A nyelvelsajátítás

Descartes

Az ember képessége
a nyelv elsajátítására
és használatára
elkülöníti őt más
fajoktól, mi több,
hozzátartozik az
emberi lét
lényegéhez és sokat
elárul az emberi elme
természetéről.
 Állati Emberi nyelvhasználat
Szempont jelrendszerek

Az A jelhasználat A nyelvhasználat
ingerkörnyezethez az inger nagyban
való viszony jelenlétéhez ingerfüggetlen,
kötött, reflexes. SZÁNDÉKOS
A lehetséges Rögzített,
lényegileg általában 50-nél
különböző kevesebb VÉGTELEN
üzenetek száma

A lehetséges Az „itt és most” Időben, térben, ill.

jelenségek köre véges számú tényszerűséget
tényei tekintve nem
korlátozott, tehát
RUGALMAS
 A pszichológia alapkérdései a
nyelv kapcsán
1. Mi történik a beszélő fejében, amikor egy
nyelvi kijelentést tesz?
Miféle tudásrendszerek, reprezentációs mechanizmusok
teszik létre, hogy gondolatainkat mondatokba öntsük, s
ezeket valamilyen csatornán keresztül (beszéd, írás,
jelnyelv) fizikai jelek formájában hozzáférhetővé tegyük a
hallgató számára?

2. Mi történik a hallgató fejében, amikor egy

nyelvi kijelentést megért?
Hogyan fogjuk fel a fizikai formában érkező üzenetet
(meghallani a beszédet, látni az írást és a gesztusjeleket)
és hogyan vagyunk képesek ezeket úgy feldolgozni,
átalakítani, hogy ugyanazt a gondolatot kapjuk meg, ami a
beszélő fejben megfogalmazódott?
 A pszichológia alapkérdései a
nyelv kapcsán
3. Miként sajátítjuk el mindazt a tudást, ami képessé
tesz bennünket a nyelv használatára?
Több tízezer szó hangalakját, jelentését, nyelvtani tulajdonságát
kell megtanulnunk, ezen kívül a nyelvtani szabályokat. Mi tesz
minket képessé, hogy könnyedén elsajátíthassuk ezt a hatalmas
tudást? Mi genetika és mi környezet?

4. Miként alakul ki az emberi fajnál a nyelv

elsajátítására való képesség?
A nyelvelsajátítás képessége részben genetikai örökségünkre
épül. Milyen lépésekben, milyen környezeti változások, belső
fejlődési törvényszerűségek vagy véletlenek hatására alakult ki
ez az egyedülálló képesség?
 Az emberi nyelv elemei
 A nyelv végtelenül
nyitott, végtelen
sokféle mondatot
tudunk alkotni véges
számú szabály és szó
segítségével.
 Nyelvi diskurzus
szintje: a mondatok
egymással
összefüggenek
 A nyelvelsajátítás szakaszai
1. Preverbális szakasz
1 év
• gügyögés: különböző
hangok véletlenszerű
kiejtése
• gagyogás: az anyanyelv
hangjainak véletlenszerű
kiejtése (4-5. hó)
• párbeszédes
gagyogás: a
kommunikáció
mintázatainak tanulása
A megértés megelőzi a produkciót:
a gyermek figyelme és
tevékenysége irányítható nyelvi
eszközökkel (6. hó).
 A nyelvelsajátítás szakaszai
2. Egyszavas kijelentések szakasza (mert az
egyszavas kijelentések mondatértékűek)
• Első szó 10-13 hó: könnyen kiejthető, gyakran
hallott, szeretett személyre vagy tárgyra
irányul. A szókincs lassan gyarapodik, 1,5-2
éves korra 50-150 szót tartalmaz, de ezeket
nem mindig használják aktívan. Főleg indulat
vezérli a megszólalásait.
• Túláltalánosítás: minden férfi apa
• Diszkrimináció: csak a mi kutyánk vau-vau
 A nyelvelsajátítás szakaszai
3. Szótári robbanás és távirati
beszéd
• Szótári robbanás: 1,5-2 év (lányoknál
ált. hamarabb) hirtelen bővülni kezd az
aktív és a passzív szókincs is: napi 10!
új szó.
• Távirati beszéd: Ezeket kombinálni
kezdi, aktívan használni, de egyelőre
csak 2 szót illeszt össze, szavakat és
toldalékokat nem használ. Baba jön,
vau-vau ugat.
 A nyelvelsajátítás szakaszai
4. Fokozatos
gazdagodás és
bonyolódás (3-7 év)
• Fokozatos
mennyiségi
növekedés és formai
gazdagodás,
bonyolódás.
• Szókincsünk életünk
végéig nőhet, de a
nyelvtanunk, a
szintaxis nem
változik.
• Önkényes
jelentésadás (pici
hópata),
összevonások
 A nyelvelsajátítás szakaszai-
érdekesség
Kripofázia (Zazzo): páros
elszigetelődés ikreknél. A beszélni
tanuló és a partnere egy szinten van,
ezért a beszédkészség ilyenkor alig
fejlődik.:kevés szóra, kevés nyelvtani
árnyalásra van szükség, a
beszélgetők mimikával, gesztusokkal
is közölnek egymással dolgokat.
 A nyelvelsajátítás szakaszai
Társalgási szabályok:

1. A mennyiség normája: Ne mondj se

többet, se kevesebbet a szükségesnél!
2. A minőség normája: Igazat mondj!
3. A relevancia normája: A tárgyhoz tartozó
dologról beszélj!
4. A világosság normája: Kerüld a
többértelműséget és a homályosságot!
 A nyelvelsajátítás szakaszai
Kritikus periódus:

 Genetikailag determinált „idői ablak” 2-10 év,

ahol a korai határ élesebb, utána inkább
fokozatos lecsengésről beszélhetünk.

 Az említett szakaszok csak akkor jelennek meg,

ha a gyermek idegrendszere egészséges és a
környezete nyelvi szempontból gazdag. Ha
valakit nem ér nyelvi inger, ebben az
időszakban, később nem lesz képes lesajátítani
nyelvet.
 empirikus magyarázat
 Alapfeltevése, hogy tudásunkat
tapasztalatokból nyerjük. Ma a
pszichológiában azonban egyetértés
van, hogy a tanulás vagy az észlelés
összetettebb formái nem lehetségesek
előzetes tudás nélkül, tehát az
újszülött fejében is ott kell lennie. A
behaviorista felfogás sem tartható,
miszerint minden képességünk tanult
reflexeken alapul.
 nativista magyarázat
 Az emberi tudás alapjaiban velünk született, a
génkészletünkben hordozzuk. A tapasztalat tartalommal tölti
ki és aktualizálja a tudás velünk született kereteit, formáit.
CHOMSKY szerint elménkben egy külön rendszer, a nyelvi
fakultás vagy nyelvi modul szolgálja a nyelv elsajátítását és
használatát. Ez velünk született és meghatározza, milyenek
lehetnek az emberi nyelvek.
 A nyelvelsajátítás folyamata pedig egyrészt választás e
veleszületett lehetőségek közül, másrészt a veleszületett
formák feltöltése pl.szavakkal és más nyelvi elemekkel. A
nyelvi modul nagyfokú függetlenséget mutat fejlődésében és
működésében is az agy más rendszereitől, tehát
autonómiával bír.(Ez magyarázhatja, miért sérülhet meg
külön a nyelvi képességünk, miközben észlelési és
gondolkodási képességünk ép marad, ill. értelmi sérült
gyerekek is el tudják sajátítani a nyelvet.)
 kognitív magyarázat
 PIAGET szerint a nyelvi képességeink
gondolkodásunkra és más megismerő
folyamatainkra épülnek, szoros egységben
fejlődnek és működnek azokkal (Chomsky
ellentéte). A nyelv elsajátításának
folyamatát tehát meghatározza a
gondolkodás fejlődése. A nyelv és más
kognitív folyamatok szoros egységét, ill.
a biológiai adottságok és a környezeti
hatások egymásba fonódását
hangsúlyozza.
 Kritika: nem magyarázza az univerzalitás
paradoxonát.
 társas alapú magyarázat
 VIGOTSZKIJ: A nyelvelsajátításban a főszerepet a
fejlődő gyermek és a társas környezete közötti
interakcióknak, kommunikációnak tulajdonítja. A
nagyon korai beszédmegnyilvánulásoknak is
kommunikatív funkciója van, s ez mindvégig
meghatározó a nyelvelsajátítás során.
– A nyelvelsajátítás fontos a gondolkodás, a magasabb
szintű megismerő folyamatok fejlődésében. A nyelv
és a gondolkodás viszonya maga is többször átalakul
a fejlődés során.
 A nyelvfeldolgozás és a
produkció alapfolyamatai
 Pszicholingvisztika: az ember
fejében zajló megértés és produkció
tényleges menetének kísérleti
vizsgálatával foglalkozik.

 A nyelvi megnyilvánulás 2 oldala:

létrehozó (beszélő) és befogadó
(beszédészlelő).
A kommunikáció meghatározása
 Számos meghatározása létezik, pl:
 = Tájékoztatás, közlés
 = Csoporton belüli verbális kapcsolatok/interakciók
 = A kommunikáció olyan érintkezés, amely közlési és
befolyásolási szándékot takar.
 = Minden információtovábbítás, függetlenül attól,
hogy az információ milyen jelekben van kifejezve.
 = A kommunikáció emberek közötti szellemi, érzelmi
és cselekvési kapcsolatteremtést jelenet.
 = Hírinformációk közlése vagy cseréje valamilyen erre
szolgáló eszköz, illetve jelrendszer (nyelv, gesztus
stb.) útján
 Kommunikáció fogalma: valamilyen
kapcsolatban álló felek egy általuk kialakított
jelrendszerrel képesek egymással valamit
közölni, s ily módon befolyásolni egymás
viselkedését. A jel ebben a folyamatban bármi
lehet, ami nemcsak önmagával azonos, hanem
még valamire utal.
A kommunikáció kontextus szerinti felosztása

 Személyen belüli – gondolkodás

 Személyközi kommunikáció: 2-3 személy
kommunikációja
 Csoport kommunikáció: 4-30 személy kommunikációja
 Szervezeti kommunikáció: a Public Relations területe,
egy szervezet külső és belső kommunikációját értjük
rajta
 Társadalmi kommunikáció: ide tartozik a nyilvánosság
és a közvélemény vizsgálata
 Interkultúrális kommunikáció: különösen fontos, hogy
nemcsak kultúrák, de szubkultúrák között is ez
működik.
 Tömegkommunikáció: a társadalom kommunikációs
folyamatainak azon formája, melynek során az
A kommunikáció típusai
 1. Verbális ( nyelv, beszéd, közlés szavakkal ) a
gondolati tartalmat továbbítja
 2. Nem verbális ( szavak nélkül, megjelenéssel és
jelekkel, gesztusokkal, testbeszéd) a kapcsolatra
utaló egyéb jeleket és emocionális tényezőket
továbbítja
 3. Metakommunikáció (hangszín hordozás, stb.)
 Az emberek ált. a köv. arányban használják ezt a
3 típusú kommunikációt.

 Verbális 7%, Nem verbális 55%

Metakommunikáció 38%