Kedves Tanuló!

Ezzel a könyvvel a matematika tanulásában szeretnék segíteni Neked. Igyekeztem mindent

összefoglalni, amit az általános iskolában meg kell tanulnod. Mindezt nagyon röviden, csak
a lényegre koncentrálva. Szándékosan nem írtam hosszú és bonyolult magyarázatokat, a
tananyagot a tanárod magyarázza el.

Hogyan segít Neked ez a könyv?

Akár könnyen, akár nehezen tanulod a matematikát, mindenképp nagy segítség az, hogy
mivel egyben látod az egyes témaköröket, így könnyen rendszerezheted és felmérheted a
tudásodat.
Ha nehezen megy a matematikatanulás, akkor használd a könyvet puskaként! Persze nem
dolgozatíráskor, hanem amikor házi feladatot írsz, gyakorolsz vagy dolgozatra készülsz.

Hogyan használd puskaként?

Amikor az iskolában az egyszerűsítést tanuljátok, akkor figyelj nagyon a tanárra! Igyekezz
minél jobban megérteni, amit magyaráz! Utána otthon, amikor a házi feladatot írod, vedd
elő ezt a könyvet, a tárgymutató segítségével keresd meg az ábrát az egyszerűsítésről és
tanulmányozd! Akkor is érdemes megkeresni, ha könnyűnek tűnik az egyszerűsítés, mert le-
het, hogy 2 hónap múlva elfelejted, hogy mit jelent. Tehát tanulmányozd az ábrát, akár
jegyzeteket is írhatsz mellé magadnak. Egy ideig nézegesd figyelmesen, próbáld összekap-
csolni azzal, amit az iskolában tanultál! A cél az, hogy ha néhány hét múlva vagy a követ-
kező tanévben, vagy bármikor elfelejted, hogy hogyan kell egyszerűsíteni, akkor elég le-
gyen itt újra kinyitnod a könyvet és erről az ábráról eszedbe jusson, amit korábban megta-
nultál. Lehet, hogy amikor legközelebb kikeresed, még nem fogsz visszaemlékezni mindenre
és kicsit újra meg kell tanulnod, de minél többször látod ugyanezt az ábrát, mindig ismerő-
sebb lesz és előbb-utóbb biztosan megjegyzed majd.

Használd rendszeresen, nyisd ki, lapozgasd gyakran, hogy egyre jobban megismerd az áb-
rákat, táblázatokat, képleteket! Ha így teszel, akkor nyolcadikos korodban, amikor majd a
felvételire készülsz, a témakörök nagy részét vagy akár az egészet fejből is tudni fogod.
Ahányszor kinyitod a törteknél, az egyszerűsítés miatt, mindig összefoglalva látod az egész
témakört. Látod, hogy az egyszerűsítés párja a bővítés, ezzel akaratlanul is ismételsz egy ki-
csit. Ha még körül is nézel az oldalon, akkor látod, hogy valójában nem is olyan sok az a
néhány művelet, amit meg kell tanulni, és amíg összekevered őket, addig bármikor utána-
nézhetsz itt a puskádban, hogy melyiket hogyan kell elvégezni. Ha tudod, hogy mit kell
megtanulnod és tudod, hogy a könyv bármikor a segítségedre lehet, akkor már nem is kell
félned a törtektől.

Vannak olyan témakörök, amelyeket több különböző módon lehet tanítani az iskolában.
Előfordulhat, hogy valamit más módszerrel tanultok, mint ahogy itt a könyvben szerepel. Ez
nem baj, ilyenkor írd bele a tanárod módszerét a könyvbe, a megfelelő témához, hogy ké-
sőbb vissza tudd keresni, ha szükséges!

Ne ijedj meg ettől a 88 oldaltól! A jó matematikajegyhez és a sikeres felvételihez nem feltét-

lenül szükséges kívülről megtanulnod ezt az egész könyvet. A függvényekről például egyes
dolgokat inkább érdekességként írtam bele a fejezetbe, de amikor középiskolás leszel,
nagy segítség lesz majd, ha fellapozod ezeket az oldalakat.

A könyvet célszerű minél korábban, akár már a harmadik osztálytól használnod a fent leírt
módon. Ha csak nyolcadikban kezded el használni, akkor is nagy segítségedre lesz, mert
mindennek, a korábbi évek tananyagainak is utána tudsz nézni benne. A felvételire vagy
a középiskolára készülve könnyen és gyorsan felmérheted, hogy mit kell még megtanul-
nod. A rövid összefoglalók, táblázatok segítenek, hogy mélyebben megértsd a tananya-
got. Egyes fejezetek pedig még a középiskolában is segítségedre lesznek.

Sok sikert és kitartást kívánok a tanulásodhoz! A szerző

Tartalomjegyzék

Halmazok 6
Számhalmazok 8
Helyi értékek a tízes számrendszerben, kerekítés 10
Műveletek a természetes számok körében 11
Nullák a műveletekben 12
Oszthatóság 13
Összehasonlítás, relációjelek 16
Intervallum 17
Törtek 18
Műveletek törtekkel 19
Tizedes törtek 20
Műveletek tizedes törtekkel 21
Tizedes törtek szorzása és osztása 10-zel, 100-zal, 1000-rel ... 22
Törtek, tizedes törtek 22
Pozitív számok, negatív számok és a nulla 24
Hatványozás 26
Arány, arányosság 28
Százalékszámítás 30
Egyenletek 34
Egyenlőtlenségek 38
Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása 39
Algebrai kifejezések 40
Valószínűségszámítás 42
Kombinatorika 44
Sorozatok 46
Statisztika 48
Hozzárendelés 49
Függvény 50
Lineáris függvények 52
Nem lineáris függvények 53
Függvénytranszformációk 54
Függvények jellemzése 56
Tömeg, hosszúság, űrtartalom 58
Az idő mérése 59
Hosszúság, terület, térfogat 60
Térfogat és űrtartalom 61
Geometriai alapfogalmak 62
Távolság 63
Szögek 64
Háromszögek 66
Háromszögek nevezetes vonalai és pontjai 70
Négyszögek 72
Sokszögek 76
Szabályos sokszögek 77
A kör 78
Testek 79
Egybevágóság, egybevágósági transzformációk 82
Eltolás, vektorok 83
Tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés 84
Elforgatás 85
Szimmetria 86
Hasonlóság, középpontos hasonlósági transzformáció 87
A nagy számok nevei 90
A kettes számrendszer 90
A görög abc betűi 91
A római számok 91
Prímszámok 92
A 200-nál kisebb négyzetszámok négyzetgyökei 92
Szorzótábla 93
Tárgymutató 94
Részhalmaz

Az A halmaz részhalmaza a B halmaznak,

ha az A halmaz minden eleme a B halmaznak is eleme.

B
A B Az A halmaz és a B halmaz lehet egyenlő is.
A
A B Az A halmaz nem lehet egyenlő
a B halmazzal (valódi részhalmaz).

Kiegészítő halmaz (komplementer)

Az A halmaz kiegészítő halmaza (komplementere):

az alaphalmaz (H halmaz) A-hoz nem tartozó elemei.
H
A
A
A=H A

Két halmaz metszete (közös része)

A B=B A
A B
A B A és B halmazok metszete (közös része):
azok az elemek, amelyek mindkét halmazba
beletartoznak (ami A-nak ÉS B-nek is eleme).

Két halmaz uniója (egyesítése)

A B=B A
A és B halmazok uniója (egyesítése): A B
azok az elemek, amelyek legalább
A B
az egyik halmazba beletartoznak
(ami eleme A-nak VAGY B-nek).

Két halmaz különbsége

A B B A
A B A B

Eleme A-nak és nem eleme B-nek. Eleme B-nek és nem eleme A-nak.

7
 HATVÁNYOZÁS

hatványkitevő
23 = 2· 2· 2 = 8
23 2 a harmadikon
hatványalak hatványérték
hatványalap szorzatalak

00 nem értelmezzük 01 = 0 02 = 0 03 = 0

10 = 1 11 = 1 12 = 1 13 = 1

70 = 1 71 = 7 72 = 49 73 = 343

1,50 = 1 1,51 = 1,5 1,52 = 2,25 1,53 = 3,375

2 0
2 1
2 2 2 2 2 4 2 3
2 2 2 8
=1 = = · = = · · =
7 7 7 7 7 7 49 7 7 7 7 343

100 = 1 101 = 10 102 = 100 103 = 1000 104 = 10 000

0,10 = 1 0,11 = 0,1 0,12 = 0,01 0,13 = 0,001 0,14 = 0,0001

(-1)0 = 1 (-1)1 = -1 (-1)2 = (-1)· (-1) = 1 (-1)3 = (-1)· (-1)· (-1) = -1

páros kitevőnél pozitív

(-1)100 = 1 (-1)101 = -1
páratlan kitevőnél negatív

(-2)0 = 1 (-2)1 = -2 (-2)2 = 4 (-2)3 = -8 (-2)4 = (-2)· (-2)· (-2)· (-2) = 16

műveleti sorrend!
(-3)2 = 9 -32 = -9 2· 52 = 2· 25 = 50 (2· 5)2 = 102 = 100

Negatív kitevő

7 -2
3 2
32 1 -3
1 5
1
= = = 53 2-5 = =
3 7 72 5 2 25

26
 EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK
GRAFIKUS MEGOLDÁSA alaphalmaz = R

3x + 1 = 4 2x - 3 = -x + 3
y y

5 5

x x
-5 1 5 -5 2 5

-5 -5

az egyenlet megoldása: x = 1 az egyenlet megoldása: x = 2

3x + 1 > 4 2x - 3 ≤ -x + 3
y y

5 5

x x
-5 1 5 -5 2 5

-5 -5

az egyenlőtlenség megoldása: x > 1 az egyenlőtlenség megoldása: x ≤ 2

Azonosság, ellentmondás, azonos egyenlőtlenség alaphalmaz = R

y y

5 5

x x
-5 5 -5 5

-5 -5

x + 3 = x + 3 megoldása: R 2x + 1 = 2x - 4 megoldása: nincs ilyen szám

x + 3 > x + 3 megoldása: nincs ilyen szám 2x + 1 > 2x - 4 megoldása: R

x + 3 ≤ x + 3 megoldása: R 2x + 1 ≤ 2x - 4 megoldása: nincs ilyen szám

39
 Nem lineáris függvények

A másodfokú függvény
képe parabola

x x2 x -(x - 1)2 + 3 x 2x2 - 4

y y y
5 5 5

-5 5 x -5 5 x -5 5 x

-5 -5 -5

Az abszolútérték-függvény
képe V-alak

x |x| x |x + 1|- 3 x - 1|x - 2|+ 5

2
y y y
5 5 5

-5 5 x -5 5 x -5 5 x

-5 -5 -5

A lineáris törtfüggvény

képe hiperbola
a fordított arányosság grafikonja is hiperbola
a nevezőben nem állhat nulla

x 1 1 -2 1
x≠0 x x≠3 x - x ≠ -2
x x-3 x+2
y y y
5 5 5

-5 5 x -5 5 x -5 5 x

-5 -5 -5

53
 2 zsák
1 és fél 20 dkg 500 mg
kukorica 1 kg kenyér 3 g bors
tonnás autó szalámi C-vitamin
kb. 1 mázsa
TÖMEG

kukorica
kukorica
t q - kg - dkg
g - - mg
dag
a ceruza
kb. 1 m kb. 1 dm kb. 1 cm hegye
HOSSZÚSÁG

kb. 1 mm
kb. 1 m kb. 1 dm

58
- -
- -
km m dm
10 10 10 10 km m dm cm mm
1 evőkanál 5 ml

ŰRTARTALOM
300 000 dm = ? km 1 hordó bor 1 liter tej 2 dl üdítő leves lázcsillapító
kb. másfél cl szirup
váltószám 10 000
osztás
- -
300 000 dm = 30 km
hl l dl cl ml
 területe szögei átlói

a a a egyenlő hosszúak,
felezik egymást,
négyzet a a T = a· a a a minden szöge 90° a a merőlegesek egymásra,
4 egybevágó Δ-re
a a a bontják a négyzetet

a a a
egyenlő hosszúak,
felezik egymást,
téglalap b b T = a· b b b minden szöge 90° b b
2-2 egybevágó Δ-re
a a a bontják a téglalapot

a a a a a a felezik egymást,
ma
e merőlegesek egymásra,
rombusz + = 180°
4 egybevágó Δ-re

75
f e· f
a a T = a· ma = a a a a bontják a rombuszt
2

a a a
felezik egymást,
paralelog- b b b b b b
2-2 egybevágó Δ-re
ma + = 180°
ramma bontják a parale-
a T = a· ma = b· mb a a logrammát

van 2 egyenlő szöge merőlegesek egymásra,

a b a b a b
e az egyik átló felezi
f e· f
deltoid T= a másikat,
2 2-2 egybevágó Δ-re
a b a b a b
bontják a konvex deltoidot

c a+c c + = 180° c
T= ·m az alapokon lévő
m
2
trapéz d b d b + = 180° d b Δ-ek hasonlók

a a a
 A KÖR

körvonal átmérő (d) húr

d d = 2· r
szelő
r
körlap sugár (r)
középpont

E1 külső pontból húzott

érintési pont (E)
E érintőszakaszok
e érintő (e) hossza egyenlő
r körgyűrű
e r E2
P

körszelet

r r
ω ω
i körcikk
körív (i)
ω: körívhez tartozó ω: körcikkhez tartozó
középponti szög középponti szög koncentrikus körök

A kör kerülete és területe

Kerület Kkör = 2πr (mértékegységek: mm, cm, dm ...)

π ≈ 3,14
Terület Tkör = πr2 (mértékegységek: mm2, cm2, dm2 ...)

A körcikk területe A körív hossza

Tkörcikk ω ω i ω ω
= Tkörcikk = · πr2 = i= · 2πr
Tkör 360° 360° Kkör 360° 360°
i· r
Tkörcikk =
2
r r
ω ω
i

78
 Tengelyes tükrözés
tükrözés t tengelyre t

ABCΔ ~
= A’B’C’Δ t
P P’

C C’
R = R’

+ B B’ - B B’

A A’
A A’
C’ C
e = e’
D’ D
B’ B t
A’ A

t
k = k’ tengely
B’ B

k C C’

k’
A’ A

Középpontos tükrözés

ABCΔ ~ B’
= A’B’C’Δ D
C’
C A’
A
+ B C
tükrözés D’
középpontja B
A
C
B = B’

A’ A’

B’ +

B A’
A
C’
C’
középpontos tükrözés = 180°-os elforgatás A B’

84