Stílusrétegek

BEVEZETÉ S

A stílus a nyelvi kifejezés mó dja, az a sajá tos mó d, ahogyan kö zö lnivaló nkat

(gondolatainkat, érzéseinek stb.) kü lö nbö ző szó beli vagy írá sbeli mű fajokban a
megfelelő en kivá lasztott és elrendezett nyelvi elemek segítségével kifejezzü k.

A stílus alakulását befolyásoló tényezők:

a nyelvi elemek kivá lasztá sá t, vagyis a stílus alakulá sá t szá mos tényező befolyá solja.
Kö zü lü k a legfontosabbak a kö vetkező k.

A stílus nagymértékben fü gg a megnyilatkozá s tá rgyá tó l, a szö vegben kifejezésre jutó

tényleges vagy fiktív dologtó l. Má s nyelvi eszkö zö ket haszná l példá ul a kutató
tudomá nyos eredményeinek ismertetéséhez, és má sokat a kö ltő érzelmeinek
kifejezésére.

A stílust befolyá solja a megnyilatkozá s célja. A tudomá nyos munká k célja első sorban a
kifejtés, a megértés, ezekre tehá t az értelmi jellegű nyelvi elemek haszná lata a jellemző ;
az érzelmi hatá sra tö rekvő szépirodalmi mű vekben viszont a szó képek, a festő i erejű
szavak stb. a gyakoriak.

Hatá ssal van a stílusra a kommuniká ció s helyzet, az alkalom, az, hogy kinek szó l a
mondanivaló nk stb. Má s stílusban kommuniká l példá ul a tudó s az akadémiai
felolvasó ü lésen, mintha népszerű sítő elő adá st tart.

Befolyá solja a stílust az alkotó egyénisége is. Ha példá ul ugyanaz a tá rgya, célja tö bb
irodalmi mű nek, még mindig lényeges kü lö nbségeket talá lunk kifejezésmó djuk kö zö tt, s
ezt csak az alkotó k kü lö nbö ző egyéniségével magyará zhatjuk

KIFEJTÉ S:

A stílusrétegek

A stílus alakulá sá t befolyá soló tényező k azt is eredményezik, hogy a nyelvi

kifejezésmódok a társadalmi érintkezés meghatározott területeihez is
kapcsolódnak, s így az eltérések ellenére tö bbé-kevésbé azonos voná sok is jellemzik
egy-egy csoportnyelvi kifejezésmó djá t. Az így létrejö tt stílusvá ltozatok a stílusrétegek.
Má s szó val: a stílusréteg a társadalmi érintkezés meghatározott területén
jellemzően használt nyelvi kifejezőeszközök rendszere, illetve az ezek használatát
szabályozó törvényszerűségek összessége.

Irodalmi és kö znyelvü nkben a kö vetkező fő bb stílusrétegeket kü lö nbö ztetjü k meg:

Társalgási stílus
Az élő beszéd leggyakrabban haszná lt stílusrétege. A tá rsalgá s kö zvetlen kapcsolaton
alapul. A partnerek kö zö tt kö lcsö nö s az igény a gondolatok, érzések, akarati tényező k,
á tadá sá ra és fogadá sá ra. A tá rsalgá si stílus mentes minden kényszertő l. Ez a
legoldottabb stílusréteg.
Fő bb jellemző i:
 a beszélgetés tá rgya legtö bbszö r kö tetlen
 tartalma tá g
szó kincse:
 a szavak, kifejezések haszná lata, kivá lasztá sa nem tudatos, vá ltozatos
 tö ltelékszavak (ö ö ö , izé)
mondatszerkesztése.
 rö vid mondatok, viszonylag egyszerű szerkezetek,
 sok a hiá nyos, befejezetlen mondat
 sokszor szabá lytalan
 nyelve gyakran érzelmekkel telített,
 mentes a modoros, a hivatalos kifejezésektő l.
 tö bbet á rulnak el a beszélő nek a témá hoz és partneréhez való viszonyá ró l, mint
má s beszédhelyzetben
Mű fajai.
írott: magá nlevél, napló , ü zenet, chat, e-mail, sms
beszélt: beszélgetés, vita, tö rténetmondá s

A mű velt tá rsalgá si stílus kö vetelményei:

 az emberi megbecsü lésen és hagyomá nyokon alapuló szabá lyok megtartá sa
 odafigyelés és vá laszadá si kö telezettség
 a szó készlet á rnyalt haszná lata, egyéni színezete
 a mondatszerkesztés vá ltozatossá ga
 az á rnyalatokat is kifejező szó rend alkalmazá sa.
A stíluskészség fejlesztése azért is fontos, hogy ö sztö nö ssé vá ljanak bennü nk a mű velt
tá rsalgá s kö vetelményeit. Ez a stílusréteg jellemez a legjobban.

A tudományos vagy szakmai stílus

A tudomá ny a bennü nket kö rü lvevő vilá g jelenségeit, tö rvényszerű ségét írja le és

magyará zza. Jellegzetes beszédhelyzete: ismeretek á tadá sa, ismeretkö zlés. A
tudomá nyos szö veg, mű vek kö zö nsége:
- szakemberek (szű kebb),
- nem szakemberek (tá gabb).
A nem szakembereknek szó ló mű veket ismeretterjesztő mű veknek nevezzü k.

Fő bb jellemző i
szó készlete:
 A szó haszná latban a szakmai kifejezések (műszavak) nélkü lö zhetetlenek.
teminoló gia.
 Ezek részben gö rö g-latin eredetű (injekció ) , má srészt idegen szavak (error),
illetve
kö znyelvi szavak má s értelemben (lencse)
mondatszerkesztése:
 Mondataink szerkezete bá rmilyen lehet, de jobbá ra egyszerű mondatok és
alá rendelő ö sszetett mondatok: okhatá rozó i gyakori, mellérendelésbő l a
kö vetkeztető és a magyará zó mondatok szerepelnek
  szabá lyosak
 A tudomá nyos szö veg felépítésében kö vetelmény az erő teljes a tagolá s, kiemelés
(mind az élő szó béli, mind az írott szö vegekben).
 tartalmazhat grafikonokat, á brá kat
 A tudomá nyos szö veg író ja gyakran hivatkozik má sok kutatá si eredményeire.
Mű fajai:
írott: dolgozat, tanulmá ny, értekezés, szakkö nyv
beszélt: felelet, elő adá s

A publicisztikai stílus

A publicisztikai stílus az ú jsá gírá s, a rá dió és a televízió nyelve. Feladata: a

tá jékoztatá s a gazdasá gi-, a politikai- és tá rsadalmi élet idő szerű eseményeirő l.
Szá ndéka: a
meggyő zés, a cselekvésre késztetés.
Jellemző :
 a kapcsolatteremtés a befogadó val,
 az érzelmekre hatá s szá ndéka,
 pontos hely- és idő meghatá rozá s (idő szerű események),
 személyek említése, kijelentéseik idézése.
 Figyelemfelkeltő , hatá skeltő eszkö zö k alkalmazá sa
Szó készlete:
 vá ltozatos, tudomá nyostó l a szépirodalmiig
 Sok ú j szó , neologizmus (pl. bankol, ü berélmény, médiaguru, tő zsdecá pa)
Mondatszerkesztése:
 szabá lyos
 á ttekinthető , érthető
 hiba: terjengő s kifejezések
Mű fajai: (beszélt és írott ua.)
tá jékoztató : hír, tudó sítá s, recenzió
á tmeneti: interjú , riport
vélemémyformá ló . kommentá r, kritika, glossza

A hivatalos stílus

A tö rvényalkotá s, a rendeletek, a kö zlemények és minden fajta hivatalos megfogalmazá s

nyelve.
Ezen a nyelven fordul az egyén a ható sá ghoz, a ható sá g az egyénhez. Személytelenné
vá lik ember és ember viszonya. A hivatalos iratok, kö zlemények célja a tá jékoztatá s.
Jellemző i:
Szó készlet:
 szakkifejezések haszná lata (az ü gy elévü l, az ü gyész vá dat emel),
 a szavak zsú folt, sokszor a megértést gá tló haszná lata,
Mondatszerkesztés:
 bonyolult mondatszerkesztés (ismétlések, hivatkozá sok, utalá sok),
 személytelenség (megszó lítá s: ü gyfél, alperes, T/1),
 az idegenszerű mondatszerkesztés, a hatá rozott névelő elhagyá sa, a
modoros kö tő szó haszná lat: miszerint, amennyiben, stb.
  érzelemmentesség
Mű fajai: fő leg írott: tö rvények, rendeletek, hivatalos levelek: kérvény, bejelentés,
motivá ció s levél, ö néletrajz (amerikai/unió s, hagyomá nyos)

A levélstílus

A hivatalos levélre a hivatalos stílus jellemző i érvényesek, emellett szigorú an

szabá lyozott formai kö vetelményeknek is meg kell felelnie (címzett, feladó , tá rgy, dá tum
elhelyezése, megszó lítá s, kifejtés, alá írá s helye)
A kérvény elbírá lá sá t megkö nnyíti, ha pontosan és félreérthetetlenü l fogalmazzuk
meg a kérés tá rgyá t, a tényá llá st és az indokokat; ha nem hagyunk ki egyetlen fontos és
igaz
kö rü lményt vagy adatot sem; ha rö viden, tö mö ren adjuk elõ kívá nsá gunkat (nem térve
ki a
mellékes és a kérést kö zvetlenü l nem érintõ tényezõ kre).
Formai kö vetelmények! (feladó , címzett, tá rgy, megszó lítá s, szö veg, dá tum, alá írá s)

A szónoki stílus

A szó noki stílus a szó noki beszédek, a szó noklatok nyelvhaszná lata. A szó nok célja
az, hogy a hallgató sá got meggyõ zze igazá ró l, és megfelelõ á llá sfoglalá sra, illetve
elhatá rozá sra bírja.
Jellemző k:
 szívesen haszná l vá lasztékos, ü nnepélyes, sokszor tú lzó szavakat.
 A fokozá s, a nyomó sítá s kedvéért gyakran él rokon értelmû szavakkal.
 A kö zérthetõ ség kedvéért á ltalá ban kerü li az idegen szó kat, az archaizmusokat
(gö r. 'régiesség') és a neologizmusokat.
Mondatszerkesztés:
 A mondatszerkesztésben a cá folá s vagy bizonyítá s végett szereti a
halmozott mondatrészeket, a felsorolá sokat, kihaszná lja a figyelemfelkeltés nyelvi
eszkö zeit.
 Szívesen alkalmazza a kifejezõ erejû felkiá ltó és kérdõ mondatokat. Pl.: Kossuth
Lajos
beszéde Szeged népéhez (1848. októ ber 4.)

Az elõadói stílus

Az elõ adó i stílus tulajdonképpen a tudomá nyos stílus beszélt vá ltozatá nak tekinthetõ ,
s mint ilyen egyrészt ennek, má srészt a szó noki stílusnak a sajá tossá gait ö tvö zi. Sok
helyen és
sok alkalommal jut kifejezésre, ez jelentkezik az oktatá sban is a taná r és a diá k részérõ l
egyará nt. Minden elõ adó nak, minden elõ adá snak az a célja, hogy mondanivaló já t a
hallgató sá g megértse. Ennek érdekében vilá gítja meg a fogalmakat és az
ö sszefü ggéseket.
Fõ bb ismertetõ jegyei: a témá ra vonatkozó bevezetés talá ló , eligazító intoná lá sa, a
magyará zatra szoruló fogalmak, terminus technicusok ismertetése, kö zbevetett -- olykor
élénkítõ funkció jú -- kérdések alkalmazá sa, az elhangzottak vissza-visszatérõ
megismétlése
má s megfogalmazá sban. Ezek a mozzanatok jó l megfigyelhetõ k a kö vetkezõ , írá sban
utó lag
rö gzített elõ adá s idézett részében.

A szépirodalmi stílus

A stílusrétegek kö zü l a legnagyobb jelentő ségű . Egyrészt azért, mert stíluseszkö zként

felhaszná lja a nyelv valamennyi elemét, az ö sszes tö bbi stílusréteg eszkö zeit is. Má srészt
azért, mert olyan mű vészi hatá sra való tö rekvés jellemzi, amilyet a tö bbi stílusrétegben
hiá ba keresü nk.