Petőfi Sándor tájköltészete

1.A táj szerepe a romantikában

 A romantika nagy szerepet tulajdonít az embert körülvevő tájnak.
 A vadregényes táj a romantikában Európa-szerte a művészet tárgya.
 Petőfi nem a hegyvidéken nőtt fel, élményvilága a magyar alföldhöz közötte.

2.Életrajzi háttér
 1823. január 1-jén született Kiskőrösön.
 1824-ben Kiskunfélegyházára költözött a család (Szülőföldemen c. versében ezt a
várost nevezi születése helyének.)
 Több iskolájának a helyszíne is az alföld: Kiskunfélegyháza, Kecskemét,
Szabadszállás.
 Szüleihez többször hazalátogat, itt vészeli át a művészi válság időszakát is
(Szalkszentmárton).

3.A tájlíra helye az életműben

 Az első pályaszakasz fontos verscsoportja lesz.
 Indulása a népiesség jegyében történik, költészeti forradalmat hajt végre, új irodalmi
ízlést honosít meg.
 Újat hoz a tájköltészetben is.
 Az Alföldet, a pusztát verseli meg, az ő szemében ez a szabadság szimbólumává válik.
 Az első pályaszakasz tájversei: Az alföld, A csárda romjai, A Tisza
 Majd a pesti évek idején visszaemlékezésből íródnak újabb nagy tájköltemények: A
puszta, télen Kiskunság

4.A tájköltemények sajátosságai, jellemzői

 új tájeszményt teremt (hegyvidék helyett síkság, alföld)
 tájkölteményeiben szülőföldjéről ír, így ezek a versek hitelesek, tárgyszerűek (jól
ismeri a pusztai életet)
 földrajzilag meghatározható tájat ábrázol
 jelképessé teszi a róna képét, számára a szabadságot, a hazaszeretetet fejezi ki
 az Alföldet a magyar nép hazájának tekinti
 azonosul a tájjal és lakóival
 jellegzetessége, hogy nem marad meg a tájnál, hanem számtalan képpel kapcsolódik
az emberhez
 a költői leírás a perspektíva kezelésének a mestere (művészi tájleíró technika)

5. Az alföld
a)Újszerűsége: Az alföldi táj Petőfi költészetében vált szép magyar tájjá.
b) A bemutatás évszaka: nyár
c)Szerkezet, gondolatmenet:
1-2. versszak:
 A romantika kedvelte helyvidék az alföld ellentétes képei, illetve a költő érzelmei
jelennek meg.
  A fenn és a lenn ellentéte mellett a bezártság és a szabadság ellentéte is feszül.
3-5. vsz.:
 a költő a magasba repül, mintha madár lenne, innen indul, hogy bemutassa az alföldet
 a megjelenített tájegység: „…a Dunától/A Tiszáig nyúló” → Kiskunság
 a táj jellegzetes állatai: gulya, ménesek
 hangutánzó szavakkal idézi: kolompol, zúg, dobognak, pattogása, kurjantása

6-7. vsz.:
 a bemutatás középpontjába az emberek lakta hely /tanya/ kerül
 a mellette lévő búzatáblát látjuk, illetve az itteni állatvilágot: vadlúd

8-10. vsz.:
 jellegzetes helyszín a tájversekben a csárda (a betyárok találkozó helye)
 az itteni növény- és állatvilág bemutatásával folytatja

11-12. vsz.:
 a látóhatár széléig tágítja a képet
 a vers zárlatában hazaszeretete fogalmazódik meg

6. A puszta, télen

a)Keletkezése:1848 januárjában Pesten.

b)Cím értelmezése: megjelöli a puszta bemutatásának évszakát, a telet (rendhagyó módon
nem a teljes pompájában, nem a nyári képében ábrázolja a vidéket)
c)Szerkezet – gondolatmenet:
 művészi leírótechnikával dolgozik
 a 9 versszakból álló mű 3 nagy szerkezeti egységre tagolódik, 3-3 versszakkal

I.szerk. egység: 1-3. versszak

 erőteljes, fortissimós hangütéssel indít („Hej,”)
 a címben megjelölt puszta kifejezést szójátékként használja (melléknév, főnév)
 megszemélyesítve megjeleníti mind a négy évszakot,
 a tél üres kézzel tűnik fel
 állóképet ábrázol
 negatív festéssel felsorolja, hogy mi hiányzik a tájból
 minden hiányzik, ami élővé teszi a tájat
 a tagadó szerkezetek megidézik a nyarat, az élet hangjait, de az már a múlté
 majd két hasonlat követi egymást a 3. versszakban: a határ „befagyott tenger”, a nap
„fáradt madár”, a megszemélyesített Nap egy öregember
 kihalt, élettelen tájat ábrázol

II. szerk. egység: 4-6. versszak

 változik a kép, az emberi hajlékok kerülnek a bemutatás középpontjába:
halászkunyhó, csőszház, tanya
 a leírások reálisak, a puszta csendjét a tanyák képe sem bontja meg
  a tanya belső világát mutatja be, szegényes pusztai istálló jelenik meg a béressel
 aprólékos megfigyeléssel, pontosággal jeleníti meg, ahogyan a béres pipára gyújt
 de a pontos leírásnál többet elárul ez a versszak: a béres egyhangú, kilátástalan életét
mutatja be
 a pusztai csárda képe Petőfi számára itt is jelképes hely: a fennálló rend ellen lázadók
gyülekező helye, de most itt sincs élet

III. szerkezeti egység: 7-9. versszak

 kifelé indulunk a tanyából
 a zúgó téli vihar képe jelenik meg
 mozgalmasság jellemző az eddigi mozdulatlanság helyett
 sejtelmes téli alkonyban a betyár alakját mutatja (a rá váró sors is megjelenik)
 a vers zárlata többféleképpen is értelmezhető
 az első egységben megjelenő nap-motívum itt a vérrel kapcsolódik össze
 politikai-forradalmi indulatok tükröződnek
 Petőfi forradalmi indulata szólal meg: a nap, mint elűzött király bukik le.

d)Üzenete:
 Ez a puszta már nem az a puszta, melyről 1844 nyarán Az alföld c. költeményét írta.
Kiábrándítóan sivár tájat látunk, mely a mű végére a forradalomra váró, elmaradott
Magyarország szimbólumává válik.
 Petőfi ebben a költeményében a forradalmi látomásköltészet és a tájleíró költemény
ötvözetét alkotta meg. A 20. században olyan költők lépnek majd a nyomába, mint
Ady Endre és József Attila.