Néhány alapfogalom a gyermekvédelem területéről

A gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások rendszerét a gyermekek védelméről és a

gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) szabályozza. A joganyag
tartalmazza az ellátásokra vonatkozóan alapvető szabályokat, ellátási formákat, valamint a
működtetésre vonatkozó kötelezettségeket. A jogszabály a gyermekek védelmének rendszerét
négy fő kategóriába sorolja: pénzbeli és természetbeni ellátások, gyermekjóléti alapellátások,
gyermekvédelmi szakellátások, hatósági intézkedések.
2016-tól átstrukturálódott az eddigi alapszolgáltatási rendszer és integrált szervezeti egységek
gondoskodnak a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatások együttes biztosításáról. Két új
intézményi forma jött létre: a család- és gyermekjóléti szolgálat, valamint a család- és
gyermekjóléti központ. 

Család- és gyermekjóléti szolgálat

A család- és gyermekjóléti szolgálatot minden települési önkormányzatnak kötelezően
biztosítania kell a szociális, mentálhigiénés problémákkal küzdő vagy egyéb krízishelyzet
megoldásához segítséget igénylő gyermekek, egyének, családok számára.
Családsegítés keretében biztosítani kell: szociális, életvezetési, mentálhigiénés tanácsadást,
családgondozást, a veszélyeztetettséget észlelő jelzőrendszer működtetését, közösségfejlesztő,
egyéni, csoportos terápiás programokat és szolgáltatásokat. A gyermekjóléti szolgáltatás a
gyermek érdekeit védő speciális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és
eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban
történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a
kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek
visszahelyezését.

Család- és gyermekjóléti központ

A család- és gyermekjóléti központ egy adott járás területén működik és a gyermekvédelmi
gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések tartoznak a feladatkörébe. Továbbá a
járás család- és gyermekjóléti szolgálatainak szakmai munkáját támogatja és a gyermekek
védelmére irányuló tevékenységek ellátására egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat,
programokat szervez.

1
Védelembe vétel
A Gyvt. 15. § (4) bekezdésében rögzített gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó
hatósági intézkedések egyike, amelyre akkor kerül sor, ha a szülő vagy más törvényes
képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével
megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a
gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható (Gyvt. 68. § (1) bekezdés).

Ideiglenes hatályú elhelyezés

Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését
családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése
szükséges, a gyámhatóság, valamint a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi
hatóság, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága (a
továbbiakban: beutaló szerv) a gyermeket fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható
határozatával ideiglenesen a Gyvt. 72. § sorrend szerinti megfelelő elhelyezési helyre helyezi
el.

Nevelésbe vétel
A nevelésbe vétel célja a gyermek otthont nyújtó ellátásának és törvényes képviseletének
biztosítása, amíg a gyermek
o családja képessé válik a gyermek visszafogadására,
o számára családbafogadó gyám rendelésére kerülhet sor,
o örökbefogadása megtörténik, vagy
o eléri nagykorúságát, ha az előzőekben foglaltak teljesülésére nincs lehetőség (Gyvt.
77. §).