Stilisztika

A nyelvi stílust befolyásoló tényezők:

 résztvevők – létszám, viszony, életkor, tanultság

 téma
 beszédhelyzet (hol)
 hangulat
Semleges stílus: ha megfelel az elvárásoknak, a nyelvi megformálás szokványos (semleges)
módja
Stílusérték: a semleges stílustól való eltérő nyelvi megformálás, valamilyen hatást ér el.
Állandósult stílusérték: egy szó hordozza a stílusértéket
Alkalmi stílusérték: szövegkörnyezettől lesz több jelentése a szavaknak
Szavak jelentése:
elsődleges jelentés = szótári = denotatív
másodlagos jelentés = alkalmi = konnotatív
Nyelvi stílus:
Mondanivalónk megformálásának módja a nyelv elemeinek céltudatos kiválasztásával és
elrendezésével.
A stílus hozzájárul a mondanivaló értelméhez is.
A közlendő megformálásának módja jelentést hordoz.
Stílusok csoportosításának szempontjai:
1. a beszélő és a befogadó viszonya alapján
2. a beszélő magatartása, lelki állapota alapján
3. az üzenetben kifejezett értékelés, a témához való viszony alapján
4. a nyelvi igényesség szerint
5. a megnyilatkozás és a befogadás ideje szempontjából
6. a használt nyelvváltozat szempontjából
A semleges stílustól eltérő nyelvi elemeket stílusértékeknek vagy stíluseszközöknek nevezzük.
 Stílusrétegek
Különböző kommunikációs helyzetben használt jellegzetes szövegeket stílusrétegekbe lehet
sorolni. Az alábbi szempontok szerint lehet jellemezni az egyes rétegeket:
1. színtér (hol)
2. résztvevő felek
3. a szöveg célja
4. a szöveg témája
5. szóhasználat
6. mondatformálás
7. szövegformálás
Társalgási stílusréteg
jellemzői: közvetlenség, kötetlenség, rögtönzöttség, a legszabadabb stílusréteg, ugyanakkor
szabályozott (tsd-i érintkezés előírása)
szóhasználat: gazdag szókészlet, változatos, jellemző a beszélő egyéniségére, körülírások,
metaforikus kifejezések, tipikus társalgási kifejezések, közhelyek
mondatformálás: szabadabb mondatszerkesztés
szövegformálás: kötetlenebb, + jellemzőek szólások, közmondások, szállóigék
Tudományos – és ismeretterjesztő stílusréteg
Célja: a valóság tényeinek, törvényeinek, összefüggéseinek bemutatása és az új tudományos
ismeretek megvitatása
Tudományos stílusréteg
Jellemzője a műfaji változatosság:

 esszé, értekezés, tanulmány, szakvélemény, lexikoncikk, kritika, recenzió (bírálat),

tankönyv
 tudományos előadás, szakmai vita, referátum (beszámoló), iskolai felelet
Szóhasználat:

 szakszavak, szakkifejezések, idegen szavak

 tárgyilagos, távolságtartó, gyakori a szóismétlés
Mondatformálás: többszörösen összetett, de áttekinthető, világos szerkesztésű mondatok
jellemzőek, elsősorban kijelentő mondatok vagy figyelemfelkeltő kérdések használata jellemző
Szövegformálás: a gondolatmenet ok-okozati összefüggéseken vagy összehasonlításon alapszik
Ismeretterjesztő stílusréteg
jellemzői: a befogadóknak nincsenek előismereteik a témáról, érthető, érdekfeszítő
műfajok: tudományos ismeretterjesztő cikk vagy előadás, ismeretterjesztő filmek szövege,
termékek használati utasítása
szóhasználat: kevesebb tudományos szakszó, részletes hétköznapi példák, magyarázatok, a
média szövegtípusához hasonlít, figyelemfelkeltő nyelvi eszközök, hasonlatok, metaforák
mondatformálás: rövidebb, könnyebben értelmezhető
szövegformálás: kötetlenebb megfogalmazás, gondolatok könnyű követhetősége, világos,
logikus építkezés
Publicisztikai stílus
Publicisztikai szövegnek nyilvánul minden médiában megjelenő szöveg. pl folyóiratok, napilapok,
hetilapok, magazinok, internetes portálok hírei
Célja: tájékoztatás, felhívás, véleményformálás, meggyőzés
szóhasználat: gazdag, változatos, nyelvi újítások szójátékok, szóképek, hasonlatok, divatszavak,
közhelyek, sablonos kifejezések, terjengős kifejezések
mondatformálás: összetett, de jól áttekinthető, világos szerkezetű, változatos mondatfajták,
stíluseszközök (meggyőzés, figyelemfelkeltés)
szövegformálás: arányos, logikus szerkesztés, gyakori az előre – és visszautalás, a logikai
kötőelemek használata
Műfajai: tájékoztató (hír, tudósítás…), véleményközlő (kritika, kommentár), riport/interjú (a
kettő között van: tájékoztat és véleményt közöl), reklám (célja a befolyásolás, rábeszélés egy
termék vagy szolgáltatás megvásárlására)
Feladatai: objektív, pontos tájékoztatás, segíti az eligazodást, értelmez, kommentál
Hivatalos stílusréteg
Akkor használjuk, ha egy állami intézménnyel vagy hatósággal kerülünk kapcsolatba. Főként
írásos szövegek (törvény, rendelet, határozat, szabályzat, értesítés, elismervény,
meghatalmazás, pályázat, jegyzőkönyv, hivatali és üzleti levelezés), de esetenként szóbeli (pl
bírósági tárgyalás)
gyakran cselekvés értékűek: kimondásuk cselekvést is jelent
Jellemzők: pontos, tárgyilagos, személytelen
Szóhasználat: jellegzetes a szóhasználata, a kifejezések, fogalmi pontosság, egyértelmű, jogi
szakszavak, szakkifejezések (pl. alulírott, jogosult, hatályát veszti)
Mondatformálás: szerkezetük világos, áttekinthető, gyakori a többszörösen összetett
alárendelés, tömör, pontos, felsorolás, pontosító, kozbevetés
Szövegformálás: meghatározott szövegformálási szabályok, sok a nyelvi eszköz és a logikai
kötőszó, utalás
Szónoki stílus
Célja a hallgatóság meggyőzése, állásfoglalásra ösztönzése.
Elsősorban szóbeli szövegek (pl. védőbeszéd, felszólalás, hozzászólás, előadás, vitaindító,
nyilvános vita, felhívás, politikai választási beszéd, ünnepi beszéd) de készülhetnek írásban is (pl
érvelő esszé) A tájékoztató és a felhívó funkción kívül jelen lehet az esztétikai funkció.
Szóhasználat: választékos, érzelmileg telített, sokszor túlzó, szemléletesség, érzékletesség, sok
szókép, hasonlat, állandósult szókapcsolatok, közhelyek, elcsépelt szófordulatok
Mondatformálás: változatos mondatfajták: sok kérdő, felkiáltó mondat, összetett, de jól
áttekinthető, világos szerkezetű mondatok
Szövegformálás: gondos, tudatos, logikus, szóbeli szövegben gyakori az ismétlés, a szakaszos
összefoglalás
Címadás típusai:
1. eseményközlő cím
2. témamegjelölő cím
3. kérdésfeltevő
4. szenzációcím
5. “mindent-egy-szóba” cím
6. idézetcím