20

Az óvoda- és
iskolapszichológus, illetve a
koordinátor feladatköre
Az iskolapszichológia elméleti irányzatai, feladatai, munkamódszerei
BTPSL404MA
 1. Létrejöttének történelmi előzménye:
• Képességvizsgálatok szükségessége: fogyatékos
gyermekek szűrése=> speciális képzési programok
• További profit: pályaorientáció
Az iskolapszichológia
története, az 2. Két világháború között:
iskolapszichológusi • Súlyos magatartási problémákkal küzdő gyermekek
feladatkörök egyéni terápia
előzményei Pszichometriai és klinikai tevékenység
DE: tanároknak segítségnyújtás (gyerekek tanulási
problémáinak megoldása)
Mi határozta meg az 3. További előzmény: klinikai pszichológia,
iskolapszichológus gyógypedagógia, pedagógiai pszichológia,
szerepkörét? pályaválasztási tanácsadás térhódítása
1. Sir Francis Galton (Anglia): az
emberek közti különbségek
vizsgálata
2. Lightner Witmer (Egyesült
Államok) (1896):
Gyermekpszichológiai Klinika
alapítása:
• Tanulási problémás gyerekkel való
pszichológiai foglalkozás
• Vegyes profillal dolgozott
• Terápiás és pszichológiai
tanácsadás
• Pszichológusképzés műhelye
• Tanároknak tanácsadás
Az iskolapszichológia gyökerei

• Sir Cyril Ludowic Burt (Nagy-

Britannia, 1913): az első
iskolapszichológus
• Ugyanebben az időszakban:
Franciaország: Binet–Simon
intelligenciateszt kidolgozása
 1. Körülbelül a II. világháborúig terjedő
időszak:
• Pszichometriai vizsgálatok
A fejlődés 3+1 • Képességmérés
szakasza 2. II. világháború után:
(Franciaország, • Egyéni esetek terápiás szemlélete
Anglia, USA) • Az iskolában is egyéni klinikai
esetkezelés a homloktérben
3. 1970-es évek:
• Prevenció a fókuszban
• Az iskolapszichológus szerepének
felismerése
 4. Napjaink iskolapszichológiai tevékenysége:
• Az elmúlt negyed évszázad: nemzetközi
szintű elterjedés
A fejlődés • Professzionalizálódás:
3+1szakasza • Képzési követelmények egységesedése
• Iskolapszichológusi végzettségi szint növekedése
(Franciaország, • Tevékenységi kör fókuszában a prevenció
Anglia, USA) • Világszerte jelentkező oktatáspolitikai igény:
integráció segítése, a hátrányos helyzetű tanulók
támogatása, a korai iskolaelhagyás elleni
tevékenység
• Munkamódszert tekintve:
• Tanárokkal folytatott konzultáció nagyobb hangsúly
• Szakmaközi együttműködés
AZ ISKOLAPSZICHOLÓGUSI HÁLÓZAT HAZAI
TÖRTÉNETE
PSZICHOLÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK AZ OKTATÁSÜGY
ÉRDEKÉBEN A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN

1.Nagy László munkássága:

 Magyar Gyermektanulmányi Társaság
megalapítása 1906
 Gyermekrajzok elemzése
 Gyermekmegfigyelés

Tudományos fejlődéspszichológia
elindítása
2. Ranschburg Pál: Gyógypedagógiai Magyar Királyi
Laboratórium (1899):
 Írás, olvasás, számolás, valamint a figyelem
problémáinak vizsgálata
 Pályaválasztás és tehetségkiválasztás kérdései
 Vizsgáló eljárások kidolgozása
 Az első emlékezetvizsgálati módszer, a
Ranschburg-féle szópárok
 Szondy Lipót és Bárczi Gusztáv vezették később a
laboratóriumot

3. Állami Gyógypedagógiai Nevelési és Pályaválasztási

Tanácsadó létrejötte (1929)
 Pszichoterápiás, pályaalkalmassági feladatok
ellátása
 Anyák számára tanácsadó tevékenységet is nyújtó
intézmény
 A PSZICHOLÓGIA HIVATALOS HÁTTÉRBE
SZORULÁSA (1950-ES ÉS 1960-AS ÉVEK)

• Megtorpanás… és eredmények
1. 1957: A gyermekideggondozó hálózat
létrehozásának terve és az ifjúságvédelmi
hálózat kiépítése
2. Mérei és munkatársainak tevékenysége a
több szempontú szociometria
módszertanának és gyakorlati
alkalmazásának kidolgozása
Az alkalmazott gyermekpszichológia újraindulása
• 1968: Az első iskolapszichológiával kapcsolatos kutatás
120 iskolaigazgató iskolapszichológia iránti igényét mérte fel
 Az iskolák vezetése nyitott az iskolapszichológiai szolgáltatás
iránt.

• 1957: Spontán szerveződő nevelési tanácsadók

• 1968: Fővárosi Tanács engedélye: nevelési tanácsadók

1970-es évek eleje: egyformán jelentkezett az igény a nevelési

tanácsadás és az iskolapszichológia iránt
 A magyar iskola- és
óvodapszichológia fejlődése az
elmúlt közel 40 évben

• A szakma formális indulását megelőzően

a 80-as évek előtt is dolgoztak
iskolapszichológusok egyéni
kezdeményezésre
• Az iskolapszichológia formális,
szervezett indulása:
• 1984: ELTE BTK Társadalom és
Neveléspszichológia Tanszék
vezetője: , Dr. Hunyady György
• Kétéves kísérlethez köthető 3
iskolapszichológussal
modellkísérlet,
• Beszámoló a tapasztalatokról (1988)
Porkolábné Balogh Katalin
szerkesztette Iskolapszichológia
kötetben
A magyar iskola- és óvodapszichológia fejlődése
az elmúlt közel 40 évben

• 1986. szeptember: Oktatási Minisztérium

támogatásával újabb 2 éves kísérleti periódus
• 30 iskolában iskolapszichológus (Bp., Db.)
• Előtte 3 napos felkészítés: P. Balogh Katalin és
Bugán Antal
• Minden hónapban 1 napos szakmai találkozó

Országos Iskolapszichológus Módszertani

Bázis alapjai
Az iskolapszichológia
fejlődése a kísérleti
periódustól 2013-ig

• A kísérlet lezárulta után pár év

alatt 100 fölé nőtt az
iskolapszichológusok száma

• Emellett megjelent az igény az

óvodáskorúak ellátására is. Az
1990-es évek elejétől kezdtek
megjelenni az óvodákban a
pszichológusok
Az iskolapszichológia törvényi
szintű szabályozása
• Mérföldkövek:
1. a 2011-es köznevelési törvény
2. a 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet
3. a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
 törvényi szinten megjelenik az iskola- és
óvodapszichológusok kötelező alkalmazása

• Eredmény: 500 gyermekenként/ tanulónként egy, a

teljes munkaidő ötven százalékában foglalkozatott
óvoda- vagy iskolapszichológust kell alkalmazni.
Az iskola- és óvodapszichológia
protokolljának elvei
• Az iskolapszichológusi munkát 1989-ben minisztériumi módszertani
levél foglalta keretbe (Hunyady és Templom, 1989).
• 2001-ben az Alkalmazott Pszichológiában megjelent, a minisztérium
által azonban nem megerősített ajánlás a módszertani levélre
(Porkolábné Balogh, 2001).
• A szakmai protokoll első kísérleti verziója Szitó Imre munkája volt
(Szitó, 2010).
• a 2014-ben megszületett és máig hivatalosan elismert szakmai
protokoll
 Szakmai protokoll

• 2015-ben elfogadta az EMMI, és azóta ez adja az óvoda-

iskolapszichológusi munka szakmai keretét.
• A protokoll (Szabó és mtsai, 2015):
• Bemutatja az oktatási intézményekben dolgozó óvoda- és
iskolapszichológusi munkát
• Kitér a szakszolgálatokban dolgozó óvoda-iskolapszichológus koordinátor
feladataira
• Az időközben bekövetkezett, közoktatást is erőteljesen
befolyásoló események (pl. COVID-19-járvány kapcsán
elrendelt digitális oktatás) szükségessé teszik a protokoll
felülvizsgálatát és kiegészítését.
 Az óvoda- és
iskolapszichológus feladatköre

• 2015-ben elfogadta az EMMI, és azóta ez adja az óvoda-

iskolapszichológusi munka szakmai keretét.
• A protokoll (Szabó és mtsai, 2015):
• Bemutatja az oktatási intézményekben dolgozó óvoda- és
iskolapszichológusi munkát
• Kitér a szakszolgálatokban dolgozó óvoda-iskolapszichológus koordinátor
feladataira
• Az időközben bekövetkezett, közoktatást is erőteljesen
befolyásoló események (pl. COVID-19-járvány kapcsán
elrendelt digitális oktatás) szükségessé teszik a protokoll
felülvizsgálatát és kiegészítését.
 1. Referálás/bejelentkezés

AZ IP, OP 2. Szűrés, első találkozás

munkájának
3. Állapotmegismerés
ötlépcsős
folyamatmodellje 4. Beavatkozás

5. Kontroll
 Az első találkozás a
klienssel számos
formában megvalósulhat

1. Referálás/
bejelentkezés Leggyakoribb: a referálás

A szülő vagy pedagógus

Nyitott, érdeklődő
keresi meg

Probléma feltárásához
Pszichológus
megfelelő körülmények
viszonyulása
(idő, tér)

Probémajelzés érkezhet
mástól/más intézmény
felől is
 Maga a kliens kér közvetlenül
segítséget

Bejelentkezés,
azonosítás A pszichológus azonosítja,
észleli a problémát
 1. Kapcsolatfelvétel az intézmény
pszichológusával, ahová a kliens jár

1. Indokolt esetben (ne az óvodában/iskolában

Feladatok az iskola/ kapja a kliens az ellátást) elvégzi az
óvodapszichológus intervenciót.
koordinátorhoz való • Pszichológusok Etikai
bejelentkezés során Kódexe+iskolapszichológus tájékoztatása

2. Iskolapszichológus hiánya esetén:

koordinátor feladata
 Az OP/IP koordinátor
• Az iskola- és óvodapszichológus feladatok koordinátora munkakörét – a 15/2013. (II.26.)
EMMI rendelet 29. § (2) bekezdése határozza meg.
• Olyan pedagógiai szakszolgálatoknál alkalmazott,
• a jogszabályokban előírt szakpszichológusi végzettséggel rendelkező szakember,
• aki a jogszabályok szerint érvényes képzőintézményekben szerzett képzettségét és a munkakör
betöltéséhez a kompetenciáit munkaidejének legnagyobb részében
• a nevelési-oktatási intézményekben működő pszichológusok munkájának
• szakmai koordinálására, szervezésére fordítja.
• A fennmaradó töredék munkaidejében a tradicionális szakember-kliens kapcsolatok keretei
között nyújt szakmai szolgáltatást az iskola- és óvodapszichológus klienseknek.
• Később még kitérünk a koordinátorok klienseire, stb.
 1. Referálás/bejelentkezés

AZ IP, OP 2. Szűrés, első találkozás

munkájának
3. Állapotmegismerés
ötlépcsős
folyamatmodellje 4. Beavatkozás

5. Kontroll
2. szűrés, első
találkozás
Definíció:
A szűrések olyan
tervszerűen lebonyolított
adatgyűjtések
(felmérések, csoportos
vagy egyéni vizsgálatok),
aminek célja a szokásostól
való eltérés megállapítása
 ISMÉTLÉS!
A TÁJÉKOZTATÁS ÉS ENGEDÉLYKÉRÉS SZABÁLYAI
• A szűrő-és diagnosztikus eszközök alkalmazása történhet:
• Névvel
• Név nélkül
1. Az anonim csoportos felmérések: esetén a pedagógus és/vagy az
iskolavezető engedélyére van szükség.
2. Névvel kitöltendő kérdőívek esetében szülői beleegyezést szükséges
kérni.
• Aktív beleegyező nyilatkozat
• Passzív beleegyező nyilatkozat
AKTÍV ÉS PASSZÍV BELEEGYEZŐ NYILATKOZAT
• Aktív beleegyező nyilatkozat: azt a kérdést tesszük fel, hogy
hozzájárul-e gyermeke vizsgálatban való részvételéhez?
• Passzív beleegyező nyilatkozat: csak akkor küldje vissza a
nyilatkozatot, ha nem járul hozzá a vizsgálatban való részvételhez
• A nyilatkozat szövegezése mindkét esetben:
o Röviden, érthetően legyen megfogalmazva
o Tartalmazza: a mérés célja, időtartama, a lebonyolítás menete

A nyilatkozat az ellenőrző kommunikációs csatornája az ellenőrző és az

üzenőfüzet
A diákok tájékoztatása
• Minden esetben meg kell történjen!
• Az információk a lehető legkevésbé legyenek befolyással magára a
vizsgálatra!
• Minden esetben önkéntesen vesznek részt benne.
• Minden csoportos szűrő/állapotmegismerő eljárás esetén szükség van
arra, hogy a diákok valamiféle visszajelzést kapjanak.
• Ennek elmaradása bizalmatlanságot és a további mérésekben való
részvétel csökkenését eredményezi
Hogyan történjen a visszajelzés?
• A név nélkül történő felmérések esetében a visszajelzés a csoportra
vagy alcsoportokra globálisan jellemző (pl. átlag) értékekről szólhat,
valamint az összegző tanulságokról.

• Mindig annyi és olyan információt kell megosztani, amely

egyértelműen a csoport épülését, erősödését szolgálja!
A CSOPORTOS VISSZAJELZÉS ÁLTALÁNOS
ALAPELVEI
1. A visszajelzés magját minden esetben a csoportra vonatkozó pozitív
üzenet, az erősségek kiemelése képezze
2. A pozitív pszichológiai megközelítés szellemében kerülni kell a
csoport gyengeségeit előtérbe állító visszajelzést. Minden
nehézséget, problémát, mint fejlesztésre, javításra szoruló területet
érdemes megnevezni, és megmutatni a fejlesztés lehetséges útját is
3. Elkerülendő a tanult tehetetlenség érzésének kialakulását, a
meglévő nehézségek értelmezésekor a hangsúlyt a fejleszthetőségre
kell helyezni. Jelezni kell, hogy melyek azok a területek, amelyek
megváltoztatására a gyerekeknek befolyása van, és vélhetően
képesek is azt pozitív irányba változtatni
A CSOPORTOS VISSZAJELZÉS ÁLTALÁNOS
ALAPELVEI
4. Csoportos visszajelzés esetén különösen veszélyes a bűnbakképzési
szituáció kialakulása, amikor a csoport esetleges negatív mutatói
miatt egy kisebb csoportot vagy akár egyetlen személyt
hibáztathatnak a gyerekek.
5. Tilos egyéni szintű információt kiadni! Sem burkoltan, sem
nyíltan nem szabad utalni a csoport valamelyik tagjának
eredményére vagy hozzájárulására a csoport átlagához. Ez még a
pozitív hozzájárulásra is igaz, tehát azt sem szabad kifejezni, hogy
kinek az eredménye/értéke lett a legkedvezőbb, kinek az értékei
befolyásolták legpozitívabban a csoport átlagát.
A névvel történő mérések visszajelzése
1. Csak az érintettel való négyszemközti találkozás során történhet.
2. Csak az ő engedélyével osztható meg mással, amennyiben az
szakmailag indokolt
3. A névvel felvett kérdőívek esetében fel kell ajánlani a tanulóknak,
hogy egyéni konzultáció keretében saját eredményükkel
kapcsolatban személyes értékelést kaphatnak
4. Minden szűrő- és állapotmegismerő eljárás során nyert adatot az
adatvédelmi szabályok és az etikai kódex útmutatásainak betartása
mellett kell kezelni.
A kérdőívek, tesztek használatának szabályai
• Kérdőívek csoportosan:
• A személy képes legyen az adott területen az önmegfigyelésre
• 9 éves kor körül leghamarabb
• Korábbi életkor: Egyénileg felvett szituációs leírásokat, képeket
tartalmazó mérési eljárások
• Verbális feladatok szempontjai: az adott életkor, adott tanuló
jellemzői
• Kulturális jellemzők figyelembevétele
• A felvételt pszichológus végezze
• Önkitöltős kérdőív=> társas kívánatosság=> eredmények
értelmezése
• Koordinátor feladata: friss eszközök megismertetése, megfelelő
eszközök kiválasztásában segítség, eredmények értelmezésében
segítség
A szűrés céljának meghatározása,
első találkozás
Mikor kerül sor szűrővizsgálatokra?

• A referálás nyomán
• A rendszeres szűrés keretében

A rendszeres szűrés:

• Korábbi tapasztalatok alapján

• Általános szakmai gyakorlat alapján, pl:
• iskolába lépés előtti óvodai szűrés
• 1. osztályosok tanulási zavar szűrő tesztbettériája
• 8. osztályosok pályaorientációs vizsgálata
A probléma jellegének
meghatározása
 • Egyszerűbb problémák:
• A referálás akár ki is jelöli a szűrővizsgálat
irányát
• DE! minden esetben szükséges első lépésként a
szülővel, gondviselővel folytatott
problémafeltáró konzultáció.
A problémafeltáró
lépés mértéke függ:
• Serdülő korú diák a referáló:
• A szülői konzultáció kiemelt figyelmet igényel
• Egyéni foglalkozás engedélyezése: 18. életév
betöltéséig kötelező
• Bizalom?
A
1. Képességvizsgálat
szűrővizsgálatok
fő fókusza
2. Társas kapcsolatok vizsgálata

3. Tanulási szokások, nehézségek,

tanulási motiváció vizsgálata

4. Kortárs erőszak feltárását célzó

vizsgálat

5. Kiemelkedő képességek
vizsgálata
 Képességvizsgálat
• Csoportos vagy egyéni
1. Csoportos esetben cél: adott csoportban
vizsgálati terület szempontjából:
Támogatásra szoruló
További vizsgálatot igénylő
Átlag feletti képesség

2. Egyéni esetben cél: képességprobléma

részletes feltárása
Referálás után dönt:
Szükséges-e képességvizsgálat?
Általános=> részletes
Mikor van szükség
képességszűrő vizsgálatokra?
1. Óvodáskorban (5−6 év)
• Cél: tanulási nehézségek megelőzése
• Preventív fejlesztés szükség esetén
• MSSST és „Tanulási zavar csoportos szűrése”
tesztcsomag

2. 1. osztályban
• Tanulási zavarokat előrejelző eljárások alkalmazása

3. Középiskolába belépő évfolyamban:

• Képességstruktúra feltérképezése
• Cél: Sikeres teljesítményhez támogatás
• Révész-Nagy figyelemvizsgálat
• Ranschburg szópárok
• Fogalom-analógia, Számmemória, Raven, stb.
Társas kapcsolatok
vizsgálata
Célja:
1. Preventív (szűrő funkció)
2. Problémák konkrét
okainak feltárása

Kezdeményezheti:
• Pedagógus
• Iskolapszichológus
Módszer
• Szociometria
• Kérdőívek
• Attitűdskálák
• Megfigyelés különböző helyzetekben
• Rajzos, játékos, kapcsolati hálót
feltérképező módszerek
Ekkor nem diagnosztikus céllal
alkalmazzuk
A fejlesztési irányt jelöli ki
Tanulási szokások, nehézségek, tanulási
motiváció vizsgálata
Tanulás hatékonyságának növelése

Tanulási szokások, használt módszerek feltérképezése

Tanulási nehézségek szűrése

Tanulási motiváció felmérése

 Módszerek, életkori ajánlás

• Tanulási szokások, használt

módszerek feltérképezése:
• Leghamarabb 5. osztálytól
• Önbeszámoló: tanulási módszer,
szokások

• Tanulási motiváció:
• Kozéki Béla-féle kérdőív
• Célorientációs elmélet alapján
kidolgozott kérdőív
• Elsajátítási motivációra épülő
vizsgálati módszer
Kortárs erőszak feltárását célzó vizsgálat

• 4. évfolyamtól anonim
kérdőívekkel érdemes szűrni
az egész iskola szintjén
• Pszichometriailag bemért
kérdőív nincs jelenleg,
fejlesztés alatt…

• Más ötlet? Hogyan lehet

felmérni?
Kiemelkedő képességek vizsgálata
Kiemelkedő képességek vizsgálata
1. Kognitív képességekben kiemelkedő teljesítményt
nyújtó tanulók azonosítása=> képességmérésénél
tárgyaltuk
2. Tehetséges tanulók azonosítása:
• A kognitív képességek mérése
• Kreativitás mérése: Torrance, Szokatlan használat
Teszt…
• Pedagógus és tanulótársak jellemzése: érdeklődés,
tanulás iránti attitűd
• Akadémikus eredmény
• DE! nem minden tehetséges gyerek esetén
megfelelő mutató az akadémikus eredmény
 Speciális
kiemelkedő
képességterületek
A csoportos szűrések + hozadéka:
• Tanulmányi eredményben nem
tükröződő kiemelkedő
képességterületek

• Tanulók erősségeinek feltérképezése

 profit: támogatásával a tanulási
motiváció nő
 Alulmotiváltságot kiegyenlítő funkció
vs sikertelenég
 Betts-Neihart: a tehetséges tanuló jellegzetes
típusai
1. A sikeres
2. Az ellenszegülő
3. A rejtőzködő
4. A lemorzsolódó
5. A kettős különlegességgel rendelkező tehetség
6. Az önálló tanuló

• A tehetség kritériumainak meg kell felelniük (Renzulli):

• átlag feletti általános és/vagy speciális képesség
• feladat iránti elkötelezettség
• kreativitás
• A típusok azonosítása ezután következik
Betts-Neihart: a tehetséges
tanuló jellegzetes típusai
1. A sikeres:
• Az iskolai tanulmányaikban elért teljesítményük
alapján azonosítják
• Érzelmileg szorosan kötődnek szüleikhez és
tanáraikhoz
• Jól tanulnak, és képesek magas pontszámokat
elérni a teljesítménytesztekben
• Ritkán vagy szinte sosem okoznak problémát
magatartásukkal, mert könnyen követik a szülők
és a tanárok elvárásait
 A sikeres típus
azonosítása
• Tantárgytesztek,
• Tanulmányi eredmény
• Versenyeredmény
• Komplex feladatokat
tartalmazó IQ teszt
• Tanári kérdőív
A tehetséges tanuló jellegzetes típusai
2. Az ellenszegülő
• Fő erősség: divergens gondolkodás
• Nem, vagy csak nehezen tudnak beilleszkedni a rendszerbe
• Konfliktus iskolában, otthon
• Kevés elismerés, jutalom
 önértékelési problémák
 negatív énkép
Az ellenszegülő tehetséges tanuló azonosítása
• Fokozottan fontos a komplex segítségnyújtás számukra
=> hajlamos a lemorzsolódásra

• Azonosítás:
• Kreativitás tesztek
• Viselkedési kérdőívek
• Szülői, tanári kérdőívek
• Motivációelemzés
3. A rejtőzködő
• Általában középiskolás tanulókra jellemző
• Kortárs közösséghez való tartozás prioritása=>
felhagy a szenvedéllyel
• Elleplezés miatti változás=> konfliktus tanár és
szülő
• Tehetségfejlesztő program: ellenáll=> időt hagyni
• Teendő:
• Nyomonkövetés
• Személyiségfejlesztő csoport
A rejtőzködő tehetséges diák
azonosítása
• Azonosításuk:
• Ne: tanulmányi eredmény, versenyek
• Igen: komplex feladatokat tartalmazó IQ
tesztek, képességfelmérő tesztek, központi
felmérések, tantárgytesztek
• Strukturált megfigyelési szempontsort kitölt a
szülő, tanuló, tanárok a gyerekeről
4. Lemorzsolódó
• Érdeklődési köre az iskolai tanterven kívül esik
• => iskolai kudarcok => megerősíti a tanterven kívüli
aktivitást
• Az iskola: irreleváns, ellenségesnek tűnik
• Felső tagozattól: hajlamos a lemorzsolódásra (sok
hiányzás, kimaradás)
• Alacsony önértékelés
• Hagyományos tehetséggondozó program=>
eredménytelen
• Teendő: megbízható felnőttel munkakapcsolat
• Eszköz:
• Pedagógusi kérdőívek
• Személyiségvizsgáló eljárások
 5. Kettős különlegességgel
rendelkező tehetség

• Testi vagy érzelmi akadályozottsággal

rendelkezik, illetve tanulási zavarral vagy
nehézséggel küzd.
• Nem tűnnek tehetségesnek az iskolában=>
tehetséggondozásból kimarad
• Gondatlan, rendezetlen a kézírásuk, rendbontó a
viselkedésük => iskolai feladatok elvégzése
nehéz
• Gyakran fejlesztő programokba kerülnek 
tehetségfejlesztés
5. Kettős különlegességgel rendelkező
tehetség

1. Szociokulturális helyzet=> alacsony iskolai telj., magatartás

2. Etnikai-nemzetiségi helyzet => nyelvi problémák=> magas szintű
fogalmi gondolkodás…
3. Neurológiai eltérések (autizmus, ADHD, diszlexia, diszgráfia)
4. Viselkedési és érzelmi sajátosságok (ADHD, oppozíciós vis.zav,
társas beilleszkedési problémák)
5. Érzékszervi – mozgásos eltérések
6. Tanulási nehézségek.
 6. Az önálló tanuló

• A szülők az iskolába lépés előtt észlelik a tehetséget

• Hatékonyan dolgoznak az iskolarendszer feltételei
között => de nem a követelményeknek akar eleget
tenni
• Erős pozitív önértékelés, sikeresek
• Gyakran vezetői tulajdonságok, független,
önszabályozó
• Biztonsággal tervezi a tanulmányi és személyes céljait
• Érzéseit, céljait, szükségleteit könnyedén kifejezi
• Azonosítás:
• A tanuló munkái
• Versenyeken elért helyezések
• Tanári kérdőívek
Kiemelkedő képességek vizsgálata, az
iskolapszichológus feladata
• Jelentős feladat: szoros együttműködés a tehetséggondozás kapcsán a pedszakszolg.
tehetségkoordinátorával

• Ennek célja:
• Az iskolai és szakszolgálati tehetséggondozással kapcsolatos feladatok
összehangolása
• Az iskolai tehetséggondozással kapcsolatos stratégia kialakítása
• A szakmai feladatok – különösen a pedagógusoknak nyújtandó konzultációs
segítségnyújtás − megosztásának meghatározása
• Minimum havi kapcsolattartás a kiemelkedően tehetséges diákok gondozása miatt
• Az iskolapszichológus feladata: egyéni- és tehetséggondozásban részt vevő
pedagógusokkal való konzultáció
Záró gondolatok a szűrővizsgálatokról
• A tankerület szintjén hasznos, ha: egységes elvek, egységes módszerek
alkalmazása
• Tankerület szintjén összehasonlítható adatok

Helyi oktatáspolitikai döntések alapja lehet

Koordinátor feladata jelentős
 1. Referálás/bejelentkezés

AZ IP, OP 2. Szűrés, első találkozás

munkájának
3. Állapotmegismerés
ötlépcsős
folyamatmodellje 4. Beavatkozás

5. Kontroll
 Állapotmegismerés

• A probléma részletesebb feltárása a

cél
• Mikor kerül rá sor?
• Közvetlenül a
referálást/bejelentkezést
követően
• A szűrés során azonosított
problémák jobb megismerése
érdekében
• Célja:
• Beavatkozáshoz szükséges
információk összegyűjtése
 • A helyzethez legadekvátabb eszköz
kiválasztása
• Eszközök:
• Megfigyelés
• Direkt mérőeljárások (tesztek, kérdőívek)
Fő szempontok az
állapotmegismerés • Az eszközök általános szabályainak és
kivitelezése során módszertani követelményeinek betartása!
• Legfontosabb szempont: komplex
megközelítésre törekedni
A megfigyelés
• Az OP és IP munka legkézenfekvőbb, leggyakrabban alkalmazott
módszere
• Formái a helyzet tervezettségétől függően:
1. Spontán
2. Előre tervezett

• Spontán:
• Jelenlétéből következően tanúja lesz bizonyos eseményeknek,
amelyeket szakmai szempontból fontosnak ítél => további
információszerzés
• Szünet, udvari játék:
=> magányos gyerekek kiszűrése
=> kezdődő zaklatás jelei
=> konfliktushelyzetre való utalás GY-GY és T-GY
interakciókban

• Eredmény: Preventív akciók alapját képezheti

 Tervezett megfigyelés
• Referálás/bejelentkezés alapján
• Konkrét célból választja a
pszichológus
• Mi a jelentősége a tervezett
megfigyelésnek?
• Ökológiai/rendszerszemlélet
• A diák viselkedése nem
választható el a környezettől,
amelyikben megnyilvánul
 Mi a jelentősége a tervezett megfigyelésnek?

• A gyermekek viselkedése nem

konzisztens=> szituációról
szituációra változik
• Pl: egyik pedagógusnál
megnyilvánul, másiknál nem
• Pszichológiai megfigyelés ≠
hospitálás
A tervezett megfigyelés szempontjai
• Az órai munka megfigyeléséhez minden estben a pedagógus
engedélyét kell kérni.
• Megfigyelés célját, szempontjait előre kidolgozni=> megfigyelés után
feljegyzés
• A megfigyelés során arra kell törekedni, hogy a helyzet
természetességét minél kevésbé zavarja meg a pszichológus jelenléte.
A tervezett megfigyelés szempontjai
• A látogatás céljáról a gyermek számára érthető formában érdemes
tájékoztatást adni.
• Konkrét gyerek megfigyelése
=> többi gyerekkel nem osztjuk meg az információt
=> pedagógussal igen

• Eredmények bizalmasan kezelése, és csak azokkal osztja meg, akiket

ez közvetlenül érint.
• Tapasztalat megosztása: a pedagógussal való konzultációban használja
fel
 Az állapotmegismerési területekhez kapcsolódó
irányelvek és ajánlások

1. Életmódvizsgálat
2. Tanulási szorongás vizsgálata
3. Tanulási és teljesítményproblémák vizsgálata
4. Pályaérdeklődés megismerése
5. Tehetségmegismerés
6. Kommunikációs problémák vizsgálata
7. Krízishelyzet azonosítása
Az életmódvizsgálat
• Célja a tanulók egészségmagatartásának, életmódjuk
sajátosságainak és az ezekkel kapcsolatos problémáknak
feltárása
• Névvel (egyéni TA) és anonim módon
(osztály/korosztály/iskola jellemzői) is felvehető
• Komplex megközelítés
• Mérőeszköz: egyéni/rendelkezésre álló
• Pl.: M. Tamás M., N. Kollár K: A tanulók életmódjának
kérdőíves vizsgálata
• Témakörök pl.: napi kötött elfoglaltság, étkezési és alvási
szokások, szabadidő eltöltése, társas kapcsolatok (kortársak és
felnőttek), iskolához való viszony, egészségi állapot
Pályaérdeklődés
megismerése
• 7., 11. osztály: pályaválasztási munka
osztályszinten kezdődhet
• Csoportosan felvehető érdeklődés-, érték- és
képességfelmérő tesztek
• Cél: saját érdeklődés, erősségek, képességek
megismerése
• A pályaérdeklődés feltárásakor: a pedagógiai
szakszolgálat pályaválasztási koordinátorával
való együttműködés
 Tehetségmegismerés
• Az IP, OP munka fontos eleme a tehetséggondozás

• Elsősorban: tehetség szűrése, felismerése a jelentős

• Géniusz könyvek sorozat=> elvi keret

• Tehetségazonosítás
• Pszichológiai gondozás szakmai kérdései

• Tankerületi tehetséggondozó tevékenység felelőse:

pedszakszolg. Tehetség koordinátor
• Információk, lehetőségek
• Tehetségpontok, pályázatok a tankerületben
Kommunikációs problémák vizsgálata

• Legkézenfekvőbb eszköz: megfigyelés

• A megfigyelés általános szempontjai
• Javasolt megfigyelési szempontok:
• A felek kommunikációs stílusának illeszkedése
• A kommunikáció tartalmának illeszkedése a helyzethez
• A kommunikáció mennyiségi jellemzői különböző helyzetekben(túl kevés, túl
sok)
• A kommunikáció mennyire személyhez kötött?
 Krízishelyzet
azonosítása
• A rendszeres jelenlét az
intézményben => krízishelyzet
jeleinek észlelése
• Gyanú esetén=> aktív
kezdeményezés a
kapcsolatfelvételre a gyerekkel
• Krízishelyzet áll fenn =>
krízisintervenció
 1. Referálás/bejelentkezés

AZ IP, OP 2. Szűrés, első találkozás

munkájának
3. Állapotmegismerés
ötlépcsős
folyamatmodellje 4. Beavatkozás

5. Kontroll
 1. Egyéni tanácsadás

Beavatkozás 2. Csoportos tréning, tanácsadás

3. Konzultáció

4. Konflliktuskezelés

5. Krízisintervenció

6. Döntés átirányításról

7. Preventív programok kidolgozásában-,

megvalósításában részvétel
Egyéni tanácsadás

• Amennyiben nem a szülő kezdeményezi: az

egyéni tanácsadási folyamat megkezdése
előtt, annak korai szakaszában szükséges
tájékoztatni a szülőket a tanácsadásba vétel
tényéről
• A tájékoztatási kötelezettség lehetséges
szakmai etikai problémái: elhanyagoló,
bántalmazó szülő
• A pszichológus feladata:, hogy segítse a
szülő és a gyerek közötti bizalom
helyreállását => A kliens tájékoztassa a
szülőket erről a döntéséről.
Az egyéni TA célja

• A felvetett problémák
megoldása
• A kliens pszichológiai
tudatosságának,
erőforrásainak erősítése
Az egyéni TA körülményei:
időbeli keretek, helyiség

• A sikeres TA alapvető feltétele:

időben behatárolt+tervezhető
• 45 perc
• Heti rendszeresség
• Iskolai keretek között max. 10 ülés
• 10 fölötti igény=> továbbküldés
• Helyiség: nyugodt, zavartalan
 1. Kapcsolatteremtés − kezdő
A TA •
szakasz:
TA kereteinek tisztázása
főbb •
•
Szabályainak meghatározása
Titoktartás szabályainak lefektetése

szakaszai •
•
Rapport
Tünet súlyosságának felmérése
• Kliens motivációjának, céljának megismerése
• Munkahipotézis alkotása
 • A kliens önfeltárásának segítése
 Probléma oki háttere és megnyilvánulási
formái minél inkább kibontásra kerüljenek.
2.  A kliens:
Munkafázis külső és belső erőforrásainak megkeresése
 Annak erősítése
Megoldási stratégia kidolgozása
 3. Új viselkedés
kipróbálása, leválás a
tanácsadóról
A. Új viselkedési alternatívák, konkrét
tevékenységek megfogalmazása

B. Kipróbálás bátorítása, segítése

C. Tapasztalatok elemzése=> legsikeresebb

stratégia kiválasztása

D. Leválás előkészítése:
• A kapcsolat szimbolikus, rituális lezárása
Pár szempont az egyéni TA-hoz

• Szülő bevonása a gyerek életkorától

függően
• 7-10 éveseknél javasolt
• A gyerekkel, problémával
kapcsolatos:
• Szülői vélemény, érzés, attitűd
• Bizalom megnyerése
• A viselkedésváltoztatásban való
együttműködés
 Csoportos tanácsadás

• Prevenciós szemléleti keret: minél

több olyan beavatkozás, ahol a
diákok széles körét eléri
• A csoportos tanácsadás típusai:
1. Tréning
2. Osztály/csoportfoglalkozás
 Csoportos TA célja

Fejlődésre Problémára
összpontosító összpontosító
Fejlődésre irányuló csoportos tanácsadás
Célja:

• Éntudatosság
• Énmegértés
• Felelősségvállalás Növelése
• Önértékelés

• + kiemelt cél a tehetségesek csoportja

Leggyakoribb formái:
• Önismeretet fejlesztő csoportok
• Személyiségfejlesztő csoportok
 Nagyobb létszám=>
A csoporttagok csoportbontás
kiválasztása, Önkéntes
csoportba kerülés
Ellenállás kezelése

Pedagógus kérésére
Érettségi fok miatti
heterogenitás

Mélység helyes
megválasztása=>
tanulócsoportként is
funkcionálnak
 • Csoportnagyság: 8-15 fő
• Súlyos magatartási, társas kapcsolati,
Az önkéntes beilleszkedési probléma=> megzavarja a
jelentkezésre csoportot
épülő csoport • Helyette: problémafókuszú csoport
szervezésénél • Életkorban homogén, max. 2 év
korkülönbség
figyelembe • Nemi megoszlás mindegy
veendő
szempontok
 Elsődlegesen preventív funkció (pl.
drogprevenció)

Gyakoribb: intervenciós feladat:

Problémára • Sok konfliktus diákok között osztályon belül
összpontosító • Erőszakos viselkedés
• Kiközösítés
csoportos • Zaklatás
tanácsadás • Tanulási teljesítmény romlása osztályszinten,
stb.
• osztályfőnök+pszichológus együtt kijelölik
a fejlesztendő területeket
• Célok pl:
• Szociális készségek fejlesztése
• Asszertív viselkedés kialakítása
• Csapatépítés
 Csoporttagok kiválasztása, csoportba
kerülés
A csoportba
kerülés a
Kezdeményezheti kezdeményezési
szándéktól
függően lehet

Önkéntes=>
Nem önkéntes=>
Osztályfőnök Pszichológus Szülők hatékonyság
ellenállás
várhatóan jobb
A csoport működéséhez szükséges feltételek
(mindkét típus esetén)
Megfelelő tér

Megfelelő eszközök

Megfelelő módszer megválasztása:

• Függ: előképzettség, kompetencia
• Relaxációs módszerek
• Dráma technikák
• Művészetpszichológiai technikák
• Kreatív technikák
• Tréning módszerek => az iskolai élet jellemzőihez legjobban illeszkedik
 A csoport működéséhez szükséges feltételek
(mindkét típus esetén)
Időbeli keretek kialakítása
• A cél határozza meg
• Fejlődésre irányuló ajánlás: 10-12 találkozás
• Heti rendszeresség
• Problémára összpontosító: céltól függ, heti rendszeresség itt is indokolt lehet
• Törekedni: dupla tanóra
A csoportvezető személye
• Kellő módszerspecifikus képzettség
Fejlődésre irányuló
• Csoportvezetői tapasztalat
csoportos TA esetén
• Koordinátor segítsége: társvezető/mentor/szupervízori minőségben
• Pedagógus jelenléte indokolt-e? => szerep letisztázása diákok előtt is
A csoportos TA
folyamata, fázisai
• A csoport működésének négy fázisát
különíthetjük el:
1. Alakulás
2. exploráció – célkitűzés
3. munkafázis
4. lezárás
 1. Egyéni tanácsadás

Beavatkozás 2. Csoportos tréning, tanácsadás

3. Konzultáció

4. Konfliktuskezelés

5. Krízisintervenció

6. Döntés átirányításról

7. Preventív programok kidolgozásában-,

megvalósításában részvétel
 Konzultáció: szülőkonzultáció és
pedagóguskonzultáció

• Az OP/IP tevékenység egyik legmeghatározóbb eleme

• Olyan szolgáltatás, amelyben a szülő vagy a pedagógus annak érdekében
kommunikál az iskolapszichológussal, hogy egy harmadik fél, a gyermek
problémájára megoldást találjanak
• A konzultáció célja (hasonlóan a tanácsadási folyamathoz) mindig kettős:
• egyrészt a fennálló probléma megoldása
• másrészt a konzultációs partner fejlesztése
• Indirekt beavatkozási folyamat:
• Referálás=> konzultációs folyamatban felmérik, újraértelmezik az
eseményeket=> beavatkozás, amelyet a szülő/pedagógus végez
A sikeres konzultáció alapvető szabályai

• Egyenrangú partnerek közötti együttműködésre épül

• Egymás kölcsönös tisztelete
• Független: kortól, iskolai végzettségtől, társadalmi státusztól
• A részvétel önkéntes
• Bizalomra épül
• Az információk bizalmas kezelése
• Fókuszában a kliens problémája áll
• Eredményességéről utánkövetéssel meggyőződünk=> kontroll
 Óvodai beszoktatás (szülő és pedagógus)

Iskolába lépés időpontjának eldöntése

Kiemelt Iskolába lépés
konzultációs Felső tagozatba lépés
területek Középiskolai induló osztályok

Intézményvezetővel/vezetéssel konzultáció
 1. Problémacentrikus csoportos konzultáció
• Pedagógus vagy szülőcsoport
• Többeket érintő problémán dolgoznak közösen
• Pl: normasértő magatartás elterjedése
Csoportos
2. Személycentrikus csoportos konzultáció
konzultáció • Egy konkrét gyerek problémájában közösen
érintettek
• Pl. gyereket tanító pedagógusok
 1. Egyéni tanácsadás

Beavatkozás 2. Csoportos tréning, tanácsadás

3. Konzultáció

4. Konfliktuskezelés

5. Krízisintervenció

6. Döntés átirányításról

7. Preventív programok kidolgozásában-,

megvalósításában részvétel
 Konfliktuskezelés

• A hatékony konfliktusmegoldás célja: olyan

megoldást találjanak a konfliktusban állók,
amely mindkét fél számára elfogadható, és ha
lehet mindkét fél igényét kielégíti
• Thomas Gordon: a hatékony konfliktuskezelés
6 lépése
• OP/IP szerepe: mediálás
Konfliktuskezelési folyamat lépésein
közvetítő harmadik
Végigvezeti az éritetteket
A Gordon-féle vereségmentes módszer lépései
1. lépés – A probléma (konfliktus) meghatározása:
• A felek megnyerése egy problémamegoldó beszélgetésre.
• Az adott konfliktus világos és érthető megfogalmazása
• Az „én-üzenet” bátorítása.
• A problémákat (teljesítetlen igényeinket) ismertessük, ne pedig az általunk
kívánt megoldást.
• Az értő figyelem eszközeinek alkalmazása: a másik fél is kifejthesse,
megfogalmazhassa a problémáját.
2. Alternatív megoldások
generálása:

• Megoldási javaslatok
közös gyűjtése
• Ezek egyenrangúak,
nincs jó/rossz javaslat
• Az értékelés kerülése
3. Az alternatív megoldások értékelése:
• Az eddig felmerült javaslatok közül bármelyik fél
indoklás nélkül kihúzhat bármennyit a felvetések
közül.
• Őszinteség bátorítása

4. A legjobb megoldás kiválasztása (döntéshozatal)

• Ebben a fázisban mindkét fél egyetért egy megoldási
módozatban vagy a megoldások egy kombinációjában.
• Valakinek elő kell állnia a megoldási javaslatokkal,
hogy biztosak lehessenek abban, mindketten
egyetértenek ezzel.
• Ne próbáljunk erőltetni egy megoldást – mindkét
félnek szabadon kell választania!
5. A döntés végrehajtási módjának
meghatározása

• A részletek közös kidolgozása

• Ki, Mit és Mikor csinál a létrejött
megállapodás kivitelezése érdekében.

6. Az eredmények ellenőrzése
• A feleknek meg kell állapodniuk abban,
hogy egy későbbi időpontban
visszatekintenek, hogy meggyőződjenek
arról: a megoldás mindkét fél esetében
működött/működik-e.
Konfliktuskezelés
• Kialakulhat egyének és csoportok között is
• A folyamat ugyanaz
• Óvodás, kisiskolás: a pszichológus nagyobb aktivitása
(probléma megfogalmazása még nem megy)
• Helyettük megtenni, hogy mindkét fél megértse
• Ötletgyűjtésben segítség+ők is ötleteljenek
• Közös megoldás megfogalmazása+kivitelezés
elmagyarázása is pszichológusi feladat
• Beépül: minél korábban találkozik vele=> szociális
problémamegoldó képesség fejlődik
Resztoratív stratégiák
• Konfliktus=> erőszakos viselkedés
• Nem konfliktusmegoldás, hanem => másodlagos prevenció

• A resztoratív eljárások funkciói:

1. Jóvátétel, kapcsolat helyreállítása
2. Feszültségkezelés, sérelmek orvoslása
3. Kapcsolatvezetési készségek fejlesztése
 1. Egyéni tanácsadás

Beavatkozás 2. Csoportos tréning, tanácsadás

3. Konzultáció

4. Konfliktuskezelés

5. Krízisintervenció

6. Döntés átirányításról

7. Preventív programok kidolgozásában-,

megvalósításában részvétel
 Krízisintervenció

• Amikor egy diák/kolléga váratlan,

érzelmileg megterhelő helyzetbe
kerül
• Forrása: lehet intézményen
belüli/kívüli
• Az intervenció lehet:
• Egyéni
• Csoportos
• Szervezeti szintű
Egyéni krízisintervenció
• OP/IP feladata: a társas támasz nyújtása
• Elsődleges feladat: az érzelmek kifejezésének biztosítása nyugodt
körülmények között =>sírás/csend
• Megnyugtató, bizalomteli légkör biztosítása=> probléma
megosztásának lehetősége
• Következő lépés:
• Tanácsadási folyamatba bevonja
• További szakmai segítséghez juttatja
 Csoportos vagy szervezeti szintű
krízisintervenció
• Az intézményt/osztályt érintő drámai esemény
• Leggyakoribb: diáktárs/pedagógus halála
• Beavatkozási formák: csoportos tanácsadás, gyászfeldolgozó
konzultáció
• Javasolt: külső szakember/IP koordinátor segítségét kérni
• Különösen: ha az IP is érintett
 1. Egyéni tanácsadás

Beavatkozás 2. Csoportos tréning, tanácsadás

3. Konzultáció

4. Konfliktuskezelés

5. Krízisintervenció

6. Döntés átirányításról

7. Preventív programok kidolgozásában-,

megvalósításában részvétel
 Döntés átirányításról

Mikor szükséges?
• Amikor a probléma túlmutat az iskola-, óvodapszichológus munkaköri
feladatain.
• Az IP/OP-i szűrés/beavatkozás során válhat nyilvánvalóvá, hogy:
• a gyermek ellátása akár idői kereteiben,
• speciális módszertani igényében
• törvény által szabályozott jogosítványai tekintetében

=> A pedagógiai szakszolgálat vagy más ellátó intézmény kompetenciájába

tartozik
 Az ellátó intézmények területei
1. A gyermek tankerületi szakértői vizsgálatának kérése fejlesztésének,
szakvéleményezésének, esetleges továbbirányításának eldöntésére (pl.
Vadaskert Kórház, megyei szakértői bizottság, stb.).
2. A tankerületi nevelési tanácsadás kompetenciája a pszichoterápiás ellátást
igénylő gyermekek gondozása. (A szakszolgálaton belül)
3. A pályaorientáció és pályaválasztási döntés segítése elsősorban az
iskolapszichológus feladatköre a pályaválasztási koordinátorral
együttműködésben.
• helyi lehetőségek
• tanuló egyéni sajátosságai miatt
 pl. célzottan bizonyos különleges bánásmódot igénylő tanulók számára szervezett
csoport
a pedagógiai szakszolgálat keretében is sor kerülhet.
4. A tehetséges gyermekek gondozása:
• a tehetséggondozó koordinátorral való együttműködés
• segítheti a tanulót, a családot a gyermek
továbbfejlődéséhez szükséges optimális feltételek és
lehetőségek megtalálásában
5. Egészségügyi intézményekhez irányítás szükséges
pszichiátriai problémára utaló tünetek (szuicid
veszélyeztetettség, súlyos depresszió, anorexia
veszélyeztetettség stb.) esetén
 6. Jelzőrendszeri kötelezettség:
• Gyermekvédelmi törvény előírja
• Testi/lelki/kognitív fejlődés veszélyeztetett
• Az intézmény (Ó/I) esetjelzést küld a járási gyermekjóléti szolgálatnak
• Az esetjelzés megindítása mint érzékeny terület:
• Felelősségteljes döntés
• Kevéssé/egyáltalán nem együttműködő szülővel meddig lehet önkéntes alapon?
Törvényi megszorítás kezdeményezése?
• Csapatmunka: a gyerekkel kontaktban lévő szakemberek (gyermekvédelmi szakember,
tanító, igazgató)=> közös döntés meghozatala
• A gyermekjóléti szolg. Estemegbeszélés/esetkonferencia=> jelzőrendszer tagjai részt
vesznek
 1. Egyéni tanácsadás

Beavatkozás 2. Csoportos tréning, tanácsadás

3. Konzultáció

4. Konfliktuskezelés

5. Krízisintervenció

6. Döntés átirányításról

7. Preventív programok kidolgozásában-,

megvalósításában részvétel
 Preventív programok kidolgozásában-
megvalósításában való részvétel

• Jelentős feladat hárul az OP/IP-ra a tapasztalatok

szerint
• Pályázati támogatás lehetősége
• Legtöbb esetben pszichológiai kérdéseket is érint
• Megtervezés, megírás, lebonyolítás=> kívánatos
Szakmai együttműködés erősítése
 Apropó a preventív szűrésre=> valós problémára
épül
Jellegzetes témák: szexuális edukáció, bullying,
függőségek, táplálkozási zavarok, stresszkezelés,
diabetes
 1. Referálás/bejelentkezés

AZ IP, OP 2. Szűrés, első találkozás

munkájának
3. Állapotmegismerés
ötlépcsős
folyamatmodellje 4. Beavatkozás

5. Kontroll
 Kontroll

A Elő- és
Követés
referáló/kliens utómérés
módszere
szubjektív vj-e alkalmazása