A kortárs magyar irodalom

Varró Dániel költészetének jellemző vonásai

Varró Dániel kortárs magyar költő, műfordító 1977-ben született Budapesten. Első verseit 12 éves
korában írta. Az ELTE-BTK magyar–angol szakára járt. Gimnazista kora óta publikál verseket és
műfordításokat különböző irodalmi lapokban és folyóiratokban. Több önálló kötete van, és emellett
több (főleg gyerekeknek szóló) kötet társszerzője is. Első kötete, a Bögre azúr 22 éves korában
jelent meg.

Műfordítói tevékenységet végez, verseket, színdarabokat fordít (pl. Shakespeare).

Számos díj tulajdonosa, pl.:

 Az Országos Színházi Találkozó különdíja (fordításért)

 Az Év Gyermekkönyve díj
 József Attila-díj
 Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt

Költészete megosztja az irodalmi közvéleményt, az olvasókat és a kritikusokat egyaránt: a

rajongókkal szemben a „fanyalgás” hangjai is megjelennek. Vannak, akik kamaszos őszinteségét,
nyelvi leleményességét, friss hangját emelik ki, míg mások a tartalmi mélységet, a közérdeklődésre
számot tartó mondanivalót hiányolják belőle, s csupán infantilis, jópofáskodó rímhányót látnak
benne. Varró Dániel saját bevallása szerint imád játszani a szavakkal, rajong a rímekért, és
valóban távol áll tőle a komoly, tragikus hang.

Költészetének legjellemzőbb vonásai már első kötetében (Bögre azúr-1999) megjelennek.

Varró Dániel lírájára jellemző:

 a hétköznapi események, helyszínek megverselése: pl.

- az utazás- Buszon
- a „plázamozizás”- Mozi
- a nátha- Máma köhögni fogok
- a „burgerkingezés”- Téli idill
 nyelvi humor, játékosság
 a különböző nyelvi rétegek, stílusárnyalatok (választékos- szleng- durva)
keverése akár egy versen belül: pl.: „gyöngy vagy a sok bizsu-cicababa közt te”
(Mozi)
 a formai változatosság: számos műfajra találunk példát: szonett, dal, ballada,
epigramma, elégia
  az intretextualitás (szövegköziség), vagyis más költőkre való nyílt vagy burkolt
utalás, korábbi alkotók felidézése. Varró Dániel többek között Villont, Shakespeare-t,
a Bibliát, Petőfit, Kosztolányit, Radnótit idézi meg.

Költészetének jellemző vonásait találjuk meg a Bögre azúr című kötet verseiben, amelyek 3
ciklusba rendeződnek.

Az első rész a középiskolai élet eseményeit mutatja be.

Kicsinyke testamentum

 A cím utalás a középkori francia költő, Francois Villon fő művére, a Nagy

testamentumra (intertextualitás)
 Varró Dániel a középiskolai éveket zárja le a verssel
 A „szárnyat bontó lélek” felidézi az emlékeket: a reggeli iskolába indulást, a „lógást
és lapítást”, az órákról való késést, a tanári önkényt, a sakkozást, gombfocizást, a
menzát, az iskolaújságot (Press-t)
 Név szerint említi tanárait, barátait: „a jó Gaszner Tibor”-t, Harsit, „a nyájas Bíró
Gábor”-t, Simon Tamást, „az argentinok lelkes vezéré”-t, „a mosolygós Macá”-t
 A vers végrendelet jellegét a cím (testamentum=latin szó, jelentése: végrendelet) és
a tréfás hagyományozás mutatja: különböző személyekre hagyja „javait”, vagyis
búsuló szavát, hitvány lelkét, szorgalmát, iróniáját, kiszolgált vonalzóját
 Villonra és a középkori irodalomra utalnak még a 8 soros versszakok és a latin
item (jelentése: továbbá) formula is

Az elköszöngetés balladája

 szintén Villon idézi meg a balladaforma és a vers hetyke hangneme miatt

 balladaformában íródott; a középkori ballada 3 nyolcsoros versszakból és egy
négysoros ajánlásból áll. A versszakokat refrén zárja: „Hiány ül majd a lelkemen.”

A második részben szerelmes verseket olvashatunk.

Eszedbe jut, hogy eszedbe ne jusson

 vers a hiány eszközével él: nem derül ki, hogy mi az a fontos dolog, amit nem
szabad elfelejteni, ezért többféleképpen értelmezhető (szerelem?, vágy? vagy csak
egy tárgy?)
 a vers szonettben íródott. A szonett 2 négysoros és 2 háromsoros versszakból áll,
amelyben az utolsó egység fordulatot tartalmaz.
A 3. rész stílusparódiákat tartalmaz, folytatva ezzel a Karinthy Frigyes által megkezdett utat
(→ Így írtok ti). Varró Dániel a Boci, boci tarka című gyermekdalt írja át magyar költők, pl.
Balassi, Csokonai, Arany vagy Ady modorában.

Változatok egy gyerekdalra: „Álltam a Pusztán…”

 a vers Ady-stílusú átírás

 Ady jellegzetes szemléletmódja jelenik meg benne: az elhivatottság, a
kiválasztottság öntudata, büszkesége:”én ősi, szent, keleti fajta”, „a Mammon volt
anyám ükatyja / hej, piszkosok,/ nekem aranyból van a fülem.”
 Ady jellegzetes kifejezésmódja és szimbolizmusa is megjelenik: „Hej, szájas kis
töpörtyű-borjak”, „Álltam a Pusztán”

Varró Dániel második verseskötete a Szívdesszert 2007-ben jelent meg. Témája egy
szerelmi kapcsolat fázisainak ábrázolása.

A kötet arra a kérdésre is megadhatja a választ: lehet- e a szerelemről korszerű, 21. századi
módon beszélni, hiszen az alkotók feladata minden korban az, hogy reagáljanak saját
korukra, és ezt a reflexiót az adott kor nyelvén tegyék meg. Varró Dániel kötete szerelmi
költészet modern csomagolásban.

A hagyományos formák mellett a modern kommunikáció műfajai is megjelennek, az SMS-

versek, az e-mail.

SMS- versek

 témájuk a szerelem
 nyelvezetük az sms-nyelv jellemzőit mutatja:
rövidítések
durva szavak használata
szleng és diáknyelvi szavak használata
szavak fonetikus leírása
írásjelek elhagyása vagy halmozása
betűhelyettesítés más betűvel /számmal/jellel

sms1:

 betűhelyettesítés más betűvel /számmal/jellel: „azt írom + most 1 smsbe”

 szleng szavak, kifejezések használata: „hogy beléd vagyok … esve”
 írásjelek elhagyása
 az utolsó sorban informatikai szakkifejezéssel fejezi ki kérését: „billentyűzárát
oldd ki szívednek”= vedd fel a kapcsolatot, viszonozd a szerelmemet
sms4:

 utalás az sms, chat-nyelv jellemzőjére: a hangulatjelekre: „a szmájli számra

ráfagyott”
 az utolsó sor utalás a felvilágosodás egyik híres tételére (intertextualitás):
„Gondolkodom, tehát vagyok.”- „nyomkodom tehát vagyok”.
A sor többféleképpen értelmezhető: az on-line jelenlét jelzi a létezést (aki nincs a
közösségi platformokon, kis túlzással nem is létezik), illetve már nincs szükség
gondolkodásra, csak gépelni tudásra.

sms5:

 a vers Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet… című versének sorát veszi
át (intertextualitás), de ő nem az értelmetlen halál miatt aggódik, hanem a
szerelem megvalósulása miatt

Boldogság

 Csokonai Vitéz Mihály: A boldogság című versét idézi meg, írja át

(intertextualitás). A két vers közötti párhuzam egyértelmű: CsokonaiVarró, Lilla
→ a lány, este a lugasban→este a tévé előtt, bor→kóla, Lilla szépsége. barna haja
→a lány szép, szőkített fejecskéje, Anakreón versei→film, amiben „nagyon sok
vér folyik”.
 a két vers állandó érintkezése izgalmas játék, amely azt üzeni, mennyire más, de
mégis mennyire ugyanaz a szerelem a 18. és a 21. században.

Mozi

 a vershelyzet hétköznapi szituáció: mozizás

 a választékosabb és szleng kifejezések mellett egyéni szóalkotások is
megjelennek: „airwaves-es leheletű!”, „bizsu-cicamica”
 az intertextualitás itt is megjelenik: a vers a Bibliában található Énekek énekére
is utal:
„Ímé szép vagy, én mátkám, ímé szép vagy, a te szemeid galambok a te fátyolod mögött;
A te fogaid hasonlók a megnyirt juhok nyájához,”
Varró Dániel: „Szép a te szemed, ugye tudod, és a szád,
és szép a te fogad és a nyelved,”

Varró Dániel irodalmunk üdítő jelensége. Népszerűsége talán azzal is magyarázható, hogy
mindenki megtalálhatja benne azt, amit szerethet. A hétköznapi olvasót a megértés, az
önmagára ismerés öröme járja át, a műveltebb közönséget a számos intertextuális utalás
megfejtésének izgalma kötheti le. Kötetei újra népszerűvé tették a versolvasást, az olvasást.
S ha jól meggondoljuk, ez nem is kevés.