TEMESVÁRMEGYE ÉS TEMESVÁRVÁROS TÖRTÉNETE.

NEGYEDIK KÖTET.

OKLEVELEK
TEMESVÁRMEG YE ÉS TEMESVÁRVÁROS
TÖRTÉNETÉHEZ.
MÁSOLTA ÉS GYŰJTÖTTE

fi SÍ PESTY FRIGYES.
' /

A M. TUD. AKADÉMIA TÖRT. BIZOTTSÁGÁNAK RENDELETÉBŐL

SAJTÓ ALÁ RENDEZTE

ORTVAY TIVADAR.

ELSŐ KÖTET:

1 1 8 3 — 1 4 3 0 .

POZSONY.
1896.

EDEE ISTVÁN K Ö N Y V N Y O M D Á J A.
 TEMESYÁRMEGYE ÉS TEIESYÁRYÁROS
TÖRTÉNETE
A LEGRÉGIBB IDŐKTŐL A JELENKORIG.

PESTY FRIGYES IRODALMI HAGYATÉKÁNAK FELHASZNÁLÁSÁVAL

ORTVAY TIVADAR.

KIADJA A M. TUD. AKADÉMIA ANYAGI TÁMOGATÁSÁVAL TEMESVÁRMEGYE

TEMESVÁRVÁROS KÖZÖNSÉGE.
ÁYí A" -VáOÖ

NEGYEDIK KÖTET: OKLEVELEK.

>OZSONY.
189(3
 OKLEVELEK
TEME SVÁBMEGYE ÉS TEMESVÁR VÁROS
TÖRTÉNETÉHEZ.
MÁSOLTA É S GYŰJTÖTTE

P E S T I FRIGYES.

A M. TUD. AKADÉMIA TÖRT. BIZOTTSÁGÁNAK RENDELETÉBŐL

SAJTÓ ALÁ RENDEZTE

ORTVAY TIVADAR.

BORSA IVÁN
ELSŐ KÖTET: HAGYATÉKA

1 1 8 3 - 1 4 3 0 .

POZSONY.
1896.
EÜEIt ISTVÁN KÖNYVNYOMDÁJA.
 ELŐSZÓ.

Ez okiratok kiadásával a hazai történettudomány,

főleg a délmagyarországi topografia és genealógia
nevezetes gyarapodást nyer. Azon kincsek egy részét
képezik azok, melyeket néhai jeles történetbuvárunk
P e s t y F r i g y e s hosszú évek során lankadatlan
buzgalommal gyűjtött az országban szerteszét levő
köz- és magánlevéltárakban. Gyűjtésének, ernye-
detlen munkásságának irodalmi eredményét, Temes
vármegyét illetőleg, a fájdalom ido előtt jobb létre
szenderült tudós meg nem érhette, de a tudományos
haszon, mely munkálkodásából hazai történeti is-
mereteinkre háramlik, minden időkre emlékezetessé
teszi nevét.
Az okiratok e kiadásban ugy közöltetnek, mint
a hogyan azok általa másolva lettek. E tekintetben
is kegyeletben kivántuk tartani emlékezetét s le-
mondtunk arról, hogy az okiratokat kivetkőztetve
középkori jellegökbol modern helyesírással közöljük.
Az okiratok palaeografiai helyességéről kezeskedik
másolójuk szakavatottsága, nemkülönben azon körül-
mény is, hogy ő a legtöbbjét Nagy Imrével, Nagy
Ivánnal, Hajnik Imrével, Véghelyi Dezsővel, Szabó
Károlyival, Nagy Gyulával összeolvasta s velők
másolatait gondosan ellenőriztette. Egyik másik
másolat is a most nevezett szaktudósoké.
A
 A kötet elején közölt kivonatokat mi készítettük
s a naptári átszámításokért is magunknak kell
szavatolnunk. Ha az okiratok végén a kamarai
levéltárt vagy oly magánlevéltárakat látunk idézve,
melyek most már a muzeumi levéltárba kerültek,
ennek okadatolására és kimentésére szolgáljon az,
hogy az okiratok másolása régibb időkből valo.
P o z s o n y , 1896. augusztus 9-ikén.

Ortvay Tivadar.
 TARTALOM.

1. 1183. Havi és napi keltezés nélkül. III. Béla király a nyitrai

egyház számára adományt tévén említést tesz a bizerei monostorról 1.
2. 1212. Helyi, havi és napi keltezés nélkül. II. András király
Sebus grófnak birtokokat s azok között a temesmegyei Gyadot is
adományozza 1—2.
3. 1247. febr. 9. IV. Béla király meghagyja a csanádi és orodi
káptalanoknak, hogy Pongrácz comesnek orod-, csanád-, temes- és
szerémmegyei birtokaiban határjárást tartsanak. Mire a kiküldött
káptalanok ugyanaz év ápr. 4-ikén a megtartott határjárásról jelentést
tesznek a királynak, ki is annak folytán Pongrácz comest a maga
birtokaiban megerősíti 2—3.
4. 12G6. Helyi, havi és napi keltezés nélkül. István ifj. király
Parabueh comesnek szolgálatait jutalmazandó, annak többrendbeli
birtokot, köztük temesmegyeieket is adományoz . . . . 3—4.
5. 1270. Helyi, havi és napi keltezés nélkül. V. István király a
Sz. Ágostonról elnevezett remetéket, nekik a Berzava folyón egy mal-
mot ajándékozva, a mezősomlyói comes hatósága alól kiveszi . 5.
6. 1285. nov. 26. IV. László király megerősíti a Csanád-nemzet-
ségbeli Tamás comest, Pongrácz fiát Orod, Csanád, Temes és szerém-
megyei örökös birtokaiban 5.
7. 1285. Havi és napi keltezés nélkül. A csanádi káptalan előtt
Germen fia Egyed karasmelléki földének felét nejének Fülöpnek
adja át 5.
8. 1288. Havi és napi keltezés nélkül. A csanádi káptalan bizo-
nyítja, hogy Keyran fiai Popd nevű temesi birtoknak őket illető
részét a Mena-nemzetségbeli Péter fiának Jánosnak eladták . 5—6.
9. 1296. Havi és napi keltezés nélkül. A csanádi káptalan bizony-
ságot tesz Palata nevű föld ügyében . . . . . . . . 6—7.
10. 1300. Havi és napi keltezés nélkül. A csanádi káptalan bizo-
nyítja, hogy Parabueh fia István a maga birtokait János mesternek
és Vajai Benedek comesnek átadta 7.
11. (1310 körül) Temesvár okt. 25. Mykch királynéi országbíró
Donch mesternek Baranca jószágot s egy lovat illetőleg tudósítást
küld 8.
 12. 1311. jan. 9. A csanádi káptalan jelenti, hogy előtte Beezi
Mihály fiával és nejével együtt Sap, Kalanda, és Mouruch novű birto-
kaikat Péter fiának János mesternek átengedték * ) . . . . 9.
13. 1315. Lippa máj. 13. I. Károly király az aradmegyei P a n a d
nevű birtokot hivének Dósa mesternek, annak kérésére visszaadja 9—10.
14. 1317. máj. 19. I. Károly király Temesvárott márcz. 1-én
kelt okiratával meghagyja a csanádi káptalannak, hogy a temesmegyei
Peel föld birtokába vezesse be Popdii Péter fiát Jánost s miután a
káptalan jelenti, hogy ellentmondásra nem talált, a király máj. 19-ikén
nevezett Jánosnak s örököseinek Peel földét végleg adományozza 10—12.
15. 1317. Temesvár decz. 16. Lampert országbíró s csanádi fő-
ispán meghagyja a leleszi conventnek, hogy J o b fiait iktassa be az
abauj vármegyei Bodolonfölde nevű birtokba 13.
16. 1318. Temesvár máj. 31. I. Károly király Péter királynői
tárnokmesternek a Lothárd bán hiitlen fiainak hevesujvármegyei jó-
szágát KerŐmonostort adományozza 13—14.
I 7. 1319. Temesvár márcz. 1. Beatrix királyné megtiltja, hogy a
Margitszigethez tartozó helységekben egy fertónyi adó szedessék 14—15.
18. 1319. Temesvár márcz. 1. I. Károly király meghagyja a
váradi káptalannak, hogy Vozfalva körösközi birtokban Biharmegyé-
ben határjárást tartson 18—19.
19. 1319. szept. 27. I. Károly király Temesvárott jul. 13-ikán
felszólítást intéz az orodi káptalanhoz, hogy Csanád váradi prépost és
testvérei orodmegyei birtokain határjárást tartson s miután a káptalan
jelenti, hogy a megtartott határjárás alkalmakor senki ellent nem
mondott, Csanádnak és testvéreinek nevezett orodmegyei birtokait
megerősíti 16—18.
20. 1320. márcz. 20. A váradi káptalan I. Károly királynak
Temesvárott febr. 7-ikén kelt meghagyása következtében többeket
megidézett 19—20.
21. 1320. Temesvár ápr. 6. I. Károly király eló'tt Tót Péter és
testvérei valamint Mihályfi J á n >s egymással a sárosmegyei Szilva
birtokot illetőleg kiegyeznek 20—21.
22. 1320. Temesvár jun. 1. I Károly király a dobokamegyei
Keresztúr birtokot ú j adomány czitnén liécsei Lőrincznek és mindkét
nemű utódainak adományozza 21.
23. 1320. Havi és napi keltezés nélkül. A budai káptalan jelenti,
hogy Miklós mestert s temesi főispánt valamint testvérét Lépes Mik-
lóst Butpeturfewlde és Pereb nevű birtokokba beiktatta . 22—23.
24. 1320. Temesvár aug. 29. A kalocsai érsekkel és más püspö-
kökkel Temesvárott összegyülekezett Tamás esztergomi érsek bizonyos
leánynegyed kérdésében véleményt mond 23—24.
25. 1321. febr. 26. I. Károly király átír néhány szerémi nemes
kérésére több birtokadományozó okiratot \ 24—30.

*) A szövegben domino consorte hibásan domina consorte helyett.

 26. 1332. Helyi keltezés nélkül aug. '28. Vejtechi Tivadar és
fiai több csanád- és krassómegyei falun kívül a temesmegyei Új-
udvar, Győr és Göngyödegyháza valamint Kegkurtlnvyly, Medjes,
Donath, Chud és Bansarzova birtokokat Gál mesterre, a király jegyző-
jére örök joggal átruházzák 31—33.
27. 1323. szept. 20. T. Károly király megerősíti Saari Döme jó-
kői várnagynak, előbb temesi alispánnak azon Temesvárott. 1318,
máj. 11-ikén kelt királyi adománylevelet, melylyel neki a temesmegyei
Fülöptelke és Eygachtelke nevű birtokokat adományozta volt 33—37.
28. 1323. márcz. 17. A pécsi káptalan I. Károly királynak
Temesvárott febr. 26-ikán kelt meghagyása alapján Pálfia György
mesternek és temesi alvárnagynak adományozott Harkány baranya-
mégyei birtokban határjárást tart s erről jelentést tesz . . 37—39.
29. 1327. Havi és napi keltezés nélkül. Az egri káptalan jelenti,
hogy a Pankyak előtte ungi, borsodi, zempléni, temesi birtokaikban
osztozkodtak 40—41.
30. 1330. Visegrád márcz. 30. Pál comes országbíró némely
somogy-, orod-, valkó-, szerém- és temesmegyei birtokokról oklevelet
állít ki 41—44.
3 1. 1337. Helyi keltezés nélkül ápr. 22. Thouca temesi gróf és
négy segédbirája jelentést tesznek Bacby Péter tiltakozásáról . 44—45.
32. 1337. Visegrád jun. 24. Pál országbíró átírja és megerősíti
ti csanádi káptalannak 1337. jun. 11-ikén kelt és a Telegdiek meg
Makófalviak birtokoszkosztodását tartalmazó okiratát . . . 45—56.
33. 1338. máj. 2. A csanádi káptalan 1. Károly királynak Vise-
grádon márcz. 24-ikén kelt megbízása következtében, néhány temes-
és kevemegyei birtokban tett határjárásról jelentést tesz . . 56—58.
34. 1338. Visegrád nov. 27. Pál országbíró oklevelet állít ki
Desew néhai beregi főispán özvegyének szerémi és temesi birtokait
illetőleg 59—64.
35. 1341. ápr. 19. A csanádi káptalan előtt Omori Gál mester
és Thowka temesi gróf s várnagy egymással kibékülnek . . 64—65.
36. 1341. Visegrád máj. 8. Pál országbíró a temesmegyei
moghkerekyi, mandalai, kalachai és felei birtokpereket tárgyazó
jelentése 65—69.
37. 1341. máj. 19. Az orodi káptalan Pál országbírónak Vise-
grádon máj. 5-ikén kelt rendelete értelmében vizsgálatot tartva A csádi
Gálnak és tisztjének Andrásnak Erdőhegyen elkövetett erőszakoskodását
valónak találta 69—70.
38. 1342. Helyi és napi kelet nélkül. Vilmos pannonhalmi
és Sigfried sz. benedeki apátok helyben hagyják a garam-
melléki sz. benedeki apátságnak több kolostor részéről történendő
kárpótlását 71.
39. 1342. febr. 9. Benedek temesvári harminczados tiltakozik
a temesvári polgárok ellen a hidak kijavításának elhanyagolása
miatt 71.
 40. 1343. ápr. 4. A csanádi káptalan jelenti, hogy előtte Omori
Gál fia László temes- s krassómegyei birtokainak felerészéi elidege-
nítette 72—73.
41. 1343. szept. 9. A temesi alispán és szolgabirák jelentik,
hogy Orrus Miklós Ozlári Moyus szentgyörgyi birtokán erőszakos-
kodott 73—74.
42. 1347. aug. 26. László alnádor jelenti, hogy előtte MezŐ-
somlyói Miklós erőszakoskodás miatt panaszt emelt . . . . 74.
43. 1349. máj. 13. A csanádi káptalan előtt Dezsőfi Miklós
és testvérei kiegyeznek kölcsönös birtokátengedéssel Mihály fiai-
val 75—76.
44. 1349. aug. 22. Dezsőfi Miklós temesi főispán és szolgabirái
előtt Himfi János Felei Kázmér fiaival szemben való fizetési köteles-
ségének eleget tesz 76—77.
45. 1349 Temesvár közelében szept. 19. Miklós nádor bizonyítja
a vád valóságát, melynek értelmében Lampert volt országbiró a
temesmegyei Kalandát erőszakosan elfoglalta 77—78.
46. 1349. nov. 8. A temesi alispán és szolgabirák Himfi János-
nak Felei Kázmér fiai részére történendő fizetése határidejét meg-
hosszabítják 78—79.
47. 1351. Temesvár aug. 3. A temesi alispán és szolgabirák
tudtul adják, hogy a merai vendégek felszántás által Ozlari Moyius
oszlári birtokában csakugyan kárt okoztak 79—80.
48. 1351. Buda decz. 6. I. Lajos király tudtul adja, hogy Bátori
Anna ősi birtokai és leánynegyedi jogai tekintetében testvérével
Simonnal kiegyezett 80—83.
49. 1352. Várad decz. 12. I. Lajos király Somlyó várát Himfi
Benedeknek adományozza 83—84.
50. 1355. Haram szept. 10. ? A krassói szolgabirák előtt Mihály-
fia Miklós Gyülvészen levő birtokrészét elzálogosítja . . . . 84.
51. 1355. nov. 8. Tamás fia István harami várnagy s krassói
alispán birtokbaiktatást tartat Gyülvészen 85.
52. 1355. nov. 23. Gyülvészi István erőszakoskodás miatt való
ügyben felmentést nyer 85.
53. 1358. Temesvár okt. 14. I. Lajos király meghagyja a csötör-
t^khelyi vendégeknek és jobbágyoknak s ezek elöljárójának, hogy
engedelmességgel viseltessenek a Himfiak iránt, kiknek Csötörtök-
helyet adományozta 85—86.
54. 1358. márcz. 24. Az orodi káptalan jelentést tesz I. Lajos
királynak a békésmegyei Nemti birtokban nevezett királynak 1358.
febr. 26-ikán kelt parancsára eszközlött vizsgálatról . . . 86—87.
55. 1359. aug. 29. I. Lajos király több oláh hívének László
fiainak Rékast s egyéb birtokokat adományoz 87—89.
56. 1360. okt. 20. Bebek István országbiró előtt Tamás kalocsai
érsek és testvére a Telegdiek ellenében birtokügyi vallomásokat
tesznek 90—102.
 57. 1362. Visegrád febr. 15. I. Lajos király átirja János temesi
főispán és testvére kérésére az orodi káptalannak egy 1361. aug. 8-
ikán kelt birtokbaiktató okiratát 99—102.
58. 1362. Haram jun. 2. Lőrincz harami várnagy előtt Feőteleki
István Feőtelek birtokban minden jogbitorlás ellen tiltakozik . 102.
59. 1362. Haram jun. 9. Lőrincz harami várnagy előtt Gyülvészi
István tiltakozás okából hivatalos egyén kiküldését kéri . . . 102.
60. 1365. márcz. 7. Az orodi káptalan előtt G-yertyánosi Chepe
András és István Saari J a k a b fiait és leányát eltiltják a temesmegyei
Pysky és Nadasd birtokok eladásától vagy elzálogosításától . . 103.
61. 1365. Visegrád jul 1 Bebek István országbíró a Himfi
Benedek és Yossiáni Irnusd s fia közt fennforgó peresügy elintézését
elhalasztja 103—104.
62. 1365. jul. 22. A vasvári káptalan átirja I. Lajos királynak
1365-ben, Vidin előtt j u n . 4-ikén kelt okiratát . . . . 104—105.
63. 1368. Buda márcz 1. I. Lajos király Himfi Benedeket bolgár
bánnak kinevezi s neki több várnak átadását rendeli el . 106.
64. 1368. szept. 14. A csanádi káptalan Keer birtok határjárá-
sát elhalasztja 106.
65. 1369. Buda jun. 24. I. Lajos király Himfy Benedek bolgár
bánnak pallosjogot engedélyez a temesmegyei Remete és Egurzegh
birtokok területén 107.
66. 1369. aug. 25. A csanádi káptalan előtt Sósdi János a Berzava
folyón levő malmainak őt illető részét eladja Egyed fiának Péternek 107.
67. 1369. Visegrád jul. 5. I. Lajos király több temesmegyei
birtokot ujadomány czimén Benedek bánnak és testvéreinek adomá-
nyoz 108—109.
68. 1369. jul. 30. A csanádi káptalan Lajos királynak Vise-
grádon jul. 5-ikén kelt rendeletére több temesmegyei birtokba Benedek
bánt és testvéreit bevezeti 109—111.
69. 1369. nov. 12. I. Lajos király Benedek volt bolgár bán és
testvérei részére átirja a maga Visegrádon jul. 5-ikén és a csanádi
káptalannak 1369 jul. 30-ikán kelt okiratait . . . . 112—114.
70. 1369. aug. 25. A csanádi káptalan Sósd birtok osztását
illető okiratot állit ki 114—115.
71. Év nélkül (1366-1374) Debreczen máj. 8. I. Lajos király
elrendeli Makófalvai Lőrincz letartóztatását 115—116.
72. 1370. Csanád jul. 19. János temesi főesperest és püspöki
helynök Tót- és Magyarpartas és Péterlaka birtokot illetőleg jelentést
tesz 116—118.
73. 1370. szept. 19. A sz. irenei káptalan előtt Tothchaky Miklós
tiltakozik Jacod szerémmegyei birtokában való minden jogbitorlás
ellen 119.
74. 1371. Visegrád nov. 1. I. Lajos király meghagyja a csanádi
káptalannak, hogy Beregszói Döme hatalmaskodási ügyében vizsgá-
latot tartson 119—120.
 75. 1371. máj. 30. A csanádi káptalan előtt Remetei Miklós bán
és Dobazi Daan fiai Demeter és László egymással kiegyezked-
nek 120—121.
76. 1372. okt. 7. A csanádi káptalan előtt Szeri Pósa fia István,
Gooth fiai ellen tömörkényi birtokát illetőleg tiltakozik . . . 121.
77. 1372. Temesvár okt. 12. A temesi alispán és szolgabirák
jelentést tesznek a Sasvárott elkövetett hatalmaskodási ügyről 121—122.
78. 1373. Visegrád márcz. 16. I. Lajos király a havasalföldi só
ügyében levelet állit ki . 122.
79. 1374. Buda jan. 4. I. Lajos király a Lőrincz és Balázs mag-
szakadása folytán a koronára szakadt birtokokat Miklós temesi főis-
pánra j u t t a t j a .123.
80. 1374. Visegrád máj. 20. Szepesi J a k a b országbiró jelentést tesz
Pál fiának Benedeknektemesi és csanádi főispánnak ügyeiről 123—128
81. 1361—1373, közt I. Lajos király rendeletére Altalkerek és
Veyteh birtokok közt határjárás tartatik . . . . . 128—130.
82. 1375. febr. 22. A sümegi convent Lajos királynak Vise-
grádon jun. 31-ikén kelt rendeletére Csicsói Jánost Dob és Bikács
birtokok kiadására készteti 130—132.
83. 1375. Temesvár máj. 15. I. Lajos király Görbedi Péter
kérésére átírja egyik régibb 1357. évi oklevelét . . . 132—133.
84. 1375. jan. 23. A fejérvári keresztes convent Lajos királynak
Budán jan. 13-ikán kelt parancsára András kanonokot Akaztón beik-
tatta, de annak Pálfia Péter nevében ellenmondás történt 133—134.
85. 1377. Csanád ápr. 19. A csanádi káptalan Lajos királynak
Visegrádon ápr. 5 ikén kelt parancsára vizsgálatot tart s kiderítette,
hogy Pálfia Benedek, Miklós fiait Gergelyt és Lászlót sasdi birto-
kaikból kizavarta 135—136.
86. 1377. szept. 4. A csanádi káptalan Lajos királynak Vise-
grádon jul. 20-ikán kelt parancsára vizsgálatot tartott s Gyertyánosi
Cheep Istvánnak Remetén elkövetett hatalmaskodását valónak
találta 136—128.
87. 1378. Visegrád máj. 26. I. Lajos király meghagyja az orodi
káptalannak, hogy Gyertyánosi Chepe Andrást a temesmegyei Piski,
Nádasd és Erdőhegy birtokokba bevezesse 138.
88. 1380. Visegrád okt. 13. I. Lajos király a Péter özvegye és
Gyertyánosi Chepe István közt fennforgó peresügy elintézését el-
halasztja • 139.
89. 1380. Arad ápr. 17. Az orodi káptalan és prépostság birtok-
ügyei rendeztetnek 139—141.
90. 1380. jul. 10. A csanádi káptalan Erzsébet királyné Budán
máj. 27-ikén kelt parancsára Cheep Istvánt Simafalva birtokán meg-
idézi *) 141—142.

*) A szöveg végén in possessione saa tévesen in possessione swa

helyett.
 91. 1381. Buda márcz. 25. Erzsébet királyné többeket kiküld
néhai Benedek bán fia Miklós és Pál fia Miklós birtokainak felosz-
tására 142—143.
92. 1381. Visegrád máj. 8. Szécsi Miklós országbíró a Baki
Péter és Maczedoniai Péter közt fennforgó peresügy elintézését sz.
Mihály nyolczadára halasztja 143—144.
93. 1381. máj. 18. Az orodi káptalan az eléje vezetett Baki
Miklós fiát 3 évesnek itéli 144.
94. 1382. Keve márcz. 1G. Kevei Demeter és Erdsomlyai
Gergely várnagyok mint nádori kiküldött bírák oklevelet állí-
tanak ki 144
95. 1385. febr. 28. Az orodi káptalan előtt Miklós bizerei apát
kijelenti, hogy Miklós és László a teséri birtok után a tartozékot
lefizették 145.
96. 1387. Vassan jun. 13. Zsigmond király meghagyja a csanádi
káptalannak, hogy néhai Miklós özvegyét s annak leányát meg vejét
késztesse az ó'ket meg nem illető leány négy ed i és hozományi javak-
ról való lemondásra 145—147.
97. 1387. Kőrös aug. 6. Zsigmond király Koroghy Fülpös fiá-
nak Istvánnak jeles hadi szolgálatai fejében a temesmegyei Cseri
birtokot u j adományképen adományozza . . . . . . 147—150.
98. 1387. Gownech aug. 10. Zsigmond király Iviskezewi Miklós
fiának Péternek hadi érdemeit elősorolván neki s utódainak a fehér-
megyei Szentgyörgy tárnoki helységet adományozza . . 150—152.
99. 1387. Temesvár aug. 20. A temesi alispán és szolgabirák
jelentik, hogy Gyertyánosi Pascha és János István birtokán hatal-
maskodtak 152—53.
100. 1387. szept. 10. A csanádi káptalan Zsigmond királynak
Kőrösön aug. 6-ikán kelt parancsára István bánt bevezette a temes-
megyei Cseri birtokba ; . . . . 153—54.
101. 1387. szept. 14. A csanádi káptalan előtt Miklósfia Vazul
tiltakozik az ellen, hogy bárminő birtokát Miklós mester özvegye
vagy Remetei István elfoglalhassák vagy bitorolják . . . . 155.
102. 1387. okt. 17. Zsigmond király átirja egyik Budán j u n .
2-ikán kelt s a temesmegyei Chama királyi birtokra vonatkozó ok-
iratát, valamint a csanádi káptalannak egy jun. 5-ikén kelt ugyanezt
tárgyazó okiratát 155 —161.
103. 1387. okt. 23. A csanádi káptalan átirja Miklós özvegye
Ilona kérésére I. Lajos királynak egyik Visegrádon 1361. nov. 18-án
kelt okiratát 161.
104. 1388 vagy 1389. Diósgyőr szept. elején. László temesi fő-
ispán zabalyai vámját átengedi Jekelfalvai Miklósnak . . . 162.
105. 1389. Buda j u n . 15. Zsigmond király Alsáni Bálint bibor-
noknak és pécsi püspöknek valamint testvérének Pálnak a hűtlen
Jánosfiátol Lászlótól elkobozott valkói s egyéb birtokokat adomá-
nyozza 163—165.
 106. 1389. Visegrád febr. 12. István nádor Zemlekházát illető
hatalmaskodási ügy iránt intézkedik 165—172.
107. 1389. Lippa febr. 21. Zsigmond király előtt János orodi
prépost és Nagy Ferencz lippai polgár közt az ez utóbbinak zálogába
adott lippai vám ügyében egyezkedés történik 173.
108. 1389. Temesvár ápr. 24. Zsigmond király Berényi Hankó
fiának Mihálynak meghagyja, hogy a jelenlevő levelet közölje Péter
fiával Istvánnal és Egerszegi bán fiával Miklóssal . . . 173—174.
I 09. 1389. ápr. 28. Zsigmond király átir Koroghi Fülpös fiának
Istvánnak kérésére két oklevelet, magának a királynak egy 1387-iki
oklevelét, melylyel neki a temesmegyei Cseri és egyéb birtokokat
adományozta és a csanádi káptalannak egy 1387. évi okiratát, mely
a nevezett birtokokba történt beiktatást bizonyítja . . 174—176.
110. 1389. Buda jun. 20. Zsigmond király szerzett érdemekért
Taari István fiának Lászlónak több hevesmegyei valamint a temes-
megyei Gyureg birtokot adományozza 176—178.
111. 1389. jun. 29. A csanádi káptalan előtt a mondolai bir-
tokosok maguk közt osztozkodnak . . . . . . . . 178—179.
112. 1389. Visegrád aug. 26. Bebek Imre országbíró Ilonát
néhai Miklós nejét és leányát Margitot meg nem jelenés miatt
Egurzeghy Vazullal szemben pervesztesnek nyilvánítja . . . 180.
I 13. 1389. Tolnavár szept. 14. Zsigmond király a temesmegyei
Hodos királyi birtokot visszaváltás joga mellett Losonczi István
Szörényi bánnak adományozza 181.
I 14. 1389. Temesvár decz 2. Zsigmond király a jeles érdemeket
szerzett Franknak és Simonnak néhai Szécseni Kónya bán fiainak
több birtokot s ezek között a temesmegyei Oroszit és Mikolát ís
adományozza 181—184.
115. 1390. febr. 5. Az orodi káptalan Mihály temesvári biró
kérésére átir három, annak Pala nevű birtokára vonatkozó ok-
iratot 185—188.
I 16. 1390. Temesvár febr. 24. Zsigmond király meghagyja az
orodi káptalannak, hogy Mihály temesvári biró Pala nevű birto-
kában határjárást tartson 188—189.
II 7. 1390. febr. 25. A csanádi káptalan jelenti, hogy Zsigmond
királynak Visegrádon febr. 8-ikán kelt parancsára Keresztúron Miklós
prépostot és a csanádi sz. salvatori káptalant bevezette . 189—191.
I 18. 1390. ápr. 1. A csanádi káptalan jelenti Zsigmond király-
nak, hogy annak Budán márcz. 11-ikén kelt parancsára Temes- és
krassómegyei birtokokban Miklós és Péter fiait beiktatta 191—193.
I 19. 1390. Lippa szept. 30. Zsigmond király meghagyja a pécs-
váradi conventnek, hogy Alsáni Bálint bibornokot s pécsi püspököt
és testvérét Pált vezesse be a valkómegyei Tyzzin birtokba 194—195.
120. 1390. Hathsak okt. 28. A hathsaki várnagy jelenti, hogy
Pala birtokot illetőleg előtte Posztos Mihály temesvári biró és
Thatul oláh közt kiegyezés történt 195.
 121. 1390. okt. 31. Az orodi káptalan jelenti, hogy Zsigmond
királynak Temesvárott szept. 21-ikén kelt parancsára Pala birtokban
határjárást tartott 196—198.
122. 1391. febr. 2. A csanádi káptalan jelenti, hogy Zsigmond
királynak Temesvárott jan. 31-ikén kelt parancsára Ördöng Miklóst,
Jánost és Istvánt a szentandorjási vámjogba beiktatta . 198—199.
!23. 1391. ápr. 25. A csanádi káptalan Balinh, Gyertyános és
Zartas birtokokban István bánt beiktatja 200—201.
124. 1391. Visegrád j a n . 7. Bebek Imre országbíró jelentést
tesz Zsigmond királynak a Simaiak peresügyében . . . 201—208.
I 25. 139(1). jul. 3. A kolosmonostori convent jelenti Zsigmond
királynak, hogy parancsára Péter erdélyi püspök és a szncsáki neme-
sek földeit meghatárolta 208—211.
126. 1391. szept. 26. Az egri káptalan jelenti, hogy eló'tte a
Temesvár közelében fekvő Basar 2100 forinton László erdélyi vajdának
elzálogosittatott 211—212.
127. 1391. decz, 18. A csanádi káptalan Koroghy István bánt
W l k a n és Sebesfok birtokokba beiktatta 212—213.
128. 1392. Kismarton febr. 8. Zsigmond király a Zalaó'röket
László temesi fó'ispán elleni peresügyükben silentiumra itéli 213—214.
129. 1392, Visegrád febr. 21. Bebek Imre országbíró W l k a n és
Sebesfok birtokokat István bánnak itéli 214—220.
130. 1392. Temesvár máj. 2. Az orodi prépost és káptalan
között fennforgó peresügyek tárgyalása 220—223.
131. 1392. okt. 15. A veszprémi káptalan Zsigmond királynak
Temesvárott aug, 16-ikán kelt rendelete értelmében Kó'szeg várán
és városban valamint Csesznek várán iktatást tart . . 224—226.
132. 1392. Várad aug. 21. Zsigmond király a Békasi Nagul fia
Miklós és Korogyi Piilpös fia István közt Valkánfalván Sebesfokon
és Rakréven elkövetett hatalmaskodás alapján fennforgó peresügyet
újból bírói ítélet alá vonandónak parancsolja . . . . 227—228.
133. 1392. decz. 29. A csanádi káptalan jelenti, hogy Szakái-
házán határjárást és iktatást tartott 228—229.
134. 1393. jan. 3. A csanádi káptalan jelenti Zsigmond király-
nak, hogy annak Visegrádon 1392. nov. 1-én kelt parancsára Temes
megyében vizsgálatot tartva Zemere mesternek Kevinél elkövetett
hatalmaskodása valónak bizonyult 229—231.
135. 1393. Temesvár, jul. 22. A temesi alispán és szolgabirák
előtt Csornai Feldes István özvegye mindennemű perügyében törvényes
képviselőt nevez meg 231.
136. 1393. Temesvár jul. 29. A temesi alispán és szolgabirák
előtt Csornai Bereczk és Feldes István özvegye és fia Lőrincz Csornán
és Egyházas-Csornán megosztozkodnak 232.
137. 1393. okt. 22. Az orodi káptalan Nagul fiát Miklóst
és utódait beiktatja Valkanfalva, Sebesfok és Rakrév birtokok-
ban 233—239.
 138. 1394. Szombathely máj. 26. Az orodi alispán és szolgabirák
jelentik, hogy Nagy Gergely, J a k a b mester tisztje Almazugon hatal-
maskodást követett el 240.
139. Visegrád máj. 31. Kaplai János országbiró Egurszegi Péter
fiát Istvánt meg nem jelenés miatt pervesztesnek nyilvánítja 240—241.
140. 1394. Visegrád máj. 31. Ilsvai Leustach nádor Remetei
Istvánt meg nem jelenés miatt pervesztesnek nyilvánítja . 241—242.
141. 1394. Visegrád máj. 31. Ilsvai Leustach nádor bizonyítja,
hogy Vazul és anyja a kitűzött határidőn belül igen, de ellenesők
István nem jelent meg 242.
142. 1394. Visegrád máj. 31. Ilsvai Leustach nádor Remetei
Istvánt meg nem jelenés miatt egy márkányi birságban marasz-
talja el 242—243.
143. 1391. Omor aug. 10. Zsigmond király Miklóst, Lökös fiát
személyében és vagyonában védelembe veszi . . . . 243—244.
144. 1394. Omor aug. 10. Zsigmond király meghagyja Sidói Ist-
ván fiának Miklós temesvári várnagynak, hogy a Remetei István
részéről erőszakoskodást szenvedett omori plébánosnak szerezzen a
szenvedett kárért elégtételt 244.
145. 1394. Temesvár okt. 18. A temesi alispán és szolgabirák
jelentik, hogy Remetei István a maga bűnös jobbágyait bűnhődés
végett beszolgáltatta 245.
146. 1394. nov. 30. Az orodi káptalan jelenti, hogy Fövényesen,
két Vadadon, Erdőhegyen, Gewrhén és Királyiban határjárást tar-
tott . 245—2o0.
147. 1395. Brassó febr. 14. Zsigmond király Csáky István fiának
Miklós temesi főispánnak valamint apjának és fivérének több temesi
-és krassói birtokokért cserében a biharmegyei Adrián királyi várat
Szalárd várossal és egyéb vártartozékokkal ujadományképen ado-
mányozza 250—252.
148. Buda ápr. 19. Zsigmond király néhány pozsegamegyei bir-
tokát s azonkívül Saragh temesmegyei birtokát 4 ezer forint erejéig
zálogba adja Gara Miklós bánnak és testvérének Jánosnak 252—253.
149. 1395. Esztergom szept. 16. Zsigmond király Sidói István
fiának Miklós temesi és bihari főispánnak Darócz szatmármegyei bir-
tokot adományozza 253^—254.
150. 1395. Bács. nov. .5 Zsigmond király Marczaly István fiának
Miklósnak temesi főispánnak Kalmancsehy királyi várost valamint
Labad, Csokona és Ú j l a k nevű Kalmencsehyhez tartozó, Somogy
.megyében fekvő birtokot ujadomány .czitnén adományozza 254—256.
151. 1395. decz. 30. A sümegi convent jelenti, hogy Zsigmond
királynak Bácson nov. 5-ikén kelt parancsára Kalmáncsehyben, két
. Labadban, Csoknán és Újlakon beiktatást tartott . . . 256—258.
152. 1396. j u n . 10. Zsigmond király Piliskei István fiának
Miklósnak a temesi és bihari főispánnak kértére átir két Darócz
.birtok adományozását tárgyazó, o k i r a t o t . . . . . . . . . 258—261.
 153. 1396. jul. 17. A váradi káptalan Zsigmond királynak Budán
jun. 7-ikén kelt parancsára Sidói István fiát Miklóst temesi főispánt
és testvérét Györgyöt valamint a t y j u k a t Istvánt a biharmegyei Adryan
várába és tartozékaiba ujadomány czimén beiktatja . . 261—263.
154. 1396. Orsova aug. 13. Zsigmond király Marczali Miklós
temesi főispánnak és testvéreinek a törökökkel szemben tanúsított
vitézségük jutalmazásául Fejérkő somogymegyei várat Köröshegy
nevü várossal s egyéb birtokokkal adományozza . . . 263—266.
155. 1396. Newgrad közelében aug. 18. Zsigmond király a bihar-
megyei Körösszeg várat Körösszeg várossal s egyéb felszámlált birto-
kokat Sidói István fiainak, Miklós temesi főispánnak és Györgynek
adományozza ujadomány czimén 267—268.
156. 1396. aug. 18. A váradi káptalan jelenti, hogy Zsigmond
királynak Bolgárországban Neugrad közelében aug. 18-ikán kelt
parancsa értelmében Miklóst és Györgyöt s azok Péter testvérét s
a t y j u k a t Istvánt bevezette a biharmegyei Körösszeg vár és tartozékai
birtokába 269—271.
157. 1397. máj. 14. Az orodi káptalan jelenti, hogy Zsigmond
királynak Budán máj. 6-ikán kelt parancsa értelmében Csályai
Lászlót mindkét Csálya, Udvari, T h o f a j a és Gergerforra birtokokba
beiktatta 271—274.
158. 1397. jul. 31. Zsigmond király Csáky György számára
átirja egyik saját 1395., valamint a váradi káptalannak egyik 1396.
évi, Adryan várat és Szalárd város adományozását tárgyazó ok-
levelét 274—276.
159. 1397. Temesvár okt. 26. Zsigmond király Scepsy várost
Lászlónak és Simonnak Miklós fiainak valamint Rozgonyi Lőrincz-
nek adományozza 277—278.
160. 1398. j u n . 14. Az orodi káptalan jelenti, hogy Csályai
László tiltakozása daczára is Apáczai Gergelyt bizonyos birtokokban
újból beiktatta 278—281.
161. 1398. Szeremlyén nov. 13. Zsigmond király a közfelkelés
gyorsítása és pontosabbá tétele végett intézkedéseket tesz 281—282.
162. 1399. Gelényes beregmegyei birtok eladását tárgyazó fel-
jegyzés 283.
163. 1399. jan. 13. A csanádi káptalan átirja Szécséni F r a n k
országbíró egyik 1398. évi oklevelét 284.
164. 1399. Temesvár nov. 20. Mindkét Miklós temesi főispán
elengedik Remetei Istvánnak a rá birságkép rótt 3 márka két-
harmadát 285.
165. 1395—1402 közt. Temesvár. Csáky Miklós temesi főispán
egyik tisztjének egy elhajtott ökör ügyében ír . . . . 285—286.
166. 1399—1402 közt. Több egyházi és világi főúr a törökök
közelgésc miatt a megyei felkelést készenlétben t a r t a t j a . . . 286.
I 67. 1400. jan. 14. Mindkét Miklós temesi főispán Márton gyulai
plébánost hat márkányi birságban marasztalják e l . . . 287—288.
 168. 1400. Nagyszombat jan. 17. Zsigmond király a csanád-
megyei Révkanizsát összes tartozandóságaival csereképen Csáky
Miklós temesi főispánnak és testvéreinek adományozza . 288—289.
169. 1400. máj. 1. A csanádi káptalan bizonyítja, hogy előtte
Themerdekegyházi Péter a maga leányainak Temerdekegyház és
Kuche birtokokban levő negyedrészüket k i a d t a . . . . 289—290.
170. 1400. máj. 13. A csanádi káptalan jelenti, hogy a Csáky
Miklós temesi főispán és Bykothai Döme között fennforgó birtokper
ügyében határjárást tartatott és Csáky Miklóst több birtokba be-
vezette 290—294.
171. 1400. jun. 13. Az orodi káptalan jelenti, miszerint Zsig-
mond királynak Visegrádon j u n . 4-ikén kelt parancsa értelmében
Bereczk bizerei apátot hatalmaskodási bünügyben megidézte 294—295.
I 72. 1400. jul. 22. Az orodi káptalan jelenti, hogy előtte Remetei
István és Benedek bizerei apát minden peres ügyeik eldöntését vá-
lasztott bíróságra bizták 296.
173. 1400. Csák szept. 22. Csáky Miklós temesi főispán kéri a
nádort és országbírót, miszerint Remetei Istvánnak bárminemű per-
ügyeinek határnapjait elhalaszszák 297.
174. 1400. körül. Várad nov. 23. Sombori Mihály és János
figyelmeztetik Marczali Miklós és Csáky Miklós temesi főispánokat,
hogy a litolti fejedelem követei sokat érintkeznek Wlad és Lukács
oláh bánokkal, miből az országra talán kár háromolhatik 297—298.
175. 1400. Temesvár decz. 7. A temesi alispán és szolgabirák
jelentik, hogy előttük Ozlári László és Péter tiltakoznak aziránt, mi-
szerint apjuk Pál és annak testvére János keeri birtokukat tőlük
elidegenítsék 298.
176. Évi keltezés nélkül. Kaproncza febr. 25. Ozorai Pípo fő-
ispán kanonokságot kér János pécsi püspöktől Bachkai Miklós test-
vére számára 298—299.
177. Évi keltezés nélkül. Keve márcz. 22. Döme kevei várnagy
a bánt Galambócz várát érdeklőleg tudósítja 299.
178. Évi keltezés nélkül. Daboz jun. 9. Remetei István
egy hordó bort vásárol Dabozi Dan Demetertől utólagos fizetés
mellett*) . 300.
179. Évi keltezés nélkül. Ivoroghvár aug. 30. Illés korogyi
várnagy és Mihály ügyvivő levelet intéznek László bolgár bán-
hoz . . ; 300.
180. Évi, havi és napi keltezés nélkül. Remetei Imre a maga
és neje Anna nevében kérelmezi az őket jogosan megillető Neho
Banhida és tartozékaik adományozását 301.
181. Év nélkül. Maczedonia, feria secunda prox. ante festum b.
Barnabe apostoli. Maczedoniai Donch Miklós Remetei István nejétől
Katalintól fát kér a maga várának tatarozására . . . 301—302.

*) A szövegben 4 sorban penderis tévesen ponderis helyett.

 182. 1397—1423. Csanád. Gergely választott csanádi püspök
felszólítja Szeri Pósa Pétert, miszerint egyik megkárosított jobbá-
gyának adjon elégtételt *) 302.
183. 1401—1425. Temesvár. Boldizsár temesi alispánnak levél-
töredéke, valószínűleg temesvári polgárok panaszára a szebeni tanács-
hoz intézve 303.
184. 1401. Pozsony jan. 25. Zsigmond király baranyamegyei
Soklos várát csere fejében Gara Miklós bánnak és testvérének Jánosnak
adja Temesmegyében levő összes birtokaikért és jogaikért 303-—306,
185. 1401. febr. 14. A csanádi káptalan jelenti, hogy Zsigmond
királynak Nagyszombatban jan. 17-ikén kelt parancsa értelmében
Csáky Miklós temesi főispánt valamint testvérét György visegrádi
várnagyot Révkanizsán birtokba vezette 306—308.
186. 1401. febr. 17. Zsigmond király Csáky Miklósnak és test-
vérének Györgynek hűségük jutalmául több szolnok-, keve-, csanád-
és temesmegyei birtokot adományoz 308—314.
187. 1401. márcz 15. Az orodi káptalan jelenti, hogy Zsigmond
királynak Ovárott márcz. 2-ikán kelt parancsa értelmében Ewke bir-
tokban Bakai Gergelyt és testvéreit bevezette . . . . 314—316.
188. 1401. Zsigmond király dicséretesen kiemeli Marczali Miklós
temesi főispánnak törökök ellen tanúsított vitézségét . . 316—317.
189. 14(02). Nagyhatvan Szűz Mária ünnepe harmadnapján.
Mindkét Miklós erdélyi vajda meghagyják Chelemer Györgynek,
miszerint az ohadi és jobagi várakat valamint a széphelyit is
rontsa le 317—318.
190. 1402. febr. 23. Mindkét Miklós erdélyi vajda és temesi fő-
ispánok Bodófia Bálint kértére átírják Zsigmond királynak Szakol-
czán jan. 21-ikén kelt oklevelét 318—323.
191. 1402. márcz. 23. A csanádi káptalan egy themerdekegyházi
birtokrésznek előtte történt elzálogosításáról tesz tanúságot 323—324.
192. 1402. Szeben márcz. 29. Mindkét Miklós erdélyi vajdák
és temesi főispánok jelentik, hogy Szebenbe hívják össze a
gyűlést 325.
193. 1402. máj. 25. Az orodi káptalan előtt Almaszegi Lucza
asszony tiltakozik egy gyoroki szőlő eladása ellen . . 325—326.
194. 1402. Csák szept. 22. Csáky Miklós erdélyi vajda s temesi
főispán Beke fiának Miklósnak meghagyja, hogy Csornán iktatást
tartson 326—327.
195. 1402. Visegrád nov. 11. F r a n k országbíró aláírja Imre
csanádi apát kérésére Lajos királynak egyik 1380. évi okiratát 327.
196. 1403. Csanád márcz. 8. Péter éneklőkanonok és a csanádi
püspök helynöke több plébánosnak meghagyja, miszerint a nagy-
szécsényi hospest, Tamást a rárótt bírságok lefizetésére bírják . 328.

*) Az okirat szövegében 11 sorban ipsius bomis sajtóhiba ipsius

bowis helyett.
 197. 1403, Csanád márcz. 11. Péter éneklőkanonok és a csanádi
püspök helynöke Fejéregyház birtokot illetőleg levelet állit ki 328—329.
198. 1403. Ötvény ápr. 22. Marczaly Miklós erdélyi vajda
meghagyja Gathalkery Sebestyénnek, hogy Debrenthei István-
nak és Omori Chelnewk Györgynek adja ki fizetésöket a lippai só-
kamrából 330.
199. 1403. Buda jun. 28. Gara Miklós nádor hírül adja, hogy
Zsigmond király Mátéfia J a k a b n a k hűséges ragaszkodásaért Budán a
várban Marczali Miklós temesi grófnak házát adományozta 330—331.
200. 1403. Buda aug. 25. Zsigmond király Eemetei Istvánt és
Omori Csolnok Györgyöt aziránt biztosítja,, hogy ha pártjára térnek,
velők királyi kegyelmét fogja éreztetni 331—332.
201. 1403. Esztergom nov. 22. Zsigmond király felszólítja Gara
Miklós nádort és testvérét János temesi grófot, hogy János feledi
vajda fiát Lorandot valamint Zew Zeyke fiát Lászlót a nekik ado-
mányozott birtokokban és jogaikban védelmezzék . . . 332—333.
202. 1403. Helyi és napi kelet nélkül. Csáky György előbb
székelyispán Csáky Miklós előbb erdélyi vajdához Beelvidéket illetőleg
levelet intéz 333—334.
203. 1404. jan. 11. A csanádi káptalan jelenti, hogy Zsig-
mond királynak Székesfejérvárott 1403. nov. 6-ikán kelt parancsa
szerint Tapsoni János mestert több csanádi, bihari, szatmári birto-
kokba bevezette 334—337.
204. 1405. ápr. 25. A csanádi káptalan jelenti, hogy Zsigmond
királynak Nagyszombatban 1404. aug. 26-ikán kelt parancsa követ-
keztében Eékasi Nawgvel Annát Török István nejét az öt illető
birtokrészekbe bevezette 337—342.
205. 1404. Buda okt. 29. A csanádi káptalan jelenti Zsigmond
királynak, hogy Gyertyános! Chep fiai Eemetei Péter Sasdi birtokán
erőszakoskodtak 342—343.
206. 1404. Zólyom deczemb. 18. Zsigmond király meghagyja az
orodi káptalannak, hogy Maróti János macsói bánt vezesse be az
orodmegyei Szombathely öt illető részébe 343-—344.
207. 1405. jan. 21. Az orodi káptalan jelenti, hogy János bán
Szombathely birtokába be lett iktatva 344—345.
208. 1405. Visegrád febr. 21. Zsigmond király meghagyja az
orodi káptalannak, hogy a Eemetei István által kivánt felerészben
való birtokosztás ügyében járjon el . . . . . . 345—346.
209. 1405. Temesvár ápr. 21. A temesi alispán és szolgabirák
bizonyítják, miszerint előttök Eemetei István 6 márkányi birság le-
fizetésével eleget tett kötelezettségének 346—347.
210. 1405. Csanád máj. 4. Péter csanádi éneklőkanonok s hely-
nök a Cheph J a k a b és Porazfalvi György közt fennforgó perügyben
halasztást enged 347.
211.- 1405. jun. 9. Zsigmond királynak a temesmegyei Gyurag
valamint egyéb birtokokat is illető okirata 347—353.
 212. 1405. Buda jun. 20. Zsigmond király meghagyja az orodi
káptalannak, hogy Helembai Tamásnak G-yertyánoson elkövetett
hatalmaskodása ügyében tartson vizsgálatot . . . . 353—354.
213. 1405. Temesvár j u n . 23. A temesi alispán és szolgabirák
Egerszegi Heem egyik jobbágya ügyében nyilatkoznak . 354—355.
214. 1405. j u n . 30. A csanádi káptalan átirja az orodi káptalan
részére Zsigmond királynak egyik a nevezett káptalan j a v á r a szóló
privilégiumát 355—356.
215. 1405. Temesvár jul. 21. A temesi alispán és szolgabirák
jelentik, hogy Dobazi Dán Mihály özvegye Remetei Istvánnak egyik
jobbágyát erőszakosan elragadtatta 356—357.
216. 1405. szept. 1. Ozorai Pípo temesi, csanádi, orodi, krassói
és kevei főispán, Beeli Osvaldot bizonyos neki felrótt ügyben meg
nem jelenése miatt elmarasztalja . 357.
217. 1405. okt. 6. Ozorai Pípo Teiues és egyéb megyék főis-
pánja kijelenti, miszerint Vizközi András és Benedek gyulai várnagy-
nak és másoknak Szentpálon elkövetett erőszakoskodását a kihallgatott
alispán és szolgabirák tanúskodása alapján igaznak találta 358—359.
218. 1405. decz. 29. Zsigmond király Miklós Vajda kérésére
átírja és megerősíti Zsigmond királynak több birtokadományozást
tárgyazó egyik 1397. évi oklevelét 359—363.
219. 1405. decz. 29. Zsigmond király Csáki Miklós erdélyi vajda
kérésére több j a v u k r a történt birtokadományt tartalmazó egyik 1401.
évi oklevelét átírja és megerősíti 363—367.
220. 1405. Temesvár. A temesi alispán és szolgabirák Ozlári
Mayusfi P á l kérésére Kis Péter ohadi tisztet megidézik . . . 367.
221. 1405—1426. közt, Zödi jul. 13. Szeri Pósa fia Péter felszó-
lítja Remetei Istvánt, hogy egyik hozzá átment ménesi jobbágyát
késztesse a visszatérésre 368.
222. 1406. Buda jan. 20. Zsigmond király hírül adja, hogy
Kókai János magszakadása folytán a koronára háramlott több birto-
kot s ezek közt több temesmegyeit is, a királyi capella és annak
grófja javadalmazására adományozza 368—371.
223. 1406. márcz. 13. A csanádi káptalan előtt Kajandi Pál
özvegye Katalin a nála zálogban volt Nagybykachi birtokrészeket
a Gyertyánosiaknak visszabocsátja 371.
224. 1406. Buda márcz. 24. Széchen Frank országbíró meghagyja
a csanádi káptalannak, hogy Remetei Hyrnet és Benedeket idézze
meg az ellenök Remetei István által támasztott perügyben 371—373.
225. 1406. Buda ápr. 22. Széchen F r a n k országbíró meghagyja a
temesi alispánnak és szolgabiráknak, miszerint vizsgálják meg vájjon Eger-
szegi Heem csakugyan hatalmaskodott-e Medwes birtok területén 374.
226. 1406. Buda ápr. 22. Széchen Frank országbíró meghagyja
a temesi alispánnak és szolgabiráknak, puhatoltassák ki, hogy vájjon
Egerszegi Heem csakugyan elvétette-e erőszakosan Remetei István
néhány jobbágyának kenyerét és sörét 374—375.
 227. 1406. máj. 8. A csanádi káptalan jelenti Zsigmond király-
nak, hogy Hymet és Benedeket az ellenök Remetei István által
támasztott peresügyben megidézte 375—376.
228. 1406. máj. 8. A csanádi káptalan jelenti Zsigmond ki-
rálynak, hogy Széchen Frank országbiró parancsához képest Temes-
megyében vizsgálatot tartott s Egerszegi Heem hatalmaskodását
valónak találta 376—377.
229. 1406. máj. 9. A csanádi káptalan jelenti Zsigmond király-
nak, hogy Egerszegi Heem a neki betudott hatalmaskodást Medvies
birtokban tényleg elkövette 377—378.
230. 1406. Buda jun. 17. Zsigmond király meghagyja a csanádi
káptalannak, hogy Gyertyános) Chep András fiait a torontálmegyei
Kerev birtokba vezesse be 378—379.
23!. 1406. jul. 2. Széchen Frank országbiró meghagyja az orodi
káptalannak, hogy Szeri Pósa fiait Pétert és Gergelyt az ellenök
Remetei István által támasztott perben idézze meg . . 379—384.
232. 1406. Berúiy aug. 29. A temesi alispán és szolgabirák eló'tt
István Ozsvald és Besan a 18 márkányi birságot, melyre itélve lettek,
lefizetik 384—385.
233. 1406. Visegrád aug. 31. Széchen F r a n k országbiró előtt
Remetei István megnevezi a maga törvényes ügyvivőit mindennemű
perben 385.
234. 1406. Temesvár szept. 7. A temesi alispán és szolgabirák
a Remetei István és Szilvási J a k a b kenéz közt fennforgó per
végtárgyalását elhalasztják . . . . 385—386.
235. 1406. T o k a j okt. 2. Zsigmond király átírja István nádornak
1389. évi oklevelét a csomaegyházi kunok Miklós és J a k a b
kérésére 386—387.
236. 1407. Temesvár jan. 25. A temesi alispán és szolgabirák
eló'tt Remetei István hitletétellel igazolja perügyét . . . . 387.
237. 1407. Buda febr. 25. Zsigmond király meghagyja az orodi
káptalannak, miszerint Kolchai Istvánt és testvéreit iktassa be a
temesmegyei Radychfalu birtokába 388—389.
238. 1407. Csanád márcz. 1. Péter csanádi énekló'kanonok bizo-
nyítja, hogy Baki Gergelynek meg nem jelenése miatt Baki Foris és
neje ellen való perét elvesztette 389.
239. 1407. jun. 16. Zsigmond király átírja és megerősíti Gara
Miklós és testvére j a v á r a a nekik Rohoncz várát adományozó, Zólyom-
ban 1404. decz. 13-ikán kelt saját okiratát, valamint a vasvári kápta-
lannak 1405-ben kelt iktató oklevelét 389—392.
240. 1408. márcz. 31. A csanádi káptalan eló'tt Gyertyánosi
Chcpy J a k a b Maczedoniai Donch fiait a Gyertyánoshoz tartozó birtok-
részekben való jogélvezettől letiltja 393.
241. 1408. Dragothin aug. 16. Zsigmond király Himfia Istvánnak
meghagyja, hogy bővebb akarata megértése végett Ozorai Pípo temesi
főispánhoz menjen 393 — 394.
 242. 1408. okt. 30. A leleszi convent eló'tt Kallói Miklós mester
kijelenti, hogy Ozorai Pípo temesi főispán jogtalanul lett Zsigmond
király ujadományozása által Madaras nevű bácsmegyei birtokba
behelyezve , . 394—395.
243. 1408. Buda nov. 4. Zsigmond király meghagyja a csanádi
káptalannak, hogy vizsgálja meg, vájjon Gyertyánosi J a k a b és test-
vérei csakugyan kárositottak-e a Borza vizének elvezetésével több
mint 24 malmot 395.
244. 1408. Buda nov. 4. Zsigmond király meghagyja az orodi
káptalannak, hogy vizsgálja meg, vájjon G-yertyánosi J a k a b és
testvére csakugyan károsítottak-e a Borza vizének elvezetése által
több mint 24 malmot, a mely esetben idézze őket törvény elé 396—397.
245. 1408. Buda nov. 5. Zsigmond király meghagyja a temes-
megyei alispánnak és szolgabiráknak, vizsgálnák meg, vájjon igaz-e
hogy Gyertyánosi J a k a b és testvérei a Borza vizének medréből való
elvezetése által több mint 24 malmot károsítottak 397.
246. 1408. Buda decz. 29. Zsigmond király Keresztúri Garázda
Miklós és Szilágyi László zreberneki várnagynak Ilorogszeg temes-
megyei királyi birtokot a hozzátartozó egyéb birtokokkal együtt
adományozza 398—403.
247. 1408. Buda decz. 29. Zsigmond király meghagyja a csanádi
káptalannak, hogy Keresztúri Miklóst és Szilágyi Lászlót s azok
rokonait a nekik adományozott Horogszeg, Kis- és Nagyposaros,
Böszörmény, Tószeg, Mosóto és 3 Begenyo nevű birtokokba
vezesse be 403—404.
248. 1409. jan. 12. A csanádi káptalan Dobozi Dán Demetert
a Gyertyánosi Csép András két jobbágyán elkövetett liatalmas-
kodásaért törvény elé idézi 404—406.
249. 1409. jan. 14. A csanádi káptalan jelenti, hogy Zsig-
mond király parancsára Horogszegen, Kis- és Nagyposaroson,
Böszörményben, Tószegen, Mosótón és 3 Bekenyén birtokiktatást
eszközölt 406—408.
250. 1409. jan. 14. A csanádi káptalan jelenti, hogy Zsigmond
királynak 1408. decz. 29-ikén kelt prancsa értelmében Horogszegen,
Kis- és Nagyposaroson, Böszörményen, Tószegen, Mosóton és 3 Beke-
nyén birtokiktatást eszközölt 408—409.
251. 1409. jan. 14. A csanádi káptalan jelenti, hogy Zsigmond
királynak Budán 1408. decz. 29-ikén kelt parancsa értelmében Horog-
szeg temesmegyei birtokban beiktatást eszközölt . . . 409—412.
252. 1409. jan. 14. A csanádi káptalan jelenti, hogy Zsigmond
királynak Budán decz 29-ikén kelt parancsa értelmében Horogszeg,
Kisposaros, Nagyposaros, Böszörmény, Tószeg, Mosotó és három Be-
kenye birtokban iktatást tartott 412—415.
253. 1409. febr. 28. Az orodi káptalan előtt Báthori János Szőlős
és Szentmiklós nevü birtokok elragadása vagy bitorlása ellen tilta-
kozott 415.
B*