Szenzoros Integrációs terápia

Elmélet és gyakorlat a terápia

megismeréséhez
A terápia hatásmechanizmusa

A probléma meghatározása, felismerése

Az adott szituáció tisztázása

A terapeuta és a kliens közötti
kapcsolat, interakció
A kezelés menete, várható
következmények
Az egyén lehetőségeinek bevonása,
tartalékainak mozgósítása
 A terápia hatótényezői

A kivitelezendő gyakorlatokon keresztül

a teljesítményjavulás elérése
A terápiás eszközök használata
Technikai eszközök használata
A környezet /fizikai, szociális/
megváltoztatása
Fejlesztések a szenzoros és mozgásos
készségek megszerzésére és
megtartására
Terapeuta-gyermek interakció /Terápiás
kapcsolat/
A gyermek fejlettségi szintjének megfelelő
foglalkozások
Szenzoros szempontból jól megszervezett
környezet / Megfelelő terem, terápiás
eszközök/
A terápiás tevékenységekbe rejtve feladatok
/játékok!/, amelyek a szenzoros rendszert
szabályozzák
A szenzoros integráció prolémáját
jelző tünetek
Önálló öltözködés A cipő felhúzása és levétele, a cipőfűző
bekötése és kibontása, nadrág, pulóver fel-és levétele, ing, blúz,
kabát begombolása
Étkezés Elsősorban az evőeszközök használatakor, kés és villa
használata, a kenyér megkenésekor, szalvéta használatakor, a
tízórai ki és bepakolásakor, az italos flakonok kinyitásakor, narancs
pucolásakor, a csomagolás kinyitásakor és visszazárásakor
Tisztálkodás Probléma körömvágáskor, hajmosáskor,
fésülködéskor, hajvágáskor, fogmosáskor, orrfújáskor,
szobatisztaság kérdésében
Játék és feladatvégzés közben Ügyetlenség a konstrukciós
játékok esetében, társasjátékok esetében, a labda elkapásakor,
dobásakor
A kommunikáció területén Nehézség a kapcsolat felvétele
és megtartása során
Szabadidő eltöltése során Ötlettelenség, kapcsolatfelvétel
hiánya
A fejlődés és a terápia kapcsolata

Patológiás fejlődés
Terápia (Diagnosztizált betegség ICD-10 vagy
DSM-IV)
Normáltól eltérő fejlődési
menet (SzI-diszfunkció)

Károsító
Normál (egészséges) tényezők
fejlődési menet

1. számú ábra A terápia hatása a fejlődésre, Borchardt, 2005.

Oki háttér:

A szenzoros integráció zavara esetén nem tudunk

egyetlen okot megnevezni, így az oki háttér gyakran
tisztázatlan marad. A szenzoros feldolgozás zavarának
kialakulásában több ok állhat egyszerre a háttérben. A
multifaktoriális oki hátteret a fejlődést befolyásoló tényezők
együttesen adhatják /Schaefgen 2002a/:
- genetikai tényezők
- terhesség alatti komplikációk
- születés során fellépő komplikációk
- gyermekkori betegségek
- agysérülések /balesetek, oxigénhiányos állapot/
- fejlődési rendellenességek
- családi tényezők / családtag betegsége, anya
halála/
- nevelési problémák /szabályok nélküliség/
 DSM IV. kódjai

KódszámNév
315 Tanulási zavar
315.4 Koordináció-fejlődési zavar

299.10 Gyermekkori dezintegrációs

zavar
7. számú táblázat: Forrás: BNO-10
zsebkönyv, 2002.
A fogyatékossági folyamat 1980.

Betegség, baleset,
rendellenesség, környezet,
szokások

Károsodás

Fogyatékosság

Rokkantság

2. számú ábra: A fogyatékossági folyamat (EVSZ, ICIDH 1980.)

 A fogyatékosság folyamata
MEGHATÁROZÁSOK

Az egészség viszonylatrendszere:

A testi funkciók a szervezet rendszereinek élettani funkciói (beleértve a pszichés funkciókat is).

A test struktúrái a test anatómiai részei, mint pl. a szervek, a végtagok és azok alkotórészei.

A károsodások problémák a test funkcióiban vagy struktúráiban, pl. jelentős eltérés vagy veszteség, hiány.

A tevékenység egy feladat vagy cselekvés végrehajtása az egyén által.

A részvétel közreműködés egy élethelyzetben.

A tevékenység akadályozottsága nehézség, amit az egyén a cselekvések

végrehajtása során tapasztalhat.

A részvételi korlátozottság probléma, amit az egyén tapasztalhat

az élethelyzetekben történő közreműködése során.

A környezeti tényezők azt a fizikai, társadalmi és attitűd jellegű környezetet jelentik, amelyben az emberek
léteznek és életüket élik.
Fogyatékosság folyamata 2001.

Kóros egészségi állapot

(rendellenesség vagy betegség)

Testi funkciók
és testfelépítés Részvétel
Tevékenység

Környezeti tényezők Személyes tényezők

3. számú ábra: A fogyatékosság 2001. értelmezése (EVSZ, ICF 2001)

 FNO 2003.

Nem klasszifikált diagnózis

Testfelépítés és testi Csökkentértékű

funkcióképek részvétel
Csökkent teljesítő
képesség

Pozitív: Csoportba integrált Pozitív: aktív marad

Negatív: nem elfogadott szerep Negatív: kimarad

4. számú ábra, FNO, 2003.

 A terápia

Amnézis
Klienssel, környezetével

Probléma meghatározás
A probléma meghatározás további
pontosítása
A terápia hatékonyságának
felülvizsgálata

Diagnózis
Szindróma vagy eredet szerinti okok
Lehetséges terápiás módok

Terápia

19. számú ábra : A diagnosztizálás és a terápiás folyamat /Mattingly, Fleming, 1994./

Tünetek, ismertetőjelek és megfigyelési szempontok, a szenzoros

integrációs zavar diagnosztizálásához /9. számú táblázat/

1. Ügyetlenség a mindennapos tevékenységvégzés során /gyakran

megbotlik, támaszkodik/
2. Bizonytalan testtartás, /gyakran elesik, ülve, vagy fekve játszik inkább,
nem szeret rollerezni, biciklizni
3. Hiányos tevékenységrepertoár /sok fáradságba kerül új mozgássor,
tevékenység megtanulása, tevékenységek gyakori ismétlése, kevés variáció
a játék során/
4. Céltalanság /gyakran unatkozik, nem tud mit kezdeni magával, kevés
ötlete van/
5. Szokatlanul túlérzékeny reakciók /különböző szagokra, hangokra és
anyagokra Pl. ruhák, cipő, víz, krém/ vagy éppenséggel egyáltalán nem is
reagál ezekre az ingerekre.
6. Szokatlanul magas vagy alacsony aktivitási /éberségi/ szint, ami nem
felel meg az adott szituációnak
7. Impulzivitás, kevés önkontroll
8. A téri és időbeli tájékozódásban nehézségek
9. Nehézség a helyváltoztatás és a szituációk megváltozása során , kevés
rugalmasság
10. Nehézségek a társas érintkezés, kommunikáció során
11. Nehézség a különböző ingerek megkülönböztetése során
 Rövid összegzés
A szenzoros integráció főbb nézőpontjai a fejlődés szempontjából

A szenzoros integráció a normál fejlődés része.

A szenzoros integráció szenzomotoros aktivitáson keresztül fejlődik.
A szenzoros integráció az alapja: - a testtartásnak és mozgásnak
- a testséma fejlődésének
- a téri és időbeli tájékozódásnak
- a kognitív és érzelmi fejlődésnek
- a tevékenység tervezésnek és kivitelezésnek
- a tanulásnak
Az integrációs folyamatok megtalálhatóak:
-a szenzoros rendszerek között
-a testrészek között
-a központi idegrendszer alkotórészei között
-a jobb és bal agyfélteke között
A szenzoros integráció tartalmaz:
- neuropszichológiai
- szenzomotoros
- kognitív
- érzelmi folyamatokat

14. számú táblázat: Forrás: Schaefgen, 2002a nyomán

 A SZI és az idegrendszer

Szenzoros
rendszer
Az
Tanulási érzékszervi
folyamat feldolgozás
Intelligen- neurobio-
cia kémiája,
Idegsejtek hálózatának működése Neurotransz
mitterek

Szenzoros
feldolgozás és
integráció
kivitelezése
8. számú ábra. Szenzoros
integráció és az igedrendszer
 Az észlelés folyamata

Külső valóság,
Észle
lés Külvilág Észle
lés

Belső világ

9. ábra, Az észlelés, amely kapcsolatot biztosít a külvilág és bensők között Becker, 2005.
 Az SZI folyamata
Kognitív
Testkép kontroll Külvilág belső
Szenzoros Mozgásos reprezentációja
Integráció válasz
Központi
Idegrendszer
Érzelmi
kontroll Eredmény,
Input output

Mozgásos
Szenzoros ingerlés KÖRNYEZET tevékenység
Perifériás idegrendszer „viselkedés”

9. számú ábra, A szenzoros integráció folyamata, Borchart,2005.

 Fekete doboz

Input Integráció Output

Amit: Érzünk Figyelem

Látunk Motiváló Tudás
Hallunk Aktiváló Tanulás
Ízlelünk Moduláció Interperszonális
Szaglunk Összekapcsolódás együttműködés
Tapintunk Megfeleltetés Együttműködés a
Kognitív és szellemi környezettel
feldolgozás Mozgás
Megfelelő motoros válasz
Tudatosság
Önkontroll
Érzelmek

Ahogy mozgunk:

Testtartás és mozgás

Visszajelzés

5. számú ábra A szenzoros integráció menete /Borchardt, 2005./

 Szenzoros feldolgozás elmélete

Szenzomotoros Személyiség Játék és tanulás

fejlődés fejlődés fejlődése

Alaklélektan
Érzékelés pszichológiája Tanuláselmélet
Neurológia Kognitív pszichológia
Neuropszichológia Fejlődés lélektan

Gyógypedagógia
tudomány

6. számú ábra A gyógypedagógia tudomány és a határterületei Roley/2004/ nyomán

 A szenzoros rendszerek

1. proprioceptív rendszer
2. taktilis rendszer
3. vesztibuláris rendszer
4. olfaktorikus rendszer
5. gusztatorikus rendszer
6. auditív rendszer
7. vizuális rendszer
oipoőlőp Idegrendszer

Központi Perifériás
idegrendszer idegrendszer

Vegetatív idegrendszer
Agy Gerincvelő Szomatikus
Szimpatikus és paraszimpatikus

Elő agy Középagy agy Hátsó agy

Telencephalon Diencephalon Metencephalon Myelenncephalon

Neocortex Basalis ganglion Thalamus Hypothalamus

Frontális lebeny
Limbikus rendszer
Temporális lebeny

Parietális lebeny

Occipitális lebeny

10. számú ábra, Az idegrendszer felépítése Kahle 1996.nyomán

 Az egyén reagálása, viselkedése

Felső agykérgi folyamatok, kognitív folyamatok

Érzelmi feldolgozás

Érékelés rendszere, jutalmazás

A szervezet homeosztázisa Érzékelés, terápiás

lehetőség

A külvilág hatásai

11. számú ábra: A szenzoros integrációs terápia, mint befolyásoló tényező /Damasio,1999./
Szomatoszenzoros modalitások
A modatitás neve Jellemzője
Taktilis érzékelésA testfelületen keresztül
különböző mechano-receptorok és szabad
idegvégződések általi érzékelés.
PropriocepcióÉrzékelés az izmokban,
inakban és izületekben található szabad
idegvégződések által.
Hőmérséklet érzékelésÉrzékelés szabad
idegvégződések által.
Fájdalom érzékelésÉrzékelés szabad
idegvégződések által.
 Az egyensúly

Telencephalon
Input Output
Felszálló pályák Multiszenzoriális Leszálló pályák
(érzékelő) információs központ (mozgató)

Vesztibuláris és auditív Szemmozgás szabályozás

információk Vesztiburális magok Látótér stabilizáció

Agytörzs
Vizuális információk
Kisagy A test egyensúlyozásnak
képessége
Proprioceptív Izomtónus szabályozás
Formatio retikuláris
információk

12. számú ábra, Az egyensúly szabályozásának folyamata, Borchardt, 2005.

 A szaglás

Érzelmi Szenzoros Kognitív

összetevők megkülönböztetés összetevők,
(limbikus Emlékezet
rendszer, (Hippocampus)
orbitofrontalis
lebeny)

Bulbus olfactoris

Orr - nyálkahátya

13. számú ábra: A szagló rendszer három kiegészítő tényezője: Megkülönböztetés, érzelmi és
kognitív tényezők, Borchardt, 2005.
 Szenzoros ingerlés Input
Ingerfelvétel, megkülönböztetés

1Lépcsőfok
Thalamus (közti agy) Az érzékelési feldolgozás
Érzékelő agykérgi rész (parietális lebeny) (integráció) megkülönböztetés,
intenzitás és minőség
Az amygdalán
keresztül
2Lépcsőfok
Asszociációs agykérgi rész (Parietális)
Megkülönböztetés és moduláció

Hippocampuson
keresztül 3Lépcsőfok
Ingervezetés értelmi és érzelmi
Limbikus Prefrontális, előmozgató kontroll
rendszer agykérgi rész
4Lépcsőfok
Ingervezetés és kivitelezés
Bazális ganlion Kisagy
5Lépcsőfok
Integráció, kivitelezés

Előmozgató agykérgi rész

(koordináció) Output
Mozgató agykérgi rész
(A tevékenység megfelelő
kivitelezése)

14. számú ábra: A szenzoros feldolgozás neuropszichológiai lépései, Borchardt, 2005.

 A Thalamus szerepe

Neokortex

Látás
Thalamus

Szaglás/Ízlelés Hallás

Gericvelő
Tapintás,
Bőrfelületi érzékelés
Pl. hőmérséklet, nedvesség
mélyérzékelés
Pl. nyomásérzékelés

15. számú ábra A Thalamus kulcsszerepe a szenzoros integrációban, Schaefgen 2002. nyomán
 A szenzoros rendszerek és
jellemzőik
A dolgozatból 61.old
 A limbikus rendszer

Kognitív folyamatok, emlékezet

Limbikus rendszer

Önálló működés,
Érzelmek, érzelmi szabályozás Hormonális szabályozás

17. számú ábra: A Limbikus rendszer funkciói, Schaefgen, 2002b.

 Premotorikus agykérgi terület Asszociációs agykérgi terület

Érzékelő agykérgi
Mozgató agykérgi terület
terület Premotorikus agytörzsi rész

Intermediális gerincvelői
rész

Mozgató agytörzs rész Reflexek Érzékelő agytörzsi rész

Gerincvelő motoros része, Érzékelő gerincvelői rész

elülső szarv hátulsó szarv

Mozgató szakasz Érzékelő receptorok

A környezetben történő változások, mozgások

18. számú ábra, A mozgásszervezés és a szenzoros feldolgozás összekapcsolódása /Borchardt, 2005./

 A vizsgálati módszerek

Dolgozat 72.old
 Vizsgálati eljárások
1.2. SZI vizsgálatának módszerei
1.2.1. Nem sztenderdizált eljárások
- Sensory Sensitivity Checklist /Ayres & Tickle, 1980/
- Evaluation of Sensory Processind / Johnson-Ecker & Parham, 2000/
- Infant Toddler Symptom Checklist /deGangi, 1995/
- Viselkedés megfigyelések

1.2.2. Részben sztenderdizát módszerek

Klinikai megfigyelések a szenzoros integrációhoz /Borchardt, Kradolfer & Borchardt
2003/
Célzott megfigyelések /Schaefgen, 1995/97/
Szenzoros profil /Dunn, 1999/
1.2.3. Sztenderdizált eljárások

- SCSIT / Southern California Sensory Integration Tests / Dél-kaliforniai szenzoros

integrációs teszt, Ayres, 1972/
- TSI, Test of Sensory Integration /DeGangi-Berk /
- TSFI Test of Sensory Functions in Infants,
- SIPT, Sensory Integration and Praxis Test, Szenzoros Integrációs és Praxis Teszt /
Ayres, 1989/
SCSIT /Dél-Kaliforniai SZI Teszt/
Főcsoport Alteszetek
I. Vizuális percepció 1. térbeli vizualizáció
2. figura-háttér percepció
3. térbeli pozíció
4. mintamásolás
II. Szomatoszenzoros percepció 5. kinesztézia
6. manuális formapecepció
7. ujjazonosítás
8. grafesztézia
9. taltilis inger lokalzáció
10. kettős taktilis percepció
III. Motoros teljesítmények 11. posztura utánzás
12. bilaterális motoros koordináció
13. állás-egyensúly
14. motoros pontosság
Be nem sorolható altesztek 15. testközépvonal keresztezésének tesztje
16. jobb-bal diszkrimináció
17. posztrotatorikus nysztagmus
21. számú táblázat: Az SCSIT szubtesztjei
TSI-DeGangi-Berk 2-5 éves kor

I. A poszturális /testhelyzeti/ kontroll Magába

foglalja a nyak, a törzs és a felső végtagok
stabilitásához szükséges antigravitációs poszturák
vizsgálatát.
II. A bilaterális motoros integráció A
testközépvonal átlépésének, a gyors uni és
bilaterális kézmozgásoknak és az egymástól
független törzs és karmozgásoknak van jelentős
szerepük.
III. Reflexintegráció Amelyben az
aszimmetrikus tónusos nyaki reakció négykézláb
helyzetben történő felvétele a döntő tétel.
22. számú táblázat: A TSI vizsgálati területei
 TSFI 0-2 évesek

1. mélynyomásra való reaktivitás

2. adaptív motoros funkciók
3. vizuális-taktilis integráció
4. az okulomotoros kontroll
5. a vesztibuláris ingerekre való
érzékenység
A szenzoros integráció rendellenes működésének vizsgálati
területei az SCSIT vizsgálóeljárás alapján

Szomatoszenzoros-motoros tervezés
problémái
Auditív-beszédészlelési problémák
Posztuláris-okuláris problémák
Szem-kéz koordináció problémái
Posztrotatorikus nysztagmus
A szenzoros integráció rendellenes működésének tünetek
szerinti csoportosítása az SCSIT vizsgálóeljárás alapján

Taktilis, proprioceptív és/vagy vesztibuláris feldolgozás

problémái
A vesztibuláris, bilaterális integráció rendellenes
működése
Diszpraxia
Bal és/vagy jobb agyfélteke zavarai
Általános diszfunkciók
A szenzoros integráció rendellenes működésének tünetek
szerinti csoportosítása az SIPT vizsgálóeljárás alapján

1. A bilaterális integráció és a szekvenciálás problémái

2. Általános szenzoros integrációs diszfunkciók
3. A vizuális és a szomatoszenzoros rendszerek
diszpaxiája
4. Gyenge szenzoros integrációs teljesítmény
5. A verbális utasítások során fellépő diszpraxia
6. Kifejezett szenzoros integrációs zavar
A kutatók kidolgozott rendszereinek közös, átfogó
kategóriái

A szenzoros diszkrimináció
zavarai/szenzoros megkülönböztetés és
észlelési zavarok/
A szenzoros moduláció zavarai

Szenzoros alapú mozgásirányítási zavar/

testtartási problémák és diszpraxia/
 Szenzoros feldolgozás zavarásának
megjelenés formái

Szenzoros megkülönböztetés Érzékelési problémára épülő Szenzoros moduláció

zavarai mozgásirányítási probléma zavara

Vagy a három problémakör kombinációja

Nem megfelelő kapcsolat kialakulása a

szenzoros információk a kognitív funkciók és a
20. számú ábra: A szenzoros szociális-érzelmi megnyilvánulások között
feldolgozás zavarai,
/Schaefgen, 2006./
Szenzoros rendszer Megkülönböztető funkcióMegkülönböztetés
rendellenes működése
Proprioceptív A mozgás nyomatékának, irányának és gyorsulásának a
megkülönböztetése. A mozgás nyomatékának, irányának és
gyorsulásának a megkülönböztetésére való képtelenség.
Taktilis Forma, alak, nagyság felismerése lehetséges az érintésen keresztül.
Forma, alak, nagyság felismerése nem lehetséges csak az érintésen
keresztül.
Vesztibuláris Megfelelő elmozdulás az egyensúly megtartása érdekében a
fej és testhelyzet változás során. Nem megfelelő elmozdulás az egyensúly
megtartása érdekében a fej és testhelyzet változás során. További
egyensúlyteremtő tevékenységre van szükség
Olfaktorikus Szagok, illatok megkülönböztetése nem okoz gondot.
Nehézség a szagok, illatok azonosításában, veszély felismerésében. Pl.
gázszag
Gusztatorikus A különböző ízek jól megkülönböztethetők. Az ízek
megkülönböztetése, veszély elkerülése problémás. pl. romlott étel
Auditív Hangok, zajok megkülönböztetése, lokalizálása, és a háttérzajokból
való hangkihallás lehetséges. Hangok, zajok azonosítása akadályozott,
beszédhanghallás problémás.
Vizuális Alak-háttér megkülönböztetés, világosság, színek, formák
megkülönböztetése megfelelő. Nehézségek a vizuális megkülönböztetés
során: pl.: alak-háttér, konstanciák, és a hasonló színek megkülönböztetése.

25. számú táblázat: A szenzoros rendszerek diszkriminációs képessége

 Az aktivitási szintek

Optimális teljesítmény

Alacsony éberségi Magas éberségi szint

szint

21. számú ábra Az észleléshez szükséges aktivitási szint, Borchardt, 2005.

A szenzoros alapú mozgászavar
Ayres a fejlődési diszpraxiát a gyermekek fejlődésével kapcsolatban úgy
jellemezte, mint az intellektusuk és a mozgásuk kivitelezése között
kapcsolatot biztosító híd hiánya. A diszpraxiát a szokatlan, és a még meg
nem tanult mozgások kivitelezésére való képtelenségként definiálta,
amellett, hogy az adekvát mozgásos reakció, azaz a kivitelezésre való
képesség adott. / Ayres, 1984/
A kivitelezés gyakorlatát gyakran azonosítjuk a mozgás megtervezésének
képességével, ez azonban nem állja meg a helyét. A megfelelő kivitelezés
magába foglalja a mozgást, a mozgástervezést, a mozgás kivitelezésének
irányítását, az adott tevékenység kognitív tervét, és mindezek áttételét a
megvalósításra. Így már láthatjuk, hogy a megfelelő kivitelezés egy nagyon
összetett folyamat.
A diszpraxia egy mozgásos tevékenység kivitelezése során, a kivitelezés
ügyetlenségében mutatkozik meg. Ez az ügyetlenség több a kivitelezést
megelőző folyamat /szenzoros feldolgozás, szenzoros moduláció, tervezés/
során felmerülő problémából fakad.
Diszpraxia során a gyerekek számára nehézséget jelent, hogy egy adott,
korábban még nem elsajátított mozgás tervezését, kivitelezését elkezdjék.
Problémát okoz számukra, hogy ennek az új mozgássornak a tervezését a
kivitelezésre átültessék, azaz képtelenek arra, hogy a mozgás tanulási
folyamatát egy új szituációra transzferálják /Schaefgen, 2004b/.
 Diszpraxia fajtái
A diszpraxiának két altípusát különböztethetjük meg:
A szenzomotoros program szervezése során fellépő zavar
/ideamotoros diszpraxia/ :
Pl.: Egy gyermek a csúszdán szeretne felsétálni. Tesz pár lépést, s
a lábai elkezdenek visszacsúszni, s ekkor a kezeit le kell rakni,
hogy azokkal megkapaszkodjon. Ezt a mozgássort a gyermek
sokszor megismétli, mindig ugyanazzal az eredménnyel. A
gyermeknek már az elképzelés, azaz a mozgás kivitelezésének
tervezése során is nehézségei vannak, hiszen már a beérkező
szenzoros információk feldolgozásával is probléma volt.
A tevékenység szervezése, kivitelezése során fellépő zavar
/ideatoros diszpraxia/
Pl.: Egy gyermek szeretne ugráló-kötelezni, valószínű, hogy egy
másik gyermeket láthatott, aki ezt játszotta. Kezébe veszi a kötelet,
de arról nincs elképzelése, hogy hogyan is kell kivitelezni. Maga
előtt, vagy maga mögött kell tartani a kötelet? Melyik lábával kell
kezdeni, hogy kell hajtani a kötelet? Rengeteg kérdés merül fel,
amelyekre nem tud válaszolni. Ennek ellenére elképzelhető, hogy
megpróbálkozik a feladattal, de mozgása nagyon ügyetlen lesz.
Szenzoros rendszer Megfelelő aktivitási szint, megfelelő reakció
Alacsony aktivitás Magas aktivitás
Proprioceptív A proprioceptív információra azonosítása és megfelelő reagálás
A kéz, a láb, a mozgás, izmok helyzetét mintha nem érzékelné.
Izmok és izületek mozgása túl erős, vagy túl kellemetlen.
Taktilis A különféle érintések megkülönböztethetők /személy, tárgyak, állatok,
ruhadarabok/ A fájdalmat nem érzékeljük, sérüléseket nem veszünk észre. A
megkülönböztetés problémás. A finom érintések is fájdalmasak, irritálók. A személyek,
állatok, ruhadarabok érintése nem vagy alig tolerálható.
Vesztibuláris Egyensúly és magabiztosság érzése. A magasságra,
mélységre, gyors és veszélyes mozgásokra nem odafigyelés. Testtartási
problémák, illetve félelem a testhelyzet és helyváltoztatástól.
Olfaktorikus Illatokra, szagokra való megfelelő reagálás. A szagok,
illatok érzékelése mintha nem is működne. Szagok túlreagálása, akár
irritálhatnak is és undort válthatnak ki.
Gusztatorikus Ízek megfelelő érzékelése. Mindent a szájába vesz.
Hőmérséklet /tea/ túlreagálása, nem tűr meg ételt, fogkefét a szájban.
Auditív A hangok, zajok megfelelő észlelése. Tájékozódás problémás, a hangos
zajok sem zavarják. A normál zajok, hangok is idegesítők, gyakran haragot, indulatot
váltanak ki.
Vizuális A változások során is megfelelő a vizuális tájékozódás. Tárgyak,
személyek helyzetének, helyének változása sem vált ki reakciót. Érzékenyen
reagálnak minden változásra, a megvilágítás erőssége zavaró, irritáló lehet. Sötétben
való félelem
26. számú táblázat: A szenzoros rendszerek modulációja
Funkció

Megfelelő működés
Rendellenes működés
Tér és formaészlelés Problémamentes a tér és formaészlelés és az információk felhasználása A téri
tájékozódás nehézkes, alak-háttér észlelés problémája, valószínű az olvasási és számolási nehézség
Megfelelő viszonyulás
Életkornak, szituációnak és a környezetnek megfelelő viszonyulás Az életkornak, a feladatoknak, a
szituációnak nem megfelelő viselkedés, a környezettel való együttműködés problémája
Iskolai készségek
Megfelelő teljesítmény az olvasás, írás, számolás, az absztrakciók és az analízisek során Az
iskolai teljesítmények elmaradnak az életkori átlag által elvárható szinttől
Beszéd és artikuláció
A beszéd és az artikuláció az életkornak megfelelő szinten működik Kézzelfogható okok
nélkül a beszéd és artikuláció szintje az átlag alatti
Érzelmi szabályzás
Az érzelmi szabályzás megfelelő, a tudatosság az életkornak megfelelő Az érzelmi kontroll
kialakulatlan, és a tudatosság is éretlen
Megfelelő aktivitási szint
Életkornak, szituációnak megfelelő aktivitási szint, kialakult önkontrollal és önállósággal
Alacsony aktivitási szint, kevés motiváltság, depresszív benyomás

Magas, céltalan aktivitási szint, sok mozgás, elégtelen önkontroll

Megfelelő kapcsolat a környezettel
A környezettel való megfelelő interakció, megfelelő feladatmegoldás, kivitelezés Nehézséget jelent a
környezettel való megfelelő interakció, a feladatok kivitelezése nem megfelelő
27. számú táblázat: A megfelelő és a rendellenes funkcióműködések
Az eredményes terápia kritériumai

1. megfelelő diagnosztizálás
2. a terápiás terem megfelelő
felszereltsége
3. a szenzoros tapasztalatszerzés
biztosítása
4. a terapeuta tevékenysége
5. a terapeuta és a gyermek
együttműködése
 A terápia eszközei
Vesztibuláris rendszer ingerlésegolyófürdő, hengerek, billenő deszka,
trambulin, kötéllétrakülönböző hinták ,függőágy, „béka”hinta, nagy labdák,
gurulózsámoly, habcsúszda
Proprioceptív rendszer ingerlésehinták, függőágy, nagy labdák,
hengerek, billenő deszka trambulin, kötéllétra, golyófürdő, habcsúszda
Taktilis rendszer ingerlésevibrációs masszírozó gépek, különböző típusú
kefék, szivacsok, kesztyűk, fásli, az úgynevezett „múmiajátékhoz”, turkálás
különböző anyagokban, maszatolás (gyurma, agyag), festés kézzel, ujjal,
gipszből kréta készítése, tüskés labdák, színes csörgőlabdák, golyófürdő,
magfürdő (cseresznye- és meggymag kádban), pizza játék (két
szivacsokkal kitömött ágyhuzat közé fekvés), különböző zsákok
(kukoricazsák, babzsák, homokzsák), összenyomható marokerősítő
(legegyszerűbb módja: homokkal teliöntött luftballon), tapintódominó,
sztereognózia doboz, habcsúszda
Vizuális rendszer ingerlésegolyófürdő, csörgők, csörgőlabdák,
gyöngyfűzés játék, színes golyókkal, játék tükör előtt, Luise (összerakható
mágneses emberalak), puzzle-k, dominók, lego, formaegyeztető kockák,
golyó labirintus
Akusztikus rendszer ingerlésehangszerek, csörgők, turkálás különböző
anyagokban, magnókazetta alapján zenés mozgásos játékok, golyófürdő,
 A szenzoros integrációs terápia céljai:

- egyre több és egyre tökéletesebb

megfelelő reagálás elérése
- a bonyolult szituációkra is megfelelő
válasz adása
- a nagy és finommozgások fejlődése
- a beszéd, kognitív és tanulási
teljesítmények javulása
- a tudatosság és önértékelés növekedése
- a szociális kompetencia növekedése
- a családi kapcsolatok javulása
A szenzoros integrációs terápia jellegzetességei:

a paciens is aktív részese a terápia menetének

a terápia klienscentrikus
a terápia egyénre szabott: a kliens életkora,
fejlettségi szintje és problémája határozza meg
terápia menetét
a végzett tevékenységek funkcionálisak és a
megfelelő reagálást hivatottak előidézni
a szenzoros ingerlés az egyik fő összetevő
az adott neurológiai, neuropszichológiai
folyamatok és a központi idegrendszer
szervezettségének a javulása a cél, nem pedig
bizonyos készségek fejlesztése
 A terápia szakaszainak sorrendje:

A szenzoros rendszerek diszkriminációjának és

modulációjának a javítása

A beérkező szenzoros ingerekre történő megfelelő

reagálás folyamatának az elsajátítása, tanulása /terv
készítése/

A megfelelő reagálás gyakorlati kivitelezésre történő

transzferálása /feladat végrehajtás, gyakorlati kivitelezés/
Képek
Képek
Képek
Képek
Képek
Képek
Képek
Képek
 ADHD-általános problémák

- a szenzoros moduláció zavara

- korlátozott mozgáskoordináció /
finommozgás, vizuomotoros koordináció/
- problémamegoldás képességének
hiánya
- az önértékelés zavara
- folytonos konfliktusok a
mindennapokban
- elégedetlenség az elért teljesítménnyel
- a vesztibuláris rendszer zavara
 A terápia sikere

- a szenzoros ingerek célzott adagolásával a szenzoros rendszerek modalitása

javul
- a szenzoros információkra való reagálás javul, jobban irányíthatóvá, szervezettebbé
válik
-egyensúlya fejlődik
- a tevékenység kivitelezésének javulásával együtt növekszik a koncentráció
időtartama
- a gyermek hosszabb ideig foglalkozik egy tevékenységgel, sikerélményt szerez
- nyugtalansága, izgatottsága alábbhagy
- magabiztosabbá válik, önbizalma növekszik
- problémamegoldó repertoárja bővül
- kapcsolatteremtő képessége, szociális helyzete javul /kortársakkal együtt
játszik/
- óvodai, iskolai beilleszkedése probléma-mentesebbé válik
- iskolai teljesítménye javul
- szülei, környezete a problémával szemben elfogadóbbá válik
Köszönöm a figyelmet!