BW 20191201 - Neveléselmélet PDF

Pedagógiai,
pszichológiai
feladatok
A nevelés alapismeretei
2019.12.01.
900-1700
Neveléselmélet
• Neveléselméleti összefüggések
• A szocializáció
• Sajátos nevelési igényű gyermekek
• A különleges bánásmódot igénylő gyermek
• Inklúzió, integráció, szegregáció
• A gyermek megismerésének lehetőségei, módszerei
Feldolgozott tételek
T1 T2 T4
2019.12.01. Bíró Zoltán - gyógypedagógus 2

Fontos információ, de Jegyzetelj! Fontos gyakorlati
nem szükséges (Az aktuális dia!) információ
jegyzetelni
Nevelési
problémák,
helyzetek
A pedagógia
Komplex fogalom
A tényleges nevelési –
oktatási-képzési
gyakorlattal foglalkozik
Összefüggések,
törvényszerűségek 
célok
Kutató tudomány
Alkalmazott tudomány
Bíró Zoltán - gyógypedagógus

6
2019.12.01.
BZ1
BZ2
NEVELÉS CÉLJA
A NEVELÉS
LEHETŐSÉGEI
A NEVELÉS
ALAPFOGALMAI

7. dia
BZ1 Bíró Zoltán; 2017. 10. 28.

BZ1
BZ2
A NEVELÉS
FOLYAMATA
TARTALMA
ELVEI
MÓDSZEREI
SZÍNTERE
EREDMÉNYEI
2019.12.01. Bíró Zoltán - gyógypedagógus

8
8. dia

BZ1
BZ2
AZ OKTATÁS
ELMÉLETE

9
9. dia

BZ1
BZ2
SPECIÁLIS
PEDAGÓGIÁK
SZOMATO~
TIFLO~
OLIGO~
LOGO~
SZURDO~
PSZICHO~
AUTIZMUS
SPEKTRUM~

10
10. dia

BZ1
BZ2
ÓVODAPEDAGÓGIA
ISKOLAPEDAGÓGIA
FELSŐOKTATÁS
PEDAGÓGIÁJA
FELNŐTTOKTATÁS
PEDAGÓGIÁJA
(ANDRAGÓGIA)

11. dia

BZ1
BZ2
CSALÁDI NEVELÉS
BENTLAKÁSOS
INTÉZMÉNYEK
NAPKÖZIOTTHONOK
TÖMEG-
KOMMUNIKÁCIÓS
PEDAGÓGIA

12
12. dia

A NEVELÉSTUDOMÁNY RÉSZTUDOMÁNYAI

13
A pedagógia célja, tárgya
• Fejlesztés az elsődleges
– Személyiség formálása
– Készségek, képességek fejlesztése
• Külső hatások mentén formálódik
• Tárgya:
– gyermek, személy
– valóság megismerése, átalakítása, formálása
– emberi kapcsolatok fejlesztése, szocializáció
– értékítélet formálása
Pedagógia, mint tudomány
• Az első modern pedagógus

• A nevelést hamar el kell kezdeni
• Lelki fejlesztés
• Illemkódex
• Didaktikai módszerek
• szemléltetés
• gondolkodásra nevelés
• egymásra épülő tananyag
• gyermekek korához igazított anyag
• Schola Ludus – drámajáték
• Iskolakoncepció 3*6 év
• Népiskola, Gimnázium, Akadémia
• A neveléstörténet egyik legnagyobb

alakja
• Szegény gyermekek nevelése,
népnevelés
• Családi környezet
• A nevelő nem teremtő, hanem inkább
kertész
• A gyengeelméjűek is fejleszthetők
• „Az emberi tudás igazi alapja a
természet szemlélete, mert ez az
emberi megismerés egyetlen alapja.”

• A gyermek tisztelete
• Cselekvési vágy a világ megismeréséhez
• A nevelő organizátor
• Speciális fejlesztő eszközök
• Óvodai nevelés

• A Waldorf – pedagógia atyja

• Három szakasz a gyermekek fejlődésében
• Korai évek  óvoda
• Praktikus, gyakorlati tevékenységek,
kreatív játékok
• Általános Iskola
• Művészi kifejezőképesség, szociális
képesség, megértés, kreativitás
• Középiskola
• Kritikai gondolkodás, szellemi,
gyakorlati, művészeti elemek

A NEVELÉS
A nevelés fogalma alatt mindazokat a fejlesztő
hatásokat értjük, amelyek az embert formálva,
alkalmassá teszik őt egyéni és társadalmi feladatainak
elvégzésére
A nevelés az a folyamat, melyben a pedagógus által

irányított gyermeki tevékenységrendszer fejleszti az
egyén képességeit, ezen fejlesztő hatások révén
kialakul értékrendszere, személyisége.

Nevelés
• Irányított tevékenységrendszer
• Fejleszti az egyén képességeit
• Kialakul
– az egyén értékrendszere
– személyisége
• Csak emberre jellemző (állatvilág?)
• Közege a társadalom amelyben él
• A fejlesztő hatás formái:
– Tervszerű: cél  tudatos eljárásmód
– Spontán: környezeti tények, a tervszerű
fejlesztést erősíti, vagy gyengíti
A nevelés célja
• A cél korok, nézetek, kutatók felfogása szerint
változik
 SPÁRTA  engedelmes, edzett katona
 ATHÉN  test, szellem harmóniája
 RÓMA  jogait szóval, eszközzel védő
állampolgár
 KERESZTÉNY tökéletes élettel felkészülni a
túlvilági boldogságra
 RENESZÁNSZ klasszikus ember, kultúra,
művészet ismerője
 HUMANISTA okos, emberséges, humánus
Érvényes a nevelés, eléri – e a célt?
kritériumorientált legitim
megvalósítható ellenőrizhető
átlátható
helytálló

Értékrendszer
• Társadalmi viselkedési szabályok
• Viselkedést irányító értékek (norma)
• Normaszegés következményekkel jár
• Érték  Kulturális alapelvek
– Választáson alapul
– Önmagukban nem létezik
– Hierarchikus viszony
• Szerveződési forma!
• Értékek egységes rendszert alkotnak
• Kihat a magatartásra, meghatározza azt

Értékrendszer
• Típusai
– FORMÁLIS
• Jogszabályok
• Szabályzatok
• Megegyezések
– INFORMÁLIS
• Mindenki betartja
• Nincs előírva
– EGYETEMES NORMÁK
• Mindenkire vonatkozik
• Minden helyzetben azonos
Attitűd!
Nevelési módszerek formái
I) Közvetlen nevelési módszerek
• Szokásformálás módszerei
– Követelés
– Gyakoroltatás
– Segítségadás
– Ellenőrzés
– Ösztönzés
• Elismerés és elmarasztalás
• Jutalmazás és büntetés
• Magatartási – tevékenységi modellek közvetítése
– Elbeszélés
– Modell (példakép) bemutatás
– Műalkotás bemutatás
– Személyes példaadás
• Meggyőződésformálás
– Előadás, magyarázat, beszélgetés
– Tanulók önálló elemző munkája
Nevelési módszerek formái
II) Közvetett nevelési módszerek (hatásszervező)
• Közösségfejlesztő, önfejlesztő tevékenység
– Önkormányzati feladatok
– Tanulmányi feladatok
• Kölcsönhatásrendszer (közvélemény) irányításának
módszerei
– Perspektívák megszervezése
– Hagyományok kialakítása
– Követelés, ösztönzés, ellenőrzés
– Nevelő személyes részvétele
– Pozitív egyéni, csoportos minták kiemelése
– Felvilágosítás
– Vita
MASLOW - ELMÉLETE
Összességében a Maslow-piramist nem szabad túl szigorúan értelmezni: a hiányalapú
szükségleteknek elég csak részben teljesülniük ahhoz, hogy az egyén egy következő szintre
léphessen.
• A fiziológiai szükségletek kielégítése alapvető feltétele
fennmaradásunknak.
• Levegő, víz, étel, alvás, biztonságérzet, szex, szaporodás
• Ennünk kell és meg kell védeni magunkat a természeti

viszontagságoktól, tehát laknunk is kell valahol…
• A komplexebb pszichológiai motivációkig terjed
• Akkor válik fontossá, ha az alapvető szükségletek már

kielégülést nyertek
• Éhesen is végig nézzük a nekünk tetsző filmet

• Biztonság?
• Biztonság, rend, állandóság, kiszámíthatóság.
• A biztonsági szükségletek akkor jelennek meg, ha a fiziológiait

már többé-kevésbé kielégítettük.
• Azt a törekvést fejezik ki, hogy az egyén fiziológiai szükségleteit

a jövőben is tartósan is kielégíthesse és körülményei viszonylag
kiszámíthatók és jól előre jelezhetők legyenek.
• Védelem, védelmezés

• Közösséghez tartozás: szeretet, hovatartozás, ragaszkodás,
csatlakozás, identifikáció, perszonális kapcsolatok.
• A közösségi hovatartozási szükséglet az egyének szeretet iránti

vágyát és mások által való elfogadásának a szükségletét jelenti.
• Szükségünk van arra, hogy másokkal kapcsolatba

kerülhessünk, és az emberek valamilyen csoportja elfogadjon
bennünket.

• Megbecsülés szükséglet: státusz, hatalom, siker, önbizalom,
presztízs, bizalom, tisztelet, kompetencia.
• Az elismerés iránti szükséglet azt az óhajunkat tartalmazza,
hogy mások elismeréséből pozitív énképünk alakulhasson ki.
• Az emberek szeretik magukat minél kedvezőbb színben
feltüntetni mások szemében, hogy jobb vélemény alakuljon ki
róluk.
• Önbizalmunkat alapvetően befolyásolja az, hogy mennyi pozitív
visszacsatolást kapunk tevékenységeinkről.
• Ezek híján kisebbrendűségi érzések, szorongások
halmozódhatnak fel az emberekben.

• Önmegvalósítás:
• az a vágy, hogy az egyén egyre többre vigye,
• hogy azzá válhasson, amire képesnek érzi magát.
• Az önmegvalósítási szükséglet az egyének azon vágyait testesíti
meg, hogy azzá váljanak, amire képesnek érzik magukat.

A következő táblázat mutatja a szükségletek kielégítésének szervezeti feltételeit.
Szükséglet Szervezeti feltételek
Fiziológiai •Fizetés
•Étkezési támogatás, üzemi étkeztetés
•Vállalati lakás
•Vállalati bölcsőde, óvoda
Biztonsági •Nyugdíj, nyugdíjbiztosítás
•Korral és szolgálati idővel emelkedő fizetés
•Orvosi és fogorvosi támogatás
•Gyermeknevelési támogatás
•Biztosítás
•Fizetés
Közösséghez való tartozás •Kávé szünetek
•Sport csapatok
•Vállalati partik és társadalmi események
•Munkacsoportok
•Fizetés
Megbecsülés •Autonómia
•Felelősség
•Fizetés (mint a státusz szimbóluma)
•Reprezentatív iroda
Teljesítmény •Munkahelyi kihívások
•Fizetés
Önmegvalósítás Erő •Vezetői pozíció
•Hatalom
Növekedés •Kihívás
2019.12.01. •Autonómia
Bíró Zoltán - gyógypedagógus 37
Növekedésalapú
szükséglet
Hiányalapú
szükséglet

A SZOCIALIZÁCIÓ
Mi a szocializáció?
• Folyamat-vezérelt
• Az egyén különböző értékeket, viselkedési normákat sajátít
el a szűkebb és tágabb környezetből
• Elősegíti saját maga beilleszkedését a társadalomba
• Olyan tanulási folyamat, mely a születéstől a halálig tart
• „Társadalomba való beilleszkedés folyamata”
• Az egyén megismeri:
– saját magát
– környezetét
• Az egyén megtanulja:
– az együttélés szabályait
– az elvárt viselkedésmódokat
Mi a szocializáció?
A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamata,

amely során az egyén megtanulja megismerni ön-magát és
környezetét. Elsajátítja az együttélés szabályait. Elsajátítja a
normákat, értékeket, hagyományokat.

Szocializáció
• A szocializáció során normák és értékek egész sorával
ismerkedik meg a gyermek.
• Érték: kulturális alapelvek, melyek kifejezik, hogy az adott
társadalomban mit tartanak fontosnak, jónak vagy rossznak.
• Norma: viselkedési szabály, mely előírja, hogy a társadalom
tagjainak bizonyos helyzetekben hogyan kell és hogyan nem
szabad viselkedniük.
• A szocializáció több szintéren zajlik:
– CSALÁD
– BÖLCSŐDE, ÓVODA
– ISKOLA
– MUNKAHELY
Szocializáció
• A szocializáció fejlődése
– Identifikáció: azonosulás
– az erkölcsi gondolkodás és cselekvés,
– az érzelmek fejlesztése
• Tevékenység kulcsfontosságú
– Játékos tevékenység
– Kommunikáció
– Utánzás, minta
• Individuum (egyén, egyéniség) fejlődése

Szocializáció színterei - CSALÁD
• A társadalom legkisebb szociális egysége

• Biológiai és szociális funkcióval bír
• A nevelés rögtönzésen alapul, de nem teljesen spontán
hatás jellemzi
• Nyílt, dinamikus
• Szocializációs hatása
– rejtett (spontán)
– tudatos (irányított)
• Koevolúció

Szocializáció színterei - CSALÁD
• Funkciói
– gondozási
– biztonságérzet megteremtése
– beszéd megtanítása, kommunikáció
– interakciós tér  szociális beállítódás
– identitás, én – tudat
• Családi nevelési stílusok

Szocializáció színterei - INTÉZMÉNYEK
• Nevelési színtér, másodlagos

– Bölcsőde, óvoda, iskola
• Nevelési hatás, tervszerű, kidolgozott
• A nevelési módszerek szabályozottak
• Eltérő elvárások  családi elvárások
• Kultúrafüggő
Szocializáció színterei - ÓVODA
• Intézményi nevelési színtér

• Családi nevelés kiegészítője
• Tankötelezettség kezdete
• Feladata:
– Egészséges életmód kialakítása
– Érzelmi, erkölcsi, közösségi (interakciós) nevelés
– Anyanyelvi, értelmi nevelés, fejlesztés
• Módszer
– közös élményszerzés, játékos feladatok,
normaörökítés, tapasztalás, mozgás, finommotorika,
taktilis tevékenységek,
2019.12.01.
utánzás (munka)
Szocializáció színterei - ÓVODA
• Korcsoportokban más - más a súlypont
• Iskolaérettség  magasabb szocializációs nevelési

színtér
• Kritériumok
– szociális
– szomatikus
– kognitív
– motoros
– nyelvi, kommunikációs
Szocializáció színterei - ISKOLA
• Család szocializációs funkciója csökken

• Iskola szocializációs személyiség-formálás előtérbe kerül
• Célok
– Műveltség átadás
– Készség, képességfejlesztés
– Kognitív, szociális funkciók
– Ismeretbővítés
– Viselkedési normák szilárdítása
– Kreativitás
• Szakaszai
Szocializáció színterei - ISKOLA
• Kortárscsoportok
– Óvoda
– Iskola
• Alsó szakasz
• Felső szakasz
– Középiskola
– Főiskola, egyetem
• Életmód
• Kultúra, szubkultúra
• Normák
– jogi, erkölcsi, vallásiBíró Zoltán - gyógypedagógus
2019.12.01. 51
INKLÚZIÓ
INTEGRÁCIÓ
SZEGREGÁCIÓ
INKLÚZIÓ
• Elfogadás, megbecsülés
• Az esélyegyenlőség legmagasabb szintje
• Inkluzív pedagógia
– Szemléletváltás
– Tananyagban , módszerben a diákok különböző
identitására, tudására, képességére épít
– Elfogadja a sokszínűséget, különbözőséget
– Szorosan együttműködik az oktatás minden
résztvevője

INKLÚZIÓ
• A befogadás (inklúzió) az integráció magasabb szintjét

jelenti.
• „Az inkluzív nevelés alapvető intézményi szemlélet, mely
a gyermekek, tanulók egyéni különbségeit (társadalmi,
kulturális, biológiai) együttesen, teljes mértékben
figyelembe veszi és azokból kiindulva, azokra építve
alakít ki befogadó környezetet személyi, tárgyi és
pedagógiai vonatkozásban, mely biztosítja a
hatékonyság, eredményesség és méltányosság hármas
egységének megvalósulását.

INKLÚZIÓ
• Sajátosságai
– Minden gyermek számára egyéni teljesítményeik
függvényében egyéni célokat tűz ki
– Eltérő módszerek, mennyiségek egyénenként
– Egyéni tempó, eszköz
– Praktikus gyakorlási helyszínek
– Egyéni ismeretanyag kontrollja, ellenőrzése nagy
fontosságú
– Többiekkel azonos, de rugalmas tanterv (SNI)

INTEGRÁCIÓ
• Fogyatékos, akadályozott, azaz speciális nevelési

szükségletű gyermekeknek vagy fiataloknak a nem
fogyatékosok közé való beilleszkedése
• A speciális nevelési szükségletű gyermekek, fiatalok
beilleszkedését jelenti a többségi nevelési-oktatási
intézményt - legyen az óvoda, általános-, közép- vagy
felsőfokú intézmény - látogató gyermekek, fiatalok közé.
• Az integráció egy folyamat, melyben a sajátos nevelési
igényű és ép gyermekek együtt vesznek részt az óvodai
nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban. Az integrált
nevelés ennek a folyamatnak a megvalósítása.
INTEGRÁCIÓ
• Kapcsolódó fogalmak
– Asszimiláció: fogyatékos személy alkalmazkodik

(beolvadás)
– Adaptáció: kölcsönös helyzet kialakítása
– Akkomodáció: többség alkalmazkodik
• Kiindulópontja: normalizációs elv

INTEGRÁCIÓ
• Típusai (Csányi Yvonne)

– Spontán integráció
– Lokális integráció
– Szociális integráció
– Funkcionális integráció
– Fordított integráció
SPONTÁN INTEGRÁCIÓ
• Nem jelentkezik tudatos integrációs szándék

• A gyermek a többségi intézménybe jár
• A szülő ide íratta be
• Nincs szakértői véleménye
• Nem kap speciális megsegítést, kedvezményt
• Enyhébb fogyatékossági típusoknál jellemző

LOKÁLIS INTEGRÁCIÓ
• Helyi integráció
• Óvoda, iskola épülete közös
• A sérült – nem sérült gyermekek között nincs semmiféle
kapcsolat
• Közös tevékenységekben mutatkozik meg az integráció
– Szabadidős tevékenységek
– Iskolai rendezvények
• Lehetőség adott a magasabb szintű integrációra

SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓ
• Két gyermekcsoportot keverik a foglalkozásokon kívüli,

tanórákon kívüli időben
• Szabad játék együtt történik
• Délutáni tanulás közösen történik
• Közös ebédelés
• Közös táboroztatás
• Cél: szociális kapcsolatok erősítése

FUNKCIONÁLIS INTEGRÁCIÓ
• Az integrációs szint legfelső szintje, formája

• Nincs szétválasztás sem helyileg, sem időben
• DE!
– részleges integráció
• Csak az idő egy részében van a gyermek integrálva
– Teljes integráció
• Teljes időben ~

FORDÍTOTT INTEGRÁCIÓ
• A többségi iskola bevonása nem történik meg
• Az állapotát tekintve súlyosabb gyermek a speciális

iskolarendszeren belül egy számára magasabb fokozatot
jelentő intézménybe kerül
– ÉAK  TAK
– Oka: lokális, szociális

SZEGREGÁCIÓ
A szociális, kulturális vagy biológiai determináltságú,

egyéni különbségekkel rendelkező gyermekeknek,
tanulóknak a többségi gyermekektől, tanulóktól
elkülönítetten, külön intézményben vagy csoportban,
illetve osztálykeretben biztosított nevelése - oktatása.

SZEGREGÁCIÓ története
1770. Párizs – Siketek iskolája

1802. – Váczi Királyi Magyar Siketnéma Intézet (Czázár
András)
1825. – Pozsony, Vakok intézete (Budapest)
1875. – Budapest, Első magyar hülyenevelő és ápoló intézet
(Frim Jakab)
1891. – Arad, Orthophonikus intézet (Roboz József)
1903. – Budapest, Testi és mozgásfogyatékosok

SZEGREGÁCIÓ
Szegregáció – fogyatékosság
- Hosszan tartó
- Fizikai, értelmi, pszichoszociális, érzékszervi károsodás
- Tartós, reverzibilis, irreverzibilis
- Korlátozottság:
- Teljes, hatékony, másokkal egyenlő társadalmi
szerepvállalását
- Bárki, bármikor fogyatékossá válhat
- Nem betegség, hanem állapot
- Attitűdbeli, környezeti akadályok kölcsönhatásának
következményébőlBíróadódik
2019.12.01. Zoltán - gyógypedagógus 67
SZEGREGÁCIÓ
• Különbségek:
– A képzési tartalom kisebb lépésekre bontott
– Speciális módszerek
– Speciális eszközök
• Sajátos nevelési igény
• Különleges bánásmód
• Speciális pedagógia
SZEGREGÁLT INTÉZMÉNYEK

KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ
GYERMEKEK
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD
• Kiemelt figyelem, különleges bánásmód

• Tehetséges gyermekek
• 2011. évi CXC.tv. 4. § 3.; 14. és 25.
– Különleges bánásmódot igénylő tanuló:
• SNI BTM Kiemelten tehetséges HH HHH
– Kiemelten tehetséges gyermek
• Átlag feletti általános, speciális képesség
• Magas kreativitás


• OECD
– OECD – A: súlyos képességzavarok (disabilities)
– a szervi rendellenességen alapuló fogyatékosságok
– OECD – B: nehézségek (difficulties)
– nem szervi rendellenességen alapuló tanulási nehézségekből
fakadó szükségletek
– OECD – C: hátrányok (disadvantages)
– társadalmi, kulturális, nyelvi alapokon nyugvó speciális
szükségletekkel élőkre vonatkozik (kisebbségek, bevándorlók)
– OECD – D: tehetség

Beilleszkedési
Tanulási
Magatartási
nehézséggel küzdő
gyermekek
Hátrányos
helyzetű tanulók Különleges Sajátos nevelési
bánásmódot igényű
Halmozottan igénylő gyermekek
hátrányos gyermekek
helyzetű tanulók
Kiemelten
tehetséges tanulók

FOGALOM
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

gyermek, tanuló:
• az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló,
• aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján
• az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít,
• társas kapcsolati problémákkal,
• tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd,
• közösségbe való beilleszkedése,
• továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos
tendenciákat mutat,
• de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

Beilleszkedési nehézség
• Egy adott közösséggel történő kapcsolatfelvétel, illetve
kapcsolatfenntartás során jelentkezik probléma
• Zavar esetén – SNI
• Okok
– Leválási nehézség, szeparáció
– Elfogadás bizonytalansága
– Ismeretlen helyzettől, személytől való félelem
– Kevés tapasztalat
– Éretlen szabálykövetés
– Peremhelyzet
• Pszichológus, pszichopedagógus
Beilleszkedési nehézség
Organikus
Kezelést ok
Kezdeti követő
tünetek problémák

Tanulási nehézség
Iskolai teljesítmények

Tanulási nehézség
• Legenyhébb tanulási probléma
• Lassú haladás
• Differenciált fejlesztés
• Szülő – pedagógus rendszeres együttműködése
• Külön gyógypedagógiai szakértelmet nem igényel
• Átlagosnál valamivel alacsonyabb intelligenciaszint mellett
fordul elő
• Fejlesztőpedagógus kompetencia
• Szakértői vélemény

Magatartási nehézség
• A tanuló megküzdési stratégiái bizonytalanok, a támogató
rendszert bizonytalannak véli
• Okok:
– Testvérszületés
– Szülői kapcsolat megromlása
– Válás
– Súlyos vagy annak vélt betegség
– Szeretett személy elvesztése
– Gyász
• Tünetek
– Visszahúzódás
– Ingerlékenység, indulatosság
– Tanulmányi eredmény drasztikus romlása
• Pszichológus
Magatartási nehézség
Organikus
Kezelést ok
Kezdeti követő
tünetek problémák

Beilleszkedési
Tanulási
Magatartási
gyermekek
Hátrányos
helyzetű tanulók
Kiemelten

FOGALOM
Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló:

• az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki
• a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján
• mozgásszervi,
• érzékszervi (látási, hallási),
• értelmi
• vagy beszédfogyatékos,
• több fogyatékosság együttes előfordulása esetén
halmozottan fogyatékos,
• autizmus spektrum zavarral vagy
• egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-
vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.
Sajátos nevelési igény
• Egyéb: fogyatékosok, akadályozottak, sérültek, speciális
szükségletűek
• Organikus ok
• Integráltan, szegregáltan
• Értelmi képességek
• Szakemberszükséglet:
– Gyógypedagógus (szakirány)
– Pszichológus
– Pszichiáter
– Konduktor
Autista Tanulásban Értelmileg
akadályozottak akadályozottak
Viselkedés – és
teljesítmény Beszéd-
zavarral fogyatékosok
küzdők Sajátos nevelési igény
Mozgás- Látássérültek
fogyatékosok Hallássérültek

Beilleszkedési
Tanulási
Magatartási
gyermekek
Hátrányos
helyzetű tanulók
Kiemelten

FOGALOM
Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló:

• az a különleges bánásmódot igénylő gyermek,
tanuló,
• aki átlag feletti általános
• vagy speciális képességek birtokában
• magas fokú kreativitással rendelkezik,
• és felkelthető benne a feladat iránti erős
motiváció, elkötelezettség.
Tehetségesnek azok tekinthetők, akik átlagon felüli általános és/vagy
valamely területen megjelenő speciális képességgel, a feladat iránti tartós és stabil
motivációval, valamint magas szintű kreativitással rendelkeznek.
Ezek eredőjeként magas szintű
2019.12.01.
teljesítményre képesek az élet valamely 93
Bíró Zoltán - gyógypedagógus
tevékenységi területén.
Típusok
• 1. típus: a sikeres
• 2. típus: az ellenszegülő
• 3. típus: a rejtőzködő
• 4. típus: a lemorzsolódó
• 5. típus: a kettős különlegességgel rendelkező tehetség
6. típus: az önálló tanuló

• 2019.12.01. Bíró Zoltán - gyógypedagógus 95
1. típus: a sikeres
• Iskolai tanulmányaikban elért teljesítményük alapján
azonosítják
• Viselkedés, érzelmek, szükségletek  tanult rendszer
• Szoros szülői kötődés ~ tanári kötődés
• Jó tanulmányi eredmény
• Teljesítményteszteken magas St.pt
• Magatartásuk példaértékű
• Típusazonosítás:
– képesség – teljesítmény diszkrepancia elemzés alapján
– komplex feladatok
– intelligencia tesztek
– tanári kérdőív
2. típus: az ellenszegülő
• Fő erősségük a divergens gondolkodás (nincs egyetlen jó
válasz, fantázia, alkotóképesség együttese)
• Magas kreativitás jellemző
• Beilleszkedési problémák a rendszerekbe
• Konfliktus gyakori
• Kevés elismerés, jutalom
• Önértékelési problémák
• Negatív énkép (kreativitás elismerésének hiánya)
• Komplex segítségnyújtás szükséges
• Azonosítás:
– Kreativitás tesztek
– Viselkedési kérdőívek
– Szülői, pedagógusi kérdőívek
– Motivációelemzés
3. típus: a rejtőzködő
• Középiskolás tanulóknál inkább
• Kortárs közösséghez való tartozás fokozott igénye
• Korábbi szenvedélyről lemondanak
• Leplezik érdeklődésüket (tantárgy, érdeklődési kör)
• Radikális átalakulás szimuláció
• Konfliktus gyakori: tanár, szülő
• Ellenállnak a tehetségfejlesztő programokban
• Fontos a nyomonkövetés, személyiségfejlesztés
• Azonosítás:
– Komplex intelligencia tesztek
– Képességmérő tesztek (nem az iskolai dolgozathoz hasonló)
– Központi mérőlapok
– Tantárgytesztek
– Strukturált kérdőívek (gyermek, tanár)
4. típus: a lemorzsolódó
• Nem érdeklik a tantervi ismeretek, programok

• Irreleváns az iskola, ellenséges közeg
• Szükségletek vs. Követelmények szakadéka
• Felső tagozat  lemorzsolódnak
– Hiányzás, lógás
• Alacsony önértékelés  védekező stratégiák
• Felnőtt kooperációs tréning (bizalmi vezető, coach)
• Azonosítás:
– Pedagógus kérdőív
– Személyiségvizsgáló eljárások
5. típus: a kettős különlegességgel
rendelkező tehetség
• Olyan tehetség, aki testi vagy érzelmi akadályozottsággal
rendelkezik, illetve tanulási zavarral vagy nehézséggel
küzd.
• Nem tűnnek tehetségesnek az iskolában.
• Sok esetben nem tehetséggondozásba, hanem fejlesztő
programokba kerülnek (utazó gyógypedagógiai, fejlesztő
pedagógiai szolgáltatás).
• A kettős különlegességgel rendelkező gyermekek/tanulók
speciális, különleges élethelyzet is azonosítható a tehetség
mellett.

5. típus: a kettős különlegességgel
rendelkező tehetség
• Szociokulturális helyzet (az iskolai teljesítményben és/vagy
a magatartásban megnyilvánuló problémák elfedik a
különféle területeken létező kiemelkedő képességeket)
• Etnikai-nemzetiségi helyzet (nyelvi problémák elfedik a
magas szintű fogalmi gondolkodás fennállását vagy a
nonverbális területeken megnyilvánuló kiemelkedő
képességeket)
• Neurológiai eltérések (magas képességű autizmus, ADHD,
diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia)
• Viselkedési és érzelmi sajátosságok (ADHD, oppozíciós
viselkedési zavar, társas beilleszkedési problémák)
• Érzékszervi – mozgásos eltérések
6. típus: az önálló tanuló
• Korán észlelhető, otthoni viselkedés
• Hatékonyak, de nem az iskola követelmények miatt, hanem
önmaguk miatt
• Könnyedén megfelelnek az elvárásoknak
• Erős, pozitív önértékelés, sikeresek
• Vezetői tulajdonságaik kiemelkedő
• Függetlenek, önszabályozók
• Biztos tervezők (szocio-emocionális célok)
• Kifejezések változóak, találóak
• Azonosítás:
– Önálló munkák
– Versenyhelyezések
– Tanári kérdőívek Bíró Zoltán - gyógypedagógus
2019.12.01. 102
Beilleszkedési
Tanulási
Magatartási
gyermekek
Hátrányos
helyzetű tanulók
Kiemelten

A GYERMEK MEGISMERÉSÉNEK
LEHETŐSÉGEI,
MÓDSZEREI
„A korai nevelés a legfontosabb. Amit az ember gyermekként
lát, az segíti egész életében, hogy a jó felé orientálódjék.”
(Brunszvik Teréz)
Biológiai Szociális Pszichés

adottságok tényezők funkciók
GYERMEK
Biológiai adottságok
• Öröklött immunjellemzők
– Egészségi állapot
– Teherbíró képesség
• Testalkat
• Vegetatív funkciók (idegrendszer)
• Mozgás
• A testi – lelki – szellemi érés „beépített menetrend” szerint
zajlik, amely a környezeti hatásoktól viszonylag független
• Egy – egy funkció érettsége bizonyos, jól körül határolható
időszakhoz köthető a fejlődés során
• Egyéni különbségek: ütemben
Biológiai adottságok
• Az egyén biológiai állományának öröklött vagy szerzett
defektusai kisebb-nagyobb mértékben befolyásolják
fejlődését
• A prenatális időszakban az anya anyagcsere- vagy
hormonzavara, magas vérnyomása, illetve a káros anyagok
fogyasztása lehet negatív következményekkel
• Veszélyeztethetik az egészséges fejlődést perinatális
zavarok: sectio, vérkeringési probléma az anyánál,
magzatnál, oxigénhiány
• A posztnatális időszakban az újszülött saját légzési és
keringési funkcióinak elégtelensége, illetve a túlzott
sárgaság jelenthet veszélyt  okozhat idegrendszeri zavar,
funkciózavar, részképességzavar
Pszichés funkciók
• Érzelem
• Értelem
• Indulat:
– reagálás bizonyos dolgokra, elfojtott indulatok szerepe a
testi tünet-képzés létrejöttében
– önuralom: kellemetlen dolgok elviselése
• Akarat
• Jellem
• Temperamentum: öröklött, ingerlési – gátlási folyamatok
egyensúlya

Szociális tényezők
• Az elsődleges szocializációs közegben megélt körülmények,

kapcsolatok, hiányok, érzelmi hatások mély lenyomatokat
képeznek az egyénben, amelyeket, mint hajlamosító
tényezőket (diszpozíciókat) visz tovább az életbe
• Szociális tanulás  mintaadás, modellkövetés
• Szociális közeg – család:
– Biztonság, védettség, támasz nyújtása
– Szeretet, bizalom
– Adekvát nevelési követelmények
– Kritika – dicséret differenciálása
– Szülői biztos gyökerek
A gyermek megismerésének lehetősége
• Szocioökönomiai háttér
– Családi környezet
– Baráti, társas környezet
– Anyagi, érzelmi támogatás
– Tanulmányi terhelés
• Módszerek:
– Exploráció: kikérdezés, megfigyelés
– Közvetlen megfigyelés (játék, tevékenység)
– Közvetett módszer: kérdőívek
– Interjú, beszélgetés
– Szociometria
– Aktometria (tevékenységszint
2019.12.01.
vizsgálat)
AKTOMETRIA
• Mérei Ferenc-féle 14 fokú skála:
1. Magányos semmittevés
2. Magányos semmittevés csoportban
3. Magányos játék
4. Mások szemlélése
5. Őt szemlélik
6. Csoportos semmittevés
7. Magányos játék, szemlélődés csoportban
8. Csoportos szemlélődés
9. A csoport együtt játszik, az adott gyerek külön
10. Együttmozgás
11. Összeverődés egy tárgy körül
12. Kollaboráció (összedolgozás)
13. Szereposztásos tevékenység
14. Szervezett csoporttevékenység szerepekkel, vezetővel.
• Az élet első húsz éve a fejlődés tempója alapján három
főbb részre osztható:
• A növekedés és az érés sebessége a prenatális és a

posztnatális lét első éve alatt a leggyorsabb
• Az ezt követő, viszonylag hosszú gyermekkor alatt a

növekedés és az érés lassú és kiegyensúlyozott
• Az átmenetet a késői vagy második gyermekkorból a

pubertásba az jelzi, hogy a növekedési ráta fokozódik.

• Az egész életút biológiai szempontok alapján történő, többféle
életkori felosztása közül a humánbiológusok által egységesen
elfogadott és használt periodizáció a következő:
• újszülöttkor (1-30. nap)
• csecsemőkor (30. nap-1. év)
• korai gyermekkor (1-3. év)
• első gyermekkor (3-6. év),
• második gyermekkor (leányoknál: 6-11. év, fiúknál 6-12. év),
• serdülőkor (12-15. év, illetve 13-16. év),
• ifjúkor (16-20. év, illetve 17-21. év
• az érettkor első szakasza (21-35. év, illetve 22-35. év),
• az érettkor második szakasza (36-55. év, illetve 36-60. év),
• időskor (56-74. év, illetve 61-74. év),
• aggkor (75-90. év)
• hosszú életkor (a 90. évtől).
ÖSSZEGZÉS


BW 20191201 - Neveléselmélet PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

BW 20191201 - Neveléselmélet PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Pedagógiai,

2019.12.01. Bíró Zoltán - gyógypedagógus 2

Bíró Zoltán - gyógypedagógus

2019.12.01. Bíró Zoltán - gyógypedagógus 7

BZ1 Bíró Zoltán; 2017. 10. 28.

BZ2 Bíró Zoltán; 2017. 10. 28.

2019.12.01. Bíró Zoltán - gyógypedagógus

BZ1 Bíró Zoltán; 2017. 10. 28.

BZ2 Bíró Zoltán; 2017. 10. 28.

2019.12.01. Bíró Zoltán - gyógypedagógus

BZ1 Bíró Zoltán; 2017. 10. 28.

BZ2 Bíró Zoltán; 2017. 10. 28.

2019.12.01. Bíró Zoltán - gyógypedagógus

BZ1 Bíró Zoltán; 2017. 10. 28.

BZ2 Bíró Zoltán; 2017. 10. 28.

2019.12.01. Bíró Zoltán - gyógypedagógus 11

BZ1 Bíró Zoltán; 2017. 10. 28.

BZ2 Bíró Zoltán; 2017. 10. 28.

2019.12.01. Bíró Zoltán - gyógypedagógus

BZ1 Bíró Zoltán; 2017. 10. 28.

BZ2 Bíró Zoltán; 2017. 10. 28.

2019.12.01. Bíró Zoltán - gyógypedagógus

• Az első modern pedagógus

• A neveléstörténet egyik legnagyobb

2019.12.01. Bíró Zoltán - gyógypedagógus 16

2019.12.01. Bíró Zoltán - gyógypedagógus 17

• A Waldorf – pedagógia atyja

2019.12.01. Bíró Zoltán - gyógypedagógus 18

A nevelés az a folyamat, melyben a pedagógus által

2019.12.01. Bíró Zoltán - gyógypedagógus 21

2019.12.01. Bíró Zoltán - gyógypedagógus 24

2019.12.01. Bíró Zoltán - gyógypedagógus 25

• Levegő, víz, étel, alvás, biztonságérzet, szex, szaporodás

• Ennünk kell és meg kell védeni magunkat a természeti

• A komplexebb pszichológiai motivációkig terjed

• Akkor válik fontossá, ha az alapvető szükségletek már

• Éhesen is végig nézzük a nekünk tetsző filmet

2019.12.01. Bíró Zoltán - gyógypedagógus 32

• A biztonsági szükségletek akkor jelennek meg, ha a fiziológiait

• Azt a törekvést fejezik ki, hogy az egyén fiziológiai szükségleteit

2019.12.01. Bíró Zoltán - gyógypedagógus 33

• A közösségi hovatartozási szükséglet az egyének szeretet iránti

• Szükségünk van arra, hogy másokkal kapcsolatba

2019.12.01. Bíró Zoltán - gyógypedagógus 34

2019.12.01. Bíró Zoltán - gyógypedagógus 35

2019.12.01. Bíró Zoltán - gyógypedagógus 36

2019.12.01. Bíró Zoltán - gyógypedagógus 38

A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamata,

2019.12.01. Bíró Zoltán - gyógypedagógus 42

• Individuum (egyén, egyéniség) fejlődése

• A társadalom legkisebb szociális egysége

2019.12.01. Bíró Zoltán - gyógypedagógus 45

• Családi nevelési stílusok

2019.12.01. Bíró Zoltán - gyógypedagógus 46

• Nevelési színtér, másodlagos

• Nevelési hatás, tervszerű, kidolgozott

• A nevelési módszerek szabályozottak

• Eltérő elvárások  családi elvárások

• Intézményi nevelési színtér

• Iskolaérettség  magasabb szocializációs nevelési

• Család szocializációs funkciója csökken

2019.12.01. Bíró Zoltán - gyógypedagógus 54

• A befogadás (inklúzió) az integráció magasabb szintjét