Mutassa be az alábbi pedagógiai, didaktikai alapfogalmakat!

Munkatársa most iratkozik be a képzésbe, melynek Ön már hallgatója. Számára ismeretlen

fogalmakkal találkozik: didaktika, módszertan, mentálhigiéné, illetve találkozik sokszor
hallott tantárggyal (pl. pedagógia), de a konkrét tartalmi keretekkel egyik esetben sincs
tisztában.
Segítsen neki, magyarázza meg érthetően, mit jelentenek ezek a fogalmak!

Információtartalom vázlata
 A pedagógia fogalma, tárgya
 A didaktika fogalma
 A nevelés fő területei, módszerei, eszközei
 A tanításelmélethez kapcsolódó alapfogalmak: tanulás, ismeret, képesség, jártasság,
készség
 A mentálhigiéné és a pedagógia lehetséges kapcsolódási pontjai
Szakmai ismeretek alkalmazása Pontszámok
Az információtartalom vázlata
Típus a szakmai és
alapján Max. Elért
vizsgakövetelmény szerint
A pedagógia tárgya, alapvető
C folyamatai, tevékenységei és A pedagógia fogalma, tárgya 10
fogalmai
A didaktika fogalma 10
A didaktika és az egyes más A nevelés fő területei, módszerei,
pedagógiai szakterületek, 20
D eszközei
tantárgyak alapvető folyamatai, A tanításelmélethez kapcsolódó
tevékenységei és fogalmai alapfogalmak: tanulás, ismeret, 20
képesség, jártasság, készség
A mentálhigiénia tárgya, A mentálhigiéné és a pedagógia
C 20
alapvető fogalmai és módszerei lehetséges kapcsolódási pontjai
Összesen 80
Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Max. Elért
2 Olvasott szakmai szöveg megértése 4
3 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4
Összesen 8
Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Max. Elért
Önállóság 2
Személyes Türelem 2
Felelősségtudat 2
Segítőkészség 2
Társas
Határozottság 2
Módszer Helyzetfelismerés 2
Összesen 12
Mindösszesen 100
 I Pedagógia

Fogalma
Egy tudományág, tágabb fogalomkör, elméleti és gyakorlati tevékenységekből áll.
a gyakorlati nevelés és a a nevelési folyamat törvényszerűségeinek tudományos megvilágítása

A pedagógia fogalmának mai értelmezése fokozatosan alakult ki a nevelési gyakorlat és a

pedagógiai gondolkodástörténeti fejlődése során

Tárgya
A gyermek fejlesztésének, alakításának folyamata.

Neveléstudomány
A pedagógia elmélete. A történelem folyamán változnak.
Paidagógosz = görög kifejezés. Gyermek kísérő – vezető- az első pedagógusok görög
rabszolgák voltak ( házi tanítók )
1. a pedagógia és a neveléstudomány egymás szinonimájának tekinthető;
2. a pedagógia tágabb fogalom, mely magába foglalja a gyakorlati nevelést és a
nevelési folyamat tudományos megközelítését is.

A pedagógia, mint neveléstudomány vizsgálja azokat a folyamatokat, körülményeket és

feltételeket, amelyek közreműködnek a nevelésben. Feltárja összefüggéseiket,
törvényszerűségeiket, s ezek alapján meghatározza a nevelés célját, alapelveit és
feladatrendszerét, azokat az eljárásokat, szabályokat és módszereket, amelyek biztosítják a
nevelési alapelvek megvalósulását, a nevelési cél elérését. Feltárja a nevelés eszközrendszerét.
Magában foglalja azokat a kérdéseket, amelyek a nevelés lehetőségével és szükségességével,
tényezőivel, szervezeti formáival, intézményrendszerével függnek össze.

Peidagogos → (gör.) gyermekvezető, kísérő. Így nevezték azt a rabszolgát, aki a gyermekeket
iskolába kísérte, illetve akinek feladata volt a gyermek szellemi vezetése, azaz nevelése.

A pedagógia a 19. században vált önálló tudománnyá. A filozófiából és az etikából nőtte ki

magát.
Fridrich Herbart – elősegítette az önálló pedagógiai tudomány létrejöttét.

A nevelésnek számos olyan összefüggése van, amit a pedagógia csak más tudományok
ismeretanyagának felhasználásával tud vizsgálni. A pedagógia interdiszciplináris tudomány,
számos tudomány van, amelyekkel kapcsolatba kerül: filozófia, pszichológia, biológia,
szociológia, stb.
Új pedagógiai tudományok jönnek létre. Ilyenek pl. a nevelésfilozófia, nevelésszociológia, a
fejlődéslélektan, neveléslélektan, az iskolaegészségtan, az oktatástechnológia.

Pedagógia

Határtudományai
Társtudományai
- Nevelés lélektan Valamennyire kapcsolatban vannak az ember
- Nevelés filozófia nevelésével.
- Iskola egészségtan - Pszichológia
- Oktatásszociológia - Filozófia
- Stb.. - Szociológia
- Közgazdaságtan
- Biológia
- Matematika
- Stb..

Ágai
1. Általános pedagógia
A nevelésnek, mint személyiségformálásnak a társadalommal való összefüggésével, céljával,
lehetőségeivel, alapfogalmaival foglalkozik.

2. Nevelés elmélet
A nevelés folyamatát, tartalmát, elveit, módszereit, szintereit tárgyalja.

3. Oktatás elmélet = didaktika

A tanulási – tanítási folyamat tartalmi, szervezeti, módszertani kérdéseit vizsgálja.

4. Nevelés történet
A nevelés, nevelési eszmények, az oktatási-nevelési intézmények alakulását kíséri végig a
történelem különböző időszakaiban.

5. Tantárgyi módszertanok
A tananyag feldolgozásával összefüggésben vizsgálják a nevelés, oktatás képzés módjait.

6. Összehasonlító pedagógia
A különböző országok oktatáspolitikai törekvéseit hasonlítja össze és állapít meg fejlődési
tendenciákat von le.

7. Gyógypedagógia
A sérült, fogyatékos gyermekek nevelési lehetőségeivel, annak speciális kérdéseivel
foglalkozik,

8. Életmód pedagógia
Óvoda pedagógia, iskolapedagógia, felsőoktatás pedagógia, felnőttoktatás pedagógia
( andragógia )

9. Nevelési színterek
Ide tartozik a családi – otthoni – napközi nevelés, tömegkommunikáció pedagógiája.
 10. Iskola szervezettan
Az iskolarendszer strukturális kérdéseit, közigazgatási problémáit tárgyalja.

II. Nevelés

Fogalma
az a folyamat, amelyben a pedagógus által irányított gyermeki tevékenységrendszer
fejleszti az egyén képességeit. A fejlesztő hatások révén kialakul
értékrendszere, személyisége, amelyek lehetővé teszik számára az egyéni és társadalmi
feladatok megoldását.

Tartalmi jegyei :
- fejlődés,
- fejlesztés,
- hatás,
- tervezés,
- irányítás,
- tevékenység

Fejlesztő hatásnak két formája van:

- tervszerű, intézményes fejlesztő hatás, amelynek meghatározott célja van, és ennek
eléréséhez tudatos eljárásmódokat alkalmaz.
- spontán intézményen kívüli hatás. Ennek sorába tartozik minden környezeti tényező,
mellyel az egyén valamilyen módon kapcsolatba került.

A spontán hatás mindig kihat a tervszerű, intézményes hatótényezőkre, azok szerepét

erősítheti vagy gyengítheti.

Jellemzői, sajátosságai
- egy közösségben zajló tevékenység, mely nagyban elősegíti a szocializációt
- történeti és történelmi jellegű, ugyanis minden kor és társadalom újrafogalmazza a
lényegét, sajátosságait, értékeit, céljait.
Kor – filozófia Nevelési cél Eszmény Érték
Athén Erkölcsös, etikus Jó polisz polgár Szép, jó, derék
ember
Spárta Bátor, engedelmes Bátor, jó katona Hűség, állóképesség
Középkor Erényessé válni Keresztény Vallás, erkölcs
Reneszánsz Ember felszabadítása Humánus Tudás, kultúra

- élethosszig tartó folyamat

- több oldalú dolog, az egyén oldaláról befolyásolja a személyiség fejlődését. A
társadalom oldaláról fontos, hogy az egyén megfelelően művelt legyen.
- bevezetés abba a kultúrába ahol élünk
- sokáig úgy tartották, hogy a nevelés, csak a gyerekekre irányuló folyamat. Ma már
elkülönítünk felnőttoktatást is ( andragógia )
 - egy tervezett, célirányos ( legyen lényege, miértje, értelme ), szervezett ( pontról
pontra meg kell tervezni ), intézményes folyamat ( bölcsőde, óvoda, iskola,
andragógia).
- Értékközvetítő és értékteremtő folyamat is egyben.
-

Nevelési cél
Mit akarunk elérni? Mindig kell, hogy legyen valamilyen célja annak amit csinálunk!
Ezek lehetnek közeliek és távoliak is.
Mindig megfogalmazódik benne egy értékrendszer, melyhez ember és életeszmény kötődik.
Az egyén számára eredményes és szociálisan értékes, konstruktív magatartás és tevékenységi
formák kiépítése.
Konstruktív = építő, alkotó jellegű, haladó.

célja lehetőleg a művelt, szuverén, érdekeit objektíve érvényesíteni tudó, öntevékeny,

magatartásában egyetemes értékeket követő, szociális személyiség legyen.

Akkor érvényes ha
- törvényes
- ellenőrizhető
- megvalósítható
- megfogalmazását a nevelési gyakorlat empirikus vizsgálata előzi meg

A mai pedagógia célja, hogy az egyén legyen:

- művelt
- önálló, szuverén
- önmegvalósító
- - szocializált személyiség
- magatartásában egyetemes normákat követő
- stb..

Érték
Olyan alapelvek, amelyek kifejezik, hogy az adott társadalomban mit tartanak
fontosnak.
- választáson alapulnak
- önmagukban nem léteznek
- egymással összefüggést alkotnak
- egységes rendszerré álnak össze - értékrend
Értékrendszer
Hierarchikus. Cselekvésekben, életmódban és életstílusban valósul meg.
Nagyon fontos az értékorientáció kialakítása.
Normák
A társadalom által elfogadott, szabályok. Lehetnek írottak és íratlanok.
Hivatalos / formális normák = írott szabályok
Informális normák = íratlanok, mindenkire vonatkoznak, egyetemes normáknak is nevezik
Alternatív / speciális normák = kisebb csoportokra vonatkoznak, mit fogadunk el és mit nem.

A pedagógia arra törekedjen, hogy az egyén nyitott, fogadóképes legyen az értékekkel, és az

értékek megismerésével szemben. Segítsen eligazodni az értékek között:
- felismerés
 - befogadás
- alakítás
- létrehozás
Kettősérték
Akkor beszélünk, amikor a gyakorlott és a hirdetett értékek között asszimetria van.
Vagyis, mondunk valamit és annak az ellenkezőjét tesszük.

Nevelési feladatok rendszere

Olyan tevékenységek együttese, melyek hozzásegítik a gyermeket a személyiség teljes
kibontakoztatásához, melyek során a szükségletei maradéktalanul kielégülnek.
A pedagógus a feladatok meghatározáskor figyelembe veszi a tanuló szükségleteit.

Nevelési színterek
Intézményes
- bölcsőde - család
- óvoda - társadalom
- iskola - barátok
- felnőttoktatás - társak
-

Nevelés eredményességét befolyásoló tényezők

Nagyon sok minden befolyásolja a nevelési folyamatot.
Genetika – öröklődés, összetett több tényezős folyamat.
- adottság = velünk született lehetőségek, melyeket képességekké készségekké lehet
fejleszteni.
Az egyén dönti el, hogy él a lehetőségével.

- mintaöröklődés – imprinting
Lorenz etológus nevéhez fűződik, de az emberekre is jellemző.
Buda Béla – a korai életszakaszban ( első napok ) történő nem tudatos bevésődés, ezek
nagyon mélyen rögzülnek és nagyban befolyásolják a személyiséget.

- biogenetikus felfogás –
a gyermek eleve ilyen vagy olyan. Csak jó vagy rossz lehet.
a gyermek személyiségének fejlődését az öröklés determinálja. Az ember minden alapvető
vonása öröklődik.

- szociáldeterminista felfogás
a személyiség kialításában fontos szerepe van a környezetnek
mindenben a környezet szerepét hangsúlyozza. Az emberi személyiség az őt érő környezeti
hatások eredménye.

- kongervencia elmélet
a gyermek személyiségének fejlődésében két tényező működik együtt: az öröklés és a
környezet. A két tényezőből az öröklés szerepe a hangsúlyosabb. (60/40 százalékos
arányban.)

Nevelés korlátai
azok a külső vagy belső eredetű zavarok, amelyek a nevelés folyamatában fellépnek,
és ezáltal nehezítik a tervszerű nevelést.
A zavaró tényezőknek két forrása van:
- a szociális kapcsolatok megromlása.
- fizikai zavarok
A rossz szociális helyzet, az öröklött rendellenességek, az idegrendszeri és szervi
megbetegedések, a különböző fogyatékosságok határt szabnak a nevelésnek.

Nevelési módszerek
Módszer = meta + hodosz szavak összetétele = valami felé vezető út.
a kitűzött nevelési cél elérésének érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a
gyermekeket pozitív tevékenységre késztessük, a negatív hatásokat pedig kiküszöböljük

Meghatározó tényezők
Pedagógus személyisége
Környezeti Gyermek, tanuló
- társadalmi, kulturális - életkori sajátosságok - empatikus
- tárgyi környezet - egyéni sajátosságok - határozott fellépés
- eszközök (differenciálás ) - türelmes
-stb - speciális szükségletek - korrekt
- csoport, közösség - szigorú
sajátosságai - segítőkész
- intézmény típusa - differenciáló
- barátságos
- szeressen tanítani
- stb

Osztályozása
1. tevékenység megszervezésének módszere
- szokások kialakítása
- beidegző módszerek
- gyakorlás, gyakoroltatás, követelés módszere
- ellenőrzés
- értékelés

2. Meggyőzés
A tudatosítás módszere. Mások tudatának és magatartásának értelmi ér érzelmi úton
- normák – értékek megerősítése, elfogadása, közvetítése
- meggyőződést formálnak
- szóbeli ráhatás
- beszélgetés
- vita
- előadás
- magyarázat

3. Magatartásra ható módszerek

Ösztönző Kényszerítő Gátló
- dicséret - parancs - átterelés
- elismerés - fenyegetés - elmarasztalás
- értékelés - büntetés - felügyelet
- helyeslés - felszólítás - intés
- tiltás
Követelés
- az elvárások világos, érthető, egyértelmű, röviden megfogalmazása,
- határozott, következetes
- teljesíthető,
- rugalmas
- inkább kérés, tanács formájában fogalmazzuk meg (ösztönző - nem pedig gátlás,
kényszerítés) .
Heteronóm, vagy autonóm módon vezethet cselekvéshez.
Heteronóm módon (vezethet cselekvéshez), ha – a követelés tartalma a nevelő tekintélyéből,
vezető szerepéből eredően váltja ki a cselekvést. (kívülről irányított cselekvés)
Autonóm módon vezethet cselekvéshez – a gyermek elfogadja, igényli, belsőleg azonosul a
követelmény tartalmával (belülről vezérelt cselekvés). Ha a követelés célját, értelmét belátva az
egyén személyiségébe építi azt, így a követelés mint az önmagával szembeni igény szabályozza
magatartását.

Megbeszélés, beszélgetés

A beszélgetés eredményességének feltételei:

- a téma a gyermekek előismereteire épüljön,
- a téma érdekes, élményszerű,
- indítása problémafelvető, felfedeztető legyen,
- légkör oldott, (közbeszólások, kreativitás, lehet hibázni is, mindenki együttgondolkodjon),
- a nevelő háttérből, rugalmasan, de határozottan irányít,
- jó kérdések,
A kérdezés megbeszélés lényeges eleme.

A hatékony kérdezés jellemzői:

- A kérdés legyen pontos, világos, rövid és egyértelmű! (ne legyen túl általános,
ne legyen kettős kérdés!)
- Feleljenek meg a gyermekek értelmi színvonalának (túl egyszerű – „rangon
aluli”, túl nehéz – kikapcsol, leáll),
- Fejlessze a gondolkodási készséget! (A ténykérdések hasznosak, de csak
akkor, ha célunk az ismeretek felelevenítése, reprodukálása a cél.)
„Mit értesz azon, hogy…?” „Miért változott meg…?” „Mire
következtethetünk a látottakból? Egyetértesz-e azzal…?”
- Adjunk időt a gondolkodásra! (3-5mp. szünet, csend – értékes!) Ne szólítsuk
fel az első jelentkezőt – elkerülhető az elhamarkodott válasz, a többiek
passzivitása, a lassabban gondolkodók kizárása)
- A kérdést az egész csoportnak tegyük fel! (A gyerekek általában addig
gondolkodnak, amíg van esélyük a szereplésre.)
- Szólítsunk fel több gyermekeket! (divergens kérdés – több válasz) Pl.: „Nos?”
„Tessék…” „Ki tudnád egészíteni…”
- Kezeljük differenciáltan a gyermekek válaszait!
Jó válasz – ….
Részben jó, hiányos válasz – ….
Helytelen válasz – …. (Rávezetés)

Helytelen kérdezési eljárások

- sugalmazó kérdések,
- eldöntendő kérdések sora,
 - a kérdések ismétlése, újrafogalmazása,
- a kérdéseket a tanár maga megválaszolja,
- a tanár/nevelő rendszeresen megismétli a gyermekek válaszait

Nevelési szintek – területek

A nevelési célok megvalósításában a nevelési feladatok játszanak döntő szerepet.
Hagyományos felosztás:
- Erkölcsi
A családi és az intézményes nevelésben fontos szerepet játszik. Arra kell törekedni, hogy a
különböző élethelyzetekben, döntési szituációkban a megfelelő választ adja a gyerek.
Célja az értékeke megismerése, elfogadása, értékítéletek alkotása, az értékek rangsorolása, az
egyéni és közösségi értékeke elfogadása alapján az erkölcsileg helyes magatartásformák és
tevékenységek kialakítása.

- Értelmi
A családi és az intézményes oktatás keretein belül folyik.
A gyermeket fel kell készíteni
- az élethosszig tartó tanulásra
- az információk világában való tájékozódásra
- az ismeretek önálló megszerzésére, feldolgozására és
alkalmazására
- gondolkodási képesség kialakítása
Célja olyan személyiségek kialakítására akik képesek műveltségük aktív gyarapítására.

- Érzelmi
A gyermek egészséges fejlődéséhez érzelmi kapcsolatokra is szükség van – ezek tudatos
kialakítása az érz. nev.

- Esztétikai
Az esztétikum felfedezését, a befogadó magatartást és az alkotó, esztétikai értékű aktivitás
kibontakoztatása.
Megtalálható
- művészetek
- természet
- környezet
- emberi magatartás
A mindennapokat is átszövi. Ha a gyermek élettereiben esztétikus mintát tanul, akkor nem
csak a gyakorlati célok jelennek meg a döntéshozatalában, hanem a szépérzéke is.

- Testi
A testi fejlődés elősegítésére irányuló pedagógiai tevékenységek összessége: testnevelés,
testápolásra vonatkozó ismeretek, szokások, testi önfejlesztés

- Világnézeti nevelés
A világra, az ember lényegére és életfeladataira vonatkozó nézetrendszer és szemléletmód
befolyásolása
A pedagógus szerepe
- Pozitív érzelmi kapcsolatok kialakítása:
- A megbecsülés kifejezése: verbális és nem verbális úton.
- A megértő figyelem kimutatása. (Verbális és nem verbális kifejezése.)
- A konzekvensen tanúsított megbecsülésnek pozitív nevelő hatása van. Csökken a
bizonytalanság, fejlődik az önértékelés, javulnak a társas kapcsolatok, jobbak lesznek
a tanulási eredmények.

1. pozitív érzelmi odafordulás,

2. a gyermek iránti érdeklődés,
3. feltétel nélküliség  tolerancia

Vezetési stílusa
- autokratikus
- demokratikus
- laissez faire

III Didaktika

Fogalma
Didaszkein ( görög ) = oktatni, tanítani
az oktatás általános elmélete, a tanulásra – tanításra vonatkozó törvényszerűségeket tárja fel és írja
le. Magában foglalja az oktatás céljának, tartalmának, folyamatának, módszereinek, szervezeti formáinak,
kereteinek, eszközeinek tudományos kifejtését.

Oktatás
A nevelésnek az a része, amely főként az ismeretek elsajátítása, a műveltség
megszerzése, intellektuális képességek megszerzése révén járul hozzá a személyiség
fejlesztéséhez.
Két egymással kölcsönhatásban levő folyamata van: tanulás, tanítás.

Oktatás tartalma
Az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek az a rendszere, amely a korszerű
műveltség egészéből a nevelési célok elérése érdekében kiválasztott és tanító.
Országonként és koronként változik.
A történelmi korok változásait nyomon lehet követni.

Tanulás
Egy tapasztalási folyamat, aminek hatására megváltozik az ember személyisége.
Célja, hogy a társadalomba sikeresen beilleszkedő embert fejlesszen.

Ismeret
A valóságról tanulással szerzett tények, információk, fogalmak, törvényszerűségek,
szabályok, elméletek amit a tanuló képes felismerni, felidézni é elfogadni.
Jártasság
Ismereteink alkotó felhasználása útján történő új feladatok, problémák megoldásának a
képessége. Az ismeretek alkalmazásának valamint további ismeretek megszerzésének a
lehetősége.
Készség
A tudatos tevékenység automatizált komponensei
Tanítás
 A tanulás céltudatos irányítása.
Direkt Indirekt
A pedagógus közvetlenül irányít A pedagógus, olyan környezetbe helyezi a
tanulót, ami kiváltja belőle a tanulást.

Képzés
Az a tevékenység, amely során az elsajátított ismeretet gyakorlati alkalmazás
segítségével kifejlesszük jártasságokat, képességeket és készségeket.
Materiális képzés = a tananyag an a középpontban
Formális képzés = az ismeretszerzési képességek vannak a középpontban.

1. nevelés
2. oktatás
3. képzés

Céltaxonómia
Pedagógiai kutatók kidolgoztak olyan nevelési rendszereket aminek segítségével ezek
a célok csoportosíthatók.
Benjamin Bloom.
Ismeret
Tények, fogalmak, módszerek, szabályok felismerése, felidézése.
Megértés
Megértjük, hogy mit mondanak nekünk és feltudjuk használni a közlés tartalmát.
Alkalmazás
A tanuló képes az elméleti ismereteket, szabályokat, elveket, módszereket konkrét és sajátos
esetekben is használni.
Elemzés
A hallott dolgokat szét tudjuk bontani részekre, elemekre
Szintézis
A részekből képesek vagyunk egy egészet létrehozni
Értékelés
A tanuló képes mennyiségi és minőségi ítéleteket alkotni arról, hogy anyagok és módszerek
mennyiben tesznek eleget a kritériumoknak.

MIT tanítsunk - tanuljunk? - Az oktatás célja és tartalma

Az oktatás tartalmának forrásai, melyek összefüggnek egymással:

- a tanuló szükségletei (életkori és egyéni)
- a konkrét társadalom igényei
- a tudományosság (a szaktudomány anyaga) – korszerű műveltség

Az oktatás tartalmával kapcsolatos igények:

- élethosszig tanulás
- tanulni tanulás, tanulási motiváció kialakítása
- információáradat – a „mit” tudás helyett a „hogyan” tudás előtérbe kerülése
- a tantervekbe bekerülnek azok kulcskompetenciák, amelyek a fiatalok munkaerőpiaci
esélyeit növelik (idegennyelvi, kommunikációs képesség, információszerzési és
kezelési képesség, kreatív és kritikai gondolkodás, önismereti képesség, stb.)
- esélyegyenlőség, stb.
HOGYAN tanítsunk - tanuljunk

Az oktatási folyamat
A tanulási-tanítási folyamatot jelenti, melynek során az ismeretek, jártasságok,
készségek, képességek fejlesztése történik…

Az oktatási módszer
Az oktatási folyamat didaktikai feladatainak megoldására alkalmazott eljárás.
Pl.: előadás, magyarázat, megbeszélés, vita, szemléltetés, kooperatív oktatási módszer (a
tanulók együttes tevékenysége), tanulmányi kirándulás, játék, házi feladat, stb.

Az oktatási eszköz
Minden olyan tárgy (taneszköz), amely megkönnyíti a tanulónak a valóság megismerését.

1. nemzedék - a valóság tárgyai, a legkorábbi idők óta jelen vannak

az iskolákban (vizuális vagy taktilis eszközök) pl.: tábla, modell
2. nemzedék - nyomtatott eszközök pl.: tankönyv, munkafüzet, térkép,
3. nemzedék - auditív, audiovizuális eszközök és információhordozóik pl:
magnetofon, rádió, televízió, diavetítő
4. nemzedék - komplex e. (ember és gép között kapcsolat jön létre, a tanuló
segítségükkel önállóan is tud tanulni) pl.: nyelvi labor

Az oktatás szervezeti és munkaformái:

- osztáy(keret)
- tanítási óra
- frontális munka
- csoportmunka (homogén vagy heterogén csoport)
- egyénre szabott munka (differenciálás, egyéni ütemű…)
részben …
teljesen… - individualizált tanulás (pl. számítógép, labor)
- egyéni munka
- tanórán kívüli tevékenységek (pl. házi feladat, szakkör…)