A személyiséglélektan kérdései

A személyiséglélektan a pszichológiának az az ága, mely a lelki

folyamatok egyénen belüli egyedi szervezıdésének és
mőködésének törvényszerőségeit, illetve az egyes
individuumok közötti hasonlóságok és különbségek
jellemzıit és azok lehetséges okait kutatja.

Tárgya az egyén.

A személyiséglélektanhoz számos megközelítés, elmélet

tartozik.

Közös kiindulási alap: A személyiség, mint sajátos rendszer

a mindennapi életben gyakran szinonimaként használjuk: "egyén",
"egyéniség", "karakter", "személyiség".

EGYÉN – az ember, mint az emberi nem egyik képviselıje

EGYÉNISÉG (individuum) - az egyik embert a másiktól

megkülönböztetõ vonások; az emberek közötti kapcsolatokban,
érintkezésben nyilvánulnak meg, észlelhetõk.

JELLEM (karakter) - viszonylag állandó, tartós

személyiségvonások együttese; az emberek cselekedeteiben,
tetteiben, életstílusában mutatkozik meg

A „személyiség” ennél árnyaltabb, bonyolultabb jelentéssel bíró

kifejezés.
 A személyiség
A kifejezés eredete: a „PERSONA” latin eredető szóból származik
(maszk)
Allport (1937) – több mint 50 fogalommeghatározás

A személyiség külsı hatásokra kialakult belsı feltételeknek és

öröklött diszpozícióknak (adottságoknak, lehetõségeknek) az
egyénen belül kialakult olyan egyedi, egyszeri,
megismételhetetlen integrációja, amely meghatározza a
viszonyulást, alkalmazkodást a környezethez.

A személyiség különféle összetevıkbıl felépülı, önmagában

egészként létezı (másoktól elkülönülı és megkülönböztethetı),
viszonylagos állandósággal bíró egység.
Ebben a megközelítésben a személyiség egy sajátos rendszer.
Egyes elméletek szerint a sz. zárt rendszer (pl. Freud); mások
szerint nyílt rendszer (pl. Allport)
 A személyiség, mint rendszer –
strukturális felépítés
Interindividuális struktúra (személyek közötti
kapcsolatokban)

- énkép - az egyén elképzelése önmagáról

- önismeret - az egyénnek áttekintése van saját
személyisége összetevıirıl, tisztában van határaival,
lehetıségeivel, viselkedése mozgatórugóival,; helyesen
ítéli meg az emberi kapcsolatokban betöltött szerepét
- attitőd - valamilyen attitődtárgy (személy, tárgy vagy
ügy) iránti tartós pozitív vagy negatív értékelés; 3
komponense: érzelmi, értelmi és viselkedéses
 A személyiség, mint rendszer –
strukturális felépítés
Intraindividuális struktúra (személyiségen belüli)

1. ÖSZTÖNZİ rendszer – motivációs bázis ( szükségletek,

homeosztázis, drive-ok, érzelmek, vágyak)

2. TÁJÉKOZÓDÓ rendszer – azok a pszichikus alapfolyamatok

és képzıdmények, melyek a megismerés folyamatában
vesznek részt. (Érzékelés, észlelés, emlékezés, képzelet,
gondolkodás, figyelem, stb.)

3. ÉRTÉKELİ rendszer – (érzelem, mint sajátos belsı értékelés;

temperamentum, mint az érzelem strukturáló alapja).

4. VÉGREHAJTÓ rendszer – a külvilágra irányuló pszichés

funkciók (tevékenység, cselekvés, akarat, jártasság,
készség, szokás, stb.)
A személyiségtulajdonságok csoportosítása
1. VARIÁNS (az élet során változhat – pl. testalkat) és
INVARIÁNS (stabil, az élet során nem változik, pl.
temperamentum)

2. ÖRÖKLÖTT (genetikailag meghatározott) és SZERZETT

(a környezeti körülmények hatására épül be)

3. ÁLTALÁNOS (minden élılényre jellemzı), KÜLÖNÖS

(az emberre jellemzı) és EGYEDI (1-1 személyre
jellemzı) tulajdonságok.

A személyiséget a dinamika és struktúra egysége jellemzi

(mőködı szerkezet, funkcionális struktúra): a
személyiség a fejlıdési folyamatban aktívan vesz részt.
Egyes személyiségelméletek
 A személyiség strukturális megközelítése I.
A pszichoanalitikus személyiségmodell (Freud)

Topológiai modell:
- tudatos
- tudatelıttes
- tudattalan

Forrás: Keményné: Bevezetés a pszichológiába, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998, 38. o.

Strukturális modell:
- ösztönén (id)
- én (ego)
- felettes én (superego)
ID:
- a személyiség ısi, eredendı része,
amelybıl az Ego és SE is differenciálódik
- tartalmazza a személyiség összes A kép forrása: Oláh A.,
velünkszületett, öröklött és ösztönös aspektusát Bugán A.: Fejezetek a
pszichológia
- az örömelv alapján mőködik alapterületeibıl. ELTE
Eötvös Kiadó, Budapest,
EGO: 2000., 203. o.

- az ID-bıl alakul ki a külvilághoz való alkalmazkodás kapcsán

- a realitás /valóságelv / alapján mőködik
- végrehajtó és koordináló funkciója van (az id, a valóság és a superego
felé
SUPEREGO:
- a személyiség társadalmi vetülete; 2 alrendszere van: ÉNIDEÁL,
LELKIISMERET
- helyes/helytelen, erkölcsös/erkölcstelen fogalmakban gondolkodik
- idealitás elve alapján mőködik
 A személyiség strukturális megközelítése II.
Az interperszonális személyiségmodell (Rogers)
A személyiséget elsısorban a személyközi kapcsolatokban
értelmezi.
3 elem:
1. ÉNKÉP (ahogy az ember önmagát megítéli)
2. ÉNIDEÁL (amilyenné az ember lenni szeretne)
3. ORGANIZMUS (a személy a maga objektív valóságában)
A 3 elem egymáshoz való viszonya => a személyiség
rendezettsége vagy rendezetlensége
KONGRUENS – összhang az elemek között; énazonos, ıszinte,
hiteles
INKONGRUENS – ıszintétlen, hiteltelen sz.
Konfliktusok
énkép-énideál => személyiségzavarok
organizmus – énkép => zavarok az interperszonális kapcsolatokban
A személyiség strukturális megközelítése III.
Maslow - szükségletpiramis

Oláh A., Bugán A.: Fejezetek a pszichológia alapterületeibıl. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000., 266. o. alapján
Az elsı négy szint mőködése minıségileg más, mint az ötödik szinté.
Közös jellemzıjük: deficit- vagy hiányszükségletek (kielégítésük után
megszőnnek hatni; feladatuk a feszültségcsökkentés, a kellemetlen
állapottól való szabadulás, egy egyensúlyi állapot beállítása)
Az önmegvalósítási szükséglet növekedési vagy létszükséglet (nincs
meghatározott, elérendı célja, végállapota; hanem maga a viselkedés a cél,
a folyamatos fejlıdés, elırehaladás)
A szükségletek hierarchiát alkotnak: az alapvetı biológiai szükségletektıl a
komplexebb pszichológiai motivációkig terjednek; az alsóbb szintő
szükségletet legalább részben ki kell elégíteni, mielıtt a következı szint
szükségletei a cselekvés jelentıs meghatározóivá válnának

1. fiziológiai szükségletek (levegı, víz, táplálék) - kielégítésük a túléléshez

elengedhetetlen.
2. biztonsági szükségletek (pl. lakhatás) - kevésbé alapvetıek , mert ritkább
kielégítést igényelnek, és az egyensúlyi állapot tovább is marad fenn.
3. a szeretet és a valahová tartozás szükségletei - a gyengédségre, az
elfogadásra irányulnak; a másokkal való interakciók során elégülnek ki.
4. a megbecsülés és önértékelés szükségletei (pl. a másoktól származó
elismerés érzésének szükséglete) - ez már értékelı jellegő, azt jelenti, hogy
mások hasznosnak tekintenek, bizonyos tulajdonságainkat pozitívnak
tartják.
5. az önmegvalósítás – ez áll a hierarchia csúcsán; azon törekvésünk
kifejezıdése, hogy azzá váljunk, amit képességeink lehetıvé tesznek; ez a
legmagasabb rendő emberi motiváció.
 Személyiségvonások és dimenziók

A vonáselméletek szerint tulajdonságaink hierarchiába

rendezıdnek és faktorokat, dimenziókat képeznek.
(Statisztikai módszerekkel azonosítják)

A fı kérdés: hány ilyen fı faktor létezik?

Cattel (16) Eysenck (3) Wiggins (2)

A legáltalánosabb nézet szerint 5 szupervonás létezik. („Big Five”)

extroverzió
barátságosság
lelkiismeretesség
emocionalitás
intellektus
 Személyiségtipológiák

Kialakulásuk oka: a rendszerezés, csoportosítás igénye a

megismerés érdekében
alkati vagy viselkedésbeli jellemzık - további sajátosságok
kikövetkeztetése, a különbözı helyzetekben várható
viselkedés elırejelzése

A típusok száma mindig csekély (ált.2-3)

A szélsıségeket, végleteket sőríti – a valóságban „tiszta

típus” nem létezik.
 Hippokratész-Galénosz – féle vérmérsékleti
(temperamentum)típusok

Érzelmi Kiváltott Reakcók

Típus reakciók reakciók tartóssága
kiváltása erıssége
KOLERIKUS könnyő,
sárga epe gyors erıs tartós
lobbanékony
MELANKOLIKUS
fekete epe lassú, nehéz gyenge tartós
visszafogott
SZANGVINIKUS
vér könnyő, gyors erıs nem tartós
bizakodó
FLEGMATIKUS
nyálka lassú, nehéz gyenge nem tartós
közönyös
 A Kretschmer-féle alkati típusok

Testalkat Személyiségtípus Betegséghajlam

PIKNIKUS Ciklotim:
zömök test, gyengébb szélsıségekre hajlamos, Ciklikus (mániás-de-
csontrendszer, lágy érzelmi gazdagság, presszív pszichózis)
izomzat, hízásra való kapcsolatkészség,
hajlam humor, öröm
ASZTÉNIÁS Skizotim: Skizofrénia (destruk-
hosszú, vékony végtagok, zárkózott, túlérzékenység tív személyiségzavar,
keskeny mellkas, és hővösség váltakozik, kényszerképzettel,
gyenge csont, izom fantáziál realitásvesztéssel)
ATLETIKUS Viszkózus: Epilepszia (organikus
hosszú végtagok, erıs fegyelmezett, de indulati eredető idegrendszeri
izomzat és csontozat, kitörései lehetnek, ártalom)
széles váll mogorva, erıs
 Sheldon alkati tipológiája
Kretschmer tipológiájára alapozott
Pontos mérési módszer – mindhárom testalkat 1-7-ig terjedı
skálán "osztályzatot" kap
a számok kombinációja a testalkat árnyaltabb megállapítását teszi
lehetıvé. (70-nél több típus)

1. ENDOMORF testalkat - Viszcerotóniás (zsigeri) típus.

Jellemzıi: oldottság, kényelemszeretet, az evés és a társaság
kedvelése, szívélyesség, elégedettség; ha bajba jut, emberek
közé vágyik.
2. MEZOMORF testalkat - Szomatotóniás (izomzati) típus.
Jellemzıi: magabiztosság, a fizikai erıpróbák keresése;
energikus, bátor, kockázatvállaló, dominanciára törekvõ; ha
bajba jut, cselekedni akar.
3. EKTOMORF testalkat - Cerebrotóniás (agyi) típus.
Jellemzıi: visszafogott testtartás és mozgás, gyors reakciók,
túlzott feszültség, szorongás, zárkózottság; ha bajba jut,
magányra vágyik.
 A környezethez való attitőd szerinti tipológiák I.

Jung:
- extrovertált: kifelé forduló, könnyen teremt kapcsolatokat, jól
kommunikál, kedveli a szereplést igénylı helyzeteket.
Problémáit szívesen megosztja másokkal, bajban másoktól vár
segítséget.
- introvertált: befelé forduló,nehezen teremt kapcsolatokat, de
azokat jobban megırzi. Kevésbé jól kommunikál, a nyilvános
szereplés zavarja. Gondjaiba nem szívesen avat be másokat,
önmaga oldja meg problémáit.
- ambivertált – kevert típus (leggyakoribb)
 A környezethez való attitőd szerinti tipológiák II.

Rotter:

- külsı kontrollos (úgy véli, viselkedése és a vele történtek kívül

esnek a hatókörén)

- belsı kontrollos (biztos abban, hogy képes hatni környezetére; a

vele történteket saját ellenırzése alatt állónak tekinti)

A két attitőd a szülıi minta és nevelés következtében alakul ki,

alapvetıen tanult viszonyulási mód
A környezethez való attitőd szerinti tipológiák III.

Witkin:
Az észlelési folyamatok, az értelmi mőködés és a társas
tevékenység kapcsán érvényesülı sajátosságok alapján:

- mezıfüggı (a helyzeteket globálisan, differenciálatlanul

értelmezik, viselkedésük erısen függ környezetüktıl,
befolyásolhatóak)

- mezıfüggetlen (helyzetfelfogásuk tagolt, differenciált;

viselkedésük, véleményük önállóbb, a környezethez kevésbé
alkalmazkodó)