Odvorin
Odvorin (218, TS) puszta (1506-29: Pataki 293). - Mánástiur
(1569-79) F2
B119, C141: Odvirin. — Virnjak pusz­
tával együtt Ivánfalva közelében. —
Udvard (Odvard, Cs. I I . 54). — Recas
(Temesrékas) környékén feküdt, inkább
NY felé.
Ofsenita (R.) ld. Szekultelek
Ogragyen (1010, M D ) puszta
(1554-79) 17
A292, B440, C558: Ograg'an. - ca, Cikóvásárhely tartozéka (Cs. I I .
1554: a pancsovai náhije végén írják
össze, 1569—79: Dubova után. — Ma
kzs. ennek szomszédságában,
Orsovától DNY-ra a Duna mellett.
1700k: Ogradenj ( T M . V I I . 332);
1717: Ogradiena (Sz. 25); 1723. térk.:
Varadigna; Lip.: Ogradina; R.
Ogradena Veche (Óasszonyrét).
O h á b a (736, IK) falu (1554-79:
45, 18, 36h.)G3
A154, B329, C426: Ohaba. - Szabad­
falu, Bél tartozéka (Cs. I I . 62; vö. ro­
mán ohaba 'szabad falu'). — Ma kzs.
Lúgostól NY-ra. 1717: Hokava (!) (Sz.
23); 1723. térk.: Ohaba; Lip.: Ohába;
R. Ohaba-Forgaci (Temesforgács).
O h á b a (Dolna-) (950, SU) falu
(1554-79: 8, 10, 7 h.) H2
A136: Ohaba, B408, C527: Dolna
Ohaba. — Oláh-Ohába, Monostor tar­
tozéka (1597: Krassó I V . 196). - Ma
kzs. Facsettől NYÉNY-ra. 1700k:
Ohabicza (Jercenik és Kladova között,
T M . V I I . 333); 1717: Hoaba (!) (Sz.
23); 1723. térk.: Ohaba; Lip.: Ohába-
lunga; R. Ohaba Lungá (Hosszúszaba­
di).
O h á b a (Górna-) (971, MO) falu
(1554-79: 7, 9, 6 h.) H2
A110: Ohaba, B416, C538: Górna
Ohaba. — Ohaba, Monostor tartozéka
(Bégamonostor) vidékén feküdt.
Ohaba-Forgaci (R.) ld. Ohába
Ohaba Lungá (R.) ld. Ohába
(Dolna-)
Ohábica (778, TR) falu (1554-79:
10, 16, 6 h . ) H 2
A229, B344, C445: Ohabiöa, - 1554:
Blázsovc előtt, 1569—79: Blázsovc és
Nyeregis között írják össze. — Ohábi­
54). — 1488—1511: Ménes és Nyerges
között sorolják fel. Cutina (Gutonya)
mellett feküdt.
Ohod (370, CA) város (1554—79:
101, 215, 308h.)E4
A254, B181, C229: varos-i Ohod. -
1569—79: Szenmárton, Teremia, Bez­
da, Opofáj, Tót-Dolac, Gilod, Rác,
Tót-Csákova, valamint Szegefalva, Oj-
ton, Bánjános, Liget és Koszár puszták­
kal. — Ohát (Cs. I I . 54). — Pusztái
alapján Voiteg (Vejte), Ciacova (Csák)
és Dolat (Dóc) között feküdt, tehát a
mai Ghilad (Gilád) területén. Valószí­
nűleg ezzel azonos, vagy esetleg az
1717. évi Alsó-Gilád faluval, amelyben
akkor még 100 házat írtak össze. Ez a
mai Ghiladtól ÉNY-ra, a Temes partján
feküdt. 1717: Gilad Dogni (Sz. 22);
1723. térk.: Gillad (puszta).
Ojton (?) (380, CA) puszta
(1569-79)
B185, C234: Oytin. — Szegefalva és
Liget pusztákkal együtt Ohod városhoz
tartozik. — Talán Ajtón (vö. Cs. I I .
98). — PSdureni (Temesliget) környé­
kén fekhetett.
Okna (Habanova-) (SM) ld. Haba-
nova Okna
Okruglica (QV) ld. Obela Cerkva

Ola (430, PA) falu (1554-79: 5,
27, 54 h.) C6
A279, B211, C270: Ola. — Pancsova
mellett KÉK-re feküdt. 1723. térk.:
Olle.
Olaszity (CE) ld. Imrova
Omolinc (409, PA) falu (1554-79:
12, 8, 1 2 h . ) C 6
A285, B202: Omoliné, C240, C256:
Omoliné. - Molvica (Cs. I I . 119). -
Ma kzs. Pancsovától DK-re a Duna
mellett. 1700k: Omollyicza (TM. V I I .
332); 1717: Homoliza (Sz. 22); 1723.
térk.: Humulicza; Lip.: Homolicz;
SRB. Omoljica (Omlód).
Omolinc (Máli-) (437, PA) falu
(1569-79: 5, 13 h.) C7
B213: Mali Omohné, C274: - Omo­
linc. — Hiszárlik és Margitica között
írják össze. — Feltehetően az előzővel
szomszédos volt.
Omor (356, CA) falu (1554—79:
19, 29, 33 h.) E4
A262, B175, C218: Omor. — Omor
(Cs. I I . 105). — Ma kzs. Verséétől É-
ra a Berzava mellett. 1660—66: Omor
(PM 38); 1700k: Omer ( T M . V I I .
330); 1717: Omor (Sz. 22); 1723.
térk.: Omor; Lip.: - ; R. Roviniía
Mare (Omor).
Omor (1096, QV) falu (1554-79:
5, 10, 8 h . ) E 6
A339, B472, C590: Omor. - 1554: a
bogcsai náhijében. — Dupljaja mellett
DNY-ra, Grebenaccal (Gerebené)
szemben a Karas K-i partján feküdt.
1700k: Omor ( T M . V I I . 331); 1717:
Homor (Sz. 26); 1723. térk.: Omor.
Onka Riula (912, MR) falu
(1554-79: 2, 0, 3 h.) 13
A180, B394, C509: Onqa Riyula. -
Loncka Rywly, Lonkarew, Morzsina
Opofáj
tartozéka (1506—29: Pataki 292) —
Ma kzs. Marzsinától D-re. 1723. térk.:
Lunca Reelli; Lip.: Lunkány; R. Lun­
canii de Jos (Bégalankás).
Onoblovica (??) (1060, QV) falu
(1569-79: 15, 20 h.)
B460, C574: Onobhviéa? (Onoylovi-
ca?) — Reszava és Kuszity között írják
össze. Közelében van Krusovica pusz­
ta. — Kruáőica (Körtéd) körül feküdt.
(Halasi Kun T. téves olvasata alapján
Gy. I I I . 478 Bajolával azonosította.)
Opáhova (399, PA) falu
(1554-79: 21, 45, 51 h.) B5
A270, B199, C250: Opahiva. - 1554:
a csákovai náhijében. — Ma kzs. Pan­
csovától ÉNY-ra. 1717: Opova (Sz.
22); 1723. térk.: Opova; Lip.: Opova;
SRB. Opovo (Opáva).
Opatica (Opatinc) (256, FE) falu
(1554-79: 10, 17, 20 h.) E l
A123: Opatica, B137, Cl63: Opatiné.
— Apáca (Gy. I . 170). — Aradu Nou
(Újarad) helyén állt. 1709: Opatitza.
Opatica (Mála-) (CA) ld. Szenmár­
ton
Opatica (Velika-; Opatinc) (283,
CA) falu (1554-79: 28, 55, 63 h.) E4
A253: Opadiné, B149: Opatica, Cl78:
Opatica-i Bozorg. — Apáca (Cs. I I .
98). — Ma kzs. Denta mellett É-ra.
1666: Opatica (PM 39); 1700k: Opati­
ca ( T M . V I I . 330); 1717: Hopadiza
(Sz. 22); 1723. térk.: Oppatiza; Lip.:
Opaticza; R. Opatifa (Magyarapáca).
Opofáj (374, CA) puszta
(1569-79) E4
B185, C234: Opofay. — Bezda és Tót-
Dolác pusztákkal együtt Ohod város
közelében. — Apafája (Nagy- és Kis-),
Vejteh tartozékai (Cs. I I . 24). — Ghi-
Opovo
lad (Gilád) és Voiteg (Vej te) között fe­
küdt.
Opovo (SRB.) ld. Opáhova
Oprisinc (764, TR) falu (1554-79:
6, 6, 5 h . ) H 2
A226, B338: Opnsmce, C438: Opn­
smce. — Opprysyncz, Cikóvásárhely
tartozéka (1511: Krassó I I I . 494; Cs.
I I . 58 Prisovc). — Ma hn. Fádimac
(Fagymag) mellett ÉÉK-re. 1880.
térk.: Valea Oprisest.
Oradia (226, TS) falu (1554-79:
20, 0, 0 h.) E3
A44, B121, C143: Ondivá. - 1554: a
Temesvárral szomszédos falvak sorában
Mojsa és Szentpéter között említik
(A22), majd Utvin után írják össze. —
Varadya (1488: D l . 30225); Waradgya
(1525: D l . 86568). — Temesvárral úgy
látszik D felől volt határos, tehát a mai
Freidorf (Szabadfalu) területén fekhe­
tett, Utvin mellett.
Orahovica (Dolna-) (1040, QV)
falu (1554-79: 36, 22, 7 h.) G5
A346, B452, C567: Dolna Orahivica.
— Lakosai Bukovác (B445), Drenica
(?) és Bogdánovc (B453) pusztákat
használják. — Szredna Orahovica, Ra-
kastia, Petrovc és Dolna Ilsáva szom­
szédja volt. Később nevet változtatott.
Ma kzs. Oravita Romána (Oravicafalu)
mellett ÉNY-ra. 1723. térk.: Prostian;
Lip.: Brostyán; R. Brosteni (Krassóbo-
rostyán).
Orahovica (Górna-) (1056, QV)
falu (1554-79: 26, 10, 7 h.) G5
A347, B458, C573: Górna Orahiviéa.
— Ma kzs. Versectől K-re. Lip.: Ora-
vicza (Német-); R. Oravi{a Montaná
(Oravicabánya).
Orahovica (Szredna-) (1053, QV)
falu (1554-79: 45, 20, 12 h.) G5
A315, B457, C572: Siredna Orahivica.
— Lakosai Petrovce népével közösen
használják Drenica (?), Bogdánovc
(B453) és Rákitova (B458) pusztákat.
— Ma kzs. Versectől K-re. 1700k:
Oravicza ( T M . V I I . 331); 1717: Orovi-
za (Sz. 26); 1723. térk.: Oraviza; Lip.:
Oravicza (Román-); R. Oravifa Romá­
na (Oravicafalu).
Oráskovác (Oráskovc) (981, M D )
puszta (1554—79) G6
A293: Orasqofci, B433, C551: OraSqi-
vaé. — 1554: Pozsezsin közelében;
1569—79: Macsevity közelében. —
Pojejena de Jos (Alsópozsgás) és
Mácesti (Mátyásmező) mellett feküdt.
Oravita Montaná (R.) ld. Oraho­
vica (Górna-)
Oravifa R o m á n a (R.) ld. Orahovi­
ca (Szredna-)
Oresác (1092, QV) puszta
(1569-79)
B471, C588: Orasac. - Zlati Pótok
közelében. — Zlatila (Néraaranyos)
környékén feküdt.
Oresác (Oresinc) (531, SM) falu
(1554-79: 16, 30, 28 h.) E6
A351: Orasmce, B250, C334: Orasaé.
— 1554: a bogcsai náhijében. Ma kzs.
Versectől D-re a Karas mellett. 1700k:
Oresics ( T M . V I I . 331); 1717:
Oreschez (Sz. 26); 1723. térk.:
Oreschez; Lip.: Oreschacz; SRB. Ore-
Éac (Homokdiód).
Oresin (??) (317, CA) puszta
(1569-79) D3
B163: Oresin?, C196: Oreáin'? —
Gyulvez közelében. Gyulvez és Rudna
népe műveli. — Giulváz (Torontálgyül-
vész) és Rudna között feküdt.

Orján (??) (484, SM) falu
(1554-79: 5, 21, 18h.)E4
A327, B229, C301: Oryan? - 1554: a
bogcsai náhijében. 1569—79: A mel­
lette fekvő Grobovec (?) pusztát Orján,
Keresztúr és Butyin népe használja
(B230). — Butin (Temesbökény) és
Percosova (Berkeszfalu) közelében fe­
küdt. Azonos lehet az 1723. térk. Ra-
dovanz nevű falujával, Percosova mel­
lett DNY-ra.
Orlov Homak (398, PA) puszta
(1579)
C249: Orhv Homaq. — Zsel közelé­
ben. — Opovo (Opáva) környékén fe­
küdt.
Oroszi (Temes m.) ld. Horoszin
Oroszin (TS) ld. Horogszeg
Orfisoara (R.) ld. Kokod
Osziák (584, SM) puszta
(1569-79) F4
B274, C364: Osiyaq. — Aszúágy (Gy.
I I I . 478). — Kirnécsa közelében. —
Ma hn. Cirnecea (Kernyécsa) közelé­
ben ÉNY-ra, Forotic határában NY-on.
1880. térk.: V(alea) Osiacului, D(ealu)
Osiacu.
Oszkola (Temes m.) ld. Szkula
Oszlár (675, CE) puszta
(1554-79) E3
A386, B308, C402: Oslar. - Mira
közelében. — Oszlár, Méra határosa
(1351: Temes 79; Cs. I I . 55). - Jebel
(Széphely) környékén (inkább K-re)
feküdt.
Osztrojkovác (566, SM) puszta
(1569-79)
B267: Ostinyqivac, C356: Ostiyqivaé
[!], C286: Ostiroyqivac. — Meszity
közelében. — Talán Sterkolc (Cs. I I .
107). — Mesié (Meszesfalu) környékén
volt.
Ozdin
Ote (Dőlne-) (945, SU) falu
(1554-79: 6, 6, 6 h . ) H2
A135, B406, C525: Dolna Ote. -
Ote (-falva, kettő), Suggya tartozéka
(Cs. I I . 55, 1506-29: Pataki 294). -
Ma egy völgy neve Leucusesti (Lőkös­
falva) és Cladova (Bégakalodva) kö­
zött. 1872/77. térk.: ValiaOtije.
Ote (Gorne-) (946, SU) falu
(1554-79: 6, 4, 3 h.) H2
A135, B407, C526: Górna Ote. — Az
előzővel szomszédos volt.
Otmarovc (962, MO) falu
(1554-79: 7, 6, 6 h.) H2
A108, B413: Otmarofée, C534: Otma-
nvce. — Mindig Dubovce után írják
össze. — Othmaresth, Monostor tarto­
zéka (1506-29: Pataki 293). - Du­
besti (Dobosd) mellett feküdt.
Ovcsa (467, PA) falu (1569—79:
27, 33 h.) B6
B219, C284: Ovca (Oca). — Ma kzs.
Pancsova mellett NY-ra. 1717:
Hontscha (!) (Sz. 22); 1723. térk.:
Offza; L i p . : Offcza; SRB. Ovöa (Bárá­
nyos).
Ovszenica (CA) ld. Szekultelek
Ozdin (Dőlni-) (364, CA) falu
(1554-79: 10, 2 1 , 31 h.) C5
A269, B179, C224: Dolna Ozdin. —
Uzdin (Újozora) mellett ÉNY-ra, a Te­
mes partján feküdt. 1717: Malo Hosdi-
no (Sz. 22); 1723. térk.: Mali Ostin.
Ozdin (Górni-) (369, CA) falu
(1554-79: 12, 19, 3 6 h . ) B 5
A269, B181, C228: Górna Ozdin. -
Ma kzs. Pancsovától É-ra. 1717: Hos-
dino Veliko (Sz. 22); 1723. térk.:
VelfikiJ Ostin-, L i p . : Usdin; SRB. Uz­
din (Újozora).
 Ozszonje (948, SU) falu
(1554-79: 4, 4, 3 h.) H2
A139, B407, C527: Ozson'e. - Vozo-
nie. Monostor tartozéka (1597: Krassó
IV. 196). — Az 1597. évi felsorolás
szerint Cladova (Bégakalodva) és
Ohaba Lungá (Hosszúszabadi) között
feküdt.
 o
Öcse (Temes m.) ld. Jecsa
Öke (Temes m.) ld. Joka
Ö r s (Temes m.) ld. Virs
Őszén (Temes m.) ld. Jevzin
Ötvény (Temes m.) ld. Utvin

p tevo (Pancsova).
Padurán (956, MO) falu
(1554-79: 12, 8, 9 h . ) H 2
A l i i , B411, C530: Paduran. - Pado-
ran, Padurany, Monostor tartozéka
(1506-29: Pataki 293). - Ma kzs.
Facset közelében NYÉNY-ra. 1717:
Faturany (!) (Sz. 23); 1723. térk.: Pa­
duran; Lip.: Padurány; R. Pádurani
(Maroserdőd).
Pádureni (R.) ld. Liget
Pákász (121, TS) falu (1554-79:
13, 3 3 , 4 2 h . ) D 2
A45: Paqas, B78, C92: Paqas. — Két
utcából áll. — Bulgárus (Bogáros) mel­
lett K-re, nagyjából a mai §andra (Sán­
dorháza) helyén állt. 1660—66: Pakas
(PM 39); 1717: Pakaz (Sz. 21); 1723.
térk.: Pakas; Lip.: pr. Pákácz. Ma hn.
tőle K-re és D-re, valamint Satchinez
(Temeskenéz) mellett NY-ra. 1880.
térk.: Nagy Pakácz, Puszta Pakácz.
Pálkerek (Pánkerek) (311, CA)
falu (1554-79: 12, 21, 31 h.) D4
A272: Pal Kerek, B160, Cl92: Pan
Kerek. — Közelében van Grekcse
puszta. Mindig Sztárcsatelek előtt írják
össze. — Toager (Tógyér) mellett NY-
ra fekhetett, Szárcsa (psz.) és Cervenka
(psz.) között. 1660: Pankerek (PM 40);
1717: Punkerek (Sz. 22).
Palogd (Temes m.) ld. Balog
Pancsova (390, PA) város
(1554-79: 100, 161, 128h.)C6
A277, B194, C243: varoS-i Panciva. —
Pancsol (Cs. I I . 116). — Ma város a
Duna mellett, Belgrád közelében.
1717: Pancsova (Sz. 22); 1723. térk.:
Panczova; Lip.: Pancsova; SRB. Pan-
Paniova (R.) ld. Pányávia
Pánkerek (CA) ld. Pálkerek
Pantelia (??) (668, CE) puszta
(1569-79)
B305, C399: Pantihya? — Dráksina
falu után Somszeg pusztával együtt ír­
ják össze, mindkettőt Rékás népe hasz­
nálja. — A Drag§ina (Temesfalva) és
Reca§ (Temesrékas) közötti vidéken fe­
küdt.
Pánya (FR) ld. Bánya
Pányávia (788, TR) falu
(1554-79: 12, 7, 9h.) G2
A219: Pan'*aviya, B347, C449:
Pan'aviya. — Pamwya (!), Cikóvásár­
hely tartozéka (Krassó I I I . 493-4). —
Ma kzs. Tirgoviste (Vásáros) mellett
ÉNY-ra. 1700k: Panyevo ( T M . V I I .
333); 1717: Bangeva (Sz. 23); 1723.
térk.: Bannioba; Lip.: Panyova; R.
Paniova (Panyó).
Papdi (43, TS) falu (1554-79: 40,
18, 3 2 h . ) D 3
A23, B42, C48: Papdi. - Papdi (Cs.
I I . 56). — Ma kzs. Temesvártól NY-
ra. 1723. térk.: Poda (!); Lip.: Bobda;
R. Bobda (Papd).
Papóc (Temes m.) ld. Popovce
Paprecska Pola (998a, MD) puszta
(1569)
B438: Papnőqa Pola. — Plavicsevicá-
val együtt írják össze. — Plavisevija
(Naszádos) körül feküdt.
Parastina (?) (581, SM) puszta
(1569-79)
B274, C364: PiraStina. — Kernyécsa
közelében. — Cirnecea (Kernyécsa) kö­
rül feküdt. Elképzelhető, hogy a közép­
kori Parázfalvának (Gy. I I I . 491) felel

meg, bár ez inkább a Berzava vidékén
kereshető.
Párca (TS) ld. Csudaház
Pardas (293, CA) puszta és kolos­
tor (1569-79) E4
B153, Cl84: manastir-i PardaS der
mezra'a-i PardaS. — Bojebár közelé­
ben. — Partas (Cs. I I . 56). — 1666:
monastir ParttoS (PM 40). Ma kzs.
Csákovától D-re. Lip.: Partos; R. Par­
tos (Partos). A középkori helység ettől
É-ra állt. 1880. térk.: Ó-Partos. Kb.
ugyanitt jelzi a kolostort az 1723.
térk.: Kloster.
P á r t a (534, SM) falu (1554-79: 8,
20, 17 h.) E6
A350, B251, C335: Párta. - 1554: a
bogcsai náhijében. — Ma kzs. Versec­
től D-re. 1660: Párta (PM 40); 1717:
Párta (Sz. 26); 1723. térk.: Partha;
Lip.: Párta; SRB. Párta (Párta).
Parfa (R.) ld. Csudaház
Partas (Temes m.) ld. Pardas
Parto$ ( ) ld- Pardas
R
P á m (R.) ld. Bara
Paszjákovc (222, TS) falu
(1554-79: 8, 13, 14 h.) F2
A97, B119, C142: Pasyaqofée. — Re-
cas (Temesrékas) mellett K-re feküdt.
1700k: Paszakovecz ( T M . V I I . 333);
1717: Bassia Kovaz (Sz. 23); 1723.
térk.: Pasekuvaz.
Patak (Krassó m.) ld. Pótok
Pavlis (522, SM) falu (1569-79:
22, 41 h.) E5
B246, C327: PavliS. — Bálád pusztával
együtt írják össze. — Paulis (Cs. I I .
56). — Ma kzs. Versec mellett NY-ra.
1660: PavliSa, 1666: PavliS (PM 39);
1717: Paulisch (Sz. 26); 1723. térk.:
Paulisch; Lip.: Paulis; SRB. PavliS
(Temespaulis).
Petercsia
Pázest (932, FA) puszta (1569-79)
12
B401, C519: PaziSt. — Golubest falu­
val együtt írják össze. — Ma kzs.
Fáget (Facsád) mellett DNY-ra. 1700k:
Basiestj ( T M . V I I . 333); 1717: Basses-
se(Sz. 23); 1723. térk.: Passiest; Lip.:
Basziest; R. Begheiu Mic (Bázosd).
Páznád (Temes m.) ld. Póznád
Peciu Nou (R.) ld. Ujpecs
Pecskerek (100, TS) falu
(1554-79: 50, 45, 49 h.) D2
A25, B67, C79: Piékink. — Becskere-
ki, Berekszó tartozéka (Cs. I I . 26). —
Ma kzs. Temesvártól NYÉNY-ra.
1666: Peékerek (PM 41); 1717: Pesch-
kered (!) (Sz. 21); 1723. térk.: Becske­
rek; Lip.: Kis Becskerek; R. Becichere-
cu Mic (Kisbecskerek).
Peperig (846, BZ) falu (1554-79:
11, 2, 2 h . ) H 3
A240, B369, C479: Piperig'. — Pepe-
rygh, Bozsor tartozéka (1506—29: Pa­
taki 294). — Ma hn. Birna (Barnafalva)
területén: Peperiga (Milleker 224).
Percosova (R.) ld. Kirsztur
Percsest (Percsást) (?) (925, FA)
falu (1554-79: 6, 7, 2 h.)
A201, B399: PinéiSt, C516: BircaSt.
— Valahol Fáget (Facsád) vidékén fe­
küdt.
Peresest (860, MR) falu
(1554-79: 17, 12, 7 h.) 12
A171, B373, C484: BireSist. - Persa-
falva, Bozvár tartozéka, Zsupanesttel
együtt (Krassó I V . 43). — Ma hn. Ju-
pinesti (Zsupánfalva) mellett ÉNY-ra.
1880. térk.: V(alea) Persa, Piersia.
Perliszke (Krassó m.) ld. Bérlik
Pescari (R.) ld. Várad
Petercsia (??) (154, TS) puszta
(1569-79)
B93, C l 13: Pitiréiya? — Jezvin közelé­
ben, amellyel közös határa volt. — Iz-
vin (Öszény) mellett feküdt.
Petercsin (???) (1134, PA) puszta
(1554)
A279: Pitiréin?? — Pancsova népe
használja. — Pancsova környékén fe­
küdt.
Peterda (110, TS) falu (1554-79:
42, 34, 31 h.)
A31, B73, C86: Pitirda. - Peterd (Cs.
I I . 57). — Ma kzs. Jimbolia (Zsombo­
lya) mellett DK-re. 1717: Peterda (Sz.
21), 1723. térk.: Perderda (!); Lip.:
Klári (Petyerda); SRB. Radojevo (Klá­
ri).
Péterfalva (Krassó m.) ld. Petrovc
Péterfalva (Temes m.) ld. Petrova
Szelő
Peterlok (Petrilak) (655, CE) falu
(1554-79: 6, 7, 10 h.) F3
A372: Pitrilaq, B302, C396: Pitirloq.
— 1569—79: Sástó pusztát Ikloda né­
pével közösen használja (B302). — Pé­
terlaka (Cs. I I . 57). — Ma hn. Icloda
közelében, Stamora Romána (Felső-
sztamora) mellett ÉNY-ra. 1880. térk.:
Petristea.
Pétre (267, CA) falu (1569-79:
17, 1 5 h . ) E 3
B144, C171: Pitre. - 1569-79: lako­
sai Sarud pusztát Cserna, Mira és Tófaj
falvakkal együtt használják. — Pétre
(Cs. I I . 57). — A Cérna (Temescserna)
és Jebel (Széphely) közti vidéken fe­
küdt, tehát Liebling körül vagy helyén.
Ma talán hn. mellette D-re. 1880.
térk.: Peatra.
Petrilak (CE) ld. Peterlok
Petrílova (1003, M D ) lakatlan falu
(1569-79)
B439, C557: Pitrilova. - 1569-79:
Drenkova és Szvinica körüli falvak kö­
zött írják össze. — Újmoldovától K fe­
lé, a modavai náhije K - i felében
feküdt.
Petrílova (1084, QV) puszta
(1554), falu (1569-79: 24, 37 h.) G6
A349, B468, C584: Pitrilova. - 1554:
a bogcsai náhijében, Csiklova lakosai
használják. — Ma kzs. Fehér­
templomtól K-re. 1717: Pentilova (!)
(Sz. 25); 1723. térk.: Peteryla; Lip.:
Petrílova; R. Petrílova.
Petroman (R.) ld. Sápa
Petros (886, MR) falu (1554-79:
16, 12, 8h.) J2
A172: PitnyoS, B384, C498: PetroS.
— Petroza, Petrocha, Morzsina tarto­
zéka (1506-29: Pataki 292, 1597:
Krassó IV. 195). — Ma kzs. Marzsi-
nától KDK-re. 1717: Petrovaz (!) (Sz.
23); 1723. térk.: Petrosa; Lip.: Petro­
za; R. Pietroasa (Kőfalu).
Petrova Szelő (665, CE) puszta
(1569-79) F3
B305, C399: Pitnva Sila. — Dragsina
közelében. — Péterfalva, Cseri tartozé­
ka, Bottyamártonfalva mellett (Cs. I I .
57). — Dragsina (Temesfalva) körül fe­
küdt, Sirbova (Szirbó) felé.
Petrova Szelő (224, TS) falu
(1569-79: 22, 19 h.) F2
B120, C143: Pitnva Sila. - Milce
Szelő után, Szláviste pusztával együtt
írják össze. — Péterfalva, Borzlyuk
tartozéka (Cs. I I . 57). — Ma kzs. Te­
mesvártól K-re. 1700k: Petrovo Szelő
( T M . V I I . 333); 1717: Petrova (Sz.
23); 1723. térk.: Petrova Sellő; Lip.:
Petrova Szella; R. Petrovaselo (Temes-
péteri).
Petrovc (1041, QV) falu
(1569-79: 7, 7 h . ) G 5

B453, C567: Pitrofce. - Lakosai
Szredna Orahovica népével közösen
használják Drenica, Bogdánovc (B4S3)
és Rákitova (B458) pusztákat. — Péter­
falva (Gy. I I I . 492). — Greoni (Gerőc)
tőszomszédságában K-re feküdt, és
beleolvadt. 1700k: Petrovácz (TM.
V I I . 332); 1717: Petroviza (Sz. 26);
1723. térk.: Petrovácz. Később Greoni
másik neve. 1880. térk.: Petrovac.
Pietroasa (R.) ld. Petros
Piskia (190, TS) falu (1554-79:
23, 13, 9 h . ) E 2
A87, B108, C129: Pisqrya. - Piski,
Sárád tartozéka (Cs. I I . 57). — Ma
kzs. Temesvártól ÉK-re. 1717:
Peschka (Sz. 21); 1723. íérk.: Piska;
Lip.: Brukenau (Piskie); R. Pischia
(Hidasliget). Mai helyén azonban a 18.
sz.-ig Király szállás (ld. ott) terült el, a
középkori - tőle kissé NYÉNY-ra, a
római sánc túloldalán feküdt.
PiandiSte (SRB.) ld. Morminta
Plavicsevica (Pilavicsevica) (998,
MD) falu (1554-79: 8, 7, 7 h.) 17
A298: Pilaviőivica, B438, C556: Pila-
viőivica. — 1569: Paprecska Pola pusz­
tával. — Ma kzs. Orsovától DNY-ra.
1700k: Plavicsovicza ( T M . V I I . 332);
1717: Plavisebiza (Sz. 25); 1723.
térk.: Plabisoviz; Lip.: Plavischevicza;
R. Plavisevifa (Naszádos).
Plesest (Temes m.) ld. Belosest
Plocsica (Polocsica) (414, PA) falu
( 1 5 5 4 - 7 9 : 3 , 2 1 , 2 1 h.) D7
A275, C261: Piloéica, B204: Polociöa.
— 1554: a csákovai náhijében. — Ma
kzs. Pancsovától DK-re. 1700k: P/o-
csicza ( T M . V I I . 332); 1717: Plochika
(Sz. 22); 1723. térk.: Plozischa; Lip.:
Ploschicz; SRB. Ploiica (Kevepallós).
Podzsire
Podbres (433, PA) puszta
(1554-79) D7
A349, B213, C273: PodbireS. - 1554:
a semliki náhijében, (a szerbiai) Sze-
mendra (Smederevo) közelében.
1569—79: Kovin közelében. — Kovin
(Kevevára) körül, valószínűleg a Duna
mellett feküdt.
Podbres (504, SM) falu (1554-79:
30, 57 h.) D5
B237, C313: PodbireS. - Nikolinci
(Temesmiklós) és Alibunar (Alibunar)
között feküdt. Lip.: pr. Podbresdie.
Podgrada (?) (1136, M D ) puszta
(1554)
A293: Podgnde. — Pozsezsin után ír­
ják össze. — Pojejena de Jos (Alsó-
pozsgás) környékén feküdt. Valószínű­
leg a Pozsezsin vár alatti település ér­
tendő.
Podmokudja (637, BG) puszta
(1569-79) H5
B296, C390: Podmiqug'a. — Proláz
közelében. — Carasova (Krassóvár)
mellett DK-re feküdt. 1723. térk.:
Bodmogiek.
Podporán (594, SM) falu
(1554-79: 8, 20, 20 h.) E5
A339, B278, C369: Podporán. -
1554: a bogcsai náhijében. — Ma kzs.
Versectől DDNY-ra. 1666: Podporán
(PM 41); 1700k: - ( T M . V I I . 331);
1717: Podporán (Sz. 26); 1723. térk.:
Potporan; Lip.: Podporány; SRB. Pot-
poranj (Porány).
Podzsire (???) (1143, CE) falu
(1554: 7 h.)
A389: Podizire?? — Zsidovin és Tro­
kova között írják össze. — Valahol Sa­
cosu Turcesc (Törökszákos) vidékén fe­
küdt.
Pogonest
Pogonest (834, BZ) falu
(1554-79: 12, 10, 10 h.) H3
A244, B365: PogomSt, C473: Pogo-
nyist. — Poganesthy, Paganesth, Bo­
zsor tartozéka (1506—29: Pataki 294).
— Ma kzs. Facsettől DNY-ra. 1700k:
Pogonis ( T M . V I I . 333); 1717: Bogo-
nese (Sz. 23); 1723. térk.: Poganest;
Lip.: Poganyest; R. Pogőnesti (Po­
gányfalva).
Poieni (R.) ld. Polána
Pojejena de Jos (R.) ld. Pozsezsin
Pókostelek (?) (261, FE) falu
(1554-79: 25, 12, 1 6 h . ) E l
A128, B139, C166: PoqoS Tihk. -
Tirnova pusztát közösen használja Máli
Szécsán népével (A58). — Vinga köze­
lében feküdt, úgy látszik ÉK felé.
Polana (Polyana) (892, MR) falu
(1554—79: 14, 9, 7 h.) J2
A182, B387, C502: Polana. - Polyn,
Pleyen, Morzsina tartozéka (1506—29:
Pataki 292). — Ma kzs. Marzsinától
DK-re. 1723. térk.: Gremengna; Lip.:
Pojen; R. Poieni (Ruszkatő).
Polocsica (PA) ld. Plocsica
Pomostia (Pomosten) (937, SU)
falu (1554-79: 8, 6, 7 h.) H2
A139: PomoSün, B404, C522: PomoS-
tiya. — Pomestyén(-falva), Suggya tar­
tozéka (Cs. I I . 58, 1506—29: Pataki
294). — Leucusesti (Lőkösfalva) körül
feküdt.
Popovc (1140, BG) puszta (1554)
A337: Popivöe. — Gatáj közelében. —
Papóc, Oszkola tartozéka (Cs. I I . 56).
— Sculia (Szigetfalu) környékén fe­
küdt.
Pordánest (Prodanest) (800, FR)
falu (1554-79: 24, 22, 14 h.) 13
A211: PradaniSt, B350, C454: Porda-
niSt. — Prodanesth, Törd tartozéka
(1506-29: Pataki 293, Cs. I I . 58 Pro-
dánfalva). — 1512: Zolt és Gladnica
között sorolják fel (Pataki 159). Ma
hn. Gladna Romána (Galadna) mellett
DK-re. 1880. térk.: Prodanesti.
Pordánovc (967, MO) falu
(1554-79: 14, 6, 6 h . ) H 2
A l i i , B415, C537: Pordanofée. -
1554: Tihomirovc után, 1569—79: T i -
homirovc előtt írják össze. — Proda-
nesth, Monostor tartozéka (1506—29:
Pataki 293). — Dubesti (Dobosd) körül
É-ra feküdt.
Pordánovc (Cserveni Dol) (452,
PA) puszta (1569), falu (1579: 60 h.)
D6
B216: Pordanofée, C279: Pordanoföe
= Cirvini Dol. — 1569: Viszoka To­
pola falu és a két Deliblato puszta után
írják össze. — Deliblato (Deliblát) és
Kovin (Kevevára) között feküdt. 1717:
Zervenka (Sz. 26); 1723. térk.: Cser­
venka.
Posakástil (752, IK) falu
(1554-79: 80, 18, 34 h.) H3
A158, B334, C432: Posaqastil. - Po-
sakasthelya (1511: Krassó I I I . 494). —
Ma kzs. Lúgos mellett ÉNY-ra. 1700k:
Kustil ( T M . V I I . 330); 1717: Gustik
(!) (Sz. 23); 1723. térk.: Costill; L i p . :
Kostély (Nagy-); R. Costeiu Mare
(Nagy kastély).
Posáros (Temes m.) ld. Pozsáros
Posárostó (Temes m.) ld.
Pozsárostó
Potoc (R.) ld. Pótok (Dugi-)
Pótok (572, SM) puszta (1569-79)
B271, C361: Potoq. - Tikván közelé­
ben. — Ticvaniu Mare (Nagytikvány)
körül feküdt.
Pótok (Potoka) (4, TS) puszta
(1569-79)

B24: Pitoq, C29: Pitoqa. — Temesvár
közelében. — Temesvár és Urseni (Ma-
gyarmedves) körül feküdt.
Pótok (Dugi-) (1103, QV) falu
(1554-79: 17, 35, 17 h.) G6
A359: Dugi Potoq = Bondisqi (??)
Potoq, B475, C593: Dugi Potoq. —
1554: a semliki náhijében. — Ma kzs.
Oravicabányától D-re. 1700k: Pótok
( T M . V I I . 332); 1717: Podok (Sz. 26);
1723. térk.: Pótok; Lip.: Pottok; R.
Potoc (Harampatak).
Pótok (Viszoki-; Viszokovc)
(1104, QV) falu (1554-79: 10, 8, 0
h.)G6
A359: Visoqofci Potoq, B476: Visaqov
Potoq, C593: Visoqi Potoq. — 1554: a
semliki náhijében. Ekkor Dugi Pótok
után, 1569—79: Dugi Pótok és Harám
között írják össze. — Az előzővel
szomszédos lehetett.
Potporanj (SRB.) ld. Podporán
Povejzsán (Szpovejzsán) (926, FA)
falu (1554—79: 28, 16, 13 h.) 12
A201: Ispiviyzan?, B399, C516: Po-
viyzan. — Ma kzs. Facset mellett É-ra.
1717: Boursche (Sz. 23); Lip.: Pover-
sina; R. Povirgina (Porzson).
Póznád (101, TS) falu (1554-79:
14, 7, 26 h.) D2
A70, B69, C80: Poznad. - 1569-79:
Pecskerek után írják össze. — Páznod
(1458: D l . 15216, vö. Cs. I I . 56). -
Bírája a Biljet melletti Keresztúr szom­
szédja volt (1458). Valószínűleg
Becicherecu Mic (Kisbecskerek) és
Satchinez (Temeskenéz) között terült
el.
Pozsáros (Dőlni- és Górni-) (131,
TS) puszta (1554—79) B2
A31: PozaroS, B84, C101: Dolna ve
Górna Pozaroá. — 1554: Tószeg után
Prekladest
írják össze. 1569—79: Tószeg közelé­
ben. — Pozsáros (kettő), Horogszeg
tartozékai, Kunszőlős határosai (1429:
Temes 625; Cs. I I . 58). — Novi Ko-
zarci (Nagytószeg) és Nakovo (Nákó-
falva) között feküdt.
Pozsárostó (3, TS) puszta
(1569-79) F3
B24, C29: PozaroSto, nezd-i Biqya M i -
zö. — Temesvár pusztája, Bikamező
közelében. — Pozsárostó, Cseri tarto­
zéka (Cs. I I . 58). — Temesvár mellett
DK-re, Urseni (Magyarmedves) és
Mosnia Veche (Mosnica) körül feküdt.
Pozsezsin (Luga??) (975, M D ) falu
(1554-79: 53, 25, 30 h.)
A293: Pozyazin, B430: Poáezin, C547:
— = Luga? — Pozsazsin (Cs. I I . 96).
— Ma két egyesült kzs. Újmoldova kö­
zelében ÉNY-ra. 1717: Poseschena
(Sz. 25); 1723. térk.: Poschegena,
Poschigena; Lip.: Poscheschena
(Raitz-, Vallach-); R. Pojejena de Jos
(Alsópozsgás), Pojejena de Sus (Felső-
pozsgás). A középkori falu valószínű­
leg az elsővel azonos.
Prajtász (Prejtász, Pirejtász) (819,
BV) falu (1554-79: 9, 9, 6 h.) 12
A193, B359, C465: Pireytas. —
1569—79: Negrilest után írják Össze.
— Prautaza, Prewthaza, Morzsina tar­
tozéka (1506—29: Pataki 159, 1597:
Krassó I V . 195; Cs. I I . 58 Prutazafal-
va). — 1512—97: Negrilesttel együtt
szerepel. Co§teiu de Sus (Felsőkastély)
körül D felé fekhetett.
Prekladest (Perekladest) (503, SM)
puszta (1569—79)
B237, C313: PireqladiSt. — Cservena
Cerkva közelében. Versec és Karasova
lakosai használják. — Vrsac (Versec)
körül É felé feküdt.
Pribil

Pribil (Pirebil) (??) (1126, TS)

puszta (1554)
A85: Pmbil? — A csak 1554-ben emlí-
tett Mojsa után írják össze. — Talán
Herneacova (Aranyág) vidékén feküdt.
Prisovc (Temes m.) ld. Oprisinc
Prodánovc (Porodánofcse) (462,
PA) puszta (1579)
C282: Pirodanofée. — Máli Crepáj
után írják össze. — Talán Crepaja
(Cserépalja) körül feküdt.
Prodánfalva (Temes m.) ld. Pordá-
nest
Prolazs (Porolazs) (636, BG) falu
(1554-79: 8, 6, 7 h.) H5
A306, B294: Pirolaz, C390: Pirolaz.
— 1569—79: közelében van Podmo-
kudja puszta. — Ma hn. Iabalcea
(Krassóalmás) mellett D-re. 1880.
térk.: Prolas.
Prutazafalva (Temes m.) ld. Praj-
tász
Purej (805, FR) falu (1554-79:
18, 11, 10h.)I2
A206, B352, C456: Puray. -
1569—79: Cseremida után írják össze.
— Puri (Pwr) Törd tartozéka (Cs. I I .
t

58, Pataki 293). — Drágsinesti (Drág-

falva) és Mitnicu Mic (Kismutnok) kö-
zött feküdt. 1717: Bure (Sz. 23); 1723.
térk.: Puri. Ma az ott húzódó völgy ne-
ve. 1872/77. térk.: Valea Puri.
Purpuréka (716, CE) puszta
(1569-79) G3
B318: Purpuriqa, C412: Purpuraqa. —
Báziás után írják össze. — Ma hn. Bu-
zias (Buziásfürdó) határában DK-re.
1880. térk.: Valea Purpur.
Pustini§ (R.) ld. Boldor

Rabé (Rábej) (227, TS) puszta
(1554), falu (1579: 7 h.) C2
A31, C144: Rabi (Rabiy). - 1554:
Tószeg után írják össze. 1579: pótlás a
defterhez. — Rábé (Cs. I I . 59). — Jim-
bolia (Zsombolya) és Radojevo (Klári)
között feküdt. 1660: Rabeo (PM 41);
1723. térk.: Rabe.
Rác (377, CA) puszta (1569-79)
B185, C234: Raé. - Tót-Csákova
pusztával együtt Ohod közelében. —
Ghilad (Gilád) körül feküdt.
Rácásdia (R.) ld. Rakastia
Ráchita (R.) ld. Rákita
Ráchitova (R.) ld. Ráki tova
Racovifa (R.) ld. Rákitovc
Rádest (951, SU) falu (1554-79:
6, 0, Oh.)
A137, B408, C528: RadiSt. - Ra-
desth, Suggya tartozéka (1506—29: Pa­
taki 294). — Leucusesti (Lőkösfalva)
körül feküdt.
Radimla (982, MD) falu
(1554-79: 24, 38, 35 h.) F6
A297, B433, C551: Radimla. - Rakastia
Radumlya (Cs. I I . 106). — Ma kzs.
Újmoldovától ÉNY-ra. 1700k: Radimir
(!) ( T M . V I I . 332); 1717: Radigna
(Sz. 25); 1723. térk.: Radimna; Lip.:
Radimna; R. - (Rádonya).
Rádojevc (Rádojovc) (970, MO)
puszta (1554-79)
A105: Radoyic (!), A l 10, C538: Rado-
yofce, B416: Radoyivöe. — 1554: két­
szer írják össze, Monostor i l l . Szuho-
dol után, Szuhodol népe műveli.
1569—79: Szuhodol közelében. — Du-
be§ti (Dobosd) környékén feküdt.
Radojevo (SRB.) ld. Peterda
Radosovc (193, TS) falu
(1554-79: 5, 0, 2 h.) E2
A84, B109, C l 30: Radosofée. —
Deszka faluval „egy helyen" van. —
Pischia (Hidasliget) közelében ÉK-re
feküdt.
Radovác (81, TS) puszta
(1554-79) E2
A58, B60, C70: Radivaő. - Máli Szé-
csán közelében. — Ma hn. Seceani (Te-
messzécsény) mellett É-ra. 1880. térk.:
Radovac.
Radulova (?) (770, TR) puszta
(1569-79) G2
B341, C442: Raduhva. — Tergoviste
közelében. — Tirgoviste (Vásáros)
mellett feküdt.
Radumlya (Krassó m.) ld. Radimla
Rafna (Krassó m.) ld. Ravna
Rafnic (R.) ld. Ravnik
Rahonca (Csanád m.) ld. Rohonca
Rajnova (??) (691, CE) puszta
(1569-79)
B313, C408: Raymva? — Berin közelé­
ben. — Talán Brainfalva, Berény tarto­
zéka (Bramfalva, Cs. I I . 30). — Berini
(Temesberény) körül feküdt.
(1018, QV) falu
(1554-79: 125, 80, 73 h.) G6
A340, B444: Riqaátiya, C558: RaqaSti-
ya. — Ma kzs. Oravicabánya mellett
DNY-ra. 1700k: Rakastia ( T M . V I I .
331); 1717: Rakustia (Sz. 26); 1723.
térk.: Rakastie; Lip.: Rakasdia; R. Rá­
cásdia (Rakasd).
Rakavica (Temes m.) ld. Rákitovc
Rákita (933, FA) falu (1554-79:
27, 26, 14 h.) 12
A205, B401: Raqita, C519: Raqita. —
Rekettyő (Cs. I I . 59). — Ma kzs. Fa­
cset közelében NY-ra. 1700k: Rekita
Rákita
(TM. V I I . 333); 1717: Rukida (!) (Sz.
23^; 1723. térk.: Rakita; Lip.: Rakitta;
R. Ráchita (Rekettye).
Rákita (599, SM) puszta
(1569-79) E5
B279: Raqita, C371: Raqita. — 1569:
Vladimirovc közelében, 1579: Vladt-
mirovc, Szenjános és Szenmihál között.
— Barice (Szentjános) mellett feküdt.
Rákitova (Rákova) (1054, QV)
falu (1554-79: 5, 0, 7 h . ) G 5
A303: Raqiva, B458, C573: Raqitiva.
— 1569: puszta, Szredna Orahovica és
Petrovce népe használja. — Ma kzs.
Oravicabánya mellett ÉNY-ra. 1700k:
Rakitova (TM. V I I . 331); 1717: Raki-
dova (Sz. 26); 1723. térk.: Ragitova;
Lip.: Rakittova; R. Ráchitova (Rakitó).
Rákitovc (712, CE) falu
(1554-79: 2, 6, 15 h.) G3
A385, B317, C411: Raqitofce. - Ra-
kovica (Rakavica), Doboz tartozéka
(Cs. I I . 59). — Ma kzs. Lúgostól NY-
ra. 1700k: Rakovicza ( T M . V I I . 330);
1717: Rakovica (Sz. 22); 1723. térk.:
Rakoviza; Lip.: Rakovicza; R. Racovifa
(Rakovica).
Rákovc (768, TR) falu (1554-79:
7, 3, 1 h.) G2
A221, B340, C440: Raqofce. - 1554:
Voksinc után írják össze. — Rakowcz,
Cikóvásárhely tartozéka (1511: Krassó
I I I . 494). - 1510-11: Voksinc után
sorolják fel. Babsa (Babsa) és Hisias
(Hosszúág) között feküdt.
Ramna (R.) ld. Rávna
Ráros (239, FE) puszta (1554-79)
Dl
A116, B129, C153: RaroS. - 1554:
Nagyfalu népe műveli. 1569—79:
Nagyfalu közelében. — Rarosthelek,
Rohoncával és Nagy faluval jár (1403:
Zs. I I . 2679). — Satu Mare (Temes-
nagyfalu) mellett feküdt.
Ráros (Szuhi-) (342, CA) puszta
(1554-79) D4
A366: RaroS, B171: Suhi - Kiralik,
C208: Suhi ~. — 1554: a semliki náhi­
jében. Morminta népe műveli.
1569—79: Varsány népe műveli. —
Ráróssziget, Szentgyörgy tartozéka
(Cs. I I . 106). — Ma psz. Hajducica
(Istvánvölgy) közelében ÉK-re. Lip.:
pr. Rareus (Ráros); 1880. térk.: Ráros.
Raszovecsa (?) (439, PA) puszta
(1579)
C275: Rasivica. — Margitica közelé­
ben. — Margitica (Kismargita) körül
feküdt.
Ráüti (R.) ld. Tokora
Ravanda (460, PA) falu (1579: 11
h.) C5
C281: Ravanda. — A 18. sz.-ban psz.
Glogon mellett, i l l . Malizrepay és Mali
Seldosch között. 1761: pr. Ravanda
(Popovic-Seöanski 74); Lip.: pr. Neu-
Ravanda. Glogonj (Galagonyás) és
Crepaja (Cserépalja) között feküdt.
Ravaniste (Szkorcseva, Iszkor-
cseva) (1034, QV) falu (1569-79: 29,
17 h.) F5
B450: RaviniSte = Isqorciva, C565:
RivamSte = - . — A hozzá tartozó Szu-
hácsa pusztát Vrány népe használja,
Vrányuc pusztát pedig - és Vrány népe
közösen (B451). — Vrani (Alsóvarány)
és Vrániul (Felsővarány) között fekhe­
tett, nagyjából a mai Iertof (Hévér) he­
lyén.
Ravazsda (Ravasda) (324, CA)
puszta (1554-79) D3
A247: RivaSda, B370, C481: Rivazda.
— 1554: Szenmárton után írják össze.
1569—79: Gradiste pusztával együtt

Szenmárton közelében, Szenmárton és
Ivánda népe használja. — Rawazd
(1515: D l . 106083/491; Cs. I . 777, té­
vesen Arad m.-ben). — Ma hn. Sin-
martinu Sirbesc (Szerbszentmárton)
mellett ÉK-re. 1866. és 1880. térk.:
Ravaszda, Ravazda.
Ravenszka (993, MD) falu
(1569-79: 8, 5 h.) H7
B437, C555: Rivansqa. — Közelében
van Garnik puszta (B439, C556). — A
Sichevija (Szikesfalu) fölötti patak­
völgy neve. 1880. térk.: Pariit Ra-
vensca; ma ott alakult kzs.: R. Valea
Ravensca.
Rávna (617, BG) falu (1554-79:
63, 32, 15 h.)G4
A312, B287, C379: Ravna. - Rajna
(Cs. I I . 106). — Ma kzs. Resicabányá­
tól ÉNY-ra. 1700k: Ravna ( T M . V I I .
330); 1717: Rabna (Sz. 26); 1723.
térk.: Raffita; Lip.: Rafna; R. Ramna
(Rafna).
Rávnik (Nyarosina) (638, BG)
puszta (1554-79) G5
A306: Ravnik = N"irosma, B296,
C391: Ravnik. — Ma kzs. Resicabá­
nyától DNY-ra. 1700k: Ravnik (TM.
V I I . 331); 1723. térk.: Raffnek; Lip.:
Rafnik; R. Rafnic (Kengyeltó); mellette
NY-ra hn. utal a falu egykori másik ne­
vére. 1880. térk.: D(ealu) Narestie
mare.
Razvirise (PA) ld. Deliblata
Reca§ (R.) ld. Rékás
Recsica (614, BG) falu (1554-79:
14, 16, 11 h.) H4
A302, B286, C378: Riőiéa. - Recsica
(Cs. I I . 106). — Később kzs., ma város
Temesvártól DK-re. 1700k: Recsicza
(TM. V I I . 330); 1717: Retziza (Sz.
26); 1723. térk.: Reschiza; Lip.: Res-
Rekesztov
sicza {Vallach-)\ R. Resifa (Resicafalu
és Resicabánya egyesüléséből), R.
Rejt (289, CA) falu (1554-79: 3,
19, 28 h.) D4
A256, B152: Rryt, Cl82: Reyt. -
Rejd, Bókával együtt szerepel (1373:
Reeth, D l . 41921; Cs. I I . 120; Gy. I I I .
320 Regy néven a Temesen túlra, a
csanádi szandzsák területére helyezi és
Óregy hn.-vel azonosítja.)
Rékás (Ríkás) (208, TS) város
(1554-79: 200, 284, 246 h.) F2
A78, B113, C135: varoá-i RiqaS. -
Rékas (város, Cs. I I . 19). — Ma kzs.
Temesvártól K-re. 1700k: Rekas ( T M .
V I I . 333); 1717: Rekasch (Sz. 23);
1723. térk.: Rikass, és vele szemben a
Béga D-i partján: Cath(olisch) Rikass;
Lip.: Rékas; R. Recas (Temesrékas).
Rekasác (Dőlni-) (728, IK) falu
(1554-79: 12, 9, 10 h.) G2
A147, B325: Dolna RiqaSaé, C422: -
Riqisac. — 1569—79: Górni Rekasác
faluval „egy helyen" laknak. — Alsore-
kacza, Iktár tartozéka (1519: Justh 264;
vö. Cs. I I . 59: Rékasd). — Az alábbi­
val szomszédos volt.
Rekasác (Górni-) (727, IK) falu
(1554-79: 10, 9, 9 h . ) G2
A145, B325: Górna Riqasac, C421: -
Riqisaé. — Felsew Rekacza, Iktár tarto­
zéka (1519: Justh 264). — Ma hn. Cra-
lová( (Temesk irály falva) és Petrovaselo
(Temespéteri) között. 1717: Rekaschiza
(Sz. 23); 1723. térk.: Rekasiza; 1880.
térk.: Dfealu] Rechesifa.
Rekesztov (166, TS) puszta
(1569-79) F2
B97, C l 18: Rikistiv. — Bencsikut kö­
zelében. — Bencecu de Sus (Felsőben-
csek) mellett feküdt.
Rekesztov(a)
Rekesztov(a) (408, PA) falu
(1554-79: 10, 15, 25 h.) C6
A291: Rikistiva, B202, C256: Rikis-
tiv. — Omoljica (Omlód) mellett ÉNY-
ra feküdt. 1700k: Rekesztov ( T M . V I I .
332); 1717: Rekestova (Sz. 22); 1723.
térk.: Regestova.
Reketyás (175, TS) falu
(1554-79: 26, 28, 3 0 h . ) F 2
A102, B101, C121: Riqek'aá. - Re­
kettyés, Cikóvásárhely tartozéka (Cs.
I I . 59). — Ma hn. Ianova (Temesjenő)
határában ÉK-en. 1717: Rezekasch (!)
(Sz. 21); 1723. térk.: Rekekeas; 1880.
térk.: Rikitas.
Rekettyő (Temes m.) ld. Rákita
Remete (610, BG) puszta
(1569-79) G4
B285, C377: Rimita. — Remete (Cs.
I I . 106). — Kertenyes közelében. Ker­
tenyes és Bogcsa lakosai használják. —
Ghertenis (Gertenyes) és Ersig (Érszeg)
között feküdt.
Remete (958, MO) falu (1554-79:
15, 11, 1 4 h . ) H 2
A106, B412, C531: Rimita. — Reme-
the, Monostor tartozéka (1506—29:
Pataki 293). — Ma kzs. Facsettől NY-
ra. 1700k: Remethe ( T M . V I I . 333);
1717: Remeta (Sz. 23); 1723. térk.:
Remetta psz.; Lip.: Remete; R. Reme-
tea-Luncá (Hosszúremete).
Remete (24, TS) falu (1554-79:
10, 17, 18 h.) F2
A75, B35, C40: Rimita. — Remete
(Cs. I I . 60). — Ma kzs. Temesvártól
K-re. 1700k: Remete ( T M . V I I . 334);
1723. térk.: Remete; Lip.: - ; R. Reme­
tea Mare (Temesremete).
Re§i$a (R.) ld. Recsica
Ribiseva (973, MD) falu
(1569-79: 11, 10 h.) F6
B430, C547: Ribisrva. - 1569-79: a
náhije NY-i felében írják össze. — Ma
hn. Bazia§ (Báziás) mellett DK-re.
1880. térk.: Ribisp(otok), és ennek fel­
ső folyásánál RibiStje.
Rigács (64, TS) puszta (1569-79)
E2
B52, C60: Riqac. — Csergaz közelé­
ben. — Rygachteluke, Murony, Ná-
dasd, Acsád, Kókad és Szanád között
(1318: Temes 35). — Murani (Temes-
murány), Ortisoara (Orczyfalva) és
Cornesti (Mezőzsadány) között feküdt.
Ríkás (TS) ld. Rékás
Rikató (186, TS) puszta
(1569-79) F2
B107, Cl28: Riqato. — Sárád után ír­
ják össze. — Rekathofeu, Sáráddal
együtt szerepel (1330: Temes 42). —
Pischia (Hidasliget) környékén (DK fe­
lé) feküdt.
Riszava (1059, QV) falu
(1569-79: 11, 11 h.) F6
B459, C574: Risava. — Onoblovica
előtt írják össze. — Ma hn. KruSétca
(Körtéd) mellett ÉNY-ra. 1880. térk.:
Rizova hunka.
Ritisor (528, SM) falu (1554-79:
20, 33, 29 h.) E5
A331, B249, C332: Ritisor. - 1554: a
bogcsai náhijében. — Ma kzs. Versec­
től DNY-ra. 1660-66: RitiSevo (PM
41); 1717: Rodischeva (!) (Sz. 26);
1723. térk.: Redesora; Lip.: Retissova;
SRB. Ritisevo (Réthely).
Rogozsán (820, BV) falu
(1554-79: 9, 11, 11 h.) 12
A196, B360, C465: Rogozan. - Rogo-
san, Morzsina szomszédja (1511: Pata­
ki 145), Rugosaua [helyesen: Rugosa-
na], Morzsina tartozéka (1597: Krassó
IV. 195). — 1597: Prautásza és Negri-

lest között sorolják fel. Zorani (Zo­
rány) mellett feküdt.
Rohonca (246, FE) falu (1554-79:
7, 7, Oh.) D l
A131, B132: Rohonca, C156: Rohoni-
éa. — Rohonca (Rahonca, Gy. I . 868).
— Satu Mare (Temesnagyfalu) mellett
(talán ÉK-re) feküdt.
Rojkinc (790, TR) falu (1554-79:
6, 0, 1 h.)H2
A226, B347, C450: Royqmce. - Roj­
kinc (Rojkafalva), Cikóvásárhely tarto­
zéka (Cs. I I . 60, 1511: Krassó I I I .
494). — Ma hn. Fádimac (Fagymag)
mellett É-ra. 1880. térk.: Dealu
Roichi.
Romanest (890, MR) falu
(1554-79: 30, 25, 23 h.) 12
A167, B386: Romániát, C501: Roma-
nyist. — Romanesíh, Romonesth, Mor­
zsina tartozéka (Cs. I I . 60, 1506—29:
Pataki 292). — Ma kzs. Marzsinától
DK-re. 1761. térk.: Ramuniest; Lip.:
Rumunyest; R. Románesti (Rumu-
nyest).
Romonest (799, FR) falu
(1554-79: 5, 5, 2 h.) 13
A209, B350, C453: Romomat. —
1554: Igaz után írják össze. — Romo­
nesth, Törd tartozéka (Cs. I I . 60;
1506-29: Pataki 293). - 1512: Igaz
és Haugyest között sorolják fel. Firdea
(Ferde) és Háuzesti (Hegyeslak) között
feküdt. 1717: Rumunesche (Sz. 23).
Rovinifa Mare (R.) ld. Omor
Rucsenosz (852, BZ) falu
(1554-79: 8, 0, 2 h . )
A242: Rucenoá, B370: Rucmos, C481:
RucmoS. — Ruginos, Ferde tartozéka
(1596: Krassó IV. 182). - Valószínű­
leg Surducu Mic (Kisszurdok) környé­
kén feküdt.
Ruszova
Ruda (Temes m.) ld. Rudna
Rudinovc (1004, M D ) puszta
(1569), falu (1579: 6 h.) 17
B439: Rudonofc, C557: Rudinofé. -
1569—79: Szvinica közelében. — Ma
hn. Sviniía (Szinice) mellett ÉK-re: Za-
rudinc.
Rudna (332, CA) falu (1554-79:
40, 53, 57 h.) D4
A250, B167, C203: Rudna. - Vám­
hely a Belgrád-Temesvár közti úton. —
Ruda (Cs. I I . 60). — Ma kzs. Csáková­
tól NY-ra. 1660: varoS Rudna (PM
41); 1700k: Rudna ( T M . V I I . 334);
1717: Rudna (Sz. 22); 1723. térk.:
Rudna\ Lip.: - ; R. Rudna.
Rudna (515, SM) puszta
(1569-79) F4
B243. C322: Rudna. — Sám közelé­
ben. — Ma hn. Jamu Mare (Nagyzsám)
mellett K-re. 1880. térk.: Rudar Bach.
Rúgás (650, CE) puszta (1569—79)
F3
B300, C394: RugaS. — Ikloda közelé­
ben. — Rugas, Cseri tartozéka (Cs. I I .
60). — Ma hn. Icloda (Iklód) mellett
DK-re. 1880. térk.: Rugii Poganisului.
Ruginosz (Temes m.) ld. Rucse­
nosz
Rusolc (Krassó m.) ld. Ruszova
Rusova Veche (R.) ld. Ruszova
Rusznik (1081, QV) puszta
(1569-79) F6
B468, C583: Rusnik. — Mircsina
(Mirkovc) közelében. — Harosnok
(Cs. I I . 102). — Ma hn. Milcoveni
(Mirkóc) területén: Rusznik (Milleker
60).
Ruszova (Ruzsinci) (1047, QV)
falu (1554-79: 8, 15, 1 9 h . ) F 6
A356: Ruzinéi, B454, C569: Rusiva.
— 1554: a bogcsai náhijében. — Ru-
Ruszova

zsolc (Rusolc, Cs. I I . 106). — Ma kzs.

Fehértemplomtól ÉK-re. 1717: Ruscho-
bo (Sz. 26); 1723. térk.: Rusova; Lip.:
Alt Rusova; R. Rusova Veche (Óru-
szolc).
 s §anovi{a (R.) ld. Sisánova
Sácálaz (R.) ld. Szakái ház
Sáceni (R.) ld. Szecsen
Sacosu Turcesc (R.) ld. Cserin
Ság (235, FE) falu (1554-79: 20,
39, 46 h.) E l
A129, B126, C149: Sag. - Ság (Gy.
I. 184). — Ma kzs. Aradtól D-re.
1723. térk.: Saag; Lip.: Segenthau
(Dreyspitz, Saagh); R. §agu (Német­
ság).
Ság (194, TS) falu (1569-79: 20,
39 h.) E3
B109, C130: Sag. - Ság (Cs. I I . 60).
— Ma kzs. Temesvártól DDNY-ra.
1700k: Sag ( T M . V I I . 334); 1717:
Sasch (!) (Sz. 21); 1723. térk.:
Schaag; Lip.: Saagh; R. $ag (Temes-
ság).
Sakule (SRB.) ld. Szakul a
Sám (514, SM) falu (1554-79: 12,
36, 34 h.) F4
A367, B242, C321: Sam. - Zsán (Cs.
I I . 109). — Ma kzs. Versectől ÉK-re.
1700k: Sama ( T M . V I I . 331); 1717:
Scham (Sz. 26); 1723. térk.: Scham;
Lip.: Gros Scham (Zsám); R. Jamu
Mare (Nagyzsám).
§ a n d r a (R.) ld. Pákász
Sánica (Mála- és Velika-) (499,
SM) falu (1569-79: 30, 27 h.) F5
B235, C311: Mala ve Veliqa Saniéa. —
Közelében van Viszoko Pole puszta.
Mihál Gáj pusztát Szerediste lakosaival
közösen használja (B236). — Ma hegy­
es víznév Lapjnas (Lacunás) tőszom­
szédságában NY-ra. 1880. térk.:
Schemitza. A hegy alatt állítólag kö­
zépkori faluhely van (Milleker 127).
Sápa (288, CA) falu (1554-79: 6,
12, 10 h.) E3
A274, B151, Cl82: Sapa. - Sáp (Cs.
I I . 60). — Középkori adat szerint Új-
bécs közelében volt. A török kor végé­
re nevet cserélt. Ma kzs. Ciacova
(Csák) és Peciu Nou (Újpécs) között.
1700k: Petromany ( T M . V I I . 334);
1717: Petroumann (Sz. 22); 1723.
térk.: Petromán; Lip.: Petromán; R.
Petroman (Petromany).
Sárád (184, TS) város (1554-79:
90, 94, 104 h.) F2
A92, B 105, C125: varos-i Sarad. -
Vámhely a Temesvárról Lippára vivő
úton. — Sárád (város, Cs. I I . 20). —
Ma hn. Pischia (Hidasliget) mellett
DK-re. 1717: Sarath (Sz. 21); 1723.
térk.: Scharad; 1880. térk.: Sarad.
Saras (658, CE) puszta (1569-79)
F3
B303, C397: Saras. — Cserin közelé­
ben, Cserin és Berin népe használja. —
Sárosd, Cseri tartozéka (Cs. I I . 60). —
Sacosu Turcesc (Törökszákos) mellett
feküdt. Ma a helységen átfolyó patak
neve. 1880. térk.: Saris.
Sárázani (R.) ld. Száraz
Sárkán (709, CE) puszta
(1569-79) G3
B317, C411: Sarqan. — Szilágy pusztái
után írják össze, Lúgos és Ohába népe
használja. — Sarkágy (-falva), Doboz
tartozéka (Cs. I I . 60). — A Silagiu
(Nagyszilas) és Ohaba-Forgaci (Temes-
forgács) közti vidéken feküdt. Ma hn.
Cápád (Kepéd) mellett DNY-ra. 1880.
térk.: Surgány árok.
Sárosd (Temes m.) ld. Sárás
Sarud (683, CE) puszta (1569-79)
E3
Sarut
B311, C405: Sarud. - Cserna közelé­
ben, Cserna, Mira, Pétre és Tófaj népe
használja. — Naghsarwd, Kyssarwd,
puszták (1510: D l . 72127). — A Cérna
(Temescserna) és Pádureni
(Temesliget) közti vidéken feküdt,
nagyjából a mai Liebing helyén.
Sarut (343, CA) puszta (1569),
falu (1579: 17 h.) D4
B171, C208: Sarut. - 1569: Varsány
közelében. Sztárcsatelek és Kanak népe
műveli. — Sarud (Cs. I I . 60). — Ma
hn. Konak (Kanak) mellett ÉK-re.
1880. térk.: Sárod.
Sasca R o m á n a (R.) ld. Szászka
Sasd (Temes m.) ld. Szkula
(Górna-)
Sástó (656, CE) puszta (1569—79)
F3
B302, C396: Saáto. — Peterlok közelé­
ben, Peterlok és Ikloda népe használja.
— Sástó, Cseri tartozéka (Cs. I I . 61).
— Stamora Romána (Felsősztamora) és
Icloda (Iklód) között feküdt, valószínű­
leg a Poganis É-i partján.
Sásvár (95, TS) falu (1554-79:
45, 66, 32 h.) F2
A76, B66, C77: SaSvar. — Sásvár (vá­
ros, Cs. I I . 21). — Remetea Mare (Te-
mesremete) mellett NY-ra, a Béga D-i
partján feküdt. 1700k: Szesvar ( T M .
V I I . 334); 1723. térk.: Seesvar.
Satchinez (R.) ld. Kenezí
Satu Mare (R.) ld. Nagy falu
Sculia (R.) ld. Szkula (Dolna-)
Sebed (Temes m.) ld. Sipet
Sebesfok (163, TS) falu (1554-79:
30, 19, 12h.)F2
A101, B96, C l 17: SíbisToq. - 1554:
Antalova Szelő előtt, 1569—79: Veliki
Gyerkjános előtt írják össze. — Sebes­
fok, vitás Cseri és Rékas uradalma kö­
zött (1391: Temes 213, 233; Cs. I I .
61). — 1700 k. Jezvin után sorolják
fel: Szebeslak (!). Izvin (Öszény) kör­
nyékén D felé fekhetett.
Secáseni (R.) ld. Szekás
Seceani (R.) ld. Szécsán (Máli-)
Secusigiu (R.) ld. Szekulszeg
Sefkerin (SRB.) ld. Szevkerin
Sél (Keve m.) ld. Zsel
Seleus (SRB.) ld. Szeleus
Selymes (Temes m.) ld. Sormus
§emlacu Mare (R.) ld. Sémiik
(Sztári-)
§emlacu Mic (R.) ld. Moravica
Sémiik (Szemlik, Versec) (469,
SM) város (1554-79: 50, 112, 130 h.)
E5
A368: varoS-i Simlik, B222, C289: va-
roS-i Simlik = VirSiő. — Somlyó (Érd-)
(Gy. I I I . 493). — Ma város Temesvár­
tól D-re. 1660: varoí Vr$"c, 1666:
mesto Vríac (PM 25); 1700k: Versecz
(TM. V I I . 331); 1717: Versez (Sz. 26);
1723. térk.: Wenschez (!); Lip.:
Verschitz; SRB. Vríac (Versec).
Sémiik (Szemlik, Sztári-) (560,
SM) falu (1554: 20 h.), város
(1569-79: 129, 5 9 h . ) F 4
A321: Simlik-i 'Atiq, B262, C350: va-
roS-i Simlik — 1554: a bogcsai ná­
hijében. — Somlyó (Mező-) (Gy. I I I .
493), Somlyng alias Morawa (1597:
Krassó I V . 193). — Ma kzs. Versectől
ÉÉK-re. 1700k: Semlyung ( T M . V I I .
330); 1717: Morava (Sz. 26); 1723.
térk.: Schemluk; Lip.: Gr(oss) Schem-
lok; R. §emlacu Mare (Mezősomlyó).
(Györffy a középkori Asszonylakával
azonosítja. Ez ellen felhozható, hogy a
Sémiik név Versec esetében is a
magyar Somlyó hn. szerb megfelelője).

Sémiik (Sztári-) (1139, SM) puszta
(1554)
A337: Eski Simlik (török eski ' ó ' ) . —
Gatáj lakosai kezén. — §emlacu Mare
(Mezősomlyó) és Gátaia (Gátalja) kö­
zött, a Sümeg hegy alatt fekhetett. Ne­
véből ítélve ez lehetett az előbbi Sémiik
(Mezősomlyó) eredeti helye, amelyet
Györffy György más adatok alapján k i ­
következetett (Gy. I I I . 493).
Sibszó (179, TS) falu (1554-79:
16, 9, 12h.)F2
A69, B103, C123: Sibso. - 1569-79:
- és Máli Gyerkjános közelében van
Békástó puszta. — Sipszó (Cs. I I . 61).
— Ianova (Temesjenő) után sorolják
fel. 1700k: Sibso ( T M . V I I . 334);
1717: Simonsov (!) (Sz. 21). Ma patak
neve Remetea Mare (Temesremete) K - i
határán. 1880. térk.: Subseu. Ennek a
Bégába torkollásánál vagy kevéssel fel­
jebb feküdt.
Sichevija (R.) ld. Szikevica
Silagiu (R.) ld. Szilágy
Sinandrei (R.) ld. Szveti András
Singeorge (R.) ld. Szengyörgy
Sinmartinu Sírbesc (R.) ld. Szen­
márton
Sinmihaiu Germán (R.) ld. Szilas
Sinmihaiu R o m á n (R.) ld. Szenmi-
hál
Sinpetru G e r m á n (R.) ld. Szen-
petre (Máli-)
Sinpetru M i c (R.) ld. Totin
Sintesti (R.) ld. Szentest
Sipet (678, CE) puszta (1569—79)
F3
B309: Sipít, C403: Sipít. — Nyevárs
(???) közelében. — Sebed, Oszlár tarto­
zéka (Cs. I I . 61). — Ma kzs. Csáková­
tól K-re. 1700k: Sipet ( T M . V I I . 331);
Soprony
1717: Schipeth (Sz. 22); 1723. térk.:
Schipeth; Lip.: Sipet; R. §ipet (Sebed).
Sipszó (Temes m.) ld. Sibszó
Sirbova (R.) ld. Trokova
Sisánova (Sisánovc) (732, IK) falu
(1554-79: 22, 25, 22 h.) G2
A148: SiSanoföe, B 327, C424: Sisani-
va. — Sasánfalva (Cs. I I . 60). — Ma
kzs. Lúgostól ÉNY-ra. 1700k: Szisano-
vecz ( T M . V I I . 333); 1717: Sescheno-
vaz (Sz. 23); 1723. térk.: Susannovec;
Lip.: Szusanovecz; R. §anovifa (Szik­
lás).
Sizs Marija (?) (456, PA) föld
(1579)
C281: Síz Mariya, zemin. — Kozovce
pusztával együtt írják össze. — Ha an­
nak lokalizálása helyes, akkor Crepaja
vidékén feküdt.
Skorenovac (SRB.) ld. Gyurgyeva
Slatina-Nera (R.) ld. Szlatina
Soca (R.) ld. Szóka
Soceni (R.) ld. Szócsán
Socica (SRB.) ld. Szocsica
Socol (R.) ld. Szakálovc
Socolari (R.) ld. Szokolár
Sólymos (176, TS) falu (1554-79:
13, 14, 17h.)F2
A83, B101, C121: SolmoS. — Sólymos
(Cs. I I . 61). — Ianova (Temesjenő)
mellett K-re feküdt. 1700k: Sólymos
( T M . V I I . 334); 1717: Solomos (Sz.
21); 1723. térk.: Soimos.
Somszeg (667, CE) puszta
(1569-79) F3
B305, C399: Somsig'. — Dráksina
után írják össze, Rékás népe használja.
— Somszeg, Doboz tartozéka (Cs. I I .
61). — A Dragsina (Temesfalva) és Re-
cas (Temesrékas) közti vidéken feküdt.
Soprony (Arad m.) ld. Csofronya
 Sorló (340, CA) puszta (156979)
D4
B170, C207: Sorlo. — Varsány közelé­
ben. Varsány és Bóka népe műveli. —
Stari Lec (Óléc) és Boka (Bóka) között
feküdt.
Sósd (Temes m.) ld. Szkula
(Górna-)
§osdea (R.) ld. Szkula (Górna-)
Sörmes (Temes m.) ld. Surmos
Srediáte (Malo, Veliko, SRB.) ld.
Szerediste
Srpska Crnja (SRB.) ld. Csernye
Stamora Romána (R.) ld. Sztámor
Starcevo (SRB.) ld. Sztárcseva
Stari Lec (SRB.) ld. Lec
Stefan Szelő (211, TS) falu
(1554-79: 4, 5, 3 h.) F2
A99, B117, C139: Isüfan Sila.
1569: Hedemírrel együtt írják össze.
1579: Rékással „együtt laknak". Jöve­
delmét hét másik faluval együtt Rakás­
hoz számítják. — Recas (Temesrékas)
és TopolovStu Mic (Kistopoly) környé­
kén feküdt.
Stepkfalva (Krassó m.) ld. Sztep-
kina Szeliste
Sudrias, (R.) ld. Szedrijás
Sujdia (953, MO) falu (1569-79:
2, 0 h . ) H 2
B410, C529: Suydiya. - Suggya (Cs.
I I . 61). — Máná§tiur (Bégamonostor)
vidékén feküdt.
Sulinc (773, TR) falu (1554-79:
10, 10, 9 h.)
A219, B342, C443: Sulince.
Swlyncz f Cikóvásárhely tartozéka
(1511: Krassó I I I . 494). - Valahol
Tirgoviste (Vásáros) vidékén feküdt.
Surducu Mare (R.) ld. Szurdok
Surducu Mic (R.) ld. Szurdok
Surján (318, CA) falu (1569-79:
14, 17h,)D4
B163, C196: Suryan. — Ma kzs. Csá­
kovától DNY-ra. 1717: Schurian (Sz.
22); 1723. térk.: Schurian; Lip.: Sur­
ján; SRB. Surján (Surján).
Surmos (1122, TS) puszta (1554)
A40: SurmoS. — Szilas közelében,
Vaja lakosai művelik. — Sörmes (Cs.
I I . 61). — Sinmihaiu Román (Béga-
szentmihály) és Dinias (Torontáldiny-
nyés) között feküdt. Ez utóbbi mellett
az újkorban is nyoma volt. 1761. térk.:
Schermus grab(en); 1830: Schur-
moscher Krümmungen (Milleker 237).
Susani (R.) ld. Szuszám
Suska (Szuska) (976, MD) falu
(1554-79: 5, 22, 20 h.) F6
- A297: Suáqa, B431, C548: Susqa. -
Ma kzs. Újmoldovától ÉNY-ra. 1717:
Sieska (Sz. 25); 1723. térk.: Schischi-
ka; Lip.: Szuschka; R. §usca (Sisak).
Sustra (720, IK) falu (1554-79:
30, 28, 26 h.) F2-G2
A149, B322, C417: SuStra. - Swstra-
falwa, Iktár tartozéka (1517: Justh 254)
— Ma kzs. Temesvártól K-re. 1717:
Schustra (Sz. 23); 1723. térk.:
Schustla; Lip.: Schusztra; R. Sustra
(Sustra).
Svinija (R.) ld. Szvinica
-
 Sz
Száderlok (FE) ld. Záderlok
Szádisor (935, FA) falu (1554-79:
8, 0, 2 h . )
A197: Sadisor, B402, C520: Sadisor.
— Valahol Fáget (Facsád) vidékén fe­
küdt.
Szádisor (915, MR) falu
(1554-79: 2, 10, 5 h.)
A190: Sadisor, B394, C510: Sadisor.
— Valahol Margina (Marzsina) vidékén
feküdt.
Szaggyú (Temes m.) ld. Szóka
Szakáiház (22, TS) falu (1554-79:
12, 22, 23 h.) E2
A38, B34, C39: Siqalhaz. — Szakái­
háza (Cs. I I . 62). — Ma kzs. Temesvár
közelében NY-ra. 1666: Sakalaz (PM
42); 1700k: Szakalaz ( T M . V I I . 334);
1717: Schakalaz (Sz. 21); 1723. térk.:
Sakalhasa; Lip.: Szakáiház; R. Sácálaz
(Szakáiháza).
Szakálovc (Szokolovc, Mali-)
(1109, QV) falu (1554-79: 10, 11, 6
h.) F6
A361: Mali Siqodoföe (!), B478,
C596: - Siqalofőe. — 1554: a semliki
náhijében. 1569—79: Kamendin és
Obela Cerkva között írják össze. —
Valószínűleg szomszédos volt az aláb­
bival.
Szakálovc (Szokolovc, Veliki-)
(1077, QV) falu (1554-79: 22, 42, 30
h.)F6
A363: Veliqa Siqolofée, B466, C582:
— Siqalofce. — 1554: a semliki náhijé­
ben. — Ma kzs. Fehértemplomtól
DNY-ra. 1717: Sakalovaz (Sz. 25);
1723. térk.: Sakalovaz; Lip.: Szakalo-
vacz; R. Socol (Nérasolymos).
Szakula (391, PA) falu (1554-79:
20, 38, 51 h.) B5
A270, C245: Siqula, B196: Siqula. -
Talán Székely (Cs. I I . 107). - Ma kzs.
Pancsovától ÉNY-ra. 1660: Sakule
(PM 42); 1717: Szakugla (Sz. 22);
1723. térk.: Saculla; L i p . : Szakula;
SRB. Sakule (Torontálsziget).
Szarándegyház (1141, BG) puszta
(1554)
A337: Sarandig'haz. — Gatáj után
írják össze. — Esetleg megfelel a
középkori Zajdrugháza (Gy. I I I . 498)
birtoknak. — Gátaia (Gátalja) körül
feküdt.
Száraz (Szárazán) (840, BZ) falu
(1554-79: 20, 15, 1 6 h . ) H 3
A239, B367: Saraz, C476: Sarazan.
Száraz, Bozsor tartozéka (1506—29:
Pataki 160).. — Ma kzs. Facsettől
DNY-ra. 1717: Saresaing (Sz. 23);
1723. térk.: Seraschan; L i p . : Szára­
zán; R. Sárázani (Szárazány).
Szárazéi (853, BZ) falu (1569-79:
2, Oh.) H3
B371, C481: Sinzil. — Zarazel, Fel-
sew Zaraz, Bozsor tartozéka
(1506—29: Pataki 294). — Ma hn.
Drinova (Derenyő) határában D-en.
1880. térk.: Pariu Saras.
Szárcsatelek (Temes m.) ld. Sztár­
csatelek
Szászka (1076, QV) falu
(1569-79: 8, 1 h.) G6
B466, C581: Sasqa. — Ma kzs. Oravi-
cabányától D-re. 1700k: Szászka ( T M .
V I I . 332); 1717: Janska (!) (Sz. 26);
1723. térk.: Sáska; L i p . : Szászka (Val-
lach-); R. Sasca Romána (Szászka).
Szécsán
Szécsán (Máli-) (80, TS) falu
(1554-79: 40, 33, 35 h.) E2
A57, B59, C69: Mali Sicm. - Szé-
csény (Kis-) (Gy. I . 185). - Ma kzs.
Temesvártól ÉÉK-re. 1717: Seshann
(Sz. 21); 1723. térk.: Czetsan; Lip.:
Szécsán; R. Seceani (Temesszécsény).
Szécsán (Veliki-) (77, TS) falu
(1554-79: 90, 55, 63 h.) E l
A55, B57, C67: Viliqa Siéan.
1554—79: hozzá tartozik Aszantó pusz­
ta. — Szécsény (Nagy-) (Gy. I . 185). —
Kb. a mai Vinga helyén állt. Ma egy
völgy neve tőle K-re. 1880. térk.:
Dealu lui Secean.
Szecsen (828, BZ) falu (1554-79:
10, 10, 8 h . ) H 2
A235, B363, C470: Síéin. - Zechen
(Zochien), Bozsor tartozéka (1596—97:
Krassó IV. 182, 212). — Ma kzs. Fa­
csettől DNY-ra. 1717: Sezchang (Sz.
23); 1723. térk.: Szeschan; Lip.: Szé­
csán; R. Sáceni (Kisszécsény).
Szedccs (Temes m.) ld. Szítecs
Szederjes (Temes m.) ld. Szedrijás
Szedlár (447, PA) falu (1554-79:
11,0, Oh.) C6
A283, B216, C277: Sídlar. - Ma hn.
Starcevo (Tárcsó) mellett D-re. 1880.
térk.: Sedlar Bfach]
Szedrijás (833, BZ)
(1554-79: 10, 9, 6h.) H2
A242, B365, C473: SídnyaS. - Sze­
derjes, Bozsor tartozéka (Cs. I I . 63;
1506-29: Pataki 294). - Ma kzs. Fa­
csettől NYDNY-ra. 1700k: Szudrujas
( T M . V I I . 333); 1717: Furiaste (!) (Sz.
23); 1723. térk.: Sudriasch; Lip.:
Szedrias; R. Sudrias (Bégaszederjes).
Szeferendia (479, SM)
(1569-79: 19, 21 h.) F4
B227, C298: Sifinndiya. — Közelében
van Bokorondia puszta (C299). — Szó­
rend (Gy. I I I . 496). — Ma kzs. Ver­
sectől ÉK-re. 1700k: Ferendia ( T M .
V I I . 331); 1717: Werendin (Sz. 26);
1723. térk.: Ftrendia (!); Lip.:
Ferendia; R. Ferendia (Ferend).
Szeged (Temes m.) ld. Sziget
Szegedinác (?) (544, SM) falu
(1554-79: 10, 13, 15 h.)
- A360: Sigedinaő, B256: Sigidinaő,
C342: Siqidinaé'. — Valahol Vrsac
(Versec) vidékén feküdt.
Szegefalva (??) (379, CA) puszta
(1569-79)
B185, C234: Sig'efalva? - Ojton,
Bánjános és Liget [pusztákkal] együtt
Ohod városhoz tartozik. — Pádureni
(Temesliget) környékén fekhetett.
Szegeháza (Temes m.) ld. Szuho-
gaz
Szegiste (??) (329, CA) puszta
(1569-79)
B166: Sig'iste? — 1569: Biánlok pusz­
tával együtt írják össze. Ivánda közelé­
ben. 1579: Biánlok közelében. Ivánda
és Csákóvá népe használja. — Ivanda
(Ivánd) mellett D felé feküdt.
Szekás (576, SM) falu (1554-79:
52, 25, 23 h.) G5
A343, B272, C362: Siqaá. - 1554: a
falu bogcsai náhijében. — Székás (Gy. I I I .
495). — Ma kzs. Resicabányától DNY-
ra. 1700k: Szekas ( T M . V I I . 331);
1717: Sekasch (Sz. 26); 1723. térk.:
Seccass; Lip.: Szekas; R. Secáseni
(Krassószékás).
Székely (Keve m.) ld. Szakula
Székelyszeg (Arad m.) ld. Szekul-
szeg
falu Székelytelek (Temes m.) ld. Sze-
kultelek
A pontok fel vannak cserélve.