Szemináriumi dolgozatomban Závada Pál 1997-ben megjelent siker könyvét veszem górcső

alá, melynek címe Jadviga párnája. A mű értelmezése során igyekszem rávilágítani az

alkotásban felelhető mitológiai allúziókra. Szándékomban áll ismertetni a regény műfaját és
narratíváját. Törekszem a kötetben lévő szimbólumok feltárására. Feltett céljaim közé tartozik,
hogy feltérképezzem a regény szerves részét képező, magyarral keveredő szlovák nyelvet.
I. A regény műfaja és narratívája

Az alkotás a naplóregények csoportjához sorolható, amennyiben egyes szám első személyben

történik az elbeszélés, valamint a belső történéseken van a hangsúly” (VASS JUDIT) Erre a je-
lenségre jó példa rögtön a mű elején olvasható néhány sor, miszerint „Én Osztatní András
1915 február hó 5.-én kezdem meg ezt a feljegyzési könyvecskét nősülésem előtti napon” Eb-
ből kikövetkeztethető, hogy az emlékkönyv Andris és Jadviga házasságát valamint szerelmé-
nek történetét hivatott megörökíteni. Ez az emlékirat az idő előrehaladtával háromosztatúvá
válik. Ugyanazon események háromféle szemszögből kerülnek feldolgozásra. A történetnek
három elbeszélője van. A narrátorok kifejezésmódjukban is különböznek, amennyiben eltérő
nyelvezetet használnak. Különösen Misu, aki kognitív képességeit illetően nem elég fejlett ah-
hoz, hogy megfelelően, érhető módon fejezze ki gondolatait.
Jadvigánál pedig egyértelműen kikristályosodni látszik az a szándék, hogy a napló segítségé-
vel kapcsolatot tartson halott férjével. Jadviga a memoáron keresztül kommunikál Andrissal,
így érintkeznek egymással az „élők és a holtak” a regényben.
A mű klasszifikációja során nem mehetünk a családregény műfaja mellett. Bakos Ferenc által
megfogalmazott definíció kimondja, hogy „a családregény a regény műfaján belül azoknak a
műveknek a pontos műfaji megjelölése, amelyekben a cselekmény középpontjában egy család
több generáción átívelő története áll”. Ha megvizsgáljuk ez teljesen igaz a Jadviga párnájára
Ám az olvasásaktus során olvasóként hamar észrevesszük, hogy a fentebb említett megállapí-
tást negatív kontextusba kell helyezzük, ugyanis az elbeszélésben egy család hanyatlását, ki-
halását láthatjuk megelevenedni.

II. Mitológiai utalások a műben

A regény cselekményének fő mozgatórugója az incesztus. A vérfertőzés hallatán felidéződhet

bennünk néhány görög mitológiai történet, amelyekben valaki valamiféle erkölcsibotlást kö-
vet el, ennek eredményeképpen a bűnelkövető családja pusztulásra ítéltetett, hiszen egy örök-
lődő csapás sújtja a nemzetséget egészen addig, míg a dinasztia utolsó tagja meg nem hal.

2
Bűnként tarthatjuk számon tehát Andris és Jadviga házasságát, mivel egy vérfertőző frigyből
tiszta gyermek nem születhet. Az idő előrehaladtával az olvasó előtt világossá válik, hogy
Jadviga szeretőt tart a férje mellett Winkler Francit. A Francival folytatott liezonból gyermek
is született Misu. Jadviga két fiúgyermeknek adott életet, ugyanis Jadvigának van egy Andris-
sal közös gyermeke is, Marci. Az olvasóban felvetődhet a kérdés Marci vagy Misu a „tiszta
gyermek”. Mi számít nagyobb bűnnek a vérfertőzés vagy a házasságtörés? Döntsön ki-ki a sa-
ját belátása szerint. Jadviga és Andris házassága már alapjaiban tekinthető abnormálisnak. Eu-
femisztikus szavakkal élve a visszás körülmények között fogant gyermek nem igazán nevez-
hető tisztának. Misu egy félrelépés (csúnya szavakkal élve) eredménye, így ő sem nevezhető
bűntelen kapcsolatból származónak. Misu és Marci sem a társadalmi konvenciónak megfelelő
módon működő kapcsolatba születtek bele.
Nem mehetünk el Misu szerepe mellett sem. Mivel Misu szerkeszti a naplót, illetve lábjegyze-
teket készít bizonyos eseményekhez, így egyfajta hírközlő nézőpontjába helyezkedik. Misu
tehát a mitológiai alakok közül Hermész szerepében tűnik fel.

III. Szimbólumok és intertextualitás

Az alkotásban megjelenő legfontosabb szimbólum kétséget kizáróan Jadviga párnája. A pár-

nát Jadviga édesanyja készítette lányának, aki képtelen a tárgytól elszakadni, hiszen a párná-
nak köszönhetően él tovább a lányban az édesanyja. Andris valamint Winkler Franci számára
a párna önmagán túlmutató tárgy. A nőtől való elszakadás képtelenségét szimbolizálja, sőt ha
tovább analizáljuk a művet a vánkos maga a nő személye is lehet. A leválás nehézségeit emel-
lett Franci és Andris a nő iránt tanúsított érzelmeit a következő idézet fejezi ki a legjobban.
„Hát, hogy lehetne már szeretni engem! Hát miért hallom én ezt folyton!? Hogy szép vagyok,
jóságos, gyönyörűséges. Az egyetlen szeretnivaló vagyok!? Hát ki hinné el ezt az én helyem-
ben!? Ha olyat látna maga körül, mint amit én látok!? Az őrlődést, a széthullást, a szenvedést.
Hát tudom! Ha nem látom is tudom: A távollétemben őrjöng, a fejét veri a falba. A ruháimat,
dunnáimat veri, mintha bennük volnék! A párnámat fojtogatja!”
Jadviga kifakadásából megtudjuk, hogy szeretője Winkler Franci is a vágyott nőt jelképező
párnáját szaggatja, így Andrisnak még ezen a pótlékon is osztoznia kell Francival.
Ezen a ponton hoznám játékba a Winnicott féle átmeneti tárgy fogalmát.
„ Az átmeneti tárgy az anyától elszakadó, leváló gyermek anyapótló tárgyai. Az átmeneti
tárgy lehet pl. a lepedő egy darabja amit a gyermek a külső világ és a belső világ találkozási

3
pontján tart. Az ilyen átmeneti tárgyakkal szemben a gyermeknek hol szeretet-megnyilvánulá-
sai, hol pedig destruktív kitörései vannak. A gyermek az átmeneti tárgy segítségével megta-
pasztalja az én és nem én szétválasztását, megtanul megbirkózni a feszültségeivel (rájön arra,
hogy a frusztráció csak bizonyos ideig tart: az anya visszatér hozzá),” (FORD. ALPÁR ZSUZSA)
Intertextualitás terén megemlítendő az Anna Karenina a Bovaryné valamint Pilinszky költé-
szete is. A párnánál maradva először Pilinszkyvel vonnék párhuzamot. Andris kijelentése sze-
rint „Az ágy közös, de egymás párnáján csak vendégek lehetünk.” Pilinszky pontosan ugyan-
ezt a sorsot beszéli el egyik alkotásában. A Bovaryné pedig ugyanúgy a megcsalás köré szer-
vezi a cselekményt akárcsak a Jadviga párnája. A hűtlenség mindkét asszony közös tulajdon-
sága. Az Anna Kareninában a főszereplő pedig öngyilkosságot hajt végre ugyanúgy, ahogy
feltételezhetően Jadviga is megpróbált önkezével véget vetni életének.

IV. Szlovák nyelv a regényben

A szlovák-magyar nyelv illetőleg a délkelet-magyarországi szlovák folyamatosan jelenlévő

nyelvi szint a szövegben. Három generációval ismerkedhetünk meg a cselekmény olvasása
közben. Mindhárom nemzedék a szlovák nyelvtudás más és más színvonalát képviseli. Az
idősebb korosztály köreiben a szlovák nyelv anyanyelvi státuszt visel. Ezt jól mutatja az is,
hogy a szereplők egy kínos vagy intim helyzetben a szlovák nyelvet használják, valamint az
összetűzések során is a szlovák nyelv eszközéhez nyúlnak, hogy kifejezzék nem tetszésüket,
vagy akaratukat érvényre juttassák. A fiatalabb generáció már csak fragmentáltságában ismeri
a nyelvet. Ezt az idézet megnyilatkozások jól szemléltetik. „Csak azt nem tudom, ki fog min-
ket hivatalosan szlovákul megtanítani.” vagy „Minálunk soha nem jutott eszébe
szülőknek se, hogy szlovákul rendesen megtanulni”
Az Osztatní családnév is egy rendkívül negatív jelentést hordoz magában. Misutól megtudhat-
juk, hogy az Osztatní szlovákul utolsó maradékot jelent. A névszimbolika erőteljesen jelen
van a műben. A név leírja a család sorsát a hanyatlást végül pedig a pusztulást. Angyalosi
Gergely még azt is megírja, hogy „Gyakorlatilag fel lehet fogni magyarosan úgy, hogy Utolsó
Söpredék család”
„A módos földbirtokos- család anyagi, szellemi, morális értelemben egyaránt mélypontra jut.
Gyakorlatilag felszámolódig.”
Mindezekből láthatjuk, hogy Závada Pál regénye rendkívül sokrétű. Bővelkedik Mitológiai
utalásokban, szimbólumokban valamint intertextusokban. Megismertet bennünket a tótsággal.
Egy történelmi tablót kapunk a korabeli Magyarországról, illetve az itt élő nyelvi kisebbség

4
helyzetéről. A szociológus, szociológus maradt, még ha fiktív keretek között is. A férfi-nő
kapcsolatról olvashatunk a regényben. Abszolút olvasásra érdemes a regény, ha másért nem
már csak azért, mert rengeteg témát érint, így mindenki megtalálhatja benne a saját maga
„kedvenc” részét.

5
Felhasznált irodalom:
ANGYALOSI GERGELY: Egy regényforma hattyúdala In.Kritikus határmezsgyén, Csokonai Ki-
adó Debrecen 1999 pp. 190

BAKOS FERENC: Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó Budapest 2020 pp. 90

VASS JUDIT: Irodalmi fogalmak https://vassjudit.hu/wp-content/uploads/2020/04/FOGAL-

MAK-11.pdf

DONALD WOODS WINNICOTT Kisgyermek, család, külvilág; ford. Széchey Orsolya; Animula,
Bp., 2000

6
 Jadviga párnája Feladatlap
11. osztály
1) Asszociációs feladat  Mi jut eszedbe a címről? Miről szólhat a regény?

2) Ki mondhatta? Párosítsd az idézeteket a megfelelő emberrel!

Andris Jadviga Misu

a) „1915 február hó 5.-én kezdem meg ezt a feljegyzési könyvecskét nősülésem előtti na-
pon
b) „Nyelvről még hogy: Minálunk soha nem jutott eszébe szülőknek se, hogy szlovákul
rendesen megtanulni”
c) „Most már ide a jegyzőkönyvébe jövök el Magához”

d) “Csak azt nem tudom, ki fog minket hivatalosan szlovákul megtanítani”

e) Hát tudom! Ha nem látom is tudom: A távollétemben őrjöng, a fejét veri a falba. A
ruháimat, dunnáimat veri, mintha bennük volnék! A párnámat fojtogatja!”

f) „Bár az ágy közös egymás párnáján csak vendégek lehetünk.”

3) Egészítsd ki a szöveget!
A regény műfaja,,,,,,, vagy…… A regénynek….. narrátora van, név szerint Andris, Jadviga
és….. A mű a…..-magyar kisebbség életét mutatja be egy településen, aminek a
neve………..Andris és Mamovka számára a szlovák nyelv az…….. szerepét játssza. Misu
már csak…….. ismeri a nyelvet. Az Osztaní családban……..házasság köttetik, amiből…..
születik. Ám Jadviga férje mellett szeretőt tart, akinek a neve……., és Plátói szerelmet
érez….. iránt. Mamovka mégis beleegyezik Andris és Jadviga házasságába, mert azt akarja,
hogy……… maradjon. A regény egyik legfőbb motívuma a……..

4) Játsszátok el azt a jelenetet a regényből! pl Azt, amikor Jadviga kiborul szerethe-

tetlensége miatt, és Andris reagál rá!

Egy másik tervem a mozaik technika alkalmazása

 Öt-hat fős kiscsoportokra bontjuk az osztályt, ezek lesznek az ún. mozaikcsoportok.
 Minden mozaikcsoportból kijelöljük az egyik tanulót csoportvezetőnek.
 Az aznapra kitűzött tananyagot öt-hat részre bontjuk fel.

7
 a) (valaki a cselekményt foglalja össze,
b) valaki a szereplőket jellemzi,
c) más valaki a szimbólumokat keresi,
d) más valaki a szlovák nyelv szerepét vizsgálja a regényben,
e) feldolgozások keresése
 Minden diákhoz hozzárendelünk egy tananyagrészt olyan módon, hogy minden moza-
ikcsoportban legyen egyvalaki, aki az adott altémáért felel. Így minden mozaikcsoport
az összes tagja segítségével együtt le tudja fedni a teljes tananyagot. Fontos, hogy min-
den tanuló csak a saját témájára vonatkozó anyaghoz férjen hozzá.
 Minden tanuló elolvassa, feldolgozza a rá vonatkozó altémát.
 Az azonos eltémát feldolgozó tanulók átmenetileg elhagyják a mozaikcsoportot és ún.
szakértői csoportokat alakítanak (pl.: nyelvi szakértő, szimbólumok szakértői cso-
portja). Itt közösen átbeszélik a saját témájukat, beszámolót készítenek róla és annak
előadását elgyakorolják.
 Minden tanuló visszatér az eredeti mozaikcsoportjába.
 A tanulók beszámolnak a saját altémájukról a mozaikcsoport többi tagjának. A többi tag
tisztázó kérdéseket tesz fel, hogy biztosan jól megértsék az adott tananyagrészt.
 A tananyag számonkérése minden diáktól. Ez az, amitől tétje lesz a mozaikcsoportos
feldolgozásnak és amitől a tanulók valóban érdekeltek abban, hogy figyeljenek társa-
ikra.
90 percet szánnék rá Dupla óra