Arany János nagykőrösi balladái

(1817-1882)

Életpályája röviden:
 1817. március 2-án született Nagyszalontán, egy kevésföldű családba
 Gyermekkorában sokszor és hosszan betegeskedett. Félénk és visszahúzódó
természetű volt.
 3-4 éves korában édesapja hamuba írt betűkkel tanította meg olvasni
 Iskolás évei alatt sokat olvasott (latin klasszikusokat is)
 1836-ban Debrecenben színésznek állt be, majd az felbomlott és Máramarosszigetre
vándorolt
 Egy álmában édesanyját holtnak látta, így Nagyszalontára sietett, pár hét múlva
édesanyja váratlanul meghalt, édesapja pedig megvakult
 1836 ősz-1839 január - korrektor Szalontán (magyar és latin grammatikát tanított),
lemondott, mert jobb fizető állást ígértek neki (városi írnok), majd másodjegyző lett
 1840-ben feleségül vette Ercsey Juliannát
 spórolva éltek
 elhatározta, hogy „közönséges ember” lesz → felhagy a művészeti pályával
 1841 - Juliska
 1844 - László 
 1845-ben hobbiként kezdett el újra írni → Az elveszett alkotmányhoz, amikor értesült
a Kisfaludy Társaság vígeposzra kiírt pályázatáról (a pályadíjat megnyerte, de nem lett
híres)
 1846 - Kisfaludy Társaság újabb pályázatára írta a Toldit, ami hatalmas sikert hozott a
költőnek (elnyerte Petőfi Sándor rokonszenvét) → innentől kezdve úgy vélte, hogy
nem állhat le az írással
 1848-as forradalmi események távoli szemlélője volt, ősszel rövid ideig nemzetőrnek
állt be Aradon, 1949 tavaszán pedig belügyminisztériumi fogalmazó lett Debrecenben
és Pesten, az orosz beözönlés hírére hazatért és bujdosott
 1851-60 között Nagykőrösön volt
 a nagykőrösi református egyház hívta meg tanárnak
 nem szerette a tanítói pályát, mivel sok idejét elvette a költészettől
 nem szeretett itt lakni
 1860-ban újra Pestre költözött és az újraszerveződő Kisfaludy Társaság igazgatója lett
 1865-ben az Akadémia „titoknoka”, majd főtitkára (1870) lett
 1865-ben lánya, Juliska váratlanul meghalt → Arany összeomlott és elhallgatott több,
mint egy évtizedre
 1876-ban lemondott főtitkárságáról → 1879-ig helyettese volt, majd megegyezés
alapján megtarthatta fizetését és lakását haláláig
 1877-es nyarat a Margitszigeten töltötte, ahol titkolva írta meg az Őszikék verseit
 Sokat betegeskedett, míg végül 1882. október 22-én meghalt (az Akadémia
oszlopcsarnokában ravatalozták fel)

Nagykőrösi balladák:
 ballada: a három műnem (dráma, líra, epika) szélén álló műfaj
 dráma, mert tragédia van benne (a cselekményt párbeszédek viszik előre,
általában van értékvesztés)
 líra, mert dallamos (verses formájú, nyelvezete sűrített = dal)
 epika, mert elbeszélés (általában van narrátor, történetet mesél el)
 összesítve: „Tragédia dalban elbeszélve” - Gregus Ágost, három műnemet
ötvöző műfaj, ami verses formájú, drámai párbeszéddel tarkított elbeszélés.
Fontos eleme a balladai homály, hangulatvilága általában komor.
 A nagykőrösi balladák az 1850-es években születtek meg (Bach-korszak →
megtorlások ideje)
 Ágnes asszony (1853):
 lélektani ballada: egyéni sorsokat, jellemeket ábrázol, nagy gondot fordít a
lélektani hitelességre, a bűn és bűnhődés kérdése sokszor kerül a ballada
középpontjába
 bűn: megölte szeretőjével együtt a férjét
 bűnhődés: hiába szeretné kimosni a lepedőből a vérfoltokat, nem tudja →
örökre a lelkében marad a gaztett
 felosztás/forma:
 1-4. vsz.:
 a balladai homálynak megfelelően, még csak sejthető
valamiféle bűn, de csak utalások vannak rá → véres lepedő,
hajdú megjelenése
 keretes szerkezet: mossa a lepedőt a patakban
 5-19. vsz.:
 színhely: börtön, bíróság
 finom jelekkel mutatja be Arany, a megőrülés belső folyamatát 
 a részletező elbeszélést a hosszabb párbeszédek szakítják meg
→ Ágnes asszony bűne itt derül ki
 20-26. vsz.:
 a ballada visszatér a vers indításához és hosszú évek történetét
sűríti néhány versszakba
 idő múlásának motívumai:
 ronggyá foszlott lepedő → megtisztulás
 szöghaj (barna) őszbe fordulása → megtisztulás
 finom arcon szanaszét megjelenő ráncok
 keretes szerkezet: mossa a lepedőt a patakban 
 refrén:
 „Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.”
 vagy az elbeszélő, vagy a hallgatóság érzelmi reagálását foglalja
magába
 dőlt betűs szavak:
 megbomlott → szövegben a haja bomlik meg, de tudjuk, hogy
az elméje 
 megőrűlne → fél attól, hogy meg fog őrülni, de már meg van
 akkor éjjel →gyilkosság éjszakája
 A walesi bárdok (1857):
  versforma: skót balladaforma: a négysoros versszakok félrímekkel ellátott
nyolc és hat szótagos jambikus lejtésű sorokból állnak. A hosszabb és rövidebb
sorok váltakozása a vers ritmusát disszonánssá teszi.
 egyszólamú ballada: az események időrendi egymásutániságban egy
cselekményszálon bontakoznak ki
 a mű értelmezése:
 a legtöbb nagykőrösi balladának van allegorikus értelmezése, amely a
szabadságharcról és annak bukásáról szól
 Edward király → Ferenc József
 Wales → Magyarország
 bárdok, mint énekesek → költők (elsősorban Arany János és
Petőfi Sándor)
 a mű üzenete, hogy a legyőzött magyarságban legyen annyi tartás és
becsület, hogy legyőzőjét és zsarnokát nem dicsőíti
 bűn: gyilkosság
 bűnhődés: beleőrül a zsarnok abba, hogy győzhet, de igaza sosem lesz
 Vörösmarty Mihály a Szózatot is skót balladaformában írta, így benne
van az erkölcsi parancsa: „Hazádnak rendületlenül légy híve, oh
magyar.”
 Szondi két apródja (1856):
 itt Arany nem a bűn és bűnhődés kérdését boncolgatja, hanem hűség
kérdését
 versforma: zaklatott menetű, változó ritmusú, és egyes sorok eltérő
szótagszámúak 
 forma/felosztás:
 1-2. vsz.:
 3 jelképes jellegű színhely leírása
 drégeli rom (domb) és a szemközti domb (2 apród
Szondi György sírjánál) → hazaszeretet és az
önfeláldozás jelképe
 völgy (lent) → győztesek alantas diadalmámorát
szimbolizálja
 3-19. vsz.:
 drámai „párbeszéd” → többszólamú költemény (páros
versszakokban egy török követ beszél; a páratlan
versszakokban az apródok beszélnek)
 Ali pasa azt szeretné, hogy a két apród őt dicsőítse, de
erre sohasem kerül sor, sőt az apródok lantot pengetve
egy históriás éneket mondanak Szondi állhatatosságáról
és hősi haláláról (múltról énekelnek)
 lant-toposz → költészet
 históriás ének → tisztelgés Tinódi Lantos
Sebestyén előtt
 a török küldött az énekesekkel szemben a jelenről
beszél és hízelgő ajánlatokat tesz, mint pl.: „mit csak
terem a nagy szultán birodalma”
 az utolsó előtti versszakban a győztes fenyeget, a vesztes átkoz