Készítette:

Máté Márta

A viselkedésmodifikáció alkalmazása: autizmus, figyelemzavar-hiperaktivitás

" Az autizmus túlélési, illetve viselkedési stratégia. Az érintett személyek megpróbálnak az

őket körülvevő valóságban eligazodni. Megpróbálnak a külvilág elvárásainak eleget tenni,
erre azonban képtelenek. Ezért alakul ki náluk az a fajta jellegzetes és egyben minden
embernél mégis más formában megjelenő viselkedésforma, amivel belső biztonságukat
próbálják megőrizni a külvilággal szemben. "
(Dr. Bánffy Eszter)

A viselkedésmodifikáció, illetve terápia olyan - pszichikus problémák enyhítésére

irányuló - kezdeményezés, amely azon az előfeltevésen nyugszik, hogy ezek a problémák
vagy a tanult, helytelen viselkedésmintát, vagy a megfelelő viselkedésminta fogyatékosságát
fejezik ki.
A viselkedésmodifikáció behaviorista megközelítése szerint kétféle értelmezés létezik,
az egyik a probléma okának, megoldásának keresésére irányul, míg a másik pedig a
beavatkozásra.
A probléma központú értelmezésnek négy lépése van, a probléma objektív definiálása,
a hipotézisek definiálása a megfigyelések értelmezésére (csak adatokon alapulnak), a
hipotézisek tesztelése (szisztematikus változtatásokkal), illetve a kimenetel értékelése
(objektív mérhetőség). A folyamat lényege tulajdonképpen a probléma megelőzése. A
problémás viselkedésnek különböző kritériumai vannak Zarkowska és Clements (1994)
megközelítése szerint:
 Maga a viselkedés vagy a viselkedés súlyossága nem felel meg az egyén életkorának,
illetve fejlettségi szintjének.
 A viselkedés veszélyes akár a személyre, akár másokra nézve.
 A viselkedés jelentős hátrányt jelent, mert interferál új készségek elsajátításával, illetve
kizárja a személyt fontos tanulási lehetőségekből.
 2

 A viselkedés jelentős stresszt jelent azoknak, akik a személlyel élnek, mert nem
elfogadható mértékben károsítja életük minőségét.
A kritériumok bármelyikének jelenlétekor viselkedésproblémáról beszélünk.
A probléma okának keresését, megoldását a STAR modellen keresztül szemléltethetjük. A
STAR tulajdonképpen egy mozaikszó, amelynek tagjai a modell összetevőit jelölik. Az S -
Settings azokat a körülményeket jelenti, amelyeknél előfordul, megjelenik az adott probléma
(helyszín, pszichés körülmények, fizikai klíma). A T - Triggers azokat a kiváltókat jelenti,
amelyek lehetnek események, ingerkombinációk, amelyek közvetlenül kiváltani látszanak a
problémás viselkedést. Az A - Actions a cselekedetek, viselkedések pontos, objektív leírását
jelenti, amelyben különös jelentőségűek az intenzitás, időtartam, illetve a gyakoriság. Az R -
Results, azaz az eredmények jelentenek minden olyan eseményt, amelyek a viselkedést
követik. A STAR modell egy bonyolult analizáló rendszer, amelynek segítségével
megfigyelhetjük, illetve elemezhetjük az adott viselkedést.
A behaviorista megközelítés másik értelmezése a beavatkozásra irányul, amelyen a
klasszikus viselkedésmodifikáció építőköveit, technikáit értjük. Ezek a következők:
 Deszenzitizáció: Ez a módszer különösen a fóbiák területén bizonyult hatékonynak,
sikeresnek. A páciensnek a kezelés, terápia kezdetén egy szorongáshierarchiát kell
összeállítania. A terapeuta előbb a leggyengébb izgatottságot kiváltó szorongással
szembesíti páciensét. Amennyiben az izgatottság a reciprok beidegzés elve szerint
feloldódik, akkor a terapeuta továbblép a szorongáshierarchián, és végül eléri a
szorongáskiváltó inger és az érzelmi reakció közötti kondicionált összekapcsolás
feloldását. A pácienst általában egy relaxációs tréningbe is bevonják eközben. Ha a
deszenzitizáció nem sikeres, akkor kiegészülhet elárasztással, illetve modellálással.
 Elárasztás (flooding): A viselkedésterápia azon módszere, mikor a kiváltó inger teljes
intenzitásában, illetve gyors egymásutánban jelenik meg. Gyermekeknél általában nem
alkalmazzák, fontos szerepe van a terapeuta tapasztalatának. Lényeges tudni, mi a félelem
oka.
 Modellálás: Ennél az eljárásnál tulajdonképpen az történik, hogy a fóbiával rendelkező
személy számára valaki, egy ismerőse, barátja megjeleníti a fóbia tárgyát. Autizmussal
élőknél kevésbé jól használható, hiszen nem képesek az obszervációs tanulásra.
 Prompt: A prompt fizikai segítség adása az érintett személynek, egyfajta támogatott,
vezetett kommunikáció, amelynek lényege, hogy a tanulási fázis végén el kell
halványítani. A technika alkalmazása közben nem történik verbális kommunikáció, csak a
másik egyén testének kiterjesztése. Fontos, hogy ne legyen mellette másik inger, mert
 3

megzavarhatja a folyamat kialakulását. Nagyon hatékony technika, amelyet különösen új

készségek tanításakor alkalmazhatunk.
 Operáns viselkedésmódosítás: Ezt a technikát általában akkor alkalmazzuk, amikor egy új
készséget szeretnénk felépíteni már meglévő mozdulatokból. A technika legfontosabb
eleme a jutalmazás, amely egy megerősítési forma. Cél a lehetséges motivációs bázis
feltérképezése, azaz hogy miért érdemes mást csinálni. A jutalom lehet étel, tárgy, de akár
egy tevékenység is. Nagyon fontos a jutalmazásnál a precíz időzítés.
 Kioltás: Ez a technika a feltételes reakció gátlására épül. Általában akkor működőképes,
amikor a problémás viselkedés oka ténylegesen a figyelem felhívása. Veszélyeztető
viselkedések esetében nem alkalmazható. A technika alkalmazása során először a
viselkedés fokozottabban jelentkezik, ezért szükség van alternatív viselkedésformák
felkínálására is.
 Környezetváltoztatás: Ez a technika a legegyszerűbb megoldások egyike, amikor is a
személyt kiemeljük jelenlegi környezetéből, és egy számára ismeretlen közegbe helyezzük
a viselkedés lezajlásának idejére. Ez a ma már nem használatos technika veszélyeket rejt
magában.
 Utánzás: Az utánzás során modelleket biztosítunk az egyének számára. Általában új
készségek tanulásánál alkalmazzuk, bár autizmussal élőknél kevésbé hatékony.
 Zsetonrendszer: A módszer alkalmazása során eltávolítjuk a közvetlen jutalmazást. Ez azt
jelenti, hogy a foglalkozás végén a zsetonok valódi jutalomra válthatóak be. Lényeges,
hogy a tárgyi jutalmat minden esetben kísérje szociális megerősítés.

Autizmus specifikus módszerek (Autizmus Alapítványnál használatosak)

1. Kommunikáció: Autizmussal élőknél a kommunikációtanítás az Autizmus Alapítványnál a

képkártya csere módszerével történik (PECS - Picture Exchange Communication System),
amelyet a boardmaker nevű program segítségével tanítanak a gyermekeknek. Ez a
módszer tulajdonképpen egy szimbólumgyűjteményre épül, amely rövid, konkrét vizuális
segítséget nyújt az autizmussal élőknek. Erre azért van szükség, mert az autizmussal
élőknél az inger túlszelektivitás miatt nem hangsúlyos a verbalitás. Ezzel a programmal a
képekhez szavakat társítanak, ezzel elősegítve az adaptált nyelvi inputot. Mivel az
autizmussal élőknél nem jelennek meg a kommunikáció funkciói, ezért meg kell tanítani
őket a nyelv szociális módú használatára, illetve a szociális készségek fejlesztésére.
 4

2. A saját viselkedés ésszerű, gyors adaptív megszervezése: Az önállóság, illetve a

kompetencia érdekében az Alapítvány munkatársai forgatókönyveket, szkripteket
biztosítanak az autizmussal élők számára. Ezek megértését folyamatábrákkal, leírásokkal
segítik elő. Ez az eljárás tulajdonképpen a szociális történetek módszere, amely direkt,
forgatókönyvszerű tananyag és a megértés, illetve a használat tanítása áll a központjában.
A program során az emberi arckifejezések értelmezését is tanítják.
3. Együttműködés elérése: A kommunikáció, illetve az operáns viselkedésmódosítás
alkalmazásával próbálnak egyfajta együttműködést kialakítani. Ebben segítségül hívják a
jutalmazásos technikát, amikor is külső, illetve szociális megerősítőket alkalmaznak. Ez a
kapcsolattartás merev és mesterséges koncepciókra épül, és fáradtságos munkával jár.

A Flóra Alapítvány

A Flóra Alapítvány 1992 - ben szülői kezdeményezésre kezdte meg tevékenységét. Az

Alapítvány célja az autista, autisztikus és halmozottan sérült gyermekek és fiatalok rendszeres
és folyamatos fejlesztése Bánffy módszer szerint. Ez az egyetlen hely Magyarországon, ahol
Bánffy módszerrel történik a terápiás fejlesztés Dr. Bánffy Eszter engedélyével és szakmai
támogatásával. Az Alapítvány megcélozza a gyermekek fejlesztését, hosszú távon, lehetőleg
véglegesen családban maradását, az alapvető önellátás megtanítását, a családi
munkamegosztásban történő részvételt.
A komplex érzékelést és észlelést fejlesztő terápia tudományosan megalapozott ismereteken
nyugszik.
(1) - Az észlelés, mint a fejlődés alapfeltétele: Az ember észlelési rendszere egységes,
amelyben az egyes érzékszervek szorosan együttműködnek. Minél jobb az
együttműködés, annál nagyobb biztonságban érzi magát az érintett személy, és annál
biztosabban tud a világgal és a valósággal érintkezni. Az érzékelés és az ingerek
rendszerezésének képessége elengedhetetlen feltétele a tanulásnak, és ezzel együtt a
személyiség változásának, érésének.
(2) - Az egyértelmű struktúra biztonságot ad: Az ember biztonságérzetét mindig a tér -
amelyben él - és a valóság - amely körülveszi - struktúráltsága adja. Ezen keretek között
lehet a szabad tereket keresni, megtalálni, használni és kreatívan formálni. Ahogyan a
teret struktúrálni kell ahhoz, hogy nőni és fejlődni lehessen, ugyanúgy az idővel is ezt kell
tenni. A terápia egyik alapja az individuális időérzet, a ritmusérzék, az időtartam és az
állandóság érzékelés képességének fejlesztése, rendszeressége és beépítése.
 5

(3) - A feszítés és lazítás ritmusa: A természetben az éjszakák és a nappalok váltakozása

megfelel az emberi életben a cselekvés és pihenés váltakozásának. Ennek mintájára
kerültek be a terápiába relaxációs, szuggesztiós, és imaginációs módszerek. Az ingerek
helyes felvételének, feldolgozásának és megválaszolásának, azaz az eredményes
tanulásnak feltétele a személy koncentráló és relaxáló képessége, valamint az a képesség,
hogy ezeket tudatosan végre tudja hajtani, és a szituációnak megfelelően vagy az egyiket,
vagy a másikat alkalmazni. Az élet minden aktív fázisához szükséges a passzív
regeneráció és minden regeneráló fázis feltétele az aktívnak.
(4) - A fejlődés előrehaladása: A fejlődés időszakonként bekövetkező, hirtelen, változások
formájában történik, egymásra épülő, lépcsőzetes sorrendben. Egyetlen lépcsőfokot sem
lehet kihagyni vagy átugorni.
(5) - A kommunikáció: Az észlelésfejlesztés egyik lényeges törekvése a beszédkárosodás, a
fogalomképzés, a passzív és aktív szókincs, és a beszédértés javítása. A nyelv és a beszéd
fejlődése az észlelésen keresztül történik. A mozgáson és motorikus munkán keresztül
minden érzékszervünk, illetve egész testünk különböző ingereket szállít agyunkhoz.
Ezeket az ingereket feldolgozzuk, és szóbeli fogalmakká alakítjuk át. A gyermek
fejlődése során lesznek a különböző érzetekből generalizált fogalmak, majd később átvitt
értelemben használt fogalmak.
A komplex érzékelést és észlelést fejlesztő terápia gyakorlati megvalósítása: A
terápiát mindig csoportban végzik (alkalmanként 6-7 gyermek), mivel a csoportban végzett
munkán keresztül nagyobb a motiváció, és a szociális interakció jól fejleszthető. A csoport
már önmagában is terápiás eszköz. Hetente minimum egy egész munkanapra van szükségük
ahhoz, hogy egy terápiaegységet megvalósítsanak. Minden gyermek egy terapeutával
dolgozik együtt. Ez az egy gyermek, egy segítő kapcsolat teszi lehetővé, hogy a gyermekek
egyéni adottságait figyelembe vehessék. A terápiás program végrehajtásáról jegyzőkönyvet
vezetnek, amelyből nyomon követhető a gyermek fejlődése, összeállítható a további terápiás
program. Elméleti és gyakorlati képzést is kapnak az itt dolgozók, illetve kéthetente szakmai
megbeszéléseken vehetnek részt. Az év közben végzett fejlesztő munka mellett a terápiához
szervesen kapcsolódnak a bentlakásos táborok, intenzív hetek.
A terápiás program elemei:
 Relaxáció (zenei ráhangolódás, progresszív relaxáció, légzés, imagináció)
 Bazális észlelési rendszer-vesztibuláris rendszer, proprioceptív rendszer, taktilitás
 Testkontroll (nagy és finommozgások koordinációja)
 Testséma (test térben és időben történő tudatos és tudattalan észlelése)
 6

 Lateralitás (oldaliság, dominancia) és praxis (célirányos és megtervezett cselekvések)

 Intermodalitás
 Beszédkészség fejlesztése, hangfrekvenciák differenciálása
 Koncentráció, figyelem, tanulási képességek fejlesztése
 Beszédfolyamat fejlesztése

Egy újabb módszer a SONRISE nevet viseli, és az Egyesült Államokból származik.

Feltételezése, hogy az autizmus, illetve autisztikus zavar felismerésében az életkornak döntő
szerepe van, azaz már három éves kor alatt is felismerhető. A módszer lényege az elfogadáson
alapul.

Irodalomjegyzék

- László Zs. : Az örökmozgó gyerek. Ton-ton könyvek, Létkérdések sorozat, 1997

- Schopler, Eric: Szakemberek és szülők kiképzése autisztikus gyermekek tanítására,
Fordítás: MTA- Soros Alapítvány, Autizmus Kutatócsoport, kézirat
- Autizmus Alapítvány munkatársainak előadásai (Stefanik Krisztina), személyes
beszámolói
- Flóra Alapítvány kiadványa, 2003