8.

Tétel
Az eltérő fejlődésmenet korai markerei a kommunikáció, nyelv és a beszédfejlődésben
Tipikus viselkedés
 Fonémaészlelés
 A nyelvi és nem nyelvi hangok megkülönböztetése
 Sírás
 Önkéntelenül utánozza a föléje hajló felnőtt jól látható egyszerű, de kifejező ajakmozdulatát, nyelvöltését. A
mély, ritmikus hangok, a dajkálás megnyugtatják.
0-3 hó Figyelemfelkeltő jel
 Nem figyel az anya hangjára
 A csecsemő nem ad hangot, nem gőgicsél.
 Az anya nem, vagy kevesebbet használ dajkanyelvet.
Esetleges probléma
 Észlelés, figyelem
 Beszédszervek tónusa
 Anyai SES, depresszió, más mentális zavar?
Tipikus viselkedés
 Gügyögés/ gőgicsélés
 Szopómozgása erőteljesen szívó, ügyes, ajak- és nyelvmozgásait próbálgatva már gőgicsél. Sírása erőteljes,
minőségét képes változtatni a különböző állapotok, szükségletek szerint. Egyre tisztábban jelennek meg
sírásában a kettős hangzók, például ’au’, ’oá’. Pozitív érzéseit hanggal, főként magánhangzókkal kíséri.
Képes emberi hangokra pozícionálni a fej vagy a szemek mozgatásával. Személyre szóló mosollyal
igyekszik kapcsolatot teremteni a közvetlen családtagokkal.
Figyelemfelkeltő jel
3-6 h  A síráson kívül nincsen akaratlagos hangadás.
ó  A már megindult gőgicsélés egyre ritkábbá válik, vagy elmarad.
 A megindult gőgicsélés változatossága nem bővül, inkább beszűkül.
 A csecsemő nem kezdeményez mosollyal vagy hangadással „társalgást”
Esetleges probléma
 Orofaciális izomzat hipotóniája
 Hallás
 Hallássérülés (gyermekaudiológia)
 Anyai rizikó
 Gyermek érdeklődése környezete iránt
Tipikus viselkedés
 Gagyogás
 A nem anyanyelvi fonémák közötti különbségtétel képességének elvesztése
 A szociális mosolyt már nem csak a közvetlen családtagokkal gyakorolja.
6-9 hó  Hangadása változatos, egyre inkább csak az anyanyelvének megfelelő hangokból áll.
 Létrejönnek kölcsönös figyelmi helyzetek a szülő és gyermek között a kommunikáció során.
 Megjelennek az úgynevezett üdvözlőhangok.
 A csecsemő már felfigyel a saját nevére.
 A legtöbb esetben legalább egy időre megnyugtatható beszéddel, énekléssel, szemkontaktussal.
 Párbeszédszerű hangadásba bevonható (azaz figyel, amikor beszélnek hozzá, és hangokat ad, amikor a
felnőtt elhallgat).
Figyelemfelkeltő jel
 A kezdetben meginduló gagyogás később elhalványul, eltűnik, a csecsemő felhagy a gagyogással
 A gőgicsélésben nem jelennek meg ritmikus, ciklikus elemek
 A hangadásokban nem jelenik meg dallam.
Esetleges probléma
 Gyermekaudiológiai vizsgálat
 Izomtónus probléma az artikulációs izomzatban

1
  Fül-orr-gégészet, audiológia
Tipikus viselkedés
 Első szavak
 Holofrázisok
 Az intonáció változása a gagyogás során a kérdő hangsúlyt is beleértve. Ciklusos gagyogás (ba-ba). A
rámutatás gesztusának megjelenése.A gagyogás jól felismerhető, szótagszintű szólamokat tartalmaz. A
gagyogást nemcsak a beszédszervek gyakorlásaként, hanem a személyközi kommunikációban is használja.
Magabiztosan működteti a közös figyelmi helyzeteket az anyával beszélgetésben és közös játékban. Az
akaratlagos viselkedésszervezésben megjelenik a belső érzések, kívánságok gesztusokkal történő
kimutatása. („Vegyél fel!” „Mutatok valamit!” „Adok valamit!” Kérek valamit!”) Ismételget szótagokat
9-12 (’ba-ba-ba’, ’ma-ma-ma’, ’te-te-te’).
hó Figyelemfelkeltő jel
 Spontán játék közben nem ad hangot
 A gagyogás monoton, kevés változatosságot mutat
 Nem, vagy csak ritkán jönnek létre közös figyelmi helyzetek a gondozó és a gyermek között
Esetleges probléma
 JÓ utánzóminta adása ajánlott, ha nem segít, részletes kivizsgálás szükséges
 Stagnáló készésgek kivizsgálása, hallássérülés?
 Szülők segítség a közös figyelmi helyzet kialakítását, ha ze nem sikerül, részletes kivizsgálás
Tipikus viselkedés
 Első szavak megjelenése. Halandzsa (jargon)-nyelv használata mondatszerű intonációval.
 Szavak használata a szülők figyelmének felkeltése céljából
 A gagyogásban megjelennek a nyelvvel képzett hangok is (például n, t, d, k, g), valamint több
magánhangzó. A gagyogásból egy-egy „protoszó” is kiemelkedik. Több mint tíz egyszerű tárgyat vagy
gyakori cselekvést kifejező szót megért. Fejrázással vagy a „nem” szóval jelzi, ha nem szeretne, és
egyértelmű gesztussal vagy igennel jelzi, ha szeretne valamit. Saját és közeli hozzátartozói nevét felismeri,
például felfigyel rájuk, illetve rájuk tekint.
12-15 Figyelemfelkeltő jel
hó
 Nem reagál a nevére.
 Tárgyakra a kezével, mutatóujjával nem mutat
 A gagyogás repertoárja nem bővül, inkább stagnál, nem kombinál, csak egy-két mintázatot használ.
Esetleges probléma
 Hallásvizsgálat, társas interaxió vizsgálata
 Szemkontaktus nem vesz fel – további átfogó vizsgálat: gyógypedagógus, pszichológus
 HA volt fülprobléma – kontroll audiológia
 Segíteni a gyermek fejlődését a szemben és közel állva kommunikációval
 Beszédszervek izmainak erősítése érdekében a számára megfelelő mennyiségű rágás biztosítása, pohárból
ivás
Tipikus viselkedés
15-18  30-50 szavas szókincs. Kezd összerakni 2 szót. A szavak jelentésének kiterjesztése. Beszédet használ
hó észrevételeihez, figyelemfelkeltésre, tárgyak vagy cselekvés kérésére. Az embereket figyelmük
felkeltéséhez húzni is szokta. Echolálhat, vagy gyakran utánozhat.
 Egyszerű tiltásokat, kéréseket megért (például „Nem szabad!”), és eleget tud tenni azoknak.
 A megszólalások között – szemben a szavakkal – a gagyogások száma csökken.
 Az utánzási képesség fejlődése folytán erősödik az „utánmondás” jelensége
 Rájön, hogy a szavakkal fel tudja kelteni a felnőtt érdeklődését, és rá tudja őt venni bizonyos cselekvések
megtételére
Figyelemfelkeltő jel
 Kéréseit, szándékait nem jelzi. Tárgyakra a mutatóujjával nem mutat.
 Neve hallatán tekintetkapcsolatot nem keres, a nevére nem figyel fel
 Ölbéli éneklés, mondókázás közben nem figyel
 Nem próbálja utánozni a felnőtt beszédet, nem jelenik meg az utánmondás
Esetleges probléma

2
  További komplex kivizsgálás – orvosi is
 Szemkontaktus? Figyelem? – további megfigyelés, kiviszgálás
 Kilép a helyzetből? – további kivizsgálás
 otthon nem tapasztalják, de közösségben igen? – az átfogó helyzetek kivizsgálása indokolt
 Betegség, megkésett gagyogás volt-e? A kommunikáció megfigyelése
Tipikus viselkedés
 Időnként 2-3 szót összerak. Egyszerű kérdéseket tesz fel. Rámutató gesztusok kíséretében használja az „az”
szót. Önmagát inkább a nevével jelöli, mint az „én” szóval. Átmenetileg felcserélheti a névmásokat. Nem
tudja fenntartani a beszélgetés témáját. A beszéd fő témája az itt és most.
 Helyes válasz közvetett kérdésekre (Be van csukva az ajtó?)
 Passzív szókincse a kétszáz szóhoz közelít. Beszédében kb. 10-50 szót ismerhetünk fel.
 A kimondott szavakat holofrázisokként is használja. Néhány állandósult szókapcsolatot is kimond (például
„add ide”, „nem kell”).
Figyelemfelkeltő jel
18-24
 Neve hallatán tekintetkapcsolatot nem keres, a nevére nem figyel
hó
 Nem ért meg egyszerű utasítást (pl. „Kérem a labdát!” „Tedd a pohárba a ropit!”), ha az gesztussal nincs
alátámasztva.
 A korszak elején tapasztalt szókincse nem bővül a korszak végére.
 A kifejező beszéd fejlődése stagnál. Továbbra is a gagyogás uralja a kisgyermek közléseit; nem jelennek
meg benne szavak, szókezdemények.
Esetleges probléma
 Ha erősen figyeli a közlő arcát – audiológia
 Szemkontaktust nem keres, a közlés idejére nem tart meg – szakszolgálat
 2 évesen nincs 50 szó – szakszolgálat
 Gesztusos kommunikációja megfelelő-e? ha nem, és az értés terén is van probléma – korai fejlesztés
Tipikus viselkedés
 Közvetett kérdések képzése (Az én helyemen állsz!) A hallgató figyelembevételének megfelelő
beszédmódosítás
 A nyelvtani kategóriák felismerésének kezdete
 Egyszerű kéréseket megért és végrehajt. Kettős utasításokat is megért, képes végrehajtani. Passzív szókincse
legalább 400 szavas, és napról napra gyarapszik. Aktív szókincse már több mint 50 szóból áll. Gyakran tesz
fel rámutatással vagy szóban „Mi ez?” kérdést. Egyszerű dallamot dúdol („Zsipp-zsupp…”)
Figyelemfelkeltő jel
24-30
hó  Gesztusokkal nem „írja le”, nem fejezi ki velük az érzéseit, érzelmeit, élményeit.
 Kívánságait a felnőtt kezének irányításával, kézvezetés használatával jelzi. Mutatóujjával nem mutat.
 Nem érti az egyszerű felszólításokat, utasításokat.
 Alig néhány szót használ, kommunikációját még mindig inkább a gesztusok, a mimika uralják.
Esetleges probléma
 Ha a hiányzó beszédet nem kompenzálja gesztusokkal, a fejlődés más területein is tapasztalható eltérés (a
szülők és szakemberek elmondása szerint) – szakszolgálat
 Kézvezetésnél nem tekint a másik személy felé, szándékait semmilyen módon nem tudja jelezni, még
kézhúzással sem, a társas interakciók más területen is jelez – szakszolgálat (pszichiáter, gyógypedagógus)
 Szelektív figyelme érett-e már? Ha a nyelvfejlődésben is tapasztalható eltérés – vizsgálat indokolt
 Kommunikációs helyzetben passzív- korai fejlesztő
 Suttogott beszédet nem hallja - fül-orr-gégészet, audiológia
 Tanácsadás
 Ha a nyelvfejlődés megtorpant, stagnál, visszaesik - kivizsgálás
Tipikus viselkedés
 Kb. 1000 szavas szókincs. Nyelvtani alakok többségét helyesen használja. Ekkor már ritka az echolália. A
beszédet egyre gyakrabban használja az „akkor és ott” elmondására. Sok kérdés gyakran nem
információkérésre, hanem az interakció folytatására irányul.
 Biztonsággal összekapcsolódott a szavak hangalakja és jelentése a tárgyakkal – vagyis rámutatással biztosan
nevezi meg a közvetlen környezet tárgyait, jelenségeit. A lányok aktív szókincse akár az 500 szót is elérheti,
míg a később érő fiúké is legalább 70–100 szó között mozog. Megjelennek az első szókapcsolatok és az első

3
 valódi mondatok. Feltűnnek a leggyakrabban használt toldalékok (többes szám jele, tárgyrag). Megjelenik
az én és/vagy az enyém, tiéd szó
Figyelemfelkeltő jel
 Verbális és nonverbális kommunikációs szándékaiban és a másik fél szándékainak értelmezésében
nehézségek tapasztalhatók.
 A társalgási helyzetekben csak kevés szót használ, és/vagy nem jutnak eszébe az egyébként ismert szavak
 Csak egy-egy szóval kommunikál, nem alkot szókapcsolatokat vagy egyszerű mondatokat
30-36
hó  Beszéde nem folyamatos, töredezetté válik, sűrűn fordulnak elő benne megakadások és ismétlések.
 A közösségben egyáltalán nem beszél a társaival vagy a gondozóival.
 Egyre kevesebb verbális közlést ad, kapcsolata a környezettel lazul; pedig korábban már szavakat, esetleg
távirati mondatokat használt.
Esetleges probléma
 Szakértői vizsgálat szükséges (a mindennapos szándékokban is: add ide, kérem, nem kérem, nézd, inni, és
szemkontaktust sem vesz fel)
 Nyelvi fejlesztés
 Főleg, ha alacsony a SES, más HH (anya tartós beteg, nincs)
 Megfigyelés 1-2 hónapig, ha a mondatértés is problémás – szakszolgálati felmérés, logopédiai fejlesztés
 Tanácsadás, ha fél éve fennál, vagy enm redneződik – szakszolgálat
 Szalszolgálati logopédiai felmérés, tanácsadás
 Hallásvizsgálat után korai fejlesztő, komplex szakszolgálati viszgálat pszichológus és logopédus
bevonásával
Tipikus viselkedés
 Biztonsággal összekapcsolódott a szavak hangalakja és jelentése a tárgyakkal – vagyis rámutatással biztosan
nevezi meg a közvetlen környezet tárgyait, jelenségeit. A lányok aktív szókincse akár az 500 szót is elérheti,
míg a később érő fiúké is legalább 70–100 szó között mozog. Megjelennek az első szókapcsolatok és az első
valódi mondatok. Feltűnnek a leggyakrabban használt toldalékok (többes szám jele, tárgyrag). Megjelenik
az én és/vagy az enyém, tiéd szó.
 Aktívan használt szókincse 700–900 szóra tehető. A megértett szavak száma ennél jóval nagyobb, legalább
1500–2000 szó. Képes kb. 10 perces, egyszerű történetet, mesét végighallgatni. Képes kérdezni, verbális
3-4 év úton az adott tárgyról, jelenségről többet megtudni. Már nemcsak a közvetlen hozzátartozói, de az idegenek
is kezdik megérteni a beszédét (artikulációja legalább 50%-ban érthető). Az összetett mondatokat és
utasításokat is megérti. 3-4 szavas szókapcsolatokat használ. Még nem mindig megfelelően, de beszédében
megjelennek a toldalékok (tárgyrag, birtokjel stb.)
Figyelemfelkeltő jel
 Gyakran visszaismétli a kérdést, vagy mindig ugyanarról a témáról beszél.
 Gesztushasználata szegényes.
 A társalgási helyzetekben csak kevés szót használ és/vagy nem jutnak eszébe az egyébként ismert szavak.
 Csak egy-egy szóval kommunikál, nem alkot szókapcsolatokat vagy egyszerű mondatokat.
 Beszéde nem folyamatos, töredezetté válik, sűrűn fordulnak elő benne megakadások és ismétlések.
 A közösségben egyáltalán nem beszél a társaival vagy a gondozóival.
 Egyre kevesebb verbális közlést ad, kapcsolata a környezettel lazul; pedig korábban már szavakat, esetleg
távirati mondatokat használt.
Esetleges probléma
 jó verbalitás mellett is – nehezen lehet kölcsönös beszélgetést kialakítani; ha egyes szám második
személyben gyakran kérdez, beszél; ha szerepjátékában is megfigyelhető, hogy gyakori az ismétlődő
beszéd, és játékában gyakori vagy állandó a „forgatókönyv”; továbbá ha több fejlődési területen is
tapasztalnak figyelemfelkeltő jeleket (társas interakció, játék), akkor irányítsák a szülőket szakvizsgálatra a
pedagógiai szakszolgálathoz!
 (többi jelnél visszalépünk az előző kornál leírtakra)
Tipikus viselkedés
 Megért összetett grammatikájú mondatokat is. Három részből álló utasítást is követni tud. Összetett nyelvi
szerkezeteket használ, legalább 4-5 szavas bővített mondatokat. Képes rövid mondókákat, versikéket
megtanulni, és azokat a társakkal közösen elmondani. Képeskönyvről, mesekönyvről beszélget. Beszéde
teljesen folyamatossá válik, nem jellemzik fiziológiás megakadások. Aktív szókincse legalább 1500 szóra

4
 tehető. Több igeidőt használ. Használ segédigéket, módosítószókat (például szeretném megenni). A
sziszegő-susogó és az l, j, r hangokat kivéve az artikulációja feltisztult, a beszéde érthető.
4-5 év Figyelemfelkeltő jel
 Verbális rituálékat gyakorol, bizonyos kérdésekre mindig ugyanazt a választ várja. Gyakran vissza ismétli a
kérdést, vagy mindig ugyanarról a témáról beszél.
 Kérdésekre csak szavakkal válaszol; beszéde nem folyamatos, mondatokat nem tartalmaz, csak szavakat
vagy nyelvtani elemek nélküli távirati közléseket és felszólításokat.
 Beszéde érthetetlen: a közeli hozzátartozók is csak részben értik meg, a társak és az idegenek szinte
egyáltalán nem.
Esetleges probléma
 Logopédiai felmérés (nyelvi fejlődés)
 Ha más területen is tapasztalható eltérés – szakvizsgálat
 Ha nincs logopédiai elmaradás – pszichológus
 Beszédészlelés és vagy beszédmotoros, motoros zavar?
 Logopédiai ellátás, mozgáskoordinációs fejlesztés

A beszéd- és nyelvfejlődés feltételei: A beszédnek, nyelvnek alapvetően két nagyon fontos mozzanata van a
beszédészlelés, -megértés és a kivitelezés. A gyermek beszédelsajátítása folyamán szoros kapcsolatban
fejlődik mind a percepciós, mind az artikulációs bázis. Alapvető kritériumok: ép idegrendszer, ép hallás,
ép mozgás, beszélő környezet. Amennyiben ezek közül bármelyik sérül, vagy hiányzik, a beszéd, nyelv
nem, vagy nem megfelelően alakul ki. Ezt láthatjuk az egyes beszédhibáknál, nyelvi zavaroknál.
1., Preverbális korszak
A gyermek születése pillanatában felsír, igaz ez a "produkció" még nem közlésértékű, hanem főként
anatómiai fontossággal bír (tüdőlégzés megindulása). A csecsemő és az anya közötti kapcsolat az érintéssel
kezdődik, majd a hangok, mozdulatok jelrendszerével és jelmegfejtési folyamattal folytatódik. A nyelv
fejlődése, a hangingerek értelmezése szoros kapcsolatban áll a nem nyelvi kommunikációval. A
kommunikációt a folytonos gyakorlás, tapasztalat és tanulás fejleszti, mely formálja a csecsemő és az anya
magatartását, alkalmazkodóképességét és nyelvi kompetenciáit. A kétoldali kölcsönös jelzések tehát a
csecsemő és az anya magatartásából fakadnak, és befolyásolják egymást.
- 2 hetesen: képes az emberi hangot más hangoktól (dobpergés, csengő, egyéb zajok) megkülönböztetni,
emberi beszédet más emberi hangmegnyilvánulásoktól elkülöníteni
- hetesen: zöngés-zöngétlen mshg. Differenciálása
- Gósy Mária a sírás négy alapvető típusát különbözteti meg a 6. hét után, ezek a következők:
fájdalom-sírás = hullámszerűen erősödő-halkuló
éhség-sírás = tartósan éles visító hang
kisebb kellemetlenségek miatti sírás = nem túl hangos, folyamatos
unalom-sírás = gőgicsélő szakaszokat kis intenzitású szakaszok váltják
Fontos, hogy a sírás konnatív funkcióját az édesanya megfelelően kódolja!
- 2. és 3. hónap a gagyogás első szakasza, amikor még mindenfajta hangot (őshangok, köszöntő hangok,
stb.) produkál a gyermek, valójában önutánzást végez. Csendesebb, alacsonyabb hangfekvésű és
dallamosabb, mint a sírás. E hangok között sok a nazális. A hangsorokat a gyermek nem ritmikusan ejti,
és még hiányoznak az egyértelmű hanglejtéssémák. ! nagymértékű halláskárosodás esetén is
megindul a gagyogás, de rövid időn belül abbamarad, hiszen a csecsemő nem kap akusztikus
visszajelzést, nem jelent játékos örömet tehát számára saját hangja
- 2. hónaptól kezdve a csecsemők reagálni kezdenek a különböző (pl.: haragos, nyugtató, játékos)
hangszínekre!

5
 - 4. hónap tájékán megjelennek az első torokból képzett kuncogások és nevetések, valamint az
ajakmozgások és a vízszintes-függőleges irányú nyelvmozgások próbálgatásai is.
- 20−42. hétre jellemző, hogy a hangok biztosabbak és hosszabbak, a legtöbb szegmentum hossza
meghaladja az 1 mp-et. A csecsemő már észrevehetően élvezi saját megnyilvánulásait.
- 6-8. hónaptól a gagyogásban már csak az anyanyelv hangjai dominálnak.
- 6. hónap táján kezdik hozzákapcsolni a különböző megnyilatkozásokat a helyzethez, amelyben
elhangzanak
- 8.-10. hónaptól kezdődik az echolália szakasza az, amikor a csecsemő jelentés nélküli ismétlésekbe
bocsátkozik, ez még szenzomotoros kommunikáció, de nagyon is akaratlagos tevékenység, célja a
kommunikáció fenntartása, pl: baba, lala
- 9. és a 12. hónap között kezd kialakulni az anyanyelvi percepciós bázis.
A dallam, a ritmus és a hangszín változásai az első életév vége felé jellegzetes jegyekké válnak a gyermek
megnyilatkozásaiban. A szülők egyre gyakrabban már jelentéssel ruházzák fel azokat.

2., Egyszavas kijelentések szakasza

- 12–16. hónapos kor az ún. passzív beszéd időszaka, melyet azután rohamosan követ az első szó
megjelenése. A beszéd feldolgozására az ún. globális beszédmegértés a jellemző, azaz a gyermek csak
az elhangzó beszéd egy részét képes felismerni, és a megértést még nagyban segítik a külső tényezők pl.
beszédhelyzet, gesztusok, mimika, intonáció stb. Az elemző, analitikus megértés csak később alakul ki.
- első szókezdemények a 10. - 12. hónap táján jelennek meg, emellett a gagyogás még kb. 15 hónapos
korig hallható a gyermeki megnyilatkozásokban, majd fokozatosan megszűnik.
- A holofrázisok a gyermek első jelentéssel bíró hangsorai . Formájukat tekintve a felnőttnyelv szavaihoz,
funkciójukat tekintve pedig a felnőttnyelv mondataihoz kapcsolhatók. Pl.: „Baba! Addide!”
- Az első év vége felé a gyermekek olyan szótagsorozatokat mondanak, melyek intonációja,
hangsúlyozása anyanyelvük mondataira emlékeztetnek, de jelentéssel nem bírnak vagy csak egy-két
értelmes, ismert szót tartalmaznak. Ez a halandzsázás, az ún. expresszív zsargon.

3., Távirati beszéd és szókincsrobbanás

- 1,5-2 évesen: látványosan megváltozik a gyermek beszédprodukciója: a lányok esetében kissé
hamarabb, a fiúknál később. Gazdagodni és bonyolódni kezd nyelvhasználata. Ugrásszerűen nő a
szókincs az aktív és a passzív szavak tekintetében egyaránt. (Ötéves korig a gyermek szókincse naponta
átlagosan mintegy 10 új szóval bővül!) A szófajok használatában a főnevek dominálnak, de megnő az
igék és az egyéb szófajok száma is a közlésben.
- elkezdi kombinálni az aktívan használt szavakat. Fokozatosan eljut a gyermek a szómondatoktól az ún.
telegrafikus beszédhez, amely már a mondatszerű közlések előhírnöke.A gyermek szavakat illeszt össze,
úgy, hogy közben nem használ ragokat és más toldalékokat, pl. apabú ─ ’apa haragszik’, kap tej–’kérek
tejet’.
- A magyar gyermek beszédében a tárgyra, a helyviszonyok kifejezésére és a birtoklásra utalások jelennek
meg először: a -t tárgyrag; a -ba, –be helyhatározói rag; az -é birtokjel, az -m személyjel, a -k többesjel
és a –nak, -nek részeshatározó rag. A grammatizálódási folyamatban tehát szükségszerűen megjelenik a
túlszabályosítás. – !ez nem logopédiai probléma!
- A kulcsszó stratégia felváltja a globális megértést. A gyermek egy vagy néhány szót megért a közlésből,
és ezek alapján találja ki a közlés többi részét. !figyelemfelhívó: ha nem gazdagodik a szókincs, nem
jelennek meg az első toldalékok, ill. ha kizárólagosan az echolália van jelen!

6
4., Óvodáskori beszéd- és nyelvfejlődés
A gyermek nyelvhasználatában folyamatos minőségi és mennyiségi fejlődés tapasztalható a nyelv
valamennyi (fonetikai/fonológiai, morfológiai, szintaktikai és pragmatikai) szintjén. A gyermekek többsége
sokat és szívesen beszél. Szókincsük lényegesen gazdagodik, csökkennek a túláltalánosítások.
A távirati beszéd a harmadik életév végére tipikus esetben lényegében eltűnik. A toldalékrendszerek
csaknem teljesen kiépülnek. Az időviszonyok (múlt, jelen, jövő) felismerése, egymáshoz valóviszonyítása és
kifejezése ugyanakkor még nehézséget okoz. !figyelemfelhívó: ha a távirati beszéd nem tűnik el!
3 éves kor körül megjelennek beszédében az első összetett mondatok, és gyakoriakká válnak
mondatfűzésben az „és, hogy, mert” kötőszók. A harmadik életévet elért gyermek beszédére már
nyelvtanilag helyes, kifejező és mások által jól érthető. Az óvodás kor jellemzője az ún. egocentrikus beszéd.
pl. ’Ezt most ide rakom. És akkor most vége.’ Az egocentrikus beszéd különleges átmeneti szakasz a
kommunikáció és a gondolkodás között: pszichikailag belső beszéd, míg fiziológiailag külső beszéd, hiszen
hallható. Az egocentrikus beszéd óvodáskor végére, kisiskoláskor elejére megszűnik, pontosabban belső
beszéddé alakul át.!figyelemfelhívó: ha az egocentrikus beszéd megmarad, ha nem gazdagodik az aktív
és passzív szókincs, ha nem beszél a gyermek sokat és szívesen!(a beszéd- és nyelvfejlődés itt nem áll
meg, hanem folyamatosan gazdagodik)

Logopédiai kérdések 3-6 éves korban:

 mutizmus, nyelvi zavar, beszédészlelési és -megértési zavar, diszfónia,dadogás, artikulációs zavarok,
rezonancia zavarok (orrhangzós beszéd), nyelészavarok, tanulási zavar-veszélyeztetettség
 2-3 évesen megjelenhet a nem folyamatos beszéd (ez nem dadogás!) néhány hétig, hónapig tart,
nincsenek görcsök, fontos a szülő, gondozók tájékoztatása!
 4,5-5 éves korig: élettani pöszeségről beszélünk, logopédiai terápia eddig nem szükséges!
 kritikus periódus (régen), ma: szenzitív periódus!
 Iskolaérettség feltételei
 Koraszülöttség, alacsony születési súllyal való születés!

A mozgás- és a beszéd-, nyelvfejlődés kapcsolata

A beszéd- és nyelvi fejlődés szoros kapcsolatban áll a mozgásfejlődéssel. A beszéd a kommunikáció
részeként jelenik meg a gyermekek fejlődése során, azonban azt megelőzően is számtalan módon
kommunikálnak a gyermekek a környezetükkel. A születésüket követően a babák mozgása tulajdonképpen a
kommunikáció első formájaként jelenik meg. Erre épül a későbbiekben a többi kommunikációs forma is. Az
egyik legkomplexebb idegrendszeri működést igénylő tevékenységünk a beszéd. Annak megjelenéséhez
és fejlődéséhez azonban számos nem szóbeli folyamat együttes fejlődésére van szükség, mint például a
mozgás vagy az emlékezet. Amennyiben ezeknek, a beszédet előkészítő folyamatoknak a fejlődési üteme
a tipikustól eltérő, a gyermek beszédében is késés, elmaradás lesz tetten érhető. Mára már bizonyították,
hogy a fejlődés során jelentkező mozgáskoordinációs és nyelvi zavar hátterében azonos idegrendszeri
rizikófaktor áll. Mind a finom-, mind pedig a nagymozgásokban elért eredmények szoros összefüggést
mutatnak a kommunikációs képességekkel. A beszéd- és nyelvi elmaradással küzdőknél magas számban
találtak mozgásos ügyetlenséget. Az iskolába lépés előtt álló, fejlődési nyelvi elmaradással küzdő gyermek
52 %-ánál a mozgás területén is tapasztalható alul működés látszik, továbbá az iskolás évek alatt megjelenő
olvasási zavar is kapcsolatban áll a mozgás- és nyelvi fejlődéssel. Mindezeknek, továbbá a tanulási

7
nehézségek hátterében is, csakúgy, mint a mozgáskoordinációs zavar hátterében is, egy azon ok, igen
gyakran idegrendszeri éretlenség áll.