Szakmaközi együttműködés

Szakmaközi együttműködés
Miért van rá szükség?
• „Ha a világot folyamatosan csak részeiben látjuk, ha csak
jelenlegi intézményünkből, csak két szemünkkel lehatárolt
perspektíván keresztül vizsgálódunk, és ha valamennyien
csak e lehatárolt élettapasztalattal és a kérdések lehatárolt
megértésével rendelkezünk, akkor csak rontani fogunk a
szolgáltatás egészén…” (Laming 1995.)
• Szakmai specializáció
• Intézményi széttagoltság
• Társadalmi problémák összetettsége
• Újfajta stratégiák szükségessége – holisztikus szemlélet
Az interprofesszionális munka fogalma
• Két vagy több, különböző foglalkozási ághoz tartozó szakma
képviselőinek
• időleges, vagy hosszabb távú
• vállalkozása, kommunikációja és együttműködése,
• amelynek során a csoportdinamika jótékony hatása
segítségével, a közreműködő szakemberek,
• a meglévő és megtermelt tudásukat és erőforrásaikat
megosztják egymás között,
• egy közösen meghatározott cél/ügy elérése érdekében,
• közösen meghatározott, szinergikus, kreatív eljárásmódok
alkalmazásával.
A szinergia:
Görög eredetű szó, mely együttműködést, együtt
való hatást jelent. Több tudományban használt
fogalom, mely azt a rendszerelméleti elvet
fogalmazza meg, miszerint az együttműködő
részek eredményessége nagyobb a különálló
részek eredményeinek összegénél.

• A szakmaköziség: megközelítés, szemlélet,

szellemiség, attitűd, tevékenység, gondolkodás,
ki nem használt lehetőség együttesen. 
 Az interprofesszionális munka
szimbólumai
– embersor 
– fogaskerék-rendszer 
– Lego-játék 
– szőlőfürt
– kaleidoszkóp
– saláta
– fa (életfa) 
– Rubik-kocka
– puzzle-kirakó
– piramis 
 Interdiszciplináris együttműködés
• Jelzi, hogy a szakmaközi együttműködés hátterében sokféle
diszciplína, szakértői tudás áll.
(Pl. esetmegbeszélő team munka)
• Ez még nem szakmaközi együttműködés!
• Az IP jellemzői:
• Közös tervezés
• Közös döntés
• Rendszeres kapcsolattartás
• Közös értékelés
- a szakértelem megsokszorozódik
- közös szakmai nyelv
- új, közös, sokrétű tudás
- közös értékek, készségek kialakulása
A szakmaközi együttműködés feltételei
• Saját szakmai identitás, szakmai kompetencia
• Más szakma iránti nyitottság, érzékenység
• Szakmai empátia, tisztelet
• Bizalom, elfogadás, bátorító légkör
• „Szükségünk van egymásra” érzés
• Szakmai egyenrangúság elve
• Rugalmasság, merev szakmai határok feladása
• Motivált részvétel, érdekeltség
• Építő jellegű viták, eszmecserék, nyílt kommunikáció
• Legitim vezető
• Felelősségvállalás és munkamegosztás
• Szakmai, politikai, intézményi háttértámogatás
A sikeres együttműködés feltételei
• Szociális kompetencia
- Teherbíró kapcsolatok
- Konfliktusok elfogadása, kezelése
- Különféle érdekek összehangolása
- Személyes és szakmai képességek kibontakoztatása; a fejlődés
lehetősége
• Funkcionális kompetencia
- Világos célkitűzés, azzal való azonosulás
- Csoport tevékenység koordinációja, feladatmegosztás,
különböző funkciók elfogadása
• Szakmai kompetencia
- Szakmai tudás, képesség
- Szakmai kompetenciák kibővítése, fejlődés
 A szakmaközi munka előnyei
• Konstruktív kooperáció
• Hatékony, minőségre törekvő munka
• Konszenzuson alapuló megállapodás, cselekvés
• Hosszú távú eredmények
• Szolgáltatásokhoz való egyenlőbb hozzáférés,
átláthatóság, forrásmegosztás
• Szakmák közötti feszültségek csökkenése,
merev szakmai keretek, határok feloldása
• Folyamatos szakmai önvizsgálatra sarkall
 A szakmaközi munka nehézségei
• Különböző szakmai identitások, kompetenciák
összeegyeztetése
• Eltérő értékek, érdekek
• Egymásnak ellentmondó, vagy párhuzamos
tevékenységek veszélye
• Különböző szakmai nyelv, szakmai kultúra
• Sok időt, energiát igényel
• Túl erős szakmai lojalitás
• Közös szabályok hiánya
A szakmaközi munka értékei, eredményei
– partnerek közötti együttműködés
– partnerek közötti egyenlőség
– partnerek kölcsönös elfogadása
– világról való gondolkodás új útja: „mit is nem tudunk még?”
– egyértelmű, eredményes kommunikáció
– kritikus vizsgálódás és elemzési kultúra
– eredményesebb megállapodások, tartósabb megoldások
– egymástól való tanulás, megosztás (nyitottság)
– kölcsönös elkötelezettség
– bizalom megtanulása
– hálózatépítés, információcsere
– kreativitás
– költséghatékony szolgáltatások
– minőségi kollegiális kultúra építése
– közös és a különböző értékek elismerése
 A szakmaközi munka során felmerülő
kérdések
• Ki határozza meg a közös problémát?
• Ki irányítja a közösségi tevékenységet?
• Milyen szakkifejezéseket használunk?
• Milyen erőforrásokat használunk fel?
• Ki kit vonhat felelősségre?
• Ki írja elő a csoporttagok teendőit?
• Ki tud befolyást gyakorolni a politika szereplőire?
 Szakmaközi együttműködés a
koragyermekkori intervencióban
• A kora gyermekkori intervenció olyan szolgáltatáscsomag,
melynek tevékenységei egyaránt érintik
• az egészségügyi (szűrés, komplex vizsgálat, gyógytorna,
zeneterápia),
• az oktatási (komplex vizsgálat, gyógypedagógiai fejlesztés,
inklúziós tanácsadás, esetleg konduktív pedagógia) illetve
• a szociális (szociális munka, pszichológiai tanácsadás,
érdekvédelmi tanácsadás) szektorokat.
• A tevékenység megvalósításához olyan interdiszciplináris
szakember-team együttműködő munkájára van szükség, akik
az ellátást meghatározó tudományterületeket transz-
diszciplináris szemlélettel építik be saját tudástartalmaikba.
 Szakmaközi együttműködés a
koragyermekkori intervencióban
A koragyermekkori intervenciós szolgáltatások
összehangolásának célja :
• a hatékony működés
• a gyermekek és a családok számára az egyénre szabott, a
társadalmi részvételt legteljesebb mértékben lehetővé
tevő,
• az információk gyors és hatékony áramlását biztosító,
• az ágazati szolgáltatók együttműködésén alapuló kliensút
kiépítése.
Ez a folyamat a mielőbbi pedagógiai jellegű
intézménybe/szolgáltatóhoz való eljutást biztosítja
számukra.
Ennek érdekében biztosítani kell
• az elérhetőséget
• a közelséget
• a költségfedezetet
• a szolgáltatások sokszínűségét
• az interdiszciplináris team munkát a gyermek és a család számára.
További szempontok
• a gyermek és a szülők szükségleteihez igazodva,
• a család erőforrásait ismerve, egyéni módon, a szülők bevonásával
szülessen döntés a fejlesztésről, a segítségnyújtás formáiról,
• a gyermek és a család számára egyedi szolgáltatási terv készüljön,
• a gyermek és családja kulturális sajátosságait szem előtt tartva
történjen a szolgáltatások nyújtása,
• interdiszciplináris, összehangolt team munka történjen, ahol a szülők
is team-tagok.