Tudományos kutatás –

pedagógiai kutatás
Ladányi Lili
Szakdolgozati konzultáció 1.
2021.09.13.
A tudomány kialakulása
• Az ember sosem volt elválasztható attól a közegtől, amelyben élt, azaz a
környezetétől
• Ősi törekvése a benne zajló folyamatok, tendenciák megismerése és
megváltoztatása.
• A túlélés érdekében kezdetben ösztönösen igyekezett a jelenségeket, azok
következményeit értelmezni, a várható történéseket a túlélés érdekében megjósolni.
• Később a megismerés igénye egyre tudatosabbá vált.
• A dolgok okainak, eredetének és a világ működésének feltárása, a megismerésére és
magyarázatára való törekvés az ókori népek körében már nem csak cél volt, hanem
sokaknál életformává vált, és tudatosan művelték.
• Így alakult ki a filozófia.
A tudomány kialakulása
• A világ dolgait, a valóság eseményeit a korai idők embere eleinte a vallás,
később a filozófia és a művészetek és a tudomány segítségével értelmezte.
• Az embereknek kezdetben a hit adott erőt a félelmeik legyőzésére, a világ
jelenségeit az istenek cselekedeteivel magyarázták, a művészetekben
fogalmazták meg vágyaikat, később pedig más magyarázatokat is kerestek a
környezetük történéseinek, változásainak a megértésére.
• A mindennapok gyakorlati ismereteinek gyűjtése, a fejlődésről, a világ
dolgairól való elmélkedés mellett, az ismeretek rendszerré szerveződésével
megjelent a dolgok magyarázatát, megértését szolgáló új terület, a
tudomány.
Megismeréselmélet
• A filozófia témánk szempontjából legfontosabb területe a
megismeréselmélet:
• a megismerés jellemzőit, folyamatait, módszereit, megvalósításának
szabályait vizsgálja
Mi a tudomány?
• A világegyetem és saját magunk megismerésének egyik legfontosabb
útját, a tudományos kutatást mint folyamatot, cselekvést, és
társadalmi tevékenységet jelenti. Másrészt az e tevékenységet végző
emberek csoportját, a nemzetközi tudományos közösséget,
harmadrészt (és leginkább), a tudományos közösség által végzett
tudományos kutatási tevékenység kollektív produktumát, a
tudományos ismeretek szigorú elvek szerint ellenőrzött,
meghatározott szabályok szerint publikált és a tudományos közösség
által kanonizált együttesét jelenti.”
Gyógypedagógia-tudományág
• Ismeretek és módszerek

• De miért pont ezek az ismeretek és módszerek?

• Mert ezt alakította ki a szakmai hagyomány?

• népmesék?
• babonák?
• 2 okból nem elegendő válasz a hagyomány:
• A státusz miatt: a gyógypedagógia tudománynak definiálja magát.
• Etikai-morális elköteleződés miatt: arra esküdtünk, hogy a lehető legjobb,
leghatékonyabb módszerekkel avatkozunk be a ránk bízott személyek életébe.
• Mindkét motiváció arra kötelez minket, hogy tudományos
módszerekkel igazolt ismereteket képviseljünk, azokra támaszkodjunk,
illetve (csak) olyan módszereket alkalmazzunk, amelyek
hatékonyságát tudományos módszerekkel igazolták.
• Azaz a tudományos kutatásmódszertan alapjainak megértése nélkül
„nem megy.”
A tudomány komplexitása
Tudományos tevékenység:
• tudományos tevékenységnek három, viszonylag önálló
területét különböztetjük meg:
• a tudományos megismerést,
• a tudományos eredmények kialakítását
• és az ezekkel kapcsolatos tudományos kommunikációt.
A tudomány jellemzői:
• A tudomány további jellemzői az alábbiak:
a) tárgya, elmélete, fogalmai, következtetései, tézisei vannak,
b) tudományos közösség műveli, és paradigmája van,
• az adott tudományterületen elfogadott nézet, valamint egy követendő érvelési, fogalmi, módszerbeli
mintázat is, amit az adott tudományos közösség elfogad és modellként értelmez
c) az adott terület főbb témáinak, jelenségeinek örök érvényű ismérvei vannak
• axiómák: alaptények, alapigazságok, szubsztanciák: azaz az adott dolog, jelenség létező legbensőbb
lényege. (pl. az ember legsúlyosabb fogyatékosság esetén is ember)
• attribútumok: valamely jelenség vagy dolog alapvető tulajdonságai, és a modellek, amelyek a
vizsgált téma fontos elemeinek kiemelése, egymással és a hipotézisekkel való összevetése révén
keletkeznek (pl. udvaribolond)
d) fejlődési tendenciái vannak: periodikus, lineáris, koncentrikus, történhet egymással
párhuzamos,esetleg egymást keresztező fejlődési vonalakon
Megismerés
• A megismerés, legyen az hétköznapi vagy tudományos, egymásra
épülő cselekvések sorozata, azaz olyan folyamat, amelyben az
ismeretlen ismertté válik, feltárulnak olyan összefüggések és
ellentmondások is, amelyek hatással vannak az életünkre, a
környezetünkre, a munkánkra, tudományos tevékenységünkre.
• Mi tesz egy vizsgálódást tudományossá?
 Hétköznapi megismerés
• Az élet alapja, nélküle nem tudnánk
megoldani a legalapvetőbb problémákat
sem.
• Tapasztalatokat, információkat gyűjtünk a
világról, és összefüggéseket keresünk a
megfigyeléseink és a tapasztalataink között.
• Nem tervszerű, gyakran szubjektív, ezért
pontatlan is lehet.
• Nem mindig van határozott célja, nem
keresi az okokat, hanem a jelenséget
értelmezi.
• Nem kételkedik a látottakban, nem keresi az
alternatívákat a módszereiben, és nem
„zavarják” az ellentmondások.
• A hétköznapi megfigyelésben a
túláltalánosítás és a szelektív észlelés,
valamint a teljesen logikátlan megoldások
elfogadása is előfordulhat.
Tudományos megismerés
• Gondolatmenete logikus ívet mutat
• Az okokat keresi, módszereiben a
változatosságra törekszik,
• Eredendően kételkedő, ezért az
eredményeket ellenőrzi, az
ellentmondásokat feltarja.
• pontos és több szempontból vizsgálja a
tárgyát
• korábbi tudományos ismereteken alapul
• az adatok forrása fellelhető
• teljes pontossággal ismételhető meg
A tudományos megismerés paradigmái
• Két alapvető tudományos megismerési paradigma (értelmezésünkben:
szemléletmód) alakult ki:
1. hermeneutikai:
• alapja a szemlélődés, vizsgálódás, értelmezés
• Az emberekre és a társadalomra vonatkozó elméletek megismerésére irányul,
• a megértésen alapszik, és a dolgok, jelenségek mögötti magyarázatokat kutatja
• Alapvonása, hogy a „miértekre és a hogyanokra” keresi a választ.
• A megismerési folyamat közben kialakult helyzetnek megfelelően is változtat a tevékenység
irányán, menetén, a kutató személyét a központba helyezi.
• Az elemzések szubjektívek, az eredmények rendszerint nem ismételhetőek meg
2. természettudományos:
• alapja a megfigyelés, mérés, a bizonyító eljárások és a kísérletezés.
• Ennek eredményei – a tapasztalati fogalmak, ítéletek– rendszerezettek, bármikor mások által is
megismételhetőek.
Alapvető következtetési formák
• A tudományos megismerés az előbbi paradigmák vagy azok keveréke
mentén történik, amelyekhez szorosan kapcsolódnak a logikában
alkalmazott következtetési formák.
• Ezeknek több típusa van.
• A gyakorlatban legtöbbször az indukciót és a dedukciót alkalmazzák.
• A kutató által választott megismerési szemléletmódhoz a leginkább
megfelelő következtetési formát kell választani, illetve biztosítani kell
annak dominanciáját.
Induktív következtetés
• A tapasztalati tényekből kiindulva az általános felé haladva vonnak le
következtetéseket. Az egyes eredményekből, adatokból következtetünk az
általános törvényszerűségekre.
• A folyamat a tapasztalati tények megfigyelésével, rendszerezésével indul, ezt
elemzés követi, majd a következtetések levonása történik.
• Az előfeltevéseket (premisszákat) ez a forma következtetésekkel erősíti meg
vagy veti el.
• Ennek során feltárják az általános törvényszerűségeket, és azok tudományos
elemzésével, értékelésével általános érvényű elméleti tételeket (axiómákat)
dolgoznak ki.
• Az eredmények kontrolljának iránya az elméletektől az egyes felé halad.
Az induktivista pulyka
•  Egy pulyka megfigyeli, hogy a pulykafarmon töltött első napján délelőtt 9-kor etették meg.
Két hónapon keresztül megfigyeléseket gyűjt, és észre veszi, hogy még ha találomra
választja is a napokat, mindig 9-kor etetik. Végül indukció által arra jut, hogy mindig 9-kor
fogják etetni. Ezért aztán karácsony este szörnyű megrázkódtatás éri, amikor etetés helyett
levágják.
• Tehát honnan tudhatjuk biztosan, hogy kellő számú megfigyelést végeztünk egy
kísérletben?
• Hogyan kerülhetjük el a pulykát ért megrázkódtatást?
Persze jól tudjuk, mi volt a probléma a pulyka esetében: nem rendelkezett (nem is
rendelkezhetett) a pulykatenyésztő szélesebb körű tapasztalatával, aki a pulyka helytelen
induktivista következtetését helyettesíthette volna egy bonyolultabb, de helyes
következtetéssel, azzal a törvénnyel, hogy a pulyka életében az etetés napjait levágás követi.
• https://www.123test.com/inductive-reasoning-test/
Deduktív következtetés
• A deduktív következtetés során az általános tételből következtetünk az egyedire.
• Nézzük hogyan működik a következtetésnek ez a formája, amikor szillogizmusokat oldunk meg. A
szillogizmus a klasszikus arisztotelészi logika alapformája, amely két olyan állítást (premisszát, előzményt)
tartalmaz, amelyekből egyértelmű következtetést (konklúziót) lehet levonni, tehát a megoldása deduktív
következtetésen alapszik.
• Nézzünk egy konkrét példát a szillogizmusra!
• Minden veréb tollas
• Minden tollas állat madár
• Tehát: minden veréb madár
• A következtetések azonban a premisszákban gyakran csak formailag helyesek, tartalmilag viszont nem
mindig helytállóak. A következő szillogizmus ezt példázza:
• Minden madár repül
• Minden denevér repül
• Tehát: minden denevér madár
• https://www.123test.com/deductive-reasoning-test-figures/
Ismétlés:
• tudományos tevékenységnek három, viszonylag önálló
területét különböztetjük meg:
• a tudományos megismerést,
• a tudományos eredmények kialakítását
• és az ezekkel kapcsolatos tudományos kommunikációt

a tudományos kutatás nem azonos a tudományos megismeréssel

• A tudományos megismerés célja lehet a tudományos kutatás maga.
• A kutatás során a kutató igyekszik új ismereteket szerezni, melyben
segítségére lesznek a tudományos megismerés módjai, eszközei.
• A tudományos megismerés egy olyan módszer, melyet a kutatás
adatgyűjtési, adatfeldolgozási fázisában is alkalmazhatunk.
Tudományos kutatás
• „A tudományos kutatás adott helyen, időben, tudományterületen és
vizsgálati szinten az a tervszerűen végzett, és az adott vonatkozásban
rendelkezésre álló, eddigi tudományos ismereteken alapuló emberi
tevékenység, amelynek célja: új, az eddigi ismeretek rendszeréhez
kapcsolódó (azt kiegészítő, általánosító vagy helyettesítő), adott
területen hosszabb vagy rövidebb távlatban általános érvényű adat,
összefüggés, hatás vagy kölcsönhatás megállapítása,vagy
létrehozása.”
Paczolay Gyula: A tudományos kutatás néhány elméleti és módszertani kérdései. In Bona E. – Farkas J. (szerk.): A
tudomány néhány elméleti kérdése. Akademiai Kiado, Budapest, 1970. Idezi: Dr. Gőcze Istvan: A tudományos
kutatás módszerei. Hadtudományi Szemle, Budapest, 2011/3. 157-158. oldal.
Pedagógiai kutatás
• Célja: hogy új ismeretek feltárásával, pontosabbá tételével, elmélyítésével
hozzájáruljon az oktatás-nevelés, a pedagógiai tevékenység
eredményességének növeléséhez.
• A pedagógiai kutatás ezt a célját a személyiség fejlesztése során érvényesülő
összefüggések, törvényszerűségek feltárásával, a neveléstudomány elméleti
ismeretanyagának fejlesztésével éri el.
• Ezek a törvényszerűségek képezik a pedagógiai kutatás tárgyát.
• Mint minden kutatási tevékenység, így a pedagógiai kutatás is problémák
megoldásának sorozatából áll. A jelenségek közötti kapcsolatokra vonatkozó
feltételezések alapján, e jelenségekre vonatkozóan adatokat kell
gyűjtenünk tervszerű, rendezett módon, ezeket kritikusan értelmeznünk s
elemeznünk kell.
A pedagógiai kutatást tágan kell
értelmeznünk
• A közoktatási intézményekben folyó oktató-nevelő munkán kívül bele
kell értenünk
• az oktatás-nevelés tervezésével, irányításával, ellenőrzésével összefüggő
tevékenységet is.
• Vagyis az iintézményrendszer, a pedagógiai célrendszer, az oktatási tartalom,
az oktatásirányítás, a pedagógusképzés és egyéb a pedagógus-tanuló, a szülő-
gyermek viszonyra közvetlenül vagy áttételesen ható tényezők is tárgyai a
pedagógiai kutatásnak.
Kutatási stratégiák
• A tudományos kutatás sok területet ölel fel, sokféle tárgya, célja lehet,
módszereiben is változatosnak kell lennie, ezért célszerű megvizsgálnunk az
alapvető kutatási stratégiákat.
• A tudományos kutatás során bármely megismerési módszert követjük is, a
tevékenységet kutatási stratégia mentén végezzük, amely azt mutatja meg, hogy
milyen módszerekkel, hogyan jut el a kutató az eredményeihez.
• A stratégiák alapjában abban térnek el, hogy
• milyen kutatói módszereket alkalmaznak,
• hogyan értelmezik a valóságot,
• milyen a megfigyelő és a megfigyelt jelenség viszonya (kívülálló vagy bevont),
• az eredmények ellenőrizhetőek és reprodukálhatóak-e,
• és mi a kérdezés módja
Kvalitatív kutatási stratégia
• Rendszerint valamilyen nyitott kérdésre keresi a választ, annak
felvetésével kezdődik, feltáró jellegű, az indukciót részesíti előnyben, és
rendszerint a megfigyelés, interjú és szövegelemzés által nyert kvalitatív
adatokra alapoz.
• A probléma okait és összefüggéseit kutatja. A kutatás közben is
változtatja a folyamatot, ezért jelentős szerepe van benne a kutatók
kreativitásának, analizáló, szintetizáló képességének. Alkalmas nagyon
egyedi jelenségek értelmezésére, és az okokat és motivációkat is kutatja.
• A végeredményt rendszerint esettanulmányszerű kialakításban teszi
közzé.
Kvantitatív kutatási stratégia
• Ez a kutatási forma a téma változóira vonatkozó feltételezésekkel kezdődik,
melynek igazolására vagy elvetésére valamilyen számadatokat hozó
adatgyűjtési módszert választanak.
• Jellemzően olyan témák kutatásában alkalmazzák, amely könnyen köthető
valamilyen számértékhez, és az ezzel kapcsolatos feltételezéseket méréssel,
teszteléssel, kísérlettel stb. próbálják meg alátámasztani.
• Alkalmazásakor a kutatás lényege értékek, mutatók, mérőszámok gyűjtése a
kutatott témakörben, és azokból törvényszerűségek, következtetések levonása,
összefüggések felfedezése.
• Inkább a kevésbé egyedi, de nagyszámú esetek elemzésére alkalmas.
• A leggyakoribb stratégiai formák a leíró, a kísérleti és a korrelációs stratégia.
• Leíró stratégia: a valóság adott területét, elemét mutatja be, anélkül, hogy
vizsgálná az okokat, összefüggéseket, vagy megváltoztatná a körülményeket.
• A kísérleti stratégia: pontos mérések révén keresi az összefüggéseket,
melyben a kutatók mindent pontosan ellenőriznek, kontrollálnak, nem a
mennyiségre, hanem az adatok mélységére és minőségére koncentrálnak. A
kutatás tárgyára a körülmények változtatásával hatást gyakorolnak, és azt
elemzik, hogy az hogyan reagál a megváltoztatott
viszonyokra.Költségigényessége miatt elsősorban az elméletileg már igazolt
hipotéziseket teszteli, az adatokat statisztikai módszerrel dolgozza fel.
• A korrelációs stratégia: azt mutatja meg, hogy összefüggnek-e a dolgok
egymással, és ha valami összefügg, akkor ez az összefüggési viszony milyen
irányú és milyen erősségű. Sok adattal dolgozik, nagy területet ölel fel, de
nem nagy mélységben, több magyarázatot is lehetővé tesz. A mennyiségi
összefüggéseken túl a tradicionális módszerek megőrzésére koncentrál.
• Annak kiválasztása, hogy melyik stratégia alapján történik a kutatás,
rendszerint függ:
• az adott témától,
• a kutató megismerési szemléletmódjától,
• a kutatási körülményektől és lehetőségektől,
• a kutatást végzők ismereteitől,
• kutatói attitűdjétől,
• a kutatás típusától
• Gyakran alkalmazzák keverve őket.
Példák
• A következő példákon keresztül érzékelheted, hogy milyen kutatási problémák feltárására
alkalmas a kvantitatív, illetve a kvalitatív stratégia:
Inkább kvantitatív kutatási stratégiát igénylő kutatási témák:
• Mi jellemzi a serdülők egészséghez és droghasználathoz kapcsolódó attitűdjeit?
• Hogyan kategorizálják a természetes vizuális ingereket egészséges emberek és agnóziás
(tárgyfelismerési zavarral küzd) betegek?
• Hogyan változik az emlékezeti teljesítmény figyelmi megosztás mellett?
Inkább kvalitatív kutatási stratégiát igénylő kutatási témák:
• Mi jellemzi a skizofréniás betegek fantázia világát?
• Az utánzásos tanulásnak milyen fajtái figyelhetőek meg állatkertben élő csimpánzok körében?
• Hogyan élik meg a társadalmi előítéletességet serdülőkorú roma fiúk és lányok ?
Feladat:
A) Állapítsák meg és indokolják, hogy az alábbi kutatási témákhoz inkább a kvantitatív, vagy
inkább a kvalitatív kutatási stratégia illik-e!
• Milyen tényezőknek és hatásoknak tulajdonítják a frissen felvett gyógypedagógus
hallgatók pályaválasztásukat?
• Mi jellemzi a kamaszkorú tanulásban akadályozott tanulók mobiltelefon használati
szokásait?
• Milyen sajátosságai vannak az óvodáskorú autista gyermekek tárgyhasználatának?
• Milyen különbségek vannak tanulási zavarral élő középiskolás lányok és fiúk karrier
vágyaiban?
• Mennyire sikeres egy hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók számára szervezett
országos program?
• Hogyan élik meg a fiatal felnőtt látássérült nők fogyatékosságukat?
Feladat
B) Keressenek a GYOSZE folyóiratban egy-egy olyan kutatást, amelyik
tisztán kvantitatív, tisztán kvalitatív, illetve vegyes kutatási stratégiát
alkalmazott!
https://epa.oszk.hu/html/vgi/kardexlap.phtml?id=3047
Felhasznált irodalom
• Hornyacsek Julia (2014.) A tudományos kutatás elmélete és
módszertana. Szakkönyv tudományos munkát végzők és doktori
tanulmányokat folytatók számára. (1-3. fejezet) Nemzeti Kozszolgalati
Egyetem Hadtudomanyi es Honvedtisztkepző Kar, Budapest.
https://hhk.uni-nke.hu/document/hhk-uni-nke-hu/Teljes%20sz%C3%B
6veg!.pdf