Petőfi Sándor

1823 január 1. Kiskőrös – 1849 Segesvár környéke

- Petőfi Sándor a magyar költészet legikonikusabb alakja

- stílusa: Romantika és később realizmus, jellemzi a népies költészet = „úgy ír, mint a nép”
Élete:
- Gyerekkorát Kiskunfélegyházán töltötte
- Szülei: Petrovics István és Hrúz Mária  evangélikus vallása tőlük ered.
- Iskola: 9 iskolába járt pl Szalkszentmárton, Kecskemét,
a legfontosabb Pápa barátságot köt Jókai Mórral, megjelenik első nyomtatott verse A borozó címmel.
- Az iskolás évei után 5-6 évig nehéz időszaka volt  apja tönkrement  ekkor vándor színészkedik, katona

1843-44 tele:
- 1844ben Debrecenből felsétál Pestre Vörösmartyhoz a legjobb verseivel
- A Pesti Divatlap szerkesztője lesz
- Megírja a Helység kalapácsa c. vígeposzt.
- 1845: János vitéz meseeposz

Szerelmi költészete:
- Csapó Etelka  neki írta a Cipruslombok Etelke sírjáról c. versciklust  halála ihlette
- Mednyánszky Berta Szerelem gyöngyei c. versciklus

Prózai művei:

- útilevelek  Felvidéki útja alatt írta őket

1845 ősz-46 tavasz:

- Depressziós, keserű időszak  ekkor írta a Felhők-ciklust (felhő a versek metaforája)  ebben szerepel a
Bánat? Egy nagy óceánt
1846: szomorú időszak vége

 Megismeri Szendrey Júliát  1 év után összeházasodnak  verseiből „szerelmi regény” íródik  Koltón volt a
nászút
- Legfontosabb verse hozzá: Reszket a bokor, mert…  búcsúversnek írta, de Júlia egy levélben a vers végére
utalt, „ezerszer”  Petőfit visszaszerezte

1847:
- Arany János: Toldi  a népies stílus tetszett Petőfinek  költői levelet = EPISZTOLÁT ír Aranynak barátság
- Elkezdi a forradalmi látomásköltészetét
1848:
- Aktívan részt vesz a forradalomban  márc 15: megírja a Nemzeti dalt, a 12 pontban is szerepe volt.
- Megírja az Apostolt (epika)  a képviselőválasztás után elüldözte a nép
- A szabadságharc alatt: Bem seregében harcol
- Ekkor született gyermeke, Zoltán
- Elveszti szüleit
- 1848 Júl 21: Segesvárnál elesik
A természet vadvirága
- A cím: metafora a költőre, a vadvirág a népies stílusát is mutatja.
- A romantikus művészeket védi  a szabad alkotásban hisz
- A klasszicizmust kritizálja  szabályok szerint alkotnak
- Műfaj: arc poetica, mert leírja, hogy szerinte, hogy kell költőnek lenni.
- Ellenfeleit képekkel jelöli: Kutyák, üvegházak / satnya sarjadékai  alliterációval erősíti meg
- Hangnem: indulatos  felkiáltások, felszólítás
- Strófa: 8 sor, 7 és 8 szótagos sorok, szabálytalan rímképlet  a formára nem figyelt a költő mutatja a
feszült állapotát, Verselés: bimetrikus: időmértékes és ütemhangsúlyos is lehet
- A versszakok végén refrén van  az utolsó vsz.-ban kis változtatással  fenyegető
 A bánat? egy nagy óceán

- 1848 őszi-tavaszi depressziós időszakában írta Szalkszentmártonon a szüleinél 

- a Felhő-ciklus legfontosabb műve  a ciklusban furcsa, átalakított epigrammák vannak, a művek rövidek és
csattanóra végződnek, de befejezetlenek
- Zaklatott, harmónia hiánya
- 2 kép: az óceán, az igazgyöngy
- Óceán= bánat  mély, állandó, fullasztó Gyöngy= az öröm metaforája ritka, törékeny
Térbeli ellentét az óceán mélyén található a gyöngy
- Rímképlet: keresztrím ABAB
Reszket a bokor, mert…
Műfaj: népdalszerű alkotás  természeti képpel indul, képekkel írja le érzéseit
1. vsz: visszaemlékezés, JÚLIA= a legnagyobb gyémánt  az értékére utal
2. vsz: a szenvedély erősödik A Duna megtellik, Petőfi még a szüleinél is jobban szereti
3. vsz: Petőfi józan ésszel akar gondolkodni, nyár-tél ellentét, tél= a kapcsolat vége

Minek nevezzelek? (hitvesi költészet része)

- Műfaj: rapszódia  formája nem harmonikus, témája az érzelmek hullámzása  a képek benne nem
reálisak, romantikus műfaj (mert szabálytalan, érzelmes)
- nincs szabályos rímképlete  az érzelmek zavartságát jelzi,
- időmértékes verselés
- Ugyanazzal a sorral kezdődik, ami a cím  refrénként is megjelenik  a verset is a kérdéssel zárja  ezzel
jelzi, hogy még most sem kapott rá választ.  az, hogy nem kapott rá választ azt jelenti, hogy a nő olyan
tökéletes, hogy nem is tudja a költő minek nevezze.
- Téma: a költő próbálkozik kifejezni a kifejezhetetlen nagyságú szerelmét, le akarja írni Júliát képek
halmozásával.
Szerkezete:
1-4. vsz: minden vsz.-ben 1-1 metaforát bont ki  képláncot alkotnak
4. vsz: érzelmi tetőpont  Júlia ajkait rubintkőként írja le. A szerelmi csók olyan boldogságot ad a költőnek,
hogy megszűnik a tér és az idő.  a csók egy pillanat alatt történik, de az örökkévalóságot jelenti
Petőfinek.  (Az ember életében kevés a boldog pillanat, de azok végtelennek tűnnek)
5. vsz: reálisan próbálja megnevezni a nőt (rubint, madár stb. helyett hitvesemnek nevezi) ,de még mindig
nem kap kérdésére választ.
A puszta télen
- 4 ütemű 12-es ( 4 ütem, 12 szótag) és 2 ütemű 6-osok váltakoznak
- MŰFAJ: TÁJLÍRA
- ütemhangsúlyos verslás
- harmonikus
- Szerkezet: klasszikus 3*3 vsz.
a) 1.-3. vsz: a téli puszta külső képe
1. vsz: megszemélyesíti az évszakokat, puszta szójáték: Hej, mostan puszta ám igazán a puszta!, indulatszóval
kezd
2.vsz: negatív festés elégikus hatás
3.vsz: hasonlattal indít, a napra hasonlatot és metaforát használ, a metafora a végén megszemélyesítéssé
lesz.
b) 4-6. vsz: a pusztai emberek és hajlékok bemutatása
4. vsz: ember nélküli táj  realista ábrázolás, csend uralkodik (halljuk a tinó bömbölését, ez erre erősít rá)
5. vsz: a béressel foglalkozik  leírja a lassú mozgását, kisebb életkép
6. vsz: a pusztai csárda  a csárda fontos motívum Petőfinél (előfordul pld: AZ ALFÖLD c. versében)
c) 7-9. vsz: romantika, hangnem/hangulatváltások, szenvedély, ellentét jellemzi
7.vsz: a szelek mozgása  fent-lent ellentét, megszemélyesíti őket, szenvedélyesen írja le („szikrázó harag”)
hó-tűzkő ellentét
8.vsz: a szelek lenyugodnak  hangnemváltás
 - megjelenik a betyár  romantikus szereplő  a közelében lévő farkas és holló veszélyre utal
9. vsz: keretesség  megjelenik a nap, mint egy király  hasonlat > de megszemélyesítéssé válik
A vers végén a véres korona forradalmi színezetet ad.

A XIX. század költői

Műfaj: ars poetica, a forradalmi látomásköltészet része
A költőről, a költészetről / a művészről és művészetéről szól,
Téma: Petőfi szerint a költő a nép vezetője, ideálja kell legyen, mint egy apostol (bibliai kép).
Szerkezet:
A) 1-2. vsz: a költők különleges szerepe
1. vsz: a költők felelősségére figyelmeztet, komoly feladatuk van. Tiltással indítja a verset.
Megjelenik a Lant: a költészet ősi mitológiai jelképe (Apollón a költészet istene lanttal volt ábrázolva)
2. vsz: bibliai képpel írja le a költő feladatát, Mózes népét lángoszlop vezette  a költő is lángoszlop kell
legyen a népnek. A költők dolga a jó jövő elérése  a KÁNAÁN a cél
B) 3-4. vsz: 2 fajta költőt állít szembe egymással
3. vsz: a KÖLTŐ APOSTOL  vezető, igazi költő leírása
4. vsz: a hamis költő  nem a népre gondol, beletörődik a kis reformokba/változásokba
C) 5. vsz: HA kötőszó leírja mit kell elérnünk, hogy kánaán legyen.  leíjra a jövőt  bőség, egyenlőség, a
tudás mindenkinek elérhető  KOMMUNISTA JÖVŐKÉP
D) 6.vsz: a jelen feladata a küzdés > hasonló téma: Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban,
Madách: Az ember tragédiája

Megjelenik a halál: annak lesz szép aki sokat tesz a közösségért  megnyugszik a vers végén, mert ő így élt