13.

Szövegkohézió

- a szöveg a latin texere (szőni) szóból származik, hiszen a szöveg úgymond egy szó és
mondat szövet
- a szöveg a beszéd legnagyobb egysége
- a szöveg a kommunikáció eszköze, amely terjedelemtől függetlenül kerek, egész,
lezárt, teljes üzenet
- megjelenése lehet szóbeli és írásbeli
- a szövegnek vannak nyelvi és nem nyelvi összetevői is
- a szöveg megszerkesztett és a szövegbe beszerkesztett mondatok halmaza

- jellemzője a szövegkohézió (szövegösszetartó erő)

o globális kohézió – a szöveg egészére ható összetartó erő
 eszközei írásban:
 tagolás
 ábra
 betűtípus
 színek
 keret
 eszközei szóban
 a szövegfonetikai eszközök:
o hangsúly
o hanglejtés
o hangszín
o beszédtempó
o hangerő
 szünet
 gesztus, testtartás, arcjáték (mimika)
 kulcsszó: a szövegben többször ismétlődő szavak, melyek a
legfontosabb információt tartalmazzák
 témamegjelölő cím
 tartalmi és logikai kapcsolatok
o lineáris kohézió
 a szövegegységek láncszerű kapcsolatát jelenti
 jelentésbeli kapcsolóelemek:
 a kulcsszó ismétlődése, különböző formában (szinonimában)
 jellemző rá a téma-réma hálózat, mely egy téma után egy
másik, új témát hoz be
 grammatikai kapcsolóelemek
 ragozás
 deixis (rámutatás)
o rámutat a kommunikáció környezetére
  határozott névelők
 kötőszavak
 névmások előre és hátra utalása
 egyeztető kapcsolóelemek (pl.: igei személyragok)
- a szöveg több szerkezeti egységből áll:
o makroszerkezeti egységek:
 bevezetés (előreutalás a témára, a téma fölvezetése)
 tárgyalás (a téma részletes kifejtése)
 befejezés (a téma összefoglalása, kitekintés)
o mikroszerkezeti egységek
 mondat
 tételmondat: egy-egy bekezdés vagy a szöveg fő gondolatát
összefoglaló mondat
 mondattömb
 téma szerint összetartozó mondatok összessége
 bekezdés
 téma szerint összetartozó mondattömbök összessége
 14. Szövegtípusok

- a szöveg a latin texére (szőni) szóból származik, hiszen a szöveg úgymond egy szó és
mondat szövet
- a szöveg a beszéd legnagyobb egysége
- a szöveg a kommunikáció eszköze, amely terjedelemtől függetlenül kerek, egész,
lezárt, teljes üzenet
- megjelenése lehet szóbeli és írásbeli
- a szövegnek vannak nyelvi és nem nyelvi összetevői is
- a szöveg megszerkesztett és a szövegbe beszerkesztett mondatok halmaza

- a sikeres kommunikációhoz fel kell, hogy ismerjük, hogy az adott szituációhoz,

körülményekhez milyen szövegtípus illik
- hiszen más típust használunk pl.: otthon, az iskolában, a munkahelyen
- több szövegtípus létezik:
- a stílusrétegek fajtái:
o közéleti szöveg
o tudományos szöveg
o publicisztikai szöveg (sajtószöveg)
o szépirodalmi szöveg
o egyházi szöveg
o magánéleti szöveg

o hivatalos szöveg
 tájékoztató jellegűek
 nagy terjedelműek, többszörösen összetett mondatok, nem feltétlenül
világos nyelvezet, személytelen hangnem, nyelvi, szövegszerkesztési
hibák
 szókincsük egy részét a jogi szaknyelvből meríti
 pl.: kérvény, rendelet

 a levelezés maga a 19. század második felében vált általánossá, a 20.

században pedig már elkülönül a magán és a hivatalos levél
 több hivatalos levélfajta is létezik:
 magánszemély  hivatal
o kérvény
o bejelentés
o panaszos levél
o pályázat
o motivációs levél
 hivatal  magánszemély
o felhívás, felszólítás
 o meghívó
o határozat
 a hivatal belső levelei
o jegyzőkönyv
o jelentés
o feljegyzés
o kisebb ügyiratok
 elismervény
 felhatalmazás

 a hivatalos levélforma kellékei:

 megszólítás
 téma fölvázolása/kifejtése
 elköszönés
 keltezés – baloldalon
 aláírás – jobb oldalon odagépelve a név, fölötte kézzel történt
aláírás, alatta beosztás

 a kérvény formai kellékei

 fejléc
o címzett – név + beosztás + intézmény neve/címe
o kérvény tárgya – nem kötelező
 téma kifejtése
o megszólítás – középen, „!”-lel zárva, legtöbbször
beosztás
o az üzenet szövege – kérdés előadása (pontos, lényegre
törő adatokkal)
o a kérdés indoklása
o a kérés megismétlése
 lezárás
o aláírás – jobb oldalon odagépelve a név, fölötte kézzel
történt aláírás, alatta beosztás
o keltezés – baloldalon