1439-ben
Gécz. Komlód, Tótfalu és a két Piliske, — 1446—1488-ban Darócz. Lázár.
Homok. Sziget és Sár helységekben földesurak. (1378: Zichy okmt. IV. 634..
1409. 1439: Szirmay. Szatmárm. t. II. 207. 210. és Lelesz, elench. Statut..
1446: Dl. 13959; 1488: Károlyi cs. okit. II. 532. és Lelesz. 10. — V. ö.
Szepesiek.)
Császlóczi cs. 1435-ben részeik vannak Csekén. (Lelesz, elench. Statut.)
Csató (csatóházi) cs. 1463-ban Sonkád. Palád és Magasliget, — 1466-ban
Erdőszáda és Tatárfalva. — 1470-ben Hirip. Óvári. Becs. Csegöld, Pete.
Tiszta-Berek, Hodos és Remete részeibe igtatják be őket. (Lelesz, elench.
Statut.)
Csicseri cs. 1449-ben részeik vannak Terem helységben; 1459-ben
Jánosi, Hodász és Derzs részeihez formálnak igényt. (Dl. 31591. és 31718.
31719.)
Csire (álmosdi) cs. Földesurak: Penészleken és Szent-Miklóson (hol
1454-ben a malomvizi Kendereseknek és Kendefieknek adnak el részeket):
1467-ben pedig Dománhidán. (Lelesz. 65. 62.. Dl. 30057. és Dl. 30220.)
Csomaközi cs. 1436 : Károlyi cs. okit. II. 175. — L. Károlyiak a., a
kikkel osztályosak.
Czégényi cs. A Kölesetekkel egy nemzetség. (1487 : Szirmay. Szalmáim,
t. II. 245. — V. ö. Nagy Jván, i. h.)
Czudar (olnodi) cs. Övék 1362-ben Szamosszeg, 1372-ben pedig Őr és
Apáti. 1415-ben a kocsordi (úgy látszik Szabolcsba számított) rév és vám.
1452-ben Fülöp, Bagos. Semjén és Kér birtokához tartanak (a Kállaiakkal
 SZ ATM ARM EGYE. 493

szemben) jogot. 1454-ben l’ályit is bírják. (1362 : Dl. 5121 ; 1372 : DL 6079 ;
1415 : Dl. 10333 ; 1452: Dl. 14570 ; 1454 : Lelesz. 65. 63. — V. ö.
Rozgonyiak.)
Dabolczi cs. 1454-ben Száraz-Berek részeit kir. adományul kapják.
(Szirmay. Szatmárit). t. II. 281.)
Daczó (nyényei, őri) cs. 1405-ben Kölesén. (Köl. Kende cs. lit.)
Darai. cs. Földesurak: Pálfalván. Csekén. K.-Tótfaluban és Géczen.
1483-ban Darán s a vizsolyi és csekei pusztákon rokonaiknak az Irinvieknek
részekéi adnak zálogba. (1431: Szirmay. Szatmárm. t. II. 195.. Lelesz, elench.
slalul., 1483: Történelmi Táv. 1890. 123.. 1490: Lelesz. 14. — L. Szokolyiak
alall is.)
Dengelegi cs. Övék volt Dengeleg. (L. ott.) 1477-ben visszaadják a
Károlyiaknak (1. ott is) a zálogban bírt vezendi és nagv-csomaközi részeket.
(Károlyi cs okit. II. 464. V. ö. 1399: II. ο. I. 504.. 1436: II. o. 183.)
Derzs (petri) cs. Földesurak: Jánosi. Hodász. Börve és Derzs hely­
ségekben. (1454: Kállay cs. lit.. 1461: Lelesz, elench. Statut.)
Dobó cs. A körösi Dobók földesurak Részegén 1439-ben. — A tyukodi
Dobókat 1462-ben említik. (Károlyi cs. okit. II. 219., Kállay cs. lit.)
Dobrácsi cs. 1418—1459: Károlyi cs. okit. II. 547.
Doihai cs. L. kirvai Tatol cs. a.
Dománhidi cs. Földesurak: Mácsán (1395.). Dányánon (1416. 1423.),
Daróczon. Ivis-Szekeresen (1422.) és Penyigén. (1435.) Utóbbi helységben
1446-ban az Újhelyieknek zálogosítnak el némely részeket. 1448-ban Tyúkod
birtokába igtalják őket. 1453-ban megosztoznak Dománhida. Porcsalma, Ököritó
és Penvige helységeken. E családból váltak ki a dománhidi Barátok. (1473.)
(Szirmay. Szatmárm. t. II., Lelesz, elench. Statut.. Tudom. Tár. IX. 142..
1435: Lelesz, act. Béres, f. 6. n. 1., 1446: Újhelyi cs. lit. — V. ö. Lónvaiak
és Kölcseiek a. s 1. 1473-hoz : Tört. Tár. 1890. 119.)
Dombai cs. 1428-ban Dombót a Csákiaknak eladják. (Dl. 11995.)
Drágfi (bélteki) cs. 1381-ben Száraz-Berekről nevezik magokat. 1408-ban
(és 1426-ban) Óváriban, 1418-ban Homoródon, 1420-ban Hiripen is vannak
részeik. 1424-ben a Bélteki Balk fia Sandrin utódai és a Bélteki Drág utódai
megosztozván, az előbbieknek jutnak e megyéből a következő oláh falvak :
Oláh-Bikó, Nagy-Bikó. Remetemező, Farkasaszó. Terebes, Balotafalva. Felső-
Homoród. Szokond : az utóbbiaknak pedig : Nagy-Homoród, Megyerle-Homo-
ród. Szinfalva. Monyorós, Válaszút. Nanda. Laphegy. Felső-Hodos. Alsó-Hodos
■és a szintén e megyébe számítható Felső-Zelend. Ugyanekkor : Béltek, Szakasz.
•Gyűrűs, Erdőd, Kis-Erdőd (puszta). Óvári, Becs (cum loco castelli), Csegöld.
Hodos. Tiszta-Berek. Pete. Réztelek. Hirip, Magyar-Bikó. Tomány, Erdődszáda
és Tótfalu helységeket megfelezik egymás közt. Földesurak ezenkívül a Drág-
flak: 1450-ben : Majtény, Dob. Terebes, Tagy és Szent-Miklós. — 1462-ben :
Lázár. Homok és Darócz. — 1496-ban Odvari és Batizháza helységekben. —
1470-ben a hűtlenségbe esett Bélteki Mihály összes birtokait kapják : Erdőd.
Kis-Erdőd. Béltek. Dobra, Hirip, Magyar-Bikó, Erdődszáda, Tomány. Óvári
Becs. Csegöld. llodos. Pete. Tiszta-Berek. Szakasz. Gyűrűs, Réztelek. Farkas-
4 9 4 M AG YA RORSZÁ G.

Aszó. Alsó-Berekszó, Felső-Berekszó. Oláh-Nagy-Bikó. Oláh-Kis-Bikó. Felső-

Homoród, Alsó-Szokond. Oláh-Terebes. Redefalva. Bikácz. Somos. Felső-.
Közép- és Alsó-Várcza. Bazafalva, Kecskefalva. Kolbászfalva, Tótfalu, Kordán-
falva, Remetemezó' és Balotafalva helységekben. 1477-ben csere utján a Csa-
holyiak, — 1489-ben pedig itéletileg a Csákiak uradalmaiba kívánják magu­
kat beigtattatni. — 1491-ben Drágíi Bertalan azt állította, hogy kösép-ssol-
nokmegyei Kővár várához tartozó Sándorfalva, Balkfalva. Surjánfalva· és
Oroszfalva helységeket, Magyar-Kékes és Dobravicza felét Hunyadi János jog­
talanul foglalta el az ő kővári várától Asszonypatakához, holott mint láttuk
e helységeket (Balkfalván) kívül már Istvá n rács despota is vele kapta
Asszonvpatakával. (V. ö. Kővár vár a. is Közép-Szolnokban.) — Ezenkívül
(Wenzel összefoglalása szerint a X IV . X V . se.-ban) földesurak voltak : Kis-
és Nagy-Rozsály, Méhtelek, Atyás (??), Zajta, Kis-Gécz, Uszka, Sándorfalva.
Matolcs. Porcsalma. Kis- és Nagy-Szekeres, Darnó, Gyarmat. Nagy- és Kis-Ar.
Kis-Namény. Oroszi. Csaholcz, Czégény, Kámánd. Válaj és Szent-Márton hely­
ségekben, azaz a Bátoriak és más szatmármegyei családok birtokaiban is.
(1381: Nagy Iván, i. m„ 1408: Lelesz. D. 260., 1424: Lelesz. D. 197., 1426.
1462. 1470: Lelesz, elench. Statut., 1426 : Lelesz. D. 205., 1429 : Fejér. X. 7..
87.. 1450: Lelesz. 22.. 1456: Dl. 15102; 1470: Lelesz. D. 196.. 1477: Dl.
29004; 1481: Lelesz. 12.. 1486: Lelesz, metal. Szatm. 12., 1489: Lelesz. 31...
1491: Dl. 27972., 1496: Lelesz. 26. A többire: Szirmay. Szatmárm. t. II.
Wenzel, Akad. Értés. 1857. 376. — V. ö Béltek város, a Béltekiek és tiszta­
berek! pálosok a.)
Egri cs. Földesur Egriben. (1426. 1463: Szirmay. Szatmármegye
t. II. 295.)
Erdélyi (sarolyáni) cs. 1421-ben részei vannak FUlpösön. (1421.1487:
Szirmay. Szatmárm. t. II. 218.. 1476: Lelesz, prot. parv.)
Farkas (béréi) cs. 1439 : Károlyi cs. okit. II. 220.
Farkas (kölesei) cs. 1452 : Dl. 14584; 1465 : Lelesz, act. Béres. f. 8. n.
23. — L. a Kölcseiek a.
Fodor (samelházi) cs. 1452 : Dl. 14584.
Fiilpösi cs. 1411-ben földesurak Ravaszdon és Fülpösön, 1438-ban Sze­
keres és Kölese. — 1441-ben pedig Száraz-Berek birtokába iktatják be őket.
(1411: Acta post. Advoc. 59—40.. 1438. 1441: Lelesz, elench. Statut.)
Gacsályi cs. 1427 óta Garbóczon; 1437-ben Tiszta-Berek. Hirip. Óvári.
Pete, Becs. Csegöld és Kis-Hodos helységekben földesurak. Úgy látszik ugyanez
a család vette zálogba 1475-ben a Kemerőiek szekeresi, ezégényi. fülesdi.
kölesei, milotai és csekei részjószágait. 1505-ben György e megye org. gy.
követe. (V. ö. rozsályi Kunok s lá sd : Lelesz, elench. Statut.. Lehoczky.
Beregmegye történ. III. 29.. Szirmay. Szatmármegye tört. II. 278. valamint·
Lelesz, acta Béres. f. 8. n. 23. és f. 9. n. 32.)
Gencsi cs. Lőrincz 1452-ben a megye alispánja. (Dl. 14584; 1428—1514:
Szirmay. Szatmárm. t. II. 39.)
Gerezd) cs. Földesur Zsombok-Ujlakon. (1463: Szirmay. Szatmárm.
t. II. 216.)
 SZ A T JIÁ R M E G Y E . 495

Gödényházi <;s. 1455-ben igtatják őket Magasliget és Palád részeibe.

(Lelesz, elench. Statut.)
Gúti (olcsvári) cs. 1459-ben a Rohodiakkal, Petenyeháziakkal és jákói
Szilágyiakkal együtt igtatják őket Iklód birtokába. — A «Gútiak» különben
már 1403-ban kapnak részeket adományul Paposon s 1412-ben földesurak
Körtvélyesen is. (Lehoczky, Beregm. tört. III. 48.. Dl. 10022.. Lelesz, elench.
Statut.)
Gyarmati cs. L. Bátoriak a.
Haraszti cs. L. gáti Országitok a.
Hetei cs. Földesurak Paposon. (1468 : Lelesz, elench. Statut.)
Hunyadi cs. A rácz despotától (1. ott) 1450-ben elvett városokat bírták.
iklódi (kis-jánosij cs. 1439-ben földesurak Részegén. 1456-ban a Roho­
diakkal együtt igtatják őket Iklód (Kis-Jánosi) részeibe. (Károlyi cs. okit. II.
219., Lelesz, elench. Statut.)
Irinyi cs. L. Daraiak a.
Jakes (kusalyi) cs. A XV. században (különböző időkben) bírtak : Szent-
Marton, Tisza-Bees, Garbócz, Atya, Kóród és Oroszt helységekben. (Nagy Iván,
i. m. — Lásd a rozsályi Kunok a. is.)
Jármi cs. Földesurak Jármiban. (1486 : Somossy cs. lit.) 1449-ben igtatják
őket Tyúkod részeibe. (Lelesz, elench. Statut.)
Kakas (kazai) cs. 1424-ben a kászoni Pogányokkal együtt igtatják őket
Tyúkod részeibe. (Lelesz, el. stat.)
Kállai cs. 1391-ben (női ágon) a szántai Petőfiektől kapják kir. enge­
déllyel Mérk és Malócs részeit. Bírtak Panyolán (1430.), Makkod-telke pusz­
tán (1445.), Fülöpön (1447.), Kórén. Bagoson (1452.) és Körtvélyesen (1454.)
1465-ben az albesi Zólyomiakkal szemben a magukénak m ondják: Pelizneket
és Szent-Miklóst. (1391 : Dl. 7856., 1430: Dl. 12264. 12339., 1452: Dl. 14570.,
1454: Lelesz. 65. 63., 1465 : Dl. 16238. A többire : Kállay cs. lit.)
Kántor (jánosi, derzsi, hodászi) cs. 1422-ben igtatják Portelek részeibe.
Állandóan földesurak : Jánosi. Derzs és Hodász helységekben, Balog-Jánosi,
Koppánteleke, Ruszka, Nétény(V), Vasvári és Gothárd pusztákon. (1422. és
1459: Lelesz, el, stat., Ibrányi cs. l i t . 1452 : Dl. 14584. és Gsicseri cs. lit.
több oki.)
Károlyi cs. A szintén Kaplyon-nemzetsógből való Vetési, Bogost és
Csomakösi családokkal együtt bírták : Károly, Bagos, Bobáld, Csanálos, Fény,
(Mező-) Terem, Olcsva, Apáti, Embely, Vada, Vezend, Vitka, Vetés, Csomaköz
és Köles helységeket. — A K árolyiak már 1351-ben földesurak Dedemezen
(Aporházán). Erzsébet királynétól 1382-ben — a Várdaiakkal együtt — nyerik
Madát; 1396-ban a Czudarok kezéből az ő birtokukba megy át Olcsva, Apáti
és Körtvélyes; 1399-ben a Dengelegiekkel M.-Szent-Péteri és Vezend fölött
perelnek ; 1419-ben új-adományúl nyerik: Károly, Kaplyon, Bobáld, Vezend,
Petri. Csomaköz, Fény, Embely, Vada. Csanálos és Olcsva helységeket.
1421-ben bírják Kozárd, Baromiak, Tó (Tah), Szent-Pál, Legénysára. Hetem-
pászta, Bodvaj, Tényé (Tenge), Zopaly és Mező-Rekesze (Mező-Reszege)
pusztákat is. 1431-ben földesurak Petén és Téglás pusztán; 1458-ban Rád-
496 M AGYARORSZÁG.

vány, — 1466-ban Pórháza. Kérőméi és Seleszta pusztákon. 1460-ban

igtatják őket (zálogúl a Kölesetektől) Szekeres és Czégénv. — 1486-ban pedig
Sár és Homok részeinek birtokába. Ezenkívül 1460-ban Czégőnyen adomá­
nyul is kapnak részeket; 1462-ben megvásárolják Apáti részeit a Nadabiak-
tól (Neczpálinétól). E században szereztek még Csaholy és Here helységekben
is. — Pallosjogukat 1387-ben Zsigmond királytól kapták. K családból váltak
ki a károlyi Lancsok. kiket a XV. sz. közepe óta gyakran emlegetnek.
Lászlóé volt pl. 1472-ben Becsnek része is. (Károlyi cs. okit. 11. Bevezetés
Géresitől. főleg XXII. XXIX. XXXIV. XXXVI. 1. és I. 167. 187. 398. 477. 504..
II. 49. 64. 133. 357. 373. 524.. Lelesz, metal. Szalm. 17.. 1431. 1460 : Lelesz,
elench. Statut.. 1441: Lelesz. 1.. 1458: Dl. 15289; 1464: Justh cs. lit., 1466:
Lelesz. 33.. 1472 : Lelesz. 17.. Szirmay. Szatmárm. tört. II. 224. — Lásd :
Bagosiak. malomvizi Kendeíiek. szántai Bekcsek. Dengelegiek és endrédi Nagy
Ferencz a. is.)
Kemerői cs. L. Kölcseiek és Gacsályiak a.
Kende (kölesei) cs. L. Kölcseiek a.
Kendefi (Kenderes, malomvizi) cs. Bírtak 1460-ban (és 1478-ban) Kis-
•és Nagy-Varsányban (tán a Csaholyiaktól); 1461-ben liken a Csaholyiaktól,
1468-ban Olcsván, 1470-ben itt és Apátiban a Károlyiaktól — zálogban.
1479-ben beigtatják őket Sonkád, Bot-Palád. Nagy- és Kis-Palád. 1489-ben
Varsány, Gyüre és Ilk részeibe, úgy látszik mindig zálog gyanánt ugyancsak
a Csaholyiaktól; végűi 1489-ben még Fülöp birtokába is. (1461: Lelesz. 72.
40., 1468: Perényi cs. lit.. 1478: Lelesz. 21. A többire: Lelesz, el. stal. —
V. ö. álmosdi Csirek a.)
Keszeg (butkai) cs. L. Butkaiak a.
Keszi cs. Nábrádon 1457-ben. (Lelesz, elench. stat.)
Kidéi cs. 1473-ban Kidé és Reszege (puszta) birtokaikban a várnos-
györgyi (!) Pohárnokokkal leendő megosztozásra kapnak parancsot. (Lelesz, el.
stat. — V. ö. 1439: Károlyi cs. okit. II. 215.)
Kisperecsei cs. Földesurak Tatárfalván. (1482: Dl. 14584: 1456:
Lelesz, el. stat.)
Kisvárdai cs. L. Várdaiak a.
Kóródi cs. Részei voltak Kóródon. (1461 : Lelesz. 72. 4.)
Kórógyi es. XIV. XV. sz : Szirmay. Szatmárm. t. II. 190.
Kölesei es. I. Lajos király újra adományozza számukra 1344-ben az I.
Károly tói nyert Czégénmonostora patronatus-jogát. továbbá: Kölese. Tstvándi,
Szekeres, Ivóród. Cseke. Csécse. Milota. Kemerő, Ököriló. Mácsa és Eke-Tvu-
kodja helységeket. (Uj kir. átirat 1546-ból.) 1345-ben osztoznak ez uradalom
fölött s ez alkalommal a föntebbieken kívül (vagy azok részei gyanánt) elő­
fordulnak : Porboszló, Fülesd. Töröstelek. Kerepse. .Jeszenő. Farkasdi. Túri.
Kenézteleke (lakókkal!), Vécse. Darócz és Kis-Sárkány puszták (terrae);
Kápolnás-Szekeres, Petlend. Orbánd, Alsó- és Felsó'-Ököriló (és Czégény)
helységek is. — Darócz 1411-ben már lakott hely. 1451-ben a Dománbidiak-
nak és Billyeieknek (női ágon) elzálogosítják Istvándi és Czégény részeit. ·—
E családból váltak ki a kölesei Mikók, Czégényiek (1. ott). Kemerőiek (1496.).
 S Z A T IIA R M E G Y E . 497

a kölesei Bornemiszák, kik közül János 1448-ban a megye alispánja, és a

kölesei Kendék, kik közűi való a megyének két orsz. gy. követe 1444-ben s
tán a kölesei Farkasok is. kik közűi vált ki Jakab, 1449-ben a megye
alispánja. (1448. 1449 : Kállay lit,. 1477 : Lelesz. 14., 1496 : Lelesz, el. stat.
— Λ többire : Acta post, advoc. 69—40. — V. ö. 1431—3 : Dl. 12369. 12487.
és Szirmay. Szalmára», t. II. 267. — V. ö. Károlyiak. íozsályi Kunok
Perényiek.)
Kun (rozsálvi) es. 1490-ben bírnak: Nagy- és Kis-Rozsály, Palád, Uszka,
Zajta. Ilodos. Atya, Kis-Szekeres, Kis-Namény. Oroszi, Darnó. Matolcs és
Gyarmat helységekben. Azonban e század folyama alatt másutt is föl-föl-
tűnnek földesurak gyanánt. Már 1387-ben szereztek részeket a Matucsinaiaktól
(1. ott), bár ezeket megint kieresztették kezökbó'l. Szirmay 1446-ből előszám-
lálván uradalmukat, némely Csaholyi-, Kölesei- és szántai Becsk-birtoknak
ismert falvakat (s ezenkívül: Garbócz. Méhtelek, Becs, Gacsálv, Kóród, Gécz,
Sár. Hodász. Ura és Újfalu helységeket) is közbevegyít, megjegyezvén, hogy
az egész uradalom felébe most lép be kusalyi .Takes Mihály. Forrásában (hogy
t. i. 1445-böl.... «a leleszi konventben csak olyan jegyzés találtatik felőle»)
kételkedhetünk, bár házasság révén is szerezhettek a Kunok a mondott csa­
ládoktól. 1462-ben a magbanszakadt Atyai András birtokait kapják: Uszka,
Hodos. Kis-Rozsály és Zajta helységekben, 1476-ban pedig megvásárolják a
dácsáiyiaktól ezeknek ugyané falvakban bírt részeit. Utóbbi adomány és vétel
azonban még 1483-ban is zavaros. (Szirmay. Szatmárm. t. II. 271., Lehopzky.
Beregm. t. III. 29.. Század. 1871. 657.. 1490: Perényi cs. lit., 1483,: Lelesz.
4. — L. Rozsály vár a. is.)
Lancz (károlyi) cs. L. Károlyiak a.
Lónyai cs. IJj-Ököritó. Tyúkod és Mácsa részeibe 1448-ban iglatják
őket. 1468-ban jogot tartanak Üköritó és Porcsalma részeihez is. Utóbbi
jószágukból 1464-ben a Dománhidiaknak zálogosítottak el némely részeket,
iLelesz, el. stat., Lelesz. 69. 18., 1464 : Lelesz. 8.)
Magasmarti cs. 1482 : Károlyi cs. okit. II. 506.
Magyi cs. 1451-ben Jánosi, Hodász és Derzs, — 1468-ban pedig Csá­
szári részeibe iglatják őket. (Lelesz, el. stat.)
Makrai cs. 1452: Dl. 14684. és Kállay cs. lit.
Málczai es. L. Rutkaiak a.
Nándi cs. Péter 1452-ben e megye alispánja. (Dl. 14584.)
Márki cs. Földesurak : Jánosi. Derzs. Hodász, Karos. Gernyez, Börvely
és Varsány helységekben. (1486: Ibránvi cs. lit. — L. Butkaiak a. is.)
Márthon (Mártonll. sarolyáni) cs. a) Mint «Marthon» cs. földesúr:
Szekeresen és Tibatelkén. — b) 1476-ban a sarolyáni «Marthonfy»-ak.
1489-ben a sarolyáni «Márthon»-ok emléke merül föl. — E két család
azonosnak látszik. (1476: Lelesz, prot. parv., 1486. 1489: Század. 1888.
747., 1489: Szirmay. Szatmárm. t. II. 379.)
Matucsinai cs. 1387-ben e család több tagjának hűtlensége m ia tt:
Matucsina, Gyarmat, Namény, Csaholcz. Oroszi. Nagy-Ar. Kis-Ar, Géberjén és
Matolcs helységekben birtokaikat a szántai Petőfiek (Szántaiak, a kikről egy
Hunyadiak kora. VI. 32
4 9 8 M AGYAROKSZAG.

Szántai leány révén aztán a Bátoriakra szállt) és rozsályi Kunok kapták

Zsigmond királytól. 1395-ben azonban — Gyarmatot kivéve — e birtokokat
(most már Matuesina várának réssét is) a király, cserében a beregmegyei
Tarpáért visszavette. 1436-ban ismét hűtlenségbe esvén a Matucsinaiak. a fent
elsorolt helységek (Matucsinát kivéve) részeit ezúttal a Bátoriaknak adta a
király. 1462-ben utóbbiak csere útján követelik az igtatást ugyané birtokok
részeibe. — 1417-ben bírtak Czégényben is. (1387: Dl. 7246; 1395: Dl.
8048; 1417 : Szirmav. Szalmám), t. II. 224.. 1462 : Dl. 15736. — V. ö. Dl.
12882. 12883.)
Meggyesaljai cs. Másként: meggyesaljai Moróczok. (Móriczliak.) Szinyér
várát (Aranyos-)Meggyes m.-várost a benne levő kastélylyal s az egész
Avast (Awas), t. i. a megye kel. é. vidékét bírták. E birtokaikon sokat perle­
kedtek a rokon Bátoriakkal. (1490: Perényi cs. 111;.. Dl. 31053. — L ásd:
Szinyér vár alatt is.)
Miké (kölesei) cs. 1438. 1461 : Kár. okit. II. 209. 343., 1452 : Dl. 14584.
— L. Kölcseieka. is.
Mikolai cs. Földesurak: Sima. Mikola és Szárazberek helységekben.
(1472 ; Lelesz. 19.)
Mindszenti cs. Részeik voltak Részegén. (1420: Szirmay. Szatmárm. t.
II. 28.. 1439 : Károlyi cs. okit. II. 220.)
Mokos (gencsi) cs. 1477 : Károlyi cs. okit. II. 455.
Morócz (meggyesaljai) cs. L. Meggyesaljaiak a.
Nadabi cs. L. Károlyiak a.
Nagy Ferencz (endrédi). Tasnádi udvarbiró volt. Károlyi László elzálo­
gosítja neki (1473-ig) bobáldi, kaplyoni. csanálosi. vadai, fényi, embelyi.
mezó'-petrii és nagy-csomaközi részeit 1468-ban. (Károlyi cs. okit. II. 390.,
428. és 430.)
Nagymihályi cs. A Tibaiakkal együtt új-adományként iglatják őket
1419-ben Gellyénes birtokába. (Pongrácz cs. lit.)
Náprádi cs. Földesurak: Náprád. Gád valamint Karuly helységekben,
illetve pusztákon. (1426 : Lelesz, metal. Szatmár 25.. 1439 : Lelesz, elench.
Statut.)
Nyárasapáti cs. Részeik voltak Részegén 1462-ben. (Lelesz. 73. 46. )
Nyíri cs. Anarcsi, paposi. újlaki, majd gyiirei előnévvel. (1448: M.-szig.
lyc. gyűjtem.. 1450: Szirmay. Szatmárm. t. II. 216.. 1466. 1479: Károlyi cs.
okit. II. 382. 479.. 1489 : Somossy cs. lit.
Oláh (samelházi) cs. 1449: Károlyi cs. okit. II. 281.
Ongor (nádasdi) cs. 1462-ben igtatják Ján o st: Lázár. Homok és Darócz
részeibe. (Lelesz, elench. Statut.)
Országh (gúti) cs. 1487-ben elzálogosítják Válaj. Körtvélyes és Fábián-
háza részeit a Harasztiaknak. (Forgách cs. lit.)
Ördög (paposi) cs 1409 : Lelesz, elench. slatut.. 1444: Somossy család
lltái'a.
Őri cs. 1405. és 1406-ban földesnrak Gyiigyén. Tyúkodon és Talárfalván.
(Lelesz, elench. slatut.)
 SZA TM ÁR M EGYE. 499

Parlagi cs. Parlagi Pál 1449-ben és 1452-ben a megye «comes»-e

(tán alispánja) volt. (Kállay cs. lit. — Lásd : Csaholyiak a. is.)
Pató (magasmarti) cs. Idéz. Magasmari helys. a.
Pátyodi cs. Pöldesurak Tatárfalván. (1424: Lelesz, eleneh. Statut.,
1452 : Dl. 14584.)
Perecskei (tatárfalvi; cs. 1461: Lelesz. 72. 4.
Perényi cs. Már a XIV. század elején bírják Nagy-Dobost. 1419-ben
pedig Papos részeit. 1488-ban a Kölcsei-féle: Czégény, Kórógy, Istvándi,
Kölese, Fiilesd, Szekeres. Cseke. Csécse és Milota helységekben szereznek —
vétel útján — jószágokat. (1317 : Lelesz metal. Szatm. 3., a többire nézve :
Perényi cs. lit. — L. a Csákiak a. is.)
Petenyeházi cs. Bagda pusztát 1479-ben új-adományúl kapják. Ezen­
kívül földesurak : Kórógy (1419.), Iklód (1459.), Jánosi, Hodász, Derzs (1478.
1481.) helységekben; valamint Mérgesd (1483.) pusztán is. (1479 : Ibrányi
család lltái· a. A többire : Lelesz, eleneh. Statut. — Lásd az olcsvári Gútiak
alatt is.)
Pilisi cs. Földesurak Iriny (1460.) és Kidé (1466.) helységekben.
(Lelesz, eleneh. Statut.)
Piliskei cs. Részeik voltak Dombó (1373. 1429.). Dara (1373.) és
Papfalva (1388.) helységekben. (Lelesz, eleneh. Statut. — V. ö. Dl. 7856.)
Pocsaji cs. Mada és Kápolna helységekben. (XV. század : Lehoczky.
Beregm. tört. III. 29.)
Pogány (kászonyi) cs. L. kazai Kakas cs. a.
Pohárnok (vámos-györgyi) cs. L. Kideiek a.
Porteleki cs. 1479 : Károlyi cs. okit. 484.
Pósaházi cs. Paposon. (1420: Somossv cs. lit.)
Rácz despoták. István (1411 óta) majd Brankovics György despota
b írja: Szatmár. Németi, Asszonypataka és Felsó'-Bánya városokat tartozékaik­
kal. (L. ott.)
Ramocsaházi cs. Tyúkod részeibe igtatják őket 1449-ben. (Lelesz,
eleneh. Statut.)
Rápolti cs. 1430: Szirmay. Szalm ám . t. II. 123.
Ráskai cs. L. Butkaiak a.
Rátonyi cs. 1487 óta vészeik voltak Adorjánban. (Dl. 27071. — L.
Adorjániak a. is.)
Reszegei cs. Földesurak Részegén és Börvejen. (1465 : Lelesz, eleneh.
Statut.)
Rohodi cs. L. Iklódiak és olcsvári Gútiak a.
Román (sásvári) cs. Száraz-Berken. (1474: Századok. 1.888. 747.)
Rozgonyi cs. A Czudar-föle Szamosszegre (és a többi, hol Szabolcs-,
hol Szatmármegyébe számított Czudar-féle birtokokra) nézve kapják 1470-ben
a kir. jogot, még a C.zudar Jakab életében. (Dl. 16972.)
Rupolujvári cs. L. tapsonvi Anthimi cs. a.
Saár (bcsenvei) cs. 1405-ben igtatják Őr részeibe. (Lelesz, el. Statut.)
32*
500 M A G Y A R O R SZÁ G .

Samel (samelházi) cs. Másként: Samelháziak. — 1424-ben földesurak :

Samelházán és Malontán ; 1449-ben igtatják őket — a Sarolyániakkal együtt
— Majtis, Bere és Mánd részeibe. (Lelesz, met. Szatm. 56., Lelesz el. stal..
Dl. 14584.)
Sándor (rohodi) cs. 1409: Zichy okmt. V. 615.
Sarolyáni cs. 1452-ben igtatják őket Tibatelke puszta s 1456-ban Saro­
lyáni Ambrusnét Tatárfalva részei birtokába. (Lelesz, elencb. Statut. — V. ö.
Samelháziak.)
Sásvári cs. 1460-ban Jánosi, Hadász és Derzs részeibe igtatják őket.
(Lelesz, elench. Statut.) Volt jószáguk Simán és Száraz-Bereken is. (Lelesz,
elench. stab, Eszterg. prim. lit. Eccles n. 86.)
Seléndi cs. Földesurak 1490-ben (úgy látszik) Tótfaluban és Góczen.
(1490: Lelesz. 14.)
Soldos (sarolyáni) cs. Szekeresen is. (1431: Lelesz, elench. Statut..
1452 : Dl. 14584; 1486 : Száz. 1888. 747.)
Szantus (Santhus. tyukodi) cs. 1449: Lelesz, elench. Statut., Károlyi
cs. okit. II. 382.
Szapolyai cs. Bírták Szatmár (1. ott) és Németi városokat. — 1494-ben
az István nádor jószágaira 486, 1495-ben pedig 540 l'rt adót vetettek ki.
(Engel, i. h. I. 36.. 145.)
Szaraczén (kristalóczi) cs. 1439-ben részük volt Náprád, Gád és Karul y
helységekben. (Lelesz, elencb. Statut.)
Szekeres (sarolyáni) cs. 1450 : Szirmay. Szatmárm. t. II. 216.
Szele (császári) cs. 1430-ban: Zelew. (1425: Szirmay. Szatmárm. t. [.
131.. 1430: Dl. 12264; 1462: Dl. 15736.)
Szennyest cs. 1452: Dl. 14584.
Szentpéterszegi Angello. 1459-ben része volt Apátiban zálogjogon.
(Károlyi cs. okit. IT. 323.)
Szepesi cs. 1444-ben földesurak Paposon. 1449-ben és 1493-ban
igtatják őket: Homok, Sziget, Sár, Lázár. Darócz. Császló (bizonyára a
Csarnavodaiak révén) és Vasad részeibe. (Somossy cs. lit.. Lelesz, elench.
Statut.)
Szilágyi fjákói) cs. L. olcsvári Gáti cs. a.
Szokolyi (Szakolyi) cs. 1483-ban igtatják őket a Daraiakkal Dara és Óvári
helységek, a vizsolyi puszta és az óvári rév birtokába. (Lelesz, elench. Statut.
— V. ü. Tört. Tár. 1890. 123. 124. 1.)
Tamási (gac.sályi) cs. 1454: Lelesz. 10.
Tatár (tatárfalvi) cs. 1447: Száz. 1888. 744.
Tatol (kirvai) cs. A Dolhaiakkal együtt kapják 1473-ban Uszka részeit.
(Szirmay. Szatmárm. t. II. 262.)
Téti cs. 1441-ben Száraz-Bereken. (Lelesz, elench. Statut.)
Tiba (tibatelki) cs. 1439: Károlyi cs. okit. II. 220.
Tibai cs. L. Nagymihályiak a.
Tiszta-bereki pálosok. Kis-Ilodoson vannak részeik 1486-ban a b.
Drágíiak adományából. (Lelesz, metál. Szatm. 12.)
 s z a tm árm egye. 501

Tunyogi cs. 1406: Károlyi cs. okit. II. 377.

Tyukodi cs. 1438. 1466 : Károlyi es. okit. II. 201. 377.
Újhelyi cs. 1453-ban részeik voltak Darnó és Kis-Palád helységekben.
(Lelesz, elench. Statut. — L ásd: Dománhidiak a. is.)
Újlaki cs. Földesurak : Újlak (Sárköz-). Penyige és Gyligye helységekben.
(Szirmay. Szatmárm. t. II. 321.. 1465. és 1488 : Lelesz, elench. Statut.)
Urai cs. 1461 : Lelesz. 72. 4., 1470 : Lelesz, elench. Statut.
Vajai cs. 1429-ben és (1450-ben is) földesurak Rohodon. 1436-ban
Medgves (Nyír-). 1458-ban Jánosi, Hodász és Derzs részeibe igtatják őket.
(Szirmay. Szatmárm. t. II. 91., Lelesz, elench. Statut.)
Váradi püspök és káptalan. Földesül·: Hermanszeg. Jánk. Gyügye és
Riese helységekben. (1405 óta : Bunyitay i. m. II. 257. 284.. 1407 : Lelesz,
elench. statul.. 1425 : Lelesz, metál. Szatm. 8.. 1464: Lelesz. 18.)
Várdai cs. Másként: Kisvárdaiak. — L. Kis-Várda vár a. Szabolcsban,
s .Tánk város és a Károlyiak a. Szatmái-ban.
Vasvári cs. Földesül· Batiz-Vasváriban. (1429: Szirmay. Szatmárm.
1. II. 299.)
Veres (jenkei) cs. Készeik voltak Terem helységben 1449-ben. (Dl.
.31591.)
Vetési cs. 1408-ban a ragáldi pusztát vásárolják. 1418-ban pedig —
cserében · Geneset szerzik meg. 1435-ben osztozkodnak: Vetés, Újfalu,
Almás. Vada. Csomaköz. (Mező-)Petri. Vezend és Terem helységeken; 1441-ben
Száraz-Berek. — 1447-ben Császló. — 1465-ben Vasvári. — 1472-ben Apáti
birtokába igtatják be őket. 1457-ben földesurak Piskárkos és Zsadány. —
1484-ben pedig Gilvács és Bátor helységekben is. (1408 : Károlyi cs. okit. I.
551.. 1418: Károlyi cs. okit. II. 38.. 1435: U. o. 154., 1447: U. o. 263..
1484: Lelesz. 12. A többire : Lelesz, elench. Statut. — Lásd a K árolyiak
a. is.)
Vitkai cs. Földesurak Vitka. Kápolna és Köles (V) helységekben. (1412 :
Lelesz, elench. statul.)
Zeleméri cs. 1413-ban földesurak : Üllőn. Encsencsen (utóbbiban
1476-ban is) és Teremen. (Dl. 30776. és 18142.)
Zoárdfi (endrédi) cs. Előnevöket (Ér-)Endréd helységektől vették, mely
1398-ban egészen az övék volt. (Szirmay. Szatmárm. t. II. 30. — V. ö.
.1461: Dl. 31759-31761.)
Zólyomi (albesi) cs. Földesurak : Ordögház és Román helységben s
1469-ben (a Piskolt m.) Részegén. (1469 : Lelesz. 18. — L ásd : Közép-Szol-
nokban is. Szatmárban pedig a Iíállaiak a.)
Zsadányi cs. 1449-ben igtatják őket Zsadány. Tyúkod és Piskárkos
részeibe. (Lelesz, elench. Statut.)
Zsombok (újlaki) cs. 1411: Szirmay. Szatmárm. t. II. 216.
Összesen: 169 birtokos.
502 M AG YA RORSZÁ G.

FŐISPÁNJAI:
Közölök ismeretesek: Csáki Ferencz 1441-ből ; Bátori István 1444-ből;
Csáki György 1448-ból; Kállai (Lőkös) János az 1446—1463 közti időből'
Parlagi Pál (ha nem alispán) 1449-ből és 1452-ből; Csáki Ferencz 1453-ból
és 1455-ből; Bátori András (kir. étekfogó-mester) 1458-ból és 1469-ből : Szécsi
János 1459-ből; Bátori László és András 1470-ből. Bátori István országbíró-
1477-ből s Bátori András ismét az 1477. 1479. 1482. 1483. és 1484. évekből.
(1441. 1449. 1452. 1453. 1477. 1479. 1482—1484: Kállay es. 111.. 1455: Lelesz.
66. 22.. 1458: Dl. 15289. és Ibrányi lit.. 1469: Farkas cs. lit.. 1459. 1470:
Leboczky. Stemm. I. 150. Kállay cs. lit. A többire : Szirmay. Szatmárm. t. L
96. 97. II. 360. — A Szécsi János fó'ispánsága kétes.)
 SZABOLCSMEGYE.

Szatmáriul szomszédos részeit le egész Nyíregyházáig, Kal­

lóig -<Nyir»-nek (Nyirség-nek) nevezték már a legrégibb idő óta.1
Ádó alá eső házhelyeinek száma 4300 és 4500 közt inga­
dozott a XV. sz. végén.12
Hajdan 3 jóval nagyobb területen feküdt, tehát alakja is más
volt, mint manapság.
A mai Hajdúmegye csaknem egészen, s néhány helység
Szatmár- és Biharmegyéből szintén hozzátartozott.
A Tiszazugon: Csap vidékén a régi állapotokat ma is láthat­
juk. Mert hajdan rendszerint szintén Szabolcshoz számították a
Tisza másik partján fekvő Eszényt és Szalókát, Agteleket s
Ásványt is. Dny. felé sem képezett szigorú határt a Tisza. Mert
Rozsály, Czigánd, Kenézlő, Vis, Zalkod — utóbbi három állandóan
— Szabolcsmegvéhez tartozott, sőt az odább dny. fekvő : Tardos,
( '.sobaj és Baj helységek is. Innen Takta-Kenéztől dél felé: Polgár, Csege,
Egyek. Tisza-Jgar, Zám, (néha Nagy-Iván) Nádudvar, Szent-Ágota
és Püspök-Ladány szintén szabolcsmegyei helységek. Bajom már
hol Szabolcs-, hol Békés- hol Biharmegyéhez tartozik; de odább
ék. Sáp, Földes (sőt néha : Andaháza, Szent-Péterszeg), továbbá :
Kaba, Szovát (Köteles), Szoboszló, Hegyes, Macs, Szent-György,
Pallag, (Sámson), Mártonfalva, (Vámos-Péres), Szent-György,
Ábrány és Fülöp Szabolcshoz; Szennyes pedig inkább Szatmár-
hoz. Innen kezdve föl Győréig ingadozik a határ Szatmár felé,

1 L. Szatmármegyében. Akad. Értek. 1880. Kandra Kabos

2 Engel. 36. 111. 1 értekezéséi.
3 Eredeti alakúlására nézve lásd:
504 M AGYA RORSZÁ G.

különösen Nyir-Béltek, Bogát, Bátor, Vasvári, Or, Vaja. Mada,

Szaraosszeg, Kér, Náprád, Senyén, Panyola, Vitka, Varsán y és
Gyüre helységeknél, melyeket hol Szabolcs-, hol Szatmármegyébe
sorolnak egyetlen kalauzaink az oklevelek.1
Területén a Tiszazugtól le dny. felé Püspök-Ládány vidékéig
egymást váltják föl a nagyobb uradalmak, kisebb részben főrangú,
nagyobb csoportban előkelőbb köznemesi családok birtokában.
Közéjök ékelődnek a kisebb nemes urak rész-jószágai, főleg azon
a területen, mely ma is Szabolcsmegye nevet visel.
A főrangú családok közül a Hunyadiak állnak első helyen,
a megyének ama részében, mely újabban Hajdumegye nevet
kapott.
A XV. s z -ban ez új megye javarészét2 debreczeni urada­
lom néven ismerték. Első birtokosai: a nagyhírű Dózsák e század
hajnalán haltak ki belőle, de utánok még nagyobb urak jöttek:
a rácz despoták, majd az 50-es években a Hunyadiak. Szabolcs-
megvéből két város (Beszermény, Újváros) és vagy 15—23 kisebb-
nagyobb helység tartozott hozzá s azonkívül Beszerményhez szá­
mított mintegy 25 kisebb falu, telep vagy tanya, a mai Hortobágy,
melyet azonban — úgy látszik Mátyás király idejében — Bihar-
megyéhez csatoltak át.3 E birtokok némely részén különben a
Dózsák után leányágon más, előkelőbb köznemesi és főrangú csa­
ládok is osztoztak: a Telegdiek, Tornaiak. Szepesiek, kusalyi .lak­
osok, Csaholyiak, Szapolyaiak.
A másik, már igazi szabolcsmegyei főrangú család: a Báto-
riak, a debreczeni uradalom határszélétől (Bot, Poroszló) ék. és
é. felé, nagyobb tömegben Bátor és Szamosszeg m.-városok kör­
nyékén. a Tisza mentén Bűdtől Nagyfalun át Berczelig, s végül
Nyíregyháza vidékén összesen mintegy 20—22 falunak és 5 pusz­
tának urai. Ugyané tájakon — a Tisza mentének kivételével —
főleg a régi Szamosszeg és Devecser (ma Demecser) m.-városok
környékén s a m ai Szabolcsmegye déli vidékén terültek el az
olnodi Czudaroknak (s általok a Bozgonyiaknak) mintegy 28
városból, faluból és pusztából álló. kevésbbé összefüggő uradalmaik.

1 Lásd a Hortobágy vidékére Bihar- i 2 Nyugati és keleti szélei ki­

megyében a bevezetésnél az első .jegyz. j vételével.
alatt. 3 L. Biharm. a Hunyadiak a.
 SZA BO LCSM EG YE. 505

Melléjök sorakoznak: a Losoncziak, kik a Tiszazugon Zsurló­

tól kezdve Szent-Mártonon, Eperjesen, Mándokon, Pálezán át a
m ai Bács-Aranyosig, időnkint mintegy 7 — 10 faluban földesurak:
továbbá a Várdaiak és Kállaiak, a megye keleti felében, a törzsö-
kös Szabolcsmegye területén. A Várdaiak vagy Kisvárdaiak törzs­
birtokai egy tagban Várda körül csoportosulnak. Északon: Kalon-
gya, Tuzsér, dny. felé: Rozsálv, Veresmart, Dombrád, Nagy-Halász,
délen : Hene, Tas, Kárász, keleten: Anarcs, Lövő és Pálcza a végső
pontjai. Ezenkívül e család időnkint (Tisza-)Lök és Debreczen
vidékén még néhány, összesen mintegy 33 faluban és két pusztán
földesúr. — A Kállaiak a megye szivében: Kalló és Semjén váro­
sokban és ezek környékén uralkodnak, nagyjából a Birtől (Kálló
m. d.) Besztereczig és Gégényig húzódó széles vonalon. Ezen­
kívül azonban a megye keleti felét teljesen behálózták birtokszer­
zeményeikkel, melyeknek főbb pontjait: Dorog, (Tisza-)Lök, Eszlár.
Gemzse, Panyola, Kér, Semjén, Fülöp, Gút és Bagos, testét pedig
időnkint ihintegv 38—55 falu és vagy 13 puszta képezik.
E két nagy terjedelmű uradalomhoz főleg a Tisza mentén
kisebb köznemesi jószágok csatlakoznak. A Butkai-Márki-Ráskai
rokonságé, három csoportban: Varsány, Gáva és Hugyaj vidékén
7 falu: a Bezdédieké, a Tisza mentén: Bezdéd, Kanyár, Öntelek s
beljebb: Pátrob, Jákó és Kárász táján 10 falu; a Bácskaiaké, a
Losonczi- és Várdai-jószágokat környező mintegy 13 Tisza menti
falu és 3 puszta: az Uporiaké, szintén a Tisza mentén Szabolcs,
Mándok és Bács környékén mintegy 13 falu és három puszta: az
eszényi Csapiaké, Eszény környékén vagy 6 falu: az Ibrányiaké
és eszlári Jonhosoké, mintegy 6—7 falu; a Madaiaké, Mada és
Őr vidékén vagy 8 falu, — egészen vagy részben.
Dél és nyugat felé még néhány előkelőbb család birtokos.
A Szokolyiak vagy Szakolviak: egy nagyobb csoportban
Téglás. Micske, Hugyaj, Balkány, Szakoly vagy Szokoly, Mihálydi,
Adony.— egy másik, kisebb tagban Szoboszló és Hegyes vidékén,
végre (Tisza-)Büd táján mintegy 17 —20 faluban vagy falurészben;
a Parlagiak pedig: a szatmármegyei határon fekvő Körtvélyestöl
ny. felé Acsád, Mártonfalva, Sámson, Tamási, Parlag, föntebb ény.
Bot. Szegegyház, Pügy, s a nyugati határ mentén Gsege, Egyek,
Nádudvar, Földes sat. környékén mintegy 28 faluban földesurak, s
506 M AGYA RORSZÁ G.

a nádudvar-vidéki részekben (valamint í ’etri és Heszterecz vidékén?

ezenkívül a petri Dersek is.
Ugyané tájakon a zempléni eredetű Agárdiaknak és agárdi
Tőkéknek Csegén és 3 szomszédos faluban: továbbá a bihar-
megyei eredetű Szepesieknek is mintegy 7— 10 faluban, a vagyo­
nosabb Bajoniaknak pedig Ohat, Zám, (Püspök-)Ladány. Bajon,
Földes és Sáp környékén mintegy 12 faluban és két pusztán
vannak csekélyebb vagy terjedelmesebb birtokaik.
Végűi az egyháziak közül inkább csak a határszéleken,
kisebb birtokok urai: a váradi püspök (3 faluban); az egri káp­
talan és püspök 1—2 faluban és pusztán a Tisza mentén; s végűi
a dédesi, tokaji és eszényi pálosok, a beregszászi keresztesek és
a leleszi konvent a megye különböző részeiben.

VÁRA ÉS KASTÉLYA:

Ibrány. 1499-ben a Szokolyiaké. — Castellum Ibran. (1499: Lelesz.

49.) Lehet azonban, hogy csak II. Ulászló korában épült.
Kis-Várda. A Várdai vagy Kisvárdai családé. Castrum Kyswarda. (1471:
Lelesz. 20.. 1500 : Dl. 20991.) Hozzátartoztak Ivis-Várda városon kívül: Dögé.
Rozsály. Veresmart, Litke. Tuzsér. Kalongya. Pap, Szent-György, Ajak és
Pátroh Szabolcs-, Marok és Darócz Bereg- valamint Jánk. Riese, llermanszeg
és Gyiigye Ssatm dr-m egyébó'l. (V. ö. 1516 : Dl. 22783.)
Összesen: 2 vár.

MEZŐVÁROSAI :

Bátor. Batur. Bathor. (1329 : Fejér. Vili. 3. 404 , 1332—7 : Páp. tiz.
1. 134.. 1347 : Anjouk, okmt. V. 14., 1357 : Dl. 31100.) 1433-ban «oppidum,>
(Dl. 12501.) 1446-ban és 1490-ben szintén. (Dl. 13934. és Perényi cs. 111.) 1.
Károly király 1329-ben kiváltságokat ad e helységnek, de földesúri hatalom
alatt hagyja. E földesurak — a Bátoriak. Orsz. vásárait pl. 1466-ban emle­
getik. (Kállay cs. lit.) Ma Nyír-Bátor Szatmármegye határán, melyhez szin­
tén számítják néha a középkorban. (Péld. 1347-ben és 1490-ben.)
Beszermény. Bozermen. Bezernen. Bezermen. (1332—7: Páp. tiz. 1.
327. 344. 360.) Jud. et iur . . . cives et hosp. nostri (regis) de Bezermen.
(1410: Kállay cs. lit.) Bezermen poss. (1446 : Kállay cs. 11t., 1461 : Károlyi
cs. okit. II. 334., 1462 : Müncheni lit. i. h. Í. 12. n. 58.) Bezermen opp.
(1476: DI. 17893; 1489: Lelesz, metal. Szabolcs. Tt.) 1411-ben Debre-
 SZA BO LCSM EG Y E. S07

ezennel együl.l a ráez desputa kapja. 1446-ban azonban Hunyadi Jánosnak volt
itt 120 jobbágy-poi'tája. 1462-ben pedig özvegye tart hozzá jogot. 1451-ben
Biharrnegyéhez számították. Vámhely is volt. — A mai Hajdú-Böszörmény
város. (V. ö. Pesly. Brankovics bírt. visz. 35. és 47. — L ásd: Hunyadiak
alatt is.)
Csege. Theoge. Cheke. Chega. Chege. (Pap. tiz. 1. 327. 330. 344. 3 60.
Chege. (1461: Károlyi cs. okit. II. 334., 1461 : Dl. 24834 ; 1461. 1462. 1472 :
Lajtaiak lit. Rusnyák cs. ir. elench. f. 4. n. 1. 2. és 5—11.. 1473 : Károlyi
cs. okit. II. 431.) Clieke. (1481 : Dl. 18509.) 1490-ben mint «oppidunu-ot
adja Korvin János Ráskai Balázsnak. (Pesty. Helynevek. I. 65.) 1461-ben az
Agárdiak Parlagi Pálnak. 1462-ben ugyanők fele vámmal a Bajoniaknak adják
zálogba ; 1472-ben pedig ugyancsak az Agárdiak itteni részüket, vámjokkal
és tiszai révjökkel együtt Parlagi Pálnak eladják. Balmaz-IJjvárostóI ny. é.
fekszik a Tisza partján. Halára kelet felé egészen a mai Hajdú Böszörmény
határával ért össze. (L. Czégény helys. a. is B iharm .)
Devecser. Poss. Deuecher iuxla pratum fluvii Tysscie in vicinitate. . .
possessionis Berkez. (1333 : Zichy okmt. I. 412.) Poss. Kemendeuecher. (U.
o. 414.) Dewecher in districtu Nyr. (1361: Dl. 5093; 1423: Lelesz, metal.
Szab. 17.. 1454 : Lelesz. 65. 63., 1461 : Dl. 17164. sat.) Opp. Dewecher. (1466 :
Kállay cs. lit.) 1333-ban és 1361-ben Szent-György vértanú tiszteletére épült
templomát említik. 1333-ban 30 megnevezett halászó-helylyel. Birtokosai a
XV. sz.-ban : az olnudi Czudarok, majd a Rozgonyiak és Kállaiak is. — Ma
Demecser, Bogdány közelében ék.
Kis-Várda. Villa Warda. (1288 körül: Zichy okmt. I. 66.) Warada.
(IV. László kir. korából: II. o. 6 9 ., 1370: U. o. III. 401.) Forum in Warada.
(1345: U. o. 171.) Kysuarda. Kysvarada. (1393: U. ο. IV. 515.) Opp. Kvswa-
rada. —rda. (1432 : Zsélyi 111.. 1445 : Lelesz. 57. 4. és 1500: Dl. 20991.) Opp.
Warada. (1445: Ibránvi cs. lit.) Opp. Warda. (1447: Lelesz. 59. 44.) 1393-ban
heti vásár tartására jogosítja föl Mária királyné ; 1445-ben pedig már orsz.
vásárai vannak, valamint 1481-ben is : Szent-Márton napján, A Várdai vagy
Kisvárdai család bírta.
Nagy-Kálló. (Kálló. Vásáros-Kálló.) Kollo minor. Kollo maior. (1332—7:
Páp. tíz. I. 343.) Kallov minor. Gallov maior. (II. ο. 360.) Általában minima,
két ily nevű helység voll hajdan is — «in districtu Nyr». Egyik a mai Nagy-
Kálló mezőváros, mely néha Kálló. Kalou, Kallou, Kalló, Kallów) máskor,
pl. 1325-ben «Kallow maior alio nőm. Boznudada» (Anjouk, okmt. II. 174.),
1349-ben «Vasaroskallou» (Anjouk, okmt. V. 263.) a XV. században pedig
rendszerint «Naghkallo» alakban tűnik föl, s már 1325-ben heti vásárt tar­
tott, 1438-ban pedig orsz. vásár tartásra nyert kir. engedélyt. Vámszedő hely is
volt s a megye székhelyének tekinthető. — A másik : a mai Kis-Kálló, mely
1325-ben «alia Kallow al. nőm. Fedemus», rendszerint pedig : «Kyskallo és
«Thothkallo» alakban fordul elő. Mindkét helységet a Kállaiak bírták. (V. ö.
1384: Zichy okmt. IV. 293., 1414: Lelesz, met. Szabolcs. 13., 1423: Dl.
11448., 1438 : Kállay cs. 111., 1454: Lelesz. 65. 63., 1456: Dl. 15026; 1461 :
Kállay cs. lit.)
508 M AG YA RORSZÁ G.

Nagy-Semjén. (Semjén.) Nog-Semien. (1322: Anjouk, okmt. H. 57.)

Symeyn magna. (1325 : TI. o. 174.) Semyan. Semian. (1332—7 : Pap. tíz. 1.
343. 360.) 1414-ben «Semyen» határjárásakor külön Nagy-Semjén is föltűnik.
(Lelesz, metál. Szab. 13.) Naghsemyen. (1452 : Dl. 14570.) Két Semjén létezett
tehát hajdan Kálló vidékén : Nagy-Semjén és Kis-Semjén vagy Semjén. Mind­
kettő a Nyírséghez tartozott s a Kállaiaké volt. Ezek egyike, valószínűleg
Nagy-Semjén 1471-ben: «oppidum Semyen.» (Kállay cs. lit.) Ma csak egy Kálló-
Semjén nevű helységet találunk Nagy-Kálló m. délkeletre. Egy harmadik
«Semyen» (1463 : Lelesz, el. stat.) Kérrel együtt tűnik föl s megfelel a mai
Kér-Semjénnek a Szamos mellett. Ugyanezt máskor Szalma megyéhez szá­
mítják s 1455-ben «Naghsemyen al. nőm. Panyala»-nak (Panyota ma is
szomszédja). 1459-ben «Kersemyen»-nek. 1462-ben «Kersemen»-nek is írják.
(1455. 1459. és 1462 : Kállay cs. lit.)
Szamosszeg. Zomuszeg. Sumuszeg. (1.357: Zichy okmt. III. 53.. 1362:
Dl. 5121 : 1401 : Károlyi okit. I, 513.. 1409 : Dl. 9602.) 1405-ben egy ízben
elferdítve: Zalmazegh. (Dl. 9010.) Zamoszegh in districtu Nyr. (1415: Dl.
10333. 10335; 1440: Dl. 13525; 1447: Lelesz, metal. Szab. 3., 1454: Lelesz.
65. 63., 1466: Dl. 16438., 1470 : Dl. 16972.) 1477-ben «oppidum nostrum »-nak
nevezi a király. (Károlyi okit. II. 471.) A Számos-párti Szamosszeg. ma
Szatmármegyében, hová a XV. század elejéig tartozott. Vám- és révhely volt.
A Czudarok. majd 1470 óla a Rozgonyiak bírták ; de mint látszik 1477-ben
a királynak is volt benne birtokjoga.
Szent-György. Zenthgyurgh poss. (1451 : Dl. 14467.) Oppid. Zenlhgergh.
Zenth Gyewrg. (1458: Lelesz. 69. 51., 1461: Lelesz, act. Béres. f. 7. n. 54.)
1458-ban és 1461-ben országos vásárát is említik. — Ma ily nevű pusztát
találunk Debreczen és Hadház közt. (L. Macs helység és a Telegdiek
alatt is.)
Újváros. Opidum Wywaras. (1471: Kállay cs. lit.) Op. Wywaros.
(1484: Dl. 19003.) Wyvaros poss. (1489: Lelesz, metal. Szabolcs. TI.)
Szilágyi Erzsébet, majd Korvin János (1484.) volt a földesura. A mai Balmaz­
újváros. (Hajdúm.) Debreczenlől ny. é. — 1411-ben Debreczen tartozékai
közt egy «H alm az» nevű falut találunk. (Zsólyi lit.) melyei mint pusztát
1452-ben is említenek. (Dl. 15312.) Újváros csak későbben tűnik föl a debre-
czeni uradalomban.
Várda. L. Kis-Várda a.
Ezeken kívül valószínűleg még Szoboszló, Hatház (s talán Hegyes) is
élveztek m.-városi kiváltságokat. — V. ö. 1484-ből: Dl. 19003.
Összesen: 10 mezőváros.

HELYSÉGEI:
Aba. Aba. (1487 : Forgách cs. lit.) Ma puszta Balkáné tri.
Ábrahám. L. Ábrány(-falva) a.
Ábrány(-falva). Abram. (1347 : Anjouk, okmt. V. 14. Biliarm.-he*
 SZA BO LCSM EG YE. 509

számítva.) Zenlh Ábrán. (1371: Lelesz, melal. Szab. 4!).. -1374 :· Zichy okmt.
il. 566.) Nagabraham. (1430: Dl. 12255.) Ábrán. (1433: Dl. 12501.) Nyrabraam.
(1446: Dl. 13934.)Ábranfalwa. (1457: Lelesz, elench. Statut.) 1343-ban «Abram».
1431-ben «Naghabraliam» — Biharmegyében. (Anjouk, okmt. V. 14.. Dl. 12359)
Ma Vámos-Pércs és Ér-Mihályfalva közt. Szabolcsm. dk. sarkában: Buda-
Abrány és Szent-György-Ábrány falvakat és Nyir-Abrány vagy. Ordög-Abránv
pusztát találjuk.
Acsád. Achad. (1422: Dl. 11193.) A mai Nyír Acsád, Szabolcsmegye
ilk. sarkában. (L. albesi Zólyomiak a. is Biharm.)
Adony(-monostora). Odonmonustura. (Biharmegyéhez számítva. 1347:
Anjouk, okmt. V. 14.) Adón. Adonmonostora. Monosthorosadon. (1428: Dl.
11968; 1430:1)1. 12255; 1433: Dl. 12501; 1446: Dl. 13934; 1476: Dl
18142; 1478: Dl. 25392.) A Boldogságos Szűz tiszt, szentelt premontrei pré-
poslsággal. melynek a Báloriak a patronusai. (Bunyitay. Várad! ppség. III.
180. 1.) A mai Nyir-Adony a megye dk. részében.
Agtelek. Agthelek. (1446: Kállay cs. Ut.) A XIV. században Bereg-
megyéhez számították, — Ma Szabolcshoz tartozik, bár a Tisza másik partján
fekszik. Munkácstól ny.
Ajak. Terra Awyk. (1293 körűi: Zichy okmt. J. 82.) Poss. Owyk.
(1299 : ti. o. 96.) Terra Ayk, Kysavak. (1315 : U. o. 150. 151.) Kysayak. Ayak.
(1324.. 1370: II. ο. I. 262., IV. 108.. 1500: Dl. 20991.) Kis-Várdától d. esik.
Ákostelke. Akostlieleke. (1410: Lelesz, elench. Statut.) Nádudvar vidé­
kén. Szent-Agotával együtt sorolják föl.
Almás. Almas. (1420: Lelesz, metal. Szab. 14., 1443: Lelesz, el. slat.)
Nyir-Bakta majd Ilene szomszédságában említik.
Alsó-Gégény L. Gégény a.
Alsó-Gút. L. Gút a.
Anarcs. Onorch. (IV. ‘László kir. korából: Zichy okmt. I. 69.) Kys-
tionorch. Naghonovch. (1324: Zichy okmt. I. 264.) Kysanarch. (1370. és 1389 :
ti. o. III. 401., IV. 392.) Anarch. (1430: Lelesz, metal. Szab. 27.) Naganarch.
(1430: Zsélyi lit.) Ma Anarcs. Kis-Várda m. d.
Andaháza L. Biharmegyében.
Andosmonostora. L. Vidmonostora a.
Angyalháza. Angyalhaza. (1488: Lelesz. 1., 1495: Lelesz, el. statnt.)
Ma puszta Nádudvartól é. (V. ö. 1526 : Dl. 26698.)
Apa. L. Aszalás a.
Apagy. Opogh. (1329 : Zichy okmt. I. 327.) Apagh. (1421 : Lelesz, met.
Szab. Yyyy., 1437: Dl. 13031 ; 1449. 1450: Zsélyi lit., 1459: Dl. 15378;
1463 : Dl. 15870.) Szabolcsmegye gyakran itt tartotta gyűléseit e században.
— Nagy-Kallótól ék. esik.
Apáti. Apathy. 1422-ben egy ily nevű község tűnik föl a mai Hene
puszta szomszédságában, tíogdánytóí é. felé. (Lelesz, metal. Szab. 33.) ;
1430-ban pedig a Kis-Várdától keletre fekvő' Tisza parti Kopócs-Apáti említ-
telik. (Lelesz, metal. Szab. 31.) A pápai tizedlajstromból is ismerjük mind­
kettőt. (Apazy. Apaty. 329. 1.)
510 M A G YA ROR SZÁ G.

Apátszeg. L. Újfalu a.
Aranyas. Aranyas. (1466 : DL 16429.) A mai Bác.s-Aranyos, Kis-
Várdától kd.
Ártánháza. Arthanhaza. (1447 : Ibrányi cs. 11ü A megye dk. sarkában
elterülő mai áx'tánházi puszta.
Ásvány. Aswan. (1413: Tört. Tár. 1884. 238.. 1446 Soós es, lit.)
Azzouan. (1446 : Kállay cs. lit.) Túl a Tiszán fekszik. Csap m.
Aszalás. Azalas. Apa. Klep — 1411-ben mint bihar- vagy szaboles-
megyei helységek tűnnek föl. Debreczen tart. közt a mai Balmaz-Ujváros
vidékén. (Zsélyi lit.) Klep alatt úgy vélem a mai Elep p. rejtőzködik. Újváros­
tól d. (Helyzetükhöz képest inkább Szabolcsmegyébe sorozhatok.)
Bács. Baach poss. penes Huv. Thycie. (1439 : Zsélyi lit.) Baach villa
cum vado et tributo in fluv. Thyza. (1458 Lelesz. 69. 16.) A XIV.. sőt néha
a XV. században is mint «Rewbach, Reubach és Reynbaeh» lünedezik föl.
(1382: Dl. 6905.. 1387: Dl. 7249; 1392: Dl. 7780; 1430: Lelesz, melal.
Szab. 31.) A mai.Tisza parti Bác.s-Aranyos helység tartotta fenn emlékét.
Baglya. Baglya poss. (1420: Lelesz, metál. Szab. 14.) Nyir-Bakla
határában tűnik föl.
Bagos. Bagus. Bogus. (1325: Anjouk, okiul. 11. 174., 1427: Fejér. X.
6. 875.) Bizonyára a Debreczen határában ék. felé elterülő mai ICulya-Bagos
és Bagos puszták értendők. Mártonfalva és Acsád m. 1452-ben egy ízben
Szatmárhoz számítják. (Dl. 14570.)
Bágy. Baag. (1429 : Lelesz, elench. Statut.) Mini a Várdaiak birtoka
egymagában fordul elő. Ma Polgár határában dk. találunk ily helynevet. Ez
azonban inkább annak a «villa Bogeghaz»-nak felel meg. melyet az egri
püspökség birtokai közt «juxta Hortubagwyze» sorolnak föl 1261-ben. vagy
a szintén ez alkalommal szereplő Bagzeg-nek. mely hasonlókép «prope
Hortobagvyze» feküdt.
Baj. Bay. (1446 : Kállay cs. l i t , 1450 : Lelesz. 62. 48.) Tokajiéi
dny. esik.
Bajnokfölde. Baynogfelde poss. (IJgy fordul elő mini: Borsava.)
Bajol. Booywl poss. (1324: Zsélyi 111.) Bayul poss. (1355: Lelesz,
metal. Szab, 28.) 1355-ben Gégény határjáró levelében említik.
Bajon. Lásd : Békésmegyében.
Báka. Baka. Bodogazzon Bakaya. (1474: Dl. 27696: 1484: Lelesz,
act. Béres. f. 10. n. 3.) Ma Kis- és Nagy-Báka. Kis-Várdátöl dk.
Bakta. Bakcha. Bacca. (1343: Zichy okmt. II. 77.) Bakla. (1420 :
Lelesz, metal. Szab. 14.) A mai Nyir-Bakta. a megye k. határán.
Balkány. Balkan. (1 3 3 2 -7 : Páp. fiz. 1. 343. 360.. 1437: Dl. 13031:
1454 : Lelesz, metal. Szab. 8.) Nagy-Kállólol d. esik.
Balmaz. L. Újváros a.
Balsa. Balsa. (1372: Dl. 6001; 1417: Fejér. X. 6. 824.. 1454: Lelesz.
65. 16.. 1482: Jászó. protoeoll. A. föl. 44.) Nyíregyházától ény. a Tisza
pariján fekszik. E helységhez és Halásztelekhez tartozott 1372-ben a
 SZ A ßO LC SM EG Y E. Öl 1

«Kerezneu» nevű tiszai rév (portus). melyet (bár nem ily alakban) 1482-ben
is említenek. (Bizonyára a szemközti mai Kenézlő értendő.) Ezenkívül száraz­
vámja is volt. (1435. és 1439 : Lelesz, elencb. Statut.)
Begécs. Bygheech poss. (1338 : Zichy okink I. '532.) Tamásival együtt
szerepel. Már 1300-ban is előfordul ily (Begech) nevű helység — in comitatu
de Zololcb in Nyr. (Árpádk. új okmt. XII. 66 i.)
Bekény. (Bökény.) Bükén. (1332—7: Páp. liz. 1. 344. 360.) Beken.
(1452: Dl. 30036; 1463: Lelesz. 74. 8.) Λ mai Bököny, Hadháztól ék.
Bel-Csenke. L. Csenke a.
Belső-Gégény. L. Gégény a.
Beitek. (Béltök.) Beellbwk. Belthewk. (1440: Dl. 13525; 1454: Lelesz.
65. 65; 1.455: Dl. 14956; 1470: Dl. 16961.) A mai Nvir-Béltek, a megye
dk. halárán. Néha, pl. 1470-ben Szatinárhoz 'számítják.
Benk. Terra Benk. (1297 : Zichy okmt. I. 85.) Benk. (1484 : Lelesz, act.
Bercsény. f. 10. n. 3.. 1498 : Lelesz, elench. Statut.) A Tisza ni. fekvő Benk
helység. Kis-Várdától ék.
Bérezel. Berzel. Egliazas Bérezel. (1424: Lelesz, metal. Szab. 36..
1441: Lelesz, elench. Statut.. 1489 : Lelesz, metal. Szab. Ss.) A Tisza partján
—■ hol réve is volt — Tokajtól k. é. fekszik.
Berencs. Berench. (1430: Lelesz, metal. Szab. 27.) Kis-Várda melleit
nv. d. találjuk.
Berkesz. Berkus. Berkes. (1361: Dl. 5093: 1423: Lelesz, metál. Szab.
17: 1480: Muz. lit.) Bogdánytól k. é. esik.
Besenyőd. Bessenyewd. (J448: Lelesz, metal. Szab. 12.. 1463: Ivállay
cs.. 111.) Levelek mellett tűnik fö l; a hol ma is megtaláljuk.
Besztrecz. Beztherch. (1332—7: Páp. tíz. 1. 329.) Monasterium de
Biztirch. (1290—1300: Ház. okmt. VII. 315.) Bezthrecz. (1463: Kállay cs.
lit.) Ma Beszterecz. Bogdánytól é.
Bezdéd. Bezdeed. (1348: Zichy okmt. II. 308.) Bezded, (1353 : II. o.
500., 1452 : Dl. 30036.) lvis-Várdától kissé ék. fekszik.
Biri. (Bír.) Bir. Byr. (1332—7 : Páp. liz. 1. 343. 360.) Beer. Bir. Byr
(1414: Lelesz, xuelal. Szab. 13.. 1454: Lelesz. 65. 63.) Byry. (1470: Muz. lit.)
A mai Bili helység és puszta Nagy-Kálló mellett (délre), a melylyel egy­
szerre említik.
Bizericz. Bvzerycz. (1466 : Dl. 16378.) A Várdaiaké volt.
Bodács. Bodach. (1440. 1454: Károlyi okit. I. 224. 299.) Ohat és Egyek
helységekkel együtt emlegetik. 1486-ban pedig Egyeket Bodácscsal egynek
veszik. (Lajlafal. 111. Bosnyák csal. ir. elench. f. 4. n. 48.)
Bodon. (Bodonfölde.) Eghazazbodun. Budun. (1336: Zichy okmt. 1.
487. 497.) Bodon. (1371 : U. ο. III. 426.. 1487 : Dl. 31997.) Bodonfeulde.
Bodonfelde. (1410: Dl. 9672. 9380.) 1371-iki határjárása alkalmával a Tisza
folyó, s a Salamonból Kis-Várdára vezető ország-út is előfordul; 1410-ben
pedig Tuzsérral együtt tűnik föl. E helységekkel volt tehát határos.
Budrogtelke. Bodroghtheleke. Bodregtheleke. (1440 : Kállay cs. Itt.) Kálló
vidékén (Semjén felé?) fekhetett.
5 12 M AG YA ROR SZÁ G.

Bogát. Bogath. (XIV. sz. elején: Ház. okmt. VII. 390., 1425: Lelesz,
elencli. statui.) Nyír-Bátor in. fekszik. — Szatmárba is tartozott olykor.
Bogdán. Bogdan. (1422: Lelesz, metál. Szab. 33.. 1423: Dl. 113011.)
Nyíregyházától ék. esik.
Boldogasszony-bákája. L. Báka a.
Boldogasszonyfalva. L. Biharmegyóben.
Bolt. Bolth. (1332—7: Páp. tíz. 1. 344. 300.) Baltli. Bolth. (1450:
Lelesz, elencli. Statut.. 1463: Lelesz. 74. 8.) Micske és Bököny határosaként
tűnik föl. Itt találjuk ma a boti pusztát, — lladháztól é.
Bolyár. Bolyai·. (1410: Lelesz, elencli. Statut., 1426: Dl. 11763.) Nád­
udvarral együtt merül föl.
Borsova. Borsuua. (1415: Dl. 10333. és 103.35.) Mint a Czudarok
szabolcsmegyei birtoka fordul elő". (Borzova nevű helységet ma csak Szalmái­
ban találunk.)
Bőd(-monostora). Bewdmonustra. (1347: Anjouk, okmt. V. 14., 1413:
Dl. 30776.) Bewd. Beud. (1430. 1433 : Dl. 12255. 12487 ; 1476 : Dl. 18142 :
1478: Dl. 25392.) Mint a Bátoriak (1413-ban és 1476-ban pedig a Zelemériek)
birtoka fordúl elő. — Ma Bőd néven puszta, Uj-Fejértó m.
Buly. Búul. (Század. 1870. 665.) Bwl. (1463: Ráday cs. lit.) Tokaj'tói
k. esik.
Csecs. Chech. (1343: Akad. Értek. IX. 1881., Zichy okmt. II. 57. és
67.) Zámmal volt határos, é.—ék. felé.
Csege-Szent-Miklós. L. Szent-Miklós a.
Csenke. Villa Chenke. (1299: Árpádk. uj okmt, X. 342.) Foss. Kywl
Chenke et Bel Chenke habitatoribus destitute. (1398: Dl. 8337.) Λ XV. század­
ban is mint puszta szerepel, az Uporiak birtokában (előbb a Debrőieké volt),
hol Zemplén-, hol Szabolcsmegyéhez számítva. — Valahol Tokaj vidékén
feküdt, úgy látszik Zalkod m.
Csobaj. Cliabay. (1449: Zsélyi 111.) Cliöbay. (1450: Lelesz. 62. 48.)
Szent-Miklós tiszteletére szentelt templommal. Tokajtól dny., a Tisza m. fek­
szik. 1424-ben és 1484-ben Zemplénhez számítják. (Dl. 11508. és Jászó. prot.
A. föl. 61.)
Csűr; Chwr. (1463: Kállay cs. lit.) Ma puszta, Ibrány és Paszab közt.
Czigán. Veresmart határosai közt már 1329-ben említik a «de Scygan»
nemesi család tagjait. Később is, hol Szabolcs-, hol Zemplénmegyében (1. olt)
tűnik föl e helység.
Dada. Terra Dada. (1254: Ház. okmt. VII. 44.) Dada. (1332—7: Páp.
tiz. 1. 329. 343. 359.) Dada. (1366: Fejér. VIII. 2. 297.) Deda. (1437: Hanvay
cs. lit.) A mai Tisza-Dada, Szerencstől d.
Dicse. Diebe. (1347 : Anjouk, okmt. V. 46.) A inai Nagyfalu helység
szomszédosa gyanánt, Újfalu határjárásakor említik.
Diós-Doboka. L. Doboka a.
Dob. Dob. Bőd. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 343. 359.) Due possessiones Dub
iuxta iluv. Tycia. (1338 : Zichy okmt. I. 532.) Dob. (1446 : Dl. 13934; 1450 :
Lelesz. 62. 48.) A mai Tisza-Dob. Tokajtól dny. — 1338-ban vámját is
említik.
 SZABOLCSAI EGYE. 513

Doboka. Doboka. (1324: Zichy okmt. I. 263., 1447: Lelesz, metal.

Szab. 3.) Poss. Kupedubokahaza. Kupehazadobaka. (1346 : M.-szig. lyc.
gyűjtem.) Gyosdoboka. (1415 : Dl. 10333.) Pátroh és Kárász vidékén feküdi.
Dombrád. (Domorád.) Domorad. (1291: Ház. okmt. VII. 216., 1355:
Lelesz, metál. Szab. 28., 1454 : Dl. 14896.) Dobrad. (1380 : Dl. 6671.)
Dombrad. (1495: csebi Pogány cs. lit.) Kis-Várdától ny. találjuk.
Dorogegyház. Dorugeghaza. (1338 : Zichy okmt. T. 532.) Dorogheghaz
(1430 : Dl. 12339.) A mai Hajdu-Dorog, Debreczentől ék.
Dögé. Kysduge. (1284 k ö rű i: Zichy okmt. I. 61.) Dioga. (IV. László
kir. korából: II. o. 69.) Dwge. Duge. (1315. 1381 : U. ο. I. 150., IV. 178.
184.) Kysduge. Nogduge. Dewge. (1383: U. ο. IV. 244.. 1428: Zsélyi lit.,
1459: Lelesz. 70. 1.) Kis-Várda m. é. találjuk.
Ebes. L. Bíharrnegyében.
Egyek. Egyek. (1421 : Károlyi cs. okit. II. 57.. 1454 : Károlyi cs. okit. II.
299.. 1488: Dl. 19450.) 1489-ben a király (valószínűleg Nagylucsei Orbán egri
püspök kérésére) Hevesmegyébe helyezte át. (Dl. 19117.) Ott találjuk (Egyegh)
a XV. sz. végén is. (1493—6 : Bakocs. Cod. 441.) Ma Hajdumegyében fekszik.
Balmaz-Ujvárostól ny. (L. Bodács a. is.)
Egyházas-Berczel. L. Bérezel a.
Egyházas-Bodon. L. Bodon a.
Egyházas-Gégény. L. Gégény a.
Egyházas-Gelzse. L. Gelzse a.
Egyházas-Macs. L. Macs a.
Egyházas-Nagyfalu. L. Nagyfalu a.
Egyházas-Pátroh. L. Pátroh a.
Egyházas-Szent-György. L. Macs helység és Szent-György m.-város a.
Elep (?) L. Aszalás a.
Encsencs. L. Szatmármegyében.
Endes. Endus. (1336: Zichy okmt. I. 484., 1430: Muz. lit.. 1482:
Lelesz. 12.) Ma puszla a Tisza mellett, szemközt a beregmegyei Kerecseny
faluval, a melylyel együtt szerepel.
Endrédtelek. (Endretelek.) Endredtelek. (1413: Lelesz. meLyl. Szab.
51.) Endrethelek. (1413 : Dl. 10118.) Gávával volt határos.
Eperjes. Eperjes. (1438: Lelesz, act. Bercsény f. 13. n. 20., 1446:
Lelesz, elench. Statut.) Mándok m. fordúl elő, tehát a mai Eperjesbe értendő,
amattól é.
Erdegháza. Erdeghaza. (1464: Dl. 16073; 1466: Lelesz, elench. Statut..
1493 : Lelesz. 39.) 1493-ban Biharmeg.yéhez számítják. Valahol Sáránd táján
kell keresnünk.
Erdőd. Poss. Erdeod. (1352: Anjouk, okmt. V. 607.) Erdewd. (1457:
Dl. 15194.) Petrivel volt szomszédos. Gálos-Petri m. (Biharm.) ma egy
Értölgy nevű pusztát találok egy térképen. Tán ezt kell értenünk.
Érkete. Erkeche. (1367 : Dl. 5567.) Erkethe. (1478 : Lelesz. 20.)
Tímárral határos volt.
H u n y a d i a k kora . VI. 33
5 1 4 M A G YA ROR SZÁ G.

Eszény. Ezen. (1355 : Zichy okmt. II. 616.) Kysezen. (1414 : Lelesz. 103.)
Ezen. Ezzen. (1383: Dl. 8825; 1458: Lelesz. 69. 8.. 1482: Dl. 31975.) Escen.
(1439: Zsélyi lit.) Fiilöp és Jakab apostolok tiszteletének szentelt pálos
kolostorral. (1356 óta.) Szabolcsm. ék. sarkában a Tisza beregi partján fek­
szik. 1439-ben a Csapiaknak (Ákosnak) megengedte a király, hogy e helység
mellett egy kisebb folyón (in fluv. Chere. . . ) hidat vagy révet állíthassanak
föl. 1454-ben Zemplénhez számítják (Lelesz, elench. Statut.), a hol különben
szintén találunk ma egy Eszényke nevű pusztát, Zétény mellett. (Rupp.
II. 62.)
Eszlár. Ozlar. Azlar. (1332—7: Páp. tíz. 1. 343. 359.) Általában a
XIV. században rendszerint «Ozlar» néven tűnik föl. sőt néha a XV-ikben
is. (1325.. 1347 : Anjouk, okmt. II. 174.. V. 46.. 1434—1435 : Károlyi cs. okit.
II. 150., Ibrányi cs. lit.) 1427-ben: Nagy- és Kis-Eszlár. (Fejér. X. 6. 874.)
Ezlar. (1452 : Dl. 14570.) — A mai Tisza-Eszlár.
Etelaka. Poss. Ethelaka. (1425 : Márm.-szig. lyc. gyűjt.) Zelemér vidé­
kén (1. ott is) feküdt.
Fedémös. L. Kálló m.-város a
Fejértó. a) Fehertou. (1326: Fejér. Vili. 156.. 1357: Dl. 31100.)
Feyertovv. (1379: Dl. 30025.) Feyertho. (1464: Lelesz, metal. Abauj. 24.)
A mai Uj-Fejértó. 1379-ben e helységre nézve heti vásár-jogot nyertek Nagy-
Lajos királytól birtokosai: a Bátoriak. — 6) Fejertho. (1420: Lelesz, metal.
Szab. 14.) A mai O-Fejértó, Bakta m., a melynek határában tűnik föl. —
A pápai tized-lajstrom egy ily nevű helységet sorol föl, Levelek és Kárász
közt. (Feyierthov. 329.) Úgy vélem a mai O-Fejértót érti.
Fejő. L ásd: Zemplénmegyében.
Félepyház. Feleghaz. (1374: Zichy okmt, 111. 566.) A mai félegyházi
puszta (Nyir-Bakta m.) őrzi emlékét. — Különben már 1466-ban is puszta.
(Kállay cs. lit.)
Fel-Keleznö. L. Keleznő a.
Fel-Megyer. L. Megyei· a.
Féregyház. L. Szent-János a.
Fiad. Fiad. (1347: Anjouk, okmt. V. 46.) Téttel határos volt.
Földes. Fewldes. (1421: Muz. lltár. 1465: Dl. 30879.) Ma Hajdú-
megyéhez' tartozik, Püspök-Ladánytól kel. 1452-ben (Feldes) Biharmegyéhez
számítják. (Dl. 26613.)
Fiilöp. (Filep.) L. Szatmármegyében.
Gáborján. L. Biharmegyében.
Gát. (Gád.) Gath. (1426: Lelesz, metal. Szatm. 25.) Gaath. (1431 :
Károlyi cs. okit. II. 140.) Gaad. (1455 : Károlyi cs. okit. II. 305.) Kétségtelenül
egy helység s 1426-ban puszta. A mai Pilis és Piricse m. feküdt, Szabolcs-
és Szatmárm. határán s azért hol ide, hol oda számítják.
Gatály. L ásd : Békésmegyében.
Gáva. Gaua. (1304 k ö rű i: Zichy okmt. I. 110.) Gana. Gawa. (1332—7:
Páp. tiz. 1. 343. 359.) Gava. (1424: Lelesz, metal. Szab. 36., 1466: Fejér.
IX. 6. 6.) Tokajtól k. é. fekszik, közel a Tiszához.
 SZA BO LCSM EG Y E. 515

Gégény. Eghazasgegen. Gegen. (1355: Lelesz, metal. Szab. 28.. 1462:

Ibrányi cs. lit.) Also Gegen. (1421: M.-szig. lyc. gyűjt.) Kwgegen. (1430 : Dl.
12339.) Külső- és Belső-Gégény is előfordúl 1437 előtt. (Turul. 1884. 49.)
Kis-Várdától dny. esik.
Gelzse. Gelse. Eghazasgelse. (1336 : Perényi cs. lit., 1476: Dl. 18142 ;
1478: Dl. 25392.) Nagy-Kállótól dk. esik. (L. Zelemériek a. is.)
Gemzse. Gemse. (1374: Károlyi cs. okit. I. 346.) V.-Namónytól ny.
találjuk.
Gesztréd. Kestred. (1332—7: Páp. tiz. 1. 343. 360.) Geztred. (1454 :
Lelesz, metal. Szab. 8., Lelesz. 65. 65.) A mai Geszteréd. nyugatra Balkány-
tól, a melylyel határosnak mondják.
Görbő. Gwrbew. (1423 : Károlyi okit. II. 74.) Bajon és (P.)-Ladány közt
sorolják föl, mint ezekkel együtt a Bajoniak birtokát. (V. ö. Károlyi okit.
Hl. Bevez.)
Gős-Tuzsér. L. Tuzsér a.
Görény, a) Gewren. (1453 : Dl. 14742.) Szamosszeg és Pályi mellett
■említik. — b) Gywren. (1455: Dl. 14956.) Nyír-Béltek és Körtvélyes közt
tűnik föl. — E tájakon ily nevű helység ma már nincs. — c) Találunk azon­
ban egy Görény nevű pusztát Balkány m., a melynek határában 1454-ben
szintén fordul elő egy Görény nevű falu. melyet «Guryn» alakban már
1329-ben föltalálunk. (Zichy okmt. I. 323. és Lelesz, metal. Szabolcs 8.)
Ugyanez a Gzudar-birtokok sorában 1415-ben mint «Curen» tűnik föl. (Dl.
10333.)
Giit. Gwth. Gwt. (1332—7: Páp. tiz. 1. 344. 360.) Gwth. Kysguth.
Nagguth. (1455: Dl. 14956; 1487: Forgách cs. lit.) Guth. Alsoguth. (1482:
Lelesz. 8.) A mai nagy- és kis-gúti puszták Nyír-Adony m.
Gyomán. Gyoman. (1325: Anjouk, okmt. II. 174., 1349 : U. ο. V. 263..
1452 : Dl. 14570.) Gwman. Gwaman. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 343. 359.) Gyoman
pred. (1484: Jászó. pr. A. föl. 61.) A Tisza vidékén hol Lökkel hol Eszlárral
együtt szerepel.
Győr. L. Zemplénmegyében.
Györgyi. Gyurgy. (1347: Anjouk, okmt. V. 151.) Nagy-Ivánnal együtt
említik.
Gyulaháza. Gywlahaza. (1430: Lelesz, metal. Szab. 27., 1462: Ibrányi
cs. lit.) Kis-Várdától d. fekszik.
Gyulaj. Gulay. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 329.) Gywlay. (1459: Lelesz. 70.
71.) Nyír-Bátor m. ény. találjuk.
Gyulavöigye. Gyulavelgye. Nadasthelek, Tyburchuta, Pazarnyr —
1417-ben merülnek föl Szent-Ábránynyal és Gyulajjal együtt, mint az Agár­
diak és Perényiek (igényelt) birtokai. (Lelesz, elench. Statut.) Inkább csak
pusztáknak vehetők.
Gyiire. Gure. (1332—7: Páp. tiz. 1. 329.) Gyre. (1358: Dl. 4775.)
Gywre. (1484: Lelesz, act. Béres. f. 10. n. 3.) 1358-ban részben Szabolcs-,
részben Szatmármegyéhez tartozott. Később is olykor Szatmármegyéhez szá­
mítják. (Idéz. ott.) Ma Szabolcsban fekszik a Tisza m., Vásáros-Naménytól
nem messze ény.
33*
516 M AGYARORSZÁG.

Halász (-telek). Halaz. (1280: Fejér. V. 3. 52., 1283 : Árpádk. uj okmt.

XII. 382.) Holaz. Halaz. Aláz. (1 3 3 2 -7 : Páp. tiz. 1. 329. 343. 359., 1417:
Fejér. VII. 2. 101.) Halaztelek. (1372: Dl. 6001.) Poss. seu terra Halaz aL
nőm. Halazteleke nunc habitatoribus destituta inter poss. Zaboch et Balsa
voc. exist. (1417: Muz. lit. — V. ö. Fejér. X. 8. 583.) Halazteleke pred.
1453: Lelesz, elench. stat.) Poss. Naghalaz. (1454: Dl. 14896; 1480 : Dl.
18404.) Ma csak Halász vagy Nagy-Halász helységet ismerünk a Tisza mentén.
Nyíregyházától é.
Harang. Harangh in districtu Nyr. (1352: Anjouk, okrnt. 522- L, 1454:
Lelesz. 65. 63.) A mai Harangod puszta «Nagy-Kálló és Napkor közt», -
mint az 1352. évi oklevél is mondja.
Hatház. Holchayz, Hothaz. (1 3 3 2 -7 : Páp. tiz. 1. 344. 360.) Hotbhaz.
(1338: Zichy okmt. I. 532.) Hothaz. (1351· U. ο. II. 459.) A mai Hajdu-
Hadház.
Hegyes vagy Hegyesé. Higus. Heges. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 344. 360.)
Hegyesd. (1451: Dl. 14467.) Hegyes. (1460: Dl. 30040., 1503: Lelesz, elench.
stat.) Hegyews. (1484: Dl. 19003.) Vámszedó' hely volt. Ma Kis- és Nagy-
Hegyes puszták. Szoboszló és B.-Újváros közt.
Hene. Hene. (1332—7: Páp. tiz. 1. 329., 1422: Lelesz, metal. Szab. 33.)
Bogdánytól é. esik.
Himes. Hymus. Hymes. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 344. 360.) Hymes. (1466:
Dl. 16378 ; 1484: Lelesz, act. Béres. f. 10. n. 3., V. ö. Bunyitay i. m. II.
154.) Monostorral együtt emlegetik.
Hodász. L. Szatmármegyében.
Hollós. Hollos. (1407: Lelesz. 18.. 1426: Dl. 11763.1 Nádudvar vidékén
fekhetett.
Hort(-egyház). Hurth. Horth. (1347 : Anjouk, okmt. V. 107.. 1440: Dl.
13573; 1465 : Dl. 16234.) 1347-ben Szent-Demeter tiszteletére épült templo­
mát is említik már. Hortheghaz. (1468 : Dl. 16768 ; 1481: Dl. 18525.) 1481-ben
B iharút egy ében. — Ma Nagy- és Kis-Hort nevű pusztákat ismerünk. B.-Uj-
város m. ény. felé. (Hajdúm.)
Hosszu-Macs. L. Macs a.
Hugyaj. Hugey. (1329 : Zichy okmt. I. 339.) Huge. Hevkee. (1332—7 :
Páp. tiz. 1. 329. 344. 360.) Hwgyay. (1457: DL 15165 ; 1458 : Kállay cs. lit.).
Nagy-Kállótól dny. esik.
Hungtelek. L. Óntelek a.
Ibrány. Ibran. Tbrang. (1332—7: Páp. tiz. 1. 329. 360.) Ibran. (1454:
Lelesz. 65. 16. és Ibrányi cs. lit.) Nyíregyházától é. fekszik, a Tisza
mentén.
Ibrony. Ibrun. (1329 : Zichy okmt. I. 327.) Ibron. (1332—7: Páp. tiz..
1. 343.) 1347 : Anjouk, okmt. V. 46.) Tét határjárásakor fordul elő. Ott talál­
juk ma is Ibrony helységet, Bogdány és Nyír-Bakta közt.
Igar. L. Hevesmegyében.
Ige. Ige poss. (1324: Zichy okmt. I. 267.) Pátroh és Ajak vidékén
feküdt.
 SZA BO LCSM EG YE. 517

Iklód. Tklod. (1374 : Zichy okmt. III. 562., 1480 : Lelesz, metal. Szab.
LI.) A Pelneháza m. fekvő mai iklódi pusztának felel meg.
Ina-Szakalya. L. Szokoly a.
Jákó. Jako. (1439 : Ibrányi cs. lit., 1458 : Dl. 30199 ; 1440. és'1469: Kár.
okit. 224. és 392.) Az utóbbi két oklevélben Egyek és Ohat helységekkel
együtt szerepel. — Ma csak egy Jákót ismerünk, Nyir-Bakta mellett, é.
.léke. Jeke. (XIV—XV. század: Századok. 1871. 614., 1381: Zichy okmt.
IV. 184., 1402 : U. ο. V. 321.) Kis-Várda m. k. találjuk.
Kaba(-egyház). Kaba. Kabaeghaz. (1365—68: Dl. 30122.) Kaba. (1460:
Tört. Tár. 1890. 110.. 1484: Dl. 19003.) Ma Kaba helységet és Kis-Kaba
pusztát ismerünk Hajdumegyében, P.-Ladány és Szoboszló közt.
Kalongya. Terra Kalenga, Kalanga. (1345 : Zichy okmt. II. 177. 183.)
Kalonga. (1449: Zsólyi lit., 1500 : Dl. 20991.) Ma puszta Tuzsér m.
Kanyár. Kanyar. (1381: Zichy okmt. IV. 182.) Kanyaar. (1446: Kállav
•cs. lit., 1500 : Dl. 20991.) Kis-Várdától ny. é. esik.
Kárász. Karaz. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 329., 1351: Zichy okmt. II. 459.,
1406—1407: Dl. 9276; 1435: Zsélyi lit., 1460: Ház. okmt. IV. 401.) Kis-
Várdától d. esik.
Karatelek. Kara Telek. (1407: Fejér. X. 4. 825.) Karathelek. (1407:
Lelesz. 18.) Mizsite és Szent-Ágota m sorolják föl.
Karuly. L. Szatmármegyében.
Káty. Kath. (1450: Lelesz, elencb. Statut.) Talán a megye északkeleti
részében feküdt.
Kék. Poss. seu terra Keek. (1333: Zichy okmánytár. I. 412. 414.)
Keek. (1422: Lelesz, metal. Szabolcs. 33.. 1440: Dl. 13525.) Bogdánytól
északra esik.
Kékese. Kevkche. (1344: Anjouk, okmt. IV. 426.) Kekche. (1381 : Zichy
okmt. IV. 182., 1430: Zsélyi lit., 1484: Lelesz, act. Béres. f. 10. n. 3.) Kis-
Várdától ny. találjuk.
Keleznő. Keleznew. Keleznen. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 343. 359.) Felke-
leznew. (1410: Dl. 9651.) Keleznev. (1472: Lelesz, el. Statut.) Vízi és szárazi
vámja is volt. Ma : Kenézlő, a Bodrogközön. — 1418-ban, 1474-ben és
1481-ben (ekkor predium) Felkeleznőt majd KeleznőtZemplénmegyéhez szá­
mítják. (Lelesz, el. stat. — V. ö. Balsa a. is.)
Kemecse. Kemeche. (1332—7: Páp. tiz. 1. 330. 343. 359.) Kemeche.
(1452. és 1458: Lelesz, metal. Szabolcs. 5. és K.) Bogdány mellett fekszik
ény. felé.
Kemény-Devecser. L. Devecser m.-város a.
Kenéz, a) Kenez inter fluv. Tycie et Tacta. (1352: Anjoukori okmt. V.
558.) A mai Takta-Kenéz, Tokajtól dny. a Tisza partján. — b) 1435-ben
Apáti és Őrmező közt fordul elő egy «Kenes» nevű helység, mely tehát a
mai Cserepes-Kenéznek felel meg. a megye ék. sarkában. (Lelesz, metal.
Abauj. 23. Utóbbit a pápai tizedlajstrom is ism eri: Kenez. 329. 1. —
V. ö. utóbbira nézve : 1469 : Lelesz. 54. és 1484 : Lelesz, act. Béres. f.
10. n. 3.)
5 1 8 M AGYARORSZÁG.

Kepetelke. Kepetheleke. (1321: Zsélyi üt., 1415: Dl. 10333.) Tas

vidékén feküdt.
Kér. Keer. (1463 : Lelesz, elench. Statut.) A szatmármegyei Kér hely­
ség, Szamosszeg mellett, melylyel együtt gyakran Szatmármegyéhez is
számítják.
Kércs. Kyrch. Kerch. (1454: Dl. 14896; 1463: Kállay cs. lit.) Nyir-
Bakta szomszédja ény. felé.
Kerél. Kereel. (1415 : Dl. 10333. 10335.) Az olnodi Czudarok birtokai
közt előfordúl : «cum vadis et tributis in Kochord (ma Szatmárm.) et Namen»,
a beigtatásnál: «c. v. et t. in K. et Kereel». A naményi révről úgy tudjuk,
hogy a Lónyaiaké volt. Kerélnek a Szamos vagy a Tisza mellett kellett
feküdnie.
Keresztut. Kerezthut. (1447: Ibrányi cs. lit., 1454: Lelesz. 65. 16.)
A mai Keresztut vagy Kótaj, Nyíregyházától é.
Kér-Semjén. L. Nagy-Semjén m.-város a.
Keserüi-egyházi. Kesereu. Kesereueghaz. (1365—68: Dl. 30122.) Szovát
és Kaba — ma hajdumegyei — helységek közt tűnik elő.
Királytelke (puszta). Kyralytelke. (1407: Fejér. X. 4. 826.. 1463: Kállay
cs. lit.) Ma is puszta Nyíregyházától ény.
Kis-Ajak. L. Ajak a.
Kis-Anarcs. L. Anarcs a.
Kis Döge. L. Dögé a.
Kis-Eszény. L. Eszény a.
Kis-Eszlár. L. Eszlár a.
Kisfalud. Kysfalwd. (1367 : Dl. 5567.) Kysfalu. (1487: Lelesz, elench.
Statut.) Ma puszta a Tisza partján. Tímár m., a melylyel határos volt. —
Egy másik ily nevű helység Polgár (és a mai Hajdú-) Böszörmény közt feküdt.
(1464: Egri kápt. lit. Num. 8. div. 6. fase. 1. fr. 3.)
Kis-Gút. L. Gút a.
Kis-Kálló. L ásd : Kálló m.-város a.
Kis-Léta. L. Léta a.
Kis-Lök. L. Lök(-telek) a.
Kls-Macs. L. Macs a.
Kis-Mada. L. Mada a.
Kis-Monyorós. L. Monyorós a.
Kis-Pó. Kyspo. (1485 : Kállay cs. lit.) Maráz és Körtvélyes közt sorol­
ják föl.
Kis-Telek. L. Páttelke a.
Kis-Tuzsér. L. Tuzsér a.
Komoré. Villa Komuro. (1308: Zichy okmt. I. 116.) Poss. Komorou.
(1327: U. o. 303.) Komorou. Komoro. (1354: U. o. 580. 582.) Komoroud.
(1338. 1358: U. ο. I. 546. és III. 136.) Komorow. (1405: Dl. 9050., 1450: Dl.
31611.) I. Lajos király 1358-ban be akarván népesíteni, minden szabad állású
embert felhív az ide telepedésre. A Tisza m. fekszik, Kis-Várdától é.
Korpád. Szohoszló és Nádudvar közt feküdt. (Akad. Értek. 1881. IX.)
 SZA BO LCSM EG YE. 5 1 9

Kort. Chordy — a szászdi apátság alapító oklevelében. (1065. k ö rü l:

Wenzel, i. m. 1. 25.) A mai Kis- és Nagy-Kort pusztáknak felel meg. Balmaz­
újváros m. é.
Kő-Gégény. L. Gégény a.
Körtvélye8(-telek). L. Szatmármegyében.
Köteles. L. Biharmegyében,
Kül-Csenke. L. Csenke a.
Küleő-Gégény. L. Gégény a.
Ladány. a) Ladan. (1389. 1454: Lajtafal. lit. Bosnyák cs. ír. elench.
f. 6. Nr. 1. 2., 1423. 1465: Károlyi okit. II. 74. és 369., 1490 k ö rű i: Dl.
20399; 1506: Gyárfás. Jászk. t. III. 723. stb. 1.) A mai Püspök-Ladány
értendő'. 1423-ban 48 népes j.-telekkel. (V. ö. 1508: Dl. 21850.) — b) Másik
Ladány az, mely a páp. tíz. lajstromban (329.) és 1498-ban Benk és Monyo-
rós helységekkel együtt föltűnik, t. i. a mai Őr-Ladány, a Tiszazugon. Lelesz,
elench. Statut., Lelesz, metal. Abauj. 23.) — c) A harmadikat (Tisza-Ladány,
Tokaj m. d.) 1446-ban találjuk föl. (Kállay cs. lit.)
Lakteleke. (Laczteleke.) Lactheleke. Laktheleke. — Úgy fordul elő, mint
Borsova s 1333-ban mint «poss. seu terra Lokteluke» Devecserrel és Kékkel
együtt. (Zichy okmt. I. 412.)
Laskod. Laskod. (1455 : Kállay cs. lit.) Bogdánytól k. esik. — 1463-ban
legalább részeit) Szalmármegyéhez számítják. (Kállay cs. lit )
Léta. Leta. (1336. és 1356: Perényi cs. lit., 1420: Lelesz. met. Szab.
6., 1433 : Dl. 12501.) Kysletha. (1446 : Dl. 13934; 1465 : Lelesz, met. Szab.
S.) Határát 1420-ban járják m eg; a helységet magát részletesebben leírják a
Báthoríak 1433. és 1446. évi osztozkodása alkalmával. Szent-János evangélista
tiszteletére épült templomát pedig már 1336-ban említik. — A mai Kis-Léta,
Nagy· Kallótól dk.
Levelek. Lenebik. (1332—7: Páp. tiz. 1. 329.) Lewelek. Lewelegh.
(1446: Dl. 13934; 1447: Ibrányi cs. lit., 1448: Lelesz, metal. Szab. 12.)
Nyíregyházától k, esik.
Lider. L. Lorándháza a.
Litke. Litke. (1334: Zichy okmt. I. 421.) Lythke. (1459: Lelesz. 70. 1.,
1500: Dl. 20991.) A mai Fényes-Litke, Kis-Várdától északra.
Lorándháza. Lider al. nőm. Loranthaza. (1406: Nagy Imre gyűjt.)
Lorandhaza. (1446: Dl. 13934.) Nyir-Bakta tőszomszédja.
Lök(-telek) Löktelek. (1325: Anjouk, okmt. II. 224.) Luk. (1332—7-
Páp. tiz. 1. 328. 343. 359.) Léc. (1349: U. ο. V. 263) Lewk. (1450: Lelesz.
62. 48.) Leewk. (1452 : Kállay cs. lit.) Naghlewk. Kywslewk. (1469 : Kállay
cs. üt.) Lewok. (Századok. 1870. 665.) A mai Tisza-Lök, Nyíregyházától ny.
é. 1424-ben (Lwk) Zemplénhez számítják. (Dl. 11508.)
Lövő. Pred. Oltaruslewew. (1413: M.-szig. lyc. gyűjt.) Lewe. (1430:
Muz. lit., 1458: Lelesz. 69. 9.) Lewev. (1428: Zsélyi lit., 1489: Muz. lit.)
Kis-Várda m. dk. találjuk.
Lugas. L. Szatmármegyében.
520 M AGYARORSZÁG.

Macs. (Mácsa.) Mocb. (1332—7 : Páp. tiz. I. 344.) Hosywmoch. Mach.

(1451: Dl. 14467 ; 1460 : Dl. 30040 ; 1472 : Muz. lit., 1476 : Lelesz, elench.
Statut., 1447 : Dl. 19907.) Macha. (1484: Dl. 19003.) A mai macsi puszta.
Debreczen m. (ny. é.) Hajdúmegyében. A XV. század közepén fele Szabolcs-,
fele Biharmegyéhez tartozott s vámszedő hely is volt. 1439-ben és 1448-ban
«Zenthgewrg al. nőm. Eghazasmach» helységet említenek e tájon. (1439:
Kállay cs. lit., 1448 : Lelesz. 2.) Bunyitay szerint Macs hajdan Kis- és Nagy-
Macs helységekre oszlott, s ezek közűi: Kis-Macsot nevezték Szent-Györgynek
vagy Egyházas-Szent-Györgynek (V. ö. 1335 : Zichy okmt. I. 449. és 480.)
Macs pusztának ma csakugyan Szent-György puszta a szomszédja. (L. Szent-
György város a. is.)
Macsiszeg. Machiczeg. (1415: Dl. 10333. és 10335.) A Czudar-birtokok
közt fordul elő. Úgy látszik azonos az 1397-ben feltűnő «Mathogzegh» birtok­
kal. (Lelesz, elench. Statut.)
Mada. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 134.. 1370: Károlyi okit. J. 316., 1382:
U. o. 398.. 1407 : Lelesz, metal. Szab. 63 ; 1458 : Dl. 15289.) Kysmada. Nagh-
mada. (1454: Lelesz. 65. 64.) A megye ék. határszélén fekszik, közel Szal-
mármegyéhez. a melyhez szintén számították néha. (Perényi cs. Illára.
Pl. 1382-ben.)
Magy. Poss. Magh et Omagh. (1435 : Zsélyi lit.) Magh. (1452 : Dl. 30036 ;
1454: Lelesz, metal. Szab. 42.) Pred. Omagh in vicin. poss. Magh. (1476:
Muz. lit.) Ma Magy, Nyíregyházától keletre.
Mándok. Mandick. (1393: Dl. 7898.) XIV—XV. századból: Század. 1871.
614. — A megye ék. sarkában találjuk
Maráz. Maraz. (1324. 1430: Zsélyi lit.) Tassal, Anarcscsal és Ajakkal
volt határos.
Margita. L. Szent-Margita a.
Mártonfalva.. Marlhonfalva. (1461 : Lelesz. 28., 1485 k ö rű i: Kállay
cs. l i t ) Debreczentől k. é. esik.
Mása. Masa. (1361 : Dl. 5093.) Devecser és Berkesz helységekkel együtt
említik. Tán Mácsa értendő? (L. Macs a.)
Máta. Maca. (1343: Akad. Értek. 1881. IX.) Mata. (1411: Zsélyi lit.)
Pred. Matha. (1452: Dl. 15312.) A megye szabatos kitél. nélkül. Inkább
Szabolcshoz számítható. Ma puszta Balmaz-Ujvárostól ny.
Megyer. Meger. (1452: Dl. 30036.) Felmegyer. (1462: Lelesz, elench.
Statut.) Megyer. Wasmegyer (1466 : Kállay cs. lit.) Ma Vasmegyer, Bogdány-
tól ény.
Mihálydi. Myhaldy. (1471 : Károlyi okit. II. 424.) A Nyir-Adony melletti
mai Mihálydi helység.
Mihálylaka. Poss. Myhallaka, Mihalloka. (1323: Zichy okmt. I. 235..
1325: U. o. 271.) Úgy látszik nem azonos az előbbenivel.
Miklóstelek. Miklostheleke poss. (1414 : Lelesz, metal. Szab. 13.) Kálié
vidékén fekhetett.
Miske. Mixe Myske. (1329: Zichy okmt. I. 338—340.. 1463: Lelesz.
74. 8., 1471 : Károlyi okit. II. 423.) A mai micskei puszta Bököny mellett,
a melylyel együtt szerepel.
 SZA BO LCSM EG YE. 5 2 1

Miskolcz. L. Temeháza a.
Mizséte. (Mizsite.) Mysetha. Myssete. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 344. 360.)
Myseche. (1343 : Zichy okmt. II. 58.) Myssyche. (1410: Lelesz, elench. statui)
Misethe. (1413 : Lelesz, olench. Statut.) Misethe pred. (1487 : Lelesz. 3.) Zámtól
ny. fekhetett.
Mohos. (Mohostelek. Mohostó.) Poss. Mohostow, que et alio nomine
Mohostelek nuncupatur. (1341 : Zichy okmt. I. 617.) «Mohosthelek poss. in
medio possessionum Apagh, Totth et Semyen.» (1378: U. ο. IV. 36. — V. ö.
1370: U. ο. III. 403.) Mohostheleke. (1435 : Zsélyi lit.) Mohos. (1466 : Dl.
16378.) 1459-ben mint Mohostelek, 1466-ban pedig mint Mohos a Várdaiaké.
(L. ott.) Apagy, Tét és Sényő közt feküdt.
Monostor. Monostor. (1466: Dl. 16378.) A Debreczentől é. eső mai
Monostor pusztának felel meg, melyet 1440-ben Biharmegyéhez számítottak.
(Zsélyi lit. — V. ö. Bunyitay, i. m. II. 154.)
Monostoros-Adony. L. Adony(-monostora) a.
Monyorós. Terra Monoros. (1297 : Zichy okmt. I. 85.) Poss. Monoros.
(1315: U. o. 150.) Poss. Kys Monyoros. (1355: U. ο. II. 586.) Monyoros.
(1484: Lelesz, acta Bercsény. f. 10. n. 3., 1498: Lelesz, elench. Statut.)
Benkkel együtt fordúl elő ; szomszédságában találjuk ma Mogyorós helységet
a Tiszazugon.
Mukács. Mwkach. (1324: Zichy okmt. I. 265.) Ajak, Tas és Kárász
határjárásakor említik.
Nádastelek. L. Gyulavölgye a.
Nádudvar. Nadodwar. Nadudwar. (1407 : Fejér. X, 6. 826, 1452: Dl.
30036., 1487: Lelesz. 3. és Forgách cs. lit.) Ma Hajdumegyében találjuk. —
1487- ben «vadum stagni Hortobágy» is hozzátartozik, mint a Kállaiak,
Pakosiak, enyingi Törökök, Parlagiak, Petenyeháziak és petri Dersek birtoka.
A három előbbi család házasság útján a Parlagiak révén bírhatott e hely­
ségben. Mert ily czímen tartanak jogot a Parlagiak többi birtokaihoz is
1488- ban. — 1506-ban: oppidum. (1487: Lelesz. 3., 1488: Lelesz. 1. — V. ö.
1489 : Dl. 9320 ; 1490 k örűi: Dl. 20399 ; 1506 : Gyárfás. Jászk. t. III. 723.)
Nagy-Ábrahám. L. Ábrány a.
Nagy-Anarcs. L. Anarcs a.
Nagy-Dögé. L. Dögé a.
Nagy-Eszlár. L. Eszlár a.
Nagyfalu. Nogfolu. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 343. 359.) Naghfalw. (1447:
lbrányi cs. lit., 1460; Dl. 15462.) Eghazas. Nagfalw. (1459: Lelesz, elench.
Statut.) Tokajtól nem messze dk. találjuk.
Nagy-Gút. L Gút a.
Nagy-Halász. L. Halász a.
Nagy-Iván. L. Hevesmegyében.
Nagy-Lök. L. Lök(-telek) a.
Nagy-Macs. L. Macs a.
Nagy-Mada. L. Mada a.
Nagy-Telek. Nogtelek. (1374: Zichy okmt. III. 566.) Az Ibrányhoz
tartozó mai Telek pusztának felel meg.
522 M AG YA RORSZÁ G.

Nagy-Varsány. L. Varsány a.
Nánás. Nanas. — Csak 1411-ben említik (Zsélyi lit.) Debreczen tart.
közt, a megye pontos kit. nélkül. Inkább Szabolcsmegyébe sorolható. — A
mai Hajdu-Nánás, Debreczentől ény. — Úgy látszik azonos ezzel az 1361-ben:
<Nenasmonostora poss. vacua et habitatoribus destituta» föltűnő szabolcs-
megyei birtok. (Dl. 13273.) A század végén is említik. (Nanas. Századok.
1870. 665. 1.)
Napkor. Nokpur. Nupkor. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 343. 360.) Napkor.
(1414: Lelesz, metal. Szab. 13., 1427 : Fejér. X. 6. 874., 1430: Dl. 123.39.)
Nagy-Kállótól é. esik.
Náprád. Naprad. (Több ízben, pl. 1439. és 1453 : Lelesz, elench. Statut.)
Úgy látszik a szatmármegyei (1. ott) Náprád értendő, közel Szamosszeghez és
Panyolához, a melyeket szintén gyakran soroznak Szabolcsmegyébe.
Nyir-Ábrány. L. Ábrány(-falva) a.
Nyiregyház(a). Nyr. Ryr. (1332—7: Páp. tiz. 1. 343. 359.) Nyreghaz.
(1347 : Anjouk, okmt. V. 14., 1421: Dl. 11156. és 1446 : Dl. 13934.1 Nyreg-
haza. (1357 : Dl. 31100.) A Bátoriaké volt.
Ó-Magy. L. Magy a.
Ohat. Hahothmunustura. (1299: Árpádk. új okmt. V. 203.) Huchach.
Huhach. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 344. 360.) Ohath. (1418 : Dl. 10650 ; 1452 : Dl.
30036 ; 1456 : Károlyi okit. II. 310.) Ma puszta a hajdumegyei Egyek m., a
melylyel rendszerint együtt szerepel. (V. ö. Akadémiai Értekezések. IX.
Balássy F. értekezését.)
Oltároe-Lövő. L. Lövő a.
Óntelek. Hungthelek. (1446: Kállay cs. lit.) Ontbelek. (1495: csebi
Pogány cs. lit.) Kis-Várdától ny. találjuk.
Orros. Wrus in districtu Nyr. (1325 : Anjouk, okmt. II. 174 , 1430:
Dl. 12339; 1454: Lelesz. 65. 63.) Oras. Vrs. Wrus. (1332—7 : Páp. tiz. 1.
327. 343. 359.) Orosvaras. (1440 : Kállay cs. lit.) Orros. (1447 : Kállay cs. lit.)
Nyíregyházától kel. találjuk.
Oszlár. L. Eszlár a.
Ór. L. Szatmármegyében.
Őrmező. 1435 : Lelesz, metal. Abauj. 2.3., 1483 : Lelesz, elench. Statut.
— Mándoktól dk., a Tisza partján fekszik.
Őr-Pátroh. L. Pátroh a.
Őszöd. L. Zemplénmegyében.
Öze. Ezeteleke pred. (1435: Lelesz, elench. Statut.) Ewze· (1445:
Lelesz, elench. Statut.) Ma puszta Bogdány m.
Pálcza. Palcha. (1389: Zichy okmt. IV. 392.) Palcza. (1432 :. Zsélyi lit.,
1487: Múzeumi lit.) Ma Tornyos-Pálcza Kis-Várda és Mándok közt.
Pályi. Paly. Paaly. ■
— A mai Ó-Pályi Szatmármegyében. M.-Szalka m.
A XV. században Szabolcsmegyéhez tartozott Szamosszeggel együtt. (L. ezt a
m.-városok közt.)
Panyola. Panyola. (1424: Lelesz, elench. Statut.) Panyola in districtu
Nyr. (1454: Lelesz. 65. 63. — V. ö. 1454: Kállay cs. lit.) Szamosszeggel és
 SZA BO LCSM EG Y E. 523

Nagy-Semjénnel együtt néha Szatmármegyéhez is számították. 1424-ben pedig

— mint a Kállaiak birtoka: egy Szabolcs- és egy szatmármegyei Panyola.
fordúl elő; bizonyára egy község részei. (V. ö. Nagy-Semjén m.-város a.)
Pap. Terra Pop vacua et habitatoribus destituta. (IV. László király-
korából : Zichy okmt. I. 69.) Papp. Pap. (14.35 : Zsélyi lit., 1500: Dl. 20991.)
Kis-Várda m. dk. találjuk.
Pariág. Parlagit. (1463: Kállay cs. lit.) Parlgh. (1474: Muz. lltár.) Ma
puszta Sámson és Hatház közt.
Paszab. Pazab. (1424: Dl. 11601.) Pazab pred. (1455 : Lelesz, elench.
Statut.) A Tisza mentén, Tokajtól k. fekszik.
Pátroh. Eurpatruh. Ighazaspatruh, in qua est ecclesia in honore
virginis gloriose. (1324: Zichy okmt. I. 262—268.) Postoch. (1332—7 : Páp.
tíz. 1 329.) Patruh. Patroh. (1344: Anjouk, okmt. IV. 479., 1390: Lelesz,
metal. Szab. 32., 1430: Zsélyi lit., 1500 : Dl. 20991.) A mai Pátroha, Kis-
Várdától dny.
Páttelke. Pathtelke és: Kysthelek poss. — mint a Tótiek birtokai,
Szalók-Sámsonnal együtt merülnek föl. (1461: Kállay cs. lit.) Valószínűleg
inkább puszták voltak.
Pazarnyir. L. Gyulavölgye a.
Pazony. Pazon. (1454: Lelesz. 65. 64., 1460: Kállay cs. 111.) Nyír­
egyháza m. ék. találjuk.
Pazmán. Pozman. (1349: Anjouk, okmt. V. 263.) A Kállay-birtokok
sorában merül föl.
Penészlek. L. Szatmármegyében.
Pércs. L. Biharmegyében.
Pericse. L. Szatmármegyében.
Perked. Perked terra prope Byr. (1325 : Anjouk okmt. II. 174., 1414.
és 1421: Lelesz, metal. Szabolcs. 1.3. és 52.) A mai perkedi puszta, Biri és
Balkány határában.
Petend. Pethend. (1381: Zichy okmt. IV. 198.) Őszöd és Dögé hely­
ségekkel együtt említik,
Petenyeháza. Potunehaza. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 134.) Pethenehaza.
Pethenyehaza. (Az Ibrányi cs. oklevelei gyakran emlegetik. V. ö. Thaly K. értek.
Turul, 1884. 49.) 1411-ben kebelezte be Zsigmond király Szabolcsmegyébe.
— Nyir-Baktától é. esik.
Péter-deák-iilése. Peterdyakylese. (1407 : Lelesz. 18.) Peterdeaklese.
(1410: Lelesz, elench. Statut.) Peterdyak Ilese. (1426 : Dl. 11763.) Nádudvar­
ral együtt szerepel.
Petri. Petri. (1332—7: Páp. tíz. 1. 329.) Petry. (1374 : Zichy okmt.
III. 566.) Pethry. (1435: Zsélyi lit.) A Kis-Várdától dk. eső mai Lövő-
Petri falu.
Pilis. Pylis. (1418: Lelesz, metal. Szab. H., 1428: Dl. 11969.) Nyír-
Bátortól kissé dk. esik.
Pó. L. Kis-Pó a.
524 M AG YA RORSZÁ G.

PÓCS. Powcli. (1347: Anjouk, okmt. V. 14.) Pouch. Poch. Pooch.

(1357 : Dl. 31100 ; 1365 : Dl. 5379 ; 1430 : Dl. 12255 ; 1431: Dl. 12359.)
Vámját már 1357-ben említik. — A mai Mária-Pócs. Nagy-Kállótól k.
Polgár(i). Polkar. Pulkar. Pilkar. (Páp. tiz. 1. 330. 344. 360.) Pagar.
(1352: Egri kápt. lit. N. 13. d. 3. fase. 1. fr. 1.) Polgary — a Hunyadi
családé. (1484: Dl. 19003.) 1454-ben a Perényiek birtokában találunk e tájon
egy «Polgar» nevű pusztát. (Dl. 24541.) Az 1493—1496. évi egri piisp.
számadás szerint «Polgári» az egri püspöké. (Bakocs-Codex. 345. 395. 438.
sat.) Ma Polgár helység. Nánástól ny., közel a Tiszához.
Poroszló. Poss. Porozlo habitatoribus destituta. (1382: Dl. 6954.) Pred.
Porozlo. (1463: Lelesz, elench. Statut.) Ma is puszta, Hadház m. k. (L.
Biharmegyében is.)
Prőd(-egyháza). Prod. poss. (1485: Jászó. prot. A. föl. 71., 1495. és
1496 : Lelesz, elench. Statut.) A mai pródi puszta, H.-Böszörménytől ény. —
1476-ban «Prodeghaza» alakban, mint a Hunyadiak birtokát, Biharmegyéhez
számítják. (Dl. 17907.)
Pügy(-telek). Pugtelek. (1372: Dl. 6001.) Pygh. (1437: Hanvai cs
lit.) Pugh. (1463 : Lelesz, elench. Statut.) Ma Ptrügy, Tokajtól nyd.
Rád. Raad. (1445: Lelesz, elench. Statut.. 1466 : Kállay cs. lit.)
Bogdánytól ény. esik.
Radnolt-Tuzséra. L. Tuzsér a.
Rakamaz. Poss. Rakamas. (1328: Zichy okmt. I. 315.) Rakamaz.
(1332—7 : Páp. tiz. 1. 343. 359.) Rakamaz. (1347 : Anjouk, okmt. V. 14—19.,
1430: Dl. 12255; 1435 : Károlyi cs. okit. II. 154., 1446 : Dl. 14038.) 1435-ben
még plébánusa is v o lt; 1446-ban pedig már mint a csehek által elpusztított,
lakatlan helyen osztozkodnak rajta a Bátoriak. Ma falu, Tokaj mellett.
Ramocsaháza. Villa Ramacha. (1308 körűi: Zichy okmt. I. 120.)
Ramachahaza. (1381 : Zichy okmt. IV. 181.) Ramochahaza. (1439 : Dl.
13327.) Bogdánytól k. esik.
Rév-Bács. (Ré-Bács.) L. Bács a.
Rohod. Rohod. (XIV—XV. század: Századok. 1871. 614.) Mada és
Nyir-Bakta közt fekszik. .
Rozsály. Rosaal. Rosal. (1334. 1381. 1387 : Zichy okmt. I. 421., IV.
182. 324., 1459: Lelesz. 70. 1., 1500: Dl. 20991.) A Tisza m. feküdt s már
a XIV. században mint révhely szerepel. — A Leányvár melletti mai rozsályi
puszta ó'rzi emlékét.
Sámson. Tursamson in c. Bihar. (1347 : Anjouk, okmt. V. 22.) Zalouch
Samson (és) Thursamson (úgy látszik) in c. Bihar. (1347 : U. o. 46.) Poss.
Tursamso. (Vámmal. B ih a rm . 1393 : Vécsey cs. lit. f. 1. n. 75.) Saloksamson.
(Megye ? 1461: Kállay cs. lit.) Samson in c. Ssábolss. (1461: Lelesz. 28.,
1472 : Muz. lit.) S. in c. B ihar. (1467. 1475: Lelesz, elench. Statut., 1476:
Dl. 19907; 1484: Dl. 19003; 1492: Nagy Imre gyűjt., 1520: Dl. 23348.)
Sampson in c. Szabolcs. (1503: Lelesz, elench. slatut.) Sámson vámhely
volt. (1492. 1520.) Szalók-Sámson és Tur-Sámson is Debrec.zennel, Haláppal és
Apátfájával volt határos, a hol ma Sámson helységet találjuk.
 SZA BO LCSM EG YE. 525

Sáp. Saap. Sáp. (1459: Dl. 26616. 29289; 1465: Dl. 30879.) Ma
Ilajdumegyében találjuk, Földes mellett, a melylyel együtt tűnik föl, mint
szabolcsmegyei helység. 1459-ben a Sápiak itteni részeit Békésmegyébe
helyezi át a király.
Semjén. L. Nagy-Semjén m.-város a.
Sényő. Sémién, Semyen. (1378 : Zichy okmt. IV. 36.) Synew. (1421 :
Lelesz, metal. Szab. Yyyy.) Sernyew. Senyew. (1480 : Ibrányi cs. lit.)
Bogdánytól d. esik.
Séter. Sehther. (1407: Lelesz. 18.) Chehter. (1410 és 1498: Lelesz,
elench. Statut.) Sehter. (1426: Dl. 11763.) Nádudvarral együtt szerepel.
Silyegyház. Syleghaz. (1485 : Jászó. prot. A. föl. 71.) Prod-dal együtt
merül föl.
Sima(-egyház). Syma. (1325: Anjouk, okmt. II. 175., 1462: Kállay cs.
lit.) Vacua terra Symaeghaz. (1349: Anjouk, okmt. V. 266.) 1462-ben a
király adómentességet Ígér a Kállaiak e pusztájára települni akaróknak. —
Ma is puszta. Nyíregyháza m. dny.
Simánd. Symand. (1430 : Dl. 12339.) A Kállaiak Szabolcs-, szatmár- és
beregmegyei birtokai közt Gyomán és Szeged mellett sorolják föl. Az utóbbival
(Zeged) együtt (mely után Dorogegyház és Szent-Péter következik) inkább
Szabolcsba sorozható. Szeged nevű helység e vidéken csak Borsodmegyében
létezik ma, erről azonban aligha lehet szó.
Solymos. Poss. Solmus. (1327 : Zichy okmt. I. 303.) Soliumus (1338 :
U. o. 534.) Komoróval és Bodonynyal együtt említik.
Suma. Suma. (1411 : Zsélyi lit.) Debreczen tartozékai közt sorolják föl.
Úgy látszik inkább Szabolcs- (mint Bihar-) megyéhez sorolható.
Szabolcs. Zobolch. Zobloch. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 343. 359.) Zabolch.
Zaboch. (1413 : Lelesz, metal. Szab. 51., 1431 : Perényi cs. lit., 1454 : Lelesz.
65. 16., 1451: Lelesz, elench. Statut) 1431-ben «capella in honorem B.
Michaelis Archangeli» áll e községben. — Vámszedő hely is volt. Az 1222.
évi 25. t.-cz. rendelése szerint az egész országban csak itt és Regéczen
lehetett sóraktár. Ez időben tehát bizonyára nevezetesebb hely volt e tisza-
paríi község, mint később avagy manapság. — Tokajtól ék. fekszik.
Szakoly. L. Szokoly a.
Szalmád. Zalmad. (1336: Perényi cs. lit., 1463: Kállay cs. lit
Szabolcsmegye dk. részében találjuk.
Szalók-Sámson. L. Sámson a.
Szalóka. Zaloka. (1464: Lelesz, metal. Szab. 40.) Szabolcsmegye ék.
sarkában, Szenl-Mártonnal szemközt a Tisza túlsó partján fekszik. Néha úgy
látszik — Bereghez számították. (V. ö. Lehoczky i. m. III. e helys. a.)
Szántótelek. Zantotelek. (1413: Lelesz, metal. Szab. 51. és Dl. 10118.)
Gávával volt határos.
Szeged. L. Simánd a.
Szegegyház. Zekehaz pred. (1463: Lelesz, elench. Statut.) Zegeghaz
poss. (1485 körűi: Kállay cs. lit.) Zeekneghaza. (1488: Lelesz. 1.) Zegeghaza
poss. (1492 : Lelesz, elench. Statut.) Ma is puszta Dorog m. k. é.
526 M AGYARORSZÁG.

Székely. Villa Zekul. (1284 körűi : Zichy okmt. I. 59.) Zekel. (1324:
Anjouk, okmt. II. 171., 1427: Fejér. X. 6. 874., 1440 k ö rű i: Lelesz, act.
Béres. f. 6. n. 7., 1452 : Dl. 30036.) Bogdány m. kel. találjuk.
Szennyes. L. Szatmármegyében.
Szent-Ábrány. L. Ábrány(-falva) a.
Szent-Ágota. Zenthagatha poss. (1410: Lelesz, elench. Statut.) Zenth-
agotha pred. (1506: Gyárfás. Jászk. t. III. 723.) Ma puszta Nádudvar
m. dny.
Szent-lván. Zenth Iwan. (1426 : Dl. 11763.) Nádudvar vidékén tűnik föl.
Szent-iános. Senthyanos, Fireghaz, Thusnak — 1411-ben mint Debre-
czen tart. soroltatnak föl a megye szabatos kit. nélk. Tán inkább Szabolcs-
megyébe számíthatók. — A mai Hortobágy vidékén fekhettek.
Szent-Margita. Zenthmargitha. (1484: Dl. 19003.) Ma puszta Polgártól
d. Ugyané vidéken 1458-ban: «pred. Zenthmargylh» tűnik elénk. (Károlyi
okit. II. 318.) 1493—1496-ban az egri püspöki számadókönyvekben: Margytha.
Zenth Margytha. (Bakocs codex. 345. 395. 438., Századok. 1870. 665.)
Szent-Márton. Sanctus Martinus. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 329.) Villa
Scempmarthun. Poss. Zenthmartun. (1345: Zichy okmt. II. 174. 177.) Zenth-
marton. (1389: U. ο. IV. 392., 1476: Lelesz, metal. Szab. 62.) A megye ék.
zugában fekvő' nagyobb helység.
Szent-Mihály(-telke).Zenthmihal. (Század. 1870.665.) Zenthmyhaltheleke.
(1472: Dl. 17317.) Ma csak Szent-Mihály nevű helységet ösmerünk, Nánás-
tól ény.
Szent-Miklós. a) 1458-ban egy «Chegezenthmyklos» nevű birtok fordúl
elő s vele együtt Szent-Margit puszta. Úgy látszik a Tisza-parti Csege hely­
ség és a tőle ék. fekvő Szent-Margit puszta közt, vagy ezek vidékén feküdt
(Károlyi okit. II. 318.) E helységet (Zenthmiklos) Tokaj és Tálya várak tar­
tozékai közt is föltaláljuk. (Károlyi okit. II. 318., Dl. 15374., Lajtafal. lit.
Bosnyák csal. ir. elench. fasc. 2. n. 9.) — 6) 1463-ban és 1465-ben a mai Földes
melletti Szent-Miklós puszta tűnik föl a falvak sorában. (Dl. 15882. 30879.)
A pápai tiz.-lastrom csak az utóbbit ismeri. (Scent Milos: 327. 1„ S. Nicolaus :
344. 360. 1.)
Szent-Péter. Zenthpether. (1430: Dl. 12339; 1452: Dl. 14570.) Z. pred.
(1484: Jászó. pr. A. föl. 61.) ügy látszik a mai Szentpéterke puszta, Buly és
Kótaj közt.
Szent-Péter-szege. L. Biharmegyében.
Sziget. Zygheth. (1484 : Dl. 19003.) Szoboszló és Hegyes közt sorolják
töl. — Ma puszta Angyalháza és Zám puszták szomszédságában.
Szoboszló. Zubuzlou. Zobozlow. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 327. 344. 360.)
Zobozlo. (1460: Dl. 30040., 1472 : Muz. lltár, 1476 : Dl. 19907., 1503 : Lelesz,
elench. Statut.) Vámszedő hely volt. — A mai Hajdu-Szoboszló r. t. város.
Szokoly. Terra seu poss. Inezakala in cottu de Zothmar. (1314: Zichy
okmt. I. 147.) Zakul, Zokul. (1326: Zichy okmt. I. 276.) Poss. Zakul és
Inazakala. (1329 : Zichy okmt. I. 323.) Zeluk. Zokol. (1332—7 : Páp. tiz. 1.
343. 360.) Zakói. (1454: Lelesz. 65. 65., 1487: Század. 1868. 509.) Zokol.
(1472 : Muz. lltár.) Nagy-Kállótól kissé délkeletre fekszik.
 SZA BO LCSM EG YE. 527

Szolnok. Zolnuk. (1374 : Zichy okmt. III. 566.) Ma puszta Bogdány

mellett k.
Szopor. (?) Zuphwr in cotlu Supruniensi. (1347 : Anjouk, okmt. V. 109.)
Ha Szabolcs)»egyelies kell értenünk. Köteles vidékén fekhetett.
Szovát. L. Biharmegyében.
Sztarka. Starka. (1446: Kállay cs. lit.) Tán Dada vidékén feküdt s
megfelel a Debreczen tart. közt 1411-ben előfordúló «Stata? Stirta?» kétes
irású helységnek. (Megjegyzendő, hogy az utóbbi oklevél, bár csaknem egy­
korú, de — másolat.)
Szuna. Zwna. (1430: Dl. 12339.) A Kállaiak (szabolcs-, szatmár- és
beregmegyei) uradalmában merül föl. Ily nevű (Zwhna) falut 1415-ben az
olnodi Czudarok birtokai közt Hevesmegyében említenek. Tán a kettő azonos
helységet jelez, mely valahol (1. pl. Nagy-lván) Szabolcs és Heves megyék
határvidékén feküdt. (Dl. 10333.)
Szót. Zuth. (1421: Lelesz, elench. Statut.) Zwth. (1432: Zsélyi lit.)
lékével és Pappal volt határos.
Szüllőegyház. Poss. Zywlleweghaz. (1457: Somossy cs. lit.) Úgy látszik
a borsodmegyei határ felé feküdt valahol.
Tamási. Thamasy. (1323: Békósm. okltár. 1., 1338: Zichy okmt. I.
532., 1488 : Lelesz. 1.) A Nyir-Adonyhoz tartozó mai tamási puszta.
Tardos. Thardos. (1395: Dl. 8089 ; 1471: Dl. 17225 ; 1476 : Dl. 17866.
17867.) A XIV. század végén néptelen. 1424-ben Zemplénmegyéhez számítják.
— Tokajtól d. a Tisza partján fekszik.
Tas. Thoos. Thas. Thaas. (1324: Zichy okmt. I. 262., 1361: Dl. 5093;
1423: Lelesz, metal. Szab. 17., 1471: Dl. 31689.) B. Sz. Mária tiszteletére
épült kőtemplommal már 1361-ben. — Kis-Várdától dny. esik.
Tatárteike (puszta). Tatartelke pred. (1448: Lelesz, metal. Szab. 12.)
Besenyőd mellett terűit el.
Téglás. Tetlas. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 327.) Theglas poss. (1347 : Zichy
okmt. II. 230.) Téglás. (1347 : Anjouk, okmt. V. 22.) Theglas. (1411 : Zsélyi
lit.. 1451: Dl. 14467 ; 1460: Dl. 30040.) Vámhely volt. Hadház mellett
találjuk a mai Hajdumegyében. (L. Biharmegyében is.)
Tegye. Thegee. (1413: Dl. 30776.) Theghe. (1476 : Dl. 18142 ; 1478 :
Dl. 25392.) Úgy látszik a megye délk. vidékén feküdt.
Telek. L. Nagy-Telek a.
Temeháza. Themehaza al, nőm. Myskouch. — Úgy fordúi elő, mint
Borsova.
Tét. Theth. Theeth. (1330—1465 : Dl. 16458.) Theth. (Határát megjár­
ják 1347-ben: Anjouk, okmt. V. 46., 1421-ben: Lelesz, metal. Szab. Yyyy.
és 1459-ben: Dl. 15378.) Thotth. (1378: Zichy okmt. IV. 36.) Bogdánytól dk. esik.
Tetétlen. Thethethlen. (1411: Zsélyi lit., 1452: Kállay cs. lit.) Ma
Hajdumegyében Püspök-Ladánytól k. találjuk.
Tiburczuta. L. Gyulavölgye a.
Timár. Tymar. (1347 : Anjouk, okmt. V. 14.. 1367 : Dl. 5567., Század.
1870. 665.) A Tisza partján, Tokajtól ék. fekszik.
Tótfalu. L. Biharmegyében.
5 2 8 M AG YA RORSZÁ G.

Tót-Kálló. L. Kalló m.-város a.

Tölgyes. Terra Chulgus. Poss. Thulgus. (IV. László kir. korából : Zichy
okmt. I. 72.) A mai Fényes-Litke vidékén fekhetett.
Tur-Sámson. L. Sámson a.
Túra. Thwra. (1462: Kállay cs. lit.) Thwra in districtu Nyr. (Lelesz.
65. 63.) Nyíregyháza és Bogdány közt fekszik.
Tusnak. L. Szent-János a.
Tuzsér. Geustusera. (1345. 1354: Zichy okmt. II. 172. és 579. Gews-
tusera. (II. a. u. o. 174.) Tusyr. (1354: U. o. 580.) Renolthtusera. (U. o.)
Kystuser. Radnoldtusera, (1387 : U. ο. IV. 325.) Twsyr. (1406—1407 : Dl. 9276 ;
1438 körűi: Ibrányi cs. lit., 1500: Dl. 20991.) Gewsthwser. Gewztbwser.
(1437 : Zsélyi lit.) «Portus naulium seu navigium» és «tributum seu teloneum»
is említtetik e helységben 1406-ban, 1438-ban és 1461-ben is. — A Tisza
partján, a megye ék. sarkában fekszik.
Újfalu, a ) Wyfalu. Ily nevű helység fordúl eló' 1347-ben és a XV. száz.
végén. (Anjouk, okmt. V. 46., Századok. 1870. 665.) Határa a Tisza m. kez-
dó'dik s Eszlár és Nagyfalu mellett vonul. Említik azt az utat is, mely innen
— bizonyára Zemplénbó'l. Tokaj felől — Nagy-Kálló felé vezet. E helységet
ma hiába keressük. — b) 1465-ben Téttel együtt merül föl egy «Wyfalw».
melyet «al. nőm. Apathzegh» néven is neveztek. (Dl. 16458.)
Újlak. Wylok. (1347 : Anjouk, okmt. V. 46.) Debreczennel és Sámson­
nal volt határos.
Vaja. L. Szatmármegyében.
Váras-Dobos. L. Szatm árban: Dobos helys. a.
Varsány. Nagy-Varsány. (1489: Lelesz, elench. Statut.) Utraque Wossyan.
(Lelesz, metal. Szab. Nnnn.) A mai Kis- és Nagy-Varsány, Vásáros-
Namény m. a Tisza partján. — Inkább Szatmármegyéhez számították. (L. ott is.)
Vas-Megyer. L. Megyei· a.
Vasvári. L. Szatmármegyében.
Vécse. Weyche. (1367 : Dl. 5567.) Tímárral volt határos.
Vencsellö. Wenchellew. (1407 : Fejér. X. 4. 827., 1413 : Lelesz, metal.
Szab. 51., 1430: Dl. 12255.) A Tisza partján, Tokajtól ék. fekszik.
Veresmart. Poss. Weresmorth. Villa Veresmorth. (1329. 1381: Zichy
okmt. I. 327. IV. 182.) Weresmarth. (....L e le sz . 64. 39.) A Tisza partján,
Kis-Várdától ény. fekszik.
Videgyház és Vidmonoslora.Vidmonostara. (1411: Zsélyi llt.)Vydmonostra.
(1430: Dl. 12339.) Wydmonostor. (1484: Dl. 19003.) Mint a debrecseni
uradalomhoz tartozó helység, majd mint a Kállaiak birtoka merül föl. Ezzel
tán azonos az a: Vydeghaz vagy: Wydeghaza, mely 1415-ben mint az olnodi
Czudarok 1476-ban pedig a H u n ya d ia k birtoka (utóbbi évben Biharmegyéhez
számítva) íordúl elő. (1415: Dl. 10333. és 10335; 1476: Dl. 17907.) Ma
11.-Böszörmény és Nánás közt találunk Rácz-Vid nevű pusztákat. — 1430-ban
Vidmonostorával együtt : Andosmonostora is szerepel a Kállaiak bírt. közt
Vidtelke. Vydtheleke. (1402 : Perényí cs. lit.) V. pred. (1492 : Lelesz,
el. stat.) Egymagában fordúl elő. Tán azonos Videgyházzal vagy Vid­
monostorával.
 SZA BO LCSM EG YE. 5 2 9

Vis. Vys. (1381 : Pongrácz cs. lit., 1452 : Lelesz. 63. 30.) A Csicseriek
1452-ben be akarják népesíteni s ezért soltészság gyanánt Gewrghspan
Lászlónak adják ki. 10 évi adómentesség ígérete mellett. — Zemplénmegye
határán, a Bodrogköz dny. zugában fekszik.
Vitka. L. Szatmármegyében.
Záhony. Zahon. (1476 : Lelesz, metal. Szab. 62.) A megye ék. sarká­
ban fekszik. — 1427-ben (52 j.-portával) és 1484-ben Ungmegyéhez számít­
ják. (Dl. 32382. és 18789.)
Zalkod. Zalgoch. Zulkud. Zolguug. (Páp. tiz. 1. 328. 329. 359.) Zolkod.
(1367 : Dl. 5567 ; 1406 : Lelesz, elench. Statut., 1478 : Lelesz. 20.) A Bodrog­
közben fekszik, közel a zemplénmegyei B.-Kereszturhoz. A p. tiz.-lajstrom
is mindig a szabolcsi fó'esperességbe helyezi.
Zám(-monostora). Zammunustura. (1340. 1343: Akad. Értek. IX. 1881.,
Zichy okmt. II. 57. 64.) Zaam. (1459 : Dl. 29289. 26616.) A mai zárni puszta
Hajdumegyében, Nádudvar m. ény. — Szabolcsból 1459-ben helyezik át
Békésmegyébe, a melytől pedig ugyancsak távol esett. — 1473-ban ily nevű
pusztát emlegetnek Szabolcsmegyében. (Dl. 17459.)
Zelemér. Zelemer. (1332—7: Páp. tiz. 1. 344., 1489: Lelesz, metal.
Szab. Tt., Dl. 30766. és Lelesz, elench. Statut.) Ivörűlte «Fizeus. Maladen,
Ethelaka és Ziltelek» nevű praediumok terűitek e l ; 1413-ban pedig «poss.
Zyleghaz, Cheketheleke, Fyzes, Maiadon, Echelaka és Thegee>, melyeknek
ma már nyomukat sem találjuk. Zelemer 1498-ban már puszta gyanánt for­
dái elő, vagy ily nevű p. is létezett. — Ma Nagy- és Kis-Zelemér puszta,
Debreczen és Hadház közt.
Zomaj. Zomayn. (1297 : Zichy okmt. I. 88., Akad. Ért. 1881. IX.) Zám-
tól k. feküdt.
Zug. Zuug. (1354 : Zichy okmt. II. 584.) Zugh. Zwgh. (1357. 1374 :
U. ο. III. 45. és 566., 1402 : U. ο. V. 323.. 1406—7 : Dl. 9276.) Litke hatá­
rosai közt is előfordul, nemesi névben. — ügy látszik a Tiszazugon
keresendő.
Zsurk. Swrk. Zwrk. (1353 : Zichy okmt. II. 499.) Zurk. (1471 : Lelesz,
act. Béres. f. 12. n. 15.) Suik. (1476 : Lelesz, metal. Szab. 62., 1489 : Muz.
lit.) Swrk. (1477 : Jászó. Statut. L. f. 2. n. 45.) A megye északkeleti zugában
találjuk.
Összesen: 300 helység.

FŐBB BIRTOKOSAI:
Abafi (Aba, abafalvi, várkonyi) cs. Kolcsi (költi ?) pusztájok részét
1465-ben a Bajoniaknak vallják be. (Károlyi cs. okit. II. 365. — V. ö. Nagy
Iván, i. m. Pótkötet. 5. 1.)
Agárdi cs. 1417-ben a Perényiekkel és Nagytárkányiakkal együtt részeik
vannak: Gyűl aj, Szent-Ábrány, Gyulavölgye, Nádastelek, Tibürczuta és
Pazarnyir, — később pedig az agárdi Tőkékkel együtt: Egyek, Ohat, Bodács
Hunyadiak kora. VI. 34
530 M AGYARORSZÁG.

és Csege helységekben. (1417. és 1447: Lelesz, eleneh. slatut., 1452: Dl.

30036; 1461—2 : Károlyi cs. okit. II. 223.. 299. 334. — L. Parlagiak,
Bajornak és Csege város a. is.)
Ágh (jékei) es. 1437-ben részeik vollak Kárászon és Ilenén. (Lelesz,
eleneh. Statut.)
Alattyáni cs. Avagy: alattyáni Nagy cs. 1478-ban Gyulajon. (Lelesz,
eleneh. Statut.)
Anarcsi cs. 1406: Dl. 9157.
Apagyi cs. 1454: Muz. lltár.
Apród cs. 1405-ben a Dobiakkal egyezkednek Fejő h. fölött. (Lelesz,
eleneh. Statut.)
Ártánházi cs. László 1454-ben a megye alispánja volt. (Kállay cs. 111.)
Atyai cs. 1450-ben földesurak Mándokon (Lelesz, eleneh. Statut.) s
1482-ben Gúton és Alsó-Gúton is. (Lelesz, eleneh. Statut.. 1482 : Lelesz. 8.)
Bácskái cs. 1436-ban Gyulaháza. — 1439-ben pedig Balsa részeibe
igtatják be őket. Úgy látszik Czigán, Monostor. Himes — s kétségtelenül
(már a 80-as években): Kékese (Berencs. Anarcs), Báka. Kenéz. Ladány,
Benk, Monyorós helységekben. Zelemér, Séter és Téglás pusztákon (1498-ban
az anarcsi Tegzesekkel együtt) voltak birtokaik. (Lelesz, met. Szab. 27..
Lelesz, eleneh. stat.. 1484: Lelesz, acta Béres. f. 10. n. 3. — V. ü. u. o. f. 6.
n. 27. és 1. a Várdaiak a. is.)
Bajáni cs. 1453-ban a Fülpösiekkel együtt igtatják őket Náprád és
Gát birtokába. (Lelesz, eleneh. Statut.)
Bajoni cs. Földesurak : Bajon. Gürbő és (Püspök)-Ladány helységekben.
1453-ban birtokukba jut Hunyadi ,T. kezéről Zám. 1454—1455-ben az Agárdiak­
tól Ohat, Egyek és Bodács helységekben vesznek zálogba részeket. 1455-ben
a Sztáraiakkal együtt földesurak Igaron. Ekkor kapják adományul a derzs-
egyházi pusztát is. 1456-ban Ohaton vesznek jószágot az Ohatiaktól; 1458-ban
nyerik a Gecseiekkel együtt kir. adományúl Csege-Szent-Miklóst és Szent-
Margitot. 1459-ben zálogba veszik a Földesiek részeit Egyeken ; 1465-ben
Ladányban és Köles pusztán vesznek részeket s ugyanez évben egy Sztárival
s Parlagi Györgygyel együtt kapják a hűtlen földesi Nagy cs. birtokait
Földesen, Szent-Miklóson és S ápon; végűi 1472-ben Szováton szereznek
jószágot. (1453. és 1472 : Század. 1887. 8. fűz. 73. és 82., 1459 : Dl. 26616;
1465 : Dl. 30879. A többire nézve : Károlyi cs. okit. II. 223., 299., 305., 306..
310., 318., 324., 365. és 369. L ásd: Görbő helység, Abafiak, Gecseiek.
Szepesiek. a földesi Bakó cs. és Csege város a. is.)
Bák (kis-anarcsi) es. Baak dictus. (1424 : Zsélyi lit.)
Bákai cs. Bákán. Boldogasszony-Bákáján s Nagymező, Pókatelke és
Gyümölcsös-Lövő pusztákon bírt részeik ez időben az anarcsi Tegzes cs.
kezére kerülnek zálogúl. (1473: Dl. 17482. — V. ö. Dl. 27696.)
Bakó (földesi) cs. Balázs egyeki birtokát Bajoni Istvánnak adta el
1471-ben. (Károlyi cs. okit. II. 421.)
Baksai (kisfaludi) cs. Baxay. (1480 : Dl. 24981.)
Baktai cs. Baktán és Nagyfaluban. (1420: Lelesz, metal. Szab. 14..
1428: Dl. 30033 ; 1463 : Kállay cs. lit.)
 SZABOLCSM F.GYE. 531

Balog (ramocsaházi) cs. 1421-ben részeik voltak Alsó-Gégényben is.

(M.-szig. Iyc. gyűjt.)
Bán (bánfalvi) cs. 1429-ben igtatják Bag, 1453-ban a Várdaiakkal és
fulóházi Futókkal együtt Szabolcs és Balsa helységek s Halásztelek puszta
részeibe. (Lelesz, elench. Statut.)
Bánki (gáti) cs. L. Besenyó'diek a.
Bárány (sárándi) cs. A hűtlen Mihály jószágait Erdegházán a Nagy-
mihályiak (biharra. család) kapják 1464-ben. (Dl. 16073.)
Barla (jékei) cs. 1430 : Muz. lltár.
Bátori cs. Már 1347-ben osztoznak (az ekkor Biharmegyéhez számított
Adonymonostorán és Ábrahámon) Rakamazon, Létán, Pócson, Tímáron.
Nyíregyházán és Bődmonostorán. 1353-ban részeket szereznek Királytelkén
és Nagyfaluban. 1379-ben bírják Fejértót is. 1382-ben kapják kir. adományul
Poroszlót. 1407-ben beigtatják ó'ket Lorántháza, — 1419-ben Kenéz, —
1438-ban Szabolcs és Balsa birtokába ; 1428-ban földesurak már Adonyban
és Lúgoson, — 1430-ban egyebek közt Nagy-Ábrány, Vencsellő, Bó'd és
Adony(-monostora) helységekben, az 1433. évi osztozkodáskor — egyebeken
kívül — Leveleken, 1435-ben Egyházas-Berczel pusztán, 1463-ban a Nyír­
egyházához tartozó Mánd és Szilas pusztákon s úgy látszik Királytelek
pusztán is. 1462-ben igtatják ó'ket Gyulaj. — 1466-ban Szamosszeg és Pályi
részeibe. 1472-ben a kir. jogot nyerik Szent-Mihálytelkére nézve. 1484-ben
Bolton is földesurak s végűi bírják Bátor mezővárost. (1347 : Anjouk,
okmt. V. 14.. 1353: Dl. 30119; 1373: Dl. 6127. 31106; 1379: Dl. 30025;
1382: Dl. 6954; 1428: Dl. 11968; 1430: Dl. 12255 ; 1433: Dl. 12501; 1435 :
Lelesz. 20.. 1463: Kállay cs. lit., 1472: Dl. 17317; 1484: Lelesz. 8. — A
többire nézve: Lelesz, elench. Statut. — V. ö. 1468: Dl. 16622. 16623..
továbbá Nagy Iván, i. m. — Lásd : Károlyiak a. is.)
Bégányi cs. L. Óbégányiak a.
Beke (baksai) cs. A Márton özvegye bírt 1425-ben Bogáton. (Lelesz,
elench. Statut.)
Bekényi cs. A bekényi Csehekkel együtt Pügyön. (1437 : Hanvai
cs. lit.)
Berczeli cs. Berczelen. (1441 : Lelesz, elench. Statut.)
Beregszászi Sz.-János vitézek. 1450-ben igtatják őket Apáti részeibe.
(Lelesz, elench. Statut.)
Besenyőd! cs. 1457-ben a petri Derseknek elzálogosítják a gáti Bánki-ak
erdődi (eddig nálok szintén zálogban volt) részeit. (Dl. 15194. — V. ö. 1463 :
Kállay cs. lit.)
Bezdédi cs. Bezdéden kívül bírtak 1422-ben Ilenén. 1437-ben itt és
Kárászon ; 1446-ban Kanyáron. Pátrohon. Ónteleken, 1453-ban Jákón ;
1454-ben Jára pusztán s 1480-ban Czigán és Eperjes helységekben is. (Lelesz,
metal. Szab. 33.. és 172., 1437 : Lelesz, elench.Statut., 1446 : Kállay cs. lit.
1454: Dl. 14896; 1480: Lelesz. 2.) ' ’
Bige (nagyfalusi) cs. Byge. (1448 : Kállay cs. lit.)
Bilgez (ladányi) cs. Püspök-Ladány értendő. (1473 : Dl. 17459.)
34*
532 M AGYA RORSZÁ G.

Bodó (ladányi) cs. Hasonlókép. (1473: Dl. 17459.)

Bogáti cs. Bogáton kívül 1433-ban Uj-Bogát pusztán, — 1460-ban
Kis-Létán, — 1462-ben Gáton, 1484-ben Gelzsón is földesurak. (Lelesz, elench.
Statut., 1468: Lelesz. 68., 1484: Lelesz. 25.)
Bolti cs. 1463: Kállay cs. lit., 1472 : Akad. kézir.
Bolyár (csebi) cs. L. csebi Torkos cs. a.
Bulyi cs. Gáván is. (1460. 1463 : Kállay cs. lit. — L. Csuriak a. is )
Butkai cs. 1411-ben (és 1413-ban) új-adományúl kapják a Báskai,
Márki (Málczai) osztályos családokkal együtt: Hugyaj, Gáva és Félegyház
helységeket. 1423-ban osztozkodnak : Varsányon (és Gáván); 1472-ben igtat-
ják őket Kenézló' és Zalkod részeibe s 1485-ben földesurak Gyulajon is.,
(1411. 1413 : Fejér. X. 5. 151. 451. 453., 1423 : Lelesz, metál. Szab. Nnnn.
1472: Lelesz, elench. Statut.. 1485 : Muz. lltár.)
Csaholyi cs. 1385-ben Vasmegyert kapják adományul Mária királynőtől.
1451-ben bírtak Hosszú-Macson s valószínűleg a debreczeni Dózsa-féle többi
birtokokban is. (L. Hunyadiak a.) Mert 1460-ban a kusalyi Jakcsokkal szemben
kir. ítélettel elvesztik: Szoboszló, Hegyes, Macs. Hatház, Téglás, Sámson, (és
a máskor Biharba szám ított: Boldogasszonyfalva, Gáborján. Tótfalu és Szent-
Péterszege) birtokokat. A Jakcsok e helységekben már 1457-ben földesurak.
(Tört. Tár. 1889. 732., Dl. 14467.. 30040., 1457: Lelesz. 6. — V. ö. Lelesz,
act. Bercsény f. 7. n. 54.)
Csapi (eszényi) cs. 1411-ben új-adomány alapján igtatják ő k et: Kemecse,
Ibrány és Keresztut részeibe. Földesurak Eszényben (1. ott) is ; előnevüket erről
a helységről kapták, ügy látszik Ásványban és Agteleken is bírtak 1446-ban.
“(1411: Jászó. Statut. C. f. 3. n. 92., 1449. és 1467 : Dl. 31589. és Lelesz,
metal. Szab.. T , 1446: Kállay cs. lit.)
Csarnavodai cs. 1435-ben részeik voltak : Rév-Bácson és Balsán. (Lelesz,
elench. Statut.)
Császári cs. A Pazonyiakkal együtt bírtak Székelyen. (1423: Lelesz,
elench. Statut.)
Cseh (bekényi) cs. L. Bekényiek a.
Cseh (zomborij cs. Földesurak: Bajon és Csobajon. (1473: Lelesz,
elench. Statut.)
Cseleji cs, 1405-ben az Izsépiekkel és Dobiakkal együtt Bogát és Bérezel
helységekben voltak részeik. (Dl. 9013.)
Cseres (pazonyi) cs. 1489 : Lelesz. 9.
Csicseri cs. E család a rokon csicseri Orosz, cs. Ormos és cs. Fodor
családokkal együtt b ír t: Komoró, Vis, Bodon és Berkesz helységekben. A
Csicseriek azonban 1481-ben és 1487-ben Vis, Bodon és Berkesz helységekben
bírt részeiket Ráskai Balázsnak zálogosították el. Ugyanekkor a cs. Oroszok
Hodászon is földesurak. A cs. Ormos-ok berkeszi részei 1488-ban a Ramocsa-
háziak kezéről a gesztelyi Oroszok kezére kerültek zálog gyanánt. (1343:
Kassa V. titk. lit. és Anjouk, okmt. IV. 330., 1381 : Pongrácz cs. lit. — R
családnak az Orsz. Lltárba letett levéltárából 1430 körűi : Dl. 31611; 1458 :
Dl. 31689 ; 1462 : Dl. 31784; 1464: Dl. 31868 ; továbbá 1481. 1487 : Lelesz,
el. stat.. 1488 : Muz. lltár.)
 SZA BO LCSM EG YE. 533

Csire (álmosdi) cs. 1417-ben Balkány és Tas részeibe igtatják őket.

(Lelesz, elench. Statut.)
Csűri cs. Pál 1450-ben a megye alispánja. 1463-ban Nagyfaluban is
földesurak. 1461-ben a Bujiakkal (Csűrön és Bujon) birtokot cserélnek. (Kállay
cs. lit., 1461: Görgey cs. lit.)
Czudar (olnodi) cs. 1361-ben birtokukba ju t: Devecser, Mása, Berkesz
és Tas, s jogot tartanak Balkány és Béliek részeihez. 1380-ban kapják Lajos
királytól Dombrádot. 1388-ban igtatják őket Gesztréd birtokába. 1415-ben
bírják ezeken kívül: Macsiszeget. Inhát (?). Borsovát, Kéket, Bajnokföldét,
Lacztelkét. Apátit, Dobokát, Temeházát, Balkányt. Görényt, Nagy-Gútot, Vid-
egyházát. Körtvélyest. Pályit. Őrt, Szamosszeget, Kerélt és Kepetelkét. 1452-ben
Lök, Eszlár, Gyomán. Szent-Péter. Orros, Nagy- és Kis-Kálló, Napkor, Harang.
Bir, Nagy-Semjén (Kállai-birtokok) részeihez formálnak jogot. 1454-ben Nagy-
Halász is az övék (részben vagy ideigl. jogon) ; végűi 1465-ben a borsod-
megyei Szederkény vidékén feküdi «Ineer» nevű predium szintén. (1361 : Dl.
5093. és 5094; 1380: Dl. 6671; 1388: Lelesz, elench. Statut., 1415: Dl.
103.33. és 10335 ; 1452 : Dl. 14570; 1454: Dl. 14896 ; 1465 : Dl. 16171. -
V. ö. Dl. 14742. L. Rozgonyiak a. is.)
Dancsházi cs. Földesurak Tetétlenen 1441-ben. (Lelesz, el. stat.)
Debrői cs. L. Szepesiek a.
Dédesi pálosok. L. Gecseiek a.
Dengeiegi cs. Részeik voltak Dadán. (1461: Kolosmon. prot., 1470:
Lelesz. 52.)
Dere (petri) cs. 1407-ben a Mizsiteiektől leányágon kapják Mizsite.
Karatelek, Szent-Ágota, Péter-deák-ülése, Bolyár, Hollós. Séter és Nádudvar
részeit; 1426-ban tiltakoznak, hogy a Szántaiak az ő részöket: Nádudvar
(Szent-Ágota). Séter, Hollós, Bolyár. Szent-Iván és Péter-deák-ülése birtokok­
ban elfoglalják. 1458-ban Varas-Doboson és Létán (Kis-Létán), 1463-ban
Petriben és Besztieczen is földesurak. 1465-ben Bekény helység, Poroszló­
egyháza és Szegegyháza puszták birtokába igtatják őket. 1465-ben Újfaluban
(Kis-Szőllős pusztán) és Téten, 1475-ben Balkányban, Őrön s vétel útján
Besztreczen, — 1489-ben Nádudvaron is vannak részeik. (Kállay cs. lit.. Muz.
lltár, Lelesz, el. stat., 1407 : Fejér. X. 4. 825., 1458 : Lelesz. 29., 1465 : Dl.
16458., 1475 : Lelesz. 1. — L. Besenyődnek a. is.)
Dobi cs. Dobon kívül földesurak: 1405-ben Fejő, Bogát, Bérezel. —
1462-ig (zálogban a Kállaiaktól) Lök és Eszlár helységekben, s 1430-ban —
a Monokiakkal együtt: «Hathas és Athad» (a megye kitétele nélkül, kétség­
kívül : Hatház és Acsád) helységekben is. (Lelesz, el. stat., Dl. 9013., Kállay
cs. lit., 1430: Fejér. X. 7. 313. — L. Cselejiek és Monokiak a.)
Dobó (ruszkai) cs. 1449-ben kapják (a Várdaiakkal együtt) a kormányzó­
tól Csobajt és Lök részeit. (Zsélyi lit.)
Dózsa (debreczeni) cs. L. Hunyadiak a.
Drágít (bélteki) cs. Földesurak: (Nagy-)Halászon. (1480: Dl. 18404. —
V. ö. 1401: Lelesz. 11., hol az elhelyezés datuma kétségtelenül hibás, és
Lelesz, act. Béres. f. 7. n. 45.)
534 M AGYARORSZÁG.

Egri káptalan. 1435-ben és 1461-ben (a Polgár melletti) Csősz pusztán;

1452-ben Balsán, 1493-ban Egyeben vannak részeik. (Egri kápt. lit Num. 8.
div. 6. fase. 1. frusta 1. 2.. és 1452: Lelesz, elench. Statut., 1493: Jászó.
AAA. n. 12.)
Egri püspök. 1493-ban Polgári és Szent-Margita helységekben földesúr.
(Régibb birtokaira nézve v. ö. Orsz. Lltár. Eccles. fasc. 69. n. 47. és fentebb
Bágy helys. a.) Szabolcsi jószágaira 110 és 131 frt esett az 1494—5-iki adó­
ból. (Bakocs Codex. 438.. Engel, i. h. 36. 141.)
Egyeki cs. 1421 : Kár. okit. II. 57.
Endesi cs. L. eszényi pálosok a. — V. ö. 1467 : Dl. 16597.
Erdődi cs. 1457 : Dl. 15194.
Eszényi pálosok. Endesen (1483.), hol az Endesiektől 1482-ben szereztek
részeket. (1482: Lelesz. 12., 1483: Lelesz, e), stat.)
Esztári cs. L. Sztáriak a.
Farkas (bogdáni) cs. Földesurak Nagyfaluban is. (1451. 1460. 1461 :
Kállay cs. lit.)
Farkas (pügyi) cs. 1446: Kállay cs. lit., 1455 : Lelesz. 23. és 26.
Fodor (csicseri) cs. L. Csicseriek a.
Földesi cs. Földesurak : Tetétlenen, Szent-Miklóson, Egyeken. Gyulajon
és Földesen. (1421 : Muz. lltár, 1441. és 1478 : Lelesz, el. Statut., 1463 : Dl.
15882. — V. ö. Bajoniak.)
Fűlő (fulóházi, kisfaludi, szabolcsi) cs. A szabolcsi Fuló-család tagjai
1417-ben az Uporiakkal együtt, mint osztályos atyafiak kapják az ó'seik álta,
is közösen bírt Halászt vagy Halászteleket. Kisfaludi Fuló Mihály 1448-banl
1449-ben és 1450-ben a megye alispánja volt. 1453-ban ugyanőt mint fuló­
házi F. M.-t igtatják Szabolcs. Balsa h. és Halásztelek p. részeibe. 1482-ben
Visen (?) és Kisfaludon is földesurak. (1417 : Muz. lltár. A többire : Kállay lit.,
Zsélyi lit., Lelesz, el. stat., Jászó prot. A. föl. 44.)
Flilpösi cs. Részük volt Gáván. (1463 : Kállay cs. levéltára. — V. ö.
Bajoniak.)
Gáti cs. 1478-ban részeik voltak Gyulajon. (Lelesz, el. stat.)
Gecsei cs. 1473-ban Zám, Csécs és Szabolcs puszták felét — népes
jobbágytelkekkel — a dédesi pálosoknak adják. E pusztákat a Bajoniakkal
együtt 1453-ban nyerte e család V. László királytól. (Tört. tár. 1890. 106. 107.
114., Dl. 17459. — L. Bajoniak a. is.)
Geszti cs. 1459-ben kapja Mihály a Kállaiakkal együtt a magbansza-
kadt Imregi László birtokát Fejő h.-ben. (Kállay cs. lit.)
Görényi cs. Pálnak «összes» e megyei birtokaiba igtatják 1465-ben a
Soklaiakat. (Lélesz. él. stat.)
Gáti (olcsvai) cs. 1459-ben Jákó részeibe igtatják őket. (Lelesz, el. stat.
— L. Szepesiek a. is.)
Hangácsi cs. L. csebi Torkos cs, a.
Gyulaházi cs. 1400-ban Egyházas-Gégény, — 1450-ben pedig Kenéz
birtokába igtatják őket. 1466-ban részeik vannak (Gégényen) és Gyulaházán
is. (Lelesz, elench. stat., 1466 : M.-szig. lyc. gyűjt.)
 SZ A B O LC SI! EGYE. 535

Haraszti cs. L. guti Országliok a.

Hodosi cs. Részeik voltak Bődön. (1463 : Kállay cs. lit.)
Horváth (bagi) cs. A beregmegyei: Bagról. — Földesnrak Petiiben.
1. 1460: Lelesz, elench. Statut.)
Hunyadi cs. H. János bírta Debreczen város (1. ott) e megyei tartozékait
s Tokaj várához Szent-Miklóst. — Mátyás király 1472-ben Hegyes, Szoboszló.
Macs, Téglás, Hatház és Sámson helységeket, mint a magban szakadt debre-
ezeni Dózsa Lászlónak már Zsigmond királyra szállt, de (leánynegyed fejében)
a Szokolyi. Szepesi és Szapolyai családoknak elzálogosított birtokait vissza­
váltás végett követeli. 1475-ben azonban a Szokolyiakat (Miklóst) ismét iktat­
ják e helységek részeibe. 1476-ban pedig ugyané helyek részeit a Tornaiaktól
(mint leányágon színién a d. Dózsák örököseitől) a király anyja vásárolja
meg, a ki ezenkívül ugyanekkor Böszörmény várost is igényli zálog czimen.
(A beigtatáskor a Parlagiak ellenmondanak.) E város fölött azonban már
1461-ben rendelkezik. 1484-ben elhunyván, jószágait: Újváros, Macs. Szent-
Margita, Szent-Miklós, Polgári, Prod, Vidmonostor, Hatház. Téglás, Tetét.len,
Kaba, Szoboszló, Sziget és Hegyes (Sámson ekkor Biharban) városokat és
helységeket Korvin János kapja, végrendeletben Szilágyi Erzsébettől s adomá­
nyul atyjától. (Dl. 15374; 1461 : Kassa v. titk. lit. telon. 60., 1472 : Muz. Illái·,
1475: Lelesz, elench. Statut.. 1476: Dl. 17907.. 17893 ; 1484: Dl. 19003. L.
Csege m.-város, Bajornak, a Telegdiek és Kapitány Pál a. is.)
Ibrányí cs. 1417-ben Szent-Péter. Lök, Gyomán, Oszlár és Bagos bir­
tokán osztoznak a pinczi Jonhosokkal; 1435-ben pedig Lök, Oszlár, Gyomán
és Bagos birtokán a Kállaiakkal. 1447-ben bírnak (Ibrányban és) Keresztuton.
1418 óla pallosjoguk is volt. (1417 : Fejér. X. 5. 835., Ibrányi cs. lit.. Nagy
Iván. i. m., Lelesz, elench. Statut.)
iklódi cs. Gégényben 1468-ban. (Lelesz, elench. Statut.)
Imregi cs. L. Gesztiek a.
Izsépi cs. L. Cselejiek a.
Jakes (kusalyi) cs. L. Csaholviak és rozsályi Kunok a.
Jakéi cs. 14h0: Ibrányi cs. lit.
Jánosi cs. L. apáti Kapolcs cs. a.
Jékei cs. 1381. 1386: Zichy okmt. IV. 185. 312.. 1406: Dl. 9157;
1467: Dl. 16597.
Jenkei (baji) cs. L. eszlári Jonhos cs. a.
Jonhos (eszlári, pinczi) cs. 1484-ben rokon Pincziekkel együtt bírtak :
Eszlár. Lök, Bagos és Gút helységekben. Szent-Péter. Telcze (Thelche) és
Gyomán pusztákon. 1471-ben Tardos részeit a baji Jenkeieknek. — 1476-ban
pedig a Szapolyaiaknak elzálogosították. (1471 : Dl. 17225; 1476: Dl. 17844;
1484: Jászó, pr A. föl. 61. — V. ö. Ibrányiak.)
Kábái cs. 1175: Lelesz, prot. parv.
Kállai cs. 1341-ben bírják Henél ; 1349-ben osztozkodnak: Bagos,
Filep, Bír. Vásáros-Kálló. Semjén, Gyomán. Pázmán. Oszlár. Lök. Kér és
Orros helységeken; 1352-ben birtokukba jut Harang; 1374-ben megveszik
Gemzsét. 1387-ben újra beigtalják őket Balsa és Halásztelek. — 1419-ben
536 M AG YA RORSZA G.

fél Laskod helység és Büs puszta. — 1424-ben Panyola birtokába. 1430-ban

bírják: Nagy-Kálló, Tót-Kálló, Orros, Napkor, Semjén, Bir, Balkány, Fülöp,
Béltek. Apáti, Kér, Semjén, Lök. Eszlár, Gyomán, . . . . Simánd, Szeged.
Szent-Péter, Szuna, Vidmonostra, Kő-Gégény, Gút (Nagy-Gút), Bagos és
Dorogegyház helységeket; 1440-ben : Bodrogtelkét, 1454-ben Túrát. 1447-ben
és 1453-ban beigtatják kállai Lökös Jánost: Ohat, Egyek. Bodács és Jákó. —
1457-ben a Rábaiakat Hugyaj, (Nagy-Gút) helységek és Fejéregyház puszta.
1460-ban Székely helység s Gyad és Juhod puszták. — 1466-ban Rostelek.
Szilastelek és Mánd puszták, — 1471-ben Devecser, Tas, Szamosszeg, Pályi
és Or, — 1476-ban Rakamaz, Kisfalud, Szabolcs, Balsa és Ibrony birtokába.
Már 1447-ben és 1450-ben van jószáguk Nyakastelke máskép Kis-Kércs
pusztán (Laskod m.), 1454-ben (Nagy-Semjénben és) Panyolán, 1459-ben
Sülde, Lengyed és Kászonv (Kason), 1462-ben Sima pusztákon. 1455-ben
zálogba veszik a Czudaroktól Gút, Balkány, Béltek, Görény és Körtvélyes
részeit. 1457-ben engedélyt nyernek V. László királytól, hogy Szabolcsmegyé-
ben bármely birtokukon «castellum seu fortalicium ligneum seu de lignis>-
emelhessenek. 1465-ben az albesi Zólyomiakkal szemben a magokénak
m ondják: Yidtelke, Nagy-Erő (Nagherw), Kis-Seprő, Kis-Erő. (Kyssrew).
Megyeló', Gyó'rtelke, Bata-Pálfölde és Ivántelke pusztákat és Kis-Léta helységet.
— E családból vált ki pl. az 1457-ben (és 1464-ben m in t: néhai) föltűnő
kállai Vitás (Vytez) János is. (1341. 1349: Anjouk, okmt. IV. 106., V. 263..
1374: Károlyi okit. I. 346., 1430 : Dl. 12339 ; 1454: Lelesz. 65. 63., 1455 :
Dl. 14956; 1457: Dl. 15188. 15195; 1464: Tört. Tár. 1890. 113.. 1465: Dl.
16238. A többire nézve: Kállay cs. lit. és Lelesz, elench. Statut. — V. ü.
Czudarok, Ibrányiak, Kérésiek, malomvizi Kenderes cs.. Gesztiek, Dobiak és
Nádudvar helys. a.)
Kántor (jánosi) cs. 1436-ban földesurak Gyulajon is. (Lelesz, elench.
Statut.)
Kapitány Pál. 1452-ben kapja Hunyadi Jánostól Mála és Balmaz
pusztákat, melyek eddig a debreczeni uradalomhoz tartoztak. (Dl. 15312.)
Kapoics (Kapolcsi, apáti) cs. Földesurak : Kenézen és (Kopócs-)Apátiban.
1470-ben a hűtlen Mihály pilácséi és apáti részeit a Madácsiak és Jánosiak
kapják. (1381: Zichy okmt. IV. 181., 1438. és 1464: Lelesz, elench. Statut.,
Századok. 1871. 659., 1470: Huny. kora. XI. 427. — L. az anarcsi Tegzesek
alatt is.)
Kárászi cs. 1437-ben földesurak Kárász és Hene helységekben. (Lelesz,
elench. Statut.)
Károlyi cs. 1458-ban Gemzse és Mada helységekben bírt részüket a
Bátoriak igénylik zálog czímen. (Dl. 15289.)
Kécz (simonkereki) cs. L. lelei Majos cs. a.
Kelei (földesi). cs. Keley. (1475 : Lelesz, prot. parv.)
Kemeceel cs. 1422-ben Apagy és Apáti, — 1445-ben Rád, Kemecse,
Ibrony és Öze részeibe igtatják őket. (Lelesz, elench. Statut.)
Kenderes (Kendefi, malomvizi) cs. 1455-ben zálogban bírják a Kállaiak-
tól Laskod és Fülöp részeit és a nyakastelki pusztát. 1478-ban Aranyásón
is földesurak. (Kállay cs. lit., 1478 : Lelesz. 21. — V. ö. Század. 1887. VIII. 35.1
 SZA BO I.CSM EG YE. 537

Kérési cs. Részeik voltak Laskodon (zálogban a Kállaiaktól), és

Besenyődön. (1444. 1463 : Kállay cs. lit.)
Kérészi cs. 1448-ban földesurak Apátiban. (Lelesz, elench. Statut.)
Kisanarcsi cs. 1489: Lelesz. 34.
Kisvárdai cs. L. Várdaiak a.
Komádi cs. L. Biharmegyében.
Koncz (konczházi) cs. Ungmegyéből. — 1448-ban Rév-Bács felébe igtatják
be őket. (Lelesz, elench. Statut.) 1454-ben ezt és Aranyast — mint a
Losoncziak birtokát — zálogül odább adják a Szokolyiaknak. (Lelesz, elench.
Statut., 1454: Lelesz. 17.)
Korvin János. L. Hunyadiak és Csege város a.
Kölesei cs. A Bátoriak némely birtokaihoz tartanak jogot, úgy látszik
— zálog-czímen. (Rakamaz, Nagy-Ábrány, Vencsellő, Bőd, Adonymonostora,
Pócs és Nyíregyháza. 1431 : Dl. 12359; 1433 : Dl. 12487.)
Körtvélyesi cs. István 1448-ban a megye alispánja volt. (Kállay cs. lit.)
Kun (rozsályi) cs. A kusalyi Jakcsokkal együtt bírtak Gemzse és
Besztrecz helységekben. (1445: Szirmay. Szatmárm. t. II. 271.)
Laczkfi (szántai) cs. Vagy : Szántaiak. 1413-ban Nádudvar és Mizséte.
1426-ban ezenkívül úgy látszik a petri Derzsek (és Parlagiak) által bírt
többi e vidéken feküdt helységekben is földesurak voltak. (Lelesz, elench.
Statut, és Dl 11763.)
Laki cs. 1478-ban részeik voltak Gyulajon. (Lelesz, elench. Statut.)
Lasztóczi cs. 1463-ban Nagyfalu részébe igtatják őket. (Lelesz, elench.
Statut.)
Leleszi konvent. Birtokai voltak Kanyáron. 1477-ben Zsurk részeibe
— mint a Losoncziak birtokába — igtatják be. (Rupp. II. 298.. 1477:
Jászó. Statut. L. f. 2. n. 45.)
Lengyel (szennyesi) cs. 1467 : Dl. 16597.
Liszkai cs. 1458-ban a magbanszakadt Ohatíak jószágait kapják a
Pércsiekkel (de Perez) együtt: Egyek. Ohat, Bogdán és Jákó helységekben ;
1486-ban Egyeken a Parlagiaknak részeket zálogosítanak el. (1458: Dl.
30199; 1486: Lajtafal. lit. Bosnyák cs. ir. elench. f. 4. n. 48.)
Lényai cs: 1414-ben igtatják ő k et: Lök, Eszlár, Gyomán. Bagos falvak
és Szent-Péter puszta; 1476-ban pedig Rév-Bács részeibe. (Lelesz, elench.
Statut.)
Lorántfi (serkei) cs. Részei voltak Rév-Bácson. (1446: Dl. 13979.)
Losonczi cs. 1389-ben földesurak: Várdán, Pálczán és Szent-Márton-
b an ; 1393-ban a két utóbbin kívül Mándokon i s ; 1425-ben pedig zálogban
Gáván. 1426-ban Gemzse felébe, 1447-ben Ré-Bácsba igtatják őket. Bírtak
1435-ben Zsurkon, 1438-ban Eperjesen és 1463-ban Andaházán is. (1389:
Zichy okmt. IV. 392.. 1393: Dl. 7898; 1425. 1447 : Lelesz, elench. Statut.,
1435: Lelesz, metal. Abauj. 23., 1438: Lelesz, act. Béres. f. 13. n. 20., 1463:
Lelesz. 74. 25. — V. ö. Dl. 30091. L. konczházi Koncz cs. és a leleszi
konv. a. is.) . .
538 M AG YA ROR SZÁ G.

Lőkös (kállai) cs. A Kállaiakkal (1. ott) egy nemzetség. (V. ö. 1421:
Kállay cs. lit. és Dl. 11062.)
Lövei cs. Földesurak : Lövő helységben és Csomak-Lövő pusztán.
1481-ben Rév Bács felébe igtatják őket. (1430: Muz. lltár. 1453. 1481 :
Lelesz, elench. Statut.)
Madácsi cs. L. apáti Kapolcs cs. a.
Madai cs. 1407-ben Madán (1489-ben: Kis- és Nagy-Madán) bírtak,
1427-ben Hene — 1428-ban Báka, — 1436-ban Kék, — 1489-ben Kápolna.
Vitka és Nagy-Varsány részeibe igtatják őket. 1460-ban Pazonyban is vannak
részeik. (Lelesz, elench. Statut., 1460: Kállay cs. lit. 1489: Lelesz. 9.)
Magyar (endesi) cs. 1430: Muz. lltár.
Magyi cs. Földesurak: Székelyen és Ó-Magy pusztán. (1476: Muz.
lltár, 1476. és 1489 : Lelesz, elench. Statut.)
Majos (lelei) cs. Hunyadi János kormányzótól a simonkereki Kécz
(Kécs ?) családbeliekkel együtt kapják 1452-ben (az előbb az Ungiaknak
adott) Tetétlent. (Muz. lltár. — V. ö. Dl. 14547.)
Málczai cs. 1466-ban részeik voltak Hugyajon és a félegyházi pusztán
is. (Kállay cs. lit. — L ásd: Butkaiak a.)
Márki cs. L. Butkaiak a.
Megyeri cs. 1441-ben Hene, — 1466-ban Jéke birtokába igtatják őket.
1452-ben a Megyei- és Ivemecse melletti Becs pusztán is van birtokuk. (Lelesz,
elench. Statut., Lelesz, metál. Szab. 5.)
Miglészi cs. 1465-ben Kemecse és Ibrony falvak s Öze és Kó'-Gégény
puszták birtokába igtatják őket. (Lelesz, elench. Statut.)
Mizsitei (Mizsétei) cs. L. petri Derzs cs. a.
Monoki cs. 1413-ban igtatják őket Devecser, Tas, Kék és Dombrád (tán
Czudar-féle) birtokokba. 1422-ben Dobon, Hatházon, (Vámos-)Pércsen és
Acsádon földesurak. (Lelesz, elench. Statut.. Dl. 11193. — L ásd : Dobiak
alatt is.)
Móré (dadai) cs. Jánost igtatják 1443-ban: Bezdéd, Czigán, Hene és
Almás birtokába. (Lelesz, elench. Statut.) Dadán 1470-ben is föltűnnek földes-
urakúl. (1470 : Lelesz. 52.)
Nagy (alattyáni) cs. L. Alattyániak a.
Nagy (földesi) cs. L á sd : Bajornak és Parlagiak a.
Nagyfalusi cs. 1454: Dl. 14829.
Nagylucsei cs. 1486-ban a magban szakadt Ohati János birtokát Egye-
ken (miután a bélszéki Zelenákkal kiegyeztek), kapják Nagylucsei Orbán
egri püspök és testvérei. (Dl. 19117. L. Egyek helység a. is.)
Nagymihályi cs. L ásd : sárándi Bárány cs. a.
Nagytárkányi cs. L. Agárdiak a.
Naményi cs. 1454-ben Mada, — 1476-ban a Lónyaiakkal együtt Rév-
Bács részébe igtatják őket. (Lelesz, elench. Statut.)
Négyesi (ladányi) cs. Nygessy. (1465: Lajtafal. lit. Bosnyák cs. ir.
elench. f. 6. No. 3. — A mai Püspök-Ladány értendő.)
Nyíri (bácskai) cs. 1436 : Nagy Imre gyűjt.
 SZA BO LCSM EG YE. 539

Óbégányi cs. 1470-ben Zalkod és Keleznő részeibe igtatják őket.

Ugyanitt 1480-ban is (mint Bégányiak) földesurak. 1478-ban az Ujfalusiakkal
a keleznői rév- és vámjog, a fel-keleznői, zalkodi, erketei, löki és eszlári
vészek fölött a kölcsönös öröködés tekintetében egyezkednek. (Lelesz, elench.
Statut., Dl. 24981., Lehoczky. Beregm. III. 60.)
Ohati cs. Lásd : Liszkaiak, Bajoniak és Nagylucseiek a.
Ormos (csicseri) cs. L. Csicseriek a.
Orosz (csicseri) cs. L. Csicseriek a.
Orosz (gesztelyi) cs. L. Csicseriek a.
Országh (gáti) cs. 1447-ben az agárdi Tőkékkel osztoznak: Ohat,
Bodács és Egyek részein; 1488-ban Nádudvar, Kis- és Nagy-Gút és Aba
részeit elzálogosítják (Sebestyén) a Haraszti családnak. (1447 : Egri kápt. lit.
Num. 9. div, 2. fase. 1. fr. 5., 1488: Forgách cs. lit. — L. Petenyeháziak
alatt is.)
Pakoei cs. L. Nádudvar lielys. a. - V. ö. 1526: Dl. 26698.
Pálóczi cs. 1431-ben Győr részeibe igtatják őket. (Lelesz, elench. Statut.
V. ö. Dl. 31565. és 31581.)
Pányi cs. Földesurak 1495-ben Ónteleken és Dombrádon. (Csebi Pogány
cs. lit.)
Panyolai cs. 1409 : Zichy okmt. V. 603.
Parlagi cs. Parlagon kívül: 1410-ben Nádudvar. Mizsite, Séter. Bolyár.
Péter-deák-ülése, Akostelke és Szent-Ágota helységekben földesurak; 1458-ban
pedig Petri, Varas-Dobos, Léta (Kis-Léta) és Besztrecz helységekben is.
1461-ben (1462-ben) és 1473-ban zálogba veszik, majd megvásárolják az
Agárdiaktól Csege (m. város) részeit. 1465-ben György kapja adományban a
földesi Nagyok részjószágait. 1461-ben földesurak Mártonfalván, 1483-ban
pedig Bolton i s ; 1488-ban és ez idő k ö rű i: (Csege), Egyek, Szegegyháza,
Bekény. Gesztréd, Pügy, Tamási. Maráz, Kis-Pó, Sámson, Acsád, Körtvélyes,
(Nádudvar) és Angyalháza helységekben szintén. (Károlyi cs. okit. II. 334.
348. 431., 1410. 1489: Lelesz, elench. Statut., 1458: Lelesz. 29., 1483 :
Lelesz. 6.. 1488: Lelesz. 1. és Kállay cs. lit. — L. Nádudvar helység,
Liszkaiak, Hunyadiak és Bajoniak a. is.)
Pataki (ujfalusi) cs. Földesurak Vis helységben is. (1462: Dl. 31784.)
Pazonyi cs. Földesurak: Pazony és Székely helységekben. (Lelesz,
elench. Statut. Lelesz, metal. Szab. 39.)
Pércsi cs. Földesurak Ohaton és Horton régtől fogva s utóbbi hely­
ségben pl. 1440-ben is. (Dl. 13573. — L ásd : Liszkaiak a. is. V. ö. Turul.
1887., 127. 1.)
Perényi cs. 1454-ben: Polgár, Kékös és Csőszegyház (Iíekos, Chewsig-
haz) pusztákon, 1460-ban Kárászon bírtak részeket. (Chewz praedium és
«ecclesia Kekus» 1464-ben is előfordulnak; Chewz és Kekoseghaza praed.
1521-ben szintén. Egri kápt. lit. Num. 8. div. 6. fase. 1. fr. 3. és 7., Dl. 24541 ;
Ház. okmt. IV. 401. Lásd : Agárdiak a. is.)
Perkedi cs. Bálint 1446-ban a megye alispánja. 1460-ban Csobajon is
voltak részeik. (Kállay cs. lit.)
540 M AG Y A RO R SZÁ G .

Petenyeházi (Petneházi) cs. Petenyeházán kívül már Zsigmond kir.

korában b írnak: Gyulaháza, Külső- és Belső-Gégény. Kárász és Balsa hely­
ségekben. . 1436-ban (Gyulaháza) és Egyházas-Gégény, — 1453-ban Jákó, —
1480-ban Bagda (puszta). — 1483-ban Őrmező birtokába igtatják őket.
1489-ben bírtak Abán (zálogban a guti Országh-oklól) és Nádudvaron. 1417
óta pallosjoguk is volt. (Lelesz, elench. Statut., Lehoczky Beregm. III. 29..
Turul. 1884. 49.)
Pike (kis-eszényi) es. Pyke. (1460 körűi : Lelesz, act. Béres. f. 6.
n. 35.)
Pilisi cs. 1452 : Dl. 14584; 1463: Kállay lit.
Pinczi es. L. eszlári Jonhos cs. a.
Pisócz (egyeki) cs. Részei voltak Egyeken 1469-ben. (Muz. Utál·.)
Pohárnok (berzeviczi) István. Paszabon. (1424: Dl. 11601.)
Polos (pilisi) cs. 1438 : Muz. Utár.
Pothan (? naményi) cs. Kátyon. (1450: Lelesz, elencb. Statut.)
Ráoz despoták. Bírták Debreczen városnak (1. ott és a rácz despoták
a. is Biharmegyében) szabolcsmegyei tartozékait.
Rádi cs 1451: Kállay cs. lit., 1480: Ibrányi cs. lit.
Rakamazi cs. 1433-ban Bolt, 1463-ban Bekény és Pügy h.. Szegegyház
és Poroszló p. birtokába igtatják őket. 1463-ban Bődön is földesurak. (Lelesz,
elench. Statut., Kállay cs. lit.)
Ramocsaházi cs. 1446-ban Ivánkatelke pusztán, 1460-ban (zálogban)
Berkeszen van birtokuk. (Lelesz, elench. Statut., Dl. 31747. 31748. — V. ö.
Csicseriek.)
Ráskai cs. 1480-ban (ismét) igtatják őket Gáva birtokába. (Lelesz,
elench. Statut., L. Butkaiak, Csicseriek és Csege m.-város a. is.)
Reszegei cs. A Czudarok néhány birtoka náluk volt zálogban. 1455-ben
a Kállaiaknak adták át. (L. Iíállaiak a. is. — V. ö. 1437 : Dl. 13031.)
Ricsei cs. 1425-ben részeik voltak Bogáton. (Lelesz, elench. Statut.)
Rohodi cs. 1444-ben (1452-ben és 1456-ban) Bogdány, — 1453-ban
Jákó, — 1459-ben Egyházas-Nagyfalu birtokába igtatják őket. (Lelesz, elench.
Statut. — V. ö. 1460: Kállay cs. lit.)'
Ronyvai cs. Részük volt Szabolcs helységben. (1440: Lelesz, elench.
Statut.)
Rozgonyi cs. 1414-ben részeik vannak Tuzséron és Bodonföldén.
1440-ben a Czudaroktól zálogba veszik — 4000 írtért — Devecsert, Kéket.
Szamosszeget, Pályit, Őrt, Bélieket, Balkányt, Gútot, Görényt és Körtvélyest.
1460-ban már új-adományul kapják (a borsodm. Cserép várához tartozó)
Szent-Miklóst. 1463-ban bírnak A ndaházán; s végűi 1470-ben —· még a
Czudar Jakab életében — kapják a kir. jogot a Czudarok jószágaiban:
Szamosszeg, Devecser. Tas, Pályi és Kék helységekben, a melyekbe (és
Dombrádba) ez évben és 1471-ben be is igtatják őket. (1414: Dl. 9380;
1440: Dl. 13525. 13532 ; 1460: Dl. 15432. 15491; 1463 : Lelesz. 74. 25 ;
1470 : Lelesz elench. Statut, és Dl. 16972 ; 1471 : Lelesz, elench. stat. — V. ö.
Dl. 17164.)
 SZA BO LCSM EG YE. 541

Sáfár (paruczai) cs. Miklóst 1445-ben Endes és Apáti, 1448-ban

Aranyas részeibe igtatják, (Lelesz, elench. Statut.)
Sándor (petri) cs. Bírtak Besztreczen is. (1463: Kállay cs, Ili, 1475:
Lelesz. 1. — V. ö. 1458: Lelesz. 29.)
Sápi cs. 1422: Muz. lit.. 1459: Dl. 26616.
Sárvári cs. Részei voltak Lökön. (1470: Kállay cs. lit.)
Semsei cs. Részei voltak Szabolcson és Balsán. (1471 : Lelesz, elench.
Statut.)
Sényői cs. 1480: Ibrányi cs. lit.
Soklai cs. Siklóiak ? — L. a Görényiek a.
Soldos (szigeti) cs. 1467 : Dl. 16597.
Szalmadi (gelzsei) cs. 1463 : Kállay cs. lit., 1476 : Lelesz, prot. parv.
Szántai cs. L. szántai Laczkfiak a.
Szapolyai cs. Tokaj várához bírták Szent-Miklóst. 1476-ban a tokaji
pálosoknak adták Tardost. Az 1494—1495. évi adóból az István birtokaira
321 és 349 írt esett. (Dl. 15374. 17866. 17867. — L. eszlári Jonhosok és
Hunyadiak a. is.)
Székelyi cs. Lökön is voltak részeik. (1429: Lelesz, elench. Statut.,
1440 körűi: Lelesz act. Béres. f. 6. n. 7., 1460: Kállay cs. lit.)
Széki cs. 1427-ben Bajon részeibe igtatják. (Dl. 11902.)
Szennyes! cs. 1457-ben Ábrányfalva és Encsencs részeibe igtatják.
1463-ban Besenyó'dön is bírnak. (Lelesz, elench. Statut., Kállay cs. lit.)
Szentmiklósi cs. Földesurak : Szent-Miklóson, Tetétlenen. (1441: Lelesz,
elench. Statut.)
Szepesi cs. 1452-ben részei vannak Nádudvaron és Lökön. 1453-ban
László nyeri kir. adományul — Debró'i Imrével és Gáti Jánossal együtt:
Egyek, Bodács és Ohat részeit. 1455-ben ohati, egyeki és bodácsi jószágukat
cserébe adják a Bajoniaknak. — Náprád és Gát birtokokért. 1461-ben földes­
urak Kábán és Szováton, 1494-ben Szigeten is. (Dl. 30036. 30849., Károlyi
okit. II. 294. 305., 1494: Lelesz. 8. — L. Hunyadiak és Szovátiak a. is.)
Szerecsen (mesztegnyői) cs. 1478-ban részük volt Gyulajon. (Lelesz,
elench. Statut.)
Szilágyi Erzsébet. L. Hunyadiak a.
Szilágyi (ártánházi) cs. L. a jákói Szilágyi cs. a.
Szilágyi (jákói, henei) cs. Földesurak: Jákó és Hene helységekben s
Bagda pusztán. Tán ugyanegy e család az 1478-ban föltűnő ártánházi Szilá­
gyiakkal. (1451. 1453: Lelesz, elench. Statut., 1476: Lelesz, prot. parv. 1478:
Kállay cs. lit.)
Szilos (földesi) cs. Zylws. (1444 : Zsélyi lit.)
Szobi cs. L. Uporiak a. — V. ö. 1473-hoz : Kolosmon. prot. «Extraxit.»
173. és köv. 1.
Szokolyi (Szakolyi) cs. 1446-ban Miskén, 1455-ben Paszab pusztán.
1458-ban Hugyajon, 1477-ben Balkányban, 1483-ban (Miskén és) Mihálydi-
ban is földesurak. 1478-ban a pazonyi Veresek (elő nem sorolt) birto­
kait kapják adományúl, 1487-ben Ibrány, Paszab (?), Balsa, Kisfalu, Raka-
542 M AGYA RORSZÁ G.

máz, Bőd, Keresztut, Szakoly, Mihálydi, Adony, Téglás, Hegyes, Szoboszló

helységek és Macs p. részeit kapják kir. adományéi. (1446. 1458: Kállay cs.
lit., 1455. 1478. 1487: Lelesz, elench. Statut., 1477: Század. 1868. 511..
1483: Károlyi okit. II. 511. — L. Hunyadiak, konczházi Koncz cs. és Ibrány
vára a. is. — V. ö. Zichy okmt. I. 323.)
Szolnoki cs. 1447-ben Ohat. Egyek, Bodács és Jákó részeibe igtatják
őket. (Lelesz, elench. Statut.)
Szováti cs. 1460-ban a Szováti-utódok a Szepesiekkel egyezkednek
Kaba helység és Boldogasszonytelke puszta részei fölött. (Tört. Tár. 1890. 110.)
Sztári cs. Avagy : Esztáriak. Földesurak : Ohaton és Egyeken 1454-ben.
(Dl. 30037. — V. ö. 1465 : Károlyi okit. II. 364. és Bajoniak.)
Sztritei cs. Földesurak 1446-ban Ásványban. Székely. Fel-Megyer, Túra.
Orros, Lök. Eszlár, Nagy-Kálló, Bir. Semjén, és Napkor (Ivállay-féle birtokok)
részeiben, hihetőleg zálog czímen. (Soós cs. lit. Lelesz, elench. Statut.)
Szúti cs. Idéz. 1. Zemplénmegyében : rozvágyi Szüli cs. a.
Tárkányi cs. 1462-ben igtatják őket Komoró, Bodon, Berkesz (zálogban
a Csicseriektől ?), — 1477-ben pedig Vencsellő részeibe. (Lelesz, elencli. stat.)
Tarkövi cs. 1463-ban részeik voltak Andaházán. (Lelesz. 74. 25.)
Tatár (berczeli) cs. Részeik voltak Gáván és Berczelen. (1436.. 1441:
Lelesz, elench. Statut.)
Tegzes (anarcsi, bácskai) cs. Mint bácskai Tegzesek 1464-ben birtokot
vásárolnak a Kapolcsoktól Apátiban. Anarcsi Tegzes Péter ugyanekkor a
megye alispánja. Himesi és monostori birtokuk a Várdaiaknál volt zálogban.
(Század. 1871. 659., Kállay cs. lit., Bunyitay i. m. II. 154., Lásd : Bácskaiak
és Bakaiak a. is.)
Telegdics.Földesurak 1439-ben Egyházas-Macson más néven: Szent-Györ-
gyön, 1448-ban pedig: Hosszú-Macson. Ugyanez évben özv. Telegdi Ferenczné
panaszkodik, hogy fia Ferencz kizárta őt Szoboszló, Hegyes, Hatház, Macs.
Téglás és Sámson (kétségkívül debreczeni Dózsa-fóle) birtokából. (1448 : Lelesz.
2., Zsélyi lit.)
Téti cs. 1461-ben László földesur: Tét, Újfalu, Szalók-Sámson, Páttelke
és Kis-Telek «birtokokban.» 1462-ben birtokait a Várdaiak kapják. (Kállay cs.
lit., Lelesz, elench. Statut.)
Tokaji pálosok. L. Szapolyaiak a.
Torkos (csehi) cs. László, a csebi Bolgár Mihály fia eladja 1457-ben
Szüllőegyházán bírt részeit a Hangácsiaknak. (Somossy cs. lit.)
Tornai cs. Földesurak: Hosszú-Mocs, Téglás, Szoboszló és Hegyesd
helységekben már 1451-ben. (Dl. 14467. — V. ö. Hunyadiak.)
Tőke (agárdi) cs. Gyulajon. (1459. és 1481: Lelesz, elench. Statut, és
Dl. 18509. — Lásd : Agárdiak és gúthi Országh-ok a. is.)
Török (enyingi) cs. L. Nádudvar helys. a.
Török (kerek-egyházi) cs. Részei voltak Erdegházán. (1466: Lelesz,
elench. Statut.)
Tuzséri cs. 1444-ben (1452-ben és 1456-ban) igtatják őket Bogdány, —
1459-ben Egyházas-Nagyfalu. 1461-ben Tuzsér (révvel és vámmal) birtokába.
(Lelesz, elench. Statut.) Utóbbi régi birtokuk volt. (Péld. 1432 : Zsélyi lltár.j
 SZA B O IX SM E G Y E . 543

Ujfalusi cs. Földesurak: Keleznő, Zalkod (1406. 1478.), Fel-Keleznő.

Lök, Eszlár' és Erkete (1478.) helységekben. (Lelesz, elench. Statut., 1478:
Lelesz. 20. — L. Obégányiak a. is.)
Ungi cs. L ásd : lelei Majos cs. a.
Upori cs. 1417-ben földesurak: Szabolcson. Balsán és Halászon. 1424-ben
Tímár és Vencsellő, — 1435-ben Kemecse, Ibrony h. és Özetelke p., 1446-ban
Mándok és Eperjes, 1460-ban Petri részeinek birtokába igtatják őket. De már
1446-ban bírják Rév-Bács részeit ; 1468-ban Fel-Keleznő és Bel-Csenke
(1481-ben : Belchenk) pusztákon, s 1465-ben (a Szobiakkal együtt) Horton is
földesurak. (1417: Fejér. X. 8. 585.. 1446 : Dl. 13979; 1465 : Dl. 16234;
1481: Dl. 18525., a többire nézve : Lelesz, elench. Statut. — V. ö. Várdaiak
és Fűlő cs. a.)
Vajai cs. Földesurak Berkeszen a XIII. sz. óta, Gáván (1436.), Bercze-
len (1441.). Őrön (1445.), Vaján és Rohodon. 1418-ban pallosjogot is kaptak a
királytól. (Fejér. X. 6. 126.. 1436 : Ibrányi cs. lit., 1450: Lelesz, metal. Szatm..
Század. 1875. 468.. a többire nézve : Lelesz, elench. Statut.)
Váradi püspök. 1390-ben, 1430-ban és 1460-ban földesúr: Ajakon és
Pátrohon, 1490 körűi pedig s bizonyára már előbb is (Püspök-)Ladányban.
(Lelesz, metal. Szab. 27. és 32., Ház. okmt. IV. 401. és Károlyi okit. II. 74..
1430: Zsélyi lit., 1490 körűi: Dl. 20399.)
Várdai cs. Másként: Kisvárdaiak. — A Gút-Keled-nemből. 1334-ben
birtokukban találjuk Várda, Litke. Dögé, Rozsály. Veresmart és Őszöd hely­
ségeket. 1386-ban földesurak Tuzséron is. 1393-ban Kis-Várdára már heti
vásárt nyernek. 1424-ben Kis-Anarcson kir. adományúl kapnak részeket;
1427-ben pedig a Bácskaiaktól Berencs pusztán vesznek zálogot. 1428-ban
Dögé és Lövő részeit szerzik meg ugyancsak zálog czímen. 1429-ben Bágy,
Dombrád és Tas, — 1430-ban Anarcs, — 1435-ben Mohostelke, 1437-ben
Hene és Kárász, — 1438-ban Bodon. — 1444-ben Pálcza, — 1449-ben
Csobaj és Lök, — 1453-ban Szabolcs, Balsa helységek és Halásztelke puszta,
— 1479-ben Orros birtokába igtatják őket. 1439-ben az Uporiaktól Bács
részeit veszik zálogba. Földesurak ezenkívül : 1448-ban Szent-Györgyön
(Egyházas-Macson), 1449-ben Kalongyán. 1458-ban (Bácson és) Papon.
1459-ben (Mohostelek pusztán), Litkén és Dögén s ugyanez időtájt Veres­
marton ; 1466-ban pedig : (Mohos). Monostor, Himes. Bizericz, Ajak és Pátroh
helységekben. A század végén (1500.) övék a kis-várdai vár és Kis-Várda
m.· város is. (1334. 1356—1393: Zichy okmt. I. 421., III. 21. 43., IV. 324.
515., 1424. 1427. 1428. 1430. 1435. .1439. 1449: Zsélyi lit.. 1458: Lelesz.
69. 16.. Dl. 29763 ; 1459 : Kállay lit., Lelesz. 70. 1. és 64. 39., 1466 : Dl
16378. A többire nézve: Lelesz, elench. Statut. — V. ö. bánfalvi Bánok,
ruszkai Dobók, Tétiek és anarcsi Tegzesek a.)
Veres (pazonyi) cs. L. Szokolyiak a.
Vitéz (kállai) J. L. Kállaiak a.
Zeleméri cs. Földesurak 1413-ban (a Zelemér h. a. elősorolt «birtoko­
kon» kívül) Bődmonoslora, Adonymonostora és (az ekkor Szatmármegyéhez
számított) Gelzse. — 1476-ban pedig: Monostoros-Adony, Bőd, Tegye és
5 4 4 M AG YA RORSZÁ G.

Egyházas-Gelzse helységekben. (Dl. 30776. — V. ö. 1460: Lelesz. 71. 24.,

1476 : Dl. 18142 ; 1488 : Lelesz. 17.)
Zelena (bélszéki) cs. L. Nagylucseiek a.
• Zólyomi (albesi) cs. L. a Kállaiak a. Szabolcs- és a Zólyomiak alatt
Biharmegyében.
Zöld (nagyfalusi) cs. Zeulcl. (1475: Lelesz. 1.)
Összesen: 230 birtokos.

F Ő IS P Á N JA I:

Alagi Mátyás 1438-ban ; Várdai Miklós és kállai Lőkös János 1446-ban ;

Szokolyi Miklós és Kállai János 1447-ben ; Szokolyi Miklós és Péter 1449-ben;
Szokolyi Miklós és kállai Ló'kös János 1450-ben; Várdai Miklós 1453-ban és
1455-ben; Várdai Miklós és Aladár kir. pohárnok-mester 1459-ben; Both
Domonkos 1465-ben és Bátori István érd. vajda 1480-ban. (Az 1446. 1453.
és 1459. éviekhez : Kállay lit., az 1447. 1449. 1450. éviekhez : Zsélyi lit., az
1450. évihez m ég: Knauz. Országtanács 96. 1., az 1459. éviekhez: Lelesz.
70. 15., és 70. 39. A többire nézve: Lehoczky. Stemmat. I. 148.)
 KÖZÉP-SZOLNOKMEGYE.

E néven a XV. század második tizedében kezd feltűnni.'

Azelőtt hol egyszerűen csak mint Szolnok-, hol mint Külső-Szolnok-,12
hol pedig mint Belső-Szolnokmegye3 szerepel. Zöme a mai Szilágy-
megyének felel meg, melyből azonban körülbelül az Almás, Kárásztelek.
Maiadé, Gyűrtelek, Hidvég, (Lompért, Hosszumező, Barla, Szécs,
Bádon,) Vaja, Varsolcz, Récse, Egrespatak és Keczel inkább kraszna-
rnegyei helységek által alkotott vonaltól dél és dny. felé eső vidé­
ket, mint a régi Krasznamegyét. valamint a mai Szilágymegye
dk. sarkát, a körülbelől Szent-György, Ördögkut, Nyárló, Borzova és
Őrmező helységek vonalától dk. eső vidéket, mely a XV. század­
ban Dobokamegyéhez tartozott, — le kell számítanunk. Másfelől
azonban Közép-Szolnokmegyéhez (Kővárhoz) tartozott a m a i Szat-
■mármegye délkeleti sarka, az O.-Tótfalu, M.-Aranyos, Bozinta,
Koltó, Szakállasfalva helységek vonalától dél felé eső tájék, a
későbbi Kővár vidéke; sőt a m a i Szolnok-Doboka- (hajdan
Belső-Szolnok-)megyéből is egy, Gyertyános vidékénél kezdődő,
dny. felé Csokmányig vonuló ék alakú terűlet is.
A megye adója 1475. körűi mintegy 2500 frtra rúgott az

1 1416: Pesty. Eltűnt m. I. 88 előtti időből. Péld. még 1421. és

Az előttem fekvő oklevelekben 1429:
Dl. 27860. az első datum. Azontúl
1430 : Dl. 27862 ; 1432 : Dl. 27865 ;
1435 : Dl. 27866. sat.
2 1341. 1345. 1368. és 1393. évek­
ben : Ferményes, Sző-Demeter. Csom-
paz sat. községeknél. Szolnokmegyére
igen sok példát idézhetnénk 1420.
H u n y a d ia k k o ra . VI.
1426-ból: Dl. 27852. és 27857. s
Bunyitay i. m. III. 10.
s 1377-ben Szilágyszeg és Bőnye,
— 1417-ben pedig Egyházas- és Kis-
Doba helységeket számítja egy-egy
oklevél Belső-Szolnokba. (Dl. 27851.
és 27834.) L. Pesty. Eltűnt m. I. 84.,
a régi Szolnokmegyéről.
35
546 M AGYA RORSZÁ G.

összeírás szerint;1 a század végén pedig mintegy 2600 adó alá eső
házhelye volt.2
Keleti és (é.)ny. vidékét a nevesebb családok nagyobb, kö­
zépső tájait a közép- és kisnemesség apróbb birtokai foglalják el.
A legterjedelmesebb, a széleken sűrűn egymásba fonódó két
nagy uradalom a bélteki Drágfi (Rélteki) és a kusalyi .lakes (.lakcsij
családoké.
A Béltekiek és Drágfiak, a hetvenes évek óta csupán az
utóbbiak egyedüli urai Kőváron és az elpusztult Aranyos váron
kívül (Szilágy-j Cseh városnak s a Zilah melletti mai (lorzófalvától
kezdve egyfelől: Bréd, Nyíreid, (teresen, Debred, Datnjon, (Szilágy-)

1 Thallóczy «A kamara haszna» ságának idejéből: 1475-böl vagy

ez. munkájában kiadta ezt az adó-
lajstromot. de évszámát nem határozta
meg önállóan, hanem elfogadta egy
e századbeli — valószínűleg — levél-
tárnok idő-meghatározását: «Circa
annum 1427—8.» E lajstrom azonban
későbbi keletű. Már írása útal az
1470 körüli időre. Oklevelek nyomán
pedig a benne emlegetett egyik-másik
birtokos-nemesről megtudhatjuk : mi­
kor élt. E nyomok nagyjából szintén
arra az időre mutatnak. Pl. a 185. lapon
többször előforduló «Allexj». ki alatt
Sarmasági Eleket kell értenünk.
1487-ben már nem élt. valamint a
181. lapon említett Csáki Ferencz
sem. — Még jobb példa a Bélteki
Mihályé, kit a lajstrom «Michael»
néven emleget s a kinek 1476. óta
végkép nyoma vész az oklevelekben.
Eldöntheti a kérdést annak megfejtése:
ki a lajstrom «Vaivoda»-ja ? E vajda
— dengelegi Pongrácz János, ki első
ízben 1468—1472 közt. másod ízben
1475-ben és 1476-ben viselte e tisztet.
Első vajdaságának idejére nem gon­
dolhatunk. Ellenmondanak ennek
mind a lajstrom írása, mind az emlí­
tett genealógiai adatok. Második vajda­
1476-ból való tehát ez az összeírás,
annál is inkább, mert 1476. végén
meghalván, 1477-ben már nem nevez­
hették vajdának, mint tenni szokták
olykor életben levő vajda-viselt fő­
urakkal. Hogy azonban épen d.
Pongrácz Jánost kell értenünk, kissé
közvetett úton bizonyíthatjuk. Mert
oklevélből csupán egyetlen közép­
szolnoki birtokát ismerjük, t. i. Tövis-
sedet. azt is csak 1503-ból. mint
elhunyt iia Mátyás birtokát, a hol a
lajstrom szerint ő is és «liernaldus *
is (a ki meg bizonyára Dengelegi)
földesurak voltak. Kívüle azonban
csupán a Bátoviakra gondolhatnánk,
— kik közül való az 1479 óla érd.
v ajd a: István. Az ő birtokaik azon­
ban oklevelek szerint nem azonosak
a «Vaivoda» 10 falujával. — Több
részletbe e helyt nem bocsátkozhatunk,
csupán megjegyezzük, hogy a Th.-féle
kiadás némely helyeit az eredeti
szerint igazítottuk, s idézeteinknél
rövidség kedvéért az 1475. évszámot
használtuk. (V. ö. Dl. 18734. 27930.
27936. 27937. 27939. 27946. 27947.
27954. 27955. 30046. 30958. sat.)
* Engel. I. 20. 134.
 K Ö Z É P-SZ O L N O K M E G Y E 547

Cseh, Nádasd, Bogdán. Bikácza, másfelől pedig: Turbucza, Goroszló,

Náprád határhelységek vonalán át, odább a megye ismert határát
követve, nagyrészt egy tömegben s ezenkívül a nyugati tájakon:
Szopor, Csaholv, Paczal és Peér vidékén (szerzett birtokok), össze­
sen mintegy 121 (nagyrészt apró) falunak és vagy 5 pusztának,
melyek közűi néhányat a várcza-szivágy-kardánfalvi vonalon olykor
Szatmármegyébez is számítottak.
D,-dnv. felől ez uradalomhoz csatlakozik a kusalyi .lakosoké,
melynek: központját Hadad vár, m.-város, és Kusaly m.-város,
testét (ezenkívül) mintegy 49 helység alkotja; határait pedig észa­
kon Várcza, Újlak, Silelmed, dél felé: Kelencze, Horvát, Kő, Róna,
Turbocza, Karika, Majgrád, Vártelek, innen énv.-é. irányban :
Czigán, (teresen. Mocsolya, Kusalv, Szeér, Bogdán és (Kis-)Nvires
helységek jelölik.
E tájékon: Menyő vidékén a Sándorháziaknak van nagyobb
birtokuk, mintegy 7 faluban. Odább nyugaton pedig a Sarmasá-
giaknak mintegy 9 helységből álló birtokteste von határt Sarma-
ságtól é. Oiroltkutáig a megye keleti és nyugati fele között.
Utóbbi felében hat nagyobb család jelentékeny uradalmai
kapcsolódnak egymásba.
A Csaholyiak. főleg Csaholv s kisebb részben a keleti félben
i s : Pánit és Silelmed környékén, az álmosdi Csirák, a Csány,
Sződemeter, Körös, Peér és Paczal helységektől képezett körben s
ezenkívül kelet felé: Szopor és Hadad vidékén is mintegy 12— 12
helységnek vagy részeinek urai.
Birtokaikhoz csatlakoznak a Csákiaknak : Szántó, Ákos és
Darőcz m.-városokra és vagy 10 falura, — s a rokon szántai
Becskieknek: Szántó és Hadad m.-városokra, valamint ezek és
Csaholy vidékén mintegy 8 helységre kiterjedő uradalmaik. To­
vábbá a Dengelegieké és a rokon dengelegi Pongráczoké: mintegy
12— 10 falu s a Bátoriaké: Mindszent, Szarvad, Derzshida és Somlyó
környékén vagy 9 helység és 8 puszta részei.
Végül az erdélyi püspök régi birtoka, a megye két legnépe­
sebb helysége s é.-nyugati és d.-keleti tájainak legfőbb pontjai:
Tasnád és Zilah m.-városok s ezek környékén még vagy nyolcz
falu részei.

35*
548 M A G YA ROR SZA G.

VÁRAI :

Aranyos, melynek birtokába 1383-ban a bélteki Drágliakat igtatják be

kir. adományúl. — Castellanus de Aranyas. (1341 : Anjouk, okmt. IV. 143.)
Castrum Aranyas. Aranyos. (1383: Fejér. X. 1. 69. 99., 1387: Ház. okmt.
VII. 423.) Fekvésére nézve irányadók egy 1246. évi oklevél eme szavai:
■<...iuxta Lapus te r r a ... cum uno loco castri eidem castro adiacens.» —
E vár alatt valószínűleg Aranyos értendő. (Ház. okmt. I. 24.) Különben úgy
látszik Kővár mellett hamar elhanyatlott s már 1405-ben sem volt meg. inert
Kővár ez évi nagy igtató-levelében hallgatnak róla. csak a két Aranyos nevű
helységet említik.
Hadad. A kusalyi Jakcsoké. Castrum Hadad. (1469 : Dl. 27920; 1489:
Dl. 27959. 27967.)
Kővár. 1367-ben tűnik föl. a midőn 1. Lajos király Dragomér fiainak:
Drágnak és Jánosnak adományozza. 1378-ban Halk és Drág kapják. Az ő
utódaik: a Béltekiek és bélteki Drágiiak bírják — újabb és újabb adomány
és igtatás alapján — az egész XV. században. 1424-ben e két család meg­
osztozván, e várat közösnek hagyják; 1470-ben pedig, hogy Bélteki Mihály
hűtlenségbe esett. Kővár a Drágiiak egyedüli birtokába jutott. — Castrum
Kewar, Kewwar. (Pesty. Helyn. I. 180., 1390: Fejér. X. 8. 307., Lelesz, met.
Marm. 40., 1392 : Lelesz. D. 225., 1405 : Lelesz. D. 209.. 1424: Lelesz. 1).
197., 1469: Lelesz. 34., 1470: Lelesz. D. 196., 1491: Dl. 27972. — V. ö.
Wenzel. Bány. tört. 402—414. 1.) 1378-ban a Kővárhoz tartozó <erdődi
kerület, »-et még magának tartja meg a király. Később azonban ezt is átengedé
Kővárhoz. Zsigmond király már az I. Lajos előbbi adományára hivatkozva
adja 1391-ben Balknak és Drágnak e kerületet, melybe őket 1392-ben be is
igtatják. Ide számítják ekkor: a két Aszuágy, Borzlyuk, a két Örvényes,
Bazafalva, a három Várcza, és Kamén helységeket, — a megye kitét nélkül.
És bár 1470-ben ezek egyikét-másikát némely szomszédos falvakkal együtt
szatmármegyei helynek veszik, mégis inkább Közép-Szolnokhoz sorolhatók,
mint az 1475. körüli és a XVI. századi (1549. 1550. sat.) adólajstromok is
mutatják. — Kővár tartozékait csak 1405-ből ismerjük pontosan. Hozzátartoztak
okkor : Nyékfalva. Berkesz, Magyar-Lápos, Tótfalu, Silelmed, Kis-Araó, Ger-
csen, Csehi magyar, — valamint Remete, Kovás, Körtvélyes, Alsó- és Középső-
Kápolnok, Kovácsfalva, Berencze, Karpenyis. Vasmelyfalva, Kékes, Karulya,
Szakállasfalva, Koltó, Alsó-Koltó, Kolcsa, Bozinta, Alsó- és Felső-Aranyos,
Kolczér, Hidegkút, Alsó- és Felső-Fentes, Hosszufalva, Pribelfalva, Magosfalva,
Dánfalva, Lukácsfalva, Fejérszék, Tölgyes, Nagy- és Kis-Jeder. Somkut, Bal-
konia, Gaura, Varaj, Prizlop, Buny. Vilma, Körtvélyrév, Fejérfalva, Lemény.
Litka, Kocsolátfalva, Kozla, Bábafalva, Turbucza. Somos, Gyűrtelek, Mutos és
Fekindia oláh helységek. — Pesty szerint romjai ma is megvannak a Szerny
hegy oldalán, a Lapos balpartján, egy órányira Butyásza falutól.
Somlyó. L. Krasznamegyében.
Összesen: 3 mír.
 K Ö Z ÉP-SZO LN O K M EG Y K . 549

M EZŐ VÁ ROSA I:

Ákos. Oppidum Ákos. (1421: Gsáky cs. lit. f. 118. n. 86.) Akws. (1475:
Thallóczy, i. h. 181.) 1421-ben mint a Csákiak birtoka Adorján biharmegyei
várhoz tartozott. 1475. körűi azonban csupán az Orosziaknak és Ákosiaknak
volt benne részük. Ugyanekkor az egész helységre csak mintegy 27 frtnyi
adót vetettek ki. — Tasnádtól ék. esik.
Cseh vagy Csehi. Chehy. (1405 : Lelesz. D. 209., 1475 : Thallóczy. i. b.
182.. 1491: Kolosmon. prot.) Czeh. (1468: Egyszerű másolat után. Gyulay
cs. Ut.) Cheh. (1470: Lelesz. Π. 196.) Már az adóösszeirás szerint is jelenté­
keny helység lehetett, mert 1475. körűi a Drágfiak itteni birtokától 75 forint
adó járt. 1468-ban országos vásár tartására nyert kiváltságot Mátyás királytól
— a Drágfiak kérelmére. A mező-városok (oppidum) közé sorolható tehát. —
A mai Szilágy-Cseh, Szilágym. ék. vidékén. (L. Csehi helys. a. is.)
Darócz. Darouch. Darocz. (1370: Dl. 30719; 1475: Thallóczy. i. h.
181.) Oppidum Daroch. Darocz. (1421 : Csáky cs. lit. f. 118. η. 86., 1488 :
Dl. 27956.) A Csákiaké volt. 1475 körűi 71 frt évi adót róttak ki rá. — A
mai Rirály-Daróez, Szatmármegyében, Szilágym. határán.
Hadad. Hadad poss. (1454: Lelesz. 65. 30., 1462 : Dl. 30041; 1469 :
Dl. 27920.. 1475: Thallóczy. i. h. 182.) Oppidum Hadad. (1482—89: Dl.
18734.) Jelentékeny helység v o lt; összesen 47 frt adót fizetett 1475 körűi.
A kusaji Jakcsok és szántai Bekcsek bírták. — A mai Szilágym. ék. részé­
ben találjuk.
Körös. Keurus. (1329: Zichy okmt. I. 319.) Keres. Kewres. (1475:
Thallóczy, i. h. 181.. 1482—83: Dl. 27943.) Oppidum Kewrews (1466: Dl.
16378.) Vámhely volt. Részeit 1466-ban a Várdaiak bírták. 1475 körűi csak
19 portát számoltak össze benne. Ekkori földesurai közt találjuk az álmosdi
Csiréket is. — A mai Ér-Körös. Tasnád m. ny. é. (L. Körösiek a. is.)
Kusaly. Kwsal. (1432 : Dl. 27865 ; Érd. muz. egyl. lit., 1454: Lelesz.
65. 30., 1475: Thallóczy, i. h. 184.) Oppidum Kwsal. (1459: Dl. 30845;
1482—89 : Dl. 18734.) A kusalyi Jakcsoké volt. 1459-ben itteni szerzetesekről
(fratres claustrales) is emlékezik egy magán-levél. — Sz.-Somlyótól ék. ma
is megvan.
Szántó. (Nagy-Szántó.) Zantho oppidum. (1421: Csáky cs. lit. f. 118. n.
86.) Nagzantho poss. (1421 : Pesty. Krassóm. t. III. 296.) Zantho. (1435 : Lelesz.
2.. 1475: Thallóczy, i. h. 182. — V. ö. 1459: Lelesz, metal. Zol. mediocr. E.)
A megye helységei közt népességre a harmadik volt 1475 körűi, a mikor is
a Becskiek itteni jószágai után 84 frt adó járt. — A «forum Zantoviense»
(azaz orsz. vásár) már 1435-ben megvolt. — 1421-ben némely részeinek a
Csákiak a földesurai.; 1439-ben pedig a Csarnavodaiak. — Ma Tasnád-Szántó,
Tasnád m. ény.
Tasnád. Thasnad. — Az erdélyi püspöké volt, ki 1475 körűi 164 frt
(Thallóczy hibásan ír 54 frt 3 dénárt) adót fizetett e helység után. Határát
1454-ben járják meg, s 1456-ban oppidum-nak czímezik. (1454: Dl. 31147
1456 : Dl. 28261 ; 1475 : Thallóczy, i. h. 181.. 1478: DL 30896.)
550 M AG YA RORSZA G.

Zilah. Zylah. (1409 : Dl. 30414; 1475 : Thallóczy, i. h. 185.) Oppidum

Zylah. (A megye kitétele nélkül. 1488: Kolosmon. prot.) A megye legnépe­
sebb városa, melytől földesura, az erdélyi püspök 169 frt adót fizetett 1475
körűi. Mint e püspök másik birtoka: Tasnád, Zilah is bizonyára élvezte az
oppidum-ok kiváltságait. Bizonyos, hogy Mátyás királytól egy becses privilé­
giumot nyert 1463-ban: a pallos-jogot. Vámhely is volt. (Az Andrássy cs,
lltárából: Századok. 1874. 251. — V. ö. Szilágyi. Zilah. tört. Ak. Értek.)
E mezővárosokon kívül Szaszár, Peér, Szent-Király, Ardó, Perecsen,
Újlak, Lápos, Sződemeter és Sámson válnak ki a többi helységek közűi
1475 táján.
Összesen : 9 mezőváros.

HELYSÉGEI :

Abrány. L. Biharmegyében.
Ad. Aad. Od. (1441: Kolosmon. prot., 1475: Thallóczy, i. h. 184.,
1451 : Dl. 28609.) A mai Diósadnak (Diós-Ad) felel meg.
Alsó-Aranyos. L. Aranyos a.
Alsó-Aszuágy. L. Aszuágy a.
Alsó-Baksa. L. Baksa a.
Alsó-Berekszó. L. Berekszó a.
Alsó-Fentős. L. Fentős a.
Alsó-Kápolnok. L. Monostoros-Kápolnok és Szurdok-Kápolnok a.
Alsó-Koltó. L. ívoltó a.
Alsó-Szopor. L. Szopor a.
Alsó-Várcza. L. Várcza a.
Apácza. Apaczy. Apaczya. Apacha poss. (1475 : Thallóczy, i. h. 184..
1451: Dl. 30035; 1462: Dl. 30041.) A mai Apácza puszta. Hadadhoz nem
messze é.
Aranymezö. (Aranyosmezö.) L. Babafalva és Aranyos helys. a.
Aranyos. (Aranyas.) Felsew Aranyas (et) Also Aranyas quo est ex alia
parte Zamus. (E két falut Bozonta és Hidegkút közt sorolják föl 1405-ben:
Lelesz. D. 209.) Aranyas simulcum quatuor sess. job. intra metas eiusdem
poss. Aranyas, penes fluvium Zamos, ex opposito possessionis Erdewdzad
adjacentibus. (Egyfelől Bozinta, másfelől Kolczér és Hidegkút közt fölsorolva.
1424 : Lelesz. D. 197.) Aranyas. (Bozonta és Kolczér közt fölsor. 1470 : Lelesz.
D. 196.) Aranyas penitus deserta. (Kolczér után fölsorol. 1475 : Thallóczy, i.
h. 183.) Mind eme helységek mint a Bélteki vagy b. Drágíi család birtokai
szerepelnek s bizonyára a mai Mező-Aranyos és Erdő-Aranyos értendő alal-
tok, Nagy-Bányától dny. felé. Ezek vidékén állhatott az aranyosi vár is. (L.
külön.) Más helység az, melyet az 1475. körüli adólajstromban «Aranyas-
falwa» alakban Kelencze és Turbucza közt fölsorolnak, (mint bizonyos János­
nak birtokát; Thallóczy, i. m. 183. 1.), vagy az az. «Aranyasmezew». mely
 K Ö Z É P-SZ O L N O K M E G Y E . 551

1460-ban, és «Aranyasallya», mely 1460-ban és 1487-ben a kusalyi Jakcsok

bírt. közt ugyané tájon főiméiül s az utóbbival azonosnak látszik. (Kolos-
rnon. prot.)
Aranyosalja. (Aranyasalja.) L. Aranyos a.
Aranyosfalva (Aranyasfalva.) L. Aranyos a.
Ardánfalva. Ardanfalwa. (1424: Lelesz. D. 197.) A mai Szilágyra, ék.
vidékén fekhetett.
Ardó. Kysordo. (1405: Lelesz. D. 209.) Kysardo. (1470 : Lelesz. D. 196.)
Ardo. (1475: Thallóczv, i. h. 183., 1477: Dl. 27936.) Ardó a Szamos m.,
Szilágy-Csehtől ék. fekszik. Hajdan a megye népesebb helységei közé tartozott;
1475 körül 53 frt évi adót róttak rá.
Aszuágy. Iziuagh et Aba Iziuagh. (1394: Lelesz, act. Bercseny.f. 2. n.
22.) Duó Azzywag in distr. de Ei-deud. (1391 : Lelesz. D. 212.) Felse Azywagh.
Also Azywagh. (A megye kitét. nélk. 1424 · Lelesz. D. 197.) Also ozywagh.
Eelsewazywagh. (1475: Thallóczy. i. h. 184.) Várcza vidékén fordul elő. —
A mai Alsó- és Felső-Szivágyot kell értenünk, Szilágymegye északkeleti
határvidékén.
Babafalva. Babafalua. (1405: Lelesz. D. 209.) Baba al. nőm. Aran-
mezeu. (1424: Lelesz. D. 197.) Aranmezew, (1450: Érd. muz. egyl., 1475:
Thallóczy, i. m. 182. 1.) Aranasmezew. (1461 : Kolosmon. prot. E. 59.) Kő­
várhoz tartozott. — Ma Ai’anymező, Csáki-Gorbótól é. a Szamos m., Szolnok-
Dobokamegyében.
Babatelke. (Bábucztelek. Bábodtelke.) Babathelke. (1475 : Thallóczy i. h.
185.) A mai Bábcza, Girókuta m.. a melylyel együtt fordul elő. 1479-ben
«Babodtheleke», — 1486-ban Dershidával és Száldobágygyal együtt «Babuch-
thelek» formában tűnik elénk, 1492-ben pedig «Babwtheleke» alakban. (Dl.
30327 ; Kolosmon. prot.)
Babocsa. (Babocza.) 1424-ben a Drágfi-birtokok közt előfordul: Babo-
cha. (Lelesz. D. 197.) 1460-ban : Babocza. (Kolosmon. prot.) Az 1475. körüli
adólajstromban ugyanott: Boboca. (Thallóczy, i. h. 184,. hol hibásan á l l :
llobola.) E két elnevezés ugyanegy falut jelöl, mely a mai Szilágymegye ék.
vidékén fekhetett. A XVI. sz. adólajstromokban m in t: Kis- és Nagy-Babocsa
mindig Egerhát, Kis-Nyires és Cseh (Szilágy-) helységekkel együtt szerepel.
Badacson. Badacon. Badaclion. (1475: Thallóczy. i. h. 185.) Kétszer
fordul elő az adóösszeirásban. (V. ö. 1458 : Lelesz. 69. 53.) Ma Szilágy-Somlyó
rn. k. é. találunk ily nevű helységet.
Bajon. Bayon. (1475: Thallóczy, i. h. 181., 1482: Dl. 27943; 1486 :
Dl. 27946 ; 1487: Dl. 27954.) A mai Nagy- és Kís-Bajom. Tasnádtól cl.
Baksa. Baxa. Bakcha. Also Baxa. (1450 : Dl. 27882 ; 1456 : Dl. 27899
1475: Thallóczy, i. h. 185., 1488: Dl. 27957.) A XV. században úgy látszik
hrasznához is számították olykor. (Bunyitay. II. 258.) Felsew Baxa. (1453 :
Kolosmon. prot. «Labore» föl. 42.) A mai Magyar- és Oláli-Baksa értendő,
Szilágy-Somlyó és Sz.-Cseh közt.
Balázsháza. Balashaza. (1454: Dl. 31147., 1475: Thallóczy. i. h. 181.
Tasnád rn. találjuk, a melynek halárleirásában 1454-ben fölmerül.
δό2 M AG YA RORSZÁ G.

Báldon. L. Krasznamegyében.
Balkonja. (Balkona. Balkfalva.) Balkonia. (1405 : Lelesz. 1). 209.) Bal-
kona. (1470 : Lelesz. D. 196.) Kővár tart. közt Somkut. m. sorolják föl. Úgy
látszik megfelel a szintén utóbbival együtt említett 1424. év i: Balkfalwa —
helységnek. (Lelesz. D. 197. — V. ö. 1491: Dl. 27972.)
Barla. L. Krasznamegyében.
Bartavölgy. Barthawelg poss. (1368: Kapy cs. lit. Mise. C. n. 13.''
Csaholy vidékén feküdt.
Bazafalva. Bassafalva in dislr. de Erdeud. (1391 : Lelesz. D. 212.)
Bazzafalvva al. nőm. Elyefalwa. (A megye kitét. nélk. 1424: Lelesz. D. 197.)
Bazafalwa. (1475: Thallóczy, i. h. 183.) Várcza m. tűnik föl. — 1470-ben
«Bazafalwa» néven Szatmármegyéhez számítják. (Lelesz. D. 196.) Ma Ilyés-
íalva. Szilágym. ék. sarkában.
Benedekfalva. (Benedfalva.) Benedfalwa. (1475 : Thallóczy. i. h. 183.)
Benedekfalwa. (1487: Kolosmon. prot.) A mai Benedekfalva. a Szamos m..
Szilágy-Csehtől kel.
Bénye. L. Bőnye a.
Bered. Beryd. (1385 : Bunvitay. i. m. I. 250. 251.) Bered. (1450: Erd.
muz. egyl., 1472 : Lelesz, elench. Statut.) Mojgráddal, Vártelekkel sat. együtt
fordúl elő, a mely mellett találjuk ma Bréd helységet.
Berekszó. Alsoberekzo. Felsewberekzo. (1470: Lelesz. D. 196.) Berekzo.
(1475: Thallóczy. i. h. 184., hol hibásan áll: «Bercgzo.») 1470-ben Szatmár-
megvéhez számítják mind a két Berekszót. — Ma is Alsó- és Felső-Berekszó.
Szilágyin. ék. sarkában.
Berencze. (Berencza. Berenczér.) Berencha. (1405: Lelesz. D. 209.)
Berenche. (1424: Lelesz. D. 197.) Berencze. (1470: Lelesz. D. 196.) Berencher.
(1475 : Thallóczy. i. h. 183.) Vámhely volt. — A mai szolnok-dobokamegyei
Berencze értendő, közel Szatmárm. (hajdan Köz.-Szol. m.) határához.
Berkesz. Berkez. (1405: Lelesz. D. 209., 1470: 1J. o. 196.) Berkes.
(1475: Thallóczy. i. h., 183.) A mai Sáros-Magyar-Berkesz. Szatmármegyében,
Nagy-Sornkut m.
Bideskut. Bydeskwth poss. (1487: Dl. 27948.) Bőnye határjárásakor
tűnik fel.
Bikácza. (Bikáczfalva. Bekácza.) Bykazfalwa. (A megye kitét. nélkül.
1424: Lelesz. D. 197.) Bekacza. (1475: Thallóczy, i. h. 184.. hol hibásan á l l :
«Belzacza.») 1470-ben e helységet «Bykaz» alakban Szatmármegyéhez számít­
ják. (Lelesz. D. 196.) Ma Bikácza. Hadadtól ék.
Bogdán. Bagdan. (1475 : Thallóczy, i. h. 182.. Századok. 1887. 8. lüz
81.) A mai Bogdánd. Tasnádlól k.
Borzlyuk. (Borzlik.) Borzlywk in disl. de Erdewd. (1391 : Lelesz. 11.
212.) Borlyk. (1424: Lelesz. D. 197.) A mai Szilágym. ék. vidékén feküdt.
Bozonta. (Bozinta.) Bozincha. (1405 : Lelesz. Π. 209.. Buzytha. (1410:
Ház. okit. 348.) Bozontha. (1424: Lelesz. D. 197.) Bozonhla. (1475: Thallóczy,
i. h. 182.) A mai szatmármegyei O- és Kis-Bozinta, Nagybánya m. nyd.
1410-ben Szatmármegyéhez számítják.
 KÖZ ÉP-SZOLNOKMEGYE. 553

Bőnye. Beune. (1329: Zichy okmt. I. 319.) Bűne. Benye. Bewnye.

Bewine. (1377 : Dl. 27834; 1440: Dl. 27876 ; 1475: Thallóczy, i. h. 182.1 A
mai Bőnye p. Szilágyszeg mellett.
Bősháza. Bewshaza. Bwshaza. (1450: Érd. muz. egyl.. 1462 : Dl. 30041;
1475: Thallóczy, i. h. 183.) Szilágy-Cseh m. találjuk.
Bros. Bros. (1475 : Thallóczy, i. h. 184.) Karika és Mojgrád közt fordul
eló'. (Talán. Bréd elferdített nevével van dolgunk ?)
Bucsonfalva. Buchonfalwa. (1424: Lelesz. D. 197.) Somkut és Balkfalva
közt sorolják föl. Úgy látszik a Somkuttól dk. eső mai Butyászának felel meg.
Buny. Boon. (1405 : Lelesz. D. 209.) Bon. (1475: Thallóczy. i. h. 183.
hol hibásan áll: «Ben».) A mai Nagy-Buny, Szolnok-Dobokamegyóben, Lá-
postól dny.
Csaholy(-monostora). Chohal. (1330: Kapy cs. 111. mise. C. n. 1.) Czahol.
(1475 : Thallóczy. i. h. 180.) Három ily nevű helység fordúl elő az adóössze­
írásban. melyeknek megfelelnek az 1477-ben egyszerre feltűnő «Magyar chahol
cum tributo. Kezebsew chahol és Felsewchahol» helységeknek. (Dl. 29004.)
1476-ban Magyar-, Oláh- és Felső-Oláh-Csaholy helységekben földesurak a
Becskiek. (1476 : Lelesz. 15. — V. ö. 1447: Dl. 28247.) 1341-ben. nemesi
tulajdonnévben : Csaholymonostora — helynévre akadunk. (Tört. Tár. 1889.
537.; Úgy látszik az e megyei Magyar-Csaholy értendő. — Ma Magyar- és
Oláh-Csaholy, Tasnádtól k.
Csalános. Calanus. (1372: Dl. 29433 ; 1475: Thallóczy i. h. 185.)
Chalanos. (1467: Dl. 27688; 1483: Dl. 30050.) Somlyó. Lecsmér. Kémer stb.
vidékén tűnik föl.
Csán. Chan poss. de Zonuk exteriori. (1329: Kapy cs. lit. G. fasc. 1.
n. 1.) Chan. Chaan. (1387 : Kár. okit. I. 422. — 1474: Dl. 30046. szerint poss.
volahalis.) Tasnádtól dny. esik.
Csarna-Kápolnok. Charnakapolnok. (1424: Lelesz. D. 197.) Chernacapal
penitus deserta. (1475: Thallóczy, i. h. 183., hol hibásan á l l: Chernatapal.)
A mai Csernefalva, Szolnok-Dobokamegyében. M.-Lápostól ény.
Csehi. (Cseh.) Chehy. (1475: Thallóczy, i. h. 182. és 185.) Két ily
nevű helység fordúl elő az adólajstromban, melyek a mai Szilágy-Cseh (lásd
Cseh vagy Csehi m.-város a.) és Somlyó-Csehi, (Szilágy-Somlyó m.) helységek­
nek felelnek meg. Utóbbit néha Krasznába számítják. (Pld. 1435—47: Dl.
29778.) Volt még egy harmadik Csehi is, Kerestelek m. (ma puszta), mely
1470-ben fordúl elő. (Dl. 30044.) De ez még inkább Krasznába tartozott.
Csokmány. Cokman. (1475 : Thallóczy. i. h. 183.) Ma Szolnok-Doboka­
megyében, Csáki-Gorbótól ény. találjuk.
Csokmó. Chokmo. (L. Biharmegyében: Terebes a.)
Csompasz. (Csompaz.) Czompaz. (1368: DL 28581. — 1393: Dl. 30027.
oki. szerint Külső-Szolnokmegyében. — V. ö. 1396 : Dl. 28588. és 1410: Dl.
9631.) 1424-ben: pred. Chompaztheleke — fordúl elő. (Lelesz. D. 197.) A
mai szilágymegyei Görcsonyhöz tartozó puszta, Zilahtól é.
Csög. (Cseg.) Chwgh. (1447 : Dl. 30815. 28247.) Chewgli. (1449 : Kolos-
mon. prot.) Cheg. (1450. körűi: Dl. 28836.) Tasnádtól ék. esik.
5 5 4 M AGYA RORSZA G.

Czégén. Chegan. (1332—7 : Páp. tiz. I. 134.) Gheghen. Cbeczen. (1380:

Dl. 30719; 1475: Thallóczy, i. h. 181.) A mai Kraszna-Czégény, Tasnádtól
ék., Szatmármegye határán.
Czigán. Cigan. Chygan. (1409: Dl. 30414; 1411: Dl. 30416; 1475:
Thallóczy, i. h. 184.) A ma Czigányi, Zilahtól é., a melynek határában
említik.
Czigán-Vaja. L. Vaja a.
Oamjon. Damlyon. (1475: Thallóczy, i. h. 183., a hol hibásan á ll:
«Damlyen».) Ma Dabjon, Désháza m., a melylyel együtt fordul elő.
Dánfalva. Daanfalu. Danfalwa. (1405. 1424. 1470: Lelesz. D. 209. 197.
és 196. sz.) Nagy-Somkuttól ény. (Szatmárm.) találjuk.
Debren(d). Debrend. (1450: Érd. muz. egyl.) Debren. (1475 : Thallóczy.
i. h. 184., 1477: Dl. 27937.) Vámhely volt. — Zilahtól ék. esik.
Dershida. Dershyda. Dersda. (1475: Thallóczy. i. h. 185. három ily
nevű helység fordul elő. — V. ö. 1487 : Dl. 27955.) Ma Nagy- és Kis-Derzs-
hidát találunk Tasnádtól dk.
Désháza. Deshaza. (1428: Dl. 27859; 1453: Dl. 27891; 1457: Dl.
15132., Század. 1880. 827., 1475: Thallóczy, i. h. 183.) Szilágy-Csehlől dél­
keletre esik.
Dóba. Dóba. (1439—44: Dl. 27652.) Egliazasdoba. (1417 : Dl. 27851.)
Naghdoba. (1454: Dl. 27894.) Nadoba in cottu de Solnok exteriori. (1446 :
Kolosmon. prot.) Kysdoba. (1417 : Dl. 27851; 1452 : Dl. 28613.) A mai Nagy-
és Kis-Doba, Zilahtól é.
Egerbegy. Egerbegh. (1424: Lelesz. D. 197.) Egerbeth. (1475: Thal­
lóczy, i. h. 184.) Szilágym. ék. sarkában találjuk.
Egyházas-Doba. L. Dóba a.
Egrespatak. Egrespathak. (1475: Thallóczy. i. h. 185.) Zilali mellett'
ny. fekszik.
Ellyefaíva. L. Bazafalva a.
Erked. Erked. (1368 : Dl. 30396 ; 1450 : Érd. muz. egyl.. 1454: Lelesz.
65. 30., 1475: Thallóczy, i. h. 184.) Hadadtól d. esik.
Esztró. (Esztoró.) Ezthre. (1450 : Lelesz. 22.) Estoro. (1475 : Thallóczy,
i. h. 181.) Ezthro pred. (1489 : Lelesz. 31.) A mai Esztró, Szalmármegyében,
Tasnádtól é.
Etel. Hethel. (1475: Thallóczy, i. h. 181.) Peér m. fordul elő. Máskor
Ethel és Echel változatokban Sződemeterrel együtt szerepel. (1435: Lelesz. 2.,
1474. és 1479: Dl. 30046. és 30220 ; 1493 : Szendrey gyűjt.) A mai Ele pusztának
felel meg, Peér m. é.
Fejérfalva. Feyrfalua. (1405: Lelesz. D. 209.) Kővár. tart. sorában Kört-
vélyrév és Lemény közt sorolják föl. Később e néven nem fordúl elő. Talán
a Nagy-Somkuttól dny. eső mai szatmármegyei Fericse ?
Fejérszék. Feyerzeek. (1405. 1470 : Lelesz. D. 209. és 196.) Feyerzegli.
(1424 : Lelesz. D. 197.) Feyrzekh. (1475 : Thallóczy, i. h. 183., hol hibásan
áll: «Feyrzegh.») A mai Fehérszék. Nagy-Somkuttól kissé ény. felé, Szalmár­
megyében.
 KÖZÉP-SZOLNOKMEGYE. 5 5 5

Fekindia. Fekyndia. (1405: Lelesz. D. 209.) Kővár tartozékai közt Tur-

bueza, Győrtelek, Mutos stb. után, szóval már távolabb a kővári uradalom
összefüggő testétől — sorolják föl, s ezért bizonyára a Zilah tőszomszédságá­
ban (dny.) fekvő mai Gurzófalvát kell alatta értenünk, melyet az oláhok ma
is : Fetindea-nak neveznek. (E helység különben Gurzófalva néven nem isme­
retes előttem ez időszakból.)
Felső-Aranyos. L. Aranyos a.
Felső-Aszuágy. L Aszuágy a.
Felső-Baksa. L. Baksa a.
Felső-Berekszó. L. Berekszó a.
Fel8Ő-(0láh-)Csaholy. L Csaholy a.
Felső-Fentős. L. Fentős a.
Felső-Korond. L. Korond a.
Felső-Várcza. L. Várcza ci.
Fentös. (Fentes.) Alsofenthews. Felsewfenthews. (1405: Lelesz. D. 209.)
Alsofenthys. Felsewfenthys. (1470: Lelesz. D. 196) Fenthes. Felsetvfenthes.
(1475: Thallóczy, i. h. 183.) Ma Nagy-Somkúttól é. Kis-, Nagy- és Puszta-
Fentős nevű helységeket találunk, — Szatmármegyében. (V. ö. 1231-hez:
Árp. k. új okmt. XI. 231.)
Ferményes. Fermencs. Fermynyes. (1439—44 : Dl. 27652 ; 1453 : Dl.
27892.) A mai Fürrnényes, Zilahtol ék.
Gálfalva. Galfalua. (1477 : Dl. 27936.) Ardó, Fóliát és Silelmed hely­
ségekkel együtt fordul elő.
Gavora. (Gaura ) Gaura. (1405 : Lelesz. D. 209.) Gawora. (1470 : Lelesz.
1). 196.. .1475: Thallóczy, i. h. 182.) A mai Gaura, Nagy-Somkúttól kissé
11k.. Szatmármegyében.

Genes, tíencz. (1475: Thallóczy, i. h. 181.) A mai szatmármegyei

Genes, Király-Darócztól ny. — Máskor Szatmármegyéhez (1. ott is) számítják.
Gercsen. Gerehyn. Gereben. (1405. 1470: Lelesz. D. 209. és 196.)
Gerczen. (1450: Érd. muz. egyl., 1475: Thallóczy, i. h. 185.) A mai Görcsön,
Zilahiéi é.
Gerepse. Gerebse. (1368: Dl. 28581.) Mint külső-szolnokmegyei hely
fordul elő Fel-Keczel és Csompasz helységekkel együtt.
Géres. Geroz. (1475: Thallóczy, i. h. 181. hol hibásan áll «Gerch».)
Gyeres. (1489; Lelesz. 31. A megye kit. nélk.) Ma Szatmármegyében K.-Bél­
iek és Király-Darccz közt találjuk.
Gesztes. L. Krasznamegyében.
Girolt. Gyrolt. (1410: Újhelyi cs. 111.) Gyroth. (1475: Thallóczy. i. h.
181.) Gyrolth. (1495. 1496: Dl. 27981.) A mai Ér-Girolt, Tasnádtól é. a
megye határszélén. 1464-ben puszta. (Dl. 27909.)
Giro(l)tkuta. Gerothkwtha. Gyrothkwtha. (1475: Thallóczy, i. h. 185.,
1487: Dl. 27955.) A mai Girókuta, Tasnádtól k.
Gorbonafalva. Karbonat. (1424: Lelesz. D. 197.) Gorbonafalwa. (1475:
Thallóczy, i. h. 183.) Szatmármegye dk. sarkában levő helységek sorában
találjuk. — A mai Garbonácz, Szolnok-Dobokamegye ény. határán.
566 M AGYA RORSZÁ G.

Goroszló. Az 1475 körüli adóösszeirásban «Gorozlof'alwa, Kysgorozlo

és Naggorozlo» fordul elő. (Thallóczy, i. h. 184.) Goroszlófalvának a mai
Magyar-Goroszló felel meg. mely e néven is előjön 1472-ben (Gyulay cs. lit.)
s melyet bár már ék. esik Sz.-Somlyótól. néha Krasznába is számítanak;
a másik kettő : Nagy- és Kis-Goroszló pedig ma is megvan e néven Zilahiéi
ék. a Szamos m.
Gyertyános. Karpenys. (1405: Lelesz. D. 209.) Kerpemes al. nőm.
Gerthyanos. (1424: Lelesz. D. 197.) Karpenyes. (1470: Lelesz. D. 196.)
Gerthianus. (1475 : Thallóczy, i. h. 183.) A mai Szolnok-Dobokamegye ény.
határszélén fekvő Gyertyános község.
Gyűrtelek. (Györgyteleke.) Két ily nevű helységet ismer adólajslromurik.
Ezek egyike : Gerthelek, a b. Drágíiak birtoka, már 1405-ben is előfordul:
Gywrgthelek alakban (Thallóczy, i. m. 184. 1.. Lelesz. D. 209.). s a mai
Hadad-Győrteleknek felel meg, Hadad m. ék., másika pedig : Gertheleke, mely
szintén már előbbi időből (1378-ból és 1416-ból is) ismeretes: Gyurgteleke,
Gywrgteleky alakban, s a Sz.-Somlyótól é. eső mai Győrtelekkel azonos.
(Thallóczy. i. h. 185.. Dl. 6522. és 31123.) Utóbbit olykor Krasznam egyéhez
Számítják. (L. ott is.)
Gyulakuta. Gywlakwtha poss. (1470: Dl. 30044.) Kerestelek és Csehi
m. sorolják föl.
Hadaháza. Hadahaza. (1440: Dl. 27876.) Szilágyszeg és llőnye hely­
ségekkel együtt szerepel.
Haraklyán. Haraklyan. (1429: Dl. 27861 : 1453: Dl. 27890; 1475:
Thallóczy. i. b. 184.) A mai Haraklány, Zilahiéi északra.
Hatvan. Hatvan. (1414: Dl. 27846; 1475: Thallóczy, i. h. 181.) Kys-
hathwan. (Nemesi névben. 1427: Zsélyi lit.) A mai Ér-Hatvan. Tasnádtól
kissé ény.
Hidegkút. Hydegkwth. (1405: Lelesz. D. 209.. 1411: Lelesz. D. 231.,
1429: Fejér. X. 7. 87., 1470: Lelesz. D. 196.) Hidegkuth penitus deserta.
(1475 : Thallóczy, i. h. 183.) Nagy-Somkúttól é. Szatmármegyében találjuk, a
hová szintén számítják néha, pl. 1411-ben és 1429-ben.
Hidvég. Az adólajstromban : Hyddegh és Zydvegh fordul elő. (Thallóczy.
i. h. 186.) Előbbi a Sz.-Somlyótól é. eső mai Hidvégnek felel meg. mely
vámjával együtt Somlyó várához és olykor (Hydwegh. 1435—47 : Dl. 29778;
1481 : Dl. 29537.) Krasznamegyéhez tartozott. Utóbbi alatt, minthogy szintén
e vidéken: Badacson m. sorolják föl, talán ugyanennek más részeit kell
értenünk és nem a Tasnád-Szántó melletti mai Hidvég pusztát, mely — mint
a Csáki család birtoka — 1421-ben: «poss. Kys Zantho al. nőm. Hydwegh»
alakban merül föl. (C.sáky cs. lit. f. 118. n. 86.)
Horvát. Horwath. (1450 : Érd. muz. egyl. lit.. 1460 : Kolosmon. prot.)
Ma Oláh-Horvát, Szilágy-Cseh m. kd.
Hosszúfalu. Hozywfalu. (1405 : Lelesz. D. 209.. 1470: Lelesz. D. 196.)
Hwzwfahv. (1475: Thallóczy, i. h. 183.) Nagy-Somkúttól é. fekszik a mai
Szatmármegyében.
 KÖZÉP-SZ0LM0KMEGYE. 557

Hosszúmező. llozywmezew. (1479: Dl. 30327.) Sz.-Somlyótól é. esik.

1486-ban Krasznamegyéhez számítják. (Kolosmon. prot.)
Inó. Ino. (1438 : Dl. 27868., 1475 : Thallóczy. i. h. 183.) A Szamos m.
fekszik, Szilágy-Cselitó'l dk.
Irény. L. Szatmármegyében.
Jeder. Nagheder. Kysheder. (1405 : Lelesz. D. 209.) Nagyeder. Kyseder.
(1424: Lelesz. D. 197.) Nagyedir. Kvsyeder. (1475 . Thallóczy, i. h. 182.) A
inai Jeder, Szatmármegyében. Nagy-Somkúttól dny.
Kamén. Kamyn. (1391: Lelesz. D. 212.) Mini az erdó'di kerület egyik
helységét, a három Várcza m. sorolják föl.
Kána. Kana. (1475: Thallóczy. i. h. 181.) A mai Ér-Körös vidékén
fekhetett.
Kápolnok. L. Szurdok-. Rév-, Monostor- és Csarna-Kápolnok és Kovács­
falva vagyis Kovács-Kápolnok helységek a.
Karbonál. L. Gorbonafalva a.
Kardánfalva. Kardanfalwa. (A megye kitét. nélk. 1424: Lelesz. D. 197.)
Kordanfalwa. (Mint szatmármegyei hely 1470: Lelesz. D. 196.) Ma Gardán-
falva, Szilágym. ék. határvidékén. Inkább Közép-Szolnokhoz (mint Szatmár-
hoz) számítható.
Karika. (Kerikapatak.) Kerykapatak poss. (1385: Bunyitay, i. m. I.
250. 251.) Karika. (1475 : Thallóczy. i. h. 184.) Ma Karika, Zsibótól d.
Karpenyis. (Iverpemés.) L. Gyertyános a.
Karulya. Korwllya. (1405 : Lelesz. D. 209.) Karnlya. (1475 : Thallóczy.
i. h. 183.) Nagy-Somkúttól ék. esik.
Katalinfalva. Kathaliníalwa. (1475 : Thallóczy, i. h. 182.) A mai Katalin.
Koltó m., a melylyel együtt fordul eló'.
Kávás. Kauas. (1466: Kár. okit. 11. 374., 1475: Thallóczy, i. h. 181.)
A mai Ér-Kávás, Tasnádtól ény.
Kecskefalva. (Kecskésfalva.) Kechkefalwa. (A megye kitét. nélkül.
1424: Lelesz. D. 197.) Keczkesfalwa. (1475: Thallóczy, i. h. 184.) A mai
Szilágymegye ék. részében találjuk. — 1470-ben «Kechkefalwa» néven Szatmár-
megyéhez számítják. (Lelesz. D. 196.)
Keczel. Kezel penitus deserta. (1475 : Thallóczy, i. h. 183. hol hibásan
á l l: «Kezet.») Aranyas m. sorolja föl az adólajstrom.
Kegye. L. Szatmármegyében.
Kékes. L. Szatmármegyében.
Kelencze. Kelencze. Kelenchew. (1462: Dl. 30014., 1475: Thallóczy,
i. h. 183.) A Szamos m., Szilágy-Gsehtó'l k. é. fekszik.
Kene. Kene. (1279: Teutsch és Firnhaber. Urkundenb. 116., 1446:
Lelesz. 18.) Kenee. (1475 : Thallóczy, i. h. 181.) Szilvás és Szó'demeter m.
kereshetjük.
Keresztúr. Kerezthwr. (1475: Thallóczy, i. h. 182. 185.) Két ily nevű
helység fordúl elő ez összeírásban. Egyik Zilah, másik Tasnád vidékén.
Az utóbbi a mai Szilágyfő-Kei’esztúr, Zilahtól é.
5 5 8 M AGYARORSZAG

Keszi. Kezy. (1475: Thallóczy. i. h. 181.) Ma Nemes-Keszit és Qláh-

Keszit találunk. Tasnádtól ny.
Kövesd. Olahkewesd. Magyarkewesd. (1466: Kolosmon. proloc.) Kebesd.
Kewesd. (1475: Thallóczy, i. h. 185., 1487 : Dl. 27955.) A mai Szilágy-Kövesd.
Korond és Szilágy-Sziget közt. a melyekkel együtt szerepel.
Királyi. L. B iharban: Terebes a.
Kirva. Kyrvva terra. (1368: Dl. 30396.) A mai Kirva. Erked m.. a
melylyel együtt tűnik föl.
Kis-Ardó. L. Ardó a.
Kis-Doba. L. Dóba a.
Kis-Goroszló. L. Goroszló a.
Kis-Hatvan. L. Hatvan a.
Kis-Jeder. L. Jeder a.
Kis-Nagyfalu. L. Nagyfalu a.
Kis-Paczal. L. Paczal a.
Kis-Szántó. L. Hidvég a.
Kis-Szarvad. L. Szarvad a.
Kolbászfalva. L. Szatmármegyében.
Kolosa. (Kölesén.) Kulcha. (1405: Lelesz. D. 209.) Kolche. (Kelche ?
1424: Lelesz. D. 197.) Kolczen. (1475: Thallóczy. i. h. 183., hol hibásan áll :
Kelczen.) Ma Kölese. Szatmármegyében, Nagy-Somkúttól ék.
Kolczér. (Kolcsva) Kolcliua. (1405: Lelesz. D. 209.) Kelcher. (1424:
Lelesz. D. 197.) Kolthera. (1470: Lelesz. D. 196.) Kolczeer penitus deserta.
(1475 : Thallóczy. i. m. 183.. hol hibásan á l l : Kelczeer.) Ma Kolczér, Szalmár-
megyében, Nagy-Bányától dny.
Költő. Kolcho. Alsokolcho. (1405: Lelesz. D. 209.) Koltho. (1424.
1470 : Lelesz. D. 196. 197., 1475 : Thallóczy, i. h. 182.) A mai Katalin-Kolló.
Katalinfalva m., a melylyel együtt említik.
Kopálcsfalva. Kopalchfalwa. (1424: Lelesz. D. 197.) A megye kitét.
nélkül a mai Illésfalva és Gardánfalva közt sorolják föl. Inkább Közép-Szol-
nokmegyéliez (mint Szatmárhoz) számítható.
Korond. Thothkorond. (1466 : Kolosmon. prot.) Korond. Korond superior.
(1475: Thallóczy. i. h. 182.) Koronlh. (1487: Dl 27955.) A mai Korond.
Tasnádtól kd.
Kovácsfalva. (Kovács-Kápolnok.) Kowaclifalua. (1405 : Lelesz. D. 209.)
Kowaczkapolnok. (1424: Lelesz. D. 197.) Kowaczfalwa. (1475: Thallóczy, i. h.
183.) A mai Kovács-Kápolnok, Szolnok-Dob.-megyében. M.-Lápostól ény.
Kovás. Komas. (1405: Lelesz. D. 209.) Kowas. (1424: Lelesz. D. 197.)
Kowaz. (1475 : Thallóczy. i. h. 183.) A mai Kovás. Szalmármegyében. Nagy-
Somkuttól nem messze ék.
Kozla. Kozla. (1405: Lelesz. D. 209.. 1424: Lelesz. D. 197.) Ma Szolnok-
Dobokamegyében találjuk. Csáki-Gorbótól é.
Kő. Kew. (1475: Thallóczy. i. h. 183. 185.) Kétszer fordul elő az adó­
lajstromban ; egyszer: Goroszló és Egrespatak, m áskor: Róna és Szélszeg közt.
Mindkettő a Jakcsoké. Utóbbi alatt a mai Ködöt érthetjük, Goroszlótól é. a
a Szamos mentén.
 K Ö Z É P-SZO LN O K M EG Y E. 5 5 9

Köröstelek. (Kerestelek.) L. Krasznamegyében.

Körtvélyes. Kwrthueles. (1405: Lelesz. D. 209.) Kerthewles. (1424:
Lelesz. D. 197.) Kerthwelyes. (1475 : Thallóczy. i. h. 183.) Ma Nagy-Körtvé-
lyest isinerünk. Nagy-Somkuttól d.. Szatmávmegyében és Kis-Körtvélyest. M.-
Lápostól énv., Szolnok-Dobokamegyében.
Körtvélyrév. Kwrthuelrew. (1405: Lelesz. D. 209.) Kerlhuelrew. (1424:
Lelesz. D. 197.) Ezt a helységet kell értenünk az 1475. körüli adólajstrom
elferdített «Kernele» faluja a. is. (Thallóczy. i. h. 183.) Ma Rév-Körtvélyes a
Szamos m.. Lapostól dny., Szolnok-Dobokamegyében.
Középső-Ceaholy. L. Csaholy a.
Középső-Kápolnok. L. Szurdok-Kápolnok a.
Közép-Várcza. L. Várcza a.
Kucsó. Kwczo. Kwcho. (1450: Érd. muz. egyl.. 1475: Thallóczy. i. h.
184.) Zsilió rn. ny. laláljuk.
Kucsolátfalva. Kocholathfalua. (1405 : Lelesz. D. 209.) Kucholathfalua.
(1424: Lelesz. D. 197.) A mai Kucsuláta. Kozla m.. a melylyel együtt szere­
pel) Szolnok-Dobokamegyében, e megye. Közép Szolnok és Szatmár össze-
szögellésénél.
Lampert. Lamperth. (1479 : Dl. 30327.) A mai Lompért. Sz.-Somlyótól
é. — 1461-ben. 1486-ban és 1492-ben Krasznamegyéhez számítják. (Kolosmon,
prot.. Dl. 27739.)
Lapos. Magyarlapus. Magyarlaapos. (1405. 1470: Lelesz. D. 209. és
196.) Lapws. (1475 : Thallóczy, i. h. 182. hol hibásan á l l : Capws.) Szatmár·
megye dk. sarkában fekvő helységekkel együtt fordul elő. Vámhely és népes
helység v o lt; 45 forint évi adó járt tőle 1475. táján. A mai Hagymás-Lápos.
Nagybányától d. Szatmármegyében.
Lele. Lelee. Lele. (1475 : Thallóczy, i. h. 182.. 1488 : Dl. 27957.) Hadad
m. dk. fekszik.
Lemény. Lemyn. (1405: Lelesz. D. 209.) Lemen. (1424: Lelesz. D. 197.)
Lemeen. (1470: Lelesz. I). 196.) Lemen penitus deserta. (1475: Thallóczy, i.
h. 183.) Ma Szol.-Dobokamegyében, Letka m. találjuk.
Litka. (Letka.) Lethka. (1405 : Lelesz. D. 209.) Lithka. (1424: Lelesz.
D. 197.) Lythka. (1470: Lelesz. D. 196., 1475 : Thallóczy. i. h. 183.) A mai
szolnok-doboka-megyei Letka, közel Szatmár és Szilágy megyék össze-
szögelléséhez.
Lukácsfalva. Lucachfalua. Lukachfalwa. (1405. 1424. 1470: Lelesz. D.
209. 197. és 196. sz.) Lukaczfalwa. (1475 : Thallóczy, i. h. 183.) Nagy-Som-
kuttól ény. fekszik a mai Szatmármegyében.
Magasfalva. Magasfalwa. (1405. 1424. 1470: Lelesz. D. 209. 197. és
196. sz., 1475 : Thallóczy, i. h. 185.) A mai Szatmármegyében. Nagy-Som­
kuttól ény. eső Magosfalva.
IMagdánd. Magdand poss. (1454: Lelesz. 65. 30.) Mocsolya és Szeér
vidékén fekhetett.
Magyqr-Csaholy. L. Csaholy a.
560 M AGYA RORSZÁ G.

Magyar-Goroszló. L. Goroszló a.
Magyar-Kövesd. L. Kövesd a.
Magyar-Lápos. L. Lápos a.
Majád. Mayad. (1461: Dl. 28851., 1475 : Thallóczy, i. h. 185.) A mai
Mojád, Szilágy-Somlyótól é.
Majgrád. Maygrad. (1450: Érd. muz. egyl., 1475: Thallóczy, i. h. 184.)
A mai Mojgrád, Zilahtól k. é.
Menyő. Menye. Menew. Meney. (1435 : Dl. 27866 ; 1439 : Dl. 27652 ;
1450: Dl. 27882; 1475: Thallóczy. i. h. 182.) Hadad mellett délkeletre
fekszik.
Mihályfalva. Myhalfalwa. (1380: Dl. 30719; 1450 k ö rű i: Dl. 28836 ;
1475: Thallóczy, i. h. 181.) A mai Kraszna-Mihályfalva. Tasnádíól észak­
keletre.
Mindszent. Mendzenth. (1475: Thallóczy, i. h. 181.) A mai Ér-Mind-
szent, Tasnádtól é.
Mocsolya. Machola poss. in cottu de Solnok exleriori. (1414 : Dl. 26582.)
Mochola. (1454: Lelesz. 65. 30.) Moczyola. (1475 : Thallóczy, i. h. 184., hol
hibásan áll Moczyla.) Szilágy-Somlyótól ék. fekszik.
Molnos-Ábrány. L. Ábrány a. Biharmegyében.
Mon. Mon. Man. (Határjárása 1413 : Dl. 28779., 1432 : Dl. 27865 ; 1450:
Dl. 27882. 1475: Thallóczy, i. li. 184.) Mon összetételű helységet hármat is
találunk ma Kusaly vidékén, u. m. Nyir-Mont. Nagy-Mont és Nagy-Mon-
Ujfalut. Mon alatt azonban bizonyára Nagy-Mont értették, mely e néven
szintén előfordúl. — Nagman. Naghmon. (1454 : Dl. 27894; 1457 : Dl. 15132.)
Hasonlókép Nyir-Mon, épen a Mon határjárásakor is. — Myrmon. Nyrmon.
(1450 : Dl. 27882 ; 1475 : Thallóczy. i. h. 182.)
Mono. Mono. (1475 : Thallóczy, i. h. 182. — V. ö. Századok. 1887. 8.
fűz. 81.) Szilágy-Csehtó'l ék. esik.
Monostoros-Kápolnok. Also-Kopalnok. (1405 : Lelesz. D. 209.) Monosthoros
Kapolnok. (1424: Lelesz. D. 197.) Monostoros Capal. (1475 : Thallóczy, i. m.
183., hol hibásan á l l : Monostorostapal.) A mai Kápolnok-Monostor, Szolnok-
Dobokam. ény. határán.
Monostorpatak. Poss. Munusturpatak. (1385: Bunyitay, i. m. 1. 250.
251.) A mai Mojgrád, Bréd, Vártelek és Nyirsid vidékén feküdt. Nevét vette
az e tájon állt monostortól, melyet (monasterium abbatialis in rnonte Mezes
constructum in cottu Zolnok exist. Mezesapath vocatum) a kusalyi Jakcsok
nyertek adományúl (már 1361-ben), Nyirsid, Majgrád, Vártelke, Kerikapatak.
Bered és Monostorpatak helységekkel együtt. (V. ö. 1281 : Dl. 28573 ; 1363:
Tört. Tár. 1889. 547.)
Mosóbánya. Mosobanya. (1475 : Thallóczy, i. h. 184., hol hibásan áll :
«Mesebanya.») A mai Mosóbánya, Szilágymegye ék. sarkában.
Mutos. Mathos. (1405 : Lelesz. D. 209.) Mytus. (1475 : Thallóczy, i. h.
184., hol hibásan áll: Aytos.) Mwthos. (1489: Dl. 27964.) Szilágy-Csehtől
ény. esik.
 K Ö ZÉP-SZO LN O K M EG Y E. 561

Nádasd. Nadasd. (1475: Thallóczy. i. h. 182. 184) Két Nádasd fordul

elő az összeírásban. A mai Hadad- és Oláh-Nádasd. «Olah-Nadasd» (1474 :
Dl. 27930 ; 1485 : Dl. 27945.) e néven is föltűnik.
Nagy-Dóba. L. Dóba a.
• Nagyfalu. Nogfalu. (1380: Dl. 30719.) Darócz és Mihályfalva m., a
«Nogeer másként Carazna» vidékén tűnik fel. E tájon ma csak Ér-
Kisfalut találjuk. — Úgy látszik ennek felel meg az 1490-ben előforduló:
Kysncighfalw is. (Lelesz. 5. 12.), melyet az 1475 körüli adólajstrom:
Kynagyfalw alakban ismer. (Az «s» betű bizonyára toliban maradt. Thallóczy,
i. m. 181. 1.)
Nagy-Goroszló. L. Goroszló a.
Nagy-Jeder. L. Jeder a.
Nagy-Mon. L. Mon a.
Nagy-Paczal. L. Paczal a.
Nagyszeg. (Nagyszög.) Naghzwgh. Naghzegh. (1450: Érd. muz. egyl.,
1462 : DI. 3004L : 1475: Thallóczy. i. h. 184.) Szilágy-Cseh mellett délre
találjuk.
Náprád. Naprad. (1475: Thallóczy, i. h. 184.) A Szamos mentén,
Nagy-Goroszlótól é. fekszik. Egy 1472. évi oki. Olah-Napradot is említ.
(Gyulay cs. lit.)
Nyékfalva. Neekfalua. (1405: Lelesz. D. 209.) Kővár várához tartozott.
Nyir-Mon. L. Mon a.
Nyires. (Nyírfáivá.) Nyres. (1475 : Thallóczy. i. h. 183.) Két ily nevű
hely fordúl elő az adóösszeirásban. Bizonyára a mai Nagy-Nyires értendő,
Szalm ám ., Nagy-Somkúttól ny., és Kis-Nyires Szolnok-Dobokamegyében,
Szatmármegye határán, — Ezeknek felel meg a Kővár tart. közt 1424-ben
fölsorolt két «Nyres» és az 1470-ben a Béltekiekről a Drágfiakra szállt :
«Nyrfalwa» is. (Lelesz. D. 197. és 196.) A Bikácza melletti mai Kis-Nyires
már a XIV. század végén mint a k. Jakcsok birtoka merül föl. (Nagy
Iván, i. m.)
Nyirsid. (Nyirsed.) Nyrsyd. (1411 : Dl. 30416.) Nyirsed. (1385 : Bunyitay,
i. m. I. 250. 251.) Nyrsewd. (1475: Thallóczy. i. h. 184.) Zilah mellett ék.
találjuk.
Odafalva. Odafalwa. (1424: Lelesz. D. 197.) A mai Szilágymegye
északkeleti sarkában fekvő helységekkel együtt (csak ez egy alkalommal)
szerepel.
Oláh-(Felső-)Csaholy. L. Csaholy a.
Oláh-Kövesd. L. Kövesd a.
Oláh-Nádasd. L. Nádasd a.
Oláh-Náprád. L. Náprád a.
Orbó. Orbo. (1475: Thallóczy, i. h. 180.) Tasnádtól dk. esik.
Ököritó. Ewkeritho. (1455: Kolosmon. prot.) Ekeritho. (1475 : Thallóczy,
i. h. 184.) Szilágy-Somlyótól ék. találjuk.
Örményes. (Örvényes.) Duó Ewrwynys in dist. de Erdeud. (1391 : Lelesz.
D. 212.) Hermenyes. (1475: Thallóczy, i. h. 184.) Szilágymegye ék. sarkában
Örményes néven ma is megvan.
H u n y a d ia k k o ra . VI. 36
562 M AGYA RORSZÁ G.

Paczal. Kyspachal. (1425: Csáky cs. lit. f. 5. n. 3.) Pacal. (1475:

Thallóczy, i. h. 181., a hol hibásan áll: «Patai».) Naghpaczal. 1486: Dl.
27946; 1487: Dl. 27954.) Ma Kis- és Nagy-Paczalt ismerünk. Tasnádtól
dnyugotra.
Pánit. Panyt. (1451: Dl. 27883; 1475: Thallóczy. i. h. 184.) Szilágy-
Somlyótól k. esik.
Papteleke. Papthelek. (1424: Lelesz. D. 197.) Paptheleke poss. Pap-
theleke pred. (1475: Thallóczy, i. h. 184., 1478: Perényi cs. lit.) A mai
Szilágy-Papthelek, Kucsó m., a melylyel egyszerre fordúl elő.
Patakfalva. Pathakfalua. (A megye kitét. nélkül. 1424: Lelesz. D. 197.)
Örményes és Vadafalva táján fekhetett. (Az 1549. évi adólajstrom még
ismeri.)
Peer. Peer. Perny. 1474: Dl. 30046; 1475: Thallóczy, i. h. 181. —
V. ö. Tud. Gyűjt. 1836. IX. 92.) A megye jelentékenyebb helységei közt
találjuk. 1475 körűi 61 irtot fizettek az itteni jobbágyok évi adóba. Vámszedő
hely is volt. — Tasnádtól ny. fekszik.
Pele. Pelee. (1447 : Huny. kora. X. 216., 1475 : Thallóczy. i. h. 181.)
Tasnádtól nyd. esik.
Pele-Szarvadja. L. Szarvad a.
Perecsen. Perecben. Petreczen. (1460: Lelesz. 71. 26., 1475: Thallóczy,
i. h. 185.) 47 frt évi adót róttak rá 1475 körűi, a mi népes voltát mutatja.
— Szilágy-Somlyó m. kel. találjuk.
Pribelfalva. Pribylfalwa. Pribelfalwa. (1405. 1424. 1470: Lelesz. D.
209. 197. és 196. sz.) Ma Pribékfalva, Nagy-Bányától dny., Szatmármegyében.
a Szamos m.
Priszlop. Pryzlop. Prizloph. (1405. 1424: Lelesz. D. 209. és 197.)
Prezlop. (1475: Thallóczy, i. h. 183., hol hibásan áll; «Prezlep».) A mai
Kis-Buny-nak felel meg (Szatmármegyében, Nagy-Somkiiltól dk.) melyet az
oláhok ma is Priszlopnak neveznek.
Prodófalva. Prodwfalwa. (1475: Thallóczy, i. h. 184., hol hibásan áll:
«Predwfalwa.) A mai Prodánfalva, Zilahtól k. é.
Récse. L. Krasznamegyében.
Redegfalva. (Redefalva.) Redegfalwa. (1475: Thallóczy, i. h. 184.)
Hadadtól é. eső helységekkel együtt fordúl elő. — 1470-ben ugyané falu :
«Redefalwa» — Szatmármegyében s a megye kitét. n élk ü l: «Redefalwa»
1424-ben is. (Lelesz. D. 196. 197.)
Remete. Remethe. (1405. 1424: Lelesz. D. 209. és 197.. 1475: Thal-
lóczy. i. h. 183. 185., 1487: Dl. 27955.) Az adóösszeirásban két ízben is
előfordul. Egyszer Hidvég m. (ugyanez az 1487. évben feltűnő Remete is) a
hol ma nyoma sincs ; másszor Nagy-Somkut vidékén (ugyanez az 1405. és
1424. évi is), a hol Szatmármegyében ma is megtaláljuk.
Rév-Kápolnok. Rew Kapolnok. (1424: Lelesz. D. 197.) Recapal. (1475:
Thallóczy, i. h. 183. hol hibásan á l l : Retapal.) Ma Vád, Szolnok-Doboka-
megyében, M.-Lápostól ény.
 K Ö ZÉP-SZ O L N O K M E G Y E . 563

Rof. Rof pred. — a Berettyó mellett. (1270: Tört. Tár. 1889. 526.,
1352: 11. o. 542.) Roph poss. (1330: Kapy cs. lit. Mise. C. n. 1.) Raph poss.
(1363 : Szendrei gyűjt.) A biharmegyei Margitával volt határos.
Róna. Róna. (1475: Thallóczy. i. h. 183., hol hibásan áll: «Vona») Róna.
(1489 : Dl. 27964.) Zsibó m. k. találjuk.
Sámson. Sampson. Samson. (1430: Dl. 27862., 1451: Dl. 27884; 1475:
Thallóczy, i. h. 184., 1489: Dl. 27966. 27732.) Kusaly m. fekszik ny. é.
1475. körűi 39 frt évi adót róttak rá.
Sándorháza. Sandorhaza. (1429: Dl. 27860; 1439: Zsélyi lit., 1475:
Thallóczy. i. h 182.) Ma puszta. Hadadtól d.
Sarmaság, Sarmassagh. (1475 : Thallóczy, i. h. 185.) Szilágy-Somlyótól
é. esik.
Silelmed. (Sylehned. (1405: Lelesz. D. 209., 1450: Érd. múz. egyl.,
1470: Lelesz. D. 196., 1475: Thallóczy, i. h. 182., 1477: Dl. 27936.) Vámja
és a Szamoson révje is volt. — A mai Sülelmed. Ardótól északkeletre a
Szamos m.
Solymos. Solymos. (1475: Thallóczy, i. h. 183.) Zilahtól észak­
keletre esik.
Somkut. Somkwth. (1405: Lelesz. D. 209.. 1470: Lelesz. D. 196.) Sum-
kwth. (1475: Thallóczy, i. h. 182.) A mai Nagy-Somkut. Szatmármegye dk.
sarkának főhelye.
Somlyó. Rendszerint Krasznamegyéhez számították. (L. ott.)
Somos. Somos. (1405: Lelesz D. 209., 1424: U. o. 197.) Somus.
(1475: Thallóczy, i. h. 184.) A mai Somfalu vidékén fekvő falvakkal találjuk
együtt az adóösszeirásban. (Hadadtól ék.) 1470-ben ugyanezt Szatmármegyé-
hez számítják «Somos» néven. (Lelesz. D. 196.) ABéltekiekés Drágfiak 1424.
évi osztálylevele két ilyen nevű falut ismer. Az 1549. évi adólajstrom szerint
már: Somosfalva a neve.
Söte. Sewte. (1475: Thallóczy. i. h. 180.) Bizonyára a mai Sajté p.
Tasnádtól ék.
Szakácsi. (Szakács.) Zakaczy. Zakach. Zakachy. (1459: Kolosmon.
prot.. 1461: Dl. 28851; 1475: Thallóczy. i. h. 180; 1489: Dl. 27963.) Vám­
hely volt. — Ma Szakácsi, Tasnádtól k.
Szakállasfalva. Zakalosfalwa. (1405. 1470: Lelesz. D. 209. és 196.)
Zakalusfalva. (1475 : Thallóczy, i. h. 183.) Ma Szatmármegyében. Nagy-
Bánya és Nagy-Somkut közt találjuk.
Száldobágy. Zaldobagh. (1475: Thallóczy. i. h. 185.) Ma Szatmárme­
gyében, Erdődtől dk. fekszik, nem messze Szilágymegye határához.
Szarvad. Zarwad. (1475: Thallóczy. i. h. 180. 181.. 1487 : Dl. 24987.) Két
ily nevű hely fordul elő az adóösszeirásban. Egyik (180.) a mai Tasnád-
Szarvad (ugyanez az 1487. évi is), Tasnád m. k. é., — a másik (181.) a
mai Pele-Szarvad, Tasnádtól ny. d. Utóbbi 1493-ban «Pele-zarwadia» alakban
tűnik föl. (Szendrei gyűjt.) 1447-ben «Kis-Zarwad»-ot említik, mely szintén
Pele-Szarvadnak felel meg. (Huny. kora. X. 215.)
36*
564 M AGYARORSZÁG.

Szaszár. Zazar. Zazaar. (1475 : Thallóczy. i. h. 182.) Jelentékeny hely­

ség (s vámszedő hely is) v o lt; a Zólyomiak itteni birtokára 62 frt évi adót
vetettek ki 1475. körűi Ma Szatmármegyében találjuk (Nagybánya m.) a
hová 1410-ben is tartozott. (Ház. okltár: 348.)
Szécs. Zeecz. Zeych. Zewch. (1475 : Thallóczy. i. h. 184., «In circuitu
Somlyoalya.» 1453-ban : Dl. 14631. és 27889.) Szilágy-Somlyó m. k. é. talál­
juk. — 1434-ben Krasznamegyéhez (Zeech) számítják. (Zsélyi lit.)
Szeér. (Szél.) Zeer. (1454: Lelesz. 65. 30.) Hadad m. kissé dny. talál­
juk ma is. — E helységet kell értenünk az 1475. körüli adólajstromban elő­
forduló «Zeel» alatt is. (Thallóczy. i. h. 184 — V. ö. 1487-ből: Kolosmon.
protoc.j
Szekeres. Sekeres. (1475 : Thallóczy, i. h. 182.) Szilágyszeg m. fordul
elő az adólajstromban.
Szélszeg. Zelzegh. (1475 : Thallóczy, i. h. 183.. — V. ö. Századok. 1887.
8. 81.) A Szamos m. fekszik, a mai Szilágymegye ék. határán.
Szent-Király. Zenlhkyral. (1452 : Dl. 27887 ; 1475 : Thallóczy, i. h. 181.,
1478: Perényi cs. lit.) A mai Ér-Szent-Király (Tasnádlól é.). melytől 1475
körűi 55 frt adó j á r t ; és Szilágy-Szentkirály, Zilahtól ék.
Szent-Miklós. Zenthmiglos. (1469 : Dl. 16844; 1475 : Thallóczy, i. h.
180., 1487—88 : Dl. 24984.) Szakácsi mellett sorolják föl. Daróczczal hatá­
ros volt.
Szennyes. 1411: Tört. Tár. 1890. 135 I. — Lásd: az érd. püspök
bírt. közt.
Széplak. Zeplak. (1450 : Érd. múz. egyl.. 1475 : Thallóczy. i. h. 183.)
A Szamos m. fekszik. Szilágy-Csehtől nem messze dk. felé.
Sziget. Zygeth. Zygethy. (1475 : Thallóczy. i. h. 185 , 1487 : Dl. 27955.)
A mai Szilágy-Sziget, Szilágy-Somlyótól é.
Szilágyszeg. Zylagzegh. (1329 : Zichy okmt. 1. 319.) Scyladzeg. Zylag-
zegh. (1377: Dl. 27834.. 1 4 3 9 -4 4 : Dl. 27652; 1440: Dl. 27876; 1453:
Dl. 27890; 1475: Thallóczy. i. h. 182.) Szilágy-Cseh mellett délnyugotra
találjuk.
Szilvás. Zylwas. (1475: Thallóczy. i. h. 181.) Tasnád m. nyugotra
fekszik.
Szodoró. Codoro. (Zwdoro. 1453: Dl. 27888. 27889; 1475: Thallóczy,
i. h. 182.) A mai Ér-Szodoró. Tasnádtól ny. é.
Szopor. Zopor. (1475 : Thallóczy. i. h. 185.) Két Szopor fordul elő ez
összeírásban, valamint 1474-ben is. (Utraque Zopor. Dl. 30046.) Mindkettőt
oláhok lakták. Alsó-Szoporon (Alsowzopor. u. o.) vámhely is volt. — A mai
Alsó- és Felső-Szopor Tasnádtól kel.
Sződemeter. Zouudemetere. Zewdemeter, 1330-ban (Kapy cs. lit. Mise.
C. fase. 1.) és 1345-ben (Kár. okit. I. 164.) mint külsőszolnokmegyei helység
fordúl elő. Az 1475 körüli adólajstromban is megtaláljuk ; összesen 44 forin­
tot fizetnek innen a különböző földesurat szolgáló jobbágyok. (181.) 1389-ben
heti vásárjogot nyer. (Dl. 30737.) Tasnád m. ny. fekszik.
 K Ö Z É P-SZ O L N O K M E G Y E . 565

Szuna. Zuna poss. (1326 1447: Pesty. Eltűnt m. I. 88., 1466: Lelesz,
elench. Statut.) Ma puszta Ér-Kőrös m. ny.
Szurdok-Kápolnák. Következő alakokban fordúl elő e helység : Kwzepsew
Kopalnok. (1405: Lelesz. D. 209.) Also Kapolnok. (! 1424: Lelesz. D. 197.)
Zwrdogcapan. (1475 : Thallóczy, i. h. 183. hol hibásan á l l: Zwrdogtapan.)
Ma Szurduk-Kápolnok, Szolnok-Dob.-megyében, M.-Lápostól ny. é.
Terebes. Therebes. (1461: Lelesz. 72. 15.) A mai Rákos-Terebes, Kraszna-
tíéltektől d. Ugyané helységet 1470-ben «Olahthevebes» név alatt Szatmár-
megyéhez számítják, a melyhez ma is tartozik. (Lelesz. D. 196. — L. Tere­
bes a. Biharmegyében is.)
Terekfalva. Therekfalwa. (1475: Thallóczy. i. h. 182.) Ma Törökfalva,
Nagy-Somkuttól d.
Tivadarfalva. Thyuadarfalwa. (1475 : Thallóczy, i. h. 185.. hol hibásan
á l l: «Rhyuadarfalwa».) Derzshida és Kövesd vidékén fekhetett.
Tégy. Togh. (1475 : Thallóczy. i. h. 181.) Tasnád vidékén tűnik fel.
Tóhát. Thohath. Thohad. (1424 : Lelesz. D. 197., 1475 : Thallóczy, i. h.
183., 1477: Dl. 27936.) A Szamos m. találjuk, a mai Szilágym. ék. részében.
Tótfalu. Thotfalw. (1475 : Thallóczy. i. h. 182.) Nagy-Bánya vidékén
— Szatmármegyében — hol e helység a Zólyomiak birtokában feltűnik,
több Tótfalut találunk ma. Talán a mai Oláh-Tótfalu értendő. Erdő-Szádától d.
— Mert Misztótfalu kétségtelenül a Moróczoké, Giród-Tótfalu 1408 óta a
nagy-bányai szegény-kórházé v olt; a Várcza melletti Tótfalu pedig a Béltekieké
és b. Drágíiaké. (1405-ben Közép-Szolnok-, 1470-ben Ssatm dr-m egyében.
Lelesz. D. 209. és 196.)
Tót-Korond. L. Korond a.
Tölgyes. Twlges. (1405 : Lelesz. D, 209.) Thelges. (1424: Lelesz. D.
197.) Thewlges. (1475 : Thallóczy. i. h. 183.) Nagy-Somkút m. ny. találjuk.
(Szatmárm.)
Töviesed. Tyussed. (1475: Thallóczy, id. h. 182.) A mai Tövised
puszta, Tasnádtól ny. é.
Turbocza. Turbolcha. (1405: Lelesz. D. 209.) Thwrbocza. (1489: Dl.
27964.) Ma Turbucza, Zsibó és Róna m.. mely utóbbival együtt tűnik fel.
(1489.) Az 1475. körüli adóösszeirásban «Turbotha» alakban említik. (Thallóczy,
i. m. 183. 1. hibásan áll: «Tinbotha».)
Udvarhely. Odwarhel. (1452: Dl. 27885.) Vdwarhel. (1475: Thallóczy,
i. h. 183., 1491: Kolosmon. prot.) A mai Szamos-Udvarhely, Szilágy-
Csehtől dk.
Újlak. Wylak. (1462: Dl. 30041 ; 1475: Thallóczy, i. h. 182.) A
nagyobb helységek közé sorolható ; 1475 körűi 47 frt évi adót fizetett. A
mai Szamos-Ujlak. Szilágym. ék. vidékén.
Uj-Németi. (Uj-Német.) Wynemethy. (1460: Lelesz. 71. 26., 1475:
Thallóczy, i. h. 181.) Wynemeth. (1491: Dl. 27970.) Ma Üj-Német, Tasnád-
töl k. é.
Úsztató. Wzthalho poss. olahalis. (1474: Dl. 30046.) Tasnádtól
dny. esik.
566 M AGYA RORSZÁ G.

Vadászfalva. Vadazfalwa. (1475: Thallóczy, i. h. 184.) A mai Vada-

falva, Szilágytn. ék. vidékén.
Vaja. Mint közép-szolnokmegyei helység: Baja. (1402: Tört. Tár.
1889. 786.) Walya. Czyganwaya. (1410: Dl. 9681; 1465: Dl. 27910.) Mint
krassnam egyei helység: Walya. (1442. 1468: Kol. mon. prot.) Vámhely
volt. — Szilágy-Somlyótól k. esik. a régi Közép-Szolnok- és Krasznam.
határvonalán.
Varaj és Váralja. Az 1405. évi kővári igtató-levél csak : «Waray»t
sorol föl Gaura és Priszlop közt, a melyek közelében (Nagy-Somkúttól d.)
ma Váralját találjuk. — A Drágfiak és Béltekiek 1424. évi nagy osztály­
levelében már «Waray» (Balkfalva és Nyires közt) és : «Waraly» (Remete és
Prizlop közt) fordul elő. — Az 1470. évi Bélteki birtokok közt ismét csak :
«Waray» szerepel, (mely 1424-ben csakugyan ez ágnak jutott) még pedig
szintén Balkona és Nyirfalu k ö zt; végűi az 1475. körüli adólajstromban
ismét két ily rokon nevű helység: «Varalya» és alább: «Varay» (a fel­
sorolás módjából mi sem tanúiható), mindkettő a Drágfiak birtokában. —
Ma a föntebb említett Váralján (oláhul: Varaju) kívül e tájon más hasonló
nevű helységet nem találunk.
Var(a)sitó. Varsito. (1475: Thallóczy. i. h. 184.) Az 1549. évi adó­
lajstromban : Warastho alakban találjuk föl a Zilah környékén k. é. elterülő
falvak közt.
Várcza. Tryvarcha in distr. de Erdeud. (1891 : Lelesz. D. 212.) Warcza.
Alsowarcza. Kezepwarcza. Felsewarcza. (1475: Thallóczy. i. h. 188. 184..
1489 : Dl. 27964.) Ma is megvan mind a három helység. Hadadtól é. felé. —
1470-ben : «Felsewarcza. Kezepwarcza. Alsowarcza» alakban Szatmármegyé-
hez számítják. (Lelesz. D. 196.)
Varsolcz. L. Krasznamegyében.
Vártelek. Varteleke. (1411: Dl. 80416.) Warthelek. (1451: Dl. 28609;
1475 : Thallóczy. i. h. 184.) Zilah m. ék. fekszik.
Vasmelyfalva. Vasmelfalua. (1405: Lelesz. D. 209. — V. ö. Nemz.
Múz. Mss. föl. lat. 2234.) II. Ulászló kir. egy 1503. évi iléletlevele szerint
Kölesének felel meg. Bizonyára szomszédos volt vele (mint a középkorban az
«alio nomine» kifejezés rendszerint értendő), mert 1405-ben V.-val egyszerre
Kölesét is említik.
Vérvölgy. Werwelgh. (1446: Dl. 27880; 1447: Dl. 28607.) Zilahtól
északra esik.
Vicsa. Wyclia. (1462: Dl. 30041.) Szilágy-Csehtől é. találjuk.
Vilma. Vydma et alia Vydma. (1390: Lelesz, met. Marmar. 652.) Wilma-
(1405: Lelesz. D. 209., 1424: Lelesz. D. 197.) Vilma penitus deserta. (1475:
Thallóczy, i. h. 183.) A mai Drága-Vilma értendő, Szolnok-Dobokamegyében.
Lápostól dny. — Az 1390-ben, Kővár tartományának határleirásában föltűnő
két Vidma vagyis Vilma közűi a másik a szintén e tájon fekvő szolnok-doboka-
megyei mai Torda-Vilmának felel meg. mely azonban első feltűnése óta
folyvást Csicsóvárához tartozott. (L. annak idején Belső-Szolnokmegyében.)
 KÖZ É P-SZ O L N O K M E G Y E. 567

Völcsök. Wlchek. Velchok. (14-62 : Dl. 30041., 1475 : Thallóczy, i. h.

182.) Szilágy-Cseh m. ék. találjuk.
Zánok. Zanuk. (1327: Dl. 28896.) Poss. Zanuk possessioni Chahul
vicina. (1354: Kapy cs. lit. Mise. C. n. 6.) Zanok. (1467: Dl. 27688; 1483:
Dl. 30050.) Zanak. (1475 : Thallóczy, i. h. 185.) A mai Zálnok, Tasnádtól dk.
Zölcze. Zewlcze poss. (1477 : Dl. 29004) Ma puszta Tasnád vidékén
M.-Csaholy m., a melylyel együtt tűnik föl.
Zsibó. Sybo. (1475: Thallóczy. i. h. 184.) A Szamos m. fekszik.
Összesen: 242 helység.

FŐBB BIRTOKOSAI :

Adi (lelei) cs. Földesurak Adón kívül Leién és Baksán. 1439-ben a

Menyő és Sándorháza közt feküdt Possa másként Bodola nevű pusztájokat a
Sándorháziaknak adták zálogba. (1427 : Dl. 27858 ; 1439 : Zsélyi lit., 1460 :
Kolosmon. prof, 1488 : Dl. 27957 ; 1492 : Dl. 27977.)
Adorján (nagy-dobai) cs. Adoryan. (1454: Dl. 27894; 1471: Kolos­
mon. prot.)
Ákosi cs. Ákoson. (1461: Dl. 28851; 1475: Thallóczy, i. h. 181.)
Alszegi (vérvölgyi) cs. 1496 : Dl. 27987. 27988.
Antal (bideskuti) cs. 1469 : Dl. 27921.
Anthos cs. 1461-ben : vérvölgyi. — 1487-ben és 1496-ban: nagy-moni.—
1489-ben : dobai eló'néven tűnik föl ily nevű család. (1461: Kolosmon. prot.,
1489 : Dl. 27967 ; 1496 : Dl. 27988.)
Árva (haraklyáni) cs. 1450 k örűi: Kolosmon. prot. «Labore.»
Baksai cs. Baksán. Menyőn és Szilágyszegen is. (1442. és 1469 : Kol.
mon. prof. 1450: Dl. 27882.. 1475 körűi: Thallóczy, i. h. 185.)
Balázsházi cs. 1447 : Dl. 28247 ; 1475: Lelesz. 2.
Báldoni (menyei) cs. 1489-ben Sámsonban is. (1468: Dl. 28295; 1479:
Dl. 27939 ; 1489 : Dl. 27966.)
Bályoki cs. 1465-ben elzálogosítják szarvadi, szent-miklósi, bajoni és
zánoki részüket deng. Pongrácz János vajdának. (Kolosmon. prot. — Lásd
Kémeriek alatt is.)
Bán (kis-dobai) cs. Baan. (1471: Kolosmon. prot.)
Bánfí (losonczi) cs. Az adólajstromban : Banfy alakban. Földesurak :
Kusaly és Deresen helységekben. (1475: Thallóczy, i. h.)
Bartha cs. 1447-ben és 1449-ben keresztúri, — 1450-ben, 1451-ben,
1454-ben nagy-moni, — 1452-ben pedig menyei eló'névvel tűnik föl ily nevű
család. (Kolosmon. prot., Dl. 27881. 28609. 27894. 27886. — V. ö. 1450
körűi : Kolosmon. prot. «Labore.»)
Barthos (nagy-dobai) cs. (1461: Kolosmon. prot.)
568 M AGYARORSZÁG.

Bátori cs. Földesuvak: Mindszent, Dershida, Tivadaríalva, (Hidvég),

Száldobágy, (Gyűrtelek). (Somlyó-) Csehi. Badacson. Gyulakuta, továbbá
Szarvad. Szent-Miklós (és Perecsen) helységekben; Elmed, Poklostelek. Rácz.
Kékes. Újfalu, Pósahalma, Ládok és Keresztur pusztákon. (1448. 1461. 1490:
Lélesz. elench. Statut., 1475 : Thallóczy, i. h. — L. ilosvai Gerberth cs. a. és
Bátoriak a. Krasznamegyében is.)
Bege (keresztúri) cs. 1470. k ö rű i: Dl. 28295.
Bekcs (Becski, szántai) cs. Egy törzsből valók a Csákiakkal. Szántó és
Hadad m.-városokban. Mindszent, Kávás, Szilvás. Hidvég, Bogdány és a
három Csaholy helységben földesurak. (1454: Lelesz. 65. 60., 1475: Thallóczy,
i. h.. 1476: Lelesz. 15.)
Beke (adi) cs. 1460 : Kolosmon. prot.
Beki (dobai) cs. Beky. (1458 : Lelesz. 50.)
Bélteki cs. A bélteki Drágíiakkal vérrokon. Sandrin fia Mihály földesúr
az 1475 körüli adólajstrom szerint («Michaelis»): Katalinfalva, Lápos. Somkut.
Terekfalva, Gavora, Magasfalva, Fejérszék, Fentős, Hosszúfalu, Berkesz, Vár­
telek és Haraklyán helységekben. Ezenkívül 1461-ben Terebesen is. (Thallóczy,
i. h., 1461: Lelesz. 15., 1469: Lelesz. 34. — V. ö. Kővár vár, a b. Drágfiak
és a Zólyomiak a.)
Bereczk (szilágyszegi) cs. 1472: Dl. 27927.
Bideskuti cs. 1472-ben: bényei előnévvel. Földesül· Szilágyszegen is.
(1461: Kolosmon. prot., 1469: Dl. 27921; 1472: Dl. 27926. és 27927; 1475:
Thallóczy, i. h.)
Bíró cs. 1455-ben és 1460-ban «nagy-dobai» (Kolosmon. prot.), —
1470 körűi «keresztesi» (Dl. 28295.), — 1472-ben keresztúri (Dl, 27926.), —
1475-ben pedig «szilágyszegi» előnévvel (Kolosmon. prot. «Labore.» föl. 56.)
szerepelnek ily nevű nemesek.
Bőd (nagy-dobai) cs. 1487 : Kolosmon. prot.
Boda (kis-dobai) cs. 1471. 1487: Kolosmon. prot. IJgy látszik nem
ugyanegy az előbbivel.
Boziási cs. 1460-ban «örök jogon» bírnak (kétségkívül a k. Jakcsok
révén) Széplak, Aranyasalja és Horvát helységekben. (Kolosmon. prot.)
Bőnyei (körösi) cs. 1477-ben (a kusalyi Lakosoktól) zálogban bírják
Debrent, s már 1474-ben — ugyancsak zálogban — Oláh-Nádasdot. Földes­
urak Bőnyén és (Ér-)Körösön is. (1474 : Dl. 27930; 1477 : Dl. 27937 ; 1486 :
Dl. 27947. 27948. — L. Nagydobaiak és Sámsoniak a. is.)
Buda (szilágyszegi) cs. 1474: Kolosmon. prot.
Burián cs. Buryan. Bwryan. 1437-ben : szilágyszegi előnévvel. (1437 :
Dl. 27867 ; 1453 : Dl. 27893.)
Csaholy i cs. Már 1330-ban és 1363-ban Rof (1. ott), 1354-ben Zánok
(1. ott), 1446-ban Kene, 1475 k örűi: Magyar-Csaholy, Ardó, Pánit, Silelmed,
1477-ben: (Ardó, Silelmed), Gálfalva és Tóhát helységekben földesurak.
1477-ben a b. Drágfiaknak elzálogosítják a három Csaholy és Zölcze hely­
ségekben bírt részjószágukat. (1475: Thallóczy. i. h.. 1477: Dl. 27936.
29004.)
 K Ö ZÉP-SZO LN O K M EG Y E. 569

Csáki cs. Földesül· 1421-ben Darócz, Ákos és Nagy-Szántó m.-váro-

sokban. továbbá : Géresen, Szilváson. Kis-Szántón vagyis Hidvégen ; 1425-ben
Kis-Paczalon ; 1475 kőről: Mindszenten. Esztorón, Szent-Királyon, Kis-Nagy-
falun. Genesen, Géresen, Czégényen és Darócz m.-városban. (1421: Csáki cs.
lit. f. 118. n. 86., Csanád-egyházm. adatt. II. 359., Pesty. Krassóm t. III.
296., 1425 : Csáky es. lit. f. δ. η. 3., 1455 : Lelesz. 66. 41.. 1475 : Thallóczy,
i. h. — L.. Biharmegyében is Adorján vár a.)
Csarnavodai cs. 1439-ben igtatják őket Szilvás, Hidvég és Szántó részeibe.
(Lelesz, el. stat.)
Császár (kávási) cs. 1479: Dl. 30327.
Cseg (menyei) cs. Cheg. (1439: Dl. 27652.)
Csegi (Csögi) cs. Hatvani, m a jd : keresztúri előnévvel. (1427: Zsélyi
lit.. 1447: Dl. 27881. 28247. és 30815; 1450 körűi : Kolosmon. prot. «Labore»,
1492 : Dl. 27977.) ügy látszik nem ugyanegy az eló'bbivel.
Cseh (désházi) cs. 1450 körűi: «Cze» alakban, désházi, — 1497-ben
pedig: «Cheh» alakban, lelei előnévvel tűnik föl ily nevű nemesi család.
(1450 körűi: Kolosmon. prot. «Labore.» 1497: Dl. 27989.)
Csehi cs. L. Menyeiek a.
Cseri (C.seli, dohai) cs. Chery. Chely. (1453: Dl. 27893; 1487: Kolos­
mon. prot.)
Csete (dobai) cs. Cheíhe. (1487 : Kolosmon. prot.)
Csire (álmosdi) cs. Földesurak Sződemeteren már a XIV. században;
ezenkívül 1435-ben Etel. — 1475 körűi Kőrös, Paczal, Peér, (Etel), Hadad,
Újlak. a két Szopor, Ardó, 1474-ben Csány és Úsztató helységekben és 1463-ban
Kermend pusztán is. (1389: Dl. 30737; 1463: Lelesz. 74. 9., 1474: Dl.
30046.. 1475 : Thallóczy. i. h. — V. ö. bélteki Drágfiak.)
Csizér (Csiszár, nagy-dobai) cs. Chyzer, Ghyder, Chiger. — Földes­
urak: Szent-Királyon és Alsó-Baksán is. (1449. és 1487: Kolosmon. protoc.,
1452 : Dl. 27887. — V. ö. hörögsz. Szilágyi M.)
Csomafái cs. 1475-ben Menyó'n részeket zálogosítanak el a Sándor-
háziaknak. (Kol. mon. prot. «Labore», föl. 55.)
Csonté (pelei) cs. Chonto. (1447 : Huny. kora. X. 215.)
Czigán (sarmasági) cs. Czygan. (1459 : Kolosmon. prot.)
Oarai cs. 1465-ben jogot formálnak a Mihályfalviak birtokaihoz:
Mihályfalva helység, Potyász, Iléd és Girolt puszták részeiben. (Dl. 27911. —
V. ö. 1464: Dl. 27909.)
Debreni cs. 1459: Kolosmon. prot.
Dengeiegi cs. Rokon a dengelegi Pongráczokkal. E családból való volt
Bernát főispán 1451-ben, a ki Királyit, Szunát és Ferményest bírta. Hasonló­
képen az 1475 körüli adólajstromban a birtokosok közt többször előfordúló
«Bernaldus» is, a ki Orbó, a 3 Csaholy, Szent-Király, Körös, Tövissed,
Terebes, Királyi és Felsó'-Szopor helységekben volt földesúr. (1451: Lelesz.
63. 5,, Dl. 27892., 1466: Lelesz, elench. Statut. — L. ferményesi Őz cs.,
Biharban a Zoárdfiak és e megye Bevezetésében is jegyzet a.)
570 M AGYARORSZÁG.

Désházi cs. Földesurak : Menyőn, Kis-Dobán, Désházán és Szilágyszegen.

(1453 : Dl. 27890. 27891 ; 1471 : Kolosmon. prot., 1484 : Lelesz. 25.)
Dobai (kis-dobai) cs. Dobai Györgynek 1475-ben Ököritón voltak részei.
(1449 : Kolosmon prot., 1475: Lelesz. 3.)
Dobó (körösi) cs. 1455: Kolosmon. prot. és 1450. k ö rü l: Kol. mon.
protoc. «Labore.»
Dománhidi cs. 1479-ben a Majádiakkal porolnék: Uosva, Lampert,
Hosszumező, Majád. Dershida, Száldobágy és Bábodtelke birtoka fölött.
(Dl. 30327.)
Drágfi (bélteki) cs. Még a XIV. században kapják őseik kir. adománvúl
Kővár és Aranyas várakat (1. ott), tartozékaikkal. 1424-ben a Bélteki Balk fia
Sandrin utódai és a Bélteki Drág utódai megosztozván, a Balk- vagyis
S a n d rin fía kn a k jutnak e megyéből a következő oláh falvak : Berencze. Ker-
pemés vagyis Gyertyános, Körtvélyes. Szakállasfalva. ívoltó. Bozonta. Aranyas.
Kolczér, Hidegkút, Alsó- és Felső-Fentes, Hosszúfalu, Fejérszék. Magosfalva,
Pribelfalva, Dánfalva. Lukácsfalva, Somkut. Bucsoníálva, Balkfalva. Varaj,
Nyires, Lemény, Litka, Kucsulátfalva; valamint az inkább Közép-Szolnok-
(mint Szatmár-)megyéhez szám ítható: Alsó- és Felső-Berekszó. Kecskefalva,
Tótfalu. Somos, Kolbászfalva. Redefalva. Bikáczfalva, a három Várcza, Baza-
falva vagyis Ellyefalva, Kopálcsfalva, Kardánfalva; a D rdgfiáknák pedig:
Csarna-Kápolnok, Kovács-Kápolnok. Rév-Kápolnok, Alsó-Kápolnok, Monostoros-
Kápolnok, Karbonál, Kékes, Karulya. Kolcsa. Kovás, Remete. Váralja. Prizlop,
Buny, Körtvélyrév, Vilma. Kis- és Nagy-Jeder, Nyires, Kozla, Baba másként
Aranymező, Tölgyes, Paptelek. Babocsa, Egerbegy. Tóhát, Györgyteleke, Somos,
és az inkább Közép-Szolnokmegyéhez szám ítható: Felső- és Alsó-Asszuágy.
Örményes, Borzlik, Patakfalva, Odafalva és Ardánfalva. Ugyanekkor megfelezik
egymás közt a zálogban bírt: Silelmedet. Ardót, Csehet, Gercsent. — 1470-ben
Bélteki Mihály hűtlenségbe esvén, birtokait a Drágfiak kapták a királytól. Ez
által a Balkfi-Sandrinfi vagyon a Drágfi vagyonnal egyesült. (Úgy látszik
azonban, némely részeket haláláig megtartott Mihály e birtokokból s ezenkívül
szerzett birtokait is, — az adólajstrom szerint.) Ez alkalommal némely, más­
kor Közép-Szolnokmegyéhez számított helységeket mint szatmármegyeiekel
(1. ott) sorolnak fö l; Közép-Szolnokban pedig a következőket említik : Berkesz,
Magyar-Lapos. Tótfalu, Silelmed, Kis-Ardó, Gercsen. Cseh, Körtvélyes, Berencze,
Karpenyis, Szakállasfalva, Költő. Bozonta, Aranyos, Kolczér, Hidegkút, Alsó-
és Felsó'-Fentős, Hosszúfalu. Pribelfalva, Magosfalva. Dánfalva, Lukácsfalva,
Fejérszék, Somkut, Gavora, Balkona, Varaj, Nyírfáivá. Lemény és Litka. —
Az 1475. körüli adólajstrom szerint ezeken és Kővár rendes tartozékain k ív ü l:
a két Csaholy, Mono. Szekeres, Iveczel. Inó, Udvarhely, Nádasd. Kucsó, Maj-
grád, Karika, Nyirsid, Debren, Náprád, Kis- és Nagy-Goroszló. üköritó,
a két Szopor, Mindszent, Bogdán. Damjon, Bros (Bréd ?). Csalános és
Csokmány helységekben is földesurak. — De már 1472-ben beigtatják őket
zálog czímen : Bered, Majgrád. Kucsó, Paptelke, Szélszeg helységekbe, valamint
Debren és Monó részeibe. 1474-ben az álmosdi Csiréktől zálogba veszik Peér,
Etel, Sződemeter, Csány. Úsztató, a két Szopor; 1477-ben a Csaholyiaktól a
 K Ö Z É P -S 20L N 0KM EG Y E. 571

három Csaholy és Zölcze részeit; 1486-ban megveszik (1487 : Statut.) a Pacza-

liaktól Nagy-Paczal és Bajon helységekben és Monakor, Damjánteleke. Kis-
Telegd, Mocsolyaleleke és Réde pusztákon bírt részjószágukat; 1489-ben pedig
a k. Jakcsokkal Mutos. Várcza. Róna és Turbocza felett egyezkednek. (1472:
Lelesz. D. 228.. 1474: Dl. 80046,, 1475. k ö rű i: Thallóczy, i. h.. 1477 : Dl.
29004 ; 1486 : Dl. 27946 ; 1487 : Lelesz, elench. Statut.. 1489 : Dl. 27964. —
V. ö. 1429 : Fejér. X. 7. 89. A többire nézve 1. Kó'vár vár, a kusalyi Jakcsok,
Béltekiek. sugatagi Mikié cs. a. és e megye Bevezetésében.)
Dúl (baksai) cs. (Dwl. 1440: Dl. 27876., 1449. 1454: Kolosmon. prot.,
1453: Kol. mon. prot. «Labore.» föl. 42., 1489: Dl. 27967.)
Édes (vérvölgyi) cs. 1440 : Dl. 27876.
Egyed (kis-dobai) cs. 1487 : Kol. mon. prot.
Erdélyi püspök. Bírta Tasnád és Zilah m .-várost; ezenkívül részjószágai
voltak 1475 körűi a két Csaholy. Tógy. Kis-Nagyfalu. Czégén, Czigán, Goroszló-
falva és Egrespatak helységekben, valamint 1411-ben Czigán-Vaján is, hol.
valamint Szennyesen (mely inkább csak puszta lehetett) ez évben szerzett
birtokot a k. Jakcsoktól. Az 1494. évi segélyből 550 frt esett az ő birtokaira.
(1411 : Dl. 30416 és Tört. Tár. 1890. 135., 1475 : Thallóczy, i. h., Engel, i.
h. I. 20.)
Esze (désbázi) cs. Ezé. (1456. 1461 : Kolosmon. prot. és 1450. k ö rű i:
Kolosmon. prot. «Labore.»)
Fábián cs, 1466-ban Káváson zálogosítnak el birtokot. 1470. k ö rű i:
baksai, 1487-ben: nagy-dobai előnevet viselnek. (1466: Kár. okit. II. 374.,
1470. körűi: Dl. 28295; 1487 : Kolosmon. prot.)
Fekete (kis-hatvani) cs. 1427 : Zsélyi lit.
Fekete (sándorházi) cs. 1440: Dl. 27876.
Ferményesi cs. 1485-ben Ferményesen részeket zálogosítnak el (nemes)
oláh-nádasdi Vajda Istvánnak. (1453: Dl. 27890. — V. ö. 1485: Kolosmonost.
protoc.l
Fiosor (kis- és nagy-dobai) cs. Fychor. (1451: Dl. 28609., 1454:
Kolosmon. prot.)
Fodor (keresztúri) cs. Egyszerre említik a menyei Fodor-okkal. (1454:
Kolosmon. prot.)
Fodor (menyei) cs. 1454. 1488: Kolosmon. prot,. 1479: Dl. 27939;
1498 : Ivói. mon. prot. «Labore». 96.
Fülpösi cs. Részeik voltak Szécs helységben és Szent-György pusztán.
(1453 ; Dl. 14631. 27889 ; 1475 : Thallóczy, i. h. 184.)
Gebarth (Gelbart) cs. 1422-ben a Menyó'n is bíró kis-dobai. — 1442-ben
a dobai, — 1439-ben a menyei Gebard-ok (1450-ben: Gylbarth) merülnek
föl. Utóbbiak jogot formálnak a Szilágyszegiek szilágyszegi részeihez és
1485-ben Menyó'n kívül Mon-ban is földesurak. (1422: Dl. 27854; 1439 : Dl.
27652; 1442. 1485 : Kolosmon. prot., 1450 : Dl. 27882.)
Gedő (Gede, szilágyszegi) cs. Géde, GedeVv. (1444: Dl. 27652; 1453 :
Dl. 27893; 1479: Dl. 27939.)
572 M AG YA RORSZÁ G.

Genesi es. Mindszenten. (1475: Thallóczy, i. h.)

Gerberth (Gelberth, ilosvai) cs. 1459-ben Szakács helységben földesurak.
Tamás 1492-ben elzálogosítja Bátori Andrásnak : Ilosva, Lompért és Hosszú­
mező krasznamegyei. s Majád, Dershida. Száldobágy és Babatelke közép-
szolnokmegyei helységekben bírt részeit. Ugyanitt már 1486-ban akarnak
részeket elzálogosítani a Bátoriaknak a Szakácsiakkal együtt, tehát bizonyára
utóbbiaknak is volt e helységekben jószáguk. (Kolosmon. prot. — V. ö.
1458: Lelesz. 50.)
Hadadi plébános. Részei voltak : Hadadon és Nádasdon. (1475 : Thallóczy.
i. h. 182.)
Haraklyáni cs. 1429 : Dl. 27861; 1451: Dl. 27884; 1453 : Dl. 27890.
Hatvani cs. 1470 k ö rű i: Dl. 28295 ; 1475 : Thallóczy, i. h. 181.
Hodosi cs. Balázsházán. (1475 : Thallóczy, i. h.)
Hunyadi cs. L. Ábrány helység és a Lorántfiak a. Biharmegyében.
Igaz (sarmasági) cs. Részei voltak: Sarmaságon és Ököritón. (1447:
Dl. 28247 ; 1455 : Kolosmon. prot.)
Illyés (dobai) cs. Ilyes. (1489 : Dl. 27967.)
Ilosvai cs. Földesurak : Szakácsi, Majád (1461), Dershida, Száldobágy
és Bábucztelek (1492.) helységekben. (Dl. 28851. 27739. 27975.)
Irinyi (Irényi) cs. (1458. Kolosmon. prot.)
Ispán (menyei) cs. 1470 körűi: Dl. 28295; 1484: Lelesz. 25.. 1485:
Kolosmon. prot.
Ivácson (mocsolyai) cs. lwachon. (1468 : Dl 28295 ; 1474 : Dl. 27931 ;
1520 : Dl. 28033. j
Jakes (Jakcsi, kusalyi) cs. 1361-ben (és 1385-ben) nyerték kir. adományúl
Meszesapát monostort, hat faluval. (L. Monostorpatak helys. a.) Zsigmond
királytól kapták 1387-ben új-adományúl Széplakot és Inót, (melyeket pl.
1477-ben is birtokukban találunk). Ugyancsak a XIV. század végén földesurak
m ár: Szilágy-Cseh. Silelmed, Felsó'-Várcza. Bekácza. Nyires, Tóhát, Kusaly,
Aranymezó', Györgytelek és Gercsen helységekben. A XV. században Hadad
várán, városán és Kusaly városán kívül bírtak : 1409-ben Gzigán. — 1450-ben
Horvát. Kucsó, Majgrád. Bered, Nagyszeg, — 1451-ben Ad és Vártelek. —
1454-ben Mocsolya, Magdánd, — 1462-ben Apácza. Vicsa, — az 1475 körüli
adólajstrom szerint: Korond. Bogdán, Nádasd, Bősháza, Ardó, Széplak.
Udvarhely, Róna. Kő. Zsibó, Szél, Debren, Mon. Erked, Varasitó. Újlak,
Kelencze, Völcsök. — 1489-ben Mutos, Várcza. (Róna) és Turbucza hely­
ségekben. 1460-ban a Drágíiakkal szemben jogot tartan ak : Babocza. Kolbász­
falva. Redefalva, Somos és Tóhát részeihez ; de ugyanekkor: Cseh. Silelmed,
Tóhát. Nyires, Csokmány, Kusaly, Aranyasmező, Bikácza és Felső-Várcza
helységekbeli némely részeik a Drágfi Miklós kezén vannak zálogban. 1461-ben
viszont György visszabocsátja a bélteki Drágíiaknak Cseh, Silelmed. Tóhát
és Nyires helységeknek nála (s már elődeinél is) zálogban levő részeit.
1487-ben pedig László elzálogosítja Korond, Bogdán, Szél, Nádasd, Nagyszeg,
Bősháza, Benedekfalva és Aranyasallya helységekben bírt részeit bélteki
Drágfi Bertalannak. (1387: Ház. okmt. VIII. 423., Nagy Iván, i. m.. 1409:
 KÖ ZÉP-SZO L.NOK M EGY E. 573

DI. 30414; 1430 körűi: Dl. 20903; 1438: Dl. 27868; 1450: Érd. múz. egyl.,
1451 : Dl. 28609 ; 1454: Lelesz. 65. 30., 1460. 1461 : Kolosmon. prot., 1462 :
Dl. 30041; 1475: Thallóczy, i. h.. 1477 : Lelesz, elench. Statut., 1487 :
Kolosmon. prot.. 1489: Dl. 27967. — V. ö. 1464: Akad. kéziratt. Lásd:
az erdélyi püspök, Bó'nyeiek, Boziásíak és Drágfiak a. is.)
Jónás (szunai) cs. Jonas. (1447 : Huny. kora. X. 215.)
Kakas (kis-dobai) cs. Kis- és Nagy-Dobán. (1442. 1471 : Kolosmon.
prot.. 1471: Dl. 27923 ; 1472 : Dl. 27926.)
Kakas (lelei) cs. (14o9. 1471: Kolosmon prot.. 1468: Dl. 28295.)
Úgy látszik nem azonos az előbbivel.
Kaplyon (Kaplyan, lelei) cs. 1461-ben Szakácsi és Majád helységekben
is földesurak. 1488-ban rokonuk Borbála, (Sásvári Györgyné) részére lemon­
danak Szakácsi, Szilágyszeg és Vérvölgy helységekben bírt némely részekről.
(1461: Dl. 28851 ; 1449. 1486. 1488 : Kolosmon. prot.)
Karácson cs. L. rátoni Nagyok a.
Kardos (szent-királyi) cs. 1422: Dl. 27853.
Kávási cs. 1447: Dl. 28247 ; 1450 körűi: Kolosmon. protoc. «Labore».
1488: Dl. 19404.
Kecskés cs. 1489-ben: dobai, 1492-ben: szakácsi előnévvel tűnik föl
ily nevű nemesi család. (1489: Dl. 27967; 1492: Dl. 27977.)
Kémeri cs. 1467-ben földesurak: Csalánoson, Zánokon és Gesztesen.
Az előbbiekben 1464-ben részeket zálogosítanak el a Bályokiaknak. (Dl.
27688. és Kol. mon. prot. «Labore», föl. 48.)
Keresztes (sarmasági) cs. 1461: Kolosmon. prot.
Keresztúri (mindszenti) cs. 1479 : Dl. 30327. — V. ö. az 1504. évhez
Kolosmon. protoc. 0. föl. 10.
Keszi cs. 1447-ben földesurak Kis-Szarvadon is. (1447: Huny. kora. X.
215., 1493 : Szendrei gyűjt.)
Kicze (ferményesi) cs. Kyche. (1450. körűi: Kolosmon. prot. «Labore.»)
Kisdobai cs. Részei voltak: Kis- és Nagy-Dobán és Szilágy szegen.
(1413: Dl. 27845. és 1453 : Dl. 27890 ; 1483 : Kolosmon. prot.)
Kishatvani cs: 1427: Zsélyi lit.
Kónya (keresztúri) cs. 1447: Dl. 27881; 1449. 1455 : Kolosmon prot..
1470 k ö rű i: Dl. 28295.
Koroncz (Koloncz) cs. 1440-ből kis-dobai Kolonth, 1453-ból felső-baksai
Kolonth, — 1487-ből nagy-dobai Koronch családot ösmerünk. (1440: Dl.
27876., 1453 : Kol. mon. prot. Labore, föl. 42; 1487 : Kol. mon. prot.)
Koznia cs. 1447-ben: balázsházi, 1451-ben: sámsoni, 1471-ben, 1472-ben
és 1487-ben: kis-dobai előnévvel. (Huny. kora. X. 215.. Dl. 27926 ; Dl. 27884.,
Kolosmon. prot.)
Körösi cs. Bírták 1451-ben Sámson részeit a Sámsoniaktól zálog czímen
s 1457. óta a Menyői-féle birtokokat. 1482-ben földesurak Bajon és Körös
helységekben is. (Dl. 27884. 27943., 1490: Lelesz. 13. — V. ö. 1497-hez :
Dl. 27989.)
574 M AGYA RORSZÁ G.

Kun cs. 1429-ben bőnyei, — 1440-ben és 1450. körűi kis-dobai, ■-

1459-ben. 1474-ben és 1488-ban bideskuti eló'névvel szerepel ily nevű család.
(Dl. 27860. 27876 . Kolosmon. protoc.)
Kusalyi plébános. Részei voltak : Mocsolyán. (1476 : Thallóczy, i. h. 184.)
Lorántfi (serkei) cs. L. Ábrány helység és a Lorántfiak alatt Bihar-
megyében.
Macsi (nagy-dobai) cs. 1487: Kolosmon. prot.. 1489: Dl. 27967.
Magyi cs. Földesurak: Szent-Király és Orbó helységekben. (1475:
Thallóczy. i. h. 180., hol Orbó után birtokos gyanánt helyesen «Barla Magy»
szavak olvasandók. — 1489 : Lelesz, elench. Statut.)
Majádi cs. 1450-ben Majádon és Győrteleken birtokosok. 1461-ben elzálo­
gosítják Majád, Dershida, Száldobágy és Szakácsi helységekben bírt részüket
a sarmasági Valkaiaknak. 1487-ben nó'i ágon jogot tartanak a Sarmasági-féle
birtokok részeihez. (1450: Század. 1888. 745., 1461 : Kolosmon. prot., Dl.
28851 ; 1487 : Dl. 27955. — L. Dománhidiak a. is.)
Majos (lelei) cs. Mayos (1428 : Dl. 27869.) Moios. (1450. körűi: Kolos­
mon. protoc. «Labore.») (Maius. (1468 : Dl. 28295.)
Marthon (nagy-dobai) cs. 1487 : Kolosmon. prot.
Marthon (nagyfalusi) cs. L. Peteháziak a.
Menyei cs. Földesurak : Menyó', Nagy-Mon és Désháza helységekben.
Itteni részbirtokaikat a Péter hűtlensége miatt a király 1457-ben a Körösiek­
nek adományozta. 1459-ben pedig ugyanők désházi más részüket a Csehiek­
nek adták el. 1479-ben Bodolótelke vagy Pósatelke pusztán is voltak részeik.
Ugyanez évben a szentkirályi «Menyey dictus» család szerepel. (Dl. 15312.
27939., Kolosmon. prot.)
Mihályfalvi cs. Földesurak : Mihályfalva, Girolt és Szakácsi helységekben
s a hozzájok tartozó : Potyásztelke vagy Potyász. Ilédtelke vagy Uéd — ma
liléd p. Girolt m. — és Sisértelke pusztákon. (1489 : Dl. 27693; 1491: Dl.
27970. — V. ö. Daraiak.)
Mike vagy Miké (nagy-dobai) cs. Részei voltak : Kis- és Nagy-Dohán.
1450 körűi: keresztúri előnévvel tűnik föl ily nevű (Myke) család. (Kolos­
mon. protoc. «Labore.» 1485. 1487: Kolosmon. prot. és 1491 : Kol. mon. prot.
«Labore.» föl. 92.)
Mikié (sugatagi) cs. 1477-ben bélteki Drágfi Miklós Szurdok-Kápolnokot
s. Mikié Jánosnak adta cserében némely máramarosmegyei jószágokért. (Kolos­
mon. limbus. Kővár 1651. évi urbáriuma.)
Mindszenti cs. 1461: Dl. 27909.
Miskei cs. 1470-ben Szilágyszeg részeihez tartanak jogot. (Dl. 27922.)
Mocsolyai cs. 1479: Dl. 27939.
Moldván (szent-királyi) cs. Moldwan. (1450. körűi: Kol. mon. protoc.
«Labore».)
Moni cs. 1450. körűi: Kolosmon prot. «Labore.» 1452 : Dl. 27886.
Móré (mocsolyai) cs. 1479: Dl. 27939.
Nagy (báldoni) cs. 1499 : Kolosmon. prot. «Labore» föl, 109.
 K O zkP-SZ O L M O K M E G Y E . 575

Nagy (désházi) cs. 1453 : Dl. 27891.

Nagy (dobai) cs. 1489: Dl. 27967.
Nagy (haraklyáni) cs. 1489 : Dl. 27967.
Nagy (keresztúri) cs. 1447 : Dl. 27881; 1475 : Thallóczy, i. h. 182.
Nagy (kis-dobai) cs. Naagy appell. (1470 körűi : Dl. 28295 ; 1471. és
1483 : Kolosmon. prot.)
Nagy (nyir-moni) cs. 1475 : Thallóczy, i. h. 182.
Nagy (rátoni) cs. 1447-ben a Karácson (Karachon dictus) család vér­
völgyi részeihez formálnak jogot. (Dl. 28607.)
Nagy (sándorházi) cs. 1450 körűi: Kolosmon. prot. «Labore.»
Nagy (szakácsi) cs. 1475 : Thallóczy, i. h. 180.. 1499 : Kolosmon. prot.
«Labore.» föl. 109
Nagy (szent-királyi) cs. 1470 körűi: Dl. 28295. —'.ügy vélem, az elő­
sorolt : Nagy családok azonosaknak nem vehetők.
Nagydobai cs. Nagy-Dóba, Nyir-Mon és Menyő helységekben bírt részeit
adja el 1487-ben Bőnyei Tamásnak Nagydobai Ilona, sándorházi Sándor
Albert özvegye. (1449. 1487 : Kolosmon. prot.)
Nagymoni cs. 1485 : Kolosmon. prot.
Nagypaczali cs. L. Paczaliak a.
Nemes cs. 1463-ban : ilosvai. — 1496 ban : nyir-moni előnéven tűnik
föl ily nevű család. (Dl. 28295. 27988.)
Nyirmoni cs. 1450: Dl. 27882.
Orbán (szent-királyi) cs. 1452 : Dl. 27887.
Orgován (kis-dobai) cs. 1471 : Kolosmon. prot.
Oroszi cs. Részei voltak Ákoson. (1475: Thallóczy, i. h. 181.. hol
«Orozy» helyett hibásan á l l: «Orczy.»)
Ördög (baksai) cs. Ewrdewk. (1453: Kolosmon. prot. «Labore.» tol. 42.)
Óz (ferményesi) cs. Euz. — 1453-ban a magbanszakadt Alberj,
ferményesi részét Dengelegi Bernát és baksai «Sycz» Mihály kapta. (Dl.
27892.)
Paczali cs. Másként: Nagypaczaliak. — Földesurak: Kis-Szarvadon is.
(1447 : Huny. kora. X. 215. — L. Drágíiak a. is.)
Pálfi (nagy-dobai) cs. Palffy. (1470 körűi: Dl. 28295 ; 1487 : Kolosmon.
protoc.)
Pályi (pocsaji) es. «Paly.» Bírtak Szoporon is. (1468: Dl. 28295. —
L. Poc.sajiak a. is.)
Pánki (girolti) cs. Panky. (1439 : Dl. 27967.)
Pathkós (désházi) cs. 1453 : Dl. 27890; 1456 : Kolosmon, prot.
Pelei cs. 1450 körűi: Kolosmon. protoc. «Labore.», 1493: Szendrei
gyújtom.
Peleszarvadi cs. 1445-ben részeik voltak Hatvanban is. (1445: köv.
Danes lltár, 1493: Szendrei gyűjt.)
Peres (paczali) cs. 1431: Turul. 1886. 18.
Peteházi cs. 1465-ben Czigán-Vaján részeket zálogosítnak el a nagy­
falusi Marlhon-oknak. (Dl. 27910.)
5 7 6 M AGYA RORSZÁ G.

PÓCS (adi) cs. 1441 : Kolosmon. prot.

Pocsaji cs. Részeik voltak Szó'demeteren, hol 1477-ben a pocsalyi
Pályiaktól zálogba is vesznek részeket. (1463 : Lelesz. 74. 23., Dl. 30047. —
L. Biharmegyében is.)
Pongrácz (dengelegi) cs. Az 1475 körüli adólajstrom szerint János
(Vajvoda) földesúr: Szarvad. Szent-Miklós, Só'te, Kene. Szó'demeter. Bajon,
Tövissed. Zánok, Dershida és Babatelke helységekben, (L. Dengelegiek,
Bályokiak, és e megye Bevezetésében is jegyz. a.)
Porkoláb (sándorházi) cs. 1492-ben Sándorháza, Menyő, Szilágyszeg
helységekben és Bodolótelke pusztán földesurak. (1479 : Dl. 27939; 1492 :
Dl. 27977.)
Ramocsa cs. Rendszerint: menyei, — 1489-ben : haraklyáni előnévvel.
(1450 : Dl. 27882 ; 1459 : Kolosmon. protoc.. 1472 : Dl. 27926 ; 1489 : Dl.
27967 ; 1492 : Dl. 27972.)
Ruíh(a) (nagy-dobai) cs. Rwth. (1472: Dl. 27926; 1487: Kolosmon.
prot.) Rwtha. (1489 : Dl. 27967.)
Sámsoni cs. Földesurak : Sámsonban. 1488-ban egyezkednek a körösi
Bőnyeiekkel Másatelke és Szó'rtelke puszták fölött. (Kolosmon. prot.. Dl.
27732. — L. Körösiek a. is.)
Sándor (kis-dobai) cs. 1485 : Kolosmon. prot.. 1493: Dl. 27979.
Sándor (sándorházi) cs. Másként: Sándorháziak. — Földesurak:
Sándorháza, Sámson, Mindszent (?), Szilágyszeg. Bőnye, Menyő és Hadaháza
helységekben. (1429. 1430. és 1440: Dl. 27860. 27862. 27876 ; 1467:
Kolosmon. prot. — V. ö. Nagydobaiak, Adiak, Csomafáiak.)
Sarmasági cs. Az 1475 körüli adólajstromban: Korond, Kövesd,
Remete. Giro(l)tkuta, Sziget, Sarmaság. Dershida — az «Allexj» birtokai — e
családé. Mert már 1454-ben (és 1487-ben is) földesurak: Sarmaság, Sziget, Oláh-
és Magyar-Kövesd, Remete. Tót-Korond, Giro(l)tkuta és Dershida helységekben.
(1454 : Kolosmon prot., 1475 : Thallóczy. i. h. — V. ö. 1487 : Dl. 27955. --
L. Majádiak a. is.)
Seléndi cs. Biharból. (1470 k ö rü l: Dl. 28295 ; 1479 : Dl. 27939.)
Siez (baksai) cs. L. ferményesi Óz cs. a.
Sikola (keresztúri) cs. Sykola. (1461: Kolosmon. prot.)
Simon (kis-dobai) cs. 1487 : Kol. mon. prot.. 1489 : Dl. 27967.
Soldos (vérvölgyi) cs. Soldos. Zoldos. (1452: Dl. 27886; 1469: Dl.
27921; 1470: Dl. 27922.)
Somogyi (kis- és nagy-dobai) cs. 1471: Kolosmon. prot., 1477: Dl.
27936 ; 1487 : Dl. 27948 ; 1492 : DL 27977.
Szabó (kis-dobai) cs. 1471. 1487 : Kolosmon. prot.
Szabó (baksai) cs. Sabbo. (1450 körül : Kol. mon. protoc. «Labore».)
Szakácsi cs. L. ilosvai Gerberth cs. a.
Szarvadi cs. 1447: Huny. kora. X. 216.
Székely (dobai) cs. Részei voltak Kis- és Nagy-Dobán. (1415 : Nagy
Iván, i. m.. 1442. 1471: Kolosmon. prot.. 1447 : Dl. 28607. — V. ö. 1469 :
Dl. 27921.)
 K Ö ZÉP-SZO LN O K M EG Y E. 577

Szélös (dobai) cs. Zelews. (1444: DJ. 27652.)

Szénási (bályoki, szarvadi) cs. Földesurak: Szarvad és Szent-Miklós
helységekben s a hozzájok tartozó Rácz, Elmezd és Poklostelek pusztákon.
(1447: Dl. 28247; 1487 : Dl. 24987.)
Szentjogi konvent. Zálogban részei voltak Szarvadon. (1484: Lelesz. .8.)
Szentkirályi cs. Földesurak: 1446-ban Vérvölgyön; 1478-ban Szent-
Királyon és- Maskótelke, Beltelek (utóbbiakon s Kovácsülésén már 1418-ban
is) és Paplelke pusztákon. (Dl. 27880., Lelesz, elench. Statut., Perényi cs.
levéltára.)
Szilágyi cs. Horogszegi Szilágyi Mihály 1456-ban Alsó-Baksán birtokot
adományoz néhai nagy-dobai Chece (Gziszér értendő) Pál fia Szilágyi Márton­
nak. (1456 : Dl. 27899.) Egy Szilágyi Pál nevű nemes mint kávási birtokos
(űnik föl az 1475 körüli adólajstromban.
Szilágyszegi cs. 1488: Dl. 27957. — L. Gebarth cs. a. is.
Szilvási cs. 1488. 1504: Kolosmon protoc.
Szodorai cs. Földesurak : Balázsházán. Kesziben és Szodorán. (.1475:
Thallóczy. i. h. — V. ö. 1499 : Kolosmon. prot. «Labore», föl. 109.)
Szűcsi cs. Részei voltak Paniton. (1451 : Dl. 27883.)
Szunai (mindszenti) cs. Földesurak Kis-Szarvadon is. (1447 : Huny.
kora. X. 215.. 1460 körűi: Kolosmon. prot.)
Tánczos (désházi) cs. Thanczos. (1453: Dl. 27891; 1453: Kol. mon.
prot. «Labore.» föl. 44., 1454: Kolosmon. prot.)
Tolvaj (sándorházi, menyei) cs. Részei voltak Leién is. Désházát 1457-ben
kapják kir. adományban. (1457 : Száz. 1880. 827., 1473 k ö rű i: Kolosmon.
prot.. 1475 : Thallóczy. i. h., 1484 : Lelesz. 25.)
Törkes (Torkos) cs. Thewrewkes. Thewrkes. Thewrkws. 1422-ben: harak-
lyáni. — 1459-ben és 1460-ban: lelei előnévvel. 1422-ben Menyőn is szerez­
nek részeket. (1422 : Dl. 27854 ; 1459. 1460 : Kol. mon. prot.)
Török (menyei) cs. Részei voltak Szilágyszegen és Menyőn. (1469.
körűi : Kolosmon prot.) Meglehet hogy e család ugyanegy az előbbivel.
Ujnémeti cs. 1464: Dl. 27909; 1491: Dl. 27970. 27971.
Vajda (oláh-nádasdi) cs. L. Ferménvesiek a.
Valkai (sarmasági) cs. Földesurak Menyőn, Szilágyszegen és Ököritón
is. (1458: Lelesz. 50.. 1469. 1470: Dl. 27921; 1470 k ö rű i: Dl. 28295; 1475:
Lelesz. 3. és Kol. mon. prot. «Labore», föl. 56. — L. Majádiak a. is.)
Várdai (kis-várdai) es. L. Körös m.-város a.
Varjú (szent-királyi) cs. 1461: Kol. mon. prot. «Labore», föl. 26.
Veres cs. 1428-ban és 1444-ben sándorházi, — 1447-ben keresztúri. —
1470 körűi és 1520-ban mocsolyai, — 1471-ben (Weerees) kis-dobai, —
1487-ben sarmasági előnévvel merül föl ily család. (Dl. 27652. 27881. 27859.
28295. 27955. 28033. és Kolosmon. prot.)
Vérvölgyi cs. 1449: Kolosmon. prot.
Vida (ilosvai) cs. 1464: Dl. 27909 ; 1465 : Dl. 27911.
Vidfi cs. 1470 körül tanúvallatáskor szerepelnek: Andr. Viti de
Kerezthwr és Joh. Viti de Kysdoba. (Dl. 28295. — Ily alakban fordulnak
elő gyakran a mohorai vagy farnosi Vidfiek is Nógrád- és Pilismegyében.)
H u n y a d ia k k o ra . VI. 37
578 M AG YA RORSZÁ G.

Zoárdfi (endrédi) cs. L. Biharmegyében, és u. o. Terebes helys. a. is.

Zólyomi (albesi) cs. Földesurak: Szaszár, Tótfalu és Bozonta helysé­
gekben, melyeket 1410-ben mint szatmármegyei birtokokat kaptak Zsigmond
királytól. 1438-ban ugyané helységeket a Béltekiek átengedik az albesi Zó­
lyomiaknak. (Ház. okit. 348., Thallóczy i. m.. 1438-hoz: Századok. 1883.
VIII. 122.)
Összesen: 196 birtokos.

FŐISPÁNJAI:
Ezek közül ism eretesek: Dengelegi Bernát 1451-ből, bélteki Drágíi
Miklós 1460-ból, dengelegi Pongrácz János érd. vajda 1465-ből és bélteki
Drágíi Bertalan 1488-ból. (1451 : Lelesz. 63. 5.. 1460: Kolosmon. prot., 1465 :
Nagyszebeni lltár., 1488: Dl. 27956.)
 KRASZNAMEGYE.

A kisebb megyék közűi való; a század végén 7—800 közt

váltakozik a területén fennállt adótelkek száma. 1 A mai Szilágy­
megye délnyugoti 1(3 részének felel meg. 12
Északi vidékének a Bátoriak szilágy-somlyói uradalma képezi
központját, élén a hasonló nevű várral s körűlte mintegy nyolcz
faluval. Ehhez csatlakozik nyűgöt és dél felé Valkó vár tartománya,
Zoványtól és Nagyfalutól d.-dk. ív alakban föl Krasznáig csaknem
egy tagban, s innen megszakításokkal föl Barláig, Goroszlóig:
mintegy 45 helység.
E két fő uradalom közt helyezkednek el a többi fő- és
középnemesség kisebb jószágai. Ezek közül a kusalyi Jakcsoké
válik ki, időnkint vagy 13, — a Szénásiaké vagy 6, — s a bélteki
Drágfiaké, vagy öt falu és két puszta részei, a megye különböző
vidékén. Összefüggőbb · a Szele családé: Keczel vidékén mintegy
8 —12 falu; a Szent-annaiaké Sereden környékén vagy 6 falu; a
Bályokiaké, a bihari határ mentén vagy 5 falu és ugyanannyi
puszta; a Boziásiaké Márkaszék és Vaja vidékén mintegy 8 falu
s a Kémerieké: Kémer város és vidékén három falu és két puszta,
leginkább azonban csak részben.
Az egyháziak közül a váradi püspök szerzett vagy kapott
jószágot a bihari határ mentén hat, és a káptalan egy faluban.

1 Engel, i. m. I. 37. 137.

2 Részletesebben l. Közép-Szolnoknál. — V. ö. Bunyitay. III. 10.

37*
580 M AG Y A RO R SZA G .

VÁRAI:
Somlyó, a Bátoiiak fészke. Castrum Somlyo prope fluv. Karazna.
(1351: Anjouk, okmt. V. 532., 1378: Dl. 6522.) A Bálhoriaké már Illő-ben.
(Dl. 10386. Határát megjárják : 1116 : Dl. 31123. — V. ö. 1135 : Fejér. X. 7.
732.. 1415: Dl. 29788.) 1378-ban Somlyó, Perecsen, Csehi, Györgyteleke,
Hidvég, (inkább k.-szolnokmegyei) helységek (és a fejérmegyei Miklóslaka)
tartoztak hozzá. Ekkor még a Bátoriak hasztalan porolták a rokon
Meggyesiektó'l (Moróczoktól).
Valkó. A losonczi Bánfiaké. 1341-ben «magistro Donch comiti de
Kamaruyen et de Karazna» igtatják poss. Volko-t. Ez oklevélben azonban
már eló'tűnik a «castellanus de Volko» is. (1341 : Anjouk, okmt. IV. 143.)
Castrum Valkó - a Bánfiaké. (1481 : Dl. 27721 ; 1491: Dl. 27737 ; 1496 :
Kolosmon. prot.) Tartozékait 1. a losonczi Bánfiak a.
Összesen: 2 vár.

MEZŐVÁROSAI :

Kemer Kemer. (1447 : Dl. 30441; 1481: Dl. 29537.) 1447-ben Hunyadi
János korm. azzal a kiváltsággal ajándékozza meg, hogy minden husvét 8-ad
napján orsz. vásárt tarthasson. Sz.-Somlyótól ény. fekszik a Biharból Erdélybe
menő ut mellett, melyet, hogy pl. a debreczeni kereskedők is mennyire hasz­
náltak. 1481-ben láthatjuk. — A Kémerieké volt.
Nagyfalu. Nogfalu poss. (1341: Anjouk, okmt. IV. 143., 1345 : II. o. 492.)
Nagfalw oppidum. (1444: Dl. 27652 ; 1447 : Dl. 30815 ; 1481: Dl. 27721. és
29537., 1493: Kolosmon. prot.) 1341-ben mint Valkó tartozékát említik.
1345-ben és 1444 táján Kraszna megye itt tartja gyűléseit. A XV. század
közepén már mezőváros, országos vásárral, melyre a debreczeni kereskedők
is eljárnak. Különben a losonczi Bánfy család egyik törzsbirtoka és szék­
helye. 1493-ban a város mellett (supra oppidum N.) fekvő pálos kolostort
említik, melyet 1454 előtt losonczi Bánfi István és családja alapítottak a B.
Szűz tiszteletére. (L. 1454-hez : Tört. Tár. 1890. 145.) Szilágy-Somlyótól dél-
nyug. esik.
Összesen: 2 mezőváros.

HELYSÉGEI:

Almás. Almas. (1484: Letesz. 1.. 1487: Dl. 24987; 1490: Lelesz,
elench. Statut.) 1484-ben és 1490-ben Bályokkal együtt szerepel. Ugyanekkor
Biharmegyéhez számítják.
Alsó-Bán. L. Bán a.
Alsó-Gyümölcsénes. L. Gyümölcsénes a.
 K R A SZ N A M EG Y E . 581

Alsó-Jáz. L. Jáz a.
Alsó-Kaznacs. L. Kaznacs a.
Alsó-Nyárló. L. Nyárló a. .
Alsó-Paliczka. L. Paliczka a.
Al8Ó-Perje. L. Perje a.
Alsó-Sereden. L. Sereden a.
Alszeg. Poss. Alzeg. (1499: Kolosmon. protoc. «Labore>. föl. 109.)
Bagolyfalva. Bagolyfalwa. (1481: Dl. 27721.) Valkó várához tartozó
oláh falu. — Ma is megvan Krasznától dk.
Bagolyháza. Bagolhaza. (1481: Dl. 27721.) Mint oláh falut. Valkó vár
tartozékai közt Gyümölcsénes és Halmosd közt sorolják föl.
Bagos. Villa Bogus. (1340: Körmendi lit. Alm. II. lad. 4. η. 58.) Bo­
gus. Bugus. (1341 : Anjouk, okmt. IV. 143.. 1356: Perónyi cs. lit.. 1425:
Nagy Imre gyűjt.) Bagos. (1471: Körmendi lit. Alm. I. lad. 1. η. 7.) A mai
Szilágy-Bagos, Sz.-Somlyótól dny.
Baksa. L. Közép-Szolnokmegyében.
Báldon. Baldon — a megye kitétele nélkül. (Határát megjárják 1391-ben :
Dl. 28934.) Nag Baldon. (1452 : Dl. 27665.) Néha Közép-Szolnokhoz számít­
ják ; az 1475 körüli adólajstromban azonban nem találjuk s igy a XV. szá­
zadban inkább Krasznamegyéhez tartozott. — Ma Bádon. Szilágy-Somlyótól
k. északra.
Bán(-telke). Bantheluke. (1341: Anjouk, okmt. IV. 143.) Ban. (1438:
Dl. 27868.) Alsóban. Felsewban. (1481: Dl. 27721.) Már a XIV. században
Valkóvár tartozékai, mint «poss. olachales> — Ma is Alsó- és Felső-Bán
Krasznától kissé dny.
Barla. Barla. (1454 : Dl. 27669.) Néha ezt is Közép-Szolnokba sorozzák,
s valóban Barlánál a lehető legszélén vagyunk a régi Krasznamegyének. —
A mai Balla, Sz.-Sómlyótól ék.
Bélmező. Belmezev. (1487: Dl. 24987.) A két Nyárlóval együtt tűnik föl.
Bilgez(d). Bylgez. (1478 : Dl. 30896.) Bylgezd. (1485: Dl. 27944.) Ma
Bülgezd, Sz.-Somlyó m. ny.
Bogdaháza. Bogdahaza. (1481: Dl. 27721.) Badanhaza. (1491: Dl.
27737.) Valkó várhoz tartozott, s oláh falu volt. ·— Ma Bogdánháza.
Krasznától dk.
Bolyán. Bovari. (1481: Dl. 27721.) Valkó várhoz tartozott s oláh falu
volt. — Ma is megvan Krasznától d.
Boronamező. Baronamezew. (1481: Dl. 27721.) Valkó várához tartozott
s oláh falu volt. — Krasznától dk. esik.
Boroszló. A váradi püspök vett birtoka. (Bunyitay. II. 258.)
Boziás. Bozzyas. (1485: Dl. 27944.) Ma Borzas, Sz.-Somlyótól d.
Bucsin. Bwchyn. (1491: Dl. 27737.) A mai Búcsúm puszta A.-Kaznacs
és Halmosd közt, a melyekkel együtt sorolják föl.
Csálpataka. Chalpataka. (1481: Dl. 27721.) Valkó várához tartozott s
oláh falu volt. — Csizér és Túsza közt sorolják fel.
Csehi. L. Közép-Szolnokmegyében.
5 8 2 M AG YA RORSZÁ G.

Cserese. Cherese. (1479 : Lelesz. 41.) Somlyótól dny. esik.

Csizér. Cyseer. Chizer. (Határát megjárják 1395-ben: Dl. 8035., V. ö.
1341 : Anjouk, okmt. IV. 132., 1481: Dl. 27721.) Valkó várhoz tartozotl (oláh
falu) már 1341-ben. — Krasznától d. találjuk.
Dédács. Dedach. (1464 : Dl. 27679.) A bihari határ felé fekhetett.
Derzsek. (1465: Kolosmon. prot.) A Bályokiak bírtak itt.
Detreháza vagy Detreh. Detrehaza. (1341: Anjouk, okmt. IV. 143.
Detreh. (1481 : Dl. 27721.) A mai Detrehem, Elyűs és Kaznacs m., a melyek­
kel együtt említik.
Dóh. Doh. (1459 : Kolosmon. prot.) Sz.-Somlyótól ény. esik.
Domoszló (puszta). Pred. Domozlo. (1459 : Kolosmon. prot.) Kémerrel
és Dohhal együtt merül föl. E tájon ma ily nevű fa lu t találunk.
Egrespataka. Egrespataka. (1459 : Dl. 30669.) Zilah m. nyd. találjuk.
Elyűs. Elyews. (1341: Anjouk, okmt. IV. 143 , 1481 : Dl. 27721.) Oláh
falu volt. Valkó várhoz tartozott. — Sz.-Somlyótól dny. esik.
Fancsika. Fanchyka. (1481: Dl. 27721.) Mint oláh falu, szintén Valkó
várához tartozott. —· Kaznacs és Elyűs közt sorolják föl.
Fel-Keczel. L. Keczel a.
Felső-Bán. L. Bán a.
Felső-Gyümölcsénee. L. Gyümölcsénes a.
Felső-Jáz. L. Jáz a.
Felső-Kaznacs. L. Kaznacs a.
Felső-Nyárié. L. Nyárló a.
Felső-Paliczka. L. Paliczka a.
Felső-Perje. L. Perje a.
Felső-Sereden. L. Sereden a.
Füzes. (Fizes.) Fyzes. (1341: Anjouk, okmt. IV. 143., 1481 : Dl. 27721.)
Oláh falu volt s Valkó várához tartozott. A mai Szilágymegye déli vidékén
találjuk.
Gesztes. Gezthes. (1467 : Dl. 27688.) Közép-Szolnokban vagy Kraszná-
ban feküdt, valahol Somlyó vidékén.
Gomboczpataka. Gombochpataka. (1423: Dl. 27638. 29039.)
Goroszló. Gorozlo. (1454: Dl. 27669.) A mai Magyar-Goroszló értendő',
melyet szomszédjával Baliával (régente: Barla) együtt ‘Közép-Szolnokba (1.
ott) is szoktak számítani.
Gutmér. Guthmer. (1410: Újhelyi cs. lit.) A megye kitétele nélkül Lecs-
mérrel együtt említik.
Győrtelek. (Györgyteleke.) Gywrthelek. Gyerghteleki. (1435—47: Dl.
29778 ; Fejér. X. 4. 848., X. 7. 732., 1445: Dl. 29788.) A mai Győrtelek. é.
Sz.-Somlyótól, a melyhez tartozott. — Közép-Szolnokmegyébe is számítják
olykor. (L. ott is.)
Gyümölcsénes. Felsewgemelchenes. Also—. (1481: Dl. 27721.) Valkó
várhoz tartozott oláh falvak. Ma csak egy Gyümölcsénest találunk, Sz.-Som­
lyótól dny.
 K R A SZ N A M EG Y E . 583

Halmas. (Halmosd.) Halmas. (1341: Anjouk, okmt. IV. 143., 1481 : Dl.
27721.) Halmosd. (1519: Dl. 27809.) Már a XIV. században mint Valkó vár
tartozéka tűnik fel. — Ma Halmosd, Sz.-Somlyótól dny.
Héharszó. Heeharzo. (1465 : Kolosmon. prot.)
Hidvég. L. Közép-Szolnokmegyében.
Horváti. (Horvát.) Horuat. (1353 : Dl. 30119.) Horwath. Horuathy. (Hatá­
rát megjárják 1476-ban: DL 28866., V. ö. 1475 . Dl. 27697 ; 1489 : Dl. 29864.)
Mathyas Horuatha. (1422: Ház. okmt. V. 210.) Sadan-Horuatha. (U. o.) A
mai Kraszna-Horváth, Kraszna m. dk.
Hosszúaszó. Hozywazo. (1425: Nagy Imre gyűjt., 1445: Dl. 29788.)
Hozzywazo. (1471 : Körmendi lit. Alm. I. lad. 1. η. 7.) Sz.-Somlyó mellett d.
találjuk.
Hosszúmezö. L. Közép-Szolnokban.
ilosva. lloswa. (1451: Dl. 28610; 1486: Kolosmon. prot.) Sz.-Somlyó-
tól é. esik.
Ip. Ip. (1438: Dl. 27868.) Sz.-Somlyótól ny. találjuk,
iáz. Alsowyaz. Felsewwyaz. (1481: Dl. 27721.) Valkó várhoz tartozott
oláh falvak. — Ma Jáz, Sz.-Somlyótól dny.
Kálóztelek. Kaloztheleke. (1477 : Dl. 29005.) Kalozthelek. (1481 : Dl.
29537.) Nagyfalu és Kémei· közt feküdt. — Ott találjuk ma Kárásztelek
helységet.
Kaznacs. Goznich. Alsokaznach. Felsewkaznach. (1341: Anjouk, okmt.
IV. 143., 1481: Dl. 27721.) Alsó- és Felső-Kaznacs ma is megvan Sz.-Som­
lyótól nyd.
Keczel. Felkeczel. Felkechel. (1359: Dl. 30669 ; 1368: Dl. 28581.)
Keczel. (1422: Ház. okmt. V. 210.) Magyarkeczel. (1451 : Dl. 28610.) Olah-
kechel. (1471: Kolosmon. prot.) Magyarkeczel. Oláh—. (1496: Dl. 27761.)
Felkeczel 1368-ban mint Valkóhoz tartozó oláh falu tűnik fel. — Ma Oláh-
és Magyar-Keczel nevű helységet találunk Zilahtól nyd.
Köröstelek. (Kerestelek.) Kerestelek. Kerez—. (1435—47: Dl. 29778 ;
1481: Dl. 29537.) Somlyóvárhoz tartozott. Ma is megvan tőle ny. é. felé.
1470-ben, 1478-ban és 1481-ben (Kerewstheleke) Közép-Szolnokmegyéhez szá­
mítják. (Dl. 30044. 30896. és 30900.)
Kis-Réose. L. Récse a.
Kraszna. Karazna. Krazna. Crazna. (1341: Anjouk, okmt. IV. 143.,
1454: Dl. 27669; 1481: Dl. 27721.) Zilahtól nyug. esik. (V. ö. 1423: Dl.
23760.)
Lampert. L. Közép-Szolnokmegyében.
Lecsmér. Lechmer. (1467: Dl. 27688; 1481: Dl. 27067.) Lychmyr.
(1496: Dl. 27762.) Szilágy-Somlyótól ny. találjuk.
Magyar-Keczel. L. Keczel a.
Maiadé. Maladee poss. és pred. (1476: Dl. 27702. 29839; 1480: Dl.
29850; 1486 : Dl. 27726.) Sz.-Somlyótól ény. esik.
Marka. Marka. (1438: Dl. 27868.) A mai Markaszék, Ipp m,, a rnely-
lyel együtt említik. — Hajdan Szék külön (oláh) helység volt Marka mellett.
5 8 4 M AG YA RORSZÁ G.

Mint ilyen tűnik elénk 1479-ben: Zeek alakban, Marka helységgel együtt.
(1479: Lelesz. 41.) Széket (Seek) 1327-ben Biharmegyéhez számítolták. (Dl.
28896.) Csakugyan e megye határán fekszik.
Máron. Maron. (1458 : Dl. 27670; 1482. 1483: Dl. 27943.) Sz.-Somlyó-
tól cl. esik.
Mátyás-Horváta. L. Horváti a.
Mátyásülése. L. Tormafalva a.
Mikóháza. Mykohaza. (1341 : Anjouk, okmt. IV. 143.) Túsza m. sorol­
ják fel mint Valkóvár tartozékát.
Monyoród. Monorod. (1341: Anjouk, okmt. IV. 143.) Bagos és Nagyfalu
szomszédságában fordúl elő.
Nagy-Báldon. L. Báldon a.
Nénháza. Neenhaza. (1438: Dl. 27868.) Márkaszék vidékén tűnik föl.
E tájon 1479-ben egy «Nerohaza» nevű falut is említenek. (0kl. kivonat.
1479: Lelesz. 11.) Talán a két név (utóbbi eltorzítva) egyet jelent.
Nyárló. Nyarlo. Also Nyarlo. Felsew Nyarlo. (1438 : Dl. 27868 ; 1487 :
Dl. 24987.) Ma Alsó-Kékes- és Felsó'-Kékes-Nyárló helységeket találunk
Zilahtól dk. felé. tehát kissé távol Krasznamegye törzsétől. E helyeket külön­
ben Doboka-megyéhez is szokták már számítani.
Oláh-Keczel. L. Keczel a.
Oláh-Valkó. L. Valkó a.
Paliczka. Palyzka. (Határát 1476-ban járják m eg : Dl. 28866. — V. ö.
1481: Dl. 27721.) Alsopalizka. Felsewpalyzka. (1485 : Dl. 28872 ; 1487: Dl.
27728 ; 1489 : Dl. 29864.) 1481-ben mint Valkóvárhoz tartozó oláh falut emlí­
tik. — Ma csak egy Paliczkát ismerünk Krasznától d.
Pálvára. Paluara. (1459: Dl. 30669.) Bécse szomszédságában tűnik fel.
Paptelke. Paptheleke. (1481: Dl. 27721.) Valkó várához tartozott s oláh
falu volt. A mai Füzes-Paptelek értendő. Sz.-Somlyótól dny.
Pecsei. Pechel. (1481 : Dl. 27721.) Valkó várához tartozott s oláh falu
volt. —■ A mai Pecsely, Kraszna m. d.
Perecsen. Perecben. (1435—47 : Dl. 29778.) Somlyóhoz tartozott; ott
fekszik ma is mellette, k. felé.
Perje. Alsoperye. Felsewperye. (1481 : Dl. 27721.) Valkó várhoz tarto­
zott oláh falvak. — Ma Perje, Krasznától d.
Petenyefalva. (Petenyeháza.) Pcthnyefalva. (1484 : Rédey cs. lit., és Dl.
27723.) A mai Petenye, Krasznától d. — 1495-ben ugyané helységet Petenye-
házának (Pethenehaza) nevezik. (Dl. 27752.)
Porczallya. Porczallya poss. walahicalis. Személynévben: Porczv.
(1477 : Dl. 28315.) A mai Porcz. Sz.-Somlyótól ny.
Ráton. Rathon. (1414: Dl. 27635.) Szil.-Somlyótól d. esik.
Récse. Rewchew. (1440: Kolosmon. prol.) Reche. Kysreche. (Határát
1359-ben járják meg : Dl. 30669. — V. ö. 1449 : Dl. 27663.) Récsét Zilah és
Szilágy-Somlyó közt ma is megtaláljuk. 1449-ben egy másik oki. Közép-
Szolnokhoz számítja. (Kolosmon. prot.)
 K R A SZ N A M EG Y E . 5 8 5

Regfalva. Reghfalwa. (1481: Dl. 27721.) Bogdaháza m. tűnik fel, mint

Valkóvárhoz tartozó oláh falu.
Sárhid. Saarhyd. (1465 : Kolosmon. prot.)
Sereden. Alsosereden. Felsewsereden. Sereden utraque. (1423: Dl.
27638. 29039; 1475 : Dl. 27697.) A mai Sereden. Krasznától dk.
Somály. Somai. (1452: Dl. 27666.) Sz.-Somlyótól ny. é. találjuk, a mai
Szilágym. határán.
Somlyó. Somlyó. Samlyo poss. majd: villa. (1341: Anjouk, okmt. IV. 143..
1 4 3 5 -4 7 : Dl. 29778; 1445: Dl. 29788; 1475: Thallóczy. i. h. 185., 1481:
Dl. 29537.) Hol Közép-Szolnok-. hol pedig Krasznamegyéhez számították
1475 körűi 42 irtot fizetett évi adóba. Nem találjuk kiváltságainak nyomát,
vagy hogy mezővárosnak neveznék. A Bátoriak bírták. — Ma Szilágy-
Somlyó.
Somos. Somos. (1464: Dl. 27681; 1468 : Dl. 28295.) Tán Hidvég vidé­
kén feküdt.
Suthak-Ujlak. (Suthakfalva.) L. Újlak a.
Szalvatö. Zalwathew. (1422 : Ház. okmt. V. 210.) Keczel és Horváth
vidékén feküdt valahol.
Szécs. L. Közép-Szolnokmegyében.
Szék. Zeek. Zek. (1341: Anjouk, okmt. IV. 143., 1481 : Dl. 27721.)
Valkóvárhoz tartozott s oláh falu volt. Ma csak Felső-Szék nevű helységet
ismerünk. Sz.-Somlyótól dny. (L. Marka a. is.)
Szentkeresztfalva. Zenthkerezthfalwa. (1423: Dl. 27638.. 29039; 1495:
Dl. 27752.) Sereden-nel együtt emlegetik.
Szoros. Zoros. (1480: Dl. 29850; 1486 : Dl. 27726.) Maiadé és S.-Ujlak
m. merül föl.
Szovárhegy. Zowarhegh. (1487 : Dl. 24987.) A mai Szovárhegy p. Almás
m.. a melylyel együtt tűnik elő.
Szőrmező. L, Biharmegyében.
Tormafalva. Thormafalwa alias Malhyas Ilese. (1458 : Dl. 27670 ; 1474 :
Dl. 27696.) Thormafalwa al. nőm. Mathias Ilese in pertinendis possessionis
Horwath adiacens. (1469: Kolosmon. prot.) Maronnal és a két Seredennel
együtt is szerepel.
Tormaháza. Thormahaza. (1481: Dl. 27721.) Mint Valkó várhoz tart. oláh
falu Szék és Tótfalu közt fordul elő.
Tótfalu. Thotfalu. (1481 : Dl. 27721.) Mint Valkó várhoz tart. «poss.
volahalis» fordul elő. — Ma is megvan Szilágymegye déli vidékén.
Tusza(-telke). Thuzateluke. (1341: Anjouk, okmt. IV. 143.) Thuza.
{1481: Dl. 27721.) Valkó várhoz tartozott s oláh falu volt. A mai Túsza,
Szilágym. legdélibb vidékén.
Újlak. Wylak poss. és pred. (1476 : Dl. 27702., 29839 ; 1480 : Dl. 29850 ;
I486 : Dl. 27726; 1487: Dl. 29863.) Swthakfalwa. (Előnévben. (1444: Dl 27652.)
Swchakwylaka. (1468: Dl. 28295.) Suthakwylak. (A Suthak család része.
1476: Lelesz, elench Statut.) A mai Somlyó-Ujlak., Maiadé m. a melylyel
együtt emlegetik.
586 M AG YA RORSZA G.

Ujvágás. Wywagas. (1481: Dl. 27721.) Mint Valkó várhoz tartozó oláh
falut említik. — Sz.-Somlyótól kissé dny. ma is megvan.
Vaja. L. Közép-Szolnokmegyében.
Vajkfalva. Waykfalwa. (1481: Dl. 27721.) Boronamező és Perje közt
tűnik fel. mint (Valkó várához tartozó) oláh falu.
Valkó. Walko. (1481: Dl. 27721; 1483: Dl. 27722.) 1491-ben m int:
«Olahwalko» merül föl, Valkó vár tartozékai közt, Váralja m. (Dl. 27737.) Λ
mai Magyar- és Oláh-Valkó. Sz.-Somlyótól dny. (L. Váralja a. is. — V. ö.
1523: Dl. 23760.)
Váralja. Waralya. (1481: Dl. 27721.) Bizonyára: Valkó-Váralja. Valkó
várához tartozott — mint «poss. volahalis.» Valkótól nem messze dny. ma
is megtaláljuk.
Varsolcz. Vorsolch. (1362: Dl. 27629.) Warsolch. (1459: Dl. 27672;
1481: Dl. 27067; 1486 : Dl. 28642.) Határfalu volt Közép-Szolnok és Kraszna
közt, mert hol ama, hol eme megyéhez számítják, sőt 1486-ban részszerint
ide, részszerint amoda tartozott. — Ma Sz.-Somlyó és Zilah közt találjuk
Szilágy megyében.
Zovány. Zoan. Zowan. (1341 : Anjouk, okmt. IV. 143.. 1445 : Dl. 29788;
1481 : Dl. 27721.) Mint Valkóvár tartozékát említik már 1341-ben. — Sz.-Som­
lyótól ny. esik.
Zsadán-Horváta. L. Horváti a.
Összesen: 100 helység.

FŐBB BIRTOKOSAI:
AIberth (rátoni) es. 1498 : Dl. 27767.
Báldoni (horváti) cs. Baldony. (1468 : Dl. 28295.)
Bályoki cs. 1453-ban igtatják őket az úgy látszik Kémer táján feküdt
Herbart és Kebetelke puszták birtokába. 1465-ben dengelegi Pongrácz János­
nak elzálogosítják Derzsek, Szőrmező, Almás, Iléharszó és Sárhid felét s
Herbárt, a két Nyárló és Kőtelek pusztákat. (1453: Dl. 28615. 28616., 1465:
Kolosmon prot.)
Bánfi (losonczi) cs. Bírták Valkó v á rá t; Nagyfalu m.-várost; Zovány.
Kraszna, Valkó, Bogdaháza. Regfalva, Bagolyfalva, Boronamező. Vajkfalva,
Alsó- és Felső-Perje, Bolyán, Paliczka, Csizér, Csálpataka, Túsza, Pecsely,
Alsó- és Felső-Bán, Szék, Tormaháza, Tótfalu, Füzes, Ujvágás. Paptelke.
Váralja, Felső- és Alsó-Jáz, Felső- és Alsó-Gyümölcsénes, Bagolyháza,
Halmos, Bucsin, Felső- és Alsó-Kaznacs, Fancsika, Ölyüs és D etre; továbbá
Márton, Baksa, a 2 Sereden és Tormafalva, valamint Barla és Goroszló
helységeket. (Az utóbbi hét helységre nézve 1445 : Dl. 29788; 1454 : Dl.
27669 ; 1454 : Dl. 27670., Kolosmon. prot., 1491: Dl. 27737. Lásd : Valkó
vár, Nagyfalu város és a Nagyfalusiak a. is.)
Bátori cs. 1353-ban Horváton szereznek jószágot. Bírták Somlyó várát,
Somlyó, Gyó'rtelek. Perecsen, Hidvég. Kerestelek, Csehi (néha Krasznában.
 K K A SZN A M EG Y E. 587

máskor Közép-Szolnokban fekvő) helységekkel mint tartozékokkal; s részük

volt Maiadé, Szoros és Gyulakuta birtokokban. 1489-ben kir. adomány útján
jogot tartanak a hűtlen horváti Peres-ek birtokában volt Horvát, Alsó- és
Felső-Paliska és Sereden részeihez. (1415: Dl. 10386 ; 1435-47 : Dl. 29778 ;
1448 : Lelesz, elench. Statut., 1470: Dl. 30044; 1487 : Dl. 29863 ; 1489 : Dl.
29864. — L. Közép-Szolnokban is.)
Bertalan (rátoni) cs. Berthalan, Byrthalan. (1463: Dl. 27677; 1498:
Dl. 27767.)
Berthók (rátoni) cs. Byrthok. Berthok. (1463: Dl. 27677; 1498: Dl.
27767.) Mint látjuk, az előbbivel együtt szerepel.
Betlendi es. L. Petlendiek a.
Bilgezdi cs. 1478: Dl. 30896; 1485: Dl. 27944; 1492: Dl. 27738.
Boziási cs. Egy ízben: Bozyasy. — Földesurak: Kaznacs (1442.),
Boziás, Vaja (1468, 1492.), Cserese, Szék, Neroháza (?) és Márka (1479.)
helységekben. 1469-ben az úgy látszik — rokon Rátoniaktól visszakövetelik
Ipet. (1442. 1468: Kolosmon. prot.. 1469: Dl. 28896; 1479: Lelesz. 4L.
1492 : Dl. 27738.)
Buda (rátoni) cs. 1454 : Kolosmon. prot., 1492 : Dl. 27738.
Csaholyi cs. Részük volt 1341-ben Csizéren, később Kémeren. (1341:
Tört. Tár. 1889. 537., 1466 : Kolosmon. prot., 1454 : Dl. 27669.)
Cseh (suthak-ujlaki) cs. 1468 : Dl. 28295; 1480: Dl. 29850.
Csobod (Csoboth, rátoni) cs. 1450 körűi: Kolosmon. prot., 1452: Dl.
27665 ; 1498 : Dl. 27767.
Csomafái cs. 1459-ben Kémer és Doh helységekben, Somos és Domoszló
pusztákon részeket zálogosának el Perecseni Gáspár papi férfiúnak. (Kolos­
mon. prot.)
Dengelegi cs. L. Kémeriek a.
Dienesi (rátoni) cs. Dienesy. (1463: Dl. 27677.)
Drágfi (bélteki) cs. 1486-ban nyerik kir. adományban Újlak. Maiadé
és Szoros részeit. 1487-ben Varsolcz, Alsó- és Felső-Sereden helységek s
Gombatelke és Orosztelke puszták részeit zálogba veszik a Körösiektől, kik
e részeket eddig szintén zálogban bírták. (Dl. 27726., Kolosmon. prot.)
Erdélyi (kémeri) cs. 1483: Dl. 26438.
Fodor (rátoni) cs. 1463 : Dl. 27677.
Forgács (ipi) cs. Forgach. (1459 : Kolosmon. prot.)
Gerberth (ilosvai) cs. L. Közép-Szolnokmegyében.
Iloevai cs. Mint krasznamegyei helyeket bírják 1492-ben Ilosva,
Lampert és Hosszúmező helységeket. (Dl. 27739.)
Ipi cs. 1451-ben a Szeleknek magyar-keczeli részeihez tartanak jogot.
(Dl. 28610., 1453: Dl. 28615.)
Ithor (rácséi) cs. Yhthor. (1459 : Kolosmon. prot.)
Jakes (Jakcsi, kusalyi) cs. Földesurak Varsolczon már 1362 óta.
1438-ban birtokukba jut Bán. Ip, Szék, Nénháza, Marka, Nyárló és Kaznacs.
1449-ben (vétel utján) birtokosok (a Közép-Szolnokba sorozott) Hotvát, a
két Sereden és Récse helységekben is. 1452-ben a keczeli Szeléknek adják
588 M A G Y A RO R SZÁ G .

zálogba Nagy-Báldon. Récse és a két Sereden részeit. (1362: Dl. 27629:

1438: Dl. 27868; 1459: Dl. 27672 ;· 1449: Kolosmon. prot., 1452: Dl. 27665.
— L. Kémeriek a. is.)
Károlyi cs. L. Suthak cs; a.
Kémeri cs. Földesurak: 1447-ben Kémeren; 1496-ig Varsolczon és
Lecsméren is. 1450-ben a kusalyi Jakcsok némely birtokrészeit bírságkópen
kapják. — 1464-ben Somoson zálogosítnak el részeket Dengelegi Bernátnak.
Lecsméri birtokukhoz tartozott a kis-lecsméri és tánczosfalvi puszta is. (Dl.
30441. 27681. 27762; 1450: .Érd. muz. egyl. lltár.. 1493: Kolosmon.
protoc.)
Keresztúri cs. 1449-ben Récséhez tartanak jogot. Bírják 1488-ban is.
(Dl. 27663.. Kolosmon. prot. — V. ö. az 1504. évhez: Kolosmon. protoc.
O. föl. 10.)
Körösi cs. Lásd : b. Drágfiak a.
Lecsméri cs. 1468: Dl. 28295.
Majádi cs. 1461-ben elzálogosítják Ilosva. Lamperl és Hosszúmező
részeit a sarmasági Vattaiaknak. (Kolosmon. prot.)
Mándi cs. Ambrus 1485-ben és 1489-ben a megye alispánja volt.
Bírták Ilosva részeit. (Kolosmon. prot., Nagy Iván. i. m.)
Marthon (nagyfalusi) cs. 1465: Dl. 27910; 1470: Dl. 30044: 1488:
Kolosmon. prot.
Meggyesaijai vagy meggyesaljai Morócz cs. Csak újlaki birtokaikat
ismerjük. (1476: Dl. 27702; 1487 : Dl. 29863. — V. ö. Somlyó vára.)
Nagy (bilgezdi) cs. Nagh. (1478: Dl. 30896.)
Nagy (rátoni) cs. 1463 : Dl. 27677.
Nagyfalusi cs. A Losoncziaktól kapják 1458-ban Máron, a két Sereden
és Tormafalva részeit. (Dl. 27670.)
Orbán (horváti) cs. 1498: Dl. 27767.
Ördög (nagyfalusi) cs. Ewrdeg. (1485: Kolosmon. prot.)
Parlagi cs. L Suthak cs. a.
Perecseni cs. L. Csomafáiak a.
Peres (Pörüs. horváti) cs. 1464-ben Pewrews-nek írva. (Dt. 27679.)
1422-ben igtatják Miklóst Szalvatő és Mátyás-Horváti birtokába. (Ház. okit.
V. 210.) 1469-ben és 1474-ben részeik vannak Torm afalván; 1476-ban Pa-
liczkán és 1489-ben Seredenben is. (Dl. 27696., 28866.. 29864.. 1469 : Kolos­
mon. prot. — L. Bátoriak és Szelék a. is.
Petlendi cs. Másként: Betlendiek. — L. keczeli Szelék a.
Pongrácz (dengelegi) cs. 1476-ban földesurak Pe tényé falván. (Dl. 28866.
— L. Bályokiak a. is.)
Porczi (ipi) cs. Porchy. Porczy. (1461: .DL 28851; 1478: DL 30896.
30900.)
Porkoláb (rátoni) cs. 1463: DL 27677.
Rácz (ipi) cs. 1459 : Kolosmon. prot.
Rátoni cs. L. Boziásiak a. (1492 : Dl. 27738.)
 K R A SZ N A M EG Y E , 5 8 9

Récsei cs. Köldesurak Pálvárán és Kis-Récsén. (1359—1420 : Dl. 30669.

1471 előtt bírtak Oláh-Keczelen is, zálogban a k. Szelektől. (Kolosmon.
proloc.)
Suthak (sulbakfalvi) cs. .lob. Swthak de Wylak. (1459 : Kolosmonost
prot.) 1476-ban a Károlyiak a Parlagiakkal együtt nyerik kir. adományúl a
Suthak cs. jószágait: lljlak. Maiadé és Szoros helységekben. De a beigtatás-
nak többen ellenmondtak. (1476: Dl. 29839., Lelesz, elench.. stat.)
Szabó (rátoni) cs. 1463 : Dl. 27677 ; 1498 : Dl. 27767.
Szakácsi cs. L. ilosvai Gerberth cs. a. Közép-Szolnokmegyében.
Szecsei (horváti) cs. Zechey. (1498 : Dl. 27767.)
Szécsi cs. Földesurak : Bagoson és Hosszúaszón 1454-ben Szilveszter
és Tamás Krasznamegyének (valószínűleg al-) ispánjai. (1340. 1471: Kör­
mendi lit. Alm. II. lad. 4. n. 58. és Alm. I. lad. 1. n. 7., Dl. 29788. 27669.
— L. a főispánoknál is.)
Székely (kis-dobai) cs. Bilgezden. (1461: Kolosmon. prot.)
Szele (keczeli) cs. 1422-ben beiglatják Lászlót. Szalvatő, Mátyás- és
Zsadán-Horváta s Keczel birtokába. 1475-ben kir. adományúl nyerik a
hűtlen szent-annai Tóth-ok zs.-horváti és két seredeni részbirtokait; 1482-ben
bírnak Máron és 1486-ban zálogban Varsolcz helységekben is ; 1487-ben a
h. Peres családtól megveszik ezeknek horváti, alsó- és felső-paliczkai rész-
birtokail. 1485-ben elzálogosítják Petlendi (Betlendi) Miklós kir. lovásznak
Magyar- és Fel-Keczel, Alsó-Sereden és Horvát helységekben bírt részüket.
1496-ban világosan mind Magyar- mind Oláh-Keczelen földesurak. (1422:
Ház. okmt. V. 210.. Dl. 26590; 1475: Dl. 27697; 1482: Dl. 27943; 1485:
Kolosmon. prot., 1486 : Dl. 28642 ; 1487 : Dl. 27728., 1496 : Dl. 27761. — L.
Ipiek, kusalyi Jakcsok, Récseiek és Szentannaiak a. is.)
Szénási cs. Szénási leányok bírják : Szovárhegy, Alsó- és Felső-Nyárló,
Bélmező. Almás és Szőrmező helységek részeit. (1487 : Dl. 24987; 1488:
Lelesz, elench. stat.)
Szentannai cs. 1484-ben új-adományúl nyerik Petenyefalvál, Al- és
Fel-Seredent a néhai Szentannnai István fiai. E birtokokat előbb jogtalanul
a keczeli Szelek kapták a királytól. (Rédei lit.. Dl. 27723.) Szentannai Tóth
István 1475-ben hűtlensége következtében elveszti horváti és két seredeni
birtokait, de azért e család 1495-ben még földesur Petenyeháza, Szent-Kereszt-
íalva és Sereden helységekben. (Dl. 27697. 27752.) ügy látszik, e két család
ugyanegy. (V. ö. keczeli Szelék.)
Szilvási cs. Részeik voltak Varsolcz helységben. (1488. és 1504:
Kolosmon. prot.)
Torma (seredeni) cs. János 1423-ban Szent-Keresztfalva, Alsó- és Felső-
Sereden és Gombóczpataka helységekben földesúr. (Dl. 27638.)
Tóth (szent-annai) cs. L. Szentannaiak a.
Valkai (menyei, sarmasági) cs. 1454: Kolosmon. prot., 1464: Dl. 27681.
— L. Majádiak a. is.
Váradi káptalan. Kálózteleken. (1338. és XIV. sz. vége. Bunyitay. i. m.
II. 277.)
590 M AG Y A RO R SZÁ G .

Váradi püspök. Iíraszna, Boroszló, Barla és Baksa helységekben Vitéz

János püspök vásárolt részeket. Bírt a püspökség 1484-ben Almáson és Szőr­
mezőn (Sármezőn ?) is, valószínűleg Bályoki-réven. (Bunyitay, i. m. II. 258.,
1484: Lelesz. 1.)
Összesen: 64 birtokos.

FŐISPÁNJAI:
Ezek közűi egyet sem ismerünk. 1454-ben Szécsi Szilveszter és Tamás
tűnnek föl, mint e megye ispánjai. Főispánokúi vehetők-e, nem tudom. (E
család különben ugyanegy a rimaszécsi Szécsiekkel.) Valószínű, hogy a
losonczi Báni! vagy a Bátori család tagjai viselték e megyében e fő-lisztet.
 BlHARMEGYE.

H ajdan m ég nagyobb volt, m in t napjainkban, m ert D ebreczen

é s vidéke is hozzátartozott. É szak felé Szatm ár és Szabolcs, n yu gaton
B ékés, délen Zaránd, k eleten az erdélyi Fejér és K olos, északkeleten
K raszna és K özép -S zoln ok m egyék h atárolták .1
A sík on elterülő h elységei m ár ez időben csak nem teljes
szá m m a l feltünedeznek, sok v a n olyan is, m elynek m a csak puszta
v a gy dűlő tartja fenn a nevét. A zon b an a S eb es- és főleg a F ek ete-
K örös felső völgyein ek falvairól k evésb b é tudunk szám ot adni.
T elepekkel, tan yák kal b izon yára b enép esítette e tájat is az oláhság
m ár ez időben, de az így tám adt k icsin yke falvak n eveivel nem
so k at törődtek m ég akkor, sőt birtokával sem , m ert la k ossága leg ­
inkább pásztorkodásból élt.2
H atalm as területén a n agy uradalm ak m ellé jelen ték en y k özép
birtoktestek sűrű csoportja sorakozik. A z egészn ek képéh ez a zo n -

1 Részletesebben főleg Szabolcs- j helységet. (Dl. 322.) E helyütt meg­

és Békésmegye határleirásánál. Itt jegyzem, hogy e megye kidolgozású-
megjegyezzük, hogy azt a területet, ! nál alapúi B itn yita y forrás-művét
melyet ma hortobágyi puszta néven vettem, pótolva azt — lehetőleg —
ismerünk, és környékét tán tévedés­ nem egyházi vonatkozású más, levél­
ből vagy csak ideiglen, szintén tári adatokkal. A pápai tizedlajstrom
Biharmegyéhez számítják egy ízben tekintetében is Bunyitay említett mű­
1476-ban. Különben Szabolcsmegyé- vére bíztam magam s nem tartam
hez tartozott. szükségesnek e lajstromnak épen ez
- Sólyomkő váránál p l.. «és az egyházmegyére nézve annyira bő
oláh falvak» kitétellel élnek 1458-ban, adatait művembe is teljesen föl­
Csőkének tartozékait említik, Telegd- vennem.
nól pedig (1507.) a hozzá tartozó 24
5 9 2 M AG YA RORSZÁ G.

ban n égy fő uradalom nyújtja a z uralkodó von ások at. Ezek közül
kettő e g y h á z i: a váradi püspök é s káptalan, — kettő pedig v ilá g i:
a H unyadi és C sáki család ok birtokában.
A várad i püspökség birtokai m agok b an is egész m egyével
érnek föl. A S zék elyh ídtól é. eső É r-K eserűn k e z d v e : O laszi, M ag­
dolna, S zen t-Im re, Vajda, Bihar, P üspöki városok on és h elységek en
át V áradig, ettől d. Ürögdig, A pátiig, K ardóig, ezenkívül S zalo n -
tától n y u g a tr a : K ölesér vidékén, — keletre p e d ig : Jánosdon, Teri­
kén, K alácsán át le Bélig, s a F ek ete-K ő rös völgyén Széplak.
B elén y es (és V askóh) v id ék én : ö sszesen h at város s 5 0 —6 0 h ely ­
ség és puszta (részb en vagy eg észb en ) uralja e m agas egyh ázi
m éltóságot.
A z így alakúló n agy birtoktestekbe fonódnak be aztán
több h elyt a k áptalannak ö sszesen három v á r o sb ó l, és v a gy 4 5
h elységb ől álló, szin tén terjedelm es uradalm ai. É szakkeleten S zalacs
város s ettől nyugatra É r-T arcsa, Selind és B agam ér a püspöki
É r-K eserűhöz, — odább dny. a B erettyó majd a S ebes-K örös m entén :
(P ap -) T am ási, m ég o d á b b : Z am lén, G yán, H arsány, B egés és Iklód
(m a puszták) h elységeken á t a szin tén püspöki K ölesér v á r o sk ö r ­
nyék éig vonu lva, k elet felé R ojton és B arakonyon keresztül csa t­
lakoznak a p üsp ökségn ek egyfelől V árad vidéki, m ásfelől F ek ete-
K örös m en ti birtokaihoz. (Dk. N yárszeg, Székely telek, K eseháza
(m a K isháza) és P etegd h elységek en át S zéplakig és Ú jla k ig ;
in n en északra pedig B ikácson, Sályin, S zen t-E leken, K éren és
A lpáron át V árad városáig.)
A z északkeletről V áradon át délkeletre — itt-ott széles ívben
vonu ló em e kettős uradalm at, északkeletről délnyugotnak több
helyen szegik a C sákiak birtokai, m elyekn ek főbb va gy épen k ö z­
pontjait a B erettyó v ö lg y éb en : ék. M argitafalva. odább dny. a z
adorjáni vár és Szalárd v á r o s; a S eb es-K örös m e n té n : K eresszeg
vár, város és N agy-B eszerm én y, odább délre C séfa város, — v ég ­
pontjait délen Árpád, nyugaton C sökm ő, D arvas és K ároly, észa k ­
keleten K écz, k eleten (a S eb es-K örös m entén) K alosa, — testét
pedig az em lített két váron kívül ö ssz e se n n égy város és v a gy 7 0
falu és 4 — 5 puszta képezi. E birtokok részeib e 1 4 8 9 -b e n a b él-
teki Drágtiakat is beigtatták zálog czím en.
A n egyed ik fő-birtoktest a m egye északi, sík vidék ét foglalja
el és m in t m ár S zab olcsb an e m lítő k : debreczeni uradalom n éven
 BTHARM EGYE. 593

ismeretes. Mikor 1451-ben egy nagy részét: Beszermény tartozékait

fölsorolják, ezzel együtt az egész mai u. n. Hortobágvot is Bihar-
megyéhez számítják. Különben Debreczen városon kívül még vagy
8 jelentékenyebb helység tartozott hozzá. Földesurai ez időszakban :
a ráez despoták, majd Hunyadi .János és utána fia, özvegye és
unokája.
A Csákiaknak Margitátől Püspöki és Várad vidékéig, s a
váradi püspöknek és káptalannak e városoktól Belényesig vonuló
uradalmai közé két más jelentékeny uradalom ékelődik lie : a
sólyomkői és a telegdi.
Előbbinek teste a Berettyő-menti Mioske vidékétől dk. Köze­
pesen. Almaszegen, Sólyomkőn s innen délre a Sebes-Körös völ­
gyébe átcsapva: Élesden át Révig s valószínűleg még tovább
vonul és mintegy 9 —15 helységre és több ismeretlen oláh falura
terjed ki. Földesurai időnkint a Laczkfiak, losonczi Bánfiak. bélteki
Drágfiak és kusalyi .lakosok. Utóbbiaknak ezenkívül a tőszomszédos
Széplak és Baromiak vidékén még nyolcz más faluban is vannak
részeik, melyekhez a Bályokiaknak szintén az említett Széplak
valamint Bálvok és Széltarló helységekre és ezek környékén ösz-
szesen tíz falura kiterjedő birtokaik csatlakoznak.
A Telegdiek a Sebes-Körös völgyében a keleti határon fekvő
Sonkolyosd és Lóktól kezdve ny. é. felé Telegden át a Bottyán,
.lenő, Szabolcs és Szaránd helységekből képződő vonalig s ezen­
kívül a Fekete-Körös völgyéhez tartozó Cséke vidékén előszám-
lálhatólag 25—30, hihetőleg azonban jóval több (ismeretlen, oláh)
faluban törzsbirtokosok.
A Csáki-féle és a debreozeni uradalmak közt, a Berettyó
termékeny lapályán nevezetes uradalmak egész sora alakúit. Első
helyen áll ezek közt az albisi Zólyomiaké, a kik főleg Diószeg és
Székelvhid, kisebb részben odább kelet felé: Albis, Oltomány. Gálos-'
Petri, északra: Péres, délen pedig Csatár vidékén két városnak és
mintegy 30—33 avagy még több falunak vagy pusztának (részben
és egészben) urai a XIV. sz. vége óta.
Melléjük sorakoznak az almosdi Osirék, kiket Ér ·Mihál yfalva
m.-városon kezdve dny. Álmosd, Vértes, Pocsaj. — innen és
Konyártól é. Fejértó (ma puszta), Bagos. Pályi. (Mike-)Péros és
Bánk helységek vonala által zárt területen, mintegy 14 faluból és
3 pusztából alakuló birtoktest ural.
H u n y a d ia k k o ra . VI. 38
59á M A G YA ROR SZÁ G.

Kevésbbé összefüggő a zemplénmegyei Uporiak birtoka, kiknek

Mihály falva, (Mike-)Pércs, Kágya és délen: Szalonta vidékén mint­
egy 12 helységben, — vagy a rokon Zoárdfiaké és Újhelyieké,
kiknek Véd (ma puszta', Terebes és Bölcs táján szintén vagy
6— 7 faluban és ugyanannyi pusztán vannak kisebb-nagyobb
részeik.
Az albisi Zólyomiak, álmosdi Csirék és Csákiak birtokai közt
foglal helyet az osztályos Jankafalviak és Majosiak 14 faluja :
Kágya, Jankafalva, Pelbárthida, Reszege stb., odább nyd. pedig a
Sztáraiak vagy Esztáriak birtoka: hét falu és három puszta részei
Sztár, Marja (és Mihál yfálvaj vidékén.
Innen észak felé, a debreczeni uradalom testébe a Pércsi
nemzetség és a Szepesiek birtokai ékelődnek be; odább ny. d.
felé pedig Gáborján és (Berettyó )Ujfalu vidékén a Rozgonyiak
jószágai terűinek e l : egyenkint mintegy 6— 12 falu és puszta vagy
részeik.
A Berettyó túlsó partján : Szent-Márton, Szántó, és odább
délre, túl a Körösön: Pósa vidékén a panaszi Pázmánok ősi bir­
tokai következnek mintegy 11 faluban; ezekhez pedig a szomszé­
dos Told és délen Szalonta környékén a hírneves Toldiak 10— 11
faluja’ sorakozik.
Kívülök a Berettyó mentén le a Sebes-Körösig még vagy
hat vagyonosabb közép-nemesi családot találunk. Ezek a Tordaiak,
főleg Újfalu és Torda környékén különböző czímen 5—20 falu,
— továbbá a Kismarjaiak, a Berettyó mentén Marjától Csépánig,
— a henczidai Bacsók, Nagy-Létától Rábéig és a Sebes-Körös
menti Okányig, — a Besenyeíek és Izsákaiak, Bakonszeg, Izsáka és
a Fekete-Körös menti Baj vidékén egyenkint mintegy 12—13
falunak vagy falurésznek földesurai. Végűi a Bajoniak, kiknek Bajon
vidékén volt néhány falujok és pusztájok.
Főrangú vagy nevesebb családok közűi még a Bátoriaknak,
Szapolyaiaknak, Marczaliaknak, horogszegi Szilágyiaknak, Marótiak-
nak, Szécsieknek, Várdaiaknak és lipóczi Keczereknek vannak e
megyében kisebb részjószágaik ; az egyháziak közül pedig a szent­
jogi konventnek Szent-Jog vidékén vagy 11 faluban, s a várad-
előhegyi prépostságnak mintegy 8—9 faluban nagyobbacska, — s
ezenkívül a kápolnai pálosoknak és a váradi klarissza-apáczáknak
Váradon és időnkint 5—2 faluban kisebb birtokuk.
 B IH A R M E G Y E . 5 9 5

VÁRAI ÉS ERŐSSÉGEI:

Adorján, mely mái 1284-ben föltűnik. 139ö-ben Zsigmond király, cseré­

ben (Csák temes- és Kövesd krassóm. várakért) a Csákiaknak adományozza,
Szalárd várossal együtt. E család bírta aztán az egész századon keresztül. —
Castrum regale Adrian. (1395 : Csáky cs. lit. fase. 10. η. 11.) Castrum Adrian.
(1401. 1405 : Fejér. X. 4. 65. és 415.) C. Adoryan penes fluv. Berekyo. (1421:
Csáky cs. lit. fasc. 118. n. 86., 1462 : Lelesz. 57., 1489 : Lelesz. 31. — V. ö.
Bunyitay, i. m. III. 182.) Mikor 1421-ben megosztoznak rajta a Csákiak,
hozzátartoznak: Szalárd város; továbbá: Újfalu és Félegyház (a Berettyó
melletti) részei; továbbá: Adorján, Fegyvernek, N adántelek; v alam int:
Kecskehát. Borzlik. Kó'vág, Kozmafalva, Doborka és Tót-Almás oláh, — Sej tér
és Mezó'falva magyar falvak s Kügy fele. (Ezenkívül Közép-Szolnokmegyéből:
Darócz, Ákos és Szántó városok, Géres, Szilvás, Kis-Szántó máskép Hidvég,
— Szalmármegyéből pedig : Gyöngy helység.)
Bályok a Bályokiaké. Szilveszter (úgy látszik a maga részét) 1465-ben
tartozékaival együtt 4000 frtért deng. Pongrácz Jánosnak zálogosítá el.
1484-ben a váradi püspök itteni várnagyáról emlékeznek. Poss. Balyok
simulcum castello. (1465: Kolosmon. prot.) Castellanus c a ste lli.... Balyok.
(1.484: Lelesz. 1.)
Belényes, melynek várnagyait — a váradi püspök szolgálatában —
1451-ben efnb'tik. (Bunyitay, i. m. III. 355.)
Oebreczen. Civitas D. cum curia et castello ibidem. (1484 : Dl. 19003.)
Castellanus de Debreczen. (1486: Kállay cs. lit.) Ez idó'lájt megy át a Szi­
lágyi Erzsébet asszony birtokából a Korvin Jánoséba.
Keresszeg. Már a XIV. század elejéről ismerjük. Zsigmond király
1396-ban a Zsidaiaknak vagyis Csákiaknak adományozta a hasonló nevű
várossal és tartozékaival együtt. Ez idő óta az egész XV. századon át e
családot uralta. — Castellanus de Kerusszeg. (1323: Békésm. okit. 1. 1.)
Castrum nostrum (regis) Kereszeg. (1341 : Anjouk, okmt. IV. 91.) Castrum
reg. Kereszeeg. Keresszeg. (1396: Csáky cs. lit. fasc. 10. n. 20., Fejér. X. 2.
349. 351., 1401. 1405: Fejér. X. 4. 65. 415., 1489: Lelesz. 31.) Castrum
Kereszeg penes lluv. Sebeskeres constructum. (1421: Csáky cs. lit. fasc. 118.
n. 86.) 1396-ban Keresszeg városon kívül hozzátartoznak : Cséfa. Pankota,
Tamási, Vásári. Besenyő. Berek-Beszermény, Nagy-Beszermény, Tölgykereke,
Darvas, Károly, Szent-Katalina-asszonyfalva, Ivánd és a keresztesi vám.
1421-ben pedig ezenkívül: llj- és Ó-Tóti, Komádi. Ó-Esz, Uj-Esz. Kenéz,
Kermesd. Délegyház, Méhész (Méhes ?). Szent-lván, Apáti, Orosztelek, Vásár­
hely, Tobol. Homrok és Bélsok helységek (s Cséfa város).
Pocsaj. L. az álmosdi Csirék a.
Sólyomkő vára, melyet a XIV. század végén a Kaplaiak, a XV. sz.
elején a szántai Laczkfiak, közepén a kusalyi Jakcsok, losonczi Bánfiak és
bélteki Drágfiak kezén találunk. — Castrum Solumkew. (1325 : Anjouk, okmt.
II. 216.) Castrum Solyomkev. (1391 : Fejér. X. 3. 122.) Castrum Solumpkw.
38*
596 M AGYA RORSZA G.

(1394: DL 7961; 1397: Dl. 8215.) Caslrum regale Solyomkew. (11-07.) C.

Solyumkw. Solyomkw. (1-107 : Dl. 30309 ; 1419 : Újhelyi es. lit.. 1424 : Dl.
11517; 1452: Dl. 26612; 1458: Dl. 31149; 1459: Dl. 15407; 1461: Dl.
26618; 1466: Dl. 26622 ; 1484: Kolosmon. p ro t. 1485 körül:·Dl. 30909.) Bunyilay
szerint hajdan két ily nevű vár állt e megyében. Egyik a mai Belényes-
Sólyom (Belényestől ny.) határában (II. 280.); a másik Élesdlűl észak felé.
(III. 182. 264. 424.) Csak az utóbbit ismerjük ez időből. 1391-ben a Kaplaiak
számára járják meg határát. Ugyanők s a rokon kaplai Dezsőd és serkei
Lorántíi nemzedék osztozik és pöröl rajta néhány év múlva is. (1394.
1397. — Tévedés, hogy a Kaplaiak és losonczi Bánfiak rokonok lenné­
nek. ßunyitay, i. m. II. 264.) Azt állítják a Kaplaiak, hogy pénzen vetlek
Zs. királytól. Kétségkívül sdlocjbun bírták. Erre mutat az is. hogy Zsigmoml
király 1403-ban mint sajátjával bánik vele s 1407-ben is mint saját várát
adja — cserében a baranyamegvei Nekcse várért — szántai Laczkfi Jakabnak
és Dávidnak, a kik 1419-ben és 1424-ben is bírják. De még mielőtt e
családnak (1456.) magva szakadt volna, némely tartozékait már 1434-ben és
1451-ben. magát határozottan a várat pedig 1452-ben a losonczi Bánllak és
kusalyi lakosok birtokában találjuk. Bizonyára a szánlai Laczkoktól is vissza­
cserélte a király, mert 1458-ban losonczi Bánd István bevallja, hogy 6000
forinton vette e vár és tartozékai felét Zsigmond királytól. (Valószínűleg szin­
tén zálogban, a másik felél pedig a k. Jakcsok. s aztán kezükön maradt.)
Ez alkalommal nejének : (volt nánai Kompolti Jánosnénak) Margit asszony­
nak írja be e fele várat 10,000 forintban. 1459-ben a Sátoriak tiltakoznak,
hogy a gúti Országh-ok a kusalyi Jakcsok várát (bizonyára : részét) fölkér­
hessék, mert ők tartanak hozzá jogot. 1461-ben a 1. Bánfiak még birtokosai,
de 1466-ban a bélteki Drágílak panaszolják, hogy bár e várat tartozékaival
együtt visszaszerezték (iure perpetuo reoplinuerint) a losonczi Bárdiaktól·.·
mégis ezek a vár némely tartozékait élik. 1484-ben csakugyan a kusalyi
Jakcsoké és b. Drágfiaké e vár. — 1458-ban következőleg sorolják föl tarto­
zékait : Sólyomkő, Micske. Tóti, Szánczi. Szent-Lázár. Pokloslelke (utóbbit a
király 1403-ban elvévén a vártól, az albisi Zólyomiaknak adla, de később
mint látszik ismét visszakerült ez uradalomhoz). Almaszeg. Magyar-Lugas.
Élesd. Rév, Bánlaka «és az oláh falvak». Mieske és Almaszeg máskor —
oppidumok. 1466-ban : Tinoldot, Legságot. Közepest és Terjét is ide számít­
ják a Drágiiak. — E helységeken kívül a losonczi Bánfiak és kusalyi Jakcsok
1451-ben Széltarlón is földesurak. (L. szántai Laczkíiak a. is.)
Székelyhid. L. a város a.
Szent-Jog. L a helység a.
Sztár, 1453-ban: Castellum. (Lajtafal. lit. Bosnyák csal. irat. elencb.
A. fasc. 2. n. 3.) A Sztári János özvegye a Bajoniaknak átengedi — úgy
látszik csak részeit. 1456-ban (u. o. n. 7.) már nem említik löbbé.
Várad, a püspöké, ki itt székelt. — Castrum Waradiense. (1400 : Dl.
8569; 1454: Dl. 31147; 1458: Muz. lit.. 1474: Dl. 17578. — V. ö. Század.
1872. 641.)
Összesen : 11 vár.
 B IH A R M EG Y E. 597

VÁROSAI É S M E Z Ő V Á R O S A I :

Almaszeg. Almazeg poss. (1468 : Dl. 31149.) Oppidum Almazegh.

(1470 (?) kőről : Dl. 30909.) Sólyomkő várához tartozott. M.-Telegdtől ék.
találjuk.
Belényes. Belenus. Belynes. (Bimyitay. i. m. III. 348., Századok. 1879. 613..
1520: Dl. 23348.) A várad i püspökség régi birtoka. A XIII. sz. végén tűnik
föl s a XIV. sz. elején már két lelkésze van. Arany-, ezüst-, ólom- és vas­
bányáit már a XIV. sz.-ban művelték. Vitéz János püspök 1451-ben mint
oppidum-ol. — kivévén a belényesi püspöki várnagyok hatósága alól —
városi szabadalmakkal ajándékozta meg. Vámszedő hely is volt. — A megye
dk. vidékén találjuk.
Beszermény. L. Szabolcsmegyében. és Biharmegyében is : Nagy-
Beszermény a.
Bihar. Byhor. (1349: Anjouk, okmt. V. 289.) Villa Byhor. (1393 : Dl.
26572.) Opidum Byhar. (1470 : Dl. 30469.) Lakói iparral és kereskedéssel is
loglalkozlak. A váradi püspöké volt. 1520-ban a vámhelyek közt sorolják
föl. (Opp. Byhar. Dl. 23348.) — N.-Váradtól é. esik.
Bölcs vagy Bolcshida. Villa Bolch. (1338: Zichy okmt. I. 531.) Poss.
Dersbulehya és Bulchyda — két külön helység. (1349 : Muz. lltár.) Dersbulchya.
(1360: Nadányi cs. lit. rendezeti.) Bolchyda. (1414. 1446 : Újhelyi cs. lit.)
Poss. Bulch. (1433: Nadányi cs. lit. rendezeti.) Bulch. Bolch. (1437. 1447 :
IJ. o.) Bolch alio nom ine Dersbolcha sicc Bolchyda. (1447 : IJ. o.)
Bulchhyda (1435: Újhelyi cs. lit.) Dersbolcha penes lluv Berekyo. (1435 :
Újhelyi cs. lit.) Bwlch. (1442. 1452 : Újhelyi cs. lit.) Bolch al. nőm. Bolchyda.
(1451: Dl. 26611; 1470: Dl. 30469.) Bolch. (1452 : Dl. 26613; 1481 : Dl.
30475.) Bolcz. (1455: Újhelyi cs. lit.) Bolchyda et pred. Sarusbolch. (1455 :
Újhelyi cs. lit.) A XIV. század elején idegen eredetű lakosok népesítik.
Ugyanekkor két birtokosáról Apa- és Ders-Bolcsnak nevezik illető részeit.
Utóbbi elnevezés a XV. században is tartotta magát. Vámja és révje
(a Berettyón) is volt. 1481-ben Mátyás királytól heti és orsz. vásár tartásra
nyert jogot. Földesurai: 1349-ben és 1360-ban a Nadányiakkal egy törzsből
eredő Bolcsiak, a XV. században pedig: a Tordaiak, Védjek. Újhelyiek,
endrédi Zoárdfiak, Janka (iák (Majosfiak). Nadányiak (pl. 1360—1447.) és
Váncsodiak. (1447.) — B.-Szentmártontól dny., a mai Bocs puszta őrzi emlékét.
Cséfa. Chefa poss. (1396 : Csáky cs. lit. f. 10. n. 20.) Oppidum Ghefa.
(1421 : U. o. f. 118. n. 86.) Chepha poss. (1463: Dl. 29293; 1520: Dl.
23348.) Chefa poss. (1489: Lelesz. 31.) Vámszedő hely volt s Keresszeg
várához tartozott. — Nagy-Szalontától é. esik.
Debreczen. Debruchun. (Bunyitay, i. ni. III. 215.) De Brecen, (Páp. tiz.
1. 66.) Debrecenek poss. (1347 : Anjouk, okmt. V. 46.) Debrechen. Debreczen.
(1389 : Zichy okmt. IV. 387., 1405 : Dl. 9^17 ; 1410 : Fejér. X. 5. 79. és 113.,
1420: Lelesz. 60.. 1433. Fejér. X. 7. 481.. 1440: Dl. 13563.) Civitas
Debrechen. (1360: Szűcs. Debr. tört. 56., 1411 : Zsélyi lltár. 1415: Kár.
5 9 8 M AG YA RORSZÁ G.

okit. II. 21., 1484: Dl. 19003.) Opidum D. (1460: Lelesz. 72. 46.. 1461
1462 : Kassa v. titk. lit. telon. 63., 1466 : Kállay cs. lit., 1477 : Dl. 18004.)
A XIII. sz. kezdetén merül föl, mint már népes helység, előkelő lakosokkal.
A XV. sz. kezdetéig a debreczeni Dózsa (Dózsafi) család a földesura. ennek
kihaltával pedig a királyra szállt. (1405-ben — márcz. 8-án — és 1406-ban
már a király kezén találjuk.) 1410-ben Zsigmond király Baliczki Andrásnak
adja zálogba, 1411-ben p e d ig a r á c z d e s p o tá n a k örökre. 1429-ben Brankovics
György rácz despota mint földesúr erősíti meg e városnak — egyebek közt
István despotától nyert — szabadalmait. Brankovicstól 1450-ben Hunyadi
János foglalja el, (ki azonban egyik tartozékát. Beszerményt már 1446-ban
bírja), kiről fiára, Mátyásra (1460-ban: «oppidum nostrum»), majd özvegyére,
Szilágyi Erzsébetre (1461-ben és 1462 ben már bírja), majd Korvin Jánosra
szállt. — Privilégiumát főleg Nagy Lajos és Zsigmond királyoknak köszön­
heti. Előbbitől 1360-ban kapta a szabad bíráskodás jogát, utóbbitól 1405-ben
Buda város szabadságait (köztök a kőfal-építés jogát, melylyel azonban nem
élt), s az orsz. vásár-jogot (1424-ben is); 1411-ben pedig kereskedői számára
a vámmentességet. Mátyás király 1458-ban a lucrum camerae alól menté
föl. Vámszedő és kir. sókamara-hivalali hely is volt. A ferenczrendieknek a
XIV. sz. elején alapított kolostoruk a XV. sz.-ban is fönnállt e városban. —
1411-ben hozzátartoztak : B e s e e r m é n y , Derecske. H egyes, Szoboszló, Osalános.
T ég lá s (vámjukkal), T etétlen , Haláp. D a d a , Szent-Péter-szege. Keresztül·.
H o sszú -M o c s, P oroszló, Szent-Demeler. S te r k a (?), S u m a , H a th á z , S á m so n
(része), C zégény, Szucsa. Fegyvernek, M á ta , A s z a lá s , A p a , E le p (?), H a lm a z,
N á n á s , Bagata. Süldő. S z e n t-J á n o s . F é re g y h á z, Hetven (?) Simonegyháza.
T u s n a k és V id m o n o s to r a , bihar- és szabolcsinegyei helységek. (A dőlt
betűkkel szedett helységek in k á b b S za b o lcsb a n .) Később, mikor ez uradalom
egyes részeit időnkint fölsorolják, más «birtokokkal» is találkoznak. (L.
Hunyadiak és a rácz despoták a. — V. ö. 1414. és 1416 : Kapy es. Ut. K.
fasc. HI. η. 21. és 28., 1460: Dl. 15312: 1487: Dl. 19234; Bunyitay. i. m. II.
444.. III. 215.. Szűcs, Debreczen tört. 56—87., Pesty. Brankovics. 13. 16. 35..
I. a Rozgonyiak és Várad város a.)
Keresszeg. Oppidum Keresszegh. (L. a hasonló nevű vár a. — V. ö.
1441: Kállay cs. Ilt.. 1475: Dl. 17728. és 19423.) Cives de Keresszegh.
(1443 : Dl. 13749.) A domonkosoknak kolostoruk volt benne. (Bunyitay, i. m.
II. 434.) Keresszeg vár sorsában osztozott. Nagy-Váradtól nyd. esik. (L. Szent-
Katalina-asszonyfalva helys. a. i s )
Kölesér. Villa Kuleseer. (1355: Dl. 26561.) Keleseer. (1412: Dl. 9880.)
Opidum Kelesser. (1481: Dl. 18502. V. ö. Bunyitai, i. m. III. 466.) 1273-ban
már a váradi püspök birtoka. Vámhely is volt. (1525 : Dl. 23348.) Ma
puszta, Nagy-Szalonta m. ény.
Micske. (Mikese. Miske.) Michke. (1451 : Lelesz. 5.) Op. Miske. (1452 :
Dl. 26612.) Op. Mykche. (1466: Dl. 26622.) Sólyomkő várához tartozott. —
Margitétól dk. fekszik.
Nagy-Beszermény. 1 3 9 6 -b a n Keresszeg várához tartoznak : poss. Berek-
bezermen és Naghbezermen. 1 4 21-ben : opidum Nng-Bezermen és : possessio
 B IH A R M E G Y E . 5 9 9

Berekbezevmen. 1489-ben ped ig : poss. Berekbezermen et alia poss. Bezermen.

(Csáky cs. lit. fasc. 10. n. 20.. U. o. fase. 118. n. 86. és Lelesz. 31. sz. az
1489. évhez.) Ma Bereg-Böszörmény. Nagy-Váradtól ny. (Az 1554. évi adó­
lajstrom még : Nagy-Beszermény és Beveg helységeket ismer.) Az 1520. évi
vámösszeiráskor «Bezermen» (Csáky-birtok) is a vámhelyek közt szerepel.
{Dl. 23348.)
Nagy-Mihályfalva. (Nagy-Mihály.) Nagmyhal. (1329—58: Dl. 2532.) Nag-
mihal. (1.338: Kár. okit. I. 130.) Nagh Myhalfalwa. (1434: Lelesz. 33.. 1466:
Dl. 16378; 1482: Dl. 10008. 29011.) Nagmichal. (1439: Dl. 29469; 1459:
Lelesz. 70.) Vámszedő és vásáros hely volt. (1459-ben a «libertas fori»
tekintetében is intézkednek.) Földesurai voltak: a Kisvárdaiak. Madarászlak,
Macskásiak. Sztáriak, Uporiak, álmosdi Csirák, a szentjogi konvent, sőt mint
látszik — a Boziásiak (1. ott és Rátoniak a.) is. — Ma Ér-Mihályfalva. Debre­
c e n tő l k. (V. ö. Bunyitay, i. m. III. 270.)
Örvénd. (Ervénd.) Erwend. (1409 : Dl. 9578 ; 1468 : Dl. 29297 ; 1475 :
Lelesz, prot. parv.) Ewrwend. (1478 : Dl. 322.) 1360-ban Wruenyes-t, Ewruenes-t
■emlegetik (Dl. 322.) mint szintén Telegdi-birtokot. Örvend orsz. vásáros hely
is volt. már 1475-ben.
Püspöki. Opidurn Pyspeky. (1402: Tört. Tár. 1889. 736. 1.. 1467:
Dl. 16571. — V. ö. Bunyitay, i. m. III. 289.) Eleinte (1374-ben is) a váradi püspök
a székes káptalannal közösen bírta, később (1467.) már csak egyedül. — Másik
ily nevű falu is létezett a megyében, melyet megkülönböztetésül «Barat
Pyspeki»-nek neveztek. (1416 : Lelesz, met. Bihar. 8.) Ennek meg az erdélyi
püspök volt a földesura. Ma puszta Bagamér m. (L. Piski a. is.)
Szalacs. Salach. Zalach. (Bunyitay, i. m. III. 300.) Német eredetű lakosok
telepítik meg, kik már 1236 előtt kiváltságokkal élnek. Zsigmond kir. 1407-ben
a váradi egyháznak illetőleg székes káptalanénak adta (részei ekkor Szolnok-
azaz Közép-Szolnokmegyéhez tartoztak), mely az egész századon át (1557-ig)
bírta. 1397-ben a kir. sókamara-, 1520 ban a vámhelyek közt sorolják föl.
(Wenzel. Bány. tört. 438. és Dl. 23348.) Székelvhidtól ék. esik.
Szalárd. Civitas Zalardiensis. (1387 : Dl. 7283.) Oppidum — regale —
Zalard. Zolard. (1395 : Csáky cs. lit. fasc. 10. n. 11., 1421 : U. o. fasc. 118.
n. 86.. 1459: Lelesz. 70. 33., 1489 : Lelesz. 31.) Salard, Zalard. (Bunyitay. i. m. II·
450.. III. 307., 1475: Dl. 17638.) Zalaard. (1433: Fejér. X. 7. 481.) 1395-ben
került kir. adományként a Csákiak kezére, kik az egész században — Ador­
ján várához — bírták. Ez idő tájt tűnik föl (1421-ben is) a B. Szűz tisztele­
tére szentelt ferenczrendi kolostora is, mely szinte túlélte e századot. —
Vámhely és kir. sókamara-hivatali hely volt. — Váradtól é. találjuk.
Székelyhid. Zekulhyda. (1325 : Anjouk, okmt. II. 216.) Scekelhyd cum
tributo. (1338: Zichy okmt. I. 532.) Zekelhyda poss. (1401—2 : Nagy Imre
gyűjt., 1417: Ház. okit. 368.) Zekelhyd op. (1459: Lelesz. 70. 33., 1469:
Lelesz. 18.. 1481: Dl· 18502.) Első ismert lakói székelyek. (1217.) 1401-ben
igéretkép, 1402-ben (a Székelyhídiak kihaltával) pedig kir. adományul az
Albisiek (Zólyomiak) kapták, kik vámjához — mely már a XIV. században
megvolt — országos (1417.) és heti (1418.) vásárt is eszközöltek ki szá­
600 M A G Y A R O R SZA G .

mára a királytól. 1460-ban pedig engedélyt, hogy e városukban várat (castel-

um seu fortalicium ligneum aut lapideum cum propugnaculis, menibus. fos­
satis et aliis necessariis editiciis) építhessenek. (Nagy Imre gyűjt, és Bunyitay.
i m. IIT. 314. 316.)
Széplak. Zeplak. (Bunyitay, i. m. II. 282.. 111.358. 391. 1495: Lelesz.
16.) Vásáros, városi kiváltságokkal bíró és vámhely volt. a váradi püspökök
és káptalan birtokában. — Belényestől ny. é. esik.
Várad. Waradinum. (1352: Kár. okmt. J. 207.. 1433: Fejér. X. 7. 481..
1440: Dl. 13563.) Civitas Waradiensis. (1449: Dl. 22491; 1455: Dl. 14961.)
Iudex, iurati et cives de vico Wadkerth civitatis Waradiensis. (1455:
Dl. 14965 ; 1486 : Kassa v. lit. 597.) Olazy civitatis Waradiensis. (1475 : Dl.
17638.) Vicus Pentekhel in eitle Varadiensi. (1489: Dl. 19501.. 19502.)
Szent-László király által alapított püspökséggel és székes-káptalannal, mely
hiteles hely is volt. Ezenkívül Csanád váradi prépost a XIV. sz. elején egy
másik — társas — káptalant alapított itt, melyet Szűz-Mária kisebb egyházá­
nak káptalana vagy kis káptalan néven neveztek. Egy másik társas-káptalan,
Keresztelő-Szent-Jánosról nevezve, 1472-ben tűnik föl. Szerzetes rendek cso­
portosultak a várban székelő’ e magas papi testületek köré. Ezek közűi a II.
István király által Szent-István első vértanú tiszteletére alapítóit premontrei
kolostor hiteles hely is volt. s várad-előhegyi prépostság néven ismeretes. —
1339-ben (Olasziban) az ágostonosoknak Szent-Miklós tiszteletére szentelt
zárdájuk tűnik föl. (ennek azonban később nyoma vész), s ugyanez évben
a ferenezrendieké, mely túlélte a XV. századot is. A klarissza-apáczá.k kolos­
tora (Szent-Anna tiszteletére) 1340 óta szintén állt az egész XV. században.
Hasonlókép a pálosoké, a B. Szűz tiszteletére már 1321-ben, a várostól nem
messze, egy kápolna mellett, melyről e pálosok nevöket is (kápolnai pálosok)
vették. — A város régi székesegyháza Szűz-Mária tiszteletére a vár közepén
épült, s mintegy 52 oltárt számlált. Ezenkívül több más templom is ókesílé a
várost, kiválóan egyházi jelleget adván annak. 1 Magvát maga a vár képezé.
Ebből indultak ki a többi városrészek, melyek közűi Olaszi, Vadkert és Ve-
lencze — a püspök birtokai — 1474-ben a török beütés után vám- és bar­
in inczad-mentességet nyertek a királytól. Hétközhely, Szent-Péler és IJj-Pécs
vagy llj-Bécs a székes-káptalané; Szombalhely a XIV. sz.-ban a püspöké,
1492-ben — valószínűleg a kis-káptalané 2 E város-részek tetemes ipari és
1 A várban : Szűz-Mária kisebb egyháza jobb p a rtjá n : Az Olasziban levő egyház (csak
(XV. sz. is), Keresztelő-Szent-János egyháza a XIV. sz.-ban), Szent-Egyed egyháza (pleb.
(1472.), Szent-László kir. kápolnája (1600. is). 1422.), Szent-Péter egyháza (1332—XVI. sz.),
A Körös bal p a rtjá n : Szent-Lélek egyháza Szent-Miklós egyháza (az ágostonosoké volt).
(a ferenezrendieké), Szent-Kereszt egyháza A városon kívül: Szent-István e. v. egyháza
(plébánia, 1461-ben is), Szent-Lélek egyháza (a premontreieké, XVI. sz. is.), Szűz-Mária
(plébánia, 1489-ben is), Szent-Jakab egytiáza kápolnai egyháza (a pálosoké), Szent-Jeromos
valószínűleg a P adua városrészben, (pleb. egyháza (Fudi-Vásárhely határán. 1435.)
1332— 1566.), Szent-Márton egyháza (pleb. 3 A Padua, Bolonya stb. városrészek —
1489. is), Szent-Mihály egyháza (pleb. 1489. melyek a város lakóinak eredetéről is tanús­
is), Mindszent egyháza a V adkert nevű város­ kodnak — a XIV. sz. óta eltűnnek. (Bunyitay,
részben (pleb. 1496.), Szent-Anna egyháza i. m. III. 137.)
Velencze városrészben (1338—1410). A Körös
 B IH A R M UGYE. 601

kereskedelmi élet színhelyei, czéhekkel. heti és távolabbi vidékről is látogatott

országos vásárokkal.1 1477-ben azonban a király, a káptalan túlságos vám­
igényei miatt a váradi vásárt e városból Debreczenbe tette át, s csakis a
káptalan abbeli Ígéretére helyezte vissza 1478-ban, hogy a kidolgozandó
vámszabályokhoz alkalmazkodnak.2 Kir. sókamarahivatal is áll! ! 143:1. 1440.)
e városban.
Összesen : IS város.

II E L· Y S É G E I :

Ábrahám. L. Ábrány a.
Ábránháza. Abrahamhaza. (1415: Fejér. X. 5. 569., Bunyitay, i. ni. II.
274.) Ma Ábriháza puszta. Váradtól d. Csehi m.
Ábrány. Abraham. (1425 : Csáky cs. lit. f. 5. n. 3.) Molnosabran in
cottu Kezebsewzolnok. (1445 : Dl. 13839.) Molnos Ábrán. (1450 : Dl. 14349.)
Monostorabran. (1451: Dl. 29273.) Vámmal, melyet 1451-ben Széllarlóra
helyez át a kormányzó. 1445-ben és 1450-ben Közép-Szolnokmegyéhez számít­
ják. (L. serkei Lorántfiak a. is.) A mai Felső-Ábrány, Margittá m. d. (Lásd
Szabolcsmegyében is.)
Ábrányfalva. Bunyitay. i. m. III. 191. A mai Vedres-Ábrány, Székely-
hidtól k. (L. Szabolcsmegyében is.)
Ádám. Adam. (1332: Bunyitay. i. m.) Kereki vár tartozéka volt. —
Ma puszta. Nagy-Kereki és Pelbárthida közt.
Adony. L. Ér-Adony a.
Adorján. Adrian. Adoryan. (1284: Bunyitay, i. m. 111. 182.. 1421:
Csáky cs. lit. fasc. 118. n. 86., 1462 : Lelesz. 57.) Ma puszta Szalárd m. k.
Aka. Akay. Aka. (1284: Bunyitay. i. m. III.. 1433: Dipl. Békés. 57.)
Ma puszta Zsákától é.
Akor. Akor. (1421 : Fejér. X. 6. 460.) Akor poss. volahalis. (1422:
Csáky cs. lit. f. 5. n. 15.) Ma puszta Margittá m. dk.
Alabián. Alabyan in cottu Zaránd. (1412 : Dl. 9941.) Alabien in cottu
Bihar. (1473 : Gyulafehérv. prot. 23.) Ma puszta B.-Gyula határában ény., a
Fejér-Körös bal oldalán. (A XVI. században megint Zarándhoz tartozott.)
Albis. (Albes.) Albes. Albys. (1474: Kállay cs. lit.) Székelyhidtól ék.
esik. Tán a régi Alba-val azonos. (1300: Árpádk. uj okmtár. X. 378.,
Bunyitay, i. m.)
Álcsi. Alehy. (XIV. sz., Bunyitay, i. m.) Ma puszta, Gyéres m. d.
Almamező. 1435 : Bunyitay, i. m. II. 400. — Váradtól d. esik.

11520-banvámok: infineviciSwposwcza, tetőn. 78., 1486: Kassa v. lit. 597. Utóbbi

és: in tine vici Weneche. (1433: Fejér. X. V adkert kiadványa, pecséttel. 1520: Dl.
7. 481., 1440: Dl. 13563 ; 1469: Dl. 27920; 23348., Bunyitay, i. m. II. és III. többhelyen.
1476: Dl. 273., 1478: Kassa vár. titk. lit. 3 Huny. kora. ΧΠ. 15. 26. 53. 59.115.
602 M A G Y A RO R SZÁ G .

Almás. Poss. wolachalis Tothalmas. (1421: Csáky cs. lit. f. 118. n. 86.)
Toth Almas és Kozma Almas. (1-489: Lelesz. 31.) Ma Almás. Váradtól ék. —
L. Krasznamegyében is.
Álmosd. Almus. Almos. (1261-ből id. Bunyitay, i. m.) Almosd. (1479 :
Dl. 30220.) Ér-Mihályfalvától dny. találjuk.
Alpár. XIV. sz. vége. (Bunyitay, i. m. II. 273.) Váradtól dk. esik.
Al-Solymos. L. Solymos a.
Andacs. Andach. (1463: Dl. 29293.) Ma puszta Szalonta m. é.
Andaháza. Andahaza. (1418: Dl. 10725; 1464: Dl. 16151.) Ma puszta.
B.-Ujfalu és Földes közt. Olykor Szabolcshoz is számították (1463 : Lelesz.
74. 25.) s hajdan Uj-Andának is nevezték. (Bunyitay. i. m.)
Ant. Anth. (1453 : Dl. 14639. és 14719.) Sarkadtól dk. esik.
Apa-bolcsa. L. Bölcs, m.-város a.
Apamolna. Poss. Apamolna. (1433: Nadányi cs. lit. rendezeti.) Csak ez
egy Ízben említik e család birtokai közt. Bizonyára a Nadányíak egyik —
1300 körűi élt — ősének : Apa ispánnak nevéről nevezték, valamint hihető­
leg Apa-bolcsát is. hol (Bölcsön) e család szintén régi birtokos volt. — Apa­
molna azonban inkább csak pusztának vehető, valamint az ugyanekkor föl­
merülő : poss. Thokfelde is. Előbbi 1479-ben kétségtelenül praedium. (Opa-
molna. Dipl. Békés 96. 1.)
Apátfája. Poss. Apathfaya. (1347: Anjouk, okmt. V. 46.) A mai
debreczeni nagy erdő egy része (Sámson felé) Apafája néven őrzi
emlékét.
Apáti, a ) Apaty. 135á-ben tűnik föl egy ily nevű helység Szókelyhid
vidékén. (Kár. okit. I. 225.) Ma puszta (Apáti)-Keresztur m. ész. — b) Egy
másik (Apathy, 1421: Csáky cs. lit. f. 118. n. 86.) a mai Keresszeg-Apátinak
(Nagy-Váradtól ny.), c) egy harmadik az Ér-Mihályfalva m. elterülő mai
Apáti pusztának felel meg. (Bunyitay. i. m. II. 274.) — d) Végűi 1319-ben a
mai Oláh-Apáti merül föl (Apathi), Váradtól d. (Bunyitay, i. m. II. 249.)
Ároktelek. Aroktelek. (1347 ; Anjouk, okmt. V. 50.) Debreczen és Sám­
son vidékén fekhetett.
Árpád. Árpád. (1397: Csáky cs. lit. f. 19. n. 1., 1424: Fejér. X. 6.
611., 1489: Lelesz. 31.) Szalontától dk. esik.
Ártánd. Arthand. «Rikachi» előnévvel már a XI. sz.-ban említtetik.
(Bunyitay, i. m.) Nagy-Váradtól ény. esik.
Asszonyvására. Azzonvvasara. (1435: Köl. Kende cs. lit.. 1166: Dl.
26623.) Székelyhidtól ék. esik.
Atyás. Athyas. (1401: Dl. 8679; 1483: Dl. 18814.) Szalontától ény.
találjuk. (Ily nevű puszta Szalonta m. d. is van.)
Báboczlika. Baboczlyka. (1441: Dl. 30803.) Szepessel együtt említik.
Bagamér. Bagamer. (1416: Lelesz, metal. Bihar. 8.. Bunyitay, i. m. II.
274.) Ér-Mihályfalvától dny. esik.
Bafld. Bagd. (1435: Dl. 12661; 1448: Dl. 14161 ; 1468 : Muz. IItár.
Nemesi névben.) Ma puszta, Szalontától ny. é.
 B IH A R M EGYE. 603

Bag0 8 . Nogbogus. Kysbogus. (1347: Anjouk okink V. 107. 1.) Bagus.

(1479 : Dl. 30220.) Naghbagos. (1480: Kállay cs. lit.) A mai Hajdu-Bagos, a
megye ény. határán.
Bagota. 1476-ban a Hunyadi-birtokok közt (4.) sorolják föl. 1411-ben
pedig Debreczen lark sorában, ekkor a megye kitek nélkül. Nánás mellett.
(Zsélyi lit.)
Baj. Naghbav. Kysbay. (1435: Dl. 12661; 1438: Kolosmon. prot..
1473: Dl. 17415.) Ma Baj. Nagy-Szalontától d.
Bajon. L. Békésmegyében.
Bakonszeg. Bakonzegh. (1438: Kolosmon. prot.. 1470: Dl. 30469.)
B.-Újfalutól dny. találjuk.
Balkány. Balkan poss. (Ί458 : Dl. 15261; 1507: Békésm. okit. 119. 1.)
1458-ban Okánynyal együtt tűnik föl. Bizonyára az innen nem messze —
Szeghalom m. — elterülő mai balkányi puszta értendő. — 1507-ben Békés­
megyéhez számítják, a hová jobban be is illik.
Bályok. (Bálvog.) Balyok. (1465: Kol. mon. prot.) Balyogh. Baliog.
(1520: Dl. 23348.) 1520-ban a vámhelyek közt sorolják föl. mint a Szénásiak
birtokát. — Margittától dk. fekszik, a megye határszélén.
Bánháza. (Bankháza.) Banhaza. (1428 : Dl. 11969.) Ma puszta, Szabolcsm.
dk. határán. 1329—58-ban mint «Iwankabanhaza» merül föl ; 1375-ben
pedig mint Bánkháza. (Dl. 2532 ; Tört. Tár. 1889. 728.)
Bánk(-egyház). Bank. (1325 : Anjouk, okmt. II. 174.. 1415: Kár. okit.
II. 18.. 1468: Dl. 16768.) Bangb. (1481: Dl. 18525.) Ma puszta. Debreczen
m. 1317-ben mint Bánkegyház (Bankighaz) fordul elő. (Bunyitay, i. m.)
Bánlaka. Banlaka. (1458: Dl. 31149.) Dk. esik Élesdtől, a melylvel
együtt Sólyomkő várához tartozott.
Barakony. Barakun. (1332—35 : Pap. tiz. lajstr.. 1406.1477 : Bunyitay,
i. m. II. 274.) Nagy-Váradtól dny. esik.
Báránd. Barand. (Bunyitay. i. m. III. 203. 1.) Püspök-Ladány m.
fekszik.
Barát-Püspöki. L. Püspöki város a.
Bárdfalva. Bardfalwa. (1465: Kol. mon. prot.) Ma Bártfalva, Margittá­
tól dk.
Barmó. Terra Hormon·. (1273: Bunyitay, i. m. II. 250., III. 449.)
Régi neve: «Bernold, Bernolt» is. — Ma Barmod puszta, Szalonta m. dny.
Báród. Baroud. (1291: Bunyitay, i. m.) Bárod. (1475: Lelesz, prot.
parv.) Ma Nagy- és Kis-Báród. Élesdtől dk.
Baromiak. Baromiak. (1461 : Dl. 26618.) A mai Szilágyul, határán
fekvő Széplak helységtől — a melylyel egyszerre említik — kissé dny. esik.
Bátor. Bathor. (1462 : Dl. 26619. 28262 ; 1485 k ö rű i: Dl. 36422.) —
Toldi-birlok. A mai Fekete-Bátor. Szalontától dk.
Battyán. (Bottyán.) Botíhyan. (1366: Dl. 322.) Battyan. (1399: Dl.
322.) Ma Bottyán. Váradtól ék.
Bedecs. Bedech. (1356 : Dl. 28071.) Tán Begéssel azonos ?
604 M AGYARORSZÁG.

Bedehalma. L. Hunyadiak : 1476. 16. helys. — Inkább csak pusztának

vehető.
Begés. Beghes. (1271. 1374: Bunyitay, i. m. II. 27ő.) Begcs. (1177 :
Dl. 26635.) Ma puszta, Zsadány és Alvás közt.
Bekény. Beuken. (1457 : Lelesz. 22.) Keresszeg táján í'ekhelett.
Bél. Bely. (1332—1335 : Bunyitay. i. m. III. 451.) Belényestől dél-
nyugotra esik.
Bélmező. Belmezeu (XIII. sz. : Bunyitay. i. m. II, 268.) Sej tér és
Széplak közt sorolják föl a szintén ismeretlen : Moch-csal együtt.
Bélsok. Beelsok. (1399: Dl. 8483.) Belsők. (1421 : Csáky cs. Hl. f.
118. n. 86., 1489: Lelesz. 31.) Szalonta vidékén feküdt.
Bél-Zerénd. L. Zerénd a. Zarándmegyében.
Benke(-falva). Benke. Benkefalwa. A XIII. században már fennállt.
(Bunyitay, i. m. — V. ö. 1475; Dl. 17638.) Ma (Benke) puszta. Bihartól
északra.
Berek-Beszermény. L. Nagy-Beszermény m.-város a.
Bernold. (Bernolt.) L. Barmó a.
Bertény. Bérűiéin. Berthem. Berthen. (1257. 1284: Arpádk. új okiul.
VII. 476., IX. 400.. X. 168.) Vámhely volt. — Ma Birliny, Élesdlő] dk.
Besenyő, a) Bessenew. Besenew. (1396: Csáky cs. lit. fasc. 10. n. 20..
1421: U. o. fasc. 118. n. 86.) Keresszeg várához tartozott. (V. ö. 1489: Dl.
19523.) Ma puszta. Körösszeg m. k. — b) Ezenkívül a szentjogi apát­
ságnak is volt egy ilyen nevű birtoka. (Bunyitay. i. m. II. 328. 340. és
III. 360.)
Bezne. (1475 : Lelesz, prot. parv.) Élesdtől dk. esik.
Bibatelek. Bybatelek. (1429 : Eszterg. prim. lit. fasc. 3. T. n. 48.) Piski.
Peszer sat. helységekkel együtt szerepel.
Bikács. Bikach. (1406. 1477: Bunyitay. i. m. II. 275.. 1495 : Lelesz.
16.) Ma puszta Káránd m.. Belényes és Nagy-Várad közt.
Bodiszlóháza. (Bogyiszlóháza.) Bodyslohaza. Bodyzlohaza. (1458. 1468 :
Muz. lltáv.) Bwgyzlohaza. (1475: Lelesz, prot. parv.) A mai Bogyoszló p.
Geszt m. k.
Bodóháza. Bodohaza poss. (1415: Kár. okit. II. 24. 1., 1475: Dl.
17728.) Ma puszta M.-Pércs mellett.
Bojt. Bohth. Boyth. (1452 : Dl. 26613 ; 1453 : Dl. 29279.) Nagy-Váradtól
ény. esik.
Boldogasszonyteleke. Bodogazzonlheleke. (1489 : Lelesz. 31.) Ma puszta,
Komádi m. ény.
Boldogfalva. (Boldogasszonyfalva.) Eleinte: Villa iuxta (de) Brecem.
Villa Sanctae Virginis. Torna. (Bunyitay, i. m.) Bodogazonfalwa. (1459 : Kállay
cs. lit., 1460: Dl. 30040 ; 1462 : Lelesz, elench. slat., 1471: Körmendi lit. Alm. 1.
lad. I. η. 7.) Bodogfalwa. (1477 : Dl. 17907 ; 1487: Dl. 19234.) Debreczen
tőszomszédságában feküdt; helyén ma a boldogfalvai szőllőskertek terűinek
el. 1460-ban Szabolcsmegyéhez számítják.
 B IH A R M EG Y E. 605

Bors. Bursa. Burs. Bors, (tíunyilay.) Nagy-Váradlól ény. esik.

Borzllk. Foss. wolaclialis Borzlyk. (1.421: Gsáky cs. 111. fasc. 118. n.
86.) Borzlyk. (1489 : Lelesz. 31.) Ma Borzik, Váradtól ék.
Bosold. Besold poss. (1393: Dl. 7878.) Ma Kis- és Nagy-Bosód puszták
Vek érd m.. B.-Újfalutól dny.
Bozsaj. Bosay. (14-38 : Dl. 27868.) Margittától d. esik.
Bökény. Bvken. (14-18: Dl. 10711.) Bewkewn. (1483 : Dipl. Békés. 102.)
Irázzal lehetett szomszédos.
B ölcs! Bewlehy. (1494: Kolosmon. prot.) Ma puszta Zsadány mellell
nyugotra.
Bulcs. Bulch. (1438: Dl. 13152.) Bwlcli. (1488: Nagy Imre gyűjt.)
Diószeg vidékén fekvő falvakkal együtt említik.
Buzita. Bwzitha. (1461 : Lelesz. 72. 28.) Ma puszta Vámos-Pércs ni.
északkeletre.
Csalános. Chalanus. Ochalanus. (1342: Anjouk, okmt. IV. 2 2 6.257.—
V. ö. Bunvitav. i. m. II. 328.) Ma Csanálos. Sz.-Jobb m. dk. — Ezt számították-e
1411-ben (vámjával együtt) Debreczen városhoz, vagy egy másik, ahhoz köze­
lebb eső ily nevű helységei, eldönteni nem tudom. (Zsélyi Illái·.) 1520-ban.
mint az álmosdi Csirék birtokát, a vámhelyek közt vették föl. (Dl. 23348.'
Császló. Kenéznél (Ér-) írják : vicus versus poss. Chazlo. (1416 : Dl.
10470.)
C satár. C,hatar. Thalar. A váradi püspökség birtoka. Már az Árpádok
korában fennállt. (Biínyitay, i. m.) Nagy-Váradtól é. fekszik.
C sátfalva. Chelhíatwa. (1433 : Dl. 30169.) Chathfalva. (1462 : Dl. 26619.
28262.) Valószínűleg Fekete-Bátor határába olvadt. (Pesty. Helyn. I. 63.)
Csebe. Ghebe. (14-25 : Gsáky cs. lit. fasc. 5. n. 3.) Margitafalva vidékén
feküdt.
Cséf.Cheph. (1393: Dl. 7878.) Chewf. (1405: U. o. 36.. 1422: Dipl.
Békés. 51.) Chef! (1472: Dl. 17320.) Cheef. (1483: Dipl. Békés. 102.) Ma
Csíf néven puszla Füzes-Gyarmattól k.
Cseged. Γ,heged. (1417: Dl. 10570.. 1454: Bunyitay, i. m. III. 453.,
1493 : Dl. 19954.) Ma Csegöld puszta Szalontától d. — Más <Chegeed» helység
merül löl 1418-ban. nemesi névben, mint. a mai Iráz p. határosa. (Dip!
Békés. 47.) Zsadány m. ennek is őrzi emlékét egy C.segöd nevű puszta.
Csehi. Chehi. (1415 : Fejér. X. 5. 569.) Váradtól d. esik
Cséke. (Theke. (1399: Dl. 322.) A mai Magyar-Cséke, Váradtól dél­
keletre.
Csekehida. Ghekehyda. Ghekelhida. (1433 : Dipl. Békés 57.. 1438 :
Kolosmon. prot... 1520 : D! 23348.) Vámhely volt. — Ma puszta Zsáka mellett
nyugol-délre.
Cselik. Ghelyk. (1485 körül : Dl. 36422.) Mint a Toldi cs. birtokát, több
ízben említik ez oklevélben.
Csépán. Chepani poss. (1458 : Dl. 15261.) Nagy-Rábé, Zsadány. Balkány.
Okány sat. helységekkel együtt tűnik föl. Bizonyára a Füzes-Gyarmat és
Darvas melletti Cséfán pusztát kell értenünk.
606 M AG YA RORSZA G.

C setfalva. L. Csátfalva a.
Csir-Ösi. L. Ősi a.
Csohaj. (Csokaly.) Choay. (Banyitay, i. m.) Chokal. (1488 : Nagy Imre
gyűjt.) Szent-Jobb m. találjuk. (L. albesi Zólyomiak a. is.)
Csokmó. Chokmo. (1416: Fejér. X. 5. 737., 1454: Lelesz, elench.
Statut.) L. Terebes a.
Csőit. Cholch. (1351: Anjouk, okmt. V. 424. 1.) Cholth. (1415 : Dl.
10337.) Petlend határjárásakor említtetik a Keresszeg és Csőit közt vezető
«nagy ut».
Csökmő. L. Békésmegyében.
C sősztelek. Cheustelek poss. (1351 : Anjouk, okmt. V. 424. 1.)
Chewzthelek. (1415: Dl. 10337.) A mai Körösszeg és Komádi vidékén
fekhetett.
Csőtelek. (Csételek.) Cheythelwk. (1327—1469: Dl. 28896.) Chewthelek.
(1438: Dl. 27868.) Ma Csételek, Margittától d.
Czéczke. Chechke. (1341: Anjouk, okmt. IV. 79. 1. — V. ö. Bunyitay. i.
m.) Vásáros hely volt. Mezó'-Telegdtől dk. esik.
Czégény. Cégén. — 1411-ben Debreczen város tartozéka, llgy látszik
később is. (Zsélyi lit. — L. Hunyadiak: 1471. 1.) A pápai tíz.-lajstromban
a szabolcsi főesperességben : Chegen : 327.. Cheghan : 344., Cheken : 360. I.
— Hadház táján fekhetett.
Dalom. Dalum. (1344? Bunyitay, i. m. II. 251. III. 453.) Fekete-Tót
és Talpas közt feküdt, a megye dny. határán.
D ancsháza. Donchhaza. (1384: Dl. 29196.) Danchhaza. (1479: Dl.
26640.) B.-Újfalutól ny. esik.
D arvas. Daruas. (1396: Fejér. X. 2. 349.) Daruuas. (1421: Csáky cs.
lit. fasc. 118. n. 86.) B.-Ujfalutól dny. találjuk.
Deda. Deda. (1425 : Csáky cs. lit. f. 5. n. 3 , 1489 : Lelesz. 31.) Mar­
gittától dk. találjuk.
D erecske. Derechke villa. (1324: Anjouk, okmt. II. 172., 1411: Zsélyi
lit.) Vámhely volt. Debreczentől — a melynek sorsában osztozott — délre
fekszik.
D erzs-B olcsa. L. Bölcs m.-város a.
Diószeg. Gyozegh. (1338: Zichy okmt. I. 531.) Diozegh. (1393 : Magy.
Tört. Tár. IX. 125., 1467 : Lelesz, elench. stat, 1469 : Lelesz. 18.) Az albisi
Zólyomiak bírták 1393-tól kezdve, s ez idő óta Székelyhid mellett háttérbe
szóróit. (Bunyitay, i. m.) 1520-ban, mint már az Ártándiak birtokát, a vám­
helyek közt sorolják föl. (Dl. 23348.)
Dizser. Dyseer. (1421 : Fejér. X. 6. 460.) Dyser poss. volahalis. (1422 :
Csáky cs. lit. f. 5. n. 15.) Margittától k. esik.
Doborka. Poss. wolachalis Doborka. (1421: Csáky cs. lit. f. 118. n. 86.)
Adorján várához tartozott.
D obraczénháza. Dobrachenhaza. (1360: Dl. 322.) Ma Dubricsony, M.-
Telegdtől dk.
 B IH A K M EG Y E. 607

Dorogfalva. L. Félegyház a.
Ebes. Ebes. (1832—7 : Páp. tiz. 1. 344. 360.) Ebes poss. ('1411 : Muz.
Utár., 1482 : Dl. 18648.) Ma puszta Debreczen és Szoboszló közt. A pápai
tizedlajstrom a szabolcsi fó'esperességhez számítja, miből következik, hogy
Szabolcsmegyéhez is tartozhatott.
Egyed. Egyedmonustora. Egyed. Egegh. igged. (Bunyitay. i. m.. Nagy
Imre gyűjt., 1438: Dl. 13152.) Apátsággal. A XIII. században már fennállt.
— Ma puszta Diószeg m.
Egyházas-G eszt. L. Geszt a.
Egyházas-H arsány. L. Harsány a.
Egyházas-Kécz. L. Kécz a.
Egyházas Kereki. L. Kereki a.
Egyházas-N yésta. L. Nyésta a.
Egy h ázas-ősi. L. Ősi a.
Egyházas- és E gyházatlan-P ércs. L. Pércs a.
E gyházas-Szakál. L. Szakái a.
E ker-kerek. Ekerkerek. (1466: Akad. kézir.) Ugrával és Homrokkal
együtt említik.
Élesd. Elesd. (1458: Dl. 31149.) Sólyomkő várához tartozott. Nagy-
Váradtól kel. fekszik. — Hajdan a Körös partján terűit el. (Bunyitay,
i. m.)
Ér-Adony. Eeradon. (1408: Kár. okit. I. 551., 1415: M.-szigeti lyc.
gyűjt.) Ódon. (1411. 1414: Kár. okit. I. 578., II. 1—10.) Mihályfalvától d.
esik. (L. Szabolesmegyében is : Adonymonostora a.)
Erdegháza. L. Szabolesmegyében.
Erdő-G yarak. L. Gyarak a.
Érpály. Erpal poss. (1418: Dl. 10726; 1484: Dl. 18965.) A mai
Berettyó-Ujfaluval együtt emlegetik, a hol ma Herpály puszta őrzi emlékét.
Esz. Eez. (1399: Dl. 8483.) Wyez. Ouez. (1421 : Csáky cs. lit. fasc.
118. n. 86.) Eez. (1489 : Lelesz. 31.) Ma puszta Komádilól ény.
Eszenytelek. Zentelek. (1435: Bunyitay, i. m. II. 281.) Ezenthelek. (II.
Ulászló kora : II. o.) Ma Szent-Elek, Váradtól dk.
E sztár. L. Sztár a.
Falkam ár. Falkamar. (1354: Kár. okit. I. 225. 1.) Ér-Olaszival hatá­
ros volt.
Fancsal. L. Keresztes a.
F ancsika. Több ily nevű helysége volt hajdan e megyének. 1429-ben
és 1489-ben (Fanchik. Eszterg. prim. lit. sec. fasc. 3. T. n. 48., Fanczyka. Dl.
19523.) Szakái és Nyék közt fordul elő egyik, mely bizonyára a mai Zsadány
melletti fancsikai pusztának felel meg. — Egy másik (1347 : Anjouk, okmt.
V. 46., 1352: U. o. 552.) ma puszta Debreczen mellett. — A harmadik
(a mai Ér-Fancsika, Margittától dny.) 1454-ben mint puszta tűnik elénk, Kirá­
lyival és Terebessel együtt. (Lelesz, elench. statut.)
Farnas. Fornus. Fernus. (Bunyitay, i. m.) Farnas. (1475: Lelesz, prot.
parv.) Szalárd m. kel. fekszik.
608 M AG YA RORSZÁ G.

Fegyvernek, a) Feguemek. Feghwernek. — Adorján vár tartozéka volt

már az Árpádok korában. (Bunyitay. i. h., 1421: Gsáky cs. lit. fasc. 118. n.
86.) Szalávdtól nyd. esik. — b) Feguemek. (A megye kilét. nélk. 1411: Zsélyi
lit.) Ma puszta Debreczen mellett nyug. Tán Biharba (és nem Szabolcsba)
tartozott.
Fegyvernek-P eterd. L. Peterd a.
Fejértó. Feyrtbow poss. (1479 : Dl. 80220.) Ma puszta, dny. Vériestül,
a melylyel együtt az álmosdi Csirák bírták.
Félegyháza, a) Poss. Feleghaz penes tluv. Berekyo. (1421: Csáky cs.
lit. fasc. 118. n. 86.) Feleghaz. (1437: Dl. 13104; 1438: Dl. 13152.) A XIII.
sz.-ban Dorogfalva. Nagy-Dorog-Félegyház a neve. (Bunyitay. i. in.) Nagy-
Váradtól é. esik. — b) Egy másik ily nevű falu Keresszeg vár tart. közt
merül föl, 1421-ben: poss. Feleghaz p ro p e... (poss.) Kermesd. (Csáky cs.
lit. f. 118. n. 86., 1489: Lelesz. 31.) Ma Körmösd maga is csak puszta,
c) Egy harmadik pedig 1425-ben Margitafalva vidékén. (Csáky cs. lit. f. 5.
n. 3.) Mind a három (legalább részben) a Csákyaké volt.
Fel Kér. Lásd : Kór a.
Fel-Pályi L. Pályi a.
Fel-Solym os. L. Solymos a.
Fel-Venter. L. Venter a.
Felső-Szakái. L. Szakái a.
Fenes. Fenes. (1422: Bunyitay. i. m. II. 252.) Belényeslő] dny. esik.
Féregyháza. Fyreghaza. (1418: Dipl. Békés. 47.) Csökmó' vidékén
fekhetett.
Fergeság. Fergesaagh. (1489: Lelesz. 31.) Sejter vidékén említik.
Fevenyes. L. Hunyadiak : 1476. 22.
Fild. Fyld. (1419 : Dl. 10773.) Kenéz (Szakái m.) felével együtt
a Gyakháziaké és Pellendieké.
Földes. L. Szabolcsmegyében.
Fugyi. Fwgy. (1403: Vécsey cs. lit. f. 2. n. 102.) Fudy. (1416: Dl.
10470.) Fwgh. (1452: Dl. 26612.) Vámját 1403-ban az albesi Zólyomiak
kapták. — Nagy-Várad m. k. találjuk.
Fiizelő. Phyzelew. (Nemesi névben. 1431 : Dl. 12361.)
Gáborján. (Géberjén. Gábriel.) Geberyen. (1451 : Dl. 14467.) Gabriel.
(1459 : Kállay cs. lit.) Gaboryan. (1460 : Dl. 30040; 1463: Kállay cs. Hl..
1476 : Dl. 17907 ; 1484 : Dl. 19003.) Vámhely volt. Szent-Mihály arkangyal
tiszt, szentelt apátságának nyoma 1405-ben szakad meg. (Bunyitay. i. m. II.
369.) 1460-ban Szabolcsmegyéhez számítják. B.-Újfalutól ék. esik.
Gálhida. L. Sálhida a.
G álos-Petri. L. Petri a.
Gatály. L. Békésmegyében.
Genyéte. Genethe. (1425: Gsáky cs. lit. f. 5. n. 3.) Zehthmarton aliter
Genyete. (1489: Dl. 31.) Csáki-birlok volt. — MargiHálói ók. esik.
Genyő. Genyev. (1466 : Dl. 322.) M.-Telegd vidékén fekhetett.
Geszt. Gezth. (1401: Nagy Imre gyűjt, 1458 : Muz. Illái·.) Eghazasgezth.
 B IH A R M E G Y E . 609

Kysgezth. (1475: Lelesz, prot. parv.) Naggezth. (1485 körűi: Dl. 36422.)
Nagy-Szalonta m. ény. fekszik.
Görbéd. Gwrbed. (1430: Nadányi cs. lit. rendezeti.) Gerbed. (1450: Dl.
14440; 1475: Lelesz, prot. parv.) Ma Görbéd helység és puszta, Nagy­
szalontától k.
Guszár. Gwzar. (1439: Dl. 10008. 26605.) Ma puszta, B.-Ujfalu m. k.
Gyakháza. Gyakhaza. (Nemesi névben. 1393 : Dl. 7866 ; 1402 : Nadányi
cs. lit. rendezeti., 1419: Dl. 10773; 1431: Dl. 12361.) Biharban feküdt?
Gyán. Gyan. — Mint ma, hajdan is három ily nevű helység volt e
megyében: Köte-, Mező- és Vizes-Gyán, Nagy-Szalontától dny., ény. és észak
felé. (Bunyitay, i. m. — Mezewgyan-ra nézve 1. 1450: Dl. 14440; 1468:
Muz. Utál·, 1479 : Dl. 26640. — V. ö. Dl. 12375.)
Gyanta. Bunyitaynál. — Gyantha. (Kir. ember nevében. 1430: Nadányi
cs. lit. rendezeti.) Ma Magyar- és Oláh-Gyanta, Belényestől ény.
Gyanta. Gyanthe. (1460 körűi : Muz. 11tár, 1462: Dl. 26619. 28262.)
Toldi-birtok. Ma puszta (Kis- és Nagy-Gyante) Mező-Gyán m. ny.
Gyapjú. Japyw. (1399: Dl. 322.) Gyapyw. (1418: Dl. 10708.) Az innen
(Szalonta felől) Váradra vezető országutról (publica via), mely ma is meg­
van. szintén megemlékezik ez oklevél. Vámszedő hely is volt 1463-ban és
1520-ban. (Bunyitay, i. m. és Dl. 23348.)
Gyapoly. Gyapol. (1404: Dl. 8964; 1474: Dl. 17510.) Ma puszta,
Félegyháza és Nyiived m.
Gyarak. Kysgyarak. (1429: Eszterg. prim. lit. sec. fasc. 3. T. n. 48.)
Erdewgyarak. (1428 : Dl. 29239.) Naghgyarak. (1481: Dl. 18502.) Ma Erdő-
Gyarak és Mező-Gyarak puszta Szalontától d.
Gyárán. Gyárán. (1417 : Újhelyi cs. lit., 1477 : Dl. 29306.) Gyéres és
Vizes-Gyán közt feküdt. (Bunyitay, i. m.)
G yarm an-ülése. Gyarman Ilese. (1472: Dl. 17320.) Nagy-Rábé, Füzes-
Gyarmat és Zsáka közt fekhetett.
Gyéres. Gyeres. (1477 : Dl. 10008.) Bunyitay szerint a XIII. században
Györklakának hívták. — Ma Gyéres vagy Gyíres, Nagy-Váradtól ny.
Győr. 1435: Bunyitay, i. m. II. 400. Ma puszta, Zsadány és
S.-Keresztur közt.
Györgytelke. Poss. Gyorgteluky inter duas poss. Abraham et Kenez.
(1327: Dl. 28896.) A Mihályfalva szomszédságában fekvő mai Ábrány és
Kenéz közt kereshetjük.
G yörklaka. L. Gyéres a.
Györös. Gurs. (1323 körűi: Nadányi cs. lit. rendezeti.) Geures. Gurus.
(13.32—7 : Bunyitay, i. m. III. 457.) Gywreus. (1402 : Nadányi cs. lit.
rendezeti.) Gewres. (1430: U. o.) Gywrus. (1433: U. o.) Gyeres. (1479: U.
o. fasc. 11.) A Fekete-Körös mentén (m elyet: Fekethekeres alakban az
1479. évi oklevél is említ), Széplak és Fekete-Bátor közt találjuk.
Gyülvész. Gylwez pred. (1446: Csáky cs. lit. f. 3. n. 9.) Gywlwez.
poss. (1481 : Dl. 18502.) 1392-ben Ragálddal együtt említik. (Lelesz,
elench. Statut.)
H u n y a d ia k k o ra . V I. 39
610 M AG YA RORSZA G.

Haláp. Halap. (1411 : Zsélyi 111., 1484 : Dl. 19008.) Ma puszta,

Debreczen m. k.
H arang. L. Békésmegyében.
H araps-ülés. Harapsyles. (1471 : Dl. 322.) Szaránddal és Kidekkel
együtt említik.
H arkány. Harkan. (1332—7 : Páp. tíz. lajstr. 88., Bunyitay. i. m. III.
465.) Barmó vidéken fekhetett.
H árom ág-H ortobágy. L. Hunyadiak : 1476. 24. - Inkább csak pusztá­
nak tekinthető.
H arsány. Harsan. Eghazasharsan. (1234—1336: Bunyitay, i. m. II.
367., III. 276.) A XIV. sz. végén már Kis- és Nagy-Harsány. — Nagy-
Váradtól dny. találjuk.
Hasznos. Haznos. (1449—54: Lelesz, met. Bihar. 1. 2. 3., 1492 : Nagy
Imre gyűjt.) Szent-Jobb, Köbölkút és Szent-Miklós határjárásakor említik.
Hat. Hath. (1448: Dl. 14161; 1475: Lelesz, prot. parv.) Ma ily nevű
pusztát találunk Komádi m. ny.
Hemeháza. Hemebaza. (1438 : Eszterg. prim. lit. sec. fasc. 3. T. n. 51.)
Pánttal és Marczelházával együtt szerepel.
Henczhida. Henchida. (1405: Kár. okit. 1. 528.) Henchyda. (1480:
Muz. lit.) Henczhyda. (1507: Dl. 21755; 1520: Dl. 23348.) Vámhely volt.
(1520.) B.-Ujfalutól k. é. esik.
Herpa. Herpa. (1396: M.-szig. lyc. gyűjt., 1460 k ö rű i: Muz. lltár.) Ma
puszta. Sarkad-Keresztur na. é.
H etven(-egyháza). 1476-ban a Hunyadi-birtokok (11.) közt fordul elő.
Azonos lehet az 1411-ben Debreczen tartozékai közt titkolódzó «Hethzen»-
nel. (Zsélyi lit.)
Hévjó. Hewyo. Heyo. (Páp. tíz. 1.) Ma Hájó, Nagy-Váradtól dk.
H idas(-telek). A páp. tíz. lajstrom említi. (V. ö. Bunyitay, i. m.) A
mai Hollód, vagy Hidastelek, Belényestó'l ény.
Hidköz-Szőllös. L. Szó'llős a.
Hodos. Hudus. Chodos. Biharmegyében hajdan négy Hodos v o lt:
kettő Belényes vidékén, egy Várad fölött, egy Szalárd m. a Berettyó-parton.
Utóbbit Jakó-Hodosnak nevezték s már a XIII. sz.-ban fennállt. (Bunyitay,
i. m. — Utóbbira nézve 1. Gsáky cs. lit. f. 3. n. 10.)
Homrok. Homrok. (1421 : Csáky cs. lit. fasc. 118. n. 86., 1489: Lelesz.
31.) Ma Oláh-Homorog, Szalonta m. k. é. — Ezenkívül Bereg-Böszörménytől
dny., a Sebes-Körös jobb partján is állt egy ily nevű helység (Homrok), mely
a mai Magyar-Homrognak felel meg. (Bunyitay, i. m. — 1411: Perényi 111.,
1466: Akad. kézir.. 1482: Dl. 29011.) A Csáki családnak ebben is volt
része (mint a föntebbiben), 1409 óta, a mikor azonban e birtok még «habi­
tatoribus deserta et destituta.» (Csáky cs. lit. f. 16. η. 10. és Csáky cs.
kassa i lit. fasc. 320. n. 9.) 1414: Csáky cs. lit. fasc. 10. n. 12.)
Horó. Horo poss. (1421: Vécsey cs. lit. fasc. 2. n. 162.. 1417-ben
puszta. (Ház. okit. 368.) Székelyhid vidékén fekhetett.
H ort(-egyház). L. Szabolcsmegyében.
 BIH A R M EG Y E. 611

Hosszú-aszó. Huzuoso. Hnsoso. (Páp. tíz. 1.) Huzyuozow. (1349 : Anjouk,

okmt. V. 289.) Nagy-Szalontától k. esik.
Hosszú-Pályi. L. Pályi a.
Iklód. a) lklod. (1435: Dl. 12661.) Ma puszta. Geszt m. ny. é. — 6)
Ikold. lklod. (XIV. sz., 1495: Bunyitay, i. m. II. 276.) Szintén puszta, Várad
m. dny. A váradi káptalané.
Ilye. Villa Helye. (Azaz : Eliae., Páp. tíz. 1., Bunyitay, i. m. III. 465.)
Ilye. (1435: Dl. 12661.) Szalontától dny. esik.
lllyeháza. (Illyefalva.) Bunyitay, i. m. III. 465. — Cséke vidékén feküdt.
Iráz. L. Békésmégyében.
Irögd. L. Ürögd a.
Ivánd. Iwand. (1396 : Fejér. X. 349.) Iuand. (1^89 : Lelesz. 31.) Szalontá­
tól é. találjuk.
Ivánka-B ánháza. L. Bánháza a.
Ivánkafalva. (Ivánkaháza.) L. jankafalva a.
Izsáka. (Izsólaka.) L. Zsáka a.
Jankafalva. (Jankaháza.) Iwankahaza. (1393: Lelesz, elench. Statut.)
Jankahaza. (1408 : Kár. okit. I. 551.) Jankafalwa. (1438 : Dl. 13152.) Iwanka-
falwa. (1486: Dl. 19118.) Diószeg m. fekszik. — A XIII. században mint
«Ivanka, Johankahaza» fordúl elő. (Bunyitay, i. m.)
Jánosd. Jovanosd. Janusd sat. (Páp. tíz. 1., 1355 : Dl. 26561; 1475 :
Lelesz, prot. parv.) A mai Jánosda. Nagy-Szalöntától ék.
Jánosfalva. Janosfalwa. (1422: Bunyitay. i. m. II. 252.) Belényes m.
ny. találjuk.
Jenő. a) Jeneu. Jenev. (Páp. tíz. 1.) Jenew et Kis-Jenew. (1360: Dl.
322.) Ma csak Kis-Jenó', M.-Telegd m. ny. é. — 6) Egy másik ily nevű hely­
ség is volt hajdan e megyében: Kysyenew. (1476: Dl. 17849 ; 1483: Dl.
18886.) Ez alatt a mai aradm. Kis-Jenő értendő Nadab m. a melynek hatá­
rosaként tűnik föl. Mint a váradi kápt. birtokát sorozták Biharba.
Jófam ező. Jofameze. (1264. és 1294: Dl. 322.) Sonkolyossal és Ber-
ténynyel volt határos.)
Kágya. Kiskagya. (1404: Dl. 8964.) Kagya. (1438: Dl. 13152.) Ma Kis-
és Nagy-Kágya, Diószeg m. ék.
Kajontelke. L. Hunyadiak : 1476. 14.
Kákát. Kakath. (1416: Dl. 29299 ; 1476: Dl. 17817.) Ma Kokad, Dió­
szegtől kissé ény.
Kakucs. Kakuch. (1343. 1436: Bunyitay, i. m.) Élesdtó'l dk. esik. —
Ily nevű falu Várad tőszomszédságában is állt. (XIV. sz. vége: Bunyitay,
i. m. II. 277.)
Kalácsa. (Kalocsa.) (1344. 1386: Bunyitay, i. m. II. 253.) Szalontától
dk. találjuk. 1515-ben a váraskeszi Lépes-ek birtokában: Kalocha alakban
Zarándmegyében tűnik föl. (Dl. 30270.)
Kalota. Kalotha. (1475 : Lelesz, prot. parv.) Élesdtől d. esik.
Kardó. Cardo. Kordu sat. (Páp. tíz. L, 1475: Dl. 17638.) Nagy-Váradtól
d. esik.
39*
 612 M AGYARORSZÁG.

Károly. Karol. (1396 : Fejér. X. 2. 349., 1421: Csáky cs. 111. f. 118. n.
86., 1489: Lelesz. 31.) Karul. (1410: Csáky cs. lit. fasc. 3. n. 2.) Szeghalom,
Darvas, F.-Gyarmat vidékén merül föl, (1554 é. adólajstromban : Karoly) s
megfelel a Szeghalomtól ny. eső' mai Kis-Károly pusztának. 1520-ban a
biharmegyei vámhelyek közt sorolják föl. (Dl. 23348. — Különben már
1410-ben is vámhely.) ügy látszik a XV. sz.-ban is e megyéhez számították.
Kassad. Kassad. (1350: Anjouk, okmt. V. 384. 1.) Vasaddal együtt
szerepel.
K azatelek. L. Kazafalva a.
K azafalva. Kazafalwa. (1490: Dl. 30329.) Ma (Kaza) határrész Kis-
Marja m. ék. Bizonyára ezt kell értenünk a Bunyitaynál (i. m. III. 278.) elő­
forduló Kaszatelek a. is. (L. Kismarjaiak.)
K ecset Kewcheth. (1476: Dl. 26634.) Kecheth. (1489: Dl. 19523.)
Szántóval együtt fordúl elő. Ettől d. Gyéres vidékén feküdt. (Bunyitay, i. m.)
K ecskehát. Poss. wolachalis Kechkehath. (1421: Csáky cs. lit. fasc.
118. n. 86.) Kechkehath. (1489 : Lelesz. 31.) Siter és Almás táján feküdt.
Kécz. Gecz. (1406 : Csáky cs. lit. f. 3. n. 1.) Keech poss. ungaricalis.
(1421 : Fejér. X. 6. 460.) Margítától é. esik. 1475-ben nemesi előnévből:
«Eghazaskeech» nevű falut is olvashatunk ki. (Lelesz, prot. parv.)
K ékesegyháza. L. Hunyadiak: 1476. 20.
Kékös. a) XIV. sz., 1406. 1477. Bunyitay, i. m. II. 278. Pap-Tamási
táján fekhetett. A váradi kápt. birtoka. — 6) Egy másik ily nevű (Wozfolua
al. nőm. Keykus in Kyruskwz) falu is volt még (1319.) e megyében, mely
1451-ben m in t: «poss. Kekes et pred. Vzhaza» merül föl. (Bunyitay, í. m. II.
278., Dl. 29271.)
Kemény. Nagkemyn. (Nemesi névben.) Kemyn. (1466: Akad. kézir.)
Kyskemen, (1475: Lelesz, prot. parv.) Ugrával és Homrokkal együtt említik.
(L. Mártontelke a. is.)
Kem énvára. (Reménvára ?) Rememwara. Renwar. (1433. 1434: Dl.
12553.) Bajjal együtt szerepel. Széli Farkas Keme-nek ismeri, s nem is
lehetetlen, hogy az R. helyett K. olvasandó s tán a Baj és Ant közt fekvő
mai Keményfok p. őrzi emlékét. (Turul. 1889. 1.)
Kénesé. Kynche. (1338 : Kár. okit. I. 130.) Ér-Tarcsával és Mihály-
falvával volt határos. Valószínűleg azonos az 1489-ben föltűnő Kénesé falu­
val. (Század. 1888. 747.)
Kenéz, a ) Kenys. (1393: Dl. 7866 ; 1417 : Dl. 10570.) Kenes. (1421 :
Csáky cs. lit. fasc. 118. n. 86.) Komádi, Esz. Szakái sat. helységek szom­
szédja volt. E tájon találjuk ma a kenézi pusztát. — 6) Egy másik ily nevű
helység, a mai Ér-Kenéz (Mihályfalva m. ény.) szintén előfordúl már a XIII.
században is. (Bunyitay, i. m. — 1416: Dl. 10470.)
Kengyel(-szeg). Kengel poss. (1418: Dl. 10725.) Kengyel poss. (1425 :
Dl. 11728.) Berettyó-Ujfalu — és a Berettyó — mellett feküdt. Néha Ken­
gyelszegnek is nevezik. (1484: Dl. 18965.)
Kér. Kér. Keer. Felker. Felkeer. (Bunyitay, i. m. II. 278.) Ma Nagy- és
Kis-Kér (később a középkorban is) Nagy-Váradtól dk.
 B IH A R M EG Y E. 613

K erekegyház. Kerekeghaz super fluv. Berekyo. (1487 : Dl. 26648.) Ma

puszta, Diószegtől ny.
Kereki. Eghazaskereky. (XIII. s z .: Bunyitay, i. m. III. 24ő.) Poss. Kereky
et Kereky., Poss. Eghazaskereky 'e t Kereky. (1432: Kői. Kende cs. lit.) Ma
csak Kis-Kereki, Székelyhid m. é. Úgy látszik e helységet a XV. században
Nagy- és Kis-Kerekinek nevezték, mert szomszédosai közt 1461-ben Nagy-
kerekiek (Újhelyiek — Véden —, Olasziak, Köbölkutiak mellett) is említtetnek,
a kiknél a mai Nagy-Kerekire (Váradtól ény.) nem gondolhatunk. — Utóbbi
helység (Kereky) pl. 1470-ben és lö20-ban merül föl. Vámszedő hely is volt.
(L. Ártándiak a. — V. ö. 1520 : Dl. 23348.)
Keres. Keres poss. populosa. (1409 : Fejér. X. 4. 761.) Homrok (Oláh-)
helységgel együtt kapják a Csákiak.
K eresztes. Keresthws. (1396 : Csáky cs. lit. fasc. 10. n. 20.) A mai
Mező-Keresztes. Bunyitay szerint (i. m. III. 249. 1.) eredeti neve Fancsal
volt. Vámját 1396-ban Keresszeg várához számították.
K eresztur. Hajdan 3 ily nevű faluja volt e megyének. Egyik Sarkad
m. é. (ma is megvan), a másik Margitától ny. (Apáti-Keresztur), a harmadik
Gáborján m. (Bunyitay, i. m. III.)
Kermesd. Kermesd. (1421: Csáky cs. lit. f. 118. n. 86., 1489 : Lelesz.
31.) Ma Körmösd p. B.-Böszörmény m. ny.
Kernye. Kernye. (1458: Dl. 15261.) Csépán helységgel együtt tűnik föl.
Keseháza. (Kósháza.) Kesehaza. (XIV. sz. vége : Bunyitay, i. m. II. 279.)
Ma Kisháza, Tenkétől dk.
Keserű. Keserew. (1435: Kár. okit. II. 163., 1486: Eszterg. prim. lit.
sec. fasc. 3. T. n. 69.) A mai Ér-Keserű, Mihályfalvától d.
Keszi. Kezy poss. (1422: Muz. lit., 1453: Dl. 29279.) Vásárival együtt
szerepel. A mai Répás-Keszi puszta (Nagy-Szalonta m.), melyet különben
1468-ban, 1473-ban és 1481-ben Repeskezy. Repaskezy — alakban is emleget­
nek. (Dl. 16768. 18525 ; 1473 : Kol. mon. prot. «Extraxit» föl. 173.)
Kete-Gyán. L. Gyán helység és a Kethe cs. a.
K ete-T arcsa. L. Tarcsa helys. a.
Kidek. Kydek. (1471: Dl. 322.) Ma Kigyik, Váradtól dk.
Királyi. L. Terebes a.
Kis-Bagos. L. Bagos a.
Kis-Baj. L. Baj a.
Kisfalu. 1440: Lelesz. 10. — (Mike-)Pércs és Köteles helységekkel
együtt szerepel.
Kis-Geszt. L. Geszt a.
Kis-Gyarak. L. Gyarak a.
Kis-Harsány. L. Harsány a.
Kis-Jenő. L. Jenő a.
Kia-Kágya. L. Kágya a.
Kis-Kemény. L. Kemény a.
Kie-Kér. L. Kér a.
Kis-Mária. (Kis-Marja.) L. Mária. a.
614 M AG YA RORSZÁ G.

Kis-Pázm án. L. Békésmegyében: Pázmán a.

K is-Pércs. L. Peres a.
Kis-Radvány. L. Radvány a.
Kis-Szántó. L. Szántó a.
K is-Szintye. Kyssynthe. (1467: Dl. 16571.) .Mint a váradi püspök
birtoka tartozott Biharmegyéhez. Különben Zarándmegye területén feküdt a
szintén Biharba számított Kis-Jenó' m. k.
Kis-Szőllős. L. Szőlló's a.
Kis-TÓti. L. Tóti a.
Kis-Ugra. L. Ugra a.
Kis-Zamién. L. Zamlén a.
Kocsuba. XV. sz. végén: Bunyitay, i. m. I. 330. — Tenkétől dk. esik.
Kohány. Kohan. (1489 : Lelesz. 31.) Margitétól dk. találjuk.
Kóly. Kol. (1415 : Lelesz, metal. Bihar 9.) Cool. (1488: Nagy Iván, i.
m.) Diószeg m. k. fekszik.
Költ. Kolcb. Kolth. (1303: Bunyitay, i. m. III. 495.) Kolth. (1468:
Muz. lltár. Nemesi névben.) Ma puszta Okány és Komádi közt.
Komádi. (Komád.) Komadi. Komady. (1421: Csáky cs. lit. fasc. 118. n.
86.) Komád. (1472: Dl. 17320., 1489 : Dl. 19520.) Nagy-Szalontától ény. esik.
Konyár. Konyar. (1479 : Dl. 30220.) Dercskétó'l dk. találjuk.
Kórógy. Gorogh. (1476: Dl. 26634.) Korogh. (1478: Dl. 30474.) Ma
puszta. Zsáka és B.-Szent-Márton közt.
Kovácsi. Két ily nevű helység volt hajdan e megyében. Egyik:
Koachy, Kowaczy, Kowachy pl. 1349-ben, 1433-ban, 1447-ben és 1479-ben
fordúl elő' s a Torda és B.-Ujfalu közti mai Puszta-Kovácsinak felel meg.
(1349: Muz. Utál·., 1433. 1447: Nadányi cs. lltára — jelenleg e pusztán —
rendezeti.. 1479 : Dl. 26640.) A másikat Hegyköz-Kovácsi néven (Váradtól é.)
ma is megtaláljuk. (Bunyitay, i. m., 1349 : Anjouk, okmt. V. 289.)
Kozma-Almás. L. Almás a.
Kozmafalva. Poss. wolachalis Kozmafoluua. (1421: Csáky cs. Ilt. fasc.
118. n. 86.) Cozmafalwa. Kozmafalwa. (1438 : Dl. 13152 ; 1478 : Dl. 29307.)
Ma puszta Diószeg m. d.
Köbölkút. Kebelkuth. (1449: Lelesz, met. Bihar. 1. 2. 3.) Kebelkewth.
(1492 : Nagy Imre gyűjtem.) Székelyhidtól dk. esik.
Kőrév. Kewrew. Kwrewe. (1438 : Dl. 27868 ; 1461: Dl. 26618 ; 1475 :
Kolosmon. prot., 1482: Dl. 27943.) Széplak és Baromiak társaságában emlegetik.
Körmösd. 1231. és 1489. (Bunyitay, i. m.) Ma puszta, Böszörménytől ny.
K örtvélyes. L. Szatmármegyében: Körtvélyes(-telek) a.
Köte-Gyán. (Kete-Gyán.) L. Gyán helység és a Kethe cs. a.
Köteles. Kwtles. Kuteles. (1335 : Károlyi okit. I. 112., 1347 : Anjouk,
okmt. V. 107.) Szent-György vértanú tiszteletére emelt templomát már
1347-ben említik. Ma puszta Szovát m„ Hajdumegyében. Hajdan itt vonúlt a
szabolcs-bihari határ : Mocs—Hegyes—Ebes—Szovát falvak mentén. A XIV.
században inkább Szabolcshoz, a XV-ikben Biharhoz számították. (Ketheles.
1468 : Dl. 16768 ; 1481 : Dl. 18525 ; 1492 : Lelesz, elench. Statut.) Kewtheles.
(1473: Kol. mon. prot. «Extraxit.» föl. 73.)
 B IH A R M E G Y E . 615

Kővág. Poss. wolachalis Kewagh. (1421 : Csáky cs. lit. fasc. 118. n. 86.)
Kewaagh. (1489: Lelesz. 31.) Váradtól ék. találjuk.
Kövesd. Kuesd. (1283: Fejér. VII. 2. 100.) Kwesd. (1360: Dl. 322.)
Kewesd. (1409 : Dl. 9578 ; 1475 : Lelesz, prot. parv.) Élesdtől ény. esik.
Közepes. Kezepes. (1438 : Dl. 27868; 1466: Dl. 26622.) Micskétől dk.
találjuk.
K usztoszfalva. L. Szőllős a.
Kútfő. Kuthfeu. (1338: Zichy okmt. 1. 531.) Kólylyal volt határos.
(1415 : Lelesz, metal. Bihar 9.. 1483 : Nagy Imre gyűjt.)
Kügy. (ívűd.) Kyd. (1421: Csáky cs. lit. fasc. 118. n. 86.) Kywd.
(1448 : Dl. 14161.) Nyüveddel együtt tűnik föl. Ma puszta utóbbi m.
Külső-Harang. L. Harang a. Békésmegyében.
Lapos. Lapus. (1475: Lelesz, prot. parv.) Ma puszta Okány m. d., a
megye ny, határszélén.
L atabár. Lathabar. A XIII. században már fennállt. Ma puszta a
Csatárról Szalárdra vivő úton. (Bunyitay, i. m.)
Láz. Laaz. (Bunyitay, i. m.) Ma Vámos-Láz, Szent-Jobbtól ék.
Legság. Legsag. (1466: Dl. 26622.) Sólyomkő tartozékai sorában
említik.
Les. Les. 1382: Dl. 6920; 1489: Dl. 19520.) Nagy-Váradtól dny. esik.
Léta. Naghletha. (1452: Dl. 14588.) Letha. (1476: Dl. 17817.) Az 1520.
évi biharmegyei vám-összeiráskor «Letha» is a vámhelyek közt szerepel. (Dl.
23348.) A mai Nagy-Léta, a megye északi vidékén.
Lók. (Lak.) Lwk. Look. (1360: Dl. 322.) Lak. (1366: Dl. 322.) Lók.
(1409: Dl. 9578.) Élesdtől kd. esik.
Lugos. (Lugas.) Magyarlugas. (1458: Dl. 31149.) Ma Alsó- és Felső-
Lúgos, Élesd m., a melylyel együtt Sólyomkő várához tartozott, ügy látszik a
másik helységet hajdan Oláh-Lúgosnak nevezték.
Luki. Lykeu. (1321: Perényi cs. lit.) Lyky. (1421: Fejér. X. 6. 460.)
Lyky poss. volahalis. (1422 : Csáky cs. lit. f. 5. n. 15.) Margittá mellett k.
találjuk.
Macs. Moch. (1487 : Dl. 19234. — L. Szabolcsmegyében.)
M ácsa. Macha poss. (1418 : Dl. 10708.) Ma puszta Less mellett, a mely­
lyel együtt említik.
M adarász. Madaraz. (1482: Dl. 10008. 29011.) Most egy ily nevű hely­
séget és pusztái találunk Szalonta m. é. 1458-ban kétségtelenül erről emlé­
keznek. (Muz. lit.)
M agyar-Lúgos. L. Lugos a.
Malomsziget. (Malomszeg.) 1349-ben és 1360-ban a Nadányiakkal kap­
csolatban előfordul: poss. Molunzegh ; 1447-ben pedig : predium Malomzygeth.
— E két birtok azonos lehet s tán az 1433 évben fölmerülő Apamolnával
ugyanegy. (Nadányi cs. lit. rendezeti.) Bunyitay szerint Várad közelében
feküdt a XIV. sz. végén egy Malomszeg nevű helység. (I. m. IJ. 280.)
M arczelháza. Marchelhaza. (1412: Dl. 9880.) Marcelhaza. (1458: Muz.
lltár.) A mai Marcziháza, Szalontától é.
616 M A G YA ROR SZÁ G.

M argita(-falva). Marita. (1352: Tört. Tár. 1889. 542.) Margita. (1363:

Szendrei gyűjt.) Margythafalwa. (1422: Csáky cs. lit. fasc. 5. n. 15., 1425:
U. o. n. 3.) 1520-ban a vámhelyek közt sorolják föl. (Dl. 23348.) A mai Mar­
gittá vagy Margita, a megye ék. sarkában.
Mária. (M arja) A XIII. sz.-ban Ó- és Uj-Mária. O-Máriának a későbbi
Kis-Marja látszik megfelelni. — Nagh Maria. Kys Maria. (1490: Dl. 30329.)
Ma Ivis-Marja helység és Nagy-Marja p. Váradtól ény.
M ária-M agdalena. Mariamagdalena. (1354: Kár. okit. I. 224.) Maria
magdalena pred. (1446: Csáky cs. lit. f. 3. n. 9.) Ma puszta (Magdolna)
Szent-Jobb ni. é.
M arkus. Villa Markus. Villa Marcusii. (Bunyitay, i. m. II. 327.) Csak a
a XIII. században említik. (Szent-Joggal együtt.)
M arótlaka. Marouthlaka. (1354: Kár. okit. 1. 224 I.) Olaszi és Mária-
Magdolna helységekkel együtt tűnik föl.
M ártontelke. Poss. Mortunteleke que alio nomine Botkemene uocatur.
(1320 : Zichy okmt. I. 181.) Marthonthelke (1433 : Dipl. Békés. 57.) Az 1554.
évi adólajstromban Baj és Ant közt áll.
M átéháza. Matheyhaza. (1475 : Lelesz, prot. parv.) Biharm. nemes elő-
nevéből olvassuk ki.
Megyer. Megyei·. (1464: Dl. 15968.) Szent-János m. sorolják föl. Nagy-
Váradtól é. felé esett.
Meggyes, a) Meggyes. (1489: Lelesz. 31.) Árpáddal együtt a Csákiaké
volt. — b) Egy másik ily nevű falu Várad közelében is állt. (XIV. sz. végén :
Bunyitay, i. m. II. 280.)
M eggyes-egyháza. L. Hunyadiak : 1476. 9.
Méhes. XIV. sz. végén: Bunyitay, i. m. II. 279. — Ma puszta Nagy-
Váradtól d., Pósa m.
Méhész. (Méhes?) Mehes. (1421 : Csáky cs. lit. fasc. 118. n 86.) Mehez.
(1489: Lelesz. 31.) Bereg-Böszörmény vidékén merül föl. Az 1554. é. adó­
lajstrom Boldogasszonytelke m. sorolja föl «Mehes» alakban.
M éhkerék. Mehkerek. (1475: Lelesz, prot. parv.) Nagy-Szalonta és Sar­
kad közt találjuk.
Mezőfalva. Poss. bungaricalis Mezewfoluua. (1421 : Csáky cs. lit. f. 118.
n. 86.) Mezewfalwa. (1489 : Lelesz. 31.) Ma puszta Bihar és J.-Hodos közt.
Mező-Gyán. L ásd : Gyán a.
M ező-Panasz. P Panasz a.
M ező-Pankota. L. Pankota a.
M ező-Peterd. L. Peterd a.
M ező-Tarcsa. L. Tarcsa a.
M ikola(-telke). Mikola. (1417: Lelesz, elench. Statut.) Mykolatheleke.
(1417 : Nagy Imre gyűjt.) Székelyhid közelében fekhetett.
M indszent, a) Mendzenth. (1449—54: Lelesz, met. Bihar. 1. 2. 3.)
Ma puszta Szent-Jobb m., a melynek határjárásakor említik. — 6) Várad m.
nyug. is feküdt egy ily nevű helység, melynek ma a mindszenti puszta őrzi
nevét. (Páp. tiz. 1. — V. ö. Bunyitay. i. m.)
 B IH A R M E G Y E . 617

Miske. 1387 : Bunyitay, i. m. II. 279. — Várad és Szent-János közt állt.

Moos. L. Bélmező a.
Mogy. Mogh. (1438 : Dl. 27868.) Széplak és Közepes vidékén feküdt.
M olnos-Ábrány. L. Ábrány a.
M olnos-Petri. L. Petri a.
Monostor. L. Szabolcsmegyében.
M onostoros-Ábrány. L. Ábrány a.
M onostoros-Pályi. L. Pályi a.
M onostoros-Ugra. L. Ugra a.
M óregyháza. L. H unyadiak: 1476. 8.
Musta. (Mustó.) Mochtho. (146.3: Dl. 29293.) Mustha. (1472: Dl.
17.320.) Ma Mustó puszta, Zsákától d.
Nadánteiek. Nadanthelek. (1421: Csáky cs. lit. f. 118. n. 86.) Szalárd-
tól kd. esik.
Nadány. L. Békésmegyében.
Nagy-Bagos. L. Bagos a.
Nagy-Baj. L. Baj a.
Nagy-Dorog-Félegyháza. L. Félegyháza a.
Nagy-Ér. Villa Nogheer. (1338 : Zichy okmt. I. 531.) Nagheer. (1488:
Nagy Imre gyűjt. — L. albisi Zólyomiak a. is.)
Nagyfalu. Nagyfalw. (1462: Dl. 26619. 28262.) Nagfalw. (1485. k ö rű i:
Dl. 36422.) Toldi-birtok. (Oláh-)Szent-Miklós határába olvadt. (Régi Magy.
Költ. Tára. IV. 347.)
Nagy-Geszt. L. Geszt a.
Nagy-Gyarak. L. Gyarak a.
Nagy-Harsány. L. Harsány a.
Nagy-Kemény. L. Kemény a.
Nagy-Kér. L. Kér a.
Nagy-Kerekl. L Kereki a.
Nagy-Léta. L. Léta a.
Nagy-Mária. (Nagy-Marja.) L. Mária a.
(Nagy-Nádfenék.) L. Hunyadiak: 1476. 5. — Inkább csak pusztának
vehető.
Nagy-Nyésta. L. Nyésta a.
Nagy-Pázm án. L. Békésmegyében: Pázmán a.
N agy-Pércs. L. Peres a.
Nagy-Rábé. L. Rábé a. Békésmegyében.
N agy-Szántó. L. Szántó a.
Nagy-Szőllős. L. Szó'lló's a.
Nagy-Tóti. L. Tóti a.
Nagy-Ugra. L. Ugra a.
Nagy-Zamlén. L. Zamlén a.
N égerfalva. Negerfalwa. (1422: Bunyitay, i. m. II. 252.) Belényestől
délre esik.
Negyven-Szil. Negvenzyl. (1307: Bunyitay, i. m. II. 274. 1.) Diószeg
közelében feküdt.
618 M AGYA RORSZÁ G.

Németi. Nempti. (1410: Tört. Tár. 1889. 738.) Nemiti. (1437 : Dl. 13053.)
Szent-Jánossal együtt szerepel, mindkét ízben mint a szent-jánosi apátság
birtoka.
N yárszeg. Nyarszegh. (1415 : Fejér. X. 6. 569.) Váradtól d. esik.
Nyék. a) Nyék. (1438 : Dl. 13152.) Diószeg vidékén feküdt. — 6) Nyeek.
(1489 : Dl. 19523.) Szakái, Besenyő', Kecset sat. helységekkel együtt sorolják
föl. (L. Partasiak.)
N yésta. Nyska. Nizta. (Bunyitay, i. m.) Nognystha. (1409 : Dl. 9498.)
Eghazasnystha. (1417: Dl. 10570.) Nestha. (1489: Dl. 19520.) Két Nyésta
állt fenn hajdan Furta m. Ma is Kis- és Nagy-Nyésta pusztákat ismerünk
e tájon.
N yir-Pályi. L. Pályi a.
Nyiived. Nywegh iuxta fluv. Berekyo (1448: Dl. 14161.) Már a XIII.
században is fönnállt. (Bunyitay, i. m.) Nagy-Váradtól é. esik.
Ó-Csalános. L. Csalános a.
Ó-Esz. L. Esz a.
Ó-Mária. L. Mária a.
Ó-Tóti. L. Tóti a.
Okány. Okán. (1458: Dl. 16261.) Nagy-Szalontától ény. esik.
Olaszi. Olazy. (1354: Kár. okit. I. 225 , 1446 : Csáky cs. lit. f. 3. n.
9., 1483: Lelesz. 13.) A mai Ér-Olaszi, Székelyhid m.
Oláhtelek. Olahteluk. (1283: Fejér. VII. 2. 100.) Olahtelek. (1391:
Fejér. X. 3.122., 1409 : Dl. 9578.) A mai Puszta-Újlakkal együtt tűnik föl.
Oltomány. Oltman. Oltohman. Olthaman. (1263: Bunyitay, i. m., 1467:
Lelesz, elench. Statut., 1491 : Kolosmon. prot.) Ma Ottomány, Székelyhidtól
északkeletre.
Olyi. Oly. (1478 : Dl. 18042.) Ma Puszta Sarkad m. ék.
Orod. Orod. (1438 : Kolosmon. prot., 1472 : Dl. 17344.) Vámszedő hely
s az Izsákaiak és Besenyeiek birtoka volt. — Szeghalom és Darvas közt
feküdt.
Oroszi. a) Orozy. (1462: Dl. 26619. 28262; 1485 körül: Dl. 36422.)
Toldi-birtok. Ma puszta Okány és Zsadány közt. — b) Wrusy. (1284—1348:
Bunyitay, i. m.) Ma puszta Less és Barakony közt.
O rosztelek, a) Vruzteluk. (Páp. tíz. lajstr.) Ma puszta Bertény és Rév
m. (Bunyitay, i. m.) — 6) Egy másik ily nevű falu (Oroztelek, Orozthelek)
Keresszeg várához tartozott. (1421 : Csáky cs. lit. f. 118. n. 86.. 1489:
Lelesz. 31.)
Ö rdög-Szántó. L. Szántó a.
Ö rvényes. L. Örvénd m.-város a.
Ős, Ősi. Több ily nevű helység volt hajdan e megyében, a) Ews.
(1417 : Dl. 10570.) Kenéz, Nyésta és Komádi helységekkel együtt rendelik el
határjárását. Ma puszta Komáditól é. — 5) Ech. (1431: Dl. 12375.) A mai Ősi
puszta értendő. Köte-Gyán m. ny. — c) Egy harmadik «Ewsi» Hosszú-Pályi,
Konyár, Pocsaj, Álmosd sat. vidékén — mint az álmosdi Csirák birtoka
— tűnik föl. (1479 : Dl. 30220.) — d) A negyediket, mint a Petlendiék bir­
tokát 1376-ban említik. Úgy látszik ez alatt a Nagy-Várad melletti két Ősi puszta
 B IH A R M EG Y E. 619

egyike értendő. (Dl. 6368.), melyek közűi különben egyik Egyházas-, (a váradi
kápt. bírt.) másik Csir-Ósi (Chyr) nevet viselt. — e) Végűi még a Fekete-
Körös m. is feküdt egy ily nevű helység, melynek ma Pata-Ősi puszta —
Nagy-Szalontától dk. — őrzi nevét. (Bunyitay, i. m.)
Pacz. Poch. (1317. 1352 : Anjouk, okmt. V. 107. 552.) Paacz. (1461 :
Dl. 30849.) A mai Pacz puszta értendő', Debreczen és Mike-Pércs közt.
P alota. Palotha. (1437 : Dl. 13053.) Ma Uj-Palota helység és Ó-Palota
falu, Várad m. ny.
Pályi. Monostorospaly. Hwzypaly. (1415 : Kár. okit. II. 18. 1.) Hozzopaly.
(1479 : Dl. 30220.) A mai Monostor- és Hosszu-Pályi helységek, Vértes mellett.
Előbbit hajdan Nyir-Pályinak is nevezték. — Fel-Pályi (Fulpaul, Felpali)
nevű helység is fordul elő már a XIII. században. Megfelel a mai Hegyköz-
Pályinak. (Bunyitay, i. m.)
Panasz. Panaz. (1236—1458: Muz. lltár., 1342: Anjouk, okmt. IV.
232.) Ma ily nevű helység nincs a megyében; hajdan kettő is volt. Egyik
Szalonta m. ény. Mező-Panasz, — a másik pedig a Sebes-Körös mellett,
Told vidékén. (Bunyitay, i. m.)
P ankota. Pankata. (1396 : Fejér. X 2. 349.) Mezewpankotha. Pankotha.
(1418: Dl. 10708., 1482: Lelesz.· 31.) A mai pankotai puszta Less és Gyapjú
vidékén.
Pánt. Panch. (1438 : Eszterg. prim. lit. sec. fasc. 3. T. n. 51.) Panth.
(1458: Muz. lltár.) Ma puszta, Geszt m. k.
Papegyháza. L. Hunyadiak: 1476. 3.
P ata. Pata. Hajdan két ily nevű falu volt a megyében. Az egyiket
— Nagy-Szalonta m. k. — Patafajának (Páp. tíz. 1.) is nevezték, a másik
— északon. (Bunyitay, i. m.) Az utóbbi 1391-ben hetivásár-jogot kap
Zsigmond királytól, földesurai a Zólyomiak (Albisiak) kérelmére. Ugyanezt
1397-ben Egyed és Kereki közt .sorolják föl a Zólyomi-birtokok sorában.
(Vécsey cs. lit. fasc. 1. n. 60. és Nagy Imre gyűjt.)
P a ta fá ja . L. Pata a.
Pázm án. L. Békésmegyében.
Pelbárthida. (Privárthida.) Peruarthyda. Eredetileg Vadász (Wodoz)
nevet viselt. (1238. 1280. 1297.) Olykor Privárthidának is nevezték. (Bunyitay.
i. m.) Privardhida. (1323: Anjouk, okmt. II. 94. 1.) Pelbarthyda. (1438:
Perénvi cs. lit., Dl. 13152 ; 1483 : Perényi cs. Ili) Vámhely volt. — (V. ö. 1280 :
Zichy ·ο. I. 45., 1297: Ház. okmt. VII. 258.) Nagy-Váradtól é. fekszik.
P ércs. a) Eghaziathlan Perch. Eghazas Perch. (1347: Anjouk, okmt.
V. 107.) Perch. (1415: Kár. okit. II. 18. 1.) Kysperch. Naghperch. (1435:
Muz. lit.) Perez. (1473 : Kol. mon. prot. «Extraxit» föl. 173.) Ma Kis-, vagy
Mike-Pércs, Debreczen m. délre. — 6) Perch cum tributo. (1338: Zichy
okmt. I. 531.) Perth. (1397: Nagy Imre gyűjt.) Perch. (1422 : Dl. 11193.)
Peercz. (1488 : Nagy Imre gyűjt.) 1422-ben Szabolcs-, 1397-ben és 1488-ban
Biharmegyéhez számítják. Ma Vámos-Pércs, Debreczen m. k. — Vámját
1520-ban a biharmegyei vámösszeiráskor is említik. (Wamosperch. — Dl.
23348.)
620 M AG YA RORSZA G.

P eszere. Pescera villa. (Váradi regestr. Endlichernél.). Pezere poss.

(1429: Eszterg. prim. lit. sec. fasc. 3. T. n. 48.. 1485 k ö rű i: Dl. 36422.) Ma
puszta. Ugra m. dny.
Petegd. XIV. sz. vége : Bunyitay, i. m. II. 280. — Tenkétől dk. esik.
P eterd. a) Mezewpetherd. Feghuernekpeturd. (1382: Dl. 30725.) Egy­
mással szomszédos helységek voltak. Mezewpeterd, (1485 k örűi: Dl. 36422.)
Ma csak Mezó'-Peterdet ismerjük, B.-Ujfalutól dk. — b) Egy m ásik: Peterd
nevű helység Ugra m. a Sebes-Körös partján feküdt, hol ma a peterdi puszta
őrzi nevét. (Peturd, Peterd. Bunyítaynál. — V. ö. 1426: Csáky cs. lit. f.
3. n. 6.)
P éterh áza. Villa Peterhaza. (1355: Dl. 10008.) Ma puszta, Nagy­
szalonta m. nyug.
Petlend. Pethlend. (1351: Anjouk, okmt. V. 424. 1., 1393: Dl. 7866;
1431 : Dl. 12361.) Ma puszta. Szakái m.
P etri. (Péteri.) aj Petry. (1438: Dl. 13152.) Kágya vidékén fordul elő.
Itt találjuk ma Mónos-Petri falut, mely 1453-ban e néven (Molnospetri) is
előfordúl. (Lelesz, elench. Statut.) — b) Másik ily nevű helység (Pethry. Dl.
29011.) Nagy-Mihályfalva mellett tűnik föl pl. 1482-ben. (1338-ban: Peturi.
Kár. okit. I. 130.) Bizonyára az Ér-Mihályfalva m. a Nyírségen («in Nyr>)
fekvő mai Gálos-Petri értendő, mely 1471-ben «Galospetri» alakban is föl­
merül, valamint 1342-ben és 1364-ben is, a mikor Szatmármegyéhez szá­
mítják. (Zichy okmt. II. 12., IV. 631, Dl. 322. — V. ö. Bunyitay, i. m.)
Piski. Pyspuky. Pysky. (1332—1426 : Bunyitay, i. m., 1429 : Eszterg.
prim. lit. sec. fasc. 3. T. n. 48.) A mai Piski puszta, Ugra és Har­
sány közt.
Piskolt. Villa Piskolch. (1329—58 : Dl. 2532 ; 1449. 1454: Lelesz, el.
stat., 1469 : Lelesz. 3., 1481 : Lelesz. 14.) 1454-ben Szatmármegyéhez számít­
ják. Vám szedő hely volt. — Er-Mihályfalvától ék. esik.
P ocsaj. Fache. (1425: Dl. 29234.) Pochay. (1479 : Dl. 30220.) Diószeg
mellett dny. találjuk.
Poklostelke. Pokolosteleke. (1403: Vécsey cs. lit. f. 2. n. 102.) Poklos-
theleke. (1458: Dl. 31149 ; 1489 : Lelesz, prot. II. 41. 1.) 1489-ben vámszedő
hely volt. — Micske mellett fekszik, a melylyel együtt; Sólyomkő várához
tartozott.
Poroszló. L. Hunyadiak: 1476. 21. — Azonos lehet a szabolcsmegyei
Poroszló pusztával.
Pósa. Posa. (1319 : Dl. 1967.) Pousa. (1482 : Dl. 6920.) Nagy-Váradtól
d. esik.
P ósalaka. Pousalaka. (Páp. tiz. 1.) M.-Telegd mellett k. találjuk.
Pródegyháza. L. Szabolcsmegyében.
Püspöki. L. a hasonló nevű m.-város a. és Piski helys. a.
Rábé. L. Békésmegyében.
Radvány. Roduan. (Fejér. VII. 5. 210. 1.) Radvan. (1475: Lelesz, prot.
parv.) Kisradvan. (Nemesi névben. 1485 körűi: Dl.. 36422.) Ma Radvány
puszta Geszt m.
 B IH A R M E G Y E . 621

Ragáld. Ragald poss. (1338: Kár. okit. I. 130.. 1392: Lelesz, elench.
Statut.) Ragald pred. (1408 : Kár. okit. I. 551.) R. poss. (1446: Csáky cs. lit.
f. 3. n. 9., 1483: Lelesz. 13.) 1408-ban mint pusztát Szatmármegyéhez
számítják. — Ér-Adonynyal volt határos.
Remete. Remethe. (1422: Bunyitay, i. m. II. 252.) Belényestől é. esik.
— 1520-ban a vámhelyek közt sorolják föl. (Dl. 23348.)
Répás-Keszi. L. Keszi a.
Reszege. Rezege. (1438: Dl. 13152; 1483 : Perényi lit.) Wamosrezeke.
(1467: Dl. 16576.) Vámhely volt. (1520-ban is : Dl. 23348.) Ma ily nevű
pusztát ismerünk Vértes m. d., a melynek táján (1438.) a kérdéses falu
föltűnik.
Rév. Rew. (1425: Zsélyi lit., 1435: Turul. 1884. 116., 1458: Dl.
31149.) Dk. találjuk Élesdtől, melylyel együtt Sólyomkő várához tartozott. —
1520-ban a vámhelyek közt sorolják föl. (Rewelew. Rew. Dl. 23348.)
Revid. XIV. sz. 1406. 1477: Bunyitay, i. m. II. 281. — Rojttal és Bara-
konynyal együtt emlegetik.
Rojt. Ruchd, Rahd sat. (Páp. tiz. 1., Bunyitay, i. m. III. 382.) Váradtól
dny. esik.
Sál-Septely. L. Septely a.
Salam on. Salamon. (1403: Dl. 9144. — L. Hunyadiak: 1476. 6.)
Sálhida. L. Sárhida a.
Sályi. Sauli. (Páp. tiz. lastr., Bunyitay, i. m. II. 281.) Nagy-Váradtól
d. esik.
Sám son. L. Szabolcsmegyében.
S árán d . (Sáráng.) Sarangh. (1441 : Dl. 30803.) Sarand. (1464: Dl.
16073.) Sarangd. (1485. körűi: Dl. 36422.) Debreczentől d. találjuk.
S árfő. Sarfew poss. (1438: Dl. 13152.) Ma puszta Diószeg m.
S árhida. Sarhyda. (1458: Dl. 15261.) Saalhyda. (1507: Dl. 21755.)
Régebben Gálhida nevet viselt. (Bunyitay, i. m.) Nagy-Rábéval, Henczidával
sat. együtt szerepel.
S arkad. Sarkad. (1332-7 : Páp. tiz. 1. 88., 1453: Dl. 14639. és 14719.)
Sarkaad. (1487: Dl. 19236.) A megye dny. sarkában találjuk.
S á rk u ta . L. H unyadiak: 1476. 23.
S áros. Sáros. (1475: Lelesz, prof. parv. Biharm. nemes eló'nevében.)
Sárszeg. Bunyitay, i. m. II. 328. — Szent-Jobb m. dk. fekszik.
S as. Saas. Sas. (Nemesi névben. 1410: Csáky cs. lit. fasc. 3. n. 2.,
és 1461. Akad. kézir.) Sas poss. (1486 : Eszterg. prim. lit. sec. fasc. 3. T. n.
69.) Ma Mező-Sas, B.-Böszörmény m. ny. é.
S ejter. Suhtur. Sehtur. A XIII. sz.-ban már fennállt; az adorjáni vár
tartozéka volt. (Bunyitay, i. m.) Sehther. (1421: Csáky cs. lit. fasc. 118. n.
86.) Seyther. (1457 : Lelesz. 22., 1489 : Lelesz. 31.) Ma Síter, Nagy-Váradtól ék.
Sejtervölgy. Seytherwelgh. (1489 : Lelesz. 31.) Ma Sítervölgye, Várad­
tól ékeletre.
Selénd. Seiend. (1419: Lelesz, metal. Bihar. 10.) A mai Ér-Selind,
Ér-Mihály falválói d.
622 M AG YA RORSZÁ G.

Sem jén. Symian. Vysemian. (1332: Bunyitay, i. m.) Semyen. (1467:

Lelesz, elench. stat.) 1520-ban a vámhelyek közt sorolják föl. (Dl. 23348.)
Ma Ér-Semlyén, Mihályfalva m. dny.
S eptely. Salseptel. Septel. (1448: Dl. 14177; 1457: Dl. 15170.) M.-Ke­
resztes határában Septely nevű domb jelöli helyét. (Bunyitay, i. m.)
Sim onegyháza. Symoneghaz. (1411: Zsélyi lit.) L. Hunyadiak: 1476.
10. és 18.
Sim on-kereki. Symonkereky. (1469: Lelesz. 18., 1485 körűi : Dl. 36422.)
A mai Simonkerék p., Mező-Gyántól dny.
Solym os. Solmus. Solumus. — A páp. tíz. lajstrom két ily nevű hely­
séget ismer, de volt még egy harmadik is a megyében. Kettő (Alsolmos,
Felsolmos. 1422: Bunyitay, i. m. II. 252.) Belényestől északra feküdt, a hol
ma Solymos helységet találjuk; a harmadik pedig Marcziháza m„ hol ma
egy puszta jelöli helyét. (Bunyitay. i. m.)
Sólyom kő. Solyomkew. (1458: Dl. 31149.) A hasonló nevű várhoz
tartozott.
Som. Som. (1319 : Fejér. VIII. 2. 210., Dl. 1967.) Pósával és Somogy-
gyal járt együtt. (L. panaszi Pázmánok a.)
Somogy. Somogy. (1382 : Dl. 6920 ; 1418 : Dl. 10708.) Lessel volt hatá­
ros. — Ma puszta, ettől ény.
Som os. Somos. (Nemesi előnévben. 1475 : Lelesz, prot. parv.)
Sonkolyos. a) Sunkulus. (1294: Dl. 322.) M.-Telegdtől dk. esik. b) Son-
kolos. (1422: Bunyitay, i. m. II. 252.) Belényes m. ny. találjuk.
Süldő. L. Hunyadiak: 1476. 13. — 1411-ben is föltűnik, Bagota m.
(L. ott.)
SUvegd. Suuegd. (1353: Dl. 30119.) Syvegd. (1357: Bunyitay, i. m.)
Ma puszta Szalárd m. dny.
Szabolcs. Zabowch. Zabolch. (1257 : Árp. új okmt. VII. 474. 1.) Mező-
Telegd m. ny. találjuk.
S z a k a d á t (puszta). Pred. Zakadath intra metas poss. Zabolch. (1466:
Dl. 322.) Ma helység Szabolcs m.
Szakái. Hajdan Felső- és Egyházas-Szakál. (Bunyitay, i. m.) Zakal.
(1393: Dl. 7866; 1429: Eszterg. prim. lit. fase. 3. T. η. 48., 1485 körűi:
Dl. 36422.) Nagy-Váradtól nyd. esik.
Száldobágy. Zaldobag. (1465 : Kol. mon. prot.) Bályokkal együtt fordúl
elő, a mely mellett ma is megvan.
Szalók-Sám son. L. Sámson a. Szabolcsmegyében.
S zalonta. Zalantha. (Páp. tiz. lajstr.) Zalontha. (1462 : Dl. 26619. 28262;
1485. k ö rű i: Dl. 36422.) A mai Nagy-Szalonta. Hajdan csak falucska volt.
Földesurai: a Toldiak.
S zánczi. Zanchy. (1458: Dl. 31149.) A mai Sánczi puszta Micske m.,
a melylyel együtt Sólyomkő várához tartozott.
Szántó. Zantho. (1465: Dl. 30879.) Kiszantho. Nagyzantho. (1489: Dl.
19523.) Ma is Kis- és Nagy-Szántó, Bihar mellett ny. Utóbbit hajdan Ördög
nevű birtokosáról Ördög-Szántónak is nevezték. (Bunyitay, i. m.)
 1
B H A RM EG Y E. 623

S zaránd. Záraid. (1482 : Dl. 29011.) Nagy-Váradtól dk. esik.

Szeben. Zybyn a parte ville Zantow. (1335 : Dl. 2910.) Zeben poss.
(1351: Anjouk, okmt. V. 480.) Ma puszta Bihar és Szántó mellett. (V. ö.
Bunyitay. i. m. II. 403.)
Szeghalom . L. Békésmegyében.
Szék. L. Marka helység a. Krasznamegyében.
Szekcsőd. Zekched. (1418 : Dl. 10711.) A mai Szöcsköd p. Csökmőtó'l
kelelre.
Székelytelek. (Széktelek.) Zekhthelek. Zekellelek. (1415: Fejér. X. 5.
569.) Váradtól d. esik.
Széltarló. Zeltarlo. (1451: Dl. 29273; 1465: Kolosmon. prot.) Ma
Széltalló. Margittától dk. (L. Ábrány a. is. — V. ö. vámjára nézve : 1520:
Dl. 23348.)
Szem te. Zemthe. Zempcze. (1453: Dl. 14639. és 14719.) Sarkaddal és
Anttal együtt merül föl.
Szent-A ndrás. a) Villa S.-Andree. S.-Andreas. (1311: Kállay cs. lit.)
Várad m. nyug. fekszik. — b) Más helység lehetett az, melyet pl. 1433-ban
Nagy- és Kis-Baj s Martonlelke társaságában említenek. (Dl. 12553.)
Szent-B enedek. Villa S.-Benedicti. (Páp. tiz. 1.)
Szent-D em eter. Zenthdemeter. (1406—1425 : Dl. 9169 ; 1418 : Dl.
9169.) B.-Ujfalu vidékén tűnik föl. — L. Hunyadiak (1476: 2.) a. is.
Szent-D ienes. Poss. Zenddyenes. Zendyenez. (1349. 1360: Muz. lltár.)
Poss. Zenthdyenes. (1433: Nadányi cs. lit. rendezeti.) Zenthdyenes praedium.
(1470: Dl. 26627.) Zenthdienes poss. (1477 : Dl. 28316.) Ma puszta,
B.-Szent-Márton m.
Szent-Elek. L. Eszenytelek a.
Szent-lm re. Villa Sancti Emerici. (1332—7: Páp. tiz. 1.) Szalárd mel­
lett ék. találjuk.
Szent-lván. Zenthyuuan. (1421: Csáky cs. lit. f. 118. n. 86.) Apáti és
Besenyő' közt Keresszeg vár tart. sorában sorolják föl. (Csupán ez egy ízben.)
A Cséfa melletti (d.) mai szent-iváni pusztának felel meg.
S zent-János. (Szent-Ivános.) Zenthyvanus. (1411: Bunyitay. i. m. II.
382.) Zenth Janos. (1445 : Dl. 13871.) Zenth Janus. (1485 körűi: Dl. 36422.)
A megye olykor itt tartá gyűléseit. 1485 körűi és 1520-ban határozottan:
locus sedis iudiciariae-nak nevezik. — Apátság is állt itt Kér. Sz.-János
tiszteletére. — Nagy-Váradtól ény. esik. (V. ö. 1520 : Dl. 23348.)
Szent-Jog. Zenthyvgh. Zenth Jog. (1449—5 4 : Lelesz, metal. Bihar.
1., 2., 3., 1469 : Újhelyi cs. lit., Bunyitay, i. m. II. 317.) Szűz-Máriáról neve­
zett s Sz.-István király jobbjának tiszteletére Szent-László királytól szentelt
benczés apátsággal, mely 1486-ig hiteles hely is volt s 1490-ben a pálosok
birtokába jutott. — 1475-ben várszerűleg meg volt erősítve. (Castellum seu
fortalicium consequenterque domus abbatialis dicte] Zenthjogh.) Ma Szent-
Jobb, Székelyhidtól dk.
Szent-K atalina-asszonyfalva. Zenthkatarena Azzonfalua. (1396: Fejér.
X. 2. 349., Bunyitay, i. m. III. 371.) Zenthkatherinaazonfolwa. (1421 : Csáky
cs. lit. f. 118. n. 86.) Keresszeg városba olvadt.
624 M AG YA RORSZÁ G.

Szent-K irály. Zenthkyral. (1433: Dipl. Békés 57.) Tán a Komáéitól

ény. eső mai szent-királyi pusztának felel meg.
Szent-Kozma(-Demjén). Zenthkozmadamyan. (1425: Dl. 11728.) Zenth-
cosma. (1464: Dl. 16151.) Zenthkozmademyen. Zenthkozma. (1487 : Dl.
28336.) Ma puszta, B.-Ujfalu és Tépe közt.
S zent-L ázár. Zenthlazar. (1458 : Dl. 31149.) Sólyomkő várához tartozott.
Micske m. megtaláljuk ma is. — Vámja 1465-ben a Bályokiaké.
Szent-L őrincz. Zenthlewryncz. (1433: Dipl. Békés. 57.) Szent-Királyival
együtt említik.
Szent-M árton. a) Zenthmarthon. (1470: Dl. 30469.) Vámszedő hely
volt. A mai Berettyó-Szent-Márton B.-Ujfalu m. — b) Ily nevű helységet (ma
Pecze-Szent-Márton) Várad alatt is találunk, mely a pápai tiz.-lajstromban
fordul elő. (Bunvitay, i. m.) — c) L. Genyéte a. is.
Szent-M ihály. Scentmihal. (XIV. század: Bunyitay, i. m.) Megyes,
Kakucs, Ősi és Iklód szomszédságában feküdt.
Szent-M iklós. a) 1449—54: Lelesz, met. Bihar. 1., 2., 3. — A mai
Er-Szent-Miklós, Szent-Jobb m., a melylyel együtt járják meg határát. —
b) Bunyitay szerint Derecske m. is állt hajdan ily nevű helység. (III.
312.) — Ezeken kívül még két ily nevű helység volt a megyében. —
c) Egyik a mai Oláh-Szent-Miklósnak (1462: Dl. 26619; 1485 k ö rű i: Dl.
36422. Toldi-birtok.) Nagy-Váradtól dny., — d) a másik a mai Belényes-Szent-
Miklósnak — Belényestől ny. — felel meg. Utóbbi mellett állt (tán a XV.
sz.-ban is) a pálosoknak Szent-Miklósról nevezett kolostoruk. (Bunyitay, i.
m. II. 480.)
S zent-P éter-szege. Monasterium Gabrielis cum ecclesiis ad ipsum. . . .
pertinentibus, scilicet cum ecclesia. . . . Sancti Petri que vulgariter Scent-
peturzegy vocatur. (1285: Zichy okmt, I. 63.) Zenthpeterzege iuxta fluv.
Berekyo. (1450: DI. 14342 ; 1460: DI. 30040; 1463: Kállay cs. lit., 1476 :
DI. 17893.) 1460-ban Szabolcsmegyéhez számítják. Gáborján és B.-Ujfalu m.
találjuk.
Szepes. Scepes. (1411 : Muz. lit., 1461 : Dl. 30849. A megye kitétele
nélkül.) Inkább Bihar- (mint Szabolcs-) megyéhez számítható. — Ma puszta
Debreczen m. d.
Széplak. Sceplak. (1327-1469: Dl. 28896.) Zeplak. (1461: Dl. 26618.)
A Szilágymegye határán fekvő Széplak helység értendő.
S zerep. L. Békésmegyében.
S ziget. Zigeth. (Fekvése előttem ismeretlen. — L. Kecsetiek a.)
S zigeti. Zigeti. (Páp. tiz. 1. — V. ö. Bunyitay, i. m. III. 471.) Tenkétől
dk. feküdt.
Szil. Zyl. (1475: Lelesz, prot. parv.) Ma csak egy ily nevű (Szili)
puszta van a megyében, Nagy-Szalonta m. dny.
Szodos. Zudus. (XIII. sz. Bunyitay, i. m. II. 268.) Váncsod és Mária
közt sorolják föl.
Szomajom. Zomayon. (1470: Dl. 30469; 1520 : Dl. 23348.) Vámszedő
hely volt. — Ma puszta B.-Szent-Márton határában, melylyel együtt tűnik föl.
 B IH A R M EG Y E. 625

Szovát. Zohacl. Zoad. (A szabolcsi fó'esperességben. 1332—7 : Páp. tiz.

1. 344. 360.) Zowath. Zowad. (1365—68 : Dl. 30122. A megye kitét. nélkül.
1472 : Századok. 1887. 8 fűz. 82., Határozottan Biharmégyében : 1460 : Tört.
Tár. 1890. 110. 1., 1494: Lelesz. 8., 1495 : Lelesz. 40.) Olykor tán Szabolcsba
is számították. Ma Hajdumegyében, Debreczentől dny. találjuk.
Szőllős. Hidköz-, Nagy- és Kis-Szőllős. (XIV. sz. Bunyitay, i. m. II. 256.)
Ma Szőllős,. Nagy-Váradtól dk. — Kis-Szőilőst a XV. sz.-ban már Kusztoszfalvá-
nak nevezik a váradi őrkanonokról (custos), melynek birtoka volt. (Bunyitay,
i. m. III. 427.)
Szőrmezó'. (?) Syrmeze. (1465 : Kolosmon. prot.) Sarmezw. (1484 : Lelesz.
1.) Zyrmezev. (1490: Lelesz, elench. Statut.) Zevrmezev. (1487 : Dl. 24987.)
Zermezev. (1488: Dl. 19404.) Bályokkal és Almással együtt sorolják föl.
1465-ben, 1484-ben, 1487-ben, 1488-ban Krasznamegyéhez számítják.
S ztár. Eztar. (1412 : Dl. 9900.) Zthar. (1464: Dl. 15968.) Vámszedő
hely volt. — A mai Esztár, Kis-Marja m. ény.
S zucsa. Zucha. (1411: Zsélyi lit.) Debreczen tartozéka. Czégény m.
sorolják föl.
S zucsák. Zwchak. (1475 : Lelesz, prot. parv.) Kalotával és Kövesddel
együtt szerepel.
Szunyog(d). Zunyogd. (1421: Fejér. X. 6. 460.) Zunyogd poss. vola-
halis. (1422 : Csáky cs. lit. fasc. 5. n. 15.) Zwnyogh. (1489 : Lelesz. 31.) Ma
Szunyogd, Margitától kd.
Tam ási. Thomasi. (XIV. sz. Bunyitaynál.) Három ily nevű helység
volt hajdan a megyében. Egyik — ma puszta — Harsány és Keresszeg m.
feküdt, s a Cákiak (Thamasy. 1396: Csáky cs. lit. fasc. 118. n. 20.) és a
várad-előhegyi prépostság bírt. volt. — Másik a mai Pap-Tamási, Szalárdhoz
közel dny. (A váradi káptalané volt. Bunyitay, i. m. II. 282., Fejér. X. 5.
569.) — A harmadikat Sámson, Oltomány és Albis helységekkel együtt mint
az albisi Zólyomiak birtokát említik. (Lelesz, elench. Statut.)
T ancskereke. Thanchkereke. (1438: Kolosmon. prot.) Izsáka m. feküdt.
T arosa, a) Tarcha iuxta fluv. Eer. (1338: Kár. okit. I. 128. 1.) Tarcha.
(1435 : U. ο. II. 163. 1.) A mai Ér-Tarcsa, Mihályfalva m. 1403-ban Szatmár-
megyéhez számítják. (Dl. 9144.) — 6) Poss. Kethetharcha in comitatu
Byhoriensi in vicinitate possessionis M ezetvtharcha. Előbbi a gyáni Kethe,
utóbbi a Mezőtarcsai vagy Tárcsái család birtoka. (1407: Zichy okmtár. V.
515.) A mai Sziltarcsa nevű puszta őrzi e falvak emlékét, Köte-Gyán és Nagy­
szalonta közt.
T árkány. Tharkan. (1422: Bunyitay, i. m. II. 252.) Belényes m. d.
találjuk.
Téglás. Lásd Szabolcsmegyében. Bizonyára tévesen (vagy csak ideiglen)
számítják Biharmegyéhez 1487-ben. (Dl. 19234.)
Telegd. Thelegd. (1294. 1366. 1406. 1503: Dl. 322., Bunyitay, i. m. II.
456.) A mai Mező-Telegd, Váradtól k. Földesurai: a Telegdiek, kiknek ősei
itt 1335-ben ferenczrendi kolostort alapítottak, mely túlélte a XV. századot
is. Vámhely is volt s 1503-ban: oppidum.
H u n y a d ia k k o ra . V I. 40
626 M AGYA RORSZA G.

Telek. Thelek. (1462 : Dl. 26619. 28262.) Mint Toldi birtokot Nagyfalu
és Szent-Miklós közt sorolják föl.
Telki. Teluki. (Páp. tiz. lajstr.) Thelky. (1366: Dl. 322.) M.-Telegdtől
dk. esik.
Tenke. Temke. (1355: Dl. 10008.) Tenke. (1355: Dl. 26561.) Nagy­
szalontától k. találjuk.
Tépe. Thepa. (1311: Zichy okmt. I. 133.) Thepe. (1464: Dl. 16151.)
B.-Újfalutól é. esik.
T erebes. Therebes és Kyraly együtt fordulnak elő. (1450: Lelesz. 62.
37.. 1454: Lelesz, elench. Statut.. 1475 : Újhelyi cs. l i t ) 1485-ben hasonló­
képen (Csokmóval együtt), mint Biharból Közép-Szolnokba áthelyezett falvak.
Mind a három (Csokmó mint teljesen elhagyott) előfordul az 1475 körüli
közép-szolnokmegyei adólajstromban is. Terebes és Királyi Biharmegyében
ma is egymás m. feküsznek. Margittától d. (Lásd : Zoárdflak a.)
T erje. Therye. (1466 : Dl. 26622.) Micske m. d. fekszik.
Tinóid. Thynold. (1466: Dl. 26622.) Élesd m. dk. találjuk.
T iszai-pál-háza. Thyzaypalhaza. (1488: Nagy Imre gyűjt. — L. albisi
Zólyomiak.)
Tobol. Tobul. (1314: Zichy okmt. I. 148.) Thobol. (1421: Csáky cs.
lit. f. 118. n. 86., 1487: Dl. 19261.) Ugra és Homrok vidékén fekhetett.
1421-ben Keresszeg várához tartozott.
Tokfölde. L. Apamolna a.
Told. Thold. (1462: Dl. 26619. 28262.) Ma Puszta-Told helység és
Kis-Told p. B.-Ujfalutól dk.
T orda. Thorda. (1452: Dl. 26613.) B.-Ujfalutól k. esik.
Torna. L. Boldogfalva a.
Tót-A lm ás. L. Almás a.
T ótfalu. a) Bunyitay szerint (III. 328.) valószínűleg a mai Nagy- és
Kis-Tótfalu — Nagy-Váradtól ék. — fordúl elő a p. tized-lajstromban. (Thot.)
— b) Mihályfalva m. is volt egy ily nevű (Thotfalw) helység (1439: Dl.
29469.) — c) A harmadik «Thothfalw» Gáborján m. feküdt. Utóbbit 1460-ban
Szabolcsmegyéhez számítják. (1366—1405: Dl. 9105; 1460: Dl. 30040 ;
1463: Kállay cs. lit., 1471: Körmendi lit. Alm. I. lad. 1. η. 7.)
T óti. a) Thothy. (1458 : Dl. 31149.) Sólyomkő várához tartozott.
Micske m. fekszik. — b) Ily nevű helység ezenkívül Komádi mellett kettő
is volt hajdan ; 1421-ben: Wythothy, Othothy, — 1489-ben pedig : Kystothy,
Naghthothy néven. Ezek emlékét a mai Kis- és Nagy-Tóti puszta őrzi.
(Csáky cs. lit. fasc. 118. n. 86. és 1489: Lelesz. 31. — V. ö. 1322-höz :
Anjouk, okmt. II. 25.)
. T óttelek. Villa Tothteluk. (1329—58: Dl. 2532.) Körtvélyes és Piskolt
szomszédja volt. Ezenkívül Bunyitay sz. még két ily nevű helység állt hajdan
a megyében. Egyik Bereg-Böszörmény táján (v. ö. 1465: Dl. 1967.); a másik
e néven Csatár és Siter közt ma is megvan.
T ölgykerek(e). Tulgykereke. (1396: Fejér. X. 2. 349.) Thevlgkerek.
(1489 : Lelesz. 31.) Bereg-Böszörménynyel együtt sorolják föl.
Tőzegegyháza. L. H unyadiak: 1476. 19.
 B IH A R M EG Y E. 627

Tulka. Tulka. (1397 : Szendrei gyűjt.) Tvvlka. (1458 : Muz. lit.) Szalonta
m. k. találjuk.
Tulogd. Tulugd. (1338: Zichy okmt. I. 532.) Tulogd. (1419: Lelesz,
metal. Bihar. 10.) Thwlogd. (1488 : Nagy Imre gyűjt.) Székelyhid és Selénd
közt feküdt. (L Zólyomiak a.)
Tur-Sám son. L. Sámson a. Szabolcsmegyében és albesi Zólyomiak a.
is Biharmegyében.
Udvar. Uduorí. Odvary. (Váradi reg. Endlichernél. 1322: Bunyitay. i.
m. 11. 426.) P.-Ladánytól dk. esik.
Ugra. Ugra. (1332—7 : Páp. tiz. 1.) Részeit — hol hajdan kolostor
emelkedett — még a XVI. sz. elején is Monostoros-Ugrának nevezték.
(Bunyitay. i. m. II. 424.) 1494-ben: Nagh Wgra, Monosthorosvvgra, Kyswgra.
(Kolosmon. prot.) Nagy-Váradtól dny. találjuk.
Ugtelek. Wgthelek. (1475: Lelesz, prót. parv.) Örvénddel és Telegddel
volt határos.
Uj-Anda. L. Andaháza a
Uj-Mária. L. Mária a.
Uj-Esz. L. Esz a.
Újfalu, a) Wyfalw. (1425: Dl. 11728.) A mai Berettyó-Ujfalu értendő
a megye ny. é. részében. — 6) Ily nevű helység — a Csákiak birtoka —
Jakó-Hodos m. is állt. hajdan. (1421: Csáky cs. lit. fasc. 118. n. 86., 1489:
Lelesz. 31.)
Újlak. Több ily nevű helysége volt hajdan e megyének, a) Vylaka.
(1283: Fejér. VII. 2. 100., 1409: Dl. 9578.) A mai Puszta-Újlak, M.-Telegd
és Örvend m.. mely utóbbi hozzá tartozott. — 6) Wylak. (1382 : Dl. 30725.)
Mezó'-Peterddel határos volt. Ma puszta B.-Újfalu m. — c) Vylok. (Páp. tiz.
1. és Bunyitay, i. m.) A mai Belényes-Ujlak, Belényestől ny. — d) Wylok.
(1347: Anjouk, ο. V. 46.) Haláppal, Debreczennel sat. volt határos —
e) Végűi a mai Hegyköz-Újlak, a váradi kápt. birtoka, szintén fölmerül már
a XIV. sz. végén. (Bunyitay. i. m. II. 282.)
Uj-Semjén. L. Semjén a.
Uj-Tóti. L. Tóti a.
U rkuta. L. Hunyadiak : 1476. 17.
Uzfalva. (Uzháza.) L. Kékös helys. a,
Ürögd. Irugd. (1273. és Páp. tiz. 1.) Három ily nevű helység volt haj­
dan a megyében. Egyik Ugra m. feküdt; a másik ketttő ma is megvan Nagy-
Váradtól dél felé: Nagy- és Kis-Ürögd néven. (Bunyitay i. m.)
Vadász. L. Pelbárthida néven.
Vajda. Woywoda. (Bunyitay, i. m.) Wayda. (1475: Dl. 17638.) A XIII.
sz. végén már fönnállt. — Diószegtől d. esik.
Vámos-Reszege L. Reszege a.
Váncsod. Joanchod. Wanchud. Jankud. (Bunyitay, i. m.) Wanchod.
(1382: Dl. 30725; 1454: Dl. 26614.) B.-Ujfalu mellett k. találjuk.
Várvize. Warvyzy. (1327—1469 : Dl. 28896.) Varvyze. (1438 : DL 27868.)
Ma Várviz, Margitától dk.
Vasad. L. Szatmármegyében.
40*
628 M AG YA RORSZÁ G.

Vasánd. Vasand. (Páp. tiz. 1.) Nagy-Szalontától kel. é. esik.

V ásárhely, a ) Wasarhel. (1455: Lelesz. 66. 22.) A XIV. század elején
keletkezett pálos klastrommal, Sz.-Jeromos tiszteletére. (Bunyitay, i. m. II.
468.) A mai Fugyi-Vásárhely, Várad mellett kel. — b) 1421-ben Keresszeg
vár tart. közt sorolnak föl egy ily nevű helységet. (Csáky cs. levéltára, f.
118. n. 86.)
V ásári. Wasary. (1422: Muz. lit., 1453: Dl. 29279; 1454: Lelesz. 65.
58.) Wasar. (1473 : Kolosmon. prot. «Extraxit.» föl. 173.) Bunyitay szerint «egy­
kor» Nagy- és Kis-Vásári. — Ma puszta N.-Szalonta m. ny.
Vátyon. Vatyon. (1396: Marm.-szig. lyc. gyűjt.) Vathyon. (1463: Dl.
29293. Kir. ember nevében.) Wathyon. (1485 k ö rű i: Dl. 36422. Határos nemes
nevében.) Ma puszta Geszt mellett ény.
Véd. Ved. (1435 : Kár. okit. II. 164.) Ved. Wed. (1453. 1473: Újhelyi
cs. lit.) Ma puszta Székelyhid m. ék.
Vekerd. Vened. Vernéid. Herneid. (XIII. és XIV. sz. Bunyitaynál.) B.-
Ujfalutól dny. esik.
Vémer. Wemer. (1458: Muz. lltár, 1475 : Dl. 17638.) Nemesi névben,
mint Pánt és Marczelháza határosát ismerjük meg. — A mai Wimmer pusz­
tának látszik megfelelni, Szalontától ny.
V enter. Felventer. (1349. 1386 : Bunyitay, i. m. II. 253.) Belónyestó'l
ény. esik.
V értes. Werthes. (1436 : Kállay cs. lit., 1479 : Dl. 30220.) Székelyed­
től ny. találjuk.
Vés. Wes. (1458: Muz. lltár.) Kir. ember nevében, Geszt vidékével
kapcsolatban fordúl elő.
Videgyháza. L. Szabolcsmegyében.
Vizes-Gyán. L. Gyán a.
Volf. Volff. (Bunyitay, i. m. II. 286.) Várad m. feküdt.
Zamlén. Zamlen. (1448: Dl. 14177.) Naghzamplen. (1470: Dl. 26629.)
Kyszamlen. (1478: Dl. 18086.) Ma Kis-, Barát- és Nagy-Zomlin (Zomlény)
pusztákat találunk M.-Keresztes vidékén. Kis- és Nagy-Zamlén helységek e
néven hajdan is eló'fordúlnak. Barát-Zamlénra pedig az itt birtokló pálosokról
ragadt a «Barát» előnév. (Bunyitay, i. m.)
Zemléndombja. Zemlendombya poss. populosa. (1466: Dl. 322.) M.-
Telegd táján kereshető.
Zöldhalom. L. Hunyadiak : 1476. 7. — Inkább csak pusztának tekinthető.
Zsadány. Sadan. (1458: Dl. 15261.) Nagy-Szalontától ény. esik.
Z sáka. Ysowlaka. (1322: Bunyitay, i. m. II. 426.) Zaka. (1415: Dl.
10373; 1449 : Dl. 22491.) Isaka. (1472 : Dl. 17344.) Berettyó-Ujfalutól dny. esik.
Z sigér. Syger. (1488: Nagy Imre gyűjt.) A Zólyomiak birtokai közt
említik.
Összesen: 518 helység.
 BIH A RM EGYE. 629

FŐBB BIRTOKOSAI:

Adonyi cs. 1414-ben osztoznak a Vetésiekkel (Ér-)Adonyon és a ragáldi

pusztán. (Kár. okit. II. 1.)
Almaszegi cs. 1475 : Lelesz, prot. parv.
Andacsi (mezó'-gyáni) cs. Andachy. Andach. — Földesurak: Mező-
Gyán. Andacs, Gyapjú és Lőkösháza helységekben. (1463: Dl. 29293.)
Anthimi (tapsonyi) cs. 1403-ban kapják kir. adományúl a Rupolujváriak
birtokát: Vásári, Keszi és Salamon helységekben.
Á rtándi cs. Földesurak: Ártándon. 1470-ben a Tordaiakkal és Bojtiak-
kal egyezkednek : Nagy-Zamlén, Bojt és Kereki (a mai Nagy-Kereki) fölött.
(DL 26629. 28336. 26640. — L. Nadányiak és Csákiak a. is.)
B ácskái cs. 1440-ben a Várdaiaknak részeket zálogosítnak el Monostoron,
hol utóbbiak különben szintén földesurak pl. már 1429-ben is. (Zsélyi lit.)
B acsó (henezhidai) cs. 1458-ban (az Okányiaktól) birtokukba ju tn a k :
Sárhida, Nagy-Rábé, Zsadány, Okány, Kernye, Balkány és Csépán részei.
1476 ban a Tahiaknak (Botosok) elzálogosítja Miklósné: Léta, Kákát, Konyái·,
Bagos és Fejértó részeit, de 1480-ban Miklóst Konyái· és Nagy-Bagos részei­
nek ismét birtokában találjuk. (Dl. 15261. 17817., Kállay cs. lit.)
Bagdi cs. Idéz. Bagd falu a. — 1485 k ö rű i: solymosi B agdy János
kir. ember. (Dl. 36422.)
Bajoni cs. 1412-ben összes birtokaikra pallosjogot nyernek. 1414-ben
az Izsákiakkal Zsáka fölött perelnek, a kikkel együtt aztán 1449-ben Zsákát
cserében a váradi püspöknek adják Derecske és más (Békésm.) helységek
részeiért. 1451-ben vétel . utján Fancsika helység és Szent-János p. részeihez
tartanak jogot. 1465-ben Parlagi Györgygyel és a Sztáriakkal együtt kapják
a földesi Nagyok (Nagh dictus, 1459-ben : szántai Földesiek) birtokát: Szántón.
1472-ben Izsákai Miklóstól (volt békés- most biharmegyei) Szerep helység s
Gatály, Keményegyház és Porosd puszták részeit veszik meg. (1412 : Dl. 9900;
1414 : Dl. 31122 ; 1449 : Dl. 22491; 1451 : Muz. lltár., 1465 : Dl. 30879 ;
1472: Dl. 17344. L. Sztár kastély, a Sztáriak. palotai Czibak cs. és Békés­
megyében a Bajoniak a.)
Bakó (sárándi) cs. 1487 : Dl. 26648.
Bályoki cs. 1465-ben deng. Pongrácz János érd. vajdának elzálogosítják
Bályok felét (várral), továbbá Száldobágy. Széltarló, Bárdfalva, Széplak. Kőrév,
Baromiak, Poklostelek, Tóti és Szent-Lázár helységeket részben vagy egészben.
(Kolosmon. prot.)
Bán (marczelházi) cs. 1475 : Lelesz, prot. parv., 1476 : Nadányi cs. lit.
fasc. 24.
Bánfi (losonczi) cs. L. Sólyomkő vár a.
Bánházi cs. 1461: Lelesz. 72. 22.
B árány (sárándi) cs. L. Nagymihályiak a.
B aranya (iklódi) cs. 1475 : Lelesz, prot. parv.
B átori cs. Földesurak: 1344-ben Kákát. — 1353-ban Süvegd helysé­
gekben. 1473-ban Nagy- és Kis-Baj s Bel-Zerénd helységeket — a hűtlen
630 M AG YA RORSZÁ G.

Erdőhegyiek birtokát — kapják a királytól. 1474-ben Érpályon is földesurak,

s 1487-ben Szent-Kozma helységben is. 1490-ben igtatják őket Bályok, Szőr­
mező és Almás (utóbbi kettőben — bizonyára Bályoki-réven — már 1484-ben
is földesurak) birtokába. (1344: Anjouk, ο. IV. 414.. 1353: Dl. 30119; 1473:
Dl. 17415; 1474: Dl. 17526; 1484: Lelesz. 1.. 1487: 28336; 1490: Lelesz,
elench. stat. — L. Sólyomkő vár és Zoárdfiak a. is.)
B attyáni cs. L. Sztáriak és p. Czibak cs. a.
B ekcs (szántai) cs. L. Csákiak a.
Beke (dancsházi) cs. 1464: Dl. 15998.
Beke (olaszi) cs. L. Olasziak a.
B erencsi cs. Monostoron. (1440: Zsélyi lit.)
Besenyei cs. Az Izsákaiakkal osztályosak. (1394.) Velők osztozni kíván­
nak 1433-ban, majd egyezkednek 1436-ban: Izsáka, Tancskereke, Csekehida,
Orod, Aka, Bakonszeg, Nagy-Baj, Mártontelke, Szent-András. Kis-Baj, Kemén-
vára (?) és Udvari birtokán. Együtt birtokosok: 1435-ben Nagy-Baj, 1438-ban
(az Izsákiak szerint jogtalanúl) Izsáka, Tancskereke, Csekehida, Orod, Bakon­
szeg és Nagy-Baj helységekben. 1433-ban ezenkívül: Aka. Gyarak, Szent-
András, Mártontelke, Szent-Lőrincz és Szent-Király falvakban is. (1394: Dl.
7927 ; 14.33 : Dipl. Békés. 57., 1433. és 1436 : Dl. 12553. és 12850; 1435: Dl.
12661 ; 1438: Kolosmon. prot.)
Beznei cs. 1475 : Lelesz, prot. parv.
Bihari cs. Byhari. (1485 körűi: Dl. 36422.)
Bodó (bodóházi) cs. 1422-ben: Bodóháziak. Később mint Bodók
1435-ben «kis-pércsi*. 1475-ben «bodóházi« előnévvel. (Muz. lit., Dl. 17728. —
V. ö. 1469 . Dl. 16768.)
Bogyiszlóházi cs. 1476: Nadányi cs. lit. fasc. 24.
Böjti cs. 1447 : Nadányi cs. lit. rendezeti. — L. Ártándiak a. is.
Bolcsi cs. L. Bölcs m.-város a.
B orsi cs. Földesurak: Szántón és Borson 1409-ben és 1410-ben.
Továbbá : 1461-ben Széplakon, Baromiakon és Kőréven — tán csak zálog­
ban. (1409—10: Tört. Tár. 1889. 738., 1439 : Dl. 26605 ; 1461 : Dl. 26618.)
Botos (hosszú-aszói) cs. Később : Tahiak. — Botos Isván kapja 1437-ben
Zsigmond királytól Félegyház részeit, a magbanszakadt félegyházi Jakes Antal
birtokát. (1437: Dl. 13104; 1438: Dl. 13195; 1465: Dl. 15682; 1476:
Dl. 17864. — L. henczidai Bacsók a. is.)
Boziási cs. 1469-ben az úgy látszik rokon Rátoniaktól visszakövetelik
Széplak, Nagy-Mihály, Szék, Csételek, Várvize, Baromiak és Györgyteleke
birtokukat. (Dl. 28896.)
Bődi cs. L. Toldiak a.
Csáki cs. A vagy: Zsidaiak. (Lásd: Pestmegyében.) Bírták Adorján
várát (1. ott) tartozékaival 1395., és Keresszeg várát (1. ott) tartozékaival,
1396 óta. 1397-ben igtatják őket Árpád birtokába. Ugyanez évben kapják
Zsigmond királytól T ótit; 1406-ban Kéczet; 1409-ben a népes Kenézt és a
lakatlan Homrokot; (1414-ben mint Keresszeg jogos tartozékait: Kermesdet,
Félegyházát. Tótit és Homrokot); 1421-ben Margitafalva, (Kécz), Dizsér,
Szunyogd, Akor és Lüki helységeket és Herczig vagy Hertig pusztát, melye­
 B lIIA R M E G Y E , 631

két (előbb Szolnok- és Krasznamegyéhez tartoztak) 1122-ben és 1125-ben s

a szomszédos Ábrány, Déda, Genyéte. i'élegyháza és Csebe helységeket a
vérrokon szántai Bekcs-ekkel közösen birtokolnak. 1421-ben igtatják őket
Nyiived. (Kügy és Mezőfalva) részeibe. 1423-ban vétel utján Árpádon szerez­
nek megint részeket: 1426-ban pedig Peterd részeit (a magbanszakadt Peterdi
Mávton birtokát) kapják a királytól; majd 1446-ban Olaszi és Ragáld hely­
ségek s Mária-Magdalena és Gyülvész puszták részeit (a hűtlen Olaszi János
birtokát), — 1448-ban meg : Nyiived és Kügy helységek s Szigeti és Gyülvész
puszták részeit (a magbanszakadt nyüvedi Farkasok jószágait) a kormány­
zótól. 1451-ben Monostoros-Ábrányban, — 1454-ben Érpályon. — 1455-ben
Vásárhelyen, — 1475-ben Kövesden. Szucsákon és Kalolán is földesurak.
1470-ben Irázon és Csökmőn zálogosának el részeket az Ártándiaknak;
1483-ban azonban itt és Rökényen, — 1487-ben Szent-Kozmán, — 1489-ben
pedig: Poklostelek, Sejtervölgy, Fergeság, Boldogasszony-leleke. Vajda és
Kohány helységekben is vannak jószágaik. (1395 : Csáky cs. lit. f. 10. n.
11.. 1396: U. o. n. 20.. 1397: U. o. f. 19. n. 1., és f. 15. n. 3.. 1406: U. o.
f. 3. n. 1., 1409: U. o. f. 16. n. 10., és kassai ág. f. 320. n. 9., Fejér. X. 4.
761., 1414: Csáky cs. lit. f. 10. n. 12., 1417: Dl. 10570; 1418: Dl. 10708;
1421 : Fejér. X. 6. 460., és Csáky cs. lit. f. 118. n. Sti., 1422 : U. o. 1. 5. n.
15.. 1423: Csan. egyhm. Adatt. II. 360.. 1425 : Csáky cs. lit. f. 5. n. 3.,
1426: IJ. o. f. 3. n. 6. és Fejér. X. 6. 798., 1446: Csáky cs. lit. f. 3. n. 9..
1448: Dl. 14161; 1451: Dl. 29273; 1454: Lelesz. 35., 1455: Lelesz. 22.,
1457 : Lelesz. 22., 1470: DL 26630; 1475: Lelesz, prot. parv.. 1481 : Dl.
18502 ; 1483 : Dipl. Békés. 102., 1487: Dl 28336. 1489 ■ . Leless. 31. ss. —
Bunyitay, i. m. III. több helyen. V. ö bélteki Drágfiak. Tordaiak. hodosi
Jakók és 1. Csákiak a. Békésmegyében is.)
Csarnavodai cs. Földesurak : Vásári, Keszi (1454.) és Ősi (1483.) hely­
ségekben. (1447: Kár. okit. II. 263., 1454: Lelesz. 65. 58., 1446—1483: Dl.
13959.)
Csegedi cs. 1435 : Dl. 12661 ; 1493 : Dl. 19954.
Cséfi cs. Részeik voltak: Gyarman-ülésén, Cséfen, Nagy- és Kis-
Pázmánban. 1469-ben : bodóházi előnévvel tűnik föl ily nevű nemes család.
(Dl. 16768; 1472: Dl. 17320. — V. ö. 1427: Dl. 11902. és 1476: Nadányi
cs. 111. fasc. 24.)
Csire (álmosdi) cs. 1388-ban szabad-ispánságot nyernek. 1425-ben
pedig engedélyt, Pocsajban leendő kő- vagy fa-vár építésére. 1415-ben
(Mike-)Pércs és Bánk részeihez tartanak jogot. Földesurak: Nagy-Mihályfalva
(1434. 1461.). Álmosd. lvonyár, Fejértó, Bagos, Hosszú- és Monostor-Pályi,
Vértes, Pocsaj, Ősi, Kakucs (1436, 1479.) helységekben. Nebáncs, Penészlek
és Szent-Miklós (1479.) pusztákon. (1388 : Dl. 29201 ; 1415 : Kár. okit. II.
18., 1425 : Dl. 29234; 1434: Lelesz. 33., 1436 : Ivállay lit., 1461 : Lelesz. 50;
1479 : Dl. 30220; 1482 : Dl. 18706. — L. Csalános helys. a. is.)
Csulek (mezőgyáni) cs. Ghwlek. (1468 : Muz. 11tár.)
Czibak (palotai, gyéresi) cs. 1437-ben Szent-Jánoson és Németiben
vannak részeik a Sztáraiakkal és Battyániakkal együtt. 1445-ben Fancsika
(ultra Berekyo) részeit Bajoni Istvánnak vetik zálogba. Földesurak : Kerek­
632 M AG YA RORSZA G.

egyháza (Várad in.), Mindszent, Gyéres és Esztár helységekben is. (14-87 : Dl.
18053., 1445 : Muz. lltár, 1487 : Dl. 26648 ; Bunyitay, i. m. Ifi.)
Czobor (czobor-szent-mihályi) cs. 1472-ben részeik voltak Gyarman-
ülésén, Cséfen és Kis-Pázmánban. (Dl. 17320.)
C zudar (olnodi) cs. L. Rozgonyiak a.
Danes (dancsházi) cs. Másként: Dancsháziak. (1475: Lelesz, prot.
parv., 1476: Dl. 26634.) Tán ugyanegy cs. a rabéi Dánosokkal. — L. a
Marczelházi cs. a. is.
Danes (rábéi) cs. Dancb. Dancz. (1421: Muz. lltár.. 1435: Újhelyi cs.
lit., 1451: Muz. lit.)
Dengelegi cs. Bernáté 1450-ben: Királyi, Terebes; 1454-ben Csokmó
helység, Fancsika, Csikostó és Meggyestelek puszták. Részük volt (1481.) a
piskolti vámban is. (1450: Lelesz. 37., 1453. 1454: Lelesz, clench. Statut.,
1481 : Lelesz. 14. ■— V. ö. Zoárdfiak.)
Ders (Dersi, szántai, petri) cs. Földesurak : Szánló és Szent-Kozma-
Demjén helységekben, 1486-ban a Rozgonyiaktól zálogba veszik Erpály és
Újfalu részeit. (1459: Lelesz. 29., 1460: Lelesz. 13., 1486: Dl. 19166; 1487:
Dl. 28336.)
Dóczi cs. 1483-ban kapják a magbanszakadt Erdőhegyi Tamás atyási
részeit. (Dl. 18814. — L. Nadabiak a. is.)
Dománhidi cs. (Ér-)Kenézen. (1416 : Dl. 10470.)
Dózsa (debieczeni) cs. L. Debreczen város és a Hunyadiak a.
Drágfi (bélteki) cs. 1475-ben Kövesd.' Szucsák és Kalola helységekben
földesurak. 1489-ben igtatják őket a Csáki (Ferencz fia) Benedek összes
jószágai llt részének birtokába. (Lelesz, prot. parv., 1489 : Lelesz. 31. sz. —
L. Sólyomkő vár a. is.)
Egei cs. De Egee. (1475 : Lelesz, prot. parv.)
Egyedi cs. De Eggeth. (1464: Dl. 15998.)
E gyházasgeszti cs. Idéz. Geszt helys. a.
Egyházaskéczi cs. L. Kécz helys. a.
Endes (földesi) cs. 1463 : Dl. 15882.
Erdélyi püspök. Részei voltak : Barát-Püspökiben. (Bunyitay. i. m.)
Erdőhegyi cs. L. Bátoriak és Dóeziak a.
Erős (mező-gyáni) cs. Erws. (1485 k ö rű i: Dl. 36422.)
E sztári cs. L. Sztáriak a.
Fancsikai (szováti) cs. (1469: Dl. 16768. — V. ö. 1460: Tört. Tár.
1890. 110. 1.)
F ark as (nyüvedi) cs. L. Csákiak a.
F ark as (tóti) cs. 1451-ben Kékesfalut és Uzháza pusztát Garázdái
Jánosnak (de Garazda) adják el. (Dl. 29271.)
Félegyházi cs. Részeik voltak: Félegyházán. Tárcsán. (1405—1465: Dl.
15682 ; 1476 : Lelesz, elenc.h. Statut.)
Felszegi cs. 1475 : Lelesz prot. parv.
Fenes (mezó'-gyáni) cs. 1468: Muz. lltár.
F intha (gyaraki) cs. Fyntlia. (1439 : Dl. 26605.)
Fodor (iklódi) cs. 1476 : Nadányi cs. llt. fasc. 24.. 1492 : Dipl. Békés. 108.
 B IH A R M EG Y E. 633

Fodor (sápi) cs. 1464: Dl. 15998; 1487: Dl. 28336.

Fodor (vátyoni) cs. 1485. k ö rű i: Dl. 36422.
Földesi cs. 1470-ben eladják a Tordaiaknak Szent-Dienes, Tenyőtelke
(al. nőm. Tharahtal), Détór, Bálintülése és Asszonyülése p u sztá k (a Berettyó
m.) részeit, melyeket ők Zárni részről anyai ágon -bírnak. (Dl. 26627. — L.
Bajornak a. is.)
Fugyi cs. Részeik voltak : (Ér-)Kenézen is. (1416 : Dl. 10470.)
F u tás cs. Fwthas. Fvthas, — Bogyiszlóházi, m a jd : mező-gyáni elő-
névvel. (1458. 1468 : Muz. Illái·., 1475 : Lelesz, prot. parv., 1485. k ö rü l: Dl.
36422.)
G arázdái cs. L. tóti Farkas-ok a.
Geszti cs. Részeik voltak Marczelházán is. (1401: Nagy Imre gyűjt.,
1412 : Dl. 9880; 1458 : Muz. lit.. 1475 : Lelesz, prot. parv.)
Getesi cs. L. székudvari Keczerek a.
Gödör (csegedi) cs. Gewdewr. (1492: Dl. 19802.)
Görbedi cs. 1468-ban: mező-gyáni előnévvel. (Muz. lltár. — V. ö.
1476 : Dl. 26634. és Nadányi cs. lit. fasc. 24.)
Gyakházi cs. L. Gyakháza és Fild helys. a.
Gyantái cs. 1430: Nadányi cs. 111. rendezeti.
Gyapolyi cs. 1423 : Dl. 11440.
Gyaraki cs. 1485. körűi: Dl. 36422.
Györösi cs. 1430: Nadányi cs. lit. rendezeti.
H arangi (földesi) cs. 1463 : Dl. 15849. 15882. — L. Marczelháziak a. is.
Háti (kis-baji) cs. Hathy. (1435 : Dl. 12661; 1448 : Dl. 14161.)
Henczhidai cs. Mikor 1507-ben Benedekben magvuk szakadt: Henczhida,
Sálhida, Zsadány és Okány helységekben voltak jószágaik. (Dl. 21755.)
H erestényi (bereczki) cs. Részeik voltak: Földesen. (1477: Lelesz,
elench. Statut.)
H ernath (Iaposi) cs. 1475: Lelesz, prot. parv.
Herpai cs. 1460. körűi: Muz. lltár.
Homroki cs. Részeik voltak Fancsikán is. (1485 : Dl. 19092. 19093. —
V. ö. 1476-hoz : Nadányi cs. lit. fasc. 24.)
H orváth (váncsodi) cs. Földesurak : Gáborján. Keresztúr. Haláp és Ván-
csod helységekben. (1498: Lelesz. 48.)
Hunyadi cs. János 1452-ben zálogba veszi a Marczaliaktól Nagy-Léta
és Kákát felét. (Ugyanitt a Marczaliak még 1496-ban is földesurak.) Ugyanő,
utána pedig fia. özvegye és unokája, bírta Debreczent (?. ott) és tartozékait
is. A debreczeni Dózsa-féle örökséghez (1. Hunyadiak a. Szabolcsin.) B ihar-
megyéhöl: Boldogfalva, Gáborján és Tólfalu (néha Sámson is Biharban) tar­
tozott, melyeket 1476-ban a király anyja szintén megvásárolt a Tornaiaktól.
Ugyanő ez évben zálog czímen (a szabolcsmegyei) Beszermény várossal együtt
a következő biharmegyei (!) «birtokok»-hoz (részben csak puszták vagy tanyák
lehettek a mai Hortobágyon és környékén) tart jogot: «1. Chegen. 2. Zenlh-
demether, 3. Papeghaza, 4. Bagóiba. 5. Naghnadfenek. 6. Salamon, 7. Zewld-
halom, 8. Moreghaza, 9. Megyeseghaza. 10, Symoneghaza, 11. Helhwenegliaza,
12. Prodeghaza. 13. Svwldew (Syldew). 14. Kayontheleke. 15. Wydeghaza,
634 M AGYA RORSZA G.

16. Bedehalma. 17. Wrkwlha, 18. Symoneghaza, 19. Thewzegeghaza. ‘20.

Kekeseghaza, 21. Porozlo, 22. Fewenyes, 28. Sarkwlha, 24. Harwmaghortho-
bagh, 25. Zenthpeterzege.» (A Rozgonyiak az utolsónál ellenmondlak a be-
igtatásnak. E birtokok közűi egyik-másik Debreczen tart. gyanánt már
1411-ből ismeretes.) 1484-ben, a Hunyadiné elhimytával : Debreczen város,
Sámson, Haláp. Derecske, Tótf'alu, Gáborján, Keresztül· és Szent-Péter-szege
(bizonyára részei) szállnak át hagyományúi (kir. beleegyezéssel) Korvin Jánosra.
(1452 : Dl. 14588 ; 1464 : Dl. 16151; 1466 : Ivállay cs. lit., 1476 : Dl. 17907.
17893 ; 1484 : Dl. 19003 ; 1496 : Dl. 20218. — D. serkei Lorántfiak a. is.)
Iklódi cs. 1435 : Dl. 12661 ; 1485. körűi : Dl. 36422.
Ilyei cs. 1435 : Dl. 12661; 1469 : Dl 16768.
Iván (begési) cs. 1475 : Lelesz, prot. parv.
Ivánkafalvi (Ivánkafi) cs. L. Jankafalviak a.
Izsákai cs. L. Zsákaiak a.
Izsó (begési) cs. Iso. (1475 : Lelesz, prot. parv., 1477 : Dl. 26635.)
Jak es (félegyházi) cs. Jakch. L. hosszú-aszói Botosok a
Jak es (kusalyi) cs. Földesurak 1438-ban: Széplak, Baromiak, Korév,
Mogy, Csó'telek, Várvize, Közepes és Bozsaj helységekben. (Dl. 27868. — L.
Csaholyiak a. Szabolcsin, és Sólyomkő vár a. Biharm.)
Jaké (Jakófi. hodosi) cs. 1349-ben «Demetrius, filius Jako magni de
Hudus» szerepel. (Muz. lltár.) A XV. sz.-ban György perel Csáki Ferenczczel:
Hodos, Kovácsi és Vassán közt elterülő földek fölött. Ugyanekkor földesurak
Kágyán is. (Csáky cs. lit. fasc. 3. n. 10. — V. ö. 1448: Dl. 14161; 1487:
Dl. 26648.)
Jankafalvi (Jankafi) cs. Máskor Ivánkafalviak v. lvánkaliak. 1397-ben:
Félegyháza, Ivánkafalva, Egyed, Adony és Ragáld helységekben földesurak.
1408-ban Ér-Adony falu és (Szatmárm.) Ragáld puszta részeit a Vetésieknek,
eladják. 1438-ban pelbárthidi Majosfi (Majosi) Péter új-adományúl kapja a
kihalt Jankafiaknak — osztályos atyjafiainak — birtokát: Pelbárthida, Egyed,
Reszege, Kágya, Petri, Jankafalva, Félegyház, Sáríő, Bölcs, Nyék és Pércs
helységekben. (Ellenmondások a beigtatáskor, a midőn a fentebbieken kivűl:
Kozmafalva és Kágya birtokok is említtetnek.) A 80-as években azonban
még mindig bírja ily nevű család Félegyháza és Ivánkafalva részeit. (1397:
Jászó. prot. B., 1408: Kár. okit. I. 551., 1438: Dl. 13152; 1480: Dl. 18353;
1486: Dl. 19118. — L. Reszegeiek a. is.)
Kállai cs. Részei voltak Konyái· (1480.) és Bagos (1483.) helységekben.
(Kállay cs. lit., Bunyitay, i. m.)
K ántor (marczelházij cs. 1412: Dl. 9880.
Kápolnai pálosok. Bírtak Szántón (1398.1420.),(Várad-)Olasziban (1410.),
(Sál-)Septelyen (1457.), Püspökiben (1467.), Zamlénban (a Tordaiaktól 1478-ban)
kisebb-nagyobb részeket. (Bunyitay, i. m. II., L. Szántaiak a. is.)
Kardos (bodiszlóházi) cs. 1468: Muz. lltár.
K ardos (gyéresi) cs. L. Kecsetiek a.
Kátai cs. Részük volt valamelyik (isi helységben. (1173: Acta post
Advoc. 82—30.)
Kávás (olaszi) cs. Kawas. (1453: Újhelyi cs. Ili.)
 B IH A R M EG Y E. 635

Kecseti cs. Földesurak l-í56-ban Szigeten. 1476-ban Bojton adnak el

részeket a Tordaiaknak ; 1477-ben pedig Gyaránban vetnek zálogba a gyéresi
Kardosoknak. (1456: Lelesz. ‘22., 1476: Dl. 26634; 1477: Dl. 10008.)
K eczer (székudvari) cs. Zaránd- illetve sárosrnegyei család. — 1453.
szept. 4-én sz. Keczer István és a Miskei leányok kapják a királytól: Ant,
Sarkad és Szemle helységeket; de már szept. 15-én a nevezett Keczer I.
Getesi (de Gethes) Györgygyel együtt nyeri adományul ugyané falvakat,
mint a melyeknek részeit a Miskeiek jogtalanúl tartják kezükön. (Dl. 14719.
és 14639.)
Kelei cs. 1475 : Lelesz, prot. parv.
Keményi cs. 1466-ban panaszkodnak, hogy a Nagykeniényiek elfoglalták
Kemény. Vígra, llomrok és Ekerkerek helységekben bírt részüket. (Akad. kézir.)
Kereki cs. Részeik voltak : Egyházas-Iverekiben és Félegyházán. (1438 :
Dl. 13152 ; 1461 : Kár. okit. II. 337. — L. Zólyomiak a. is.)
Kereki (komádí) cs. 1480 : Nadányí cs. 111. fasc. 24.
Kethe (gyáni) cs. Földesurak : Kete-Gyán és Ősi helységekben. (1431:
DL 12375.)
Kisgeszti cs. Idéz. Geszt helys. a.
Kiskentényi cs. 1475: Lelesz, prot. parv.
Kism arjai cs. Bunyitay szerint: a két Marját, továbbá Gyapoly, Kerek­
egyház, Kazatelek, Henczhida, Gálhida. Zsadány, Balkány. Csépán, Rábé és
Kernye falvak s Vasad puszta részeit bírlák. 1490-ben Nagy-Marja a Sztá-
riaké. Kis-Marja a Kismarjaiaké. Kazalálvával és Egyed részeivel együtt.
(Bunyitay, i. m. 111. 277., Dl. 30329. — L. Nadányiak a. is.)
K isradványi cs. 1485 k ö rű i: Dl. 36422.
Kisvárdai cs. L. Várdaiak a.
Kis-zamléni cs. 1438: Dl. 13152.
Költi (bodiszlóházi) cs. Kolthy. (1468 : Muz. Utál·.)
Komádi (marczelházi) cs. Marczelházán, Pánton és Hemeházán levő
jószágaikat 1438-ban a Pántiak bírják zálogban. 1441-ben pallosjogot kapnak
I. Ulászlótól Pest. Bihar, Szabolcs és Békés megyékben fekvő birtokaikra.
(14.12: Dl. 9880., 1438 : Eszterg. prim. lit. sec. fasc. 3. T. n. 51.. 1441 : Kár.
okit. II. 228. — L. Marczelháziak a. is.)
Kompolti (nánai) cs. L. Sólyomkő vár a.
Kónya (bogyiszlóházi) cs. 1475 : Lelesz, prot. parv.
Kónya (gerbedi) cs. 1475: Lelesz, prot. parv.
Kóródi (simon-kereki) cs. Korody. (1485 körűi: Dl. 36422.)
Kórógyi cs. 1447: Nadányí cs. lit. rendezeti., 1476: Dl. 26634; 1487:
Dl. 28336.
Koros (radványi) cs. 1475 : Lelesz, prot. parv.
Korvin János. L. Hunyadiak a.
Kővári cs. Tépén. (1421: Kár. okit. Π. 62.)
Kozma (szakáll) cs. 1477 : Dl. 26635.
Köbölkuti cs. 1473-ban az Újhelyieknek Véd és Fancsika helységekben,
Fancsal és Újlak pusztákon bírt némely részeibe igtatják őket. (Újhelyi cs.
lit. — 1452 : Dl. 26612 ; 1492 : Nagy Imre gyűjt. Lásd : albisi Zólyomiak a. is.)
636 M AG Y A RO R SZÁ G .

Laczkfi (szántai) cs. 1425-ben (és 1435-ben) cserében kapják a király­

tól Révet. (Zsélyi lit. — V. ö. 1435 : Dl. 11859. — L. Sólyomkő vár a. is.j.
Láposi cs. Nagy Iván, i. m.
Lászlót! cs. Részeik voltak Ősegeden is. (1492: Dl. 19802.)
Leél (ivándi) cs. Leel dictus. (1410 : Csáky cs. lit. f. 3. n. 2.)
Lesi cs. Földesurak Lesen és Lovastelek pusztán. (1418: Dl. 10708 ;
1489: Dl. 19520.)
Lorántfi (serkei) cs. 1450-ben 2000 forintért eladják Hunyadi Jánosnak
és fiainak Molnos-Ábrányt Közép-Szolnoktnegyében. (Dl. 14349. — L. Sólyomkő
vár a. is.)
Losonczi (Dezsői!) cs. Úgy látszik a Rozgonyi-Tarkövi-féle birtokokban
nekik is volt idó'nkint részök. (1463: Dl. 15882. 15998.)
M acskási cs. L. Madarászlak a.
M adarászi cs. 1439-ben Nagy-Mihályon és Tótfaluban földesurak.
1471-ben Gálos-Petri részeit, melyek eddig a Nagymihályiaknál voltak zálog­
ban, a Telegdieknek zálogosítják el. 1482-ben a Macskásiak kapják a magban
szakadt M. István birtokait: Madarász, Szaránd, Nagy-Mihályfalva, Petri és
Homrok helységekben. (Dl. 322. 29469. 10008. 29011.)
Majosi (Majosfi, Majsai, pelbárthidi) cs. 1438-ban (Majosy, filius Maius)
az osztályos Jankafiak birtokait (1. ott) kapják ; 1457-ben (Maiossy) Pelbárt-
hida felét az Uporiaknak adják zálogba s ugyanott (Mayusy) 1460-ban is
bírnak. 1461-ben (de Maysa) Pelbárthida, Reszege, Kozmafalva, Kágya és
Egyed helységekben tűnnek föl ismét földesurakúl. (1438: Dl. 13195. 13152;
1457: Muz. Utár, 1460: Lelesz. 46, 1461 : Lelesz. 51. — V. ö. Pesty.
Krassóm. t. III. 419.)
M akrai (kakati) cs. Makray. (1469 : Lelesz. 18.)
M arczali cs. L. Hunyadiak a.
M arczelházi cs. 1476-ban a Marczelháziak, 1480-ban pedig kívülük még
a marczelházi Komádiak. Dancsháziak és Harangiak (azaz Külső-harangiak)
bírják az ekkor Biharmegyéhez számított Külső-Harangot. (Nadányi cs. Ilt.
fasc. 24.)
Maróti cs 1418-ban földesurak: Iráz, Szekcsőd, Bökény . Féregyháza
helységekben és Kunatelek (Kvnatelek) pusztán. (Dipl. Békés. 45—47., Dl.
10711., Békósm. rég.‘és tört. t. Évk. XII. 108.)
M árthon (sarolyáni) cs. Részei voltak Kénesén. (1489 : Század. 1888. 747.)
M átéházi cs. Idéz. Mátéháza helys. a.
M éhkeréki cs. 1475: Lelesz, prot. parv.
Mezőgyáni cs. Részeik voltak Szent-Kozmán is. (1435: Dl. 12661;
1479 : Dl. 26640; 1485. k ö rű i: Dl. 36422 ; 1487 : Dl. 28336.)
M ezőpeterdi cs. 1485. körűi: Dl. 36422.
M ezó'tarcsai cs. L. Tarcsa helys. a.
Mikolai (apátij cs. 1475: Lelesz, prot. parv.
Miskei cs. L. székudvari Keczerek a.
Monaji Gergely. L. gyaráni Partasiak a
M ustai cs. 1472 : Dl. 17320.
 B IH A R M EG Y E. 637

Nadabi cs. Földesurak : Alabián (1473.) és Olyi helységekben. Az utóbb

1478-ban vétel utján a Dócziak kezére kerül. (Gy.-fehérv. prot. 23., Dl. 18042.
— L. Toldiak a. is.)
Nadányi cs. Földesurak: Kovácsiban (Torda m.) hol tőlök női ágon
1478—79-ben a Kismarjaiak. Tordaiak és Ártándiak is bírnak részeket;
továbbá Bölcsön és Györösön. 1433-ban ezeken kívül m ég : Szent-Dienes,
Tokfölde és Apamolna nevű birtokokban is. (1478 : Dl. 26639. 26641. — A
többire nézve e család lltára a mai Puszta-Kovácsiban. — L. e család alatt
Békésmegyében is.)
Nagy (bogyiszlóházi) cs. 1476: Nadányi cs. lit. fase. 24.
Nagy (endrédi) Ferencz. L. Zoárdfiak a.
Nagy (földesi) cs. 146ő : Dl. 30879. — L. Bajoniak és Földesiek a. is.
Nagy (lesi) cs. 1489: Dl. 19520.
Nagy (váncsodi) cs. 1481-ben László a megye alispánja volt. (Dl. 26643.)
Nagygeszti cs. 1485. k ö rű i: Dl. 36422.
Nagykeményi cs. L. Reményiek a.
Nagykereki cs. L. Kereki helys. a.
Nagymihályi cs. a) A mai Ér-Mihályfalva régi nevéről. 1463-ban Teleg-
den és Vásárhelyen is földesurak. 1464-ben András biharm. alispán kapja a
hűtlen sárándi Bárány Mihály sárándi birtokát. (Dl. 16073.) — b) A zemplén-
megyei Nagymihályi család egyik ága az Odönfiek földesurak ezenkívül
1484-ben valamelyik Petri-ben. (DL 29293., Acta p. Advoc. 59—35. — V. ö.
Madarászlak.)
N agypercsi cs. 1435 : Muz. Utál·.
Nagyugrai cs. L. Ugrai cs. a.
Nemes cs. 1458-ban: marczelházi, — 1472-ben: cséfi, — 1473-ban:
sárángi, — 1476-ban : dancsházi előnévvel merül föl ily nevű nemesi család.
Úgy látszik csak a topographiai tekintetben egymáshoz közelebbiek vehetők
azonosaknak. (1458 ; Muz. Utál·., 1472 : Dl. 17320 ; 1473 : Dl. 17459 ; 1476 :
Nadányi cs. lit. fasc. 24.)
Németh (bogyiszlóházi) cs. 1476 : Nadányi cs. lit. fasc. 24.
Nyéstai cs. 1417: Dl. 10570; 1489: Dl. 19520.
Nyiivedi cs. 1416-ban részeik voltak (Ér-)Kenézen. (Dl. 10470.)
Okányi cs. L. henezhidai Bacsók a.
Olaszi cs. Az olaszi Békékkel együtt földesurak : Olaszi, Ragáld, Süvegd,
és Mária-Magdalena helységekben. (1483: Lelesz. 13. — L. Csákiak a. is.)
Oltomanyi cs. 1469: Dl. 16768.
Országh (gáti) cs. L. Sólyomkő vár a.
Ödönt! (nagy-mihályi) cs. L. Nagymihályiak a.
Ördög (csamai) cs. Eurdegh. — Részei voltak (Ér-)Tarcsán. (1455: Lelesz. 33.)
Pályi cs. Földesurak Szent-Márton (Berettyó-)helységben. (1470: Dl.
30469. — L. földesi Török-ök és Zoárdfiak a. is. — V. ö. 1447-hez: Nadányi
cs. lit. rendezeti.)
Panaszt cs. Mező-Panaszon. (1458: Muz. lltár.)
Pánti cs. 1430. 1480: Nadányi cs. lit. rendezeti., 1458: Muz. lltár. —
L. Komádiak a. is.
638 M AG YA RORSZA G.

P arlagi cs. L. Bajornak és Zoárdfiak a.

P a rta si (gyaráni) cs. Imre 1489-ben: Gyárán. Besenyő, Szakái, Fan-
.csika, Nyék, Kecset, Kis- és Nagy-Szántó helységekben bírt részeit Monaji
Gergely-váradi kanonoknak zálogosította el. (Dl. 19523.)
P ásztói cs. L. Rozgonyiak a.
Pázm án (panaszi) cs. 1319-ben kapják I. Károlytól Pósa, Som és
Somogy (1579-ben is bírt), — 1465-ben új-adományúl pedig: Panasz. Tót­
telek, Szomajom, (Berettyó-)Szent-Márton, Újlak. Szent-Dienes és Somogy
helységeket. Ezenkívül Szántón (1459.) és Mindszenten is földesurak. (1319.
1465. 1579 : DL 1967 ; 1459 : Lelesz. 29. — V. ö. Bunyitay. i. m. III.)
P ércsi cs. 1422-ben kir. adományül kapják a pércsi Zányó családdal
együtt (mely már 1411-ben és 1415-ben is szerepel) a néhai Szőrös
János birtokát: Vásári és Keszi helységekben. Ugyanezek 1435-ben Ér-
Adonyban is földesurak. Ezenkívül a Pércsieknek 1440-ben Peres, Kisfalu és
Köteles, (Keszi, Vásári) helységekben, a Pércshez tartozó négy pusztán s
még előbb (Mike-)Pércs és Bánk helységekben is vannak birtokaik ; valamint
e század elején a Szepesiek révén anyai ágon : Szepes, Pacz és Ebes hely­
ségekben is. (1411. 1415. 1422: Muz. lltár., 1440: Lelesz. 10. és Dl. 13573.
— V. ö. Kár. okit. II. 18. és 162. s Turul. 1887. 125-128. 1.)
Petenyeházi cs. L. Pocsajiak a.
P eterd i cs. Földesurak Peterden a Sebes-Körös mentén. (Bunyitay. i.
m. III. 285. 1. — L. Csákiak a. is.)
Petlendi cs. L. Fild helys. a. — V. ö. 1431: Dl. 12361.
Piski cs. 1480 : Nadányi cs. lit. fasc. 24.
P ocsaji cs. Egy eredetűek az álmosdi Csirékkel. — 1415-ben Bánk és
Peres részeihez tartanak jogot. 1427-ben Ősiben zálogosítnak el részeket.
1453-ban Vásári és Keszi részeit kapják kir. adományul. 1463-ban bírnak
Vértesen és Monostor-Pályiban s 1478-ban Kozmafalván is, mely eddig a
Petenyeháziaknál volt zálogban. (1415: Kár. okit. II. 18., 1427: Dl. 11895;
Í4 5 3 : Dl. 29279; 1463 : Lelesz. 23., 1478: Dl. 29307.)
P ongrácz (dengelegi) cs. L. Bályokiak a.
P orkoláb (komádi) cs. 1472 : Dl. 17320.
Putnoki cs. Földesurak: Oláhtelek, Újlak, Kövesd, Lók és Örvend
helységekben. (1388: Dl. 7370; 1391: Fejér. X. 3. 122., 1409: Dl. 9678;
1452: Dl. 26612.)
Rácz despoták. Debreczen várost (l. ott) bírta István és utána
Brankovics György, tartozékaival, melyek közűi (a hol Szabolcs-, hol bihar-
megyei) Beszermény 1433-ban, Szent-Péter-Szege és Keresztur (a szabolcs-
megyei Tetétlennel) 1435-ben, a hol Bihar-, hol Szabolcsmegyéhez számított
Sámson és Macs' (s a szabolcsmegyei Hadház, Hegyes és Szoboszló) 1447-ben
tűnnek föl. (1435: Lelesz. 18. — A többire: Pesty. Brankovics. 13. 16. 21.)
Radványi (dancsházi) cs. De Radwan. (1476: Nadányi cs. lit. fasc.
24.) Radwany. (1480: U. o.)
Rátoni cs. L. Boziásiak a.
Reszegei cs. A Vetésiekkel együtt az. Ivánkafalviak félegyházi és
ivánkafalvi részeit bírták zálogban. (1480: Dl. 18353 ; 1486: Dl. 19118.)
 B IH A R M EGYE. 639

Rozgonyi cs. 1418-ban kapják a magbanszakadt Domoszlai Demeter

birtokát : Érpály, Ujfaíu. Kengyel. Szent-Kozma-Demjén. Szent-Demeter és
Andaháza helységekben, hol 1425-ben még a Tarköviek és (a Domoszlaiak
révén) a Pásztóiak szintén földesurak s a Tarköviek késó'bb is. — 1461-ben
kapják a királytól Szent-Péter-szegét, Szent-Miklós-telke pusztával, mint a
Szilágyi Mihály birtokait. (Ezekről a király anyja 1469-ben mond le az ő
javukra.) 1473-ban (Szent-Péter-szege) Gáborján és Tótfalu helységekben is
vannak részeik. 1487-ben a volt olnodi Czudar-féle — most kezökön levő
— birtokokra (Hosszú-Pályi, Gáborján. Boldogfalva, Téglás, Macs, Debreczen.
kétségtelenül a d. Dózsa-féle leányági örökségi rész) vonatkozó okleveleket
kérik az egri káptalantól. (1418: Dl. 10726; 1425: Dl. 11685. 11728; 1461:
Dl. 15556 ; 1463 : Dl. 15882. 15998 ; 1469 : Dl. 16930; 1473 : Dl. 28310;
1487: Dl. 19234. — L. a szántai Ders, Hunyadi, Losonczi és Tordai cs. a. is.)
Rudas (bagdi) cs. Rwdas. (1468 : Muz. lltár.)
Rupolujvári cs. L. tapsonyi Anthimiak a.
Sáfár (szakáll) cs. 1475: Lelesz, prot. parv., 1477: Dl. 26635.
S ándor cs. 1475-ben: méhkeréki, — 1485 kö rű i: szakáll előnévvel.
(1475 : Lelesz, prot. parv.. 1485 k ö rű i: Dl. 36422.)
Sápi cs. 1480: Nadányi cs. lit. fasc. 24... 1487 : Dl. 28336.
S árángi cs. 1473: Dl. 17459; 1485 körűi: Dl. 36422.
S ark ad i (marczelházi) cs. 1458: Muz. lltár., 1475: Lelesz, prot. parv.
S árosi cs. Idéz. Sáros helys. a.
Sasi cs. (1476 : Nadányi cs. lit. fasc. 24. Többi idéz. Sas helységnél.)
— 1469-ben : keserűi előnévvel. (Dl. 16768.)
Sim onkereki cs. 1417 : Dl. 10570; 1485 körűi: Dl. 36422.
Somosi cs. 1475: Lelesz prot. parv.
Szabó (jánosdi) cs. 1475 : Lelesz, prot. parv.
Szakáll cs. 1402: Nadányi cs. lit. rendezeti.
S zántai cs. 1420-ban adnak el részeket Szántón a kápolnai (Várad m.)
pálosoknak. (Dl. 10959.)
Szapolyai cs. L. Hunyadiak a. Szabolcsban is.
Szécsi cs. Azaz Rimaszécsiek. 1471-ben kezükön találjuk: Gáborján.
Tótfalu és Boldogasszonyfalva helységeket, (ügy látszik csak részeit kell érte­
nünk. Körmendi lit. Alm. I. lad. 1. η. 7.)
Szele (keczeli) cs. Krasznamegyébó'l. — Részeik voltak: Korév és
Baromlaka helységekben. (1482: Dl. 27943.) ,
S zénás (Szénási, bályoki) cs. Részeik voltak: Bályok és Száldobágy
helységekben, Kül-Szőllős, Salamon, Disznókuta és Száldobágyfó' pusztákon.
(1488: Dl. 19404. 24987.)
Széni (mátéházi) cs. Zeny. (1475: Lelesz, prot. parv.)
Szent-jánosi ap átság . L. Németi helys. a.
Szent-jogi konvent. Bunyitay szerint: Szent-Jog, Markus, (Degust ?),
Szent-Miklós, Csohaj, Csanálos, Sárszeg, Piskolt és Besenyő helységekben, s
Vasadon és Ér-Adonyban zálogban. 1449-ben a piskolti vám részét, (Szent-
Jogot és Szent-Miklóst) bírják s 1461-ben Nagy-Mihályfalván is van némi
jószáguk. (Bunyitay, i. m. II. 828.. 1449. 1454: Lelesz, el. stat., 1449—54:
 640 M AGYARORSZÁG.

Lelesz, metal. Bihar. 1., 1461 : Lelesz. 50., 1469 : Lelesz. 18. — L. a várad-
előhegyi prépostság a. is.)
S zentm ártoni cs. 1429-ben igtatják ő k et: Kis-Gyarak, Szakái, Peszere,
Piski, Bibatelek és Fancsika birtokába, a Toldiak ellenmondásával. (Eszterg.
prim. lit. sec. fasc. 3. T. n. 48.)
S zen tp éterszeg i Odvardo, Angello és Papi. 1450-ben kapják — pallosjoggal
együtt — Szent-Péter-szegét; 1459-ben és 1463-ban bírják (bizonyára részeit
kell értenünk) ezenkívül: Tótfalu, Gabriel (Gáborján) és Boldogasszonyfalva
részeit is. (Dl. 14342. 14344.. Kállay cs. lit.)
Szepesi cs. Földesurak: Ér-Adony (1435.), Szepes, Báboczlika (1441.),
Apáti (1449.), Vásári, Keszi (1453.), Pacz, Ebes, Szovát helységekben s Boldog­
asszonytelke, Gyömrő és Telestelke pusztákon. (1461.) 1461-ben az Újhelyiek­
kel Adony részeit Bölcs részeiért elcserélik. 1464-ben Vasad, 1495-ben (s úgy
látszik már 1472-ben is) a Zoárdfi-féle Fancsika helységben is földesurak.
(1435: Kár. okit. II. 162., 1441: Dl. 3083; 1449: Lelesz, elench. stat., 1453:
Dl. 29279 ; 1461: Dl. 30849., Újhelyi cs. lit., 1464: Lelesz, elench. Statut.,
1472: Újhelyi cs. lit., 1495: Lelesz. 40. — L. Pércsiek, Szovátiak a. s a
Hunyadiak a. Szabolcsmegyében is.)
Szilágyi (horogszegi) cs. L. Rozgonyiak és Hunyadiak a.
Szilas (földesi) cs. 1464 : Dl. 15998.
Szili cs. 1475 : Lelesz, prot. parv.
Szobi cs. 1473-ban: Pércs, Köteles, Bánk, Répás-Keszi és Vásári hely­
ségekben földesurak. (Kol. mon. prot. «Extraxit.» föl. 173.)
Szokolyi (Szakolyi) cs. 1462-ben kapják kir. adományul Gáborján.
Tótfalu és Boldogasszonyfalu helységek részeit, melyeket Macs részével együtt
1475-ben is bírnak. (1462: Századok. 1868. 509., 1462. 1475. 1487: Lelesz,
elench. Statut. — L. Hunyadiak a. Szabolcsmegyében is.
Szováti cs. 1460-ban a Szováti utódok a Szepesiekkel egyezkednek
Szovát részei fölött. (1451 : Muz. lit., 1460: Tört. Tár. 1890. 110. 1.)
S ztári cs. 1412-ben pallosjogot nyernek. 1439-ben (és 1455-ben) Nagy-
Mihály (-falva) és Tótfalu helységek és Labancs p.. 1456-ban és 1464-ben
Sztár, Nagy-Marja, Szent-János, Megyer, Fancsika helységek s Laczóháza és
Szent-János puszták részeit — a melyek a magban szakadt Battyáni György­
ről szálltak rájok — magtalan haláluk esetére a Bajoniaknak vallják be.
Nagy-Marján 1490-ben is földesurak. (1412 : Dl. 9900; 1439: Dl. 29469 ;
1455: Lelesz. 33., 1456: Kár. okit. II. 309., 1458: Dl. 29288; 1464: Dl.
15968; 1490 : Dl. 30329. — L. Bajoniak, Toldiak, Kismarjaiak, p. Czibak
cs. és Sztár kastély a. is.)
Tahi cs. L. hosszú-aszói Botosok a.
T arosai cs. 1469 : Dl. 16768. — L. Tarcsa helys. a. is.
T arjáni (begési) cs. Tharyani. (1485. körűi: Dl. 36422.)
Tarkövi (Rikolfi) cs. Részeik voltak Földesen is. (1477 : Lelesz, elench.
Statut. — L ásd : Rozgonyiak a.)
Telegdi cs. Földesurak: Szaránd (Bunyitay, i. m.), Bertény. Sonkolyos,
Jófamező, Telegd, Szabolcs, Jenő (a Csanád nemzetség tagjai 1294-ben),
Battyán, Újlak, Oláhtelek. Kövesd, Örvényes, Lók, Dobraczenháza, Püspöki,
 BIH A R M EG Y E. 641

Várad (1360.). Ős (zálogban, 1376.), Gyapjú, Örvend, Gálos-Petri, Cséke és

tartozékai (1399. 1406.), Genyő. Zemléndombja. Szakadát p. (1466.). Szaránd,
Kidek. Harapsülés (zálogban, 1471), Pósalaka (Bunyitay, i. m.) m.-városokban
és helységekben. (1376 : Dl. 6368.. a többire nézve : Dl. 322. — L. Telegd
helység és Madarászlak a. is.)
Tépei cs. 1461: Dl. 15557.
Toboly (komádi) cs. Thoboly. (1475 : Lelesz, prot. parv. — 1485. körűi:
Dl. 36422.)
Toldi cs. 1433-ban — váltságdíj-fizetés után — a Nadabiakkal együtt
a magbanszakadt Toldi Pál jószágaiban: Bátor, Szalonta, Cseffalva, — 1462-ben :
Nagyfalu, Telek, Szent-Miklós, Told, Oroszi, Gyanta, (Szalonta, Cscíífalva és
Bátor) helységekben földesurak. Egy 1485. körűi Biharm egye által kiadott
eredeti oklevél szerint: Nagyfalu, Szent-Miklós, Gselik, Peszere, Szakái, Told,
Oroszi, Szalonta és Bátor helységekben voltak birtokaik. Bunyitay (III. 368.)
szerint (Oláh-)Homrokon is. 1461-ben a Bó'diekkel Szakái fölött pereltek ;
1478-ban Szent-Miklós részeit a Sztáriaknak zálogosították el. (1433: Dl.
30169 ; 1461: Akad. kézir., 1462 : Dl. 26619. és 28262 ; 1478 : Eszterg. prim,
lltár. sec. fasc. 3. T. num. 66., 1485 k ö rű i: Dl. 36422. L. Szentmártoniak a. is.)
Tordai cs. 1447-ben a Váncsodiakkal együtt jogot formálnak «a Nadá-
nyiak által elfoglalva tartott» Bölcs vagy Derzs-bolcsa, Györös, Kovácsi, vala­
mint Tóskereki és Malomsziget pusztákhoz. 1452-ben Bölcs (Bolcshida). Torda,
Bojt, Harang és Földes helységekben bírt jószágukra Hunyadi János kormány­
zótól pallosjogot nyertek. 1468-ban Zamlénben vesznek — a Zamléniaktól
— részeket. 1481-ben Kügyön és Nagy-Gyarakon is birtokosok. 1484-ben a
Rozgonyiaknak Érpály, Újfalu és Kengyelszeg helységek zálogban bírt részeit
visszaadják; 1485-ben a Csákiaktól vesznek zálogba részeket Peterden ;
1487-ben Kovácsiban (B.-Újfalu vidékén) is földesurak. (1452: Dl. 26613 ;
1468 : Bunyitay, i. m. III. 340., 1481: Dl. 18502 ; 1484 : Dl. 18965 ; 1485 :
Dl. 28330; 1487: Dl. 28336. — L. földesi Törökök, Ártándiak, Kecsetiek,
Földesiek és Nadányiak s a kápolnai pálosok a. is.)
Tornai cs. L. Hunyadiak a. Bihar- és Szabolcsmegyében.
Tóth (geszti) cs. 1476: Nadányi cs. lit. fasc. 24., 1479: U. o. f. 25.
Török (földesi) cs. Kórógyon zálogban bírt részüket a Pályiak 1460-ban
a Tordaiaknak zálogosítják el, kiktől 1478-ban kapják vissza. (Dl. 26617.
30474.)
Török (kerekegyházi) cs. Részeik voltak §árándon is. (1466 : Lelesz.
elench. Statut.. 1481 : Dl. 18502 ; 1487 : Dl. 26648.)
Török (mező-gyáni) cs. Theurek. (1485 k ö rü l: Dl. 36422.)
Tulkai (marczelházi) cs. Twlkay. (1458 : Muz. lit.)
Ugrai cs. Avagy : Nagyugraiak. — 1494-ben földesurak; Nagy-, Kis-
és Monostoros-Ugra, Piski, Bölcsi és Atyás helységekben és Ekerkerek pusz­
tán. (Kolosmon. prot.)
Újhelyi cs. Földesurak: Derzs-Bolcsa (1435.), Véd, Fancsika és Bolcs­
hida helységekben, Újlak, Boncz, Fancsal és Meggyesalja pusztákon, a hol a
rokon Védiek birtokát (1446.) örökölték s pl. 1455-ben is bírták. (Újhelyi cs.
lit. — L. Szepesiek, Zoárdfiak és Köbölkutiak a. is.)
H u n y a d iak k o ra . VI. 41
642 M AG YA RORSZA G.

Upori cs. Földesurak: Nagy-Mihályfalván, továbbá Vámos-Reszege (1467.),

Mike-Pércs, Köteles, Bánk, Ér-Adony, Vásári, Répás-Keszi (1468.), Hortegyház
(1481.). Körtvélyes, Kágya és Egyed (1499.) helységekben. (1434: Lelesz. 33..
1467 : Dl. 16576 ; 1468 : Dl. 16768 ; 1481 : Dl. 18525 ; 1499 : Lelesz. 7. —
L. Majosiak a. is.)
Vámos (szántai) cs. 1438 : Dl. 13152.
Váncsodi cs. Földesurak Váncsod és Guszár helységekben. (1382 : Dl.
30725; 1439 : Dl. 26605 ; 1454: Dl. 26614. — L. Tordaiak a. i s )
Várad-előhegyi prépostság. Bunyitay szerint: Tamási, Szeben, Ősi. (a
I-lévjó mentén), Monostoros-Ábrány, Almamező és Győr helységekben földesúr.
Diószeg m. is volt része. Farnosi birtokait a XV sz.-ban a szent-jogi apát­
ságnak adta zálogba. Asszonyvásárát 1466-ban György prépost bírta. (Bunyitay,
i. m. II. 403., III. 232., 1466 : Dl. 26623.)
V áradi k larissz a -a p á cz á k . Részeik voltak: Várad városban, Szeben és
Somogy helységekben. (1340 : Bunyitay, i. m. II. 487.)
Váradi püspök. Bél. Belényes, Bikács, Vaskóh vidéke (Bunyitay, i. m.
szerint) már Sz.-László korában kerülhetett a püspökség birtokába. Várad
(Olaszi, Velencze. Vadkert) része s a váradi vár egészen (a XV. sz.-ban)
szintén a püspöké. Kardó, Kölesér, Barmó, két Ősi (1273.), Fenes (1294.),
Ürögd (1319.), Vajda, Széplak, Szent-Miklós (a XIV. sz. elején), Apáti (1319.).
Hidastelek (1326.). Jánosd (1340. 1355.), Medgyes (1341.), Dalom. Kalácsa
(1344. 1386.), Tenke, Hosszú-aszó, Venter (1349., utóbbi 1386. is.). Péterháza
(1355.), Gerbed (1355.), Süvegd (1357.), Micske. Meggyes, Hagymás puszták
(1387.), Olaszi, Mária-Magdalena, Ragáld. Gyülvész (1392.), Szőllős, (Mező-)
Keresztes, Latabár, Száldobágy (XIV. sz.), Benkefalva (1414.), Belényes,
Tárkány. Négerfalva. (Fenes). Jánosfalva. Sonkolyos. Újlak. Al-Solymos,
Fel-Solymos, Remete (1422.), Keserű (1455. 1481.), Szent-Imre, Szántó
(1459.), Püspöki. Kis-Szinlye (1467.), Bályok várkastély (1484.), Mácsa (1489.).
Kopács puszta (Les m. 1489.), Gyanta (XV. sz.) és Bihar, szintén a legrégibb
idő óta. — Ezenkívül más helységek, melyek csak a XVI. században tűnnek
föl a püspök birtokában, valószínűleg már a XV. században a püspöki ura­
dalmakhoz tartoztak. Pl. Csatár, Báránd, Udvari, Fejértó, Vásárhely, Vasand.
Tulka. Hévjó sat. (1341: Anjouk, okmt. IV. 91.. 1355: Dl. 10008; 1392:
Lelesz, elench. Statut.. 1459 : Lelesz. 34. és 35., 1475: Dl. 17638; 1484 :
Lelesz. 1. s végűi: B u n yita y, i. h. II. — V. ö. Bajornak a. is.)
Váradi (szék es) k áptalan. B írta: Várad részeit (Hétközhely, Uj-Bécs,
Szent-Péter); továbbá föltűnésük rendje szerint: Gyán. Harsány (később
Nagy- és Kis-), Kardó (1273.), Sályi (1319. 1406. 1477.), Bagamér (1348.),
Beges (1374 után), Miske, Megyer (1387.), Alpár, Kakucs, Keseháza, Méhes,
Ősi. Pályi, Iklód. Meggyes. Malomszeg, Petegd, Újlak (XIV. sz. vége), Ábrán-
háza. Barakony. Besenyő. Bikács. Csehi, Nyárszeg, Rojt, Kékös, Revid,
Székelytelek, Tamási (XIV. sz. vége. 1406. 1477.). Kis-Jenő (a XIV. sz. végén,
Zarándban. 1476. és 1483. pedig Biharban), Iklód (XIV. sz. vége és 1495.),
Szalacs (1407.), Seiend (1419.), Szent-Elek vagy Eszenytelek (1435.), Bekény
(1457.), Zamlén (1459.), Apáti, Tarcsa (1465.). Csökmő, Szeghalom. Iráz
(1470 körűi), végűi: Gáborján, Nagy- és Kis-Kér s Széplak helységeket és
 BI HA RME GY E. 643

városokat egészen vagy részben. (B u n y ita y , i. m. 273. sat., 1419 : Lelesz.

10.. 1459 : Lelesz. 29., 1476 : Dl.. 17849 ; 1483 : Dl. 18886.)
Várdai cs. Másként: Kisvárdaiak. — L. Nagy-Mihályfalva város és
Bácskaiak a.
V ásári cs. Részeik voltak : Vásáriban és Illyén. (1409 : Bunyitay, i. m.
III. 465. 479. — V. ö. 1485 körűi: Dl. 36422; 1493: Dl. 19954.)
Vátyoni cs. Idéz. Vátyon helys. a.
Védi cs. L. Újhelyiek a.
Vémeri cs. 1476 : Nadányi cs. lit. fasc. 25. L. Véraer helység a. is.
Venter (báródi) cs. 1475 : Lelesz, prot. parv.
Vési cs. 1458 : Muz. lltár.
Vetési cs. Földesurak : Adony, Ivánkaháza, Félegyház. Ragáld (1393.),
(isi (1447.) helységekben. (1393 : Lelesz, elench. Statut., 1415 : M.-szig. lyc.
gyűjt., 1447 : Kár. okltár. II. 263. — V. ö. Kár. okit. I.. 1. 578. — Lásd :
Adonyiak, Jankafalviak és Reszegeiek a. is.)
Zárni cs. L. Földesiek a.
Zamléni cs. Földesurak: Szántó. Zamlén és Septely helységekben.
(1409 : Tört. Tár. 1889. 738. 1., 1448 : Dl. 14177. L. Tordaiak a. is.)
Zányó (pércsi) cs. L. Pércsiek a.
Zoárdfi (endrédi. királyi) cs. Az Újhelyiekkel rokon cs. Földesurak:
Bolcshida (1414.). Királyi, Csokmó, Terebes (1416.). Gyárán (1417.) és Fan-
csika helységekben. Csikostó, Újlak, Meggyestelke. Fancsal (1422.) és Boncz-
telke (1427.) pusztákon; 1442-ben Álmosdon és az elősorolt többi birtokok­
ban is. 1455-ben Bolcshida részei és Sáros-Bolcs puszta a Pályiaknál van
tőlök zálogban. 1475-ben pedig Királyi, Csokmó, Terebes és Álmosd — eddig
a Bátoriaknál, Parlagiaknál, Dengelegieknél és Újhelyieknél zálogban volt
birtokukat endrédi Nagy Ferencznek zálogosítják el. 1485-ben a már Közép-
Szolnokmegyébe áthelyezett Királyi, Csokmó és Terebes megint a Dengele-
giek zálogos birtokából kerül vissza hozzájok. (1416: Fejér. X. 5. 737.,
1450: Lelesz. 4. — A többire : Újhelyi cs. lit.)
Zólyomi (albisi) cs. A XIV. sz.-ban: Albesiek. Dávid zólyomi ispán
(1417.) ideje óta kezdik őket Zólyomiaknak nevezni. — 1373-tól fogva Szép­
iákon, 1391-ben Patán földesurak. 1393-ban kapják a Dorogiak jószágait
Szabolcs és S zatm ári!) megyékben: Diószeg. Sárfő, Egyed, Nagy-Ér. Telegd,
Kútfő. Tiszai-pál-háza, Csokaly, Acsád. Pércs, Tur-Sámson és R om án hely­
ségekben. (Az oklevél kiállítója tévedett. E helységek Acsád és Román kivé­
telével : biliarmegyei helységek s Telegd alatt Tulogd értendő. Valószínű,
hogy a «Bihar* szót hagyta ki. mert Acsád csakugyan Szabolcs-, Roman
csakugyan Ssaímár-megyébe tartozott.) 1397-ben (Pata és) Kereki (utóbbi
később övék) jut birtokukba, szintén kir. (új-)adomány utján, 1403-ban pedig
Poklostelke és a fugyi vám. 1404-ben Kis-Kágya részeit bírják zálogban.
1415-ben Kóly és Kútfő, — 1419-ben Székelyhid (1. a városok közt.) és
Tulogd határait járják számukra. 1417-ben Mikolatelkét kapják ismét (új-)
adományul, Folkmár és Horó pusztákkal. 1445-ben (Gálos-)Petri, — 1461-ben
Buzita. — 1467-ben (Diószeg), Semjén, Sámson, Tamási, Oltomány és Albis.
— 1469-ben Nagy-Léta, Sárfő, Simonkereki, — Reszege, 1470-ben Egyed,
41*
6 4 4 M A G Y A R O R SZÁ G .

— 1480-ban Jankafalva, — 1484-ben Csatár, — 1488-ban Terebes. Bulcs,

Pata, Zsigér (Nagy-Ér, Tiszai-pál-háza és Kútfő) helységekben is földesurak.
1480-ban kapják a hűtlen Kerekiek és Köbölkutiak (elő nem sorolt) birtokait.
(1373: Lelesz. A. 29., 1391. 1399. 1403. 1421 : Vécsey cs. lit. fase. 1. n. 60.
és 75., fasc. 2. n. 102. és 162., 1393 : Magy. Tört. Tár. IX. 125., 1404 : Dl. 8964 ;
1415. 1419 : Lelesz, metal. Bihar. 9. és 10., 1417 : Ház. okltár. 368., 1445.:
Lelesz. 22., 1461: Lelesz. 28., 1467: Lelesz, elench. Statut., 1469: Lelesz. 18.,
1470: Lelesz. 36., 1480: Dl. 10008. 18353; 1484: Lelesz. 13. A többire :
Nagy Imre gyűjt. — L ásd: Sólyomkő vár, Székelyhid m.-város és Diószeg
helység a is. ·— Főbb birtokaik régebbi történetére nézve pedig:. Zichy
okmt. I. 531.)
Z sákai cs. Avagy Izsákaiak. — 1487-ben részeik voltak Bakonszegen
is. (Dl. 28336. — L. Bajornak és Besenyeiek a. is.)
Zsidai cs. L. Csákiak a.
Összesen: 266 birtokos.

FŐ ISP ÁN JAI :
Székely János 1438-ban, Csáki Ferencz 1441-ben, 1445-ben, 1448-ban,
1450-ben, 1453-ban, 1454-ben. 1455-ben. 1456-ban, 1458-ban. 1461-ben;
Vitéz János váradi püspök, kit Mátyás kir. az 1464. évi koronázó országgyű­
lésen örökös főispánná nevezett, utódaival együtt, u. m. 1467-ben János püspök,
1474-ben a váradi püspöki szék üresedésekor a püspökség jószágkormány­
zója: Egervári László váradi várnagy; aztán (Pruisz) János püspök, 1488-ban
i s ; végül 1489-ben (és 1493-ban) Kinizsi Pál. (1438: Lehoczky. Stemmat. I.
117., 1441: Kállay cs. lit., 1445: Dl. 13868. 13890; 1448: Zsélyi lit. Kállay
cs. lit. és Dl. 14161; 1450: Dl. 14415; 1453: Kállay cs. lit.. 1454: Lelesz.
65. 35.. 1455: Lelesz. 66. 22., 1456: Lelesz. 2., 1458: Nadányi cs. lit. fasc.
11.. 1467: Dl. 16571; 1473: Kállay cs. lit. A többire: Hajnik, Örökös főispá­
nok. i. h. 52. 1., Tört. Tár. 1878. 377. 1., Bunyitay, 1. id. m.)
 BÉKÉSMEGYE.

Mocsaras, nádas, halban és vízi szárnyasokban bővölködő

síkon terült el.1 Határai itt-ott a XV. század folyamán gyakorta
ingadoznak. Maga Gyula város inkább Zarándmegyéhez tartozott,
de — úgy látszik részei — kivált a 80-as években Békésmegyéhez
is. Sőt tőle ény. felé Alabián, Gyürkehely, Fövenyes, Kígyós, Kerek­
egyháza szintén Zarándba sorozandók. Csaba tehát határszéli falu
lehetett ekkor. Innen dny. felé Apácza, Földvár és vidéke Csanádba
hajlik á t ; nyugatra Orosháza s ettől ény. Szente-tornya (kis ideig
Donát-tornya is), Királyság, Veresegyháza, Szent-András azonban már
békésmegyei helységeknek tekinthetők. Öcsödtől kel. Fehéregyháza
és Halász-telek olykor Külső-Szolnokban merülnek föl, Decse és
(ész.) Sima azonban már állandó tartozékai a megyének. — Innen
kezdve legingatabb a határ a szemközt (kel.) fekvő Vésztőig hosz-
szas ívben terjedő vonalon. Mert Csejt és Csuda-Balla hol Békés-,
hol Külső-Szolnokmegyéhez tartoznak, Ecseg pedig ezeken kívül
olykor még Heveshez is. Ványa meg az egész korszakban utóbbi­
nak enclave-ja, a szomszédos Kér-szigettel együtt. Észak felé Bucsa
és Ösvény hivebbek Békésmegyéhez; de már Sáp Szabolcshoz,
Szerep Biharhoz, Gatály és Bajon pedig hol Szabolcshoz, hol
Biharhoz csatlakozik. Kábé (tán Szt.-Miklós is) állandóbban meg­
maradnak Békésmegyében ; Cséf és Balkány kétes, de inkább Bihar­
hoz húz, ellenben Gyarmat, Csökmő, Torda, Csőit, (kissé kelet felé
egy ízben az inkább biharmegyei Iráz is,) Méhes, Bél-Megyer,

1 Az északkeleti vidékén : Füzes- «aqua N aghsaar alio nom ine Sár

Gyarmat mellett elterült — ma már B ethe» merül föl Külső-Harang határ­
lecsapolt — Sárrété 1480-ban mint járásakor. (Nadányi cs. lit. fasc. 24.)
646 M AG YA RORSZA G.

Deter, Doboz, Ölyved, Ajtós mint állandóbb békésmegyei helységek

mutatják a határt lefelé egészen Gyuláig, a hol pl. (a mai békés-
megyei) Vári már zarándi földön terült el.
E tájék, Gyula várával élén, két megyébe terjedő hatalmas
sík-vidéknek s főleg a XV. század második felében magának Békés­
megyének is központjául tekinthető. Két hatalmas családot uralt:
a gerlai Ábrahámfiakat és a Marótiakat,. Utóbbiak után, mikor
családjok 1476-ban kihal, a király és fia következnek.
Az Ábrahámfiak Csabától kiindulva, ény. felé a mai Murva­
hely (h. Műről) pusztán keresztül Körös-Tarcsa, innen át Vésztő,
aztán innen le délnek Megyer és Gerla (ma puszta) és ismét Csaba
vidékéig s ugyaninnen nyűgöt felé Sopronig és Csorvásig s dny.-
d. felé a zarándmegyei határon is mintegy 24 falunak, — a Maró-
tiak pedig: Doboz, Békés, Berény, s ezenkívül bár kisebb részben
Szarvas és Szeghalom vidékén is, mintegy 16 városnak vagy falu­
nak földesurai.
A Hunyadiak (János vagy özvegye, fia és unokája) -a Maróti-
féle urafogyott birodalmon kívül a megye délnyugoti határvidékén
Szent-Andrástól az Orosháza melletti Földvárig (ma puszta), időn-
kint mintegy 8 faluban és 12 pusztán birtokosok e megyében.
Még a Nadányiaknak vannak terjedelmesebb jószágaik, mint­
egy 14 falu vagy puszta a megye ék. sarkában: Körös-Ladány és
Gyarmat, valamint a Bajoniaknak is (5 falu és 3 puszta) Bajon
vidékén.
Ugyané tájak ra: Szeghalom környékére átérnek a Csákiak
biharmegyei uradalmai is. Odább nyugat felé a Simaiak jószágai
(3 helység és 5 puszta), ezekhez pedig Gyománál a Neczpáliak és
iktári Bethlenek birtokai csatlakoznak.
Az egyháziak közül: északon a szent-lőrinczi pálosok (Csuda-
Balla), a váradi püspök és káptalan (Bajon és Szeghalom); délen
az egri káptalan (1446-ig); nyugoton (Csabacsfíd stb.) pedig a
nyul-szigeti apáczák nagyobbacska birtokoknak urai.

VÁRAI ÉS ERŐSSÉGE] :
Békés. Castellum Békés. (1469: Dl. 16811. Említve lő02-ben is:
Békésm. tört. társ. évk. VII. 7ö. — V. ö. Haan. Békésm. hajdana. Békés a.)
Gyula vár és Békés város sorsában osztozott.
 BF.KÉS.MKGYE. 647

Gyula. A Marótiak építették 1445 körűi s bírták 1476. évben történt

kihalásukig. Ekkor a király, majd (1482.) a Korvin János birtokába került.
— Castrum Gyulense. (1445. 1469 : Békésm. okit. 48. 83.. 1462 : Dl. 15765.)
Castrum Gywla. (1465 : Körmendi lit. Alm. I. lad. 1. N. 5. és 6. — A többire
nézve lá sd : Gyula város a. s főleg Karácsonyi J. értek. Békésm. tört. társ.
évk. VIII. 104.)
Megyer.A gerlaiÁbrahámfiaké. Castellum in villa Megyei·. (1469: Dl. 16543.)
Nadány. A Nadányiaké. Castellum Nadan. (1478—79: Dl. 26639.)
Összesen: 4 vár.

V Á R O SA I:

Békés. Békés villa. (1329: Diplomat. Békés. 18., 1418: IJ. o. 45.) Villa
Bekys. (1405 : Egri kápt. lit. Num. 16. div. 4. fasc. 1. fr. 13.) Civitas Békés.
(1452: Nadányi cs. lit. rendezeti.) Opp. Békés. (1465 : Körmendi lit. Alm. I.
lad. 1. η. 5. és 6., 1467 : Dl. 16555.. 1469 : Diplomat. Békés. 82.) Jobagiones
dni regis in opido Békés. (1479: Dl. 36421.) Gyulához tartozott — úgy lát­
szik — már a XIV. sz. eleje óta s így annak sorsát követte. E helyen gyak­
ran tartotta gyűléseit a megye 1484. előtt, a mikor a határszéli Gyula lett a
megye központjává. Vámszedő hely is volt. (L. Gyula város és Kamut helys. a. is.)
D onát-tornya. L. Csanádmegyében a m.-városok közt.
Gyula. Julamonostora circa album fluvium Crys. (1313 : Anjouk, okmt.
1. 313. 314.) Gúla. (1332—7: Páp. tiz. 1. 81. 88. 89.) Gyula civitas in cottu
de Znrand. (1405: Egri kápt. lit. Num. 16. div. 4. fasc. 1. fr. 13.) Gywla
opp. (1419: Békésm. tört. társ. évk. VII. 60., VIII. 122., 1469: Diplomat. Békés.
81.) Gy. civitas. (1422 : Dl. 29763.) Gy. opp. in cottu de Zarand. (1438 : Dl.
13245 ; 1495 ; Békésm. okit. 111.) Valószínűleg a XIV. sz. végén városi szabad­
ságokat élvezett már. De előbb is jelentékeny hely volt. A XIV. sz. elején két
plébániát tart fönn, melyik egyike a békési, másika a köleséri fó'esperességhez
tartozott. Ez állapotnak megfelelőleg a XVI. sz. elején (1509. 1510.) a város
is részben Békés- részben Zarándmegyéhez tartozott. S úgy látszik már a
XV-ben is. Mert bár 1438-ban és 1495-ben csak ZaraMÖ-megyében tűnik föl,
— a Korvin J. idejében Békésmegyének főhelye, mi óta (1484) a király Gyula
vár birtokához kötötte Békésmegye főispáni tisztségét. — Gyulát 1387-ig (úgy
látszik) a király b írta; ez idő tájt nyerték adományúl a Losoncziak, majd
ezeknek magvok szakadván. 1403-ban a Marótiak, kiknek kihalta után (1476.)
hat évig a király tartá kezén, 1482-ben pedig Korvin Jánosnak adományozta
— A ferenczrendiek itteni klastroma túlélte e századot. — Vámját már 1404-ben
említik. (V. ö. Békésm. tört. társ. évk. VII. 56. és köv., 72. és köv., Vili. 104.,
Bunyitay, i. m. II. 446., 1482: Müncheni áll. lit., i. h. XIII. 71.)
Szent-A ndrás. Zentandras. (1436. k örűi: Békésm. tört. társ. évk. XII.
35., — V. ö. VII. 108.) Zenthandoryas. (1463 : Dl. 15862.) Zenthandras opp.
(1463: Dl. 15836. 15847.) A Hunyadiak és Uszvásáriak bírták. (L. ott.) Szar­
vas m. ny. találjuk.
Összesen: 3 város.
6 4 8 M AGYARORSZAG.

HELYSÉGEI:
Ajtós. Aythos. (Nemesi névben. 1418: Diplomat. Békés. 46., 1456:
Békésm. okit. 73.) Gyulától ény. feküdt, a Fejér-Körös jobb oldalán.
Al-Gerla. L. Gerla a.
A pácza. Apacza. (1458 : Diplomat. Békés. 78.) Máskor Csanádmegyéhez
számítják. Ma puszta. Orosházától kel. E vidéken merül föl 1436. k ö rű i;
Apáczaegyháza, — 1466-ban (Csanádban) Apáczakuta vagy Apáczaegyháza,
— majd 1525-ben (Békésben) Apáczateleke nevű puszta, ügy látszik Apácza
helység s a mellette elterülő pusztának más-más birtokosok kezén levő részeit
kell értenünk. (1436: Békésm. tört. társ. évk. XII. 36., Dl. 16298. és 30352.)
A próhalom egyháza. Poss. Approhalumeghaza. (1433: Nadányi cs. lit.
rendezeti.) Poss. Aprohalumeghaza. (1439 : U. o.) A Nadányiaké volt.
Bajon. Boyn. (A szabolcsi főesperességben. 1332—7 : Páp. tíz. 1. 344.
360.) Bayon. (1427: Dl. 11902; 1449: Dl. 22491; 1459: Dl. 26616.) Ma
Nagy-Bajom helység és Kis-Bajom puszta Biharban. A hajdani nagy terje­
delmű Szabolcsmegye délnyugoti határhelysége, mely majd Békés-, majd
Szabolcs-, majd Biharmegyéhez (a XV. sz. vége felé) tartozott. 1459-ben épen
tanúi vagyunk, a mint (részeit) Szabolcsból Békésbe áthelyezik. De egyes
részei már 1449-ben Békésmegyében feküdtek, s valószínűleg előbb is (1433.).
mikor Bihar- és Békésmegyébe tartozó helyek vegyesen fordulnak elő, s még
1342-ben, a mikor «Bayn» alakban merül föl. (Békésm. okit. 8. — V. ö.
Károlyi okit. III. k. IX. 1.)
B alkány. L. Biharmegyében.
Balia. Bela. Bala. (1328 : Dl. 25791; 1476: Dl. 17810) Choda Bala.
(1388 : Dl. 25791.) Béla. (1466 : Dl. 16386.) Chwdabala. (1474: Dl. 17562., 1475 :
Dl. 17640. 17641.) 1479. óta Külső-Szolnokhoz kezdik számítani. (L. ott is.)
Ma puszta Déva-Ványa m. ny.
Bánhida. Jobagio domini regis in Banhyda. (1479: Dl. 36421.) Ma
puszta Békés mellett é.
Bel-Borsa. L. Borsa a.
B első-H arang. L. Harang a.
Bél-M egyer. L. Megyei· a.
Benedekegyltáza. L. Zarándmegyében.
Berény. Bérén. (1347 : Anjouk, okmt. V. 124.. 1418 : Diplomat. Békés.
45., 1419 : Müncheni áll. lit. Ung. doc. n. 16.) Ma Mező-Berény, Békés m ény.
Betlen-Osi. L. Zarándmegyében Ősi helys. a.
B ódogasszonytelke. Poss. Bodogazzunteleke. (1433: Nadányi cs. lit.
rendezeti.) Predium Bodogazontheleke. (1447 : U. o.) A Nadányiaké volt. A
bihari határon fekhetett.
Bodon. L. Zarándmegyében.
B oros. Boros. (Váradi regestr. Endlichernél. 104.) A mai Borosgyán
puszta őrzi nevét Békéstől d.
B orsa. (Barsa.) Poss. Nogborsa. (1323. k ö rű i: Nadányi cs. lit. rendezeti.)
Poss. Kylsewbarsa és Belbarsa. (1433: U. o.) Poss. Baarsa. (1447 : Muz. lltár.)
 B ÉK ÉSM EG Y E. 649

Predium Barsa. (1471 : Nadányi llt.fase. 25.) Barsa. Beelbarsa pred. (1478—79:
Dl. 26639. 26641.) A Füzes-Gyarmat határában fekvő mai Borsa-laponyagon
fekhetett.
Bucsa. Bucha, Bwcha. (1412: Dl. 9885; 1 4 7 8 -7 9 : Dl. 26639., 1487:
Diplomat. Békés. 1U3. — V. ö. Pesty. Helynév. I. 7.) Közelében föltűnik
1412-ben és 1476-ban: «locus Apawara», mely földesurainak, a Nadányiak-
nak egyik — 1300 körűi élt — ősére : Apára emlékeztet. Határozott adato­
kat (az 1433. 1458. 1462. és 1476. évekből) csupán e család levéltára nyújt
annak bizonyítására, hogy eme Külső-Szolnok-. a kúnság és Biharmegye felé
legszélsőbb határpont ez időben is Békésmegyéhez tartozott. (Fasc 12. 23. és
rendezeti.) 1447-ben ugyancsak a Nadánviak birtoka : predium Buchya. (Muz.
lltár.) Füzes-Gyarmattól ény.
Csaba. Chaba Taba. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 45. 89.) Chaba. (1383: Dip­
lomat. Békés. 32.) A mai Békés-Csaba. Hajdan mai helyétől kissé délebbre
terűit el.
Csabacsűd(e). Possessio illustris domine genitricis dni regis Chabachyde.
(1479 : DL 36421.) Chabachyde. (1480 : DI. 18387.) Chabachid. (1490 körűi: DI.
32394.) Chabachydy. (1508 : DI. 21815.) A megye kitétele nélkül. Bizonyára
Békésmegyéhez tartozott. — Ma puszta Szarvastól d.
C sapcsalja. Chapchallya. (1418 : Diplomat. Békés. 45—47.) 1418-ban
Kenderes-sel. — 1517-ben pedig mint Csapsalya (oklevél-másolat szerint)
Kamuttal és Csapszék nevű pusztával együtt szerepel. (Dl. 22902. — V. ö.
Dl. 22714.)
C sarna. Charna. (1415 : Dl. 10328.) Chorna. (1419 : Békésm. okit. 32.)
Ma Csarnahely néven Békés város határrésze.
C satár. Chatar. (1461 : Diplomat. Békés. 69.) Chathar. (1479: Dl. 36421.)
Ma Békés város határrésze.
Csegze. Chegze. (1475: Dl. 17641.) Kir. ember nevében merül föl
Csuda-Ballával kapcsolatlan. — Külső-Szolnok, Heves- és Békés megye határán
keresendő.
Csejt. Chehlh. (1449 : Haan, Békésm. tört. 152.) Cheyth. (1454 : Békésm.
okit. 70., 1475: Kállay cs. lit.) Cheyd. (1508: Nadányi cs. lit. fasc. 23.)
Hunyadi J. kormányzó 1449-ben helyezi át K.-Szolhokból Békésbe. Ma puszta
M.-Tur és Déva-Ványa közt.
Csépány. (Csépánfalva.) Villa Chepani. (1332—7: Páp. tiz. 1. 84.) Poss.
Chepany. (1480: Nadányi cs. Ili. fasc. 24.) Ma Cséfán néven puszta F.-Gyarmat
m. ény.
Csolt(-m onostora). Poss. Cholth, Abbas de Cholth. (Torda határjárásakor.
1330 körűi: Muz. lltár.) Cholch. (1351 : Anjouk, okmt. V. 424., Bunyitay, i.
m. II. 376.) Cholth villa. (1383 : Diplomat. Békés. 33.) Monostora 1383-ban
tűnik föl utoljára. — Okány és Vésztő közt feküdt. (L. Mágor a. is.)
C sorvás. Chorwas. (1458: Diplomat Békés. 78., 1467. és 1471: Dip­
lomat. Békés. 81. 89.) Ma puszta Csaba és Orosháza közt. — Hajdan ily nevű
puszta is terült el e tájon (inkább dél felé), melyet 1466-ban Csorvásegy-
háznak neveznek, de Csanádmegyéhez számítanak. (L. Hunyadiak a. és Dl.
16298.)
650 M AGYA RORSZA G.

Csökmö. Chukmew — a megye, kitét. nélkül. (1330 körül: Muz. lltár.)

Chuklev. Chekmes. (1332—7: Páp. tiz. 1. 50. 70.) Chewkmew. (1406: Dl.
9080; 1418: Diplomat. Békés. 47., 1483: U. o. 102.) Cheukmew. (1471:
Nadányi cs. lit. fasc, 25.) Ma Biharmegyében fekszik (Szeghalomtól k.). a
hová különben (részeit legalább) 1470-ben és 1471-ben is számították, valamint
1520-ban is, a midőn a biharmegyei vám-összeiráskor Csökmő szintén e megye
vámhelyei közt (mint a Csáki család birtoka) szerepel. (Dl. 23348. — V. ö.
1470-hez: Dl. 26630.)
Csuda-Balla. L. Balia a.
Dámfok. Damufok. (1424: Békésm. okit. 38.) Dampfok. Damfok. (1461:
Diplomat. Békés. 69., 1479: Dl. 36421.) Ma Dánfok puszta Békés mellett
dkeletre.
Décse. Deche. (1403: Békésm. tört. társ. évk. VII. 8 1 , 1418: Diplomat.
Békés. 45.) Vámszedő hely volt. — Ma Décs néven puszta, Szarvas m. k.
Deter. Dether. (1418: Diplomat. Békés. 45.) Ma Diter néven puszta,
Békéstől k.
Doboz. Doboz. (1308. 1340 : Haan, Békésm. tört. 161. 1.) Doboz et aha
Doboz : (1403 : Békésm. tört. társ. évk. 80.) Ma Doboz, Gyulától é.
Ecseg. Lásd : Hevesmegyében.
Edeles. Edeles. (1332—7: Páp. tiz. 1. 45.) Edeleus. (1364—95: Békésm.
okit. 12.) Edeles. (1478 : Muz. lltár.) Ma puszta Körös-Tarcsa m.
Ege. Ege. Eghe. (1435. 1466. 1472 : Diplomat. Békés. 59. 72. 90.) Ma
puszta Gyoma m. dk.
Endrőd. (Endréd.) Endreud. (1461 : Diplomat. Békés. 70.) Endréd. (1470 :
Békésm. okit. 85.) Endrewd. (1495 : Dl. 20324.) Szarvastól ék. találjuk.
Fábiánvára. L. Félhalom a.
Fás. Faas. (1364—95 : Békésm. okit. 12., 1479 : Nadányi cs. lit. fasc.
25.) Ma puszta Ladány és Vésztő közt.
Fejéregyház. Lásd : Külső-Szolnokmegyében a m.-városok közt.
Fejérem . (Fejér-Őrem.) Villa Feher Eurem. (1261 : Fejér. IV. 3. 40.)
Feyerem. (1395. 1406: Egri kápt. lit. Num. 16. div. 4. fasc. 1. fr. 13. és
Num. 19. div. 1. fasc. 1. fr. 4—7., 1446 : Diplomat. Békés. 60.) Csaba körűi
fekhetett.
Félhalom. Monticulum Felhalom prope poss. Wyfalw. (1435 : Nadányi
cs. lit. fasc. 24. és Diplomat. Békés. 59.) Possessio Felhalom alio nomine
Wyfalu et adhuc aliter Fabianvara voc. (1466 : Diplomat. Békés. 72.) Feel-
lialom. (1478: Muz. lit. — V. ö. 1435: Diplomat. Békés. 59.) 1471-ben en­
gedélyt nyertek a Simaiak a Körösnek e faluhoz tartozó részén rév felállí­
tására. (Magy. Tört. T. IX. 169.) Ma Félhalom, puszta Gyomától d.
Földvár. L ásd : Csanádmegyében.
Gatály. Gathal. (Vegyesen békés- és biharmegyei helységekkel együtt
merül föl. 1433—46: Dl. 12523.) G. pred. (1458: Békésm. okit. 76., 1459:
Dl. 15332.) Ma puszta Biharmegyében, Szerep és P.-Ladány közt. 1438-ban
Szabolcs-, 1472-ben pedig mint pusztát határozottan Biharmegyéhez szá­
mítják. (Ivói. mon. prot., Dl. 17344.)
 BF.KÉSJVrEGYE. 6 ö l

G ellértegyháza (puszta). 1466-ban is fölmerül Csanáclmegyében eme.

valamint 1525-ben is (Orosháza, tehát Szente-tornya körül) Gellértkuta néven.
(Lásd : Hunyadiak a. és Századok. 1870. 467., Dl. 30352.)
G erendás. Gerendas. (1458: Diplomat. Békés. 78., 1467: Dl. 16555.,
1469 : Dl. 16543.) Ma puszta Orosházától kel.
Gerla. 01-Gerla. (1383 : Diplomat. Békés. 31.) Gerla. (1415 : Egri kápt.
lit. num. 19. div. 1. fase. 1. fr. 6., 1467 : Diplomat Békés. 82.) Ma puszta
Békés és Gyula közt.
Gyarm at. Gyarmath. (1323 k ö rü l: Nadányi cs. lit. rendezeti.) Galmad.
Garmad. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 50. 53. 70. 88.) Gyarmath utraque. Nagh-
gyarmath, Kysgyarmath. (1478—9 : Dl. 26639. A megye kitétele nélkül. —
1433-ban Békésmegyében. Nadányi cs. lit. Több határjáró-levél u. o.) Ma
Füzes-Gyarmat, a megye ék. sarkában.
Gyened. Gened. (1322: Bunyitay, i. m. II. 426.) Szerep és Udvari
vidékén merül föl.
Gyoma. Gama. (1332—7: Páp. tiz. 1. 45.) Gyoma. (1444: Békésm.
okit. 47.) Gyomya. (1473 : Békésm. okit. 89.) Gywoma. (1479. Békésm. okit.
100.) Mező-Túrtól dk. esik.
Gyúr. Gywr. (1418 : Diplomat. Békés. 45.) Ma puszta. Békés m. ny.
H alásztelek. Halaztelek. (1461: Diplomat. Békés. 70.) Régebben Halász.
(Haan, i. m.) Ma puszta, Szarvas m. északra. Mint a szomszédos Fehér­
egyházát. néha (legalább részeit) Külsó'-Szolnokba is számították. így pl.
1339-ben és 1442-ben. (Adatok az egri egyhm. tört. 370. 372.) 1493—1496-ban
pedig mint az egri püspök birtokát — tán csak részben — Hevesmegyébe.
(Bakocs Codex. 440. — V. ö. 1455—1456 : Dl. 15012.)
Harang. Harangh. (1360: Diplomat. Békés 308.) Belharang. (1402.
1405. U. o. 306. 307.) Kylsewharang. (1402 : U. o. 306.) Harangh poss.
(1452: Dl. 26613.) Belsew-Harang. (1483 : U. o. 102.) Kulsew Harang (1487:
U. o. 104.) 1360-ban, 1402-ben és 1405-ben mint &e'fce's-megyei, 1452-ben mint
biharmegyei helységet említik, 1483-ban és 1487-ben hovátartozásuk nem
tudható meg. — Ezenkívül a Nadányi család birtokában levő oklevelekben
1391-ben : poss Kylseharangh, Beelsewharangh, 1476-ban : Harang. 1487-ben
ism ét: Kylsewharang és Belsewharangh a megye kitétele nélkül, —1476-ban
és 1480-ban pedig : Kylsew Harang mint bihar-megyei helység fordul elő. —
Ma Kis- és Nagy-Harang puszták, F.-Gyarmat közelében ény.
Hegyes. Kethegyes. (1418: Diplomat. Békés. 47.) Segresthezes (elfer­
dítve?) és Erdengeshegyes. (1458 : Diplomat. Békés. 78.) Ma Orosházától dk.
(Csanádm.) találunk egy Bánhegyes nevű pusztát, melynek «Bán» előneve
Maróti birtokra mutat s igy az 1418. évi Ivét-Hegyesnek felelne meg. Csak­
hogy e vidéket már inkább Zarándhoz számíthatjuk. — A másik két Hegyes
a gerlai Ábrahámfiaké volt s bár szintén a mai Bánhegyes vidékén fekvő
helységekkel együtt sorolják föl, mégis a mai Csákó nevű pusztának felel
meg. (Orosházától ék.) Mert 1519-ben, ugyancsak a gerlai Ábrahámfiak
birtokában : Erdenghews alio nomine Chakohegyesse — alakban fordúl elő
s az 1549. évi békésmegyei adólajstromban is : Cyako Hegiese. (Diplomat.
Békés. 136. és Orsz. Lltár. Conscr. dical. cotlus Békés.)
652 M AG YA RORSZA G.

Hidas. 1295-ben mint Műről és Kamut határosa (Gerla felé) merül

föl. (Árpádk. új. okmt. XII. 566—574.) A mai Hidashát pusztának felel meg.
(Békés mellett.)
Himesegyház. Hymeseghaz. (1326 : Diplomat. Békés. 17.) 1527-ben
már puszta. (Haan. Békésm. tört. 209.) Déva-Ványától ény. felé fekhetett.
Iráz. Poss. Iraaz a megye kitét nélkül. Torda határjárásakor. (1330
körül: Muz. lltár.) Iraz. (1483: Diplomat. Békés. 102.) Vámhely volt. Máskor
(1470: Dl. 26630., Bunyitay. i. m. II. 241., III. 277.) Biharmegyéhez számít­
ják. Ma is ott találjuk — mint pusztát — Vésztőtől kel. é.
K áka(-szeg). Kakazeg. (1326 : Dl. 28575.) Kaka. (1461 : Diplomat.
Békés. 69.) Ma puszta, Szarvastól d.
Kamut. Kamaulth. (1295 : Árpádk. új okmt. XII. 566—574.) Kamuth.
(1419: Békésm. okit. 32., 1469: Dl. 16811; 1517 : Dl. 22902). 1469-ben:
«locus sedis judrie». 1515-ben: poss. Kyskamwth említtetik. (Dl. 22714.) Ma
Kis- és Nagy-Kamut néven puszta. Békés m. dny.
K enderes. L. Csapcsalja a.
K erek(i). Kerek. (1418: Diplomat. Békés 47.) Kereki. (1475: Dl.
17671; 1491: Diplomat. Békés. 304.. 1518: Dl. 22999.) Ma Nemes-Kereki
puszta, M.-Berénytó'l k. é.
Kernye. Kernye. (1463: Dl. 15862.) A Szeghalom és Ladány közt
elterülő mai Nagy- és Kis-Környe pusztáknak felel meg. (1561-ben még falu.
— L. Biharmegyében is.)
Ketesd. (Kötesd.) 1261-ben mint az egri püspökség birtoka. Fejér-
Oremmel és Püspökivel együtt szerepel. A XV. században már puszta.
(Kethesd. — Fejér. IV. 3. 40. és Dipl. Békés. 61.) Csaba vidékén a Fehér-
Körös m. feküdt.
K irályság. Kiralsaag. — Lásd Zeleméres helység a
Kis-Gyarm at. L. Gyarmat a.
Kis-Kamut. L. Kamut a
Kis-Pázm án. L. Pázmán a.
Kondoros. Kondoros. (1469: Dl. 16811.) Ma Kis- és Nagy-Kondoros
puszták, Szarvas és Békés közt.
Kutas. L. Csanádmegyében.
K ülső-Borsa. L. Borsa a.
Külső-Harang. L. Harang a.
László-tövisse. Losloutuisse. (1364—95 : Békésm. okit. 12.) Mágor.
Vésztő, Fás és Edeles helységekkel együtt tűnik föl.
Mágor. Magur. (1364—95: Békésm. okit. 11.) Magor alio nomine
Cholth. (Nadány határjárásakor. 1479 : Nadányi cs. lit. fasc. 25.). Ma puszta.
Vésztő és Szeghalom közt. (L. Csőit a. külön.)
Maráz. Maraz. (1412: Diplomat. Békés. 39.) 1657-ben még fönnállt.
Azóta nyoma veszett.
Megyer. a) Megere. (1467 : Diplomat. Békés. 81.) Megyei·. (1469 :
Békésm. okit. 83.) A Csaba és Békés közt fekvő mai Mező-Megyer (és Doboz -
Megyer puszta), mely hajdan Mező-Megyer néven is előfordul. (1468 :
 BÉ K ÉSM EG Y E. 653

Diplomat. Békés, másolat után.) — 5) Belmegyer. (1433: Diplomat Békés.

53.. 1479: Nadányi es. IU. fase. 25., 1480 körűi: Muz. litari) Jobagio
Sebastiani Abranfy in porcione eiusdem Belmegyer residens. (1479: DI.
36421.) A mai Bélmegyer puszta, Békés határában ék. felé.
Méhes. Mehes. (1323 körűi : Nadányi cs. lit. rendezeti.) Meuhes.
(1433: U. o.) Mehes. (1478—9: Dl. 26639; 1479: Nadányi cs. lit. f. 25.)
Ma puszta, Körös-Ladánytól dk. (1561-ben még falu.)
M iklóslaka. Mykolaka praed. (1413: Békésm. okit. 22.) Miklosslaka
praed. (1444 : Békésm. okit. 47.) Miklóslaka poss. (1479 : Békésm. okit. 94.)
Gyomával együtt fordul elő.
Műről. (Murvahely.) Murul. (1295 : Árpádk. uj okmt. XII. 566—574.)
Műről. (1412: Dl. 9921.) Muryel. (1426: Diplomat. Békés. 52.) Mwrwl. (1424:
Békésm. okit. 39.) Ma Murvahely p. Békés m. dny.
Murony. Mwron. (1478. 1480: Muz. lltár.) — Ma puszta Orosháza m.
északkeletre.
Nadány. Nadan. (1323 körűi: Nadányi cs. lit. rendezeti.. 1332—7:
Páp. tíz. 1. 50. 54. 70., 1478—79 : Dl. 26639. 26641.) 1479-ben egy ízben
Biharmegyéhee számítják Süvöltő pusztával együtt. (Nadányi cs. lit. f. 25.)
Vámszedő hely volt. — Ma Körös-Ladány, Békéstől é.
Nagy-Borsa. L. Borsa a.
Nagy-Gyarmat. L. Gyarmat a.
Nagy-Pázm án. L. Pázmán a.
Nagy-Rábé. L. Rábé a.
Nagy-Telek. Tarcsa és Edeles határosa: poss. Nagy Telek — a «de
Karadyan» Majsai László birtoka. (1491 : Diplomat. Békés. 304.) A XVI. sz
adólajstromok (1549. 1561.) e helységet (Nagh Thelek) mint a Massai cs
birtokát emlegetik. — Ma Szent-János-Telek puszta őrzi emlékét Körös-Tarcsa
határában dny. — 1479-ben, a nádori «congregatio generalis» alkalm ával:
Valentinus de Thelek mint Békésmegye egyik esküdt bírája, a bűnösök közt
pedig egy rabló szerepel, a ki előbb Thelek-en lakott, most pedig Békésen
tartózkodik. (Dl. 36421.) ügy látszik szintén ez a Telek (és nem a zaránd-
megyei) helység értendő.
Németi. Nemethy. (1447: Muz. lltár, 1470: Diplomat. Békés. 87. Kir.
ember nevében) Ma ily nevű pusztát találunk Szeghalom és Vésztő közt.
Ó-Torda. L. Torda a.
Ölyved. (Ölyvöd.) Ewlyweth. (1461 : Dipl. Békés. 67. és köv. 1.) Elweth.
(1468: Muz. lltár, 1471: Nadányi cs. lit. fasc. 25.) Ewlweth. (1479: Dl.
36421.) Mindig a megye kitétele nélkül, de Békésmegyével szoros kapcsolat­
ban merül föl. Ma ily nevű pusztát találunk Gyula mellett ény. a Fehér-
Körös jobb partján.
Orosháza. Orozhaza. (Kir. ember nevében: 1471 : Dl. 17227.) Oros­
háza. (1488 : Dl. 19378 ; 1525 : Dl. 30352.) Csak 1525-ben számítja az oki.
határozottan Békésmegyébe. De valószínű, hogy a XV. sz.-ban is oda tarto­
zott, mert birtokosai akkor is ugyanazok voltak. (L. Komlósiak a. — V. ö.
Haan, i. m. 256 1.)
654 M AG YA RORSZÁ G.

Ösvény. Eswen. (1322 : Bunyitay, i. m. II. 426.) Ewswen. (1433: Dipl.

Békés. 57.) Wswyn. (1451 : Kár. okit. II. 285.) Ma puszta Füzes-Gyarmat
határában, a Berettyó m.
Őszöd. (Őszed.) Evsud praedium. (1444: Békésm. okit. 47.) Wzed pred.
(1473 : Békésm. okit. 89.) Ewsed poss. (1479 : Békéset)· okit. 94.) Ma puszta,
Gyoma határában.
Pázm án. (Páznán.) Pazman. Paznan. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 70. 88.)
Pazman. (1422: Dl. 26591.) Paznaan. (1447 : Muz. Utál·.) Paznan. (1451 : Kár.
okit. II. 285.) 1472-ben: Kyspazman, Naghpazman, de inkább Biharmegyébe
értve. (Dl. 17320.) Ma puszta Füzes-Gyarmat m. északra.
Piski. (Püspöki.) Pyspyky. (1261: Fejér. IV. 3. 40.) Pysky. (Határjáró­
levél. 1415-ből: Egri kápt. lit. num. 19. div. 1. fasc, 1. fr. 6., 1446: Diplom.
Békés. 60.) 1261-ben az egri püspökség birtoka. — Csaba határához tart.
puszta volt még 1728-ban is.
Pőhalom. (Póhalma.) Poss. Pohalum. (1425: Nadányi cs. lit. rendezeti.)
Villicus de Pohalma. (1475: Dl. 17641.) Pohalom. (1478—9 : Dl. 26639.) Ma
puszta Déva-Ványa és Gyoma közt.
Rábé. Rake. Raba. (A szabolcsi íö'esperességben. (1.3.32—7: Páp. tiz.
l. 344. 360.) Rabe. (1412: Békésm. okit. 21., 1422 : Dl. 11241.) Rabay. (1415:
Békésm, okit. 29.) Nagh Rabe. (1458: Dl. 15261; 1507: Békésm. okit. 119.)
Ma Nagy-Rábé helység és Kis-Rábé puszta Biharmegyében (hová 1458-ban
is számítják), Püspök-Ladánytól dk.
Sáp. L. Szabolcsmegyében.
Sim a és S im a-sziget. Syma. (1332—7: Páp. tiz. 1. 50.) Syma. (1454:
Békésm. okit. 70.) Symazygethe. (1470: Békésm. okit. 84.) Syma és Syma-
zygeth. (Nadányi cs. lit. fasc. 23. 1508-hoz.) Ma Sima és Simaszigete puszta
Déva-Ványa m. — 1471-ben Simán kir. engedélylyel révet állítottak föl a
Körösön a Simaiak. (Magy. Tört. Tár. IX. 169.) 1561-ben még Sima is Sima­
sziget is falu. (Adólajstr. Orsz. Lltár.)
Sopron. Sopron. (1458. 1467 : Diplomat. Békés. 78. 81.) Kethsopron.
(1469: Dl. 16543. és 1519: Diplomat. Békés. 136.) Ma Nagy- és Kis-Sopron
puszták Csabától ny.
S öprés. L. Zarándmegyében.
Süvöltő. Poss. Syuelthw. (1433: Nadányi cs. lit. rendezeti.) Predium
Sywelthen. (1479: U. o. fasc. 25.) Pred. Syvelteu. (1479 : Diplomat. Békés.
96.) Nadánynyal együtt szerepel.
S zánná. Zanna. (1403 : Békésm. tört. társ. évk. X. 6.) Gyula és Doboz
m. feküdt.
Szarvas(-halom ). Zarvas. (1461. 1472: Diplomat. Békés. 69. 91.)
Sarvashalom poss. (1469: Diplomat. Békés. 84.) Birtokosaiként 1461. és
1469-ben a gerlai Ábrahámfiakat, 1472-ben pedig Vér Andrást emlegetik. —
Ma Szarvas, a megye nyugoti határán.
Szeghalom . Zegholm. (1330 k örűi: Muz. lltár.) Zeghalm. Zugkaim.
1332—7 : Páp. tiz. 1. 50. 53. 70. 88.) Zeghalm. Zwghalom. (1405: Dl.
9080; 1483 : Diplomat. Békés. 102.) Zekhalom. (1480 : Nadányi cs. lit. fasc.
 BÉ KÉS M EG YE. 655

2 4) Részben Bihar-, részben Békésmegyéhez tortozott — úgy látszik az egész

korszakon át. Az 1520. évi biharmegyei vámösszeiráskor — mint a Csáki-
család birtoka — e helység (Zekhalom) is Biharmegye vámhelyei közt sze­
repel. (Dl. 26348. — V. ö. Diplomat. Békés. 47., Bunyitay, i. m. II. 275.
281.) A megye ék. részében fekszik.
Szénás. Zenas. (1470 : Dl. 16985.) Ma puszta Orosháza és Szarvas közt.
Szente-tornya. Zentkethornya. (1471: Dl. 17227; 1477: Dl. 17935.)
Ma Szent-Tornya puszta Orosháza melleit é. — 1463-ban Mrad-megyéhez
számítják. (Diplomat. Békés. 71.)
Szent-G yörgy-egyháza. Poss. Theked, (1323 k ö rű i: Nadányi cs. Utár
rendezeti.) Poss. Thekedeghaza alio vocabulo Zenthgyureghaza. (1433: U. o.)
Szent-M ihály-egyháza Poss. Zenthmihaleghaza. (1433: Nadányi cs. lit.
rendezeti.) Az előbbivel együtt, Nadányiaké volt, a inkább csak puszták
lehettek.
Szent-M iklós. a) Zenlmiklos. (1461 : Diplomat. Békés. 69.) Ma puszta
Csaba m. ény. — b) Egy másik Szent-Miklós 1449-ben mint a váradi püspök
birtoka Derecske. Bajon, Zsáka sat. (Bihar- és Békésm.) helységekkel együtt
merül föl. (Dl. 22491.) E helységet már 1322-ből ismerjük. (Bunyitay. i. m. 426.)
A mai Rét-Szent-Miklós pusztának felel meg. Bajom és Rábé közt. (Biharm.) —
c) Egy ily nevű puszta pedig 1454-ben Sima és Csejt körűi tűnik elénk.
(Békésm. okit. 70.) E pusztát az 1561. évi adólajstrom mint falut sorolja föl.—
d) Végre (hozzávetőleg) Királyság és Káka közt is feküdt egy ily nevű falu.
(Békésm. tort. társ. évk. XII. 43.)
Szerep(-m onostora). Seerepmunustura. (1322: Bunyitay, i. m. 426.)
Zered. (Eme hibás alakban merül föl 1438-ban: Kol. mon. prot.) Zerep.
(1458: Békésm. okit. 76., 1459: Dl. 15332. 1471 : Dl. 17212.) Ma S ih a r-
megyében (a hová számítják 1472-ben is: Dl. 17344.) Füzes-Gyarmattól é.
fekszik.
T arosa. Tarcha. (1447 : Diplomat. Békés. 62., 1479: Nadányi cs. lit.
fasc. 25., 1480: Muz. llíár.) Ma Körös-Taresa, Békéstől ény.
T églás. Téglás. Theglas. (1479 : Békésm. okit. 94. 100.) Theklas. (1485 :
Békésm. okit. 104.) Gyomával és Őszöddel együtt fordul elő.
Teked(-egyháza). L. Szent-György-egyháza a.
Telek. L. Nagy-Telek a.
Tompa. L. Tompa(-egyház) a. Csanádmegyében.
Torda. Poss. Torda antiqua, poss. Torda, pratum Tordasara — Torda
határjárásakor. (1330 k ö rű i: Muz. Utál1. — V. ö. 1323: Békésm. okit. 2.,
1418: Diplomat. Békés. 47.) A Vésztő mellett északra elterülő mai Torda
pusztának íelel meg.
Tölgy. Tewlgh. (1418: Diplomat. Békés. 45.) Jobagio domini regis in
Thewlgh. (1479: Dl. 36421.) Endró'd m. feküdt. A XVI. sz. adólajstromok
még ismerik.
T urtö. Thwrthew. (1459. 1475: Újhelyi cs. lit., 1488: Lelesz. 219.,
1498: Lelesz. 246.) 1459-ben a megye kitétele nélkül, 1475-ben Békés-,
1488-ban és 1498-ban Külső-Szolnokmegyében. — Ma puszta M.-Tur m.
Bánréve felé.
 656 M AG YA RORSZÁ G.

Újfalu. L. Félhalom a.
Ványa. L. Hevesmegyében.
V assánegyház(a). Poss. Wassaneghaza. (1433: Nadányí cs. lit. rendezeti.)
Predium Wassaneghaz. (1435 : U. o. fasc. 24.) A Nadányiaké volt.
V eresegyház. Vereseghaz. (1453: Diplomat. Békés. 65.) Ma puszta.
Sz.-András közelében, dél felé. (Lásd : Zarándban is.)
Vészé. Weze. (1406: Egri kápt. lit. Num. 19. div. 1. fasc. 1. fr. 7.,
1446: Diplomat. Békés. 60.) Veze. (1415: Egri kápt. lit. U. o. fr. 6.) Ma
puszta. Csaba vidékén.
Vésztő. Veyzetheu. (1350: Diplomat. Békés. 22.) Veeztheu. (1364—95:
Békésm. okit. 12.) Békéstől ék. esik.
Z ám (-m onostora). L ásd: Szabolcsmegyében.
Zelem éres. Zelemeres pred. (1436 k ö rű i: Békésm. tört. társ. évk. XII.
36.) Zylemeres. Zylemires. — Egy 1461. évi oki. szerint hörögsz. Szilágyi
Mihály, mint a Marótiak birtokát elpusztíttatván, jobbágyait egy nem messze
. eső helyre telepítette s az így alakult uj falut Királyságnak nevezte el.
(Diplomat. Békés. 67.) Ez óta az utóbbi név állandósúl. Pl. 1481 ben és
1495-ben ismét előfordul, mint békésmegyei helység. (Dl. 18943. és 20324 )
Ma Nagy- és Kis-Királyság pusztákat ismerünk Csongrádmegyében, Szar­
vastól d.
Összesen : 107 helység.

FŐBB BIRTO K O SA I:
Ábrahámfi (gerlai) cs. Előbb: Gerlaiak. Állítólag a Csolt-nemzetségbó'l.
— Már 1350 táján bírnak Csabán, Fehéremen, 1364-ben Edeles. Vésztő,
Mágor, Lászlótövisse, Fás és Csőit, — 1383-ban pedig Al-Gerla, (Csőit). Vészé,
(Fejérem, Csaba). Megyei·, Műről, Tarcsa (Fás, Mágor, Vésztő) helységekben.
1458-ban új-adomány úl kapják Mátyás királytól: Gerendás, Csorvás, a két
Sopron, Apácza, Tompa, a két Hegyes, Veresegyháza és Benedekegyháza
helységeket. 1461-ben és 1469-ben Szarvason is földesurak s 1469-ben Megye­
iben kastélyuk is van. 1482-ben Sebestyén és Péter elzálogosítják Tarcsa, majd
1484-ben Edeles részeit muronyi Vér Andrásnak. 1488-ban Apáczán még min­
dig vannak részeik. (Lásd főleg 1364: Békésm. okit 11.. 1469: Békésm. okit.
83., 1383., 1458., 1461. 1469: Diplomat. Békés. 31., 69., 78., 84; 1482.1484:
Haan, i. m. 303., 165. — V. ö. Békésm. tört. társ. évk. XI. 79.. XII. 96..
Bunyitay, i. m. II. 377. — L. Bél-Megyeriek és Bél-Megyer helys. a. is.)
Acinti (ölyvedi) cs. 1461 : Diplomat. Békés. 69.
Ajtósi cs. (Idéz. Ajtós helys. a. — V. ö. 1517 : Dl. 22902.)
Alasi (halászteleki) cs..
Almos (halásztelki) cs. és
A ranyos (ölyvedi) cs. 1461: Diplomat. Békés. 69., 1469: Diplomat.
Békés. 83.
Á rtándi cs. L. Nadányiak a.
Bábi cs. L. Tarcsiak a.
 BÉKÉSM EG YE. 657

Bajoni cs. 1449-ben a rokon Izsákaiakkal együtt cserében a váradi

püspöktől szereznek részeket Szent-Miklóson és Bajonban. 1451-ben pázmáni
Tárnok Mibálytól zálogba veszik az Izsákaiak birtokát: Ösvény faluban és
Monostortelke pusztán ; 1458-ban Szerepen s Keményegyház és Gatály pusz­
tákon vesznek jószágot az Izsákaiaktól, a hol aztán 1471-ben is vannak
részeik. 1459-ben Zám és Bajon helységekben is földesurak. (1441. 1451 :
Kár. okit, II. 229. 285., 1449: Dl. 22491; 1458: Békésm. okit. 76., 1459:
Dl. 26616. 15332., 1471: Dl. 17212.)
Baksás (pázmáni) cs. Baksas. (1447 : Muz. lltár.)
Balássy (endrődi) cs. 1495: Dl. 20324.
Baraczki (orosházi) cs. Baraczky. (1495 : Dl. 20324.)
Bátori cs. L. endrédi Zoárdfiak a.
Bedek m áskor: Bebek (csatári) cs. 1461: Diplomat. Békés. 69., 1470:
Diplomat. Békés. 87.
Bekefi (Begfi, dámfoki) cs. Földesurak Murolon, hol 1412-ben a Mu-
roliaknak. s 1424-ben a Marótiaknak zálogosítnak (s utóbbiaknak 1426-ban
adnak el) részeket; Ugv látszik Bél-Megyeren is volt jószáguk, mert 1419-ben
bélmegyeri Bekefi M. nevű nemes szerepel. 1461-ben is emlegetik őket.
1479-ben : Joh. Begfy de Damfok — megyei esküdt-bíró. (Dl. 9921. 10835.,
Békésm. okit. 38., Diplomat. Békés. 69.. 1479 : Dl. 36421.)
Bélmegyeri cs. A gerlai Ábrahámfiaknak 1468-ban cserébe adják némely
bél-megyeri részüket, mező-megyeri jószágokért. (Diplomat. Békés. 76. —
V. ö. II. o. 306. 1. az 1402. évhez és Nadányi cs. levéltára fasc. 24. az
1480. évhez.)
Belsőharangi cs. Idéz. Harang helys. a.
Besenyei cs. Az Izsákaiakkal vagy Zsákaiakkal együtt földesurak Sze­
rep és Ösvény helységekben s ezenkívül Gatályon. (1433 : Dl. 12523. 12553.
12850., Diplomat. Békés 57.. 1438: Kolosrnon. prot., 1440: Haan, i. m. 262.)
Bethlen (iktári) cs. L. Neczpáliak a.
Bicze (békési) cs. 1469 : Dl. 16845.
Birósi (Bíró, pázmáni) cs. A Birósiak az Izsákaiaktól 1440 körűi
zálogba veszik Ösvény részeit. Pázmánban bírtak 1449-ben is. (Haan. i. m.
és Diplomat. Békés. 63. 1.) Hogy a Birósi («Birossy») család a Bíró («Byro»)
családdal azonos, világosan mutatja egy 1447, évi oklevél, melyben az
1449-ben Birossynak nevezett István fia Mihály, mint «Byro» fordúl elő.
(Muz. lltár.)
Boltba (pázmáni) cs. Boltha vagy Bolcha. (1447 : Muz. lltár.)
Bornemisza (kölesei) cs. L. Nadányiak a.
Borsos (csarnai) cs. Részeik voltak Halásztelken is. (1461: Diplomat.
Békés. 70.)
Bosoldi cs. Demeter 1487-ben megyei esküdt. (Nadányi cs. levéltára,
fasc. 10.)
Both (endrédi) cs. Miklós 1479-ben a megye alispánja. (Dl. 36421.)
Budavári prépostság. L. Hunyadiak a.
Bujái cs. Részeik voltak Tárcsán. (1447 : Haan, i. m.)
H u n y a d ia k k o ra VI. 42
658 M AG YA RORSZÁ G.

Csák (ölyvedi) cs. 1461 : Diplomat. Békés. 70.

Csáki cs. Földesurak: Iráz, Szeghalom és Csökmő (1. e két utóbbi
helység a. is) helységekben, melyeket 1483-ban Békésmegyéhez számítanak.
(Dipl. Békés. 102. 1. — V. ö. Jászó, f. 20. n. 20.)
Csapó (ajtósi) cs. Chabo. (1469: Dl. 16811.)
Csarnai cs. 1419-ben a Deteriek vesznek tőlök részeket Csarnán. (Dl.
10835. — V. ö. 1458: Nadányi cs. Ili fasc. 11.)
Csatári (ölyvedi) cs. 1468 : Muz. lltár. 1479: Dl. 36421
Csegzei (ölyvedi) cs. 1461: Diplomat. Békés. 69., 1475: Dl. 17461.
Csenke (Csenk, ölyvedi) cs. — Részei voltak Halásztelken is. (1446:
Dl. 13983; 1461: Diplomat. Békés. 70., 1470: Diplomat. Békés. 87.)
Csere (kereki) cs. 1491: Diplomat. Békés. 304.
Csuda cs. L. a szentlőrinczi pálosok a.
Czigán (ölyvedi) cs. Cygan. (1461 : Diplomat. Békés. 69. 70., 1465:
Muz. lltár.)
Danes (harangi) cs. Danch. (1468 : Nadányi cs. lit. rendezeti.)
Dancz (varsányi) cs. 1461: Diplomat. Békés. 69. 70.
Dengelegi cs. L. endrédi Zoárdfiak a.
Deteri cs. L. Csarnaiak a.
Dóczi cs. L. soklói Pipalyiak a.
Edelesi cs. 1479: Nadányi cs. Ili fasc. 25
Egei cs. 1425: IJ. o. rendezeti.
Egri püspök és káptalan. L. Marótiak a.
Elek (kamuti) cs. 1461 : Diplomat. Békés. 70.
Endrédi cs. 1447 : Muz. lltár. 1475 : Kállay cs. lit.
Farkas cs. 1461-ben: ölyvedi előnévvel. Részeik voltak Halásztelken
is. (1461: Diplomat. Békés. 70.) 1435-ben: endrédi előnévvel tűnik föl ily
nevű nemesi család. (Nadányi cs. lit. fasc. 24.)
Fekete (csarnai) cs. 1461 : Diplomat. Békés. 70.
Fodor (endrédi és halásztelki) cs. 1435: Nadányi cs. lit. fasc. 24.,
1466. 1479: Diplomat. Békés. 74. 88.. Békésmegyei okltár. 101. és 1479 :
Dl. 36421.
Fodor (harangi) cs. 1476 : Nadányi cs. lit. fasc. 24.
Földes (ölyvedi) cs. 1469., 1472: Diplomat. Békés. 83. 90.
Géléi (földesi) cs. 1491: Diplomat, Békés. 301. 304.
Gerlai cs. L. gerlai Ábrahámfi cs. a.
Gyarmati cs. L, Nadányiak a.
Gyerkei cs. János 1461-ben a megye alispánja volt. (Diplomat.
Békés. 67.)
Halászteleki cs. 1435 : Nadányi cs. lit. f 24.
Harangh (Harangi, endi'ó'di) cs. (1461: Diplomat. Békés. 69., 1470 ·
Békésm. okit. 85., 1494: U. o. 109.)
Harangi cs. 1480-ban Harangi János Külső-Harangon (ekkor Bihar-
megyében) földesúr. Ez alatt a család alatt tehát hihetőleg a Külső-
harangiakat kell értenünk. (1427 : Dl. 11902; 1447: Muz. lltár, 1475: Kállay
cs. lit., 1480: Nadányi cs. lit. fasc. 24.)
 B ÉK ÉSM EG Y E. 659

Harasztos cs. 1410-ben. 1425-ben és 1435-ben: endrédi elönéwel.

(Csáky cs. lit. f. 3. n. 2.. s Nadányi cs. lit. fasc. 24. rendezeti. — (L.
Jankaiak a. is.)
Hegyi cs. 1472: Diplomat. Békés. 90.
Hékedi cs. A Gergely leán y a: Anna vörösegyházi birtokát a fiává
fogadott Sári Péternek adományozta 1453 körűi. (Diplomat. Békés 64.)
HencZhidai cs. Az 1507-ben magtalanul elhalt Benedek (vagy családja)
Balkánvt és Nagy-Rábét valószínűleg már 1490 előtt is bírta. (Békésm.
okit. 119.)
Hunyadi cs. Zsigmond királytól nyerte János 1436 körűi Szent-András,
Csabacsűd és Szente-tornya helységeket, Gádoros. Lábasegyház, Őrszeg-
egyház, Zeleméres, Libeczegyháza, Tőkemonostora, Csorvás, Gellértegyháza,
Apáczaegyháza. Két-Kupa és Tompa pusztákkal. — Mátyás király e birtokokat
nemsokára anyjára ruházta át. a ki 1463-ban tiltakozik, hogy fia Szent-
András, Csabacsűd. Királyság, Donát-tornya, Szente-tornya, Kutas, Földvár
és Kernye helységeket eladományozza. Ugyanez évben Szent-Andrást már az
ő kezén találjuk ; — 1471-ben pedig Szente-tornyát már el is adományozza
a szűz Máriáról nevezett budavári uj prépostságnak, majd 1477-ben az
ó-budai várban Sz.-Erzsébet tiszt, épült egyháznak. E két adomány daczára
e falut 1480-ban és 1484-ben ismét az ő (illetve fia) birtokában találjuk.
1480 ban ezenkívül: Szent-Miklós, (Csabacsűd) és Királyság (már 1471-ben
is) békésm. helységeket bírja. 1484-ben történt halálával e birtokok ismét a
királyra szálltak, ki azokat még ez évben Korvin Jánosnak adományozta.
(1463 : Dl. 15862 ; 1471: Dl. 17227 ; 1477 : Dl. 17935 ; 1480 : Dl. 18387 ;
1484 : Dl. 18943. A többire nézve: Dl. 19646. és Békésm. tört. társ. évk.
XII. 34. köv. 11. — V. ö. a nyulszigeti apáczák, Uszvásáriak és Csanád-
megyében a Hunyadiak a. is.)
Izsákai cs. L. Zsákaiak a.
Jankai cs. Jankai Tamás és Harasztos Domonkos 1447-ben a megye
országgyűl. követei. (Kovach. Vest. Com. 267.)
JÓ (harangi) cs. 1476 : Nadányi cs. lit. fasc. 24.
Józsa cs. Magvok szakadván, 1472-ben muronyi Vér András kapja
tárcsái és szarvasi birtokukat. (Diplomat. Békés. 70., 1480 : Muz. lltár.)
Justh cs. L. Neczpáliak a.
Kalmár (halásztelki) cs. 1461 : Diplomat. Békés. 69.
Kamuti (endrődi) cs. Bírtak Halásztelken is. (1461: Diplomat. Békés.
69. 70.. 1471 : Nadányi cs. lit, fasc. 25.)
Kánya (bél-megyeri) cs. 1433 : Diplomat. Békés. 53. — 1480-ban Bálint
a : bél-megyeri mellett a : mezó'-gyáni előnevet is viseli. (Nadányi cs. lit.
fasc. 24.)
Kardos (bél-megyeri) cs. 1479 : Dl. 36421.
Kelemér (belső-harangi) cs. 1487 : Nadányi cs. lit. és Dipl. Békés. 104.
Kenézi (ölyvedi) cs. 1470: Diplomat. Békés. 86.
Kereki cs. 1402 : Diplomat. Békés. 306., 1435. 1479: Nadányi cs. lit.
fasc. 24. és 25.. 1475 : Dl. 17671 ; 1479 : Dl. 36421.
42*
660 M AG YA RORSZÁ G.

Király. L. Hunyadiak, s Bánhida és Tölgy helységek alatt.

Királyi cs. 1472: Múzeumi lit.
Kis (pázmáni) cs. 1447 : Muz. lltár.
Kismarjai cs. L. Nadányiak a.
Komádi cs. Lásd : Biharmegyében.
Komlósi (orosházi) cs. Földesurak Orosházán és a hozzá tart. pusztá­
kon. (1468 : Dl. 16708 ; 1488 : Dl. 19378 ; 1495 : Dl. 20324 ; 1508 : Dl. 21815
1525 : Dl. 30352.)
Konyás (halásztelki) cs. Koynyas. (1479 : Dl. 36421.) Konhas. (1495 :
Dl. 20324.)
Korvin János. L. Hunyadiak és Gyula város a.
Kovács István. L. a szent-ló'rinczi pálosok a.
Kölpi (kereki) cs., és
Köpe (ölyvedi) cs. Utóbbiaknak részeik voltak Halásztelken is. (1461 :
Diplomái. Békés. 69. 70.)
Köre (Kere, endrédi) cs. 1466. 1470: Diplomat. Békés 74.. Békésm.
okit. 85. és Dl. 16386 ; 1471 : Nadányi cs. lit. fasc. 25.
Kövér (endrédi) cs. 1435: Nadányi cs. lit. fasc 24.
Kristel (ajtósi) cs. István 1479-ben megyei esküdt. (Dl. 36421.)
Kulcsár (ölyvedi) cs. 1470 : Diplomat. Békés. 86
Kun (simái) cs. 1508-ban földesúr: Sima, Csejt és Simasziget részeiben.
(Nadányi cs. lit. fasc. 23.)
Külsőharangi cs. 1391 : Nadányi cs. lit. fasc 14., 1402: Diplomat.
Békés. 306., 1487. Diplomat. Békés. 104 — L. Harangiak a. is.
Lanthos (bél-megyeri) cs. Lanthos. majd Lalthos — alakban. (1479 :
Nadányi cs. lit. fasc. 25. és Dl. 36421.)
Lengyel (simái) cs. Lengek (1435: Nadányi cs. lit. fasc. 24. — L.
Simaiak a.)
Lökös (csatári) cs. 1461 : Diplomat. Békés. 69.
Lőrinczi (ölyvödi) cs. 1469: Diplomat Békés. 81.
Majsai (Massai) cs. L. Nagy-Telek helys. a.
Maróti cs. 1404-ben igtatják őket (Jánost) a Zsigmond királytól
1403-ban nyert 44 békés- és zarándmegyei birtokba {békésmegyeiek gyanánt
vehetők : Doboz, Szánná, Gyúr, Berény, Békés, Deter, Décse) 1405-ben pedig
a hűtlen görögmezei Vér Miklós szeghalmi és csökmői jószágába. 1418-ban
földesurak : (Békés, Deter, Berény, Gyúr), a két Hegyes, Csapcsalja, Kenderes,
(Décse), Tölgy, (Szeghalom, C.sökmő) helységekben s az inkább Zaránd-
megyéhez számított Gyulán (lásd a vár és város alatl). 1446-ban az egri
káptalantól cserébe kapják Vészét, Piskit és Fejéremet, Kötesd pusztával.
(1261-ben : Fejérem, Piski és Ketesd az egri püspökségé.) 1461. előtt már
bírnak Szent-Miklóson, 1469-ben Kondoroson és 1470-ben Szénáson is.
(1261: Fejér. IV. 3. 40., 1404: Müncheni lit., i. h. II. 9., 1405: Békésm.
okit. 18., Dl. 9080.. 1418. 1446. 1461: Diplomat. Békés. 45. 60. 67., 1470: Dl.
16985. — V. ö. Haan, i. m. 228., 1. a dánfoki Bekefiek a. is.)
Méhes (bél-megyeri) cs. Ladisl. Mehes de Belmegyer. (1447 : Muz. lltár.)
 B ÉK ÉSM EG Y E. 661

Méhesi (kereki) cs. 1476-ban: Joh. Mehesv de Kereky szerepel. 1479-ben

ugyanő, m in t: Joh. de Mehes. (Nadányi cs. lit. fasc. 24. és 25.)
Meleg (halásztelki) cs. 1461: Diplomat. Békés. 69.
Mezőgyáni cs. Földesurak Bél-Megyeren. (1436: Diplomat. Békés. 53.)
Mikes (halásztelki) cs. 1461 : Diplomat. Békés. 69.
Monyorósi J. L a szent-ló'rinczi pálosok a.
Műrőli cs. L. dámfoki Beke cs. a.
Nadányi cs. A Borsa-nemből. 1323. körűi osztozkodnak: Apa ispán fiai
(Miklós, Ugud és János), és Opoj fia Borsa ispán (s ennek fia István, vala­
mint János, a ki Miklósnak fia. Borsának pedig testvére) a békésmegyeieknek
vehető : Nadány, Nagy-Borsa, Teked, Gyarmat és Méhes birtokokon. 1425-ben
Póhalom is a Nadányiaké. 1433-ban a következő — részben inkább puszták­
nak tekinthető — «birtokok»-ból adják ki a leánynegyedet: Méhes. Süvöltő,
Nadány. Apróhalomegyháza, Vassánegyháza, Szent-Mihály-egyháza, Tekedegy-
háza másként Szent-György-egyháza, Külső- és Belső-Borsa, Bucsa, Bódog-
asszonytelke és Gyarmat. 1478—79-ben Nadányon erősségük is volt. Ugyan­
ekkor : Nadány, a két Gyarmat, Póhalom. Méhes. Bucsa, Borsa helységeket,
Szent-Mihály, Vassánegyház és Borsa pusztákat bírták, melyeknek részeit a
Kismarjaiaknak, Tordaiaknak és Ártándiaknak kötötték le zálogúl egy időre.
1458-ban Bucsa felét, 1462-ben ismét Bucsa részeit a Vémerieknek, — 1476-ban
pedig egy harmadát kölesei Bornemisza Jánosnak adták zálogba. Olykor, mint
pl. 1360-ban és 1476-ban e családnak egyik ága : Gyarmati nevet visel. 1476-ban
ez ágból való pl. Gyarmati Borsafi István is. (Dl. 26639. 26641. és Diplomat.
Békés. 94. 1. — V. ö. Békésm. tört. társ. évk. XI. 85. — A többire nézve
N a d á n yi cs. lltára.)
Nagy (bél-megyeri) cs. 1468: Muz. lltár.
Nagy (csatári) cs. 1461: Békésm. okit. 70.
Nagy (endrédi) cs. Lásd endrédi Zoárdfiak a.
Neczpáli cs. Az iktári Bethlen-ekkel együtt már 1413-ban egyezkednek:
Gyoma helység, Miklóslaka és Őszöd pusztákon. 1421-ben ugyanezeket új-ado-
mányúl kapják Téglás pusztával együtt s 1478-ban is bírják. 1471-ben Szo-
kolyi Lászlónénak Gyomát zálogosítják el. A Neczpáliak birtokában 1473-ban
(a Gyomálól dny. elterülő) Nyárszeg puszta is fölmerül. Ugyanők (Balázs)
1479-ben Gyoma, Miklóslaka, Őszöd és Téglás részeit 1479-ben Justh András­
nak adják vagy zálogosítják el. E birtokok részeibe azonban 1480-ban bajmóczi
Onoífri Imrénét is beigtatják. 1496-ban — a Neczpáliakkal 1478-ban kötött köl­
csönös öröködési szerződés szerint — az iktári Bethlenek egyezkednek e birtokok
fölött a Justh-okkal. (Békésm. okllt. 23. 36. 86. 89—102. 114.)
Németi cs. 1410: Csáky cs. lit. f. 3. n. 2., 1447 : Muz. lltár, 1470:
Diplomat. Békés. 87.
Nyul-szigeti apáczák. Pesty szerint (Század. 1870. 469. 473.) Mátyás
királytól kapták Csabcsűdöt és Szent-Miklóst, Haan szerint (i. h. 308.) Szente-
tornyát is. (E helységek azonban az apáczák birtokai közt 1508-ban nem
fordulnak elő. Dl. 21830.)
Ó-buda-vári templom. L. Hunyadiak a.
Onoffri (bajmóczi) cs. L. Neczpáliak a.
662 M AG YA RORSZA G.

Orosházi cs. 1471: Dl. 17227.

Ölyvedi cs. Halásztelken is földesurak. — 1461-ben Mihály a megye
alispánja volt. (Dipl. Békés. 67. — V. ö. 1471-hez: Nadányi cs. lit. fasc.
25. és 1479-hez: Dl. 36421.)
Ötvös cs. Ölyvedi. csarnai, majd halásztelki előnévvel. (1461. 1470:
Békés. okit. 70. 86.)
Pálfi (halásztelki) cs. Palfv. (1495 : Dl. 20324.)
Pálóczi cs. Földesurak : Fejéregyházán. (1447 : Dl. 14137.)
Parlagi cs. L. endrédi Zoárdfiak és Külső-Szolnokmegyében: Parla­
giak alatt.
Pázmán (szántai) és Pázmáni cs. Földesurak : Pázmánban. (1422: Dip­
lom. Békés. 51. — V. ö. 1427: Dl. 11902; 1447: Muz. lltár.)
Pipalyi (soklói) cs. A Tasiakkal együtt Dóczi Imrének zálogosítják el
1489-ben Halásztelek részeit. (Dl. 19587. — V. ö. 1491-hez: Diplomat. Békés.
302. és 304.)
Rábéi cs. Rábén. (1399—1422 : Békésm. Okit. 17—20.. 1415 : Muz. lit.
— V. ö. Dl. 11241.)
Sápi cs. Sápon. (1459: Dl. 26616.)
Sári Péter. L. Hékediek a.
Sáros (halásztelki), és
Sertöldi (halásztelki, ölyvedi) cs. Serthewldy. (1461: Diplomat. Békés.
69.. 1479: Dl. 36421.)
Simái cs. Rokonok a simái Lengyelekkel. (1435. 1466.) és úgy látszik
a simái Kunokkal (1508.) is. — Földesurak Csejten 1449-ben s eló'bb is.
1454-ben V. Lászlótól: Sima (és Csejt) falvak, Szent-Margit-egyháza, Szent-
Miklós. Szent-Mihályegyháza és Berzseny pusztákat kapják új-adományúl.
1466-ban Újfalu (Félhalom) helységnek, 1470-ben Sándorháza (Sima-szigetéhez
tart.) pusztának is földesurai. (1449: Haan, i. m. 152., 1454. 1470: Békésm.
oklltár. 70., 84., 1466: Diplomat. Békés 72., 1471 : Magy. Tört. Tár.
IX. 169.)
Soki (halásztelki) cs. és
Soldos (halásztelki) cs. 1461 : Diplomat. Békés. 69.
Szabó (bél-megyeri) cs. 1479 : Nadányi cs. lit. fasc. 25.
Szabó (csatári) cs. Halásztelken is. (1461: Diplomat. Békés. 70.)
Szabó (edelesi) cs. és
Szabó (ölyvedi) cs. 1461 : Diplomat. Békés. 69. 70.
Szakálos (ölyvedi) cs. Gergely 1446-ban halásztelki részeit a halász­
telki Tálasoknak adja el. (1446 : Kár. okit. II. 251., Dl. 13983., 1461: Diplomat.
Békés. 70.)
Szalonnás (ölyvedi) cs. 1446 : Dl. 13983.
Szegi (belső-harangi) cs. Zegy. (1476. és 1480: Nadányi cs. lit. fasc.
24.) Azonos lehet az 1458-ban föltűnő «Zeek de Harang« családdal. (IJ. o.
fasc. 11.) Biharmegyei családnak is vehető. (1475: Lelesz, prot. parv.)
Széles (Szeles ? rábéi) cs. Zeles. (1412 : Muz. lltár.)
 B É K ÉSM EG Y E. 663

Szent-lőrinczi (Buda m.) pálosok. Részeik voltak Csuda-Ballán. E falu

a Csuda család kezéről a Monyorósi (Borsodul.) János (1465.), majd a Kovács
István budai polgár (1466. és 1474.) s aztán a szent-lőrinczi pálosok (1475.)
birtokába ment át. (Lásd : Balla helység a. is.)
Szilágyi Erzsébet. L. Hunyadiak és pl. Csabacsűde helys. a.
Szokolyi cs. L. Neczpáliak a.
Tálas (halásztelki) cs. 1471—72 : Diplomat. Békés. 89—91.. 1472. Muz.
lit., 1495 : Dl. 20324. — L. ölyvedi Szakálos cs. a. is.
Tar (ajtósi) cs. 1469: Dl. 16811.
Tarosai cs. 1447-ben magvok szakadván, tárcsái birtokukat Hunyadi
Jánostól a Bábi cs nyerte. (Diplomat. Békés. 62.)
Tárnok (pázmání) cs. Részei voltak Nagy-Pázmánban. (1472 : Dl. 17320.
— L. Bajornak a. is.)
Tasi cs. L. soklói Pipalyiak a.
Tekes (halásztelki) cs., és
Telek (ölyvedi) cs. 1461. 1470 : Diplomat. Békés. 69. 70. 86.
Teleki cs. Bálint 1479-ben megyei esküdt. (Dl. 36421.)
Tordai cs. L. Nadányiak a.
Török (halásztelki) cs. 1461 : Diplomat. Békés. 69.
Török (pázmáni) cs. Thewrek. (1447 : Muz. lltár.)
Újhelyi cs. L. endrédi Zoárdfiak a.
Uras (ölyvedi) cs. Részei voltak: Halásztelken is. (1461 : Diplomat.
Békés. 69. 70.)
Uszvásári cs. Hunyadi Jánossal pöröltek Szent-András fölött, de részök
volt e helységben Zsigmond és Mátyás kir. idejében is. (1455: Ház. okit.
422., Békésm. tört. társ. évk. XII. 40. 42.)
Váradi káptalan. Részei voltak : Szeghalmon. (1492 : Diplomat.
Békés. 107.)
Váradi püspök L. Bajornak a.
Varsányi cs. Imre 1479-ben megyei esküdt. (Dl. 36421.)
Vémeri cs. L. Nadányiak a.
Vér (muronyi) cs. Földesurak : Murony, Tarosa és Szarvas helységekben.
(Lásd : Murony helység, a gerlai Ábrahámfiak és a Józsa cs. a. is. — V. ö.
1491-hez: Dipl. Békés. 301. 1.)
Veres (bél-megyeri) cs. 1468: Muz. lltár.
Veres (csarnai) cs., és
Veres (ölyvedi) cs. Utóbbiaknak részeik voltak Halásztelken is. (1461 :
Diplomat. Békés. 69.)
Zoártífi (endrédi) cs. 1475-ben az endrédi Nagyoknak zálogosítják el
Turtő részeit, melyek eddig a Bátoriaknál, Parlagiaknál, Dengelegieknél és
Újhelyieknél voltak Zálogban. (Újhelyi cs. lit.)
Zsákai cs. Lásd : Bajornak. Besenyeiek és pázmáni Birósiak a.
Összesen: 166 birtokos.
664; M AGYARORSZÁG.

FŐ ISP Á N JA I ·.

1442-ben és 1444-ben Maróti László mácsói bán.1 1467-ben Kanizsai

László és Maróti Mátyus, egy időben, majd : gáti Országh László.2 1470-ben
és 1471-ben Pongrácz János tűnik föl mint «comes» a szolgabirákkal,3 1484-ben
Mátyás király a megye főispánságát Gyulavár birtokához kötvén, ettőlfogva
annak tulajdonosát: Korvin Jánost tekinthetjük a megye főispánjának, mint
a ki (a megye ispánjaiul is) ottani várnagyait kinevezte.4

' Dl. 13680. 13755. * Dl. 16985. és Nadányi család lltára

4 Pesty szerint, Század. 1870. 477.fasc. 25.
Azt azonban, hogy Ország L. 1492-ig volt a 4 Békésmegyei tört. társ. évkönyve.
megye főispánja, nem fogadhatjuk el. Az VII. 73.
okokat lásd fönt.
 KÜLSŐ-SZOLNOKMEGYE.

E néven csak a XV. században a huszas évek végén kez­

dik nevezni. Az előtt, egyszerűen Szolnokmegye nevet viselt.1
Hevesmegyével, a jászsággal, Pest, Csongrád és Békés megyék­
kel s a kúnsággal volt határos.2
Csongrád felé Istvánbáza, T.-Sas, T.-Ugh mint külsőszolnok-
megyei helységek jelölik határát, a Tisza másik oldalán pedig
Alpár és Szent-Lőrincz ingadozó vidéke. Békésmegye és a kún
terület közé : Mező-Tur, Tur-Pásztó, Náta, Kaba és Ecseg által
messze beékelődött. E vidéket különben részben olykor Hevesme­
gyéhez számították.
Adó alá eső házhelye 2500 körül volt a század végén.3
Főleg közép éskis-nemesség lakta, melynek sorából a Vértesiek,
Jeneiek és Vezsenyiek válnak ki jelentékenyebb birtokkal. Utóbbi
családnak a Tisza mentén Abonytól Tisza-Sasig lenyúló, 11 faluból
álló terjedelmes uradalmát a 70-es években Kinizsi Pál kapta a
királytól.
Előkelőbb családok a városokba fészkelődtek be. Mint
Brankovics és a Hunyadiak, majd a Kállaiak és Parlagiak Túr és
Varsány, — a Pálócziak Szolnok és Fejéregyház, — a Szapo-
lyaiak pedig Kengyel m -város birtokába.
Egyháziak közül: az egri püspöknek voltak Túrkeve, a
duna-földvári apátnak Tisza-Földvár, — a titeli prépostságnak

1 Pesty. Eltűnt r vm. I. 100. sat., 2 L. részletesebben e területeknél.

Század. 1872. 453. — V. 5. 1380: 3 1494-ben 2350, 1495-ben 2553
Acta post Advoc. 82—30. 1420: forint adót vetettek ki e megyére.
Jászó. ser. B. Nro 17.. 1439: Dl. (Engel. 1. 130.1
13298.
666 M AGYARORSZÁG.

Alpár és Várkony, — a váradi püspöknek Túrpásztó, — a szent-

lőrinczi (Buda m ) pálosoknak Kenderes és Ecseg, — a sági
konventnek Szolnok, — és végűi a garam-szent-benedeki konvent-
nek Tenyő körül kisebb-nagyobb birtokaik.

MEZŐVÁROSAI:
Fejéregyház. Oppidum Feyereghaz. (Huny. kora. X. 474·.) 1455-ben. a
mikor fölmerül, a Pálócziak kezén találjuk. Ugyanők már 1447—1448-ban
is bírják, mint 6e'feés-megyei helységet (possessio). (Dl. 14137.) — Ma puszta.
Öcsöd m. Békésmegyében.
Kasza-Perek. L. Csanádmegyében.
Kengyel. Opidum nostrum Kengiel — Írja 1479-ben Szapolyai Imre.
(Kállay cs. lit.) Ma puszta, Szolnoktól dk.
Szolnok. Datum in Zolnuk — 1380. évi szolnokmegyei kiadványon.
(Acta p. Advoc. 82—30) Civitas nostra Zolnok — számára Zsigmond király
1429-ben engedélyt ad, hogy minden jobbágy szabadon oda költözhessék.
Első rangú s régi kir. sókamara-hely. 1455-ben Pálóczi László országbíró (és
testvére Simon) mondja magáénak. Ugyanők oppidum-nak czímezik. valamint
a következő évben V. László király is Egy 1498. évi oklevél szerint e város
a megye törvénytevő gyűléseinek · székhelye. (Locus sed. iud.) (1429: Dl.
12087 ; 1440: Dl. 13563; 1455: Huny kora. X. 474., 1456: Dl. 15059;
1498 : Dl. 20778.)
Túr. (Nagy-Tur.) Villa Twr. (1378: Ház. okit. 304. és 1405: Gyárfás,
i. m. III. 541.) 1441 körűi Brankovics György rácz despota Tisza-V arsány-
nyal együtt mint mezővárosokat (oppida Thur et Thissa Varsan) Birini
Pálnak engedi át. Túrnak ekkor vámját is említik. 1450-ben azonban
Hunyadi János (Brankovicstól) foglalja el e városokat. Mátyás király még
koronáztatása előtt eladományozta Kállai Pálnak és Parlagi Györgynek.
1461-ben azonban kitűnik, hogy a Szilágyi Mihály kezére ment volt át. a ki
után most neje Margit kapja zálogul. 1464-ben végleg a Kállai és Parlagi
birtokába jutott, — új-adományként. A Kállaiak mindkettőben földesurak
1484-ben, süt 1492-ben (és pl. 1561-ben) is. 1490-ben a Korvin János kezén
találjuk, a kinek birtokában «in perpetuum» meghagyják az országnagyok s
a király e két várost. Valószínű azonban, hogy csak részeit bírta. Túron
1459-ben egy nemes kún család is lakott, mely e városról nevezé magát.
(Gyárfás, III. 640. 1. — V. ö. 696. 1. — Pesty. Brankovics. 21. 35. 47., 1461 :
Dl. 15567 ; 1464 : Kállay cs. lit.. 1484: Dl. 18951 ; 1488 : Lelesz: 1., 1490:
Dl. 19657 ; 1492 : Dl. 19785.) Ma Mező-Tur, Jász-Nagykun-Szolnokmegyében.
Varsány. (Tisza-Varsány.) Wassan penes fluv. Tycie. (1402: Nagy
Imre gyűjt.) Wassan. (1436: Dl. 12903.) Thyzawarsan. (1484: Dl. 18951.)
Warsan. (1490: Dl. 19657.) Már a 40-es években «oppidum». 1402-ben a
király visszaveszi az Albisiektől (később Zólyomiak), kiknek kezére Sáp
esztergomm. birtokért került s Székelyhidot adja érte. Később Túrnak sorsá­
ban osztozott. (L. ott.) Ma Alsó- és Felső-Varsány puszta, Szolnoktól d.
Összesen: δ mezőváros.
 KÜ LSŐ -SZ O LH O K M E G Y E. 667

HELYSÉGEI:
Abony. (Ahány.) Aban poss. deserta — melynek határai Szeléig.
Uj-Szászig, Tetétlenig érnek. (1150 : Zsélyi lit.) Abaan. (1479 : U. o.) Abon.
(1472: Dl. 17360; 1484: Dl. 18961.) Szolnoktól ny. esik. (Pestmegyében.)
Álcsi. Lásd : Hevesmegyében.
Alpár. m a ip a r . (1488: Dl. 19381., Gyárfás. Jászkún. t. III. 697.) A
mai Felső-Alpár vagy Kis-Alpár pusztának felel meg, Átpártol é. felé. Vele
együtt tűnik föl <l‘yspehalpar» is. — H alsoalpar villa, mint a (Külső-)
Szolnokmegyébe számított Szent-Király és Mindszent halárosa. (1354 :
Gyárfás. Jászkun. t. III. 491.) Alpar. (1372: Dl. 6028; 1443 : Dl. 13715.)
Ez alatt szintén a mai Alsó-Alpár értendő (Pestm., Csongrádtól ény.), de
inkább C.songrádmegyébe számítható már.
Alsó-Alpár. L. Alpár a.
Balla. Bala in c. Zolnok exteriori. (1479: Dipl. Békés. 100.. 1483:
Dl. 18816.) Chwdabala in c. Z. e. (1484: Dl. 18951.) Ma Csuda-balla puszta
(Békésm.), Déva-Ványától ék. Előbb Békésmegyéhez (1. ott is) számították.
Bánréve. Poss. Baanrewy iuxta magnum Crisium in cottu de Zonuk.
(1314 : Anjouk, okmt. I. 341.) Ma puszta, M.-Tur és Szarvas közt.
Barabásháza. (Barabás-szállása.) Lásd: Mindszent alatt a kún területnél.
Bekenye. (Bökönye.) Bekenye. (1472: Dl. 17360.) Bewkenye. (1479:
Zsélyi lit.) Ma Bökönye puszta. Vezseny m. a Tisza mentén.
Bobál(d). L. a Bobáldiak a.
Bök. (Bőg.) Bewk. (A «k» betű után 3 betűt egykorú kéz kívakart.
1472: Dl. 17360.) Bewk. (1479: Zsélyi l i t ) A mai Ó- és Uj-Bög puszta
(Pestmegye) Kécske és Bökönye (ma puszta) közt, a melyekkel együtt tűnik
föl. ügy látszik ez a hely értendő a «Petrus de Begy» kir. ember nevében
előforduló helység alatt is. (1354: Gyárfás. Jászkun. t. III. 490.)
Csejt. L. Békésmegyében.
Csuda-balla. L. Balia a.
Czibakháza. Czybakhaza. (1465- 1466: Dl. 16292.) Chibakhaza. (1470:
Kállay cs. lit.) Nemesi névből olvassuk ki. — Szolnoktól d. esik.
Derzs. Ders. (1455: Dl. 15012; 1466: Dl. 16323.) Hasonlókép csak
nemesi tulajdon- és elő-névben fordúl elő. — Bizonyára a mai derzsi pusz­
tának felel meg, Szolnoktól dk.
Dóba. L. Hevesmegyében.
Ecseg. Lásd : Hevesmegyében.
Eszegény. Ezegen. (1467: Kállay cs. lit.) T.-Földvárral és Martfővel
együtt említik.
Earnos. (Farnas.) Fornas. (1421: Kapy cs, lit. Act. mise. div. fám. n.
211.) Farnas. (1436: Dl. 12878; 1476: Dl. 17848.) A mai pestmegyei Farmos,
Czeglédtől é. — Úgy látszik Pestmegyéhez is számították néha, legalább
részeit. (V. ö. Turul. 1885. I. 3.)
Fel-Alpár. L. Alpár a.
Fokoró. L. Hevesmegyében.
668 M A G YA ROR SZÁ G.

Gyalu. A «Vas» családot melynek egyik ta g ja: László a XV. század

végén Külső-Szol.-m. alispánja volt, — e helységről nevezték. (1483: Dl.
18794; 1498: Dl. 20778.) Ma puszta Czibakháza és Kún-Szent-Márton közt.
Gyügér. (Gyegér.) Gwger. (1456 : Dl. 15012.) Gyegeer. (1476 : Lelesz, acta
Beres. íasc. 9. n. 19.) 1456-ban Karával együtt említik. — Ma ily nevű
(Gyügér) pusztát találunk Czibakháza m.
Haczok. (Hacza.) Hatzuk (1350: Zichy okmt. II. 438.) Hacza. (1476 :
Dl. 17774.) Haczok. (1490: Dl. 19673.) Mindig: «in cottu de Zolnok». —
A Zagyva m. feküdt Szolnok vidékén. (V. ö. Pesty Eltűnt r. vm. I. 91.)
Halásztelek. L. Békésmegyében.
Himesd. Hymesd. (1476 : Lelesz. Acta Bercsény. f. 9. n. 19.) Czibak­
háza vidékén fekhelett.
Hort. Hurch. (1347 : Anjouk, okmt. V. 124.) Vénynyel együtt említik.
Inota. Inatha. (1450: Zsélyi lit.) Ma Inoka, Csíbakházától dny.
Istvánháza. Istwanhaza. (1463: Muz. Utál·., 1476: Lelesz. Act. Béres,
f. 9. n. 19., 1492 : Dl. 19785.) Ma Kún-Szent-Márton m. ny. é. találunk ily
nevű pusztát. E helységet kell értenünk ama külső-szolnokmegyei «Isthwan-
haza» alatt is, melyben 1469-ben kir. engedélyivel révet állílnak föl a Körö­
sön a Jeneiek. (Huny. kora, XI. 399.)
Iva. Iva. Iwa. (V. ö. Pesty. Eltűnt m. I. 91.) Haczokkal és Dohával (1.
ott is) együtt emlegetik.
Jánoshida. Janushida in cottu de Zolnok. (1401.) L. Pestmegyében.
Jenő. Jenew. (1469 : Huny. kora. XI. 399., 1476 : Lelesz. Act. Béres,
f 9. n. 19.) 1469-ben kir. engedélylyel révet állítnak fel a Tiszán e helység­
ben földesurai: a Jeneiek. — Ma puszta Abonytól d. (Pestm.)
Kaba. Kaba. (Dl. 20777.) Mint külső-szolnok-megyei helység tűnik föl
1498-ban a hevesmegyei Körsziget m. — A mai Kis-Kaba puszta Turkeve és
Kis-Ujszállás közt.
Karancs. L. a Karancsiak a. — V. ö. 1442: Dl. 13680.
Kécske. (Kékese.) Kekche. (1466: Dl. 16323; 1472: Dl. 17360.) Keekche.
(1479: Zsélyi lit.) Kechke. Kethke. (1488: Dl. 19381; Gyárfás. Jászkun. t.
III. 697.) Ma Ó- és Uj-Kécske, Kecskeméttől kel. a Tisza m. (Pestm.)
Kenderes L. Hevesmegyében : B ő helység alatt.
Kengyelszállás. L. Tenyő helys. a.
Kerekegyház. Kerekeghaz. (1472 : Dl. 17360; 1479: Zsélyi lit.) A mai
Kécske, Tisza-Sas, Kürt és Ugh helységek táján fekhetett. — Talán a mai
Kerekdomb puszta (Pestm.) Uj-Kécske mellett?
Kerekudvar. L. Hevesmegyében.
Keve vagy Keveegyház. L. Turkevi a.
Kis-Pó. L. Pó a.
Kürt. Poss. regalis Kyurth vocata. (A megye kitétele nélkül. Sassal
együtt. 1348: Ház. okmt. VII. 404.) Kyrth. (1472: Dl. 17360.) Kywrth. (1479:
Zsélyi lit.) A mai Tisza-Kürt. Kun-Szent-Mártontól ny. é.
Laka. Laka. (1441 : Dl. 13607; Gyárfás. Jászkun. t. III. 697.) Fel-
Alpár és Ság vidékéri feküdt.
 KÜ LSŐ -SZO LN O K M EG YE. 669

Martfő. Marthfew. (1467 : Kállay cs. lit.) Ma Martfű puszta, T.-Földvár

mellett ék.
Menyház. L. Örsed a.
Mindszent. L. a kun területnél.
Monostur-Sáp. L. Pestmegyében.
Nagy-Pó. L Pó a.
Nagyrév. Nemesi nevekben fordul elő olykor. (1450 : Zsélyi lit. 1484 :
Dl. 18951. - V. ö. Tud. Gyűjt. 1821. VIII. 59.. 1380-ból.) A Tisza mellett,
Szolnoktól d. találjuk.
Nagytelek. Poss. Nagytelek in cottu Zonuck. (1261 : Gyárfás. II. 410.)
Poss. Nogteluk. (1281 : U. o. 446., 1324 : U. o. 465.) A mai Turkeve vidékén
feküdt. (L. Póhamara a. is.)
Náta. Medietas (poss.) Neusaegliaza(?) in cottu Zonuck. (1261: Gyár­
fás. II. 410.) Medietas (t. i. a másik fele) possessionis Nacha iuxta fluv.
Twr. (1326—1351 : Dl. 4163.) Poss. Nacha — Külső-Szolnokmegyében.
(1438: Dl. 13160.) Ma Turkeve vidékén egy pusztarész őrzi nevét. (Lásd
Póhamara a. is.)
Néne. Nene. (1455 : Dl. 15012.) Szomszédos nemes és kir. ember nevében
fordul elő. (Péld. 1483 : Dl. 18794.) Az 1560 évi adólajstrom is ismeri. —
Szolnoktól d. felé feküdt.
Nyáras-Apát(i). L. Pestmegyében. — V. ö. 1522 : Dl. 30348.
Omorsa(?). Omorsa. (XIV. sz. végén: Bunyilay, i. m. II. 259.) Túr-
Pásztóval együtt említik.
Örsed. Wrsed poss. és : Menyhaz poss. (1354: Gyárfás. Jászkun. t. III.
491.) E két helység a (későbbi Külső-) Szolnokmegyébe tartozó Mindszenttel
és Szent-Királylyal volt határos. — Talán Külsó'-Szolnokba (vagy már Cson-
grádba ?) tartoztak.
Paladics. Paladich. (1380: Ház. okmt. VII. 416.) Paladycb. (1450:
Zsélyi lit., 1472 : Dl. 17360.) Ma puszta, Szolnok m. dny.
Pataj. Pathay poss. (1354: Gyárfás. Jászkun. t. III. 492.) A megye
kitétele nélkül, (külső-) szolnokmegyei falvak határosaként tűnik föl. — Úgy
látszik a mai Nagy-Kőrös közelében dk. feküdt.
Pelö. L. Tenyő a.
Pó. Nagbpo. Kyspo. (Mátyás kir. korából: Kovachich. Form. Sol. 227.
V. 230. 1.) Ma mindkettő puszta. M.-Tur m. ny. é.
Póhamara. Poss. Póhamara in cottu Zonuck. (1261 : Gyárfás. II. 410.)
Poss. Pouhomora. (1281 : U. o. 446., 1324 : U. ο. III. 465.) Poss. Pohamera
— nemes kánnak birtoka. (1395 : U. o. 525.) Comanus de descensu Puha-
mora. (1410 : U. o. 562.) Ma puszta Turkeve határában, ny. — E helységgel
együtt sorolják föl Tisza- (m áskor: Túr-) Keddit, Nátát, Keveegyházát. (Tur-
kevit) és Nagyteleket, mint (Náta csak felében) az egri püspök birtokait.
Ugyanezekre nézve I. Ferdinándnak a püspökség birtokait megerősítő 1560
évi oklevele megjegyzi, hogy azok : «secundum suas metas per beatissimum
Ladislaum regem donatae et possessae pacifice per ecclesiam Agriensem ab
antiquo in com itatu de Zounuk existentes.» (U. o. 410.) E szavakat ugyan
egyenesen a IV. Béla 1261. évi okleveléből (Fejér. IV. 3. 39.) vették át, de
670 M AG YA RORSZÁ G.

bizonyává némi jogosúlísággal. Mert bár a Bakocs-codex Tuvkevit és Turked-

dit Hevesmegyéhez számítja (1494.), máskor bizonyára Külső-Szolnokhoz is
számították, mindnyáját, vagy egyikét-másikát. Különben is az 1494—5. évi
adólajstrom szerint az egri püspöknek jelentékeny birtoka volt Külső-Szol-
nokban. — A kunsághoz inkább csak az újabb korban tartoztak e helysé­
gek. De mint látjuk, Póhamarán már a XIV. XV. sz.-ban is laktak kánok.
Püspök-AIpár. L. Alpár a.
Püspöki. (Pispeki.) Pyspeky. (1456: Dl. 15012; 1463: Muz. lltár, 1490:
Acta post Advoc. 35—41.) A mai Tisza-Püspöki, Szolnoktól ék.
Rékas. Rekas. (1347: Anjouk, okmt. V. 127., és a megye kitétele nél­
kül 1368 : Dl. 5696., 1399: Dl. 8410.) Szolnoktól ény. esik. — Lehet, hogy
e helység a XV. században Heveshez tartozott.
Sáp. L. Monostor-Sáp a. Pestmegyében.
Sárszeg. Zarzeg — a megye kitétele nélkül Jenővel és (a pestmegyei)
Monostor-Sáppal együtt fordul elő'. (Dl. 18948. és 24573.) 1476-ban pedig
mint külsó'-szolnokmegyei falu : Zarzek — alakban. (Lelesz. Act. Béres. f. 9. n.
19.) A mai sárszögi pusztának felel meg, Czibakháza m.
Sas. Poss regalis Sas vocata. (1348 : Ház. okmt. VII. 404.) Sas. (1472 :
Dl. 17360.) Saas. (1479: Zsélyi 111.) A mai Tisza-Sas, Csongrádtól észak-
ny. (L. Kürt a. is.)
Só'reg. L. Pestmegyében.
Süly. L. Pestmegyében.
Szajol. Zayll poss. (1339: Adatok az egri egyhm. tört. I. 370.)
Zayol. (1463 : Muz. lit., 1490 : Acta post Adv. 35—41.) Szolnok m. k. találjuk.
Szarvas. L. a jász területnél.
Szele. L. Pestmegyében.
Szent-György. L. a jász területnél.
Szent-Király. L. a kán területnél.
Szent-Lőrincz. L. Csongrádmegyében.
Szent-Miklós. L. Hevesmegyében.
Szent-Péter. Zenthpeter. (1463: Muz. lit.) Istvánháza m. sorolják föl.
Szonda. Zonda. (1470: Dl. 17062.) Kir. ember nevéből ismerjük. —
Bizonyára a mai szandai pusztának felel meg, Szolnok m. d.
Tatárszállása. L. a kán területnél.
Tenyő(-monostora). Prepos. ecclesie de Theneu. Theneu monostora in
cottu de Zolnok. (1339 : Adatok az egri egyházm. tört. 1. 370.) Thenew aliter
Pelew in cottu Zolnok exteriori. (1439 : Dl. 13298 ; 1442 : Gyárfás i. m. III.
613.) Ugyanez 1436-ban: «Pelew al. nőm. Kengelzallas supra portum aque
Kengelw in vicinitate poss. W a s s a n .... in cottu Z. e.» fordái elő (Dl.
12903.), hol, mint a garam-sz.-benedeki konvent birtokán 1442-ben egy
Csirke György nevű kún is lakik. (Gyárfás. III. 614.) Ugyané helységből való
1459-ben egy Boda János nevű kún is. (U. o. 271.) Ma Kis- és Nagy-Tenyő
puszta (Szolnoktól dk.) Kengyel p. közelében, ügy látszik, az utóbbi veendő
inkább kún helynek. (V. ö. Rupp. I. 2. r. 725.)
Tét-Monostora. Tethmonostora. (1380 : Ház. okmt. VII. 416.) Szolnok­
kal és Paladicscsal volt határos.
 K Ü LSŐ -SZOLN OK M EGY F,. 671

Tetétlen. Thethethlen. (1450: Zsélyi lit., 1466: Dl. 16323.) Tetethlen. (Dl.
17828.) A megye kitétele nélkül, mint a Nyárasapátiak birtoka tűnik föl 1476-ban.
— Itt vonult a határ Pest- és Szolnokmegye közt. ügy látszik, inkább az
utóbbihoz tartozott, annál is inkább, mert már 1347-ben e megyéhez számít­
ják. (Anjouk, okmt. V. 124.)
Tisza-Földvár. Thyzafewdwar. (1467 : Kállay cs. lit.) Szolnoktól d. esik.
Tószeg. Thozegh — a megye kitétele nélkül, Czegléd határosa gyanánt.
(1368 : Dl. 5696.) Thozegh. (1450. 1479 : Zsélyi lit., 1472 : Dl. 17360.) Szolnok
m. dél felé találjuk. Hozzátartoztak 1450-ben: «Mykolaka et Vadaeghaz
possessiones deserte».
Turkeddi. Poss. Tiszakeddi in cottu Zonuch. (1261: Gyárfás. II. 410.)
Poss. Turchedi. (1231: U. o. 446.) Turkedy. (1326—51 : Dl. 4163. V. ö.
Gyárfás. II. 302. 410.) Thwrkeddj. (1494: Bakocs Cod. 439. 1.) A Bakocs-
Codex határozottan Hevesmegyéhez számítja. Ma Turkedd néven puszta
Jász-Nagykún-Szolnokmegyében, Turkeve határában. (L. Póhamara a. is.)
Turkevi. Poss. Keveghaz in cottu Zonuch. (1261: Gyárfás II. 410.)
Poss. Kewe. (1326—1351: Dl. 4163.) Thwrkewy. (1494: Bakocs-Codex. 440.)
Az utóbbi forrás Hevesmegyéhez számítja. Ma Turkeve, (Jász-Nagykún-
Szolnokm.) Szolnoktól kd. (L. Póhamara a. is.)
Turpásztó. Inter villam Túr et Tuparstuha. (1281: Gyárfás. II. 446.)
Poss. Turpaztoh. (1326 —1351: Dl. 4163.) Thwrpaztheh. (XIV. sz. vége:
Bunyitay, i. m. II. 258.) Ma puszta, Turkeve m. ny.
Turtő. L. Békésmegyében.
Ug. Hwgh. (1472 : Dl. 17360.) Wgh. (1479 : Zsélyi lit.) A mai Tisza-
Ugh, Kún-Szent-Mártontól ny.
Várkony. Villa Varkun. (1301: Fejér. VI. 2. 302.) Portus fluvii Tycie
de Warken. (1381 : Dl. 6788.) A megye kitétele nélkül (Hevesmegyével,
Fegyvernekkel kapcsolatban) fordúl elő s így bizonyára a Szolnoktól d. eső
mai Tisza-Várkonyt kell értenünk. 1397-ben az itteni (Varkon) királyi
sókamara-hivatalt is említi a király a szegedivel kapcsolatban. (Wenzel.
Bány. tört. 438.)
Vény. Weyn cum eccl. lapid. (1347: Anjouk, okmt. V. 124.) Wenpred.
(1469 : Dl. 16909.) Tetétlen körűi feküdt. (?)
Vezseny. Vesen. (1466 : Dl. 16323.) Wesen. (1472: Dl. 17360.) Szolnok­
tól d. esik.
Összesen: 60 helység.

FŐBB BIRTOKOSAI:
Bánrévei cs. 1475 : Zsélyi lit.
Bényei (farnosi) cs. Pest- vagy k.-szolnokmegyei birtokosokul vehetők.
(1453 : Dl. 14637 ; 1469 : Dl. 16909 ; 1476 : Dl. 17848.)
Berczeli cs. Földesurak Ecsegen. (1483: Dl. 18794. 18816.)
Bikcsei (Bicskei) cs. Pestmegyéből. — 1421-ben Farnos részeit kapták
Zsigmond királytól adományúl. (Kapy cs. lit. acta mise. div. fám. n. 211.)
672 M AGYA RORSZÁ G.

Bobáli vagy Bobáldi cs. Babaly. (Paladics határosai közt. 1450: Zsélyi
lit.) Babaldi. (Szintón határos nemes nevében. 1456: Dl. 15012.) A meg­
felelő helység is e megyében fekhetett.
Bői' cs. Földesurak Ecsegen. (1483 : Dl. 18794. 18816.)
Brankovics Gy. rácz despota. Bírta Túr és Tisza-Varsány m -városokat.
(L. Tur-nál.)
Csapasz (czibakházi) cs. Chapaz. (1476 : Lelesz, act. Béres. f. 9.
n. 19.)
Csévi cs. L. Garaiak a.
Czibakházi cs. 1476: Lelesz, act. Béres. f. 9. n. 19.
Derzsi cs. L. Derzs helység a.
Dózsa (farnosi) cs. Jószága volt Szent-Mihálytelke pusztán is. (1476 :
Dl. 17848. — V. ö. 1469 : Dl. 16909.)
Dunafdldvári apát. Földesur: Tisza-Földvár, Martfő és Eszegény hely­
ségekben. (1467 : Kállay cs. lit.)
Egri püspök. 1494—1495-ben 102—115 irtot vetettek ki adóul e
megyebeli birtokaira. (Engel i. h. — L ásd: Póhamara helys. a. is.)
Farnosi cs. Mihály 1439-ben alispánja volt a megyének. Ugyanily
nevű nemes 1475-ben farnosi részeit Szelei Demeternek adja zálogba, majd
egy n. curiát 1487-ben a Maglódiaknak örök áron. (Dl. 13298. és Acta post
Adv. 63—270. — V. ö. Péczeliek.)
Gaisai cs. L. Kátaiak a.
Gályái cs. 1450: Zsélyi lit.
Garai cs. A Cséviektől cserében kapják 1422—23-ban Szelét. (Dl.
11229.)
Garam-sz.-benedeki konvent. Tenyő (Pelő, Kengyelszállás) helységet
bírta. (Lásd : Tenyő helység a.)
Gercse (inotai) cs. 1450: Zsélyi lit.
Goszton (ujszászi) cs. Jász család. Birtokos a Tápió melletti Érczegyházi
pusztán. (1465 : Gyárfás, i. m. III. 648.)
Gyügéri cs. 1455 : Dl. 15012.
Halásztelki cs. 1442: Adatok az egri egyhm. töri. I. 372.
Hunyadi cs. L. Túr m.-városnál.
Inotai cs. 1476 : Lelesz, acta Béres. f. 9. n. 19.
Istvánházi cs. 1483: Dl. 18794.
Jenei cs. Jenő, Istvánháza. Gyügér, Sárszeg és Himesd helységek földes­
ura. (1476 : Lelesz act. Béres. f. 9. n. 19. — L. Jenő és Istvánháza helys.
alatt is.)
Kábái cs. 1483: Dl. 18816; 1498: Dl. 20777.
Kállai cs. Túr és T.-Varsány m.-városokban. (L. az előbbit!)
Karai cs. L. a kún területnél Kara-szállása a.
Karancsi cs. 1455-ben, 1465-ben és 1470-ben «de Karanch» és «Karanchy»
nevű (szomszédos) nemes is szerepel Tur-ral, Varsány-nyal stb. kapcsolatban.
Tán Karancs is e tájon keresendő. (1455 : Dl. 15012 ; 1465. 1470: Kállay cs. lit.)
Kátai cs. A Kókaiakkal és Galsaiakkal együtt bírtak (az ekkor Külső-
Szolnokba számított) Sülyön. (1465: Acta post Adv. 82—30.)
 K Ü LSÓ '-SZO LN O K M EG Y E. 673

Kelecsényi cs. György 1455-ben a megye alispánja. (Dl. 15012.)

Kenecski (czibakházi) cs. Kenechky. (1466 : Dl. 16323.)
Kengyeli cs. 1467: Kállay cs. lit.
Kinizsi Pál. 1472-ben (Zsoldos Andrással együtt) a Vezsenyiek terjedel­
mes jószágait impetrálja s 1479-ben már bírja is. Különben Abonyban (1484-ben),
Kécskén (1488-ban) s (év nélkül) Paladics, Tószeg és Bök helységekben, melyek
szintén Vezsenyi-jószágok, máskor is említik földesúr gyanánt. E megyei ura­
dalmaira 316 frt adót vetettek ki 1494-ben. (1472 : Dl. 17360; 1479: Zsélyi
lltár., 1484 : Dl. 18961; 1488 : Gyárfás. Jászkún. t. III. 697. — V. ö. Engel, i. h.)
Kökai cs. L. Kátaiak a.
Kompolti (nánai) cs. 1438-ban kapják a magbanszakadt Ugraiak birto­
kát Nátán. (Dl. 13160.)
Korvin János. L. Túr m.-város a.
Kun (bánrévi) cs. Kwn. (1435: Nadányi cs. lit. fasc. 24.)
Ludasi cs. Földesurak: Ecsegen. (1483: Dl. 18794. 18816.)
Maglód! cs. L. Farnosiak a.
Mikebudai cs. L. szajoli Török cs. a.
Nagypói cs. Földesuiak: Kis- és Nagy-Pón. (L. Pó helys. a.)
Nagyrév! cs. 1380: Acta post Advoc. 82—30., 1484: Dl. 18951.
Nemes cs. 1470-ben és 1475-ben «szajoli», 1455-ben és 1470-ben
«szondái», 1475-ben «derzsi» előnévvel. (1455 : Dl. 15012 ; 1470 : Dl. 17062.
és Kállay cs. lit. A többire : Kállay cs. lit.)
Nénei cs. 1465. 1469: Kállay cs. lit.
Nyáras-apáti cs. Földesurak: Nyáras-Apáti és Tetétlen helységekben.
(Peld. 1476 : Dl. 17828.)
Or (nagy-révi) cs. 1450 : Zsélyi lit.
Palóczi cs. Bírták Szolnok és Fejéregyház városokat. (1455. Huny. kora.
X. 474.)
Pándi (czibakházi) cs. 1476: Lelesz. Act. Bercsény. f. 9. n. 19.
Pányi cs. Abaujmegyébó'l. 1495-ben Szent-Miklóstelke nevű pusztán van
jószáguk. (Csebi Pogány cs. lit;)
Parlagi cs. Földesurak: Túr és T.-Varsány városokban (1. az előbbit)
és Turtó'n. (1488 : Lelesz. 219.)
Péczeli cs. 1436-ban új-adományként részeket kapnak Farnoson ;
1476-ban zálogban is a Farnosiaktól ugyanott. 1469. óta kir. adományul
részeik voltak Vény, Gyenestelke és Erdó'sűlése pusztákon is. (Dl. 12878.
16909. 17848.)
Pető (zagyvafői) cs. L. Verebiek a.
Pogány (nagyrévi) cs. 1470 : Dl. 17062.
Posár (szent-miklósi) cs. 1450: Zsélyi lit.
Sági konvent. Földesur: Dóba, Haczok és Iva helységekben. (L.
Haczok helység a.)
Simonfi (mike-budai) cs. Földesurak: (Püspöki és Szajol helységekben.
(1490: Acta p. Adv. 35—41.)
Szajoli cs. De Zayl. De Zayly. (1439: Dl. 13298; 1450: Zsélyi lit.)
SzanÍ8zló (jenei) cs. Földesúr: Jenőn, Sárszegen. (1484: Dl. 18948.)
H u n y a d ia k k o ra . VI. 43
674 M AG YA RORSZÁ G.

Szapolyai cs. 1494-ben 90 frt adót vetettek István nádor e megyebeli

birtokaira. (Engel, i. h. — L. Kengyel város a. is.)
Szelei cs. L. Farnosiak a.
Szent-ló'rinczi pálosok. Földesurak: Kenderesen 1470-ben; Ecsegen
1475-ben; Balián 1483-ban. (Dl. 17062., 17640. 18816. L. Békésmegyében is.)
Szilágyi (horogszegi) — M. L. Túr m. város a.
Tatár (tatár-szállási) cs. Andrást 1464-ben nemesítette meg a király..
(Dl. 16006.)
Títeli prépostság. Földesúr: Laka, Várkony és Fel-Alpár helységekben.
(1301 : Fejér. VIII. 1. 65., 1441 : Dl. 13607; 1488: Gyárfás. Jászkún. t.
III. 697.)
Török (szajoli) cs. Thewrek. — 1463-ban osztályosnak mondják a
püspöki Vértesiekkel és Mikebudaiakkal. (Muz. lltár.)
Tűz (szajoli) cs. 1455: Dl. 15012; 1484: Dl. 18951.
Ugrai cs. L. nánai Kompoltiak a.
Ványi (derzsi) cs. 1466: Dl. 16323.
Váradi püspök. Birtokai voltak Turpásztón és Omorsán. (XIV. sz. végén :
Bunyitay. II. 258.)
Vas (gyalui) cs. (1470 : Dl. 17102 ; 1483: Dl. 18794.) 1498-ban László
e megye alispánja volt. (Dl. 20778.)
Verebi cs. A zagyvafői Petőkkel együtt birtokosok Monostor-Sápon.
(1420 : Jászó. ser. B. No. 17.)
Versegdi cs. 1483: Dl. 18816.
Vértesi (szajoli, püspöki) cs. László 1439-ben a megye alispánja. Ugyan­
csak «Verthesy> László földesúr 1463-ban: Püspöki. Szajol. Istvánháza és
Szent-Péter helységekben. (Dl. 13298 ; Muz. lltár. — V. ü. 1436 : Dl. 12903.
Lásd : szajoli Török cs. a. is.)
Vezsenyi cs. Földesúr: Abony, Paladics, Tószeg, Vezseny, Bekenye.
Kékese. Bök, Ug, Sas, Kürt és Kerekegyház helységekben. (1450: Zsélyi lltár.
1472 : Dl. 17360. — L. Kinizsi Pál a. is.)
Zsoldos (szajoli) cs. 1472 : Dl. 17360 ; 1483 : Dl. 18794.
Összesen: 77 birtokos.

FŐISPÁNJAI:
Ezek közűi csupán Szentlászlói Tamást ismerjük 1484-ből. (Pesty.
Eltűnt r. vm. I. 117.)
 CSONGRÁDMEGYE.

Alakja és terjedelme is más volt mint napjainkban. A Duna

és Tisza mindkét oldalán terűit ugyan el a XV. században is, de
dél felé mélyen belenyúlt Bács- és Bodrogmegye területébe,1 Hód­
mezei-Vásárhely vidéke pedig nem hozzá, hanem Csanádmegyéhez
tartozott. Észak felé kis részben Békés s főleg Külső-Szolnok és
Pest megyékkel, kelet felé a kunsággal, itt-ott Fejérmegye solti részé­
vel s Bodrogmegyével, délen pedig Bácsmegyével volt határos.2
E délről északra hosszú rézsútos vonalban elnyúló terület­
nek természetes központját Szeged város (és vidéke) képezé, mely
— mint látszik — a törvénytevő gyűlések székhelye, de egyszers­
mind egy királyi vagy királynéi uradalom központja is volt.
E várostól délnyugat felé (már a mai Bács-Bodrogmegye
területén) Györgye várost (és vidékén öt falut és ugyanannyi pusz­
tát) Szilágyi Erzsébet nyerte kir. adományul; nyugoti irányban —
Dorozsma és Szent-Mihály vidékén — pedig a Garai családnak
négy faluból álló jószága terűit el, mely még ez időszakban
(1479.) a lendvai Bánfiak birtokába jutott.

1 Részletesebben 1. e két, — s mészetű adatokat nyújtanak a topo-

határának többi részére nézve a
szomszédos megyék leírásánál. —
Bács és Bodrog megyékkel való viszo­
nyára vonatkozólag meg kell említe­
nünk, hogy mivel Csongrádmegyére
amúgy is kevés nyom maradt fönn,
az Orsz, Lltárban ó'rzött 1520—1522.
évi tizedlajstrom adatait is fölhasz­
náltuk. Különben is az ilyen, főleg
egyházi összeírások állandóbb ter-
graphia szolgálatára.
2 Nyugoti határának illető részeit
Fejérmegye és a Kúnság leírásánál
állítjuk össze pontosabban. Itt csupán
azt jegyezzük meg, hogy e világtáj
felé, Félegyházától dny. Monostor
(ma puszta) vidékén kissé mélyebben
nyúlt be a Duna-Tisza közbe. (L.
Pétermonostora helys. a.)
I
43*
676 M AG YA ROR SZÁ G.

Észak felé két nagyobb uradalmat ismerünk. Egyik a szeri

Pósafiaké: Szer mezőváros, egyfelől Győ másfelől Mágocs és
Szentes vidékén mintegy 14— 16 falu, melyek aztán, e család kihal­
takor a gúti Országh-ok és nádasdi Ongor-ok kezére kerültek.
(1471.) A másik jelentékenyebb birtok a Zelemérieké, mely a Tisza
vonalán nagyjából Hódmező-Vásárhely vidékétől kezdve tizenegy
falun át egész a szolnokmegyei határszélig terjedt.
Kívülök a Csáki és Hunyadi, továbbá a Dóczi és Kátai csa­
ládoknak voltak ideiglen vagy csekélyebb részeik az előkelőbb
világiak közül.
Egyházi, e megyétől távol székelő testületek aránylag
nagyobbacska jószágok urai. Az ó-budai vagyis budai káptalan
Zenta várost bírta, egy közel eső faluval; az ó-budai apáczáknak
pedig ugyanez irányban: Adorján vidékén volt hat falujok illetve
pusztájok. Szegedtől észak felé a szalavári apát egy, — a szolnok­
megyei határon az aradi káptalan szintén egy s a garam-szent-
benedeki konvent három falunak régi birtokosa.

VÁRA :

Szeged, melynek várnagyait már 1348-ban említik. 1389-ben és 1437—8

körűi, mint királyi vár tűnik föl. 1439-ben ezt is Erzsébetnek adományozta
Albert király; 1456-ban azonban már V. László. 1458-ban és 1459-ben pedig
Mátyás király birtokában találjuk. — Castrum Zegediense. (1348—1459: Kár.
okit. I. 175., Varga. Szeged tört. Okmtár. 16. sz. és 41—42. 11., Huny. kora.
X. 53., Dl. 13715., 19220. 29286. — V. ö. 1437—8-hoz: Archeol. Köziem.
XII. 113.) Castellani de Zegedino. (1424: Zsélyi lltár.)

VÁROSAI ÉS MEZŐVÁROSAI:
Györgye. Poss. Gywrge in cottu Csongrad. (1462: Dl. 15703.) Op.
Gewrgye in c. Bacs. (1468 : Dl. 16727.) 1462-ben a király tartozékaival együtt
anyjának adta, udvartartására; de aztán elvévén tó'le, Székely János vránai
perjelnek (élete tartamára), majd ennek halála után (1468.) felét ismét anyjá­
nak adományozta. A Bajmok m. kel. eső mai Györgyén p. értendő. (1462-ben
a mai Bajmok, Pacsir, Nagyfény és Csantavér helységekkel együtt Csongrdd-
megyéhez számítják.)
Kanizsa. (Rév-Kanizsa.) L ásd : Csanádmegyében.
 CSONG RÁ DM EG YE. 677

Szeged. Nevét a Tisza és Maros összefolyása következtében támadt

szeg, ssög-bő\ nyeré.1
Régi város. Már II. Endrétől, majd — mint látszik a tatárjárás után
megeró’sítésképen — IV. Bélától nyerte Fejérvár és Buda városok kiváltságait,
melyeket Mátyás király is megerősített 1464-ben..
Ezenkívül azonban más kedvezményeket is nyert a királyoktól. IV.
Béla 1247-ben Tápé helységgel ajándékozta meg. Zsigmond király 1408-ban
borkereskedését szabályozza; 1409-ben a vám-fizetés alól menti föl, 1430-ban
pedig a harminczad alól is. Végűi 1431-ben a Felső-Sziget nevű városrésznek 2
heti vásár-jogot ad s már előbb némely belső ügyeikben is kedvezőleg intézkedik.
Ez időben Borbála királyné tulajdona is volt, a ki után 1439-ben,
Erzsébet királyné nyerte férjétől adományul. Albert király halálával azonban
bizonyára visszakerült a korona birtokába. 1456-ban Hunyadi Jánostól nyer,
mint «civitas regalis» jogot heti vásár tartására.3
Mátyás király mindjárt uralkodása első évében megerősítő a város
patronusi jogát a Sz.-Demeterről, Sz.-Györgyről, Vasas-Sz.-Péterről (nevezett
kórházi) és Sz.-Erzsébetről nevezett egyházak 4 fölött; megvédelmezé vásári
vámmentességét az 1475-ik évben a budai káptalannal szemben. 1459-ben
ismét heti vásár-napot engedélyez szám ára; 1462-ben pedig az Asszony­
szállása nevű kún pusztát s általában a Duna-Tisza-köz pusztáit szabad
legeltetésre a kánokkal együtt e városnak is átengedő.
Ily kedvezmények alapján mint népes, vagyonos és előkelő város lép
elénk Szeged a XV. században. Már a tatárjárás előtt fő-sóraktára az
országnak s a XV. században is sokat emlegetik királyi sókam aráját.5 Négy
plébániája tanúságot tesz terjedelméről. Pedig még a ferencz-rendieknek,
karmelitáknak s talán a domonkosoknak is volt itt kolostoruk s templomuk.
A Tisza és Maros mentén ezrekre ment a halászatból élők szám a6
s a mértföldekre terjedő szabad legelőkön s különben is terjedelmes birtokaikon
ezreit tenyésztették a lovaknak, juhoknak s könnyen láthatták el magukat
élelemmel.
De ezenkívül ipart és kereskedést is űztek. Sok szőlejök volt és sok
bort összevásároltak a kamenicz-péterváradi szőlőhegyeken s az ország leg­
édesebb, legtüzesebb b o rá t: a szerémit főleg ők szállították — a budai
kereskedőkkelegyüttmintegymonopoliumban — szerte az országban s azon kívül.

1 Zeged. Civitas Zegediensis. Zegedi- |I becsűit, gyöngyökkel és drágakövekkel

num. — V arga F. Szeged v. tört. 10. 1.
Főleg e m unka oklevéltárának adatait
használjuk föl jelen leírásunkban. Különö­
sen a 18—60. sz. oki. V. ö. Dl. 12244.
- Ezenkívül 1422-MI Al-Szegednek emlé­
két örökíté meg maga e városrész, egy
missilis levelében, mely alá e szavakat
ír tá k : „Iudex et iurati cives ac universi
hospites de Alzegedino.“ (Zsélyi lit.)
J Ezt Mátyás kir. is megerősíti 1483-ban. Brocquiere úti leírását az alábbiakra nézve is.
‘ Szent-Demeter egyházát 16,000 írtra
rakott királyi palástjával is megajándékozá.
5 Kir. só-vám-hivatalát pl. 1429-ben
említik. (Dl. 15951. 15970; 1429: Zsélyi
lltár. — V. ö. Wenzel. Bányászat tört. 438.1.)
« H a nem is 50,000-re, mint némelyek
(Nagy Lajos koráról) mesélik. De Oláh M.,
Istvánfty és mások beszédéből kitűnik, hogy
ez időben 3—4000 ember élt itt pusztán
halászatból. Lásd kivált Bertr. de la
678 M AGYARORSZÁG.

Előkelő állásukat piros pecsétjök jelzi, 1 vagyonosságukat pedig 2000

forintnyi kir. adójok, a mennyit kívülük csak Buda és Pest város fizetett a
XV. sz. végén.2
1485-ben itt tartotta gyűlését Csongrádmegye.;l
Szer. Zeer. Zer. (1423: Dl. 11330; 1467: Lelesz, met. Csongr. A..
1471 k ö rű i: Dl. 25236.) Opp. Zeer. (1471: Pesty Krassóm. tört. III. 428.) Vám­
szedő hely volt. 1471-ig a szeri Pósafiak bírták ; ekkor e családnak magva
szakadván, g. Ország Mihály és n. Ongor János nyerték kir. adományul. Ma
Alsó- és Felsó'-Puszta-Szer nevű pusztákat ismerünk. Szegedtől ény. (V. ö.
Rupp. I. 2. r. 731.)
Továnkut. Lásd : Bodrogmegyében a m.-városok közt.
Zenta. Zyntharew. (1247: Árpádk. uj okmt. VII. 245.) Poss. Zynla.
(1323: Dl. 322., 1367: Dl. 5539.) Opp. Z. (1475: Varga, i. m. 225. — V. ö.
1506-ból: M. Tört. Tár. XII. 137.) Az a Zentarév, melyet 1247-ben és 1323-ban
a Telegdiek birtoka gyanánt említenek, a Tisza kel. partján terűit el, később
tán a szomszédos Temerkénybe olvadt s inkább Csanádmegyéhez számítható.
(Analógiák : Pest város Pest- és Bácsmegyében is. Kanizsa v. Csongrádban,
Megyer Pest- és Pilism., Cserög. Bács- és Valkóm.) A Tisza ny. partján el­
terülő Zenta, révjével együtt a budai káptalané volt.
Összesen: 4 város.

HELYSÉGEI:

Adorján. Aladrian. Adrian superior et interior. (1340. és 1341: Anjouk,

ο. IV. 2. és 101. 11.) Alsoadryan. Felsuadryan. (1367: Dl. 5539.) Adrian.
Adryan. (1405: Dl. 9039; 1439: Dl. 3292.) Nagadryan. (1406: Dl. 9152.)
Nogadoryan. (1428: Dl. 11977.) Kysadoryan. (1476: Dl. 17820.) Nagh-
adoryan. (1495: Dl. 20348.) 1406-ban heti vásár-tartásra kap jogot a király­
tól. Az ó-budai apáczáké volt. 1340—41-ben még Bodrogmegyéhez tartozott;
azonban Csongrádlioz a XVI. sz. elején is. Naghadoryan. (1520—22. évi tiz.
1.) Ma Adorján puszta, Zentától é. a Tisza m.
Adrián-m ártél. (Adrián-mártír.) Zenthadryanmartyr. Adryanmartir.
(1024. és 1335: Zalai okit. I. 2. és 295.) Aduryanmartir. (1360 : Pesty,
Helyn. I. 207.) Adryanmarthel. Adryanmartir. (1439: Nagy Imre gyűjt..
1450 : Huny. kora. X. 256. 261.) Ma Mártély puszta Hódmező-Vásárhelytől
ny. é. a Tisza mellett. 1439-ben földesurának, a szalavári apátnak kérésére
megengedi a király, hogy e helységben a Tiszán át révet állíthasson föl.
Al-Győ. L. Győ a.
Alpár. (Alsó-Alpár.) L. Külsó'-Szolnokmegyében.
Alsó-Adrián. L. Adorján a.

1 1474-ből: Dl. 17556. * Dl. 19044.

1 Tört. tár. 1880. 167.
 CSONG RÁ DM EG YE. 679

Anyás. Anyás-szeg. Aynyas. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 428.

430.) Ma puszta H.-M.-Vásárhelytől ény., a Tisza jobb partján. — 1488-ban e
vidéken egy «Anyaszeg» nevű falut említenek. (Lelesz, elench. Statut.) Azonos­
nak látszik az előbbivel.
Apor. Apor. (1415: Dl. 10153; 1467; Lelesz, metal. Csongr.) A XVI.
századi adólajstromokban is föltűnik még olykor.
Aranyas. Aranyas. (1467 : Lelesz, metal. Csongr.) Aporral és Temer-
kénynyel együtt fordúl elő.
Arnacstelke. Arnach Teleke poss., iuxta fluv. Ticie inter villas Adrian
et Gehentow vocatas existens. (1347: Fejér.· IX. 1. 553.) E helyen ma
hasztalan keressük.
Asszonyfalva. L. Bácsmegyében.
Bajos. Fybaych. Naghbaych. (1485 : Dl. 19063 ; 1520—22. évi tíz. 1.)
Hegyes, Szegegyház és Feketeegyház csoportjában fordúl elő. Bizonyára a mai
Bajsa falu értendő alatta. Topolya m. — 1462-ben e két helységet Bácsmegyé-
hez sorozza egy oklevél. (Dl. 15703.) Fi-Bajcs tán a mai Topolya helyén volt.
(Iványi, Bács-Bodrogm. helynévtára. 12.)
Bajmok. Baymok. (1462 : Dl. 15703.) Baynok. (1520. évi tíz. 1.) A mai
Bajmok, Szabadkától dny.
Báka. L á sd : Bácsmegyében.
Bánfalva. Banfalwa. (1477-—78 : Dl. 18145 ; 1479 : Pesty. Krassóm. tört.
III. 448.) Banphalwa. (1485 : Dl. 19044.) Dorozsmával és Gyékéntóval együtt
említik. Banfalwa. (1520—22. évi tiz. 1.) Mohol vidékén tűnik föl, a hol a mai
Banovce pusztát találjuk, Zentától d.
Batka. Bathka. (1462 : Dl. 30319 ; 1520—22. évi tiz. 1.) 1462-ben egy­
magában, a tiz. lajstromban rendesen Zenta m. fordúl elő, melytől délre ma
egy pusztarész őrzi emlékét. (L. Csanádmegyében is : Kis-Batka a.)
Bekény. (Bökény.) Beken. (1455: Dl. 29283.) Bevken. (1488: Lelesz,
elench. Statut.) Ma ily nevű pusztát találunk Szelevénytől d., a melylyel
együtt fordúl elő 1455-ben.
Bere. Beree. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 428. 430.) Derékegyházá­
val együtt emlegetik.
Beter. Lásd : Bácsmegyében.
Bőd. (Bőid.) Bewd. (1453 : Dipl. Békés, 65.) Bewld. (1464: Dl. 15949.)
Ma puszta Csongrád m. d.
Budakuta. Bwdakwtha. (1462 : Dl. 15703.) Csonta-fejér és Pacsir közt
sorolja föl az oklevél.
Csány(-telek). Chon. (1344: Anjouk, okmt. IV. 461.) Chontelek poss.
iuxta fluv. Tyciam. (1372: Dl. 6004.) Chonteke. (1374: Dl. 6243.) Poss.
Chonthelek alias Chano. (1415 : Dl. 10135.) Chontelegh. (1421: Dl. 11071.)
Chanithelek. (1426 : . Dl. 35946.) Chan. (1443: Dl. 13715.) Chanthelek. (1471
k örűi: Dl. 25236.) A garam-szt.-benedeki konvent bírta. Ma Csány puszta a
Tisza, valamint Temerkény és Fel-Győ puszták közt, a melyekkel határosnak
mondják.
680 M AG YA RORSZÁ G.

Csatárszeg. Chatarseg. (1344: Anjouk, okmt. IV. 420.) Chatarzeg. (1425 :

Zsélyi lit.. 1435 : Dl. 11859.) 1344-ben Csongrád várához tartozott ; 1425-ben
(és 1435-ben) pedig a szántai Laczk család visszaadja — cserében — a
királynak.
Csecstó. Piscina que wlgo Chechtoo dicitur iuxta Tyciam. A lább:
Chechtow. (1224: Fejér. III. 1. 470. és Árpádk. uj okmt. VI. 426.) Piscina
Chechtow vocata, portui Zyntha adiacens. (1264: Árpádk. uj okmt. III. 107.)
Checthow poss. (1315—1478: Muz. Utál·.) Chechthou poss. (1367 : Dl. 5539.)
Chechto. (1388: Fejér. X. 8. 254.) Chechtoo piscina. (1392: U. ο. VI. 1. 115.)
Chechtho poss. (1450: Dl. 14395.) Úgy látszik azonos ezzel az 1520—22. évi
tized-lajstromban előforduló : Chykthw. Földesurai: az ó-budai apáczák s a
budai (avagy ó-budai) káptalan. — Ma Cseszto puszta, Zenta mellett ny. é.
Csengele. Pred. Kempeth a parte occidentali ad Clientele extendens.
(1493: Gyárfás. III. 709.) Majsától k. esik. ügy látszik nem volt kun terület.
Ma Szeged városáé, mint puszta.
Cséfa. (Csépa.) Chepha. (1423 : Dl. 11330., 1495 : Pesty. Helynév. I.
344.) Szelevény m. találunk ma Csépa nevű helységet.
Csicsanicza. L. Bácsmegyében.
Csikód. L. Bácsmegyében Csicsanicza a.
Csongrád. Chongrad. (1439 : Huny. kora. X. 53.. 1451 : Kár. okit. II.
291.) Szeged várához tartozott.
Csonta-fejér. Chonthafeyer. (1462 : Dl. 15703; 1520—21. é. tiz. 1.)
A mai Csantavér. Szabadkától dk.
Csorna. Chorna. (1464: Dl. 15949.) Bőd vagy Bőid határjárásakor
tűnik föl.
Demeng. L. Csanádmegyében.
Derékegyház. Deregeghaz. (1471 : Pesty. Krassóm. tört. III. 428. 430.,
1472 : Dl. 17282. — V. ö. 1499 : Dl. 20856.) Ily nevű pusztákat találunk ma
Szentestől dk. — 1427-ben (és 1499-ben) Csanádmegyében merül fö l: Derek-
eghaz. (Pesty. Krassóm. tört. III. 311., Dl. 20884.)
Devecser. L. Bácsmegyében.
Dócz. Docz. (1488 : Lelesz, elench. Statut.) Ma puszta, H.-M.-Vásárhely-
től ny. a Tisza másik partján.
Dorozsma. Drwsma. Dorosma. (1477—78: Dl. 18145; 1485: Dl.
19044.) Kőtemplom — előtte két toronynyal — állott benne 1477-ben. Szeged
mellett ny. é. találjuk.
Ellés(-monostora). Elleusmonustura iuxta fluv. Tycie. (1306 : Anjouk,
okmt. I. 108.) Elleusmonustra. (1326: Nagy Imre gyűjt.) Elles. (1438: Dl.
13236 ; 1464 : Dl. 15958; 1488 : Lelesz, elench. Statut.) Ma ily nevű pusztai
telepet találunk a Tisza m., Csongrádtól é.
Fark. Fark. (Nemesi előnévben : 1455 : Dl. 29283.) Ily nevű helység a
XVI. században is állt e megyében. (Conscript, dical.)
Fejér-egyház, és
Fekete-egyház. L. Bácsmegyében: Fekete-egyház a. — V. ö. 1476.
évben: Orsz. Levéltár. Urbaria et Conscript, fasc. 87. n. 83.
 CSO NG RÁ DM EG YE. 681

Fel-Győ. L. Győ a.
Felső-Adrián. L. Adorján a.
Fi-Bajcs. L. Bajcs a.
Füles. L. Bácsmegyében.
Geredkuta. Geredkwtha. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 428. 430.)
Derékegyházával együtt említik.
Gyékéntó. Gyekentlio. (1424: Dl. 11529.) Gegentho. (1485: Dl. 19044.)
Gékentho. (1520—21. évi tiz. 1.) Ma puszta Ö-Kanizsa mellett d.
Győ(-alja). Gew. (1471 : Pesty. Krassóm. tört. III. 428. 430., 1472 : Dl.
17282.) Ma Al-Győ falut és pusztát s Fel-Győ pusztát ismerünk, Szegedtől
é. és Csongrádtól d. Ez alkalommal a mai Fel-Győ p. értendő, mely mint
«Felgew poss.> szintén 1471 körűi fordúl elő. (Dl. 25236.) Al-Győ e néven
1515-ben tűnik föl; Gewallya azonban — bár nemesi névben — már 1411-ben.
Győt (Geu) egy ízben, bizonyosan tévedésből Csanádmegyéhez is számítják.
(Pesty. Heíyn. I. 125—127.)
Hegyes. A megye kitétele nélkül, mint Maróti birtokok fordáinak elő :
Nagyheghes, Kysheges. (1476. évben: Orsz. Lltár. Urbar, et conscript, fase.
87. η. 83.) Kysheges. Kysbegws; Nagheges. — Az 1520—22. évi tiz.-lajstrom-
ban mint csongrádmegyei helységek vannak fölvéve. — Ma Hegyes, Szent-
Tamástól ény. Bács-Bodrogmegyében.
Héked. (Hejked.) Heyked. (1453: Dipl. Békés. 65., 1464: Dl. 15949.)
Ma puszta. Szentes m. é. (V. ö. Dl. 26019.)
Himesegyház. L. Bácsmegyében.
Karjad. Karyad. (1520—22. é. tiz. 1.) Ma puszta Zenta m. ny. d.
Kerekegyház. Kerekeghaz. (1520—21. é. tiz. 1.) Veresegyház és Csonta-
Fejér vidékén tűnik föl. (L. Bácsmegyében is.)
Kertvélyes. Kertwelyes. (1450: Huny. kora. X. 256., 1471: Pesty.
Krassóm. tört. 427. 430., 1488: Lelesz, elench. Statut.) Ily nevű pusztát
találunk ma H.-M.-Vásárhelytől ny., a Tisza jobb partján.
Kevi. Lásd Bácsmegyében.
Kis-Adorján. L. Adorján a.
Kis-Hegyee. L Hegyes a.
Korhán. Korhan. Chorthan. (1471: Pesty. Krassóm. tört. 428., 430. 432.)
Szentessel és Derékegyházával együtt emlegetik.
Kőkút. L ásd: Bácsmegyében.
Kutas, a) Lásd Csanádmegyében. — 6) Kwthas. (1522. évi tiz. 1.) Ma
Mohol és Topolya közt találunk ily nevű pusztát, a mely vidéken 1522-ben
is föltűnik. Ugyanezt a helységet a megye kitétele nélkül már 1476. évben
fölsorolják a Maróti-birtokok közt. (Orsz. Lltár. Urb. et consprict. fasc. 87.
n. 83.)
Likasegyház. Lykaseghaz. (1462-ben praedium : Dl. 15703; 1495-ben
nemesi előnévben fordúl e lő : Dl. 20348.) Ismeri az 1520. évi tizedlajstrom
is. — A mai Likas pusztarész értendő alatta, Csantavér m.
Ludasegyház. Ludaseghaz terra. (1367 : Dl. 5539.) Adorján és Kanizsa
m. terűit el, a hol most Ludas pusztát találjuk.
682 M AG YA RORSZÁ G.

Mágocs. Magacz. (1471 : Pesty. Krassóm. tört. III. 428. 480.) Magocz.
(1472: Dl. 17282 ; 1495 : Dl. 20324.) Ily nevű pusztát találunk ma Szentes­
től dk. — Később Csanádmegyéhez számítják. (1499 : Dl. 20884.)
Mánya. Manya. (1488: Lelesz, elench. Statut.) Ellessél és Bökénynyel
együtt sorolják föl. E tájon találjuk ma a márnái pusztát. — Az 1520. évi
tiz.-lajstromban «Mana» alakban Csanlavér táján merül föl egy ily nevű falu.
Martonos. Marthonos. (1367 : Dl. 5539; 1424: Dl. 11529; 1495: Dl.
20348 ; 1520—1522. évi tiz. 1.) A Tisza m., Szegedtől d. fekszik.
Mohol(-rév). Maholrev. Moharewe. Moharryve. Moharevy. (XIV. és XV.
sz. Pesty. Eltűnt r. vm. I. 236.) Mohai. (1520—1521. évi tiz. 1.) A mai
Mohol, Zentától d. a Tisza m. A XIV. században Bácsmegyéhez tartozott;
Zsigmond kir. 1412-ben Csanádba tette át — mint a Telegdi család birtokát,
1520-ban azonban ismét Csongrádban találjuk. (V. ö. 1323-hoz : Zichy okmt.
I. 245. és 1334-hez : U. o. 427.)
Morócz-gátja. L. Pétermonostora a.
Nagy-Adorján L. Adorján a.
Nagy-Bajcs. L. Bajcs a.
Nagy-Hegyes. L. Hegyes a.
Napfény. Napfen. Naphffen. (1462: Dl. 15703; 1520—1521. évi tiz. I.)
Csonta-fejér m. tűnik föl. A mai Nagyfény pusztának felel meg, Pacsér és
Csantavér közt.
Paceir. Pachyr. (1462: Dl. 15703.) Pachir. (1520. é. tiz. 1.) A mai
Pacsér, Szabadkától dny. 1481-ben (Pachyr) Bodrogmegyéhez számítják. (Dl.
18514.)
Pál-monostora. L. Péter-monostora a.
Pázmántelke. Pazmantheleke. (1466: Dl. 16323.) Úgy látszik a külső-
szolnokmegyei határ felé keresendő.
Peder. Peder. (1464: Dl. 15949.) Bőd vagy Bőid határjárásakor
említik.
Periek. L ásd : Bácsmegyében.
Peszér. L ásd : Bácsmegyében.
Péter-monostora. Poss. Peturmonustra et Palmonustra in cotlu Chon-
gradiensi. (1347 : Zichy okmt. II. 228.) E két helységet Maróczgátá-val együtt
új-adományúl adja 1411-ben Zsigmond király a Győaljaiaknak. — Ma :
Péteri, Monostor és Móriczgát szomszédos puszták őrzik e falvak emlékét
Félegyháza környékén dél felé. (Pesty, Helyn. I. 126., 220. 221.) Péter-
monostora — tán részben — 1488-ban a Zelemérieké. (Lelesz, elench. stat.)
Ugyanitt benczés monostor is állt. (Mikor?)
Péter-réve. L ásd : Bácsmegyében.
Pókaháza. L. pókaházi Póka cs. a.
Reszke. Rezke. (1439: Huny. kora. X. 54.) Mint Szeged tartozéka
tűnik föl.
Rétkert. L ásd : Csanádmegyében.
Ság. Saagh. Saag. (1372: Dl. 6028; 1443: Dl. 13715.) Alpárral együtt
a g.-szent-benedeki konventé volt. 1372-ben mindkettőt bérbe adják, benépesí­
 CSONGRÁDM EGYE. 683

tésre. — Ma Alpártól nem messze, a Tiszán túl találunk ily nevű pusztát.
(Jász-Nagykún-Szol.-m.)
Sáp. Sáp. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 428. 430.) A szeri Pósafiak
birtokai közt fordul elő. Talán a mai Szentes körűi feküdt. — A garam-
szt.-benedeki konventnek is volt ily nevű birtoka a Tisza m., melyet
1421-ben akar benépesíteni. (Dl. 11071 ; 1423 : Dl. 11330. Utóbbi oklevélben :
Saph.) Ugyanezt még 1471 körűi is pusztának mondják. (DL 25236.)
Sáregyház. Szegedről — Félegyház. Buda sat. felé per viam Saar-
egyliaz vezet az út. (1389 : Hornyik. Kecskemét v. t. I. 198—199. 1.) Tán a
mai Sőregháza nevű puszta értendő a szeged-félegyházi út közepén.
Sebestyénháza. Sebesthyenhaza. (1521. é. tiz. 1.) Napfény és Csonta-
fejér m. fordúl elő. Bizonyára a Szabadka és Csantavér közt fekvő mai
Sebesity puszlarésznek felel meg.
Sód. Sood. (1488: Lelesz, elench. Statut.) Körtvélyes és Dócz közt
sorolják föl.
Soprony. (Sofrony.) Sopron. Soffron. — A mai bács-bodrogmegyei
Szovrony pusztának felel meg. Devecser p. mellett (a melylyel együtt tűnik
föl az 1520 —1522. évi csongrádmegyei tizedlajstromban) Ó-Becsétől ny. é.
— 1465 körűi: Kethsopronyo alakban, mint a Marótiak birtokát, azonban
a megye kitétele nélkül sorolják föl. (Orsz. Levéltár. Urb. et conscript, fasc.
87. n. 83.)
Sövényháza. Sewenhaz. (1455: Dl. 29283.) Sewenhaza. (1515: Dl.
22732.) Szegedtől é.
Szántótelek. Zanthothelek. (1423: Dl. 11330.. 1464: Dl. 15958.) Kir.
ember nevéből ismerjük. — Ma Szántó nevű puszta van Csongrád mellett d.
Szeg. Zeegh. (1423 : DL 11.3.30.) Zeg. Zeeg. (1426: Dl. 35946.) Zegh.
(1471 : Pesty, Krassóm. tört. III. 428. 430.) Zeegh. (1472: Dl. 17282.) Ma
csak Szegvár nevű helységet ismerünk Szentes mellett dny.
Szegegyház. 1476. évben, a megye kitétele nélkül mint a Marótiak bir­
toka fordúl elő : Zeghegyhaz. (Urb. et. conscr. fasc. 87. n. 83. Orsz. Levélt.)
Zekeghaz. Zegheghaz. Zegheghaz. Az 1520—22. tiz. lajstromban mint csongrád­
megyei helység Hegyes m. szerepel. — Ott találjuk ma Szeghegy falul. Bács-
Bodrogmegyében. Zenlától dny.
Szelevény. Zelebyn. (1389 : Dl. 7533.) Zelewen. (1455 : DL 29283.)
Ma Jász-Nagykún-Szolnokmegyében Kún-Szt.-Mártontól dny. találjuk.
Szénás. Zenas. (1522. évi tiz. 1.) Kutas m. fordúl elő a lajstromban.
Szent-Adrián-martir. L. Adrián-martél a.
Szent-András. Zenthandras. (1471 : Pesty. Krassóm. tört. 428. 430.)
A szeri Pósafiak bírták.
Szent-György. Zenthgyewrgh. (1426 : Dl. 35946 ; 1471 : Pesty. Krassóm.
tört. III. 428. 430.) Szentes m. fordúl elő a szeri Pósafiak birtokai közt. Ott
találjuk ma (dél felé) Kórógv-Szt.-György pusztát.
Szent-lános. Zenth Janus. (1464: DL 15949.) Bőddel volt határos.
Szent-László. Zenthlazlo. (1495 : DL 20324.) Ma puszta Szentes köze­
lében ék.
684 M AG YA RORSZA G.

Szent-Lőrincz Zenthlewryncz villa — határosként a megye kitétele

nélkül. (1354: Gyárfás, i. m. III. 491.) Z. poss. (1392: f’ejér. X. 2. 66.)
Zentlewi’ynch. (1455: Dl. 29283. Kijelölt kir. ember nevében.) 1488-ban
ugyanily alakban, határos nemes nevében. (Dl. 19381.. Gyárfás. III. 697.)
Gsongrádhoz vagy Külső-Szolnokhoz számították-e akkor, nem tudjuk. 1506-ban
azonban kétségtelenül az előbbihez. (Dl. 32565.) Az Alpártól ny. é. elterülő
mai szent-lőrinczi puszta értendő.
Szent-Mihály. Zenthmyhal. (1477—78: Dl. 18145.) Torony nélküli
kőtemplommal. — A mai P.-Szent-Mihály p., Szeged mellett ny.
Szent-Miklós. Zenthmyklos. (1520—22. é. tiz. 1.) Zenta és Petrovoszello
közt keresendő.
Szentes. Zenthes. (1464: Dl. 15949; 1466: Dl. 16449; 1471: Pesty.
Krassóm. tört. III. 428. 430., 1472 : Dl. 17282 ; 1481 : Dl. 18568.) Hajdan
aránylag csekélyebb helység volt. mint ma. Földesurai: a szeri Pósafiak,
ezek utódai, s pl. a Tornaiak is. (1466. 1516.)
Szörnyőegyház. A megye kitétele nélkül említik 1476. évben a Marótiak
birtokai közt Szegegyházzal, Feketeegyházzal, Fejéregyházzal, a két Soprony-
nyal, Kutassal sat. együtt: Zewrnyewegyliaz-at is. (Orsz. Levéltár. Urb. et
conscript, fasc. 87. n. 83.) Ezzel azonos az a : Zernwyheghaz nevű (csongrád-
megyei) helység, melyet 1522-ben a tizedlajstromban szintén «Soffron» m.
sorolnak föl.
Tápé. 1247. (L Szeged városnál.) Szeged m. kel. fekszik.
Temerkény. Themerken. (1426: Dl. 35946; 1471: Pesty. Krassóm. t.
III. 428. 430., 1471 körül : Dl. 25236; 1472 : Dl. 17282.) Vámszedő hely
volt. — A mai Tömörkény p. Csongrádtól d.
Tornyos. Thornyos. (1520—22. é. tiz. 1.) A mai Hegyessel és Bajsával
egy csoportban fordul elő. Ma ily nevű pusztát találunk ezektől nem messze,
Topolya és Zenta közt.
Tót-Kalocsa. Thotkalocha. (1520—22. é. tiz. 1.) Bizonyára a mai
Kalacsa puszta értendő, Zenta m. ny.
Tőke. Thoke ? (1488: Lelesz, elench. Statut.) Ma puszta Csongrád
m. keletre.
Tűről. L. Bácsmegyében.
Újváros. Wywaras. (1508: Dl. 21815.) Mint a Csanádi káptalan birto­
kát említik a megye kitétele nélkül. — Ma puszta Szentestől k., a közép­
kori Csongrádmegye határain belül.
Vastorok. Wasthorok. (1459: Dl. 19220. 15381.) Adorján m. feküdt.
Ott találjuk ma Alsó- és Felső-Ostorak pusztát. — Ó-Kanizsától dny.
Veresegyház. L. Bácsmegyében.
Vizes-Turol. L. Tűről a. Bácsmegyében.
Zelemér. Zelemer. (1464: Dl. 15958; 1488: Lelesz, elench. Statut.)
Csongrád vidékén keresendő.
Összesen: 86 helység.
 CSONG RÁ DM EG YE. 685

FŐBB BIRTOKOSAI :

Aradi káptalan. Földesül': Szelevényen. (1454—5 : Magy. Sion. IV.

820.. Dl. 29283.)
Athlamos (inka-szállási) cs. Péter 1495-ben kir. ember. Kún eredetű
nemes lehetett. (Dl. 20348.)
Bakonyi (pázmántelki) cs. Bakony. (1466: Dl. 16323.)
Bánfi (lendvai) cs. L ásd : Garaiak a.
Bor (győi) cs. 1438 : Dl. 13236.
Budai káptalan. Földesúr : Csecstó helys. és Zenta m.-városban. (L. ott.)
Csáki cs. L ásd : Kanizsa m.-város a. Csanádm.
Csanádi káptalan. L. Djváros helys. a.
Cseli cs. Cheli Péter 1495-ben kir. ember. (1495 : Dl. 20348.)
Csépai cs. 1426 : Dl. 35946 ; 1437 : Nagymihályi lit.
Csőmből cs. Chombol János 1495-ben kir. ember. (Dl. 20348.)
Daróczi cs. Gergely 1495-ben kir. ember. (Dl. 20348.)
Dóczi cs. Földesurak : Fi-Bajcson és Nagy-Bajcson. (1485 : Dl. 19063.)
Érsek cs. László földesúr : 1488-ban Fel-Győn. (Dl. 19378.)
Földeáki cs. L. Hunyadiak a.
Garai cs. Bírta Dorozsma. Bánfalva, Gyékénytó és Szent-Mihály hely­
ségeket, már 1408-ban. Jób 1479-ben ugyanezeket a lendvai Bánfiaknak eladta.
Utóbbiaknak birtokában 1485-ben meg is találjuk. (Fejér. X. 4. 672., Pesty.
Krassóm. tört. III. 448., Dl. 19044.)
Garam-szent-benedeki konvent. Bírta : Csány (Csánytelek), Ság és Alpár
helységeket és Sáp pusztát. (1344—1471 körűi: Anjouk, okmt. IV. 461.,
Dl. 6004. 6028. 11071. 13715. 25236. — V. ö. 1415-höz: Dl. 10153.)
Geréb (vingárti) cs. Földesúr Pacsiron 1498-ban. (Dl. 20797.)
Geszti cs. 1 4 2 5 -7 6 : Dl. 11687. és 17820.
Győaljai cs. Lásd : Pétermonostora helys. a.
Győi cs. Albert királytól 1439-ben Győt s Udvari, Szent-György, Csorna-
egyház, Gedeegyház és Szent-János pusztákat nyerték. (Pesty. Helyn. I. 126.)
Hekedi cs. 1453 körűi Anna. a Gergely leánya a fiává fogadott Sári
Péternek adja Héked és Bőd helységekben és Dancsház vagy Besenyő' pusz­
tán bírt jószágait. 1464-ben (úgy látszik) ugyanez az Anna, Jánosi Balázs
özvegye : Szentes, Szent-János, Bőd (Bőid) és Héked (Hejked) határjáró levelét
íratja át. (Dipl. Békés. 65. és Dl. 15949.)
Hunyadi cs. János 1451-ben Csongrádot. a melyet a Kátaiaktól vásárolt,
Földeáki Ambrus szegedi kamarásnak 1000 írtért eladta. (Kár. okit. II. 291.)
Kátai cs. L ásd: a birtokosoknál a királyné és a Hunyadiak a.
Kelei (likasegyházi) cs. Keley. (1495 : Dl. 20348.)
Király. Szeged várát és tartozékait bírta. (L. Csatárszeg helys. a. is.)
Királyné. 1439-ben Erzsébet királyné Albert királytól kapta Szeged
várát és városát tartozékaival, s ezek közt Csongrád helységet is, melyet még
ez évben elzálogosított a Kátaiaknak. (Hornyik. Kecskemét v. tört. 217. —
V. ö. Szeged város a. is.)
686 M AGYARORSZÁG.

Kövér (szántótelki) cs. Kewer. (1464 : Dl. 15958.)

Lábatlani cs. Andrásnak 1495-ben jobbágyai vannak Mágocson. (Dl.
20324.)
Ludasi cs. Mihály deák 1495-ben kir. ember. (Dl. 20348.)
Maróti cs. 1476. évben : — a különben Bácsmegyéhez is számítható —
Nagy-Hegyes, Kis-Hegyes, Szegegyház, Feketeegyház, Fejéregyház, a két Sop-
rony, Szörnyó'-egyház és Kutas helységekben földesurak. (Orsz. Lltár. Urb. et
conscript, fasc. 87. n. 83.)
Móré (gyepösi) cs. Bírta 1495-ben Csépát és Szelevényt. (Pesty. Helyn.
I. 344.)
Móricz cs. 1485: Dl. 19044.
Nénei cs. Kül.-szol.-megyei család. Albert 148ő-ben csongrádmegyei
alispán volt. (Dl. 19044.)
Ó-budai apáczák. A két Adriánt, Vastorok, Veresegyház és Csecstó
helységeket illetve pusztákat bírták. 1381-ben részeket szereztek Gyékénytó
h.-ben is. (1367 —1476 : Dl. 5539. 6766. 9039. 11687. 14395. 17820. sat.)
Oláh (pázmántelki) cs. 1466 : Dl. 16323.
Ongor (nádasdi) cs. L ásd : szeri Pósafiak a.
Országh (gúti) cs. Lásd : szeri Pósafiak a.
Pázmántelki cs. 1466: Dl. 16323.
Pestényi (martonosi) cs. L. Sövényháziak a. — V. ö. 1495 : Dl. 20348.
Pohárnok (reszkei) cs. László 1495-ben kir. ember. (Dl. 20348.)
Pólya (pázmántelki) cs. 1466: Dl. 16323.
Póka (pókaházi) cs. Másként Pókaháziak. — 1423-ban «de Pokahaz».
1464-ben Sandrinus, 1475-ben: Ladislaus «Poka de Pokahaza» nevű kir.
ember fordul elő. (Dl. 11330. 15958., Kállay cs. lit.) A megfelelő helység
Külső-Szolnok felé fekhetett.
Pósafi (szeri) cs. 1467-ben Aranyas és Apor helységekben tűnnek föl
földesurakúl. Különben bírták: Szer várost, Győ, Szeg. Temerkény, Mágocs.
Sáp, Szent-András, Szentes, Szent-György, Anyás, Körtvélyes, Geredkuta,
Derékegyház, Bere és Korhán helységeket 1471-ig, a mikor is magvok sza­
kadván, e helységeket a gúti Országh és nádasdi Ongor családok nyerték
a királytól. A következő évben azonban Anna és a többi leányági ivadékok :
a Maczedóniaiak, gimesi Forgách-ok és Gesztiek tiltakoznak, hogy a király:
Szent-György, Szentes, Temerkény, Derékegyház, Mágocs. Kutas, Szeg, Győ
és Szer (s a valószínűleg tévesen szintén Csongrádmegyéhez számított: Szent-
Miklós és Ároki) helységeket a nevezett két családnak adományozhassa. (1467
Lelesz. 19., 1471: Pesty F. Krassóm. tört. III 427.. 1472 : Dl. 17282.)
Ramocsa (ellési) cs. Ramocza. (1464: Dl. 15958.)
Sári Péter. L. Hékediek a.
Sövényházi cs. Martonosi Pestényi Gergely és Sövényházi István a megye
követei az 1505. évi országgyűlésen (I. h. — V. ö. 1455 : Dl. 29283. és 1495 :
Dl. 20348.)
Szalavári apát. Bírta Adrián-mártél helységet. (1450: Huny. kora. X. 256.)
Szántótelki cs. Idéz. Szántótelek falu a.
Szeged város. L. a városnál.
 CSONG RÁ DM EG YE. 687

Székely János vránai perjel. L. Györgye m.-város a.

Szentlőrinczi cs. 1455 : Dl. 29283 ; 1488 : Gyárfás. Jászk. t. III. 697.
Szeri (Sandrinfi) cs. 1464-ben István leánya Apollonia bírt Zeleméren.
E birtok aztán egy Zeleméri leányra (Parlagi Antalnéra) szállt leányágon.
(Dl. 15958. és Lelesz, elench. Statut.)
Szilágyi Erzsébet. 1462-ben kir. adományúl kapja az ekkor Csongrád-
rnegyéhez számított Györgye várost, Bajmok, Napfény, Csonta-fejér, Budakuta
és Pacsir helységekkel, Köles-tarló. Pályi, Kétfülű, Likasegyház és Töret
pusztákkal s némely más, ekkor Bácsmegyéhez számított falvakkal és pusz­
tákkal. (Lásd: Bácsban. 1462: Dl. 15703. — V. ö. Györgye város a.)
Tari cs. 1464-ben földesurak: Győ. Demeng és Rétkert helységek­
ben. (Dl. 15684.)
Tibrázi (martonosi) cs. Thybrazi. (1495 : Dl. 20348.) András 1495-ben
kir. ember.
Tornai (szentesi) cs. 1466-ban és 1516-ban részei voltak Szentesen.
Dl. 16449. és 29566.)
Zalavári apát. L. Szalavári apát a.
Zeleméri cs. Földesurak : Ellés, Mánya, Zelemér, Bökény, Tőke, Kert-
vélyes, Sód, Dócz, Szer, Pétermonostora és Anyásszeg helységekben. 1488-ban
egy Zeleméri leány — Parlaginé — kap részeket 'e jószágokból. (Lelesz,
elench. Statut.)
Összesen: 58 birtokos.

FŐISPÁNJAI:
Ezek közűi 1458-ból Lábatlani Jánost és 1470-ből Szegedi Istvá n t
ismerjük. (Széli Farkas. Század. 1873. 553. és Botka. Akad. Értés. 1862. II. 350.)
 CSANÁDMEGYE.

Mai területe a réginek csak összezsugorodott maradványa.

Rosszabbúl járt mint Arad; mely szintén elvesztő ugyan Maroson
túli tagjait, de megnyerte é. felé az egész nagy Zarándmegyét.
Csanádmegye északi határain is csak vesztett.
A XV. században szélesen és hosszan terűit el a Maros
m indkét oldalán. Legdélibb pontjáúl a mai Torontálmegye terü­
letén a Tisza mentén fekvő (mai) Akácz puszta vehető, Török-
Becsétől nem messze é. felé. Innen kezdve a szintén csanád-
megyei Bocsár, Hegyes, Száján, a mai Nákófalva (hajdan Szőllős),
Komlós, Gottlob (hajdan Kis-Ösz lehetett) jelölik a megye határát
Torontál- és Temesmegye felé. Odább k. (a mai Temesm. terüle­
tén) Kenéz (ma Knéz) már hol temes- hol csanádmegyei, —
Szécsány (h. Szécsény) pedig hol csanád-, hol aradmegyei helység.
Utóbbi már inkább enclave-nak vehető, mert az igazi határt a
csanádmegyei Varjas, Nagyfalu (inkább a tőle k. eső mai Kis-telep)
és az aradm. Fonlak (hajdan Fellak) jelölik.1 A Marostól é. a
m ai Pécska mutatja a határt, melynek táján hajdan Latorján és
Serjén csanád-, Marján már aradmegyei helységek. Innen kezdve
ék. a határ kissé ingadozik Aradmegye felé. Mert Varjas, Szionda
(ma puszták), Tornya (h. Szente-Tornya), Batonya és Dombegy­
háza Aradba és Csanádba is sorozhatok. Vizes (ma p.) már arad­
megyei hely. E tájon szögellik össze a csanád-, arad- és zaránd-
megyei határ. Kupa, Kunágota és Bodzás már inkább Zarándhoz
számítandók. E vidéken ismét másik hármas határ következik : a

1 Fontaktól ny. feküdt Kerekegyház, Arad- vagy Csanádmegyében. Munár

már csanádmegyei hely.
 CS AN Á DI ! UGYE. 689

zaránd-, csanád- és békésmegyei. Apácza és Földvár ingadozik a

két utóbbi megye közt; Orosházán már Békésmegyében vagyunk.
Odább k. é. ismét hármas határ előtt állunk, melyet még négyes­
nek is mondhatunk, mert a kiszögellő régi Donát-tornya várost
(ma Donát p.) Csanád, Békés- sőt Aradmegyéhez 1 is számítják,
az Orosházától ny. é. eső Mágocsot (ma puszta) pedig már Cson-
grádmegyéhez. Derékegyháza (ma puszta) még hol Csongrádhoz,
hol Csanádhoz hajlik, Hódmező-Vásárhely és környéke azonban
már Csanádmegvéé. mely tehát e vidéktől kezdve d. felé Cson-
grádot csaknem teljesen 12 átszorítja a Tiszán. — A Marostól d.
(Akáczig) a Tisza alkotja természetes határát.
A megye északi felében már a XIII. sz.-ban s később is 3
emlegetik a Szárazér nevű folyómedret (és mellékét), mely Makó­
tól ny. é. irányban hosszas ívben haladt Sámson, (Tót-jKomlós,
Batonya és Tornya felé, s a Maros vidékén Aradmegyébe
is át-ért.
A leírt határok közt megállapodott jókora megyét közepe
táján a Maros szelte ketté, mely — mint látszik — egész
magyarországi futásában s e megye területén is meg-megváltoz-
tatta néha medrét.
Ettől délre: Valkány, Mokrin és Iíomlós vidékén néhány
faluból álló kun telep állt és küzködött a szomszédos nemesi bir­
tokosok földesúri hatalma ellen. (Szentelt-szék).
Két terjedelmes, összefüggő uradalom, előkelő, hírneves csa­
ládok birtokában, szolgáltatja az egész megye birtok-alakulásának és
(nemesi) társadalmának képéhez a legfőbb vonásokat. — Délen
a Telegdi család uralkodik, az ősrégi Csanád nemzetségből, s e
nemzetség hatalmas fájának más kisebb ágazatai. Attól a vidéktől
kezdve, a hol a Harangod (ma Aranka) a Tiszába torkollik, nagy­
jából : Pádé környékéről föl Makó, sőt azon túl is a Száraz-Ér
tájáig, a falvak szélesen terjeszkedő során keresztül, mintegy
50—55 falu vagy puszta jelzi uralmukat. E nagy birtoktesthez
csatlakozik a rokon makófalvi Makó családé, délen Csóka és észa­
kon : Makó vidékén mintegy nyolcz falu részei.

1 A Hunyadi-féle uradalmak válto­ 3 A Csanád nemzetség osztályle-

zásaihoz alkalmazkodik. leveleiben s a szekcsői Herczeg-féle
2 L. Tépe, illetve Szeged alatt hamis oklevélben is.
Csongrád megyében.
H u n y a d ia k k o ra . VI. U
690 MAGYARORSZÁG.

A Marostól északra az az új család fészkelte be magát e

század harmadik évtizedében, melyről az egész századot nevezni
szoktuk: a Hunyadiak. Adomány és szerzés révén mintegy 45—50
mezőváros, falu és puszta került lassanként birtokukba, még a
törzs-szerző: János életében. E nagy értékű uradalom központja
a ma már Csongrádmegyét gyarapító Hódmező-Vásárhely, hajdan
Hód és Vásárhely, továbbá Donát-tornya, Komlós, Perek és
Torony; melyekhez a Maros mentén Kerekegyház és Batonya vidé­
kén a kerekegyházi Laczfiaktól szerzett mintegy 9 íalu részei, a
Marostól délre eső vidéken: Nagylak és Nagyfalu környékén pedig
a tapsoni Anthimiaktól szerzett 5 falu s Hollós (a mai Vizesdia)
táján még kisebb birtokok csatlakoznak.
A Makó, Laczkfi és Anthimi (Anthimus-fiak) család eme
jószágaihoz hasonló közép-nemesi birtokok egész sora alakúit a
leirt két főuradalomnak főleg keleti oldalán.
A Marostól délre eső tájakon 1479-ben a szajáni Posztós
családnak Száján és Knéz vidékén mintegy 13 falura terjedő bir­
tokait abban a pillanatban ismerjük meg, a midőn annak részei
a budai káptalanra átszállanak, mely e tájon még a Telegdiektől
is kapott egy falut. (Temerkényt.)
Közelebb a Maroshoz: Szárafalva és Perjémes vidékén (rész­
ben zálog gyanánt) a Dócziakat, — ugyané tájon (Nagylak) s
odább Széc-sény és Mező-Hegyes táján a nagylaki Jaxics és nagy­
laki Jánkfi családokat mintegy 9— 10 falu (részei) birtokában
találjuk. Szárafalva és Perjémes vidékén ezenkívül a Maczedóniai
és maczedóniai Danes (rokon) családoknak is vannak részeik
5—6 faluban.
A Marostól délre is északra is birtokos: a berekszói Hagy­
más és Besenyei család, amaz mintegy hat faluban, emez Kovács­
háza m.-városon kívül még vagy 8 —9 helységben is. Végül Var­
jas és főleg Hódmező-Vásárhely vidékén a Varjas vagy Varjasi
családnak vannak terjedelmesebb részeik mintegy 3 faluban és 12
pusztán.
A főrangúok közül a lendvai Hantiakat, Hátoriakat, Csákiakat,
Garaiakat, Marczaliakat, Pósafiakat (s után ok a gút.i Országhokat
és nádasdi Ongor-okat), továbbá a Rábaiakat és gerlai Ábrahám-
fiakat s végül Kinizsi Pált találjuk ideiglen vagy csekélyebb
részek birtokában.
 CSANÁDMEGYE. 691

Az egyháziak közül a budai káptalanon kívül a Csanádi

püspökség bírt vagy kapott terjedelmesebb jószágokat Csanád
városban, valamint Szent-Miklós és Latorján vidékén öt faluban,
kisebbeket pedig az aradi és a Csanádi társas káptalan.

KASTÉLYAI:

Hegyes, melyet Kinizsi Pál 1189-ben Haraszti Ferencznek és családjá­

nak elad. Castellum Hegyes. (1489 : Muz. lit.) L. Hegyes helység a.
Kerekegyház. A nagylaki Jaxics-oké. Castellanus de Kerekeghaz. (1485 :
Dl. 19093.) A mennyiben a «castellanus» nem személynév. (L. a helységnél.)
Szárafalva. A Dócziaké. Castellum in Zarafalwa. habitatio videlicet
dominarum. (1479. 1489 : Forgách cs. lit.) Dóczi Lászlóné és leányai: Ha­
raszti Ferenczné, g. Országh Lőrinczné és gerlai Ábrahámfi Sebestyénné
értendők, a kik ellen támad hatalmasúl Dóczi Imre. (L. a falu a.)
Összesen: 3 kastély.

VÁROSAI ÉS M EZŐVÁROSAI:

Csanád, mely nevét Csanád vezértől vette. 1 Püspökségét Szent-István

alapílá 1030-ban. Ez időből való székes-káptalana (hiteles hely) is, Szent-
Györgyről nevezve, a kinek szentelő az első Csanádi püspök : Gellert, az általa
emelt székes-egyházat. Ezenkívül egy m ásik: a Szent-Üdvözítőről nevezett
társas káptalan s Ker.-Szent-Jánosnak szentelt benczés monostor is állt e
városban. Utóbbihoz volt csatolva a Szent-Gellért püspök által alapított Szűz
Mária-egyház. melyet Szűz-Mária apátságának vagy tévesen Szent-Gellért.
még hibásakban Szent-Bernát apátságának is szoktak nevezni. 2 1451-ben a
megyei törvénykező gyűlések székhelyének nevezik e várost.
D onát-tornya. Donath Thornya. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28., 1455:
Dl. 14942; 1456: Müncheni áll. lit. Ung. Doc. XI. 51., 1484: Dl. 18943.)
Opp. Donathornya. (1465: Dl. 16153; 1480: Dl. 18387.) Azok közé a helyek
közé tartozik, a melyeket Hunyadi ,1. a 30-as évek óta bírt s a melyek róla
Mátyás királyra, s általa Szilágyi Erzsébetre (1463.) majd Korvin Jánosra
(1484.) szálltak. — E helység 1463-ban Arad-, még ugyanez évben Békés­
megyében. 1495-ben pedig és 1499-ben (utóbbi évben: Donath alakban)
mint csanádmegyei helység merül föl. (Huny. kora. XI. 45. 1., Dl. 15862.,
20324. és 20856.) Ma Donit néven puszta, Szentes mellett kel. Csongrádm.

' Előbb M arosválnak nevezték. Rend­
szerint : „Clienadinnni, Ghanadinum, civitas
Chanadiensis, Cbonadiensis“ a latin neve.
3 Ortvay értek. Archaeol. Köziem.
1876. X. 1. — V. ö. különben Dl. 6687-
30739. 29489. 29286. sat. A városra nézve
lásd: 1421: Dl. 11118; 1451: Dl. 14443.
V. ö. Dl. 29489. Csanád-egyházmegyei
Adattár III. és Rupp. III. 45. ·— L. a bir­
tokosok közt i s : a Csanádi püspök a.
44*
692 MAGYARORSZÁG.

Hold. L. Vásárhely m.-város a.

Kanizsa. A pápai tizedlajstromban (1332—7.) Kanisa (1-47.) majd:
Rew Kanisa (164.) merül föl a Csanádi főesperességben, más-más nevű
plébánossal. 1367-ben, mint a csongrádmegyei Felsó'-Adrián (ma Adorján
puszta) szomszédja fordul elő : villa Kanisa. (Alsó-Adrián szomszédja : Zenta.)
Ugyanez a helység lehet az, mely 1381-ben egy ízben m in t: Kanisa, majd
mint : Reukanisa kerül szemünk elé, városi elöljárósággal, polgárokkal.
Gyékénytó részének birtokosa gyanánt. Kétségkívül ugyanez a város (prope
poss. Nagodoryan) m in t: oppidum Ganisa — 1428-ban már a Csákiak
birtoka, vámjával és tiszai révjével együtt. E város tehát a Tisza jobb part­
ján feküdt s a mai O-Kanizsának felel meg. — De úgy látszik, szemközt
vele is állt a XV. században egy hasonló nevű m.-város (Op. Rewkanisa).
melynek (megfelelne a későbbi Török-Kanizsának), valamint vámjának és
révjének 1401 óta szintén a Csákiak voltak a földesurai. Úgy látszik ugyanaz
a helység terjedt át a Tisza bal oldalára is, mint ez a révből támadt hely­
ségeknél történni szokott. Melyik megyében feküdt e városok egyike és
másika, határozottan nem közük. Valószínű, hogy mindkettő Csanádban.
Kétségtelen csak az. hogy Rév-Kanizsa Tisza melletti kir. birtokot vámjával
és révjével együtt 1401-ben kapták a Csákiak Zsigmond királytól, cserében
más birtokért. (1367 : Dl. 5539 ; 1381 : Dl. 6766. és 6770; 1401: Csanád-
egyházmegyei Adattár. II. 358. és Csáky cs. lit. f. 31. n. 5.. 1421 : U. o. f.
11. n. 86., 1428: Dl. 11977; 1449: Dl. 29489; 1453: Dl. 30828; 1489:
Lelesz. 31.)
K asza-Perek. Perek. (1454: Kállay cs. lit.. 1456: Müncheni áll. lit.
Ung. Doc. XI. 51.) Op. Kazaperek. (1464. 1465. 1467: Kállay cs. lit.) Op.
Kazapereke. (1473 : Kállay cs. lit.) 1456-ban (Pereket) Hunyadi J. kapja
adományúl. 1464-ben a Kállaiaknak (Pál sat.) adományozza a király. A
beigtatásnak ellenmondtak a kasza-pereki Kaszák és a Szörényiek, (a volt
birtokosok, 1454-ben: Szörényi Kaszák) de a város mégis a Kállaiaké lett.
1465-ben Leányegyház, Tompa, Kétfülű, Árokos, Háromlábú, Omlás, Pere-
kánya. Kőhalom és Veresegyház puszták tartoznak hozzá. 1473-ban a
Kállaiak kérésére Külső-Szolnokmegyébe helyezte át a király, a hol péld.
1493-ban is találjuk, szintén mint a Kállaiak birtokát. (Kállay cs. lit.. 1493 :
Dl. 20110. — V. ö. Hunyadiak.) A (Tót-)Komlóstól ék. eső mai Kaszaper
pusztát kell értenünk.
K ovácsháza. Kowachhaza. (1483: Dl. 18854.) K. oppidum. (1489:
Jászó, prot, A. föl. 109.) 1489-ben felét Czéczei Lőrincznek zálogosítja el
(Bekényfalvával) Besenyei István. — Ma Tót-Komlóstól ny. találunk ily
nevű falvakat és pusztát.
Nagylak. Noglok. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 154.) Naghlak. (1427 : Pesty.
Krassóm. t. III. 31!.. 1451: Dl. 14443.) Nagh laak. (1462 : Huny. kora XI.
26.) Cives et hospites nostri de Naglak — írja 1457-ben Hunyadiné, Szilágyi
Erzsébet asszony. (DL 15125.) Bizonyára orsz. vásáros hely volt. 1462-ben
Cserei László és Csemei Péter kapta kir. adományúl. (Birtokosaira nézve
különben 1. a nagylaki Jánkfiak a. is.) A Maros é. partján, Makótól
k. fekszik.
 CSANÁDMEGYE. 693

Rév-Kanizsa. L. Kanizsa a.
Torony. Thoron opp. (1446: M. Tört. Tár. VI. 28.) A Hédervári —
Herczeg-féle pörös iratokban Hóddal és Vásárhelylyel együtt, mint az egész
nagy uradalom (1. Hunyadiak) szárazér-mellyéki és aradmegyei részének feje
fordul elő. Egy XVI. sz. adólajstrom Dedemszeg és Mezőhegyes. — egy másik
pedig Salánk és Tót-Kutas (Tót-Komlós m.) közt sorol föl ily nevű kis helységet.
V ásárhely. Warashel (Wasrahel) és Hold — külön fordúlnak elő az
1332—37. é. páp. tiz. lajstromban. (148. 154. 156.) Hodwasarhel. (1385: M.-
szigeti lyc. gyűjt.) Holduasarhel poss. (1396: Acta post Advoc. 35—41.. 1447.
1456 : Müncheni áll. lit.. ling. Doc. V. 25., XI. 51., 1455 : Dl. 14942.) Opp.
Hod et Vasarhel. (1446 : M. Tört. Tár. VI. 28.) Opp. Holdwasarhel. Hodvasai·-
hel. (1455: Kár. okit. II. 307. és 1460: Acta p. Advoc. i. h.) Op. Vasarhel.
(1462. és 1465 : U. o.) A Tamásiak magbanszakadtával (tartozékaival együtt)
a Hunyadiak (1. ott) kapták. 1455-ben a harapkói Botos András leányai és
általuk férjük : Szentgyörgyi Gy. és szekcsői Herczeg Pál merülnek föl bir­
tokosokul, (1. harapkói Botosok alatt is), de ugyanekkor Hunyadi J. is a
magáénak, mondja. 1456-ban ugyanő és fiai új-adományúl kapják e két
várost és tartozékait V. László királytól. 1460-ban és 1461-ben Mátyás
király nevezi «oppidum nostrum»-nak, 1465-ben pedig Gáji (Horváth)
Gergely (diósgyőri majd) budai várnagy «possessio nostra»-nak, természete­
sen utóbbi, mint a király tisztje, szintén a király nevében. 1508-ban (Wasar-
hel) a Losonczi Zsigmond itteni tisztjével találkozunk. Mikor jutott e család
kezére, nem tudjuk. — Ma Iloldmező-Vásárhely, Csongrádmegyében.
Összesen'. 9 város.

HELYSÉGEI:
Abony. Abon. (1409 : Dl. 9574.) Aban. (1479 : Pesty. Krassóm. t. 111.
449.) 1446-ban Aradmegyéhez számítják. (1446 : M. Tört. Tár VI. 28.) A m a i
Pécska közelében ny. feküdt, a Maros mentén.
Á brány. Ábrán. (1446 : Magy. Tört. Tár. VI. 28.) Hm.-Vásárhelynek ma
is van ily nevű utczája.
Ácsa. Acha. (1427.) Derékegyházzal (1. Csongrádmegyében) együtt
említik.
A kácz. Akach. (1323: Zichy okmt. I. 245., 1326: U. o. 280., 1325.
1360: Dl. 322., 1495 : Dl. 29566.) Török-Becsétől é. (Torontálm.) találjuk. —
1323-ban, 1325-ben és 1495-ben határozottan Csanádmegyéhez számítják,
s igy e helység tekinthető a. középkori Csanádmegye legdélibb pontjának.
Akácz-Szent-M iklós. Akachzenthmiklos. (L. Szent-Miklós a.)
A l-Szanád. L. Szanád a.
Al-Velnök. L. Velnök a.
Apácza. L ásd: Békésmegyében.
A pátfalva. A XIV. században már megvolt. (1332 : Csanád-egyház­
megyei Adattár. I. 60.) Makótól dny. esik.
694 MAG VARORSZAG.

B ák(-tornya). (Bát-tornya.) Bakthornya. (Csatiadban vagy Aradban. 1454:

Bek. okit. 68.) Bathornya. (1455 : Dl. 14942.) Batonyával együtt említik, a
mely m. kd. ma Tornyát találjuk. (V. ö. Békésm. t. t. Évk. XI. 87.) 1463-ban
Aradmegyéhez (Dl. 15862.) számítják.
Bálád. L. Bors a.
Barom iak, a) Borumlok. (1256: Árpádk. uj okmt. VII. 429.) Csóka m.
k. feküdt. (V. ö. Dl. 322.) — b) Egy ily nevű helység Makó m. is állt. (Délm.
orsz. Ért. 1885. 102.)
B art. Barth. (1408: Fejér. X. 4. 698.) Solttal együtt merül föl.
Batida. (Bod-hida.) Bod-hyda. (1331: Zichy okmt. I. 376.) Bathyda. (1449:
Dl. 29489 ; 1453 : Dl. 30828.) Ily nevű pusztát találunk ma Makó és H.-M.-
Vásárhely közt Csongrádmegyében.
B atka. L. Kis-Batka a.
Batonya. Bathonya. (1455: Dl. 14942.) Makótól ék. esik. — 1463-ban
Aradmegyéhez tartozott. (Huny. kor. XI. 45.)
Béb. Beeb. (1256. 1488 : Árpádk. uj ο. VII. 429., 1384—5 : Gyárfás.
Jászkunok. III. 507—509., Ház. okmt. V. 365. — V. ö. Gsanád-egyházmegyei
Adattár. I. 246.) Ma 0- és Kís-Béba, Torontálmegyében. Szegedtől dny. Vámját
már 1256-ban említik.
Bekényfalva. Villa Buken. (1332—7. Páp. tiz. 1. 148.) Bekenfalwa.
(1478 : Pesty. Krassóm. t. III. 445.) Pesty szerint a mai aradmegyei Jenő m.
fekvő Bököny pusztának felel meg. Ez azonban tévedés. Mert e zarándmegyei
helység mindig Bököny vagy Bekény alakban fordul elő, néha. mint pl. a
XVI. századi adólajstromokban, a csanádm. llekényfalvával együtt. Utóbbit
valahol az Apátfalva és Palota közti vidéken kell keresnünk. (A mai Béka
puszta ?)
Bel-Tem pes. L. Tempes a.
B első-Szent-lván. L. Szent-Iván a.
Besenyő. Besseneu. (1230: Hazai okmtár. VJ. 25.) Byssenis. (1332 —7:
Páp. tiz. 1. 156.) Bessenew. Bessenyew. (1484 : Dl. 18974. V. ö. Csanád-egy-
házmegyei Adattár. I. 608.) A mai Ó-Bessenyőnek felel meg, Torontálm.
B ocsár(d). Bochar. (1451: Dl. 14443.) Telekkel «comprovincialis» nemes
nevében. Egy XVI. sz. adólajstrom «Basahyd, Egres. Bochyar.Bykaach» helysége­
ket sorolja elő. Csanádmegyének Maroson túli részében. Bocsár, Kis- és Nagy-
Bikács és Basahid közel feküsznek egymáshoz. (Nagy-Kikindától dny. és d.)
s bizonyára e helységeket kell értenünk. A XV. században azonban Basahid
(s talán Bikács is) inkább Torontálmegyébe tartozott; míg Bocsár Szajánnal
és Hegyessel együtt Csanádm. legdélnyugatibb vidékét alkotta ez időben
Torontál felé. — Bochyard, Boehar — 1360-ban és 1366-ban mint Telegdi
birtok szintén inkább Csanádmegyébe számíttatik. (Dl. 322.)
B od-gorsája. L. Gorsa a.
Bódogfalva. L. Bódogasszonyfalva a.
B ódogasszonyfalva. (Bódogasszonyháza.) Bodogazzunháza. (1256: Ár­
pádk. ο. VII. 429.) Bodugazunfolwa. (1337 : Anjouk, ο. III. 364.) Bodogazzon-
falwa. (1360. 1366 : Dl. 322.) Bodoghfalwa. (1495 : Dl. 29566.) A mai Porgány
(Torontálm.) vidékén feküdt.
 CSANADMEGYE. 69δ

Bors. 1454-ben «de Bors», «de Balad» és «de Tempes» nevű csanád-
megyei kir. emberek merülnek föl. (Békésm. okit. 68.) Az.előbbi két helyet
nem ismerjük e tájon.
Bozzás. Bozyas. (1428 : Pesty. Krassóm. tört. III. 321.) A XVI. századi
adólajstromokban «Bozzas» alakban találjuk föl Kis-Fecskós mellett.
B ulcsuháza. Bwlchwhaza. (1360: Dl. 322.) Makót’alva és Szent-Lőrincz
közt sorolják föl «Wassarusfalw»-val. Kisfaluval és «Wyfalw»-val együtt.
(Telegdi-biriokok.)
Csató-Kam arás. L. Kamarás a.
Csóka. Ghaka. (1256 : Árpádk. uj okmt. VII. 429.. 1360 : Dl. 322.) Ma
Toronlálm. (a Tisza partján) találjuk.
Csókás. Chokas. (1456 : Müncheni, áll. lit. Ung. Doc. XI. 51.) Ma puszta
Vásárhely és Tót-Komlós közt.
Csomorkány. Chomorkan. (1456 : Müncheni áll. lit. Ung. Doc. XI. 51..
1470: Dl. 16985.) Thomerkan. (1455: Dl. 14942.) Ma puszta, Hm.-Vásárhelytó’l
k., Gsongrádmegyében.
Csög. (Cseg.) Valent. Chygy fordul elő 1450-ben mint tanú a Csákiak
hatalmaskodási perében. Valószínűleg arról a Csög faluról nevezték, mely a
XVI. sz. adólajstromokban Csiga, Bekényfalva és Apátfalva közt merül föl. E
helységgel különben «Chwg» alakban 1456-ban is találkozunk. (Dl. 29489. és
Nagvmihályi lit.)
Csücsköd. (Cziczked.) Villa Chuchkud. (1247 : Dl. 322.) Chychked.
(1 4 4 9 -5 0 : Dl. 29489.) Chiczked. (1451 : Dl. 14443; 1453: Dl. 30828. —
V. ö. 1479 : M. Tört. Tár. XII. 28.) Chuczked. (1453: Dl. 14760.) Czeczke.
(1484: Dl. 18974.) Csanád m. ny. a csücsködi major jelöli helyét.
Dam iánfalva. Peterddel együtt említik. (1479 : M. Tört. Tár. XII. 28.)
Darócz. Darocz. (1451: Dl. 14443; 1453: Dl. 30828.) ügy látszik a
Maros és Tisza egybeszögelése körűi (a mai Torontóiban) feküdt.
Dedemszeg. Dedemzug. (1256 : Árpádk. uj okmt. VII. 429.) Dedenzege.
(1337 : Anjouk, okmt. III. 364.) A XVI. sz.-ban is meg volt. Kis-Zombor hatá­
rához (ny.) tartozó pusztahely.
Demeng. Demengh in cottu Ghánád. (1421—27: Pesty. Krassóm. t. III.
296.311., 1463: Dl. 15862.) Demeng in c. Chongrad. (1454: Dl. 15684.)
Lásd : Rétkert a.
Demevár. Lásd : Veres-dob a.
Derékegyház. L ásd: Gsongrádmegyében.
Deszk. Dezk. (1490: Dl. 30329.) Ma Torontálmegvében, Szegedtől dk.
találjuk.
Diós. Dyos. (1455: Dl. 14922.) Nagylaktól dk. feküdt. — ügy látszik
ez a helység értendő az 1330-ban fölmerülő: Gyows, Gyous (iuxta fluv.
Morus) alatt is. (Zichy okmt. I. 363.)
Dombegyház. Lásd : Aradmegyében.
Egres(d). Abbas de Egresd. (1330: Zichy okmt. I. 363.) Egres. (1451 :
Dl. 14443.) A B. Szűz tiszt. (III. Béla által 1179-ben) szentelt cziszterczita-
rendű apátsággal. (V. ö. Rupp. III. 68., Bárány. Torontóim, h. 101., S. és
T. oki.) Ma is megvan e helység Csanádtól k., Torontálmegyében.
696 MAGYARORSZÁG.

Egyházas-K ér. L. Kér a.

Előd. Eleud. (1420 k ö rű i: Dl. 26019.) Talán Nagylak vidékén feküdt.
Erves. Erwes. (1450: Dl. 29489.) Ewrues. (1458: Dl. 30828.) Keresztül-
(Szerb-) határosaként tűnik föl.
Faluhely. Falwhel. (1479: M. Tört. Tár. XII. 28.) Száján és Komlós
(ma Torontálm.) helységek közt sorolják fel.
Fecskés. Feczkes et Monyarosfeczkes. (1456: Müncheni áll. lit. Ung.
Doc. XI. 51.) Monyorosfechkes. (1466 : Dl. 16298 ; 1478: M.-szig. lyc.
gyűjteni., 1489 : Dl. 19509.) Ma csak Fecskés pusztát ismerek Tót-
Komlós m. dk.
Fejéregyház, a) Feyereghaz. (1453: Dl. 30828; 1495: Dl. 29566.) A
mai Féregyháza-nak felel meg, Török Kanizsa m. — 6) Feyereghaz. (1480:
Dl. 18318.) A mai temesmegyei Munár és Nagyfalu vidékén feküdt.
Fejér-Figed. L. Figed a.
Fekete-Földvár. L. Földvár a.
Feldeák. (Földeák.) Fyldeak. Fildeak. (1449: Dl. 29489; 1450: Huny.
kora. X. 255., 1451: Kár. okit. II. 291 ; 1506 : Dl. 32565.) Ma falu és puszta
Makótól é.
Fel-Gedesz. L. Gedesz a.
F el-Szanád. L. Szanáct a.
Fel-T im ár(-telke). L. Timár(-telke) a.
Fel-Velnök. L. Velnök a.
Felső-Szőllős. L. Szó'lló's a.
Ferged. Ferged poss. (1450: Huny. kora. X. 256.) Ma Ferged néven
puszta H.-m.-Vásárhely m. dk.
Figed. a) Figud. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 147. 154.) Fyged. (1427.) Derék­
egyházzal együtt említik. Perjámostól ény. feküdt. — 6) Fygwd. (1449 : Dl.
29489; 1451: Dl. 14443.) Feyerfyged. (1444: Nagymihályi lit., 1464: Dl.
15958.) Utóbbi a megye kitét. nélk. (Dl. 15958.)
Földvár. Feldwar. (1488: Dl. 19412.) Ma egy ily nevű pusztát találunk
Orosháza m. ny. Valószínűleg ezt a helységet (Feldwar) sorozza egy 1463-iki
oklevél Békésmegyébe. (Dl. 15862.) Eló'fordúl ezenkívül 1476-ban egy «Fekete-
feldwar» nevű falu is. (Jászó. ser. B. No. 27.)
Gedesz. Felgedus. (1332—7: Páp. tiz. 1. 147.) Gedus. (U. o. 154.)
Gedesz. (1487 : Dl. 19232.) Munárral együtt tűnik föl. (V. ö. 1448-hoz : Tört.
Tár. 1890. 105. 1.)
Gorsa. (Gorzsa.) Bodgorsaya poss. (1331 : Zichy okmt. I. 376.) Gorsa.
(Nemesi névben. 1462 : Acta post Adv. 35—41.) Ma puszta, Csongrádmegyé-
ben, Hódmezó'-Vásárhelytől (a melylyel kapcsolatban fölmerül) dk. Valószínű,
hogy Csanádmegyéhez tartozott.
Gyála. Gyala. (1411: Varga. Szeged t. 210., 1449: Dl. 29489.) Nag-
gyalla. (1453: Dl. 30828.) Kysgyalya. (1450: Dl. 29489.) Ma Gyála, Toron­
tálm., Szegedtől d.
Gyós. L. Diós a.
 CSANADMEGYE. 697

H alász(-m ortva). Villa Halaz (prope Tyciam) cum Harangadtue et

Mórivá magna. (1256 : Árpádk. új okmt VII. 429.) Villa Halaz. que est ubi
aqua Harangud cadit in Morotua. (1247 : Dl. 322.) Poss. Halazmortva. (1385 :
Gyárfás, i. m. III. 508—509.) Pádéhoz közel (d.) feküdt.
Harangod. Harangud. (1332 : Páp. tíz. 1. 147. 154.) A Marostól d., a
Harangod mentében feküdt.
Harm at. (Harm ad.) Harmad. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 147, 154. 1463 : Dl.
15862.) Harmad. (1454: Ház. okltár. 420.) A XVI. sz. adólajstromban mint:
Harmath a Marostól d. eső' helys. együtt tűnik elénk. — Perjámostól ék. feküdt.
Hegyes, a) Hegyes. (1442: Kállay lit., 1458: Dl. 15218,- 1489: Muz.
lltár.) E helységet 1442-ben még a beldrei Himfiek és Csépy Jakab özvegye
kezén találjuk ; 1458-ban Hollóssal együtt (mint «possessiones nostras») h.
Szilágyi M. kapja 1458-ban Mátyás királytól; 1489-ben pedig már Kinizsi Pál
adja el Haraszti Ferencznek, az itt levő erősséggel s szintén Hollós pusztával
együtt. A Nagy-Kikindától dny. eső mai Hegyes (Tisza-Hegyes) helységet kell
értenünk, a melylyel Horogszeg. Hollós és Szőllős, szintén Hunyadi- és Szilágyi­
birtokok, határosak voltak. — 6) Más helység az. mely 1455-ben, 1456-ban
és 1485-ben: Kyralhegyesse, Kyralhegese al. nőm. Nagheges — alakban
(Müncheni áll. lit. Ung. Doc. XI. 51.. Dl. 14942. és 19084.) fölmerül s a mai
Kis-Királyhegyes pusztának felel meg, Makótól ény. — c) Ismét más végűi
az 1427-ben föltűnő: Mezew Heges (Pesty. Krassóm. t. III. 311.), melyet
ma Tót-Komlós és Batonya közt találunk. Utóbbit pl. 1485-ben is említik.
(Dl. 19092.)
Hegyes-Valkány. L. Valkány a.
Hódegyház. Hodeghaz. (1360: Dl. 322.) Hudeghaz. (1366: Dl. 322.) A
Telegdi-osztálykor, a mai (torontálmegyei) Akáczczal, Csókával és T.-Szent-
Miklóssal együtt látjuk fölmerülni. 1495-ben — tán iráshibából: Podheghaz.
(Dl. 29566.) A mai Hodics pusztán kell keresnünk.
Hollós. Populi et iobagiones regales de Hallos. (1429: Dl. 12114.)
Descensus Hálós in sede comanorum Zenthelthzeek. (1438: Dl. 13165.)
Hollos poss. (1433: Ilaz. okmt. V. 228., 1451: Dl. 14485.) Hollos pred.
(1489 : Muz. lit.) Vizes-Gyánnal és Szőllőssel (Bánát-Komlós m.) volt határos.
(Komlós és Nákófalva közt.) 1433-ban a berekszói Hagymás László, 1451-ben
pedig a Hunyadi János kezén találjuk. Tehát egy jobbágy és egy kún Hollós
állt e vidéken.
Homokrév. Humukrew. (1360. 1366: Dl. 322.) Homok Rew. (1495: Dl.
29566.) Telegdi-birtok. 1495-ben határozottan Csanádmegyéhez számítják s
Bódogfalva m. sorolják föl.
Horogszeg. Horogzegh. (1408 : Dl. 9472 ; 1451: Dl. 14484 ; 1462: Dl.
15744.) Szőllőssel volt határos, tehát a mai Vizesdia, Nákófalva és Komlós
vidékén feküdt. (Torontóim.) 1408-ban és 1462-ben Temesmegyéhez számít­
ják. Előbbi évben heti vásárját is említik.
Iratos. Irathos. (Csanódban vagy Aradban : 1454: Békésm. okit. 68.)
Nagh Iratos. (1484: Dl. 18974.) Irathos. (1498 : Dl. 20692.) Iratos nevű pusz­
tákat találunk ma Batonyától ék. Néha Zarándhoz majd Aradhoz is számít­
ják ; s csakugyan e tájon érintkezett e három megye.
698 MAGYARORSZÁG.

Jára. Jara. Yara. (1451: Dl. 14443; 1456: Dl. 15076.) Nagy-Szent-
Miklós m. d. feküdt. (V. ö. 1232 : Árpádk. uj okirit. V. 503.)
Jenő. Jenew. (1428 : Pesty. Krassóm. t. III. 321.) Demenggel és Bozzással
együtt említik. — Más alkalommal. (1478 : II. o. 445.) Bekényfalva szomszéd­
aként tűnik elénk. (V. ö. 1230 : Ház. okmtár. VI. 25.)
K am arás. Kamaras. (1446 : M. Tört. Tár. VI. 28.) Chathokamaras. (1483 :
Dl. 18854.) Utóbbi a XVI. századi dicalisokban Kovácsháza m. tűnik föl, a
hol ma Kamarás pusztát találjuk. Az eló'bbi is ennek felel meg s nem az
odább ék. fekvő Nagy-K.-nak.
Kandafalva. Kandafalwa. (1446: M. Tört. Tár. VI. 28.) A Szárazér-
mellyéken Batonya m. tűnik föl. Aradhoz is számítható.
Kanizsa. L. Monostoros-Kanizsa a.
K elem enös-palotája. L. Palota a.
Kemecse. Kemeche. (1332—7: Pap. tiz. 1. 154.) Kemechye. (1360: Dl.
320.) Kemeche. (1366 : Dl. 320.) Parochialis ecclesia S. Pelri de Kemeche.
(1400 : Mon. Vatic. IV. 279.) Kemecze. (1451 : Dl. 14443.) Kernelbe. (1488 :
Ház. okmt. V. 365) Vámszedő hely volt. — Bába és Klárafalva közi feküdt.
Kenéz. (Knéz.) Ivenez. (1421—27: Pesty. Krassóm. t. III. 296. 311.)
Nagy-Lakkal és Mező-Hegyessel együtt tűnik föl. — Knez. (1479: M. Tört.
Tár. XII. 28.) A mai Knéz Temesmegyében, hová 1489-ben szintén számítják.
(Dl. 19477.)
Kengyelös. L. Veres-dob a.
Kér. Eghazasker. (1320 : Dl. 322.) Keer. (1360 : Dl. 322.) Csókától és
(Tisza-) Szent-Miklóslól k. feküdt.
K erekegyház(a). L. Aradmegyében.
K eresztur. Kerezthur. Kereztwr. (1390: Dl. 30739; 1 4 4 9 -5 0 : Dl.
29489; 1456—58: Dl. 29286.) A mai Szerb-Keresztur, Torontálmegyében,
Szegedtől d. (V. ö. Csanád-egyházm. Adattár. I. 250. 1.)
Kinged. Kynged. (1454: Békésm. okit. 68.) L. Sziond a.
Kingert. Kyngerth. (1360; Dl. 322.) A Telegdi osztálykor Terrierkény
m. sorolják föl. Egy 1495. évi oklevél szerint: Thyngertli. (Dl. 29566.) Nem
ugyanegy az előbbivel.
K irályfája. L. Veres-dob a.
Király-Hegyese. L. Hegyes helys. a.
K is-Batka. Kysbathka. (1462: Dl. 30319.) A csongrádm. Batka m.
említik. Zenta vidékén keresendő.
Kisfalu. (Kisfalud.) Kysfalw. (1247. 1360. 1366: Dl. 320.) Kisfohvd
(1337: Anjouk, okml. III. 364.) Szent-Lőrinczczel és Makófálvával együtt
emlegetik. — A mai Makó k. oldalán feküdt.
Kis-Gyála. L. Gyála a.
K is-Serjén. L. Serjén a.
Kis-Szent-M iklós. L. Szent-Miklós a.
Kis-Szőreg L. Szőreg a.
Kis-Tárnok. L. Tárnok a.
Kis-Zenta. L. Zenta-rév a.
 CSAJNIÁDM EGYE. 699

K lárafalva. Klarafalwa. (1488: Ház. okit, V. 365.) Ma kicsiny falu.

Szegediül dny., a Maros déli partján. (Torontálm.)
Kocsa. L. Veres-dob a.
Komlós. a) Kornlos. (1453 : Békésm. okit. 66.. 1484: Dl. 18943.) A
mai Tót-Komlós, Békésm. — b) Egy másik ily nevű helység a mai torontál-
megyei Száján és temesmegyei Knéz közt, máskor pedig Vizes-Gyán m.
fordul elő. Bizonyára a mai Bánát-Komlóst kell alatta értenünk, Nagy-
Kikindától ény.. Torontálmegyében. (1449: Dl. 29489; 1451: Dl. 14443:
1479: M. Tört. Tár. XII. 28.)
Kopáncs. Kopanch. (Nemesi névben. 1449 : Dl. 29489.) Kopancz.
(1450: Huny. kora. X. 255.) Ily nevű pusztát találunk ma Tót-Komlós
m. nyug.
Kotucsháza (?) A kanczellaria írja : Kochwthhaza; a csan. kápt. :
Kutuchhaza. Talán el is ferdítették a közlésnél. (1408 : Fejér. X. 698.) Solttal
együtt merül föl.
Kökényér. Woffa Illeyse al. nőm. Kevkenyer. (1247 : Dl. 322.)
Kukynheer. (1328 : Zichy okmt. I. 317.) Rukener. Kukenher. (1332—7 : Páp.
tiz. 1. 147. 154.) Kevkenyr. (1399—1406: Dl. 322.) Kwkenes. (Bizonyára
elferdítve. 1408 : Fejér. X. 4. 701.) Porgány m. feküdt k—dk.
Köztelek. Kwztelwk in campo versus Zarazer in cottu Chanad. (1256:
Árpádk. új okmt. VII. 429.)
Kutas. Kwthws (1446: M. Tört. Tár. VI. 28.) Kwthos. (1471 : Pesty.
Krassóm. t. III. 430.) Ugyanezt 1472-ben (Kwthus) Csongrádmegyéhez szá­
mítják. (Dl. 17282.) Ma Tót-Kutas puszta. Tót-Komlóstól ény. E tájon Földvár
körűi egy ily nevű helységet (Kwthws) Békésmegyéhez számúnak 1463-ban.
(Dl. 15862.)
Kül-Vaikány. L. Valkány a.
Külsö-Szent-lván. L. Szent-Iván a.
Ladány. Ladan. (1320. 1360 : Dl. 322.) Ma Torontálmegyében. Csanád
m. ny. é. találjuk.
Latorján. Lalrian. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 148.) Latoryan. (1421 : Dl.
11118.) A Maros é. partvidékén Szemlaktól é. feküdt.
Lele. Dele. (1488: Ház. okltár. V. 365.) Ma falu és puszta. Makótól ny.
Loránthalm a. Loranthalma. (1466: Dl. 16388.) Mint a mai Szerb-
Szent-Péter határosa (a XVI. sz. adólajstromokban pedig <Loranth> alakban
Vizes-Gyán m.) fordul elő. Tehát a mai L o vrin táján.
L ukácsfalva. Lwkachfalwa. (1446: M. Tört. Tár. VI. 28.) A Szárazér-
mellyéken feküdt. — úgy látszik Batonya vidékén. (Aradmegyéhez is
sorolható.)
Mágocs. L. C.songrádmegyében.
Makófalva. Mokofalua. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 154. 156., 1337 : Anjouk,
ο. III. 364.) Makofalwa. (1360 : Dl. 322 ; 1449 : Dl. 29489 ; 1495 : Dl. 29566.)
Vámszedő hely volt. — A mai Makó. (L. Velnök a. is.)
Malomszög. Molumzugh. (1256: Árpádk. uj ο. VII. 429.) Kisfaluddal
együtt Makó vidékén merül föl.
700 MAGYARORSZÁG.

Mégy. Meegh. (1421: Dl. 11118.) Csanád és Szent-Miklós vidékén fordul

elő. Ó-Besenyő és Szent-Miklós közt feküdt.
Mező-Hegyes. L. Hegyes a.
Mikeháza. Mykehaza. (1446: M. Tört. Tár. VII. 28.) A Szárazér-
mellyéken feküdt, — úgy látszik Battonya vidékén. (Aradmegyéhez is sorolható.)
M ohol(-rév). L. Csongrádmegyében.
M onostoros-K anizsa. (Monostor.) 1860-ban Oroszlános m.. mint a
Telegdiek birtoka tűnik elő e helység, Szanád és Csóka társaságában.
1495-ben már : Monosthor. (Dl. 29566.) A XVI. sz. adólajstromokban :
Kanysamonostor. — Ma Monostor, Török-Kámzsától dk. (Dl. 322 ; Pesty. Helyn.
I. 222. — V. ö. Kanizsa város.)
M onyorós-Fecskés. L. Fecskés a.
Munár. Munar. (1487: Dl. 19232.) Ma Temesmegyében, Perjámostól
ék. fekszik. (V. ö. 1448-hoz : Tört. Tár. 105.)
Nagyfalu. Magna villa. Nogfolu. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 147. 154.)
Nagfalw. (1454: Ház. oklevéltár 420., 1463 : Dl. 15862. és Huny. kora. XI.
45.) Ma Temesmegyében. Perjámos mellett ék. találjuk. (1463-ban Arad-
megyében tűnik föl.) Vámszedő hely volt.
Nagy-Gyála. L. Gyála a.
Nagy-Hegyes. L ásd : Hegyes a.
N agy-lratos. L. Iratos a.
Nagy-Ősz. Naghuz. (1451: Dl. 14443.) A mai Torontálmegye északi
tájain fekvő helységekkel együtt fordul elő. E tájo n : Triebsvettert (Bánát-
Komlóstól é.) ma Nagy-Ősznek, szomszédját Gottlobot Kis-Osznek is nevezik.
N agy-Szőreg. L. Szőreg a.
Nagy-Tárnok. L. Tárnok a.
Négy. Neegh. (1466 : Dl. 16388.) Mint a mai Szerb-Szent-Péter hatá­
rosát említik.
Nyolczszegü. Nyolczzegew. (1479: M. Tört. Tár. XII. 28.) A mai
(toront.-m.) Komlós vidékén tűnik föl.
Ó-Szőllös. L. Szőllős a.
O roszlános(-m onostor). Vruzlamus munustura. (1247 : Dl. 322.) Wruz-
lanos. (1360: Dl. 322.J Orozlanus. (1451 : Dl. 14443.) A mai torontálmegyei
Oroszlámost a XVIII. században telepítették, a régi Oroszlános a szomszédos
Majdan helyén feküdt. (V. ö. Csanádegyházmegyei Adattár. I. 259.)
O rosztelek. Wruzthelek. (1360 : Dl. 322.) Szanád és Temerkény közt
sorolják föl.
Oszkola. Oskola pred. (1466: Dl. 16388.) Ozkolla poss. (1480: Dl.
18318.) Zsárafalva és Fejéregyház körűi feküdt.
Öcsé. L. Temesmegyében.
Ölyved. AVlweth. (1428: Pesty. Krassóm. t. III. 319.) Demenggel és
Bozzással együtt tűnik föl.
Örs. Wrs. Vrs. (1256 : Árpádk. uj okmt. VII. 429., 1360: Dl. 322.)
Az Oroszlámos és Valkány közt fekvő mai Ürs puszta őrzi emlékét.
Örves. L. Erves a.
 CSAN ADM EGYE. 701

Ősz. L. Nagy-Ősz a.
Ö tvenablak(a). a ) Ethwen Ablak. (1484 : Dl. 18943.) Donát-tornya és
Komlós közi fordúl elő az oklevélben. 1490-ben azonban (Ewthwenablaka)
csongrád- és békésmegyei helyek mellett világosan Aradmegyéhez számítják.
(Dl. 19646.) E helység különben Hunyadi-birtok. — b) Ezenkívül a szeri
Pósafiaknak is volt hasonló nevű (aradmegyei) falujok. melyet 1471-ben
Szent-Pál tartozéka gyanánt ugyan, de Ménesi és Bodorlaka m. sorolnak föl
Pesty. Krassóm. t. III. 428. 430. — V. ö. Pesly. Helyn. 1. 242.)
Pádé. L. Podvej a.
Palota, a) Palatha. (1427 : Pesty. Krassóm. t. III. 311.) Palotha. (1463 :
Dl. 15862.) Makótól k. esik. — b) Más Palota volt az, mely pl. 1247-ben
(Palatha villa al. nőm. Kelemenuspalotaya al. nőm. moderno Pangrach-
palataya.). 1256-ban és 1360-ban Ladány és Porgány, 1495-ben Zombor
vidékén fölmerül s ezek és Csanád közt feküdt. (Árpádk. ο. VII. 429., Dl. 322.,
Pesty. Helyn. I. 221., 1495 : Dl. 29566. — A XVI. sz. adólajstrom szerin t:
Tothpalotha.)
Pardány. L. Pordány(-monostora) a.
P ata(-telke). Pathathelke pred. (1466 : Dl. 16388.) Patha poss. (1480:
Dl. 18318.) Szárafalvához tartozott.
Perjémes. Priamus. (1332—37 : Páp. tiz. 1. 147. 154.) Peryemes. (1464:
Forgách cs. lit.. 1480: Dl. 18318.) Ma Perjámos. Torontálmegyében, közel a
Maroshoz.
P eterd. L. Temesmegyében.
P itvaros. Pythwaros. (1466: Kállay cs. lit.) Ma puszta. (Tót-) Komlós-
tól délre.
Pobor. Terra Pobur. (1330: Zichy okmt. I. 363.) Szemlak és Nagylak
vidékén feküdt.
Podve(j). A Telegdi-birtokok közt tűnnek föl : Podwey (Podwe) és Keer
is — a Tisza mentén. (1256 : Árpádk. uj okmt. VII. 429., 1337 : Anjouk, ο. III.
364.) Előbbi a mai Pádé-nak felel meg (Kikindától ny. Torontálm.), mely ez
alakban (Pade) nemesi névben 1451-ben fordúl elő. (Dl. 14485.)
P o n grácz-palolája. L. Palota a.
Pordány(-m onostora). Pradanmunustura. Parada—. (1247. 1256 : Árpádk.
uj okmt. I. 221.) Pardan. Paradan. Pordan. (1337: Anjouk, okmt. III. 364.,
1360. 1453 : Dl. 322.) Ma Porgány, Kis-Zombortól d.
Rábé. Rabey. (1256: Árpádk. uj okmt. VII. 429. Rabe. (1332—7 :
Páp. tiz. I. 147.) Török-Kanizsától ék. találjuk. (Torontálm.)
Rárós és R áróstelek. Rarosthelek. (1403 : Dl. 9144.) Rarosteleke pred.
— kőtemplommal (1454: Ház. okmt. 420.) Raros. (1488: Dl. 19378.) Rái'ós-
telke rendszerint Nagyfaluval együtt tűnik föl, s nem lehet azonos Ráróssal.
mely a mai rárósi pusztának látszik megfelelni, Batonyától ny. (Rárós nevű
puszta Orosházától ny. is van.)
Razsán. Rasan. (1320. 1360: Dl. 322., 1332—7 : Páp. tiz. 1. 154.,
1495: Dl. 29566.) A mai Tisza-Szent-Miklós és Csóka közt feküdt.
Remete. Remethe. (1480: Dl. 18318.) Fejéregyház és Szárafalva vidé­
kén tűnik elénk.
702 MAGYARORSZAG.

R étkert. Rethkert in c. Chanád. (1421—27 : Pesty. Krassóm. tört. III.

296. 311.. 1463: Dl. 15862.) Reethkerth in c. Chonfirád. (1454: Dl. 15684.)
Demenggel együtt valahol Király-Hegyes és Mező-Hegyes vidékén fekhetett.
Rohoncz(a). Rohuncha. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 147—154.) Rohonch. —ez.
(1403 : Dl. 9144 ; 1454 : Ház. oklevéltál·. 420.) Szent-Miklós és Jára vidékén
feküdt. A XVI. sz. adólajstromokban «Rohoncza».
Salánk. Dumbo de Salank de iuxta Morisio, (1330 : Zichy okmt. I. 357.
358. 366.) Salaank. (1455 : Dl. 14922., 1485 : Dl. 19084.) L. Veresegyház a.
Sám son. Samson. (1455 : Dl. 14942.. 1456 : Müncheni áll. lit. Ung. Doc.
XI. 51.) Ma puszta Tót-Komlós mellett ny. Békésmegyében.
Sáp. Saap. (L. Veres-dob a.)
Serjén. Seryen. (1449 : Dl. 29489 ; 1454 : Dl. 14800.) Kysseryen. (1456:
Nagymihályi lit.) A XVI. sz. adólajstromokban Kis- és Nagy-Serjén Makó és
Apátfalva vidékén tűnnek föl. — Az 1723. évi térképen Pécska m. (Aradm.)
ny. található «Schirian»-ban rejtőzik.
Solt. (Sót.) Swth. (1256: Árpádk. uj ο. VII. 429., 1360: Dl. 322.)
Solth. Soolth. (1408 : Fejér. X. 4. 698.) Solth. (1447 : Dl. 14066 ; 1462 : Dl.
15700.) Sooth. (1479 : M. Tört. Tár. XII. 28.) Valahol a mai Torontálm. északi
vidékén kell keresnünk a Tisza m.. a melyen ál révje is volt. (Solth-
rewe. 1408.) Az is lehetséges, hogy két ily nevű helység állt e megyében.
Mert az elősorolt Solt-ok és Sot-ok birtokosai nem azonosak
Solym os. L. Veres-dob a.
Sopron. L. Aradmegyében.
S usztulaháza. Item . . . Zanad cum piscinis . .. cum Suztulahaza. (1360 :
Dl. 322.) Csanádban feküdt e nyom szerint. (Telegdi-osztály.)
S záján. Zayhan (1449 : Dl. 29489 ; 1451 : Dl. 14443. — V. ö. 1479 :
M. Tört. Tár. XII. 28.) Bizonyára a mai torontálmegyei Száján értendő, Nagy-
Kikindától kissé ény.
Szakálháza. L ásd: Temesmegyében.
Szanád. Zanath. Zanad. (1256 : Árpádk. uj okmt. VII. 429.. 1360: Dl.
322.) Olzanath. Felzanath. (1337 : Anjouk, okmt. III. 364.) A Tisza partján,
Kanizsától d. (Torontálm.) találjuk.
S zárafalv a. Zarafolua. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 147.) Zarafalwa. (1464.
1479 : Forgách cs. lit.) A Harangod (ma Aranka) vize m. feküdt. (1466 : Dl.
16388.) Ma Szaravolla. Perjámostól ny. é.. Torontálmegyében.
S záz(egy)ház. 1453. Varga. Szeged tört. 241. — Egy orsz. lltárí másolat
szerint: Százház. (Dl. 14760.) Hasonlóképen: villa Zazhaz 1330-ban. (Zichy
okmt. I. 366 1.) Szó'reg és Béba közt feküdt, a mai Torontálmegyében.
Szécsény. L, Aradmegyében.
Székegyház. Zekeghaz. (1450: Dl. 29489.) Ma egy Székegyháza nevű
pusztát találunk Tót-Komlós m. d. (V. ö. 1450-hez : Sztáray okit. II. 470.)
Székelyszeg. Zekelzeg. Zekewlzek. (1456: Nagymihályi 111., 1484: Dl.
18973 ; 1485—6 : Dl. 19092.) A megye kit. nélkül említik. — Valahol Árad­
ás Csanádm. határán feküdt, úgy látszik : délre a Marostól.
 CSANADMEGVE. 703

Szem lék(-háza). In campo versus Zarazer : Zemekhaza. (1256 .· Wenzel.

Árpádk. uj okmt. VII. 429.) Zemlek. (1330: Zichy okmt. I. 363., 1453 : Jászó.
ser. B. Nr. 24.) Foss. Scemlukhaza. (1346: Zichy okm. II. 226.) Scemlek.
(1454: Ilaz. oklevéllár. 420.. 1478: Marm.-szig. lyc. gyűjt.) A mai Szemlak
Avadmegyében. Nagylaktól dk.
Szent-D em eter. Zentlidemether. (1484: Dl. 18973. és 1492 : Dl. 19783.)
Bekényfalvával együtt merül föl. 1489-ben (részeit) Aradmegyéhez számítják.
(Jászó. prot. A. föl. 109.)
S zent-lván. Belső- és Külsó'-Szent-Iván fordul elő 1431-ben. (Varga.
Szeged tört. 222. 1.) Zenth Iwan. (1449 : Dl. 29489 ; 1451 : Dl. 14443.) Ma
0- és IJj-Szent-Iván, Toronlálmegyében, Szegedtől dny.
Szent-iános. Zenthianus. (1451 : Dl. 14443.) Nemesi névből ismerjük.
Tán e megyében feküdt.
Szent-Király. Sanctus rex. (1332 —7 : Páp. tíz. 1. 148. 154.) Zenthkyral.
Zenlhkeral. (1385 : Marm.-szig. lyc. gyűjt... 1449 : Dl. 29489 ; 1451: Dl. 14443
1460—1465: A da post Adv. 35—41.. 1468: Dl. 16734.) A mai H.-M.-Vásár-
hely határában k. feküdt.
Szent-L ászló. Zent Lazlo. (1256: Árpádk. uj okmt. VII. 429.) Zombor
és Ladány vidékén (ma Torontálm.) feküdt. (L. Szent-Margit a. is.)
Szent-Lórincz. Zentlewrynch. (1256: Árpádk. uj ο. VII. 429.. 1320 :
Dl. 322.) Sccnlleurench. (1337: Anjouk, okmt. III. 364.) Ma puszta. Makó
mellett dk.
S zent-M argit(-asszony). In campo versus Z arazer: Zent Margitha.
(1256: Árpádk. uj okmt. VII. 429.) Zent Margitazzony. A mai Tisza-Szent-
Miklóssal és Mobollal együtt (1360 : Dl. 322.) merül föl a Telegdiek (Csanád
nemzetség) birtokai közt. — Ily nevű helység (Zenthmargyta) 1379-ben is
fordul elő. «Zenthlazlo» faluval együtt. Ez azonban az előbbivel nem látszik
azonosnak. (Pesly. Krassóm. t. III. 201.)
Szent-M ihály. Sanctus Michael. (1332—7 : Páp. tíz. 1.) Rév-Kanizsa és
Valkánv közt sorolják föl.
Szent-M lhály-utczája. Zenth Myhalwczaya. (1446 : M. Tört. Tár. VI. 28.)
Tarjánnal együtt említik. (L. ott.) Ma Hódmező-Vásárhely egyik utczája.
Szent-Miklós. a) Zenmiclos. Zenthmyklos. (1359: Dl. 4865 ; 1393 : Dl.
7856. 8016; 1479: Pesly. Krassóm. III. 449.) A mai Pécska és Szemlak közt
feküdt a Maros é. partján. — b) Zent Miklós. (1256 : Árpádk. uj okmt. VII.
429.) A mai Tisza-Szent-Miklós. u. o. Nagy-Kikindától ény. — c) A Telegdi-
í'éle 1360. évi birtok-osztálykor utóbbival találkozunk, és még «Kys-Zent
Miklos»-sal is. melyet 1366-ban Akácz-Szent-Miklósnak neveznek. (Dl. 322.)
ligy látszik utóbbi értendő az alatt a : Zen Mielos, Scenth-Miclos vagy Seen
Miclos alatt, mely 1323-ban és 1326-ban Akáczczal együtt fölmerül. (Zichy okmt.
1. 245. 280.) A Telegdiek birtokai közt 1495-ben három ily nevű helységet
találunk. Ezek egyike a Tempes melletti Szent-Miklós. a másik kettő a fentebbi
b) és e) alatti helységek. (Dl. 29566. — L. Tempes a. is.)
Szent-Miklós-tempese. L. Tempes a.
704 MAGYARORSZAG.

S zen t-P éter. Sanctus Petrus. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 147—156.) Zenth
Pettier. (1466 : Dl. 16388.) A mai Német- és Szerb- (Rácz-) Szent-Péter, Per·
jámos m. ny., Torontálmegyében.
Szentelt(-egyház). Sedes Zenthelt. (1424: Gyárfás, i. m. III. 583.) Oppi­
dum Zenthelth, és: comani eiusdem sedis Zenthelth. (1429: U. ο. III. 588. és
Dl. 12114.1 Poss. regalis Zentheltheghaz — a Csalapja Dávid kezén. (1433 :
Ház. okmt. V. 228.) Descensus comanorum Zenthelthzeek. (1438: Dl. 13165.)
Zenthwlth. (1442: U. 0.612.) 1460-ban Zenthewlth csanádmegyei, Temesvár
kir. várhoz tartozott fa lu n a k birtokába királyi adományként igtatják Dóczi
Lászlót. — Mint Valkánynál. Hollósnál stb. látjuk. Szentelt(-egyház) néven is
két falu állt e tájon : a mai Mokrin helyén, egyik (a nagyobb) kún szállás,
a másik jobbágy-lakossággal. (V. ö. Délmagy. orsz. Értesítő. 1882. 105. 1.)
Széplak. Villa Sceploc. (1232 : Árpádk. uj ο. VI. 503.) A Maros men­
tén fekhetett.
Sziget. A mai torontóim. Szerb-Keresztur valamint Telek helység
(1449—50: Dl. 29489. és 1451: Dl. 14443.) határosai közt egy-egy «Zegethy»
nevű nemest is említenek. Kis-Sziget falucska ma is határos a nevezett
helységgel.
Szilvaszeg. Zylwazegh. (1360: Dl. 322.) Szent-Miklós és Palota közt
sorolják föl a Telegdi-birtokok sorában.
Sziond. (Szihan.) Zyond. (1446 : M. Tört. Tár. VI. 28.) Zyhan. Zyhond.
(1454: Békésm. okit. 68.) Mindig Kingeddel együtt (a XVI. sz. adólajstro­
mokban is) fordúl elő. mint a Szárazér-mellyéken feküdt helység, a megye
pontos meghatár. nélk. Ezért fekhetett Aradban (a hol Kingedet 1439-ben,
Kingedet és Sziondát 1463-ban találjuk : Dl. 13367. 15862.) is. Sziond ma is
ott fekszik, mint puszta, Battonyától dny. (L. Kingedet Aradmegyében.)
Szöllös. a) Jobagiones regales de Kunzeules. (1429 : Gyárfás, i. m. 111.
588. és Dl. 12114.) Poss. regalis Kwnzeules — a Csalapja Dávid kezén. (1433:
Ház. okmtár V. 228.) Kwnselews-ró'l való jobbágy — a kunok bírájának vé­
delme alatt. (1434: U. o. 595.) 1451-ben Harkácsi László mácsói al-bán egész
birtokát (totalem possessionem suam Zewlews) Csanádmegyében, Horogszeg
szomszédságában, horogszegi Szilágyi Mihálynak eladja. (Gyárfás, i. m. III.
624.) Két ily nevű helység állt tehát egymás m ellett: egy jobbágy, és egy
másik : kún lakosokkal, Vizes-Gyán szomszédságában. Az ettől (ma Vizesdia)
dny. eső mai Nákófalva értendő, melyet Szőllősnek is neveznek. — b) Egy
másik a «Zeuleus» (1359 : Dl. 4865; 1393 : Dl. 8016. V. ö. 1456: Müncheni
áll. lit. Ung. Doc. XI. 51.. Békésm. r. t. Évk. X. 37.) a Tót-Komlós m. fekvő
mai szőllősi pusztán feküdt. — c) A XVI. sz. adólajstromban Csanádmegyének
Marostól é. eső felében, a Maros vidékén két. u. m. Nagy- és Kis-Szőllős
nevű helység fordúl elő. Ezek egyike (vagy mindkettő) az az O-Szó'llős
és Felső-Szó'llős, melyek a XIV. században épen e tájon tűnnek föl. (1329.
1352. 1355 : Anjouk, okmt. II. 418., V. 593., Pesty. Ilelyn. I. 216.) Az 1723.
évi térképen Szemlak és Pécska közt látható «Sellos»-nak felelnek meg.
Szőreg. Hewreg. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 147.) Zewreg. (1411 : Varga.
Szeged t. 213.) Kyszewregh. Nagzewregh. (1490: Dl. 30329.) Ma Szőreg
Szeged mellett, a Tisza és Maros zugában, Torontálmegyében.
 CSANÁDMEGYE. 705

S zut (?) Such. Zwch. (1360. 1366 : Dl. 322.) Telegdi-birtok. Tán e me­
gyében feküdt.
Tadd. Thaadd. (1449 : Dl. 29489.) A mai torontálmegyei Szerb-Kereszt-
urral kapcsolatban fordul elő.
T am ásháza. Thamashaza. (1421—27 : Pesty. Krassóm. t. III. 296. 311.)
Nagylakkal és Mező-Hegyessel együtt tűnik föl.
T árnok. Tarnuk. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 154. 156.) Nog Tarnuk. Kys —
(1360: Dl. 322.) Tharnuk iuxta fluv. Morosii in coltu Chanad. (1373: Dl.
322.) Tharnok. (1495 : Dl. 29566.) Taarnok. (XVI. sz. adólajstrom.) Makó m.
k. feküdt a Maros é. partján.
Telek. Thelek. (1451 : Dl. 14443.) Nagylak és Egres vidékén fekhetett.
(V. ö. 1230 : Ház. okmtár VI. 25.)
Tem érdek-egyház. Themerdekhaz. (1402: Csanádmegyei Adattár. II. 358.)
Temerdeghaz. (1479: M. Tört. Tár. XII. 28.) Themerdekeghaz. (1480: Dl.
18362.) A mai Torontál és Temes megyék északi határvonala mentén lehet
keresnünk. 1482-ben és 1489-ben Temesmegyében tűnik föl. (Dl. 18620. 19559.)
Tem erkény. Temerken. (1256: Árpádk. uj ο. VII. 429., 1360: Dl. 322.)
A Tisza m., Csóka és Szanád közt feküdt.
Tem pes. Tembes. (1332—7: Páp. tíz. 1. 148.) Belthembes. Scent
Mikloustembeseu (1337 : Anjouk, okmt. III. 364.) Thembes. (1366 : Dl. 322.)
Thempes. (1454: Dl. 14800; 1488 : Ház. okmt. V. 365.) Zenth Myklos penes
Thempes. (1495 : Dl. 29566.) Ma Tompos puszta, Makó m. ny.
Terem(i). Cheremi, Teremi — a temesi főesper. (Páp. tiz. 1. 148. 151.
160.) Terem. (Nemesi névben. 1450: Dl. 29489.) Theremy poss. (1458: Dl.
15216.) Ma a hajdani Ivis-Terem (Teremia) helyén Albrechtsflur, — Nagy-
Terem helyén pedig Marienfeld áll.
Töresd. (Terösd.) Theresd. Therusd. (1449 : Dl. 29489 ; 1451: Dl. 14443.)
Csanádtól d. feküdt.
Terjén. L. Vassán a.
T érvár. Therwar. Cherwar. (1449: Dl. 29489; 1451: Dl. 14443.) Ma
Torontálm egyében. Szegedtől dny. találjuk.
T im ár(-telke). Poss. Feltymar. (1331: Zichy okmt. I. 377.) Poss. Feltymar-
telke. (1346 : II. ο. II. 189.) Szó'llőssel együtt szerepel.
Tom orkány. L. Csomorkány a.
Tom pa(-egyház). Tompaeghaz praed. (1428 : Pesty. Krassóm. III. 321.)
Tompa. (1437 : Fejér. X. 7. 894.) Ma egy Tompa nevű pusztát találunk Mező-
Hegyes m. ék. a mely alatt kell értenünk az állítólag 1437-ben a «Szárazér-
mellyéken» fölmerülő Tompa helységet. — 1458-ban (két Tompa) Békés­
megyéhez számítják. (Békésm. okit. 78.) 1436. körűi szintén Békésmegyében
Szent-András. Csabacsűd és Szente-Tornya tart. gyanánt tűnik fel egy ily nevű
puszta. (Békésm. t. t. Évk. XII. 36.)
Tompa-Valkány. L. Valkány a.
Tornyos. Thomas. (1489: Dl. 19559.) Egy «Thornos» nevű helység
1479-ben fordúl elő a mai Torontálm. és Temesm. északi határvidékén. (Magy.
Tört. Tár. XII. 28.) Ugyanez (úgy látszik) a helység 1482-ben Temesmegyében
tűnik föl. (Dl. 18620.)
H u n y a d ia k k o ra . VI. 45
706 MAG YARORSZÁG.

Tóti. Toti. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 154.) Thoti. Thothy. (1439 : Dl. 13367 ;
1485 : Dl. 19093.) A Maros vidékén Nagyfalu m. k. feküdt.
Újfalu. L. Bulcsuháza a.
Valkány. Kywolkan. Weghwolkan. (1256: Árpádk. uj ο. VII. 429.)
Wolkan. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 154.) Elferdítve : Pavalkan. Zegesvalkan. Vagru,
Valkan. (1369: Fejér. IX. 6. 152.) Helyesebben: Thompa Valkan, Heges Valkan,
Vég Valkan, — a nemes Besenyeieké. (1369: Gyárfás i. m. III. 504.) Wlkan.
(1387: Dl. 7730.) Walkan. (Csanád-egyházmegyei Adattár. I. 626.) 1438-ban
e tájon : Walkanzallas nevű kún szállás merül föl. (Dl. 13165.) Hajdan tehát
egy jobbágy és egy kún Valkány létezett. Ma csak egy Valkányt ismerünk,
Nagy-Kikindától dny.
V arjas. «) Worias. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 154.) Waryas. (1464: Forgách
cs. lit.) Ma Temesmegyében fekszik Pei-jámostól dk. — b) Másik Varjas az.
mely 1446-ban a Hédervári Herczeg-féle egyezség-levélben (M. Tört. Tár. VI.
28.) a Szárazér-mellyéken föltűnik, s talán a Tornya melletti mai varjasházi
pusztának felel meg, mely mellett terűi el a vele együtt említeti mai sziondai
puszta is. Utóbbi Varjas Aradmegyéhez is számítható.
V ásárhely. Wasarhel. (1337: Anjouk, okmt. III. 364.) Szent-Lőrincz és
Makó közt feküdt. Alkalmasint Makóba olvadt. (Délmagy. orsz. Értés. 1885. 101.)
Azonos-nak látszik az 1360-ban ugyané tájon fölsorolt: «Wassarwsfalw»-val.
(Dl. 322. — L. Bulcsuháza a. is.)
Vassal). Vosyan. (1256 : Árpádk. uj okmt. VII. 429.) Wassian. (1323 : Dl.
322.) A Tisza m. említik egy más Telegdi-féle faluval együtt, mely 1256-ban
«Teryen», 1323-ban «Tynha, Tynhan» alakban titkolódzik, de kétségtelenül a
mai Csóka melletti Terjén pusztának felel meg.
V assán-tó. Wossontho. (1256 : Árpádk. uj. ο. VII. 429.) Wosunthow.
(1337 : Anjouk, okmt. III. 364.) Makó m. feküdt.
Vég-Valkány. L. Valkány a.
Velnök. Olvelnuk. Felvelnuk. (1256 : Árpádk. új okmt. VII. 429.)Welnuk.
(1323: Anjouk, ο. II. 108.) Wewlnek. (1488: Ház. okmt. V. 365.) Fel-Velnök a
későbbi Makófalva. Al-Velnök — a későbbi Velnök — vele szemben, a
Maros d. partján feküdt. (Délmagy. orsz. Ért. 1885. 28.)
V eres-dob. Veresdub, Kocha, Demeuar, Kengelus, Solumus, Keralyfaya
— ma, a XVI.. sőt úgy látszik már a XV. sz.-ban is ismeretlen (vagy elpusz-
túlt) helységek 1345-ben merülnek föl. (Anjouk, ο. IV. 554.) Veresdobot már
1256-ban is említik, Valkánynyal, s 1369-ben szintén, Kocha-val. Sáppal
Demevdr-ral és Valkánynyal egyszerre, mint a Besenyeiek (bisseni nobiles,
de Bessenew) birtokait. Kocsa. a mai Kocsóháti pusztának felel meg, Ó-Besenyő
m. ny. (Árpádk. uj okmt. VII. 429., Fejér. IX. 6. 152., Gyárfás, i. m. IIL
504.) A mai Ó-Besenyő és Valkány körűi (Torontálm.) fekhetett tehát.
V eresegyház. Wereseghaz. Weresegbaza. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 147
154., 1451 : Dl. 14443.) Salánkkal együtt a Maros mentén, Csanád, Besenyő
és Egres vidékén feküdt. 1495-ben : predium Wereseghaz. (Dl. 29566.)
V eresm art. Weresmort. (1331. 1332 : Zichy okmt. I. 376. 392.) Veres-
mortb. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 148.) Veresmarth. (1403: Dl. 9144; 1454: Ház.
okit. 420.) Nagyfalu vidékén, a Maros é. partján feküdt, a melyen révje is volt.
 CSANADMEGYE. 707

Voffa-ülése. L. Kökényéi· a.
Vizes-Gyán. Michael Thege de Vizesgyan... capitaneus cum anorum
sedis Zenthelt. (1424 : Gyárfás, i. m. III. 583.) Poss. Wizesgyan — Szőlló's-
sel határos. Szomszédosok gyanánt megjelennek in n e n : Kwn László és
István. (1451 : U. o. 625.) Ez időben tehát kun hely volt, de meglehet, mint
Hollós, Szentelt, Valkány sat. e tájon, részben e helység is nemesi uralom
alatt állott. Neve legalább igazolni látszik e feltevést. — Ma Vizesdia, Bánát-
Komlós mellett é., Torontálmegyében.
Z enta-rév. Avagy 1495-ben: Kyszyntba. (Telegdi birtok. Dl. 29566.)
L. Zenta m.-város alatt Csongrádmegyében.
Zombor. Sombur. (1332—7: Páp. tiz. 1. 154.) Zombor. (1360: Dl. 322;
1149 : Dl. 29489., 1495: Dl. 29566.) A mai Kis-Zombornak felel meg, Szeged­
től dny., a Maros toron tálmegyei partján.
Összesen: 202 helység.

FŐBB BIRTOKOSAI:
Abrahámfi (gerlai) cs. L. a szárafalvai kastély a.
Ábrányi cs. 1453 : Dl. 30828.
Amadéfi (várkonyi) cs. L. Tetétleniek a.
Ani (besenyeil cs. Any. (1450: Sztár. okit. Ií. 470.)
Anthimi (tapsoni) cs. 1450-ban nagyfalusi részeik Fejéregyházi János­
nál voltak zálogban. (Sztár. okit. II. 463. — V. ö. 1403: Dl. 9144. és 1.
Hunyadiak a. is.)
Aradi káptalan. Birtokos : Fejér-Figeden. (L. Figed helység a.)
A ranyas cs. Úgy látszik: földeáki előnévvel. (1450 : Dl. 29489.)
Bagdi (keresztúri) cs. 1453: Dl. 30828.
Bák (feldeáki) cs. Baak. - Földeáki, — m a jd : serjéni előnévvel.
(1450 : Dl. 29489. és Huny. kora. X. 255.)
Bakonyi (gyálai) cs. 1464: Dl. 15958.
Baládi cs. L. Bors helység a.
Bán (szajáni) cs. 1450: Dl. 29489.
Bán Tam ásné (somosí). L. Tetétleniek a.
Bánfi (lendvai) cs. L ásd : Garaiak és Pakosiak a., s Báníi cs. alatt
Temesmegyében is.
B arlafi cs. 1431-ben Külső- és Belső-Szent-Ivánt Zsigmond királynak
s általa Szeged városnak elzálogosítják. (Varga, i. m. 222.)
Baronyai (szajáni) cs. Baronyaj. (1450: Dl. 29489.)
Batidai cs. 1408 : Fejér. X. 4. 700.. 1450 : Dl. 29489 ; 1451: Dl. 14443.
Bátori cs. A szántai Petőfi rokonság révén (1. Szatmárm.) birtokosok
a XIV. sz. végén Szőlló'sön és Szent-Miklóson. (1391 : Dl. 7856; 1393:
Dl. 8016.)
Bedecs (keresztúri) cs. Bedech. Bedecz. (1449: Dl. 29489; 1450:
Huny. kora. X. 255., 1453 : Dl. 30828.
708 MAGYARORSZÁG.

Bekény (bekényfalvi) cs. 1484: Dl. 18973.

B erekszói cs. Földesurak: Munáron és Gedeszen 1448-ban. (Tört.
Tár. 1890. 105.)
Besenyei (Besenyő) cs. L. Kovácsháza m.-város és Veresdob helység
a. — V. ö. 1454: Békésm. okltár. 69., 1478 : Pesty. Krassóm. III. 446.,
1484: Dl. 18974. — Szentdemeteri, salánki. majd kovácsházi előnévvel
merül föl. (Kállay llt.-ban több oki.) Földesül· Bekény falván is. (Turul.
1889. 7.)
Bencz (bekényfalvi) cs. 1471 : Kállay cs. lit.
Biró (oroszlánosi) cs. 1451 : Dl. 14443.
Bizerei cs. L. teleki Varjasiak a.
B ocsári (szajáni) cs. 1450: Dl. 29489; 1451: Dl. 14443. és 14485;
1478: Marm.-szig. lyceum gyűjtem. — Tán azonos e család a Tornamegyé­
ben említett temérdek-egyházi Bócsáriakkal. (L. Martonosiak a. is.)
B oros (keresztúri) cs. Borús. Boros. (1450: Dl. 29489; 1451 : Dl.
14443.)
Borsi cs. L. Bors helység a.
Botos (harapkói) cs. 1455-ben V. László király az elhalt András két
leányának és férjüknek (1. Vásárhely város a.) adja a nevezett Andrásnak
Batonya, Bát-tornya, Királyhegyese. Vásárhely, Hold, Tarján «Tomerkan»,
Sámson, Donát-tornya csanád-, valamint Dombegyház. Iratos és a két Sopron
(máskor Csanádba számított) s Serfesd, Fellak. Farkastelke, Szombathely és
Vizes aradm egyei helységeket. (Dl. 14942.)
Boza (besenyei) cs. Mihály 1468-ban. 1469-ben és 1471-ben a megye
alispánja. (1468 : Dl. 16703 ; 1469. 1471 : Kállay cs. lit.)
Budai káp talan . L. Telegdiek és szajáni Posztós cs. a.
Budai (komlósi) cs. Buday. (1466. 1469 : Kállay cs. lit.)
Burjáni (vizes-gyáni) cs. Bwryany. (1450: Dl. 29489.)
Csáki cs. Bírtak Fejéregyházán s övék volt Kanizsa m.-város. (L. ott.
és 1450: Dl. 29489.)
Csálai (komlósi) cs. Chalay. (1453: Dl. 30828.)
Csanádi püspök. Zsigmond kir. 1421-ben új-adományként adja a Csanádi
Szent-György egyháznak és püspökének : Mégy, Szent-Miklós, Szent-Péter és
Latorján helységeket; 1456-ban (Keszi) Balázs deák solymosi várnagy az általa
ez egyházban alapított oltár számára a püspöknek Járát. (Dl. 11118. 15076.)
Csanádi tá r s a s k áptalan. 1390-ben igtatják Keresztül· helységbe, mely
birtokában van a XV. sz közepén is. (Dl. 30739 ; 1449—1458 : Dl. 29489.
30828. 29286.)
C satári (földeáki) cs. 1450: Huny. kora. X. 255. — V. ö. 1450: Dl.
29489. és 1451 : Dl. 14443. sz. oki., a melyben csak : «Chatary» áll.
Csemei cs. L. Csereiek a.
Csépi cs. L. Hegyes helység a.
Cserei cs. 1462-ben Cserei László és Csemei Péter kapja kir. ado-
mányúl Nagylakot. (Huny. kora. XI. 26.)
C seri cs. Miklós 1471-ben a megye alispánja. (Kállay cs. lit.)
 CSANADMEGYE. 709

Csete cs. Chethe. — 1451-ben : szent-jánosi, — 1450-ben és 1478-ban:

föideáki előnévvel tűnik föl ily nevű nemesi család. (1450 : Dl. 29489. és
1451: Dl. 14443; 1478 : Pesty. Krassóm. t. III. 446.)
Csiliek cs. Ghillek. Chilék. Szentjánosi. majd — úgy látszik — földeáki
előnévvel. (1450: Dl. 29489; 1451: Dl. 14443.)
Csirkéd) cs. 1453-ban Szeged városnak eladják Százegyházát. (Varga,
i. m. 241.) Tán Csücsködi értendő ?
Csögi cs. 1450: Dl. 29489 ; 1456 : Nagymihályi lit. — V. ö. Székely­
szegi Farkas cs. a.
Csücsködi (Cziczkedi) cs. 1449 : Dl. 29489. — V. ö. 1453: Dl. 14760.
Czéczei (kovácsházi) cs. L. Kovácsháza m.-város a. (V. ö. Dl. 19783.
18854.)
Czomboli cs. 1489-ben elzálogosítják Tornyast Dóczi Imrének. (Dl. 19559.)
Danes (Dancsfl) cs. Lásd : Maczedóniaiak.
Dánfi (dobozi) cs. 1447-ben Nagymihályi Lászlónak elzálogosítják
Solt helységet. (Dl. 14066.)
Daróczi cs. Földesurak Kis-Gyálán. (1450: Dl. 29489; 1451: Dl.
14443; 1453: Dl. 30828.)
Dékán (feldeáki) cs. 1478 k ö rű i: Dl. 17276 ; 1488 : Dl. 19378 ; 1495 :
Dl. 20324.
Denke (szent-jánosi) cs. 1451: Dl. 14443.
Dercze (szent-jánosi) cs. Dercze. (1451: Dl. 14443.)
Dóczi cs. Imre 1480-ban Szárafalva, Pata. Oszkola, Fejéregyház,
Remete és Perjémes helységekben, — 1488-ban Jánosházán földesúr. (Dl.
18318., 18784., 19412. — V. ö. Czomboliak, Maczedóniaiak és Paznadiak s
Szentelt-egyház helys. a. is.)
Dombi (keresztúri) cs. Domby. (1450 : Dl. 29489; 1451: Dl. 14443 ;
1453 : Dl. 30828.)
Dúló (taddi) cs. 1450: Huny. kora, X. 255.. 1451: Dl. 14443; 1453:
Dl. 30828.
Egyházi (keresztúri) cs. Eghazy. (1450: Dl. 29489.)
Éles (csücsködi) cs. 1469 : Kállay cs. lit.
Erdélyi (kis-gyálai) cs. 1450: Dl. 29489.
Ervesi cs. Erwesy de Erwes. (1450: Dl. 29489.)
Faber (szent-jánosi) cs. 1451: Dl. 14443.
F arkas (besenyei) cs. 1484: Dl. 18974.
F arkas (székelyszegi) cs. 1456-ban Csög és Kis-Serjén helységek részeit
kapják (a magbanszakadt CsÖgiek és Kisserjéniek után) a serjéni Orrosokkal
együtt. (Nagymihályi lit.)
Fehér (szobonyai) cs. Ozsvát 1456-ban a megye alispánja. (Dl. 15084.)
Fejér (temérdek-egyházi) cs. 1446 : Múzeumi lit.
Fejér (térvári) cs. 1451 : Dl. 14443.
Fejéregyházi cs. 1446-ban (az úgy látszik csanádmegyei) Komlós fölött
egyezkednek a martoni Kis-ekkel. (Nagymih. lit. — L. tapsoni Anthimi cs.
alatt is.)
710 MAGYARORSZÁG.

Figedi cs. 1450 : Dl. ‘28949 ; 1451: Dl. 14443.

Finta (oroszlánost) cs. Fyntha. (1450 : Dl. 29489 ; 1453 : Dl. 30828.)
Fodor (járai) cs. 1451: Dl. 14443. — L. Kálmán cs. a. is.
Fodor (pádéi) cs. 1451: Dl. 14485.
Forgách (gímesi) cs. L. Maczedóniaiak a.
Furda cs. Furda. (ügy látszik földeáki eló'névvel. 1450 : Dl. 29489.)
Garai cs. Jób 1479-ben a lendvai Báníiaknak eladja: Szent-Miklóst és
Abonyt. (Pesty. Krassóm. t. 449.)
G ercse (szajáni) cs. Gerche. (1450: Dl. 29489.)
Gorzsai cs. L. Gorzsa helys. a.
Gyálai cs. L. Szeged város a. a birtokosok közt. — V. ö. 1450-hez :
Dl. 29489.
G yarm ati cs. Temesmegyéből. — Másként : gyarmati Vajdafiak. Földes­
urak : Fergeden. (1450 : Huny. kora. X. 256.)
Gyengyes (feldeáki) cs. Genges. (1495: Dl. 20324.)
Hagym ás (berekszói) cs. 1433-ban Hegyes és Hollós. — 1439-ben
(csak eddig) Kamarás és Tóti helységekben földesurak. 1462-ben Kis-Batkán.
— Szentgirolti János b. H. Miklós által adoptáltatván, utóbbi birtokhoz
szintén jogot formál. (Ház. okmt. V. 228.. Dl. 13367. és 30319.)
Hanga (taddi) cs. 1478 : Pesty. Krassóm. t. III. 446.
Haniki cs. L. gyáli Kakas cs. a.
H araszti cs. Lásd : Hegyes és Szárafalva kastélyok a.
H arkácsi cs. L. horogszegi Szilágyi Mihály a. — V. ö. 1450: Dl.
29489.
H édervári cs. L. Hunyadiak a.
Hegedős (keresztúri) cs. Hegedws. (1451 : Dl. 14443.)
Herczeg (batidai) cs. Herczegh. (1450: Dl. 29489.)
Herczeg (szekcsői) cs. L. Hunyadiak és Vásárhely m.-város a.
Himfi (beldreí) cs. L. Hegyes helység a.
H orváth (vizesi) cs. L. Vizesiek a.
Hunyadi cs. ügy látszik a Zsigmond uralkodásának vége felé kapta
János a királytól a magbanszakadt Tamási Henrik jószágait: Hód. Vásárhely,
Torony és Donát-tornva városokban és tartozékaikban. (Ezekből Csornádba
sorolhatók : Ábrány, Tarján, Szent-Mihály-utczája, Csomorkány, Sámson,
Hegyes, Kutas, Kamarás ; továbbá talán Varjas, Mikeháza, Lukácsfalva.
Kandafalva, Batonya, Tompa (a Szárazéren) Abony s az inkább Aradmegyébe
számított Dombegyház és Iratos. Aradm egyébe: a két Sopron. Kinged,
Sziond és Marján helységek s 7 puszta, köztök a két Kupa.) Ez uradalmakba
azonban hamis oklevelek alapján (a 40-es években) suttyomban a szekcsői
Herczegek igtattatták be magukat, miután a jogos szerződésre támaszkodó
Héderváriaktól a lemondást kieszközölték. Hogy az igazság kiderült, Hunyadi
J. újra beigtattatá magát és fiait e birtokokba 1450-ben. — 1451-ben Hollóson
majd Nagylakon merül föl, mint földesúr. 1453-ban Komlóson szerez jószá­
got a komlósi Keserű-ktől, 1454-ben pedig a Simonkerekiektől. Utóbbi
évben tapsoni Anthimi Jánostól cserében n y eri: Rohoncz. Nagyfalu, Harmat,
Veresmart, Szemlék helységek részeit és Ráróstelke pusztát (melyeket az
 CSANÁDMEGYE. 711

Anthimiak — Szemléken kívül — 1403-ban kaptak Zsigmond királytól);

továbbá Szörényi Kasza Mártontól Pereken vásárol birtokot s ugyancsak
vétel utján : Kerekegyház, Bák-tornya, Batonya, Iratos, Dombegyház, a két
Sopron, Szihan és Kinged (régebben a kerekegyházi Laczkfiaké) birtokába
igtatják be. (E birtokokat Hunyadi J. már 1453-ban megvette.) 1456-ban
(a Petőfi Tamás magvaszakadtéval ennek birtokait) kapja Hold, Vásárhely,
Csomorkány, Király-Hegyes. Sámson. Donát-tornya. Kutas, Szőlló's, Csókás.
Perek, Szőlló's és Fecskés helységekben s több e vidéki (békés- és csanád-
megyei) pusztán. Később ez uradalmak (részben legalább) a Mátyás király
s általa Szilágyi Erzsébet (1463-ban kapja fiától mint aradm egyei helysége­
ket : Dombegyházát. Krupát, Batonyát, Donát-tornyát, Szente-tornyát s
Kerekegyház és Nagyfalu felét) és Korvin János birtokába jutottak (újabb
helyek 1463-ban : Demeng, Rétkert, Nagyfalu, Harmat, Mező-Hegyes. Palota,
Sámson s 1480—84-ben: Ötvenablak), oly formán, mint a békésmegyei jószá­
gok. (A Zsigmondkori adományra és 1456-ra nézve: Békésm. t. t. Évk.
VII. 73. s 1447. és 1456: Müncheni áll. okit. Ung. Doc. V. 25., XI. 51.,
1450. 1463: Huny. kora. X. 248., XI. 45., 1451: Dl. 14485. 14443; 1453:
Müncheni áll. okit. Ung. Doc. VIII. 40.. Dl. 14680 ; 1454 : Dl. 14859., Hazai
okltár. 420.. Kállay cs. lit., Turul. 1886. 167., 170., Békésm. okit., 1454: U. o.
68., 1480 : Dl. 18387 ; 1484 : Dl. 18943; 1490 : Dl. 19646. L ásd : Vásárhely
és Donát-tornya m.-városok s Hegyes helység a.)
Hüs (? feldeáki) cs. Hwscli. (1450: Dl. 29489.)
Ifjú (salánki) cs. 1456 : Dl. 15084.
Ispán (nagylaki) cs. 1484 : Dl. 18994.
Jaksits cs. L. Jaxics a.
Jánkfi (nagylaki) cs. Másként: Nagylakiak. — 1421-ben (Nagylaki
János) bir : Nagylak. Rétkert, Demeng. Palota, Mező-Hegyes, Bozzás, Tamás­
háza, Kenéz, Jenő és Ölyved helységekben. 1427-ben nagylaki Jánkfi János­
nak magva szakadván: Nagylak, Palota, Mező-Hegyes, Rétkert, Tamásháza,
Kenéz, Derékegyháza, Ácsa és Figed helységekben bírt jószágát Nagymihályi
Albert vránai perjel és fiai kapják Zsigmond királytól. (Pesty. Krassóm. tört.
III. 296. 310. 320.)
Jaxics (Jaxith. nagylaki) cs. Földesúr : Nagylak, Nagyfalu, Mező-
Hegyes, Csomorkány, Nagy-Iratos, Kerekegyház. Dombegyház, Szécsény és
Csücsköd (Czeczke) helységekben. (1470—85 : Dl. 16985. 18370. 18974.
19093.)
Jenei cs. 1478 : Pesty. Krassóm. t. III. 445.
Kakas (gyáli) cs. Pestmegyéből. — 1451-ben: szent-királyi előnévvel.
A János birtokai Szent-Királyon 1455-ben a Haniki, Kenderesi és Sári csa­
ládokra szállnak. (1450: Dl. 14443; 1455: Kár. cs. okit. II. 303. 307. —
V. ö. 1450: Huny. kora. X. 256.)
Kalatai (csücsködi) cs. Kalathay. (1450: Dl. 29489.)
Kállai cs. Lásd Kasza-Perek m.-város a. (V. ö. 1488 : Dl. 19378.)
Kálmán (magyar-mérai) cs. Hunyadi J. kormányzó 1446-ban Jánosnak
(felében) s Fodor Istvánnak és Sárosi Andrásnak (másik felében) adja a
 712 M AG YA ROR SZÁ G.

Jára faluban és Vallos pusztában rejlő kir. jogot, 1451-ben már mint jdrai
K dlm ánok szerepelnek. (Kállay cs. lit.. Dl. 11443.)
K am arás (szent-jánosi) cs. Kamaras. (1451 : Dl. 14443.)
Kandó (taddi) cs. 1470. 1471 : Kállay cs. lit.
Kapitánfl (desniczei) cs. Lásd : Tetétleni cs. a.
Kápolnai cs. Földesuvak: Szent-Királyon. (1463: Acta post Advoc.
3 5 -4 1 .)
K asza (kasza-pereki, Szörényi) cs. L. Kasza-Perek város és a Hunyadiak a.
Katona (szent-jánosi) cs. Kathona. (1451 : Dl. 14443.)
Kazdag (batidai) cs. Kazdag. (1450: Dl. 29489.)
Kenderesi cs. L. gyáli Kakas cs. a.
K enyeres (szent-királyi) cs. 1450: Dl. 29489.
K eresztes (komlósi) cs. 1451 : Békésm. okit. 60. 66.
Keserű (Keserő, ervesi) cs. Keserew. (1450 : Dl. 29489.)
Keserű (kis-gyálai) cs. 1450 : Dl. 29489.
Keserű (komlósi) cs. L. Hunyadiak a.
Keszi cs. L. a Csanádi püspöknél.
Kinizsi Pál. L. Hegyes helység és erősség a.
Kis (batidai) cs. 1450 : Dl. 29489.
Kis (martom) cs. L. Fejéregyháziak a.
Kis (szent-jánosi) cs. 1451: Dl. 14443.
Kisserjéni cs. L. székelyszegi Farkasok a.
Komlósi (orosházi, komlósi) cs. Idéz. Békésmegyében. — V. ö. 1450:
Dl. 29489.
Kónya cs. Teresdi, majd : szajáni, (majd ·. murányi) előnévvel. (1450:
Dl. 29489 ; 1451 : Dl. 14443. — V. ö. szajáni Posztós cs. a.)
Kopáncsi cs. Idéz. Kopáncs helys. a.
Kopasz cs. Márton 1473-ban a megye alispánja. (Kállay cs. lit.)
Korláth (pitvarosi) cs. 1466. 1469 : Kállay cs. lit.
Korvin János. L. Hunyadiak a.
Kotormán (salánki) cs. Miklós 1455-ben h. Szilágyi Mihálynak eladja
Dióst. Ugyanekkor földesúr : Salánkon és Veresegyházán is. (Dl. 14922.)
Körei (Kérői) cs. Részei voltak: Monyorós-Fecskésen. (1489 : Dl. 19509.
— V. ö. 1499: Dl. 20884. — L. a mutnoki Tatár cs. a. is.)
Kun (taddi) cs. 1478: Pesty. Krassóm. t. III. 446.
Kun (vizes-gyáni) cs. 1446: Muz. lltár.. 1450: Dl. 29489; 1451: Dl.
14485.
Kutasi cs. Lukács 1505-ben a megye orsz.-gyűlési követe. (Dl. 22559.)
Laczkfi (kerekegybázi) cs. L. Hunyadiak a. 1454-hez.
Lovász (taddi) cs. 1478 : Pesty. Krassóm. t. III. 446.
M aczedóniai cs. 1464-ben Perjémes, Szárafalva és Varjas helységeket a
Forgáchoknak és Pelerdieknek' zálogosítják, — 1466-ban pedig a Dánosokkal
együtt Szárafalvát, Perjémes részét s Oszkola, Fejéregyház és Pátatelke
(felében) pusztákat Dóczi Lászlónak adják el. (Forgách cs. lltára és Dl.
16388.)
 CSANADMEGYE. 713

Majos (leleí) cs. Mayus. (1152 : Muz. lit.)

Makó (makófalvi) cs. Másként: Makófalviak. — A Csanád-nemzetség-
ből. Makófalván, Szanádon s valószínűleg Kér. Kisfalud. Kemecse, Ferged,
Vásárhely és Csóka helységekben is földesurak. (1344. 1419: Dl. 322., 1450:
Huny. kora. X. 256.. 1469 : Délmagy. orsz. Értés. 1885. 27., 1488 : Dl. 19378.
— V. ö. 1505-höz : Dl. 22559., mely szerint e megye egyik országgyűlési
követe makófalvi Makó Gergely volt 1505-ben.)
Marczali cs. 1439-ben kapják adományúl Kamarást és Tótit. 1442-ben
pedig az ekkor Aradmegyéhez számított két Szécsényt. (Dl. 13662. 13667.)
M artonosi cs. 1444: Nagymihályi lit., 1450: Dl. 29489. — V. ö. Torna­
megyében a jolsvafői Tekes cs. a.
Megyeri (? nagy-ó’szi) cs. Magery. (1451: Dl. 14443.)
Nagy János. 1487-ben részei voltak Munár és Gedesz helységekben.
(Dl. 19232.)
Nagy (kopáncsi) cs. 1450 : Huny. kora. X. 255. és Dl. 29489.
Nagy (nagylaki) cs. 1444: Nagymihályi lit.
Nagy (székegyházi) cs. 1450: Sztár. okit. II. 470.
Nagy (szent-jánosi) cs. 1451: Dl. 14443.
Nagy (veresegyházi) cs. 1451: Dl. 14443.
Nagy-gyáiai cs. 1453 : Dl. 30828.
Nagylaki cs. L. nagylaki Jánkfi cs. a.
Nagymihályi cs. L ásd : nagylaki Jánkfiak és dobozi Dánfiak a.
Nemes cs. 1450-ben: batidai, 1453-ban: temérdek-egyházi előnévvel.
(1450 : Dl. 29489 ; 1453 : Dl. 30828.)
Ongor (nádasdi) cs. L. szeri Pósafiak a.
O rros (serjéni) cs. 1442-ben és 1445-ben György a megye alispánja
v o lt; ekkor kapta Hunyadi Jánostól Tóti részeit. 1469-ben Csókán is földesúr.
(1450: Dl. 29489; Pesty. Szörénym. t. III. 46., M. Tört. Tár. XII. 25. — L.
Székelyszegi Farkasok a. is. és v. ö. 1478-hoz : M.-szig. lyc. gyűjt.)
O rszágh (gáti) cs. L. szeri Pósafiak és Szárafalva kastély a.
Pádéi cs. 1451 : Dl. 14485.
Pakosi cs. 1483-ban a lendvai Bánfiaknak eladják Csató-Kamarást.
(Dl. 18854.)
Panaszi (szemléki) cs. Panazy. (1478: M.-szig. lyceum gyűjt.)
Pánczél es. «Taddi», majd «feldeáki». majd «ervesi» eló'nóvvel.)
(1427: Sztáray okit. II. 261., 1450: Dl. 29489; 1478: Pesty. Krassóm. t. III.
316. 446)
Paznadi cs. 1480-ban Temérdek-egyházán bírt részüket Dóczi Imrének
zálogosítják el. (Dl. 18362.)
Pelerdi cs. L ásd: Maczedóniaiak a.
Perem es cs. Peremes. 1450-ben — úgy látszik — földeáki, 1451-ben:
szent-jánosi előnévvel. (1450: Dl. 29489 ; 1451: Dl. 14443.)
Pető (feldeáki) cs. 1488: Dl. 19378.
Petőfi T am ás. L ásd: Hunyadiak a.
Pispek (taddi) cs. Pispek. (1450: Dl. 29489; 1453: Dl. 30828.)
7 1 4 MAGYARORSZÁG.

Pordányi cs. 1450: Dl. 29489. és Huny. kora. X. 255., 1451: Dl. 14443.
Porkoláb (kopáncsi) cs. 1450 : Huny. kora. X. 258.
Pósafi (szeri) cs. Istvánnak 1471-ben magva szakadván, Kutas helység­
ben bírt jószágát a gúti Országh és nádasdi Ongor családok kapták. (Pesty.
Krassóm. t. III. 427.)
Posgai cs. Földesurak: Földváron és Monyorós-Fecskésen. (1488: Dl.
19378; 1489: Dl. 19509.)
P osztós (szajáni) cs. Száján, Solt, Faluhely. Temérdek-egyház, Komlós,
Nyolczszegű, Peterd, Damiánfalva, Szakálháza, Knéz. Csücsköd, Öcsé és Tor­
nyos csanád-, Murány torontál- és Boziástelek tewtes-megyei helységekben
bírt jószágát a budai káptalannak adta 1479-ben murányi Kónya Demeterné,
szül. szajáni Posztós Agata. Bizonyára a sz. Posztós család révén bírta.
(Pozsonyi kápt. lit. C. I. Buden, f. 4. N. 11., avagy : M. Tört. Tár. XII. 28.)
Püspök (taddi) cs. 1453 : Dl. 30828.
Rábéi cs. Rabey. (1451: Dl. 14443.) 1450-ben: Thomas Babee (de
Themei'degeghaz) szerepel a tanúzó nemesek közt. (Dl. 29489.)
Rádai (serjéni) cs. Lukács 1488-ban a megye alispánja. (Dl. 19378.)
S ári cs. L. gyáli Kakas cs. a.
S árk án y (földeáki) cs. 1478: M.-szig. lyceum gyűjt.
S árv ári cs. Ozsvát mester 1448-ban a megye alispánja. (Comes. —
Kállay cs. lit.)
S áro si cs. L. magyar-mérai Kálmán cs. a.
S erjéni cs. Földesurak: Szőllősön is 1488-ban. (Dl. 19378. — V. ö.
1450: Dl. 29489.)
Sim onkereki cs. L. Hunyadiak a.
Solti cs. 1408-ban új-adományúl nyerik : Solt. Bart. Kotucsháza (?) és
Kökényér birtokokat. (Fejér. X. 4. 698.)
Somlyó (teresdi) cs. 1450: Dl. 29489!
Szabó (szajáni) cs. 1450-ben: szajáni. — 1451-ben : csücsködi és
(egy másik nem es): szentjánosi — előnévvel. (1450 : Dl. 29489 : 1451 : Dl.
14443.)
S zajáni cs. 1449: Dl. 29489.
S zak állas (feldeáki) cs. 1484: Dl. 18973.
S zalm atercsl cs. L. Tercsi cs. a
S zárafalvi cs. 1446: Múz. lit.
Szeged város. 1411-ben a Gyálaiakkal Gyála és Szent-Iván felett
pörölnek. (Varga, i. m. 210. — V. ö. Barlafiak és Csirkédiek.)
Székegyházi cs. 1450: Dl. 29489.
S zékely (keresztúri) cs. 1453: Dl. 30828.
Székelyszegi cs. Földesurak Tótiban is. (1485—6: Dl. 19092.)
S zéles (Szeles ? szajáni) cs. Zeles. (1450: Dl. 29489; 1451 : Dl. 14443.)
Szenczi (pardányi) cs. Zenchi. Zenthy. (1450: Dl. 29489; 1453: Dl.
30828.)
Szentgirolti cs. L ásd : berekszói Hagymás cs. a.
Szentgyörgyi cs. L. Vásárhely m.-város a.
 CSANÁDMEGYE. 715

Szentiványi cs. Földesurak: Szent-Királyon és Szent-Ivánban. (1450:

Dl. 29489., lásd: horogszegi Szilágyi M. alatt is, és v. ö. 1451: Dl. 14443;
1453: Dl. 30828.)
Szentjánosi (térvári) cs. 1450: Dl. 29489 ; 1451: Dl. 14443.
Szigeti cs. L. Sziget helys. a.
Szilágyi E rzsébet. L ásd : Hunyadiak a.
Szilágyi Mihály (horogszegi). Birtokos: Horogszegen s az ennek közelében
fekvő Szőlló'sön, melyet 1451-ben Harkácsi Lászlótól vett meg. 1458-ban
Mátyás királytól kapja Hegyest és Hollóst. 1460-ban ideiglenesen Szentiványi
Mihálynak adja Szent-Királyt. (DL 14484. 15218., Acta p. Adv. 35—41. Lásd:
salánki Kotormán cs. a, is.)
Szilva (teresdi) cs. Zylwa. (1450 : Dl. 29489.)
Szörényi cs. L. Kasza-Perek város a.
S ztári cs. Avagy: Esztáriak. — Földesurak: Deszk, Kis- és Nagy-
Szó'reg helységekben. (1490 : Dl. 30329.)
Szúni (temérdek-egyházi) cs. Zwny. (1450 : Dl. 29489.)
Taddi cs. 1450: Huny. kora. X. 255., 1451: Dl. 14443; 1468: Dl.
16703.)
T a tá r (mutnoki) cs. Kérői (de Kerew) Fóris 1478-ban vétel utján
igtattatni kívánja magát a mutnoki Tatár Péter és László monyorós-fecskési
birtokába. (M.-szigeti lyceum gyűjt. — V. ö. teleki Varjasi cs. a.)
Tegye (szajáni) cs. Thege. (1450: Dl. 29489; 1451: Dl. 14443.)
Telegdi cs. A Csanád-nemzetségből. — László 1505-ben e megyének
egyik orsz.-gyűlési követe; Miklós pedig 1450-ben és 1456-ban a megye
alispánja. János 1469-ben Temerkényt a budai káptalannak adományozza. —
1495-ben földesurak : Makófalva, Zombor, Palota, Tárnok, Bódogfalva, Homok­
rév. Szent-Miklós, Fejéregyház, Razsán, Szent-Miklós, Monostor. Hódegyház,
Kingert, Kis-Zenta, a Tempos melletti Sz.-Miklós és Akácz helységekben s
Veresegyház pusztán. De már előbb : 1360-ban osztozkodnak : Kemecse, Kis-
és Nagy-Tárnok, Szent-Lőrincz, Bulcsuháza, Vásárosfalu, Kisfalu, Makófalva,
Tempes, Szent-Miklós. Szilvaszeg, Palota, Ladány, Zombor, Pordány, Orosz­
lános, Monostoros-Kanizsa, Szanád. Orosztelek. Temerkény, Csóka, Razsán,
Szent-Miklós, Kér. Solt. Hódegyház, Homokrév, Akácz, Kis-Szent-Miklós, Szent-
Margitasszony, Moholrév. Veresegyház, Boldogasszonyfalva, Újfalu, Bocsárd,
Susztulaháza. Kingert, Örs és Szut (?) helységeken; továbbá 1344-ben
ismét (a Makó melletti) Vásárhelyen. Ezenkívül 1323-ban: Zenta, Vassán
és Terjén, — 1256-ban: Halász, Podvej, Rábé, Malomszög, Fel-Velnök,
Szent-László, (Boldogasszonyháza, Szent -Margita), Köztelek, Dedemszög,
Al-Velnök, Baromiak, Kökényér, Kül-Valkány, Vég-Valkány és Veres-dob
falvakat is a Csanád-nemzetség tagjainak birtokában találjuk. (1256 : Árpádk.
uj okmt. VII. 429., 1450. 1456: Dl. 15084. 29489; 1469 : M. Tört. Tár. XII.
25., 1495 : Dl. 29566 ; 1505 : Dl. 22559. — A többire : Dl. 322. A közbűi
eső 1337. évi osztozkodást mellőztük : Anjouk o. III. 364.)
Tem érdekegyházi cs. 1429: Dl. 12114; 1450: Dl. 29489.
Temesközi (jenei) cs. Themeskezy János 1468-ban a megye alispánja.
(Dl. 16703. — V. ö. 1478: Pesty. Krassóm. t. III. 445.)
71 6 MAGYARORSZÁG.

Tem pesi cs. Földesurak Bábán és Al-Velnökön. (1488 : Ház. okmt. V.

365., Délmagy. orsz. Ért. 1885. 29. — V. ö. Huny. kora. X. 255.)
T ercsi (teleki) cs. 1466-ban: Terchy. — 1468-ban: Zalmathwrchy —
nevű család szerepel. Utóbbi a Terchy-vel vehető' azonosnak. (1466: Dl.
16298 ; 1468: Dl. 16703. — L. teleki Varjasi cs. a. is.)
Terem i cs. 1450 : Dl. 29489.
T erösdi cs. 1451 : Dl. 14443 ; 1453 : Dl. 30828.
T érv ári cs. 1450: Dl. 29489; 1451 : Dl. 14443.
T etétleni cs. Somosi Bán Tamásné, Tetétleni Gy., várkonyi Amadéfi
J. és desniczei Kapitánfi Pál 1488-ban: Tempes, Velnök, Lele, Klárafalva,
Kemecse és Béb fölött egyezkednek. (Ház. okmt. V. 365. — V. ö. 1450: Dl,
29489.)
Thonkos (temérdek-egyházi) cs. 1450 : Dl. 29489.
TiburCZ (térvári) cs. Thybwrcz. (1450 : Dl. 29489.)
Tom pa (taddi) cs. 1449 : Dl. 29489 ; 1451: Dl. 14443 ; 1453 : Dl. 30828;
1466: Dl. 16298.
T orkos (temérdek-egyházi) cs. Thorkos. Torkos. (1451: Dl. 14443;
1453 : Dl. 30828.)
TŐI (teremi) cs. Tewl. (1450: Dl. 29489.)
Török (grabarjai) cs. Thwrek. Imre 1469-ben a megye alispánja.
(Kállay cs. lit.)
T uróczi cs. Thwroczy. — Taddi vagy oroszlánosi előnévvel. (1460:
Dl. 29489.)
Vaffa (tempesi) cs. Wapha. (1403: Nagymihályi lit.)
Vajdafi (gyarmati) cs. L. Gyarmati cs. a.
Vak cs. Vak. (Úgy látszik : földeáki előnévvel. 1450 : Dl. 29489.)
V arjasi (Varjas, teleki) cs. 1466-ban nyeri János a királytól (a kit
«jure hereditario» illet) Monyorós-Fecskést, Csorvásegyháza, Sóstóegyháza,
Gellértegyháza és Apáczakuta pusztákkal, t. i. felében (s általa Tercsi János
is), másik felében pedig Bizerei János. Az igtatás azonban ugyanez évben
teleki Varjasi János, és általa «Therethy» László, továbbá Bizerei László és
általa almási Tatár János részére szól. A Varjasiak ezenkívül földesurak
1462 óta —·. kir. adomány alapján — Bagd pusztán, 1476-ban Fekete-Föld­
vár helységben, s az utóbbihoz tartozó Eresztőtelek, Szilasegyház, Hosszú­
telek, Veresegyház, Háromlábú, Omlás és Domándi-Mihálytelek pusztákon.
(1451 : Dl. 14443 ; 1462. 1466 : Dl. 16298. és Jászó. Statut. V. f. 3. n. 45.
46., 1476 : Jászó. Ser. B. No 27. — V. ö. Békésmegyében : Hunyadiak a.)
Veres (földeáki) cs. 1450: Dl. 29489; 1483: Dl. 18854.
V eresegyházi cs. 1446: Múzeumi lit.
V eresm arti cs. 1478: Pesty. Krassóm. t. III. 446. és M.-szig. lyceum
gyűjtem.
Vitéz (temérdek-egyházi) cs. 1450 : Dl. 29489; 1451 : Dl. 14443.
V izesgyáni cs. András 1473-ban a megye alispánja. (Kállay cs. lit. —
V. ö. 1451-hez: Dl. 14443.)
 CSANADMEGVE. 717

Vizesi cs. 1485-ben a vizesi Horváthoktól egyezség útján kapják Király-

hegyese vagy Nagy-Hegyes és Salánk részeit. (Dl. 19084.)
Zohan (besenyei) cs, 1450 : Huny. kora. X. 255.
Zombori cs. 1449 : Dl. 29489; 1451: Dl. 14443.
Összesen: 232 birtokos.

FŐISPÁNJAI:
Ezek közűi csak Hunyadi Jánost ismerjük 1443-ból, 1444-bó'l és
1445-ből, s Telegdi Miklóst 1449-ből. (Kállay cs. lit., Nagymihályi cs. lit.,
Pesty. Szörónym. tört. III. 46.) Hunyadiné, Szilágyi Erzsébet 1457-ben:
Egregio Osualdo Feyer comiti comitatus Chanadiensis — intéz levelet. (Dl.
15125.) Kérdés azonban, nem alispánt kell-e értenünk. (1449-ben: Nie. de
Telegd comes cottus Chanadien. Dl. 29489.)
 ZARÁNDMEGYE.

A mai Aradmegyének északi feléből és a mai Hunyad-

megyének Fehér-Körös menti északi részéből állt s hosszan nyúlt
el nyugatról keletnek.1 Észak felé nagyjából a mai Biharmegyét
képzeljük határáúl (mert Jenő és Desznye tartozékait ez időből
nem tudjuk fölsorolni); továbbá északnyugaton Békés, nyugaton
Csanád,2 délen Arad és Hunvad megyéket.
Délen nagyjából: Kutas (a mai kutasházi puszta). Mácsa,
Tövisegyháza (ma p.), Földvár (ma p.), tán Bernolt (ma p.) és
Világos vár környéke jelölték a síkon határát, odább keletre
pedig a hegység főgerincze,3 még a mai Hunyadmegye területén
is. (E vonalat Arad- és Hunyadmegyében a természet által kije­
lölt já r á s i határ gyanánt ma is megtartják). Brádtól kezdve hir­
telen délnek hajlik e határ (ma is, mint hajdan) s e tájon a két
Lunkoj, Szkrofa és Boicza a régi Zarándmegye legszélsőbb pont­
jai. A Boicza melletti mai Kracsunesdet néha már Hunyadmegyé-
hez számítják.
E nagy kiterjedésű — ma már csak nevében élő megyét
maga a természet két külön: sík- és hegy-vidékre osztá, melye­
ken — mint általában hazánkban — itt is más-más élet támadt,
nagyjából más-más népfaj helyezkedett el. különböző társadalmi
és birtokviszonyokkal.

1 Nevét az arany szólói (régente : | graphia. 1890. óvf. 211. 1. L. Világos

zarany) származtatják, vonatkozva a | vár és Kőszenei helys. a. is.)
területén eló'fordúló, rég óta ismere- j 2 Bővebben 1. e megyék határainál,
tes aranytermő helyekre. — (Ethno- | :1 L. Világosvár a. is.
 ZA RÁ ND M EG YE. 719

a) A hegyvidéken a nomádos oláhság foglalt helyet, kenéz

szervezetével, mely már kezdetben egy-egy központi fekvésű kirá­
lyi várhoz kapcsolá, s nagyobb — még folyton hullámzó —
tömegeket egy-egy terjedelmesebb uradalomban egyesített.1 Ez
uradalmak a Zsigmond király uralkodása alatt lassankint magá­
nos nagvurak kezére kerültek adomány gyanánt.
Köztök nagyságra és jelentőségre nézve a világosvári áll
első helyen, mely attól a ponttól kezdve, a hol a sík Világosnál
egyszerre merészen hegyvidékbe csap át, a Fehér-Körös mentén
kelet felé e folyónak egész forrás-vidékéig fölnyomúl, tehát a m ai
Hunyadmegyének nemes érczekben gazdag, északi részét is
magába öleli. Összesen öt várost (hármat Világos körűi: Siri,
(falsa, Meszt; kettőt ez uradalom keleti zugában: Körös-bánya és
Kis-Bánya) és — időnkint — mintegy 140—150—160 falut talá­
lunk terjedelmes határai közt; földesurai gyanánt pedig igazi
dinasztákat: a királyon kívül a szerb despotát, a Marótiakat,
Hunyadiakat, s végűi a Bátoriakat, kik aztán uralmukat e tájak
fölött a XVI. században (1561.) is megtartották.
Azonban még sem az egész hegyvidék tartozott hozzá. Tes­
tébe ékelődve már a XIV. század közepén s a XV-ik elején talá­
lunk kisebb birtoktesteket. Ezenkívül észak felé más nagyobb,
délen (úgy látszik) egy kisebb uradalom határold. — Testében
találjuk már 1350-ben Kőszend vidékét, a mai Buttyintól délre nyíló
völgyben; az egregyi vár tartományát 1406-ban, a mai Agris
vidékén, tehát közelebb Világos várhoz, s az al-egregyi Kolbászok­
nak a mai Agris, Almás és Ternova vidékén feküdt birtokát a
század közepén és végén. Kőszend a gerlai Ábrahámfiaké a mi
időszakunkban is, midőn a hozzá tartozó kilencz falunak legalább
nevével megismerkedünk; Egregy azonban — mikor ismét a
király birtokába jut — hirtelen eltűnik szemünk elől s csak a
XVI. század közepén merül föl újra, de ekkor is elkülönödve a
világosi uradalomtól.

1 Abból, hogy Világos vár tarto­ nagyrészt kicsiny falvak — a népnek

zékai közt a falvak számára és nevére magának szakadatlan vándorlásához
nézve nem nagy időközökben is oly képest — magok is hol elenyésztek,
tetemes eltéréseket találunk, nem hol újra támadtak.
következtethetünk mást. minthogy e
720 MAGYARORSZÁG

Szintén csak a XVI. század közepén emelkedik ki a homály­

ból a Buttyintól dny. eső hegyvidék: a mai Taucz, Ménes sat.
körül, — a váradi püspök birtokában. Nincs okunk föltenni, hogy
e tájnak a XV-ik században más ura lett volna. Világoshoz —
tudjuk — nem tartozott.
Észak felé a világosi uradalomtól, részben ennek rovására
— két, nem kevésbbé hírneves család nyert terjedelmesebb bir­
tokokat : a Losoncziak és lendvai Bánfiak.
A Losoncziak a hegység lába előtt: Pankota várat és várost
már 1387-ben megkapták, majd 1427-ben (de csak egy időre) a
Világoshoz tartozott, szomszédos Meszt-et (ma Muszka) is. Odább
északkeletre (Boros-)Jenő, keletre a desznyei vár tartománya (s
Meszttel egy időben Csúcs is, négy faluval és két pusztával) volt
az övék. Birtokuk tehát — melyek közül Jenő és Desznye tarto­
zékait csak a XVI. századból ismerjük részletesebben — bízvást
vetekedett az ez időszakban sokat szerepelt, tehát ismeretesebb
világosvárival.
A lendvai Bánfiak itteni birtoka inkább csak aradmegyei
nagy uradalmaik függeléke. De azért 1477-ben már szintén
nagyobb erősség és m.-város a központja : Meszt, középen
Világos és Pankota között, mintegy 15 faluval és pusztával, leg­
inkább Csúcs vidékén.
b) Lent a síkon is alakúit egy terjedelmesebb királyi ura­
dalom : a gyulai, melynek tartománya mint maga Gyula városa is
két megyének: Békésnek és Zarándnak határos vidékeire terjedt
ki. Ma e táj legnagyobb része egyedül Békésmegyéhez tartozik, s
e megyének délkeleti határszélét foglalja el. Az a mintegy 75
helynév azonban, melyet ez uradalomban időnkint fölsorolnak,
nem látszik megfelelni ugyanannyi helységnek s magok a nagy
számmal föltűnő «egyház» végzetű falucskák is csak vándorló,
fatemplomaikkal hol itt hol amott megállapodó jobbágy-csoportok­
nak tekinthetők.
E hatalmas birtoktest szintén Zsigmond király uralkodása
elején került magánosok kezébe. Előbb a Losoncziak, majd (1403.)
a Marótiak kapták, kik aztán 1429-ben egy szomszédos, szintén
nagyobb terjedelmű jószágot szereztek hozzá kir. adomány révén:
a vadászi Farkasokét, mely a megye ény. vidékén Vadász körül
14 falura és két pusztára terjedt ki.
 ZA HÁ NDM EG YE. 721

A síkság többi része a közép- vagy kis-nemesség és előkelő

egyházi testületek birtokaira oszlik föl.
Gyulavár vidékén, vagyis a megye ény. részében találjuk a
jelentékenyebbeket.
E tájon a gerlai Ábrahámfiak csekélyebb jószágai ékelődnek a
gyulai uradalomba, s a Szokolyiaknak van 4 falujok (vagy tán
többen is részök), Gyula-Varsány környékén, a hol Mátyás király
idejében úgy látszik várat is építettek: továbbá a biharmegyei
Toldiaknak Pélen és vidékén nyolcz faluban kisebb-nagyobb
részök.
Melléjök sorakoznak a palotai Czibak-ok, Gyulával szomszé­
dos négy, — a Bethlenek és Neczpáliak s általok a Justhok,
ugyané tájon fekvő három faluban és egy pusztán; a váras-keszi
Lépes-ek, Talpas és Barakony helységeken kívül még mintegy
nyolcz faluban és egy pusztán.
A Fekete-Körös e része mentén még egy vagyonosabb
nemesi családot ism erünk: a Miskeieket, kik a székudvari Kecze-
rekkel közösen bírnak nyolcz falut, azonban már nem csupán
Miske és Apáti, hanem részben Ottlaka vidékén, a hol a Kecze-
reknek még három más faluban is vannak törzsbirtokaik.
S ezzel átléptünk a Fehér-Körös völgyébe, hol még a szom­
szédos Erdőhegy és Nadab fészkei vagyonosabb köznemesi csa­
ládoknak. Az Erdőhegyiek mintegy 8 —11, a Nadabiak pedig 9
helységben és két pusztán földesurak, részben azonban Gyula
vidékén, a honnan viszont a szintén mintegy nyolcz faluban bir­
tokos Fövényesiek és fövényesi Sikethek jószágai érnek le a
Fehér-Körös eme tájaira.
Végül a Dócziak saját — úgy látszik — csekélyebb birto­
kaikhoz mintegy tizenegy családtól szereztek vétel s főleg zálog
útján kisebb-nagyobb részeket, a megye sík vidékének legkülönbö­
zőbb pontjain.
A főrangú családok közül a Csákiak és gúti Országh-ok
csak csekélyke jószágok urai e megyében.
Jelentékenyebb birtokaik vannak az egyháziaknak. Az aradi
káptalan mintegy 11 faluban vagy pusztán földesúr, leginkább
a megye déli felében; az egri püspök pedig — kinek egyházi
hatósága alá tartozott az egész pankotai főesperesség — négy
H u n y a d ia k k o ra . V I. 46
722 M AGYA HO EtSZ AG.

helységben a megye északi részében. E kettő között a váradi

püspökségnek és káptalannak birtokait találjuk: Kis-.lenő. Szintye.
Agya. Vadász sat. helységekben, melyeket — kinyomozhatólag
legalább részben — Biharmegye hatósága alá helyeztettek át.

VÁRAI :

Desznye. 1387. óta a Losoncziak adományos birtoka. Castellanus nos­

ter — regis — de Deznye. (1318: Zichy okml. II. 132.) Magister Senye cas­
tellanus de Dezne. (1340: Tardy S. oki.) Castellanus de Dezne. (1475: Dl.
17660.) Castrum Deznye. (1478: Pesty. Krassóm. t. Itt. 441.) Ma Dézna.
Aradmegve ék. sarkában. (V. ö. Pesty. Szörénym. tört. t. 265.)
Egregy. E várai, birtokosának Egregyi Lászlónak magva szakadván.
1406-ban Zsigmond kir. Tétényi (Kapronczai) András mesternek, a lucrum came­
rae ispánjának adományozta, kit abba be is igtattak. 1409-ben azonban a király
e várat némely pest-, heves- és nógrádmegyei jószágokért visszacserélte. Ez
idő óta nyoma vész. — Castrum Egregh. (1406—1409: Kapy cs. 111. E. fasc.
1. n. 1. és 2.) Hozzátartoztak, mint m agyar falvak : Felsó'-Egregy és Csúcs,
továbbá az elhagyott Kázmér és Csumótelke ; oláh falvak (ville sclavonica-
le s): Cserneczfalva, Nagy-Siklós. Közép-Siklós. Felső-Siklós. Fejéregyház,
«Dombpapfalua. alia Dombpapfalua. Rathmnanfalua (az igtató-levél szerint:
Rathinwa). Doruzlofalua, Papfalua. Lalfalua et alie tres ville ßalamerfalua*
és (az adomány-levél szavai szerint:) más, a Siklós folyó mellett fekvő falvak.
(A Fejéregyháza után következők előttem ismeretlenek.)
Gyula. L. Békésmegyében : Gyula vár és város a.
Meszt. A lendvai Bánfiaké. Castrum Mczth. (1477 : Pesty. Krassóm. t.
III. 439.) Várnagya Solymos várnagyával együtt követ el halalmaskodásokat
s Meszt faluban, mint «de officiolatu suo» idézik meg. Tudjuk pedig, hogy
ez időtájt Meszt (m.-város) is, Solymos (vár) is a 1. Bánliaké.
Pankota. A Losoncziaké. kik 1387-ben Zsigmond királytól kapták. Cas­
tellanus noster — regis — de Pankatha. (1318 : Zichy okmt. Π. 132.. 1387 :
Pesty. Szörénym. tört. I. 265.) Később nincs nyoma.
Sim ánd. A Marótiaké. Castellum Symand. (1469: Dl. 16811.)
V arsány. L. Szokolviak a.
V ilágosvár 1326-ban tűnik föl. 1433-ban, 1436-ban, 1437—38-ban még
királyi vár. 1439-ben Albert király Brankovics Gy. rácz despotának adja.
de . a kitől már I. Ulászló elveszi (1441.) és Maróti Lászlónak adományozza.
1442-ben azonban az orsz.-gyűlés Erzsébet királynénak adja á t ; 1444-ben
pedig már Brankovics és családja Hunyadi J.-nak, kit 1445-ben abba be is
igtatnak. S bár a Marótiak tiltakoznak. Hunyadi László és Mátyás 1456-ban h.
Szilágyi Mihálynak engedi oda. kinek halálakor 1461-ben özvegyének Bátori
Margitnak zálogosítja el Mátyás király, 1464 ben pedig, mint aradmegyei
helyet, a Bátoriaknak adományozza. Utóbbiak a Bátori Margit második
férjének lendvai Bánfi Pálnak még váltságdíjai fizetnek ugyan érte. de aztán
 ZA RAN DM EG YE. 723

háborítatlanul bírják folyvást, pl. 1490-ben is. — Castrum Wylaguswar.

(1433: Dl. 24523: 1437—8 : Archaeol. Köziem. XII. 113., 1444: Dl. 13785;
1461 : Forgách cs. lit.. 1464: Dl. 24837. 24545. 15915 ; 1489 : Dl. 19535 :
1490: Herényi cs. 111. — V. ö. Pesty. Helyn. I. 418. és 1525: Urbaria et
eonscr. f. 61. n. 28. Orsz. Lltár.) Tartozékait 1439-ben. 1441-ben (Pesty.
Helyn. 421.) 1445-ben (Okltár. X. 159.) 1464-ben és 1525-ben kiilörifélekép
sorolják föl. Mi e helyt valamennyit nem ismételhetjük ; alább a helységek­
nél úgy is mindenütt külön megjelöljük e vár tartozékait. A kérdéses
oklevelek közűi egyébiránt csak az 1446. és 1525. évi eredeti, a többi csak
másolat, többé-kevésbbé ferdített helynevekkel. Az 1625. évi oklevél a várnak
részletes urbáriuma, s ajdilönböző időből fenmaradt eme helynevek útvesztő­
jében legbiztosabb kalauzunk. A benne előforduló helységek közűi azonban
az időbeli jelentékeny különbség miatt — csak azokat vettem fel. a melyek
a többi oklevelek valamelyikében szintén előfordúlnak. Végűi összefoglalásul
közlendőnek vélem, hogy 1444-ben : Siri. Galsa, Meszt, Iveresbánya másként
Czibebánva és Kis-Bánya másként Medvepataka városok, továbbá a kalodvai.
aranyági. kápolnai, csúcsi. fejér-keresi, halmágvi és ribiczei kerületek, valamint
(1464-ben) az Aranyág, Kalodvapataka. Kápolna, Kis-Bánya és Keresbánya
helységekben és m.-városokban művelt arany-, ezüst- és ón-bányák, s arany-
ős ezüst-mosó vizek és folyók (ezenkívül Bassarág aradm. helység) tartoz­
tak e várhoz. Továbbá, hogy e kerületekben felsorolt összes helységeket
Zarándmegyébe vettem föl, bár — mint láttuk — magát a várat — tarto­
zékai közűi pedig : az aranyági és kalodvai kerületeket (1439-ben Zaránd-)
1415-ben Aradmügyéhez is számították. Azt hiszem, ez ingadozás mellett a
két megye állandó határáúl a Marossal párhuzamosan vonúló hegység fő-
gerincze vehető, melytől é. feküdt a világosi uradalom legtöbb faluja. (V. ö.
Meszt vár és város a. is.)
Összesen : 7 vár.

VÁROSAI :

A ltenburg. (Czibebánva.) L. Keresbánya a.

Galsa. Gsossa. Galsa. (1332—7 : Pap. liz. 1. 333. 331. 366.) Op. Galsa.
(1444: Huny. kora. X. 159.. Dl. 13785.) Világosvárhoz tartozott. Ma is meg­
van mellette é. felé.
Gyula. L. Békésmegyében.
K eresbánya. Jud. iural. cives et hosp. nostrorum montanorum nostre
civitatis Altun iburgh. (Kir. adomány levélben. 1427 : Dl. 26389.) Op. Keres-
■banya al. nőm. Cybebanya. Alább : Nagbanya. (1444 : Dl. 13785.) Op.
Feyerkeresnaghbanya al. nőm. Czibebanya. Alább : Naghbanya. (1445 : Huny.
kora. X. 159. V. ö. Vereins-Archiv. II. 1. 145.. VI. 181. 182., Huny. kora.
X. 291.) Első rangú (arany-)bányahely; ez időben Világos várához tartozott.
(E. Riska helys. a. is.) Ma Körösbánya. Hunyadm. északi vidékén.
Kis-Bánya. Op. Kysbanva al. nőm. Medwepathaka. (1441 : Pesty.
Helyn. I. 423.. 1444: DL 13785: 1445: Huny. kora. X. 159.) E nevet
724 MAG YARORSZÁG.

Keresbányával szemben kapta, melyet Nagy-Bányának is mondtak. Világos

várához tartozott, bányáival együtt. — Ma Boicza, Hunyadmegyében,
Dévától é.
M edvepataka. L. Kis-Bánya a.
M eszt. Mezt. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 333.) Poss. Mezth. (1407 : Kapy cs.
lit. P. f. 1. n. 2.) Op. Mezth. (1444: Huny. kora. X. 159., Dl. 13785., 1461:
Dl. 15567.) Világosvárhoz tartozott. Egy ily nevű «királyi birtokot» Zsigmond
király (1427-ben) Világosvártól elszakítván, Losonczi Zsigmondnak ado­
mányozott. Csúcscsal és más e vidéki falvakkal. E birtokokat később ismét
Világosvár tartozékai közt találjuk föl. Tehát ez alatt a Meszt alatt sem
érthetünk mást, mint a Világos vár melletti Meszt várost. (Ma Muszka.)
Ugyanez a helység az a «Mezth» is, melyet 1475-ben, 1476-ban és 1477-ben
mint a lendvai Bánfiak birtokát említenek. (L. Meszt vára a. is. — 1427?:
Pesty. Helyn. I. 420., kétségtelenül 1427 : Muz. lltár. Fejér. X. 6. 854.. Acta
post Advoc. 35—41.. 1475: Dl. 17660; 1476: Pesty. Krassóm. tört. 111. 440.,
1477: Dl. 17902.)
Nagy-Bánya. L. Keresbánya a.
P ankota. Pancata. (1332—7: Páp. tiz. 1. 333.) Pankata. (U. o. 366.)
Pankota. (1363: Fejér. IX. 3. 352.) Op. Pankotha. (1475: Dl. 17660., 1477:
Pesty. Krassóm. tört. III. 438.. 1478: IJ. o. 443.) A Losoncziaké volt. —
Világostól é. esik.
Sim ánd. Simand. (1403 : Békésm. rég. és tört. társ. Évk. VII. 81.)
Simand opp. (1465: Körmendi lit. Alm. I. lad. 1. η. 5. és 6.. 1466 : Dl.
16455., 1467 : Dl. 16555.) A Marótiaké volt ez idó'ben. — Vámját 1403-ban,
orsz. vásárját 1467-ben említik. — Aradtól ék. találjuk. (Lásd: Apás helység
alatt is.)
Siri. (Seri.) Syri. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 351. 366.) Parochialis ecclesia
S. Martini de Siri Agriensis diocesis. (1403: Mon. vatic. IV: 494.) Op. Syry.
Syri. Sery. (1444: Huny. kora. X. 159., Dl. 13785.. 1453 : Dl. 29809 ; 1485 :
Dl. 19040.) Világos várhoz tartozott. Vámszedő hely volt. Úgy vélem, e
várost kell értenünk Világosváralja alatt, melyet külön sohasem említnek a
vár tartozékai közt, csupán 1411-ben. egy királyi oklevél dátumában :
Suburbium castri nostri Wylaguswar. (Pesty. Krassóm. t. III. 267.)
Összesen: 7 város.

H E L Y S É G E I:

A bszakuta. L. Sinkavölgye a.
A csucza. Aczwcza. (1477: Dl. 17902.) Pesty Világosvár tart. közt
em líti: Acsovicza alakban. (1439.) Ugyanott 1525-ben már nem ismerik.
A mai Acsucza, Nagy-Halm ágytól ny.
A csva. (Aczva.) Alsovachva poss. Felső Achwa praed. Achwa. (1439.,
1441., 1444.) Felsewaczna. Fenyoaczna. (1477: Dl. 17902.) Világos várhoz
tartozott. — Ma Acsuva, Nagy-Halmágytól ény.
 Z A RÁ N DM EG YE . 725

Ágya. Agya. (1479 : Dl. 30219.) A megye kit. nélkül. Kis-Jenő mellett
ény. fekszik. A váradi káptalané volt. Lehet, hogy mint Kis-Szintyét és Kis-
Jenőt. Ágyát is Biharmegvéhez számították.
Agyagbél. L. Kőszend a.
Alabián. L. Biharmegyében.
A latk(a). Alathk. (1477 : Dl. 17930.) Alathka (1478: Dl. 18042.) Ma
puszta (Alatka), Zaránd és Pankota közt.
A lbopataka. L. Kőszend a.
A lbosfalva. L. Kőszend a.
Áldófalva. Aldofalwa. (1477 : Pesty. Kiassóm. t. III. 438.) Úgy látszik
a mai Algyest község értendő alatta. B.-Jenőtől kel.
Almás, a) Almas. Felsewalmas. — M ajd: Also Almas is. (1439.,
1441., 1445.) 1525-ben: Nagh Almás és Kys Almas. (I. h.) Világos várhoz
tartozott. — Ma Almás, Buttyintól dk. — 6) Almos. Almas — a pankotai
főesperességben, Galsa (Gsossa) és Meszt (Mezt) mellett fölsorolva. (1332—7 :
Páp. tiz. 1. 333. 351. 366.) Almas. (1494 : Dl. 20175.) Az alsó-egregyi Kolbász
családé volt. — Világostól k. ma is megtaláljuk.
Alsó-Acsva. L. Acsva a.
Alsó-Almás. L. Almás a.
Alsó-Bucsva. (Alsó-Bucsáva.) L. Bucsáva a.
Alsó-Csil. L. Csil a.
Aleó-Egregy. L. Egregy a.
Alsófalu. Alsofalw. — 1441-ben és 1445-ben Világosvárhoz tartozott.
Alsó-Lankoj. L. Lankoj a.
Alsó-Lonka. L. Lonka a.
A lsó-Rasztócz. L. Basztócz a.
A lsó-Szakács. (Alsó-Székás.) L. Szakács a.
A lsó-Tornova. L. Tornova a.
Apa. Apa. Appa. (1478: Dl. 18000. és Forgách cs. lit., 1498: Dl. 20675.)
A mai Apatelek (Mokra) helységben kell keresnünk, Boros-Jenőtől d.
Apás. Apás al. nőm. Symand. (1387 : Dl. 29727 ; 1510: Diplom. Békés.
111.) Apaas al. nőm. Symand. (1518 : Dl. 30279.) 1403-ban Gyulavár tartozékai
közt: Pél. Sim áiul, A tyá s következnek egymásután ; 1518-ban Apásnak, más
néven Simándnak szomszédja: Pél.
A páti. Apathy. (1418: Dl. 10711.) Gyulától dny. feküdt. — Más helység
az, mely 1344-ben és 1406-ban (s nem 1446-ban mint a Békésm. okit. 49.
hibásan írja) fölmerül s a Kis-Jenőtől ék. eső mai Apátinak felel meg. (Ház.
okmánytár. III. 150—4. — V. ö. Dl. 8772.) Utóbbi 1453-ban is előfordúl.
Dl. .14719.)
A ranyág. Felső-Aranyak. Felső-Aranyag. (1439 —41.) Aranyág. Felsew-
aranyag. (1445.J Aranyak, Zekas Aranyak. Also Aranyak. (1464.) 1525-ben:
Felse Aranyagh. Zekes Aranyagh, Medwes Aranyagh és Also Aranyagh. (I. h.)
Világos várhoz tartozott, melytó'l kel. ma is megvan.
Ároki. (Árki). Aroky. (1477 : Dl. 18000.) Arky. (1483: Dl. 18784.) Úgy
látszik Apa körül feküdt.
726 MAGYARORSZAG.

A tyás. L. Apás a.
Bagd. Lásd : Krakkó a.
B aglyafalva. Baglyafalwa. (1441., 1445. (Világosvárhoz tarlozolt. .
B agyusegyház. L. Keresztül· a.
B ajelestefalva. (B ajelestafalva.) L. Bajla(-falva) alatt.
Bajla(-falva). Bayla. Baylafalva. (1441.. 1445.) Világosvár tart. közt
Uj-Bárfalva m. sorolják föl. — 1464-ben: Bavlesthafalwa. — Ily nevű helységet
(Bayelestefalva) különben 1464-ben Zöldesfalva ntán is említenek.
B ajnfalva. Baynfalva. (1441. 1445.) Világosvár aranyági kor. 1art. —
A mai Banesd (?), Nagy-Halmágy m. é.
B akadegyház L. Keresztül- a.
B alam érfalva Egregy várához (1. ott) tartozott.
B alázsfalva. Balasfalwa. (1439.. 1441.. 1445.) Világos v. körösbányai
kér. tart. — Hihetőleg a mai Blezseny, Körösbányától ék. 1525-ben legalább
már : Blasanfalwa alakban fordul elő. (1. h.)
Baldovin. Baldomenfalwa. Boldeuenfalva. (Bizonyára elferdílve. 1464.)
Baldowin. (1525.) Világos várhoz tartozott. — Ma Hunyadmegyében, Körös­
bánya közelében é. találjuk.
B áltfalva. Balthfalva. (1441.. 1445.) 1525-ben: Balth. (1. h.) Világos­
várhoz tart. — A mai Baltyele. Nagy-Halmágytól nyug.
Bánkuta. Banchwtha. (1488: Dl. 19378.) Ma puszta N.-Kamarás m. é.
B ányafalva. Banyafalwa. (1441.) Felsew Banyafalwa. (1445.) Világos­
várhoz tartozott, ügy látszik megfelel az 1451-ben Halmágygyal együtt föltűnő
«Kisbanya» nevű helységnek (Dl. 30188.). melyet Kis-Bánya m.-várostól meg
kell különböztetnünk.
B arakony. Villa Barakun. (1344: Ház. okmtár. III. 150—4.) Barakon.
(1515: Dl. 30270.) A mai Aradm. ék. vidékén találjuk.
Bárd. Bard. (1449 : Dl. 29798.) A XVI. sz. adólajstromokban «Naghbard»
és «Kysbard» Nadab ni. fordid elő.
B árfalva. L. Uj-Bárfalva a.
B arázdafoka. (Barázdálok.) L ásd: Veresegyház és Odormántő a.
B árót. L. Odormántő a,
B arza. Barza. (1489: Dl. 19560.) A mai Berza. Boros-Sebes mellett
nyugotra.
B aszarabása(-falva). Felső-Baszarabása és Basarabasafalva fordid elő
Világosvár tart. közt. (1439.) Basarabasa. (1464.) Ma Baszarabása. Körös-
bányától ny.. Hunyadmegyében.
B átor. Bathor. (1477: Pesty. Krassóm. tört. III. 438.) Pély. F.-Gyarmat
és Nagy-Zei’ind vidékén feküdt.
B avara. L. Kőszend a.
Bél-Zelénd. L. Zerénd a
B elénszeg. Belenzek. (1429: Dl. 12086.) Vadász és Tolmács vidékén
tűnik föl.
Bélmező. Beelmező. (Másolat után. 1453: Dl. 14719.) Apáti. Nagy
város sat. helységekkel együtt szerepel.
 ZAHÁNDMEGYK. 727

Beloczfalva. Belolhfalwa. Beloehfalwa. (1429: Békésm. okll. 42., Dl.

12086.) A mai Csermő vidékén feküdt valahol,
B első-lratos. L. Iratos a.
B enedekegyháza. Benedekeghaza. (1418: Dl. 10711.) A mai aradmegyei
M.-Bodzás és a mai békésmegyei Kerekegyház közt fordul elő (Szent-
Benedekkel együtt). 14:08-ban Békésmegyéhez számítják. (Diplom. Békés. 78.)
B ercsenegyház. L. Keresztur a.
B eretia. Berelhya. (1441. 1445.) Világosvái'hoz tart. Tamásfalva mellett
sorolják elő.
Bernolt. (Bernokl.) Bemeid. (1332—7: Páp. tiz. 1. 53.) Bernolth.
(1449: 1)1.29801; 1478: Dl. 18042. Nemesi névben.) Kisbernoth. Kis Bernold.
(1483: Dl. 18862; 1487: Lelesz, elench. Statut.) Nagbernolt. (1464: Dl.
24837.) A XVI. századi dicalisokban «Erdősbemoth» alakban Zerind vidékén
lordul elő ily nevű helység. Ma egy Kis-Bernót nevű pusztát Világostól nyd.
találunk. Ez azonban Aradban is fekhetett.
B erténfalva. Bertenfalva. (1439.) Világos várhoz tart. Ma Birtin. Körös-
bányától nyug., llunyadmegyében.
Besztegnyö. Beztegnew. (1429: Békésm. okit. 42., 1453: Dl. 14719.)
Sámoly-Keszi, Apáti sál. m. sorolják föl.
Bcthlen-Ősi. L (isi a.
Bodjafalva. Bodyafalva. (1441., 1445.) Világos várhoz tartozott. 1525-ben :
Bogesthfahva. (I. h.) Ma Bogyest. Nagy-Halmágy m. ény.
Bodon. Bodon. (1413 : Békésm. okit. 27.. 1479 : U. o. 94. 98.) A Fehér-
Körösnek Seprős körüli vidékén fekhetett. 1466-ban — tán tévedésből —
Békésmegyéüez számítják. (U. o. 81.)
Bogdánfalva. Bogdanfalwa. (1441., 1445.) Világosvárhoz tartozott.
Boglezsd. Boglezth. (1441., 1445.) Világos várhoz tartozott. — Székás
táján fekhetett. 1464-ben : Bogyelestefalva, 1525-ben : Boglestb. (I. h.)
B ogyelestefalva. L. Boglezsd a.
Bokorfalva. (Bokorestefalva.) Bokorfalwa (1439.. 1441.. 1445.) 1445-ben
két ily nevű helység merül föl Világosvár tart. közt. Egyik Kakaró vidékén
másik a mai Hnnyadm. területén. Az utóbbinak felel meg a mai Bukurest.
Érádtól keletre, melyet 1464-ben : Bukoresthet'alva. 1525-ben Bukuresth néven
neveznek. (I. h.)
B okorstan-B ucsvája. (Bokor-Bucsvafalva.) L. Bucsáva a.
B onczafalva. Bonchafalva. (1441. 1445.) 1525-ben i s : Bonczafalwa
— Ma Bonczesd, Buttyintól dk.
Bondefalva. (Bendefalva.) Bondefalwa. (1464.) Bendefalwa. (1525.) Világos
várhoz tartozott. A mai Aradmegye k. é. vidékén fekhetett.
Boros-M egyer. L. Megyei- a.
B (o)rosd(-falva). Borosthfalwa. (1464.) Brosd. (1525.) Világos vár tar­
tozékai közt a mai Aradmegye kel. é. vidékén sorolják föl. Tán a mai Brusz-
tur-nak vagy Brusztureszk-nek felel meg. Nagy-Halmágytól é. és ény.
B otfáivá. Bothfahva. (1439.. 1445.) Kis-Kápolna és Almás közt sorolják
föl Világos vár tart. közt. — A mai Bogyestnek felelhet meg. Almástól d.
Bozos(-egyház). L. Lőkösegyház a.
728 MAGYARORSZÁG.

B ozzástelfk. Bazyastelek poss. A mai Sikló és Kevormes vidékén for­

dul elő. (1418: Dl. 10711.)
Bökény. (Bekény, Bököny.) a) Buken. Bwken. (1326: Dl. 28575; 1332—7:
Páp. tized. 1. 53.) «Strata de Zekudwar ad Bewken.» Beken. (1446: Békésm.
okit. 56.. 1484: Dl. 18941; 1487: Dl. 19313.) Ma puszta. Székudvartól kissé ék.,
a Fehér-Körös jobb p artján .— b) A pápai tizedlajstromban (332. 1.) előfordáló
plébánia alatt (Buken) nem ezt a helységet, hanem a Boros-Jenó'tó'l dk. eső
mai Buttyint kell értenünk. Utóbbi mint a Losoncziak birtoka. 1498-ban:
«Bewkewn» alakban merül föl. (Dl. 20675.)
Brotonya. Brothonya. (1439.) Világos várhoz tart. — 1525-ben : Brothona.
(1. h.) Ma Brotuna. ny. é. Körösbányától, Hunvadmegyében.
B ucsafalva. L. Bukásfalva a.
Bucsáva. (Bucsva.) Világosvár tart. közt 1439-ben Solymos vidékén két
«Buchawa» merül föl. (1441-ben és 1445-ben csak egy.) F, tájon ma isme­
rünk is egy Solymos-Bucsáva nevű helységet. Nagy-Halmágytól dny. —
Az 1439. évi oklevélben ezenkívül azonban még : Felső. Középső «Buchwa»
és «Dokorstan (inkább : Bokorstan) Buchwaya is előfordul Karácsfalva, —
és Alsobuchava, Lonka m. 1464-ben Bokorbuchwafalwa, 1525-ben: Bwchawa.
Felse Bwchawa. Also Bwchawa. (I. h.)
B ukásfalva. Világosvár tart. közt ily. majd: «Buchafalwa» alakban is
előfordul. (1439., 1441., 1445.) 1525-ben : Bwchaz. (I. h.) Ma Bucsesd. Körös­
bányától k. é. (Hunyadm.)
B ulcsfalva. (B ulzestfalva.) Bolchfalwa. Bwlchfalwa. (1441.. 1445.)
1464-ben: Bulyzesthefalwa. 1525-ben: Bwlchesth. (1. h.) Világos várhoz tar­
tozott. — Ma Felsó'-Bulzesd. Körösbányától é., Hunyadmegyében.
Buzás-Ősi. L. Ősi a.
B uzérhegyes-egyház. L. Keresztül- a.
C segedszeg. Chegedzegh. —zek. (1429: Békésm. okit. 42.. 1462: Dl.
15765.) Valahol a mai Vadász és Miske körül feklietett. a Fekete-Körös ni.
C sencsfalva. Chenchfalva. Chenczfalwa. (1441.. 1445.) 1464-ben: Chnyng-
alva. (I. h.) Világos várhoz tartozott.
Csente, diente. (1438: Dl. 13244.) 1480-ban: poss. Erhaath in poss.
Chenthe. (Dl. 18317.) Somossal volt határos. — Ma Csintye, Kis-Jenőtől dk.
C serépegyház. Cherepeghaz. (1473 : Dl. 17416.) Bökény m. fordul elő.
A mai Kis-Jenő vidékén fekhetett. — Valószínűleg megfelel az 1326-ban föl­
merülő : Chereep-nek. (Dl. 28575.)
Cserm ely. Chermel. (1429: Békésm. okit. 40.) Bizonyára a mai Csermő.
dk. Vadásztól, a melylyel együtt fordúl elő.
C serneczfalva.(C serneszfalva.) Villa sclavonicalis Chernechfalua. (1406—7:
Kapy cs. lit. E. fase. 1. n. 1.) Egregy várához tartozott, s bizonyára ennek
vidékén feküdt. — Lehet hogy ugyanegy Csernifalvával s részben eme, rész­
ben Visegrád várához tartozott. Annyi bizonyos, hogy 1439-ben. 1464-ben és
1525-ben Világos tartozékai közt is fordúl elő egy : Chernyfalva. Cherneslalva.
illetve : Chernez nevű helység, épen Aranyág vidékén. (1. h. )
Csigató's. L. Pipaly a.
 ZA RAN DME GY E. 729

Csil. Alsó- és Felső-Csil. (1439 ) Világos vár tartozékai. — Ma is meg

van mindkettő Buttyintól dk.
Csúcs. Choch és Chwcch alakban. (1439., 1441.. 1445.) Világos várhoz
tartozott. — 1427-ben: Chuch. (Muz. lltár.) Nagy-Halmágytól ény. esik. —
1406-ban Egregy vár tartozékai közt is sorolnak föl ily nevű (Chuch) hely­
séget. melynek már csak részei tartoztak a nevezett várhoz, ügy látszik
azonban, még sem vehető ugyanegynek az előbbivel. (Kapy cs. lit. E. f.
1. n. 1.)
Csum ótelke. Poss. deserta hungaricalis Chumolheleke. (1406—7 : Kapy
cs. lit. E. fasc. 1.) Egregybez tartozott s ennek vidékén feküdt. A XVI. sz.
adólajstromok «Chyomotelek» néven ismét mint népes falut sorolják föl.
Ceuna-Keszi. (Csana-Keszi.) Chanakezu. Chamakezew. (1344: Ház. okmt.
III. 150—154.) Chwnakezy. (1515 : Dl. 30270.) Apáti és Vadász közt feküdt.
Czebe(-falva). Chyba iuxta montanas cittis Altumburgh adiacens.
(1427: Dl. 26389.) 1525-ben: Czebe és Also Czebe. (I. h.) Chebe. Chebefalwa.
(1439., 1441. 1445.) Világos várhoz tartozott. Ma is (Czebe) Körösbánya tőszom­
szédja. Hunyadm. (Lásd : Riska a. is.)
Czéklásegyház. Ceklaseghaz. — L. Veresegyház a.
Czerm onfalva. (Czermora.) Chermon falva. Czermora. (1439: I. h.) A
mai Csermira (Csermura). Nagy-Halmágy mellett dny.
C zerniczerfalva. Cherunicerfalva. (1439: I. h.) A mai Czereczel, Brád
mellett kel., Hunyadmegyében.
Czéza. (?) Ceza. (1439.) Világosvár körösbányai kér. tartozott.
Cziba. L. Czebe(-falva) a.
Dácsa. Dachya. (1439.) Világos vár körösbányai kerületéhez tartozott.
Dalafalva. Világos vár kápolnai kerületéhez tartozott. (1439.)
Dancsófalva. Világos vár kápolnai kér. tart. (1439.)
Dékánhalma. Decanhalma. — L. Veresegyház a.
D ienesm onostora. Monasterium Scti Spiritus Dyenusmonustura. (1318 ;
Zichy okmt. II. 132. 1.) Dyenymonostara sat. (Páp. tiz. 1. Bunyitay, III. 453.)
Béltől nyd. feküdt.
D isznópataka. Világos vár tartozékai közt a magyar-kalodvai kerület­
ben fordúl elő. (1439.) 1445-ben : Diznospataka. 1525-ben úgy látszik ezt kell
értenünk : Diznos Kalodva alatt. (I. h.)
D obrocsafalva. (Drabontafalva.) Dobrocsafalva. (1439.) Drobontha—.
Drabontha —. (1441., 1445 : I. h.) Dobrothafahva. (1464 : I. h.) Dobroch. (1525 :
I. h.) Világos várhoz tartozott. — A mai Dobrocz (Hunyadm.). Körösbányától ény.
D om bavására. L. Vásári a.
D om b-papfalva. Egregy várához (1. ott) tartozott.
Doroszlófalva. Egregy várához (1. ott) tartozott.
D ragojafalva. (D rakulyafalva.) Dragoyafalwa. Dragwyafalwa. (1441.,
1445.) Világosvárhoz tartozott. Az 1464. évi oklevél Kápolna mellett eg y :
Draculyafalwa és Solymos m. eg y : Dragulafalwa — nevű helységet sorol
föl. Az 1525. évi urbárium pedig Almás mellett egy : Dragulafalva-t. (I. h.)
D ragom érfalva. Világosvár körösbányai kér. tart. (1439.)
730 MAGYARORSZAG.

D ragotafalva. Dragothafalwa. (1441.. 1445.) Világosvárhoz tartozóit.

Körösbánya vidékén feküdt.
Dud. L. Magyar-Dud a.
Egregy. Egreg. Greg. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 332. 350. 366.) Villa unga-
ricalis Felsewegregh (Felegregh) cum patronatu ecclesie lapidee — 1406-ban
Egregy vár tartozéka. (Kapy cs. 111. E. fasc. 1. n. 1.) Egreg. (1475: Dl.
17660.) Alegregh. (1477 : Dl. 17931 ; 1487 : Dl. 19274.) Nemesi főnevekben.
Alsoegregh poss. (1494 : Dl. 20175.) Világos és Pankota körűi feküdt (XVI. száz.
adólajstr.), s minden valószínűség szerint az olálios ej Lésű mai Agrisnak felel
meg (melyet magyarul : Egresnek mondanak) Világostól k. é.. már a hegy­
vidéken. (Megjegyezhetjük, hogy Alsó-Egregy még a XVI. században is kisebb
nemesi család birtoka, a Kolbászoké ; Felső-Egregy pedig nagyobb uradalom
tartozéka : a Massaiaké.)
Egyházas-K irályi. L. Királyi a.
Elek. Elek. (1495: Békésm. okit. 113., 1508: Dl. 21896.) Gyulától
délre esik.
Elyved. L. Ölyved a.
E ndrelaka. Endrelaka. (1341: Anjouk, ο. IV. 148.) Tamáshidától a
Fék.-Körös választotta el. melynek déli partján feküdt, a mai Bihar- és
Aradm. összeszögelésénél.
E perjes. L. Kó'szend a.
Erdőhegy. Erdewhegh. (1446: Békésm. okit. 56.. 1487: Dl. 19313.)
Kis-Jenővel szemközt, a Fehér-Körös másik partján találjuk.
Erdőköz. L. Mikere a.
Erdős-K erek. L. Kereki a.
E rm endfalva. L. Györménd a.
Fajdas. Foydes. Faydas. Foydas. (1332—7 : Páp. Liz. 1. 332. 350. 366.)
»Faydas. Hegenhaza. Moroch. Zenth Janos és Zenth Alberth poss.» fordáinak
elő a Marótiak birtokai közt 1418-ban. (Dl. 10711.) Ilegyénházáról tudjuk,
hogy Somossal és (a mai) Csintyével volt határos. E vidéken terűitek el
tehát az említett többi falvak (vagy puszták?) is. «Marocz» kicsiny helységet
ima llj-Szent-Annához tartozó puszta) a mai Székudvar Iáján. (Kis-. Nemes­
és Herczeg-Moróczot pedig odább ny—dny. és ény. felé) a XVI. századi adó­
lajstromokban is föltaláljuk ; Fajdast pedig a mai Szinitye m. Utóbbi vám-
szedő hely is volt. (Békésm. rég. és tört. társ. Evk. VII. 81.)
F atelek. L. Mikere a.
F azekasegyház. Fazakaseghaz. (1418: Dl. 10711.) Kétegyliáza vidékén
(a mai Békésm.) feküdt valahol.
Fejéregyház, a) Villa Feyereghaz. (1406—7 : Kapy cs. lit. E. fasc. 1.
n. 1., 1494 : Dl. 20175.) Részben Egregy várához tartozott, részben nemesi
birtok volt. — Az 1561. évi adólajstrom Somos és Morócz közt sorolja föl.
b) L. a Kesziek a.
Feketehalom . Feketewhalom. — L. Veresegyház a.
Fel-Tót. Felthoth. (1496: Bakocs-Codex. 433.) A XVI. sz.-ban mint
«oppidum»-ot a többi (váradi) püspökség] falvakkal (1. bevezetés) együtt
említik. A mai Fekete-Tótot (Szalontától dk.) nem érthetjük, mert e helysé-
 ZA RAN DME GY E. 731

get a XVI. sz. adólajslromokban «Tlioth» alakban Biharmegvében sorolják

föl. a zaiándmegyei Fel-Tót püspöki m.-várossal egy időben. Úgy látszik
inkább a mai Taucz-nak felel meg, azon a tájon, hol a XVI. sz.-ban a váradi
püspök kérdéses birtokai elterültek. — Boros-Jenőtől dk. (L. Tótfalu a. is.)
Felsö-Acsva. (Felső-Aczva.) L. Acsva a.
Felső-Almás. L. Almás a.
Felső-Aranyág. L. Aranyág a.
Feleő-Bányafalva. L. Bányafalva a.
Felső-B aszarabása. L. Baszarabásafalva a.
Felső-Bucsva. L. Bucsáva a.
Felső-Csil. L. Csil a.
Felső-Egregy. L. Egregy a.
Felső-Hont. L. Hont a.
FelsöK alodva. L. Kalodva a.
Felső-Lankoj. L. Lankoj a.
Felső-Rács. (— Recska, — Riesa.) L. Riska a.
Felsö-R asztócz. L. Rasztócz a.
Felső-Siklós. L. Siklós a.
Felső-Szakács. (Felső-Székás.) L. Szakács a.
Feleő-Tornova. L. Tornova a.
Felső-Vácza. L. Vácza a.
Felső-Zöldes. L. Zöldesfalu a.
Fényes. L. Fevényes a.
Fenyő-Aczva. (Fenyő-Acsva.) L. Acsva a.
Fenyőpatak. Fenepathak. Feyew—. Fenyew—. (1439.. 1441.. 1445.)
Világosvár ribiczei kerületéhez tartozott.
F erecsfalv a.F erech falv a. í'erreczfalwa. (1441.. 1445.) 1525-ben: Ferichora.
(I. h.) Világosvárhoz tartozott. — Ma Fericse, Buttyintól kd.
F erenczfalva. Ferenczfalva. (1441. 1445. 1464.) Világosvár aranyági
kerületéhez tartozott.
Fevényes. (Fövényes.) Feuenyes. Feuenies. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 351.
366.) Fewenyes. (1412: Dl. 9941.) Feuenyes. (1421 : Dl. 11158.) Fenyes.
(1426 : Dl. 11852.) Ma puszta B.-Gyula és Csaba közt. Békésmegyében.
Filip-M ihály-falva. Világos v. kápolnai kerületéhez tartozott. (1439.)
F iztető(-falva). Tyztethew. Fyztethew. (1439., 1441., 1445: I. h.) 1464-ben:
Fyzthelhewfalwa. 1525-ben : Fyzthetho. (I. h.) Világosvár tart. közt Almás m.
tűnik föl.
Fodor-Lupsafalva. L. Lupsánfalva a.
Fonáczfalva. Fonazfalva. (1464.) Fanacz. (1525.) Világos várnak úgy
látszik kápolnai kerületéhez tartozott.
Földhid(a). Feldhyd. (1477: Dl. 17972.) Fewldhyda. (1478 : Dl. 18042.)
Gyarmat és Keszi közt fordúl elő az oklevélben. A XVI. századi adólajstromok­
ban pedig az e tájon feküdt Gilvács m.
Földvár. Fewldwar. (1433: Dl. 24523.) Ma puszta Világostól ny.
Gab. Gab. (Bunyitay. III. 454.) Karulos és Gurba közt feküdt.
732 MAGYARORSZAG.

G acsál-K ér. Gachalker. (1427: Muz. lltár, 1446: Dl. 1914.) Ma egy
Kurtakér nevű helységet találunk B.-Jenőtől d., a mely tájon fekhetett is a
kérdéses helység a XVI. sz. adólajstromok szerint.
Gegméntő. L. Odormántő a.
G erendásegyház. L. Kerekegyház a.
G éres. Geres. (1490: Dl. 30329.) Komlóssal együtt említik.
Gilvács. Gywluacz. (1438: Békésm. okit. 43.) Ma Galvacs puszta, Gyula-
Varsánd m.
Gorzöfalva. Gorzofalwa. (1427 : Acta p. Advoc. 35—41. és Muz. lltár.)
Magulicsával együtt sorolják föl.
Gorzsás-Ősi. L. Ősi a.
Görhe. Gewrhe. Gerhe. Via publica de Symand ad G., Via publica de
G. ad Zentheskiraly. (1406: Dl. 13973; 1446: Dl. 7914; 1487: Dl. 19313.)
A mai Székudvar m. terűit el.
Gurba. Gorba. Gurba. (Páp. tiz. 1. 51. 66.) Garba. (II. o. 111. 454.)
Boros-Jenőtől ény. találjuk.
G yarak. Garag. Garad. (Páp. tiz. 1. 51. 65. 77., Bunyitay. III. 455. —
Boros-Jenó' és Gurba közt feküdt.
G yarm at, a) Garmad. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 53., a köleséri főesperes-
ségben. Bunyitay." III. 455.) Ma Fekete-Gyarmat. Gyulától keletre. (V. ö.
Nadabiak és Földhida helys. a. is.) — h) Gormal — a pankotai főesperes-
ségben, (Páp. tiz. 1. 333.) Ma Gyarmata, Boros-Jenó'tó'l dny. (V. ö. Orsz.
Lltár. 1561. évi adólajstrom.)
Gyönkfalva. Gengfalva. Gyünk—. Gyewnk—. (1439.. 1441., 1445 : I. b.)
Gywnchfalwa. (1464.) Világos várhoz tartozott. — Ma Zsunk, Körösbányától
ék., Hunyadmegyében.
Györke. Gerke. (1412: Dl. 9941.) Gyürke. (1418: Dl. 10711.) Inkább
Zarándba számították. (V. ö. Békésm. okit. 53., Békésm. rég. és tört. társ.
Évk. VII. 81. és a XVI. sz. adólajstromok.) A B.-Gyulától ény. eső mai
Gyürkehely pusztának felel meg.
Györménd. Gormend, Germend alakban fordul elő Világosvár ribiczei
kerületében. (1439.. 1441.. 1445.) 1464-ben : Ermendfalwa, Kurmendfalwa.
(I. h.) 1525-ben : Ormynde. (I. h.) Ma Ormingya (Örmingye) Brádtól dk..
Hunyadmegyében.
Gyula-Varsány. L. Varsány a.
H alásztelek. Halaszthelek. (1493: Bakocs-Codex. 438.) Csak ez egy
ízben említik az egri püspökség birtokai közt.
Halmágy. (Halmágyfalva) Halmagh. (1451 : Dl. 30188.) Világosvár
tart. közt: Halmaghfalwa. (1439-ben puszta. 1441.. 1445.) Ma Nagy- és Kis-
Halmágy, Aradm. ék. sarkában.
H araklyán. Harkolyan. (Nemesi névben. 1478: Dl. 18042.) Haraklyan.
(1483: Dl. 18833.) A mai Harkály p. felel meg neki. Zaránd m.
H arnyakfalva. 1439-ben ily. — 1441-ben «Haryachfalwa». 1445-ben:
Hazyachfalwa alakban fordúl elő. Világosvár kápolnai kerületében.
H árom fülű. L. Sinkavölgye a.
 ZAR ÁN DM EG YE . 733

Három ház. Haromhaz. (1473: Dl. 17436; 1481: Dl. 18496.) Nadab m.
fordül elő.
Háromlábú. L. Kerekegyház helység a. és Csanádmegyében: Kasza-Perek
m.-város a.
Hegyénháza. Hegenhaza. (1438: Dl. 13244.) A mai Somos és Csintye
helységekkel volt határos. (L. Fajdas a. is.)
H erczegfalva. Herczegfahva. (1439.. 1441., 1445: I. m.) Világos várhoz
tartozott. — 1525-ben : Hercjegan. (I. h.) Ma Herczegány, Hunyadmegyében,
Brádtól dk.
H ernécsfalva. Herniczfalwa. (1464.) Hernecesth. (1525.) Solymos és
Madarsákfalva vidékén sorolják föl Világos vár tart. sorában.
H étnyár-réte. L. Odormántő a.
Hodos. Hodos. (1429: Békésm. okit. 40., Dl. 12086.) Ma két ily nevű
helység van Aradmegyében. Egyik Boros-Jenőtől d. kel., a másik Arad mel­
lett. Ezek egyike sem értendő, mert az 1429-ben előforduló helység inkább
(Vadász és) Csermő vidékén feküdt, a hol a XVI. századi adólajstromokban
«Banhodos»-t találjuk.
Hollósegyház. L. Kerekegyház a.
Hont. Felsew Honth. (1441., 1445.) Világosvárhoz tartozott. — Tán a
mai Hold? Buttyintól dk.
Honczisor. (Hontesér.) Hontheser. (1441., 1445.) 1464-ben egymás után:
Hunczissorfalwa és Hunczissor. (I. h.) Világosvárhoz tartozott. — A mai
Honczisor, Nagy-Halmágytól nyd. (Már 1525-ben is így nevezik.)
Hordószög. L. Odormántő a.
Hosszú-Lászlófalva. Hozywlazlofalwa. — 1441-ben és 1445-ben Világos­
várhoz tartozott.
H osszúpatak. Hozywpathak. (1464: I. h.) Világos vár tartozékai közt
csak ez egy ízben fordul elő, Körösbánya vidékén. (Ma Hunyadm.)
Huncztő. (Hunczfalva.) Hunnczteu. Hontheu. (1439., 1441., 1445.)
Hwnczfalwa. (1464.) Világos vár tartozékai közt Rosztócz m. tűnik föl.
Iratos. Belsevyratos. (1418: Dl. 10711.) Ma több Iratos nevű pusztát
találunk Batonyától é. és ny., Csanádmegyében. (L. ott is.)
Ivánfalva. Iwanfalwa. (1441., 1445.) Világosvárhoz tartozott. — Talán
a mai Juonesd (?) Nagy-Halmágytól dny.
Izsák. Gyula tart. közt merül föl 1403-ban Turgonynyal együtt. (Békésm.
rég. és tört. társ. Évk. VII. 80.) Valószínűleg inkább Zarándhoz számították
s Varsánd felé feküdt.
Jánosháza. Janoshaza. Janoseghaza. (1415: Békésm. okit. 31., 1487:
Dl. 19236; 1508: Dl. 21896.) A mai Jánosháza puszta, Gyulától d.
János-Kalodvája. L. Kalodva a.
Jaroszlófalva. Jaruslofalva. Jarozla—. Tarozla—. (1439., 1441 , 1445.)
1464-ben Zarazlofalva. (!) 1525-ben : Jarazlofalwa. (I. h.) Világos várhoz tar­
tozott. — Szakács, Bonczafalva stb. m. sorolják föl.
Jenő. Jenő. (1332—7: Páp. tiz. 1. 333.) Jenew. (1475: Dl. 17660.,
1477: Pesty. Krassóm. t. III. 438.) A Losoncziak bírták. A mai Boros-Jenő
értendő. (Kis-Jenő a váradi káptalané volt és Biharmegyéhez tartozott.)
734 MAGYARORSZÁG.

Jubarfalva. L. Uj-Bárfalva a.
Jugafalva. Jwgafalwa. (1439., 1441.. 1445: I. h.) Világos váf tartozékai
közt Zöldesfalu m. tűnik föl.
Kaján. L. Kis-Kaján a.
K akarófalva. Ebben és «Kakaro» formában említik Világos vár kápolnai
kerületében. (1439.. 1441.. 1445.) Ma is megvan — Kakaró néven — Buttyin-
tól dk. (1525-ben is : Kakaro.)
Kakucs. Kakueh. (1418: Dl. 10711.) Ma puszta. Kélegvháza mellett.
Békésmegyében.
Kalocsa. L. Kalácsa a. Biharmegyében.
K alodva(-pataka). Világosvárhoz tartoztak : Magyarkaldva. Mikloskenes-
kaludvaja, Janoskaludvaja.Felsó'kaludva, Zilvakkaludva. Kiskaludva. (1439—41. i
1464-ben: Kalodwapathaka. és Zekes- (Zekas-). Felsew-Kalodwa. Kalodwa.
1525-ben: Magyar Kalodwa. Zylwagh Kalodwa. Kyskalodwa. Kapolnas Kalodwa.
Diznos Kalodwa és Felse Kalodwa. (I. h.) Ma Kladova puszla Világos — és falu
Radna m. (Az utóbbi alatt azt a Kalodvát kell értenünk, melynek fele
1477-ben lendvai Báni! birtok volt. Dl. 17902.)
Kálvi. Kalwy. (1441. 1445.) Világosvár aranyági kerületéhez tartozott.
K am arás. Kamaras. (1418: Dl. 10711. V. ö. Békésm. rég. és lört. Évk.
VII. 81.) Ma Nagy-Kamarás és Almás-Kamarás helységeket találunk.
Batonyától é.
Kápolna. Kápolna. Kyskapolna. (1439.. 1441.. 1444.. 1525.) 1464-ben:
Kis- és Nagy-Kápolna. Világosvárhoz tartoztak. A mai Bonczesd és Búcsúvá
(Arad- és Hunyadm. határa) vidékén fekhetlek.
K áposztásfalva. Világosvár tart. közi ily. valamint «Kapozthafalwa»
alakban is előfordul. (1439., 1441.. 1445: 1. h.) 1525-ben: Kapozthasfalwa.
(I. h.) Ma is Káposztásfalva vagy Kurety. Brádlól k. d.. llunyadmegyében.
K arácsfalva, karachafalva. Katrach—. (1439., 1441.. 1445: I. h.)
1525-ben Karacli. (I. h.) Világosvárhoz lartozotl. — Ma Karácsi Körösbánya
mellett dny.. Hunyadmegyében.
K aráosonfalva. Karachonfalwa. (1439.. 1441.. 1445., 1464., 1525.)
Világosvár ribiczei kér. tart. — Ma Kracsunesd. Brádlól dk. Hunyadmegyében.
hol épen e vidéken. Karácsonyfalva néven, mint Déva vár tartozéka tűnik
föl egy ily nevű helység a XV. században.
K árándréve. Karandrewe. Karudrewe. (1429 : Békésm. okit. 40. — A
XVI. századi adólajstromokban: «Karadrew». — Dl. 12086.) A mai Toplicza-
Káránd, Biharm., Beéltől dk.
K arasztafalva. Világosvárhoz tartozott. (1439.) A mai Karasz tó. Körös­
bánya mellett ny. Hunyadmegyében. — Ennek felelhet meg az 1464. évi :
Kerezthe Janusfalwa.
Karulos. Kanvlos. Karulos. (1462: Dl. 26619. 28262.) A mai Kerülős.
B.-Jenőtől ény.
K arva-G yörgy-falva. Világosvár kápolnai kér. tart. (1439.)
Kávás. Kawas. (1406: Dl. 13973) Görbe, Erdőhegy és Simáiul
táján feküdi.
 ZARÁN DMEG YE. 735

Kázmer. Kazmeer. (1326 : Dl. 28575.) Zerind vidéki helységekkel együtt

fordul elő. A pápai tized-lajstrom azonban a pankotai főesperességkez szá­
mítja (Kezmer. Lesmet), tehát a Fehér-Köröstől d. fekhetett. (351. és 366. 1.)
Csakugyan mint Egregy vár tartozékát (possessio deserta hungariealis Kazmer)
1406-ban Csumótelkével együtt sorolják föl.
K eczer-K utas. L. Kutas a.
Kelemenfalva. Kelemenfalwa. (1439.. 1441.. 1445.) Világosvár ribiczei
kér. tart. közt Karácsonfalva m. merül föl. 1525-ben : Kelemenesth.
Kengyel. Kengyel. (Másolat után. 1453: Dl. 14719.) Miske. Ottlaka.
Sáros sat. helységekkel együtt fordúl elő.
Kér. Keer. (1449 : Dl. 29798.. 1475 : Dl. 17660.) Kis-Jenő vidékén fek­
hetett. (L. Gacsál-Kér a. is.)
Kerecsény. Kerechen. (1326: Dl. 28575; 1438: Dl. 13244.) A mai
Csintye (hajdan Csente) és Somos közt feküdt.
Kerekegyház. «Kerekeghaz, Holloseghaz, Gerendasegliaz és Haromlabow»
— együtt fordulnak elő a Maróli-birtokok közt. (1418: Dl. 10711.) Ezek
közűi: Kerekegyház (1403-ban két Kerekegyház. Békésm. rég. és tört. társ.
Évk. VII. 81.) ma Csaba határrésze. dny. felől; Gerendásegyház pedig talán
a szintén dny. felé eső mai Gerendás pusztával (részével) azonos, mely különben
inkább Békésmegyéhez tartozott. (L. ott.) A másik két falu (vagy inkább
puszta) is e tájon terülhetett el. (Ma Békésm.)
K erek! Symonkereky. Erdewskerek. Kereky. (1426 : Dl. 11852; 1484 :
D! 18974. és 18994.) A mai Kerek. Világostól ény.
Kérész. Kerez. (1483: Dl. 18784. 18785.) Kethkerez. (1485 : D! 19084.)
Somos vidékén fekhetett.
K ereszte-János-falva. L. Karasztafalva a.
K eresztur. Bakadegyház, Bercsenegyház, Keresztül’. (Veresegyház).
Kondorosegyház, Pitvarosegyház, (Kerekegyház). Buzérhegyesegyház........
Bagyusegyház. . . Szénásegyház «birtokok» mint Gyulavár tartozékai merül­
nek föl 1403-ban (1418-ban már nem) a Gyulától és Csabától délre eső
síkon. (Békésm. rég. és tört. társ. Évk. VII. 81.) Ha falvak voltak is, ham ar
elpusztullak. Egy Pitvaros nevű pusztát ma is találunk Tót-Komlóstól d.. de
már messzebb bent Csanádiján, semhogy bizton rá gondolhatnánk. Hasonló­
kép vagyunk a békésmegyei Szénással is.
Kérfalva. Keerfalwa. (1441.. 1445.) Világosvárhoz tartozott. Szakács m.
sorolják föl.
Kerm ezsinfalva. 1445-ben a világosvári aranyági kerületben: Kerfnezin-
falva. 1441-ben: Kérmezőfalva. (? Pesty. llelynev. I. 423.)
Kerva. L. Kőszend a.
K eszi(-egyház). Kezy. (1338 : Zichy okmt. ! 536.) Kezyeghaz. (1418:
D! 10711 ; 1478 : Dl. 18042.) A mai Keszi p., B.-Gyula mellett k. (L. Váras-
Keszi. Sámoly-Keszi és Csuna-Keszi a. is.)
Kétegyház. Kelheghaz. (1420 : Békésm okit. 34.) Ma Kétegyháza puszta
Békésmegyében Békés-Gyulától dny.
Kévéd. Kewed. (1447 : Pesty. Krassóm. tört. III. 439)) Úgy látszik a mai
Kujednek felel meg. Boros-Sebestől dny.
736 MAGYARORSZÁG.

Kevermes. Kemermes. (1418: Dl. 10711.) Batonyától ék. találjuk. Csa-

nádmegyében.
Kígyós. E helységet I. Ulászló király — tán 1444-ben — Toldi László­
nak és gerlai Abrahámíi Tamásnak adta. Békés- vagy Zarándmegyéhez
számították-e. nem tudom, mert az oklevél eredetijét nem láthattam s abban
a mutató szerint épen e hely olvashatatlan. De úgy látszik inkább Zaránd­
megyéhez számítható. (Eszterg. prim, lltár. Secular, fasc. 3. T. n. 52.)
1456-ban is mint zarándmegyei helység (Kegyos) részeibe igtatják a Maró-
tiakat az Ajtósi Keresztély feleségének Hedvignek itteni birtokába. (Dl. 10595.)
Kigyó(s)falva. Kygyofalwa. Kygyosfalwa. (1464.) Világos vár tartozékai
közt csupán ez egyszer említik Körösbánya vidékén. (Ma Hunyadm.)
Királyi. Eghazaskyraly in contig. commet. possessionum Kyskyraly et
Zenthmarthun. (1374: Dl. 30429.) Zenchkeral. (1387: Dl. 29727.) Kyrali poss.
és villa. (1446 : Békésm. okit. 56.) Zenteskyraly. (1406 : Dl. 13973 ; 1487 :
Dl. 19313.) Zenteskyraly és Kyskyraly együtt. (1473: Dl. 17415.) A mai
Simánd, Szent-Márton és Székudvar helységek közt terűitek el.
K irálym ezeje. Kyralmezeye. (1429: Dl. 12086.) A mai Somoskesz és
Csermő vidékén fordul elő.
K ircsorfalva. Kirchorfalva. (1439: I. h.) Világosvárboz tartozott. —
Ma Kriscsór, Brádtól kel. Hunyadmegyében. Tán ennek felel meg az 1464.
é v i: Kuztulfalva vagy Kürtülfalva. (Kétségkívül ferdítve.)
K irsa-P éter-lak ása. Világosvár tartozékai közt Szakács m. fordúl elő.
(1439.) 1525-ben: Kersefalwa. (I. h.)
Kis-Agyagbel. L. Kőszend a.
Kis-Bánya. L. Bányafalva a.
Kis-Bernolt. (Kis-Bernold.) L. Bernolt a.
Kis-Kaján. Világosvár tart. közt ily és «Kayary» alakban említik. (1439.
1441., 1445: I. h.) 1464-ben : Kyskayan. (I. h.) A mai Felső-Kajánel, (Kis-
Kaján) Brádtól dk. Hunyadmegyében.
Kis-Kalodva. L. Kalodva a.
Kis-Kápolna. L. Kápolna a.
Kis-Királyi. L. Királyi a.
Kis-Olcs. L. Utfalva a.
Kis-Ribicza. L. Ribicza a.
K is-Sáros. L. Sáros a.
Kis-Somos. L. Somos a.
Kis-Vá!ya L. Válya a.
Kiulfalva. Világosvár tart. közt: Kiolfalva. Kyul—. Kyw—. (1439., 1441.,
1445 : I. h.) Ma Tyulesd, Körösbányától ény., Hunyadmegyében.
Kományfaiva. Világosvár tart. közt Szakács. S.-Bucsáva és Zöldes m.
fekhetett. (1439 : I. h.)
Komlós. Komlous. Conlous. (1332—7: Páp. tiz. 1. 351. 366.) Komlos.
(1415 : Békésm. okit. 31.)( Apáti szomszédjaként tűnik föl. (V. ö. 1490 : Dl.
30329.) Az 1561. évi adólajstrom Alatkával'és Pankota vidéki helységekkel
együtt sorol föl ily nevű falut. Az utóbbinak felel meg az a plébánia, melyet
 ZA RAN DME GY E. 737

a pápai tizedlajstrom «Komlous. Conlous» alakban a pankotai főesperességben

i. b. fölsorol.
Kondorosegyház. L. Keresztül- a.
K orcsm árosfalva. L. Kőszend a.
Koszorushalom. Kozoroshalom. — L. Tégláshalom a.
Köt. (Költ.) Cholth. (1332 —7 : Páp. tiz. 1. 88. 1.. 1519 : Diplomat. Békés.
136.) Koth. (1462 : Dl. 26619 ; 1465 : Justh cs. lit.) Kooth. (1483: Dl. 29857.)
Apáti és Karulos (ma Kerülős) vidékén fekhetett. A XVI. sz. adólajstromokban
(1549. 1561.) ismét: Költ, Kolth. (Orsz. Lltár.)
Kübli. Kübli in portu (luvii Feyrkeres. (1438: Dl. 13244.) Somos m.
feküdt.
Ködegyház. Kwdeghaz pred. (1477 : Dl. 17972.) Kydeghaz poss. (1478:
Dl. 18042. és 18453.) Szent-Márton és Szineke közt, majd Gyarmat vidékén
fordul elő'. IJgy látszik inkább utóbbihoz feküdt közelebb. (V. ö. 1418: Dl.
10711.)
Kőegyház. L. Sinkavölgye a.
Kömegyefalva. Kömegefalva. Kemegyech. (1439.. 1441.. 1445.) Világosvár
körösbányai kér. tart. közt — Pontingálfalva m. sorolják föl. Úgy látszik
azonos az 1525. évi Kewezesth-tel. (I. h.)
Kőszend. Gerlai Ábrahámfiak birtoka 1350-ben : « . . . in m ontanis
K u zu n d in aurifodinis, ubi sunt quatuor descensus aurifodinarum, . . . . post
hoc autem media villa octo possessionum K u su n d vocatarum in possessione
M ortunuskueyndy dicta. ...·■> 1363-ban I. Lajos király ugyancsak e családdal
kapcsolatban a «m ontana aurilavatorii in rivulo K u s s u n d » nevű arany-
mosó-hely tulajdonjoga felett intézkedik. Végűi 1471-ben gerlai Abrahámfi
Bálint muronyi Vér Andrásnak zálogba veti részeit «in possessionibus Agyagbei,
Kisagyagbel simulcum possessionibus Selestje, Bavara, Albosfalva, Korcso-
marosfalva. Eperjes. Kerva, Albopataka in p ertinen d is Keössend.» (1349 :
Anjouk, okmt. V. 361., 1363: Fejér. IX. 3. 352., 1471 : Gyulafehérvári
kápt. 111. prot. 23. föl. 203. Jelenleg az Orsz. Levéltárban. Utóbbi oki.
XVII. sz. másolat, tehát a helynevek eredeti írásmódját nem adja híven ;
de azért eléggé megbízható.) Mind ez oklevelekben nem emlékeznek meg arról,
mely megyében feküdtek e tájékok és birtokok. 1349-ben a gerlai Abrabám-
fiaknak Körös-menti (békésmegyei) és Maros-menti (aradmegyei) birtokaival
együtt beszélnek azokról. Csupán az 1363. évi oklevélben fordúl elő a kérdéses
palak a (zarándmegyei) Pankota várossal kapcsolatban s 1513-ból ismerünk
egy oklevelet, melyben e család birtokai közt a zarándm egyei Agyagbeél is
előfordúl. (A többi ott közölt helynév nem egészen megbízható.) Ez alapon
a XVI. századi zarándm egyei adólajstromok vezetnek a kérdéses helyek
nyomára. Ezekben, pl. az 1561. éviben: ♦Agyagbeividéke* Kápolnavidéke
után soroltatik föl. a Bátoriak birtokában, tehát már mint Világosvár tartozéka ;
*Készéndvideke> pedig (az Agyagbélvidékére következő) Kapronczavidéke
után, az Ábrahámfiak birtokában. (Kaproncza-vidéke szintén a gerlai Abrahám-
fiaké v o lt; az 1349-ben“ évi oklevélben ez is egyezkedés tárgyát képezi. L.
Arad-megyében.) A kérdéses «vidékekéhez tartozó falukat azonban ez adó-
lajstromok nem sorolják elő. így tehát be kell érnünk azzal a valószínűséggel.
H u n y ad iak k o ra . VI. 47
738 MAGYARORSZÁG.

hogy e helyek mind egy csoportban feküdtek, még pedig a Fehér Körösnek
a mai Buttyin felé nyíló ama mellék-völgyében, melyben a régi Kó'szendnek
megfelelni látszó mai Kiszindiát találjuk. Egy Eperjes nevű helységet a Méreg,
Toldi sat. család birtokában a kérdéses adólajstrom is ismer, ez azonban úgy
látszik odább ny. feküdt a mai Kurta-Kér vidékén. (1513-hoz 1. Diplom. Békés.
117. 1.)
Közép-Siklós. L. Siklós a.
Közép-Vácza. L. Vácza a.
Közép-Vassány. L. Varsány a.
Középső-Bucsva. L. Bucsáva a.
Közepsö-Ricsa. L. Riska a.
Krakkó. Crakou. (1230: Fejér. 111. 2. 205.) Krakkó. (1403: Békésm.
rég. és tört. társ. Évk. VII. 80.. X. 7.) Az ugyanakkor előforduló: Újfalu,
Bagd és a három Szent-Morócz falucskákkal együtt később Gyula városba
olvadt s annak két utczáját képezé. Úgy látszik inkább Zaránd- mint Békés­
megyéhez számítandók.
Kriminász. Criminaz. (1441.. 1445.) Világosvár kápolnai kerületéhez
tartozott.
Kuba. Ghwba. (Páp. tized, lajstr.. Bunyitay, III. 469. 472.) Kis-Szintye
vidékén feküdt.
K unágota. Kwnagatha. (1463 : Dl. 15818.) Ma falu és puszta Batonyától
é. Csanádmegyében.
Kupa. (Krupa.) Kwpa. (1463: Dl. 15818. 15862.) Ma puszta. Kunágota
m. (dk.), a melylyel együtt tűnik föl. — Még ugyanez évben (Krwppa)
Aradmegyéhez számítják. (Dl. 15814.) 1446-ban e tájon (a megye kit. nélk.)
két Kupa nevű pusztát is említenek. (Magy. Tört. Tár. VI. 28.)
Kutas. Kwthos. (1481: Dl. 18495.) Keczerkutas. (1484: Dl. 18974.)
Mácsa m. fordúl elő, a melylyel együtt részben a (sárosmegyei) lipóczi
Keczerek bírták. — Mácsa m. ny. találjuk ma Kutasháza pusztát.
Laifalva. Egregy várához (1. ott) tartozott.
Lankoj. (Lunkoj.) Világosvár tart. közt: Felsew Lankoyh. Also-Lonkoi.
A.-Lankal. (1439.. 1441.. 1445: I. h.) 1525-ben: Lonkwy. (I. h.) Ma Alsó-
és Felső-Lunkoj, Brádtól dél felé, Hunyadmegyében.
L apisrét. L. Mikere a.
L avocsafalva. Lavocsafalva. Lewothafalwa. (1439.. 1441., 1445.) Világos
vár tartozékai sorában a mai Tyulesd m. fordúl elő. Bizonyára a szomszédos
mai Liaucz vagy Láncz értendő. (Hunyadm.) E helység 1525-ben: Laweh
formában szerepel. (I. h.)
L azurfalva. (Lazul. Lazura.) Lazul. (1427: Muz. lltár és Acta post
Adv. 35—41.) Lazwra. (1477 : Dl. 17902.) Laturfalva és Lazwrfalva — alakban
Világosvár tart. közt is fölmerül. (1464.) — A mai Lazur, Nagy-Halmágytól é.
Lésza. Leza. (1477 : Dl. 17902.) A mai Leásza. Nagy-Haimágy
mellett nyug.
Liftfalva. Világosvár kápolnai kér. tart. (1439.)
L iszcsora. Lyzchora. (1477 : Dl. 17902.) A mai Lestyora. Nagv-Halmágy
mellett ny.
 ZA RÁN DME GY E. 739

Lonka(-falva). Ily és «Lunka» alakban fordul elő Világosvár kápolnai

kerületében, Almás vidékén. (1439.. 1441., 1445.) 1464-ben: Alsó-Lonka,
1525-ben : Lonkaa. (I. h.)
Lónya. Lonya. (14£)8 : Dl. 20675.) Bököny (ma Buttyin), Árkos (ma
Járkos), és Kévéd (ma Kujed) társaságában sorolják föl a XVI. sz. adó­
lajstromok.
Loránthalm a. Loranthalma. (1467 : DL 30883.) A XVI. sz. adólajstro­
mokban mint elhagyott hely Lorántfalva néven Ágya vidékén merül föl.
Lőkösegyház. Levkuseghaz. (1418: Dl. 10711.) A mai Lőkösháza p..
Siklótól ny. Mellette tűnik föl Bozosegyház, mely megfelelni látszik a Sikló­
hoz tartozó mai Bodzás pusztának. Ugyanekkor egy «Bozas» birtok is sze­
repel, mely inkább a mai Medgyes-Bodzásnak felel meg, az 1488-ban föltűnő
«Bozos»-sal együtt. (Dl. 19378.) V. ö. Meggyesegyház.
L ukácsfalva. L. Lukácsútja a.
Lukácsútja. Világosvár kápolnai kér. tart. (1439.) Megfelelhet az
1464. évi Lukachfalwa-nak. (I. h.)
Lupsánfalva. Lubsanfalva. (1439.) Világos v. kápolnai kér. tart. .Meg­
felelhet az lv64. évi : Fodorlupsafalwa-nak. (I. h.)
M ácsa. Matha. (1446: Békésm. okit. 57.. 1481: Dl. 18495.) A XVI
századbeli dical. lastromokban : Maacbya. Simándtól dk. esik.
M adarsákfalva. Madarsakfalwa. (1441. 1445.) 1525-ben: Madersak.
(I. b.) Világosvárhoz tartozott. — Talán a mai Madrizesty, Buttyintól dk.
Madja(fi)falva. Madyafalva. Madyaíifalwa. (1441., 1445.) Világosvárhoz
tartozott. — Tán Kakaróíalva körűi feküdt.
M agas-D em eter-falva. Világos v. kápolnai kér. tart. (1439.)
Magulicsa. (Magyorics.) Maglwycza. (1477: Dl. 17902.) Magalucha.
(1427 : Acta post Adv. 35—41.) Magwlyschya. (1461 : Dl. 30204.) Magurich.
Magyorich. (1439., 1441., 1445. Világosvár tart. közt.) Nagy-Halmágytól
ény. esik.
Magyar-Dud. Magyardwd. (1489 : Dl. 19414.) Ma Duud, Világostól k. é.
Magyar-Kalodva. L. Kalodva a.
M ajáta-G yörgy-falva. Mayathagyerghfalva. (1441., 1445.) Világosvárhoz
tartozott.
Marót. Maroth. (1519 : Diplom. Békés. 136.) A XVI. sz. adólajstromok
Pankola és Világos vidéki helységekkel együtt sorolják föl. — Bizonyára a
mai Moroda értendő, Pankota m. ék.
M átyás-V aesánya. L. Varsány a.
M azzagfalva. Mazzagfalwa. Mazzakfalwa. (1429: Dl. 12086.) A mai
Somoskesz és Talmács puszta mellett fekhetett.
Medvefalva. Medwefalwa. — Világosvár aranyági kerületéhez tart.
(1439. 1441.) 1445-ben körösbánya-vidéki helységekkel együtt említik. (Huny.
kora. X. 160.)
Medvesfaiva. Medwesfalwa. (1464.) Világos vár tartozékai sorában
Aranyág m. sorolják föl s megkülönböztetik Medvefalvától.
47*
740 MAGYARORSZAG.

Megyer. Az aradi káptalan birtoka : Megyei' poss. — a megye kitétele

.nélkül. (1453: Dl. 29809.) E helységet a XVI. sz. zarándm egyei adólajstro­
mok «Borosmegyer» néven ismerik (1549. 1553. 1561.) s Világos vidékén
feküdt helységekkel együtt sorolják föl. - - A pápai tizedlajstrom (332. 1.) a
pankotai főesperességben : Meger. a Bakocs-Codex (433. 1.) 1496-ban: Megyer
alakban említi — úgy látszik ugyanezt a helységet. Egregygyel kapcsolatban
1406-ban is fölmerül (nobiles de Meger. Kapy cs. lit. E. l'asc. 1. n. 1.), de
nem mint Egregy vár tartozéka, mert e helység már a XV. században több­
féle birtokos kezén volt. Láttuk fentebb, hogy az aradi káptalan mondja a
m agáénak; 1494-ben (m int: Meger) az alsó-egregyi Kolbász, — 1519-ben
(m int: Borosmegyer i a gerlai Abrahámfi család birtokai közt soroltatik föl. —
E három földesurat Boros-Megyeren a XVI. sz. közepén is megtaláljuk. (Adó-
lajstr. Orsz. Lit.)
M eggyes(-egyház). Meggyeseghaz. (1418: Dl. 10711.) Megyes. (1488: Dl.
19378.) Ma Medgyes-Bodzás helységet és Medgyes pusztát találunk B.-Gyulá-
tól dny. (V. ö. Lőkösegyház.)
M lhályfalva. (Mihalyest.) Világosvár tart. közt: Mihály estfalva. Mihal—.
(1439. 1441., 1445: I. h.) 1464-ben: Myhalestfahva. 1525-ben pedig: Mihal-
falwa. (I. h.) A mai Miheleny. Körösbányától kel., Hunyadmegyében.
Mikere. «Mykere, Erdevkuz. Fatelek, Zalcho (máskor : Zarcho) és Lapys-
reth poss.» (bizonyára inkább puszták) a mai Gyula-Vári és Miske vidékén
terülhettek el. (A Maróthi birtokok közt. 1418 : Dl. 10711.)
M iklósfalva. Wayda de Myklosfalwa. (1475 : Dl. 17660.) Zarándmegyé-
ben fekhetett a megfelelő helység. 1464-ben Világos vár tart. közt is sorol­
nak föl ily nevű falut.
M iklós-Kenéz-Kalodvája. L. Kalodva a.
M ikodanhoncsa. Világos vár kápolnai kerületéhez tartozott. (1439.)
Mikófalva. 1427-ben «de Mikefalva» nevű nemes fordái elő. (Dl. 26389.)
Mikófalva 1441-ben és 1445-ben Világosvárhoz tart.
M iladini-János-falva. Világosvár aranyági kerületéhez tartozott. (1439.)
Miske. Myske. Miske. (Páp. tíz. 1. Bunyitay. III. 470., 1438: Békésm.
okit. 44., 1453 : Dl. 14719.) Kis-Jenőtől ék. esik.
Monyorós. Monyoros, Ewkerytho — együtt fordúlnak elő Barakony
vidékén. (1515: Dl. 30270.) Az 1561. évi adólajstrom mindkettőt a bihari
határon (Keszi, Kalocsa) sorolja föl.
Morócz. Moruch. (1332—7 : Pápai tizedlajstrom. 333. — Lásd : Fajdas
alatt is.)
M osta-György-falva. Világos vár kápolnai kér. tart. (1439.) 1464-ben:
Mestefalwa. Az 1525. évi urbárium szerint pedig: Muztafalwa. (I. h.)
Nadab. Nodob. Nadob. (1332—7: Páp. tiz. 1. 333. 351. 366.) Nadab.
(1475: Dl. 17669; 1497: Dl. 20623.) Naab. (1484: Dl. 18973.) Vámhely volt.
— Kis-Jenőtől d. esik.
N agojafalva. Nagojafalua. Nagyoyafalva. (1439., 1441.. 1445.) 1525-ben:
Nagoya. (I. h.) Világos vár körösb. kér. tart. közt Káposztásfalva mellett
merül föl.
 ZARÁN DMEG YE. 741

Nagy-Bernolt L. Bernolt a.
Nagy-Kápolna. L. Kápolna a.
N agy-Patak. L. Ponti ngálfalva a.
N agy-Sáros. L. Sáros a.
Nagy-Siklós. L. Siklós a.
Nagy-Somos. L. Somos a.
Nagy-Zelénd. L. Zerénd a.
Nemesfalu. Nemesfalw. (14119. 1441. 1445.) Világosvár aranyági kerü­
letéhez tart.
Nemes-Pél. L. Pél a.
Nyék. Nyeek. (1483 : Dl. 18833; 1497 : Dl. 20623.) Nyék. (1492: Dl.
19796.) Ma puszta Uj-Szent-Anna m.
Nyermlg. Nermygh. (1477: Dl. 17902.) Lazur, Vidra, Acsucza stb.,
Nagy-Halmágy vidéki helyekkel együtt tűnik föl.
N yirpatak. Világosvár ribiczei kér. tart. (1439.) Ma Mesztákohy (Nyír­
fáivá). lírád mellett óny. Hunyadmegyében.
Nyived(-telek). Neueg iuxta Crisium album. (1261 : Orsz. Lit. Eccles. f.
69. n. 47.) Niuektelek. Neuedtelek. Nyuetelek. (Páp. tiz. 1. 52. 67. 75..
Bunyitay. III. 470.) Nyuegh. (1490: Dl. 30329.) Bél és Gurba közt feküdt.
Odormántő. «Odormanthew. Hovdozegh, Hethnyarrethe. Gegmenthev.
(Barazdafaka) és Baroth poss.» (valószínűleg inkább csak puszták), a mai
Gy.-Vári, Pél és Gyarmat vidékén terűitek el. (A Maróthi birtokok közt.
1418: Dl. 10711.)
Oles. L. Utfalvánál.
Oprisafalva. Acsuva m. említik Világos tartozékai közt. (1439.)
Ormingye. L. Györrnénd a.
O rrosfalva. Orrosfalu. (1441.) Orosfalwa. (1445.) Világosvárhoz tart. —
Dobrocsafalva m. sorolják föl.
Osziofalva. (Oszojfalva.) Ozzoyfahva. (1464.) Wazzwyfalwa. (1525.)
Világosvár tartozékai közt Székás vidékén tűnik föl s a mai Jószásnak (vagy
Jószáshelynek) látszik megfelelni, Nagy-Halmágy és Buttyin közt a Fejér-
Körös mentén.
O ttlaka. Olthlaka. (1438: Dl. 13244.) Otlilaka. (1453: Dl. 14719;
1499 : Dl. 20841.) Sikló mellett ény. találjuk.
Ököritó. L. Monyorós a.
Ölyved. Elweth. (1433: Dl. 30169; 1495: Dl. 20281. 26062.) A XVI.
századi adólajstromok szerint Barakony és Betlen-Üsi vidékén fekhetett.
Örvényes. Ewrwenyes. (1441. 1445.) Világosvár tart. közt Zöldesfalva
körűi tűnik föl.
Ősi. Gorsasewsy. Korsasewsy. (1478 : Dl. 18042.) Bethlenewsy. Ewsy.
Ewzy. (1413—79 : Békésm. okit. 25. 43. 63. 94. 98.) A pápai tizedlajstrom-
ban egy «Buzás-Ősi» nevű helység is előfordúl. (Bunyitay. III. 452.) s Bátor
és Széplak közt feküdt. Ezenkívül ma csak egy Ősi nevű pusztát ismerünk
Nagy-Zerind m. — (1466-ban Bethlen-Ősit — tán tévedésből — Békésm.-hez
számítják. Békésm. okit. 81.)
742 MAGYARORSZÁG.

Östelek. Ewsthelek. (1485 : Dl. 19084.) Zaráncl és Somos m. feküdt.

P álfalva. Világosvár aranyági kerületéhez tartozott. (1439.)
Pályi. Paly. (1338: Zichy okmt. I. 536.) Keszivel együtt említik.
P anusa. Panussa. (1441. 1445.) Világosvár tart. közt Bucsáva körűi
sorolják föl. 1525-ben : Panusesth. (I. h.)
P ap-lstván-falva. Világosvár kápolnai kér. tart. (1439.)
P apfalva a) Papfalwa. (1429 : Dl. 12086.) Tolmács és Somoskesz táján
fekhetett. — b) Egy másik ily nevű falu Egregy várához (1. ott) tartozott.
P ecsér. Pecher. (1261: Orsz. Lltár. Eccles. f. 69. n. 47., 1332—7 : Páp.
tiz. 1. 333.) Pelcher. (1483: Dl. 18782.) Pettier. Pecheer. Pecher. (1 4 9 3 -6 :
Bakocs Cod. 395. 438. 440. stb.) A XVI. sz. adólajstromokban a mai Erdő­
hegy vidékén találjuk.
Pél. Pyli. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 332.) Pyl. Nemespyl. Pel. Pelii. (1418 :
Dl. 10711 ; 1433 : Dl. 30169 ; 1437 : Dl. 13093.) Pélnek vámja is volt. mely
Gyula-várához tartozott Péllel együtt. E helységtől Nemes-Pélt mint köz-
nemesektől lakott helyet különböztették meg. — Ma Nagy-Pél helység és
Kis-Pél puszta, B.-Gyulától dk.
P ete-V assány. L. Varsány a.
P éterk u ta. L. Sinkavölgye a.
Pipaly. Pypaly. (1384 : Nadányi cs. lit. rendezeti.) Pypoly. (1485 : Turul.
1887. 128. 1.) Nemesi névben : de Pypal, Pipálj. (1489 : Dl. 19587. és Diplom.
Békés. 106.) A XVI. századi adólajstromokban: Pypaly alakban fordul elő,
még pedig hozzávetőleg Pankota vidékén. Ma Sikula határában találunk egy
Pipaj nevű pusztát. A vele együtt 1485-ben említett: «Chylagos» pedig a
nevezett dicalisokban mint: Chigatevsse. Ciga Twse (tehát: Csigatőse. Csigatös).
1389-ben pedig mint «Cygachius» szerepel, de úgy látszik a szomszédos
(Sikulától d. eső) mai Csigerel-nek nem felel meg. (A XVI. sz. adólajstromok
ugyanis egy Csigerfalvát is ismernek. — Itt megjegyzem, hogy az 1485. évi
oklevél-kivonatot m ásolat után közli a czikkiró.) Utóbbi helységei egy 1470.
évi oklevél után Szabó Károly szintén írja Csigatősnek. (Tört. Tár. 1890.
.150. 1.) 1487-ben nemesi névben (eredeti oklevél szerint): de Chujatessy.
(Dl. 19274. — V. ö. 1389-hez : Nadányi cs. lit. rendezeti.)
Piski. Pysky. (Nemesi névben. 1484 : Dl. 18974.) A XVT. sz. adólajslrom-
ban Seprős vidékén találjuk.
P isztrángosfalva. Pistrangasfalwa. — Világosvár tart., közt csak ez egy
ízben említik, Dragojafalva m. (I. h.)
P itvarosegyház L. Keresztur a.
P lesafalv a. (Pleskafalva.) Ily és «Pleska» alakban említik Világos vár­
kápolnái kerületében Kakarófalva m. (1439.. 1441.. 1445.) 1525-ben is: Pleska.
(I. h.) 1464-ben pedig: Pleskafalwa.
Plófalva. Plofalwa. (1441., 1445.) Világosvárhoz tartozott. — Pesty
szerint valószínűleg Plop a Fejér-Körös m. (Aradm.) E helység már 1525-ben
Plop nevet visel. (I. h.)
P odistafalv a. Phodistafalva. (1439.) Világosvár körösbányai kerületéhez
tartozott. 1525-ben : Potyzkafalwa, (I. h.)
 zabandmegye . 743

Pokolfalva. (Pókafalva.) E helység e két formában fordái elő Világos­

vár tartozékai közt, a kápolnai kerületben. (1439., 1441.. 1445.) 1464-ben és
1525-ben : Pokolfalwa. (I. h.) Helyesebb elnevezésnek tehát ez látszik.
Pontingalfalva. Pontingalfalwa. (1441., 1445.) 1525-ben: Potingan. (I. h.)
Vílágosvárhoz tart. — Ma Pottingány. Körösbányától ék. Hunyadmegyében. —
Tán ezt kell értenünk az 1464-ben e tájon előfordúló : Nagpathak a. is.
Raes. (R acska, Recska). L. Riska a.
Ragán. Ragan. (1418 : Dl. 10711.) Meggyesegyház m. tűnik föl.
Rasztócz. Rastolcz. Alsó- és Felső-Rastolch. Raztolcz. (1439., 1441., 1445:
I li.) Rastoch. (1461 : Dl. 30204.) Világosvárhoz tartozott. — Ma Rosztocs,
Nagy-Halmágytól ny.
Ratinva (?). Egregy várához (1. ott) tartozott.
Ríbicza. (Ribicze.) Ribicza. Kisribicza. Kysribicze. (1439., 1441.. 1445 :
I. h.) 1525-ben : Ribicha maré és Ribicyor. (I. h.) Világosvárhoz tartozott. —
Ma Ribicze és Ribicsora, Körösbányátó] é. k. Hunyadmegyében.
Riesa. L. Riska a.
Riska. 1439-ben: Felső-Richa és Középsó'-Richa, — 1441-ben: Felső-
Racli és Rachka. — 1445-ben : «Felsew Rechka, Felsew Rach és Rachka», —
1525-ben Rychka és Rezkulicya (i. h.) merül föl Világosvár tart. közt,
ugyanegy vidéken, Körösbánya körül. Ma két helység fekszik e tájon, melyek­
kel ama régiek azonosíthatók, t. i. Riska és Riskulicza. Körösbányától ény.
felé. — «Ryska» különben 1427-ben is szerepel, mint (Czebével együtt)
Körösbánya (kir. adományiíl nyert) birtoka. (Dl. 26389.)
Rom ánfalva. Világosvár ribiczei kér. tartozéka. (1439.)
Rosztoka(-falva). Pastukafalva, Rozthoka, Bozthoka. (1439., 1441.. 1445.)
1525-ben : Razthoka. (I. li.) Világosvár kápolnai kerületéhez tart. — Almás
és Kakaró körül feküdt.
Rudafalva. Kudafalva. Rudafalwa. (1439., 1441., 1445.) 1525-ben: Ruda.
(t. h.) Ma Ruda, Brádtól dk., Hunyadmegyében.
Ság. Sagh. (1495: Békésm. okit. 11.3.) Varsánynyal, Péllel és Elekkel
lehetett határos.
S állaka. (Sádlaka.) Poss. Peel et Saadlaka in cottibus Bihar et Zarand.
(1371: Dl. 29176.) Poss. Peel et Sallaka in c. Zarand. (1371: Dl. 30128.) Az
1549. és 1561. évi adólajslrom : Sarlaka, Saarlaka néven ismeri és Karulos,
Zerind, (isi sat. társaságában sorolja föl. (Orsz. Lltár.)
Sámoly-Keszi. Samugkezew. (1344 : Ház. okmlár. III. 150—4.) Samul-
kezy. Samol—. (1461 : Dl. 18585.) Vámszedő hely volt. — A mai Somoskesz,
Csermő mellett é.
S am sfalva. Világos v. körösb'ányai kér. tart. (1439.)
S áros. Nagysaros. (1453: Dl. 14719.) Nagsaros. Kyssaros. (1479: Dl.
30219.) Kyssarus. (1467: Dl. 30883.) Ágya mellett feküdt, Vadász és
Miske felé.
Sebren. (Sebred.) Sebrith. (1412: Dl. 9941.) Sebren. (1423: Dl. 11307;
1473 : Dl. 17415.) Sebred. (1464: Dl. 16085.) Királyi és Köbli közt sorolják
föl. — Simánd és Nadab vidékén feküdt tehát.
744 MAGYARORSZAG,

Selénd. Solend. (1332—7: Páp. tiz. 1. 332.) Seiend. (1475: Dl. 17660.)
Nemesi előnévben. — Ma Silingyia, Boros-Jenó'től dk.
Septely. Septhel. (1496: Bakocs Codex. 433.) A XV. sz. adólajstromok-
ban Pankota és Zaránd táján merül föl.
Siklós. Ville sclavonicales: Nagsiclus, Kuzepsiclus et Felsewsiclus.
(1406—7 : Kapy cs. lit. E. fasc. 1. n. 1.) Egregy várához tartoztak. Az 1561.
évi adólajstromok már csak «Also Syklos és Fglsé Syklos» helységeket ismer­
nek. Bizonyára Pankota vidékén feküdtek.
Sikula. Sicula. Sycula. (1332—7 ·. Páp. tiz. 1. 332. 350. 366.) Boros-
Jenőtől ny. találjuk.
Sim on-Kereki. L. Kereki a.
Sinkavölgye. «Synkawelgye, Peterkutha al. nőm. Zannyayzanlhas.
Abzakutha. Haromfylev, Thomorchok és Kweghaz» nevű «birtokok» tűnnek
fel 1418-ban a Marótíak uradalmában a mai Batonya vidéken ény. felé.
Bizonyára nem helységek vagy nem mind helységek voltak. (1418: Dl.
10711.)
Sokló. Soklo. (1406: Dl. 13973; 1456: Békésm. okit. 73.) Ma Sikló.
Aradtól é.
Solym os(-falva). Solmosfalva. Solmus. (1439., 1441., 1445: I. h.)
1525-ben: Solmos. (I. h.) Világosvárhoz tartozott. — A mai Solymos-Bucsáva
tartja fönn emlékét.
Somos. Nogsomos. Kyssomos. (1438: Dl. 13244.) Erdőhegy vidékén
(dk.) feküdt.
Söprős. Seprews. (1413. és 1479: Békésm. okit. 27., 94., 98.) Kis-
Jenőtől ék. esik. — 1466-ban — tán tévedésből — Békésm.-hez számítják.
(U. o. 81.)
Süveg. Sywegh. (1441. 1445.) Világosvár kalodvai kér. tartozott.
S zak ács. (Szakácsi.) Világosvár tartozékai: Alsó- és Felső-Szakács,
majd: A.- és F.-Székás. (1439—1441 : í. h.) A. Zekas. F. Zekas. (1445: 1. b.)
Zakaehy pred. (1477: Dl. 17902.) Also Zekas. Felse Zekas. (1525: I h.)
Ma Székács vagy Szakács nevű falut ismerünk, Nagy-Halmágytól dny.
Szálcső. L. Mikere a.
Szalófalva. Zalofalwa. (1441.. 1445.) Zalovfalva. Világosvárhoz tartozott.
S zantosháza. (Szanktusháza.) Santhohaza. (1384: Nadányi cs. lit.
rendezeti.) Sanctushaza. (1406: Kapy cs. lit. E. f. 1. n. 1.) Santhoshaza.
(1467 : Dl. 30883.) Sankthwshaza. (1496: Bakocs Codex. 433.) Ma a Pankotá-
tól dk. eső Ternova m. találunk egy Szantus nevű pusztát.
S zederkény. Zederchen. (1406 : Kapy cs. lit. E. f. 1. n. 1.) Zederken.
(1485 : Dl. 19084.) Simánd vidékén (é. felé ?) fekhetett.
S zékás. (Székács.) L. Szakács a.
Székes-A ranyág. L. Aranyág és Székeshelyfalu a.
Székeshelyfalu. Zekeshelfalwa. (1441. 1445.) Világosvár aranyági kér.
tart. Később úgy látszik ez a helység viseli a : Zekas Aranyak. Zekasaranyagh
— nevet. (1464. 1525.)
Székes-Kalodva. (Székás-Kalodva.) L. Kalodva a.
 ZA RANDMEGYE. 745

Székudvar. Zekuduor. (1311: Anjouk, okmt. I. 242.) Zecuduor. (1332—7:

Päp. tiz. 1. 333.) Zekudwar. Zeekwdwar. (1406: Dl. 13973 ; 1481 : Dl. 18495;
1485—6: Dl. 19092.) Kis-Jenő és Sikló közt fekszik.
S zelestye. L. Kó'szend a.
S zelistafalva. Világosvár ribiczei kerületéhez tartozott. (1439.) Ma
Szelistye, Brádtól dk. Hunyadmegyében.
Szénásegyház. L. Keresztur a.
Szent-A lbert. L. Fajdas a.
Szent-Benedek. Zenbenedek. (1418 : Dl. 10711. — V. ö. Békésm. rég.
és tört. társ. évk. VII. 81. Ma puszta B.-Gyulától d„ Békésmegyében. (V. ö.
Benedekegyháza.)
Szentes-K irályi. (Szent-Király). L. Királyba.
Szent-György. Zenthgyergh. (1487: Dl. 19313.) Szentes-Királyi. Szék­
udvar és Simánd helységekkel együtt említik.
Szent-János. L. Fajdas a.
Szent-M árton. Zenthmarthon. (1477 : Dl. 17972.) Simándtól ny. esik.
(L. Királyi a. is.)
Szent-M orócz. L. Krakkó a.
Szere-M iklósfalva. Zeremyklosfalwa. (1464.) Csak ez egy ízben említik
Világos vár tartozékai közt, Medvefalva mellett.
S zeretefalva. Zerethefalwa. (1464.) Zerresth. (1525.) Világosvár tart.
közt Székás mellett soroltatnak föl. — Szeretefalvának a Székással tó'szom-
szédos mai : Szaturő látszik megfelelni.
Szerhet. Scerhet. (1230: Ház. okmtár. VI. 25.) Zerhet. (1232: U. ο. I.
13.) Zerhelh. (1403: Békésm. rég. és tört. társ. Évk. VII. 80., és dr. Karácsonyi
czikke u. ο. X. 9. — V. ö. Pesty. Ilelyn. I. 361.) Gyula m. feküdt Varsánd
felé. Még az 1553. évi adólajslrom is ösmeri. (Zerhett. — Orsz. Lltár.)
Szevden. A magyar-kalodvai kerületben fordúl elő Világos vár tartozékai
közt. (1439.)
Szilágy. Zylaagh. (1445.) Világosvár m.-kalodvai kerületéhez tartozott,
Szilas. Zylas. (1463: Dl. 15818.) Kunágotával együtt fordúl elő. —
A páp. tiz. lajstrom is ismer egy : Zilas nevű plébániát. (333. 1.) Székudvar
és Nadab közL sorolja föl.
Szilvák-Kalodva. E. Kalodva a.
Szilvák. (Szilvás.) 1439-ben mint Két-Szilvák puszta, 1441-ben és
1445-ben pedig mint Két-Szilvás merül föl Világos vár tart. közt, a kalodvai
kerületben. 1525-ben: Zylwagh. (I. h.)
Szineke. Zyneke. (1478 : Dl. 18042.) A mai Színiké, Zaránd m.
S zkrofafaiva. Világos vár tart. közt fordúl elő : Skrofafalva. (1439:
I. h.) 1525-ben: Scropha. (I. h.) Ma is Szkrofa. Brádtól délre Hunyadm.
Szőllős. Zewles. (1489 : Dl. 19477.) Pankota m. ó. találjuk.
Sztaniszlófalva. Stanisafalwa. Stanizlafalwa. (1439., 1441., 1445.) Almás
vidékén tűnik föl. 1439-ben (Pesty szerint) két ily nevű helység is fordúl
elő Világosvár tartozékai közt. Ma Hunyadmegyében találunk egy Sztanizsát
Körösbányától kel. E helység már 1525-ben i s : Zthanycza, 1464-ben pedig:
Ztenosafalwa. (I. h.)
746 MAG YARORSZAG.

T ak aricsfalv a. Világosvárhoz tartozott. (1439: I. h.) A mai Tataresd,

Körösbányától ny., Hunyadmegyében.
Talák. Thalak. (1439: I. h.) Világosvárboz tartozott. — Ma Talács.
Nagy-Halmágytól ny.
T alpas(-m ezö). Talpasmezew — a Körös mellett. (1344: Ház. oknitár.
III. 150— 4.) Thalpas. (1515: Dl. 30270.) A mai Aradm. ék. vidékén. Kis-
Jenőtől ék. fekszik.
Tam áoz. Thamaaz. (1326: Dl. 28575.) Thamaz. (1473: Dl. 17415.)
Thamacz. (1483: Dl. 29857.) A mai Kis-Jenó' vidékén feküdt.
Tam ány. Thaman. (Páp. tiz. 1. 52., Bunyitay. III. 472.. 1515: Dl.
30270.) Ma Tamánd puszta, Boros-Jenó' m. k.
T am ásfalva. Thomestfelva. Tamasfalwa. (1439., 1441.. 1445: I. h.)
1525-ben : Thomesth. (I. h.) Világosvárhoz tartozott. — Ma Tomesd, Körös­
bányától ény., Hunyadmegyében.
T am áshida. Thomashida. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 53.) Tamashida. (1341:
Anjouk, ο. IV. 148., 1421 : Csáky cs. lit. f. 3. n. 4.. 1488: Dl. 19365.) A mai
Tamásda, Biharmegyében, Fekete-Gyarmat m. — Vámszedő hely már 1421-ben.
1520-ban a biharmegyei vámhelyek közt vették föl. (Dl. 23348.)
Tégláshalom . Theglashalom. (1418: Dl. 10711.) Koszorushalommal ^együtt
a mai Kevermes és Lőkösháza vidékén tűnik föl. Valószínű, hogy hajdan is
inkább csak puszta volt mindenik.
Telek(i). Thelek. (1493—6 : Bakocs Cod. 438. 446.) Az egri püspöké
volt. A XVI. sz. adólajstromokban (1561.) egy «Borostelek»-et találunk az egri
püspök birtokában, Gurba és Piski közt fölsorolva, s egy Feltelek-et (1561.) vagy
Teleky-t (1549.) Miske vidékén, más kézen. Utóbbiaknak egy 1467-ben (nemesi
névben) előforduló «Thelek» helység felel meg. (Dl. 30883.). valamint az
1453-ban (részben) a Miskeiek és Keczerek birtokában felmerülő : Teleki is.
(Másolat után. 145.3: Dl. 14719. — V. ö. 1344-hez : Ház. okmt. III. 150—4.)
T eszm ostelek Tyzmostelek. (1418: Dl. 10711.) Kamarással és Belső-
Iratossal együtt tűnik föl a Maróti-birtokok közt.
Tét. Theech. (1326 : Dl. 28575.) Theth. (145.3: Békésm. okit. 64.) Zerind
vidékén feküdt.
T isza. Thiza. (1477 : Dl. 17902.) Világos v. tart. közt Tiszafáivá néven
tűnik föl. (1439 : I. b.) Ma Tisza, Nagy-Halmágy mellett ny.
T ivadarfalva. Világosvár kápolnai kér. tart. (14.39.) 1464-ben is föltűnik
e vár tart. közt. (I. h.)
Tolm ács. Tholmath. Tholmach. (1429 : Békésm. okit. 40., Dl. 12086.) A
mai Talmacs p. Biharm.. Vadásztól — a melylyel együtt fordul elő — keletre.
Tom orcsok. L. Sinkavölgye a.
Tornova. a) Világos vár tartozékai 1439-ben : Alsó- és Felső-Tornova.
(I. h.) Ma Ternava, Körösbányától ny. Hunyadm. — 6) Egy ily nevű helység
(Thornowa) az egregyi Kolbász cs. birtokai közt is előfordul s a Pankotától
dk. eső mai Ternovának felel meg.
T ótfalu. Világosvár kápolnai kér. tart. (1439. 1464.) Ily nevű helységnek
azonban Nadab vidékén (észak felé) is kellett lenni. — (1473 : Dl. 17436;
 ZA RAN DM EG YE. 747

1481: Dl. 18496; 1494: Dl. 20175.) Ezenkívül 1515-ben a mai Talpas-sal
együtt is sorolnak föl egy ily nevű falut (Dl. 30270.), mely a XVI. században
is e néven ismeretes. (Adólajstr.)
Tövisegyház. Thwiseghaz. (1433: Dl. 30169.) Ma puszta Simándtól d.
— 1462-ben a Toldiak birtokai közt egy oklevél: Thywseghaz-at, egy másik :
Phyugezeghaz-at sorol föl, Péllel együtt (Dl. 26619. 28262.) E tájon sok-féle
«egyház» végzett! helység és puszta volt s azért ez a falu különbözhetett
a kissé távolabb eső mai tövisegyházi pusztától.
T reszty efalva. (Tercze. Teresztye.) Trestyefalva. Terchye. (1439.. 1441.,
1445 : T. ni.) Teresthe. (1464: I. h.) Trezthe. (1525 : I. h.) Világosvárhoz tar­
tozott. — Ma Tresztia. Brádtól dk., Hunyadmegyében.
Turgony. L. Izsák a.
llj-B árfalva Jubarfalwa. Wyborfalwa. (1439., 1441., 1445 : I. h.) 1525-ben
WBorfye. (1. h.) Világosvárhoz tartozott. — A mai Barest (Uj-Barest), Körös-
bányától é., Hunyadmegyében.
Újfalu. Wyfalw. (1477 : Dl. 17902.) Az 1525. évi világosi urbárium is
e néven ismeri. (1. h.) Nagy-Halmágy vidékén tűnik föl. (Lásd : Krakkó a. is.)
Utfalva. IJthfalva. (1439.) Pesty szerint ma Öcs (?) Nagy-Halmágytól d.
De úgy vélem, inkább az ugyanakkor Világosvár tartozékai közt föltűnő
«Kisolch» felel meg a mai Ocsnak
Vácza. (Váttya.) Világos vár tartozékai k ö zt: Felső-Vattya és Vattya
(Vacchya?) fordul elő 1439-ben. (I. h.) A mai Al- és Fel-Vácza, Körösbányá-
íól nyug.. Hunyadm. — Ogy látszik az 1441-ben Világosvár tart. közt föltűnő
«Felsó'-Veechka» alatt is ez a helység értendő. 1464-ben: Felsew Watha,
Kezep Watha. (I. h.J 1525-ben határozottan : Nagh Wacha és Felse Wacha.
(1. h .)
Vadat). Poss. Wadad et alter Wadad. (1446: Dl. 7914.) Fövényes és
Kígyós határában említik.
Vadász. Vadaz, Vodaz. (1332—7: Páp. tíz. 1. 50. 67.) Wadaz. (1363:
Zichy okin tár. III. 215., 1467 : Dl. 30883.) Vadaz. (1461 : Dl. 15566.) Kis-Jenő-
től ék. esik.
Váka. Waka. (1439., 1441., 1445. 1525 : I. h.) Világosvárhoz tartozott.
Körösbánya mellett kel. találjuk, Hunyadmegyében.
Válya és Vályafalva. Vallva. Walyafalva. (1439.. 1441.. 1445.) Világos
vár tartozékai sorában a körösbányai és ribiczei kerületben mint két helység
fordul elő. ügy látszik a mai Valea-Mare és ValeaBrad értendők, Körösbányá­
tól ény. és dk. (Hunyadmegyében.) E két falu az 1464. évi világosvári urada­
lom ban: Walyafalva és Kyswalya, 1525-ben pedig: Walya mayr és Valya
Brad. (1. h.)
V ancsfalu. Világosvár kápoln. kér. tart. (1439).
V arat(-egyház). Varoct. (1230: Ház. okmt. VI. 25.) Waruhth. (1326 :
Dl. 28575.) Waratbeghaz. (1418 : Dl. 10711.) Warath praed. (1438 : Békésm.
okit. 43.) Pél, Keszi és Gy.-Vári m. fordúl elő.
Váras-K eszi. Varaskesev. (1332—7: Páp. tíz. 1. 50. 88.) Varaskezu,
Varaskezew. (1344: Ház. okmt. III. 150—4.) Varaskezy. (1438: Békésm. okit.
44.. Dl. 13244., Bunyitay. III. 478.) Vadász és Apáti m. d. feküdt.
748 MAGYARORSZAG.

Vári. Wary. (1230: Ház. okmt. VI. 25.) Vary. Varii. (1438: Békésm.
okit. 43. V. ö. Békésm. rég. és tört. társ. évk. VII. 81.) Vámszedő hely volt.
A mai Gyula-Vári, Békésmegyében.
V arsány. (Vassány). Mathyas Wossana. (1338: Zichy okmt. I. 536.)
Wossyan. (1341 : Békésm. okit. 4. 5.) Peteuossyan. (1369 : Kár. okltár I. 314.)
Kezepwassan. (Nemesi névben. 1429: Békésm. okit. 40.) Gywlawarsan. (Hasonló­
kép. 1479: Dl. 30219.) Varsan. (Azaz : Gyula-Varsány. 1495 : Dl. 20281. 26062.)
Ma Gyula-Varsándon kívül még Ó-Fazekas- és Uj-Fazekas-Varsánd nevű hely­
ségeket (Simándtól dk.) találunk Aradmegyében. A pápai tized-lajstrom a
pankotai főesperességben (a hová a mai Gyula-Varsánd is tartozott) egy ·'
Vosian. Wosyan nevű plébániát sorol föl. (351. 366.)
V ásári. Wasary. (1492 : Dl. 19822.) A XVI. sz. adólajstromokban Nadab
vidékén merül föl egy «Banvasary» nevű falu. De nem ez, hanem az ugyan­
ekkor Zaránd és Nyék táján feküdt «Nemes Vasary» értendő. — Ugyanez
időben (nemesi névben) «Dombavmsara» helynév is fölmerül. (Dl. 19796.) A
pápai tizedlajstrom a pankotai főesperességben (Világos vidékén) szintén ismer
egy: Vasari, Wasari — nevű plébániát. (351. 366. 1.)
V écsfoka. Wechfoka. (1465: Justh cs. lit.) Kir. ember nevében. Kót
vidékével kapcsolatban fordúl elő.
V eresegyház. Wereseghaz poss. (1418: Dl. 10711.) W. praed. (1477:
Dl. 17972.) W. poss. (1478 : Dl. 18042 ; 1481 : Dl. 18453.) A Maróti-birtokok
közt Vári és Kevermes közt sorolják föl. 1418-ban: Barázdafok. Feketehalom,
Dékánhalma és Czéklásegyház «birtokokkal» (valószínűleg inkább csak pusz­
tákkal) együtt. Talán ugyanez a helység vagy puszta (része) fordul elő
1458-ban Békésmegyében, a gerlai Ábrahámfi birtokok közt. (Diplom.
Békés. 78.)
Vidra. Wydra. (1477 : Dl. 17902.) Nagy-Halmágytól ény. találjuk.
Visznek. Visnek. (1433: Dl. 3169.) Csegedszeg. Miske, Sáros sat.
vidékén feküdt.
Zaránd. Zarand. (1332 - 7 : Páp. tiz. 1. 366., 1449: Dl. 29798 ) A
megyei gyűlések helye volt. — Boros-Jenőtől dny. esik.
Z dragurfalva. Világosvár körösbányai kér. tart. (1439.) llgy látszik a
mai Seszur. Brádtól k . Hunyadmegyében.
Zerénd. (Zelénd.) Zerend és Belzerend. (1326: Dl. 28575.) Zelend.
(1332—7 : Páp. tiz. 1. 53.) Zelend in c. Zarand. (1483 : Dl. 18786. 29857.)
Belzerend in c. B ihar. (1473: Dl. 17415.) Ma Nagy-és Bél-Zerind, B.-Gyulá-
tól k. — 1512-ben «Nagy Zelend. Beel Zelend» Zarándmegyébe tartoznak.
(Diplom. Békés. 114.) Az 1561. évi adólajstrom szerint szintén : Nagbzelend
és Belzelend. (Orsz. Lltár.)
Zeropa. Zeropa. (1441,. 1445.) Világosvár tartozéka volt. Ma Szarapcz,
Körösbányától kel., Hunyadmegyében.
Zöldesfalu. Zeldefalu. Zewdesfalva. Felsew Zeldes. (1439. 1441. 1445.)
1525-ben: Zewldes. (I. h.) Világosvár kápolnai kerületében. — Ma Zöldes,
N.-Halmágytól dny.
 ZA RAN DME GY E, 749

Zsomboregyháza. (Zsomboly.) Sómból. (1261 : Fejér. IV. 3. 40.)

Somboreghaza. Zombor—. (1493—6 : Bakocs Codex. 438. 440. 446.)
1494-ben: ^desertum». — A XVI. sz. adólajstromok szerint: Sómból — az
egri püspöké, a megye ény. vidékén. Ily alakban, névben (Sómból) 1518-ban
is előfordul. (Dl. 30279.)
Összesen : 435 helyseij.

FŐBB BIRTOKOSAI:

Ábrahámfi (gerlai) cs. Földesúr Kígyóson s a máskor Békésm.-hez szá­

mított Veresegyházán és Benedekegyházán. (L. e helységeknél.) Bírta Kó'szend
és Agyagbél vidékét is (1. Kó'szend a.), melynek részeit Bálint 1471-ben
muronyi Vér Andrásnak zálogosítá el.
Aczél (kereki) cs. 1451 : Dl. 30188 ; 1486 : Dl. 26034; 1498 : Dl. 20692.
Ajtósi cs. 1456 : Békésm. okit. 73. és Dl. 15095.
Apáti cs. L. Czibak cs. a.
Aradi káptalan. Szent-Király és Apás (1387.), Bárd (1449.), Megyei·
(1453.), Kis-Sáros, Nagy-Sáros (1467., 1469.) és Ctyula-Varsány helységekben.
(DL 29727.. ‘29798., 30883. és 29830. Rupp. III. 61. ki azonban a Magyar
Sión TV. 802. után 17-dik századi adatokkal keveri össze a középkoriakat.
L. Kesziek a. is.)
Aranyadi cs. Miklós temesm. alispán 1465-ben a Neczpáliaktól zálogba
veszi Bethlen-Ősi részeit. (Justh cs. lit.)
Bakó (kis-bernolti) cs. 1464: Dl. 24837.
Balog (bernolti) cs. 1456 : Békésm. okit. 75., 1483: Dl. 18787.
Bánfi (lendvai) cs. Miklós és Jakab bírja 1477-ben : Meszt. Csúcs, Fenyő-
Aczva, Felső-Aczva, Lazura, Újfalu, Acsucza, Nyermig, Vidra, Magulicsa, Lésza,
Liszcsora és Tisza helységeket s Szakácsi és Egyházas-Zsomboly pusztákat.
(Dl. 17902. — L. Világos vár és Meszt vár és város a. is.)
Baranyai (soklói) cs. 1488 : Dl. 19362.
Barcsai cs. Földesúr : Nyéken. (1492 : Dl. 19796.)
Bátori cs. Bírta Világosvárát. (L. ott és az Erdó'hegyiek a.)
Bekényi cs. 1484-ben Bekényen részeket zálogosítnak el Dóczi I.-nek.
(Ili. 18941.)
Bernolti cs. 1406: Kapy cs. lit. E. f. 1. n. 1., 1478: Dl. 18042.
Bethlen (iktári, bethlen-ó'si) cs. 1413-ban egyezkednek a Neczpáliakkal
(Bethlen-)Ősi, Seprős, Bodon helységek és Csókástelek p. fölött. 1421-ben
e birtokokat ugyanezekkel együtt új-adományúl kapják s 1478-ban magszaka­
dás esetére kölcsönös öröködést ígérnek egymásnak azokban. (Békésm. okit.
22., 36., 46., 63., 75., 90 , 92., Dl. 19535. és 30883. L. Neczpáliak a. is)
Bozzás (varsányi) cs. 1483 : Dl. 29857.
Brankovics György rácz despota. L. Világosvárnál.
Buda (zeléndi) cs. Földesúr Tamáczon is. (1483: Dl. 29857.)
Csáki cs. 1421-ben zálog czímen igtatják őket Tamáshidának és vámjá­
nak birtokába. (Csáky cs. lit. f. 3. n. 4.)
?50 MAGYA ROR SZÁG.

Csályai cs. L. varsányi Nagy cs. a.

Csentei cs. L. Erdőhegyiek a. — V. ö. 1464: Dl. 24837:
Csiga cs. Chyga. — 1483-ban : soklói. 1495-ben : varsányi előnévvel
merül föl ily nevű család. (1483: Dl. 29857; 1495: Dl. 20281. 26062.)
Csigatősi cs. 1384: Nadányi cs. lit. rendezeti., 1487: Dl. 19274. — L.
Pipaly helys. a. is.
Csúcsi cs. 1461-ben Vidra és Magulicsa helységek és Naméz pusztára
nézve új-adományt kapnak. (Dl. 30204.)
Czéczei (székudvari) cs. 1484-ben földesúr Keczer-Kutason. (Dl. 18974.)
Czibak (palotai, gyéresi) cs. 1415-ben az Apátiakkal Apáti fölött egyez­
kednek ; ugyanott 1451-ben a Sztáriakkal együtt a gyulai pleb. templomnak
adják el a Marótiaknál zálogban levő részeiket. 1495-ben Varsányban, Ságon
és Eleken is bírnak. (Békésm. okit. 31., 61., 111. és 113., 1451 : Dl. 14508. —
V. ö. 1495 : Dl. 20281. és 26062.)
Dancz (varsányi) cs. 1469 : Békésm. okit. 83.
Dóczi (zádorlaki) cs. Apán és Árkin kívül (1480.) Szőllős (1484.).
Jánosháza (1488.), Bethlen-Ősi (1489.', Nyék (1497.) és (főleg Imre) zálog és
vétel útján, számos más helységben is. (Dl. 18318., 18784., 18973., 19378.,
19589. L. Nadabiak, Losoncziak, Kerekiek, Ősiek. Majsaiak, Bekényiek. Erdő­
hegyiek, Hatiak, Somosiak s Keczer és varsányi Nagy cs. a.)
Egri püspök. Földesúr : az 1261. évi oklevél szerint : Zsomboly, Pécséi·
és Nyiveg. 1493—6-ban: Halásztelek. Telek, Zsomboregybáza és Pecsér hely­
ségekben. (1493—6 : Bakocs Codex. 438. 440. sat. — Fejér az 1261. évi oklevél
helyneveit teljesen fölismerhetetlenekké ferdíti. Jobb m ásolat: Orsz. Élt.
Eccles. f. 69. n. 47.)
Erdőhegyi másként: erdőhegyi Erdő cs — 1421-ben Fövónyes, 1422-ben
pedig Sebren részeit a Fövényesiekkel együtt Maróti J.-nak elzálogosítják, s
ugyanazoknak erdőhegyi Erdő István szent-györgyi részeit is. 1426-ban ugyan­
azok Fényesen vesznek tőlök zálogba részeket. 1446-ban Szentes-Királyiban
és Görbén is bírnak. 1464-ben Szent-Györgyön, Hegyénházán, Küblin és
Sebreden részeket adnak el a Marótiaknak, 1466-ban pedig zálogba Görbén
Német Márton és Kalmár Balázs simándi polgároknak. 1472-ben dengelegi
Pongrácz János Csentei Benedeknek adja a hűtlen Erdőhegyiektől elkobzott,
s néki adományozott részeket: Erdőhegy, Görhe, Szentes-Királyi, Ilegyénháza,
Köbli és Sebred helységekben. 1473-ban hűtlenségük m ia tt: Erdőhegy, Görbe,
Szentes-Királyi, Kis-Királyi, Sebren, Köbli, Hegyénháza, Cserépegyház, Bekény,
Tamácz és Szent-György részeit a Bátoriaknak adja a király. 1487-ben Dóczi
I. a nála zálogban volt erdőhegyi, bekényi. szentes-királyi, görbéi és szent-
györgyi részeket visszaadja nékik, de már 1488-ban Tamáshida részeit veszi
tőlök zálogba. (1421: Dl. 11158; 1422: Dl. 11256., 11257; 1426: Dl. 11862;
1446: Dl. 13973; 1464: Dl. 16085; 1466: Dl. 16300., 16455; 1472: Kol. inon.
prot., 1473 : Dl. 17415 ; 1487 : Dl 19313 ; 1488 : Dl. 19365. L. Losoncziak a. is.)
Erdős (zarándi) cs., 1456 : Békésm. okit. 75.
Ételei cs. Földesúr: Bozoson. (1488: Dl. 19378.)
Farkas (szederkényi) cs. 1483 : Dl. 29857.
Farkas (vadászi) cs. L. Marótiak a.
 ZAR AN DM EG YE . 751

Fejérdi (varsányi) cs. 1463: Dl. 15818.

Fejéregyházi cs. 1467: Dl. 30883.
Fejes (ősi) cs.. 1488 : Dl. 19362.
Fekete (kéri) cs. 1449 : Dl 29798 ; 1475 : Dl. 17660.
Fekete (soklói) cs. 1488: Dl. 19362.
Fodor cs. 1483-ban szederkényi, 1484-ben erdős-kereki eló'névvel tűnik
föl ily nevű család. (Dl. 29857,, 18974.)
Forgách (téti) cs. 1453: Békésm. okit. 64.
Fövényesi cs. Úgylátszik e családból ágaztak ki a fövényesi Siketh-ek
(L. ott.) 1420-ban a Marótiaknak zálogosítják el Kétegyházát. (Dl. 10967.,
Békésm. okit. 34. — L. Erdőhegyiek a. is.)
Gacsál (gacsál-kéri) cs. M ásként: Gacsálkériek. — Részeik voltak
Kígyóson is. (1446: Békésm. oki. 52., 1449 : Dl. 29798. — V. ö. 1427-hez :
Múzeumi lit.)
Garázda cs., 1468-ban : szederkényi, 1483-ban : soklói előnévvel tűnik
föl ily nevű család. (Dl. 16671. 29857. — V. ö. 1518 : Dl. 30279.)
Getesi cs. L. Miskeiek a.
Gyöngyös cs. 1483-ban: szederkényi, 1484-ben: somosi előnévvel.
(Dl. 29857. 18974.)
Gyulai pleb. templom L. Czibak cs. a.
Haraklyáni cs. 1478: Dl. 18042.
Háti (simon-kereki) cs. 1487-ben részeket zálogosítalak el Dóczi I.-nek
Jánosházán. (Dl. 19236.)
Herpai (soklói) cs. Herpay. (1488: Dl. 19362.)
Hodos (seléndi) cs. 1475 : Dl. 17660.
Horváth (vizesi) cs. 1485-ben Somos, a két Kérész, Kereki, Szederkény,
Sokló, Gorzsás-Ősi és Gilvács részeit Őstelekért a Yizesieknek adja. (Dl. 19084.)
Horváth (zarándi) cs. 1487-ben István a megye alispánja volt. (Dl.
19273.)
Hunyadi cs. Bírta Gyula várát (1. Marótiak), és Világos várát (1. ott).
1453-ban a kormányzó Mesztet (cserében erdélyi birtokokért) a Losoncziak-
nak adja. 1463-ban Szilágyi Erzsébet Kunágota és Kupa, 1488-ban a király
Bánkuta. Meggyes és Ottlaka helységekben is földesúr. (Dl. 15862.. 19378.,
30386.)
Ispán cs. Pál 1447-ben a megye országgyűlési követe volt. (V. ö.
1438 : Békésm. okit. 44.)
Jakabfi (szederkényi) cs. 1483 : Dl. 29857.
Jaxics (Jaksics. nagylaki) cs. Földesúr: Kunágotán. (1485: Dl. 19092.)
Justh cs. L. Neczpáliak a.
Kakucs (soklói) cs. Kakuch. (1464: Kállay cs. lit.)
Kamonyai cs. Földesúr: Mácsán, Székudvaron és Kutason. (1473:
Gyulafehérv. protoc. 23., 1488 : Dl. 19362.)
Kása (ősi) cs. 1488: Dl. 19362.
Keczer (radványi, székudvari, lipóczi) cs. 1478-ban zálog czímen
muronyi Vér András tart jogot Székudvar, Mácsa és Keczer-Kutas részeihez.
1481-ben köte-gyáni Kote I. Dóczi Imrének zálogosítja el a r. Keczerektől
752 MAGYARORSZAG.

nála zálogban levő részeket ugyané helységekben. De még ez évben a szék­

udvari és lipóczi Keczerek is bírnak mindháromban. (1478 : Gyulafeliérv. prot.
23. föl. 159., 1481: Dl. 18495., Jászó. pr. A. f. 60. 61. — V. ö. 1311-hez:
Anjouk, okmt. 1. 242., 1488: Dl. 19362. — L. M iskeiek a. is.)
Keményi cs. 1466-ban panaszkodnak, hogy a Nagykeményiek soklói
részüket elfoglalták. (Akad. kézir.)
Kenter (ivánházi) cs. ,1484-ben István a megye alispánja, — ugyanő,
avagy egy másik István pedig 1505-ben a megye országgyűlési követe volt.
(Dl. 18994. és 22559.)
Kerecsényi cs. 1438: Dl. 13244.
Kereki cs. 1480-ban Érhátat (Csentén) a Dócziaknak zálogosítják el.
(Dl. 18317. — V. ö. 1475: Dl. 17660.)
Kérészi cs. 1478 : Dl. 18042.
Keszi cs. 1455-ben Fejéregyház helységben, Bozegyház, Háromoltárú
(Haromoltharw) és Kamai’ás pusztákon (a megye kitét. nélk.) bizonyos fel­
tételek mellett az aradi káptalannak adnak birtokot. 1469-ben Fejéregyház
(Zarándm.) felét ugyanannak elzálogosítják. (Dl. 29813. 30214., herényi cs.
lit.) Ez lehetett az a : Papok-Fejéregyháza, melyet (Rupp szerint: III. 61.)
szintén az aradi káptalan bírt. (Ez adat azonban a XVI. sz.-ból való. — V. ö.
Magyar Sion. IV. 802.)
Király. L. Hunyadiak és Marótiak a.
Királyi cs. Földesúr Nyéken. (1485: Dl. 19091.)
Kis (dombavásári) cs. 1492-ben fóldesur Nyéken. (Dl. 19796.)
Kolbász (alsó-egregyi) cs. 1494-ben földesurak: Alsó-Egregy, Almás,
Megyer, Fejéregyház és Tornova helységekben és Míkespuszlatelek pusztán.
(Dl. 20175.) 1479-ben: zarándi «Kolbaz» Lőrincz szerepel. (Dl. 18150.)
Korom (soklói és ősi) cs. 1456: Dl. 15095 ; 1488 : Dl. 19362.
Koros (radványi) cs. 1465 : Justh cs. lit.
Korvin János. L. Hunyadiak és Marótiak a.
Köti cs. 1465 : Justh cs. lit.
Köblösi cs. 1487-ben földesúr Kis-Bernolton. (Lelesz, elench. Statut.)
Körösbánya. L. Riska helység a.
Köte (köte-gyáni) cs. L. radványi Keczerek a. '
Kövi (Kun? nagy-bernolti) cs. Kwy ? Kwn ? (1464: Dl. 15915. 24837.
és 24545.)
Lédé (soklói) cs. 1488: Dl. 19362.
Lépes (váras-keszi) cs. Ugvanegy a Váraskesziekkel. Mint a néhai
Bernát birtokát sorolják föl 1515-ben: Váras-Keszi, Csuna-Keszi, Talpas,
Tótfalu, Monyorós, Ököritó, Kalocsa. Tolmács. Barakony és Tamány helysé­
geket s Szödi pusztát. (Dl. 30270. — V. ö. 1438: Békésm. okltár. 44., és
Orsz. Lit. Pecsét-Mutató 20. 1.)
Loránthalmi cs. 1467: Dl. 30883.
Losonczi cs. Meszt m.-várost egy ideig, továbbá Desznye várát, Pan-
kota várát, és városát, (Boros-)Jenőt, Áldófalvát, Kévédét (1475. 1477.)
Bökönyt, Apát, Lónyát (1498.) bírták. (L. illető helyükön.) Ezenkívül Apa és
Ároki nevű birtokuk 1477-ben Dóczi Imrénél volt zálogban; hasonlókép
 ZAUANDMKGYE. 753

tíarza. Magyar-Dud (előbb az Erdőhegyieknél) 1489-ben. (Dl. 18000., 19414.

19560. — L. Meszt város és a Hunyadiak a. is. — V. ö. 1427-hez: Muz.
levéltár.)
Lukácsi (snmosi) es. Lukachy. (1487: Dl. 19274. — V. ö. 1518:
Ili. 30279.)
Macskási es. Készeik voltak 1483-ban Bethlen-Úsiben. (Dl. 29857.)
Majsai (haraklyáni) es. 1483-ban Nyék részeit Dóezi I.-nek elzálogosít­
ják. (Di. 18883.)
Makrai (ősi) es. 1488: Dl. 19362.
Marjai (Kismarjai) cs. Biharmegyéből. — Földesúr: Nyived, Komlós
és Kérés helységekben. (1490-ig: Dl. 30329.)
Maróti cs. 1403-ban Gyulával együtt kapják adományul ennek zaránd-
megvei tartozékait: Hágd, Krakkó. Újfalu, a 3 Szent-Morócz. Izsák, Turgony,
Szerbet. Kakuos, Szenl-Benedek, Gyürke, Vári. Kamarás, Pél. Simánd, Alyás,
Kávás. Fajdas, Kübli, Somos. Morócz, Hegyénháza, Bakad- és Bercsenegyház.
Keresztur. Veres-. Kondoros-, Pitvaros-, a két Kerek-, Buzérbegyes-, Bagyas-,
Fazekas-, Szénásegyház «birtokokat»; 1418-ban ezeken kívül bírják: Varat-
egyház, Barázdafok. Feketehalom, Dékánhalma. Czéklásegyház. Kevermes,
Tégláshalom. Koszorushalom, Bozosegvház. Lőkösegyház, Belső-Iratos. Tesz-
mostelek, Sinkavölgye. Péterkula, Abszakuta. Hái’omfülű, Tomorcsok, Kő- és
Keszi-egyház. Apáti. Meggyesegyház. Ragán. Benedek-, Hollós-, Gerendás-
egyház. Háromlábú. Mikévé. Erdőköz. Fatelek, Szálcső, Lapisrét, Ködegyház.
Bozzastelek. (»donnánlő. Hordószeg, Hétnyárréte, Gegméntő, Bárót, Szent-
János, Szent-Aibert «birtokokat». 1429-ben kapják a magbanszakadt vadászi
Farkas Illyés birtokait: Vadász, Csegedszeg, Pél, Sámoly-Keszi, Besztegnyő.
Belénszeg, Tolmács, Mazzaglalva, Papíálva, Királymezeje, Kárándréve, Belocz-
falva. Hodos és Csermely helységekben, Meszlénmező várhelyen s Póris és
Tamásfalva pusztákon. 1463-ban igtatják őket Kunágotaés Szilas helységekbe.
1476-ban e család kihalván, birtokaik a királyra szálltak, ki azokat 1482-ben
Korvin Jánosnak adományozta. (Békésm. rég. és tört. társ. Evk. VII. 80.,
Dl. 10711-, Békésm. okit. 40.. Dl. 15818. — L. Czibak és f. Siketli cs., Fövé-
nyesiek. Erdőhegyiek, Világos vár és Kígyós helys. a.)
Mátyus (ősi) cs. 1488 : Dl. 19362.
Miké (kemecsei és csentei) cs. János 1483—6. közt a megye alispánja
volt. (Dl. 18862, 26035. V. ö. Dl. 18974.)
Miskei cs. 1453-ban Miskei leányok és székudvari Keczer István kir.
adományéi kapják: Miske. Ottlaka, Kengyel. Nagy-Sáros. Bélmező. Apáti,
Teleki és Besztegnyő részeit. A Miskeiek Ottlakán 1499-ben is földesurak.
(1427?: Acta post Advoc. 35—41., 1453: Dl. 14719; 1495: Dl. 20281;
1499: Dl. 20841. — V. ö. 1453: Dl. 14639. mely szerint a király a nevezett
Keczer Istvánnak és Getesi Györgynek adta Ottlakát.)
Mizsér (szederkényi) cs. Myser. (1483 : Dl. 29857.)
Móga (halmágyi, kis-bányai) cs. 1451-ben új-adományúl kapják
Hunyadi Jánostól Kápolna, Ilalmágy- és Kis-Bánya vajdaságát. Beigtatás
nemesi szokás szerint. (Dl. 30188. V. ö. 1461: Dl. 30204.)
Moróczi cs. Csegedszegen. (1462 : Békésm. okit. 80.)
Hunyadiak kora. VI. 48
754 M AG Y A K O R SZ A G ..

Nadabi cs. 1473-ban Nadab. Tólfalu és Iláromház, (ezeket 1481-.ben

visszakapják). 1477-ben pedig Szineke és Alatka részeit Dóczi I.-nek. s ugyanez
évben Szent-Márton. Keszi. Földliida és Gyarmat helységek, valamint Veres­
egyház és Ködegyház puszták részeit Somogyi András gyulai polgárnak elzá­
logosítják. 1478-ban Dóczi I. vétel alapján tart jogot e családnak Gyarmat,
Földhida. Keszi, Szent-Márton, Ködegyház. Szineke, Alatka és Veresegyház
h.-ben bírt részeihez. De 1481-ben még mindig vesz tőlök zálogba részeket
Veresegyházán és Ködegyházán s cserében Gyarmaton. (1473: Dl. 17436;
1477 : Dl. 17930; 1477 : Dl. 17972 ; 1478 : Dl. 18042 ; 1481 : Dl. 18496..
18453. 18454. — L. Toldink a. is és v. ö. 1494-hez : Dl. 20157.)
Nagy (somosi) cs. 1498 : Dl. 20692.
Nagy (varsányi) cs. Az e családtól zálogban bírt jánosházi részeket
1483-ban Dóczi I.-nek zálogosítja el Gsályai István. Utóbbitól ugyanitt örökös
vétel utján is szereztek birtokot a Dócziak. (Dl. 18825. 19265.)
Nagykeményi cs. L. Keményiek a.
Neczpáli cs. 1466-ban a király megengedi, hogy ekkor Békésm.-be szá­
mított birtokaik (1. Bethlenek.) bajinóczi Onofífri Imrére és Szokolyi Lászlóra
szálljanak. 1479-ben azonban ugyanazokat Justh Andrásnak eladják, s 1480-
ban egyes részeibe bajmóczi Onoffrinét is beiglatják. 1496-ban a Justh-ok a
a Bethlenekkel egyezkednek a kérdéses birtokok fölött. (Békésm. okit. 81.. 86.,
94., 98., 100., 102 és 115. — V. ö. Aranyadnak.)
Nemes (acsvai) cs. 1461 : Dl. 30204.
Onoffri (bajmóczi) cs. L. Neczpáliak a.
Országh (gáti) cs. 1433-ban Földvárt kapják Zsigmond királytól. (Dl.
24523. V. ö. Csanád-egyházmegyei Adattár. II. 280.)
Ördög (zarándi) cs. 1438: Békésm. okit. 44.. 1464: Dl. 15915; 1475:
Dl. 17660.
Ősi cs. 1483-ban pecséri részüket Dóczi I.-nek zálogosítják el. 1467-ben
a váras-keszi, — 1468-ban és 1479-ben a szederkényi Ősi nevű nemes család
tagjai tűnnek föl. (Dl. 18782.. 16671.. 30219.. 30883. — 1467-ben és 1478-ban :
Hewsy alakban. Dl. 17276.)
Pálfi (szederkényi) cs. Palfy. (1483: Dl. 29857. — V. ö. 1518: Dl.
30279.)
Panaszi (soklói) cs. 1488 : Dl. 19362.
Páris (Ősi) cs. 1488: Dl. 19362.
Páris (soklói) cs. 1483: Dl. 29857; 1488: Dl. 19362
Péli cs. 1456 : Dl. 15095·; 1478 : Dl. 17276.
Pércsi cs. 1485-ben kapják kir. adományul Pipaly, Csigatűs és Sokló
helységek részeit (Turul. 1887) 128. 1.)
Pető (gyula-varsányi) cs. 1484: Dl. 18974.
Pipalyi (soklói) cs. 1384: Madárnyi cs. lit. rendezeti. 1464: Dl. -24837.
— L. Békésmegyében és Pipaly helység a. Zarándban is.
Piski (szederkényi) cs. Pysky. (1464: Dl. 24837 ; 1483 : Dl. 29857. —
V. ö. 1475: Dl. 17660. és 1518: Dl. 30279.)
Póka cs. 1453-ban: somosi, — 1464-ben: nagy-bernolli előnévvel tűnik
föl. ily nevű nemesi család. (1453: Békésm. okit. 64., 1464: Dl. 15915.)
 Z ARANDM EGYE. 755

Pongrácz (dengelegi) cs. L. Erdőhegyiek a.

Porkoláb (ó'steleki) cs. 1478: Dl. 18042.
Ravaszdi cs. Péter 1505-ben a megye orsz.-gy. követe volt. (Dl. 22559.)
Ribiczei cs. 1461 : Dl. 30204
Sáfár (varsányi) cs. 1438 : Békésm. okit. 43.
Sál (soklói) es. Saal. (1483 : Dl. 29857.)
Sápi cs. 1495: Dl. 20281. 26062,
Sárközi cs. Bereczk 1447-ben a megye követe. (I. h.)
Sáros! cs. Részeik voltak Kóton és Csegedszegen is. (1462: Békésm.
kit. 80., 1469 : Csanád -egyházit). Adattár II, 353.)
Sásvári (talpasi) cs. Avagy talán : Sasvári.. Az oklevél írása szerint:
Saswary. (1493: Dl. 19954.) "· ■
Siketh (fövónyesi) cs. 1412-ben kapják Zs. királytól: Fövényes. Kél-
egyház, Gyürke, Alabián, Királyi, Szent-György, Sebred és Görbe· részeit.
1423-ban Sebren részeit a Marótiaknak zálogosítják el. 1446-ban bírnak
Vadadon és Erdőhegyen is. (Dl. 9941., 11307., Békésm.. okit. 51. V. ö.
Erdőhegyiek.) . ‘ ■
Simándi (csenlei) cs. 1464: Dl. 24837 ; 1478: Pesty. Krassóm. tört.
III. 442.) . . ·
Siklói cs. 1406 ; Kapy cs. lit. E. Γ. 1. n. 1., 1436 : Muz. .lltár.
Soldos (kéri) cs. Soldus. (1427?: Acta post Advoc, 35—41.)
Somogyi András gyulai polgár. L. Nadabiak a.
Somosi cs. Görhén, Erdőhegyen és Szentes-Királyin, bírt zálogrészüket
1477-ben Dóczi I.-nek adják zálogba. (Dl. 17931. — V. ö. 1436 : Muz. lltár.)
Szabó (soklói) cs. 1483: Dl. 29857. — V. ö. 1518 : Dl. .30279:
Szakállos (gorzsás-ősi) cs. 1478: Dl. 18042; 1488: Dl. 19362.
Szalai (soklói) cs. 1488·: Dl. 19.362.
Szanktusházi cs. 1384: Nadányi cs. lit. rendezeti., 1406: 'Kapy cs
Itt. E. C. 1. n. 1., 1464: Dl. 15915. és 24837.
Szederkényi cs. 1406 : Kapy cs. 111. E. f. 1. n.· 1.
Széki (elyvedi) cs. 1495: Dl. 20281. 26062.
Széki (gyantei) cs. 1453: Békésm. okit. 64.
Szent (szederkényi) cs. 1465: Justh cs. lit.. 1468: Dl. 16671.
Szenttamási (kereki) cs. 1479: Dl. 30219.
Szilágyi Erzsébet. L. Hunyadiak a.
Szilágyi Mihály. L. Világosvár a.
Szokolyi (Szakolyi) cs. 1473-ban (valószínűleg a mai Gyula-).Varsányon
leendő vár építésére nyernek a királytól engedélyt. Zelénden (1478.) és Ságon
is bírtak. Utóbbiban (év. nélk.) muronyi Vér Andrásnak zálogosítalak él része­
ket; 1492-ben pedig Vásáriban.-(Századok. 1869. 594.. Dl. 19822., Gyulafeh.
pr. 23. föl. 268. — V. ü. Neczpáliak.J :. ,
Sztári cs. L. Gzibak cs. a.
Tánczos (ivánházi) cs. Csigatűs-höz tart jogot 1470-ben. (Tört, Tár.
1890. 150.) . . . ■ · .
Tasi (kis-bernolti) cs. Tasy. (1464: Dl. 24837.) 1468-ban előnév nélkül..
Muz, lltár.) ,
48*
756 MAGYARORSZAG.

Teleki cs. 1467: Dl: 30883.

Temesköz! cs. Részeik voltak Kupán. (1463 : Dl. 15818.)
Thorny (szederkényi) cs. 1483 : Dl. 29857.
Toldi cs. Nagyfalusi, majd : péli előnévvel. 1433-ban a magbanszakadt
Pál után a Nadabiak és Toldiak (váltság lefizetése mellett) Ölyved, Visznek. Kot,
Varsány, Tövisegyház és Pél helységekben birtokosok. Később még Karulo-
son és Kígyóson is. 1465-ben Tholdi dictus. (1433: Dl. 30169; 1462: Dl.
26619. 28262., 1465: Juslh cs. lit. — L. Kígyós helys. a. is.)
Torkos cs. Thorkos. Torkos. (1464: Dl. 15915. 24545.)
Ugrai cs. Részeik voltak Nadabon. (1483 : Dl. 18786.)
Váradi püspök. Kubán (XIV. sz.), Ágyán (1479.), Feltóton és más helye­
ken. (L. Bunyitay, i. m. II. 257.. 1479: Dl. 30219. és e megye Beveze­
tésében is.)
Váradi (székes) káptalan. Földesül·: Vadászon, Kubán (XIV. sz.) és
Ágyán. (Bunyitay, i. h. III. — V. ö. II. 283.)
Váraskeszi cs. L. váraskeszi Lépes cs. a.
Varjas (csentei) cs. 1465: Justh cs. lit.
Vásári cs. 1427?: Acta post Advoc. 35—41.,
Vér (muronyi) cs. Részei voltak Székudvaron. (1488: Dl. 19362. —
L. Szokolyiak s Keczerek és gerlai Ábrahámliak a. is.)
Verbeczi cs. János 1484—1485-ben a megye alispánja volt. (Dl. 19048.)
Veres (varsányi) cs. 1495 : Dl. 20281. és 26062.
Vitéz (rasztóczi) cs. 1461: Dl. 30204.
Vizesi cs. L. vizesi Horváth cs. a.
Zeleni (bernolti) cs. Zeleny. (1465 : Justh cs. lit.)
Összesen: 164 birtokos.

FŐISPÁNJAI:
Ismeretesek: Maró ti László mácsói bán 1442-ből és 1444-ből;
Kanizsai László és Maróti Mátyus, majd gúti Országh László 1467-ből;
Bátori László 1470-ből. (1442: Dl. 13680; 1444: Dl. 1.3755 ; 1467 : Századok.
1870. 477. !., 1470: Lehoczky. Stemmat. I. 162.)
 ARADMEGYE.

Alakja egészen más volt hajdan, mint napjainkban. Hosszan

nyúlt el a Maros két oldalán nyugotról keletnek, magában foglal­
ván a mai 'femes- és Krassó-(Szörény-)megye északi vidékét is.
Újabban azonban a hogy elnyelte Zarándmegvét. elvesztette
Maroson túli déli felerészét.
Nyugat felé C.sanádmegye határolta, mely hajdan még mesz-
szebb nyúlt dél felé a Marostól a mai Torontálmegve testébe;
észak léié a nagy terjedelmű Xarándmegye, keleten az erdélyi
Hunyad-, délen pedig Temesmegve.1
Közép és kisebb nemesi jószágokat inkább csak délnyugoti
vidékein találunk, többi része egy-egy vár vagy m.-város köré
esoportosúló nagyobb uradalmakra, oszlik föl.
Aradtól ényugatra: a Szárazér-mellyékéről (Csanádm.) a
harapkói Hotos-ok illetve a Hunyadiak jószágai nyúlnak át Arad-
megvébe.
Előbbiek e tájon vagy 9 falut (s a Marostól délre két hely­
séget.) bírnak ; a Hunyadiak pedig ugyanitt valamint Papi város
és Szécsénv vidékén (a Marezaliaktől) s Vinga körűi (a kerek­
egyházi Laezkíiak után) mintegy 16 városnak, falunak és pusztá­
nak urai.
Keletnek: Arad és vidéke az aradi (prépostságé és) kápta­
lané, melynek nagyjából a (Isálya-Soprony-Kovászi-Szombathely
által jelölt négyszögben mintegy 25 városa, faluja vagy pusz­
tája volt.

1 Részletesebben e megyék halárainak leírásánál.

'7 5 8 Ma g y a r o r s z á g .

Έ terület azonban mégsem, kizárólag az egyházi testületé.

Terjedelmes .jószágaik vannak itt a gűti Országh-oknak, Dócziak-
nak, illyei Dienessyeknek és szeri Pósafiaknak is.
A gűti Országh-ok birtokának Csálya várkastély és Kovászi
mezőváros a központja, melyek körül vagy 11 falú csoportosát.
K jószágok részei korszakunk végén a Harasztiak kezére kerültek
zálogban ; viszont a gáti Országh-ok a szeri Pósafi-uradalom itteni
részeit kapták meg. (1471.) A Dócziak: Gyarak, Kő és Pél vidé­
kén fészkelték be magukat a gűti Országh-ok, és Csályán a Csá-
lyaiak birtokrészeibe. Mintegy 10 —15 falura vagy pusztára terjedő
— részben zálogos —-birtokuk központja azonban a Maros túlsó
partján fekvő Zádorlak várkastély volt, melynek valamint Gyárak­
nak vidékén az erdélyi (Hunyadm.) eredetű Hlyei és illyei Dienessy
család után — mely hűtlenségbe esett — szereztek terjedelmesebb
jószágokat.
A legösszefüggőbb nagybirtokokat azonban a szeri Pósatiak
kezén találjuk a megyének nyu gati felében. Északnyugatról
délkeletnek a Maroson át haladva: Szent-Pál, Bodorlaka, Ménes,
ödábh: Sződi, Zábrány és Macsalaka a fontosabb pontjai, melyek­
nek vidékén egy erősség (Sződi), három város (Szent-Pál, Sződi.
Macsalaka) és vagy 33 helység uralja őket. 1471-ben e család­
n a k . magvaszakadván, királyi adomány révén leiében a gűti
Országh, felében a nádasdi Ongor családokra szálltak ez uradal­
mak, részeihez azonban a női ág révén a Maczedóniai, (leszti és
gímesi Forgách családok tagjai is jogot formáltak.
E tájaktól kelet felé következik a megye legterjedelmesebb
u rad a lm á ra solymosi, — egymásután a király, a gáti Országh-ok,
berekszói Hagymás-ok, Hunyadi, Giskra és a lendvai Bánfiak bir­
tokában. ·A hozzá tartozó 93 falu a Marostól északra; Badna,
Solymos és Odvas vidékén, délre pedig a m ai Temes- és Krassó-
megye területén: főleg a m a i Szisztarovecz, Kövesd, Kizdia,
BresztOvácz, Székás (temesmegyei), Bara, Kutina, Lapusnik, Ohaba
lunga, Bunya, Brusznik és Labasincz (krassómegyei) helységek
által bezárt vidéken terűit el. A század közepén és végén hozzá­
tartozott Lippa vára és városa is, különben a király s zálogban
a 70-es években a dengelegi Pongráczok birtoka.
Sólymostól keletre, a Marostól észak felé egész a zarándi,
dél felé pedig egész az erdélyi határig vonuló, apró völgyekben
 AR ADM EG YE. 759

gazdag hegyvidéket két nagyobb uradalom tölti b e : a kapronczai

és a varadiai (tót-váradi). Amaz a gerlai Ábrahámfiaké, a m ai
Herzová, Monorostia, Kaprucza, Dumbrovicza és Gross vidékén
mintegy 16— 18 falu és puszta; emez pedig a Garaiak majd
1479 óta szintén a lendvai Bánfiak birtokában: a m ai Tót-Várad
és Soborsin környékén, valamint ezektől északra Szlatináig és
keletre Szelistyéig (Váradia várán és városán kívül) 45 hely­
ségre terjed.
Utóbbi hatalmas birtoktestnek a Marostól délre a szádi
(vagy szádiai) és a Telegdi-féle kaprevár-pozsoga-szalesvai ura­
dalmak felelnek meg. Előbbi, mely a váradiainak sorsában is osz­
tozott, Szád várán és városán kívül még 16 helységet foglalt
magában; az utóbbi pedig a Telegdi családnak (illetve a Csánád-
nemzetségnek) Arad, Szécsény és Fejéregyház vidékén elterült
többi birtokaival együtt időnkint az ötvenet megközelíté. E hely­
ségeknek jókora része azonban a mai időszakunkban bizonyára
eltűnt, vagy másokkal összeolvadt, s inkább csak pusztának
tekinthető.
A Marostól délre, a lippa-solymosi uradalomtól pedig
keletre még egy kiválóbb uradalmat ismerünk: a Résziekét, mely
(a mai Temesmegye északi vidékén) Részi (ma Reszincz), Nádas,
Füzkűt (ma Füskút), Udvari és Hodos táján terűit el, s részben a
Maros északi partján fekvő Szombathely (ma Szabadhely) tájára
is átnyúlt és vagy 26 helységet foglalt magában. Ezeknek részei
azonban egyházi testületek, még pedig kisebb részben az aradi
káptalan és csanádi püspök, nagyobb részben (22 falu) a csanádi
káptalan birtokába jutottak ez időszakban, a Részi Balázs ado­
mánya révéh.
E nagyobb uradalmak közé ékelődnek a főrangú, közép- és
kis-neinesek s egyháziak csekélyebb méretű birtokai.
A főrangúak közül a Marótiaknak Pálülése vidékén időn­
kint vagy hét faluban vannak nagyobbacska részeik s Pálülésén
(ma Paulis) bányájok is; a Rozgonyiak, Bátoriak, Szentgyörgyiek
és horogszegi Szilágyiak azonban már csak ideiglenesen vagy
csekélyebb részek urai.
A közép-nemesség sorából — inkább a megye nyugati
felében, azaz a síkon válnak ki némely családok terjedelmesebb
birtokokkal. A palotai Czibak-oknak Soprony vidékén 3, — a
760 MAG YARORSZÁG.

Besenyőieknek a Maros mentén, a csanádi határon 4, — a nagy­

laki Jaxicsoknak Fellak és Udvari táján 4. — a Kolozsváriaknak
Csálya és Tófája vidékén 4. — az iregdi Patócsiaknak Szombat­
hely és Lippa környékén 7, ·— a Fejéregyháziaknak Aradtól d.-dny.
felé mintegy 12, s végül a temesi határon a Bagdiaknak mint­
egy öt helységben vagy pusztán vannak kisebb-nagvobb részeik.
Az egyháziak közül a vagyonosabb aradi és csanádi káp­
talanon kívül (1. l'öntebb) a Csanádi püspök a Maros mentén két
helységben és három pusztán. — a bizerei benczések és kalodvai
pálosok Bizere és Kalodva. illetve utóbbiak Martoni. Szombathely
és Varjas helységekben, s végül a buksi apát Bules vidékén
vagy 7 faluban földesúr.

VÁRAI :

Belső-Csálya. a gáti Országitoké. Poss. Helsewchalya anacuni [talario

ibidem constructo. (I486: Dl. 24854.) Poss. B. simulcum castello in eodem
constr. (1486. 1487: Korgách cs. lit.) 1486-ban Sebestyén — bizonyára a
maga részét — Haraszti Ferencznek zálogosította el.
Kalodva. Castellani de Kaladwa — szerepelnek mint «szomszédosok
és határosok» Solymos vára beigtatásánál. a solymosi várnagygyal együtt.
(1440: Dl. 13597.) Úgy gondolom a Maros menti (és nem a Világos vára
melletti) Kalodva értendő.
Kaproncza. L. Kaproncza városnál.
Lippa, mely csak 1475-ben és aztán 1482-ben sat. tíínik föl. mint a
hasonló nevű város nehéz sorsának osztályosa. Castrum Lyppa. (1475: 1)1.
17660.) Castrum Lyppa simulcum civitate L. /1482: Dl. 18601: 1483: Dl.
18791.) Civitas L. et castrum in eodem habitum, (i486: 1)1. 19129.) L, láppá
város a.
Solymos. (Castrum Solymos. Solmos sat.) Már 1278-ban ('és 1335-ben
is) fönnállt. 1437—8-ban mint királyi vár a gútí Országit János és Kátai
László kezére van bízva. 1439-ben berekszói Hagymás László temesm. (fői­
ispán birtokába jut zálog czímen (a királytól). Tőle L Ulászló 1440-ben
decz.) hűtlensége miatt elvévén. gáti Országh Mihálynak és Jánosnak adta.
De az Országh-ok már Albert királytól kapták e várat, s hogy a berekszói
Hagymás L.-nak is jogos tulajdona maradt. — Hunyadi János is elismeri
1444-ben. a midőn Solymos vár e két birtokosának adja, cserében e várért,
a temesmegyei Zsidóvárat. E csere azonban nem lehetett méltányos, mert
1446-ban és 1447-ben — pörösködés után — új feltételek szerint újítják meg.
Hunyadi a Solymos vár tartozékaiból elenged (Péntekülését 1446-ban, Sebest
Odvast, Alsó- és Felső-Kalotát 1447-ben. az Országlioknak), Zsidóvárét pedig
megszerzi. (Bozsár várossal — 1. ott. Temesmegyében — és Zsupán falu­
 AR AD MEG YE . 761

val, — az Országlioknak és Hagymásnak.) 1456-ban Hunyadi J. i'ij-adományúl

kapja Solymos várát. Később Mátyás király kezén találjuk, a ki 1462-ben
Giskra Jánosnak adományozta, a vár föntartására szánt évi 100(1 forinttal.
1471-ben már lendvai Báni! Miklós (és testvére Jakab) bírja, szintén kir.
adományként. 1487-ben azonban bfitlenségük miatt elvétette tőlük a király
s aztán Korvin Jánosnak adta. a ki 1490. októberében rendelkezik is e vár
és tart. fölött. — Hozzátartoztak : 1440-ben (általában a Hunyadi J. idejében
és elvileg később szintén) L ip p a város. (1440-ben a többi tartozékokat a
megyék megnevezése nélkül sorolják föl) s ezenkívül 1477-ben Aradmegyéből:
1. Felsewywanck, 2. Alsoywanch, 3. Ragasfewldew, 4. Kysarokfewldew.
5. Besen. 6. Zagorycza, (1440-ben : Zagwrincz). 7. Gyakarowcz, 8. Radayowcz
(1440-ben: Radowecz). 9. Zamarynocz (1440-ben : Zvvmarynocz). 10. Draga-
manowcz, 11. Domynowcz, 12. Gyarak, 13. Brwznyk. 14. Pavlocze, 15. Drug-
sowczy. 16. Owopathy (1440-ben: Opaty). 17. Dobreyncze. 18. Stherkowacz.
19. Balmyczi, 20. Loposnyk (1440-ben: Lvposnik), 21. Kermelewczy (1440-ben:
Kremelovcz). 22. Sthondyncz (1440-ben : Zthandincz),23. Bara. 24. Radmanowcz.
25. Sthoyanowczy (1440-ben : Ztainocz). 26. Zpatha. 27. Bwchewchy (1440-ben :
Bwchecz), 28. Wysnya (1440-ben : Wyzma), 29. Felsew Gwthwnya, 30. Kezep-
sew Gwthwnya. 31. Also Gwthwnya, 32. Wrechewcze, 33. Wyrygkowcz
(1440-ben : Wrekolcz. iterum Wregkolcz), 34. Krymarwara (1440-ben : Crivo-
bara ?), 35. Naghzekas. 36. IJlynczy (1440-ben : flencz). 37. Brathysynowcze,
38. Felsewzekas (1440-ben: Ivyszekas), 39. Lomnacha, 40. Kezepsewcholtha
( és: Felsew eboltha, Alsocholtba puszták ; 1440-ben : trés poss. Cholth).
41. Felsewkysdya. 42. Radachywakyzdya, 43. Negyedykkyzdya (és: Harma-
dykkyzdya puszta ; 1440-ben : quatuor poss. Kisgve), 44. Ohaba, 45. Alsokeykes
(és : Felsewkeykes puszta ; 1440-ben : poss. Kekes, iterum Kekes). 46. Breztho-
wecz (1440: Breztolcz), 47. Also Kevvesd, 48. Hathyncz, 49. Felsewkewesd
(é s : Kezepsew Kewesd puszta, mely 1440-ben: possessio). 50. Radomewcz.
51. Kvakowczy, 52. Sestharowczy (1440-ben: Felsewsestarocz, Alsosestarocz).
53. Penthek, 54. Zenas, 55. Pathak. 56. ElewfaUv, 57. Hezotha. 58. Felsew
mylowa, 59. Alsomylowa. 60. Zwnyogzeg, 61. Odwas, 62. Thelkes, 63. Sebes,
64. Penthekylese, 65. Felsewkalotha (1440-ben: Kalacha, Felsewkalacza),
66. Waralya, 67. Solymos. 68. Magyar Radna, 69. Kezepsewradna, 70. Raacz-
radna. 71. Labasowcz, 72. Wyradna és 23 predium. Valamint a többi megye­
beli birtokok után : 73. Samarowcz, 74. Marthony és 75. Kalodwa (fele). —
E h e l y s é g e k k ö z ii 1: 56.. 58—61., 63., 65—70. az 1440. évi tartozandó-
ságok közt mint a Maros é s z a k i partján fekvők soroltatnak föl. Ugyanez
alkalommal még a 76. Zawas. 77. Kerekes, 78. Chernabarcz (tán az 1477.
évi Charnakowcz p.), 79. Repes, 80. Twsovo, 81. Petrolcz (1477-ben : Petrowcz
p.). 82. Izworcz, 83. Zabadfalw, 84. Negovanolcz, 85. Woxyncz (1477-ben :
Woksynozy p.). 86. Lekesfalwa. 87. Ohabycza (1477-ben puszta). 88. Janos-
falwa, 89. Dobrozlawcz, 90. Gabrilowcz. 91. Kalogyerolcz, 92. Cherwenákolcz,
(1477-l)en: Chermenkowcz p.), 93. Bwkocz (1477-ben : Bwkowcz p.) 94. Stregolcz,
95. Bahnia (Bunya ?). is előfordulnak, a megye kitétele nélkül ugyan, de való­
színűleg Aradmegyébe (a Marostól d.) értve, mert Solymos vár 1477. évi
temesmegyi tartozékai közt nincsenek meg. — Fekvésükre nézve. — a meny­
762 .MAGYAKORSZAG.

nyíre ma m egfejthetök: a m a i K r a s s ó - (Szörény-) megye északi vidékén

állhatták fönn : 6. Zagürincz vagy Zagoricza, 10. Dragamanócz, 14. Pavlovcz
(Radmanest körűi, e helység 1453-ban .«Pawlesth» alakban merül föl Temes-
megyében), 16. Opaty (tán Leukusest és Lapusnik táján). 19. Banicz, 21. Ker-
melőcz, 22. Sztondincz. 25. Sztojanócz, 27. Buczevcz, 82. Izvorcz (1. Temes­
megyében), 86. Lőkösfalva (1. Temesmegyében), 88. Jánosfalva (Radmanest
táján), 89. Dobroszlavcz, 92. Cservenakolcz (Radmanest, Leukusest sat. vidé­
kén). A mai T e m e s m e g y e területén feküdt: 1. 2. Felsewywaneh, Also-
ywanch. (Lippa mellett k. é. A pap. tiz.-lajstrom : Iwanch alakban írja. 150.1.)
36. Illincz (Lippától d.) és 90. Gabrilócz. (Lippától dk.) Ma is m egvannak
a mai K r a s s ó m e g y é b e n : 13. Brusznik, Facsettő] ény., 20. Lapusnik.
Facsettől ny.. 23. Bara, Facseltől ny.. 24. Radmanócz ima Radmanest, Facset­
től ny. é., 1. Temesmegyében : Rádfalva a.), 26. Szpata, Facsettől ény.. 29.
30. 31. Gutonya, a Inai Kutina, Lugastól ,é. (Máskor Kutina néven Temes-
megyéhez sorozzák), 44. Ohaba a mai Óhaba lupga lehet, Facsettől ény. (1.
Szádia vár tart. 17.) 93. Bukócz a mai Bukovecz, Facsettől d. (tán már
inkább Temeshez tartozott), 95. Banya (Buhnia helyett: B ahnia9), a mai
Bunya. Facsettől ény. — Továbbá a mai T e m e s m e g y é b e n : '28. Vizma
(Visnya), és 34. Krivabara, Lippától dk., 35. 38. Székás. Lúgostól ény., 41.
42. 43. Kizdia, Lippától dk., 45. Kékes, Lippától dk.. 46. ma Bresztovácz.
■Lippától d., 47. 49. Kevesd, ma Guvesdia is, Lippától d.. 52. Szesztarócz, ma
Szisztarovecz, Lippától dk., 71. Labasócz (ma Labasincz), Lippától dk. —
Végül a mai A r a d m e g y é b e n : 58. 59. Milova, Lippától k. é., 61. Odvas.
Milovától k., 66. 67. Váralja és Solymos, a mai Solymos. Lippától ék., 68.
69. 70. Radna, Lippával szemközt; 75. Kalodva, (ma Kladova) Radnától ény.
A többi helységeket bizonyára ismert szomszédjaik vidékén kell keresnünk.
11278 : Rupp, i. m. III. 83., 1335: Lelesz, metal. Zaránd és Arad 1., 1437—8:
Arch. Közi. XII. 113., 1439: Dl. 13375;'1440: Dl. 13590,. 13597; Pesty. Kr.
m. III. 381., 1444: Forgáclí lit. 1487. évszám alatt; 1446: Dl. 13927. 13974;
1447 : Forgách cs. lit., 1456 : Müncheni áll. lit. Ung. Doc. XI. 53., 1462 : DL
15.724; 1464: Dl. 15999; 1471: Hajnik. Örökös Főisp. 44., 1477: Dl. 17902:
1483: Dl. 18791; 1487: Dl. 19303.. Pesty. Krassóm. tört. 11.1490: Dl. 19682.
— V. ö. 1477—79: Dl. 18150., 19704., 19708. és 1494: Dl, 20184.)
Szádia. vagy Szád, melyet mint egyszerű birtokot Szád néven kapott
zálogban Garai János és neje Zsigmond királytól, Váradjával együtt 1427-ben.
s melyet aztán Garai Jób 247,9-ben mint várat a hasonló nevű várossal
együtt lendvai Bánfi Miklósnak és Jakabnak — Váradia várral és vái'ossal
együtt 4000 forintért — eladott. Poss. Zaad et Waradya. (1427 : Dl. 11942.)
Castellum Zadya. (Pesty. Krassóm. tört. III. 448. 450. 458.) Kétségkívül Szád
volt a neve eredetileg s az oláh nyelvszokás változtatta Szádia-ra. (U. ο. II.
187.) Hozzátartoztak ez időben: 1. Zadia (oppidum, vámmal), 2. Thys
(Thywys), 3. Felsekapolnas. 4. Alsokapolnas. 5. Bogorfalwa (Bogwryefalwa).
6. Zwmarynfalwa, 7. Balthanagra (Balthanegre), 8. Chernee (Chernél, Cher-
nec). 9. Zabolath (Zaldobagh. Zalobatb). 10. Keczefalwa (Gethefalwa).
11. Alsotbalmagh (Alsothalmonya). 12. Felsethalmagh (Felsethalmonya).
13. Weresmarth. 14. Zygethfew, 15. Seile. 16. Maryan (vámm al); és (egy
 AR AD II UGYE. 763

ízben Csérnél és Száldobágy közt) : 17. Ohaba. — E helységek a mai Krassó-

inegye é. tájain, a M a r o s d é l i p a r t v i d é k é n terűitek el. Közülük
megfejthetnie a következők : 3. 4. Kápolnás e vidéken ma is megvan.
9. Száldobágy vagy Szalobáty a mai Birkis, Vörösmart és Kápolnás közt
fekhetett; 11. 12. Talmágy pedig Dubesttől é. feküdt. 13. Veresmgrt ma is
megvan. 17. Ohába. tán a mai Ohaba szerbszka-nak felel meg, Facsettől
ény. (L. Solymos vár tart. 44. helys. a.)
Sződi, melyet a szeri Pósafiak magvaszakadtával a gúti Országh-ok
és nádasdi Ongor-ok kaptak a királytól 1471-ben. — Castellum Zewdy.
(1471: Pesty. Krassóm. tört. TIT. 428. 430., 1484: Dl. 19001; 1485 : Dl.
19098; 1499: Dl. 29891.) A mai Sehőndorfnak felel meg Aradtól dk., a
Maros d. oldalán. ·
Váradia, Szádia vár sorsának részese 1479-ben. — Castellum Waradya. ,
— Bizonyára e név is a Szádiát (idéz. ott) ért átalakúláson ment keresztül
s eredetileg Várad volt. a mint ma is az. minthogy a Maros menti mai
Tót-Váradnak felel meg. Ennek táján, a Marosnak inkább é s z a k i part­
vidékén feküdtek tartozékai is, melyeket 1479-ben következőleg sorolnak
eló': 1. Waradia (oppidum), 2. Nagkewesd, 3. Kyskewesd. 4 Zylas, 5. Domba-
wycza, 6. Gywlathy (Gywlathew), 7. Thys (Thywys), 8. Kapolnasgywla,
9. Brwkan (Bryakay), 10. Megyesth (Nyegesth). 11. Kakaro, 12. Banya,
13. Silcsthe (Sylysthe. Sylesthe). 14. Mwta. 15. Lwpefalwa, 16. Wlma,
17. Chaba (Ohaha?), 18. Polyana (Polyna), 19. Zarwassag (Zarwasag). 20. Felse-
sekas (Fewlsezekas), 21. Alsosekas (Alsozekas), 22. Symanocz (Symanowcz),
23. lirathasthynathya (Bratasynathva), 24. Sclathyna (Slathyna). 25. Felse-
muwsa. 26. Halálos. 27. Warna. 28. Werthethke, 29. Wylmesth, 30. Also-
brwma (Alsobanya). 31. Pernyfalwa (Pernyefalwa). 32. Stlierkowannya
(Sterkowanya), 33. Ryncsor (Rewesor). 34. Thysfaza (Thyzafalwa). 35. Wlma-
falwa (Wyllenfalwa), 36. Galsa. 37. Awas, 38. Zombro (Zwmbro), 39. Czygwl
(Czypol). 40. Themesesth, 41. Gozewmya (Gozáwamya),-42. Zawasim (Záwa-
syn), 43. Ohaba. 44. Kewes. Ezenkívül csupán egy ízben (a fejérvári kápt. ·
jelentésében) Symanowcz és Brathasynalhya közt: 45. Brathesth, — s
Alsobrwma és Pernyefalwa k ö zt: 46. Felsebrwrna is előfordul. — E helységek
közül megfejthetek a következők: 2. 3. Kis-Kevesd. Nagy-Kevesd a mai
Gavosdia-nak (Tót-Váradtól ény.), — 5. Pombawycza pedig a mai Dumbro-
viczának (odább ény.) felel meg. bár ezt 1471-ből a szomszédos Kapronczával
együtt mint gerlai Ábrahámfi birtokot ismerjük. 6. Gyulató' a mai Gyulicza
(Tót-Váradtól ény.) lehet tán 8. Kápolnás-Gyulával együtt. 13. Szelistye nevű
helység ma is van Tót-Váradtól k. é.. 15. Lup&falva a mai Lupesty, Tót-
Váradtól ék., 19. Szarvaság ma Szoroság. Tót-Várad m. é.. 20. 21. Alsó- és
Felső-Székás a. aligha a mai (Soborsintól é. eső) Székácsot (vagy Székást)
kell értenünk, minthogy e helység mint Világos vár tartozéka, Zarándmegyé-
hez (1. ott) tartozott ez időben. Még kevésbbé a Solymos várhoz tartozott ily
nevű helységeket. 24. Szlatina, Tót-Váradtól é. fekszik s úgy látszik, ez
uradalom északi határvidékét jelöli. 26. Halálos ma Halalis. Tót-Várad m. k..
29. Vilmesd a mai Vinnyesd (Halalis m.), 31. Pernyefalva a mai Pernyesd,
Tót-Váradtól ék. 40. Temesesd ma is megvan Tót-Váradtól ék. 42. Zavasin
764- J1 AG YA RO RSZ ÁG .

a mai Soborsin lehet s 44. Kévés a mai Kujás-nak felel meg Soborsin
mellett k.
Világos. L. Zarándmegyében.
Zádorlaka. A Dóczi Imréé. Castellum Zadorlaka. (1480 : Dl. 18370.)
Összesen: 9 vár.

VÁROSÁT :

Borzlyuk. L. Temesmegyében.
Donát-tornya. L. Csanádmegyében.
Kaproncza. Kaproncha. (1350: Anjouk, okmt. V. 363.) Kapvoncza.
(1471: Gyulafehérvári prol. 23. f ö l . 203.. 1515: Dipl. Békés. 136.) Ma
Kaprucza. Tót-Váradtól ény. — Vele és a közeli Dobraviczával együtt emlí­
tik : «Peleczke, Damasafalwa. Moldowacz. Dobokna (?). Dácsa (?). Rabolna és
Bozova» helységeket, mint a gerlai Ábrahámfiak birtokát. 1479-ben «castellani
(et officiales) in oppido Kaproncza const.» kitétellel találkozunk a szomszédos
és határos nemesek névsorában. (Pesty. Krassóm. tört. 111. 453. —L. Monyo-
rós a. is.)
Kovászi. Conasi. Kuasi. Kuasy. Kuassy. (1332—7 : Páp. fiz. 1. 146.
150. 155. 161.) Koazy. (1367: Dl. 26375.) Coazy. (1380: Dl. 29820.) Kovvazv.
(1392: Dl. 29743.) Oppidum Kowazy. (1466: Dl. 29826.) Foss. Kowazy.
(1486: Dl. 19126; 1495: Dl. 20343.) 1380-ban az aradi prépost és káptalan
közös birtoka ; 1392-ben egyedül az aradi prépostnak jut. 1466-ban azonban
már, valamint később is. a gáti Országii család kezén találjuk. — A mai
Kovaszincznak felel meg. Világostól délre.
Lippa. Leypua. Lippua. (1332—7: Fáp. liz. 1. 146. .155. 161.) Lyppa.
(1352: Károlyi okmt. I. 207.) Civis noster (a királyé) de Lyppa. (1389: Dl.
24729.) Civitas L. (1440: Dl. 13597; 1459: Dl. 15423; 1473: Dl. 17486:
1482 : Dl. 18601; 1486 : Dl. 19129.) Opidum L. (1446 : Dl. 13927 ; 1475 : Dl.
17660; 1483 : Dl. 18791.) 1389-ben a király mondja magáénak, vámját pedig
részben az aradi káptalanénak. 1440. óta Solymos vár (1. olt) tartozéka egész
a Giskra földesuraságának végéig. A lendvai Bánfiak azonban már nem
kapták Sólymossal. 1473-ban határozottan királyi birtok s az 1477. évi
Bánfi-féle szerződés-levélben sem foglaltatik benne. Csak 1482-ben tudjuk
meg, hogy a király 10.000 aranyért dengelegi Pongrácz Jánosnak (ki már
1475-ben is bírja) zálogosította el s ez évben — mikor már a János özvegyéé
és fiáé Mátyásé — adományozta a lendvai Bánfiaknak : a várat a várossal
együtt. A Bánfiak kínálgatták aztán a Pongráczoknak az érte járó zálog­
összeget 1482-ben (de 10,000 forintot sokalltak érte) és 1486-ban. közben
1483-ban fegyverrel el is foglalták. 1487-ben úgy látszik már jogosan is
bírták, mert ekkor hűtlenségek miatt elvétette tőlök a király s Korvin János­
nak- adta. Ez által e vár és város nehéz sorsa ismét a Solymos váréval
kapcsolódott össze. — A ferenczrendieknek 1327-ben 1. Károly állal (Sz.-
Lajos tiszteletére) épített zárdájok e században is fönnállt e városban. —
1397-ből és 1398-ból kir. sókamara-. 1414-ből királyi adó- (lucri camerae)
 AUAlíMBGYB. 765

kamara-, 1454-ből pedig kir. pénzverő-hivatalának nyoma is fenmaradt.

(Wenzel. Hány. tört. 4-37.. Rupp, i. m. Ili. 76., Dl. 8316. 14839 ; 1414-hez :
Kapy cs. Illára. K. fase. III. n. 19. és 21.)
Macsalaka. Makalaka. Machalaka. Mathala. (1332—7: Páp. tiz. 1. 146.
150. 161.) Op. Machalaka. (1471: Pesty, Krassóm. tört. III. 427. 430.) Az
1561. évi adólajstromban: Machyalaka. — Sződi vár sorsában osztozott.
1471-ben vele együtt sorolják föl: «Phyleptheleke, Elsebethkutha. S y m a n d ,
E r d e g l y k a , ilaromolmos. 11 e m e l h e. Bosthos, H a l m o s és Bykes»
helységeket is. — Macsalaka a múlt századi térképeken Alliostól d. (Temesrn.)
fekvő Macslok-ban rejtőzik, melyet az oláhság ma is Máslaknak nevez.
Ettől d. találjuk ugyanott «Simanda»-t, a mely Simándnak, — ettől k.
Luka-t, mely Ördöglikának. — Hamas-t, mely Halmosnak felelhet meg. Az
e tájon fekvő mai Konigshofot pedig más néven ma is Remetének nevezik.
— Klsewbcthkulha talán azonos a szeri Pósaliak birtokai közt egy évvel
később (1472.) föltűnő : Elzen nevű helységgel.
Orod vagy Arad. Oppidum Orodiense. Orod. (1388: Csanád-egyhm.
Adat.t. II. 183., 1444: Dl. 28239.) Forum Orodiense. (1392: Dl. 29743.) A
Szent-Mártoriról nevezett itteni prépostság és káptalan bírta, mely 1197-ben
már fennállt a mai 0-Aradtól k. eső mai Glogováczon. (Rupp, i. m. III. 60.
Csanád-egyhm. Adatt. I. 98. II. 256.)
Papi. Popi. Popy. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 146. 161.) Papy oppidum.
(1434: DL 12574; 1435: Pesty. Krassóm. tört. III. 351.) Papi poss. (1439:
Dl. 13367; 1452: Dl. 14588.) 1434-ben Zsigmond kir. a két Hunyadi János­
nak zálogosította el. a következő évben azonban más birtokért (a híres had­
vezértől) visszavette s 1439-ben (Kinged-del együtt) a Marczaliaknak adomá­
nyozta, a kik aztán 1452-ben (Nagy-Szécsénynyel és Kamarással együtt) ismét
Hunyadi Jánosnak adlák zálogba. Révje is volt a Maroson. — Arad és Pécska
közt feküdt. (1723. é. térkép.)
Szádia. L. a hasonló nevű vár a. 1.
Szent-Pál. Zelhunpauli. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 161.) Zenthpal opidum.
11471 : Pesty. Krassóm. tört. III. 428. 430.) Sződi vár sorsában osztozott.
Hozzá tartoztak : Háromfülű, Deczk. (leled, Kölp. Ménesi, Bike, Bodorlaka és
ütvenablaka. — Ma Aradtól ény. találunk ily nevű pusztát. A XVI. századi
(1553. 1561.) adólajstromok is csak ezt ismerik.
Sződi. Sewdy. Zewdy. Zeudi. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 146. 155. 161.)
Rector parochialis ecclesie S. Stephani protomartyris de Zeugy Cenadiensis
diocesis. (1402 : Mon. Vatic. IV. 454.) Zewdy oppidum. A hasonló nevű vár
sorsában osztozott. A Maroson át révje is volt. (L. Sződi vár és a szeri Pósa-
fiak a. is. — V. ö. 1472 : Dl. 17282.)
Váradia. L. Váradia vár tart. 1.
Összesen : 10 város.
766 MAG YARORSZÁG.

II E L· Y S É G E I :
Abád. Abaad. (1359: Dl. 29673.) Abad. (1405: Dl. 31121.) A Maros
partján, Arad. mellett (nyugotra?) feküdi.
Atyony. L. Csánádmegyében.
Almás. Haromolrnos. L. Macsalaka város a.
Almaszeg. Almazegh. Abnazegh. (1360: DL .322; 1487: DL 19244.) Ma.
puszta Szabadliely határában.
Alsó-Bozva. L. Bozva a.
Alsó-Bruma. L. Váradia vár tart. 30.
Alsó-Füves. L. Füves a.
Alsó-Gutonya. L. Solymos vár .tart. 31.
■Alsó-lváncz. L. Sólymos1vár tart. 2.
Alsó-Kalota. L. Kalota a.
Alsó-Kápolnás. L. Szádia vár tart. 4.
Alsó-Kevesd. L. Solymos vár tart. 47
Alsó-Milova. L. Solymos vár tart. 59.
Alsó-Monyorós. L. Monyorós a.
Alsó-Part. L. Part a.
Alsó-Székás. L. Váradia vár tart. 21.
Alsó-Talmágy. B. Szádia vár tart. 11.
Alsó-Zamsor. L. Bánligetnél.
Apácza. Apacha. Apatha. (1332—7: Páp. tiz. 1. 146. 155. 161.) Apaczya.
(1481: Dl. 18548.) Apachya. (1484: DL 18942.) Apacza. (1488: Dl. 19364.)
Apaczya pred. (1485 : DL 19040.) Udvarival együtt emlegetik. A mai Uj-Arad
helyén állt.
Ároki. Arky. (Páp. tiz. 1. 161.) Aroky. (1463 : DL 15897 ; 1471: Pesty
Krassóm. tört. ifi. 428. 430.) Szeri Pósafi-bírtok. Arad m. nvd. feküdt.
Árpatarló. L. Hidegfó'nél.
Arányút. Poss. Aranyutli. (1350: Csanádegyhm. Adatt. 11. 256.1 Az
aradi káptalané volt.
Aszony. Azony. (1454: Békésm. okltár. 68.) Kerekegyháza (Csanádtn.)
m. sorolják föl. Tán Asszonlakával ugyanegy ?
Asszonlaka. Aznulaka. Azumlaka. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 146. 155.)
Assonlaka. (1445: Sztár. okit. II. 366.) Azzonlaka. (1478: Pesty. Brassóm,
tört. III. 442. Nemesi névben.) A mai Füskut m. ény. feküdt. (Temesm.)
Avas. L. Váradia, vár tart. 37.
Bábolna. L. Kaproncza város a. — V. ö. 1515-höz : Diplom. Békés. 136.
Babos. Babos. (1456: Dl. 15076.) A csanádm. .lárával együtt említik.
Bácsa. L. Kaproncza város a.
Bagd. L. Temesmegyében.
Bak. Mok. Botk. Bök. (1332—7: Páp. tiz. 1. 146. 155. 161.) Bak. Vak.
(1436: Muz. Illái-. 1451: DL 29805; 1471: Forgácli cs. 111.) Bagddal együtt
is. kir. ember nevében pedig gyakorta előfordul. Az 1561. évi adólajstrom még
(Bak néven) szintén ismeri. Csegzétől nem eshetett távol. (V. ö. Sztár.okit. II. 485.!
 A RA DM KG YE. 767

Bák-tornya. (Bál-Lomya.) L. Csanádmegyében.

Baltaháza. L. Fizes a.
Baltanagra. L. Szádia vár tart. 7.
Bálványos. L. az aradi kápl. birlokai közt. — Arad m. ny. feküdt.
Banicz(i). L. Solymos vár tart. 19.
Bánliget. Banligeth, Kalynhaza, Felsozamsor, Alsozamsor — egyszerre
tűnnek föl 1358-ban. mint az Illyeiek birtokai. (Pesty. Krassóm. tört. III. 42.)
Bánya. L. Váradia vár tart, 12.
Bara. L. Solymos vár tart. 23.,
Basarág. Basarag (Nemesi névben. 1454: Békésm. okit. 69.) Poss.
Bassarag — Aradmegyébeii* Világos , vár · tartozéka. (1464: Dl. 24837.) Ma
Basarága néven puszta, Batonya mellett dél felé.
Bata. Kethbata. (1367: Dl. 26375.) A bulcsi apátság birtokai közt
sorolják föl. — Ma-Batta, Bulcs tőszomszédságában, Lippától k. a. (Krassö-
Szörénymegyében.)
Bátia. Bacbya. (1380:. Dl. 29720.) Bathya. (1499: Dl. 29891.) Kovászi
és Csblt m. sorolják föl, mint az aradi kápt. birtokát. — Az 1561. évi adó­
lajstromban m in t: Baatya, lladna és Papi közt foglal helyet.
Batonya. L.' Csanádmegyében.
Belső-Csálya. L. Csálya a. ·
Belsö-Zábrány. L. Zábrány a.
Benes. Benes. (1479 : Dl. 18165.) A gerlai Ábrahámfiaké volt.
Berbencze. Berbenclie. (1413. 1444: Nagymih. lit.) Pred. Thothberbencze. -
(1452: U. o.) A mai temesm. Féregyház vidékén fekhetélt. „
Berekszó. L. Temesmegyében.
Bernolt. L. /arándmegvében.
Besen. L. Solymos vár tart. 5.
Bike. Byke. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 428. 430., 1472: Dl.
17282.) Ménesi és Bodorlaka m. sorolják föl. Csakugyan e tájon feküdt az
1561. évi adólajstrom szerint is, mely szintén Byke-nek ismeri.
Bikkes. L. Macsalaka városnál.
Bizere. Byzere. (Páp. tiz. lastr. 146. 161.) Abbas monast. B. Μ. V. de
Bisserc. (1401: Monuni. Vatic. IV. 308.) A B. Szűznek szentelt benczés apát­
sággal. Zábrány és Lippa közt feküdt a mai Temesm. tér. (Délmagy. orsz.
Értés. 1882. 168. - V. ö. Rupp. i. m. III. 66.)
Bodorlaka. Bodorlaka. (1471 : Pesty. Krassóm. tört. III. 428.. 1472 : Dl.
17282.) A mai Mondorlak, Aradtól kd. (1561-ben még : Badailaka.)
Bodrog. Bodruch. (1422 : Dl. 11258.) Bodrogh. (1492 : DL 19783.) Ma
(J-(Hodos-) és IJj-Bodrog, Arad vidékén, a Maros é. és d. partján. (L. Hodos
alatt is.)
Bogorfalva. (Bogurjefalva). L. Szádia vár tart. 5.
Bolókerék. (?) Lásd : Szudas a.
Boncsó. L. Döbördön a.
Bonnfalva. Bonnfahva— a Maros m. (1366 : Dl. 322.) Pesty szerint a
a mai Krassóm. é. vidékén — a Maros m. — feküdt. (Pesty. Krassóm. tört.
D. 71.)
768 MAGYAHORSZAG.

Bosztos. L. Macsalaka város a.

Bozova. (tíozva.) Bozova. (1471: Gyulafehérv. prof. 28. föl. 208.) Nag-
bozwa, 1,1179 : Dl. 18165.) Also Bozwa. (1519 : Diplom. Békés 186.) Ma Bor­
zova. a Maros ni., Kaproncza közelében ény. (L. Kaproncza m.-város a. is.)
Bratastinatya. L. Váradia vár lart. 28.
Bratest. L. Váradia vár tart. 15.
Bratisinovcz(e). L. Solymos vár tart. 87.
Bresztovecz. (Bresztolcz.l L. Solymos vár tart. 16.
Brukán. L. Váradia vár tart. 9.
Bruma. L. Váradia vár tart. 30. 46.
Brusznik. L. Solymos vár tart. 13.
Buda. Bwda. (1181: Dl. 18910.) lregddel és Kereszturral egyült mint
a Patócsiak birtoka tűnik fül.
Budafalva. L. Hasznosfalva a.
Bulcs. (Bucs.) Bulch. Bwlch. (1113. 1478: Pesly. Krassóin. tört. 111
386. 110. — V. ö. II. 1. 85.) Bwch. (1179 : Dl. 18150.) Benczés apátsággal
(Szent-Marton tiszteletére), mely már 1225-ben fönnállt. Lippától k. a Maros
m. a mai Krassó-Sz.-megye területen ma is föltaláljuk.
Buczevcz(i). L. Solymos vár tart. 27.
Bukócz. L. Solymos vár tart. 93.
Bunya. (? Banya?) L. Solymos vár lart. 95.
Csaba. L. Váradia vár tart. 17.
Csálya. Ghala. (1332—7: Páp. tiz. 1. 155.. 161.) Kischalya. (1122: Dl
11171.) Chalya. (1445. 1471: Forgách cs. lit) Belsewchalya. —chyalya. Kyl-
sewchalya. (1421: Dl. 11126; 1486. 1487: Forgách cs. 111.) Challya utraque.
(1495: Dl. 20343.) Ma Gsála puszta. Arad m. ny.
Csegze. Ghegzee. Chegze. (1446. 1451 : Nagymiliályi Utár., 1484: Forgách
cs. lit.. Dl. 18932.) A mai Vinga és Arad vidékén fekhetett.
Csenk-öreme. (Csenk-örvénye.) Chenkcwereme. (1256: Árpádk. uj okmt.
VII. 429., 1323: Dl. 322.) A Maros és Pongrácz falu m. feküdt.
Cseralja. L. Nyárrév a
Cserfalva. Cherfalwa. (1471 : Pesty. Krassórri. tört. III. 428. 430.) Hideg-
fővel együtt emlegetik. Az 1561. évi adólajstromban mint «Cherfalva» Kasza
és Kő közt foglal helyet.
Csernabarcz. L. Solymos vár tart. 78.
Csernecz. (Csérnél.) L. Szádia vár tart. 8.
Csertelek. Chertelek. Chertheleke poss. (1446. 1419 : Nagymiliályi Utár.)
Chertelek predium. (1457 : Dl. 29816.) Sopronynyal együtt szerepel.
Cservenakolcz. L. Solymos vár ta rt 92.
Csőit. (Csolta.) Chold. Gholch. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 150. 155. 161.)
Chyold. (1499: Dl. 29891.) Cholth. (1517: Csanád-egyhm. Adalt. II. 456.)
Máskor ferdítve : Czioth, Csikóid sat. (Rupp. III. 61., Magyar Sión. 1866. nov.
de XVII. sz. forrás nyomán.) Az aradi kápt. birtoka. Az 1723. évi térképen
Mondottak mellett keletre fekvő Gsolda felel meg neki. Solymos vár lart. közt
(40.) is merül föl ily nevű helység.
 AE AD MEG YE . 769

Csura. Uhura. Chwra. (1399 : Dl. 8405 ; 1449 : Csanád-egyhm. Adatt.

II. 285.. 1484 : Dl. 29859.) Ma Szabadhely (hajdan Szombathely) határrésze,
Ternova néven. (Század. 1889. 123.) 1367-ben a bulcsi apát birtokai közt is
említnek ily nevű í'alut. (Dl. 26375.)
Czemperlaka. (Uzemperd.) Chemperlaca. (IV. Béla korából: Dl. 31121.)
Cemperd. (1359: Dl. 29673; 1405: Dl. 31121.) Ség szomszédságában feküdt.
Czigol. (Czipol ?) L. Váradia vár tart. 39.
Damasafalva. L. Kaproncza város a.
Deszk. (Deczk.) Dezk. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 428., 1472 : Dl.
17282; 1487: Dl. 19274.) Deczk. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 430., 1477:
Dl. 17920.) (lyorok — Kovaszincz — Radna vidékén feküdt. A XVI. századi
(1561.) adólajstromokban : Dezk.
Diógy. Dyogh. (1467 : Dl. 16594.) Deszk. Liki sat. helységekkel együtt
említik.
Disznóól. L. Fizes a.
Dobegyház. L. Szurakrév a.
Dobokna. L. Kaproncza város a.
Dobravicza. (Dombavicza.) Dobravicza. (1471: Gyulafehérvári prot. 23.
f. 203.) Felsew Dobrawycza. (1515 : Dip]. Békés. 136. 1.) A mai Dumbrovicza
a Maros m.. Tót-Váradtól ény. (L. Váradia vár tart. közt is 5.)
Dobrincze. L. Solymos vár tart. 17.
Dobroszlavcz. L. Solymos vár tart. 89.
Dombegyház. Dombeghaz. (Csanádban vagy Aradban. 1454: Békésm.
okllár. 68.) Ma puszta. Batonyától ék. Az 1446. évi Hédervári-Herczeg-féle
egyezségiévé], valamint egy 1455. és egy 1463. évi másik, — Aradmegyéhez
számítja. (I. h., Okltáv XI. 45.. Dl. 14942.); egy 1498. évi pedig (Dl. 20692.)
Csanádmegyóhez.
Dominócz. L. Solymos vár tart. 11.
Dorsz. (?) L. a Kesziek a.
Döbördön. Duburdon. (1256: Wenczel. Árpádk. új okmt. VII. 429.)
Bonchou al. nőm. Duburden. (1337 : Anjouk, okmt. III. 370.) A mai Krassóm.
ék. vidékén kell keresnünk.
Dragamanócz. L. Solymos vár tart. 10.
Drugsócz(i). L. Solymos vár tart. 15.
Ellyő(s)falva. Hellens. Heleusfelua. Elleusfelua. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 150.
155. 161.) Ellefalva. (1422: Dl. 11171.) Ellefalwa. (1447: Sztár. okit. II. 405.)
Ellywfalwa. (1451: Dl. 29805.) Utóbbiak nemesi névben. — Az 1561. évi
adólajstromban: Elesfalwa. A mai Allios-nak felelnek meg (Temesmegye).
Lippától dny. (V. ö. Solymos vár tart. 56.)
Elzen. L. Macsalaka m.-város a.
Eperjes. Eperyes. — Egy 1405. évi oklevélben: IV. Béla idejébó’l
említtetik az eperjesi apát földje, valahol A ra d vidékén a Maros m. (Dl.
31121.) Abból hogy a Patócsiakat «de Eperjes alias de Iregd* nevezték, nem
mernék többet következtetni, mint hogy e család (1511.) mindkét helységben
földesúr volt. (Eperjesi, másként iregdi Patócsiak. — V. ö. Századok.
1889. 122.)
Hunyadiak kora. VI. 49
770 MAG YARORSZÁG.

Erzsébetkuta. L. Maosalaka Y árusnál.

Étre. L. a Kesziek a.
Farkastelke. Farkastheleke. (1455 : 1)1.14)12.) Farkasthelek prcd. (1478:
Dl. 29810.) Fellakkal együtt sorolják föl.
Fejéregyház. Alba ecclesia. (1332—7 : Pán. tíz. 1. Ilii. 150. 101.)
Feyreghaz. (1416: Nagyrnihályi Illái·.) Λ mai Féregyliáz. Vinga in. ék. (L.
Szurakrév a. is.)
Fejértó (?) L. Szurakrév a.
Feketefa. L. Szurakrév a.
Feketetó. L. Mikcseházánál.
Fellak. Fellak. Fúllak. Fallak. (1332—7: Páp. Liz. 1. 140. 150. 155.
161.) Feellak. (1455 : Dl. 14942.) Fellak pred. (1478 : Dl. 29840.) Ma Fenlak.
(Temesm.) Aradtól dny.
Felsó’-Bruma. L. Váradia vár tart. 46.
Felső-Dobravicza. L. Dobravicza a.
Felső-Füves. L. Füves a.
Felső-Gutonya. L. Solymos vár tart. 29.
Feleő-lváncz. L. Solymos vár tart. 1.
Felső-Kalota. L. Solymos vár tart. 65.
Felső-Kápolnás. L. Szádia vár tart. 3.
Felső-Kövesd. L. Solymos vár tart. 49.
Felső-Kizdia. L. Solymos vár tart. 41.
Felső-Milova. L. Solymos vár tart. 58.
Felső-Monyorós. L. Monyorós a.
Felső-Musa. L. Váradia vár tart. 25.
Felső-Part. L. Part a.
Felső-Székás. L. Solymos vár tart. 38.. és Váradia vár tart. 20.
Felső-Talmágy. L. Szádia vár tart. 12.
Feleő-Zamsor. L. Bánliget.
Fi|epkeve. Philwpkwue. (1256 : Árpádk. új okmt. VII. 430.) Pbilepkeue.
(1455: Dl. 322.) A Maros m.. a mai Krassóm. területén feküdt. (Pesly.
Krassóm. tört. II.)
Fileptelke. L. Macsalaka városnál.
Fizes. A megye kitétele nélkül: (Philupkewe). Figes a Maros ni..
B althahasa, Kowachfahva, (Posga. Hidegül), Jelenítem, Disnohonl. (lionn-
f'alva), Salatliniakw tha, Pestusfeie — a C.sanád nemzetség birtokai. (1366 :
Dl. 322.) Leghelyesebben Aradmegyéhez sorozhatok. Filepkeve és Pozsoga
vidékére. Pesty (Krassóm. tört.) e helységeket. nem mind veszi föl Krassó-
megye területére. Ennyi nyom után azonban a Maros é. partjára nem
helyezhetjük.
Földvár, a) Feldwar. (1487: Forgách cs. lit.) Fevldwar. (1495: Dl.
29343.) Panáddal együtt emlegetik. — b) 1446-ban és 1450-ben Simándda.1
(Fewldwar, Feldwar) kapcsolatban fordul elő egy ily nevű helység, melyet
az előbbitől meg kell különböztetnünk. (Nagyrnihályi lltár.)
Fülöplaka. Phyluplaka iuxta lluv. Berukzo. (1323: Anjouk, okmt. II.
108.) A m a i Temesmegye északi vidékén fekholell.
 AK ADMEGVE. 771

Füves (Fives.) Fyuves. (1446 : Nagvmihályi IU.) Felsew fyvves. (1447 :

lí. o.) Alsofyes. (1453 : U. o.) Martonival kapcsolatban fordái elő.
Füzkút. Foss. Fyzkuth. (1493: Dl. 20040.) Ma Kiskút. Vingától ny.
Gabrilócz. L. Solymos vár tart. 90.
Galsa. L. Váradia vár tart. 36.
Geczefalva. Vagy Keczefalva. — L. Váradia vár tart. 10.
Gelet. (Geled.) Geleili. Geled. (1471: Pesty. Krassóm. töri. III. 428.
430.) Gheleed. (1480 körűi: Dl. 32394.) Gyorok vidékén feküdt. A XVI. századi
(1553. 1561.) adólajstromokban: Gelyd, Gyelyd.
Gergelyforra. Gergerforra. (1426: Dl. 11839.) Gergelforra. (1487: For-
gách cs. HL) Csalva körűi fekhetell.
Giroltfalva. L. Jlidegfőnél.
GozemiaC?) L. Váradia vár tart. 41.
Görcsöny. Gurchun. Gerchun. (1380 : Dl. 29720.) Gwrchen. (1392: Dl.
27943.) Arad, Világos. Gyorok vidékén fekhetett.
Grassa. Foss. Grassa. (1515: Dipl. Békés. 136. 1.) Mint a gerlai
Ábrahámfiak birtokát, Kapronczával és Monyoróssal együtt említik. Bizonyára
megfelel a mai Gross-nak. Tót-Váradtól é.
Gutonya. L. Solymos vár tart. 29. 30. 31.
Gyabarfalva. Gyabarfalwa. A bulcsi apáté. (Id. ott.)
Gyakarócz. L. Solymos vár tart. 7.
Gyarak. a) Gyrak. (I. Károly korából: Csan.-e. Adat!. II. 256.) Gyarak.
(1471: Forgách cs. lit.. 1480: Dl. 18318; 1483: Dl. 18784.) Ma Gyorok, Aradtól
k. — b) Egy más Gyarak» Solymos vár tart. közt (1. ott 12.) Brusznik m.
fordái elő.
Gyertyános. Stanizlohaza al. nőm. Gyurlhyanus. (1337: Dl. 322.)
Pozsoga vidékén feküdt. «SLanislowhaza» 1360-ban (u. o.) önállóan is föl­
tűnik. (Mindig a Telegdiek birtokában.)
Gyoszán. Gyozan. (1455 : Dl. 322.) Fozsoga vidékén fekhetett.
Györgyteleke. Geurtelcke. (1388: Pesly. Krassóm. tört. III. 177.)
Gyurghtbelleke. (1389: U. o. 192.)
Gyulatő. L. Váradia vár larl. 6.
Halálos. D. Váradia vár tart. 26.
Halmos. L. Macsalaka városnál.
Háromfülű. Haromlilew. (1449 : Dl. 29801.) Haromfyhv. (1471 : Pesly.
Krassóm. tört. III. 430., 1472: Dl. 17282.) Mint az aradi kápt.. majd mint a
szeri Pósaíiak birtokát említik. Arad vidékén (ény. felé ?) feküdt.
Hasznosfalva. Haznosfahva. (1455: Dl. 322.) A Maros d. partján, a
mai Krassómegye területén feküdt: Sandorfalwa és Budafalvva — helységek­
kel együtt. Ez időben mind a három lakatlan volt.
Hatincz. L. Solymos vár tart. 48.
Heszota. L. Solymos vár tar!. 57.
Hidegfa. Hidegfa. (1366.. 1455: Dl. 322.) Pozsoga és Szolcsva vidékén
fekhetett.
Hidegfő. Gyroltfalvva. Arpatharlo. H y d e g f e vv. Papfalwa — e sor­
rendben fordáinak elő 1463-ban (Zábránynyal együtt) mint szeri Pósali bir­
49*
772 MAG YARORSZÁG.

tokok. (Dl. 15897.) Hidegfo a. hihetőleg a mai Hidegkút értendő. Lippától

ny., Temesmegyében. (Az 1561. évi adólajslrom is csak : Hydegkwth-at
ismer.) Gyroltfalwa pedig megfelel a pápai tizedlajstromban Mikelaka. Keszi
és Bizere m. fölsorolt: Gerlachfaluanak (116. 1.) vagyis: Gerolthaza-nak.
(ló i. lap.)
Hódi. Hody. (1837 : Anjouk, okmt. III. 361.) Szécsénynyel együtt
említik.
Hodos. Hodos. (1189: .iászó. prot. A. föl. 109.) Bodroggal együtt
említik, tehát bizonyára a mai O- vagy Hodos-Bodrog őrzi nevét. O-Aradtól
dny. — 1323-ban: Kyshwdws (a Csanád nemzetségé) tűnik föl, határo­
zottan Aradmegyében. E helységei 1217-ben «iuxta Burzua» helyezik. (Dl.
322.); 1171-ben hasonlóképen «Kyshodos>, 1172-ben : Thothodos (Dl. 17282.).
— de a mely már (szeri Pósafi-birtok) tán a Maros déli partvidékén feküdt.
(Társai: Zábrány, Hidegfő sat.)
Horpataka. L. Kesziek a.
Hosszű-aszó Hozyoazo. (Dipl. Békés. II. 17.) A mai Hosszúaszó, Lippá­
tól keletre. (Temesmegyében.)
Huholó. Hwholo. (1515: Dipl. Békés. 136.) Mint a gerlai Ábraliámfiak
birtokát. Kapronczával és Monyoróssal együtt említik.
Huszna. Hwzna. (Pesty. Krassóm. tört. 111. 386. és 111.) A buksi
apáté volt.
Illincz(i). L. Solymos vár tart. 36.
Irato s. Iratbos. (1116 : M. Tört. Tár. VI. 28. 1.. 1455: Dl. 14912.) Lásd
Csanádmegyében.
' Iregd. Iregd. (1484 : Dl. 18940. — Száz. 1889. 123.) Lippa és Hosszú-aszú
közt feküdt. (V. ö. Eperjes.)
Iszvorcz. L. Solymos vár tart. 82., és Temesmegyében: Tszvorcz a.
Itelaka. L. Mikelaka a.
Iváncz. L. Solymos vár tart. 1. 2.
Ivánfalva. Iwanfalwa. (1455 : Dl. 322.) A mai Krassórn. ék. zugában
fekhetett.
Ivánháza. Iwanhaza. (1487: Dl. 19274.) A mai Kovaszincz vidékén
fekhetett.
iánosfalva. L. Solymos vár tart. 88.
Jász-Pél. Pel. Peel. Pely. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 150. 155. 161.) Peel.
(1486: Forgách cs. lit.) Jazpeel. (1187 : Dl. 19259. és Forgách cs. lit.) Az Arad­
tól ény. eső mai Szent-Tamás pusztával volt határos. (Az 1561. évi adó-
lajstromban : Jaazpely.)
Jelenko. L. Fizes a.
Kadraszó. Kadrassou. (1337 : Anjouk, okmt. 111. 370.) Kadraso al. nőm.
Kereztyenkenezhaza in districtu Zad. (1344: Dl. 322.) A mai Krassóm. é.
vidékén Kapriora körűi feküdt.
Kakaró. L. Váradia vár tart. 11.
Kalinháza. L. Bánliget a.
Halódva. Galadua. Haladua. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 146. 161.) Kalodwa.
(1474: Dl. 17983; 1484: Dl. 29859; Rupp. i. m. III. 71.) A pálosoknak
 . AR ADME GYE. 773

Sarlós-Boldogasszonyról nevezeti kolostorával, mely már a XIV. sz. elején

fönnálll. — Solymos vár tart. közt (75.) is előfordul e helység féle. — Ma
Kladova. Radna m. ény. (L. Zarándban is.)
Kalogyerolcz. L·. Solymos vár tart. 91.
Kalota. L. Solymos vár tart. 65. — Ezenkívül «Alsokalatha» pl.
1475-ben tűnik föl. mint a lendvai tíánfiak birtoka. (Dl. 17660.)
Kamarás. Kamaras. (1452: Dl. 14588.)
Kandafalva. L. Csanádmegvében.
Kápolnás L. Szádia vár tart. 3. 4.
Kápolnás-Gyula. L. Váradia vár tart. 8.
Kaprevár. Caprevar. (1337 : Anjouk, okmt. III. 370.. Pcsty. Krassóm.
lört. II. 248.) A mai Kapriora. Krassóm. ók. sarkában.
Kasza. Kaza. Kasa. (1332—7 : Páp. tiz. 1. 146. 150.) E falul különben
mindig Kér-rel együtt, emlegetik, sőt együvé is foglalják: Kasa-Ker. (1471,:
Pesty. Krassóm. lört. III. 430.) Kasa. Keer. (1487: Dl. 19274.) Kazaker. Kasaker.
(1453: Dl. 29809; 1466: Dl. 29826.) Keer — 1391-ben és 1393-ban külön is
előfordul, mint a szántai Petőitek után a Bátoriak (V. ö. Szatmárm.) birtoka.
(Dl. 7856. 8016.) Ezenkívül mindkettőben (1453-ban) az aradi kápt. és (1471-ig)
a szeri Pósafiak. Kaszán pedig (1487-ben) a Kaszaiak is bírtak. — Határosak
voltak Világossal. (Kovászi felé?) A szeri Pósafiak birtokában azonban 1463-ban
Ker-rel együtt («Kaza» rn.) «Kysker» is előfordul, melyet Cseralja, Nyárrév
sat. m. sorolnak elő. — Utóbbi a 17. sz. térképeken Aradtól dk. a Maros d.
partjára helyezeti «Kiér» alatt látszik rejtőzni.
Kasza-Kér. L. Kasza a.
Kebies. (Köblös.) Kebles. (1489: .iászó, prot. A. föl. 109.. 1492: Dl.
19783.) Pécska vidékén (k. é. ?) fekhelett.
Kecskés. L. Nagy-Kecskés a.
Keczefalva. L. Szádia vár tart. 10.
Kékes. L. Solymos vár tart. 45.
Kér. Kér. Keer. (1332—7 : Páp. liz. 1. 150. 161. — L. Kasza helys. a.)
Kerekegyház(a). Az a ra d i főesperességben : Rotunda ecclesia. (1332—7:
Pápai tizedlajslr. 146. 150. 153.) Kerekeghaz — Csanád vagy Aradmegyében.
(1454: Békésm. okit. 68. — V. ö. Turul. 1886. 167.) Kerekeghaz. A radm .
(1463 : Dl. 15814.) K. — Csanádm. (1484 : Dl. 18973.. 18370.) Nagyfalu és
Zádorlak vidékén emlegetik. E tájon. Fonlak és Sz.-Péter közt csakugyan
meg is találjuk az 1723. évi térképen: «Kerekik» alakban. (A mai Temesm.
területén.)
Kerekes. L. Solymos vár tart. 77.
Kerek-Vinga. L. Vinga a.
Keresztur. Kcrezthwr. (1418 : Dipl. Békés. 47., 1487 : Forgách cs. 111..
1495: Dl. 20343.) Gyarak és Panád közt feküdt. (Századok. 1889. 123.) E
helységnek a pápai tizedlajstromban előfordúló : S anda Crux felel m eg; az
ugyanott említed «Kerestur» alatt egy. a mai Allios és Gutenbrunn közt
feküdt s az 1723. évi térképen még látható (Kerestur) falut kell értenünk.
(Páp. tiz. 1. 150. 155. 161.)
Keresztyén-kenéz-háza. L. Kadraszó a.
774 MAGYARORSZAG.

Kermelöcz(i). L. Solymos vár tart. 21.

Keszi. Kézi. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 151. 155.) Kezy. (1439: Dl. 13440
1461 : Lelesz. 24.) A mai Keszincz. Lippától d. (Temesmegyében.)
Kévés. L. Váradia vár lart. 44.
Kevesd. L. Solymos vár lart. 47. 49.. és Váradia vár tart. 2. 3.
Kinged. Kynged — az aradi íoesperességben. (1332—7: Páp. tíz. 1.
150. 155. 1. — Lásd Csanádban Sziond a.)
Király-Ség. L. Ség a.
Kisárok földe. L. Solymos vár tart. 4.
Kis-Csálya. L. Csálya a.
Kisfalud. Kysfalwd. (1457: Dl. 29816.) Sopronynyal együtt sorolják
föl; 1466-ban pedig egymagában. (Tört. Tár. 1890. 115.) Az 1561. évi adó­
lajstrom Nyárrév és Hodos közt említ ily nevű helységet.
Kis-Hodos. L. Hodos a
Kis-Kér. L. Kasza a.
Kis-Kevesd. L. Váradia vár lart. 3.
Kis-Rékas. L. Rékas a.
Kis-Szécsény. L. Szécsény a.
Kis-Székás. L. Solymos vár lart. 38.
Kis-Udvari. L. Udvari a.
Kizdia. L. Solymos vár tart. 41. 42. 43.
Kjakovcz(i). L. Solymos vár tart. 51.
Klesva. Kleschwa. (1515 : Dipl. Békés. 136.) Mint a gcrlai Ábrahámíiak
birtokát. Kapronczával és Monyoróssal együtt említik.
Kovácsfalva. L. Fizes a.
Kö. Ku. Kw. (1332—7: Páp. tíz. 1. 150. 155. 161.) Kew. (1483: Dl.
18784; 1487 : Dl. 19274.) Kev. (1495 : Dl. 20343.) A mai Kuvin. Gyorok m. é.
Kölp. Kwlp. Kewlp. (1471: Pesty. Krassóm. tört. IIT. 428. 430.) Ménesi
m. sorolják föl.
Középső-Csolta. L. Solymos vár tart. 40.
Középső-Gutonya. L. Solymos vár tart. 30.
Középső-Monyorós. L. Monyorós a.
Középső-Radna. L. Solymos vár tart. 69.
Krivobara. (Krimarvara.) L. Solymos vár tart. 34.
Krupa. L. Zarándmegyében. (Kupa.)
Kutegyház. L ásd : Szurakrév a.
Kútfő. Kwthfe. (1447 : Nagymibályi Ittál·.) A Lippától ny. eső Zábrány
mellett nyugotra feküdt.
Külső-Csálya. L. Csálya a.
Kiilső-Zábrány. L. Zábrány a.
Labasócz. L. Solymos vár tart. 71.
Lapusnik. (Laposnik.) L. Solymos vár. tart. 20.
Levelespataka. Leuelespataka poss. (1399 : Dl. 8405.) Páliilésével együtt
említik.
Liki. Lyky. (1478 : Dl. 18120.) Deszkkel együtt emlegetik.
Lomnacsa. L. Solymos vár tart. 39.
 AKAD ME GY E. 775

Lökösfalva. L. Solymos vár tart. 86. én Teinesmegyében; Lökösfalva a.

Lukácsfalva. L. Csanádmegyében.
Lupefalva. L. Váradia vár l.art. 15.
Magyar-Radna. L. Solymos vár tart. 68.
Mahus. (?) L. a Kesziek a.
Marján. Morian. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 151.) Maryan. (1446 : Magy. Tört.
Tár. VI. 28.. 1483: Dl. 18791.) Pécska m. k. feküdt. — Ily nevű helységet
Szádia vár tartozékai közi (16.) is találunk. (Tán az előbbivel ugyanegy ?
1479. év óta az utóbbi, 1483-ban az előbbi is lendvai Bánfi-birtok.)
Martoni. Marthony. (1449: Sztár. okit. II. 436.) Marthoni. (1471. 1484:
ForgácJi es. 111.) Gyarak és Kő vidékén fekhetett. Előfordul Solymos vár tar­
tozékai közt (74.) is.
Martonoslaka. Mart honoslaka. (1444 : Dl. 28239.) Szent-Györgygyel együtt
szerepel, melyet az 1723. évi térkép Mondorlak és Glogovácz közt tűntet föl
Mátyustornya. Mathestornya. Mathysthornya al. nom.Pokathornya. (1446.
1449 : Nagymiliályi1 Utár.) Mathywsthomya. (1457 : Dl. 29816.) Sopronynyal
együtt említik. (L. ott.)
Megyést. (Nyegest.) L. Váradia vár tart. 10.
Ménes(i). Memse. Menesi. Menusi. (1332—7 : Páp. tíz. lajstr. 146. 151.
155. 161.) Menes. (1471: Forgách cs. lit.) Menesy. Menesyvv. (1471. Pesty.
Krassóm. tört. III. 428. 430.) Menessy. (1485 : Dl. 19098.) Ma Ménes. Aradtól kel.
Mezö-Ság. L. Ság a.
Mikcseháza. Feketwtow al. nőm. Mykchebaza. (1337: Anjouk, okmt.
III. 370.) A mai Krassóm. ék. vidékén fekhetett.
Mikeháza. L. Csanádmegyében.
Mikelaka. Mekilaka. Mikalaka. (1332—7: Pápai tiz. 1. 146. 155.) Mykelaka
al. nőm. Hytalaka penes lluv. Maros. (1377 : Dl. 29716.) Itelaka. (1380 : Dl.
29720.) Mikelaka. (1387 : Dl. 29726 ; 1431 : Dl. 29774.) Ma Mikalaka. Arad
melleit kel. (Az aradi káptalané volt.)
Millenfalva. Millenf'alva. (1461 : Lelesz. 24.) Lippával és Keszivel együtt
említik. (L. a Kesziek a. is.)
Milona. Milana. (1359: Dl. 29673.) Mylona. (1405: Dl. 31121.) Seggel
szomszédos volt.
Milova. L. Solymos vár tart. 58. 59.
Miszelecz (?) L. a Kesziek a.
Moldovácz. L. Kaproncza város a.
Molnári. Molnary. (1428 : 1)1. 29769.) Szombalhely vidékén feküdt.
Monostor. Az a ra d i főesperességben : Monustur. Monostor. (1332—7:
Páp. tiz. I. 146. 150. 161.) E plébániát a XV. században mint helységet
Temesmegyébez számítják. (L. ott.)
Monyorós. In possessionibus iuxta lluvium Morisii existentibus Kaproncha
vocalis Kusepseumrmyros vocata sedecim possessiones ibi existentes dis-
d in c ta .... (1350: Anjouk, okmt. V. 363.) Also Monyoros. Felsew Monyoros.
(1515: Dipl. Békés. 136.) Ma Monorostia, a Maros mellett. Tót-Váradtól ény.
Murány. Moran — az a ra d i főesperességben. (Páp. tiz. lajstr. 146. 1.)
Temesvártól é. találjuk. Tcmesmegyében (L. Toronlálmegyében is.)
7 7 6 MAG YARORSZÁG.

Musa. L. Várádia vár tart. 14. 25.

Nádasd. Lásd: Szurakrév és Kesziek a. — Az utóbbiak birtokában
előforduló 3 Nádas azonosnak látszik a máskor Temesmegyében (1. ott 1470-hez)
föltűnő hasonló nevű helységgel.
Nagy-Bozva. L. Bozova a.
Nagyfalu. L. Csanádmegyében.
Nagy-Kecskés. Nagkechkes. (1256. Árpádk. uj okmánytár. VII. 429.) Tán
Aradba sorozható. A Csanád-nemzetségé volt.
Nagy-Kevesd. L. Vára dia vár tart. 2.
Nagy-Szécsény. L. Szécsény a.
Nagy-Székás. L. Solymos vár tárt. 35.
Negovanolcz. L. Solymos vár tart. 84.
Negyedik-Kizdia. L. Solymos vár tart. 43.
Novák. Novak. (1399 : Csanád-egyhm. Adatl. II. 254.) Konak penes
tluv. Marusii. (1411: Dl. 29751.) Villa capituli (Orodiensis) Novak. (1493:
Dl. 29871.) Az 1561. évi adólajstrom is ismeri (Nowak), mint az aradi kápt.
birtokát s Arad vidékén sorolja föl.
Nyárrév. Nyarrew, Cherallya — mindig — együtt szerepelnek Zábrány-
nyal. (L. ott.)
Odvas. L. Solymos vár tart. 61.
Ohába. L. Solymos vár tart. 44.. Szádia vár tart. 17.. Váradia vár
tart. 43.
Ohabicza. L. Solymos vár tart. 87.
Olnos. Poss. Olnus — a megye szabatos kitétele nélkül, a Fejéregy-
háziak birtoka. (1452: Sztáray okit. II. 497.) Kétségkívül Aradmegyében
feküdt.
Ovopaty. (Opaty.) L. Solymos vár tart. 16.
Ördögi lka. L. Macsalaka város és Temesmegyében: Borzlvuk város
tart. 18.
Ötvenablak(a). L. Csanádmegyében.
Páliilése. Paulelense. Paululese. Paulilese. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 146.
150. 155.) Paalelese. (1393: Dl. 7844.. Wenzel. Hány. tört. 432.) Palylys.
(1393: Dl. 7847.) Pál Elesy. (1478: Pesty. Brassóm, lóri. [II. 440.) Jud. et
cives iurati poss. nre Palelese — írja Mátyás kir. (Év nélk. Kovacbich. Borin,
solennes. 215.) Révvel a Maroson és vámmal. A Marói iáké voll, s utánok
tarthatta kezén a király. — Ma Paulis, Rajnától ny.
Panád. (Panát.l Poss. seu villa Panad. (1315 : Anjouk, okmt. I. 380.)
Panad. (1332—7 : Páp. tíz. 1. 146.. 155., 161., 1486. 1487 : Forgách es. lit.)
Panath. (1495: Dl. 20343.) Ma csak Dj-Panátot ismerünk Aradtól észak­
keletre.
Papfalva. L. Hidegfő a.
Part. 1493-ban Füzkutlal együtt a Keszi es. (Ákos) birtoka : Belsew-
parth. Alsoparth. (Dl. 20040.) 1471-ben ugyané család birtokában kél
«Parthi» nevű falu is előfordúl, melyek kétségkívül a fentebbi: Parlh-nak
felelnek meg. (L. Kesziek a.)
Patak. Pathak. (1475: Dl. 17660. — L. Solymos vár tart. 55.)
 ARADME GV E. / / /

Pavlocze. (Pavlovecz ) L. Solymos váv tart. 14

Pecsk. Pechk cum vado seu portu. (Dl. 11118.) A Csanádi püspökség
kapja 1421-ben új-adományúl. Kenderfark. Majmat és Kovászi pusztákkal
együtt. Bizonyára a Maros mentén feküdt.
Pél. L. Jász-Pél a.
Peleczke. B. Kaproncza város a.
Péntek. L. Solymos vár tart. 53.
Péntekülése. Penlekwlese. (1 4 í6 : Dl. 13927. B. Solymos vár tart.
64. a. is.)
Pernyefalva. L. Vávadia vár tart. 31.
Peré. Perew. (1337 : Anjouk, okiul. 111. 370.) A mai Kapriora (1.
Kaprevar) vidékén fék heteit.
Pestes. Pestews. (1337 : Anjouk, oknál, III. 370.) A mai Kapriora (1.
Kaprevar) vidékén fekhetetl.
Pesztöczfő. L. Fizes a.
Petercse. Pellierche. (1337: Anjouk, okmt. III. 364.) Prédáim seu
poss. Pellerchc. (1444: Nagymihályi 111.) Simánd és Fejéregyliáz (ma Ternesm.)
vidékén kereshető.
Petróoz. B. Solymos vár tart. 81.
Pókatornya. L. Mátyuslornva a.
Poklosi. B. Szurakrév a.
Polyána. L. Váradia vár tart. 18.
Pongrácz(-fája, Pongráoztelke). Pongrachfaia et Pangraczthelke. (1247 :
Dl. 322.) Pongrachfaya prope Morusium. (1256: Árpádk. új okmt. VII. 429..
1.323: Dl. 322.) Azonosak lehetnek a később (1486. 1487: Forgách cs. lit..
1495 : Dl. 20343.) ugyancsak a Maros vidékén föltűnő Pongracz-czal. (Arad­
tól ny. Hodos táján.)
Pórszékely. Poss. Börzékéi. (1466—78: Dl. 17276.) A megye szabatos
kitétele nélkül Szent-András és Gyarak közt sorolják föl. mint a Dócziak
birtokát, ügy látszik Aradmegyében feküdt.
Pozsoga. Posga. Posoga. (1366. 1508: Pesty. Krassem, tört. 11. 127,.
1455 : Dl. 322.) Ma Kvassómegye ék. zugában találjuk.
Pörség. (Perség). Puerseegh. (1399: Csanád-egybin. Adalt. 11. 255.)
Pwrsegli. Peersegb. (1426: Dl. 11839 ; 1444 : Dl. 28239.) Perwsegh.
Pewrseegh. Bewrsegb. (1444. 1446: Sztár. okit. II. 363. 376. 394.) Nemesi
névben. A XVI. századi (1549.) adólajstromok szerint: Persek. ügy látszik
a megye dny. vidékén feküdt.
Rácz-Radna. L. Solymos vár fart. 70.
Radacsiva-Kizdia. L. Solymos vár tart. 42.
Radajóez. (Radovecz.) L. Solymos vár tart. 8.
Radamócz. B. Solymos vár tart. 50.
Radmanócz. L. Solymos vár tart. 24.
Radna. B. Solymos vár tart. 68. 69. 70. 72.
Ragasfölde. L. Solymos vár tart. 3.
Ravaszd. Bawazd. (Nemesi névben. 1478: Pesty. Krassóm. tört. III.
442.. 1489 : Dl. 19589.) A mai Temesm. é. vidékén (Asszonylaka táján ?) feküdt.
778 MAGYARORSZAG.

Rékas. Rekas. (1436: Muz. lilái·.) Berekszóval együtt sorolják föl.

1499-ben Aradtól dél felé eső vidéken találkozunk egy ><Kys Rekas» nevű
faluval. (Dl. 29891.)
Remete. L. Macsalaka városnál.
Repes. L. Solymos vár tart. 79.
Rincsor. (Riusor.) L. Váradia vár tart. 33., Pesty. Helynevek. I. 282.
Ság. Ovczewsagi. Mezeusak. Mezesag. (1332—7: Páp. tíz. 1. 146. 155.
161.) Sagh. (1489 : 1)1. 19470.) Aradtól d. feküdt, a mai Temesm. területén.
(Az 1561. évi adólajstromban még : Saagh. Ma Segenthaii. Vinga m. ék.)
Sándorfalva. L. Hasznosfalva a.
Sárszó. Saarzow. (1330 körül: Dl. 29668.) Sarzow. (1439: Dl. 13440.)
Lippától dny. (Hodos mellett ény.) feküdt. (L. a Kesziek a. is.)
Sebes. L. Solymos vár tart. 63.
Ség. Seegh. Seeg. (1411 : Dl. 29757.) Arad rn. ény. feküdt. - - 1398-ban
«Kyralseegb» nevű birtokot adományoz a király Aradmegyében. (Dl. 8354.)
Ugyanegy helység lehet.
Seile. L. Szádia vár tart. 15.
Serfesd. Serfesd. (1455 : 1)1. 14942.) Serlesdev pred. (1478 : Dl. 29840.)
Fellak m. sorolják elő.
Simánd. Symand. (1332—7 : Páp. tíz. I. 146., 1339: Zichy okmlár. 1.
553.. 1446 : Nagymihályi. 11táv. — L. Macsalaka város a. is.)
Simanöcz. L. Váradia vár tart. 22.
Solymos. L. Solymos vár tart. 67.
Sopron (Soprony, Sofrony). Kethsopron. (Csanád- vagy Aradmegyében:
1454: Békésm. okit. 68.) KethsofTrony. (Aradnieyyébeit. 1455: 1)1. 14942.)
Keeth Sopron in distr. Zarazermelleke. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) Ma
Sofronya p. Aradtól ény. Más Sopron vagy Soprony (Soppvony), fordul elő
(1450-ben : poss. sen pred.) a század közepén mint a palotai (gyéresi) Gzibakok
birtoka, Mátyustornyával és Γ,sertelekkel együtt, kapcsolatban az Asszony­
lakiakkal, ellyősfalvi Erdélyiekkel stb., mely tehát a mai Temesmegye északi
részén Allios táján fekhetett. (1446. 1449. 1450: Nagymihályi Illái·.. 1457:
Dl. 29816.)
Sterkovácz. L. Solymos vár tart. 18.
Sterkoványa. L. Váradia vár tart. 32.
Stregolcz. L. Solymos vár tart. 94.
Szabadfalu. L. Solymos vár tart. 83.
Szalatnya-kuta. L. Fizes és Szlatina helys. a.
Szalcsva. Zaczwa. Salchwa. (1455: Dl. 322; 1508: Pesly. Krassóm.
tört. II. 201.) Ma Szelcsova. Krassómegye ék. zugában.
Száldobágy. (Szalobáty.) L. Szádia vár tart. 9.
Száldobos. L. Kesziek a.
Szamarócz. L. Solymos vár tart. 73.
Szárcsaháza. Zarchahaza. Zarthahaza. (1487: Forgácb cs. lit.) Sarsa-
haza. (1495: Dl. 20343.) Arad (Csálya) körűi feküdt helységekkel együtt
emlegetik. Az 1549. évi adólajstrom : Zarciahaza. az 1561. évi pedig:
Ssarchyahasa alakban sorolja föl, Kő és Bodrog in.
 ARADMEGYE. 779

Szarvaság. L. Váradia vár tart. 19.

Szécsény. Csanádmeyyébeu fölsorolva: Zechewn. (1-180: Dl. 18370.)
Zechen. (14-81: Dl. 18973.) A mai Szécsány Temesmegyében. Vingától dk. —
1442-ben, 1.452-ben és 1488-ban (Zechewn et altera Z.. Zechen, m ajd: Nag-
zechen) ugyanezt a helységet Áradniegyéhes számítják. (Dl. 14588. 15294.)
1360-ban (mint Telegdi-bivlok, a megye kitét. nélkül) «Kyszechien.» ügy lát­
szik inkább Aradmegyéhez számítandó. (Dl. 322.) A pápai tizedlajstrom szin­
tén az aradi l'őesperességben sorolja föl. (Zechen. 146. 150. 155. 1.)
Székás. L. Solymos vár tart. 35. 38., és Váradia vár tart. 20. 21.
Szelistye. L. Váradia vár tart. 13.
Szénás. L. Solymos vár tart. 54.
Szent-András. Senthanduryas. (1380: Dl. 29620.) Zenthandras. (1451 :
Dl. 29806.) Az aradi prépostságé volt. Tán Gyorok vidékén feküdt. (V. ö.
1466—78 : Dl. 17276.)
Szent-Demeter. L. Gsanádmegyében.
Szent-György. Zenthgergh. (1444: Dl. 28239.) L. Martonoslaka a.
Szent-lván. Zenthywan. (Nemesi előnévben. 1434: Nagymihályi Utár.)
A mai Glogovácz vidékén feküdt egy ily nevű helység. (L. az aradi kápt.
birtokai közt is.)
Szent-Mária. Zenlh Maria. (1477: Dl. 17920; 1487: Dl. 19277.) Zádor-
laka körűi feküdt ?
Szent-Mihály. L. Vezele a.
Szent-Miklós. Zenthmiklos. (1489 : Dl. 19470.) Ma Kis-Szent-Miklós Arad
melleti, Temesmegyében.
Szent-Miklós-telke. L. Kesziek a
Szent-Tamás. Sanctus Thomas. (1 3 3 2 -7 : Páp. tiz. 1. 150. I. Iváncz és
Fellak közt fölsorolva. Tehát bizonyára az a ra d i főesperességbe értendő.)
Zenththamas. (I486 : Dl. 19040.) Arad és Pécska közt feküdt.
Szente-tornya. L. Békésmegyében.
Szesztarócz(i). L. Solymos vár tart. 52.
Szigetfő. L. Szádia vár tart. 14.
Szitás. L. Váradia vár tart. 4.
Sziond. L. Gsanádmegyében.
Szlatina. a) Zlathana. Zlathyna. (1455 : Dl. 322 ; Pesty. Krassóm. tört.
11. 183.) A Maros m.. a mai Krassóm. területén feküdt. A Csanád nemzetség
bírta. Tán azonos az ugyané nemzetség birtokában 1366-ban e tájon (1. Fizes)
föltűnő Szalatnyakutával. — b) L. Váradia vár tart. a. 24.
Szombathely. Zombothel. Zumbathel. (1332—7: Páp. tiz. I. 146. 155.
161.) Zombathel. (1428 : Dl. 29769 ; 1455 : Dl. 29813; 1484: Dl. 29859.) A
mai Szabadhely, Gyorok mellett délnyugatra.
Szőllős. Zewlews. Zewles. (1477: Dl. 17920; 1478: Dl. 18117.) Illyei
Dienessy—Dóczi-féle birtok volt. — Ennek megfelelni látszik a pápai tized-
lajstrornban az a ra d i l'őesperességben előforduló két ily nevű plébánia :
Scelews és Zolews (146. 1.), melyek az 1723. évi térképeken Vingától é. ék.
látható kél Selleus-sel azonosak. (Az 1561. évi adólajstromban e tájon csak
egy. t. i. Aranyas Széles nevű helységet találunk.)
780 MAGYARORSZÁG.

Szpata. L. Solymos vár tart. 26.

Sztaniszlóháza. L. Gyertyános a.
Sztojanócz(i). L. Solymos vár tart. 25.
Sztondincz. (Standincz.) L. Solymos vár tart. 22.
Szudas. Zwdas. Boluhkerek, Therimtheluk — úgy látszik: villae —
soroltatnak elő 1256-ban Szemekháza után. (Árpádk. uj o. VII. 429.1 A Maros­
tól é. feküdtek. A XV. századot aligha érték meg.
Szunyogszeg. L. Solymos vár tart. 60.
Szurakrév. Mint a Csanád-nemzetség birtokai: Zwrakrew, Kwtegliaz,
Dwbeghaz. (Zechien). Feyereghaz. (a mai lemesm. Féregyháza, Vinga m. ék.)
Nadasfl.. Fekettewfa, PnM ussy, Feyrwh (talán: Feyrthou ?') — villae —
fordúlnak elő egymásután, a mennyire meghatározható, azon a vidéken, a
mely a mai toron tálmegyei Valkánytól a temesmegyei Széc.sényig elterül, is
így esetleg Csanád- vagy Temesmegyéhes is számíthatók. (.1256: Wenzel.
Árpádk. új okmt. VII. 429.) A XV. századot nem mindenik érte meg. (V. ö.
Délmagy. Értés. 1885. 122. és Sárád város a. Temesm.1
Talmágy. (Talmonya.) D. Szádia vár tart. 11. 12.
Telkes. L. Solymos vár tart. 62.
Temesest. L. Váradia vár tart. 40.
Terimtelek. L. Szudas a.
Tófája. Thofaya. (1421 : Dl. 11116 1487 : Forgách es. 111. ) A Maros
mentén feküdt. Lippától nyd. (Az 1561. évi adólajslromban. i s : Tofaya. Az
1723. évi térképen : Totfáj.)
Told. Told. Thold. (1443. 1444: Nagymihályi cs. HU A mai lemesm.
Féregyház vidékén keresendő-. — L. Fejéregyháziak a. is.
Tiszafáivá. L. Váradia vár tail. 34.. Pesly. Helyn. I. 282.
Tót-Hodos. L. Hodos a.
Tövis. (Tis.) L. Szádia vár tart. 1.. és Váradia vár lart. 7.
Tövisegyház. L. Kesziek a.
Töviskvár. Thywyskwar. (1483: Dl. 18791. ) Lippával kapcsolatban
merül föl.
Tusovo. L. Solymos vár tart. 80.
Udvari. Wdwary. (1480: Dl. 18370.) Vdwary. (1484: Dl. 18973.) Kys-
wdwary pred. (1488: Dl. 19364.) Azon a tájon feküdt, a hol az 1723. évi
térképen «Dvorin» áll. Vingától ény. (Ma Temesm. lefülel.) L. a Kesziek
alatt is.
Újlak. Vilak. (1367 : Dl. 26375.) Wylak. (1443 : Pesty. Krassóin. tört.
III. 386.) A bulcsi apátságé volt. — Ily nevű falut a mai Féregyház ('femes
m.) vidékén is találunk 1446-ban. (Feyreghaz. Nagymihályi es. Ili.)
Uj-Radna. L. Solymos vár tart. 72.
Ulma. L. Váradia vár tart. 16.
Urkuta. Wrkuta. (1337: Anjouk, okmt. III. 370.) Wrkucha in distr.
Zaad. (1344: Dl. 322.) A mai Kapriora vidékén (Krassóm. északi részében)
fekhetett.
Vadkert. Vodkerth. (1367 : Dl. 26375.) A bulcsi apátság birtokai közt
sorolják föl.
 ARAM lEGY E. 781

Várna. L. Váradia vár tart. 27.

Váralja. L. Solymos vár tart. 66.
Varjas. L. Csanádmegyében.
Veresegyház, a) Wereseghaz. (1360: Dl. 322.) Almaszeggel együtt
Aradmegyéhez számítják, — b) 1418-ban előfordul: particula terre Vereseghaz
vocata, inter possessiones Scechen et Feiereghaz in cottu Orodiensi — a
mint szeri Pósali Péter Fejéregyházi Benedekre bízza bizonyos kedvez­
mények mellett leendő betelepítés végett. (Sztár. okit. II. 192.)
Veresmart. L. Szádia vár tart. 13.
Veres-Vinga. L. Vinga a.
Veret (?) Az aradi káptalané volt. (L. ott.) Aradtól kel. fekhetett a
Maros mentén.
Verteezke. J,. Váradia vár tart. 28.
Vessző. Wezew. (1430 : Dl. 12183.) Gsanádmegye felé. a Maros táján
feküdt ?
Vezete. Vezelhe al. nom. Zent-Mihaly. (1428: Dl. 29769. — V. ö.
Csanád-egyhm. Adatt. II. 216., hol hibásan áll : Veretbe.) Zenth Mihály.
(1449: Csanád-egyhm. Adatt. II. 285.) A bizerei apáté volt. — A Maros
mentén. Aradtól k.. Szombathely vidékén feküdt.
Vice (?) L. a Kesziek a.
Villenfalva. (Ulmafalva ?) L. Váradia vár tart. 35.
Vilmest. L. Váradia vár. tart. 29.
Vinga. Vinga. (1332—7: Páp. tiz. 1. 146. 155. 161.) Wereswynga.
Kerekwynga. (1454: Békésm. okit. 68.) Ma Vinga, Temesmegye északi
részében.
Virikócz. (Vrekócz). L. Solymos vár tart. 33.
Vize8(-monostor). Wyzes. (1446: M. Tört. Tár. VI. 28. 1., 1455: Dl.
14942; 1487: Dl. 19265; 1498: Dl. 20692.) Wyzesmonostor. (Kir. ember
nevében. 1483 : Dl. 18791.) Ma puszta Vizes néven, Batonyától ék., Csanád­
megyében.
Vizma. (Visznya.) L. Solymos vár tart. 28.
Vokszincz. L. Solymos vár tart. 85.
Vonucz. Poss. Vonucz iuxta villam Kerekeghaz adiac. (1343 : Fábián.
Aradmegye leírása. 226.)
Vrehöcze. L. Solymos vár tart. 32.
Vucsecs (?) Vuchech. (1377 : Csanád-egyhm. Adatt. II. 257.) Az aradi
káptalané volt.
Zábrány. Zabran. (1349: Zichy okmtár. IV. 373.) Belsewzabran.
Kylsewzabran. (1463: Dl. 15897.) Zabrany utraque. (1471: Pesty. Krassóm.
tört. III. 428. 430.) Zabran. (1472 : Dl. 17282.) Ma. Zábrány, Lippától ny.
(Temesmegyében.)
Zádorlaka. Zadarlaka. Zadurlaka. (1332—7 : Páp. tiz. I. 146. 155.)
Zadorlaka. (1482: Dl. 19222; 1484: Dl. 18973.) A mai Zaderlak, Aradtól
dny. (Temesmegyében.)
Zagoricza. (Zagurincz.) L. Solymos vár tart. 6.
Zamarinócz. (Zumarinócz.) L. Solymos vár tart. 9.
782 MAG YARORSZAG.

Zamsor. L. Bánliget a.
Zavas. L. Solymos vár tart. 76.
Zavasin. L. Váradia vár tart. 42.
Zombró. L. Váradia vár tart. 38.
Zumarinfalva. L. Szádja vár iart. 6.
Összesen : 3S2 helysén·

FŐBB BIRTOKOSAI :

Ábrahámfl (gerlai ) cs. 1471-ben Kaproncza. Dobravicza, Peleczke. IJamasa-

falva, Moldovácz. Dobokna. Bácsa, Bábolna és Bozova részeit muronyi Vér
Andrásnak. — 1479-ben Benes és Nagy-Bozva részeit. 1487. előtt pedig Alma-
szeget Dóezi Imrének adták zálogba. Egy 1350. évi oklevél szerint 16 birtoka
volt e családnak Kaproncza és Monyorós vidékén. Ezek közül — mint lát­
juk — 1471-ben kilenczet, elzálogosítottak. Egy 1515. évi oklevél e tájon fekvő
többi birtokaikat következőleg sorolja fö l: (Kaproncza). Alsó-Bozva. Alsó-
Monyorós. Grassa. Klesva, Felső-Monyorós, Felső-Dobravicza. (Bábolna). Iluholó
helységek és Zivernicze puszta. (1350: Anjouk, okint. V. 363.. Gyulafehérvári
prot. 23. f. 203., Dl. 18165. 19244; 1515: Dipl.'Békés. 136.)
Aradi káptalan és prépost. 1343-ban Vonucz és Mikelaka. — 1359-ben
(Mikelaka). Czemperd. Milona és Abád birtokához a káptalan (1405-ben is).
Mikelakálioz 1377-ben a prépost tart jogot: 1380-ban ugyanez a káptalannal
egyezkedik: Itelaka (a fentebbi Mikelakával ugyanegy). Görcsöny. Kovász!.
Bátia és Szent-András fölött. (Báiia a káptalané. Szenl-Amlrás a préposté, a
többi feles.) 1392-ben isméi új egyezség létesülvén. Görcsöny és Kovászi pré­
posti, Mikelaka káptalani birtokokul mondatnak ki. Egyszersmind Arad város­
nak birtoklása tekintetében újra (már 1380-ban is) rendezkednek. 1399-ben
a káptalan Novákot itéletileg nyeri (bírja 1493-ban is ) ; 1411-ben Ség birto­
kába igtatják. 1422-ben Bodrogon s 1428-ban Molnáriban is földesül·. 1444-ben
Szent-György a káptalané, Martonoslaka a préposté. 1449-ben a káptalani Három­
fülű birtokába igtalják. 1451-ben a prépostság Szent-Andráshoz formál igényt.
1453-ban ismét az előbbi — Kasza-Kért (és Mikelakát) mondja magáénak:
1457-ben pedig a palotai Czibakoktól.Kisfalud. Soprony, Mátyustornya helységek­
ben és Csertelek pusztán kap jószágot, s 1484-ben bír Szombathelyen, 1499-ben
Csolton és Szenl-Ivánban is. Ezeken kívül Rupp Balássy F. után (a megye és idő­
pont kitétele nélkül) más birtokait is fölsorolja a prépostságnak és káptalannak,
melyek közül aradmegyei falvak: Bara, Bernolt, Csálya, (Kis-Kér), Bálványos.
Veret (Vereth) és «Bncsvidéke» (utóbbi a préposté). Ez adatok azonban sokkal
későbbi időből (1663) valók. (1377: Dl. 29716: 1380: Dl. 29720;1392: Dl.
297«&y 1405: Dl. 31121:1422 :1)1. 11258 ; 1444 . Dl. 28239;1449 :Dl.
29801; 1451: Dl. 29805;1453: Dl. 29809; 1457: Dl. 29816;1484:Dl.
29859; 1499: Dl. 29891.Ez oklevelek részben némely másokkal — meg­
jelentek: Csanád egyhm. Adatt. II., lásd üt a 467. lapon. — V. ö. Rupp.
i. m. III. 61.. Magyar Sión. 1866. nov. — 1487: Dl. 19274; 1493: Dl. 29871.
— L. Kesziek és Lippa város s Arányút és Vucsecs helys. a. is.)
 AR AD ME GY E. 783

Asszonylaki cs. 1444. 1450 : Szláray okiL. II. 363. 470.

Bacsó cs. 1444-ben: asszonylaki «Baclio», 1450-ben: székegyházi
«ßaczo> Tamás szerepel. Bizonyára ugyanarról a férfiúról és családról van szó.
(Sztáray okit. II. 363. 470.)
Bagdi cs. Berekszó. Békás. Alsó- és Felső-Bagd és Bak helységekben,
(1436 : Múzeumi lllár.)
Baki cs. György 1455-ben. László 1489-ben a megye alispánja. A páz-
nádi Bakiak 1439-ben Keszi és Sárszó helységekben földesurak. (Nagymihályi
lltár.. Pesly. Helynevek. I. 247.. 1484: Dl. 29859; 1489: Dl. 19470. V. ö.
harapkói Botos-ok.)
Bánfi (lendvai) cs. Bírták Lippa várát és városát (1. itt). Solymos várát
(1. itt) tartozékaival, Borzlyuk várát és városát (1. Temesmegyében) és 1479
óta a Garai-féle nagy uradalmakat is. (L. iSzádia és Váradia várak a.)
Barcsai cs. Földesur: Szent-Miklóson. (1489 : Dl. 19470.)
Basarági cs. 1454 : Békésm. oldl. 69.
Bátori es. A szántai Felőliektől örökölték 1391-ben Kért. (Dl. 7856. 8016.)
Benke (Benkeli. benkefalvi) cs. 1398-ban kir. adományul kapják Király-
prot. A. Séget. (Dl. 8354. — L. Kolozsváriak a. is.)
Bernolti cs. L. Bernoll helység a. Zarándban.
Besenyei (szent-demeteri) cs. 1489-ben Hodos. Bodrog. Szent-Demeter
és Kebles helységekben bírt részüket a Gzéczeieknek zálogosították el. (Jászó.
prot. A. lói. 109.)
Bosori cs. Földesur 1488-ban : Nagy-Szécsényben. (Dl. 15294.)
Bizerei apátság. Földesur: Szombathelyen és Vezetőn vagyis Szent-
Mibályon. (1428: Dl. 29769.)
Botos (harapkói) cs. Albert királytól kapják 1439-ben a Rozgonyiak-
kal együtt Készít és. Sárszól (mint a hűtlen Mihály rácz vajda birtokait), s V.
László királytól egy másik nagy uradalmat. Bírtak Szombathelyen is. (Dl.
13440; Csanádegyhm. Adattár II. 284.. L. Bakiak a., és Botosok a. Csanádm. is.
Bulcsi apát. 1367-ben igtatják a két Bata. Újlak. Gsura és Vadkert
helységek, továbbá némely. Ménesi. Lippa és Kovászi körűi feküdt szőlők
birtokába. 1443-ban Újlakot a Karainknak zálogosítják el, de 1478-ban már
ismét bírják Husznával és Gyabarfalvával együtt. (1367: Dl. 26375; 1443:
Sztár, okltár. II. 359.. Pesty. Krassóm. tört. III. 386. 441.)
Csályai cs. 1451-ben Mózes a megye alispánja. (Sztár, okltár II. 485. —
L. Dócziak a. — V. ö. 1495 : Dl. 20343.)
Csanádi káptalan. L. Kesziek a.
Csanádi püspök. L. Pecsk helység és a Kesziek a.
Csegzei cs. 1434. 1447 : Nagymihályi cs. lit.
Csornai cs. 1484-ben kapják a királytól a magbanszákadt martom
Kis Ferencz birtokát Csegzén. (Forgách cs. Ilt.j
Csurai cs. 1418: Dl. 10711. — Idéz. Csura helys. a. is.
Czéczei cs. L. Besenyőiek a.
Czibak (palotai! cs. 1446-ban és 1449-ben : Cserteleket. Mátyustornyát
(Pókatovnyát) és Sopronyl bírják. (Nagymihályi lit. — E birtokok további
sorsát 1. az aradi káptalan és a Fejéregyháziak bid. a.)
784 MAG YARORSZÁG.

Dienessy (illyei) cs. L. Dócziak és Telegdiek a.

Dóczi cs. Zádorlaká-x'ól nevezték magokat, hol váruk (1. ott) vagy kas*
télyuk is volt. Ezenkívül (főleg Imre) sokat szereztek. 1471-ben a gúti-
Országhoktól Gyarakot és Kő felét veszik (László) zálogba. 1474-ben pedig
Pél részeit. Továbbá 1481-ben és 1482-ben Apácza és Udvari részeit (Imre)
a Csályaiaktól, a kiknek Apácza helységben és Kis-Ildvari pusztán bírt más
részeit 1488-ban a Harasztiaktól kapják. — 1477-ben bírták már Zádorlakát,
Szőllőst, Szent-Máriát, Deszket és Likit, melyeket 1467-ben vagy 1468-ban
a Mezőgyániak és Mutnokiak kir. adomány alapján (mely Zádorlaka. Liki.
Deszk és Diógy helységeket nevezi meg) foglaltak volt el az (érd. lázadáskor
hűtlenségbe esett) Illyeiektól (és az osztályos illyei Dienessyektől) s Dóczi
Imrének adtak volt át, a ki meg kir. adományt szerzett ugyan e birtokokra,
de egyszersmind az eredeti tulajdonosokkal pörbe keveredett miattok.
148í5-ban azonban «Dyenesse» Bernát e helységekben bírt részeiről zálog­
levelet állíttatott ki Dóczi Imre részére. — 1484-ben egy iregdi Patócsi leánytól
az általa anyai jogon bírt Apácza és Udvari részeit vette Imre zálogba.
1486-ban és 1487-ben pedig Vizes felét Horváth Páltól örökösen. (1471 :
Forgách cs. lit.. 1474: Dl. 17572; 1481: Dl. 18548; 1482: Dl. 18619.
19040; 1488: Dl. 19364; 1477—1496: Dl. 17920. 18117. 18120. 18745.
19222. 19277; 1484: Dl. 18942; 1486: Dl. 19142; 1487: Dl. 19265. — L.
gerlai Ábrahámfiak a. is. — V. ö. 1467 : Dl. 16594.)
Elyőfalvi cs. L. Elyőfalva helység a.
Erdélyi cs. 1422-ben és 1447-ben Elyőfalváról, 1487-ben Szent-Miklósról
nevezik magukat. (Dl. 11171. 19274. és Nagymihályi lltár.)
Ethele (ittebei) cs. Földesur : Ságon. (1489: Dl. 19470; 1499: Dl. 29891.)
Fazekas (bernolti) cs. 1487 : DL 19274.
Fejéregyházi cs. 1444-ben a Temérdekegyháziakkal együtt bírnak Simánd,
Petercse, Told és Berbencze (1452-ben : Tót-Berbencze puszta) helységekben.
1446-ban (a Fejéregyháziak) Füvesen is földesurak s Simánd, Földvár, majd
Apácza és Udvari birtokához formálnak jogot. Még ugyanez évben Simándon
és Földváron kívül Újlak, Fejéregyház és Csegze helységeken is egyezkednek
a martom Kis-ekkel; végűi 1449-ben Czibak Katalintól Mátyustornya (Póka-
tornya) és Csertelek részeit veszik zálogba. (Nagymihályi Utál·.)
Folti cs. Folthy. (1487 : Dl. 19274.)
Forgách (gimesi) cs. L. a szeri Pósafiak a.
Garai cs. L. Szádia és Váradia várak a.
Geledi cs. 1480. k ö rü l: Dl. 32394.
Geszti cs. L. a szeri Pósafiak a.
Giskra János. L. Solymos vár s Lippa város a. és Temesmegyében:
Borzlyuk város a.
Hagymás (berekszói) cs. L. Solymos vár a.
Haraszti cs. L. gúti Országh-ok és Dócziak a.
Herczeg (szekcsői) cs. L. Hunyadiak és Vásárhely m.-város a. Csanádm.
Horváth (vizesi) cs. L. Dócziak a. — V. ö. Dl. 19084.
Hunyadi cs. Bírták Papi várost (1. ott) és más helységeket, zálogban a
királytól és a Marczaliaktól. Továbbá Solymos várát (1. ott) s a Tamási-féle
 AR ADME GYE. 785

uradalm at; vétel utján 1463-ban és 1454-ben a régebbi kerek· egyházi Laczkfi-
féle : .Asszony, Veres-Vinga, Kerek-Vinga (és más, olykor szintén Aradmegvébe
számított csanádmegyei) helységeket. Később ez uradalmak — részben — a
Mátyás király s általa Szilágyi Erzsébet és Korvin János birtokába jutottak.
(1453: Müncheni áll. 11tár, VIII. 40.. 1454: Békés, okltár. 68. — A többire
nézve 1. H unyadiak a. Cscmddmegyében és Pálülése helység alatt is.)
Hlyei cs. 1358-ban főldesur Bánliget.. Kalinháza. Alsó- és Felső-Zam-
sor helységekben. (Pesl.y. Krassóm. tört. III. 42. — L. Dócsiak a. is.)
laxics (Jaksics. nagylaki) cs. A magbanszakadt Kis-Balázs birtokait:
Fellak, Serfesd és Farkasd pusztákon 1478-ban kapják a királytól. Bírtak
(1484.) Udvariban is. (Dl. 29840. 18973.)
Kalodvai pálosok. Földesurak : Martomban (1441. 1466.) kir. adomány
(Zsigmond királytól) és vétel u tjá n ; Varjason, h. Szilágyi Mihály adománya­
ként (1458.) és Szombathelyen (1484.) is, a 60-as években élt Keszi Balázs
adományából. (Rupp, i. m. III. 72., 1484 : Dl. 29859.)
Karai cs. L. a bulcsi apát a. — V. ö . 1438: Sztár. okit. II. 346.
Kaszai (somosi) cs. 1464: Dl. 24837; 1466: Dl. 29826 ; 1487 : Dl.
19274; 1498: Dl. 20692.
Kenther (ivánházi) cs. 1485: Dl. 19040 ; 1487: Dl. 19244.
Keresszegi (kisfaludi) cs. Keressegy dictus. (1450: Nagymihályi Utál·’.)
Cserteleken, Pókatornyán és Sopronyban voltak birtokaik.
Keserő (szent-iváni) cs. Keserw. (1434 : Nagymihályi Iltár.)
Keszi cs. 1451-ben földesül· Bak helységben. 1455-ben Balázs deák az
aradi káptalannak adja bizonyos feltételek alatt Szombathely részeit (majd
1469-ben zálogban az egészet). 1456-ban pedig a Csanádi püspökségnek
Babost. Ezenkívül 1471-ben a Csanádi káptalannak a következő helységeket:
«Vice, Kéry (Keszi?!), Milyufalva (Millenfalva?), Sanzo (Sárszó), Nádasd.
másik Nádasd, harmadik Nádasd, Büvafalva, két Étre. két Parthi, Zintheri.
Záldobos, Dorsz, Miszelcc. llvadry (Udvari?), Tüvösegyház (Tövisegyház?),
két Mahus. Ilorpathaka, Szent-Miklós, Thelke». (Az Oltványi írása szerint,
mely a Csanádi kápt. levéltárában levő eredetit nagy részében elferdítette.
Egyáltalában hely-neveket nem volna szabad a középkorból publikálni,
eredeti írásmódjuk hű megjelölése nélkül. Közlő pl. a hagyománvozót :
Kcrynek írja, pedig : Kezy (Keszi) volt s bizonyára a második helyen emlí­
tett falu is.) Úgy látszik az egész uradalom a mai Temesmegye ék. részében
terűit el, a Lippától nyd. eső mai Keszincz (hajdan Keszi) s tán az ettől
d. eső mai Nádas vidékén. (1451 : Nagymihályi Iltár.. 1455: Dl. 29813;
1456: 1)1. 30214; 1469: Perényi cs. lit., 1471: Csanád-egyhm. Adatt. 111.
345., 1479: Dl. 18150. — L. a kalodvai pálosok s Part helység a. is.)
Kis (apáczai) cs. 1450: Sztár. okit. II. 471.
Kis (martoni) cs. L. Csornaiak és Fejéregyháziak a. — V. ö. 1450 :
Sztárai cs. okit. II. 471.
Kolbász cs. Kolbaz. (1495 : Dl. 20343.)
Kolozsvári cs. 1421-ben Külső- és Belső-Csályán. Tófáján és Gergely-
■forrán osztoznak a benkelálvi Benke családdal. 1426-ban e birtokokra nézirn
a Tamás leányait dúsítja a király. (Dl. 11116. 11839.)
Hunyadiak kora, VI. 50
78G MAGYARORSZÁG.

Korvin János. L. Solymos vár, Lippa város, a Hunyadiak a.

Könczöl cs. Kewnchcwl. (1495: Dl. 20343.)
Krajnik (fivosi) cs. Craynik. (1450: Sztár. okit. II. 471.)
Kulcsár (csálvai) cs. Kwlchar. (1450: Nagymihályi 111. 1498: Dl.
20692. - V. ö. 1495: Dl. 20343.)
Kutfei (nagy-úti) cs. Kwlhfely dictus. (1452: Sztáray okit. II. 497.)
Laczkfi (kerokegyházi) es. L. Hunyadiak a. (1454-liez) Arad cs Osanád-
megyében.
Maczedóniai cs. L. a szeri Pósafiak a.
Marczali cs. L. Marczaliak a. Csanád-. és Papi város alatt Arad-
mcgyében.
Maróti cs. 1392-ben kapja János Pálülését. melyhez 1393-ban arany- és
ezüst- vagy más fémbánya-nyitásra is engedélyt nyer. 1399-ben részei vannak
ezenkívül Csurán és Levelespatakán is. 1405-ben Szombathelybe iglalják
zálog c.zímen. 1418-ban földesül· Keresztül·, Iregd. Hosszú-aszó (és Pál ülése)
helységekben. (1392: Dl. 7806; 1393: Dl. 7844. 7847; 1399: Dl. 8405; 1404:
Dl. 9000; 1418: Dipl. Békés. 47.)
Marioni cs. Földesur: Martomban és Felső-Füvesen. (1447: Nagy­
mihályi lit. — V. ö. 1404: Dl. 9000.)
Mezőgyáni cs. L. Dócziak a.
Mindszenti cs. L. Telegdiek a.
Mondolai cs. Bak helységben. (1451 : Sztár. okit. 11. 475.)
Mutnoki cs. 1468-ban (nov.) bírják Zádorlaka, Liki. Deszk. Szőllős és
Szent-Mária részeit. (Dl. 16732. E birtokok eredetét 1. a Dócziak a.)
Nagy (asszonylaki) cs. 1444: Nagymihályi Illái·.
Nemes (kaszai) cs. 1494 : Dl. 20100.
Németh (csegzei) cs. 1450: Sztár. okit. II. 471.
Ongor (nádasdi) cs. L. szeri Pósafiak a.
Országh (gúti) cs. 1437-ben kapják (Mihály és János) Pél. Szárcsaháza
és Pongrácz falukat Zsigmond királytól. 1471-ben pedig (Mihály) a szeri
Pósafiak (1. ott) uradalmainak felét Mátyás királytól. De már 1478-ban (Lőrincz)
Kovászi. — 1486-ban pedig (Sebestyén): Belsó'-Csálya (várkastélylyal). Külső-
Csálya. Tófája, Szárcsaháza, Pongrácz, Jász-Pél (Peel), Földvár, Keresztül·.
Panád, Kovászi, Kő, Gyarak és Gergelyforra részeit (leiében csak halála esetére)
a Harasztiaknak zálogosították el. Lőrincz pl. 1487-ben még földesur Haraszti
Ferencz mellett Jász-Pélen. — A 40-es években bírta a család Solymos vára1
(1. ott) és Lippa városát is. (1437 : Dl. 1309.3; 1478. 1486. 1487 : Forgách '■
lit.. 1487 : Dl. 19259. - - L. Dócziak a. is és V. ö. Kovászi m.-város a )
Pán Mátyás (knyeziczei), L. Temesm. Borzlyuk város a.
Patócsi (iregdi) cs. Patoch — alakban is. Földesur : C.sura, Buda. Iregd
és Keresztül· helységekben. (1449: Gsanád-egyhm. Adall. II. 285.. 1484: Dl.
18940. L. Dócziak és Eperjes helység a. — V. ö. 1479 : Dl. 18150. és Nagy­
mihályi lltár. több ízben.)
Petres cs. János 1455 ben a megye alispánja volt. (Nagymihályi lltár.)
Pongrácz (dengelegi) cs. Bírták Lippa várát és városát (1. olt) Tüvisk-
vár helységgel (poss.) együtt.
 AKADMEGVE. 787

Póeafi (szeri) es. 1446-ban és 1449-ben földesül· Köblösen. 1450-ben

(Simándon) és Földváron is. István 1-053 ban Kasza, Kér. Ároki. Belső- és
Kiilső-Zábrány. Nyárrév. Cseralja, Kis-Kér, Giroltfalva, Árpatarló. Hidegfő és
Papfalva helységeket a gimesi Forgáchoknak és Maczedóniaiaknak zálogosí­
totta el. 1471-ben Martoniban is földesül·. Még ugyanez évben történt halálá­
val magvaszakadván, e megyebeli uradalmait is a gáti Országh-ok és
nádasdi Ongor-ok kapták a királytól. E birtokok: Sződi vára és v áro sa;
Szent-Pál és Macsalaka városok tartozékaikkal ; továbbá Kasza, a két
Zábrány. Nyárrév. C,seralja. Kis-Hodos, Cserfalva, Hidegfő. Kér és Ároki
helységek, 1472-ben azonban szeri Pósaíi Anna. a Maezedóniai. gimesi
Forgách. és Geszti család tagjai követelik: Bike, Kér, Elzen. Bodorlaka,
Deszk, Háromfülű. Nyárrév. Tót-Hodos. Zábrány és Kasza helységeket s
Sződi városnak felét. (1446-1450: Nagymihályi lltár., 1463: Dl. 15897;
14-71: Forgách cs. lit., Pesty. Krassóm. tört. 111. 428. 430.. 1472 : Dl. 17282.
— V. ö. Veresegyház helys. a.)
Pörségi cs. L. Pörség helys. a.
Ravaszdi (asszonylaki) cs. 1499-ben földesurak Kis-Rékason is. (Dl.
29891. — V. ö. 1466: Tört. Tár. 1890. 114. 1.. 1478: Pesty. Krassóm. tört.
Hl. 442., 1489 : Dl. 19589 ; 1495 : Dl. 20343.)
Répás (ségi, pörségi) cs. 1466: Dl. 29826; 1485: Dl. 19040; 1489:
Dl. 19589 ; 1495: Dl. 20343.
Rozgonyi cs. L. harapkói Botos-ok a.
Ségi cs. 1439: Dl. 19470.
Simándi cs. 1438: Sztáray okit. 11. 346.
Simonit (ellyőfalvi) cs. Symonfy. (1479: Pesty. Krassóm. tört. 111.451.)
Somosi cs. 1451-ben Máté e megye alispánja. (Sztár. okit. II. 485,1
Szász (ségi) cs. 1487: Dl. 19244. 19274.
Szegedi (zádorlaki) cs. Zygedy. (1485 : Dl. 19040. — V. ö. 1450: Sztár,
okit. II. 47.1.)
Szentgyörgyi cs. L. Vásárhely város és harapkói Botosok a. Cnauád-
meyyében.
Szentmiklósi cs. 1484: Dl. 18932.
Szenttamási cs. 1485 : Dl. 19040.
Szilágyi Erzsébet. L. Hunyadiak a.
Szilágyi (horogszegi) Mihály. L. a kalodvai pálosok a.
Sződi cs. 1438: Sztár. okit. II. 344.
Tánczos (ivánházi) cs. 1464: Dl. 15915. és 24837; 1487: Dl. 19274.
Telegdi cs. A Csanád nemzetségé 1247-ben: Pongráczfája, Pongrácz-
telke, Poklosi. N ádasd; 1256-ban: (Pongráczfája). Csenk-örvénye. Szudas.
Bolókerék, Terimlclek; Szurakrév. Kútegyház, Dobegyház, Szécsény, Fejér­
egyház (Nádasd). Feketei'a, (Poklosi). Fejértó (?); Nagy-Kecskés, Filepkeve.
Döbördön. Hodos. (1323-ban: Pongráczfája. Csenk-őreme. és Kis-Hodos —
határozottan e megyében.) 1337-ben osztoznak (a Csanád n. tagjai): Almaszög.
Petercse. (Szécsény), Hódi. továbbá: (Filepkeve.) Szlatina. Perő. Sztaniszlóháza
máskép Gyertyános, Feketetó máskép Mikcseháza, Pestes, Kaprevár. Boncsó
(máskép Döbördön), Kadraszó és Urkuta. — 1360-ban pedig már a Teleyfiiek :
50*
788 MAGYARORSZAG.

Veresegyház. Almaszeg. (Kis-Szécsény). Simánd. (Filepkcve) (és ö birtok').

Sztaniszlóháza (és 6 birtok). Tejes (és 5 birtok) és Szent-Demeter (?). —
1866-ban (a Telegdiek és Mindszentiek) Fizes, Balta háza, Kováesfalva. Pozsoga
Hidegfa, Jelenkő, Disznóól, Ronnfalva. Szalalnyakuta és Pesztöczfő helysé­
geken. 1455-ben végűi Telegdi Lőrincz : Filepkeve. Szalcsva. Szlatina, Pozsoga,
Hidegfa, Gyoszán. Ivánfalva, Hasznosfalva, Sándorfalva és Budafalva (az
utóbbi 8 lakatlant birtokokat (Gyertyánost kivéve !) az illyei Dienessyeknck
adja el. (Árpádk. uj okmtár. VII. 429.. IX. 419. sat.. Anjouk, okrnt. III. 870..
Dl. 322. — V. ö. Zichy okmt. 1. 551.)
Temérdekegyházi cs. L. Fejéregyháziak a.
Vad (baki) cs. Wad. (1444: Dl. 28239.) 1444-bcn «de Byk*. (Nagy
mihályi cs. lit.)
Vadas (pörségi) cs. Vadas. Wadas. (1399: Csanád-cgyhm. Adalt. II.
258.. 1444. 1446: Nagymihályi lltár, és Dl. 28239.)
Varjasi (gyarmati) cs. Waryassy dictus. — Vessző faluban. (1430: Dl
12183.)
Vér (csegzei) es. Wer. (1434: Nagymihályi lltár.)
Vér (muronyi) cs. L. gerlai Ábrahámfiak a.
Vizesi cs. Dl. 19084.
Ö sszesen : 105 birtokos.

F Ő I S 1‘ A N . I ÁI :

Ismeretesek: gáti Országh János 1437-ből ; 1 Maróti László mácsói

bán 1442-ből,2 és 1444-ből; 3 Ernusth János kir. kincstartó, ki 1471-ben
lendvai Bánfi Miklósnak adta át e főhivatalt. Utóbbi ez idő óta Solymos
várához kapcsoltan viselte azt, pl. az 1479. 1483—1487. években is.4

' Dl. 13142. 15311, 17151, 18791., 19001., 19083., 19241.

2 Dl. 13(180. Hajnik szerint 1488 óta a verőezemegyei
1 Dl. 13755. főispánságot nyervén Bánfi Miklós, talán
4 Hajnik, Örökös főisp. i. li. 14., 1)1. megszűnt aradmegyei főispán lenni.
 ÖS S Z E GE Z É S .
i ,
M

j. Helységek
O
Cfl

Városok
Várak
O
M e g y é k M
O
2

i;

j
i

o<

cn
ffr·
i i Pilis ........................................................ 74 ;
2 P e s l ........................................................ 1 6 200 260
3 H eves........................................................ 11 17 279 225
í i N ó g r á d ................................................... 22 13 353 181
i 5 G ö n i ö r ............................................. 16 8 390 207
6 Horsod . . . . ' ......................... 13 13 250 235
! 7 Abánj .................... .................... 9 14 318 275
8 Torna ................................................... 3 1 63 60
9 Szepes .................................................. 8 36 224 142
10 Sáros ....................................................... 20 12 440 175
11 Z em plén.................................................. 23 18 493 268
12 I J n g ........................................................ 7 7 205 128
13 H ereg........................................................ 4 8 172 145
; 14 1Igocsa ................................................... 2 1 76 120
! 15 M áratnaros.............................................. 3 5 128 148
; 16 Szatmár . .............................................. 9 12 340 169
17 Szabolcs . . . . . . . . . . . 2 10 300 230
118 K ü z.-S zo ln o k ......................................... 3 9 242 196
19 K ra sz n a ............................................... 2 2 100 64
20 Bihar ....................................................... 11 18 518 266
21 Békés ........................................................ 4 3 107 166
22 K ü l.-S z o ln o k ......................................... — 5 60 77
i 23 C s o n g r á d .............................................. 1 4 86 58
24 Csanád .................................................. 3 9 202 232
25 Zaránd . . ................................... 7 7 435 164
126 A r a d .................... ................................... 9 10 382 105
!
Összesen : 197 253 6426 4370
 IGAZÍTÁSOK.

13. lapon a 2. sorban : apátság helyett : préputifsiíu ;

20. lapon a 1.0. sorban : Kecskemét helyett: F élegyhde;
25., 28. és 29. lapokon: Process. Tabui. 190. helyeit: Proc. Tab. UH)..
28. lapon Gyál helység 1. sorában: 1407 helyett: 1H2H. érlendő.
56. és 72. lapon előforduló : Tar ni.-város illetve helység egyesílendő.
61. lapon előforduló : Felenier a 181. lapon lárgyalt Tihaincrrcl ugvan-
egy. (V. ö. Ecclesiast. acta fasc. 69. n. 47.1 Éhez képest igazítandó a 78.
lapon a 32. sor is.
121. lapon Balogvárnál a 2. sor így igazítandó : Uoi/y ezektől
1459-ben sat.
191. lapon: Senyéi cm hhl tévedéshői fordái elő kétszer.
214. lapon előforduló: Noé és Novaj helységek mini, azonosak
egyesítendők ;
273. lapon az 1. sor bekezdése helyesen: Landeki keresztesek.