Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók

mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése

A szavak meghatározott szempontok szerinti csoportosítását szófajoknak nevezzük. A
szófajok nyelvhasználatban egyformán viselkedő, azonos szerepet betöltő, azonos célra
szolgáló szavak osztályi. A szavakat hasonló jelentésük, alaki viselkedésük, mondatbeli és
szövegbeli szerepük alapján soroljuk be a szófaji csoportokba.
A napjainkban használt szófaji osztályozásban négy szempontot szoktak figyelembe venni:
 a szavak szótári jelentését
 a szavak alaki sajátosságát-az adott szóhoz kapcsolható-e hozzá toldalék
pl.: olvas ni
ás
ó
gat
ott
ne nem tudunk kapcsolni
 mondatbeli szerepük alapján- alany, állítmány, tárgy, határozói vagy jelzői szerep
kapcsolható-e hozzájuk bővítmény
Pl.: István szeret könyvet olvasni.

Az okos nagyon érdekes figyelmesen

István szereti ezt.

nincs bővítmény
Ő szereti ezt.

 szövegbeli szerepük alapján- a szövegben meghatározó jelentéssel bír, vagy utalhat

1-1 szó más tartalmi egységre; szerkezetileg és logikailag összefűzi a mondatokat

A magyar nyelvre jellemző szófajokat a következő három nagy csoportba osztjuk:

alapszófajok, viszonyszók, mondatszók.

I. AZ ALAPSZÓFAJOK
Valódi alapszófajok Névmások Igenevek
 Jelentésük önálló,  Jelentésüket a
tartalmas fogalmi szövegben nyerik el
jelentés  Ragozhatók, képzők
 Toldalékolhatók azonban csak
 Önálló mondatrészek, kivételesen
bővítményeket járulhatnak hozzájuk.
vehetnek fel  Önállóan
mondatrészek, de alig
bővíthetőek.
 Jelentésük önálló,
tartalmas fogalmi
jelentés.
 Toldalékolhatók.
 Önálló mondatrészek,
bővítményeket
vehetnek fel.

1
ige
főnév (köznevek, főnévi névmások (én, tied, főnévi igenév (befejezni,
tulajdonnevek) egymást, ez, mi?, ami, énekelni)
valami, mindenki)
melléknév melléknévi névmások melléknévi igenév (éneklő
(ilyen, milyen?, amilyen, [diák], elénekelt [dal],
valamilyen, bármilyen) befejezendő [ének])
számnév számnévi névmások (ennyi,
mennyi?, ahány; valahány,
bármennyi)
határozószó (távol, holnap, határozószói névmások (itt, határozói igenév (énekelve,
hajadonfőtt, örömest) ott, így, ekkor) dalolva; befejezvén)
 Csak korlátozottan  Csak korlátozottan  Nem toldalékolhatók.
toldalékolhatók toldalékolhatók.

II. VISZONYSZÓK
 Jelentésük viszonyjelentés.
 Általában nem toldalékolhatók (kivétel a segédigék).
 Önállóan nem mondatrészek, nem bővíthetők.

 névelő (egy;a, az)

 névutó (alatt, után, szerint)
 segédige (fog, volna, lesz, marad)
 igekötő (ki, be, vissza)
 kötőszó (és, is, vagy; is-is, vagy-vagy)
 szóértékű módosítószó (nem, se)

III. A MONDATSZÓK
 Nincs önálló jelentésük, de érzelmet, indulatot, véleményt stb. kifejezhetnek.
 Nem toldalékolhatók.
 Önállóan nem mondatrészek, nem bővíthetők, de önálló tagolatlan mondatok.

 indulatszó
 mondatértékű módosítószó

Az alapszófajok

Az ige
 cselekvést, történést, létezést kifejező szófaj
 mondatban állítmányi szerepet tölt be

Csoportosítás
 cselekvő és a cselekvés viszonya alapján:
1) cselekvő
pl.: ír alany végzi el a cselekvést
2) műveltető
2
 pl.: irat alany mással végezteti el a cselekvést
3) visszaható ige
pl.: fésülködik a cselekvést az alany végzi el, de az visszahat az
alanyra
4) szenvedő
pl.: az ítélet kimondatott (íratik) az alany csak elszenvedi az
eseményt, passzív résztvevője, rajta cselekszik
5) ható
pl.: írható a cselekvés végrehajtásának lehetőségét fejezi ki

 tárgyra való irányultság szerint: tárgyas és tárgyatlan;

 mód szerint: kijelentő, feltételes, felszólító;
 idő szerint: jelen, múlt, jövő;
 ragozás: alanyi és tárgyas;

A főnév
 élőlényt, élettelen tárgyat, gondolati és elvont dolgot fejez ki
 bármilyen mondatrész szerepét betöltheti és azoknak megfelelően bővítményeket
vehet fel
 ragokat, jeleket és képzőket is kapcsolhatunk a főnévhez

KONKRÉT FŐNEVEK ELVONT FŐNEVEK

Köznevek Tulajdonnevek Köznevek
Egyedi név: gyerek, fa, lány Személynevek: Kovács, Kati jóság, barátság, szépség,
Gyűjtőnév: nádas, csorda, Állatnevek: Bodri, Ráró béke, egészség, bűnözés
közönség Földrajzi nevek: Málta, Duna
Anyagnév: vas, víz, bor, liszt Csillagnevek: Nap, Merkúr
Intézménynevek: Nemzeti
Színház
Címek: Népszava, Szigeti
veszedelem
Kitüntetések, díjak nevei:
Nobel-díj, Akadémiai
Aranyérem
Márkanevek: Negró, Herz
A melléknév
 személyek, dolgok, tárgyak tulajdonságát fejezi ki
 a melléknevek pontosítják, azonosítják, vagy éppen csak díszítik a megnevezett
fogalmat
 a melléknevek többsége fokozható
 a mondatban állítmányi, jelzői és határozói szerepet tölthetnek be

A számnév
 személyek, dolgok, tárgyak mennyiségét vagy a sorban elfoglalt helyét nevezi meg
 korlátozottan toldalékolható
 a mondatban állítmányi, jelzői és határozói szerepet tölthetnek be
A számnév fajtái Határozott számnév Határozatlan
számnév
3
Mennyiséget Tőszámnév három, kétezer sok, kevés
kifejező számnév Törtszámnév ötöd, háromnegyed sokad-
Sorrendiséget Sorszámnév negyedik, tízedik sokadik
kifejező számnév

A határozószó
 határozói viszonyt jelölnek
 fajtái:
 helyhatározó
 időhatározó
 fokhatározó
 állapothatározó
 módhatározó
 eredményhatározó
 tekintethatározó

A névmások
 egy másik szófaj szerepében, értékében használjuk
 nincs tartalmas fogalmi jelentésük, mert a szövegben nyerik el
 fontos szerepük van a szövegösszefüggés megteremtésében, utóelemek a szövegben
 kevésbé toldalékolhatók
 a helyettesített szófajra jellemző szerepeket töltenek be a mondatban
 személyes, birtokos, kölcsönös, visszaható, mutató, kérdő, vonatkozó, általános,
határozatlan névmás

Az igenevek
 egyszerre két szófaj tulajdonságait hordozzák magukon
 az igeneveket átmeneti szófajoknak nevezzük
 a főnévi igenév:
 -ni képzővel képezzük
 a cselekvést és a történést elvont fogalomként nevezi meg
 ragozható
 személyragja utal a cselekvést végző személyre
 a mondatban alany, tárgy és határozó lehet
 a melléknévi igenév:
 a cselekvést és a történést tulajdonságként, minősítésként nevezi meg
 három típusa van:
 Folyamatos (ó/ő képzővel)
 befejezett (t/tt képzővel)
 beálló történésű (andó/endő képzővel)
 a mondatban állítmány, határozó és jelző szerepét töltheti be
 a határozói igenév:
 -va/-ve; -ván/-vén képző segítségével alkotjuk
 igei jelentést hordozva egy másik cselekvés, történés, dolog vagy
személy körülményeit nevzi meg
 nem toldalékolhatók; határozó szerepet töltenek be a mondatban