Ady Endre világháborús költészete

Ady Endre
 Született: Érdmindenszent 1877  1919
 Jogi tanulmányokat végzett7 szilvafás nemes (elszegényedett család gyereke)
 1901: Nagyvárad (szecesszió városa)
o Nagyváradi napló Léda felfigyel rá
 Nyugat munkatársa 1908-tól haláláig
 Léda
o Házas nő (férje Ödön)
o Igazi neve Brüll Adél a Léda nevet Zeusz= Ady miatt kapta
o 1903-1912- ig se veled se nélküled kapcsolatban Vannak, szerelmi 3szög
o Párizsban laktak
 Csinszka (Boncza Berta)
o 1911 óta leveleztek
o 1914-ben összeházasodnak
 Ady az Új Versek c. kötettel lett híres (1906)
 Rengetek verses kötet
o Versek 1899
o Még egyszer 1903
o Új versek 1906
 Első pályaszakasz
o Vér és arany 1907
o Az Illés szekerén 1908
o Szeretném, ha szeretnének 1909
o A Minden-Titkok versei 1910
 Második pályaszakasz
o A menekülő élet 1912
o A magunk szerelme 1913
o Ki látott engem? 1914
 Harmadik pályaszakasz
o A halottak élén

Világháború alatt
 Ady nem akart írni a VH alatt lázadásból
 1915-től nem jelentek meg versei
 Erősen cenzúrázottak voltak a versei
 1916-től kevesebbet írt
 Apokaliptikus = egész emberiséget fenyegető öldöklés
 A központba a magyarság áll
  Érték őrzés tegnap / bizonytalan jövő
 “Holnap hőse” “tegnap hív Tanúja”
 Ady költészete háború ellenes
 Siratta „a Végezés ormán” járó népét
 Cenzúrázva vannak a versei, nem adták ki
 1918-ban jelenik meg egy kötetben a háború ellenes versei: Halottak élén - háborús versek,
kései líra szerelmes versei = menekülő, kapaszkodó ember kétségbeesése — Csinszka versek

Halottak élén — Új költői szerepek

 Múlt értékeit őrizze, múlt tanúja legyen /Már nem a “holnap hőse” hanem “Tegnap tanúja”
lesz, értékek, kultúra, civilizáció értékeinek őrzője/
 Háború metaforái, szimbólumai —» apokaliptikus képek PL: “tivornya” | embertelenség
—» kifejezi a verseiben Pl.: Ember az embertelenségben vers
 Nem egyedi szimbólumokat használ /héja = szerelem, nagyúr, őskaján — egyedi szimbólum/
—» Klasszikus jelképeket használ
Egy nagy tivornya, Mai próféta átka, Emlékezés egy nyár éjszakára —» prófétikus, látomásos
nyelvhasználat

Emlékezés egy nyár éjszakára

1. Általános
 1917. Írta
 Forma: tagolatlan, nincsenek versszakok —» folyamatot ír le, rövidebbek a sorok
 Cím: nem 3 szavas
 Háború kitörésének éjszakájáról szól
2. Hangulat/körülmény
 Emlékként idézi meg a vers fiktív énje a háború kitörését
 Egész emberiségről beszél (középpont) — emberiség/magyarság féltő aggodalom
 Nyelvezete: Biblikus, prófétás mintha a Jelenések könyvéből olvasnánk
 Kettőségre épül a vers — prófétikus látomás
 Emberi világ meghittsége
 Vers világa: jelennel kerül kapcsolatba —» bizonytalan istenhitbe kapaszkodik
 Kozmikus pusztulás, erkölcsi értékek teljes felfordulása — nem csak az emberi világban
történik szörnyűség
3. Jellemzés poétikai szempontból
 Rapszodikus jelleget kölcsönöz az emlék-
 Téma: föntről indul, | később az emberi világról szól, háborús éjszaka különböző képei
jelennek meg, | múltbeli, halálközeli állapotot idéz |
 idézésnek a 9 és 8 szótagos sorok következetlen váltakozása/ 3 szótagos sorok bevágása
s az egyetlen 10 szótagos sor.
 refrén szerűen 6x visszatérő „Különös, / Különös nyár-éjszaka volt” megállapítása
 A világot elsüllyesztő éjszaka a teljes értékpusztulás tragikus megérzését sugallja
 Poétikaifunkciója van a tizenkétszer előforduló, rímszóként is hangsúlyozott „volt”
létigének (egy ízben befejezett melléknévi igenévként)
 A költemény a tetőponton, az Apokalipszis angyalának látomásával indul. Már ez a
biblikus rájátszás is a kozmikus pusztulás képzetét hívja elő,
 „Csörtettek bátran a senkik / És meglapult az igaz ember.”
Az eltévedt lovas:
 Ady egyik csúcsteljesítményének tartják
 Központi szimbólum: a lovas
o Hiányként van jelen
o Nem látható csak ügetése hallhaló
o Megkérdőjelezi a létezését
o Nehezen felfejthető szimbólum
 Egyéni sors jelképe
 A magyarság történelmi úttévesztése
 Az emberiség otthontalanságélménye
 A céltalanság jelképe
 A ló a legtöbb európai kultúrában a termékenység szimbóluma, nap-és költészetjelkép
 Az Ősi magyar hitvilágban: a hőst segítő táltos
 A honfoglalás mondani hagyományában: az új haza megszerzéséhez köthető
 Adynál: halálszimbólum (A Halál lovai)
Magyarságjelkép (Lelkek a pányván)
A jövő emberének szimbóluma (Új s új lovat)
 A vers beszédhelyzete is újszerű a szimbólumalkotás mellett:
o A lírai én nem központban periférián van
o A versbeszélőjének jelenléte: pár jelző és 2x T/1 szóalak jelzi
 Időkezelés:
Feltűnő jellegzetesség: múlt és jelen sajátos összefoglalása
A teljes elbizonytalanodás, tévelygés
 A lovas a múlt idősíkjához köthető, de a jelenben üget
Eltévedése több féle képen érthető:
o Utalhat a múltbeli helyzetére
o De a múltból a jelenbe tévedésre is
Összeköt két idősíkot ezzel, érvényessé teszi a múltat a jelenben
A 7. vsz.: olyan utazónak láttatja a lovast, aki egy elvadult, civilizált világot újra
benövő környezet visszahúzó erőivel áll szemben, vagyis a jelenből a jövőbe tartana
Zárlat: a lovas jelzőinek felcserélésével ismétli meg az 1. strófát – körkörös szerk.
hoz létre- állandó ism. a történelem ciklussága. Az eltévedés áll.-ból nem lehet
kitörni

Ember az embertelenségben: (1916)

 Konkrét tört. Háttér:
1916: román csapatok betörnek Erdélybe magyarok menekülnek
Ady a Boncza- kastélyban van, látja az űzött székely vonulást
 Az emberi és költői helytállás bizonyítéka
 Az embertelen háborús világban az emberségért szólal fel
 Megszólal ismét a mégis – morál – meg kell menteni az emberiség értékeit a jövőnek