Szociális ellátások rendszere

Gyermekvédelem
 A gyermekvédelem célja

• A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése

(elsődleges)
• A veszélyeztető tényezők kialakulásának megszüntetése, a preventív
munka
• Abban az esetben, ha a gyermek bármilyen okból kifolyólag
(veszélyeztetettség, árvaság) kikerül a szülők vagy más hozzátartozói
gondoskodásból, a rendszer gondoskodik a gyermek neveléséről (cél,
hogy a gyermek jogai ne sérüljenek)
 A gyermekvédelmi rendszer
A gyermek védelmének rendszerét négy csoportba sorolhatjuk:
• Pénzbeli és természetbeni ellátások
• Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
• Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
• Gyermekétkeztetés
• Beiskolázási - óvodáztatási támogatás (jegyző)
• Gyermektartásdíj megelőlegezése
• Otthonteremtési támogatás
• Gyermekjóléti alapellátások
• Gyermekjóléti szolgáltatás
• Gyermekek napközbeni ellátása
• Gyermekek átmeneti gondozása
• Biztos Kezdet Gyerekház
 A gyermekvédelmi rendszer
• Gyermekvédelmi szakellátások
• Otthont nyújtó ellátás,
• Utógondozói ellátás,
• Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás
• Hatósági intézkedések
• Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása
• Védelembe vétel
• Családba fogadás (szabályait 2014. március 15-étől nem a Gyvt., hanem a Ptk. tartalmazza)
• Ideiglenes hatályú elhelyezés
• Nevelésbe vétel (2014. január 1-jétől egységes nevelésbe vétel, megszűnt az átmeneti és
tartós nevelésbe vétel)
• Nevelési felügyelet elrendelése
• Utógondozás elrendelése,
• Utógondozói ellátás elrendelése
• Megelőző pártfogás elrendelése
• Javítóintézeti ellátás (ez is a gyermekvédelmi rendszer része)
 A gyermekjóléti alapellátás
A gyermekjóléti alapellátás célja:
"Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi
fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a
veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség
megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a
megelőzéséhez. Az alapellátás hozzájárul a gyermek hátrányos és halmozottan
hátrányos helyzetének feltárásához, és a gyermek szocializációs hátrányának
csökkentésével annak leküzdéséhez."
A gyermekjóléti alapellátás négy különálló egységre tagolható:
• Gyermekek napközi ellátására
• Gyermekjóléti szolgáltatásra
• Biztos Kezdet Gyerekházra
• Gyermekek átmeneti gondozására
 Gyermekek napközbeni ellátása
• A családban élő gyermekek nappali felügyeletét, gondozását,
nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését biztosítja, azon gyermekek
számára, akiknek szülei
• munkavégzésük,
• képzésben való részvételük,
• betegségük,
• vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak
gondoskodni.
Egyéb ok lehet:
   ๐ a gyermeknek - fejlődése érdekében - állandó napközbeni ellátásra van szüksége,
   ๐ a gyermeket egyedülálló vagy időskorú személy neveli,
   ๐ a szülő, törvényes képviselő szociális helyzete.
A gyermekek napközbeni ellátásának
formái
A gyermekek napközbeni ellátásának formái:
1. a bölcsődei ellátás,
2. a napközbeni gyermekfelügyelet, és
3. az alternatív napközbeni ellátás.
1.) Bölcsődei ellátást biztosíthat:
a. bölcsőde
b. mini bölcsőde (szakirányú végzettséggel rendelkező személy a bölcsődei
intézményhez képest kisebb létszámú csoportban (csoportokban), egyszerűbb személyi,
tárgyi és működtetési feltételek mellett nyújt szakszerű gondozást és nevelést.)
c. munkahelyi bölcsőde (a foglalkoztató, vagy a fenntartó tartja fenn, elsősorban
a foglalkoztatónál kereső-tevékenységet folytató személyek gyermekei bölcsődei
ellátása céljából.)
d. családi bölcsőde (a szolgáltatás nyújtója a saját otthonában vagy más e célra
kialakított helyiségben biztosítja, a jogszabályban meghatározott feltételek mellett.)
 A gyermekek napközbeni ellátásának formái
2.) A napközbeni gyermekfelügyelet keretében – nem nevelési, oktatási céllal – a szolgáltatás
nyújtója az életkornak megfelelő napközbeni ellátást köteles biztosítani:
• a bölcsődébe, óvodába nem járó gyermek számára,
• a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek számára,
• az óvodai nevelésben részesülő gyermek számára a kötelező óvodai nevelésben való
részvételének idején kívül (iskolai tanítási szünetben)
• A napközbeni gyermekfelügyelet keretében a sajátos nevelési igényű gyermekek számára
szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani.
A napközbeni gyermekfelügyelet 20 hetes kortól 14 éves korig fogadja a gyermekeket, sajátos
nevelési igényű gyermekek esetében a felső korhatár a 16. életév.
• A napközbeni gyermekfelügyelet megszervezhető
> a szolgáltatást nyújtó személy saját otthonában,
> más, e célra kialakított helyiségben, vagy
> a szülő, törvényes képviselő otthonában (ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali
intézményben – betegsége vagy egyéb ok miatt – nem biztosítható)
• A gyermek születésétől kezdve nyújtható az ellátás a szülő, törvényes képviselő otthonában:
̵ többes ikrek születésekor,
̵ az egyik szülő megbetegszik, vagy meghal.
 A gyermekek napközbeni ellátásának
formái

3.) Az alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, a játszóház, a

klubfoglalkozás keretében nyújtott
- a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját
támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás,
- a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek
számára biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás
és étkeztetés
 Gyermekjóléti szolgáltatás
A gyermekjóléti szolgáltatás két részre bontható:
- a Család- és gyermekjóléti szolgálatra
- a Család- és gyermekjóléti központra (mellérendelt viszonyban vannak)
A Család-és gyermekjóléti szolgálat feladatai:
•Támogatásokról tájékoztatja a családot és segíti a támogatásokhoz való hozzájutás
•Szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák megsegítése
•Hivatalos ügyekben való segítségnyújtás
•Megelőzést célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése
(pl.pszichológus)
•Meghallgatja a gyermekek panaszát és igyekszik azokat megszüntetni
•Elősegíti és erősíti a gyermek és szülője kapcsolatát, segíti a szülőket annak érdekében,
hogy a gyermek a családjába nevelkedhessen.
•Segít a családban történő működési zavarok megszüntetésében, tehát családsegítést
végez. A családsegítést a cselekvési terv alapján készíti el.
•A gyermekvédelmi szolgálat feladata, hogy fogadja a különböző helyekről érkező
jelzéseket, annak érdekében, hogy a veszélyezettséget elkerülje vagy megszüntesse.
 Gyermekjóléti szolgáltatás
Család- és Gyermekjóléti Központ az általános szolgálati feladatain túl egyéb
feladatok is ellát:
• Utcai szociális munka
• Kórházi szociális munka
• Készenléti ügyelet (hétvégén és ünnepnapokon)
• Kapcsolatügyelet működtetése (elvált szülőknek)
• Pszichológiai, jogi tanácsadás
• Családkonzultációt, családterápiát, családi döntéshozó konferenciát szervez
• Javaslatokat tesz hatósági intézkedések megtételére
• Kezdeményezi a gyermekvédelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a
gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét.
• Kontrollálja/koordinálja a gondozási folyamtatot, és előírt feladatok megvalósítását.
• Együttműködik a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó felügyelővel.
• Annak érdekében, hogy a családjából kiemelt gyermek mihamarabb vissza kerülhessen a
családjába, szociális segítőmunkát végez és koordinál.
• Utógondozást végez
 Gyermekek átmeneti gondozása

• A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi,

érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő ellátásáról, gondozásáról,
neveléséről, lakhatásáról kell gondoskodni, ha a szülő
• egészségügyi körülményei
• életvezetési problémája
• indokolt távolléte, vagy más akadályoztatása miatt nem tudja megoldani.
• Hatósági intézkedés nélkül, kizárólag a szülő beleegyezésével kerülhet
sor, és az nem érinti a szülő felügyeleti jogainak gyakorlását!
• Gyermekek átmeneti gondozását bármely állami, egyházi és nem
állami fenntartó biztosíthat.
Gyermekek átmeneti gondozásának formái
• Helyettes szülő - olyan személy lehet, aki – személyisége, egészségi állapota és
körülményei alapján – alkalmas a gyermek átmeneti gondozására, és vállalja, hogy a
nála elhelyezendő gyermeket a szükséges ideig saját háztartásában gondozza. Egy
helyettes szülő egyidejűleg – saját gyermekeit is beszámítva – legfeljebb négy
gyermek gondozását végezheti. Nevelési díj illeti meg.
• Gyermekek átmeneti otthona - Ez az otthontípus legalább tizenkettő, de legfeljebb
negyven gyermek teljes körű ellátását biztosíthatja. Egyik formája az átmeneti
lakásotthon, amely legfeljebb 12 gyermek gondozását biztosítja önálló lakásban,
családias körülmények között.
• Családok átmeneti otthona - a szülő kérelmére együttesen helyezhető el a gyermek
és szülője. A minimum tizenkettő, de maximum negyven személy ellátását biztosító
intézmény befogadja az életvezetési problémák vagy más szociális és családi krízis
miatt otthontalanná vált, védelmet kereső szülőt és gyermekét, ellátást nyújt a
válsághelyzetben lévő bántalmazott vagy várandós anyának is.
 Biztos Kezdet Gyerekház
• A Biztos Kezdet Gyerekház célja a három év alatti, alacsony szocio-
ökonómiai státuszú gyermekek egészséges fejlődésének biztosítása,
fejlődési lemaradásának kompenzálása. Ez a preventív szolgáltatás szülői
kompetenciákat is igyekszik erősíteni.
• A Biztos Kezdet Gyerekház a gyermek sikeres óvodai beilleszkedése,
valamint a gyermek és a család sikeres társadalmi integrációja érdekében
szorosan együttműködik
• a család- és gyermekjóléti szolgálattal, a család- és gyermekjóléti
központtal
• a védőnői szolgálattal,
• az óvodával, a helyben elérhető egyéb, a gyermekek és a gyermekes
családok számára szolgáltatást nyújtó intézménnyel,
• valamint szükség esetén a gyermekvédelmi jelzőrendszer egyéb tagjaival.
 Gyermekvédelmi szakellátás
A törvény a családjukat átmenetileg, vagy tartósan nélkülözni kényszerülő gyermekek
számára a gyermekvédelmi szakellátás biztosítását írja elő.
A gyermekvédelmi intézmények az alábbi feladatokat látják el:
• a 0-18 éves korú nevelésbe vett gyermekek teljes körű ellátása, törvényes
képviselete, szükségletüknek megfelelő gondozása, nevelése, tankötelezettségük
biztosítása, önálló életvitelük elősegítése,
• a gyermekvédelmi gondoskodásban nagykorúvá vált fiatal felnőttek (18-25 éves
korú) utógondozása, utógondozói ellátása a gyámhivatal elrendelése alapján.
A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások:
• otthont nyújtó ellátás
• utógondozói ellátás
• területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás
• (javítóintézeti nevelés - bár bírósági ítélettel (Btk.) kerülnek oda a gyerekek, de
magát az ellátást a Gyvt. Szabályozza)
 Otthont nyújtó ellátás
Az otthont nyújtó ellátás magában foglalja:
• az elhelyezett gyermek, fiatal teljes körű ellátását (étkeztetés, ruházattal való ellátás,
egészségügyi ellátás, gondozás-nevelés, oktatás, lakhatás);
• a családi kapcsolatok fenntartását és a hazakerülést segítő családgondozást – vagy ha ez
nem lehetséges, akkor az örökbefogadás elősegítését;
• valamint a visszailleszkedéshez, az önálló életkezdéshez szükséges utógondozást.
• Az otthont nyújtó ellátások igénybevételéhez hatósági intézkedés szükséges. A
gyermek elhelyezésére a javaslatot - szakértői vizsgálat alapján - a területi
gyermekvédelmi szakszolgálat – TEGYESZ) készíti el.
• Különleges ellátást kell biztosítani a tartósan beteg ill. fogyatékos, valamint a 3
évesnél fiatalabb gyerekek számára (különleges szükséglet).
• Speciális ellátást kell biztosítani a súlyos személyiségfejlődési és pszichés
zavarokkal küzdő; a súlyos beilleszkedési zavarokat, vagy antiszociális magatartást
tanúsító; a szenvedélybeteg gyermekek számára (speciális szükséglet).
 Otthont nyújtó ellátási formák
Nevelőszülői hálózat (befogadó szülők)
• A nevelőszülő saját háztartásában biztosítja a gyermek számára az egyéni
gondozási - nevelési tervnek megfelelően az ellátást. (Hivatásos nevelőszülő)
• Speciális nevelőszülő az a nevelőszülő, aki alkalmas a nála elhelyezett súlyos
pszichés vagy súlyos disszociális tüneteket mutató, vagy pszichoaktív szert
használó, speciális ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésének
biztosítására.
• Különleges nevelőszülő az a nevelőszülő, aki alkalmas a nála elhelyezett
tartósan beteg, fogyatékos vagy három év alatti különleges ellátást igénylő
gyermek kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására.
 Otthont nyújtó ellátási formák
A gyermekotthon
• Bentlakásos gyermekintézmény, amely a gondozott gyermekek számára biztosítja az otthont
nyújtó ellátást; a fiatal felnőttek számára utógondozói ellátást biztosít; szükség esetén külső
férőhelyeket működtet.
• A gyermekotthonnak legalább 12, legfeljebb 48 fő ellátására alkalmasnak kell lennie. A
gyermekotthonokban a gyermekek csoportokban élnek, egy csoport létszáma maximum 12 fő
lehet. A gondozást-nevelést szakképzett nevelőkből, gyermekfelügyelőkből és gyermekvédelmi
asszisztensekből álló munkacsoport biztosítja. Rajtuk kívül minden gyermekotthonban működik
családgondozó-utógondozó; pszichológus és fejlesztő pedagógus is.
• Speciális gyermekotthon (súlyos pszichés vagy súlyos disszociális tüneteket mutató, speciális
ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására.)
• Különleges gyermekotthon  (különleges ellátást kell biztosítani a tartósan beteg, a fogyatékos -
eü gyermekotthon- ill. a három év alatti gyermek számára -csecsemőotthon)
• Lakásotthon legfeljebb 12 gyermek részére nyújt ellátást önálló lakásban, vagy családi házban,
családias körülményeket biztosítva.
• Utógondozó otthon (a 18. életévüket betöltött fiatalok kérhetik elhelyezésüket)
• Befogadó otthon Átmenetileg nyújt segítséget a krízishelyzetben lévő gyermekeknek .
 Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat
(TEGYESZ)
• A TEGYESZ jelentős és fontos intézménytípus, hiszen egyszerre vizsgáló és
ellátó rendszer.
• A beérkezett gyámhatósági kérelmek alapján a gyermekvédelmi szakértői
bizottság megvizsgálja a családokat, a gyermeket.
• A bizottság team munka révén hozza meg összegző szakvéleményét, és
javaslatot tesz:
• a családból történő kiemelésre (nevelésbe vételre)
• vagy a családban maradásra
• esetleg a családba-fogadásra, vagy örökbefogadásra
• a gondozási helyre
• a kapcsolattartásra és a gyermek/ család pszichés és fizikai körülményeinek javítására.
• A munka során alkalmazza a családterápiás rendszerszemléleti megközelítést.
 Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat feladatai

Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat feladatai:

• a gyermekvédelmi szakértői bizottság (GYSZB) működtetése
• a gondozási hely meghatározásának előkészítése
• nevelőszülői hálózat működtetése
• az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás és az örökbefogadás előkészítése
• az örökbe fogadni szándékozó házaspárok vizsgálata, képzése
• az örökbefogadás lebonyolítása (illesztés és után-követés)
• gyermekvédelmi gyámok és eseti gondnokok alkalmazása
 Utógondozói ellátás
• A gyermekvédelmi szakellátás kimeneti fázisa. (18-21/25 éveseknek)
• A gyámhivatal által elrendelt utógondozói ellátás keretében a fiatal felnőtt
számára szükség esetén
• teljes körű ellátást
• az önálló élet megkezdéséhez szükséges személyre szóló tanácsadást
• a társadalomba való beilleszkedés elősegítése érdekében segítségnyújtást kell
biztosítani.
• Utógondozói ellátásra jogosultság feltételei:
• A fiatal létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja.
• Köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel (szolgáltatóval)
tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll
• Szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja
A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések

a) Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása.

b) Védelembe vétel (Ha a szülő a gyermek veszélyeztetettségét nem tudja megszüntetni az
alapellátások önkéntes igénybevételével, de feltételezhető, hogy – segítséggel - mégis
biztosítható a gyermek fejlődése a családi környezetében, akkor a gyermeket a települési
önkormányzat jegyzője védelembe veszi. Szülői felügyeleti jog megmarad.))
c) Családbafogadás (A gyermeket a szülő kérésére egy másik család átmenetileg befogadja.
A szülői felügyeleti jog szünetel.)
d) Ideiglenes hatályú elhelyezés (Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését
a családi környezete súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges.
Gyámhatóság hoz döntést róla.)
e) Nevelésbe vétel (Ha a veszélyeztetettséget a védelembe vétellel nem lehetett
megszüntetni; a gyámhatóság elhelyezi a gyermeket -nevelőszülőnél, gyermekotthonban-
és gyámot jelöl ki.)
f) Nevelési felügyelet elrendelése (Speciális gyermekotthoni ellátás esetén)
g) Utógondozás elrendelése