A kommunikáció formái: szóbeliség, írásbeliség

1. A kommunikáció fogalma: ez a latin eredetű szó tájékoztatást, közlést, az információk

cseréjét jelenti valamilyen erre szolgáló eszköz, jelrendszer segítségével.

2. Az emberi kommunikáció kialakulása:

Az emberi kommunikáció eleinte nem verbális (nem szóbeli) lehetett. Több tízezer évvel
ezelőtt hosszú folyamat eredményeként jött létre a nyelv, előbb tagolatlan, majd tagolt beszéd
formájában. Ez a verbális kommunikáció. Mellette mindig megmaradt és fontos
kommunikációs eszközként szolgált a nem verbális kommunikáció. → Az ember verbális
kommunikációjában tehát elsődleges a beszéd.

A kultúra fejlettebb szintjén megjelenik az élőbeszéd rögzítése, az írás – különféle

jelrendszerekkel. Az írásrendszerek eleinte a valóságot akarták utánozni, képszerűek voltak
(képírás). Majd megjelent a nyelv lényegéhez jobban kapcsolódó fogalomírás, a szó- és
szótagírás, valamint a betűírás. Az írás tehát a nyelv második, rögzített létmódja.

3. A beszéd és az írás összehasonlítása

A beszéd jellemzői Az írás jellemzői

Elemi része a hallható hang Elemi része a betű
Hangok egymásutánja Betűk, írás- (és egyéb jelek) egymásutánja
Érzékszervi felfogása a hallás Érzékszervi felfogása a látás
Működés Mesterség, tudás
Egyéni Kollektív
Időhöz és helyhez kötött Időhöz és helyhez nem kötött
Azonnali visszajelzést enged meg Késleltetett visszajelzést enged meg
Kevésbé szabályozott és szabályozható Erősen szabályozott és szabályozható
rendszer rendszer
Lazább szerkesztésű Kötöttebb szerkesztésű
Kifejezőeszközök gazdagsága Kifejezőeszközök szegénysége
 a nyelv zenei elemei  tipográfia (betűtípus, rajz, betűméret)
 metakommunikáció  interpunkció (központozás)
Döntően akusztikus Vizuális
Példák:
Párbeszéd, alkalmi köszöntő, felszólalás, Levél, dolgozat vers, novella, újságcikk,
telefonálás, előadás, felelet… hirdetés…

4. A beszéd és az írás kapcsolata

a) A beszéd hat az írásra.
Ezt nevezzük az „íráskép stilisztikájának”.
Pl.: „betűnépiesség” – a kiejtés szerinti helyesírás, Móricz stílusára különösen jellemző
(eccer)

b) Az írás is hat a beszédre.

Ez a jelenség „az írás csapdája”.
Pl.: eleinte csak írásbeli rövidítések szóbeli kimondása: tévé, B. ú. é. k.

5. Kitekintés:
Nyelvi szempontból a hagyományos élőszóbeli beszéd és rögzített írás mellett új nyelvi
létmódok jönnek létre: másodlagos szóbeliség, másodlagos írásbeliség. (Másodlagos
szóbeliség: technikai eszköz közbeiktatásával folyó párbeszéd. Másodlagos írásbeliség: írás
közben is megjelenik a technika, a számítógép, a szövegszerkesztő program, a mobiltelefon.)