14.

A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon

Felvilágosult abszolutizmus:

- Egy 18. században, Európa periférikus területein kialakult kormányzati rendszer.

- Hatottak rá a felvilágosodás eszméi, célja a modernizálás, a nagyhatalmi szerep megtartása
és a forradalmak elkerülése jogi, oktatási és közigazgatási reformok bevezetésével.
- A központi hatalom az uralkodó kezében van, nem hívja össze a rendi országgyűlést, felülről
diktált rendeletekkel kormányoz.
- Jellemzők: oktatás fejlesztése, szabadságjogok kiterjesztése (bizonyos korlátokkal, nem
veszélyeztetve a hatalmi elit befolyását), merkantilista gazdaságpolitika. Itthon a képviselői
Habsburg Mária Terézia és fia, II. József.

„Az uralkodó az állam első szolgája.”

Mária Terézia (1740-1780)

 Pragmatica Sanctio (1722-23)

 Apjának, III. Károlynak nem volt fia, ezért hozta létre
 nőági örökösödés
 Habsburg Birodalom és Magyarország elválaszthatatlan és feloszthatatlan
egységet alkotnak
 Habsburg -Lotharingiai Ház hatalmon
 II. Nagy Frigyes nem fogadja el
 osztrák örökösödési háború (1740-1748)
 poroszok megszerzik Sziléziát
 „Vitam et Sanguinem!”
 Életünket és vérünket!
 a magyar rendek Mária Terézia mellé állnak az 1741-es pozsonyi országgyűlésen
 1756-1763: 7 éves háború Szilézia visszaszerzéséért
 poroszoké marad
 Hadik András magyar huszártábornok, aki véghezvitte a történelem leghíresebb
huszárcsínyét. 3500 katonájával megsarcolta Berlint, 235 000 tallérral és 24 pár Mária
Teréziának készíttetett kesztyűvel tért haza.

Intézkedései:

 1764:
 Szent István rend
 a Magyar Királysághoz kötődő lovagrend
 Nemesi Gárda
 1760: 120 fős magyar nemesi testőrség Bécsben.
 Célja a magyarok hétéves háborúban tanúsított hűségének megjutalmazása
 az udvar fényének emelése
  a magyarifjak kiművelése
 a magyar középnemesség és Bécs kapcsolatának erősítése.
 1746: Theresianum
 Bécsben oktatási intézmény, melynek célja a nemesi származású ifjak nevelése.
 Híres diákjai: Festesics György, Kiss Ernő, Puskás Tivadar, gróf Bethlen István
 1754: Vámrendelet
 Kettős vámhatár, melynek célja a magyar mezőgazdaság és egyben az osztrák és
cseh ipar fejlesztése.
 A nyersanyagokra az alacsony és az iparcikkekre a magas vámot vezette be.
 Merkantilista gazdaságpolitikát alkalmazó komplementer gazdaság.
 Külső vámhatár, amely az egész birodalmat elválasztotta külföldtől, segítve az
iparcikkek kivitelét, nehezítve behozatalát.
 Belső vámhatár Magyarországot választotta el a birodalom örökös tartományaitól,
ezzel Magyarország az örökös tartományok élelmiszer- és nyersanyagszállítója és
iparcikkeinek felvevő piaca lett
 Cél: olcsó magyar élelmiszert a birodalmon belül tartani, úgy, hogy a cseh és
osztrák manufaktúráknak ne legyen vetélytársa
 Következménye: Magyarország gazdasági szerkezete eltorzult, egyoldalúan
mezőgazdasági jellegű lett

 1767: Urbarium
 Úrbéri pátens, rendelet a földesúr és a jobbágy között.
 A földesurak gyakran növelték a terményadó és robot mennyiségét olyan
mértékben, hogy a jobbágyok az állami adót már nem tudták kifizetni.
 A rendelet célja országosan egységesen szabályozni a jobbágyok földesúri adóit,
ezzel megvédeni az állami adóalapot.
 Maximalizálja a földek arányát, rögzíti a jobbágyok jogait és szolgáltatásait (adó,
kilenced, robot-52 nap igás/év vagy 104 nap gyalog/év).
 Az állami jövedelem növekedését eredményezi.
  Törvényes jogi viszonyt teremtett a földesurak és a jobbágyok között, a telekhatárok
pontos rögzítésével hozzájárult a parasztság rétegződéséhez.

 1777: Ratio Educationis - Oktatásügyi rendelet

 az alap- és középfokú oktatást szabályozta
 6-12 éves korig tankötelezettség
 az alapiskolák: városi, mezővárosi, falusi
 a középiskolák közül a gimnáziumot fejlesztette
 fejlesztette a tanítóképzést
 az ellenőrzésre tankerületeket hozott létre
 erőltette a német nyelvet

II. József (1780-1790)

- Mária Terézia fia

- „Kalapos király” - Nem koronáztatta meg magát, így nem kellett aláírnia a koronázási
hitlevelet, ezért abszolutista uralkodóként kormányozhatott rendeletekkel (kb. 6200)
- „Mindent a népért, de semmit a nép által.”
 Célja egy egységes központosított monarchia megalkotása és a nép felemelése.
 Támogatói a jozefinisták. (pl.: Hajnóczy József, Kazinczy Ferenc)

Rendeletei:

- 1781: Türelmi rendelet

 Vallási türelem, nem vallásszabadság.
 A görög keleti, református és evangélikusok hivatalt vállalhattak, templomot
építhettek.
 Minden olyan településen, ahol élt 100 protestáns család, lehetett imaházuk, papjuk
és tanítójuk.
 A protestánsok is vállalhattak állami hivatalt.
  Célja tolerancia mutatása és a birodalom egységesítése.
 A nyilvános vallásgyakorlás még most sem volt megengedett.
 Válasz a Carolina resolutio-ra, melyet III. Károly 1731-ben adott ki.
 Határozat a protestáns egyházi viszonyok és vallásgyakorlás szabályozására.
 Következmény: Fordított Canossa-járás- VI. Piusz pápa meglátogatta, és arra kérte,
hogy törölje el.
- 1784: Nyelvrendelet
 Kimondta, hogy a német a hivatalos nyelv, hiszen a latin már egy holt nyelv.
 Következmény: a jozefinisták elpártolnak, magyarságtudat erősödik
 új cél a magyar nyelv fejlesztése és bevezetése államnyelvként.
- 1785: Közigazgatási rendelet
 Megszünteti a nemesi vármegyéket (nemesi ellenállás székhelye)
 10 kerület- élére királyi biztosok.
 Új megálmodott modernizált központosított monarchia közigazgatása lett volna (a
nemesi vármegyék ellen álltak a nemesi adózást lehetővé tevő
birtokösszeírásoknak és népszámlálásnak, ezért akarta megszüntetni azokat).
- 1785: Jobbágyrendelet
 Betiltja a jobbágy szó használatát, helyette: paraszt.
 Megengedi, hogy tanulhassanak, házasodhassanak, javaikat örökítsék.
 Bevezeti a szabad költözés jogát (eltörli a röghöz kötést).
 A szabadságjogok teljes kiterjesztése helyett, az uralkodó az elnyomott nép terheit
racionalizálta, közérzet javító intézkedéseket tett.
- 1790: „nevezetes tollvonás”
 Halála előtt eltörli az összes rendeletét, kivéve hármat (jobbágy, türelmi,
alsópapság).
- Halála után öccse, II. Lipót követte őt a Habsburg Birodalom trónján. Elismerte Magyarország
önálló, rendi kormányzatát, azonban még mindig inkább elődei felvilágosult reformpolitikáját
követte. Ebben az időben Magyarország a nemzeti ébredés időszakát éli. Az ország a
magyar nyelv, zene, ruha lázában él. Törvénybe iktatják a magyar nyelv oktatását.