A kommunikáció alapfogalmai, működése

KOMMUNIKÁCIÓ

- valaminek a közlése, közzé tétele

- egyik legalapvetőbb emberi tevékenység
- mindannyian, egész életünkben folyamatosan gyakorlunk, tanulunk, fejlesztünk
- szerteágazó, összetett jelenség, nem lehet egy definíciót adni
- interdiszciplináris tudományág → számos kutatási terület pl. általános/információelmélet,
technikai/gépi kommunikáció, biológiai kommunikáció, tömegkommunikáció stb.

KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMAT TÉNYEZŐI

o személyek
o üzenet
o kód
o csatorna
o hatás
o visszajelzés
o kontextus
o zaj

személyek

- akik között a kommunikáció zajlik → legalapvetőbb tényezői a folyamatnak

- megkülönböztetünk feladót és címzettet
- feladó: valamilyen üzenetet küld a másiknak, megszólítja, kér tőle, közel vele valamit
- címzett: üzenetet veszi, megérti, értelmezi, reagál rá
- ha a címzett reagál → szerepcsere
- általában 2 vagy több személy között zajlik a kommunikáció DE modern szakirodalom szerint lehet akár
egyszemélyes is (intraperszonális) pl. belső monológ, naplóírás, egy probléma átgondolása és
megoldása
- felek ismeretei, tudása, személyisége és előítéletei → befolyásolja a kommunikáció sikerességét

üzenet

- bármilyen jel, amit az adó tesz vagy mond lehet üzenet → ha valaki annak fogja föl
- lehet nyelvi és nem nyelvi
- szándékos üzenet: előre eltervezett, céllal megfogalmazott
 - véletlenszerű üzenet: nem szándékosan küldünk a másik félnek pl. olyan hallja meg akire nem tartozik
- magán jellegű üzenet: pl. barátnak vagy családtagnak küldött
- nyilvános üzenet: pl. közérdekű közlemény az egyetem honlapján

kód

- üzenetet kifejező jel

- verbális (nyelvi) és nonverbális (nem nyelvi) kód
- nyelvi lehet írott vagy beszélt (az emotikonok is oda sorolhatók😊 )
- nonverbális: hangjelek, arcjáték, gesztusok, testtartás, öltözködés, partnerek közti távolság, tekintet

csatorna

- üzenet csatornán keresztül jut el a feladótól a címzettig

- típusai: hallható (telefonbeszélgetés), látható (levél), érezhető (tapintás, illat, ízlelés), egyszerre
többféle (beszélgetés)

hatás

- a kommunikáció valamilyen módon befolyásolja a résztvevőket → hatással van rájuk

- érzelmi (valamilyen érzelmet vált ki), fizikai (valamilyen cselekvésbe kezd az üzenet hatására pl.
hírtelen feláll) vagy kognitív (tudást gyarapítja)
- együtt vagy kombinációban is
- nem mindig azonnal érezhető a hatás

visszajelzés

- a résztvevők állandóan visszajelzést adnak az elhangzott üzenetekről

- lehet verbális vagy nonverbális
- pozitív (megerősítő), negatív (bíráló)
- befolyásolja a kommunikáció folytatását
- akár személyen belül is → belső visszajelzés: saját üzenetünk, viselkedésünk értékelése
- visszajelzés figyelmen kívül hagyása → kommunikációs zavar

kontextus

- a kommunikáció mindig valamilyen beszédhelyzetben (kontextusban) történik

- meghatározza a viselkedést, az üzenet megfogalmazását, befogadását, értelmezését
- tágabban: szituáció, beszédhelyzet, kisérő nem nyelvi jelek, kulturális közeg, adott társadalom
- szűkebben: nyelvi tényezők (elhangzó szöveget, hogyan értjük)

zaj

- minden, ami gátolja, torzítja az üzenet vevő és küldő képességet, az üzenet pontos célba érését
- fizikai, nyelvi, intellektuális

KOMMUNIKÁCIÓ ALAPTÉTELEI

1967, USA Palo Alto-i iskola kutatói → egészséges emberi kommunikációt jellemző alaptételek

1. nem lehet nem kommunikálni: minden emberi megnyilvánulás lehet üzenetértékű

2. a kommunikáció több csatornás és több szintű :
- több csatornás, mert a verbális és nem verbális kódok egyszerre vannak jelen
- több szintű, a tartalom és a viszonymeghatározás szintjén
- tartalom szintje: amit közvetlenül kimondunk, megfogalmazunk
- viszonyszint: meghatározza, minősíti az utóbbit (segíti értelmezi az elhangzott üzenetet pl. parancs,
sürgetés…)
3. kommunikáció a résztvevő felek között körkörösen zajlik: feladó és címzett szerepe folyamatosan
cserélődik
 4. kommunikáció digitális és analóg kódokból áll
- digitális kód: elemeire bontható → nyelvi jelek
- analóg kód: Ø bontható elemeire → nem verbális kódok
5. megkülönböztetünk egyenlő (baráti beszélgetést) és egyenlőtlen (tanár-diák, orvos-beteg) viszonyt a
partnerek között

METAKOMMUNIKÁCIÓ

o elhangzott üzenet megértését segíti

o leginkább a nonverbális jelek segítik ezt (mimika, hanghordozás teljesen megváltoztathatja a üzenet
jelentését, pl. gúnyos bók)
o DE olykor nyelvi jelek is pl. megmagyarázzuk miért vicces egy vicc vagy félreértik egy üzenetünk és
tisztázzuk, hogyan értettük

KOMMUNIKÁCIÓ MŰKÖDÉSE

szerintem ezt a modellek mutatják be, ami egy másik tétel része, más külön erre vonatkozó anyagot nem
találtam

KOMMUNIKÁCIÓ HATÉKONYSÁGA*

*nem tudom bele tartozik-e a tételbe, minesetre beleraktam

kommunikáció hatékonyságát növeli

 megfelelő ön-, és társismeret

 nemekre speciálisan jellemző kommunikáció ismerete
 egyértelmű üzenetek küldése
 képesnek lenni mások üzeneteinek szándékát értelmezni
 hallgatás szintjeinek, típusainak ismerete
 más népekre jellemző kommunikációs szokások ismerete

Barnlund féle hat személyes kommunikációs modell

Barnlund szerint a két személyes kommunikációban valójában „hat ember vesz részt”, egy-egy résztvevő „3
személyt” testesít meg. Azért véli fontosnak ezeket a kérdéseket, mert szerinte ezek alapján alakul majd a
kommunikáció és így befolyásolják annak sikerességét is pl. mennyire próbál valaki megfelelni az elvárásoknak,
milyen előfelvetései vannak a helyzetről, hogyan áll a partneréhez stb.

női és férfi kommunikáció

 - alapvető különbséget neveltetés, kulturális szokások, hagyományok adják pl. férfiaktól elvárt, hogy ne
mutassák ki érzelmeiket, nők viselkedésével kapcsolatban rengeteg elvárás (főleg régen)
- nőkre jellemző: kapcsolatok kezelésére fókuszálnak (barátkozás, kapcsolatteremtés motiválja a
kezdeményezést), társaik szeretetének megszerzésére, szimmetrikus kapcsolatok létrehozására
törekednek
- férfiak: pozíciók megszerzésére fókuszálnak, elismerést keresnek, hierarchikus kapcsolatok
létrehozására törekszenek, kommunikációt információ szerzésért kezdeményeznek

Scarlet & Austin beszédaktus elmélet

- kommunikációt cselekvésként értelmezik

- amikor kimondunk valamit azzal már cselekvést is hajtunk végre pl. bocsánatot kérni, megígérni
valamit csak szavakkal lehet
- cselekvés négy összetevőjét (aktusát) különböztetik meg
lokúciós aktus: megnyilatkozás kimondása, leírás
prepozícionális aktus: külvilágra vonatkozó utalás, kijelentés megtétele (mondategységnek megfelelő
logikai egység)
illokúciós aktus: cselekvés végrehajtása a beszélő részéről pl. kérés, óhaj, felszólítás
prelokuciós aktus: hallgatóban kiváltott hatás

Grice maximák

kommunikáció sikerességének legfőbb alapelvének az együttműködési alapelvet tartja (résztvevők legyenek

hajlandók a társalgás sikerességére)
DE a további 4 alapelvet (maximát) is figyelembe kell venni

- mennyiség maxima: elegendő infó nyújtása, se túl sok, se túl kevés

- minőségi maxima: valósat állítása (ne hazudjunk)
- relevancia maxima: odaillő információkra szorítkozni
- módmaxima: érthetően beszélni (kétértelműség, homályosság kerülése)

hallgatás

címzett együttműködésének, hallgatásának is szerepe van a kommunikáció sikerességében

hallgatás folyamata
 hallgatás szintjei

hallgatás típusai:

o információ szerző hallgatás: valamilyen elhangzó információ begyűjtése a cél pl. előadást hallgató diák
o kritikus hallgatás: beszélő mondandóját nem fogadjuk el egyértelműen pl. vizsgázót hallgató tanár
o visszhangzó vagy empatikus hallgatás: valaki tanácsot, lelki, erkölcsi támogatást kér
o taktikai hallgatás: célja lehet gondolataink összegzése vagy reakció kivárása pl. konfliktusok során
o szórakozási célú hallgatás

aktív hallgató: jó hallgató figyel a partnerére, nem szakítja félbe, kérdez, visszakérdez, ha valami nem világos,
összefoglalásként megerősíti az elhangzottakat, figyelmét megerősíti szavakkal (értem, aha…),
szemkontaktustussal, bólintással, testtartásával

kultúraközi kommunikáció:

- kommunikáció sikerességét befolyásolja a kultúra, hagyományok és szokások ismerete

- egyes jelek más kultúrákban más jelentést hordozhatnak