1.

Dia: Cím
2. Dia: Egészségfejlesztés a bölcsődében
A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő
gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű nevelését és gondozását végző
intézmény. Az egészség megőrzésére, mint bölcsődei feladatra nagy
hangsúlyt kell fektetni. Fontos az egészségvédelem és a prevenció azaz a
megelőzés. Az egészségnevelés összetartozik a gondozással, a szomatikus,
pszichés, érzelmi, értelmi, akarati neveléssel és a szociális fejlődéssel.
A célunk az egészségügyi szokások, az egészséges életmód kialakítása,
amelynek a későbbiekben alapozó szerepe van.
Az egészség a teljes fizikai, szellemi és társadalmi jólét állapota, és nem
csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya. Az egyénnel, mint teljes
rendszerrel foglalkozik. Az egészségnek ez a felfogása tekintettel van a
belső és külső környezetre.
Az egészséget tehát a mindennapi élet erőforrásának tekinthetjük, nem pedig
céljának, ez a pozitív megfogalmazás hangsúlyt fektet a szociális és
személyes erőforrásra is, éppúgy mint a fizikális kapacitásra.
Az egészségfejlesztés az egészség feljavítása. Fontos a felvilágosítás,
támogatás és a bátorítás, valamint az egészség előtérbe helyezése. Az
egészségfejlesztés célja képessé tenni az embereket a nagyobb kontroll
megszerzésére az egészséget befolyásoló tényezőkkel szemben.
Az egészségmagatartás az életmód egyik megnyilvánulása. Az egészséggel
kapcsolatos magatartás magába foglalja a preventív magatartást, az egészség
megtartását és az egészség fejlesztésétsegítő magatartásformákat, mint pl:
táplálkozáskontrollt, a sportolást, a biztonságiöv használatát
3. Dia:
A kisgyermek fejlődését személyi és tárgyi feltételek rendszere és
kölcsönhatása határozza meg.
A személyes környezet képviselője a kisgyermeknevelő, aki a kisgyermek
számára a mintát, modellt adja. A gyermek a környezetével állandó
kapcsolatban áll. A kisgyermeknevelőknek a legfontosabb feladata a
legoptimálisabb feltételeket biztosítani.
A program akkor éri el a célját, ha gyermekek edzettek lesznek, elsajátítják a
koruknak megfelelő egészségügyi szokásokat, mozgásuk egyre
harmonikusabb, összerendezettebb, és szívesen tartózkodnak és
tevékenykednek a szabadban. Az egészséges életmódot a szülők és a
kisgyermeknevelők útmutatásával, a szabályok belsővé válásával tanulja meg
a kisgyermek. A higiénés műveletek elsajátításában nagy szerepe van az
utánzásnak, a felnőtt példamutatásának.
Az életkornak megfelelő helyes életritmus , a jó napirend kialakítása az
egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele. A táplálkozás, a testápolás,
az öltözködés, a mozgás, a levegőzés, a pihenés és az alvás
megszervezésével, az ezekhez kapcsolódó tevékenységekkel és az ezeken
alapuló szokások kialakításával biztosítjuk a kisgyermekek számára a
megfelelő életritmus kialakítását.
4. Dia:
Az egészségvédelmi követelmények betartását a bölcsőde vezetője és orvosa
rendszeresen ellenőrzi. A bölcsődés gyermekek egészségvédelme alatt értjük
azt mikor a kisgyermeknevelő jelzi a bölcsőde orvosnak a betegség gyanúját,
biztosítja a megfelelő időtartamú szabad levegőn tartózkodást játék és alvás
formájában, megfelelő étrendet folyadékpótlást, vitaminellátást, a fejlődéshez
szükséges anyagok bevitelét. Hetente egyszer, illetve szükség szerint kell
ágyneműt és törölközőt váltani. Jelekkel kell megkülönböztetni a gyermekek
törölközőit, fésűit, fogkeféit. Fontos a gyakori szellőztetés, tisztálkodási
eszközök biztosítása, rendszeres takarítások, és a helyiségek és eszközök
fertőtlenítése.
A járványügyi előírásokhoz hozzátartoznak a védőoltások. A bölcsődei
gondozottaknál az éltkorhoz kötötten kötelező védőoltásokról nyilvántartást
kell vezetni az egészségügyi törzslapon. A kisgyermeknevelő a Gyermek
egészségügyi kiskönyvben bejegyzett oltások alapján tájékozódhat.
A bölcsődei dolgozók egészségvédelemmel kapcsolatos szabályai: A dolgozó
köteles a munkába lépés előtt a foglalkozás-egészségügyi orvosnál
munkaköri alkalmassági vizsgálaton megjelenni. Nyilatkoznia kell arról,
hogy nincs eltitkolt betegsége és részt vesz a megjelölt vizsgálatokon. A
bölcsőde vezető köteles figyelemmel kísérni, hogy a dolgozó rendelkezik e
érvényes ernyőszűrési lelettel. A dolgozó köteles jelenteni a vezetőnek, ha
egészségi állapotában a munkáját kedvezőtlenül befolyásoló változás (pl.:
láz, bélpanaszok, hasmenés) következik be.

A takarítás: A belső felszerelési és berendezési tárgyak könnyen tisztíthatók

és fertőtleníthetők legyenek. Tisztításuk nedves, fertőtlenítős ruhával
történik. A csecsemőcsoportban használatos játékokat szükség szerint
naponta, akár többször is, folyó meleg vízzel le kell mosni. A többi
gyermekcsoportban hetente kell a játékokat lemosni, viszont járvány idején
soron kívül fertőtleníteni is kell.
Festés: Évenként meszeltetni kell a főzőkonyhát, az élelmiszerraktárt,
mosogatóhelyiségeket, mellékhelyiségeket és a mosókonyhát. Az egész
intézményt 2-3 évenként festetni és 6 évenként mázoltatni kell.
A helyiségek levegőjének higiénéje: A konyha és az élelmiszerraktár
valamennyi ablakát rovarhálóval kell ellátni.
A szennyes ruha kezelése, mosása: A szennyes pelenkát minden esetben
fertőzöttnek kell tekinteni, ezért sem a földre, sem pedig a pólyázóra nem
lehet tenni. A pólyázót minden gyermek után fertőtleníteni kell. A
gyermekek ruháit, ágyneműit. Törülközőit, asztalterítőit és a köpenyeket
közepesen szennyezettnek kell tekinteni és ennek megfelelő mosástechnikát
kell alkalmazni. A kimosott textíliákat szennyeződésmentes körülmények
közt kell tárolni.
A gyermekfelszerelések ellenőrzése: Megkell nézni, hogy a játékok
javíthatók vagy selejtezendők, a homokozó letakarható vagy kikell cserélni a
homokot, a mászóka, pancsoló, vízpermetező megfelelően karbantartott-e, a
gyermekbútorok javíthatók-e, illetve hogy a szekrények, zárak, szobasarkok
megfelelően működnek e.
5.Dia:
E feladatok közül az egészségvédelem és az egészséges életmód
megalapozása az elsődleges. A megalapozásához szükséges a harmonikus
testi és lelki fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet
megteremtése, a fejlődés támogatása. Fontos a primer szükségletek egyéni
igények szerinti kielégítése. Az egészségvédelem, egészségnevelés, a
környezethez való alkalmazkodás és az alapvető kultúrhigiénés szokások
kialakulásának segítése. A testi-lelki harmónia kialakulását és megőrzését
segítő napirend- ezen belül: étkezés, mosakodás,öltözködés, alvás,
szobatisztaságra nevelés, pihenés, levegőzés, játék, mozgás. Szükség esetén
szakember bevonásával prevenciós és korrekciós feladatok ellátása.
6.Dia:
1. A primer prevenció alapfeladat. Idetartozik a vitamin és ásványi anyag
profilaxis. Gondot kell fordítani a vitamin és ásványi anyag kellő
mennyiségű bevitelére, melynek fontosságáról a bölcsődeorvos a szülőket
tájékoztatja. Fontos a gyermek fog- és szájbetegségeinek megelőzése,
 beleértve a harapási rendellenességeket is. A prevenciós program célja a
jó szájhigiéné kiépítése a korai évektől. Biztosítani az egészséges fogbarát
környezetet a bölcsődében és otthon. 2-3 éves korban vigyük először
fogorvoshoz a kisgyermeket. Fontos a fogszuvasodás megelőzése a
cukros ételek elkerülésével és a rendszeres, helyes technikával történő
fogmosással előzhetjük meg.
Nagyon fontos a folyamatos napirend a bölcsődében. A gyermekközösségek
napirendjében úgy kell az egész közösség szükségleteit és igényeit
kielégíteni, hogy közben minden gyermek igényeit figyelembe kell, hogy
vegyék. Arra kell törekedni, hogy a gyermek bölcsődei és otthoni napirendje
összhangban legyen. A gyermek szükségletei és igényei életkorával,
fejlődésével változik, így a szükségletek, igények kielégítési módjának is az
életkornak megfelelően változnia kell. Külön kell tehát kialakítani a
csecsemő, a tipegő és a nagycsoport napirendjét. A bölcsődei napirend jól
szervezett, hiszem minden nap ugyanabban az időben, sorrendben végzik a
nevelési-gondozási feladatokat. Rugalmas abban a tekintetben, hogy
befolyásolják az évszakok, az időjárás, a gyermekek igényei, az életkor
szerinti összetétel stb.
2. Egészséges táplálkozás: A bölcsődei élelmezés során a korszerű csecsemő-
és kisgyermek-táplálási elveket kell figyelembe venni, úgy hogy a táplálék
mennyiségileg elegendő és minőségileg helyes összetételű, biztonságos, a
higiénés követelményeknek megfelelő, megfelelő konyhatechnikai
eljárásokkal elkészített és élvezhető legyen. Fontos, hogy szerettessük meg a
zöldségeket a gyermekekkel. Mindennap legyen gyümölcs. Reggelire
tehetjük a gyümölcsöt a natúr kukoricapehelyhez, natúr joghurthoz. Fontos,
hogy csökkentsük az édességet. Dicsérjük, jutalmazzuk édesség helyett
odafigyeléssel, kedves szavakkal, apró ajándékokkal.
3. Személyi hihiéné: A környezeti és személyi higiénia kialakítása hosszabb
folyamat, amelyet nem lehet elég korán kezdeni, és talán soha nem lehet
befejezni. A gyermek érdeklődő értelme környezetének kultúráltságától
függően helyes vagy helytelen szokásokat tesz magáévá. Napjainkban
rengeteg olyan, gyermekeknek szánt mesefigurás szappan és törölköző
kapható, melyekkel lelkesebbé tehetjük őket. Idetartozik a testápolás,
szokáskialakítás, öltözködés, öltöztetés, pelenkaváltás, szobatisztává válás.
4. Mindennapi testmozgás: Csecsemő- és kisgyermekkorban a mozgás
alapvető formái alakulnak ki, fejlődnek. A mozgáslehetőségek és a
mozgásigény életkoronként és fejlődési szakaszonként változó. A
bölcsődében különösen nagyjelentősége van az önkéntességnek, hiszen
minden mozgásfeladathoz kell egy fajta érettség és a kudarc vagy az
erőltetett gyakorlás elronthatja a gyermek kedvét. Fontos, hogy megfelelő,
szükségleteihez és egyéni igényeihez, adottságaihoz igazodó
mozgáslehetőségeket kapjon, ezért hatékony módszereket kell alkalmazni a
mozgásos játékok keretei között. Minél nagyobb mozgásteret,
mozgásfejlesztő játékokat kell biztosítani a gyermekek számára. Fontos
szempont, hogy a környezet balesetmentes legyen, a veszélyforrásokat kikell
küszöbölni.
5. Lelki egészség: A lelki egészségvédelem is nagyon fontos feladat
számunkra. A lelki egészségvédelem az embert mozgató tényezőkön, az őt
érő társadalmi és környezeti hatásokon alapuló, az egészség megőrzését,
előmozdítását és ártalmak elkerülését szolgáló preventív tudomány. Ezért
nagyon fontos, hogy a kisgyermeknevelők és a szülők is a gyermek szemével
próbálják meg nézni a világot, mert ezaz út vezet ahhoz, hogy megértsük a
viselkedésük mögött lévő érzéseket, s ezáltal valódi lelki támaszai lehessenek
a gyermeknek. A gyemekek lelki életében, jellemének kialakításában
meghatározó az első években szerzett benyomások. Ebben az életszakaszban
a legfogékonyabbak a morális értékekre, az emberi kapcsolatok
befogadására. Szeretettel teli légkörben segíthetjük a gyermekek szociális
érzékenységének fejlődését, éntudatának kialakulását, teret engedve
énérvenyesítő törekvéseiknek.
6.: Egészséges és biztonságos környezet: A környezettudatos értékrend
kialakítását nem lehet elég korán kezdeni, s a felnőtteknek ebben is nagyon
fontos szerepük és felelősségük van. Egy kisgyermek szemében a szülők
jelentik a támpontot, a követendő példát. Pl: ha a szülei környezettudatosan
élnek a kisgyermek is ezt az értékrendet vallja majd. De a bölcsőde is
rengeteget tehet a gyerekek környezettudatossá neveléséért: pl.: növények
ültetése, gondozása, a természet szeretetét kifejező dalok, mondókák
megtanítása mind hozzájárul a célhoz. A toleranciára, a másság elfogadására
való nevelést nem is lehetne jobbkor elkezdeni, mint kisgyermekkorban,
mikor a gyermekek eleve nyitottak és előítélet mentesek. Mindannyian
mások vagyunk igy a másság természetes dolog, s ha a gyermekek ezt maguk
is megtapasztalják, ők is annak fogják majd tartani.
7.Dia:
A bölcsődében tartózkodás alatti megbetegedés kezelése minden alkalommal
feladatunk. A bölcsődébe kerüléskor a szülőnek nyilatkoznia kell gyermeke
esetleges gyógyszerérzékenységéről és ételallergiájáról, valamint nyilatkozik
arról, hogy hozzájárul-e gyermeke betegségtüneteinek kezeléséhez. (pl:
lázcsillapító )
Gyógyszertárolás: minden gyógyszert min. 1,5m magasan, kulccsal zárható
szekrényben tároljuk saját névvel ellátva. A kúpot hűtőben, és láz
csillapítására elsősorban lázcsillapító kúpot kell adni. A szülőt mindig
értesíteni kell és a gyermeket el kell látni. A beteg gyermek rendszerint
étvágytalan. Fontos a folyadékpótlás víz vagy cukormentes üdítő, de a
gyenge tea is megfelelő. Nagyon fontos, hogy a gyermek ne száradjon ki. A
túlzott folyadékbevitel viszont étvágytalanná teheti.
A sószoba: Minden gyermek számára heti két alkalommal , késő ősztől kora
tavaszig tartó időszakban a légúti megbetegedések megelőzésére, az
immunrendszer megerősítésére szolgál. A sószobában énekes-mondókás
játékok, beszélgetések, légzőjátékok zajlanak az intenzívebb ki és belégzés
érdekében. A sószoba ideális hőmérséklete 18C fok. A sóhomok nem jó a
bölcsiseknek, mert könnyen belélegzik. Figyelni kell arra is, hogy megfelelő
ruházatban menjenek be. A sószoba a bölcsődei napirend része.
Mikor nem hozhatja a szülő a gyermekét? Ha 37,5C fok felett van a
hőmérséklete, hány, hasmenése van, kiütéses, váladékos gyulladt a szeme, ha
előző este lázcsillapító kúpot adott gyerekének, ha sűrű zöld vagy sárga
váladék folyik az orrából.
Gyógyszeradás, elsősegély: Lázas, hurutos, antibiotikummal kezelt beteg
gyermek nem mehet bölcsődébe. Egyes nem fertőző betegségben szenvedő
gyermeknek, ha szükséges, a háziorvosa által előírt gyógyszert beadhatják a
bölcsődében. Sürgős esetben csak lázcsillapítót kap a gyermek. A szülőknek
nyilatkozni kell a gyógyszerszedéssel kapcsolatos valamennyi kérdésben (pl
milyen gyógyszert kaphat, van e gyógyszerérzékenysége). A
kisgyermeknevelőknek írásban kell jeleznie, hogy milyen gyógyszert kapott
a gyermek. Minden bölcsődében kell lenni mentődoboznak, hozzáférhető
helyen kell tárolni. Minden esetben a bölcsődeorvos állítja össze a bölcsi
gyógyszerkészletét, melyben szerepelnie kell: lázcsillapítónak(kúp, tabletta,
szirup, injekció), görcsoldók(kúp, tabletta), allergia elleni szerek(tabletta,
szirup, injekció, kenőcs), valamint életmentő gyógyszerek.
8.Dia:
A kisgyermeknevelő egészségfejlesztési területei egyrészt a gyermek
egészséges életmódjára, másrészt a szülők egészségfejlesztésére terjednek ki.
A gyermek egészséges életmódra nevelése bölcsődei élete alatt folyamatosan
történik. A helyes, minőségileg
megfelelő táplálás, az étkezési kultúra kialakítása, a kultúrhigiénés szokások
megerősítése is ezt szolgálja. A jól kialakított napirenden belül az aktív,
tevékeny élet és a nyugodt pihenés feltételeit is biztosítani kell.
A szülők egészségfejlesztésére több közvetlen és közvetett lehetőség is van:
Közvetlen lehetőségek:
 a felvétel előtti és évközi családlátogatások
 reggeli érkezés és délutáni távozás közben a kisgyermeknevelővel való
egyéni
 beszélgetések, tájékoztatások
 fogadóórák
 szülői értekezletek, szülőcsoportos beszélgetések
 nyílt napok
 előadások.
Közvetett lehetőségek:
 üzenőfüzet
 hirdetőtábla
 plakát
 Szakirodalom ajánlás
 -kiállítás
 -az egészséghét rendezvényei.
Már kisgyermekkorban nagy hangsúlyt kell fektetnünk az egészséges
életmódra nevelésre, az egészség megőrzésére, védelmére. Az egészséges
életmódra nevelés, a betegség-megelőzés fontos része:
a jól kialakított napirend;
 az alapvető higiénés környezet és szabályok kialakítása, betartása;
 a szabad levegőn tartózkodás, játszás és alvás;
 az egészséges élelmezés: megfelelő kalória-, ásványianyag- és
vitaminbevitel (lásd
 élelmezés rovat);
 a megfelelő ruházat, öltözködés stb.
Hogyan tud hatni a szülőre a kisgyermeknevelő? Mégis hogyan érhetjük el,
hogy gyermekünk egészségesen, jót és jóízűen egyen? Elsősorban betartjuk a
táplálkozással kapcsolatos leglényegesebb szabályt: soha nem erőltetjük
gyermekeket az evésre! Engedjük és lehetővé tesszük számára, hogy annyit
egyen, amennyi jólesik neki; vagyis akkor adunk neki enni, ha éhes. Az ún.
biológiai óra kb. a 3. életévtől fokozatosan „beáll”.
Étkezés:
A bölcsőde négy étkezését biztosít. Teremtsünk időt, kellemes hangulatot az
étkezésekre. A bölcsődében közösen esznek a gyermekek, hiszen az evés
alapvető „szabályait” a kisgyermeknevelőktől és egymástól is
megtanulhatják. A közös étkezések fontosak, a kiegyensúlyozott, nyugodt
bölcsődei légkör lényeges a gyermeki fejlődés szempontjából. Nem jelent
elkényeztetést, ha engedünk a gyermeknek, tudva mit szeret és mit nem.
Minden ételből kapjon néhány falatot, de ne legyen probléma, ha olykor ott
hagyja. Nem kell üresre enni a tányért.
A táplálkozás szokásait mint sok minden mást, először tőlünk, felnőttektől
sajátítják el a kicsi gyermekek. Ezért fontos, hogy figyeljünk erre, de
erőltetés nélkül „járjunk el” annak érdekében, hogy olyan jó étvágyú,
egészséges gyermekünk legyen, aki „a vasat is megeszi”!
9.Dia: Források
10.Dia: Köszönöm a figyelmet!