4.

A prózafordulat előtörténete

A prózafordulat a magyar irodalomban az 1970-es évek második felében

végbement posztmodernista stílusváltás volt, mely az addigi hagyományos
narrációt (lineáris történetvezetés, egységes szerkezet) változtatta meg. A
prózafordulat szerzőit a Péterek nemzedékének is szokás nevezni.[1]

Az ötvenes évek első felében igen szegényes műfaji rendszer jóval

változatosabbá vált:

Mándy Iván, Mészöly Miklós, Déry Tibor, Örkény István /Egyperces novellái

Több évtizedes elszigeteltség után az 1970-es években megjelentek

Magyarországon a környező országokban élő írók művei, tudatosítva a hazai
olvasókban, hogy a határon túl is létezik magyar irodalom, kultúra és népesség.

Az irodalomban vannak hagyományteremtő, a hagyományt megújító szerzők,

akik aztán a következő generációkra erős hatással vannak. A magyar elbeszélő
próza közelmúltjában, az elmúlt mintegy fél évszázadban bizonyosan ilyen alak
volt Ottlik Géza és Mészöly Miklós.

Ottlik Géza (1912–1990) regénye, az Iskola a határon 1959-es megjelenésekor a

„tűrt” kategóriájába tartozott, s a kritika sem tüntette ki különösebben a
figyelmével. Az Iskola a határon a „regény a regényben” technikájával él. A
húszas évek elején egy határszéli kadétiskolában játszódó történet a nevelődési
regény és az erkölcsi példázat műfaji mintázatait idézi és értelmezi át, arra
keresve a választ, hogy viszontagságos történelmi időkben milyen módon
őrizhető meg a személyiség autonómiája.

Ottlik Géza maga is katonaiskolát végzett, ezért ezt látta megfelelőnek arra, hogy közelről
megmutassa egy totalitárius rendszer működését.

Uszodai jelenettel indul.

 Iskola a határon

cím:
 jelképes értelmezés: az élet iskolájában a felnőtté válás határán
 tárgyias értelmezés: a kőszegi katonai iskola, ami az országhatáron
helyezkedett
 Az iskola fogalmához a tudásszerzés, a nevelődés, a fejlődés, az életre való
felkészülés gondolata társul. A határ szóhoz pedig a szabadság-rabság,
metaforikusan a bűn-tisztaság, beletörődés-lázadás vagy a gyermeklét-felnőtt lét
képzete társul.
 sem az iskola, sem a határ nem leíró fogalom
szerkezete:
 tér-időszerkezet:

 A regény fő része 1923 őszétől -1926 közötti részt monda el.

 A történet 1958-ban fejeződik be.
 . Kiindulási időpontja 1957. július, amikor Szeredy Dani és Both Benedek
(Bébé) Budapesten, a Lukács uszoda tetőteraszán beszélgetnek Szeredy
magánéletéről.
 A beszélgetés látszólag a regény keretének indul, két régi cimbora (Both
Benedek) visszapillantása az 1944-es nagyváradi eseményekre, a
kémtörténet kezdetére,(ez a rész a 11. fejezetben nyeri el értelmét, amikor
megismerte Magdát akivel Szeredy most összeköltözött).
 1944. nyara (II.11) Szeredyt a hadbíróság in effigie megfosztotta a
rangjától és golyó általi halálra ítélte. Hazaárulást követett el.
 Egy harmadik társuk is megjelenik. Halála után egy visszaemlékezést irt,
ezt bízta barátjára és volt iskolatársára.
 Megjelenik Jaks Kálmán akit Szeredy 14 éve nem látott. Nyílt parancs,
Bp.,
  12. fejezet újra a katonaiskola.1923.nov.3. (szombat) Jaks-al való
kapcsolatáról olvasunk.
 14. fejezet 1 napot emel ki Zámencsik Béla megalázása,(négykézláb
kellett másznia a földön) hogy könyvét visszakapja Merényivel szemben.
Az ügy miatti kihallgatás gyorsan megtörtént.
 Öttevényi aki csendes szemtanú volt, kizárták a középiskolából.

 idősíkok: jelen-bevezető fejezetek | múlt-felidézések „NON EST

VOLENTIS, NEQUE CURRENTIS, SED MISERENTIS DEI”

 egy régi ház felirata volt egy határszéli kisvárosban. Ezzel az idézetével
kezdődik , Medve kézirata. Igy kezdődik 7 fiú élettörténetének egy korai
szakasza az iskolában.

Kronotoposz (ídő és tér a regényben): térként és időként is ugyanazt akarja

kifejezni
 a regény középpontjában az első napok, majd hetek állnak, tehát a kezdet, az
ismerkedés időszaka
az elbeszélés nem egyenletes: : Fontos szereppel jelenik meg az idő.

 Már a történet elején visszaemlékezéssel indul, az első 3 nap részletes

bemutatásával. Az első három hónapokat, a kiképzési időszakot is
részletesen mutatja be. Hangsúlyozza a szeptember hónap hosszúságát
( II.Rész, „Sár és hó” 5.fej. 185.old) a napok fájdalmas hosszúságát

 az iskola évek felidézése 2 nézőpontból történik: egy rögzített szöveg

(Medve Bébére bízott kézirata) és egy erre reflektáló (kétségbe vonó,
megerősítő, kiegészítő) szöveg által (Bébé közbevetései)
  narráció: 2 elbeszélő:
- Medve: E/3, távolságtartó, „objektív”
- Bébé: E/1, személyes, retrospektív (visszatekintő)
 kiigazítja Medve kéziratát, de nem biztos maga sem abban,
hogy ezt helyesen teszi; nehéz a hiteles felidézés, mert az
emlékezet szelektív (újra mond, ugrál az időben) – körkörös
szerkezet
- Ottlik: Ő is az elbeszélők között van: címadás
 a narráció és a tér-időszerkezet konklúziói (összefoglalásai):
- nincs objektív valóság, a Világ relatív (csak különböző nézőpontok
vannak – narráció; minden egyszerre érvényes – tér-időszerkezet)
- relatív=viszonylagos: nincs jó és rossz, rendezetlen, kaotikus -> látszólag
megragadhatatlan, de van lényeg: a belső rend

 a regény, mint példázat (parabola ~ Bibliából származó műfaj) az

erőszakos szervezetek működéséről
 a történet nagy része az iskolában játszódik, egy zárt, behatárolt, szűk térben,
a szereplők pedig maguk az újonc gyerekek, akik az otthon védelméből kerülnek
ki és csak önmagukra számíthatnak (egyéni helytállás, alávetettség,
kiszolgáltatottság)
 a diákok az ismeretlen előtt állnak ~ határhelyzet
 az iskolában kialakult egy hierarchia, megjelent az erőszak és magához
ragadta a hatalmat; a tanárok nem avatkoznak közbe, mert az erőszak úgyis
megtalálja a módját, hogy érvényesülni tudjon
 feltűnő metaforikus motívumai a sár, az eső, a szél és a köd, melyhez a
zűrzavar, a szenvedés, a kilátástalanság kapcsolódik, a hó, melyhez a
megtisztulás, a személyiség újra épülése társul és a csillagos nyári éjszaka,
mely a belső rendet, a függetlenséget idézi.
- Gyakran megalázó feladatok, élethelyzeteken kell átesnie a fiúknak. A
működő nevelési stratégia: a gyerekek neveltetésének kíméletlen
felszámolása, éntudatuk megsemmisítése, személyes megnyilvánulásaik
 szétzúzása. Kiképzés, iskolai feladatok, a kopaszra vágott fejük látványa.
Ahogy fogalmazott „Medve írása” az idő nem cselekmény szerűen,
hanem áttekinthetően zajlott. A kézzelfogható valóságban zajlik.
- De végtelen örömmel töltötte el a szombati lencsefőzelék, belevagdalt
kolbásszal, amelyből másodszorra is jutott.
- A Gesztenyefasor szépsége amely a gyakorlóteret és a kórház gazdasági
udvarát választotta el, a pénteki fürdőzés.
- A szőke „nőnemű lény „ felbukkanása (II/6), (II./8)az anya megjelenése,
ami fiát Medvét teljesen összezavarja.
- Nehezen tud különbséget tenni az iskolai szabályzat (édesanyjához való
kapcsolata, a sapkájának levétele) és a gyermek-szülő kapcsolata közötti
érzelem kinyilvánítást.

- Utóbbi a való életben is így van ~ a diákok kiszakadva a gyermeki

világból a valóságos életbe kerülnek: ez a változás mássá teszi őket
(nevelődések és deformálódások): nevelődési regény
- a változások, fejlődések nemcsak az egyént jellemzik, hanem a
kiscsoportokat is (ki-kivel lett jó kapcsolatban, a kapcsolatok hogyan
változtak, Medve viselkedésének változása)
- szereplők: Megismerjük Medve Gábor, Tóth Tibor, Czakó Pál, Farmes
Attila, Orbán Elemér, Szeredy Dávid, Both Benedek. külső és belső
fizikai illetve lelki vonásait.

- A negatív szereplőket is megismerjük ilyen pl.: Merényi, Bodnár,

Burger
személyiségek:
 Medve és Bébé két eltérő személyiség
 Bébé: küzd a beilleszkedéssel, de nyitott, barátkozó; hajlandó az
együttműködésre az érvényesülés érdekében (csomagolópapír esete) így közel is
kerül Merényiékhez ~ belátja, hogy gyenge, de megbocsájt magának
 Medve: zárkózottabb, lázadó: nem hajlandó elfogadni a rendszert és nem
hagyja magát megtörni, ahogy ő sem tudja megtörni a rendszert – nem tudatosan
a hatalom, hanem a fennálló viszonyok ellen küzd
 számára a végső határ, mikor megszökik: visszamegy az iskolába, és
annak ellenére, hogy anyja érte megy, nem tér haza / rájön, hogy a Világ így
működik, nem tud hova menekülni a hatalom elől, ezért inkább ott marad,
ahol ezt beismerik + szükségét érzi a saját „lázadásának” ~ furcsa belül levő
kívülálló lesz belőle
 Merényiék: kegyetlenség megtestesítői, akik más világban élnek
 katonatiszt tanárok: szigorúak és szelídek, ők tanítanak
 tiszthelyettesek: a növendékek napjának kitöltése, rend, fegyelem tartása:
Bognár és Schulze
kísérletek a rendszer megbuktatására:
 Öttevényi: hivatalos út: feljelentés -> végül őt rúgják ki -> a hivatalos út
nem járható ~ látszólag a tanárok Merényiék oldalán állnak
 Tóth Tibor, a lányos arcú: nagyon vallásos, minden reggel misére jár és
jóban van a pappal, Monsignore-val -> utóbbi dönti meg a rendszert kívülről ->
ez nem tetszik a diákoknak, mert belülről kellett volna megdönteni a rendszert
„nem így kellett volna” + nincs kitől rettegniük és ez számukra felfoghatatlan
 Szeredy Dani: Ő kezdi el a sportolást, amiben egyéni kibontakozásukat
látják és saját magukat fejlesztik
  belső szabadság: nevetés, humor, történetek elmesélése, művészet és
irodalom (pl. Mikulás előadás)
a három fő rész címe és jelentőségük:
 Non est volentis
 Sár és hó
 Sem azé, aki fut
 első és harmadik cím idézet a Bibliából: Pál apostolnak a Rómaiakhoz írt
leveléből: „Non est volentis, neque currentis, sed miserentis Dei./Nem
azé, aki akarja, sem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.” Az emberi
akaratot relativizálja.
 második: sár: tovább fokozza a növendékek kiszolgáltatottságát, az élet
gyalázatát szimbolizálja / hó: szenvedéseket csökkentette a befedett táj,
nyugtató a látványa, a kegyelem szimbóluma ~ bűnös-tiszta, rossz-jó

Már első nap nullás géppel levágják a hajukat és a katonai rendben azt is megtanulják, hogy
"hol a helyük". Egy negyedikes fiú keresi Eynattent, még a nevét se tudja kimondani és
amikor Eynatten helyesbít, a fiú cserébe megalázza, aztán Medve a társa védelmére kel, de ő
is megalázást kap, azután Tóth is felszólal, és így tovább... a negyedikes fiúban már nincs
együttérzés, csak hideg düh. Végül megérkezik Bognár tiszthelyettes, aki durva és
közönséges stílusban utasítgatja az újoncokat. Egy kis masírozás, közben a fiúk a
tekintetükkel feltérképezik az épületet.
Másnap a 82 ágyas hálóterembe költöznek. Bébé meglátja a legjobb barátját, Halász Pétert,
akinek a kedvéért idejött és már megy is, hogy boldogan üdvözölje, de Péter csak bólint és
hidegen hátat fordít a kötelessége szerint. Ő már máshová tartozik. Bébé majdnem elsírja
magát.
Arra tér magához, hogy a mellette álló Formes Attilával éppen levetetik a cipőjét, mert az túl
új neki és egy magasabb rangú fiú, Merényi tart rá igényt. Megérkezik Schulze tiszthelyettes,
aki kicsit szivatja és futtatja a fél lábán cipővel Attilát, aztán a többiekkel a gyors ágyazást és
sorakozást gyakoroltatja.

A vacsora után Merényi egy véletlen mozdulatot szándékosnak minősít, hogy a hatalmát
fitogtathassa, az áldozat megint Eynatten, Merényi lepofozza. A többiek a védelmére kelnek,
Medve és Czakó a földre teperve végzik, Merényi 4-5 társával megrugdossa őket, azután jön
a kollektív megalázás és büntetés: Megérkezik Schulze, aki "felállni"-t és "leülni"-t parancsol
felváltva, amit a fiúknak végkimerülésig kell csinálniuk. Medve próbál ellenállni, de megtörik.
Orbán csak vonakodva ad a sütiből Burgernek (Merényi társának) , ezért Burger kilöki a
sütisdobozt a kezéből és megtapossa a süteményeket. Már jön is Schulze és büntetésül
mindkettőjüknek többszöri "ébresztőre jelentkezést" ír elő, és Orbán még külön büntetést is
kap.
Medve sokat piszmog, lassú és az időt is húzza, mert szenved a katonai fegyelemtől, ezért az
egész osztállyal újra ki- és beágyaztatnak. Medvének a levelet is újra kell írnia, mert nem
írhatja meg az édesanyjának, hogy mennyire szenved.
Egy hétfőn látogatás van, Medve szinte könyörög az anyjának, hogy vigye haza, de nem teszi, ebbe
Medve belebetegszik, búskomor lesz. Bébé sem tudja felrázni, tehetetlenségében belerúg, amit
később megbán.
Októberben fotózás van és a képek kiosztásakor a főhadnagy hibázik, amikor egy már elküldött fiút
szólít, Öttevényit....

Öttevényi még korábban olyat tett, amit senki sem mert még az iskolában: panaszt tett. Akkor
elégelte meg Merényiék ténykedését, amikor legjobb barátját Jaks Kálmánt sorozatosan meglopták
és megalázták. Már Öttevényi naplóbejegyzései elegek lettek volna, hogy Merényiéket felfüggesszék,
az iskolavezetés viszont Öttevényi ellen szerzett hamis tanukat. A diákok (a főszereplők is) aláírják az
előre összeállított vádakat, ami alapján kizárják az iskolából Öttevényit és egy betörhetetlen társát,
Apagyit az ország összes középiskolájából is egy évre. Öttevényit "erkölcsi romlottsága és
közösségbomlasztó magatartása miatt" a kőszegi katonaiskolából örökre kizárják.

Egy reggel az azóta is folyamatosan alázott Medve ágyát üresen és bevetetlen találják. Medve
megszökött. Estére azonban előkerül és senkinek se mond semmit, még az aggódva érkező
édesanyjának sem. Marad és a fogdára kerül, ahonnan a kórházba viszik egy orrseb miatt.
Leesik a hó, végre nem a sárban folyik a kiképzés. Bébé összebarátkozik Szeredyvel, így most
Medvével hárman sokat vannak együtt, amikor lehet. A Mikulás ünnepséget is együtt szervezik, és jól
sikerül.
Később Medve és Bébé együtt írnak egy kockás füzetbe olyan dolgokat, ami nem tetszik
Merényiéknek. A füzetet elkobozzák és emiatt összevesznek a fiúk. Amikor Bébé visszaszerzi a
füzetet, Medve összetépi. Már inkább a szenteskedő Tóth Tiborral barátkozik.

Amikor a tavaszi szünetről visszajönnek a fiúk, kiderül, hogy Schulze végre tényleg elmegy (mert
eddig csak ezzel viccelődtek). Az új tiszt Balabán, egy jó szívű és csendesebb ember. Merényiék
kihasználják a gyengeségét és folytatják a zsarnokoskodást a diáktársaik felett. Viszont mivel
nincsenek irányítva Merényiék, a diákok kezdenek barátságokat kötni és kicsit lazulni. Egyre
nehezebben tűrik viszont Merényiéket. Aztán Tóth Tibor oldja meg a helyzetet: mindet elmond
Hanák főtisztelendő úrnak, aki kihallgatja a fiúkat. Miután már nincs, aki védené őket (mert Schulze
korábban elment) Kicsapják az iskolából Merényit, Homolát, Gerebent, Burgert, Halász Pétert és
Szabó Gerzsont. Pár nap múlva Varjú is távozik. és végre béke honol az iskolában. Nem beszélnek
Merényiékről és a szemétségeikről többé.
Még 1958-ban sem, amikor újra találkoznak az uszodában Bébé és Szeredy. Magdáról beszélgetnek,
Szeredy nőügyeiről és Bébé megkérdezi, hogy milyen pengetős hangszer volt az, amin a
hajókiránduláson játszott, amikor Medve őrségben volt és elszívták Bébé utolsó cigijét.
Nosztalgiáznak, mintha szép időkre emlékeznének vissza.

És végül a tanulságot Medve mondja ki Bebének:

"A világhoz nem alkalmazkodni kell, hanem csinálni, nem újrarendezgetni azt, ami már megvan
benne, hanem hozzáadni mindig."
-----

Az iskola ma is működik ugyanabban az épületben, gyógypedagógiai intézetként.