Arany János: Szondi két apródja

I. A vers keletkezése
A szabadságharc bukása után 7 esztendővel 1859-ben írta ezt a verset Arany János, amikor
Nagykőrösön tanított. Azt mutatja meg benne, hogyan lehet az emberi tisztaságot megőrizni.
Nem lehet mindenki kivételes bátorságú, emberfeletti erejű hős, de a két apród tisztessége és
hűsége mindenki által vállalható magatartásforma.

II. A vers történelmi háttere

A XVI. században a török birodalom hatalmas erejű támadásokat indított Magyarország
elfoglalására. II. Szulejmán 1552-ben sorra foglalta el az ország fontos várait, városait.
(Temesvár, Gyula, Szolnok.) Drégely várát Szondi György védte. Ali budai pasa 100.000 fős
hadsereggel indult Drégely vára ellen, amelyet mindössze 150 katona védett. A hatalmas
túlerő nem félemlítette meg a magyarokat. Tudták, minél tovább kitartanak, annál kevesebb
várat lesz képes elfoglalni abban az évben a török hadsereg. Ezt a hősi erőfeszítést jeleníti
meg Arany.

III. Irodalmi forrás

Tinódi Lantos Sebestyén: A budai Ali basa históriája címmel históriás énekben számolt be a
vár ostromáról.

IV. A vers szerkezete

A vers kezdősorai bemutatják a helyszínt és az időt (vershelyzet): Drégely várából füstölgő
rom lett, a törökök a völgyben ünneplik a győzelmet, a hegyoldalban Szondi siratja két
apródja.
Ali szeretné megkaparintani magának a két énekest, ezért egy szolgát küld hozzájuk: álljanak
Ali szolgálatába.
Szemléletes ellentétpár fejezi ki ezt:
fent (hegy) lent (völgy)
két apród sokaság

Az ötödik versszaktól kétszólamú verssé válik a ballada.

A páratlan számú sorokban az apródok históriás énekét halljuk Drégely ostromáról, Szondi
helytállásáról.
5. vsz.: Ali megadásra szólítja fel Szondit.
7. vsz.: Szondi közli: sohasem adja meg magát.
9. vsz.: Megindul az ostrom
11. vsz.: Szondi minden értéket megsemmisít a várban, hogy ne legyen semmi prédája a
törököknek.
13. vsz.: A megsemmisítésből csak a két apród marad ki, akiket szépen felöltöztet, hogy Alit
szolgálva életben maradjanak.
15. vsz.: Szondi emberfeletti harca a végső rohamban.
17. vsz.: Szondi halála
19. vsz.: Az apródok megátkozzák azt, aki megölte Szondit.

Az ostrom bemutatása aktív igék segítségével válik erőteljessé, mozgalmassá. (Pattog a

bomba, röpked a gránát.) Szondi küzdelmét és alálát az ismétlésekkel, fokozásokkal erősíti.
(Hogy vítt ezerekkel, hogy vítt egyedül!) Szondi korát, a históriás énekek stílusát a régies
szavakkal idézi fel. (feljöve, vítt, álgyú, ezerekkel, lőn)
 A páros számú sorokban a török szolga próbálja meg rávenni az apródokat, hogy Alit
szolgálják.
6. vsz.: hízeleg (Szép úrfiak)
8. vsz.: minden szépet és jót ígér
10. vsz.: a fenyegető éjszakával ijesztgeti az apródokat
12. vsz.: türelmetlenné válik (Aztán – no, hisz úgy volt! Aztán elesett!)
14. vsz.: még egyszer megpróbál kedves lenni, és Szondi végakaratára figyelmezteti őket.
(S küldött Alihoz)
16. vsz.: magával ragadja az apródok éneke – a törökök legnagyobb hőséhez hasonlítja
Szondit
18. vsz.: sikertelensége miatt dühös lesz, s durván közli az apródokkal, mi lesz velük, amiért
nem engedelmeskednek Alinak (vesszeje vár, és börtöne kész Ali úrnak)

V. A vers műfaja: ballada

A balladában mindhárom műnem jellemzői megtalálhatóak.

Az epika jellemzői:
Mint minden epikus műnek, ennek is története van.
I. Előkészítés (expozíció)
A helyszín és a szereplők bemutatása (Ali, szolga, apródok – Drégely)
II. A cselekmény kibontása
1. Konfliktus
Az apródok nem hajlandóak Alit szolgálni.
2. Bonyodalom
Az apródok éneke
A török szolga próbálkozásai az apródok meggyőzésére
3. Tetőpont
A két apródra büntetés vár
III. A megoldás hiányzik a történet végéről. Arany az olvasókra bízza, hogyan képzelik el az
apródok további sorsát.

A líra jellemzői:
Formája vers
Költői képek találhatók benne
- megszemélyesítések: nyájas, szép zöld hegyorom, leskel a hold,
- hasonlatok: mint bástya feszült meg romlott torony alján
- metaforák: gyöngypár, hadd fűzne dalokból gyöngysorba füzért
Rímei: abab – keresztrím
Érzelmeket fejez ki:
- az apródok bánata
- a szolga félelme, haragja
- Ali öröme a győzelem miatt

A dráma jellemzői:
Sorsfordulókat mutat be
- Szondi halála és hőssé válása
- Az apródok nemes ifjakból rabokká válnak
Drámai közlésformák – párbeszédek
- Ali és a szolga között
- Az apródok és a szolga között