2.

Arany János balladaköltészete

Bev.:

- Az irodalmi közvélemény Arany J.-t Petőfi mellett az egyik legnagyobb magyar

költőnek tartja.
- A XIX. sz. egyik legkiemelkedőbb alakja

Életrajza: +Pályakép

- 1817-ben Nagyszalontán született

- késői, beteges gyermek (1 nővér – huszon évekkel idősebb, többi 8 testvér meghalt)
 szülei nagyon féltették
- okos gyermek, 5 évesen írt- olvasott-megtanult latinul
- (elemi iskola, algimnázium Nagyszalontán – 14 évesen segédtanítói állás (2 év utána gimn.)
- Debrecen –kollégium (1830-tól) – Kisújszálláson segédtanító (tan. felfüggesztette)
- gimnázium vége előtt vándorszínésznek állt – 1. <3: Klári (színésznő)
- álom: Anyja meg fog halni -> gyalog hazaindul
 anyja meghal, apja megvakul -> fia segítségére szorul: A. a Nagyszalontai iskolában
lesz igazgatóhelyettes (+ magyar, latin tanár), később Nagysz. aljegyző (kb. 1840))
- megnősül: Ercsey Julianna
 1841: lányuk születik hétköznapi élet
 1844: fiuk (A. Laci)
- 1842: fordulat- Szilágyi István (régi iskolatárs) ösztönzi Aranyt, hogy ókori görög
tragédiákat fordítson
- I. koszak: PÁLYAKEZDÉS (1845-50)
- 1845: Kisfaludy Társaság –vígeposzra pályázat: Elveszett Alkotmány c. mű – jobb
híján nyert
- 1847: K.T. – népies témájú műre pályázat: Toldi (kritikákból tan., sokkal
összeszedettebb)
 hatalmas siker, elismertség
 Petőfi barátsága
 elkezd komolyabban foglalkozni az írással
- verses epikai művek
- népies vonások, mi egy költő feladata stb -> Petőfihez hasonló
- erkölcsi kérdések, tanítói szándék
- 1848: nem központi alak a forradalomban és szabadságharcban, de szimpatizáns ->
bukása után bujdosnia kell (állását, vagyonát elvesztette) -> eltávolodott
- 1851: Nagykőrösi ref. gimn.-ban tanít, később tankönyveket is ír

- II. koszak: NAGYKŐRÖSI KORSZAK (1850-60)

- jellemző a lírizálódás – megtalálja saját hangját (A.J.-i hang, verselés)
- elégikus, melankónikus hangvétel (szabharc)
- érzékény jelleme tettenérhető – kissé mellőzve, hátérbe szorítva érzi magát
(csalódás, kudarc Toldi ellenére)
- egész költészetét áthatja a bizonytalanság, zavarodottság önmagával szemben
- pl.: Letészem a lantot, Ősszel, A lejtőn – versek
Ágnes asszony, A walesi bárdok, Szondi 2 apródja, V. László – balladák
Bolond Istók (verses reg ), A nagyidai cigányok (víeposz) – epikai művek
- 1859: MTA tagja
 - III. korszak: pályája csúcsán (1860-77)
- 1860: Kisfaludy Társaság igazgatója – tekintély, népszerűség
- folyóiratok(irodalmi): Koszorú, Szépirodalmi figyelő(- közízlés formálására)
- 1865: MTA titkára, később főtitkára
- lánya meghal -> törés – irodalmi némaság, remete költő, margitszigeti nyaralójába
vonul vissza – inkább irodalomszervezéssel fogl.
- 1877-től újra ír -> magának

- IV. korszak: ŐSZIKÉK (1877-82)

- utolsó évek költészete
- Margitsz. újra ír- nem a nyilvánosságnak – nincs tanító szándék
- lelkiállapota harmonizálódott
- 1856: Gyulai Páltól kap egy jegyzetfüzetet „kapcsos könyv” -> ebbe ír = „Őszikék”
- gyakori motívum a halál, elmúlás
- pillanatnyi hangulatokat, benyomásokat örökítenek meg ezek a versek pl.: Epilógus,
Mindvégig, A tölgyek alatt
- balladák: bűn-bűnhődés motívuma, komor hangvétel pl.: Tetemre-hívás, Híd-avatás,
Tengeri-hántás, Vörös Rébék
- 1882: Petőfi szobrot avatnak, megfázik, meghal

Balladák:

- „tragédia dalban elbeszélve” -> mind3 műnembe tartozó műfaj

o dráma: párbeszédes jelleg, végkifejlet
o líra: érzelmek, forma
o epika: történetet mond el
- előadásmód: szaggatott, sok kihagyás – „balladai homály” – továbbgondolásra hív
- cselekmény: sűrített
- végkifejlet: tragikus (+vígballadák)
- balladai hős érzelmei, lelkiállapota hangsúlyos
- Arany János balladái:
o népköltészetből merített ihletet
o neki köszönhető, hogy a XIX.sz.-ra Magyarországon is közkedvelt műfaj lett
o Aranyra jellemző, hozzá kötődő műfaj
o lélektaniság, bűn-bűnhődés
o csoportosítás

téma szerint szerkezet szerint keletkezés szerint

történelmi egyszólamú-körkörös Nagykőrösi (korai)
pl.: V. László pl.: A walesi bárdok pl.: Ágnes asszony

népies egysz- lineáris Őszikék

pl.: Ágnes asszony pl.: Híd-avatás pl.: Vörös Rébék
nagyvárosi párhuzamos =
pl.: Híd-avatás többszólamú
romantikus pl.: V. László
pl.: Tetemre hívás
- Ágnes asszony:

o Nagykőrösi korszak:
o szerkezet: körkörös, ciklikus – mosás aktusa
 + refrén: „Oh! irgalom atyja ne hagyj el”
 ki mondja?- elbeszélő/Ágnes a. –homály
 szerep – kiegészítés: vészjelzés, sejttetés, szörnyülködés –
intenzívebb, érzelemdúsabb hangulatot teremt
o téma: népies, paraszti környezetben játszódó lélektani ballada – bűn-
bűnhődés
o cselekmény:
 Ágnes asszony mos – kérdezgetik (hol a férje), kitér a választól
 börtönbe kerül – része volt férje meggyilkolásában (szeretője tette) –
homály: mit tett
 a tett súlya az őrületbe kergeti – felmentik
 őrület: kényszeres mosás
 falu bolondja válik belőle
o sok költői eszköz: pl.: ellentétek (pl.:fehér de véres leple)
 „egy sugár a börtön Napja” – ellentét, túlzás, rész-egész viszony,
metafora
 tömény szöveg
o dőlt betűs szavak: fontosak
 megőrülne – itt kerül először elő -> ’kezdődik’
 megbomlott – 2 értelmű (+ élesebb szó)
 akkor éjjel – gyilkosság éjszakájára utal
o műfaji jellemzők:
o dráma: tragikus elemek, értékpusztulás (- gyors, visszafordíthatatlan pl.: Á.
férje meghal, Á. megőrül), párbeszédes jelleg – homályok (alkotói társiasságot
vár)
o epika: történetet mond el, hely-idő-csel.-jelenetek (pl. több évtized)
o líra: forma
 - Vörös Rébék:

o Őszikék korszak:
o lineáris szerkesztésű
o népies téma – alapmotívum: népi hiedelem (keretben)
 Vörös Rébék (Rebeka) madárrá változott – néha varjú néha öreg néni
 ahol megjelenik, balszerencsét hoz
 refrén: „… kár, hess madár” – elkergedtés (ki mondja? elbeszélő, D.,
T.)
o Pörge Dani <3 Sinko Tera (kacér lány)
 Rébék rábeszéli D.-t, hogy vegye el T.-t
 D. ezt megbánta azóta
o R. gyakran meglátogatja őket – D. nem szereti, elkergeti
 ne zavarja meg az életüket
 T.: ne rontsa meg – hűséges szeretne maradni
o R. buzdítja T.-t, hogy legyen hűtlen – Kasznár (gazdatiszt)
 T. beadja a derekát
o megromlik a házasság - homály
 D. türelmes
 bölcső -? homály
 R. továbbra sem hagyja őket – D. türelme elfogy -> lelövi R.-t (T.-
elküldi)
o falu a szájára veszi -> D. bujdosik
o R. varjú képében visszajár
o palló: keskeny, szembe jön a Kasznár - csak 1 ember fér el (szimbolikus jel.)
 egyikőjük leesik: Kasznár (- homály:? meghal)
 varjú károg
o D. tovább bujdosik, varjú nem tűnik el – lelkiismeret? – folyton követi (azt
jósolja, hogy úgyis meg fogják találni)
o madarak D.-nak esnek – falják – szemét Rébéknek
 = falu népe – megtalálták
o T.: sír – megbánta a tettét – már ő is kergetné Rébéket
o zárlat: keret – hiedelem

Bef.:

- mai napig jelentősek – Arany év (2017)

- fiatalság körében is – pályázatok, feldolgozások
- személyes vélemény:
 4. JÓKAI MÓR: Az arany ember

Jókai Mór:
rendkívül sok művet írt, termékeny író volt
a magyar romantikus prózairodalom egyik, ha nem a legkiemelkedőbb alakja
nagyon olvasott, és népszerű író volt

Regényvilágának főbb jellemvonásai:

az általa alkotott próza más volt, mint az eddigiek, újított:
közérthető, egyszerű nyelvezettel írta műveit, ezáltal könnyen olvashatóvá váltak
regényei
műveiben a romantikus vonások dominálnak
a szereplők jellemüket tekintve legtöbbször vagy jók, vagy rosszak
a mű során nem figyelhető meg jellemfejlődés a karaktereknél
a cselekmény lineárisan halad
az események gyakran több szálon futnak, és ezek a szálak később egy
csomópontba futnak össze
sokszor összefutunk mellékszálakkal, anekdotákkal
gyakorta történnek váratlan, meghökkentő fordulatok
sok természetleírás

Az aranyember:
keletkezése:
1872-ben jelent meg, folytatásokban
Jókai azt állította, hogy Az aranyember a legjobban sikerült műve, ez volt kedvenc
regénye
népszerű alkotás volt, több nyelvre is lefordították
sok benne az önéletrajzi elem (pl: Szerelmi háromszög, Komárom, Balaton)
Balatonfüreden keletkezett, rövid idő alatt (pár hónap)
az alap történetet egy hajóúton hallotta egy nemes öregasszonytól
kiábrándultság látszik a műben (ez valószínűleg saját életéből származott)
Miben nyilvánul meg? politika, társadalom kritikája (pl. kereskedők világa
Komáromban)
szerkezet:
legösszetettebb, legjobban megszerkesztett műve Jókainak
nincsenek ide oda kalandozó történetek, anekdoták
a cselekmény lineáris, egyszerű vezetésű
5 nagyobb részből áll szerkezetileg
ezek a részek valamilyen fontos helyszín, vagy központi szereplő után
lettek elnevezve: Szent Borbála, Noémi, Senki szigete….

Szent Borbála fontossága!!!

Visszatérő motívumok:
 Hold, vörös félhold: Tímár lelkiismeretfurdalásának jelévé válik
Vörös félholddal jelölt zsákban találja a kincseket,
kételkedik,
hogy jogosan használta-e fel őket, miközben azok
Tíméát illették

 Senki - szigete: Tímár kettős életének helyszíne

Megjelenik Krisztyán Tódor
A két lány (Tíméa és Noémi) találkozik, de nem
szimpatizálnak
egymással, össze is vesznek a macskán
Ők a későbbiekben, igaz hogy tudatlanul, de befolyásolni
fogják egymás életét

 Tímárt aranyembernek hívják: állandó jelzőjévé válik (eposzi kellék)

okai:
1. gazdag
2. amihez nyúl, az jól sül el
3. segítő szándékú
Tér-idő szerkezet:
 helyszínek:
Senki szigete: -kettős életének helyszíne
-idilli, utópikus világ, keményen dolgoznak
-romantika képe: messze mindenkitől, kiszakadhattak a
rossz környezetből->Russoi világot foglalja magában
Komárom: -kereskedőváros, az tud megélni, aki bátran befektet
-pénzorientált társadalom
-kereskedelem, üzlet hajtja az embereket
-realizmus felé mutat->látjuk, hogy Tímár miért vágyik el innen
Balaton: -sorsfordító helyszín
-Tímárnak váratlanul, véletlenszerűen megoldódik a promlémája
-Tódor meghal, ez kapóra jön neki
 idő: kb. 10 év lehet az egész cselekmény
a történet után 40 évvel látjuk újra a szigetet, ahol Tímár ősei élnek
boldogan
 lineáris szerkezet
 egyenletes tempó

Szereplők jellemzése:
 Tímár: -bonyolult jellem, árnyalt személyiség(jó és rossz tulajdonságok
is)
-pozitív hős, de nem mindig egyértelmű
-leleményes, ügyesen játsza ki a törvényt
-ellopja kincset, ez végig kísérteni fogja
-folyamatosan vívódik, előtérbe kerül a lelki világa, bűntudata
-Brazovicsot beleugrasztják az üzletbe->belehal, hogy átverték
-kettős életet él: feleségét, Timéát nem szereti, a Senki szigetén
megismerkedik
Noémivel->mélypontra kerül, öngyilkosság gondolatával is
foglalkozik

 Timéa: -szoborszerű, nincsenek érzelmei

-fegyelmezett, visszafogja magát, eltűr mindent, nincsenek hirtelen
tettei
-eddig az apjával élt Ali Csorbadzsi
-jólelkű, önzetlen, nem tudjuk, hogy mi játszódik benne
-elfogadja, hogy a férje eltűnik néha
-a történet mártírja: csak hálából megy Tímárhoz, de hűséges hozzá
 Noémi: -temperamentumos, nem annyira passzív, mint Timéa
-becsületes, tiszta, jólelkű, idealizált
-nem rontotta el a társadalom gonoszsága
-ő sem kérdőjelezi meg Tímár eltűnéseit
-igazi Jókai hős

 Athalie: -gonosz, aljas, de meg tudjuk érteni

-féltékeny Tímeára, tönkre akarja tenni
-édesanyja szolgálólány volt, emiatt megveti, lenézi őt
-elkényesztetett

 Krisztyán Tódor: -világutazó

-nem szimpatikus
-Tímár megpróbálja átverni
-nem tud tisztességesen élni->büntetése: halál

 Kacsuka: -szeret udvarolni

-férfias, udvarias
okos, furfangos(kenyérsütős tipp Tímárnak)

Romantikus-realista vonások a műben:

-idealizált, eszményített szereplők
-jó<->rossz
-jellemfejlődés hiánya
-természet harmóniája(Senki szigete)
romantikus
-gazdag, érdekes tájleírások
-zárlat (jutalom, büntetés), természetbe való kivonulás(Rousseau)
-váratlan fordulatok, véletlenek
-Szent Borbála út során kalandok

-Tímár jelleme
-lélektaniság előtérbe kerül
-pontos kortárs irodalom jellemzése realista
-pesszimizmus, kiábrándultság
5.Tétel: Madách Imre: Az ember tragédiája

Madách Imre (1823-1864)

1823. január 21-én Alsósztregován született.

Apja, sztergovai és kelecsényi Madách Imre császári-királyi kamarás, anyja Majthényi Anna.

Az apa 1834-ben meghal; anya a családi hagyományokhoz méltóan akarja nevelni

gyermekeit. Kivételes eréllyel irányítja a négy vármegyében fekvő, körülbelül hatezer holdas
birtok ügyeit, méltó módon adta férjhez két lányát, és iskoláztatta három fiát.

Madách a váci piarista gimnáziumban teszi le a vizsgáit. 1837 és 1840 között a reformkor
pezsgő időszakában Pesten előbb filozófiai, majd jogi tanulmányokat folytatott. Tizennyolc
évesen ügyvéd lett és elsőkötetes költő (Lantvirágok, 1840).

1845-ben házasságot kötött Fráter Erzsébettel, akitől három gyermeke született.

A szabadságharc bukását nemcsak az ország, hanem családja, közvetlen környezete

tragédiájaként is megéli, ugyanis Madách katonákat bújtatott, amiért később börtönbe is
zárták.

1852-ben Kossuth titkárának, Rákóczi Józsefnek bújtatása miatt egyévi börtönbüntetésre

ítélik, majd Pestet jelölik ki kényszerlakhelyül. Házassága megromlik, 1854-ben elválik
feleségétől. Alsósztregovai magányában irányítja birtokát.

A Bach-rendszer bukása után, 1861-től Balassagyarmat országgyűlési képviselője, a Felirati

Párt tagja

1864. október 5-én Alsósztregován halt meg

Legfontosabb művei és kötetei: Lantvirágok

Mária királynő

Férfi és nő

Csák végnapjai

Vadrózsák

1852-1860. Az ember tragédiája

A civilizátor

Mózes
Ember tragédiája

A mű kritikusa Arany János volt. Aranynak kezdetben nem tetszett a mű, különösen, hogy a
Teremtőt Madách egy munkájára önelégültséggel tekintő mesteremberként mutatta be.
Hónapokkal később Arany mégis végigolvasta a darabot és rájött, hogy elhamarkodottan
ítélt, mikor azt mondta, az csak utánzása a Faust-nak. Az átolvasás során bele is javított a
kéziratba, így nem tudni, pontosan mekkora rész jutott neki a Tragédia megírásából, de a
levelezésekből kiderül, hogy Arany csak stilisztikai, helyesírási változásokat eszközölt a
művön, így a Tragédia gondolati szerzőjének mindenképp Madách Imrét kell tekintenünk.

Világdráma, a lét alapvető kérdéseit kutatja többnyire a mítoszokhoz visszanyúlva.

 Összetett műfaj, amelyben összefonódik a drámai és gondolatlírai jelleg. Nem a

külsődleges drámai akció a fontos, hanem a szereplőkben lejátszódó gondolatok
kivetítése.

 Kétszintes dráma:
o Az alsó szín ezek közül az evilági történések színhelye
o a felső pedig az amelyik az evilági szintet törvényekkel ellátjaaz alakok
azokat a kozmikus erőket jelképezik, amelyek a világ folyását irányítják.
 A küzdelem lényege, hogy a felső szint ellentétes erői egymás rovására akarnak
döntő befolyásra szert tenni az ember fölött.
 A mű szinte kivételes jelentősége és sajátossága a magyar irodalomban, hogy az
emberiség történetét feldolgozva egyetemes szintről próbál választ adni a nemzeti
problémákra.
 Ez a tragédia olyan művészeti alkotás, amelyben Madách mindazon kérdéseket
felveti, melyek foglalkoztatták a század emberét.
 A három szereplő közül Ádám és Lucifer a hegeli dialektika két ágát képviseli, s
ennek megfelelően - a történeti színekben mutatott emberi alakjuk ellenére is - inkább
tézisfigurák, eszmehordozók. (tézis, antitézis, szintézis)

 Szerkezet:
o Az 1-3, és a 15. a mitikus, bibliai keretszínek.
o A 4-14. szín Ádám álma az emberiség történelméről, ezen belül a 4-10. a
múltat, a 11. Madách jelenét, a 12-14. a jövőt mutatja be.
o Madách véleménye szerint az emberi történelmet nagy eszmék irányítják.
Szerinte egy-egy eszme megjelenik, kibontakozik, de megvalósulása során
eltorzul, embertelenné válik, s ebből az ellentétből egy új eszme születik.
Történeti színek
1. szín: A Menny

Isten megteremti a világot és az angyalok kara dicsőíti ezért. Ám egy közülük, Lucifer
szembefordul vele. Kiválik az angyalok közül és mindenhol ellentétet akar szítani. Isten neki
adja a tudás és halhatatlanság fáját az Édenben. Lucifernek ez a kis föld is elég, hogy
megteremtse a tagadást. („Fukar kezekkel mérsz, de hisz nagy Úr vagy”)

2. szín: A Paradicsom

Ádám és Éva a Paradicsomban felfedezik a tudás és halhatatlanság fáját, de az Úr megtiltja,

hogy vegyenek róla. Ekkor megjelenik Lucifer, aki ráveszi őket, hogy egyenek a fák
gyümölcséből, de a halhatatlanság fájáról nem esznek. Tettük miatt kiűzettnek a
Paradicsomból.

3. szín: A Paradicsomon kívül

Ádám és Éva megpróbál otthont teremteni. Ádám tudást kér Lucifertől, aki egy álmot bocsájt
rá, és ezen keresztül kíséri végig a történelmen.

4. szín: Egyiptom

A nyitó–uralkodó eszme és gyakorlat a “milliók egy miatt” elv. Ádám fáraó, Éva rabszolganő.
Éva férje meghal egy piramis építése során. Ádám magához veszi Évát, és az ő szavaira
ábrándul ki eszményéből.

5. szín: Athén

A szabadság és egyenlőség eszme gyakorlata az athéni demokráciában. Madách a XIX.

század felelős liberális gondolkodóinak legfőbb dilemmáját veti fel, amennyiben a szabadság
és egyenlőség kölcsönösen kioltja egymást, az egyenlőség nevében a tömegre ráruházott
szabadság önmaga paródiájára változtatja a demokráciát, hiszen a tömeg a demagógok
befolyása alá kerül, annak a véleményét szajkózza, aki utoljára szólt, vagy aki közvetlen
érdekeit harsogja. Ellentétbe kerül az egyén és a tömeg is; az egy mindenkiért heroikus
magatartásformája éppúgy terméketlen – mert megbukik a tömeg értetlenségén –, mint a
mindenki egyért abszolutizmus.
6. szín: Róma

Ádám kiábrándulva az eszme és megvalósulás tragikus ellentmondásából az élvezetek

világába menekül. A hedonizmus azonban zsákutca. A boldogság, az eszmények világára
Éva emlékezteti, felidézve a Paradicsomot. A tehetetlenségből, az eszméktől való
elfordulásból Péter apostol megjelenése lendíti ki. Az új eszme, a kereszténység által
képviselt szeretet, illetve testvériség lenne hivatott arra, hogy föloldja és perspektívát adjon a
szabadság és egyenlőség antitézisének.

7. szín: Konstantinápoly

A kereszténység gyakorlata nem igazolja vissza Ádám lelkesedését. Dogmatikai viták

takarják el a szeretet gyakorlatát. A dogmává merevedett, vallási háborúkba torkolló
keresztény vallás ellehetetleníti az egyéni boldogságot is. Az előző szín végén megjelent
keresztből a gyűlölet és meg nem értés jelképe lett.

8. szín: Prága I

Ádám újra menekül, ezúttal a tudományok aszkézisébe. Kepler az ég titkait kutatja, közben a
mindennapos megélhetés gondjaival küszködve horoszkópokat gyárt, hogy felesége anyagi
igényeit kielégítse. A szín végén Ádám álomba merül.

9. szín: Párizs

Álom az álomban. Az eddig megfigyelt és uralkodó eszmék együtt jelennek meg a

forradalom jelszavában. Az ellentmondás azonban feloldhatatlannak látszik az eszmék
között, a gyakorlat eltorzítja a legnemesebb ideákat is. A forradalmi terror fölfalja saját
gyermekeit, éppúgy, mint az athéni demokrácia korában, önjelölt népvezérek csúfítják el a
jelszót.

10. szín: Prága II

A szín legfontosabb tanulságát a felütés hozza, mely értelmezi az álom az álomban

történteket. Párizsra visszaemlékezve Ádám nem ábrándul ki, egyszerre látja az esemény
“bűnét és erényét”.
11. szín: London

A jelen színe, a liberalizmus győzelme, pontosabban az eszme rendszerből a

szabadságeszme realizációja. A szabadverseny világa ez, ahol egyetlen értékmérő a pénz,
amelyen nemcsak árut, hanem eszmét és érzelmet is lehet vásárolni. A Madách által
ábrázolt világ, amely elszakadt az erkölcsi törvények világától. A szín végén a haláltánc.
Csak egyedül Éva az, aki túllép a síron, hiszen õ ellentmondásos női mivoltában is a
költészet és az ifjúság jelképe.

12. szín: Falanszter

Ha a végtelenné tágított társadalmi szabadság nem volt képes korlátozni az életet, jogos
igény merül fel, hogy az észszerűség és a ráció szabja meg a határokat. Az utópia, a
tökéletes világ, a teremtés korrekciója logikusan nő ki a liberalizmus eszme rendszeréből. A
józan ész uralma azonban szükségszerűen leszűkíti és elszürkíti a sokszínű és gazdag
életet, kizárja belőle mindazt, ami a ráción innen vagy túl van: a művészetet, az érzelmeket,
az emberi vonzalmat. A rend nevében föladott szabadság leveszi ugyan az ember válláról az
egyéni döntés és felelősség terhét, de meg is fosztja mindattól, ami emberivé teszi az életet.
Éppúgy a haszonelvűség uralkodik, mint a londoni színben.

13. szín: Az űr

A különböző megvalósult és lehetséges társadalmi formációkból kiábrándulva Ádám az

emberi szabadság, szabad akarat végső bizonyítékát keresve ki akar szakadni a földi
világból. A probléma antropológiai szinten vetődik fel, hiszen a test kiszakadása egyúttal
annak pusztulását is magával hozza, és Ádám számára annak felismerését, hogy az emberi
szabadságnak nem csupán társadalmi, hanem természeti határai is vannak; s a természeti
determináltság ugyanakkor meg is védi Ádámot a pusztulástól. A Föld Szellem szavára
Ádámban először vetődik fel a cél és küzdelem kettősségének problémája, melyben Ádám –
előlegezve a 15. szín tanulságát – a küzdelem fontosságát hirdeti.

14. szín: Eszkimó szín

A Föld egy hóval borított, kies világ, a Nap a kihűlését követően vált ilyenné. Az ember
elvesztette emberarcát, küzdelme inkább a megélhetésért folyik, ez küzdelem a létért elv
ember és természet viszonyában jelentkezik, előrevetítve az ember vereségét, hiszen “sok
az eszkimó és kevés a fóka”, “homo homini lupus”. A XIX. századi természettudományos és
filozófiai eszmék hatása és jelentkezése a tragédiában.

15. szín: Záró szín

Lucifer és Ádám vitája folytatódik, Lucifer még az ember szabad akaratát is tagadja. Ádám
már az öngyilkosságot fontolgatja, hogy bizonyítsa igazát: ő igenis rendelkezik szabad
akarattal. Ekkor megjelenik Éva, és közli, hogy gyermeket vár. Ádám belátja, hogy
mindenképpen folytatnia kell a harcot, de tele van kétségekkel. Rengeteg kérdés
foglalkoztatja - van-e fejlődés? mi lesz az emberiség sorsa? - de az Úr nem ad rá válaszokat,
csak reményt. Ádámot Éva fogja segíteni, ő lesz társa egy életen át és ő fogja
megtestesíteni a szerelmet, költészetet, művészeteket. Lucifer is Ádám mellett marad, és
örök tagadásával és érveivel a kétkedést fogja képviselni, mely még sok öröm forrása is
lehet. Az élet a legfontosabb és az ember megkapja a választási lehetőséget a jó és a rossz
között. A végszót az Úr mondja ki: "Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!"
 6. Mikszáth Kálmán
Életrajza:
 1847-ben született Szklabonyán (Nógrád megye)
 paraszti családból származik
 jogot tanult: először: Győr, majd Pesten – nem szerezte meg a diplomát, nem lett
jogász
 munkahelyei:
 esküdtként: Balassagyarmaton, főszolgabíró mellett – Ilona
 újságíróként: Pesten – szegénység
 szerelme: Ilona – tiltott szerelem
 Pesti hírlapnál dolgozik
 Tagja: Kisfaludy Társaságnak, Petőfi Társaságnak, Magyar Tudományos Akadémia
tagja
 politizál  politikai írások
 Szabadelvű Párt képviselője
Pályája:
o 1. szakasz: 1874-1883
 kísérletezgetések
 első kötete: Elbeszélések (1874)
 a 2 novelláskötet hozza a sikert 1881-ben: Tót atyafiak, A jó palócok
 megjelenik bennük: jellegzetes mikszáth-i hang, mikszáth-i
világ, amit képvisel
 1882: Pesti Hírlapban megjelentek karcolatai (parlamenti ülések
leírása)
o humoros, csipkelődően van leírva
o 2. szakasz: 1883-1899
 jellemzők: hosszabb elbeszélések, regények
 Pl.: (4 db) Szent Péter esernyője, Beszélő köntös, Beszterce ostroma,
Új Zrínyiász – Zrínyi kifigurálása
o 3. szakasz: 1900-1910
 nagyobb terjedelmű művek
 Pl.: (3 db) A Noszty fiú esete Tóth Marival, Különös házasság, Fekete
város
Írói világa:
 jellegzetes, felismerhető írói stílusa van
 atmoszférát tud teremteni írásaival
 nyelvezet: élő beszédet idézi, közel áll az élő beszédhez  népszerű
 humor, irónia, csipkelődő stílus
 az elbeszélés népi mesemondóra hasonlít (öreg bácsi)
 fő műfajai: novella, kisregény, karcolat
 nagyregények (példa feljebb)
 a patetikus hangvételtől eltávolodott
 a parasztok érdekelték  sokat ír róluk
 nem jellemző az eszményítés, de a szereplőkben enyhén jelen van
 gyakoriak az anekdoták:
  nem csatlakoznak a fő cselekményhez, lazít a regény szerkezetén 
nem zárt, a cselekmény bővíthető
 van amikor: - anekdotával indít, ebből jön a cselekmény
- több anekdotát kapcsol össze
 csattanóval záró történetek - regényeiben alap jellemző
Novellisztikája:
 új hangon szólaltat meg új témát
 jellemző a szubjektívelbeszélői hang novellás köteteire és későbbi műveire is
 Mikszáth előtt a parasztemberek mellékszereplők, epizódszereplők voltak,
személyiségük nem volt olyan fontos
 Mikszáth a parasztembereket és életüket helyezi előtérbe novelláiban (elsősorban
szülőföldjének lakóit)
 másik téma: dzsentrik élete
 a kötetek novelláit összekapcsolja, hogy a szereplők többször felbukkannak egyes
történetekben
 romantikus motívumok – pl.: különc szereplők
 jellemző a kettős stílus (parasztság nemesi romantika)

Tót atyafiak c. gyűjtemény:

- 4 elbeszélést tartalmaz
- felvidéki szlovákokról szól
- helyszín és a szereplők életmódja köti össze a 4 elbeszélést (mogorvák, elzártan élnek)
- a 4 történet hangulatilag más: első komikus, Az a fekete folt tragikus

A jó palócok c. gyűjtemény:
- 15 rövidebb novella
- Nógrád megyében játszódik, itt élnek a palócok
- a palócok paraszti származású emberek paraszti élet bemutatása
- hétköznapi történeteket jelenít meg
- ezek a szereplők egy közegben élnek
- balladaszerűsége van – utalásokból következtethetünk rá, hogy mi fog történni
- az elbeszélő úgy beszél, mintha ezt az olvasó is tudná nincs minden kimondva
- szabad függő beszéd jellemző, nem tudjuk, hogy ez az elbeszélő véleménye vagy a
szereplőé

Az a fekete folt:
- a Tót atyafiak című gyűjteménybe tartozik
Olej Tamás:
- bacsa, őrzi a nyájat, ő felelős értük
- nagyon hűséges a földesúrhoz
- 3 ura van Olejnek: herceg, szolgabíró, Isten
- tudja, hogy hol a helye és mit kell csinálnia
- érzéketlen: a felesége temetésén nem sírt (habár megrázta a felesége halála)
- szereti a lányát, de azért egy fiúnak jobban örült volna  mogorvaságából adódóan nem
tudja, hogyan forduljon a lányához, nehezebben kezd kapcsolatot
- középkorú vagy idősebb ember lehet
- nagyon sokat mereng, sétálgat
- harmóniában van saját magával
- merengő, csendes ember + harmónia  kiegyensúlyozott ember képe
- bensőséges a viszonya a juhokkal
- magányos, nem hiányozna neki se a felesége, se a társaság
- távol él a többiektől, csak a saját világában tud létezni
Anika:
- csendes, szófogadó lány, de hiszékeny is – nem kételkedik a herceg szavában
- lenne egy udvarlója: Matyi (Olej Tamásnak sem lenne ellenére)
- a herceg el akarja venni Anikát
- mesébe illő történetet él át
- felülírja a végkifejlettel
- az apa tudja, hogy ez nem egy mesebeli történet, nem csak a szerelemről szól a házasság
(sejti, hogy Anika csak egy felajánlás a hercegnek)
- a herceg felajánlja a nyájat a bacsának, Tamás egy pillanatra elgondolkozik az ajánlaton,
de végül nemet mond – inkább vitte volna el a lányt és ne mondta volna el az ajánlatát 
Olej fizikai fájdalmat érez a bűntudat miatt
- a herceg megszökteti Anikát
- Olej elküldi Matyit az üzenettel, de már nem éri el a herceget
- Olej sorba nézi birkáit és sír, majd felgyújtja az aklot
- nyitva marad a történet, hogy mi történt Olejjal ezután
- Matyi hazatérve megtalálja a csontokat, nem tudja, hogy Olejé vagy a birkáké-e
- a történet visszakanyarodik a címhez itt derül ki, hogy a fekete folt Olej lelkiismeretén
lévő foltot jelenti
- az „az” jelző arra mutat, hogy mindenki tudja, hogy miről van szó
- erre a novellára is jellemző a szabad függő beszéd
- a mű nyitánya és zárlata is jelen időben van, viszont a történet múlt idejű: retrospektív az
elbeszélés

Bede Anna tartozása:

- a cím feszültségkeltő: Anna nem is jelenik meg a történetben
- sokára derül ki, hogy ki is az az Anna
- Anna bűne nem derül ki – sok minden homályban marad  balladai vonások
- várta a papírt, a becsületén esett folt
- kiderül, hogy aki a bírók előtt: Bede Erzsi
- sűrített a cselekmény – balladai vonás
- kezdés: in medias res
- bírákból következtethetünk a helyszínre
- nyomott, lassú, monoton hangulat jelenik meg az elején, a bírók már mennének haza,
fáradtak
- a téli lassú világ összhangban van a terem hangulatával
- Erzsi megjelenése hozza a fordulatot  felélénkülnek a bírák
- először a megjelenése semmilyen hatással nincs az elnökre , de amikor megszólal a
szívükig hatol a hangja
- a lány szorong a bírák előtt, alázatos
- legszívesebben nem ítélnék el a lányt, de a törvény az törvény
- amikor elvezetnék a lányt elmondja, hogy ő nem Anna, hanem a testvére, Erzsi
megkönnyebbülést szül ez a tény, mindenki elérzékenyül
- rávilágítanak, hogy ez a lány egyszerű, a nép gyermeke le kell töltenie a büntetést, mert
testvére nem nyugodhat a sírjában, ha nem teszi
- az elnök megsajnálja és azt mondják, hogy hibás volt az idézés, Erzsi menjen haza
nyugodtan
 7. Himnusz és Szózat

Kölcsey Ferenc (1790-1838)

 nemesi családból származott
 jogot tanult Pesten
 Pozsonyba küldik az országgyűlésre (reformok mellett van)
 Költészetének témája: közélet, politika, nemzetiesség
 korai költészete:
o Csokonait bálványozza
o Kazinczyval levelezett
 2. szakasz:
o klasszicista eszméket tartott a szeme előtt
o aktív szerepe van a nyelvújításban (Felelet a mondolatra)
o Berzsenyiről recenzió, fő téma: magány, elszigeteltség, idill,
harmónia utáni vágy
 3.szakasz:
o megszakadt Kazinczyval folytatott levelezése
o eltávolodik a klasszicizmustól, romantika felé kezd húzódni
o eredetiség nagy híve lesz
o verseiben a magyar nemzet problémáit vetíti fel

Vörösmarty Mihály (1800-1855)

 elszegényedett nemesi család sarja
 házi tanító Pesten, joghallgató, majd írónak áll
 Kisfaludy Károly helyét veszi át az irodalomban
 MTA tagja lesz
 költészete:
o magyar romantika legkiemelkedőbb alakja
o sokszínű: mind3 műnemben, műfajban alkotott
 haza fogalma kp-i fogalom
 közösségi jelleg
o fantázia megjelenése: romantikus vonás
o 1830-ban jelent meg a Csongor és Tünde: drámai költemény
Romantika
 a magyar felvilágosodásból és klasszicizmusból fejlődött ki
 30-as évektől realista vonások is megjelennek benne
 fontos a múlt, hagyomány
 modernizációs program: nyelv kiművelése, tudományosság megújítása
 kultúra felértékelődik
 polgári átalakulás, változások a politikai-, társadalmi-nyilvánosságban
 szinte mindegyik romantikus alkotó életművében megtapasztalható a
népiesség
 1825: Magyar Tudós Társaság
 1836: Kisfaludy Társaság

Himnusz
 Keletkezés (1823. jan. 22. – magyar kultúra napja)
o 1829-ben jelent meg
o Erkel Ferenc zenésítette meg
 Műfaj
o himnusz: fennkölt, Istenhez szóló könyörgés, ima, fohász
o zsoltáros hagyományt követi
 Tematika
o nemzeti kérdés, haza, nemzet sorsa
 Beszédmód
o közösség nevében szól
o megszólított: Isten befolyásolni szeretné
o régies nyelvezet
 Cím
o utal a műfajra
o alcím: A magyar nép zivataros századaiból
 időmegjelölés
 eltávolodik a lírai éntől a szöveg
 Szerkezet
o keretes, retorikus szerkezetű
o tételmondat megfogalmazása az 1. versszakban
o történelmi események, személyek jelennek meg benne
o alakzatok, képek: túlzás, ismétlés, paradoxon, hiperbola, ellentét
 Világkép
o haza, nemzet sorsa (tragikus)
o honfoglalás: Árpád megjelenése
 Időkezelés
o múlt, jelen ellentéte (idő-érték szembesítés)
  Végkicsengés
o pozitívabb zárás(remény)
 Verselés
o szimultán, dimetrikus: 2 féle képpen olvasható: időmértékes vagy
ütemhangsúlyos (rövid és hosszú)
 Rímelése
o keresztrímes, ragrímes

Szózat
 Keletkezés
o 1837-ben jelent meg nyomtatásban
o Egressy Béni zenésítette meg
o meghatározó költemény a magyarság számára
 Műfaj
o óda
 közösségi óda: magyarokhoz szól
 ünnepélyes, magasztos
 Tematika
o nemzeti kérdés, haza, nemzet sorsa
 Beszédmód
o közösség nevében szól a közösséghez
o lírai én E/2 személyben szólít meg
o szónokias
 Cím:
o beszédmódra utal
o felhívás, kiáltvány
o nemzethez kíván szólni ezzel
o figyelemfelkeltő
 Szerkezet
o keretes, retorikus
o nyomatékosítás, erkölcsi parancs, sugallat
o felszólítás, megszólítás, tétel mondat – kezdi
o hűnek kell maradni a hazához, ki kell tartani mellette
o múlt felidézése (dicső múlt)
o alakzatok: ismétlés, anafora, mutató névmások, felkiáltás,
megszemélyesítés
o érzelem dús, tiltakozás
o kitekintés, vágyakozás, remény
o dicsőséges halál, ünnepélyes zárlat
  Világkép
o haza, nemzet sorsa (tragikus)
o honfoglalás: Árpád megjelenése
 Időkezelés
o múlt folytatása a jelen
o nincs értékszembesítés
o jelen lehetőségeit fogalmazza meg
 Végkicsengés
o reálisabb: halállal záródik

 Verselés
o egy rövid, egy hosszú: indulatos, zaklatott, rapszódikus
o skót balladák formája
o páratlan sorok: 8 szótag
o páros sorok: 6 szótag

+idézetek!!!!!!
 8. Csokonai Vitéz Mihály
Költészete:
- a kor sok törekvésébe bekapcsolódott
barokk, klasszicizmus, manierizmus, rokokó, szentimentalizmus
- hangnemek sokszínűsége jellemzi
 fesztelen, pajzán, játékos  gyerekkori
 ódai magaslatok
 filozófiai mélységek
 szerelmi líra: tisztaság
 realizmus
Rokokó:
- 18. századi stílus
- fr. ’rocaille’ = sziklakert? kagyló
 jellemző: kecsesség, játékosság, kifinomult formák, aprólékosság
- kedvelt motívumok: virágok, madarak, levelek  természet
- irodalomban: érzésekre, érzelmekre próbál hatni; ezek vannak központban
 élet apró örömei pl. szerelem  idill
(majd a szentimentalizmus ennél komolyabb)
 fokozott zeneiség: alliterációk, hangutánzó + hangulatfestő szavak,
magánhangzók összecsengése

I.korszak (1773-1793): klasszicizmus

 iskolai feladatokhoz kapcsolható művek
 pl. Konstancinápoly, Estve

II.korszak (1793-1801)
 elszakadunk a klasszicizmustól
 1793 – megfogalmazza ’arc poetica’-ját (=költői hitvallás)
 rokokó életeszmény, boldogság filozófia
 mintája: Anakreón filozófiája  életigenlés + rokokóval való kapcsolat
 1793-’94. – szerelmes verseket ír
[1797. – találkozik Lillával (szerelmes verseiben átírta a neveket Lillára)]
 ezekben a kérdése, hogy a boldogság fenntartható-e
 központban: szerelemre/harmóniára/boldogságra való törekvés (bár nincs konkrét
utalás említve Lillával való kapcsolatra)
 fejlődése észrevehető: elején euforikus/boldog
végén komor hangulat a versekben
 Lilla versek pl. Tartózkodó kérelem, Reményhez

III.korszak (1801-): Rousseau-i szentimentalizmus

 komorabb hangvétel
jellemző
 természetbe vágyódás

Reményhez jellemzése (1803)

- Lilla szakasz lezárása  2. szakasz kezdete
- előző műveinek átdolgozása- csak nevek átírása (visszagondolás)
- eltávolodik a rokokó könnyedségétől
- versei hangulata komor lesz 1803 után
- cím: megszemélyesíti a reményt, hozzá szól
- műfaj: elégiko-óda (elégia,óda,dal)
- rímelés: keresztrímek
- számot vet a szerelméről- búcsúvers, számot vető verslezár egy korszakot

1.vsz.
- nyitány: megszólítja a reményt
negatív jellemzőkkel ruházza fel
- elutasítja: már nem akarja őt, megszokta (múltra utal)
- dialógus helyzet
panasz

2.vsz.
- természet, virágok, patak rokokó jellemzői, idill
- tavasz-pozitív
- szerelem,boldogság,újjászületés,fiatalság  múlt
- csak 1 híja volt boldogságának: Lilla
 ezt is megadta az ég

3.vsz.  2.vsz.
- tél megjelenése
- törés a versben – hangulatváltozás
- hervadt rózsák, kiszáradt fák
elmúlt a tavasz, ami a 2. vsz.-ban volt
- tél = halál, elmúlás, szomorúság
- felkiáltás: „Óh! csak Lillát hagytad volna”
 csak ő kell neki, rá vágyik, vele nem lenne panasza
- koszorús költő  elismert
- vágyik erre
- nem irigykedne, ha Lilla vele lenne

4.vsz.
- halálvágy, reménytelenség, nyugtathatatlanság
- nyomatékosítás – „hagyj el”
- lemondás
- természeti képeknek már nincs jelentőségük  üresedés
- utolsó sorok: búcsúzik a boldogságtól, szerelemtől, kedvtől
Tartózkodó kérelem jellemzése (1793-1803)
- kiindulóhelyzet: udvarlás
- könnyed, játékos – sok bók
- valamit kér a lírai én
- +vágyakozik, szeretett nője iránt
- tartózkodó vágy
- utolsó versszak már nem tartózkodó, bátrabb a kérés
- rokokó mesterműve, mert
- természet körülírása
- metafora: tűz = szerelem
 de a tűz éget  szerelem is
 tulipán(=nő) harmatozása a gyógyír a sebre
- hangvétel: ünnepélyes lesz, a köznapi szavak mellé
- emelkedett jelző
- szimultán verselés  1 versben 2 féle verselés van
= bimetrikus
- időmértékesként, ütemhangsúlyosként is nézhető
-(időmértékeshez) Ionicus a minore: U U — — (rövid-rövid-hosszú-hosszú)
- uralkodó verselés
- tiszta rímek – msh. és mgh. is azonos, stimmel
- asszonánc - msh.-k csak hasonlóan hangoznak, mgh.-k azonosak
- tiszta rím ellentéte
- zeneiség: magas-mély hangrendűség váltakozik
 9. A BIBLIA MŰFAJAI
Jellemzői
 hatása felbecsülhetetlen
 görög eredetű szó, jelentése: könyvek, iratok
 mindenféle irodalmi műfaj kezdetei fellelhetőek benne
pl. elbeszélés, példázatok, himnusz
 nyelvezete: jelképes szimbolikus
 kifejezésmódja: retorikus
 témája: emberi alaphelyzeteket, élményeket dolgoznak fel
 két része van: Ószövetség és Újszövetség Isten szövetséget kötött a
kiválasztott néppel (Ábrahám, Izsák, Jákob)
 Mózes kapta meg a törvényeit
 nem tartották be a törvényeiket ezért kellett az Újszövetség evangéliumok
 a zsidók szerint Jézus nem valósította meg a megváltást
 aki összekapcsolta az Újszövetséget: Hieronymus/Szent Jeromos latin
fordítása: Vulgata
 magyarra fordította: Károli Gáspár 1586-89 Vizsolyi Biblia
 kánon: Istentől ihletett iratok gyűjteménye
 kanonizáció

Teremtés történet
 műfaja: mítosz, epikai műfaj
 Genezis: görög eredetű szó, jelentése keletkezés
 Mózes I.könyvében található
 „kezdetben” szó utal az emberi időre, emberi térre ezzel szemben áll Isten,
nincs kezdete, nincs vége, örökké való
 Isten a szó erejével teremt
 „Isten úgy szólt” ritmikusan ismétlődik
 a teremtés 6 nap alatt zajlott le 2 egység
 első egység: megteremti a teret
sötétség, világosság, nedvesség-szárazságéjszaka-nappal
elválasztódik élet ritmusa
növények
 második egység: létformák éltre keltése
égi testek(mozognak), levegő, föld, föld állatai, ember
 a teremtés tervszerű és célszerű folyamat, a világban rend uralkodik
a világnak értelmes szerkezete van
a teremtés csúcspontja: az ember Isten saját képmására
teremtett(szimbolikus)
ahogy Isten mindennek az ura, úgy ura az ember a világnak
számszimbolika= számokba kapcsolunk elvont jelentéseket
7 nap  holdfázis ritmusai
6 nap alatt teremtett + Isten=7
 Istent az 1-es számmal azonosítjuk
  semmiből teremtette Isten a világot

Zsoltárok könyve
 150 zsoltár
 latin psalmus= zsoltár
 ének/ima gyűjtemény
 liturgikus imádságok (=szertartás alkalmával elmondott imák)
 műfaja: zsoltár
Þ az ókori héber irodalom egyik műfaja
Þ verses imádság, himnusz
Þ zenei kísérlettel előadott dal
Þ Isten dicsőítése hangszerekkel
Þ eredetileg az Ószövetség Zsoltárok könyvét alkotta 150 zsoltár
 témái  sokrétűek
Þ emberi szenvedés
Þ öröm/bánat
Þ hála hálaadó zsoltár
Þ dicséret himnusz (Isten dicsérete, magasztalása)
Þ panasz zsoltárok (panasszal foglalkozik, segítséget kér az Úrtól)
Þ bölcsességi zsoltár (gondolati/elmélkedő tartalom)
 megvan az ideje, alkalma pl. karácsonyi

23. zsoltár
 hálaadó, dicsőítő zsoltár
 téma: hitben való bizalom
 himnuszokra jellemző szerkezet ABA
 Úr szó visszatér  keretes
első két sor
hitvallás
utolsó két sor
 nézőpont váltás
 az Úr E/3 az elején
 majd az Úrhoz beszél
 utolsó 4 sor: 1 mondaton belüli váltás  „Kegyelmed, és…”
 közösség felé fordulva beszélhet az Úrhoz, hogy neki mit jelent
 középső szakasz: B
belsőség, intim kapcsolat, személyes
”Te velem vagy…. ”
 költői nép: metafora Úr  pásztor azonosítás
rét, pásztorbot, nyugalom vize
vendéglátás/házigazda: „Asztalt terítettél…”
oltalom/szerelem
 végén: „Az Úr házában lakhatom…”
az Úr oltalma vagy ház/templom
metorímia: költői alakzat, szókép megnevezett – jelölt dolog (ház  oltalom)
rész/egész viszony
ok/okozat
 térbeli/időbeli/anyagbeli
 feltétlen bizalom,, oltalom, szeretet kifejezi ez a zsoltár
 nincs rím, nem kötött ritmus ritmus mondat párhuzam
szerkezetbeli ismétlés

Tékozló fiú
 műfaja: példázat
Þ evangéliumoknak jellegzetes formája
Þ az embereknek az életéből ragad ki egy-egy mozzanatot és ezt köti
össze valamilyen erkölcsi, vagy vallási tartalommal
Þ tanulság van benne
Þ általában képes beszédet tartalmaznak átvitt értelem

 téma
Þ az egyik fiú elpazarolja az összes vagyont, majd hazamegy
Þ az apja megünnepli hazatértét
Þ testvére ezt nem nézi jó szemmel

 tanulság
Þ Istennek a szeretete mindenkire kiterjed
Þ megbocsátás
Þ Isten irgalmas bűnbocsánat  mindenkire kiterjed
Þ kereszténység nem zárkózik el attól, azoktól akik rossz úton jártak, de
megtértek
Þ az idősebbik báty nem érti, irigy magyarázás (apa)
 hallgatóság: így a hallgatói könnyebben megértik
 nem tudjuk, hogy a báty elfogadta-e lezáratlan
 az apának a viselkedése, döntése: új és szokatlan
megbocsátás új reakció
 a megbocsátás öröme újabb örömhír  evangélium az evangéliumban

Pál apostol levelei

levélgyűjtemény: 14 db
Apostolok Cselekedetei után
a szeretet dicsérete
szeretet himnusz
 műfaja: prédikáció  latin eredetű, jelentése: kijelentés
szent szövegeket értelmező, vagy erkölcsi tanító célzatú egyházi
beszéd
 Pál apostol a korinthusi népet szólítja meg hívők, gyülekezet
 szerkesztése tudatos
 3 részre osztható
 1.rész:
Þ ellentétet használ
Þ negatív szavak gondolatritmus  gondolatok ismétlődnek
Þ „szeretet pedig nincsen én bennem”
 Þ túlzás: „hegyeket mozdíthatok el”
Þ fokozás
 2. rész:
Þ tagadás ellentétes mondatok
Þ jellemzés: mi NEM jellemző rá
Þ a szeretet tulajdonságai
 3. rész:
Þ „a szeretet soha el nem múlik” időben állandó
Þ szeretet, időbeli állandóság földi dolgok mulandóság
Þ tökéletestöredékes
Þ szeretetismereteink, prófétálás
Þ Isteni szeretet
Þ Isten nem jut el az emberekhez
Þ most: homályos – akkor: tisztán túlvilág
Þ ennek a biztosítéka: a szeretet

A bibliai történetek/utalások/motívumok más művekben, pl. Az ember

tragédiája, Babits: Jónás könyve

Át nézni még:
Jézus születése (elbeszélés)
A magvető példázata
Jónás könyve prófétaság (példázat)
 10. Orosz realizmus
 Realizmus:
-19.szd elején indult

- valósághű ábrázolás (nincs fantázia és egyéniség)

-visszatükrözés elmélet: - Arisztotelész

- objektív valóság érzékszervek által történő megismerése

- a valóság ingerei tudati tényekké alakulnak át

- nincs eszményítés

- tanító jelleg

-a realista művész hisz abban, hogy a műalkotás befogadása a befogadót cselekvésre

sarkallja – szoros interaktív kapcsolat az olvasóval

- felvilágosodás hatása

- akkor is bemutat valamit, ha nem szép

- a dolgokat sokáig kell vizsgálni (gondolkodás fontossága)

- konkrétumok megfogalmazása

- általánosító jelleg – modellt alkot

- leírás, elemzés (akár a cselekvés rovására is)

 Orosz realizmus Általános jellemzői:

o Fölösleges ember típusa
 Felismeri, hogy mi az amin változtatni kéne, de nem csinál semmit,
tehetetlenséget érez
 Műveltebb a környezeténél
o Sok regényben megjelenik az alkoholizmus
o Állóvíz jellegű regények: senki és semmi nem mozdul, alig van cselekmény.
 Nyikolaj Vasziljevics Gogol (Николай Васильевич Гоголь)
o 1809-1852
o 1835 - az irodalomnak szenteli az életét
o Elbeszélésgyűjteményeiben témaváltozás: kis hivatalnokok ~ csinovnyikok
 Eddig ilyen még nem volt
 Csinovnyik: jelentéktelen munkával bíró hivatalnok
o 1836 – elsőszíndarabja megjelenik: A Revizor(ellenőr)
o Külföldre költözött
 Ez után is ír, fő témája a haza ( más értelemben, félreérthető lehet)
 Holt lelkek c. mű (1842), visszatér Moszkvába
o Jelentősége: Gogol volt a minta az orosz irodalomhoz, ezt fogják követni (Köpönyeg)
o Írói világa:
 Groteszk ábrázolásmód – első az orosz irodalomban
 Tragikum és komikum szoros kapcsolatban
 Csúf és torz elemeket tesz nevetségess
-művei pl: A köpönyeg
Holt lelkek
Az orr

 Lev Nyikolajevics Tolsztoj (Лев Николаевич Толстой)

o 1828-1910
o Beállt a hadseregbe – 1852 önéletrajzi trilógia: gyermekkor, serdülőkor, ifjúság
o 1854 Krími háború: 1855 Szevasztopol ostroma
 Szevasztopoli elbeszélések
o Szentpéterváron megismerkedik az irodalmi élettel, Turgenyevvel összebarátkozik
o 1863-ban elkezdi írni és 1869-ben befejezi a Háború és békét
 Tolsztoj történelmi filozófiája megjelenik benne: Szerinte a történelmet nem a
nagy, hanem a kisemberek irányítják
o 1873-77 Anna Karenina c. mű
o 1881 Moszkvában ismeri fel a szegények és a gazdagok közötti nagy különbséget
 Radikális változás kell szerinte
 Visszatér családi birtokára, kétkezi munkát végez, lemond a vagyonáról
o Tolszotjánizmus: jobbítani kell a világot
 Békés úton
 Minden embernek magát kell tökéletesítenie
 Fontos az erkölcsi tisztaság -> gyerekek+parasztok->Ivan Iljics halála:
Geraszim+a fia (csak ők foglalkoznak a beteggel)
o 1889 Feltámadás c. mű – lelki fejlődésről szól
o 1910-ben szakít a családjával: parasztnak (muzsiknak) öltözve megszökik
 Egy állomáson megbetegszik, meghal
o Regényeinek jellemzői:
 Előtérben a jellemfejlődés
 Fontos a lelki világ
 Az elhidegülés gyakran szerepet kap
 Totalitás: teljes átfogó képet ad a társadalomról
 Tökéletességre törekedett – sokat dolgozott a regényein, munkalázban égett
 Anton Pavlovics Csehov (Антон Павлович Чехов)
o 1860-1904
o Írói világa
o Fő műfaja: novella
 Orosz novella megújítója: tömörített a műfajon, 1-1 életmozzanatot ragad meg
pár mondatban
 Jellemző az elhallgatás – sok utalás, sejtetés, célozgatás
 Szereplői: hétköznapi emberek (orosz társadalomtípus figurái), egyhangú,
unalmas, magányos élet
 Sok beszéd, kevés cselekmény
 Jelentéktelen szereplőket is megszólaltat
 Ritkák a szereplőleírások
 Orosz élet sivárságát mutatja be: üresség, unalom
 Szomorú végkicsengés, tragikus fennhang
o Drámái: drámaiatlan dráma
 Nincs cselekmény, nincs hagyományos konfliktus
 Nincs se főszereplő, se mellékszereplő, egy szinten vannak
 Szereplői fölösleges emberek: unalmas, sivár élet, céljaikból semmi sem
valósul meg, nem képesek kommunikálni: saját baját mondja mind
 Sajátos légkör: nyomasztó
 Pl.: 3 nővér, Ványa bácsi, Sirály ->művészi dráma -> művészet <-> átlag
emberek

 Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (Фёдор Михайлович

Достоевский)
o 1821-1881
o 1862 Feljegyzések a holtak házából <- politikai bűntett -> kényszermunka, fogság
 A rabságról, kényszermunkáról szól
 Sikeres lesz
o 1864 Feljegyzések az egérlyukból
o 1866 Bűn és bűnhődés – polifonikus regény (eszmeregény – Raszkolnyikov elmélete)
 Világhír
o Művei: A félkegyelmű (1872), A kamasz (szerinte a legrosszabb műve), Ördögök, A
Karamazov testvérek (1879-80)
Köpönyeg
 - 1842-ben jelent meg
 - főszereplő: Akakij Akakijevics
 - egyszerű ember
 - szerényen él
 - életét a munkája teszi ki (hivatalnok)
 - szorgalmas, szórakozott
 - gúnyolják a munkahelyén nem érdekli
 - köpönyeg „hacuka” ezt gúnyolják
 - újat kell csináltatni, ami drága
 - mindenen spórol, ez az új célja
 - az új köpönyeg megváltoztatja az életét, meghívják egy estélyre, nem gúnyolják tovább
 - megtámadják, ellopják a köpönyegét
 - sok embernek elmeséli, gyűjtést szerveznek
 - tiszteletre méltó személy – személyi kultusz
 - leordítja őt - megviseli
 - hazafele fázik, megbetegszik, meghal (a bánatba hal bele)
 - halála után visszatér járókelőkről rántja le a köpenyüket
 - a tiszteletre méltó személyét pedig el is lopja- bosszú
 -keverednek a hangnemek
 - tárgyilagos elbeszélésmód
 mindenttudó narrátor
 csattanó a végen
 - a mű elején az elbeszélő kiszól az olvasóhoz
 - aprólékos, minden részletet leír
 - előre haladva már nem tud mindent

Csinovnyik halála
 -főszereplő: átlagos ember, hagyatéki végrehajtó
 - tiszteli feljebbvalóit, alárendeltség tudat
 - túlzásba esik – tüsszentés
 - belehal a szégyenbe/bűntudatba – megsértett egy feljebbvalót
Hasonlóság: Különbség:

-cím: - témajelölő: tárgyat jelenít meg -mindenki <->A.A.

-tragédiával végződik -minden kapcsolatában a

megalázottság dominál

-felesleges ember

-őrlődés, érdektelenség - Brizsalov <-> Cservjakov

-megrekedtség -van működőképes

kapcsolata

-pl: feleség
 11. William Shakespeare: Hamlet
Angol reneszánsz:

 18.sz.-ban jelenik meg Angliában a reneszánsz,reformációval karöltve

 ezt az időszakot Anglia fénykorának hívják
 politikai + vallási egyensúly=> kibontakozhat az irodalom
 VIII. Henrik szakít Rómával és a katolikus egyházzal –anglika
 I. Erzsébet idejében stabilizálódott az ország
o nem ítélte el a katolikusokat
o Anglia szimbóluma,udvarában költők,művészek kaptak helyet
 világkép:
o vallás és tudomány átmenete
o ember + Isten kapcsolata
o természet, szeretet ereje
o sok felfedezés => bizonytalanság => értékek is változóban
o valóság + látszat kérdése
o identitás keresése

Erzsébet-kori színház:

 virágkora: Shakespeare alkotási ideje

 előzményei:
o középkori misztériumjáték: Bibliai történetek feldolgozása
o moralitásjáték: jó és rossz harca
o mirákulum: szentek életével foglalkozik
o közjáték: közönséget érdeklő témák bemutatása (pl.:háború,politika)
 1576-ig nem volt színház Angliában => 1576: Theatre
 1599: Globe
 nyilvános színházak
o kör alakúak, tetejük nyitott
o nincs díszlet, elválasztó függöny, nincsenek szünetek
o vannak jelmezek
o hármas egységtől (tér,idő,cselekmény) eltekintenek => színterek változása,
hosszabb idő, több cselekményszál
o színpad felosztása:
 előszínpad: fő cselekmények
 hátsó színpad: szoba jelenetek
 felső színpad/erkély
 William Shakespeare (1564-1616)
 Stratford-upon-Avon-ben született
 apja: John befolyásos ember volt, kesztyűkészítő
 anyja: Mary Arden nemesi családból származott és katolikus volt
 Oxfordban tanult, majd apja tönkrement és abba kellett hagynia tanulmányait
 1582-ben házasságot kötött Anne Hathaway-el
 több gyermekük született, majd az egyik meghalt és ez nagyon megrázta => elhagyta a
családját és Londonba ment
 Shakespeare bekerül egy színházi társaságba, színész lesz, majd műveket másol, végül
társszerző is lesz
 1594-ben megalakult a Lordkamarás Emberei társulat => ő volt a házi szerzőjük, de emellett
színész is volt
 1603-ban I. Jakab udvari társulatot csinál ebből a társaságból
 1616-ban meghal

Drámái:

 Királydrámák:
o III. Richárd
o János király
o V. Henrik
o VIII. Henrik
 Tragédiák:
o Rómeó és Júlia
o Julius Caesar
o Hamlet
o Othello
 Vígjáték:
o Szentivánéji álom
o A makrancos hölgy
o Vízkereszt vagy amit akartok
 Probléma színművek:
o Minden jó, ha vége jó
o Szeget szeggel
 Regényes színművek:
o Téli rege
o Vihar

Pályája:

 1. korszak: 1594-ig
o kísérletezés időszaka
o királydrámákat és korai komédiákat írt
 2. korszak: 1595-1600-ig
o érett művészet
o drámákat ekkor írja
 3. korszak: 1601-1608-ig
o nagy tragédiák korszaka => Hamlet
o tragikus alaphelyzet, de humort visz bele
 Hamlet
1601/2 körül íródhatott, nincs kézirata

„Dán királyfi sokat töpreng, majd mindnyájan meghalnak”(Karinthy)

Cselekménye:

 1. felvonás, expozíció:
o helyszín: Helsingőr
o témát és a főbb szereplőket megismerjük
o a dráma alaphelyzete már a dráma cselekménye előtt elkezdődik
o előzmények:
 idősebb Hamlet és idősebb Fortinbras ellentéte
 legyőzi Fortinbrast, majd meghal és Claudiusra vagyis testvérére szállt
a trón
 elvette Gertrúdot
 fiatal Fortinbras vissza akarja szerezni az elvett földeket
o Hamlet Wittenbergben tanult,Claudius vissza akarja küldeni
o H. elítéli anyját
o apja szelleme megjelenik->Horatioval várják
o a szellem elmondja Hamletnek,hogy meggyilkolták
o Hamlet feladatot kap: bosszulja meg halálát
o H. elfogadja,bolondnak fogja tettetni magát
o közben megismerjük a másik családot: Polonius,Ophélia,Laertes
o Ophélia és Hamlet szerelmesek => Ophélia családja ezt nem támogatja és
Polonius eltiltja Hamlettől,engedelmeskedni fog
 2. felvonás, bonyodalom:
o Hamlet és Claudius ellentéte áll a központban
o Claudius érdeke a hatalom fenntartása, Hamlet célja pedig az erkölcsi rend
visszaállítása
o H. meg akar győződni arról,hogy a szellem igazat mondott e, eszközei:
bolondot fog játszani, azt teszi amit Claudius mond,színdarab
o két jog ellentéte:
 természet adta jog:azé a trón aki ravaszabb,bátrabb
 hagyomány joga:örökösödés (Hamletet illetné a trón)
o Hamlet megőrül
 Ophélia: beszámol erről apjának, Polonius szerint a visszautasítás
miatt ilyen
 Polonius: melankóliával magyarázza, találkozik Hamlettel, aki össze-
vissza beszél
o Hamlet találkozik Rosencrantzal és Guildensternnel
 régen jóban voltak
 meg akarja tudni miért vannak az udvarban
o színészek jönnek az udvarba
o H. el akarja játszatni apja halálát
o Hamlet töpreng, terv: vívódás helyett cselekedni fog
 o nem bízik a szellemben ezért csinálja meg a színdarabot
 3. felvonás: dráma csúcspontja:
o „Lenni vagy nem lenni?”
 nagy kérdés: tűrje, szembeszálljon e a szenvedéssel, vagy véget
vessen az életének
 azon gondolkodik,hogy mi van a halál után => elretten
 inkább tűr
o H. elutasítja Ophéliát
o sértegeti O.-t
o látszat-valóság jérdése
 Hamletnek elege van, hogy mindenki mást mutat, mint a valóság
o egérfogó jelenet-kibontakozás
 színdarab a színdarabban
 király elrohan
 sikeres volt a leleplezés
 H. nem kételkedik a szellemben
o nem tudjuk Gertrúd mennyit tud a gyilkosságról
o H. indulatos, anyja lelkiismeretét felkavarja
o azt hiszi, hogy a király hallgatja ki őket és le akarja szúrni, de Poloniust öli
meg
 4. felvonás: késleltetés:
o Hamletet Angliába küldik
o Ophélia megőrül, öngyilkos lesz
o Fortinbras sereggel jön
o Laertes hazjön
 megtudja apja és Ophélia halálát
 királlyal szövetkezik
 Hamlet is hazatér O. temetésére
 levél érkezik,amiben az áll, hogy Hamletet öljék meg, H. kicseréli, hogy
Rosencrantzot és Guildensternet öljék meg => határozott, gyors
döntés
 5. felvonás: végkifejlet:
o darab bohócai megjelennek: sírásó és cimborája
o O. sírját ássák
o H. itt értesül O. haláláról
o Laertessel verekedésbe keveredik
o H. anyja őrültnek tartja őt és Horatiora bízza
o Laertes és Hamlet vívni fognak
o méregbe mártják Laertes kardját
o bort is megmérgezik, Gertrúd issza meg =>meghal
o felcserélődnek a kardok, mind a ketten megsebesülnek és meghalnak
o Horatio tisztázza a helyzetet
o Fortinbras lesz a király és eltemetteti Hamletet
Hamlet:

 töprengő hős
 legmélyebb Shakespeare szereplőnek tartják
 vágyik a megértésre
 Wittenbergben tanult -> reformáció szimbóluma, műveltséget is mutatja
 a korváltás is megjelenhet a bizonytalanságában

Claudius:

 H. nagybátyja
 megölte testvérét
 machiavellista uralkodó-> cél szentesíti az eszközt
 törtető ember

Gertrúd:

 hamar lépett túl férje halálán

 H. szemében az erkölcsi nemességét elvesztette

Ophélia:

 H. szerelme
 vakon bízik apja és bátyja szavában

Horatio:

 az egyetlen ember akivel H. őszintén beszélhet

 nem látszatvilágban él

Fortinbras:

 az ő személyében születhet meg a megoldás

Jellemzés:

 műfaj: tragédia
 nem értelmetlen a hős halála
 látszatvilág megkapja büntetését
 központi témák:
o látszat-valóság
o felnőtté válás
o gondolkodás, cselekvés
 forma:verses próza határán mozog- ez függ a megszólaló szereplőtől és a
viszonyoktól
 12.Moliére
Klasszicizmus:

- először Franciaországban jelent meg, a XVII. században

- XIV. Lajos (Napkirály) támogatta a művészeteket
o udvarába művészeket gyűjtött (Moliére is itt élt)
o első állandó zenekar: Napkirály 24 hegedűse
o rajongója volt a klasszicizmusnak
- szokták a reneszánsz folytatásaként értelmezni
- nagyon letisztult, egyszerű stílus (barokkal szembefordul)
- erős antik hatás
o követték az ókori tematikát, verselést (időmértékes)
- a szabályokat az alkotás normáinak tartották
o minél jobban követi a szabályokat, annál jobb a mű
- műfajok: eposz, óda, tragédia
- a drámákat hármas egység alapján építik fel – 1 hely, 1 idő, 1 cselekményszál
- klasszicista felfogás szerint a művészet mércéje: logika, rend, egyszerűség, antik
elemek…
- eszmei háttere a racionalizmus
o a világot két részre lehet osztani: megismerhető és megismerendő
o fontos maga a megismerő – az ész, az elme
o az ember annyit foghat fel a fizikai világból, amit megfigyel vagy megismer
o arra kell törekedni, hogy minél több mindent megvizsgáljunk és kételkedjünk
o Descartes: a tapasztalás, megismerés ész nélkül semmit sem ér (Cogito ergo
sum)
o Pascal: természet végtelen, de az emberi értelem véges -> ennek
felismerése, elfogadása nagy érdem
Francia klasszicista színház:

- antik témák kerülnek elő

- vezető műnem: dráma -> virágzott a színjátszás (első kőszínházak)
- hármas egység
- mértéktartás: kevés esemény játszódik a színpadon, a többit a szereplők elmesélik
- 5 felvonásos klasszikus tagolás jellemző – 5-ös tagolás
- van függöny, nincs díszlet, nők is játszhattak
- előzmény: commedia dell’ arte
o 16. századi Itáliából
o eredetileg rögtönzésre épülő bohózat
 van cselekményváz, de nincs megadott szöveg -> rögtönöztek ->
tehetséges színészek kellettek
o vannak szereplő típusok:
 szolgák (=zanni) – comedia dell’arte lelke, ostoba vagy tetteti magát,
gúnyt űznek belőle - bosszút áll, szereti a bonyoldalmakat
 urak
 dottore – tudálékos, fecseg, rosszul idézget – komikus
 pantalone – mindig szerelmes, gyakran együgyű kereskedő
 sorsüldözött szerelmespár
  szubrett (cserfes szolgálólány) – szerelmesek segítője
Moliére:

- XVII. századi Franciaországban élt és alkotott

- nagyapja ismertette meg a színészet és a színház világával
- komédiákat preferálta az akkoriban népszerű tragédiákkal szemben
- darabjaiban szerette gúnyolni az embereket
- 1650 körül lett sikeres, ismert – elnyerte a király kegyét
- művei pl.: Képzelt beteg, Tartuffe, Fösvény, Tudós nők

Tartuffe:

- keletkezés:
o első változatot a versailles-i ünnepségeken mutatták be
o botrányt kavart – a vallást figurázta ki
-> át kellett írnia
o 1669-ben bemutatták az új verziót
 eredetileg Tartuffe győzedelmeskedett, az új verzióban a király embere
- klasszikus elemek:
o hármas egység
o sok minden a színpadon kívül történik
o ésszerűség fontos
o deus ex machina
o rend, harmónia visszaáll a végén
- műfaja: komédia
o ókorban: gúnydal
o középkorban: minden olyan hosszabb cselekményű alkotás, ami szomorúan
vagy bonyolultan kezdődött, de szerencsésen zárult
o ma: olyan drámai mf, amely a látszat-valóság ellentéten alapul, és álérték
vagy értékhiány lepleződik le benne
o hősei: hétköznapi, átlagos alakok
 viccforrás: jellembelim hiányosság (nincsenek vele tisztában vagy
erénynek tűntetik fel)
o általában  befejezés
o kizárt mozzanat: halál
o KOMIKUM (meghatározó eleme)
 helyzetkomikum: nem belső tul., hanem külső külső határ miatt válik
nevetségessé a szereplő (pl. Orgon az asztal alatt)
 jellemkomikum: a szereplő belső/külsp tulajdonsága miatt nevetséges

- szerkezet, cselekmény:
o EXPOZÍCIÓ (1. felvonás) – in medias res kezdés
 megismerjük az alaphelyzetet
 Pernelle asszony (Orgon anyja) hevesen véleményt nyilvánít a
családról
- itt tudjuk meg a családi viszonyokat: Orgon felesége Emira,
gyermekeik Damis és Mariane (<3 Valér), sógora Cléante
 - egyéb szereplők: Dorine - szobalány, Flipote - Pernelle szolgálója,
Tartuffe, Lőrinc - Tartuffe segédje
 mindenkit kifogásol, kivéve Tartuffet
 problémák: túl sok tér a szolgálóknak (Dorine - szubrett), Emira túl sok
vendéget fogad (férfiak, pletykaforrás)
 Cléante és Dorine mernek ellentmondani
 jelenet végén pofon vágja Flipotet (ő esik kézre) -> nem tűnik
szimpatikusnak + olvasónak az az érzése, hogy amit az asszony mond
nem igaz

 2. jelenet: Cléante és Dorine párbeszéde T.-ről

 2 olyan szereplő, akik végig józan ésszel, reálisan gondolkodnak
 D.: Orgon régen teljesen normális volt, T. megjelenése óta
gyámoltalan, elvakult lett
 késleltetés: még nem jelent meg Orgon és Tartuffe

o KONFLIKTUS:
 4. jelenet: hazatér O. – komikus: D. Elmira beszél, de O.-t csak T.
hogyléte érdekli; D. gúnyolódni kezd, ironikusan válaszolgat

 6. jel.: C. próbálja figyelmeztetni O. – O. teljesen elvakult

 C.: T. álszent – logikusan érvel (ő nem lesz komédia rabja) ->
racionalista gondolkodás -> REZONŐR (=író szócsöve, írói nézőpontot
közvetítő szereplő)
 igazság, latszat-valóság kérdései
 O.-nak nem elég az észérv, meg kell tapasztalnia

 Mairanne + Valér szerelme – el vannak jegyezve, O. megszegi az

ígéretét T. hatására és T.-nek ígéri
 M. engedelmes, nem akar ellentmondani
 D. – szubrett tul.: segít a szerelmeseknek, felrázza M.-t
 2. felv: D. nyíltan kifejezi a véleményet, próbálja M.-t is rábeszélni,
meggyőzi
 D <-> O: még nem nyílt ellentét
 V<-> M: egymást hibáztatják
 D. tanácsa: színlelje M., hogy elfogadja T.-t

 3. felv: megjelenik T (késleltetve – feszültségfokozás)

 már mindenki véleményét ismerjük, de T. személyét még nem
 ostort szőrcsuhát visel – vezeklés - > képmutatás
 D. érkezik –T.: fedje el a keblét -> D.:talpraesett, gúnyos válasz: ez
már kísértés? felőle T. meztelen is lehetne

o BONYODALOM: Elmira + Tartuffe jelenete

 Damis kihallgatja
 T.-t egy másik oldaláról ismerjük meg (eddig szemérmes mélyen
vallásos, most szenvedélyes szerelmi vallomás Elmirának)
 E.: kérdés - nem az ég felé a legelkötelezettebb?
 T.: az ég visszfénye van a szép nőkben, aki vallásos nem lehet férfi?,
azért válassza őt E. mert nem fogja nagy dobra verni (ellentmondás az
eddigiekkel)
  nehéz eldönteni milyen is valójában T. (őszinte-szerelmes / képmutató)
-> látszat-valóság
 E. pontos érzelmeit nem tudjuk (először nem referál férjének)
 E. válasza: elhallgatja, ha meg lesz tartva M-V lakodalom
 D. kirohanása: mondjanak el mindent O.- nak, E. szerint ne
 D. elmondja, T. tagadja, O. T.-nek hisz, D.-t kitagadja, elüldözi
 T. nem tagadja teljesen -> bűnbánat – manipuláció?
 O. T.-t teszi meg örökösévé
 4. felv.: Cléante + T. – észérvek, nem hat
 Dorine próbál intézkedni – nem hatásos
 E. + O. – O. nem hiszi el, hogy T. szerelmet vallott

o TETŐPONT: (4. felv, 5.jel)

 E. bebizonyítja – O. asztal alá bújjon, T. hívatja
 T. eleinte kételkedik a nagy változás miatt (eszes), de aztán
elhatalmasodik a testi vágy – „csak a bűn az aminek híre kel” -> látszat
 E. kiküldi T.-t – időnyerés
 T. kimondja, hogy végig az orránál fogja vezette O.-t - O. kijön az
asztal alól, el akarja küldeni T-t
 T.-é a vagyona + kazetta(királyi ügy) (örököse) -> O. összeomlik
 ne téveszd össze az erényt a látszatával (C., egyfajta tételmondat)
 Damis visszajön, segíteni próbál – erőszakkal (C. lenyugtatatja)
 Pernelle asszony érkezik meg – O. elmondja mi történt – P. nem hiszi
el (külső elfogult szemmel láthatjuk)
 lojális úr: T.-t képviseli -> a csalás költözzön ki
 Valér érkezik: hűség képviselője (meg akarja szöktetni O.-t)
o MEGOLDÁS: deus ex machina (felülről jövő segítség)
 rendőrhadnagy érkezik – igazságszolgáltatás nevében
 T. megy börtönbe
 + király dicsérete
 Valér és Marianne helyzete is elrendeződik – összeházasodhatnak
- szereplők:
o Dorine: szókimondó, tapasztalt, eszes, őszinte, szarkasztikus, talpraesett, éles
látású
o Orgon: jószívű, naiv, ostoba, makacs, gyenge, hiszékeny, akaratos
o Marianne: szófogadó, engedelmes, bizonytalan, befolyásolható, alázatos,
bátortalan
 Valérral: sorsüldözött szerelmesek
o Tartfuffe: képmutató, álszent, hazug, kapzsi, manipulatív, körmönfont, ravasz,
csaló (kivéve: Elmiránál - gyengébb)
o Cléante (=rezonőr): ésszerű, okos, racionális, őszinte, hatérozott, higgadt,
segítőlkész, hűséges, jó tanácsadó, tapasztalt

- verselés: ALEXANDRIER versformában íródott

o 12 szótagos sorok, felénél sormetszet
o főként jambusok
o páros rímelés: a-a-b-b

Kitekintés:
- Parti Nagy Lajos átirata
- téma aktualitása – mai napig sok színház műsorán megtalálható