Ajánlott megfigyelési szempontok csecsemő-és kisgyermeknevelő-gondozó képzéshez

Bölcsődelátogatás
(egy napos monitorozó gyakorlat, I. évf., első félév)

1. A bölcsőde működésének dokumentációja:

a) Az ellátásra vonatkozó jogszabályok, rendeletek.
b) Alapító Okirat, Működési Engedély, Szervezeti Működési Szabályzat, Kollektív
Szerződés, Bölcsődei Alapprogram, Etikai Kódex
c) A bölcsőde helyi szakmai programja
- A bölcsődei gondozás-nevelés minimumfeltételei
- Módszertani levelek, útmutatók (Folyamatos napirend, Játék a bölcsődében,
Korai fejlesztés a bölcsődében)

2. Az intézmény szerepe a település, a lakókörzet életében, a szolgáltatás

jellege, működési formája, rendje, a családok igényei.
d) A bölcsőde férőhelyszáma, a felvett gyermekek száma, a gyermekcsoportok életkor
szerinti megosztása.
e) Az alapellátások mellett végzett tevékenységek a bölcsődében
(gyakorlóhely, alternatív napközbeni ellátás, korai fejlesztés, stb.)
f) Intézményes kapcsolatok: fenntartó, felügyeleti szerv, bölcsőde, óvoda, gyermekjóléti
szolgálat, stb.

3. Az intézmény bemutatása
a) A bölcsőde épülete, helyiségei: gondozási, gazdasági és kiszolgáló egységek, szociális
helyiségek, alapvető felszerelések, berendezési tárgyak.
b) A gondozó-nevelőmunka személyi feltételei: szakdolgozók és technikai dolgozók a
bölcsődében, továbbképzési lehetőségek
c) A bölcsődei dokumentáció rövid ismertetése (működési engedély, munkaköri leírások,
munkarend, házirend, jelenléti ív, étkezők nyilvántartása, stb.)

4. Összegzés, elemzés a tanult ismeretek alapján.

A bölcsődevezető munkájának megfigyelése

1. A bölcsőde működésével kapcsolatos általános teendők

Munka- és balesetvédelem, tűzvédelem, vagyonvédelem, adatvédelem.

2. A bölcsődevezető szakmai irányító tevékenysége

A dolgozók munkájának szervezése, dokumentálása (pl. munkaköri leírások)

1
 A bölcsődevezető éves szakmai, gazdasági munkaterve (pl. munkatársi értekezletek,
gondozónői értekezlek, házi továbbképzések, megfigyelések, továbbképzések
dokumentációja)
A bölcsődevezető ellenőrző tevékenysége.

3. A vezető gazdasági tevékenysége

(a gazdálkodás módja, költségvetés, beszerzés, pénzügyi beszámoló).

4. A bölcsődevezető kapcsolata
a fenntartóval, az ellátást igénylő családokkal, a település kisgyermekes családjaival, a
társ-intézményekkel (módszertani bölcsőde, óvoda, gyermekjóléti szolgálat,
családsegítő szolgálat, gyámhatóság, stb.), szakmai és civil szervezetekkel.

5. A bölcsődevezető szakmához kapcsolódó egyéb, speciális feladatai

(pl. gyakorlatok, tapasztalatcserék vezetése, csoportfoglalkozások publikálás).

6. A vezető egyéni szakmai fejlődésének lehetőségei

részvétel akkreditált továbbképzésen, szakmai tanácskozásokon, a társintézmények
rendezvényein, tanulás szakmával kapcsolatos vagy rokon területen, önképzés,
művelődés.

7. Elégedettség-mérések, a szakmai fejlesztésre vonatkozó tervek

szülői és dolgozói elégedettség mérése.

A gondozás-nevelés tárgyi feltételei csecsemő-tipegő és nagycsoportban

(Előzetes vizsgafeladat)

Megfigyelési szempontok:

1. Figyelje meg és jegyezze fel a gyermekszoba, a fürdőszoba, az átadó berendezését, a

2
 bútorok és eszközök elrendezését, valamint a gondozási egység dekorációját!

2. Figyelje meg és jegyezze fel az adott csoport játékkészletét, a játékeszközök fajtáit és

jellemzőit az egészségügyi, pedagógiai szempontok alapján!

Elemzési szempontok:

Hogyan biztosítják a tárgyi feltételek az adott csoport életkori sajátosságainak megfelelő

tevékenységek gyakorlását, a gyerekek szükségleteinek kielégítését?

A) A gondozási műveletek feltételei (fürdőszobai gondozás, étkezés, öltöztetés, alvás,

pihenés).

B) A játéktevékenység feltételei: mennyiség, minőség, anyagváltozatosság, elhelyezés,

funkció szerinti csoportosítás, alapjátékok, nagymozgásos játékok, alkotójátékok,
kiegészítő játékok, kellékek, házi készítésűek.

C) Megfelel-e a dekoráció Milyen anyagokat, tárgyakat, eszközöket használtak fel a

dekorálásra és milyen ?

A gyermekek folyamatos napirendje, a gondozónők munkarendje,

munkaszervezés
Tematikus megfigyelés bölcsődei csoportban
(Előzetes vizsgafeladat)

3
Megfigyelési szempontok:
Figyelje meg az adott csoport napirendjét és a gondozónők munkarendjét, munkaszervezését.

A megfigyelés ideje: 8.00- kb. 2.00 (a gyerekek ebéd utáni alvásáig)

A jegyzőkönyvvezetés formája:
Idő Gondozónő Gyermekek Megjegyzés

Elemzési szempontok:
1. Hogyan biztosította a csoport folyamatos napirendje a gyermekek szükségleteinek
kielégítését? (gondozás, játék, levegőzés, pihenés, alvás)
2. Milyen módon biztosították a nap folyamán a gyermekek állandó felügyeletét?
3. Hogyan biztosította a gondozónők munkarendje a kisgyermekek biztonságos,
szakszerű ellátását, a gondozások feltételeit, nyugalmát?
4. Mi jellemezte a gondozónők egyéni munkaszervezését?
5. Hogyan segítették, ill. akadályozták az épületi adottságok, a tárgyi feltételek a
munkaszervezést, a gondozást?
6. Milyen példát látott a gondozási egységen a gondozónők és a technikai személyzet
együttműködésére?

Egy kisgyermek társas helyzeteinek és kommunikációjának alakulása

Tematikus megfigyelés bölcsődei csoportban
(Előzetes vizsgafeladat)

Egy kisgyermek társas helyzeteinek és kommunikációjának alakulása

4
Figyelje meg és írja le a kiválasztott kisgyerek társas helyzeteit és kommunikációját a
gyermekcsoportban.
A megfigyelés időtartama: 8.00 – 9.30 óra.

A jegyzőkönyv formája:
Idő Megfigyelt gyermek Társak Gondozónő Megjegyzés

Elemzési szempontok:

I. A megfigyelt kisgyerek társas helyzetei

1. Milyen társak felé irányuló megnyilvánulások fordultak elő, hányszor?
a) nézés, mosoly társra
b) testi kapcsolat
c) mozgás (egymás felé, társhoz)
d) hangadás, beszéd
e) tárgyon keresztül kapcsolatfelvétel (adás, elvétel)
f) utánzás
g) együttes tevékenység (labdázás, kukucs, kooperálás játéktevékenység közben)

2. Milyen gyakori volt a társakkal, illetve a felnőttekkel való kapcsolatfelvétel?

3. Hány társával került interakcióba? Volt-e a társak között, akivel különösen sokszor
került kapcsolatba?
4. Ki kezdeményezte a kapcsolatfelvételt?
5. Volt-e olyan helyzet, amikor a társakkal való interakcióban a felnőtt segítségére
volt szüksége?
6. Véleményed szerint, a megfigyelés ideje alatt milyen helyzetben volt a kisgyermek
a csoportban?

II. A megfigyelt kisgyermek kommunikációja

1. Milyen kommunikációs csatornákat használt a kisgyermek?
2. Mely csatornákat használta gyakrabban?
3. Hol tart a beszédfejlődése?
4. Ki felé irányult kommunikációja?
5. Hogyan befolyásolta környezete a beszélőkedvét?
6. Jelzéseit megértették-e társai és a gondozónők?

A gondozónő szerepe a gyermek játékában

Egy kisgyermek játéktevékenységének megfigyelése
Tematikus megfigyelés bölcsődei csoportban
(Előzetes vizsgafeladat)

1. A gondozónő szerepe a gyermek játékában

5
Figyelje meg a gondozónő szerepét a gyermek játéktevékenységében
A megfigyelés időtartama: 10 .00– 11.00 óra.

Idő Gondozónő Gyermekek Megjegyzés

Elemzési szempontok:

A gondozónő szerepe a gyermek játékában

1. Hogyan kapcsolódott a gyerekek játékába?
2. Kezdeményezett-e játékot? Mit? Hogyan? Hányszor?
3. Szükség volt-e segítségnyújtásra? Hogyan segített?
4. Adott-e ötleteket a gyerekek játékához? Elfogadták-e a gyerekek?
5. Volt-e példa együttjátszásra? Milyen módon történt?
6. Hogyan biztosította az önálló, szabad, aktív játéktevékenységet?

2. Egy kisgyermek játéktevékenységének megfigyelése

Figyelje meg a kiválasztott kisgyermek játéktevékenységét!

A megfigyelés időtartama: 11.00 – 11.30 óra.
A jegyzőkönyvet 5 perces bontásban készítse el!

Idő Megfigyelt gyermek Társak Gondozónő Megjegyzés

Elemzési szempontok:

Játéktevékenység megfigyelése
1. Milyen megnyilvánulásai voltak a megfigyelt gyermeknek játék közben?
2. Milyen volt a kapcsolata a gondozónővel, társaival?
3. Milyen ismeretszerzési lehetőségek adódtak a gyermek számára? Kiktől, miből
adódott? Hogyan reagált a gyermek?
4. Mi jellemzi a gyermek játéktevékenységének módját?
5. Mi jellemzi a megfigyelt gyermek játékfejlettségi szintjét?

Nevelési módszerek alkalmazása a bölcsődében

Tematikus megfigyelés bölcsődei csoportban

(Az elismerés, dicséret; a példaadás; a szokásalakítás; a követelmények, tilalmak; a

magyarázat és a meggyőzés megfigyelése)

A megfigyelés ideje: 9-12 óra (az ebéd utáni altatás kezdetéig).

6
Megfigyelési szempont:
Figyelje meg a gondozónő tevékenységét, a gyermekkel való interakcióját a gondozás és a
játék helyzeteiben! (A megfigyelés egy gondozónőre és a csoportban tartózkodó gyermekekre
vonatkozik.)
A jegyzőkönyvezetés módja:
Gondozónő Gyermek Megjegyzés
IDŐ tevékenység beszéd tevékenység beszéd

Elemzési szempontok: (Az elemzés során példákkal kell igazolni a megállapításokat!)

1. Hogyan fejezte ki elismerését, támogatását a gyermekek felé? Hogyan dicsért?
2. Milyen követelményeket, szabályokat állított? Hogyan tiltott? Igazodott-e
követelményeivel a gyermekek életkorához, fejlettségéhez, állapotához?
3. Hogyan segítette a gyerekeket a konfliktushelyzetekben?
4. Milyen helyzetekben, és hogyan alkalmazta a mintanyújtást, a személyes példát?
5. Alkalmazott-e meggyőzést, magyarázatot? Hogyan? Milyen helyzetben?
6. Milyen szokások kialakítására törekszik? Hogyan segítette a gyerekeket a szokások
elsajátításában, gyakorlásában?
7. Összhangban volt-e verbális és non-verbális kommunikációja?
8. Alkalmazott-e én-közléseket? Hogyan? Milyen hatással?
9. A gondozónők összhangban voltak-e a nevelési módszerek alkalmazásában?

Összegzés, következtetések:
 Milyen nevelési módszereket alkalmazott a gondozónő és milyen hatással volt:
a) a gyermekek érzelmeire, hangulatára,
b) viselkedésére,
c) társas kapcsolataira,
d) aktivitására, kreativitására?
 Következetes és ugyanakkor kellően rugalmas volt-e a módszerek alkalmazásában?
 Milyen összefüggéseket tapasztalt a bölcsődei nevelés alapelvei (gondozás-nevelés
egysége; egyéni bánásmód; állandóság; az aktivitás; az önállóság segítése;
pozitívumokra támaszkodás; egységes nevelőhatások; rendszeresség; fokozatosság
elve) és az alkalmazott nevelési módszerek között?
 Az alkalmazott módszerek által milyen nevelői légkört teremtett a csoportban a
gondozónő?
 Egyéb észrevétel, összegzés.

7
 EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS ÖNÁLLÓSÁG
A kisgyermek gondozása, az önállósodás, a kompetencia fejlődésének segítése
Tematikus megfigyelés bölcsődei csoportban
(Előzetes vizsgafeladat)

Megfigyelési szempont:
Figyelje meg, hogyan ösztönzi és segíti a gyermekek önállósági törekvéseit a gondozónő a
fürdőszobai gondozás, az öltöztetés, a játék, az étkezés közben!

A megfigyelés egy gondozónőre és „saját” gyermekeire vonatkozik.)

A megfigyelés időtartama: 8-12 óra.

A jegyzőkönyv formája:
Idő Gondozónő Gyermek Megjegyzés
beszéd tevékenység beszéd tevékenység

Elemzés:
I. Együttműködés és önállóság fürdőszobai gondozás közben
1. Lehetősége van-e a gyermeknek aktívan részt venni a műveletekben? Milyen
helyzetben kéri a gondozónő, és hogyan kéri a gyermek együttműködését?
2. Jelzi-e a gyermek, hogy valamit önállóan szeretne csinálni? Hogyan reagál erre a
gondozónő?
3. Miben önállóak a gyerekek, és milyen segítséget igényelnek, kapnak a
gondozónőtől?
4. Miről beszélgetnek, ki kezdeményez? Válaszol-e a gondozónő a gyermek
kérdéseire, jelzéseire?
5. Milyen a gondozások hangulata? Örömet jelent-e az együttlét a gyermekeknek és a
gondozónőnek? Miből lehet ezt látni?

II. A gyerekek aktivitása, önállósága játék közben

1. Hogyan segíti elő a gondozónő az önálló játéktevékenységet?
2. Miben és hogyan kérnek játék közben segítséget a gyerekek a gondozónőtől?
3. Előfordulnak-e konfliktusok a játék során? Mi volt a gondozónő szerepe a
konfliktusok rendezésében?

III. A gyermek öltöztetésével kapcsolatos megfigyelések

1. Hogyan történik az öltöztetés, vetkőzés előkészítése és lebonyolítása?
2. Hogyan valósul meg öltöztetés közben az önállóságra nevelés?

IV. Étkezéssel kapcsolatos megfigyelések

1. Hogyan történt az étkezések előkészítése?
2. Hogyan reagált a gondozónő a gyermek egyéni igényeire, kívánságaira?
3. Hogyan segítette a gondozónő az étkezéssel kapcsolatos szokások elsajátítását, az
önálló, tiszta étkezés tanulását?

Összegzés, következtetés:
1. Milyen nevelői attitüddel és nevelési módszerekkel segítette a gondozónő a
gyermekek kompetens viselkedésének kialakulását?
2. Milyen jelei láthatóak az önállósági törekvéseknek, a kompetens, „talpraesett”
viselkedésnek?

Egyéb szakmai észrevétel, személyes élmény, vélemény a látottakról.

8
 Gondozónő-gyermek kapcsolat
Tematikus megfigyelés bölcsődei csoportban
(Előzetes vizsgafeladat)

Megfigyelési szempont:
Figyelje meg az adott gyermekcsoportban, a játék és a gondozás helyzeteiben egy
gondozónő kapcsolatát, interakcióját a gyermekekkel!
A megfigyelés időtartama: 8-12 óra.

A jegyzőkönyv formája:
Idő Gondozónő Gyermek Megjegyzés
beszéd tevékenység beszéd tevékenység

Elemzés:
1. Ki kezdeményezte a kapcsolatot? Hogyan, milyen helyzetben?
/tekintet, megszólítás, hívás, érintés, stb./
2. Miért kezdeményezett kapcsolatot a gondozónő a gyermekekkel? Melyik volt
gyakoribb? /gondozás, játék, ismeretadás, dicséret, vigasztalás, bátorítás, stb./
3. Hogyan reagáltak a gyermekek a gondozónő közeledésére, jelenlétére,
távolodására? /testbeszéd, hangadás, beszéd, stb./
4. Miért fordultak a gyerekek a gondozónőhöz? Melyik volt gyakoribb?
/játék, testkontaktus, segítségkérés, szükségletek, közlési vágy, stb./
5. Észrevette-e a gondozónő minden kisgyermek személyes kapcsolatra utaló
igényét és kellő érzékenységgel reagált minden alkalommal?
6. Milyen érzelmi megnyilvánulások kísérték az együttléteket? Kifejezték-e
örömüket, szeretetüket egymás felé? Hogyan?
7. Mi jellemezte a gyermekek viselkedését, aktivitását, társas kapcsolatát a
gondozónő jelenlétében?

Összegzés, következtetés:
1. Milyen nevelői légkör volt a csoportban?
2. Mi jellemzi a gondozónő–gyermek kapcsolatot?
3. Milyen mintát nyújtott a gondozónő a gyermekek társas kapcsolatához?
4. Miből lehet következtetni a „saját gondozónő” rendszer alkalmazására?

Egyéb szakmai észrevétel, személyes élmény, vélemény a látottakról.

9
 Művészeti nevelés a bölcsődében
Zenei nevelés
(Előzetes vizsgafeladat)

Megfigyelési szempontok:

1. Hogyan illeszkedett a napirendbe az éneklés, a mondókázás?

2. Milyen helyzetekben, milyen tevékenységek közben énekelt, mondókázott a gondozónő?
/játék, bábozás, mesélés, alkotás, mozgás, pihenés, lazítás, stb./
3. Hogyan kezdeményezett? Hogyan alakult ki az énekes szituáció?
4. Hány gyereknek énekelt egyidejűleg? Hogyan? Alkalmazkodott-e énekhangjával a
gyerekek magas hangjához?
5. Ismételgetett-e? Hogyan? Hányszor?
6. Megfelelt-e a zenei anyag a gyerekek fejlettségének, egyéniségének?
7. Hogyan kapcsolódtak a dalok, a mondókák a természeti ritmushoz, az évkör ritmusához, a
hagyományokhoz?
8. Milyen játékokat, egyéb eszközöket, dallam- és ritmushangszereket használtak? Hogyan?
9. Milyen házi készítésű hangszerek vannak a csoportban? Hol helyezték el?
10. Milyen nevelési módszereket, eljárásokat alkalmazott? Hogyan befolyásolta a gyerekeket?
/dicséret, mintanyújtás, meghallgatás, szabályközvetítés, ötletadás, stb./
11. Hogyan segíti a család zenei nevelését a gondozónő?
/ajánlás, „zenedoboz”, szülőkör, stb./
12. Milyen hatással volt a gyerekekre az éneklés, a mondókázás, a hangszeres játék?
/hangulat, érzelmek, érdeklődés, figyelem, aktivitás, mozgás, beszéd, játék, kapcsolat,stb./
13. Mit és hogyan énekeltek, mondókáztak a gyerekek? Milyen hangokat adtak?
/éneklő beszéd, dúdolás, éneklés, dalkitalálás, ritmusos szövegek, stb./
14. Mi térítette el a figyelmüket a zenéről? Milyen tevékenységre váltottak?

Elemzés, összegzés:

1. Elemezze, értékelje a látottakat a fenti szempontok alapján!

2. Miből látható, hogy a gondozónő céltudatosan tervezi a zenei nevelést, hogy érti az
alapelveket, a módszereket?
3. Egyéb észrevétel, összegzés.

10
 Művészeti nevelés a bölcsődében
Vizuális nevelés
(Előzetes vizsgafeladat)

Alkotótevékenységek megfigyelési szempontjai:

1. Hogyan illeszkedett a folyamatos napirendbe az alkotótevékenység?

2. Milyen tárgyi feltételeket biztosítottak a bölcsődében az alkotáshoz?
/homok, papír, nyomhagyó eszközök, alakítható anyagok, stb./
3. Megfelelnek-e ezek az eszközök a gyerekek fejlettségének?
4. Van-e állandó helye a csoportban az alkotójátékoknak? Hol?
5. Biztosította-e a gondozónő a szabad választást, az önálló játékot?
6. Hogyan kezdeményezett? Figyelembe vette-e a gyerekek egyéniségét, aktuális állapotát,
hangulatát, érdeklődését?
7. Milyen nevelői magatartással vett részt a gyerekek játékában?
/elfogadás, határozottság, következetesség, stb./
8. Hogyan támogatta a szabad aktivitást, az önállóságot, a kreativitást, az alkotó fantáziát?
/odafigyelés, pozitív visszajelzések, stb./
9. Beavatkozott-e a játékba? Milyen céllal?
/segítés, ötletadás, stb./
10. Milyen szabályokat állított a játékkal kapcsolatban? Szükséges volt-e?
11. Hogyan fogadták a gyerekek a kezdeményezéseket, hogyan kapcsolódtak be, mit és
hogyan alkottak?
12. Milyen érzelmi reakciók kísérték a tevékenységet?
13. Mennyi ideig kötötte le a figyelmüket a játék? Milyen tevékenységre váltottak?
14. Hogyan hatott a gondozónő jelenléte a gyerekekre?
/aktivitás, hangulat, beszéd, példakövetés, stb./
15. Hogyan alakultak a személyes kapcsolatok a társakkal, a felnőttel?
16. Miből következtethetünk jó kapcsolatokra?

Elemzés, összegzés:

1. Milyen feladatai voltak a gondozónőknek az alkotótevékenységek idején?

2. Mi mutatja, hogy a gyerekek alkotásait megbecsülik, tiszteletben tartják a gondozónők?
3. Milyen vizuális ingerekkel, pedagógiai módszerekkel biztosítják a bölcsődében a
gyerekek esztétikai érzékének, alkotójátékának fejlődését?
/évkör, ünnepek, természeti ritmus megjelenése a szobák dekorálásában, természetes
anyagú játékok, színek és formák stb./
4. Egyéb észrevétel, ajánlás.

11
 Művészeti nevelés a bölcsődében
Irodalmi nevelés
(Előzetes vizsgafeladat)

Megfigyelési szempontok

A tárgyi feltételek megfigyelése:

1. Milyen könyvek, bábok, képek stb. vannak a csoportban?
2. Megfelelnek-e az esztétikai követelményeknek?
/élvezhetőség, forma, szín, típus, tartalom, szöveg, illusztráció, tartósság/
3. Megfelelnek-e a könyvek, a bábok, stb. a csoport létszámának, a gyerekek egyéni
érdeklődésének, fejlettségének?
4. Hogyan helyezték el a könyveket?
5. Van-e állandó hely, puha sarok kialakítva a mesélésre?

A könyvnézegetés, a mesélés, a bábozás szituációinak megfigyelése:

1. Hogyan illeszkedett a folyamatos napirendbe a könyvnézegetés, a mondókázás, a verselés,
a mesélés, a bábozás?
2. Hogyan alakult a játékhelyzet a kezdeményezéstől a befejezésig?
3. Kapcsolódnak-e szertartásszerű szokások a meséléshez, bábozáshoz? Melyek ezek?
4. Figyelembe vette-e a gondozónő a gyerekek egyéniségét, hangulatát, kívánságát?
5. Figyelt-e a gondozónő az együttes tér megteremtésére, a gyerekek kényelmes
elhelyezkedésére?
6. Miről szólt a mese, a történet?
/gyerek, szülő, állat, népmese, kitalált történet, stb./
7. Hogyan mesélt, verselt a gondozónő?
/emlékezetből, eszközzel, eszköz nélkül, stb./
8. Alkalmazott-e mesefordulatokat, állandó kifejezéseket, szimbólumokat?
9. Mi jellemzi előadásmódját?
/kifejezőkészség, hangulatosság, érzékletesség, jókedv, humor, stb./
10. Hogyan reagáltak a gyerekek a kezdeményezésre, a mesélésre, a befejezésre?
/ráhangolódás, érzelmek, figyelem, beszéd, kívánság, mozgás, aktivitás, befogadás, stb. /

Elemzés, összegzés:

1. Milyen pedagógiai módszereket, eljárásokat alkalmazott a gondozónő a megfigyelés

idején? Milyen hatással?
2. Mi mutatja, hogy a gondozónő rendszeresen sokat tesz ezen a területen a gyerekek javára?
3. Egyéb észrevétel, javaslat.

12