14.

tétel: A gondozás és nevelés egysége a bölcsődében

A bölcsődei nevelés célja, hogy a kisgyermekek elsajátítsák azokat a készségeket,

képességeket, amelyek segítik őket abban, hogy hatékonyan és kiegyensúlyozottan
viselkedjenek saját kulturális környezetükben, sikeresen alkalmazkodjanak annak
változásaihoz. A bölcsődei nevelés mindezt olyan szemlélettel és módszerekkel teszi,
amelyek segítik a családi nevelés elsődlegességének tiszteletét.

A bölcsődei nevelés alapelvei

1. A család rendszerszemléletű megközelítése

2. A koragyermekkori intervenciós szemlélet befogadása
3. A családi nevelés elsődleges tisztelete
4. A kisgyermeki személyiség tisztelete
5. A kisgyermeknevelő személyiségének meghatározó szerepe
6. A biztonság és a stabilitás megteremtése
7. Fokozatosság megvalósítása
8. Egyéni bánásmód érvényesítése
9. Gondozási helyzetek kiemelt jelentősége
10. A gyermeki kompetenciakésztetés támogatása

A bölcsődei nevelés feladatai

1. A családok támogatása, annak erősségeire építve a szülői kompetencia fejlesztése

2. Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása
3. Az érzelmi és társas kompetenciák fejlesztése
4. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése

A Bölcsődei Nevelés Alapprogramjának bemutatás

A Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjának célja, hogy keretet adjon a

Magyarországon működő bölcsődei ellátást biztosító intézményben, szolgáltatásban folyó
szakmai munkának. Az Alapprogram tartalma és szemlélete összhangban van Magyarország
Alaptörvényével, a 3 év alatti korosztály ellátására és nevelésére-gondozására vonatkozó
jogszabályokban foglaltakkal, a bölcsődei ellátás keretében végzett nevelés hagyományaival,
felhalmozott értékeivel, a nemzeti sajátosságokkal, a legújabb koragyermekkori kutatások
eredményeivel. Az Alapprogram fejezetei valamennyi bölcsődei ellátásra (bölcsődére, mini
bölcsődére, munkahelyi bölcsődére, családi bölcsődére) vonatkoznak, az egyes ellátási
formák sajátosságainak figyelembevételével. A bölcsődei nevelés középpontjában a
kisgyermek és közvetett módon a kisgyermeket nevelő családok állnak. Az Alapprogram a
családra, mint komplex rendszerre tekint, melynek értelmében nem csak a kisgyermek
nevelését-gondozását, hanem az egész család támogatását célozza meg.

A szobatisztaságra nevelés főbb módszerei

Szobatisztaság: Amikor a kisgyermek önállóan irányítja a saját higiéniáját, és ehhez nincs

szüksége segítségre, felügyeletre és emlékeztetésre.  teljes/önálló szobatisztaság
Ha csak segítséggel képes a fentiek elvégzésére  segített szobatisztaság ; szobatisztaság=
komplex képességek együttese

El kell határolni a nappali és az éjszakai szobatisztaságot. ( Az éjszakai jóval később alakul

ki.)

A szobatisztaságra nevelés módszerei:

 a gyermek személyisége kulcsfontosságú a megfelelő idő és mód kiválasztásában

 általában a 20-30. hónapban alakul ki
 nincs egyedüli „helyes” idő és mód
 a jó módszer megfelel a szülőnek és a gyermeknek is

Amikor a gyerek készen áll a szobatisztaságra = érettség:

 oda megy a bilihez, biztonságban ül rajta

 segít a nadrág és a pelenka levételében
 jelzi, hogy „menni kell”
 a pelenkázások között gyakran száraz marad a pelenka
 kíváncsi arra, hogy a családtagok mit csinálnak a WC-ben
 együtt működésre képes, kéréseinket teljesíti, dolgokat a helyére rak

Rendelkezésre álló módszerek:

 tanítás reflexszel: gyermek bilire ültetése számos, szigorúan ütemezett időpontban,

miközben vizelésre, székelésre ösztönzi valamilyen hanggal ( Pl: pss). Kondicionált
reflex kiváltása a cél. A reflex kiváltása létrejön az anya, a bili és az ösztönző hang
együttes megléte esetén. 12-15 hónapos kortól elkezdhető. Sikeres módszer bár sok
erőfeszítéssel jár ( a bilinek mindig kéznél kell lennie)
 Ülj rá a bilire! Maradj nyugton! Pisilj!: Sokan ebben látják a szobatisztaságra
nevelés lényegét. Ennek a módszeren az egyik változata, hogy szabaduljunk meg a
pelenkától. A bilibe pisilésért dicséret jár. Ez azonban azoknak a szülőknek felel meg
akik türelmesek illetve azoknak a gyerekeknek akik megakarnak felelni. A kudarcok
miatt a gyermek frusztrált lehet. Sikertelenség esetén sem szabad soha sem büntetni.
 gyermekközponti módszer: Szidás, büntetés, erőltetés nincs! A gyermek diktálja a
tempót. Kb. 18 hónapos kortól kezdhető el. A gyermek a saját tempójában ismerkedik
meg a bilivel, megnézheti, hogy a felnőtt mit csinál a WC-ben. Először ruhában, majd
anélkül üljön rá. Kevesebb a frusztráció  kisebb a visszaesés esélye. Szobatisztaság
elsajátítása = büszkeség érzet a gyermekben( „ nagy gyerekké vált”) A gyereknek
nagy bátorságra van szűksége a bilire üléshez!
 tanító módszer: Nincs büntetés és szidás sem, de a szülő kezdeményez! A gyerek
érettségét megvárva oktatási módszerekkel történik a szoktatás ( pl: jutalmazás,
dicséret, játék, babával való gyakorlás, ismétlés). Ez a leggyorsabb módszer. a gyerek
új készségei az utána következő oktatással válnak tartóssá. Napi program szerint
halad. Kb. 18 hónapos kortól kezdhető el ez a módszer.
Az öltöztetés kivitelezése a különböző életkorokban

Mivel egy bölcsődei csoportban a csecsemőtől egészen 3 éves korig előfordulhatnak gyerekek
öltöztetésükben is különböző módokon kell eljárni, hiszen önállóságban is más szinten
tartanak. A kisdedek még semmire sem képesek őket még teljes mértékben a
kisgyermeknevelőnek kell felöltöztetni, azonban a másfél- két éves gyerekek szóbeli irányítás
mellett a 3 évesek pedig akár enélkül vagy csak némi szóbeli irányítás mellet képesek akár
teljesen önállóan cipőt cserélni vagy akár kabátot felvenni. Erre az átadóban kerül sor, ahol a
gyerekek méreteihez igazított padok vannak és a cipők és a ruháik a saját jelükkel ellátott
szekrényben/rekeszbe illetve fogason vannak elhelyezve. A gyermekekre mindig 1-2 réteggel
több ruhát adjuk, mint amennyit mi magunk is felvennénk. A még járni nem tudó gyerekekre
puhatalpú cipőt adjunk. Az öltözék mindig kényelmes legyen, hogy a gyermek megfelelően
tudjon benne mozogni, évszaknak, időjárásnak megfelelő legyen és jó anyagból készüljön.

Az egészséges táplálkozás alapelvei a csecsemő- és kisgyermekkorban, megvalósításának

lehetőségei a bölcsődében,

A bölcsődések étkeztetésének tárgyalásakor külön kell választani az egyéves kor alatti és az

egyéves kor feletti csoportokat, mert mindkét korosztályra külön szabályozók vonatkoznak.
Jelenleg az ÁNTSZ 2011-ben kiadott ajánlása van érvényben A rendszeres étkeztetést
biztosító, szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás-egészségügyi ajánlás,
közétkeztetők számára címmel, amelynek főbb alapelvei:
Bölcsődei étkeztetés esetén naponta biztosítani kell legalább:

a) 0,4 liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket,

b) 3 adag zöldséget – ide nem értve a burgonyát – és gyümölcsöt, ebből legalább 1 adagot
nyers formában,
c) 2 adag gabonaalapú élelmiszert, amelyből kétnaponta 1 adagnak teljes őrlésűnek kell
lennie.

További szempontok:

(1) Az 1–3 éves korcsoport részére 2,8% vagy 3,6% zsírtartalmú tejet kell biztosítani.
(2) A tej cukrozása nem megengedett.
(3) Tejföl kizárólag ételkészítéshez használható fel.
(4) Az ízesített tejkészítmények további cukrozása nem megengedett.
(5) A sűrítéshez felhasznált liszt vagy keményítő, valamint a levesbetét nem számít egy adag
ételnek.
(6) Olaj legfeljebb a nyersanyag-kiszabati útmutatóban feltüntetett mennyiségben használható
fel, kivéve a sütemények készítésénél történő felhasználást.
(7) Bölcsődei étkeztetés esetén olajban sült étel nem adható.
(8) Szalonna csak ételkészítéshez használható.
(9) Folyadékpótlásra az ivóvízen kívül kizárólag világosra főzött és legfeljebb a nyersanyag-
kiszabati útmutató szerint megengedett mértékben édesített tea vagy szénsavmentes ásványvíz
adható. Akkor minősül a tea világosra főzöttnek, ha másfél liter vízhez egy teafilter vagy 2
gramm mennyiségű teafű kerül felhasználásra.
(10) A közétkeztetésben, bölcsődések számára biztosított étkezések sótartalma ne haladja
meg a 0,8g/nap mennyiséget.

A csecsemő és kisdedtáplálás gyakorlati megvalósítása esetén a bölcsődei étkeztetésben is

fontos szempont, hogy az egészséges életmódra nevelés feltételei és az egészséges táplálkozás
irányelvei érvényesüljenek. A bölcsődei étkeztetés azért speciális a többi gyermek-
közétkeztetéshez képest, mert a gyermekeknek napi négyszeri étkezést biztosít, míg mások
csak háromszorit.
A reggeli nem a klasszikus értelemben vett reggeli, és a tízórai sem a klasszikus értelemben
vett tízórai. A reggeli minden esetben hideg étkezés, melynek az alapja gabona, ami lehet
barna kenyér, fehér kenyér, zsemle, kifli, amelyre valamilyen feltét vagy szendvicskrém
kerül. A reggeli mindig tartalmaz állati eredetű fehérjét komplettálás céljából – hús, felvágott,
hal, tojás, sajt, túró formájában. Naponta legalább az egyik kisétkezés mellé tejes folyadékot
(pl.: tejeskávé, tej, karamell, kakaó, pudingos tej) és teát is kínálunk. A szendvics mellé
mindig adunk valamilyen idénynek megfelelő zöldségfélét, salátát (pl.: nyáron inkább
paradicsomot, paprikát, télen céklát, savanyú káposztát). A zöldségeket ne sózzuk meg.
A tízórai általában: folyadék, 50–100%-os ivólé, rostos gyümölcslé, gyümölcstea, gyümölcs,
zöldség, natúr puffasztott gabona. Nyári időszakban többször kapnak hideg innivalót, télen
gyakrabban kapnak meleg teát.

Az ebéd a bölcsődei étkezés fő étkezése. Minden esetben komplettnek kell lennie. A

bölcsődében hetente kétszer-háromszor kapnak főzelékfélét. A nyersanyagok és a
konyhatechnológiai eljárások széles alkalmazásával tesszük változatossá az ebédeket. Minden
esetben alapélelmiszerekből készítjük az ételeket, kerüljük a fagyasztott félkész, készételek,
konzervek, befőttek, levesporok stb. felhasználását. A főzelékek sűrítéséhez 1 éves korig nem
lisztet, hanem burgonyát használunk. 1 éves kor fölött a zöldségféléket leginkább habarással
sűrítjük, illetve csőben sült vagy rakott ételeket készítünk. Figyelünk az ízek és a színek
harmóniájára. Lehetőség szerint nem adunk egymás utáni napokon hasonló jellegű
nyersanyagokat – például puffasztó hatású karfiolt, brokkolit, vagy egymás utáni két nap
rakott ételt. A húsfélék közül leggyakrabban csak fehér húsokat, csirke- és pulykahúst, annak
is a melle részét, valamint a szálkamentes tengeri halat, ritkábban sovány sertéshúst
használunk. A kisdedek kéthetente egyszer húsos levest kapnak, ami mellé másodiknak
tésztafélét, édességet adunk. A csecsemőknek ezen a napon is valamilyen főzelékfélét adunk,
mivel kisebb a gyomorkapacitásuk és emiatt a leves számukra nem ajánlott. Az ebéd, záró
fogása minden esetben gyümölcs. A gyümölcs jellege idénynek megfelelően változik.
Az uzsonna is minden esetben hideg étkezés. Jellegét tekintve hasonló szempontok
érvényesülnek, mint a reggelinél, azzal a különbséggel, hogy nem szükséges komplettnek
lennie. Innivaló minden esetben jár az uzsonnához is, de az nem minden esetben tejes
folyadék. Egyszer – egyszer mézes vagy lekváros kenyeret is adhatunk. Változatosabbá
tehetjük az étrendet, uzsonnára adott gyümölcs – ill. zöldségsalátákkal vagy müzlivel is.
Mivel a bölcsődei táplálás az egészséges irányelveket követi, tanácsos a gyermek, otthoni
étkezését is hasonló szempontok alapján összeállítani, illetve összehangolni.

A bölcsődei csoportokban lehet egészség napokat szervezni a gyerekeknek amikor

megismerkedhetnek a különböző gyümölcsökkel megfoghatják, megszagolhatják őket.
Beszélgetnek róluk, ha például kapnak narancsot akkor megpróbálhatják a gyermekek
megpucolni ha van kedvük hozzá.

Beszoktatás formái, a bölcsődei napirend sajátosságai

A bölcsődei beszoktatás általánosságban 10 napig tart. Persze ez is gyermekfüggő. Vannak

esetek, amikor rövidebb és vannak helyzetek, amikor kicsit tovább tart. Ma már a
legelterjedtebb a szülővel történő fokozatos beszoktatás.

Lényege, hogy az első héten a szülő még szinte mindig jelen van a gyermekkel a
csoportszobában, maximum egy-egy rövidebb időre megy ki onnan. A gondozási műveletek
is az első napokban ő végzi a gyermekével a kisgyermeknevelő csak megfigyeli. Kezdetben a
nevelő csak megpróbál kapcsolatot teremteni a gyermekkel például étkezés vagy játék közben
esetleg ha folyik a gyermek orra megkérdezheti tőle, hogy megengedi-e neki, hogy ő törölje
meg. Azonban a 3-4. naptól már fokozatosan átveszi a gondozási feladatokat a szülőtől. A
második hét folyamán pedig az idő nagyobb részét a gyermek a szülő nélkül tölti ott a
bölcsődében, és a második hét végére már ott is alszik a bölcsődében.

A bölcsődében a folyamatos napirendet alkalmaznak. Ennek használatával kialakíthatjuk a

gyermekben a biztonság érzetet valamint kiiktathatóak a várakozási idők. Mivel mindennap
mindig minden ugyan úgy zajlik, az események mindig azonos sorrendben követik egymást a
gyermekek mindig tudják mi fog most történni és ez biztonságot ad nekik,nincsenek
meglepetések. Mivel ők még az órát nem ismerik ha azt mondjuk anya 4 órakor fog jönni
érted nem fogja érteni, azonban ha a kisgyermeknevelő azt mondja, hogy anya uzsonna után
jön érted azt tudni fogja mikor van. A bölcsődében tavaszi-nyári illetve őszi téli napirend van.

A napirendet olyan pontosan és átgondoltan kell megszervezni, hogy elegendő idő jusson
valamennyi gondozási művelet nyugodt elvégzésére. A gondozónő csak nagyon pontos
átgondolás alapján tudja elvégezni sokirányú feladatait. Rossz megoldás, ha ehelyett az egyes
gondozási műveletek végzését gyorsítják meg. Sem a gyermeknek, sem a gyermek iránt
érdeklődő gondozónőnek nem jó, ha a gondozási műveletek kapkodva, a lehető legrövidebb
idő alatt bonyolódnak le. Az egyenletes, sietség nélküli, nyugodt munka feltételeit csak az
intézmény átgondolt, összehangolt munkája teremti meg. Külön kell összeállítani minden
gondozási egység s ezen belül külön a csoportok napirendjét, valamint – a napirendhez szabva
– az egyes gondozónők munkarendjét. A technikai személyzet munkarendje is rugalmasan a
csoportok munkarendjéhez alkalmazkodik. Az egyes csoportok napirendjének kialakításakor
gondosan figyelembe kell venni minden egyes gyermek életkorát, igényeit.

Konfliktushelyzetek megoldási módjai (beszoktatás, gyermek – gyermek, gyermek-

kisgyermeknevelő)

A beszoktatás folyamán a legnagyobb mértékben a konfliktus helyzetet az elválás a gyermek

számára új és idegen helyzet, hely és személyek okozzák. Gyakran nehezen viselik, hogy
akkor is menniük kell a bölcsődébe, ha nincs kedvük és ilyenkor hevesen tiltakoznak a
legkülönbözőbb módokon. A kisgyermeknevelőnek viszont tudnia kell kezelni ezeket a
helyzeteket is. Rá kell érezni, arra mire van szűksége az adott gyermeknek mik a konfliktus
helyzet megoldásának helyes és megfelelő módjai. Ha ez sikerül a kisgyermek is sokkal
könnyebben viseli ezeket a nehéz helyzeteket és könnyebben megnyugszik.

A gyermekek közti konfliktus helyzet leginkább abból alakulhat ki a bölcsődében, hogy ez az

első szocializációs közeg a kicsik számára a szűk család után és itt vannak vele egykorú társai
is és gyakran összeveszhetnek például a játékokon. Hiszen az is egy folyamat, amíg
megtanulnak osztozkodni és ez is gyermek függő kinek milyen tempóban megy. Azoknál a
gyerekeknél, akiknél otthon van testvér nyilván gyorsabban kialakul ez a képesség. A jó
kisgyermeknevelő először hagyja, hogy a gyermekek egymás között oldják meg a konfliktust
és csak a legszükségesebb esetben avatkozik közbe.
Előfordulhat konfliktus helyzet gyermek és felnőtt között is. Ez adódhat például abból, hogy a
bölcsődés korú gyermekek még sok mindent indulatosan kezelnek, mindent azonnal akarnak a
felnőttől és ha nem kapják meg abban a percben dacolhatnak a felnőttel szemben.

Saját kisgyermeknevelői rendszer

A kisgyermeknevelő a bölcsődei nevelés szakembere, aki személyiségével, nevelői

attitűdjével mintát jelent a családok és a gyermekek számára egyaránt. A saját
kisgyermeknevelő rendszer a biztonság és a stabilitás megteremtésének szabályán alapul. A
csoport vagy a csoport gyermekeinek egy része tartozik közvetlenül egy
kisgyermeknevelőhöz. A saját kisgyermeknevelő szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, és a
bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a kisgyermek nevelője (felmenőrendszer). Ő kíséri
figyelemmel a kisgyermek fejlődését, tartja számon az egyes fejlődési állomásokat, vezeti az
ehhez kapcsolódó szakmai dokumentációt és felelősséggel tartozik a rábízott gyermekekért. A
saját kisgyermeknevelő rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet
tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait, elsősorban a saját
kisgyermeknevelő segíti át őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken. Az ölelkezési
időben, étkezéskor, öltöztetéskor és tisztázáskor a kisgyermeknevelő főként a „saját”
gyermekeivel foglalkozik.

A bölcsődés gyermek fejlődésének intézményi dokumentációi

A kisgyermeknevelő feladati közé tartozik a kisgyermekekhez köthető dokumentációk

vezetése. Ebbe beletartozik a csoportnapló, a fejlődési napló, a gyermek egészségügyi
törzslap valamint az üzenő füzet. A csoportnaplóban a kisgyermeknevelők naponta vezetik a
csoportszoba napi történéseit és a hiányzásokat is. Az üzenő füzet egyfajta kapocs a nevelő és
a szülő között.

A bölcsődei gyermekfejlődési dokumentáció

Az egyéni fejlődési dokumentáció vezetésének célja, hogy minden releváns adatot

tartalmazzon a gyermek pszichoszomatikus fejlődéséről, ezzel biztosítva az egyéni bánásmód
kivitelezésének alapjait, valamint a jogszabályokban meghatározott adatkezelési
kötelezettségek teljesülését. Két fő részből tevődik össze, a bölcsődei törzslapból, és a
bölcsődei fejlődési naplóból. A gyermek fejlődési dokumentáció a gyermek bölcsődei
ellátásának megszűnését követően irattárban kell megőrizni és 15 évig nem selejtezhető. A
fejlődési dokumentáció nyitó oldalán található a gyermek és a kisgyermeknevelő neve, a
felvétel és a távozás időpontja, valamint a bölcsőde bélyegzője. A két részből álló
dokumentáció egy mappában található és a hátsó oldalára egy közepes méretű boríték (vagy
ilyen méretű tasak) erősítése szükséges, az oltások meglétének igazolására, a gyermek
egészségügyi kiskönyvéből fénymásolt oltási adatoknak, vagy a védőnőtől kért oltási
adatlapnak, valamint az egészséges igazolásoknak a tárolására.

A törzslap célja

A gyermek adatainak, egészségi és szomatikus állapotának rögzítésére szolgáló dokumentum,

melyben megtalálhat a percentil tábla is.

A törzslap vezetése

Vezetése során a bölcsődei szakemberek képet kapnak a gyermek egészségi állapotáról, a

bölcsődébe kerülés előtti időszakokra vonatkozóan (születésének körülményei, fejlődési
specifikumok, esetleges kórképek), majd végig követik a testi fejlődést, valamint rögzítik a
hiányzások tényét és annak okát (pl. betegség, szabadság), az esetleges baleseti sérüléseket a
bölcsődébe járás időszakában.

Vezetését több szakember végzi:

 Megegyezés szerint a bölcsődevezető vagy a kisgyermeknevelő feladata a bölcsődei

adaptáció megkezdése előtt az adatfelvétel. A szülő elmondása, illetve a gyermek
egészségügyi kiskönyve alapján az anamnézis felvétele.
 A kisgyermeknevelő feladata a hiányzások regisztrálása, a bölcsődei élet során történt
sérülések dokumentálása, az esetleges egyéni megbeszélést igénylő események
rögzítése. A percentil tábla vezetése, az ehhez kapcsolódó mérések elvégzése. A
percentil táblázatban a mérést : 1 éves korig havonta, 1 éves kor után 3 havonta kell
elvégezni.
 A bölcsődében foglalkoztatott pszichológus, gyógypedagógus szakember is itt
rögzítheti a családdal folytatott egyéni beszélgetések tényét, rövid tartalmi leírását.

A törzslap tartalma

 személyes adatok
 fontos információ a gyermekkel kapcsolatban
 anamnézis
 bölcsődei távolmaradás
 rendkívüli esemény
 feljegyzés egyéni beszélgetésről
 percentil tábla
A fejlődési napló célja

A gyermek fejlődésére vonatkozó, folyamatosan rögzített megfigyelések teremtenek

lehetőséget az egyéni szükségletek felismerésére, az egyéni bánásmód megvalósítására,
prevencióra, és ha szükséges korrekcióra. Alapja a szülők és a kisgyermeknevelő közötti
folyamatos információcserének. Az esetleges részképességekben megmutatkozó elakadások,
problémák is felszínre kerülnek, növelve a korai intervenció hatékonyságát ezzel segítve a
gyermek fejlődését.

A fejlődési napló vezetése

A fejlődési naplót a saját kisgyermeknevelő vezeti. A saját kisgyermeknevelő tartós távolléte

esetén a társkisgyermeknevelő veszi át a napló vezetését. Ebben az esetben a fejlődési
összefoglalóban, dátummal és aláírással kell jelezni, hogy mikortól vette át a
társkisgyermeknevelő a feladatot, majd a saját kisgyermeknevelő munkába való visszatérését
követően szintén dátum és aláírás jelzi a vezetésben történt ismételt cserét. Munkaviszony
megszűnése esetén a kisgyermeknevelő váltását is ily módon kell rögzíteni.

A fejlődési napló tartalma

 nyitólap
 családlátogatás dokumentálása
 beszoktatás összefoglaló dokumentálása
 a gyermek fejlődésének rögzítése