1 A rendi Magyarország utolsó korszaka

4. Tétel: A felvilágosult abszolutizmus korai szakasza; Mária Terézia uralma

A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon

az európai perifériák elmaradottabb államainak volt sajátos kísérlete arra, hogy erőiket
összpontosítva korszerűbbé, hatékonyabbá váljanak, valamint az adott rendszeren belül
felzárkózzanak arra a szintre, amelyet fejlettebb zóna képviselt
18. század második fele (Portugália, Spanyolország, Közép-Kelet-Európa országai)
elvi alapját a német természetjogi iskola államelmélete képezte, melyet Bécsben Karl Anton
Martini és Joseph Sonnenfels adaptáltak a HB viszonyaira
 uralkodói hatalom eredete a társadalmi szerződés (társadalom végérvényesen átruházta a
hatalmat az uralkodóra, azt már vissza nem veheti, nem ellenőrizheti.)
az egész rendszer központjában a közjó állt. Az uralkodónak minden állampolgár javát
és boldogságát kellett szolgálnia
Mária Terézia reformjai az örökös tartományokban
munkatársai: Wenzel Anton Kaunitz, kancellár és az Államtanács elnöke
Friedrich Wilhelm Haugwitz, a korai reformok irányítója
Karl Zinzendorf, „magyar barát” gazdasági szakember (gazdasági
tanulmányutak, 1776-tól Trieszt kormányzója
Gerard van Swieten, oktatási és kulturális ügyek
Karl Anton Martini, jogi reformok, oktatásügy elvi irányítása
Joseph Sonnenfels, igazságszolgáltatás reformjai, egészségügyi intézkedések
a birodalom gyengeségnek oka: a rendi széttagoltság, az egység és a centralizáció hiánya
legsürgősebb a pénzügyek és adórendszer, hadsereg reformja
egyház és nemesség is részt vett az adóból, földbirtokának nagyságának megfelelően
 állami bevételek megduplázódása
örökös tartományok közigazgatásának és pénzügyi-gazdasági irányítást egyetlen központi
kormányszerv kezében összpontosították
Legfelső Bíróság felállítása  bíráskodás külön vált a közigazgatástól felső szinten
a hadsereg szervezetének, kiképzésének egységesítése és szabályozása
tisztképző akadémia, Bécsújhely, individuális házak a katonák elhelyezésére
Általános Kereskedelmi Igazgatóság felállítása (legfőbb gazdaság irányító szerv)
Pénzverési és Bányaigazgatóság (magyar bányákat is kezelte)
Államtanács, 1761
új polgári és büntetőtörvénykönyv, utóbbi bevezése
2 A rendi Magyarország utolsó korszaka

Mária Terézia reformjai Magyarországon

1764. ogy.  rendek csak az adóemelést teljesítik, a földreformot nem
 felvilágosult abszolutizmus kezdete Magyarországon
1765: Lotharingiai Ferenc meghalt, új társuralkodó fia, József
magyarországi reformpolitika elveit az Államtanács és Kaunitz dolgozta ki (1761- 12 pont)
 következő években végre is hajtották
Az úrbérrendezés, 1767-1774
fontos volt az adózó nép érdekeinek védelme
1764-65: dunántúli megyékben parasztmegmozdulások a földesúri terhek
megnövekedése miatt
1766. jobbágyok helyzetének és szolgáltatásaiknak felmérése
 1767. úrbéri rendelet megjelenése. 1767-1774 között ment végbe bevezetése
cél: úrbéri viszonyok egységesítése, előírt szolgáltatásokon felül ne terheljék a
jobbágyokat
királyi biztosok ellenőrizték és irányították a végrehajtást
falvak jobbágytelkeit minőségi osztályokba sorolták, majd megállapították, hogy
egyes minőségi osztályokhoz milyen nagyságú egész jobbágytelek tartozik
telek: belső telek, szántó és rét; utóbbiak nagysága minőségi osztályonként eltérő
volt: I. osztályban a legkisebb, III.-IV. osztályban a legnagyobb
népességet 3 kategóriába sorolta: telkes jobbágyok, házas zsellérek, házatlan
zsellérek
földesúri szolgáltatások nagyságát a telekhányad szabta meg:
egész telek után heti egy nap igás vagy 2 nap kézi robot (szüret, kaszálás
idején 2 heti robot is igénybe vehető, de ezt később be kell számítani)
4 egész telkenként egy hosszú fuvar, kilenced egységes fizetése, ajándék, évi
1 Ft cenzus fizetése
 dunántúli és felvidéki megyékben könnyített a jobbágyok terhein, az Alföldön
nem járt kedvező eredményekkel (nem vette figyelembe a hagyományos
gazdálkodás sajátos, természeti viszonyok által megszabott formáit,
népességnövekedés telekosztódással, zselléresedéssel járt)
Gazdaságpolitika
adóbevételek növelése  koncepciósabb gazdaságpolitika, termelőerők fejlesztése, a
polgárok adó képességének növelésével
birodalom gazdasági egységének megteremtése
 1754. évi vámrendelet
3 A rendi Magyarország utolsó korszaka

Kereskedelmi Igazgatóság tervezte ki

a magyar kormányszervek a tervezetet nem ítélték károsnak Mo.
szempontjából, csak azt kívánták, hogy az egyházi és világi nemesség a saját
szükségletére behozott és kivitt áruk után továbbra is vámmentességet élvezzen
célja: csak olyan áru jöjjön be külföldről, amelyben a birodalom hiányt szenved,
külföldre pedig csak olyan áru menjen ki, amelyre a birodalomban nincs szükség
 differenciált vámtételek alkalmaztak és kettős vámvonal felállítása
külső vámvonal: iparcikkek behozatalát, magyar mezőgazdasági és erdei termékek
kivitelét (20% vámmal)korlátozta
belső vámvonal: az osztrák iparcikkek behozatalát Magyarországra, magyar
agrártermékek kivitelét az örökös tartományokba alacsony vámok (5%) könnyítették
meg
 birodalmi munkamegosztás
Magyarországra nézve hátrányos, de így próbálták meg ellensúlyozni a nemesi
adómentességet
 Iparfejlesztés
helyi szükségletekre termelő iparágakat meghagyták céhek kezében, és
felügyeletüket a helyi közigazgatásra bízták
szélesebb piacra, vagy exportra termelő iparágakat (textil, bőr, vas, üveg) a
Kereskedelmi Igazgatóság felügyelete alá helyezték
pénzsegélyek, behozatali tilalmakkal támogatták a szektort
tőkehiány, szakmunkás hiány és vállalkozói kedv hiánya lassította a fejlődést
 Mezőgazdaság
ösztönözték és előmozdították új növényi kultúrák elterjedését (kukorica, burgonya)
állattenyésztésben a fajtaváltást (juhállományban a merinó elterjedése)
1766. Állatorvosi akadémia alapítása
selyemtermelés fokozása  eperfák ültetésének elrendelése és selyemhernyók
telepítése
szénégetés és hamuzsírkészítés ( nagy pusztítások az erdőkben), Alföld fásítása

Népesedés- és szociálpolitika
fontosnak tartották a népesség megfelelő ütemű szaporodását
(németek betelepítése Bácskába, Temesközbe)
1754. első népesség-összeírás az örökös tartományokban, 1760-tól folyamatosak az
összeírások (kor, nem, családi állapot és foglalkozás)
4 A rendi Magyarország utolsó korszaka

1773-tól Magyarországon is rendszeressé váltak az összeírások

magyarországi községek jegyzékét (Lexikon Locorum, a község lakosságának
vallása és nyelvét is feltüntették)
egyházi anyakönyvvezetés szabályozása
 Egészségügy
1752. főispáni utasítás: minden megye alkalmazzon orvost, aki a szegény betegeket
ingyen kezelje
1777. minden járásban tartsanak képzett bábaasszonyt
higiénikusabb temetkezési eljárások
az egészségügy minden területére kiterjedő átfogó szabályzat (Regulamentum
sanitas)
Helytartótanács egészségügyi bizottsága ellenőrizze az orvosokat, sebészeket,
bábákat
 Szociálpolitika
1766. megyéket kötelezte árvaház létesítésére (nem valósult meg)
1768. boszorkányperek szabályozása
1775. megyék járásonként, földbirtokosok közösen építsenek szegényházakat az
egyedülálló öregek és betegek elhelyezésére
cigányok letelepítése  rendeletek beavatkoztak a kóborló életmódot folytató
cigányok mindennapjaiba (hagyományos cigány foglalkozások űzésének tilalma,
öltözékük elhagyására, nem beszélhettek anyanyelvükön)
cigánygyerekek oktatása, nevelése -- elvették szüleiktől őket, parasztcsaládoknál
helyezték el őket

Oktatás- és egyházpolitika
az állam irányítása és felügyelete alá vonta az oktatást is, amely addig az egyház
hatáskörébe tartozott
tantervek, tananyag és tankönyvek egységesítése, az állami céloknak megfelelő új
tantárgyakkal kiegészítve
1760. udvari tanulmányi bizottság megszervezése, J. I. Felbiger apát irányításával
1765. Helytartótanács Tanulmányi Bizottsága, Pállfy Miklós elnöklete
1773. a pápa feloszlatta a jezsuita szerzetesrendet, annak vagyonából Mária Terézia
két oktatási célú alapítványt létesített
8 tankerület szervezése Magyarországon
5 A rendi Magyarország utolsó korszaka

alsó- és középfokú oktatást átfogóan és egységesen szabályozó rendelet, Ratio

Educationis 1777
Theresianum alapítása, 1745
nemesifjak magas szintű képzése
 Egyházügy
katolikus egyház állami felügyelete és irányítása, államegyházi törekvések
apostoli királyság eszméje: a mindenkori magyar uralkodót ugyanolyan széles jogok
illetik meg az egyház felett, mint Szent Istvánt
Kollár Ádám: Magyarország apostoli királyai főkegyúri jogának története, 1762
 nagy felzúdulás az ogy.-n,
 megkérdőjelezi a Szentszék és a hierarchia törvényhozó hatalmát, az
egyház jogait,
1772. kanonokok kinevezési joga királynő saját hatásköre
egyházi ünnepek számának csökkentése; zarándoklatok, búcsújárások korlátozása
megüresedett püspöki székekre hosszú évekig nem nevezett ki új főpapokat
 pénzügyi okok: üresedés esetén az időközi jövedelmek nagy része a
kincstárat illette
új püspökségek szervezése
1776. besztercebányai, szepesi, rozsnyói püspökségek
1777. székesfehérvári és szombathelyi püspökségek
ruszinuk részére a munkácsi, románok részére nagyváradi görög-katolikus
püspökséget
protestánsok: „nem kívánjuk az üldözést, de türelmet sem.”
„egy állam-egy vallás” ; Carolina Resulutio megerősítése és végrehajtatta
1768. vegyes házasságokból a gyermekek katolikus neveltetése