Kedves Hallgatók!

A szóbeli vizsgára szeretnék segítséget adni nektek. A szóbeli vizsgán két tételt fogtok
húzni az egyik a szóbeli tételsor amihez ez a dokumentum remélem segítség lesz.
A másik tételsor egy gyakorlati tételsor, ami nem kiadható! De ne aggódjatok ezek a
tételek szinte ugyan azok, mint a szóbeli tételek csak más megfogalmazásban. Ezeknél a
tételeknél a vizsgán el lehet mondani, hogy a gyakorlati helyeteken hogy valósult meg!
Egy két példát azért összeszedtem nektek, milyen témák várhatóak a gyakorlati tételekben ☺
Rendezvény miatt át kell rendezni a csoportszobát
Szervezési feladatok, gyerekek bevonása, balesetveszély
Infulenza esetén fertőtlenítés
Szabályok ( mikor ?) játékok , textilek ( mosás)
Torna mozgásos tevékenység előtt és utáni feladatok után
Portalanítás, szellőztetés, öltöztetés, mosdóztatás, folyadékpótlás, terem rendezés, feladatok
sorrendje, balesetveszély, gyerekek bevonása, egyéni bánásmód, segítségadás
Alvás , pihenés biztosítása , és ezek utáni teendők
Szellőztetés, ágyak, ágyruha, légkör, nyugtatás, cumi stb, mosdó takarítás stb
Sorrend szervezési feladatok…
Fogadáskor milyen feladatai vannak ? Egyéni bánásmód !!!
Nevelési lehetőségek, feladatok sorrendje (vetkőzés, segítségadás, dicséret esetleg mosdatás !!
…stb bevonás a játékba, bizalmas légkör biztosítása, megnyugtatás… stb, balesetforrások )
Az óvoda helyiségeinek ( mosdó, folyosó, öltöző) takarítása, fertőtlenítése
Szervezési feladatok, eszközök, tisztítószerek, baleset megelőzés, védő ruha
Öltözködés, mosdóztatás
Feladatok, nevelési lehetőségek, segítségadás
Uzsonnához/ tízóraihoz készül, naposok segítségével
Feladatok , eü /étkezési szokások , ételek tálalása,tárolása, lefedés,
kóstoltatás stb… balesetveszélyek, takarítás étkezés után , vegyszerek , eszközök, naposi
munka körüli feladatok
Étkezés megszervezése
Főző tálaló konyha, szervezési feladatok, veszélyek ! élelmiszerbiztonság, tálalás étkezési
szokások stb…
Gyümölcsevés
Előkészületek, étkezési szokások, egészséges életmód, rágás, vitaminok, gyerekek bevonása,
dajka teendői… stb
Takarítás / tisztítószerek
Tárolási szabályok, lejárat szavatosság, arány
Mosdózás
Higiénés szokások fontossága, feladatok sorrendje, eszközök, balesetforrások. Egyéni
bánásmód
Óvodában használatos kisgépek használata
Vasaló ( textilek vasalási hőfoka ), mosógép, porszívó !!!!
Udvari játék
Játékok előkészítése, feladatok, homok, játékba kapcsolódás, balesetforrások, segítségadás
Pakolás, játékok elrakása
Nevelési lehetőségek, gyerekek bevonása
Játék , veszélyeztetik egymást , dobálóznak, szétszórják a csoportban
Feladatok, nevelési feladatok, balesetveszély, nyugodt légkör, társas kapcsolatok, helyes
magatartási formák
Növények gondozása
Feladatok, gyerekek bevonása nevelési lehetőségek balesetveszély
Szóbeli tételsor
1. Nevelési alapismeretek. Határozza meg a nevelés fogalmát, célját! Határozza meg a
szocializáció fogalmát és színtereit! Mutassa be az óvodai nevelés területeit! Beszéljen az
óvodai dajkáról, mint modellről!

A nevelés fogalma:
A pedagógia a nevelés tudománya, a személyiségfejlesztés elméleti és gyakorlati kérdéseit
vizsgálja, elemzi. Komplex tudomány, elsősorban azon tudományok megállapításaira épít,
melyek az emberrel foglalkoznak. A nevelés valamilyen cél elérésére irányuló tevékenység. A
nevelés irányított folyamat, mely tervszerű és tudatos.

A nevelés célja:
Megfelelő értékekkel, képességekkel, viselkedésformákkal rendelkező gyerekeket akarunk
nevelni. Az óvodai nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek
egyéni képességeinek kibontakoztatását.

A szocializáció:
A szocializáció olyan tanulási folyamat, amely a születéstől a halálig tart. A társadalmi-szociális
környezetbe való beilleszkedés folyamata. Célja a szabályok és a társadalomban meglevő
szerepek megtanulása.

A szocializáció színterei:
- család: elsődleges szocializáció színhelye,
- óvoda: másodlagos szocializáció színhelye
- kortárs csoport (civil szféra)

Az óvodai nevelés területei:

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.
Ezen belül:
- Az egészséges életmód alakítása,
- Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása,
- Az értelmi fejlesztés, anyanyelvi nevelés megvalósítása.
 Az óvodai dajka, mint modell:
A gondozó és nevelő munka segítője. Az óvónő közvetlen munkatársa. A gyerekek számára
minta, ezért fontos:
- megfelelő személyiségjegyekkel rendelkezzen;
- nélkülözhetetlen a pedagógia, pszichológiai felkészültsége;
- lényeges, hogy legyen hiteles (szavak, tettek, érzelmek);
- szeresse a gyerekeket;
- mindenkit olyannak fogadjon el, amilyen;
- legyen empatikus;
- legyen toleráns, előítéletektől mentes;
- legyen figyelmes;
- legyen kiegyensúlyozott;
- szeretetteljes
- rendelkezzen megfelelő kommunikációval;
- legyen ápolt;
- legyen igényes saját magára és környezetére.
2. A személyiségfejlődés sajátosságai óvodáskorban. Jellemezze az óvodáskorú gyermek
fejlődési vonalait: a testi fejlődés, a mozgásfejlődés és a beszédfejlődés sajátosságait!
Mutassa be az óvodai dajka szerepét a fejlődés optimális környezeti feltételeinek
megteremtésében!

Az óvodáskorú gyermek testi fejlődése

Az óvodáskor 3 tól 6-7 éves korig tart. Ebben az időszakban megtörténik az első alakváltozás.
Kiscsoportos: kisgyermeki testalkat, aránytalan. Pufi babás arcocska.
5-6 éves korban látványos változás: végtagjai megnyúlnak, egyre izmosabbá válik. A váll
szélesebb lesz a medencénél, így megszűnik a hengeres testforma. Arcforma megváltozik az
alsó és középső részének intenzív fejlődése révén.
Évenkénti hossznövekedés átlagosan 4-5 cm
Súlygyarapodás 1,5 – 2 kg
Telési és nyúlási szakaszok figyelhetők meg.
Csontosodás folyamatos. Csontok még rugalmasak ezért kerülni kell az egyoldalú terhelést.
Izmok hamar elfáradnak, de gyorsan regenerálódnak. Pihenőket kell tartani.

Az óvodáskorú gyermek mozgásfejlődése

Járása biztonságosabbá válik. Nagycsoportra a járás és a futás megkülönböztethető, gyorsuló
és egyenletes futásra is képes. Természetes mozgásokat aktívan gyakorolja. Csúszik, mászik,
guggol, kúszik, hajol, manipulál – mozgáskultúrája, mozgás koordinációja fejlődik a játék,
valamint sporttevékenykedés közben.
Mozgáskoordináció fejlődését befolyásolja: tapasztalat, minta, mozgásképzetek kialakulása,
idegfiziológiai érése. Az óvodáskor elején túlsúlyban vannak a spontánmozgások, a korszak
végére a kialakulnak a tudatos, célirányos, akarati mozgások. Finommozgást befolyásolja a
kézfej csontjainak a csontosodása. Fejleszteni elsősorban gyurmázással, gyöngyfűzéssel,
tépkedéssel lehet. Nagymozgások fejlődése → erre a korszakra elmondható, hogy nagy a
mozgáséhség. Mászókázás, labdázás, fogócskázás. 5-6 éves korra a mozgás összerendezettebb,
ügyesebb.

Óvodai dajka feladatai

Tornaterem tisztántartása, szellőztetése,
Eszközök, játékok előkészítése,
Megfelelő felszerelés biztosítása,
Megfelelő ruházat biztosítása, öltözésben segít
Felügyeli a gyerekeket mozgásos tevékenységnél,
Játék, mozgás végén elpakolás,
Eszközök, játékok tisztán tartása

Beszédfejlődés sajátosságai
Szókincs duplájára nő. Kiscsoportosok tőmondatokban, nagycsoportosok már összefüggő
mondatokban és érthetően beszélnek. Kétféle beszédtípus:
- szituatív beszéd – szituációkhoz kapcsolódik (csak az érti meg, aki ott volt)
- kontextusos beszéd – a gondolatait logikai alapon fűzi össze, érthető a hallgató számára.
Beszédhibák: Életkori (nem jól ejti ki a hangokat, nem beszél tisztán)
Élettani (5 éves kor felett – nem beszél tisztán, például pöszeség, logopédiai segítségre szorul.)
3. Sajátos nevelési igényű gyermek az óvodában. Értelmezze az SNI, integráció, inklúzió,
szegregáció fogalmakat! Mutassa be az óvodai dajka feladatait az SNI-s gyermek
gondozásában!

Az SNI (Sajátos nevelési igény ) fogalma

A hatályos Köznevelési Törvény határozza meg, hogy ki tartozik a Sajátos nevelési igényű
gyerekek körébe. A szakértői bizottság szakértői véleménye alapján lesz egy gyermek SNI. Az
SNI-s gyerekek nevelése, oktatása történhet szegregációs vagy integrációs keretek között.

Szegregáció:
Az épektől külön történik a nevelés. Az ilyen óvodás csoportban (vagy külön intézményben)
csak sérült gyerekek vannak és megfelelő végzettségű szakemberek foglalkoznak velük
(gyógypedagógusok). Legjobb példa a szegregációra a Vakok Intézete.

Integráció és inklúzió:
A Sajátos nevelési igényű gyerekeket az épekkel együtt nevelik. Az integráció akkor jó, ha
minden feltétel biztosítva van. Ha ez egy intézményi szemléletté válik, akkor nevezzük
inklúziónak. Az inklúzió az integráció magasabb foka, azaz minden feltétel biztosítva van, a
nevelők hozzáállása is. Minden egyes gyermek egyedi igényeihez, szükségleteihez való
maximális igazodnak.
Az óvodai dajka feladatai az SNI-s gyermek gondozásában
segít
odafigyel
személyes példát mutat
másságot elfogadja
szeretetteljes odafordulás
empátia
biztonságot nyújtó légkört teremt
együttműködik az óvodapedagógussal
4. Az óvodáskorú gyermek játéktevékenysége. Határozza meg a játék fogalmát, jellemezze a
játékfajtákat és jelentőségüket az óvodáskorú gyermek fejlődésében! Mutassa be az
óvodai dajka játéktevékenységekhez kapcsolódó szerepét!

A játék fogalma
Az óvodás gyerek legfőbb tevékenysége a játék. A játékon keresztül tanul. A játék egy spontán,
önkéntes tevékenység. A játszani akarás, belső feszültség a gyerek számára. A játék csökkenti
ezt a belső feszültséget úgy, hogy kijátssza (feldolgozza) az élményeit. Játék során a társas
kapcsolatai is fejlődnek és megfelelő viselkedési formákat tanul. Az óvodás gyerek a magányos
játéktól eljut a „MI”-tudat megéléséig, viszont magányos játékra minden életkorban szüksége
van. A játék a gyermek személyiségfejlődében fontos szerepet tölt be. Kihat a szociális, értelmi
és érzelmi területekre.

Játék feltételei:
Nyugodt, vidám, biztonságot nyújtó légkör;
Megfelelő idő és játéktér;
Érzelmi biztonság;
Játékok, eszközök;
Élmények, amiket kijátszhat.

Játékfajták
1. Gyakorlójáték. Jellemzője az ismétlés, gyakorlás (beszéd, hang, mozgás). Funkciókat gyakorol,
melyek örömet (funkcióörömöt) okoznak neki. (ÉN tudom).
2. Konstrukciós játék. Különféle játékelemekből, anyagokból épít, alkot, konstruál. Kreativitást,
fantáziát, képzeletet, emlékezést, problémamegoldó képességet, esztétikai érzéket fejleszti.
Fontos a sokféle eszköz, anyag biztosítása.
3. Barkácsolás. Ajándéktárgy, dekoráció készítését jelenti az óvodában. Sikerélményt, önbizalmat
erősít, társas kapcsolatok fejlődnek (együttműködés, segítségnyújtás). Befolyásoló tényezők:
légkör, eszközök, anyagok, óvónői kreativitás.
4. Bábozás, dramatizálás. Az élmény forrásai: óvónő és/vagy gyermekek bábjátéka, bábkészítő
tevékenység, majd játék. Mesedramatizálás, eljátszás! Hősök szerepébe bújnak vagy Anyák
napi ünnepségen színdarab eljátszása.
5. Szerepjáték. Gyermeki élményből fakad. Utánzás (pl. a szüleit mintázza). Szereppel való
azonosulás. Fantáziavilága segíti abban, hogy bele tudja magát képzelni a szerepbe.
 Játékeszközök szimbolizálnak valamit. Játék során újraalkotja a világot. A személyiségfejlődés
minden területére hatással van. A játék színvonala visszajelzés a gyermek fejlettségéről.
6. Szabályjáték. A szabály betartása adja az örömöt a gyerek számára. Személyiségformáló hatása
van. Erősíti az akaratot, önfegyelmet. Fontos, hogy a szabályok érthetőek legyenek a gyerek
számára, figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. Fajtái lehetnek: társasjáték, népi-
dalos játékok, mozgásos játékok
Az óvodai dajka szerepe a gyermek játéktevékenységében
- empatikusan működjön együtt a gyermekekkel a játék során
- a játék feltételeinek megteremtéséhez járuljon hozzá
- vegye figyelembe az egyéni fejlődési sajátosságokat, az egyéni képességeket
- előzze meg a konfliktusokat vagy szükség esetén kezelje azokat
- a gyerekeket soha ne hagyjuk felügyelet nélkül
- balesetveszélyes játékok kiszűrése, játékeszközök tisztántartása
5. Az óvodai élet megszervezése. Foglalja össze a napirend, a helyes életritmus jelentőségét az
óvodáskorú gyermek életében! Mutassa be az óvodai dajka szerepét a harmonikus
napirend megvalósulásában!

Napirend, helyes életritmus

Az óvoda kiegészíti, folytatja a családi nevelést. Megszervezi a gyermek környezetét,
tevékenységét, társas kapcsolatait. A napirend az egészséges fejlődéshez, fejlesztéshez
biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartalmú tevékenységekkel. A napirend a gyermeknek
biztonságot ad. Pl. mindig ugyanabban az időben tízóraizik, játszik, ebédel, alszik. Tudja, hogy
nagyjából mindig ugyanakkor jönnek érte a szülei.
Az óvodai nevelés célja a gyermek személyiségének sokoldalú, harmonikus fejlesztése. Az
életritmus minden életkorban más. Az óvodai napirend igazodik az óvodás gyermek
életritmusához, egyéni szükségleteihez.
A jó napirend: Állandó, ismétlődő elemekből áll, figyelembe veszi a helyi szokásokat. A
napirend, a rendszeresség érzelmi biztonságot ad, ugyanakkor rugalmas (pl. általában a nyári
napirend más vagy egy rendezvény, egy program is változtathatja. Fontos szempont a
választhatóság, az önkéntesség, a szabadság. Napirend elemei: étkezés, pihenés, játék, szabad
levegőn való tartózkodás (udvari, séta, kirándulás). Napi és heti rendet az óvodapedagógusok
alakítják ki.

Óvodai dajka szerepe a harmonikus napirend megvalósulásában

Biztosítja a feltételeket a étkezéshez, alváshoz, tiszta környezet kialakításához.
Segít az öltözésben
Játéktevékenység során segítséget nyújt
Biztonságos környezet biztosít
6. Munkajellegű tevékenységek az óvodában. Mutassa be az óvodáskorú gyermek
munkajellegű tevékenységeit, értékelje a gyermekre gyakorolt személyiségfejlesztő
hatását! Értelmezze a munka és a játék kapcsolatát! Sorolja fel az óvodai dajka
munkajellegű tevékenységekhez kapcsolódó feladatait!

A munka, mint a személyiségfejlesztés eszköze

A munka jellegű tevékenységek elősegítik a munkához való pozitív hozzáállást. Megtanulja a
gyerek, hogy a munka az élet velejárója. Úgy kell szervezni a munka jellegű tevékenységeket,
hogy életkori sajátosságainak megfeleljen. A munka a játékból ered. Mindent játékosan tanul
meg, utánozza a felnőtteket. Felelősségvállalásra tanít. A munka jellegű tevékenység magasabb
szintű készségeket kíván, mint a játék. Személyiségfejlesztő hatása van. Fejleszti az esztétikai
érzéket és a gondolkodást. Fontos az alapok megtanítása.

A munkajellegű tevékenységek formái az óvodában

• Önkiszolgálás (megelőzi a naposi munkát pl. kiscsoportban). Például mindenki a saját poharát
az asztalhoz viszi és étkezés után visszarakja a tálcára.
• Naposi munka
• Alkalomszerű munkák, megbízatások (pl. székek pakolása óvodai programok előtt-után)
• Növény és állatgondozás
• A környezet rendjének megőrzése, rendrakás
• évszakhoz kapcsolódó munka jellegű tevékenység (pl. ültetés, locsolás, levél seprése az
udvaron ősszel vagy hóseprés télen)
• Szükségletet kielégítő munka

Óvodai dajka munkajellegű tevékenységekhez kapcsolódó feladatai

- előveszi a tányért, poharat
- szükség szerint segít a gyereknek koordinálni az adott tevékenységet
- jó példát mutat
- alkalomszerű munkatevékenységbe is bevonja a gyereket (pl. székpakolás)
- udvari feladatokba is bevonja (pl. seprés, locsolás, évszakhoz kapcsolódó munkák, locsolás)
- gyermekméretű eszközök biztonságos használatának megtanítása a csoportszobában és az
udvaron
- figyelemmel kíséri a gyermeket a munka jellegű tevékenység közben
7. Társas kapcsolatok óvodáskorban. Foglalja össze az óvodáskorú gyermek társas
kapcsolatainak jellemzőit, az utánzás és a barátválasztás életkori sajátosságait! Fejtse ki
az óvodai dajka szerepét az óvodáskori kortárskapcsolatok alakulásában!

A társas kapcsolatok jellemzői

Az anya és a gyermek közötti kapcsolat (kötődés) meghatározza a gyermek későbbi
kapcsolatait, társas viszonyait. Az újszülött számára az anya a legfontosabb környezeti
tényező (táplálás, biztonság). Kísérlet: drót és szőranya a majmoknál.
3 éves gyermek már igényt érez a társak iránti kapcsolatra, megjelenik a hasonló korúak felé a
vágyakozás. Az óvodai nevelés során a társas kapcsolatok kialakítása fontos feladat. A közös
tevékenységek erősítik a közösséghez való tartozás érzését.

Utánzás életkori sajátosságai

A csecsemő kezdetben a szüleit utánozza. Óvodáskorban aktív a kapcsolatfelvételben, társait
utánozza. A gyermek személyiségfejlődésében kitüntetett helye van az utánzásnak. Az
utánzásos tanulásban fontos tényező, hogy kiket utánoz a gyermek.
Egyirányú modellkövetés: Vegyes csoportban a tapasztaltabb a minta a kiscsoportos számára.
Kölcsönös utánzás: Azonos fejlettségű gyerekeknél egymást utánozzák.

A barátválasztást meghatározó jegyek életkori sajátosságai

A kicsik még elsősorban külsőségek, illetve lényegtelen tulajdonságok alapján választanak
maguknak barátot (pl: azért barátkozom vele, mert szép, fodros szoknyája van), ám ezek a
kapcsolatok általában felszínesek és rövid ideig tartanak.
A nagyobbak már nem elsősorban külsőségekre alapozva választanak barátot, sokkal inkább a
belső értékek szerint. Pl: azért a barátom, mert jószívű, kedves, stb. A nagycsoportosok baráti
kapcsolatai az előbbiekből kifolyólag sokkal tartósabbak is, mint kisebb társaiké.

Az óvodai dajka szerepe a harmonikus kortárs kapcsolatok alakulásában

A dajka feladata a kapcsolatok támogatása,
A közös tevékenységek biztosítása,
A másság elfogadása,
Tolerancia, empátia,
Személyes példamutatás
8. Nevelési problémák az óvodában. Mutassa be az agresszív és a szorongó gyermek
viselkedésének sajátosságait, valamint a velük szemben kívánatos nevelői magatartást,
bánásmódot!

A nevelési folyamat, egy irányított gyermeki tevékenység, mely fejleszti a gyermek

képességeit. Az óvodai nevelés célja a sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés.
Nehezen nevelhető gyermek: normál képességű, akinél megfelelő módszerekkel a tünetek
megszüntethetőek. Ide tartoznak az enyhe viselkedési problémákkal küzdők és a súlyosan
szabálysértők.
Magatartási problémák oka lehet az, hogy a szükségletek nem megfelelő módon lettek
kielégítve (pl. biztonságérzet, családi problémák). A háttérben elsősorban félelem, düh, harag,
fájdalom, kirekesztettség érzése, szeretethiány állhat.
Nehezen nevelhetőség jelei:
- eltérő magatartás,
- beilleszkedési zavar
- társas kapcsolatok zavara

Aggresszív viselkedés
A gyermeki fejlődés természetes velejárója is lehet, ugyanis a gyerek is érezhet haragot,
dühöt. Kiválthatja tilalom, sérelem, büntetés. Feladatunk nem az elfojtás, hanem az
elfogadható módon történő levezetés megtanítása.
Agresszió lehet:
- fizikai (csipkedés, rúgás)
- tárgyi (összetépés, rombolás)
- lelki (megszégyenítés, kirekesztés)
- verbális (csúnya szavak)
Kezelés:
- Rávenni a gyereket, hogy hozza helyre a saját hibáját, vállaljon felelősséget. Ez ne büntetés
legyen, hanem következmény.
- Ne féljen a gyerek a következménytől, mert az újabb félelmet, újabb agresszív tettet generál.
- Jó módszer az átterelés is (valami más, érdekes dologgal elvonjuk a figyelmét, áttereljük
másra).
- Soha nem a gyereket ítéljük meg, csupán a tettét.
- A megszégyenítést, kirekesztést kerülni kell!
Szorongó gyermek viselkedése
A szorongást kiválthatja az újtól való félelem (ez normális). Akkor probléma, ha olyan
helyzetben is előfordul, ami más számára nem jelent problémát és akkor is oda kell figyelni a
gyerekre, ha megváltozik a viselkedése. Pl. korábban jókedvű, kacagó gyerek cumizva
gubbaszt a csoportszoba kanapéján vagy nem mer elaludni, pedig azelőtt jól aludt.

Nevelői magatartás, bánásmód

Dicsérettel, a helyes viselkedési formák kiemelésével, önbizalom növelésével segíthetünk.
9. Egészséges életmódra nevelés az óvodában. Fejtse ki az óvodai dajka egészségvédelemmel
és egészségneveléssel kapcsolatos feladatait! Mutassa be az egészséges életmódra nevelés
területeit az óvodában!

Az egészségvédelem fogalma, célja, feladatai

Fogalma: Egészségvédelem közös koordinált tevékenyég – nem csak az egészségügyre
korlátozódik. Államigazgatási, Törvényi és Intézményesített feladat.
Egészségvédelem = Egészségnevelés + egészségmegőrzés
Célja: az egyén megnyerése egészségének megtartására, fejlesztésére, a betegségmentes
életévek kiterjesztésére.
Feladatai:
- Elsődlegesen: az egészséges magatartást előmozdító és biztosító ismeretek minél szélesebb
körben történő terjesztése – oktatás, felvilágosítás, ismeretterjesztés
- Másodlagosan: az egyént ránevelni arra, hogy a megszerzett ismereteknek megfelelően éljen,
az egészségvédő normákat, az egészségügyi intézkedéseket megtartsa;
- Harmadlagosan: az egyén bevonása a közreműködésbe, a mozgósításba, az aktivizáló,
koordináló tevékenységbe.

Az egészségvédelem és nevelés kapcsolata

Az egészségvédelem a nevelés folyamatában, annak hatékonysága szempontjából állandóan
jelen lévő feltétele. A nevelési gyakorlat szempontjából ez azt jelenti, hogy nevelő munkánk
során tekintettel kell lennünk a gyermek egészségére, törekednünk kell annak fenntartására,
megőrzésére, kiegyensúlyozására, megerősítésére. Az egészség védelme és karbantartása
tanítható, fejleszthető, különösen gyermekkorban.

Egészségvédelem az óvodában
Egészség fejlesztésére, az egészségkárosodás megelőzésére irányuló egészségnevelő
tevékenység az óvodai nevelés elválaszthatatlan része.
Mindhárom terület az óvodai nevelő tevékenységre vonatkozik.
1. testi (szomatikus),
2. lelki (értelmi, érzelmi, akarati)
3. szociális (társas, közösségi)
 Az egészségnevelés fogalma, célja, feladatai
Az egészségnevelés fogalma: Az egészségnevelés tudatosan kialakított tanulási-tanítási
folyamat, amely változatos módszerekkel bővíti, fejleszti az egészséggel kapcsolatos
ismereteket a lakosság körében az egyén és a környezetében élők egészségének javítása,
megőrzése érdekében.

Az egészségnevelés célja: az egészség-kulturáltság kialakítása, s ezzel az egyén alkalmassá

tétele arra, hogy az egészségével kapcsolatos szükségleteit önmaga kielégítse. Az
egészségnevelés a személyiségre irányul.
Az egészségnevelés feladata: az emberek tudatos és felelősségteljes magatartásának
kialakítására irányuló sokoldalú nevelőtevékenység. Ez magában foglalja az ismeretek átadását,
az egészségi jártasságok, készségek, valamint szokások kialakítását. A fő feladata, hogy az
egyén belsővé tegye mindezeket.

Az egészségnevelés területei az óvodában és dajka feladatai

Az egészségnevelés fő feladata a gyermekek egészségben való megtartása, szervezetük, edzése,
a stressz hatások feldolgozására való felkészítés. Mindez a mindennapos gondozó-nevelő
munka elválaszthatatlan és folyamatos része.
Egészségnevelés fő területei , a dajka egészségnevelő feladatai:
- Az élet és testi épség védelme (balesetvédelem). Vigyázni, figyelni a gyerekekre;
- Egészség védelme és fejlesztése, egészséggondozás. Pl. öltözködésben segíteni a gyereknek;
- Személyi higiénére nevelés. Dajka segít, tanít: tisztálkodás, wc használat, kézmosás,
fésülködés, köröm, fogmosás, arcmosás)
- Egészséges táplálkozás biztosítása. Dajka megterít, rendet és tisztaságot tart, ételt oszt, helyes
étkezési szokásokat alakít ki;
- Mozgásigény kielégítése, biztosítása. Dajka: öltözésben segít, tornatermet takarít,
folyadékpótlásról gondoskodik;
- Játék feltételeinek biztosítása. A dajka rendes, tiszta környezetet biztosít, játékokat tisztán
tartja, a sérült játékokat kiszelektálja;
- Testi rendellenességek megelőzése, korrekciója. Helyes testtartás, lábtorna
- Környezeti higiénia (tisztaság, dekorálás, szellőztetés, világítás, energiatakarékosság)
- A világ tevékeny megismerése. Kirándulás, séta, udvar
- Értelmi, érzelmi fejlesztés (gondozás, érzelmi biztonság, pihenés)
10. Személyi gondozás az óvodában. Mutassa be a személyi gondozás fogalmát, területeit,
jelentőségét az óvodáskorú gyermek életében! Részletezze az óvodai dajka feladatait a
higiénés szokások kialakításával kapcsolatban!

A személyi gondozás fogalma

A nevelés és a gondozás egymással szorosan egybefüggő egységet alkot. A gondozás minden
helyzetében nevelés folyik, míg a nevelés folyamatában nem mindig van jelen a gondozás.
A gondozás az óvodai élet szerves része. Feladata: a gyermeki szükségletek feltétel nélküli
kielégítése. Ezekhez felnőtt segítsége kell.

A személyi gondozás területei

Testápolás: magában foglalja a bőrápolást, a haj, a fejbőr, a köröm ápolását, a fogápolást, az
orr, a szem és a fül ápolását. Kiemelt figyelmet igényel a WC használat segítése, az orrfújás
helyes technikájának elsajátíttatása.
Higiénés szokások kialakítása: Kézmosás, saját törölköző használata, saját körömkefe,
arcmosás, évszaknak megfelelő – réteges – öltözködés, személyes tárgyak, ruhák kezelése, saját
szekrény
Öltözködés: mindig az időjárásnak megfelelően, hűvös időben rétegesen. A csoportszobában a
hőmérsékletnek megfelelően, ügyelve arra, hogy a gyermekek sokat játszanak a padló szintjén.
Fontos a megfelelő cipő az udvari, csoportszobai játékhoz, illetve a tornaszobai
tevékenységekhez.
Táplálkozás: nyugodt körülmények, egyénre szabott segítségadás, ízléses tálalás. Az
önkiszolgálás feltételeinek megteremtése a felnőttek feladata a folyamat elsajátítása érdekében.
Életritmus, napirend: a gyermek számára a jól kialakított, rugalmas napirend biztosítja annak
az alapvető szükségletének a kielégítését, mely a biztonság iránti igényben jelentkezik.
Mozgás: a gyermekek mozgásigényét mind a csoportszobában szervezett
mozgáslehetőségekkel, mind a szabad levegőn való tartózkodással biztosítani tudjuk. Fontos a
megfelelő ruha, a szabályok betartása, mosdó használat biztosítása (előtte és utána),
folyadékpótlás biztosítása.

Óvodai dajka feladatai a higiénés szokások kialakításával kapcsolatban

- megfelelő személyiségjegyekkel rendelkezzen;
- nélkülözhetetlen a pedagógia, pszihológiai felkészültsége;
- lényeges, hogy legyen hiteles (szavak, tettek, érzelmek);
- szeresse a gyerekeket;
- mindenkit olyannak fogadjon el, amilyen;
- legyen empatikus;
- legyen toleráns, előítéletektől mentes;
- legyen figyelmes;
- legyen kiegyensúlyozott;
- szeretetteljes
- rendelkezzen megfelelő kommunikációval;
- legyen ápolt;
- legyen igényes saját magára és környezetére.
A differenciálás igénye a személyi gondozás folyamatában
A differenciálás jelent egyfajta érzékenységet a gyermekek különbözősége iránt és jelent
egyfajta bánásmódot is, amellyel odafordulunk, viszonyulunk a gyermek másságához, s ennek
érdekében fejlesztésükhöz a legmegfelelőbb pedagógiai módszereket választjuk ki. Minden
gyereknek más segítség kellhet. Pl. egy SNI-s gyereknek több segítség kell.
11. Az óvodai élet megszervezése, étkeztetés az óvodában. Mutassa be az óvodai étkeztetések
jellemzőit, a csoportszobában történő tálalás, kiszolgálás sajátosságait, valamint az
óvodai dajka feladatait a higiénés és kulturált étkezési szokások kialakításában!

Az óvodai étkezések megszervezése

A helyes életritmus a harmonikus fejlődés alapfeltétele. A jól összeállított napirend rugalmas,
ugyanakkor állandóan ismétlődő elemekből áll. A napirend része az óvodában történő étkezés.
Az óvoda háromszori étkezést biztosít. A táplálkozás alapvető feladata a szervezet tökéletes
működésének biztosítása.
A helyes táplálkozási szokások kialakítása az egészséges életmódra nevelés szerves része. Az
óvoda feladata az egészséges táplálkozás biztosítása.
Az étkezések szervezése, kulturált lebonyolítása fontos gondozási feladat.

Az óvodai dajka feladatai a kulturált étkezési szokások kialakításában

Gyakran az óvodában tanulják meg azt is a gyermekek, hogy mindenki a saját poharából iszik,
a saját tányérjából étkezik. A dajka jó példát mutat, betartja és betartatja a higiénés előírásokat,
étkezések előtt segít a kézmosásban. Életkori sajátosságok figyelembevételével segít, akinek
szükséges.
A dajka előkészíti az ételt, kikészíti a tányérokat, poharat, szalvétát és megterít. Nagycsoportos
gyerekek a naposi teendőket ellátják, ezzel segítenek a dajkának és tanulnak. Az étkezéssel
kapcsolatban fontos feladata a dajkának a kulturált szokások alakítása. Csendes, halk beszéd az
étkezések alatt, az evőeszközök megfelelő használata, a szalvéta helyes használata, a megfelelő
ülésmód és a csukott szájjal való evés megtanítása az óvodás gyermekeknek. Étkezés után a
dajka – a gyerekek, illetve a naposok segítségével – leszedi az asztalokat, letörli a terítőket,
felsöpör, kiszellőztet.

A pszichés hatások jelentősége az étkezésben

Gyermekek számára is nagy jelentősége van étkezések alkalmával a nyugodt légkörnek.
Lényeges, hogy az étkezések megtartsák eredeti céljukat és funkciójukat. Asztalnál nem
játszunk, nem rendetlenkedünk. Fontos, hogy minden gyermek megkapja a saját adagját, de
erőltetni nem szabad. Az új ízeket ismertessük meg a gyerekekkel és vegyük rá a kóstolásra.

Az egyéni sajátosságok figyelembevétele az étkeztetés során

A gyereknél egyre gyakrabban jelentkezik a különféle táplálkozással összefüggő intolerancia,
allergia. Ilyen esetekben szükség van a hagyományostól eltérő, alternatív étrendre. Szakember
által előírt más étrendet igényel az allergiás gyerek. Például liszt-mentes, tejcukor-mentes,
tejfehérje-mentes, glutén-mentes étrend. Figyeljünk az evőeszköz külön történő mosogatására
és tárolására.
12. Az óvodai élet megszervezése, az egészséges életmód követelményei az óvodában. Mutassa
be az ebéd utáni pihenés jelentőségét az óvodáskorú gyermek életében! Sorolja fel a
nyugodt alvás feltételeit, valamint az óvodai dajka feladatait a helyes alvási szokások
kialakítása terén!

Az alvás,mint biológiai szükséglet

A biológiai ritmus kialakításában fontos szerepe van az alvás-ébrenlét szabályozásának is. Az
alvás alatt a szervezet regenerálódik, visszanyeri az ébrenléti állapothoz szükséges magasabb
szintű szellemi-fizikai teljesítőképességet. Az alvás alatt csökken a pulzus és a vérnyomás,
lassul a légzés. A gyermek alvás során dolgozza fel a nap során átélt élményeket.

Az óvodai napirend megszervezése: az alvás, mint a napirend része

A helyes életritmus minden életkorban más. A rendszeresség, a tevékenységek állandósága a
gyermek részére a biztonságot jelentik, ezek elengedhetetlen feltételei a helyes életritmus
kialakításának. A napirendet tudatosan, az adott csoport összetételének, a gyermekek élettani
és életkori szükségleteinek megfelelően tervezzük meg. A napirend szerves része az óvodában
történő pihenés ebéd után.

A nyugodt pihenés, alvás környezeti feltételei

A kisgyermek élményfeldolgozásának nagy része alvás közben történik.
Pihentető alvás feltételeinek megteremtése:
- Jól kiszellőztetett szoba
- Kissé félhomályos fény, mely eltér az ébrenlét fényerejétől
- Tiszta szoba – portalanító feltörlés pihenés előtt
- Saját, jellel ellátott ágy a gyermekek részére
- Megszokott hely az ágyaknak
- Szokásrendnek megfelelő egyéb feltételek: halk zene, mesélés
- Személyes jelenlét: simogatás, mellé ülés, mellette mesélés, figyelem
- Átmeneti tárgyak: cumi, plüss alvós állat, kispárna, kendő otthonról

A nyugodt pihenés, alvás pszichés feltételei

Az egészségesen nevelkedő gyermek szeret aludni, jól alszik az ebédet követő pihenő időben
is. Fontos a gyermek számára, mert alvás során dolgozza fel a nap során átélt élményeit. A
túlterhelt gyermekek nehezen fogadnak be új élményeket, nehezebben tanulnak, előfordul,
hogy rosszul értelmeznek információkat, vagy nem képesek koordinálni finom mozdulataikat,
túlságosan felgyorsulnak, vagy lelassulnak. A gyermekek akkor szeretnek aludni, ha
biztonságban érzik magukat, ha addig aludhatnak, ameddig jólesik, és gyengéden ébresztik fel
Őket. Ehhez elengedhetetlen a felnőtt megnyugtató jelenléte.

Az óvodai dajka feladatai a pihenés, alvás lebonyolításában

A pihenés az óvodai napirend szerves része, az ebéd és az uzsonna közötti időben valósul meg.
A déli étkezés befejezése után a dajka kitolja a csoportszobából az étkezőkocsit. Feladatai a
csoportszobában folytatódnak, mivel a csoportszobát elő kell készítenie a mosdóból megérkező
gyermekek számára. A szellőztetés és a portalanítás után a gyermekek ágyát helyezi el annak
megfelelően, hogy ki hol szokott pihenni. Fontos, hogy biztosítsa alvás alatti időszakban is a
folyadékpótlás lehetőségét.
13. Konyhai feladatok az óvodai dajka tevékenységében. Mutassa be az étel szállítótól történő
átvételének lépéseit, valamint az ételek szakszerű tárolására, tálalására és hőmérsékletére
vonatkozó szabályokat! Foglalja össze a konyha takarításának szabályait!

A beszállítás és az ételek átvételének lépései, szabályai

Csak megfelelő körülmények között előállított, a szükséges engedélyekkel rendelkező és a
megfelelő csomagolásban lévő élelmiszereket szabad beszerezni, és azokat is csak minősített
szállítótól (működési engedély stb.).
Csak olyan beszállító cégektől lehet árut kérni, mellyel szerződést kötött az intézmény vezetése.
A különböző árucsoportba tartozó árukat egymástól elkülönítve úgy kell átvenni, mérni, hogy
azok egymást ne szennyezzék.

Mennyiségi átvétel
Ha a szállítólevélen feltüntetett mennyiség nem azonos a kiszállított áru mennyiségével, akkor
az eltérést a szállítólevél minden példányán fel kell tüntetni.
Minőségi átvétel
A termék jellegének megfelelő tulajdonságokat kell ellenőrizni, mely főként
szemrevételezéssel, illetve szaglással történik. A minőségileg kifogásolt áru átvételét meg kell
tagadni, és szállítói hibabejelentőt kell írni.
Ételek tárolása
A hűtendő dolgokat hűtőszekrényben tároljuk egymástól elkülönítve. A csomagoláson
feltüntetett hőmérséklet az irányadó.

A melegítés szabályai
Kétféle konyháról tanultunk. Tálalókonyha: a főzőkonyháról hozott ételeket tálalják.
Főzőkonyha: Ahol az ételek készülnek.
Meleg ételek esetében maghőmérővel mérjük a hőmérsékletet az étel felkavarása után.
Amennyiben ez a hőfok 61-63 Celsius alatt van, az ételeket a tálalókonyhában a
szállítóedényből áthelyezve újra kell hőkezelni (fel kell forralni), kivéve a termoszkonténerrel
(elektromos szállító ládák) szállított ételeket.

A konyha takarításának szabályai

1. Helyiség takarítás 2. Berendezések, eszközök takarítása
- A takarítás során védeni kell az élelmiszereket.
- Csak engedélyezett tisztító- és fertőtlenítőszereket szabad használni, azokat is a használati
utasításnak megfelelő módon és töménységben.
- A takarítás elvégzése során mindig a tisztább felületektől a szennyezettek felé, illetve fentről
lefelé irányban kell haladni.
- A különböző tisztasági fokú helyiségek, berendezések takarításához, tisztogatásához külön-
külön, maradandóan megjelölt eszközöket kell használni, amelyek elkülönített tárolását is meg
kell oldani.
- A takarításhoz használt eszközöket rendszeresen, legalább naponta fertőtleníteni kell
fertőtlenítőszerben való áztatással.
- A takarítóeszközöket elkülönített helyiségben vagy az erre a célra rendszeresített
szekrényben kell tárolni. A tisztító- és fertőtlenítőszereket eredeti vagy megfelelő felirattal
ellátott, a véletlen összecserélést kizáró csomagolásban kell tárolni még használat közben is
- Balesetvédelmi szabályokat be kell tartani.
- Napi takarítás (A napi munka befejeztével szennyeződött felületek, berendezések, eszközök
takarítását el kell végezni a helyiségek kipakolása, a berendezések áthelyezése nélkül),
- Heti takarítás (Megegyezik a napi takarítással, de a könnyen elmozdítható berendezési tárgyak
alatt, illetve mögött is el kell végezni a szükséges takarítási műveleteket, valamint el kell
végezni a mosható falfelületek takarítását is.
- Havi takarítás (A havi takarítás magában kell foglalja a csővezetékek, armatúrák, nyílászárók,
párkányok takarítását is.
- Éves takarítás (Az éves takarítást a helyiségek kipakolása mellett kell elvégezni minden
felületre kiterjedően. Ezt a takarítási típust össze kell kötni a tisztasági meszeléssel és a
szükséges nagyobb karbantartási munkák, valamint rovar-rágcsáló irtás elvégzésével is. A
hűtőberendezések belső terének takarítását azok leolvasztásakor kell elvégezni. Takarításuk
elvégzését is dokumentálni kell.
14. Konyhai feladatok az óvodai dajka tevékenységében. Fejtse ki az étel mintavétel
szabályait, eszközeit, lépéseit, valamint a mosogatás követelményeit, fázisait! Mutassa be
az ételmaradék tárolására vonatkozó előírásokat, valamint a konyha takarításának
szabályait!

Az étel mintavétel szabályai, eszközei, lépései

Az ételmintát a tálalás vagy étkeztetés végén kell tárolóedénybe vagy csomagolásba helyezni.
A csomagoláson fel kell tüntetni a mintavevő aláírását, a mintavétel pontos dátumát és idejét.
Ételféleségenként 100g ételmintát szükséges hűtőszekrénybe 72 óráig eltenni. Ételmintához
olyan tiszta, mikrobiológiai és kémiai szempontból megfelelő tárolóedény vagy csomagolás
használható, amely nem okozhatja az ételminta szennyeződését, és a tárolás során biztosítja az
ételminta szennyeződéstől való védelmét.

A mosogatás követelményei, fázisai

Mosogatáshoz csak kifogástalan minőségű kefét, szivacsokat lehet alkalmazni. A munka
befejezését követően ezeket az eszközöket fertőtlenítő oldatba kell helyezni. A mosogatásnál
használatos szivacsok, fém dörzsi cseréjéről a kapacitási tényezőt figyelembe véve,
folyamatosan gondoskodni kell.

A fehéredények mosogatása három fázisban történik. (azok az edények és eszközök, amelyeket

a fogyasztók használnak és a szállítóedények, ha nincs erre rendszeresített külön
mosogatóhelyiség.
Előtisztítás, 1.fázis: zsíroldás, 2.fázis: fertőtlenítés, 3.fázis: öblítés, szárítás

Fekete mosogatás (fekete edénynek minősül minden edény és eszköz, amit kizárólag a
személyzet használ az élelmiszerek kezelése, előállítása és forgalmazása során): Ezek
alkalmazása esetén 2 fázisra rövidíthetők a fentiekben vázoltak:
Előtisztítás, 1. fázis: tisztítás-fertőtlenítés, 2.fázis: öblítés, szárítás

Gépi mosogatás → megfelelő programmal elindítjuk a mosogatógépet.

 Az ételmaradék tárolásának eszközei, szabályai
A hulladékok gyűjtését úgy kell megoldani, hogy a készülő ételeket ne szennyezhesse. A
hulladékgyűjtő és tároló edények jól záródó fedéllel rendelkezzenek, könnyen tisztítható és
fertőtleníthető anyagból készüljenek. A gyűjtőedények könnyen nyithatóak, fedelük lábbal
működtethetőek legyen. A hulladékok szelektív gyűjtését biztosítani kell. A tárolóedények
átmeneti raktározásához külön, zárható helyet kell biztosítani. A gyűjtő és tárolóedények
rendszeres tisztításáról, fertőtlenítéséről, valamint a hulladék szükség szerinti (folyamatos)
elszállításáról gondoskodni kell.
A konyha takarításának szabályai
1. Helyiség takarítás 2. Berendezések, eszközök takarítása
- A takarítás során védeni kell az élelmiszereket.
- Csak engedélyezett tisztító- és fertőtlenítőszereket szabad használni, azokat is a használati
utasításnak megfelelő módon és töménységben.
- A takarítás elvégzése során mindig a tisztább felületektől a szennyezettek felé, illetve fentről
lefelé irányban kell haladni.
- A különböző tisztasági fokú helyiségek, berendezések takarításához, tisztogatásához külön-
külön, maradandóan megjelölt eszközöket kell használni, amelyek elkülönített tárolását is meg
kell oldani.
- A takarításhoz használt eszközöket rendszeresen, legalább naponta fertőtleníteni kell
fertőtlenítőszerben való áztatással.
- A takarítóeszközöket elkülönített helyiségben vagy az erre a célra rendszeresített
szekrényben kell tárolni. A tisztító- és fertőtlenítőszereket eredeti vagy megfelelő felirattal
ellátott, a véletlen összecserélést kizáró csomagolásban kell tárolni még használat közben is
- Balesetvédelmi szabályokat be kell tartani.
- Napi takarítás (A napi munka befejeztével szennyeződött felületek, berendezések, eszközök
takarítását el kell végezni a helyiségek kipakolása, a berendezések áthelyezése nélkül),
- Heti takarítás (Megegyezik a napi takarítással, de a könnyen elmozdítható berendezési tárgyak
alatt, illetve mögött is el kell végezni a szükséges takarítási műveleteket, valamint el kell
végezni a mosható falfelületek takarítását is.
- Havi takarítás (A havi takarítás magában kell foglalja a csővezetékek, armatúrák, nyílászárók,
párkányok takarítását is.
- Éves takarítás (Az éves takarítást a helyiségek kipakolása mellett kell elvégezni minden
felületre kiterjedően. Ezt a takarítási típust össze kell kötni a tisztasági meszeléssel és a
szükséges nagyobb karbantartási munkák, valamint rovar-rágcsáló irtás elvégzésével is. A
hűtőberendezések belső terének takarítását azok leolvasztásakor kell elvégezni. Takarításuk
elvégzését is dokumentálni kell.
15. Takarítási feladatok az óvodában. Mutassa be az óvodai dajka feladatait az óvoda
rendjének, tisztaságának megteremtésében és fenntartásában! Beszéljen a takarítás
típusairól, a tisztítószerek használatának és tárolásának szabályairól, valamint sorolja
fel a védőruházat részeit!

Óvodai dajka feladatait az óvoda rendjének, tisztaságának megteremtésében és

fenntartásában
Az óvoda helyiségeiben gyakori, pár perces szellőztetéssel kell gondoskodni a friss levegőről.
A csoportszoba padlózatát, szükség szerint, de naponta legalább egyszer fertőtlenítőszeres
vízbe mártott felmosóval fel kell mosni (seprést követően). A bútorok, játékok tisztításához
fertőtlenítőszeres víz alkalmazható.
Mosdóban, naponta kétszer kell elvégezni a fertőtlenítést: az ebéd utáni pihenő időben és a nap
végén.
Járvány idején gondoskodni kell a fertőtlenítőszeres kézmosásról és a papírtörlővel való
kézszárításról. A köhögés, tüsszentés esetén figyeljünk arra, hogy a gyermekek orra, szája
legyen eltakarva egyszer használatos zsebkendővel, melyet, a használatot követően zárt
szeméttárolóba kell elhelyezni.
Játékok fertőtlenítése: Influenzás időszakban, fertőző betegségek idején mindenképpen
szükséges. Egyébként negyedévente minden játéktípusra kiterjedően.
Textíliák fertőtlenítése: A fertőtleníteni kívánt ágyneműt, lepedőt, törölközőt mosógépben
fertőtleníthetjük. A mosáshoz 90-95Co-ot kell alkalmazni. A megszáradt textíliákat vasalással
tovább fertőtleníthetjük a hőhatásnak köszönhetően. Nyáron napon történő szárítással is
fertőtlenítő hatást érünk el.

A tisztítószerek használatához a következő takarító eszközöket használjuk az óvodában:

Felmosó vödör, mop, szivacsok, általános törlőkendő, mikroszálas törlőkendők, seprű, partvis,
vízlehúzó, kefék.

Csoportszobában, gyermekek jelenléte nélkül: porszívózás, fertőtlenítő felmosás, portörlés,

szemétgyűjtő ürítése, kimosása
Gyermekek jelenléte mellett végezhető egyéni és életkori képességek figyelembevételével: -
elpakolás, asztalok letörlése, felsöprés, szükség esetén feltörlés, növények locsolása
Takarítás típusai
- Napi takarítás → A napi munka befejeztével szennyeződött felületek, berendezések, eszközök
takarítását el kell végezni a helyiségek kipakolása, a berendezések áthelyezése nélkül. A
takarításhoz szükséges eszközöket a nap végén fertőtleníteni kell.
- Heti takarítás → Megegyezik a napi takarítással, de a könnyen elmozdítható berendezési
tárgyak alatt, illetve mögött is el kell végezni a szükséges takarítási műveleteket, valamint el
kell végezni a mosható falfelületek takarítását is.
- Havi takarítás → A havi takarítás magában kell foglalja a csővezetékek, armatúrák,
nyílászárók, párkányok takarítását is.
- Éves takarítás → Az éves takarítást a helyiségek kipakolása mellett kell elvégezni minden
felületre kiterjedően. Ezt a takarítási típust össze kell kötni a tisztasági meszeléssel és a
szükséges nagyobb karbantartási munkák, valamint rovar-rágcsáló irtás elvégzésével is.

Tisztítószerek használatának és tárolásának szabályai

Csak azokat a szereket lehet használni amiket az óvoda biztosít;
Biztosítani kell a tisztító szerek zárható szekrényekben való tárolását;
Veszélyes szerek alá kármentő tálca használata kötelező;
Eredeti csomagolásban kell tárolni a szereket;
Szavatossági időt figyelni kell! Lejárat után nem használható!
Hígításnál be kell tartani az előírásokat!
Különféle vegyszereket összekeverni nem lehet!
Üres vegyszeres flakonokat, más célra felhasználni, nem szabad!
Biztonsági adatlap: információt szolgál, adatok összetétel, stb…
Maró szerek használatakor használjunk gumikesztyűt, esetleg vegyünk fel védő-szemüveget !
A gyermeke elől minden vegyszert gondosan zárjunk el!

Védőruházat részei
A munkavégzéshez munkaruhát és zárt munkacipőt kell használni. Minden esetben ügyelni kell
arra, hogy ezek minden esetben tiszták legyenek. Szükség esetén napközben az elszennyeződött
munkaruhát le kell cserélni. Minden olyan esetben, amikor a fertőzés veszélye áll fenn, a
dajkának gumikesztyűt kell használnia. Szükség lehet még: védőszemüvegre, orr-szájmaszkra,
lábzsákra és védősapkára
16. Takarítási feladatok az óvodában. Részletezze az óvodában gyakran használatos háztartási
kisgépek alkalmazásának előírásait! Mondja el, hogyan használja szakszerűen és
biztonságosan a mosógépet, a vasalót és a porszívót az óvodában!

Óvodában gyakran használatos háztartási kisgépek alkalmazásának előírásai

Az érintésvédelem feszültség alatt nem álló, de meghibásodás esetén feszültség alá kerülő
vezető részek érintéséből származó balesetek elkerülésére szolgáló műszaki intézkedések
összessége. Óvodában előforduló kisgépek: porszívó, mosógép, szárítógép, vasaló, mikró,
szeletelőgép, mosogatógép, hűtőszekrény, tűzhely. Minden eszköz használata előtt a használati
útmutatót meg kell ismerni és annak betartása kötelező. Soha ne hagyjuk őrizetlenül az áram
alatti eszközöket!

Mosás az óvodában biztonságosan

Mosás alatt azt a tisztítási folyamatot értjük, melyben a textíliákról sok víz és mosóaktív anyag
segítségével távolítjuk el a szennyeződést. A mosást az óvodában külön mosóhelyiségben
végezzük. Tűzeset, áramütés, személyi sérülés és egyéb károk elkerülése érdekében
körültekintően kell eljárni. A mosógép használata előtt meg kell győződni az elektromos
hálózati csatlakozó sérülésmentességéről, épségéről. A textíliák szétválogatása után azokat a
dobba kell helyezni. A mosószer és az öblítő adagolása után a megfelelő hőfokra kell állítani a
kapcsolót és elindítani a mosógépet. Több mosógép alkalmas a centrifuga fordulatszámának
szabályozására, amivel befolyásolni tudjuk a textília gyűrődésének erősségét. A program végén
szedjük ki a textíliákat és kiteregetve vagy forgódobos szárítóban szárítsuk meg. Ha nem
használjuk a gépet, a fali konnektorból húzzuk ki a csatlakozót. A mosószereket külön a
mosóhelyiségben gyerekek elől elzárva kell tárolni.

Vasalás az óvodában biztonságosan

A vasalás célja: Vasalás során nyerjük vissza a textíliák, ruhák eredeti alakját és formáját
megszüntetve a használat során keletkezett ráncokat, gyűrődéseket és deformációkat. A vasaló
használata előtt meg kell győződni az elektromos hálózati csatlakozó sérülésmentességéről,
épségéről. A vasalás szüneteiben a vasalót állítsuk a sarkára valamilyen hőálló helyen (például
a vasalódeszka vasalótartója), így nem kell félnünk attól, hogy elégetjük a szövetet és a vasaló
is kikapcsolja a gőzfunkciókat. Óvakodjunk a forró vasalótalp érintésétől, mivel égési sérülést
okozhat. Ember felé sose fordítsuk a gőzölő vasalót! Vasaljunk gumipapucsban vagy
gumiszőnyegen egy esetleges áramütés elkerülése érdekében.
Sérült kábelű vasalóval vasalni életveszélyes és tilos! Bármilyen meghibásodás esetén jelentési
kötelezettsége van minden dolgozónak az intézmény vezetése felé.
A vasalással fertőtlenítjük a textíliákat és esztétikai szempontból sem elhanyagolható a
jelentősége. Vasalni tilos gyerekek között! Vasalás csak külön helyiségben!

Porszívózás az óvodában biztonságosan

A porszívó használata előtt meg kell győződni az elektromos hálózati csatlakozó
sérülésmentességéről, épségéről. A hálózati kábelt minden használat előtt teljesen ki kell
húzni. Ügyeljen rá, hogy a kábel ne akadjon be sehová és ne törjön meg éles kiszögelléseken.
Ne húzza a porszívót a kábelnél fogva. A készüléket a fogantyúnál fogva mozgassa. Soha ne
emelje fel a készüléket a kábelnél fogva. Soha ne húzza ki a készüléket a konnektorból a
kábelnél fogva. A készüléket minden használat után kapcsolja ki és húzza ki a konnektorból.
Soha ne kapcsolja be a készüléket porzsák nélkül. Csoportszobában akkor poszívózzunk,
amikor nincsenek bent a gyerekek.
17. Az óvoda udvara. Foglalja össze a biztonságos óvodaudvar sajátosságait, valamint az
óvodai dajka feladatait az udvar rendjének, gondozottságának, tisztaságának
megteremtésében és fenntartásában!

Az óvoda udvarának követelményei

Az óvoda udvarának három funkciót kell betöltenie:
- játszóhely a gyermekek számára
- lehetőséget ad munka jellegű tevékenységekre. Pl. a növények ápolására, gondozására.
- alkalmat ad a természeti változások megfigyelésére

A növények fontos részei az udvari életnek, ugyanakkor szükségszerű, hogy olyan rendben
jelenjenek meg a rendelkezésre álló helyen, mely nem zavarja a gyermekek mozgását,
mozgásigényének kielégítését. Növények telepítésénél figyelni kell arra, hogy ne legyen
köztük mérgező (pl. nyírfa, tiszafa), szúrós, allergizáló.

Az udvar fontos részét képezik a játszóeszközök is, mint például a hinta, a homokozó, a csúszda,
a különféle mászókák, rugós játékok. Ezek az udvarrészek a kertes területektől jól elhatárolt
részen kapnak helyet, így biztosítva a szabad, önfeledt játékot. A játékeszközöket az óvoda
mindig úgy választja meg, hogy azok biztonságosak legyenek, ne jelentsenek balesetveszélyt a
gyermek számára, s harmonizáljanak az óvoda kertjével. Az eszközökre EU-s szabványok
érvényesek, karbantartásukat csak tanúsítvánnyal rendelkező – a telepítést is elvégző – cégek
végezhetik. Figyelni kell arra, hogy a játékok, a homokozó pereme sérülésmentesek legyenek.

Az óvodai dajka feladatai az udvaron

Rossz játékok kiszűrése,
Csúszdák, mászókák, hinták letörölgetése
Növények, magok ültetése növények, virágok locsolása, gondozása,
Falevelek gereblyézése,
Hó seprése, lapátolása
Madarak etetése

Vannak olyan feladatok, amelyek gyerekekkel együtt végezhetőek az óvoda udvarán (munka
jellegű tevékenységek). Például az élősarok növényeinek gondozása (ültetés, hajtatás, halak és
teknősök tisztántartása, madáretetés). Fontos a felnőttek modell szerepe, mely megfelelő mintát
biztosít a gyermekek számára. Egy-egy kerti tevékenység előtt érdemes és szükségszerű
felhívni a gyermekek figyelmét a tevékenységek menetére, az esetlegesen fennálló, felmerülő
veszélyforrásokra, azok elhárítási módjaira. Fontos, hogy a kerti munkákat a gyermekek a
megfelelő számú és méretű eszközzel végezhessék, így biztosítva számukra a megfelelő
sikerélményt.
18. Ünnepélyek az óvodában. Mutassa be az óvodai ünnepélyek típusait! Beszéljen az óvodai
dajka feladatairól az ünnepélyek előkészületeiben és lebonyolításában, valamint az
ünnepélyek lebonyolítását követően!

Az ünnepek, ünnepélyek jelentős események az óvoda, a gyerekek életében. Az ünnep akkor

igazi, ha megkülönböztetjük a hétköznapoktól. A visszatérő ünnepek, hagyományok a közös
élmény erejével hatnak, (érdekes, örömteli) erősítik a közösséghez, az óvodába tartozás érzését,
biztonságot ad az óvodai éveken át, hiszen minden évben visszatér.
Az óvodás gyermekre elsősorban az ünnep külső jegyei hatnak, az ehhez kapcsolódó hangulat,
érzelmek fogják meg.

Az ünnepélyek típusai az óvodában

Naptári ünnepek: Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Anyák napja, Gyermeknap

Óvodai ünnepek: Évzáró, óvodai búcsú, ballagás

Természet ünnepei: Az állatok világnapja, A víz világnapja, A Föld világnapja, Madarak, fák
napja

Személyes ünnepek: Gyermekek születésnapjának ünneplése,

Az óvodai dajka feladatai az ünnepélyek előkészületeiben, lebonyolításában

A dajka feladatai lehetnek a különböző rendezvények, ünnepek, óvodán kívüli programok
szervezése során: bevásárlás, beszerzés, dekoráció-, illetve ajándékkészítés, terítés, gyerekek
átöltöztetése. A dajka egyik fontos feladata, hogy az ünnepnek megfelelően díszíti fel az óvodát.
Pl. Mikulás napján segít a cipők kipucolásban a gyereknek, azok kikészítésében. Farsang napján
a gyermekekkel együtt a felnőttek is beöltöznek, álarcot öltenek, előtte megfelelően dekorálják
a termeket, Húsvéti készülődés, tojásfestés, dekoráció.
A dajka feladata a különböző rendezvények, ünnepek szervezése során és a rendezvények alatt
figyelni a gyermekek szükségleteire, rendrakás, takarítás
A programokat az óvodapedagógusok szervezik, ehhez a dajka néni segítségét is igénybe
tudják venni.
A dajka az ünnepek lebonyolítása után rendet rak, takarít.
19. Programok az óvodában és az óvodán kívül. Mutassa be az óvodai és az óvodán
kívüli programok lehetőségeit, valamint az óvodai dajka feladatait a programok
előkészületeiben, lebonyolításában és az ünnepélyek lebonyolítását követően!

Intézményen belüli programok típusai az óvodában

Naptári ünnepek: Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Anyák napja, Gyermeknap

Óvodai ünnepek: Évzáró, óvodai búcsú, ballagás

Természet ünnepei: Az állatok világnapja, A víz világnapja, A Föld világnapja, Madarak, fák
napja

Személyes ünnepek: Gyermekek születésnapjának ünneplése

Intézményen kívüli programok típusai az óvodában

Az óvodán kívülre szervezett programok: séta, kirándulás, bábelőadás, színház, állatkert
A programok illeszkedése a napirendbe: Az a jó, ha a napirenddel az évszakok változásához,
az időjáráshoz is alkalmazkodunk, és amikor az idő engedi, a gyermekek minél több időt
töltenek a szabad levegőn, több alkalom nyílik sétákra, kirándulásokra.

Óvodai dajka feladatai a programok előkészületeiben, lebonyolításában és programok

lebonyolítását követően
A dajka feladatai lehetnek a különböző rendezvények, programok óvodai programok
szervezése során: bevásárlás, beszerzés, dekoráció-, illetve ajándékkészítés, terítés, gyerekek
átöltöztetése, a rendezvények alatt figyelni a gyermekek szükségleteire, rendrakás, takarítás.
Óvodán kívüli programok esetében kiemelt szerepe van a dajka segítségére, Lényeges tudni,
hogy milyen helyszínre megyünk a csoporttal. Egy egész napos kirándulás során a dajka néni
feladata az úti csomag összeállítása. A dajka feladatai közé tartozik még, a gyerekek
öltöztetésének segítése, az ennivaló, az úticsomag és egyéb tárgyak szállítása, segíteni a
közlekedési eszközre való fel-, és leszállásnál, az utazási szabályok betartásánál. Segít a
gyermekek felügyeletében. A kirándulás végén a gyermekek ruháinak ellenőrzése, eszközök
összegyűjtése, szemét összeszedése (gyerekek segítségével).
Úticsomag tartalma: papírzsebkendő, wc papír, nedves törlőkendő, hányózacskó, egészségügyi
felszerelés (sebtapasz, fertőtlenítő, géz, kullancscsipesz, kullancsspray), vizes poharak, ivóvíz
palackban, törölköző, papírtörlő, pléd, hideg ebédcsomag, szalvéta, sporteszközök, váltóruha a
„bepisilősöknek”.
Sétánál, óvodán kívüli foglalkozásoknál, kirándulásoknál segíti a gyermekek utcai
közlekedését, a programokon való kulturált részvételét, balesetveszély megelőzését.
20. Beteg gyermek az óvodában. Mutassa be a lázas állapot jellemzőit és az óvodai dajka
feladatait a lázas gyermek gondozásában!

Lázas állapot jellemzői

A láz emelkedett testhőmérséklettel járó állapot, egy tünet, mely a szervezet védekező
reakciója. Láz során immunrendszerünk aktívabb, magas hőmérsékleten jobban pusztulnak a
kórokozók. Lázat kiválthat fertőző és nem fertőző betegség, külső hatás is. Láznak a 38 °C és
az afeletti testhőmérsékletet nevezzük. 37-38 °C között hőemelkedésről beszélünk.
A lázas állapot tünetei, jellemzői: Hidegrázás a láz emelkedésekor, bőrpír jelentkezhet, a pulzus
szaporább lesz. A lázas gyerek bágyadt, kedvetlen lesz és izzadhat. A gyereket kortyonként
itatni kell!
Felléphet lázgörcs is, mely egy olyan görcsroham, ami típusosan a láz felszálló szárán
jelentkezik (amikor a gyermek éppen belázasodik). Azonnal orvost kell hívni!

Óvodai dajka feladatai a lázas gyermek gondozásában

Teendők láz gyanúja és láz esetén: Lázmérő segítségével kell megmérni a lázat. 38°C felett
csillapítsuk a testhőmérsékletet, hiszen onnantól beszélünk lázról. 37 és 38°C között csak abban
az esetben javasolt lázcsillapító adása abban az esetben - ha a szülőt megkérdezte az
óvodapedagógus és beleegyezett -, ha a gyereket nagyon megviseli a hőemelkedés, illetve ha a
gyermek lázgörcsre hajlamos.
Elsődleges feladat szülő értesítése (óvodapedagógus). Amíg a szülő nem érkezik meg a lázas
gyermekért, addig is fektessük le nyugodt körülmények mellett, csillapítsuk a lázát (Csak akkor
adhatunk lázcsillapítót, ha a szülőt megkérdezte az óvodapedagógus , és beleegyezett !!!!) és
ne hagyjuk egy pillanatra se magára! Kortyonként itassuk!
Kétféle lázcsillapítási módszer ismeretes, a fizikális és a gyógyszeres, amiket mindig együtt
alkalmazzunk. A gyógyszeres lázcsillapítást 38°C felett alkalmazzuk (szülővel telefonon
történt megbeszélés alapján) mindig a fizikális lázcsillapítással együtt. Szülő értesítése során
meg kell kérdezni, hogy esetleg otthon történt-e már lázcsillapítás. A gyermek óvodába
kerülésekor a szülő nyilatkozik arról, hogy gyermekének láz esetén adható-e gyógyszer, és ha
igen, milyen.