13.

tétel Az írott és beszélt szövegtípusok

A szöveg mindig üzenet is. A közléshelyzet által kialakított szövegformálás tipikus változatait
szövegfajtáknak nevezzük. A szöveg beszélt és írott változatának másféleségét a közléshelyzet
alapvetően eltérő volta magyarázza.
A közlés módja szerint megkülönböztetünk:

szövegfajta az élőbeszéd az írott forma

hatás a befogadóra akusztikai, időbeli benyomás vizuális, térbeli benyomás
visszajelzés a kommunikációs van visszajelzés a visszajelzésnek korlátozott
felek között szerepe van
nyelvi kifejező eszközök a közlés minden eszköze a kifejezőeszközök korlátozott
szerepet kap: gesztus, nem szerepet kapnak,
nyelvi kifejezőeszközök meghatározóak a nyelvi
szabályok, írásjelek
értelem/érzelem dominancia személyesség, az érzelmek gondolati, gondos, árnyalt
kifejezése (egyéni kifejezés
szóhasználat, módosítószók,
indulatszók)
a mondatok típusa hiányos mondatok, bővített, alárendelő
mellérendelés, egyszerű mondatok, nő a szöveg
mondatszerkezet bonyolultsági foka
a szókincs a szókincs változatos, színes, a szókincs szabatos,
közhelyszerű „nyelvi panelek” választékos, tömörítés,
tartalmasság
szövegszerkesztés lazább, szabálytalan nyelvi szabályok követése,
szerkesztés kötött formai szabályok

Az élőszó és a hangzó elemek gazdag változatossága folytán többet közvetít a beszélő

személyiségéből, jobban alkalmazkodik a beszélőpartnerhez. Szövegszerkesztése lazább,
mondathatárai szabálytalanok, a beszéd szókincse stilárisan változatosabb.
Az élőbeszéd leggyakoribb szövegfajtái: beszélgetés, vita, megbeszélés, előadás, fölszólalás.
Az írott szöveg a közléshelyzet felelősebb volta miatt is szükségszerűen szerkesztettebb,
megformáltabb. Világosabb a szöveg tagolása, a mondathatárok és szövegegységek jól
elkülöníthetőek. Szókincse stilárisan egységesebb a válogatásnak, választásnak köszönhetően.
Az írott forma leggyakoribb szövegfajtái: tanulmány, cikk, hivatalos levél, magánlevél, napló, feljegyzés,
jegyzet.
Mindennapi életünkben lényegesen többet beszélünk, mint amennyit írunk, de a nyelvi normák
általában teljesebben érvényesülnek az írott nyelvben. Éppen ezért beszédünk fejlesztése
szempontjából hasznos az igényes írások (szépirodalom, publicisztika, tudományos irodalom)
tanulmányozása, olvasása. Az írásos forma azért is értékes, mert maradandó voltánál fogva alkalmas
a nyelvi hagyomány őrzésére és átörökítésére.
A nyelvi változatozások először az élőszóban mennek végbe; a helyes és szükséges változások
idővel az írott nyelvben is elfogadottá válnak. A beszéd és az írás kölcsönhatásban van egymással.
Kevert szövegfajták: írott-beszélt
Mai modern korunk átmeneti nyelvi jelenségei az internet, a világháló szövegfajtái, amelyek az írott
forma és az élőbeszéd sajátosságait ötvözik a közléshelyzet speciális volta miatt. Az olyan
szövegfajták mint a comment, a blog, a fórumok és hozzászólások, a csevegő oldalak felülete mind
alkalmasak az azonnali válaszra, reagálásra, újfajta írásos kifejezőeszközöket teremtenek, laza
mondatszerkesztésűek, szókincsük színes. Affektív, néha indulatos, személyes bejegyzésekkel a
szöveg hatóköre nem csupán a magán, közvetlen szinten érvényesül, hanem átkerül a nyilvános,
társadalmi színtérre is.