15.

tétel

Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípusok

A szöveg a nyelv legmagasabb szintű egysége.

Formailag és tartalmilag is összefüggő, lezárt, egész megnyilatkozás.

Terjedelme: egyetlen szó is lehet, de több ezer oldal is. Kritériuma az, hogy az adott szituációban kerek, egész, összefüggő és
elegendő információt közöljön. Tehát ez is szöveg:

A szövegeket különböző szempontok szerint osztályozzuk.

 résztvevők száma szerint: monologikus, dialogikus (párbeszédes) vagy több ember között zajló
 a funkciója szerint: elbeszélő, leíró és érvelő
 kommunikációs színtér szerint, amit az alábbiakban részletesen mutatunk be:

MAGÁNÉLETI szövegtípusok jellemzője, hogy spontán alakíthatók, szabályok és elvárások

kevésbé kötődnek hozzájuk. Szókincsük kevésbé választékos, gyakran alkalmazza a szlenget.
A legtöbb érzelemkifejező eszközt itt használjuk. Példák: szerelmi vallomás, szidás, lelkizés,
viccmesélés, baráti társalgás, blog, komment

KÖZÉLETI szövegtípusok: az emberek nagyobb tömegét érintik, legfőbb színterük a

társadalmi érintkezés, a politika. A céljuk a legtöbb esetben a meggyőzés, ezért a
hatásosságra törekszik. Jellemző módszerük az érvelés. Példák: kampánybeszéd, felszólalás,
vita, tárgyalás, szónoklat.

HIVATALOS szövegtípusok: szigorú formai szabályok szerint alakulnak, fontos szerepe

van a tényeknek, adatoknak, megszólításformáknak. Példák: kérvény, önéletrajz, fellebbezés,
határozat, jogszabályok és törvények

EGYHÁZI szövegtípusok: hosszú időn keresztül alakultak (a világvallások az ókor és

középkor óta), fő jellemzőjük a vallási szókincs használata. Formájuk lassan változik (pl.
szertartások szövegei). Példák: ima, szent iratok, prédikáció,

TUDOMÁNYOS szövegtípusok: pontosságra és egyértelműségre törekszenek,

jellemző a szakszavak idegen szavak gyakori használata. Szövegszerkesztésben a

logika igen fontos, gyakori a következtetés és a magyarázat. Példák: felelet és
dolgozat, tudományos értekezés, lexikoncikk, ismeretterjesztő cikk.

MÉDIA szövegtípusai csak 100-150 éve alakultak ki. Fő céljuk a meggyőzés, a befolyásolás
és a tájékoztatás. Közérdekű és aktuális dolgokról szól, széles közvéleményhez. Példák: hír,
interjú, kritika, reklám, cikk, vélemény.

SZÉPIRODALOM szövegtípusainak fő jellemzője a kreatív, egyéni nyelvhasználat, a költői

képek gyakori használata. Szerkesztését a műfaj határozza meg. Divatja az irodalmi korok
szerint változik. Példák: regény, novella, elégia, epigramma, elbeszélő költemény, tragédia
stb.