Kertész Imre: Sorstalanság

Kertész Imre
1929-ben született
1944 tavaszán hurcolják el munkaszolgálatra (15 évesen)
 Auschwitz, Buchenwald, Zeitz
 visszatér Budapestre, de nem végez el egyetemet, 40-50es években újságíró
70-es években kezd nagyobb műveket írni
1975-ben jelenik meg a Sorstalanság (1973-ban fejezi be) — 2002 irodalmi Nobel díj
műfordít (Freud, Nietzshe, Hoffmann), német a második nyelve
Berlinben éli le életét gyakorlatilag -› saját bevallása szerint az európai kultúrához tartozik
inkább
későbbi művei:
 Gályanapló
 Kaddis a meg nem született gyermekért (Kaddis: halotti ima - a gyermeket
születése előtt elhajtják, hogy ne ebbe a világba szülessen)
 A száműzött nyelv (itt holokauszt, nyelvben kifejezhetetlen valóság)
Sorbonne (és más egyetemek) díszdoktora, Széchenyi Műv. A. tagja
Thomas Mann hatott rá leginkább
“nem Holokauszt irodalmat, hanem regényeket írok”
2016 tavaszán hal meg

Sorstalanság
címe:
Mire értheti a sorstalanságot:
- Elvették a sorsát?
- Nem érti a sorsát?
- Nem ismeri a sorsát?
- Csak Gyurkára, csak a zsidókra, minden elhurcoltra vagy az egész emberiségre
vonatkozik?
Maga a szó - sorstalanság - először Hölderlin-nél jelenik meg
jelentése: akik nem áll az isten szeme előtt — minden ember
szerkezet:
9 fejezetre tagolt
1. fejezet: nincs bemutatás, család (apa, mostohaanya, 44 tavasza, gyerek) apukát
behívják, otthon, búcsú
2. fejezet: 2 hónap eltelik, otthon, első szerelem, önállósodás (dolgozni kezd - még
nem mehet a kora miatt munkaszolgálatra, de így “hasznosítják a gyerekeket
is), Gyurkának kell lennie a családfőnek
3. fejezet: begyűjtés a buszról (ekkor a zsidók már nem használhatják a
tömegközlekedést — igazolvány), rendőr, vámház, út a téglagyár felé, 1 ember
megszökik, téglagyár
4. fejezet: téglagyár, több százan vannak ott, vonatra akarják őket rakni, naivitás,
vonatút, megérkeznek Auschwitzba, szétválasztás, alkalmatlanok kiszanálása,
előkészítés, mosdás stb.
5. fejezet: Auschwitz 3 napja, értesül mindenről (pl. elégetés), “vendég a
rabságban”, út Buchenwaldba, Buchenwald, út Zeitzba
6. fejezet: munkavégzés, teljes leépülés Zeitzben (saját teste is teher, rá se néz),
Citrom Bandi, cigányok szökése
 7. fejezet: minden mindegy, a teste tárgy, 2 kórház, teherautó, vonat,
Buchenwaldba viszik
8. fejezet: lábadozás, emberi szeretet és boldogság megtapasztalása, a tábor
felszabadulása
9. fejezet: hazavezetó út, Szlovákia, Budapest (pályaudvar, villamos, Nefelejcs
utca, “otthon”) — szokatlan helyzet, hogy visszatér munkaszolgálatról - emberek
reakciója
2x szökés: a téglagyár felé menve, a 3 cigány Zeitzban
szereplők:
- apuka: 1. fejezetben szerepel csak, törődő, üzletember
- (mostoha)anyuka: Sütő Úrhoz megy feleségül, gyenge, törődik Gyurkával
- család: nagyszülők, Steiner bácsiék, Lajos bácsi, Vili bácsi
- Fleischmannék
- Citrom Bandi: pesti vagány, “fogom én még a pesti flasztert koptatni”, Ukrajna,
munkatáborok, talpraesett, őrangyal, barát, mentor
- munkaszolgálatosok: a balszerencsés, Selyemfiú, Bőrdíszműves, Dohányos,
Rozi
kb moralitásoknál, tulajdonságok a neveik -› egyszerűsödés párhuzamosan a
szellemi/fizikai állapot/ helyzet romlásával
Gyuri:
- kívülálló
 elvált szülők,
 határhelyzet - nem gyerek, de nem felnőtt
 magyarok szerint zsidó, de zsidók nem tartják annak, mert nem vallásos,
- koncentrációs táborban nő fel lelkileg, a csendőröket szépnek, értékkel tekinti,
rabtársait furcsáknak találja,
- elveszik a nevét egy szám és betű lesz,
- elveszik a dolgait, elveszti régi kinézetét, önmagát, testétől kívül áll
- naiv, kissé tudatlan a körülötte lévő világról
narrátor:
- E/1 ben beszél
 (kivéve a Buchenwaldi tábor leírása T/2 — közvetlenség, naturalista,
objektív)
- világlátás: szemlél, nem kritizál, naiv, jóhiszemű, tudatlan átélés, értelmezési
kísérlet, de csak Budapesten áll össze
- volt-van, jelen-múlt:
 kimerevített jelen (a jelenben él, de visszaemlékezés alap)
- tudatlanság— pedig már akkor tudta
- felnőttekre jellemző szóhasználat (hajjal nem rendelkező honfitársam)
- körülményeskedés, önirónia
- naplószerű, napról-napra, kívülről szemlél, elszenvedő, néha idegen nézőpont (pl
Pék megértése, fogva tartók perspektívája)
- belső nyelv, láger belső kifejezései (antreten, zulage, stb)
Műfaji dilemma:
NEM Holokauszt regény
lehet:
- naplóregény
- önéletrajzi regény
- kalandregény
 - nevelődésregény: élettapasztalatokat begyűjtve egy fiatal felnő
sok az intertextus az Iskola a határonnal (orvos és Gyurka, belső nyelv, naplószerű)
- fordított nevelődésregény: 3. Napon értesül a világról, mindennel tisztába jön, nincs
kulturális nevelés, Darwini túlélés
eufémizmus: elfogadhatónak próbálja mutatni az elfogadhatatlant
természetesen szó: természetesnek akarja beállítani
-› végére frusztráló
8. fejezethez komment: fontos fejezet, mert:
- eddig semmilyen emberi érzelem, gyakorlatilag állati lét alatt van
-› furcsa, félelmet kelt benne az, hogy van törődés, fél, hogy meg fogják ölni
- a kilátástalan helyzetből félmegnyugvás, de a válaszútkor (meghal/még használható)
eljön a felszabadulás
- életösztön: meghalt munkaszolgálatost az ágyában tartja, hogy az ő kajáját is
megehesse