Arany János

Élete:
 1817 04.02 Nagyszalonta
 Kevés földdel biró,földmüves család
 8 gyerek közül 2 maradt életben (tüdőbaj miatt)
 Iskolái
 1823-33 Nagyszalonta
 1833-35 Debrecen (Segédtanitói végzettség)
 NINCS ÉRETTÉGI

 1836- szinésznek áll

o Anyja meghal,apja megvakul,ezért felhagy a szinészettel
 1836-1839 korrektor (Rektorhelyettes) Nagyszalontán (Latin,mmagyar
Grammatika)
 1840- másodjegyző lesz
 1840- megházasodik - Ercsey Júlia
o Két gyermek 1841 - Júlia
o 1844 - László
 1844 Görög és Angol (Shakespeare) Drámákat dordit (Szilágyi István
rektor unszolására)
 1845 Júliis - Elveszett alkotmány megirása ---> Kisfaludy 25 aranyos
Pályázat megnyerése
 1846 Nyár - Toldi (Ez meghozza Petőfi Barátságát)
 1847 - Újabb Kisfaludy Pályázat megnyerése
o Ebben az időben sok Epikus müvet irt : Rózsa és Ibolya,
o Szent László füve, Murány Ostroma,Toldi estéje
  1848-as forradalom külső szemlélője volt
o Rövid ideig nemzetőr lett majd BM-I forgalmazó Pesten és
Debrecenben
 Orosz beözönlés után állásvesztés,bújdosás,anyagi visszaesés
 Fél évig nevelőslödött a Tisza Családnál
 1851- Tanár a Nagykőrösi főgimnáziumban
(Szenvedés Testi,Lelki problémák miatt) Petőfi,a Szabadságharc elvesztése
 1860- Pest, Kisfaludy Társaság igazgatója
o Itt bekapcsolódik az Irodalmi és Politikai életbe (Csaba trilógia első
része : Buda halála
 1863- Meghal Juliska, Aranyban elhallgat a költő
 1865 – MTA titkár
 1870 – MTA főtitkár
 1876 – Lemond a főtitkárságról
 1877 -- (Boldog Nyár) a Margitszigeten
o Itt titokban megirja a nem nyilvánosság elé szánt kapcsos könyv
verseit (Őszikék)
 1879- Toldi szerelme befejezése
 1882 ö8.22 - Halál
 Arany Balladái és költészete

1. Toldi után Petőfi elismerően köszönti : „Ki és mi vagy? hogy így tűzokádó
gyanánt | Tenger mélységéből egyszerre bukkansz ki”
2. Válasz episztolájában válaszol „S mi vagyok én, kérded. Egy népi
sarjadék, | Ki törzsömnek élek, érette, általa; | Sorsa az én sorsom, s ha
dalra olvadék, | Otthon leli magát ajakimon dala”.

 1840-es évek végén,közönség,és feladathiány miatt költői válságba kerül

o Kiutat akart keresni
 Byron stilusú romantikus,epikus művek melyekben világgyülöletét fejezi
ki (Bolond istók 1850)
 Később népies idillek,tanitó költemények alkotása (Családi
kör,fülemüle,a bajusz)
 A végleges megoldást a balladák jelentik
 A Ballada a romantika korszakában igen népszerü, (Eredetileg
népköltészeti müfaj)
o Greguss Ágost meghatározása, miszerint „a ballada tragédia
dalban elbeszélve”
o A három münem határán helyezkedik el a Ballada
 Dráma : Párbeszéd,értékvesztés,bün-bünhődés
 Lira : Verses Forma
 Epika : Történetet mesél el
 Arany a Skót,Kelta és székely balladákat tekintette mintának
 Első Balladák 1853 - Nagykőrös (Nagykőrösi balladák)
 Témái általában a történelem sötét korszakaiból származik (Jelképezve a
császár elleni lázadást)
Arany balladák jellegzetességei :
 Arany ismerte a skót és székely népballadákat, valamint a románc-
jellegű déli balladákat is. Művészetére elsősorban a skót, később
székely népballadák voltak hatással. Arany megőrizte a népballadák
tragikus komorságát, a formára jellemző gyakori ismétlést
(sorismétlés, alliteráció), de míg a népballadákban a bűn
elkövetésén vagy a büntetés végrehajtásán van a hangsúly, addig
Aranyt a bűnhődés lélektana foglalkoztatta.

Csoportositása :
 Felosztás szerint
o népi témájú balladákat (pl. Vörös Rébék, Ágnes asszony,
Tengeri-hántás, Szőke Panni),
o történelmi balladákat (V. László, Mátyás anyja, Szondi két
apródja, Tetemre hívás),
o városi balladákat (Híd-avatás, Kép-mutogató).
 Korszak szerint
o nagykőrösi balladák (1850-es évek): Ágnes asszony, Zách
Klára, Szondi két apródja, A walesi bárdok
o Utolsó pályaszakasz balladái (1870-es évek): Tengeri hántás,
Híd-avatás, Vörös Rébék, Tetemre hívás, Kép-mutogató (az
utóbbi korszakban feltűnő, hogy sokkal nagyobb hatással
voltak rá az archaikus néphiedelmek, babona)
Tematikája
 Arany balladáiban (a népballadákhoz hasonlóan) egy súlyos bűn –
legtöbbször gyilkosság – a történet kiindulópontja. Több esetben a
bűn már korábban megtörtént (pl. „halva találták Bárczi Benőt”,
„véres leplét mossa, mossa”), a körülményekről nem sokat tudunk
(kivétel pl. A walesi bárdok). A történet végére a bűnelkövetés
körülményeiről többet tudunk, de részleteiben nem ismerjük meg
(balladai homály).

 Aranyt a bűnös lelki vergődése foglalkoztatja leginkább. A bírói

ítéletek (büntetések) sok esetben meglepően enyhék (pl. sem Kund
Abigél, sem Ágnes asszony nem kap büntetést) vagy nincs idő
(Vörös Rébék) vagy nincs lehetőség jogi büntetés kiszabására (A
walesi bárdok). Arany tehát különbséget tesz büntetés és bűnhődés
között: a büntetés kívülről jön (ez a népballadákra jellemző), a
bűnhődés pedig a hős kínzó lelkiismeretfurdalása, amely időben
nem belátható (nem letölthető). Ezért olyan gyakori Arany
balladáiban, hogy a bűnösök megtébolyulnak, rögeszméik rabjaivá
válnak.
  Témában gyakran megjelennek ősi hiedelmek, pl. a boszorkányhit
(Vörös Rébék), a gyilkos megjelenésére vérző seb (Tetemre hívás)
vagy a modern spiritizmus, asztaltáncoltatás (Kép-mutogató).

 Városi balladáiban a modern kor, a századvég talajvesztettségét is

kifejezi (öngyilkossági hullám – Híd-avatás).

Szerkezeti és Formai változatosság :

 Arany balladáiban bonyolult variációit találjuk a tér-idő-cselekmény

szerkesztésének és az elbeszélésmódnak.

 Szegedy Maszák Mihály szerint vannak balladák lineáris

cselekménnyel (Zách Klára), és körkörösek, amelyekben a kezdőkép
visszatér (Ágnes asszony), harmadrészt többszólamú, polifonikus,
párhuzamos szerkesztésűek (Szondi két apródja; Tengeri hántás).

 Arany kedveli a keretes szerkesztést, ennek többféle variációja

előfordul. Pl. Ágnes asszony visszatérő kezdőképe, a mosás, de a
végén időben végtelenítve. Hasonló A walesi bárdok variációs
kerete (léptet ill. vágtat fakó lován). A Híd-avatásban az öngyilkos
fiú története jelenti a keretet, ami egy nagyarányú haláltánc-
látomást fog közre.
 Formailag és egyben tartalmilag is külön csopotot jelentenek azok a
balladák, amelyekben Arany mintegy narrátorként, külső
megfigyelőként de az eseményeket kommentálva van jelen: pl.
Ágnes asszony visszatérő fohásza: (Oh, irgalom atyja, ne hagyj el).

 Még erősebben jelenik meg a Tengeri hántásban és a Kép-

mutogatóban, ahol mesélőként van jelen, és időnként kiszól a
történetből: pl. Ti, leányok, ne tegyétek, ill. Nézz e képre, halld meg
dalom.