Nagykőrösi balladái

2020. december 16., szerda

8:36
Ballada:
 François Villon (15.sz)
o Ekkor: kötött versforma

 Népköltészeti eredetű

 Epikus műfaj (történetet beszél el)

o De: mind a 3 műnem jellemzői

 Tragédia dalban elbeszélve

o Rímelve elmesél egy történetet

o Vége szomorkás

o Költői sűrítés

o párbeszédek

o Nagy indulatok + érzelmek

o Sejtetés, elhallgatás: balladai homály

 Sok népnek : skótok, olaszok, spanyolok, szerbek,

székelyek
 Arany skót + székely mintára

 1853 után fordult a ballada felé

o Kísérletezett nagyobb terjedelmű művekkel, de

sikertelen --> ballada jobb lenne a gondolatainak

 Tematikus:
o Történelmi (konkrét időszak, valós történelmi

esemény)
 Allegórikusak
o Lélektani (bűn + bűnhődés)

 Népies téma

 Szerkesztés:
o Párhuzamos szerkesztésű (szűk keret + 2

cselekmény egymás mellett, ált. ellentétek)

o Lineáris-körkörös szerkesztés: cselekmény 1 szálon

fut végig, viszont az újabb szerkezeti egységeket

 ismétlődő versszakok választják el- időbeli ugrás,
szerkezeti vált. )
o Keretes szerkezet: kerettörténet/keretelbeszélésbe
beépül egy másik történet, visszatérünk, majd
egybefolyik egymással, ink Őszikék korszakban
 
 
 
V.László balladája
o 19sz. Divatos témája: több magyar szerző emelte ki

 P.S: Király esküje

 V.M: Cillei és a Hunyadiak

 Erkel Ferenc: Hunya László (opera Tóth Lőrinc

drámájára)
o 1853.

o Történelmi ballada (hunyadi kor)

o Szerkezet: párhuzamos szerkezet: hangulatok ellentéte

o Szólamok: V.László + összeesküvők + V.László

hangulatai természeti képekben (zaklatott, képzelődik)

o V.László udvari emberrel beszél (egy cseh)

o László fél: bűntudat, lelkiismeretfordulás (megszegte az

esküt, bűn)
o Cseh földön a rab: Mátyás

o Cseh földben a király: meghalt

o Allegórikus tartalom: elbukott szabadságharc utáni

megtorlások, az áprilisi törvények megszegése, vértanúk,

ártatlanok halála
 1853.sokan 48/49 miatt börtön --> esély arra h

visszajönnek, bíztatás
o Elkövetett bűntett mindenkit súlyt

o Sok homály: személyek, összeesküvés vége,

Walesi bárdok
 Párhuzam: Edward király = Ferenc József
  Bárdok = költők
 Erkölcsi kiállás: nem zengheti az elnyomó hatalom

dicsőségét
 Szerkezet: lineáris (egy szálon fut, időrend, ismétlődő

vsz. - időbeli ugrás)

Ágnes asszony
 Lélektani ballada, népies témájú

 Bűn + bűnhődés kettőssége

 Lineáris szerkezet: 1 történet

 Lineáris: 1 cselekményszál, időrendben

 Patak: 3 idősík + szerkezeti egység

 Történet: Ágnes asszony férjét megölte a szerető,

Ágnessel tervelték ki, ballada kezdete előtti rész

o 1.Patakban mosás: el akarja terelni a gyanút

o Börtön -> bíróság

o Börtönben: bűntudat, rémeket lát, megőrült, lelki

zavar-őrület
o 2.Patak: tiszta lepel-önmarcangolás, téboly, hetek v

hónapok
o Megöregedett, de még mindig mossa a régi rongyot

o 3.patak: több év, évtizedek, mert megöregedett

 Bűnhődés: lelki síkon

 Bűn: párbeszédekből derül ki, nem mindent tudunk meg

(indíték, hogyan) - balladai homály

 Több helyszín: első idősíkban, patak 3időben, börtön,

 Idősík az első részben: pataknál találkoznak vele,

elkapják, börtönbe vetik (napok/hetek)

 Középpont: úja meg újra a bűntény látomása --> véres

lepel
 Őrület: fokozatosan (néz maga elé -> rémek -> nem érti h

mit mondanak -> kényszeres munka

 Nem lehet megszabadulni a bűntudattól

Szondi két apródja

 Zsarnoki hatalom: Ali
 Apródok = költők
o Nem énekelnek Ali basának

 Keletkezés: 1856.
o Walesi bárdok után

o Pesti Napló c. újságban

 Deák Ferenchez közel álló (ellenzéki újság)

 Egy vezércikk helyett: önmagában is politikai

állásfoglalás
 Történelmi alap: 1552. törökök ostromolják Drégely
várát, Szondi György a várkapitány, halálig küzdött, ezért
a törökök eltemették, Drégely védőinek áldozata:
feltartották a sereget, igazi céljuk Eger -> kifutottak az
időből
 Tinódi Lantos Sebestyén: Budai Ali basa históriája:

még az ostrom megkezdése előtt a két apródot átadja

a törököknek (védelem)
 Sok irodalmi műben: Szondi alakja a középpont

 Itt: csak a múltban

 Jelen: az ostrom után, a vár elesett

 Szerkesztés: párhuzamos - török követ <--> apródok
 Apródok: elmesélik az ostrom történetét, Szondi
dicsősége <--> párbeszédnek kellene lennie
 Helyszínek: Drégeli rom - hegyorom - Sz. sírja
 Gyaur basa: Szondi a törökök szerint (hitetlen)
 Nem párbeszéd: nem reagálnak
 Lent: mulatozás
 Fent: gyászolnak
 Követ: csábítja őket le, minden földi jót kíván, nem kap
választ - türelmetlen lesz, fenyegetőzik, de az eredmény
ugyan az, Szondit dicsőítik
 Vége: török - apródok bebörtönzése + halál: hálát kellene
érezniük a megbocsátás miatt
 Apródok: hűségesek + erkölcsi elvek: ezt akkor is
vállalják, ha büntetést kapnak, nem tud ez a két világ
találkozni
 Aktuális utalás: jellembeli magatartást tanácsol a
költőknek, művészeknek, magyaroknak: nem szabad
behódolni az elnyomó hatalomnak (passzív ellenállás)
 Zenés feldolgozás: párhuzamosság megjelenése -
 Walesi bárdokkal párhuzam: elnyomó hatalom + költők
 Passzív ellenállás jelképe
 Az örök zsidó

 -életszakasz + pályaszakasz lezárása (nagykőrösi

korszak zárása)
 -Ahasvérus: örök vándorlás, soha nem pihenhet meg

 -költött személy, egész történetben E/1, utolsó vsz

 -párhuzam Ahasvérus = Arany

 -hangvétel: elégikus, búskomor, panaszáradat

 -paradoxon + ellentétek

 -otthontalanság: P.S sok utazása

 -jele: belső vívódás, nyugtalanság

 -Mi oka volt? Miért juthatott ilyen hangulatra?

 -sok

 Hamlet utalás: Hamlet véletlen gyilkolása

 Lírai önarckép, önvallomás

 -befejezés: egyszer majd számára is eljön a

megnyugvás: halál
 Refrén: megtöri az adott vsz mondanivalóját,

majdnem mindegyik sor végén pontok, egyfalyta

belső hang
 Személyes vallomás

 Nem lehet a szöveget konkrét életrajzi helyzetből

levezetni
 Hiteles: léthelyzet, hangulat, kudarc réme

 Tehetség --> kötelezettség

 Művészbetegség: közönség + megértés